//Második szál//
//Ceron//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz//
*Komolyan figyeli a lányt, főleg a szemeit, a tekintetét. Nem próbálkozik azzal, hogy kitalálja, vajon mire gondolhat, az eddigi tapasztalatai megtanították rá, hogy nem túl ügyes ő abban, hogy kövesse a nők esze járását.*
~Kétszer hittem, hogy rendes nőre találtam, mind a kétszer pofára esés lett a vége. Ceronról tudom, hogy micsoda. Hát aztán? A többi is lehet az, és még csak nem is tudja az ember. És mi van, ha a dolgok nálam fordítva működnek?~
– Ez jól hangzik *feleli egyszerűen, aztán elmosolyodik.* A majorban úgyis kissé híján vagyunk a női kezeknek. Persze nem erőszak *teszi hozzá sietve*, ha van kedved, megnézheted.
*Lépne igazság szerint, de nem viszi a lába sehova, se előre, se hátra, csak áll ott, és fogja a lány kezét, aztán csak belevág.*
– De nem akarlak ám becsapni sem. A major még mindig elég elhanyagolt. Múlt ősszel mentünk ki oda, a legfontosabb dolgokat kezdtük rendbe tenni, aztán jött a fenyegetés, onnantól a kerítést építettük. A hely jóval közelebb van ám a Grombar kastélyhoz, mint a város, és ott volt egy csata máris. Ez az egyik. A másik, amit tudnod kell, hogy a várostól lóháton vagy szekérrel olyan majd félnapnyi az út. Nincs messze, de a szomszédban sem. És a közelében nincsen semmi. Illetve a vashegy, a másik irányban. A Vaskorsó tavernával. Én még nem jártam ott, de hallottam róla.
~Ha oda mennél, bizonyára több arany hullana le, talán könnyebb munkáért. De lehet csak cseberből vederbe kerülnél.~
*A következő, kissé talán félszeg kérdésen megakad. Újra a kék szempár mélységeit kezdi fürkészni.*
– Nekem mi bajom lenne veled? *kérdez vissza végül, mert nem igazán tudja, mire gondol a lány, vagy, mert nagyon is tudja.
Aztán csak nézi az enyhe pírt Ceron arcán, és arra gondol, hogy ugyan mikor pirulhatott el így utoljára ezt megelőzően. Nem gondolná, hogy ilyesmit meg lehet játszani, ahogy azt sem, hogy az örömlányok általános szokása lenne, hogy csak úgy elpirulnak.
De az is igaz, hogy ő maga igyekszik nem úgy tekinteni a lányra.*
~Akkor ő is nézhetne rám úgy, mint egy gyilkosra.~
– Ahogy még te sem engem.
*Halkan felel ő is, és most végre lép egyet, vissza a farönk felé, de közben a jobbja nem ereszti el a lány balját, vezeti maga mellett, ha a lány lép vele. A jobb oldalán, ahogy azt kell.*
~Tisztességes nőt mindig a jobbodon vezess, kölyök!~
*Eszébe jutnak a mestere szavai, a szája sarkában megint megjelenik az a kis mosoly, oldalra pillant, a lány arcára.*