Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 95 (1881. - 1900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
1900. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-09 02:16:50
Üzenet elküldve: 2015-12-09 02:16:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
*Sótlan levegő a tüdejében és stabil talaj a lába alatt. Nem hitte volna, hogy valaha is ennyire fog szorítkozni a nyugalom és valamilyen szintű boldogság megtalálásához. Élete leghosszabb útján van túl és ez meg is látszik, nem éppen olyan helyeken aludt, ahol kedve lett volna, így nem is aludt igazán vagy mélyen és enni sem étkezett olyan szinten, ahogy azt az ő elég hanyag étkezési szokásrendszere szokta. Ettől még valamennyire épen van, sőt, megnyugodott lelki világgal várja a megszokottság érzését, amit ez a város jelent neki. És persze, megpróbálja magát új szerzeményeinek egyikével tesztelni, így behunyja a szemét és egy rövid igét fog elmormolni, majd megvárja, hogy mi lesz a hatása. Biztos fog érzékelni, ha nem, akkor nem sikerült a varázslat, mert tudja a közelébe lévő élőket, egyáltalán nem lehet új neki. Viszont az alapvető mágikus folyamatok ismeretéhez ez szükségszerű, hogy benne legyen, hogy átérezze.*
Nestar Erefiz megpróbált varázsolni egy Életérzékelés nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
Nestar Erefiz megpróbált varázsolni egy Életérzékelés nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
1899. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-08 22:09:22
Üzenet elküldve: 2015-12-08 22:09:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
*Frissen, kipihenten érkezik a folyópartra. Tegnap végzett minden dolgával az Adal házban így már csak az a warg nyereg van előjegyzésben, de előtte még el akar látogatni valahova. Az a valahol pedig nincs éppen közel. Hajóval azért egész elviselhető és gyors az út, a Mynának tett ígéretének megy utánajárni, Arthenior könyvtárában nem lelt segítséget. Olvasott viszont egy toronyról ahol sok tudást őriznek, hátha ott több sikerrel jár, ezért kelt most útnak, meg hát nem is árt végre egy kis "nyaralás". Amióta megérkezett Artheniorba nem is ment messzire a várostól, pedig az már több mint két éve volt. Nem csoda hát hogy széles vigyorral száll vízre, meg persze nagy pakkal a hátán és a nyílpisztolya sem maradhatott el, amit manapság már egy-két rejtett dobótőrrel is kiegészít. Egy aprócska lány nem lehet túl óvatos ebben a világban.*
1898. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-07 17:57:15
Üzenet elküldve: 2015-12-07 17:57:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Az áruszállító hajó pár nap alatt fel is ér a folyón az Artheniorba hozott portékával. Ahogyan kikötnek, Botjo már készen áll és gyorsan surran le a fedélzetről. Mást szinte nem is látni, csak egy elsuhanó foltot ahogy a ládák és oda nem figyelő emberek közt cikázik.
Sajnos azonban mégsem eléggé gyors, hiszen a pallóról lelépve az egyik matróz utána kiált. A kislány azonban eszeveszett tempóban szedi a lábát és rohan be a fák közé. Még egyszer meg nem verik.
Ahogyan háta mögött elhalnak a zajok lassít a tempón, és megindul felfelé a sziklák közt található meredek ösvényen.*
Sajnos azonban mégsem eléggé gyors, hiszen a pallóról lelépve az egyik matróz utána kiált. A kislány azonban eszeveszett tempóban szedi a lábát és rohan be a fák közé. Még egyszer meg nem verik.
Ahogyan háta mögött elhalnak a zajok lassít a tempón, és megindul felfelé a sziklák közt található meredek ösvényen.*
1897. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-06 15:20:38
Üzenet elküldve: 2015-12-06 15:20:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
~Minden utat meg kell egyszer tenni.~
*És bár oldaltestőre nélkül elég bátortalannak érzi magát, hogy új helyekre induljon, kénytelen lesz, ha társalogni kíván a Mágustorony vezetőjével. Ezt még a Templomban lévő kollégája ajánlotta, hogy ott sokkal elméletibb jellegű ismeretekkel is elláthatják, hiszen a Templom maga csak az alapvető affinitással és a különböző elemi és égitestekhez köthető ágakkal foglalkozik, a komoly elméleti ismeretek nem tőlük erednek. Ezt pedig pótoltatni kell, mielőtt sokkal komolyabb és veszélyesebb állapotok lépnek fel, ahogy az élőholtakat hallotta az őrségnél. Arra is rá kellene kérdeznie.*
*És bár oldaltestőre nélkül elég bátortalannak érzi magát, hogy új helyekre induljon, kénytelen lesz, ha társalogni kíván a Mágustorony vezetőjével. Ezt még a Templomban lévő kollégája ajánlotta, hogy ott sokkal elméletibb jellegű ismeretekkel is elláthatják, hiszen a Templom maga csak az alapvető affinitással és a különböző elemi és égitestekhez köthető ágakkal foglalkozik, a komoly elméleti ismeretek nem tőlük erednek. Ezt pedig pótoltatni kell, mielőtt sokkal komolyabb és veszélyesebb állapotok lépnek fel, ahogy az élőholtakat hallotta az őrségnél. Arra is rá kellene kérdeznie.*
1896. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-06 14:24:10
Üzenet elküldve: 2015-12-06 14:24:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nerilil Anywor//
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Csillogó tekintettel néz vissza, ő aztán nem fogja beismerni, hogy igaza van Nerinek.*
-Képzelődsz, velem ilyen nem történhet meg. Mondtam már, hogy a te Zarád hibátlan?
*Persze nagyon könnyen letörhető lenne a lelkének világa, ha Nerilil úgy döntene, hogy megtámadja a sántikáló állítását, de ettől úgy sem kell félnie, mert kellemesebb dolgokkal vannak elfoglalva. És végül meg is változtatja az eredeti útitervet, bár a hajópince romantikusságát erőteljesen megkérdőjelezi, bár érzi, hogy türelemre lesz szükség.*
-Hát, ha így folytatod, sehova, mert a nagy cicus bemordul és akkor jajj a kiscicusnak. Grrr.
*Újabb nyakra mért támadás, mert hát ő kéri, hogy Nerilil fogja vissza magát, de azért ő venné a legrosszabbul, ha túl sikeres lenne és újra elveszne az alkalom a játszadozásra. Plusz, fel lehet fogni ezt is egy büntetésnek. Egyébiránt, lassan megláthatja Nerilil, hogy Zara meggondolta magát és szépen indulnak fel a hajóra.*
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Csillogó tekintettel néz vissza, ő aztán nem fogja beismerni, hogy igaza van Nerinek.*
-Képzelődsz, velem ilyen nem történhet meg. Mondtam már, hogy a te Zarád hibátlan?
*Persze nagyon könnyen letörhető lenne a lelkének világa, ha Nerilil úgy döntene, hogy megtámadja a sántikáló állítását, de ettől úgy sem kell félnie, mert kellemesebb dolgokkal vannak elfoglalva. És végül meg is változtatja az eredeti útitervet, bár a hajópince romantikusságát erőteljesen megkérdőjelezi, bár érzi, hogy türelemre lesz szükség.*
-Hát, ha így folytatod, sehova, mert a nagy cicus bemordul és akkor jajj a kiscicusnak. Grrr.
*Újabb nyakra mért támadás, mert hát ő kéri, hogy Nerilil fogja vissza magát, de azért ő venné a legrosszabbul, ha túl sikeres lenne és újra elveszne az alkalom a játszadozásra. Plusz, fel lehet fogni ezt is egy büntetésnek. Egyébiránt, lassan megláthatja Nerilil, hogy Zara meggondolta magát és szépen indulnak fel a hajóra.*
1895. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-06 12:45:17
Üzenet elküldve: 2015-12-06 12:45:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Diadalmas vég//
* A férfi nem olyan jó emberismerő, hogy bármit is észrevegyen a démoni teremtés gondolataiból, érzéseiből. Az ő szemében egy ártatlan lányka áll vele szemben. *
- Ó, ez nagy kár. * Szája lefelé görbül a hír hallatán, hogy a híre még nem előzte meg őt. *
- Szóval Elenith... Bájos névhez bájos arc társul. * Mosolyodik el, bevetve minden udvarlási tudását, amely valljuk be: a kicsit okosabb fajta nők között nem ér sokat, inkább csak azoknál, akik a pénzt, a szép ruhákat és egy-két dicsszót részesítenek előnyben, ha udvarlásról van szó.
A felé nyújtott kézre lehajol és csókot intéz rá. Ekkor veszi csak észre, hogy milyen sima a bőre a lánynak. Még annál is simább, mint ahogy elsőre vélte megállapítani.
~ Szerencsés napom van. ~ Az ékszer keresésére elmosolyodik, majd ő is a vizet kezdi bámulni, melyben aztán van bőven szép kavics, de úgy néz ki, eddig egyik sem nyerte el a lány tetszését.
