Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínFolyópartNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 9 (161. - 180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

180. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-25 01:01:04
 ÚJ
>Tarrog Katil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

*A folyóparton nincs semmi nyüzsgés. Rajtuk kívül csak néhány ember tartózkodik még ezen a helyen.*
-Hiányzott már ez a hely. Emlékszem, gyerekkoromban ide jártunk szórakozni a barátaimmal. Nagy kard párbajokat vívtunk egymással, kis faágakkal. Azok voltak a legjobb évek az életemben. De hát elmúlt mint minden gyermekkor.
*A homokos part felé megy és belemarkolt a homokba. Hirtelen sivár és halk hangra vált.*
-Minden elmúlik egyszer. Öltél már embert Jagen? *Kérdően néz a férfire.* Nem muszáj válaszolni, ha nem akarsz. Én már öltem. Szolgálva a hazámat, és máskor pedig a tárcámat. Igen. Egy időben önös érdekekből, csak a pénzre gondolva gyilkoltam. Nem vagyok rá büszke, de ez van. De hát nem azért jöttünk, hogy búslakodjunk! *Közelebb lép a folyóhoz és egy jó nagyot merít a kristálytiszta vízéből, majd arcához vágja.*

A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.07.25 11:41:56, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő.

179. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-23 22:34:07
 ÚJ
>Lahmar Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

*A vadász bármennyire is felületes és udvariatlan személynek tűnik, Ealwen minden gesztusát elraktározza tudatába, így kicsit furának találja, hogy a nő becses kezét mindég hamar a gyönyörű ruházat mögé rejti.*
-Csak ajánlat volt...
*Mondja egyik kezét feltartva a vadász, majd közben megindul oldalán a nővel, otthona felé.
Ealwen elfogadja a meghívást és kecses keze ismét előtűnik, végigsimítja a viharvert kabátot.*
-Dehogy vagy terhemre. Ha terhemre volnál Ealwen nem ajánlottam volna föl.
*Mondja közvetlenül a vadász és a farkasra néz, majd így szól:*
-Ugye nincs terhünkre a kedves hölgy...?
*Az ordas néma hallgatással és szeme reménytelen mozgatásával adja be derekát. Ez a 'Nem mintha sok beleszólásom volna...' tekintet.
Majd így folytatja szokásos hangnemében:*
-Nos ennek örülök, hogy nem vagy egy undorgós típus. Egyes nők szerint, az én munkám büdös és mocskos... Nem tudják mi a jó. Buta libák...
*"...de a pénz, a megbecsülés az már gyere be." Teszi hozzá Lahmar és igyekszik a nő gesztusait viszonozni.*
-Lehet igaza van... lehet nem. Az biztos, hogy van gyengeségünk bőséggel. Nem véletlen gyűlölettel teli faj az ember. Én ezt saját társaimra mondom. Köztük élek... hatalomvágy, romlás, kapzsiság, hiúság és telhetetlenség. Sajna vannak emberek akiknek semmi nem adatik meg és Ők hordozzák ezeknek a mocskos tulajdonságoknak az ellenkezőjét. Míg a többiek?
*Teszi fel a költői kérdést. Bár gyűlöli magát, mikor az emberi faj állásáról nyilatkozik. Eléggé egyoldalú a véleménye ezt Ő belátja.*
-Attól függetlenül... szépsége mellett... a kissé naiv optimizmusát és emberbarátságát tisztelem és csodálom. Ilyen rövid idő alatt is.
*Mondja majd tovább sétálnak, ám mikor a következő kérdésre válaszolna Lahmar Ealwen ellépdel mellőle. Egy másik elf jelenik meg... Kicsit esetlen fajta. A vadász csak sóhajt egyet és szúrós tekintetét végighúzza az idegenen.
Közben így szól:*
-Menj csak. Megvárlak. Nem hajt a veszedelem minket...
*Majd közben míg a partnere el van foglalva addig összeszámolja a pénzét, már amit magánál tart. Nem sok... nem is kevés. Talán kifutja még két hóig. De sose árt tartalékolni.
Pár perc múlva visszalépdel Ealwen mellé. Majd így szól hozzá Lahmar:*
-Szóval álmokért jött ide... Ealwen a te néped tán hisz az álmokban?*Teszi föl a kérdést, amúgy költői kérdésként. Nem kötelező megválaszolni. Lahmar nem hisz az álmokban... egyszer még hitt. De Ő a realitások embere lett.* Ami meg a kalandot illeti. Aki keresi nem leli... aki kerüli, azt meg a kaland leli meg. A kaland úgy mondd megtörténik... mint a halál.
*Mondja személyes tapasztalatból.*
-Bár ez nem jelenti azt, hogy ne keverednék ismét ilyenbe szívesen. Bár a keresés távol áll tőlem.
*Mondja és közben a nőt vizslatja, már mint a tekintetét és arcát. Látja számára a múlt és az otthon jelentőséggel bír. Nem úgy mint Lahmarnak, aki senkit és semmit nem tekint otthonának.*
-Látom sokat jelent neked az otthonod...*Jegyzi meg, miközben bökdösni kezdi a farkas a vállát a vadásznak. Illetve szaglászni. Erre megszólal kicsit cinikusan:*Ordas... ez farkasbőr kabát. Úgy szaglászd. Nyugi, Ő nem az én áldozatom volt és a kabát se házi. Csak mondom. A mihezlátás végett.
*Majd ismét Ealwenre néz és így szól:*
-Udvarhölgy. Fiatalabb koromban mint katona mindég lestem a gyönyörű udvarhölgyeket. Gondoltam is de jó nekik... válogathatnak. Szépek... lehetnek. Mert elvégre nem minden nő 'lehetett' szép anno. Szerencsésnek mondhatod magad.
*Mondja, majd így folytatja ismét a farkas füle tövét megvakarva:*
-A lakom, a szegény és a gazdagnegyed közt fekszik. De még mindég inkább a gazdagnegyedhez tartozik.
*Ealwen is megsimítja közben a farkast, miközben az halkan lapít a vadász nyakában.*
-Azt javaslom menjünk. Míg van a csizmánkon talp.

178. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-23 21:22:51
 ÚJ
>Las Hagger avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

- Köszönöm a hitelt, namaarie *Las nem biztos benne, hogy ez mit jelent, de úgy érzi, valamilyen elköszönés. Nem akar hosszan társalogni a nővel, fél, hogy ha valaki egy bizonyos fajból látta ezt a tettet, akkor gyanút fog, és nem csak ő, de más is veszélybe kerül. Például ez a nő, ha túl sokáig időznek együtt. Tenni kell valamit, ami talán eloszlatja a gyanút, ezért fennhangon megjegyezi:*
- El is indulok a temető felé, hátha még több szép kagylót találok!

177. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-23 21:11:00
 ÚJ
>Idhreniel Ealwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

*Hiába, manapság rengeteg tényező meglepi, aképp most is, ahogy a betegnek hitt férfi hirtelen a folyóba fut, aztán azon gyorsasággal vissza is tér mellé. Nem tudja hová tenni e cselekedetet, de úgy véli, ha nincsen baj, akkor nem is rabolja tovább az időt.*
- Nem mondom, hogy megértem, de elhiszem, ha minden rendben... *mosolyodik el barátságosan, ahogy suttogva kiejti e szavakat a közös nyelven, majd biccent egyet a férfi felé, bár azt sem határozottan teszi. Mozdulatai kimértek, kecsesek.*
- Namaarie... *búcsúzik tőle kedvesen, és lassan elfordul, hogy visszasétáljon Lahmarhoz, amennyiben az ismeretlen elfnek nincs több mondandója, vagy egyéb dolga vele.*

176. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-23 20:55:55
 ÚJ
>Las Hagger avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

* Las gondolatmenetét egy lágy hang szakítja meg, ez azonnal tettre sarkallja. A folyó fele rohan, térdig gázol a vízbe, majd egy perc múltán újra ott van amellett, akinek talán azt köszönheti, hogy ilyen helyzetben meg tudott mozdulni.*
- Elnézésedet kérem *mondja* de bár értem, amit mondtál, ezen a nyelven csak ennyit tudok. Kénytelen leszek ezen a nyelven válaszolni. Remekül érzem magamat, csak kihoztam valamit a vízből, amitől nagyon izgatott lettem.


175. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-23 20:43:57
 ÚJ
>Idhreniel Ealwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

*Míg a férfi válaszait várja, ismerős érzés lesz úrrá rajta. Egy fajtárs a közelben... Ealwen akaratlanul pásztázza körbe a környéket, de nem hiába, megpillantja az ingatagul ácsorgó férfit a folyó egyik kanyarulatánál.*
"Mily gyengének tűnik... Tán harc okozta sérülés fárasztotta meg így a testét... Nem, sérülést nem vélek rajta látni..." *elmélkedik, majd meghívójához fordul*
- Ne haragudj meg, kedves Lahmar, de úgy vélem illenék segítenünk Őrajta is *áll meg, és az idegen felé fordul, hogy Wynn is tudja irányát, amerre néznie kell. Persze nem szívesen szakítja meg útjukat, de eredendően segítő lélek, eképp most sem tudja megállni, hogy ne lépdeljen oda a férfihoz.*
- Suilad... Lle tyava quel? *szólal meg a tündék szépséges, ősi nyelvén, köszöntve az ismeretlen elfet, és érdeklődve jól léte felől, hiszen nem tudja még, mi baja lehet. Hangja bársonyos és selymes, mint mindig, szemei pedig érdeklődően csillognak, ahogy az idegen arcát fixírozza.*

A hozzászólás írója (Idhreniel Ealwen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 20:44:25

174. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-23 17:53:41
 ÚJ
>Las Hagger avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

* Las kiérve a temetőből jó mély levegőt vesz. A folyópart friss illata megnyugtató számára a temetőben terjengő rémes szagok után. Aztán körülnéz. Ha követi a folyót, eljut az erdőbe. Az erdő pedig egy dolgot jelent számára: sötételfek. Egyre inkább érzi, hogy valaki figyeli. Közel lehet az erdőhöz, talán a sötételfek egyik kéme? Minden esély megvan rá. Amikor az egyik folyókanyarhoz ér, hirtelen megdermed. Néhány pillanatig hangtalanul áll, majd úgy érzi, ismét forogni kezd vele a világ.*

173. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-23 16:04:35
 ÚJ
>Idhreniel Ealwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