Viszont mivel van szebb látnivaló is itt, mint a folyó, így visszafordul az eredarhoz és kissé sértődötten zárja össze kezeit. *
- Épp sétáltam itt a folyóparton, mikor két férfi váratlanul előugrott egy bokorból és az egyikük belelökött egy sártócsába. Én próbáltam békés módon megtárgyalni a dolgokat, de ők mindenképpen a halálukat akarták... No persze csak addig, amíg le nem fegyvereztem őket, akkor már könyörögtek! * Megrázza fejét a rögtönzött történetén. *
- Nem öltem meg őket, de biztosan évek múlva is emlékezni fognak rám. * Húzza ki magát elégedetten. *
- No, de nem is akarom kegyed ilyen mindennapos történetekkel untatni, biztosan van valami sokkal izgalmasabb története is önnek. * Vált hangnemet, miközben alig észrevehetően egy lépéssel közelebb ér, így már épp csak egy karnyújtásnyi helyet hagyva a két "fiatal" között. *
* A férfi nem olyan jó emberismerő, hogy bármit is észrevegyen a démoni teremtés gondolataiból, érzéseiből. Az ő szemében egy ártatlan lányka áll vele szemben. *
- Ó, ez nagy kár. * Szája lefelé görbül a hír hallatán, hogy a híre még nem előzte meg őt. *
- Szóval Elenith... Bájos névhez bájos arc társul. * Mosolyodik el, bevetve minden udvarlási tudását, amely valljuk be: a kicsit okosabb fajta nők között nem ér sokat, inkább csak azoknál, akik a pénzt, a szép ruhákat és egy-két dicsszót részesítenek előnyben, ha udvarlásról van szó.
A felé nyújtott kézre lehajol és csókot intéz rá. Ekkor veszi csak észre, hogy milyen sima a bőre a lánynak. Még annál is simább, mint ahogy elsőre vélte megállapítani.
~ Szerencsés napom van. ~ Az ékszer keresésére elmosolyodik, majd ő is a vizet kezdi bámulni, melyben aztán van bőven szép kavics, de úgy néz ki, eddig egyik sem nyerte el a lány tetszését.
Viszont mivel van szebb látnivaló is itt, mint a folyó, így visszafordul az eredarhoz és kissé sértődötten zárja össze kezeit. *
- Épp sétáltam itt a folyóparton, mikor két férfi váratlanul előugrott egy bokorból és az egyikük belelökött egy sártócsába. Én próbáltam békés módon megtárgyalni a dolgokat, de ők mindenképpen a halálukat akarták... No persze csak addig, amíg le nem fegyvereztem őket, akkor már könyörögtek! * Megrázza fejét a rögtönzött történetén. *
- Nem öltem meg őket, de biztosan évek múlva is emlékezni fognak rám. * Húzza ki magát elégedetten. *
- No, de nem is akarom kegyed ilyen mindennapos történetekkel untatni, biztosan van valami sokkal izgalmasabb története is önnek. * Vált hangnemet, miközben alig észrevehetően egy lépéssel közelebb ér, így már épp csak egy karnyújtásnyi helyet hagyva a két "fiatal" között. *
1894. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-06 01:31:43
Üzenet elküldve: 2015-12-06 01:31:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Zaranir Kharasnar //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Zara ismét kacagásra bírja Nerit, bele is hajol a nyakába, hamar torkára fagy a nevetés, amint megérzi a férfi illatát. Arcát a férfiéhez dörgöli, akár egy doromboló kismacska. *
- Az efféle mutatványoktól tartózkodj, mert még beáll a derekad.
* Homlokát a másikéhoz érinti. Rózsaszín ajakit újra Zaráéhoz tapasztja, s hosszú csókra invitálja. Kezeit fülére tapasztja, s enyhén megrázza fejét, hogy bizony azokat a füleket nem szabad bántani. Az aljas támadás, ami nyakát éri, arra teste megremeg. Nem számított rá, viszont egy újabb adag vágyat pumpál a lányba. Halkan fel is nyög, s keze végig simít a férfi felső testén a következő gomb felé. Valóban zavarná, ha valaki vagy valakik nyál csorgatva állna felettük. Legalábbis így, mert maga a tudat, hogy valami „ rosszat” csinálnak, és véletlen rajta kaphatják őket, az már teljesen más. *
- Aljas vagy… de tetszik.
* Súgja az utolsó szót a férfi fülébe, s ha már alkalma nyílik rá, akkor ő meg is harapja azt. *
- S most hova is megyünk?
* Kérdezi még mindig a nyakába hajolva, melyet tovább becézget csókokkal és gyengéd harapásokkal. Keze továbbra sem nyugszik, lassan kúszik az anyag alá, hogy végre bőr a bőrrel érintkezzen. *
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Zara ismét kacagásra bírja Nerit, bele is hajol a nyakába, hamar torkára fagy a nevetés, amint megérzi a férfi illatát. Arcát a férfiéhez dörgöli, akár egy doromboló kismacska. *
- Az efféle mutatványoktól tartózkodj, mert még beáll a derekad.
* Homlokát a másikéhoz érinti. Rózsaszín ajakit újra Zaráéhoz tapasztja, s hosszú csókra invitálja. Kezeit fülére tapasztja, s enyhén megrázza fejét, hogy bizony azokat a füleket nem szabad bántani. Az aljas támadás, ami nyakát éri, arra teste megremeg. Nem számított rá, viszont egy újabb adag vágyat pumpál a lányba. Halkan fel is nyög, s keze végig simít a férfi felső testén a következő gomb felé. Valóban zavarná, ha valaki vagy valakik nyál csorgatva állna felettük. Legalábbis így, mert maga a tudat, hogy valami „ rosszat” csinálnak, és véletlen rajta kaphatják őket, az már teljesen más. *
- Aljas vagy… de tetszik.
* Súgja az utolsó szót a férfi fülébe, s ha már alkalma nyílik rá, akkor ő meg is harapja azt. *
- S most hova is megyünk?
* Kérdezi még mindig a nyakába hajolva, melyet tovább becézget csókokkal és gyengéd harapásokkal. Keze továbbra sem nyugszik, lassan kúszik az anyag alá, hogy végre bőr a bőrrel érintkezzen. *
1893. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-05 23:48:14
Üzenet elküldve: 2015-12-05 23:48:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Talán napok is eltelnek azzal, hogy a kis árva a rakodótérben bujdosik. Nem ez az első eset, eddig is sokszor kellett elrejtőznie, de egy hajó fedélzetén napokig mindezt kivitelezni igen embert (vagyis sötételfet) próbáló feladat. Nem mintha hiányolná, hogy nappal a fedélzeten kóborolhasson… A fény bántja szemét, és a lehető legkellemetlenebbül érzi magát azon kevés alkalomkor, mikor erős nappali világossággal találja szembe magát. Éjszaka viszont megpróbál egyszer-kétszer kiosonni és élelmet lopni magának, több-kevesebb sikerrel. Ilyenkor a folyópartot is megláthatja egy pillanatra. Az éjszakai sötét és a sűrű lombkoronák feketesége ugyan nem kecsegtet sok látnivalóval, de a szállítóhajó fedélzetén lévő lámpások fénye gyönyörű, csillogó ábrákat rajzol a vízfelszínre. A kislány rövid ideig csodálja a szeme elé táruló varázslatot. Sajnos nem tehet sokáig így, egy-két matróz éjjel is ébren járja a fedélzetet, esetleges haramiáktól tartva. Botjo nem tudja elképzelni, mégis ki támadná meg őket. De a biztonság kedvéért visszasiet az áru közé és várja, hogy valahol kikössön a hajó.*
1892. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-05 22:55:52
Üzenet elküldve: 2015-12-05 22:55:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nerilil Anywor//
-Nad, mint házasságkötő hivatalnok? Hát, nekem mindegy, legalább egy üveg rumért vállalja...
*Jegyzi meg elhülyéskedve, bár nem titkolható, hogy a tengeri boszorkány nem alkalmas erre. Nagyon csábító, hogy itt helyben ráugorjon és sajnos el is ronthatja a hangulatot, ha itt és most megszakítják, de talán tényleg túl nyilvános a hely, vagy legalábbis a partnerét zavarhatja. Őt is zavarná, ha esetleg őrségi felügyeletet kapna a játszadozása, úgyhogy nincs más választása. Újra felkapja a nőt és egy merész mutatvánnyal fel is áll vele. Közben már ráébred, hogy ilyet játszani több, mint nem egészséges, de inkább megszakad, mintsem, hogy elismerje, hogy nem lenne hozzá elég ereje. Innentől persze már sokkal egyszerűbb a dolga.*
-Cicafülekre vigyázni. És azt hiszem, hogy túléljük, ha csak a következő hajóval megyünk.
*És ha Nerilil nem elég felkészült, akkor Zaranir fogai gyengéden belemarnak a nyakába. Füleket mondott, hogy félrevezesse áldozatát és elég jól be is határolja, hogy melyik opciót érzi magának valónak.*
-Nad, mint házasságkötő hivatalnok? Hát, nekem mindegy, legalább egy üveg rumért vállalja...
*Jegyzi meg elhülyéskedve, bár nem titkolható, hogy a tengeri boszorkány nem alkalmas erre. Nagyon csábító, hogy itt helyben ráugorjon és sajnos el is ronthatja a hangulatot, ha itt és most megszakítják, de talán tényleg túl nyilvános a hely, vagy legalábbis a partnerét zavarhatja. Őt is zavarná, ha esetleg őrségi felügyeletet kapna a játszadozása, úgyhogy nincs más választása. Újra felkapja a nőt és egy merész mutatvánnyal fel is áll vele. Közben már ráébred, hogy ilyet játszani több, mint nem egészséges, de inkább megszakad, mintsem, hogy elismerje, hogy nem lenne hozzá elég ereje. Innentől persze már sokkal egyszerűbb a dolga.*
-Cicafülekre vigyázni. És azt hiszem, hogy túléljük, ha csak a következő hajóval megyünk.
*És ha Nerilil nem elég felkészült, akkor Zaranir fogai gyengéden belemarnak a nyakába. Füleket mondott, hogy félrevezesse áldozatát és elég jól be is határolja, hogy melyik opciót érzi magának valónak.*
1891. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-05 21:13:59
Üzenet elküldve: 2015-12-05 21:13:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Zaranir Kharasnar //
* Csókját viszonozzák, így eljátszadozik egy kicsit, mindegy, hogy azért, hogy gúzsba kösse Zara, valami cselt sejtve. Nem ellenkezik egy cseppet sem, a helyzet ellen, ahogy ölbe veszik, mint egy gyereket. Valahol vágyott a közelségére, hisz bár a saját hibájából, de távol kerültek egymástól. *
- Azt hiszem, így már nem fogok.
* Mosolyodik el, miközben megpiszkálja a Szőke ingét. *
- Akár Nad is összeadhat.
* Kacag fel, nem mintha komolyan venné Zara ajánlatát, de valóban mókás lenne a dolog. Elképzeli a Kalóz ábrázatát, mikor elé állnak, hogy adja össze őket. *
- Ez azt jelenti, hogy velem jössz? Ami azt illeti, most kiengesztelésként megkapod a választás jogát, miként akarsz „megbüntetni”. Van még egy kis időnk a hajó indulásáig.
* Hátát neki támasztja a férfi felhúzott combjainak, úgy méri végig a Szőkét, közben kibújtat egy gombot a helyéről. Tegnap is valahogy így kezdődött. Maga a visszaemlékezés is felforrósítja a vérét, és az a sokat ígérő pillantás is, mely mögött kellemes percek bújnak meg. *
- A hely mondjuk egy kicsit nyilvános.
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.05 21:14:27
* Csókját viszonozzák, így eljátszadozik egy kicsit, mindegy, hogy azért, hogy gúzsba kösse Zara, valami cselt sejtve. Nem ellenkezik egy cseppet sem, a helyzet ellen, ahogy ölbe veszik, mint egy gyereket. Valahol vágyott a közelségére, hisz bár a saját hibájából, de távol kerültek egymástól. *
- Azt hiszem, így már nem fogok.
* Mosolyodik el, miközben megpiszkálja a Szőke ingét. *
- Akár Nad is összeadhat.
* Kacag fel, nem mintha komolyan venné Zara ajánlatát, de valóban mókás lenne a dolog. Elképzeli a Kalóz ábrázatát, mikor elé állnak, hogy adja össze őket. *
- Ez azt jelenti, hogy velem jössz? Ami azt illeti, most kiengesztelésként megkapod a választás jogát, miként akarsz „megbüntetni”. Van még egy kis időnk a hajó indulásáig.
* Hátát neki támasztja a férfi felhúzott combjainak, úgy méri végig a Szőkét, közben kibújtat egy gombot a helyéről. Tegnap is valahogy így kezdődött. Maga a visszaemlékezés is felforrósítja a vérét, és az a sokat ígérő pillantás is, mely mögött kellemes percek bújnak meg. *
- A hely mondjuk egy kicsit nyilvános.
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.05 21:14:27
1890. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-05 20:58:33
Üzenet elküldve: 2015-12-05 20:58:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nerilil Anywor//
*Örül, hogy végül helyre jöttek a dolgok. Persze, Nerilil húzása inkább játékosan kedves, mintsem erőszakos, úgy látszik elfelejti az erőviszonyokat. De ez ne legyen akadály, Zaranir nemcsak hogy enged és viszonozza a csókot, de egy gonosz pillanatában két karjával alányúl a lánynak, megemeli és az ölébe ülteti, így tartja szorosabb ölelésben.*
-Meg ne fázz véletlen.
*Persze hazudik, tudják miért volt ez így és fellélegezve hallgatja a magyarázatot, ami még inkább mosolyra fakasztja.*
-Juttasd eszembe, hogy ne felejtselek majd elvenni, ha véletlenül elmennénk egy házasságavató épület mellett.
*Kacsint rá Nerililre, azonban ez egy komoly ajánlat. Illetve, nem komoly, de megtenné. Mert, miért ne.*
-És ami azt illeti, maradhat nálad, te leszel mostantól "A Térkép Őrzóje". Te jobban meg tudnád győzni Nadot is. Ettől függetlenül, mivel felajánlottál egy "átkutatást", nem tehetem meg, hogy ne éljek vele. Kétféle reakció történhet és számomra mindkettő örömet okoz.
*Villan meg a szeme, ez nevetéssel teljes sötét jövőt ígér a lánynak.*
*Örül, hogy végül helyre jöttek a dolgok. Persze, Nerilil húzása inkább játékosan kedves, mintsem erőszakos, úgy látszik elfelejti az erőviszonyokat. De ez ne legyen akadály, Zaranir nemcsak hogy enged és viszonozza a csókot, de egy gonosz pillanatában két karjával alányúl a lánynak, megemeli és az ölébe ülteti, így tartja szorosabb ölelésben.*
-Meg ne fázz véletlen.
*Persze hazudik, tudják miért volt ez így és fellélegezve hallgatja a magyarázatot, ami még inkább mosolyra fakasztja.*
-Juttasd eszembe, hogy ne felejtselek majd elvenni, ha véletlenül elmennénk egy házasságavató épület mellett.
*Kacsint rá Nerililre, azonban ez egy komoly ajánlat. Illetve, nem komoly, de megtenné. Mert, miért ne.*
-És ami azt illeti, maradhat nálad, te leszel mostantól "A Térkép Őrzóje". Te jobban meg tudnád győzni Nadot is. Ettől függetlenül, mivel felajánlottál egy "átkutatást", nem tehetem meg, hogy ne éljek vele. Kétféle reakció történhet és számomra mindkettő örömet okoz.
*Villan meg a szeme, ez nevetéssel teljes sötét jövőt ígér a lánynak.*
1889. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-05 20:52:47
Üzenet elküldve: 2015-12-05 20:52:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Zaranir Kharasnar //
* Zara hangulata semmit sem változik, marad ugyanaz a diplomata, aki leült mellé, annyi különbséggel, hogy nevén nevezi a dolgokat. S valóban kiteríti a kártyáit, mellyel válaszút elé állítja Nerit. Ahogy azonban kezd megnyílni a Szőke úgy lágyulnak meg a vonásai. Elgondolkodik, ahogy hallgatja az előtte ülő férfit, néha elmerülve tengerszemeiben. *
- Gyere ide.
* Nyújtja a férfi felé kezét, Zaranir érezheti azt, hogy ez őszinte közeledés a részéről, nincs benne színjáték. Ha férfi elfogadja a feléje nyújtott jobbost, akkor magához húzza, átöleli derekát s gyengéd csókot nyom annak szájára. *
- Nem így terveztem. Nadnak ehhez semmi köze.
* Kezd bele, akár a viszonzott vagy viszonzatlan csók után. Borostyán szemek a férfi ingének gombját bámulják, mintha onnan akarna erőt meríteni, majd emeli fel tekintetét, hogy a másik kékjét keressék. *
- Véletlen esett ki a ruhádból… addig eszembe se volt, el is felejtettem, hogy a fesztiválon mutattad. Jól hiszed, számomra személyes, miattad és Nad miatt is. Tudom, hogy neked hajó kell és legénység, viszont Nad nem akar hajóra szállni, ez a térkép talán mégis csak útra késztetné.
* Teszi meg a beismerést vallatója előtt. Testtartásában van megbánás, arcán némi félsz, hogy mit szólnak ahhoz, hogy saját kútfőből pattant ki az ötlet s a Kócosnak most valóban nincs köze most a dologhoz, mint ahogy azt Zaranir gondolta. *
- De ha el akarod venni, akkor ahhoz át kell kutatnod.