*Arról már nem szól többet, ki, miért furcsa, inkább mosolyogva szemléli, amint a farkas szinte megkönnyebbülten szusszan egyet, de egyhamar ismételt morranásokat hallat, ahogy Lahmar nyakában tudhatja magát.*
- Az erdőt már jól ismerem, de fogadd köszönetem ajánlatodért *válaszolja kedvesen, amint felkel a folyó vize mellől, és ékekkel díszített kacsóját ezúttal is visszarejti fehér köpenye védelmező oltalmába.
Ragyogó tekintete a földet súrolja, de egyhamar a férfira emeli, ki ezúttal kedvesen invitálja saját házába. Ealwen gondolatai közt temérdek lehetőség végigfut, de otthonában udvariasságra tanították, így ennek téve eleget, aprót bólint a vadász felé.*
- Szívest elfogadom meghívásod, amennyiben terhedre nem vagyok, kedves Lahmar... *mosolyog a férfira szelíden, amint e szavakat kiejti, majd bátorkodik a vadász vállára simítani gyöngéd kezét, ám ez nem tart tovább pár másodpercnél, halad tovább, merre útját engedte Wynn.*
- A kézcsók mindenkitől kedves számomra, nem volnék ama kényes asszony vagy hölgy *suttogja bazsalyogva* Ami pedig a lovagokat illeti... Hagyd meg kérlek kedveskedésem annak, ami, nem óhajtok senkit a másikhoz mérni *jegyzi meg sejtelmesen, de továbbra is vidáman, majd készségesen válaszol a férfi kérdésére, mely az emberek iránt érzett érdeklődését firtatja.*
- Többnyire más népek is ezeket a jellemzőket tudhatják magukénak, de ne becsüld ily módon alá a fajodat. Sok erényt és gyengeséget hordoztok magatokban, és hidd el, ezek sokkal többé tesznek benneteket, mint amiket felsoroltál... Életetek tán unalmasnak tűnhet, de oly sok a lehetőségetek, melyért sokan irigyelnek benneteket *válaszolja békésen, ahogy sétálgat Lahmar és a nyakában fetrengő farkas oldalán.
Tudja, hogy valószínűleg ütközni fognak véleményeik, de hát a tündék kacifántos, magasztos filozófiáját ember fia alig ha értheti, és ezzel ahogy más elfek is, aképp Ealwen is tisztában van.*
- Te még nem álmodtál kalandokról, nagy utazásokról? Én ezen álmok miatt keltem útra, magam mögött hagyva mindent, mi kedves volt, bár tudom, hogy bármikor visszatérhetek, így tán dolgom is könnyebb. És hogy mivel töltöttem mindennapjaim azelőtt? *ismétli meg a kérdést elgondolkodva, ahogy visszaemlékszik az otthon töltött napokra.
Hatalmas, varázslatos várost lát maga előtt a fák rejtekében, melyet egyik oldalról víz, másikról az erdő szegélyez. Patakok szelik át emitt-amott, a kőépületek pedig fakóan, ámde misztikusan fénylenek az őszi nap sugaraiban. A fákról vöröses levelek hullanak alá, az utcák valamelyikén pedig tünde ének hangzik fel.
De nem csak otthonát látja. Egy kósza, el nem felejthető emlék is megcsillan gondolatai közt. A nap, mikor elhagyta hazáját. Látja apja szomorú, ámde szigorú arcát, és édesanyja megbocsátó tekintetét, ahogy egy apró bólintással a sorsa bízza szerencséjét.
Kicsit talán elkomolyodik, míg ezen gondolatok közt kóvályog, de hamar visszatér arcára a nyugalom, és békesség.*
- Sokat tanultam, és az emberek udvarhölgyeinek életéhez tudnám hasonlítani sajátomat. Szerettem azokat a gondtalan napokat is, de semmi sem pótolhatja a tapasztalatokat, melyeket utam során szereztem és szerezni fogok *meséli vidáman mosolyogva, aztán Lahmarra pillant.* Merre fekszik házad? *kérdezi hirtelen, kíváncsian, miközben megsimogatja a farkas fejét*

172. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-23 12:44:10
 ÚJ
>Lahmar Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

*Amint a farkas csontjainak megvizsgálásával végez, láthatóan az állat is megkönnyebbül. Biztos úgy van vele, legalább nem fog több hülyeséget csinálni a 'megmentője'.
Majd a nőhöz szól, aki eléggé meg van lepődve:*
-Neked lehet nem fura... de. Nekem fura. Minden a nézőponttól függ nemde?
*Mondja, majd azzal csomagolni kezd. Kötszert a helyére, véres ruhát a csomagba, akár csak a gyógyszeres tégelyt.
Közben a farkas leereszti a mancsát és esetlenül néz fel az elfre és a vadászra, amint azok beszélgetnek.*
-Szóval séta. Az erdő telis-tele van nagyszerű csapásokkal és útvonalakkal. Egyszer javaslom, hogy látogassa meg őket.
*Azzal leemeli a farkast a kabátjáról és arrébb teszi. A vad meg sem próbál elindulni, tudja, hogy nem jutna messzire. A vadász ismét magára veszi a kabátot és az íjat is helyére teszi, majd megragadja az erőtlen vadat és felfekteti a nyakába. Lábai a férfi nyaka mellett lógnak le és kissé kelletlenül mordul egyet-kettőt.*
-Hmmm nagy kár. Pedig a vadcserkészés nemes tudomány.
*Mondja Lahmar és azzal int fejével.*
-Én elindulok vissza az otthonomba. A farkasnak pihenésre van szüksége és nem akarom őt tovább fárasztani. Jöjj és légy házam vendége. Kezet is csókolnék, de kétlem, hogy egy büdös és koszos vadásztól jól állna...
*Majd így folytatja.*
-Ealwen ledöbbent... egyszer el kéne beszélgessen egy aktívan harcoló lovaggal vagy katonával. Be sem állna a szája. Mi vadászok csak a tényekre vagyunk büszkék...
*Mondja majd megvakarja a farkas fejét, aki már kezdi elunni a vadász nyakába magát.*
-Arthenior a legjobb azoknak akik emberekkel kívánnak ismerkedni. Bár tudod mit furcsállok... Mi lehet furcsa bennünk? Már mint emberekben. Lélegzünk, eszünk, iszunk, alszunk... párosodunk. Mint mindenki más ugyanazt csináljuk, azzal az egy kivétellel, hogy mi meg bírjuk indokolni.
*Teszi föl a kérdést Lahmar, majd vesz egy mély levegőt és így folytatja. Gyakran megkérdezik tőle, hogy miért él.*
-Igazából én is ugyanazt keresem mint a többiek. Egy szebb emberibb életteret és egy jobb jövőt. De ez csak álom... a mindennapok rabjaként élek. Dolgozom. Azzal az össz kivétellel, hogy én az erdőt járom és vadászok. Irhákat készítek ki, preparátumokat csinálok, vadhúst adok el és csontfaragok. Ezek a mindennapjaim... Neked Ealwen mi volt, mielőtt eljöttél hazulról?
*Közben kezével mutatja, hogy előre engedi a hölgyet és majd elindul mellette, hogy a város felé vegyék az irányt.*

171. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-23 08:34:45
 ÚJ
>Kartozit Kizma avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

-Itt vagyok! Végre! Sok utazás után végre a folyóparton vagyok!
*Kizma vizet locsol magára, hogy az úton ráragadt koszt egy kicsit lemossa. Nagyon jól esik neki a folyó hideg vize.
"Ennyi futás után jó lenne egy kicsit pihenni."
Gondolja, és lefekszik. Arra ébred, hogy valami csobogását hallja. Rájött, hogy álmában beleesett a folyóba.
Még sokkos állapotban, kissé ájultan kel fel néhány perc múlva a parton. Valaki kihúzta. Az a valaki pedig nem volt más mint egy kutya!*
-Gyere velem kis kutya! Segíthetnél nekem.
*A kutya vakkantással jelezte, hogy vele akar menni.*

A hozzászólás írója (Kartozit Kizma) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 08:35:33

A hozzászólást Odin (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.07.23 09:37:31, a következő indokkal:
Jelek helytelen használata

170. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-23 00:04:54
 ÚJ
>Idhreniel Ealwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

*Szokásos békés mosolyával figyeli, mit művel a vadász a farkassal, majd meglepődöttség ül ki fiatal, ránctalan arcára, melyen nem mutatkozik a kor. De rögvest halk, kedves nevetésben tör ki.*
- Sok jelzővel illettek már életem során, de tán furának még nem neveztek, kedves Lahmar *mondja vidámabban és közvetlenebb stílusban, bár nemes hangja most sem tágít, ajkai finoman ejtik ki a szavakat.*
- Ha ez megnyugvásodra szolgál, mágiát sem űztem, csupán kitértem egy kellemes, reggeli sétára, gyönyörködni a természet páratlan alkotásában *válaszolja meg végül ittlétének valós okát, miközben elpillant a folyó felé. Szemeiben öröm lapul meg, és egy pillanatra megint lehunyja őket, hogy kiélvezze a korai órák kellemesen hűvös szellőjét, ami finoman kap bele szőke tincseibe, akár a fák leveleibe vagy a föld zöldjébe.
Viszont a férfi hangja kizökkenti a pillanatnyi ámulatból, és zöldes tekintetét újfent beszélgetőpartnerére veti. Sokszor ül mosoly az arcán, de most mindhiába, ha el akarná hagyni, akkor sem engednék Wynn megjegyzései, mik neki inkább tréfásak, mint gúnyosak. Ám ő sem iróniából somolyog, inkább csak azért, hiszen önnön magát képtelen lenne vadásznak vagy effélének elképzelni.*
- Szép címek ezek, de inkább meghagynám az igazán hozzáértő férfiaknak, hisz hazámban a nőknek nem szokása a vadak elejtése, és úgy vélem az emberek közt sem így illő *feleli kedvesen, de közben kíváncsian figyeli tovább, hogy miket ügyködik Lahmar a farkassal. Ilyen kenőcsöt még nem látott, így szívesen tanul róla. Vagy inkább tanul a férfitól, mikre és hogyan kell használni, bár nem hinné, hogy az illatok alapján valaha el tudná készíteni. Bár otthonában jószerivel szükség se lenne rá, elvégre a tündéknek megvannak a maguk gyógymódjai.
Éppen ezért el is hagyja e gondolatokat, és átadja tudatát Wynn bemutatkozásának. Csöndesen, ámde figyelmesen és mosolyogva hallgatja, ahogy büszkén beszél a vadász, és olykor elismerően, egyben meglepődötten felhúzza szemöldökeit.*
- Sok emberrel akadt már társalgásom, de ily hosszas és büszkélkedni való életről ritkán akadt tudomásom *mondja elismerően, minekután a férfi is kérdez egy-két dolgot. Többnyire jobban szeret hallgatni másokat, de ha kell, szívéllyel válaszol is.*
- Inkább átutazónak mondanám magam, bár már egy ideje, hogy Arthenior varázslatos városába sodort az utam. Mindig akad valami új, ami lenyűgöz, így egyhamar nem tervezem a távozást. *meséli csöndesen, de még mindig kitartóan mosolyogva. Nem is kell nagyon erőlködnie, hiszen újfent vidámságra bírja az a tény, hogy már sokadik alkalommal feltételezik, hogy férjet keres vagy épp már férjezett. Persze tudja, hogy a köznép az ő korában már urat tudhat maga mellett, de ő szabadszellemű, és kíváncsi. Úgy véli, ha eljön az ideje, akkor eljön, de sem előbb, sem később ne történjen.*
- Utamat pedig az érdeklődés táplálja más népek iránt. Hazám távoli, és népem elzárkózott a külvilágtól. Ám engem érdekelnek a különböző fajok, kultúrák, és szeretném, ha egykor ismét visszatérhetnénk a bujdosás homályából. De talán még az én életemen is túl fog tenni, mire ez beteljesül. *meséli nyugodtan, közben pedig leguggol a vízhez, és ujjbegyeivel lassan végigsimít a felszínén. Gyakorta tesz így víz közelben, hiszen számára sokat mondanak a tavak, folyók.*
- És Te, Lahmar? Mi cél vezeti napjaid, ha szabad érdeklődöm eziránt? *érdeklődik újfent, hiszen mindenre nyitott, éppúgy egy egyszerű vadász életére is, bár az, hogy egyszerű, nem teljesen igaz, elvégre Wynn elmondása alapján kitűnik a többiek közül, így tán nem is olyan hétköznapi ember.*

169. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-22 23:02:42
 ÚJ
>Lahmar Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

*Lahmar leveszi a kezéről a kesztyűt és két ujját mélyre nyomja a gyógyszeres edényben. Rajtaragad egy jó adag kenőcs és így szól:*
-Na ez most kellemetlen lesz ordas, szóval próbálj ne a nyakamnak esni.
*Majd azzal a sebet és a környékét alaposan bekeni a vadász ezzel a lila kenőccsel. A farkas most masszívan morog, de nem csinál semmi olyat, amit bárki megbánna.
Miközben kenegeti a farkas mancsát a vadász a szerrel így szól:*
-Hmmm fura... Illetve kicsit fura vagy. Azt hittem mindenki céllal van valahol. Vagy valami elf dolgot csináltál? Talán varázsdálkodtál?
*Kérdi kicsit fejét ingatva a vadász. Cinikusnak, cinikus, de nem rossz indulatú. Lahmar mesterember és mesteremberként viselkedik. Nem is véletlen, hogy a nőknek csak a pénze és a kis bérkúriája miatt kell. Mindenki kerüli rossz szokása miatt.
Ám az elf nő nem tágít. Kedves, bájos és mindég mosolyog.
Majd érzi a munka közben a nő szúrós tekintetét magán.*
-Jah... no hát úgy könnyű ha valami a vérünkbe van. Persze ne vedd sértésnek... Jó vadászmester lennél... vagy mestervadász. Döntsd el melyik tetszik jobban. Az eddigi elfek nem voltak ilyen bölcsek mint te...
*Mondja most szarkazmus nélkül és befejezi a fejében a mondatot: "... meg ilyen szépek sem. Áhh gyerünk verd ki a fejedből épp egy farkasnak a kezét markolászod és már máson jár az eszed."*
-Akkor ebben az esetben köszönöm én is.*Majd közben alaposan átellenőrzi a seb környékét az ordas lábán, aki készségesen tartja azt akár egy inas. Semmi furát nem talál és így folytatja.*Megteszi megszólításként a 'Lahmar' is vagy ami Neked jobban tetszik. Mint a 'farkasok barátja'. Csak az kicsit hosszú.
*Mondja és meghallgatja a nő nevét. Idrheniel Ealwen. A köszöntést viszonozza. A mellkasán keresztülvetett egyik szíjnak a patentjára helyezi kezét, megmarkolja azt és fejet hajt Ő is. Vadász köszöntés. A ceremoniálisabb... a baráti kicsit más.*
- Kósza és bajbajutott...*Teszi hozzá Lahmar.*Mint látod eltekintve a szőrzete elszíneződésétől, már hatni kezdett. Fájdalom csillapító, gennyedés és üszkösödés gátló kenőcs. Hogy lenyalja, ahhoz pedig be is kötjük.
*Mondja a vadász és egyből a fásliért nyúl, mire a farkas megmordul.*
-Na mi van? A fásli nem harap és nem is olyan cinikus mint én. Na nézd csak meg. Ő itt a fásli.
*Mire a farkasnak hagyja, hogy átszaglássza a fehér ruhagurigát.*
-Igen mi tagadást, az egyik legjobb vadásza vagyok a városnak. Több helyen, több helyzetben kipróbáltam magam és a legjobb meseterektől tanultam. Idomár is voltam, főként kutyáké. Vadászkutyák, harcikutyák, őrzőkutyák és a többi. Különleges felkérésre pedig különleges állatokat is képeztem... Farkast, esetleg valami nagymacskát, egyszer egy medvét is.
*Lahmar imádja ha a képességeit elismerik. Mondhatni ilyenkor dagad a mája. Elvégre sokat dolgozott ezért. Ha valaki le akarja kenyerezni, az vagy leül vele borozni, vagy a vadászatról beszélget vele. Utána már egyenes az út Lahmar Wynn vadászmester barátságáig... elméletileg.
Majd mikor a farkas befejezte a szaglászását a fáslinak, elkezdi bekötözni a vad lábát.
Ám Ő is mint minden ember érdeklődik. Úgy a fair ha a partneréről is megtud valamit. Mellesleg nemes személlyel van dolga. Mind származásra, mind küllemre, mind szépségre nézve.*
-Igen itt élek Arthenior városában. Hol az erdőben, hol a városban a lakásomon. De nem voltam otthon csak... két hete. Te idevalósi vagy? Vagy talán átutazó? Esetleg kérőt vársz?
*Teszi fel a kérdéseket a vadász, majd kicsit meghúzza a kötést a farkas lábán és kész is. Persze ennyivel nem éri be... átnézi az állatot jobban.*
-Mesélj kicsit magadról. Érdekelne... mi vezette ki téged erre az egyébként nem éppen virágszál hölgyeknek való helyre...
*Mondja miközben félszemmel felnéz a nőre. Az állat hátát tapogatja közben és a csontjait nyomkodja.*

A hozzászólás írója (Lahmar Wynn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.22 23:11:34

168. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-22 18:14:55
 ÚJ
>Idhreniel Ealwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