* Dobja fel a komolynak is vehető ajánlatot, szemeiben azonban ott bujkál a jól ismert pajkosság, amely más lehetőséget is felcsillant a másik előtt. *
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.05 20:53:21
* Zara hangulata semmit sem változik, marad ugyanaz a diplomata, aki leült mellé, annyi különbséggel, hogy nevén nevezi a dolgokat. S valóban kiteríti a kártyáit, mellyel válaszút elé állítja Nerit. Ahogy azonban kezd megnyílni a Szőke úgy lágyulnak meg a vonásai. Elgondolkodik, ahogy hallgatja az előtte ülő férfit, néha elmerülve tengerszemeiben. *
- Gyere ide.
* Nyújtja a férfi felé kezét, Zaranir érezheti azt, hogy ez őszinte közeledés a részéről, nincs benne színjáték. Ha férfi elfogadja a feléje nyújtott jobbost, akkor magához húzza, átöleli derekát s gyengéd csókot nyom annak szájára. *
- Nem így terveztem. Nadnak ehhez semmi köze.
* Kezd bele, akár a viszonzott vagy viszonzatlan csók után. Borostyán szemek a férfi ingének gombját bámulják, mintha onnan akarna erőt meríteni, majd emeli fel tekintetét, hogy a másik kékjét keressék. *
- Véletlen esett ki a ruhádból… addig eszembe se volt, el is felejtettem, hogy a fesztiválon mutattad. Jól hiszed, számomra személyes, miattad és Nad miatt is. Tudom, hogy neked hajó kell és legénység, viszont Nad nem akar hajóra szállni, ez a térkép talán mégis csak útra késztetné.
* Teszi meg a beismerést vallatója előtt. Testtartásában van megbánás, arcán némi félsz, hogy mit szólnak ahhoz, hogy saját kútfőből pattant ki az ötlet s a Kócosnak most valóban nincs köze most a dologhoz, mint ahogy azt Zaranir gondolta. *
- De ha el akarod venni, akkor ahhoz át kell kutatnod.
* Dobja fel a komolynak is vehető ajánlatot, szemeiben azonban ott bujkál a jól ismert pajkosság, amely más lehetőséget is felcsillant a másik előtt. *
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.05 20:53:21
1888. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-05 20:49:55
Üzenet elküldve: 2015-12-05 20:49:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nerilil Anywor//
-Előttük is. És az, hogy most ellenségek vagyunk-e, nem tőlem függ. Nem én indítottam meg errefelé a nyitólépést, vagy legalábbis valamit, amit nyitólépésnek lehet értékelni és ezt nem is nekem kell majd visszavonnom. Ha belehozol egy helyzetbe, akkor nem tehetem meg, hogy nem úgy reagálok rá, ahogy kellene.
*Ő tudja, hogy erre fele terelődik a hangulat, hiszen ő döntött úgy, hogy erről most komolyan kell beszélni.*
-Attól függ, hogy mit akartál elérni a térképlopással.
*Most már talán lehet is így beszélni erről.*
-Nad sok mindenkit kihasznál. Van, akit hosszabb, van akit rövidebb távra, viszont azokhoz személyesen nem köti senki, legalábbis még régen ezt tanulta. Azóta kicsit meghibbant, ez tény, de az alapvető elveket még érti. És nem, nem kérem, hogy áruld el vagy ne áruld el, azt akarom, hogy kimaradj ebből az üzleti játékból. Nem kell választanod se Nad, se köztem, mert mi megértjük egymást, csak néha nem egyeznek az érdekeink és ezt rendeznünk kell. Nehogy azt hidd, hogy nem lett volna számtalan alkalmam megölni Nadot, ahogy neki se engem, de mi tudjuk üzleti síkon kezelni az ügyeinket, semmi személyes és ezért sosem véresedhettek el a dolgok. És ez a legfontosabb, hogy ne keverjük a kettőt. Nálad egyértelműen egy személyes kötődés van, nem vastagodik a szütyőm tőle, de ez nem számít, érdektelen, mert jól érzem magam melletted, még akkor is, ha morcos vagy vagy elcsencselsz kisebb papírokat, csak hogy megheccelj. Ez nem baj, még akkor sem, ha ezek a papírok tízezer vagy több aranyat érnek, mert eljátszogatunk, hülyéskedünk és majd, ha kell az üzlethez, akkor visszakérem a papírost és találunk valami mást, amivel húzhatod az oroszlán bajszát. De ehhez tudnom kell, hogy miről van szó, mert ha te átadnád a papírost Nadnak, ő pedig nélkülem kaparint meg tízezer aranyat, az egy olyan veszteség, ami már elég komolyan érint, mivel nekem ebben a papírban nagyon is sok pénzem van benne, nem beszélve az egyéb dolgokról. De nem untatlak tovább.
-Előttük is. És az, hogy most ellenségek vagyunk-e, nem tőlem függ. Nem én indítottam meg errefelé a nyitólépést, vagy legalábbis valamit, amit nyitólépésnek lehet értékelni és ezt nem is nekem kell majd visszavonnom. Ha belehozol egy helyzetbe, akkor nem tehetem meg, hogy nem úgy reagálok rá, ahogy kellene.
*Ő tudja, hogy erre fele terelődik a hangulat, hiszen ő döntött úgy, hogy erről most komolyan kell beszélni.*
-Attól függ, hogy mit akartál elérni a térképlopással.
*Most már talán lehet is így beszélni erről.*
-Nad sok mindenkit kihasznál. Van, akit hosszabb, van akit rövidebb távra, viszont azokhoz személyesen nem köti senki, legalábbis még régen ezt tanulta. Azóta kicsit meghibbant, ez tény, de az alapvető elveket még érti. És nem, nem kérem, hogy áruld el vagy ne áruld el, azt akarom, hogy kimaradj ebből az üzleti játékból. Nem kell választanod se Nad, se köztem, mert mi megértjük egymást, csak néha nem egyeznek az érdekeink és ezt rendeznünk kell. Nehogy azt hidd, hogy nem lett volna számtalan alkalmam megölni Nadot, ahogy neki se engem, de mi tudjuk üzleti síkon kezelni az ügyeinket, semmi személyes és ezért sosem véresedhettek el a dolgok. És ez a legfontosabb, hogy ne keverjük a kettőt. Nálad egyértelműen egy személyes kötődés van, nem vastagodik a szütyőm tőle, de ez nem számít, érdektelen, mert jól érzem magam melletted, még akkor is, ha morcos vagy vagy elcsencselsz kisebb papírokat, csak hogy megheccelj. Ez nem baj, még akkor sem, ha ezek a papírok tízezer vagy több aranyat érnek, mert eljátszogatunk, hülyéskedünk és majd, ha kell az üzlethez, akkor visszakérem a papírost és találunk valami mást, amivel húzhatod az oroszlán bajszát. De ehhez tudnom kell, hogy miről van szó, mert ha te átadnád a papírost Nadnak, ő pedig nélkülem kaparint meg tízezer aranyat, az egy olyan veszteség, ami már elég komolyan érint, mivel nekem ebben a papírban nagyon is sok pénzem van benne, nem beszélve az egyéb dolgokról. De nem untatlak tovább.
1887. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-05 20:08:56
Üzenet elküldve: 2015-12-05 20:08:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Zaranir Kharasnar //
* Úgy tűnik Nerilil egyértelmű kérdésére a Szőkének muszáj valóban nyílt lapokkal játszani. Kíváncsian fordul a férfi felé, halva, hogy kezd értelme lenni annak, amit mond. Igaz, az üzlet említésére felvonja a szemöldökét, egyre jobban kezdi érdekelni, hogy mi fog ebből kisülni. A hirtelen váltásra, hogy Zaranir közeledik felé, nem tud mit kezdeni. Követi tekintetével a férfi mozdulatát, ahogy átöleli, de nem fúrja magát bele, minthogy azt talán várná a másik, de nem is bújik ki belőle. Emlékei szerint – ami maradt a fesztiválról – ezzel a Zarával már találkozott, aki hol hevesen közeledett felé, hol pedig elutasította. Szíve szerint, hozzá dörgölőzne, mint egy kismacska, de valami azt súgja neki, hogy most jobb, ha tartja magát. A Szőkének sem lehet újdonság, hogy Neri nem ugrik a nyakába. A magyarázat első felére bólint, igen tegnap szóba került köztük, hogy mivel is foglalkozik a férfi, minthogy az is tiszta volt neki, hogy inkább kihagynák belőle. Ami érthető is, csak az az egy dolog bántja, hogy ennyire alábecsülik képességeit. Csak egy pillanatra szűkülnek össze szemei, s ráncosodik meg homloka, majd ismét kisimul. A következőre azonban már kacagnia kell. Zara, mint családfenntartó? A gondolat is nevetséges. Bármennyire is kedveli a férfit, azért a kijelentést erősen túlzásnak tartja. *
- Tekintély? Azt nem az ellenségeid előtt kellene fenntartanod?
* Kérdezi, szája szegletében, még mindig a fojtott mosoly árnyékával. *
- Én az ellenséged lennék?
* Válik komolyra az arca, fagyosan csillan tekintette. Talán érezheti Zara, hogy ez a beszélgetés kezd olyan mederbe terelődni, ami a későbbiekre meghatározhatja a kettőjük kapcsolatát. *
- Most komolyan fenyegetsz?
* Jön egy újabb kérdés, ahogy haladnak a végkifejlet felé. Hisz Neri számára már ez az egész burkolt fenyegetésnek hangzik. Ekkor már lerázza magáról az ölelő karokat. Őt aztán ne ölelgesse senki, ha nincs mögötte, semmi valós. Mikor a Kócos is szóba kerül, ismét csak a szemöldöke kúszik a magasba. *
- Szóval oda akarsz kilyukadni, hogy Nad engem csak felhasznál?
* Igen kezdi már kapiskálni, hogy a Kalóz javára írják tetté, vagy legalábbis hozzá kötik. Eddig meg sem fordult a fejében, hogy Zarának végig ez a gondolat motoszkált a fejében. *
- S te most azt kéred tőlem, hogy áruljam el Nadot. Szerinted, ha én ezt megtenném, mi lenne a sorsom?
* Áll fel, s úgy néz vissza Zarára. Hangjában nincs feldúltság s semmi érzelem. *
- Ebben nekem mi az üzlet? Ahogy elnézem két tűz között vagyok, a kérdés csak az, melyikőtök módszere a kíméletesebb.
* Érzelmi zsarolás, igazából Zara a semmiért erőlködik ezzel, hisz Nadnak semmi köze az egészhez. De ha már a férfi így, akkor Neri is. Kíváncsi mit is lép a Szőke. Hisz azt már ezek szerint tapasztalta, hogy milyen Nad, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy ő akarja. A kérdés csak az, Zarának mi a fontosabb az üzlet vagy egy emberélet. *
* Úgy tűnik Nerilil egyértelmű kérdésére a Szőkének muszáj valóban nyílt lapokkal játszani. Kíváncsian fordul a férfi felé, halva, hogy kezd értelme lenni annak, amit mond. Igaz, az üzlet említésére felvonja a szemöldökét, egyre jobban kezdi érdekelni, hogy mi fog ebből kisülni. A hirtelen váltásra, hogy Zaranir közeledik felé, nem tud mit kezdeni. Követi tekintetével a férfi mozdulatát, ahogy átöleli, de nem fúrja magát bele, minthogy azt talán várná a másik, de nem is bújik ki belőle. Emlékei szerint – ami maradt a fesztiválról – ezzel a Zarával már találkozott, aki hol hevesen közeledett felé, hol pedig elutasította. Szíve szerint, hozzá dörgölőzne, mint egy kismacska, de valami azt súgja neki, hogy most jobb, ha tartja magát. A Szőkének sem lehet újdonság, hogy Neri nem ugrik a nyakába. A magyarázat első felére bólint, igen tegnap szóba került köztük, hogy mivel is foglalkozik a férfi, minthogy az is tiszta volt neki, hogy inkább kihagynák belőle. Ami érthető is, csak az az egy dolog bántja, hogy ennyire alábecsülik képességeit. Csak egy pillanatra szűkülnek össze szemei, s ráncosodik meg homloka, majd ismét kisimul. A következőre azonban már kacagnia kell. Zara, mint családfenntartó? A gondolat is nevetséges. Bármennyire is kedveli a férfit, azért a kijelentést erősen túlzásnak tartja. *
- Tekintély? Azt nem az ellenségeid előtt kellene fenntartanod?
* Kérdezi, szája szegletében, még mindig a fojtott mosoly árnyékával. *
- Én az ellenséged lennék?
* Válik komolyra az arca, fagyosan csillan tekintette. Talán érezheti Zara, hogy ez a beszélgetés kezd olyan mederbe terelődni, ami a későbbiekre meghatározhatja a kettőjük kapcsolatát. *
- Most komolyan fenyegetsz?
* Jön egy újabb kérdés, ahogy haladnak a végkifejlet felé. Hisz Neri számára már ez az egész burkolt fenyegetésnek hangzik. Ekkor már lerázza magáról az ölelő karokat. Őt aztán ne ölelgesse senki, ha nincs mögötte, semmi valós. Mikor a Kócos is szóba kerül, ismét csak a szemöldöke kúszik a magasba. *
- Szóval oda akarsz kilyukadni, hogy Nad engem csak felhasznál?
* Igen kezdi már kapiskálni, hogy a Kalóz javára írják tetté, vagy legalábbis hozzá kötik. Eddig meg sem fordult a fejében, hogy Zarának végig ez a gondolat motoszkált a fejében. *
- S te most azt kéred tőlem, hogy áruljam el Nadot. Szerinted, ha én ezt megtenném, mi lenne a sorsom?
* Áll fel, s úgy néz vissza Zarára. Hangjában nincs feldúltság s semmi érzelem. *
- Ebben nekem mi az üzlet? Ahogy elnézem két tűz között vagyok, a kérdés csak az, melyikőtök módszere a kíméletesebb.
* Érzelmi zsarolás, igazából Zara a semmiért erőlködik ezzel, hisz Nadnak semmi köze az egészhez. De ha már a férfi így, akkor Neri is. Kíváncsi mit is lép a Szőke. Hisz azt már ezek szerint tapasztalta, hogy milyen Nad, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy ő akarja. A kérdés csak az, Zarának mi a fontosabb az üzlet vagy egy emberélet. *
1886. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-03 22:21:39
Üzenet elküldve: 2015-12-03 22:21:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nerilil Anywor//
*Minél tovább beszélgetnek, annál inkább látja, hogy ezzel nem éri el azt, amit akar. Nerilil vagy kiváló színész vagy tényleg azt hiszi, hogy csak egy rossz gyerek, akit csintalankodáson kapnak. És, neki lehet ezt el is hinné, úgyhogy megadja neki a lehetőséget arra, hogy ráébredjen a valós helyzetre... mielőtt előkerülnének a pengék és a trükkök.*
-Egy kisebb, üzletbe vágó problémát kell... most, mondjuk úgy, rendeznem.
*A változás észrevehető rajta, nyugodt, letisztult és őszinte, még akkor is, ha megjegyzést tesz, azt érezhetően azért teszi, mert fel akarja hívni Nerilil figyelmét rá, hogy lényeges. Közelebb húzza magához a lányt, enged is valamennyit.*
-És eszembe jutott, hogy pedzegettük, de úgy nagyon sosem szembesültél az üzleti oldalammal és... ki is akartalak hagyni belőle. Mondjuk úgy, hogy nem, nincs semmi tévedés abban a Zarában, akivel te találkoztál a fesztiválon vagy tegnap. Viszont, ha üzletről van szó, akkor muszáj szigorúnak lenni, ha úgy kell kegyetlennek is és aki elárul, azon meg is kell ezt torolni. Ez elvárás, különben nem tudnám magam érvényesíteni, egyszerűen nem lenne meg az a hang, amivel tárgyalni tudok, aláássa a tekintélyemet. És én nem akarom, hogy egy olyan Zarát láss, viszont ahhoz, hogy ne kelljen sose nélkülöznünk, ez szükséges. Nad ezt érti és tisztában van vele, el tudjuk különíteni az üzletet és az egyebet, ezért nem haragszik komolyan arra, amiket tettem vele, mert... ő is hasonlóan viselkedne arra, ha egy üzletfele elárulja. Viszont... te nem hiszem, hogy szeretnéd ezt. Úgyhogy rákérdezek, hogy most jelenleg üzleti vagy magánügyekből vagyok itt?
*Nerilil pontosan értheti a szavaiból, hogy mire gondol és, mivel Zaranir nyílt lapokkal kezdett el játszani és elég sötét jövőt fest fel, amit komolyan is gondol, nem érdemes terelnie. *
*Minél tovább beszélgetnek, annál inkább látja, hogy ezzel nem éri el azt, amit akar. Nerilil vagy kiváló színész vagy tényleg azt hiszi, hogy csak egy rossz gyerek, akit csintalankodáson kapnak. És, neki lehet ezt el is hinné, úgyhogy megadja neki a lehetőséget arra, hogy ráébredjen a valós helyzetre... mielőtt előkerülnének a pengék és a trükkök.*
-Egy kisebb, üzletbe vágó problémát kell... most, mondjuk úgy, rendeznem.
*A változás észrevehető rajta, nyugodt, letisztult és őszinte, még akkor is, ha megjegyzést tesz, azt érezhetően azért teszi, mert fel akarja hívni Nerilil figyelmét rá, hogy lényeges. Közelebb húzza magához a lányt, enged is valamennyit.*
-És eszembe jutott, hogy pedzegettük, de úgy nagyon sosem szembesültél az üzleti oldalammal és... ki is akartalak hagyni belőle. Mondjuk úgy, hogy nem, nincs semmi tévedés abban a Zarában, akivel te találkoztál a fesztiválon vagy tegnap. Viszont, ha üzletről van szó, akkor muszáj szigorúnak lenni, ha úgy kell kegyetlennek is és aki elárul, azon meg is kell ezt torolni. Ez elvárás, különben nem tudnám magam érvényesíteni, egyszerűen nem lenne meg az a hang, amivel tárgyalni tudok, aláássa a tekintélyemet. És én nem akarom, hogy egy olyan Zarát láss, viszont ahhoz, hogy ne kelljen sose nélkülöznünk, ez szükséges. Nad ezt érti és tisztában van vele, el tudjuk különíteni az üzletet és az egyebet, ezért nem haragszik komolyan arra, amiket tettem vele, mert... ő is hasonlóan viselkedne arra, ha egy üzletfele elárulja. Viszont... te nem hiszem, hogy szeretnéd ezt. Úgyhogy rákérdezek, hogy most jelenleg üzleti vagy magánügyekből vagyok itt?