- Keresni, várni? Tőlem távol álló fogalmak ezek *mosolyogta csöndesen, még akkor, mikor a farkas felé indult meg, hogy segítségére és megnyugtatására legyen.
Míg az állathoz beszél, fél szemét a vadászon tartja, és bár dühét visszafogja az idegen, látja apró rezdülésein, hogy nem szívleli cselekedetét. Ezért sem tesz többet, miután nagyjából lenyugtatta a farkast.
Viszont mondandóján hiába mosolyog, átható, sejtelmes tekintetét egyenesen a férfinak szegezi.*
- Népünk az Óidők óta él egyensúlyban az állatokkal, tán e csekély idő is hathat valamit, éppúgy a közös nyelv *somolyogja selymesen, nem véve sértésnek Lahmar szavait.
Megszokta már az egyszerű emberek beszédét, és a hasonló urak közvetlenségét, esetleg távolságtartását.
Sajnos emberek és elfek közt megszakadt már egy ideje a békés együttlét, így talán boszorkáknak tűnhetnek a földöntúli szépséggel megáldott, bölcselmekben gazdag lények.
De hiába e szakadék, Ealwen kellemesen elneveti magát Wynn megjegyzésén a farkasnak. Mindig is kedvelte az emberek társaságát, hiszen oly sokrétűek és változatosak, sokszor pedig humorosak, ami nagy előny, mivel ezen fogalom messze kerüli a tündék többségét.
Bár a túl közvetlen beszéd sérti füleit, nem gerjed haragra, inkább szokásos nyugodalmával felel a férfi köszönetére s kérdéseire.*
- Ő már megköszönte, de a tiédet is szívesen fogadom, emberek fia, Lahmar Wynn... *mondja kedvesen, és bár legutóbbi társa is nevének tudhatta a "Wynn"-t, nem esik szomorúságba, inkább a sors olykor kegyetlen tréfájának véli az egyezést.*
- A nevem Idhreniel Ealwen, fogadd üdvözletem és örömöm az ismeretségért *ejti ki e szavakat szinte már suttogva, miközben szemeit egy röpke pillanatra lehunyja, és fejét enyhén előredönti, eképp köszöntve a férfit. Harmadik nevéről még senkinek nem árulkodott, és ezúttal sem tesz másképpen. Mély titokban őrzi valódi származását, hiába egyértelmű, hogy nemes hölgy, annál azért sokkal több.*
- Kellemes illatot áraszt, váljék hasznára e kósza állatnak *jegyzi meg mosolyogva, miután meglengette Lahmar a gyógyszeres tégelyt, majd a farkasra süllyeszti kedves tekintetét.*
- Úgy vélem nem lehet titok, hogy rendkívül jól ért az állatokhoz, és bár nem ismerem magát, biztosra veszem, kimagaslóan végzi a munkáját *kedveskedik a vadásznak, csak hogy ne tűnjék oly távolságtartónak szerény személye.* - Errefelé él? Az erdőkben? *kíváncsiskodik, miközben körülnéz egy röpke pillanat erejéig.*

A hozzászólás írója (Idhreniel Ealwen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.22 18:15:36

167. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-22 17:26:33
 ÚJ
>Lahmar Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

*Lahmar a matatás közben rálel a fáslira és egy kis edényre, amiben valami fertőtlenítő anyag van. Megannyi növényből készítette ezt a vadász és sebek ellátásra jó. A fáslit próbálja letenni, mire megszólítják. Lahmarra ráhozza a szívbajt az elf nő, bármennyire is tiszta a lelkiismerete. Az elf nő kecsesen lépked felé, mire a vadász immáron megszokott kissé rideg hangnemébe így felel:*
-Neked is a legjobbakat Hölgyem.*Majd hátratekint.* Keres? Vagy vár valakire?
*Kérdi, miközben a farkas ismét vérezni kezdő mancsát figyeli. Elővesz egy fehér ruhát is a zsákjából és tép belőle egy nagyobb darabot.
A vad nem érti mi készül itt és eléggé kétségbe van esve. Az idegen elf felajánlja a segítségét.
Lahmar utálja ha a munkájába kontárkodnak vagy avatkoznak, vagy a munkáját elveszik tőle, de mivel mégis láthatóan nővel van dolga és nemesi sarjjal. Lenyeli a dühét és feláll ezzel helyt ad a nőnek, majd bevizezi a ruhát. Mire feltekint látja a nő leveszi a szíjat a farkasról. Ez számára a végső inzultus, de még ezt is lenyeli.
Látja amint a farkas lehiggad, nagyjából. A nő szinte teljesen hat a farkasra. "És tényleg nem legenda... anyám ha több elf lakna a városba... elveszíteném a munkám. Na jó én komolyan mondom sírásónak állok." Gondolja magában a vadász, majd visszalépked és megvakarja a nem szelíd de nyugodtabb farkas fejét.*
-Szerintem eddig is értette, elvégre volt időm vele beszélgetni míg kiértem az erdőből. Csak lehet kicsit jobban hisznek a kecses, szőke és gyönyörű hangú elf nőknek mint a marcona vadászoknak akiknek a reggelét elrontják a részeg vadásztársak csapdái...
*Mondja kissé szarkasztikusan a vadász, főleg a vadászokra passzoló mondatot. Persze nem kívánja a nőt megbántani. Lahmarnak bármennyire is nyers a modora nem akar embereket megbántani vele. Ez az Ő stílusa.*
-Na jól van kujon végig tudtam, hogy férfiből faragtak. Az elf nőkre hallgatsz rám meg nem. Mindenesetre add ide a mancsod hadd nézzem meg...
*Majd nekilát a farkas mancsán lévő seb takarításának, szép óvatos ám kemény mozdulatokkal. Nem tanult orvosoktól de tudja milyen egy sebet kimosni. A farkas végig a sárga szemét a dolgozó vadászon tartja és néha mordul egyet ha fáj neki valami.
Közben Lahmar így szól a tisztuló sebet nézve:*
-Kösz a segítséget. A farkas nevében is. Amennyire ismerem a test és szem beszédüket hálás neked... engem meg jelenleg a vérbe is elküldene.*Hatásszünet.* De majd talán ha végzünk a vélemény megváltozik.*Itt a farkasra néz, mintha neki is mondaná. Majd fordít a véres kendőn és ismét belemélyed a sebbe.* Amúgy a nevem Lahmar Wynn, vadászmester és idomár. Te elf Hölgyem? Kit tisztelhetek benned?
*Közben a seb kitisztul és itt lesz az ideje a fertőtlenítésnek. A kis edényért nyúl és kinyitja. Kiárad belőle az erős gyógynövény szag. Alapjáraton ez egy elég sötétlila viszonylag jól kenhető kenőcs.*
-Hmmm... érzi? Házi gyártmány.*Lengeti meg a gyógynövényes ibriket.* Érzed?*Kérdi a farkastól is.
Nem tagadja, szereti az állatokat. Különösen a hegyikecskéket és a farkasokat.*

166. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-22 16:57:04
 ÚJ
>Idhreniel Ealwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

*Az elfek fülei kifinomultak, így Elawennek sem esik nehezére meghallani a farkas vad morgását, és a vadász még oly távolinak tűnő zsörtölődését. De már most kiszűr egy két emberi szót, mi finom mosolyát szélesebbre formálja ajkain.
Várnia nem kell sokat, a még számára ismeretlen férfi hamar előbukkan a bozótosból, társaságában a veszedelmes állattal.
Nyers modorán, köszöntésén azonban meg sem lepődik, és nem azért, mert egyszerű embert sodort útjába a sors, csupán tudja, hogy az elfek sem a régiek, az ember fiak pedig már inkább tartózkodóak velük szemben, mint hogy előzékenyek volnának. Az csupán nézőpont kérdése, hogy nem épp erről vagyon szó esetükben.
Ealwen népéből, fajtájából már kevés van e világon, és hazája is távoli földeken nyugszik, mi a halandó szemének láthatatlan. Éppen ezért már-már meglepő lehet barátias, ám mégis távolságtartó, főlényes viselkedése.*
- Légy üdvözölve, emberek fia *szólal meg halk, bársonyos hangon, mely sok embert borzongtatott már meg. Zöldes szemeit közben lassan, a folyó vizéről a vadászra emeli, és testével is felé fordul. Ideig-percekig figyeli, ahogy ellátja az elesett vadat, ám annak nyughatatlansága arra készteti, hogy közelebb bátorkodjon lépkedni a pároshoz.*
- Engedd meg, hogy segítségedre legyek... *duruzsolja lágyan, a tündék virágos, gyönyörű nyelvén, miközben leguggol, és egyik kacsóját finoman a farkas felé nyújtja.
A természet szülötte és barátjaként értése van az állatok felett, így ezt a jószágot is egyhamar lecsitítja, miközben folyamatosan beszél hozzá hazája kifinomult nyelvén. Szinte éneknek tűnhet beszéde, minek végén bátorkodik leszedni a farkasról a szíjat, hisz nem féli már, hogy megsebesítené jóakaróját.*
- Most már nem kel félned a haragját, megértette már, hogy az emberek is olykor segítőek... *suttogja a férfinak, számára érthető nyelven ezúttal, miközben lassan felegyenesedik, és gyöngéd kezét visszarejti lágyan omló köpenye alá.
Egyéb szóváltást nem kezdeményez egyelőre, hiszen nem tudja, hogy a vadász beéri ennyivel társaságából, vagy épp barátkozó típus, nyers stílusa ellenére.
Kedves mosolyával azonban biztosítja a jelenlévőket, hogy ártani senkinek nem fog, és konfliktusba sem fog elegyedni, bár eme gondolatokat nem is hagyja az emberfi és a farkas tudatába férkőzni, hiszen puszta jelenléte nyugalmat és harmóniát teremt.*

165. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-22 16:12:58
 ÚJ
>Lahmar Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

*A folyópart egyensúlyát hirtelen egy morgó, szitkozódó páros töri meg. Lahmar a vadász és az imént összebugázott farkasa.
A sebesült és láthatóan helyzetével nem elégedett farkas morog és mocorog a vadász hátán, ami nagyban nehezíti annak dolgát. Az a szerencse, hogy Lahmar összekötözte a farkas pofáját.*
-Na idefigyelj szőrgolyó ha ennyire rossz a nyakamba elmondom te meg büdös vagy. Mint egy mészárszék... Azt hiszed nekem jobb?
*Erre a farkas megint fordulni próbál a hátán. Közben sértődötten morog.*
-Na jó figyelj még egy ilyen... nézd csak? Ott föntebb a dombok és sziklák tetején az ott egy temető. Ha azt akarod oda is mehetünk egyből... Farkast még nem temettem.
*Mondja zsémbelődve Lahmar és amint ezt kimondja előre tekint. Egy elf nőt pillant meg. Gyönyörű ruhában és szinte fehér hajjal. Elegáns és szép nő, ám Lahmar hirtelen ezen gyönyörű virágszál látványát sem bírja értékelni... nagyon.
A farkas is kicsit elcsöndesedik az idegent látva. Lahmar kicsit halkabban zsörtölődik és a homokpadok felé veszi az irányt kissé ívben elkerülve az elf szépséget. Biccent egyet a nő irányába és így szól halkan, kissé mogorván:*
-Üdv...
*Lahmar nem igazán kedves ma reggel és ezt betudja a hibás lövésnek valamint a farkas kiállhatatlanságának.
Megfogja az állat négy lábát és leveszi a nyakából. Amint elfekteti a homokban, a vad egyből futni akar, de nem bír. Lahmar csak áll és oda sem néz a farkasra. Leveszi íját és a homokba dobja, majd nagy kabátját is leveszi. Kiteríti és az éppen feltápászkodott farkast ráhúzza kabátra és megnézi a mancsot ismét. Erre a farkas is nézni kezdi a saját mancsát. Csúnya nyílt seb. Majd Lahmar is felnéz és a farkas szemébe tekint.*
-Ne nézz rám ilyen összerosáltan... nem a kezed kérem meg.
*Mondja és válltáskájába kezd kutakodni. Tapasztalt vadász. Hord magánál kötszert és fertőtlenítőket. Előbb majd nekilát a farkas sebének kimosásához és utána majd lefertőtleníti, és beköti.
A farkas persze kapkodja a fejét és idegesen néz a vadász háta mögé az elf nőre, meg Lahmarra. A vadász felnéz és az elf nőre tekint, majd így szól:*
-Ne aggódjál ennyire. Az elfek nagyobb állatbarátok mint én.

164. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-22 14:34:02
 ÚJ
>Idhreniel Ealwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

*Midőn Arthenior erdejéből annak tisztására vezette útja, lágy énekkel kísérte azt, önnön szórakoztatására. Nem sietett sehova, s erre téve tanúbizonyságot, lassú, pihe léptekkel szelte át a mező finom, bársonyos avarát, mi végül a folyóparthoz terelte céltalan sétáját.
Ám ezt cseppet sem bánja, miért is tenné, hiszen széphez szokott, zöldes íriszei elé mennyei pompa tárul, mi talán ember szemnek egyszerű és hétköznapi, de Ealwen tekintetének egészen mást mutat a part gazdag, ékes világa.
Szépen ívelt ajkai mosolyra húzódnak, ahogy a kora reggeli napfényben megcsillanni tűnik a víz ezüstös tükre, éppúgy a fűszálakon a harmat kristályos mivolta is, melyet lágy szellő ringat.
Kedvét leli a természet zajában is, és már most kiteljesedni érzi napját, oly megbékéléssel tölti el szívét ez az apró momentum.*
"A fák szólnak, a víz énekel s az avar halk susmorgással köszönti e szép napot... A népek is békélni látszanak, de tán puszta illúzió ez..."
*Némán elmélkedik, miközben gyöngéd léptei közelebb viszik a folyó vizéhez.
Nehéz lenne eldönteni, hogy a megállíthatatlan folyam vagy épp Idhreniel ékeskedik ragyogóbban a felkelő nap lehengerlő fényében. Bár emberi szemnek valószínűleg a tünde lenne kedvére való, ki fátyolos, fehér köpenyében illetve ruhájában, arany hajával és földöntúli szépségével tűnik ki úgy, mint az éjszakai égbolton a legfényesebb csillag, de kinek tekintete a természethez szokott, valószínűleg nem is választhatna közöttük, elvégre minden teremtmény annak szülötte. Egységben, harmóniában tökéletesek, így ezen nincs is mit firtatni igazán.*

163. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-19 18:09:24
 ÚJ
>Yishiru Yinash avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Szinte futva érkezik a folyóhoz. Letérdel, és iszik egy pár korty vizet. Ezután figyeli a vizet, hátha lát egy pár halat. De nem. Szóval éhezik. Na mindegy, hát ilyen az élet, akkor koplal. Hanyattdől a víz mellett, és alszik egy keveset. Mikor felébred, csak még éhesebb. Eszébe jut, hogy talán mágiával tudna szerezni némi ételt. A baj csak az, hogy nem tud varázsolni. De itt talán tanulhat mágiát. Elindul a temetőbe, mivel úgy hallotta, hogy a templomban tanulhat varázslatokat.*

162. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-17 20:05:56
 ÚJ
>Khagun Rhaokror avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Szelíd

"Végre a folyó."*Odaérve a folyóhoz rögtön megmosakodik és iszik, bár érzi, hogy nem éppen kellemes íze van de víz-víz ugyan az. Rendbe szedi magát majd megcsodálja a látványt. Homokos a partja és gyönyörű a látvány. Mindenhol virágok és zöld a fű. "Igazi gyönyör." Állapítja meg a mágus és letelepszik a fűbe. Magába szippant némi levegőt és a lányon gondolkozik akivel az este beszélt. "Vajon milyen benyomást kelthetett, és miért viharzott el olyan hirtelen? Biztos túl sok kérdést tett fel." Gondolat szüli a gondolatot mígnem feláll és eszébe nem jut az uticélja. Tanulni szeretne a helyi paptól. Feláll és elindul a templom irányába.*

A hozzászólást Odin (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.07.18 19:13:36, a következő indokkal:
Jelek helyes használata

161. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2012-07-15 12:37:25
 ÚJ
>Kagor Rachja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*A délutáni pihenő tájt megjelenik egy vándor a fák közül. Lehet, hogy a víz hangja, vagy a játszadozó gyerekek hangja csalta ide, vagy csak ő is egy kis vízközelségre vágyik? Leül a partra és nézelődik. Nézi ahogy a a fiatalság úszkál a folyóban és azt ahogy a szegény nép mosdatja testét a hűs vízben. Neki is kedve szottyan belelógatni a lábát a vízbe. Leveszi a csizmáját és már a lába benne is van a folyóban. Lefekszik a fűbe és úgy marad egy kis ideig. Kihúzza a lábát a folyóból és visszaveszi a csizmáját. Elindul vissza az erdőbe.*

A hozzászólást Odin (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.07.18 19:12:59, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057