*Nerilil pontosan értheti a szavaiból, hogy mire gondol és, mivel Zaranir nyílt lapokkal kezdett el játszani és elég sötét jövőt fest fel, amit komolyan is gondol, nem érdemes terelnie. *
1885. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-03 16:27:41
Üzenet elküldve: 2015-12-03 16:27:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Zaranir Kharasnar //
- Nem tudom, én csak erre tudtam gondolni, de ha más nem bántja a szíved… néma gyereknek az anyja se érti a szavát.
* Kerül ismét, s veszi tudomásul a hallottakat. A ridegséget nehezen viseli, de nem erőlteti, elhúzza kezét s átöleli lábait. Kissé elmereng az előttük hömpölygő folyót nézve. Talán saját csapdájába lépett azzal, hogy úgy kezdett Zarával, hogy nem is ismeri. Talán kicsit elbízta magát, furdalja kissé a lelkiismeret, bár a másik mit sem tudhat szándékáról. Nem akart ő rosszat, s most sem akar, legalábbis az ő elképzelése szerint, az amit tesz csak két olyan ember javát szolgálhatja, akiket kedvel s titkon talán ők is egymást. Hogy miért nem vall színt? Azt még maga sem tudja. Nem így tervezete a dolgot, csak megbosszulni akart, de a csábítás úrrá lett rajta. De most már egész másról szól a dolog. *
- Ha nem vagy sértett, s nem haragszol, akkor miért jöttél utánam?
* Mellébeszélések, apró utalások, holott mindketten tudják, miről van szó. Jelenleg most az a kérdés ki lesz az, akinél kibújik a szög a zsákból. Egy kérdés, ami nem is olyan logikátlan. Hisz, ha Zara érti a tréfát, és nem ezért akarja számon kérni, de nyilvánvalóan nem is a közelségére vágyik, akkor miért van itt? *
- Nem tudom, én csak erre tudtam gondolni, de ha más nem bántja a szíved… néma gyereknek az anyja se érti a szavát.
* Kerül ismét, s veszi tudomásul a hallottakat. A ridegséget nehezen viseli, de nem erőlteti, elhúzza kezét s átöleli lábait. Kissé elmereng az előttük hömpölygő folyót nézve. Talán saját csapdájába lépett azzal, hogy úgy kezdett Zarával, hogy nem is ismeri. Talán kicsit elbízta magát, furdalja kissé a lelkiismeret, bár a másik mit sem tudhat szándékáról. Nem akart ő rosszat, s most sem akar, legalábbis az ő elképzelése szerint, az amit tesz csak két olyan ember javát szolgálhatja, akiket kedvel s titkon talán ők is egymást. Hogy miért nem vall színt? Azt még maga sem tudja. Nem így tervezete a dolgot, csak megbosszulni akart, de a csábítás úrrá lett rajta. De most már egész másról szól a dolog. *
- Ha nem vagy sértett, s nem haragszol, akkor miért jöttél utánam?
* Mellébeszélések, apró utalások, holott mindketten tudják, miről van szó. Jelenleg most az a kérdés ki lesz az, akinél kibújik a szög a zsákból. Egy kérdés, ami nem is olyan logikátlan. Hisz, ha Zara érti a tréfát, és nem ezért akarja számon kérni, de nyilvánvalóan nem is a közelségére vágyik, akkor miért van itt? *
1884. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-01 21:23:03
Üzenet elküldve: 2015-12-01 21:23:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Diadalmas vég//
*Alig hagy maga után néhány finom bemélyedést a part kissé süppedős és nyirkos talaján, amikor egy, az erdő megszokott neszeitől eltérő hang üti meg a füleit. Ösztönei azonnali megállásra késztetik, na nem mintha megrettent volna, ó nem... Inkább a remény pislákol fel benne egy kiadós lakoma iránt, noha azt még nem tudná megmondani, hogy miféle lény ólálkodik a közelében, viszont ha egy megtermett őz is az, fényévekkel laktatóbbnak bizonyulna, mint holmi üregi nyúl. Azonban ahogy dermedten fülel, a tompa zajok kezdenek ritmusos dobbanásokká formálódni, egyre közelebbről és közelebbről verve visszhangot az erdő viszonylagos csendjében, ám az ezüst-szőke tincsekkel megáldott fúria nem várja meg, míg a szemei elé kerül a két lábon járó létforma, pillantását a folyóra engedi siklani, törzsével pedig oldalvást fordul kissé, mintha valamit fesztelen figyelne a víz színtiszta közegének ölelésében.
Teljesen rögtönzött mozdulatok ezek, nincs ideje megtervezni a zsákmányejtést, sőt, még csak azt sem tudja, elf, ember, netán vajmi hárpia közelít felé, de mindez teljesen irreleváns annak a tükrében, hogy végre valami igazán kellemessel töltheti meg a bendőjét. Az utóbbi idők éhezése okán már egy rettegést nem ismerő sötételfet sem bánna táplálékául, csupán érezze már meg azt az ösztönös kis félelemfoszlányt, amelyet lehetetlen kiiktatni a jellemből... Mindenesetre balga lenne rögvest lecsapni, helyette a klasszikus, törékeny Elenith kártyáját húzza elő, a szende szüzét, aki egy mókus neszétől is megremegne, akár a hidegben megkocsonyásodott csontlé.
A "nem várt" hangra végül ijedelmet szimulálva fordul a szőke ficsúr irányába, majd zavart kis mosolyt csempészve ajkainak szegletébe, a mellkasára simítja az egyik kezét.*
- Ohh, igazán megrémített. Szép estét, uram. *Köszön neki illedelmesen, amúgy is fület simogató hangját még selymesebbé varázsolva, nehogy törés mutatkozzon a tökéletes álcán. Persze legbelül már most nehezére esik száműznie az arcáról mindennemű dühöt, ugyanis a bagoly idegtépő huhogása után egy cseppnyi türelme sem akad az idegen alak hangos beszédéhez.
~Átkozott féreg, süketnek néz ez?! Ha még egy görnyedt hátú, szottyant arcú banya volnék...~
Morgolódik magában, de végül egy halk szusszanás formájában igyekszik megszabadulni a feszültségtől, mely újabb ködpamacs formájában száll föl a levegőben, s olvad eggyé a köddel.*
- Elenith Dharemon vagyok, örvendek a találkozásnak, Doriano úr. *Mutatkozik be viszont, majd gondolva egyet, hozzáteszi:* Attól tartok, még nem ért ez az öröm. *Mosolyog rá bájosan, remélve, hogy ezzel meg is oldotta a férfi óvatosságának minimálisra csökkentését, ugyanis a szőkéhez hasonló, nagyszájú piperkőcök legtöbbször már-már kikérik maguknak, ha nem ismerik a nevüket, majd a szükséges hacacáré után azért nem hagyják hallgatóságukat a megfosztottság érzésében, tudatlanul. Ó nem. Napestig regélik a könnyed hazugságokat, melyek akármelyik halandó ajkáról lecsordulhatnának, amennyiben kellően meggyőző arccal és ruházattal látta el őket a sors. Nyilván mindezt nem olvashatja le a magát Viinnek nevezőről, aki azonban így kezdi a bemutatkozását, potenciális szájhősnek minősítendő.
Mielőtt még válaszolhatna az uraság korábbi kérdésére, illedelmesen odanyújtja neki a kacsóját, nehogy udvariatlannak, netán barátságtalannak tűnjék.*
- Fejembe vettem egy ékszer elkészítésének gondolatát. Vajmi különleges követ keresek hozzá, immáron időtlen idők óta. Még a nap is sütött az égen, amikor útnak indultam. *Sóhajtja gondterhelten, mégis beletörődött mosollyal az ajkain, mint akit ennél mélyebb gondok aligha nyomasztanak az életben.* Mondja hát, Doriano úr, Önt mi szél hozta... vagy inkább repítette erre? *Érdeklődi meg kedvesen, noha a pillantása kihívóan a férfi sáros térdére siklik, nem egyéb reményében, minthogy ezzel némi szégyent, majd az abból fakadó dühöt idézzen elő a ficsúr lelkében. Bizony, az ilyen apróságok a hosszú élet kulcsai, nem a végeláthatatlan mészárlások, melyek fajuk fiatal egyedeire oly' jellemzőek s többnyire végzetesek...*
A hozzászólás írója (Dayria Yoleath Valurien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.01 21:27:45
*Alig hagy maga után néhány finom bemélyedést a part kissé süppedős és nyirkos talaján, amikor egy, az erdő megszokott neszeitől eltérő hang üti meg a füleit. Ösztönei azonnali megállásra késztetik, na nem mintha megrettent volna, ó nem... Inkább a remény pislákol fel benne egy kiadós lakoma iránt, noha azt még nem tudná megmondani, hogy miféle lény ólálkodik a közelében, viszont ha egy megtermett őz is az, fényévekkel laktatóbbnak bizonyulna, mint holmi üregi nyúl. Azonban ahogy dermedten fülel, a tompa zajok kezdenek ritmusos dobbanásokká formálódni, egyre közelebbről és közelebbről verve visszhangot az erdő viszonylagos csendjében, ám az ezüst-szőke tincsekkel megáldott fúria nem várja meg, míg a szemei elé kerül a két lábon járó létforma, pillantását a folyóra engedi siklani, törzsével pedig oldalvást fordul kissé, mintha valamit fesztelen figyelne a víz színtiszta közegének ölelésében.
Teljesen rögtönzött mozdulatok ezek, nincs ideje megtervezni a zsákmányejtést, sőt, még csak azt sem tudja, elf, ember, netán vajmi hárpia közelít felé, de mindez teljesen irreleváns annak a tükrében, hogy végre valami igazán kellemessel töltheti meg a bendőjét. Az utóbbi idők éhezése okán már egy rettegést nem ismerő sötételfet sem bánna táplálékául, csupán érezze már meg azt az ösztönös kis félelemfoszlányt, amelyet lehetetlen kiiktatni a jellemből... Mindenesetre balga lenne rögvest lecsapni, helyette a klasszikus, törékeny Elenith kártyáját húzza elő, a szende szüzét, aki egy mókus neszétől is megremegne, akár a hidegben megkocsonyásodott csontlé.
A "nem várt" hangra végül ijedelmet szimulálva fordul a szőke ficsúr irányába, majd zavart kis mosolyt csempészve ajkainak szegletébe, a mellkasára simítja az egyik kezét.*
- Ohh, igazán megrémített. Szép estét, uram. *Köszön neki illedelmesen, amúgy is fület simogató hangját még selymesebbé varázsolva, nehogy törés mutatkozzon a tökéletes álcán. Persze legbelül már most nehezére esik száműznie az arcáról mindennemű dühöt, ugyanis a bagoly idegtépő huhogása után egy cseppnyi türelme sem akad az idegen alak hangos beszédéhez.
~Átkozott féreg, süketnek néz ez?! Ha még egy görnyedt hátú, szottyant arcú banya volnék...~
Morgolódik magában, de végül egy halk szusszanás formájában igyekszik megszabadulni a feszültségtől, mely újabb ködpamacs formájában száll föl a levegőben, s olvad eggyé a köddel.*
- Elenith Dharemon vagyok, örvendek a találkozásnak, Doriano úr. *Mutatkozik be viszont, majd gondolva egyet, hozzáteszi:* Attól tartok, még nem ért ez az öröm. *Mosolyog rá bájosan, remélve, hogy ezzel meg is oldotta a férfi óvatosságának minimálisra csökkentését, ugyanis a szőkéhez hasonló, nagyszájú piperkőcök legtöbbször már-már kikérik maguknak, ha nem ismerik a nevüket, majd a szükséges hacacáré után azért nem hagyják hallgatóságukat a megfosztottság érzésében, tudatlanul. Ó nem. Napestig regélik a könnyed hazugságokat, melyek akármelyik halandó ajkáról lecsordulhatnának, amennyiben kellően meggyőző arccal és ruházattal látta el őket a sors. Nyilván mindezt nem olvashatja le a magát Viinnek nevezőről, aki azonban így kezdi a bemutatkozását, potenciális szájhősnek minősítendő.
Mielőtt még válaszolhatna az uraság korábbi kérdésére, illedelmesen odanyújtja neki a kacsóját, nehogy udvariatlannak, netán barátságtalannak tűnjék.*
- Fejembe vettem egy ékszer elkészítésének gondolatát. Vajmi különleges követ keresek hozzá, immáron időtlen idők óta. Még a nap is sütött az égen, amikor útnak indultam. *Sóhajtja gondterhelten, mégis beletörődött mosollyal az ajkain, mint akit ennél mélyebb gondok aligha nyomasztanak az életben.* Mondja hát, Doriano úr, Önt mi szél hozta... vagy inkább repítette erre? *Érdeklődi meg kedvesen, noha a pillantása kihívóan a férfi sáros térdére siklik, nem egyéb reményében, minthogy ezzel némi szégyent, majd az abból fakadó dühöt idézzen elő a ficsúr lelkében. Bizony, az ilyen apróságok a hosszú élet kulcsai, nem a végeláthatatlan mészárlások, melyek fajuk fiatal egyedeire oly' jellemzőek s többnyire végzetesek...*
A hozzászólás írója (Dayria Yoleath Valurien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.01 21:27:45
1883. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-01 20:47:26
Üzenet elküldve: 2015-12-01 20:47:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nerilil Anywor//
*Megkerülték a kérdést, de ezen nem akad fenn. De ezt nagyon sokáig lehet játszani, több órája van arra, hogy addig idegesítse a nőt, ameddig elszakad nála, akár abban a tekintetben, hogy beszéljen, akár abban, hogy fojtogatni kezdje Zarát. De addig is marad a bárgyú mosoly és az a visszásan álnok kedvesség. Még nem emeli meg a hangját nőiesebbre, az a következő lépték lesz Nerilil idegzete ellen.*
-Én, sértett? Dehogy tudnék rád haragudni és nem is lenne miért. A tréfákat értem én, másért pedig... mi másért haragudhatnék egyáltalán?
*Az érintést hagyja, azonban semmilyen reakciót nem vált ki belőle a dolog. Csak fizikailag vannak közel és ezt Nerilil érezheti is, semmilyen próbálkozás nincs Zaranir részéről, hogy egy hullámhosszra kerüljenek és ennek oka is van. És talán el sem tudja képzelni a másik, hogy mennyire keveset kell belefektetnie ahhoz, hogy minden érintése hidegen hagyja. Egyszer csak, amikor a másik ráébred erre, ő is érzékelni kezdheti a fagyos hangulatot.*
-Ne aggódj, én nem döntöttem úgy. A bor döntött. Ezek az alkoholok olyan... rakoncátlanok, mit lehet tenni velük. Még szerencse, hogy az italoknak nincs lábuk, különben biztos semmim nem maradna. Még a pohárnak lehet talpa persze és úgy menekülhet... amíg el nem törik.
*Egy újabb célzatos megjegyzés és véletlenszerű hülyeség.*
*Megkerülték a kérdést, de ezen nem akad fenn. De ezt nagyon sokáig lehet játszani, több órája van arra, hogy addig idegesítse a nőt, ameddig elszakad nála, akár abban a tekintetben, hogy beszéljen, akár abban, hogy fojtogatni kezdje Zarát. De addig is marad a bárgyú mosoly és az a visszásan álnok kedvesség. Még nem emeli meg a hangját nőiesebbre, az a következő lépték lesz Nerilil idegzete ellen.*
-Én, sértett? Dehogy tudnék rád haragudni és nem is lenne miért. A tréfákat értem én, másért pedig... mi másért haragudhatnék egyáltalán?
*Az érintést hagyja, azonban semmilyen reakciót nem vált ki belőle a dolog. Csak fizikailag vannak közel és ezt Nerilil érezheti is, semmilyen próbálkozás nincs Zaranir részéről, hogy egy hullámhosszra kerüljenek és ennek oka is van. És talán el sem tudja képzelni a másik, hogy mennyire keveset kell belefektetnie ahhoz, hogy minden érintése hidegen hagyja. Egyszer csak, amikor a másik ráébred erre, ő is érzékelni kezdheti a fagyos hangulatot.*
-Ne aggódj, én nem döntöttem úgy. A bor döntött. Ezek az alkoholok olyan... rakoncátlanok, mit lehet tenni velük. Még szerencse, hogy az italoknak nincs lábuk, különben biztos semmim nem maradna. Még a pohárnak lehet talpa persze és úgy menekülhet... amíg el nem törik.
*Egy újabb célzatos megjegyzés és véletlenszerű hülyeség.*
1882. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-12-01 13:45:39
Üzenet elküldve: 2015-12-01 13:45:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Zaranir Kharasnar //
* Kezdi úgy érezni, hogy kiszalad a lába alól a talaj, és ez mind Zara simulékony modora miatt van. Hiba volt messzemenő következtetéseket levonni róla. Nem ismerheti a férfit, hisz csak pár órát töltöttek együtt a fesztiválon, és néhány elejtett mondatból, melyet Nad ejtett el róla. S vagy a Kócos sem ismeri eléggé a Szőkét, vagy csak nehezére esett beismerni, hogy azért sikerült az ő eszén is túljárnia a Tengerszeműnek. *
- Mintha sértett lennél. De nem értem, miért? Nem gondoltam volna, hogy ennyire önérzetes vagy, aki egy ártalmatlan viccet, így mellre szív.
* Húzza fel térdeit, és hajtja rá fejét. Barna tincsei függönyként hullámoznak a lágy szellőben. Borostyán szemeivel Zara arcát fürkészi. Kíváncsi, mit is lép a másik. Mikor is nyögi ki végül, miért is jött utána. Nem mintha bánná, szeret a közelében lenni. S valahol, legbelül ezt is akarta. Roppantul érdekli az is, hogy hova fog elfajulni a dolog. *
- Továbbállok, mert már a többiek várnak. Ismerheted Nadot, hogy milyen. Szívesen töltöm veled az időm, mindenféle szempontból, már ha nem döntesz úgy megint, hogy bealszol.
* Indul meg keze Zara arca felé, hogy végig simítson a borostás arcélen, ha a másik hagyja. *
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.01 13:46:03
* Kezdi úgy érezni, hogy kiszalad a lába alól a talaj, és ez mind Zara simulékony modora miatt van. Hiba volt messzemenő következtetéseket levonni róla. Nem ismerheti a férfit, hisz csak pár órát töltöttek együtt a fesztiválon, és néhány elejtett mondatból, melyet Nad ejtett el róla. S vagy a Kócos sem ismeri eléggé a Szőkét, vagy csak nehezére esett beismerni, hogy azért sikerült az ő eszén is túljárnia a Tengerszeműnek. *
- Mintha sértett lennél. De nem értem, miért? Nem gondoltam volna, hogy ennyire önérzetes vagy, aki egy ártalmatlan viccet, így mellre szív.
* Húzza fel térdeit, és hajtja rá fejét. Barna tincsei függönyként hullámoznak a lágy szellőben. Borostyán szemeivel Zara arcát fürkészi. Kíváncsi, mit is lép a másik. Mikor is nyögi ki végül, miért is jött utána. Nem mintha bánná, szeret a közelében lenni. S valahol, legbelül ezt is akarta. Roppantul érdekli az is, hogy hova fog elfajulni a dolog. *
- Továbbállok, mert már a többiek várnak. Ismerheted Nadot, hogy milyen. Szívesen töltöm veled az időm, mindenféle szempontból, már ha nem döntesz úgy megint, hogy bealszol.
* Indul meg keze Zara arca felé, hogy végig simítson a borostás arcélen, ha a másik hagyja. *
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.01 13:46:03
1881. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2015-11-29 22:11:54
Üzenet elküldve: 2015-11-29 22:11:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Diadalmas vég//
* A táj monoton egyhangúságába, feketeségébe egyszer csak egy színes folt röppen. Noha a szőkeség épp csak elhagyta a rémisztő temetőt, máris jobban érzi magát, hogy ilyen nyugodt helyre tévedt. Célja ezúttal nincs, csak kóborol a vadonban, abban bízva, hogy találkozik valakivel, akivel el tudna beszélgetni. Persze előnyösebb lenne, ha ez a valaki egy nőszemély lenne, mivel abban az esetben lenne is valami értelme elújságolni neki, hogy mekkora kalandokban volt része a közelmúltban, de akkor sem hagyná ki a lehetőséget az önfényezésre, ha egy azonos neművel hozná össze a sors.
Ennek fényében egy cseppet sem ügyel lépteinek zajának tompítására, így az élesebb fülűek meg is hallhatják, hogy közeledik. Hangosan túrja fel lába alatt a gallyakat, néha-néha lehajol, de csak, hogy bedobjon egy-egy kavicsot a folyóba és végignézze annak mindkét kacsázását, majd gyors elsüllyedését.
Ebből a nyugodt állapotból egy amúgy kecsesnek tűnő, ezúttal mégis óvatosságra intő női hang zökkenti ki. *
- Mi, én? * Néz körbe, s kérdez jó halkan, mivel úgy tűnik, hogy neki címezték a szavakat. De akárhogy nézelődik jobbra-balra, előre-hátra, csak nem lát senkit sem, ellenben a fákról felröppen néhány madár, ez már ad egy támpontot, hogy merre induljon, ha meg akarja találni a hang forrását, mely amúgy, ha minden igaz, nem neki szólt, így némileg már meg is nyugodott a kezdeti láz után.
Gyorsabban kezd el menni, közben kémleli az előtte lévő dolgokat, hátha meglát valakit, de egyelőre nem. Ezért nem is csoda, hogy alig pár méter megtétele után egy kiálló gyökér kúszik be elé (nem tudott ellene mit tenni, egyszerűen odaugrott!) és buktatja hasra. Halk nyöszörgés, újabb terepszemle, majd férfias felállás. Senki nincs itt, akinek elpanaszolhatná, hogy milyen fájdalmas sérüléseket szerzett vagy legalábbis nem látja még.
Újabb lépéseket tesz meg, ezúttal ügyelve a gyökerekre is, mivel könnyen lehet, hogy még egy ilyen esés és foltozni kéne a drága ruháját. Továbbra sem talál senkit. Arra is gondol, hogy kiabálni kezd, de akit egy madár így megzavar, annak nem lenne érdemes ordibálni. Meg igazából lehet, hogy meg sem kéne közelíteni a vadidegen nőszemélyt, de ennyi bátorsága mégiscsak akad, így tovább megy. Hamarosan mégis megpillant egy nőt, mivel itt azért nem nőnek olyan sűrűn a fák, hogy ne lásson el odáig, csak éppenséggel neki pont hasra kellett az egyikben, egy másik meg pont eltakarta eddig szeme elől a szépséget.
Látja, hogy egyedül van, így nem is kell több, egyből elindul a lány felé, de azért még tisztes távolságból üdvözli, nehogy még szívrohamot kapjon szegényke. *
- Tiszteletem, Szépség! Mi járatban itt a folyóparton, ha szabad tudnom? * Jó hangosan beszél, hogy Dayria biztosan halljon minden szót.
Viin nem aggatta ezúttal magára páncélját, csak egy egyszerű polgári ruhát, de még így is látszik rajta, hogy nem a szegénynegyedből jött, bár hagyhat kétségeket maga után az a térdénél található sárfolt, mely épp most került rá, mikor megbotlott. *
- Khrm... Én Viin Doriano vagyok, talán már hallott is néhány hőstettemről. * Mutatkozik be, nem mintha bárki is kérdezte volna.
Közben pedig lassan közelít a lányhoz, nem kell semmit elkapkodni. *
* A táj monoton egyhangúságába, feketeségébe egyszer csak egy színes folt röppen. Noha a szőkeség épp csak elhagyta a rémisztő temetőt, máris jobban érzi magát, hogy ilyen nyugodt helyre tévedt. Célja ezúttal nincs, csak kóborol a vadonban, abban bízva, hogy találkozik valakivel, akivel el tudna beszélgetni. Persze előnyösebb lenne, ha ez a valaki egy nőszemély lenne, mivel abban az esetben lenne is valami értelme elújságolni neki, hogy mekkora kalandokban volt része a közelmúltban, de akkor sem hagyná ki a lehetőséget az önfényezésre, ha egy azonos neművel hozná össze a sors.
Ennek fényében egy cseppet sem ügyel lépteinek zajának tompítására, így az élesebb fülűek meg is hallhatják, hogy közeledik. Hangosan túrja fel lába alatt a gallyakat, néha-néha lehajol, de csak, hogy bedobjon egy-egy kavicsot a folyóba és végignézze annak mindkét kacsázását, majd gyors elsüllyedését.
Ebből a nyugodt állapotból egy amúgy kecsesnek tűnő, ezúttal mégis óvatosságra intő női hang zökkenti ki. *
- Mi, én? * Néz körbe, s kérdez jó halkan, mivel úgy tűnik, hogy neki címezték a szavakat. De akárhogy nézelődik jobbra-balra, előre-hátra, csak nem lát senkit sem, ellenben a fákról felröppen néhány madár, ez már ad egy támpontot, hogy merre induljon, ha meg akarja találni a hang forrását, mely amúgy, ha minden igaz, nem neki szólt, így némileg már meg is nyugodott a kezdeti láz után.
Gyorsabban kezd el menni, közben kémleli az előtte lévő dolgokat, hátha meglát valakit, de egyelőre nem. Ezért nem is csoda, hogy alig pár méter megtétele után egy kiálló gyökér kúszik be elé (nem tudott ellene mit tenni, egyszerűen odaugrott!) és buktatja hasra. Halk nyöszörgés, újabb terepszemle, majd férfias felállás. Senki nincs itt, akinek elpanaszolhatná, hogy milyen fájdalmas sérüléseket szerzett vagy legalábbis nem látja még.
Újabb lépéseket tesz meg, ezúttal ügyelve a gyökerekre is, mivel könnyen lehet, hogy még egy ilyen esés és foltozni kéne a drága ruháját. Továbbra sem talál senkit. Arra is gondol, hogy kiabálni kezd, de akit egy madár így megzavar, annak nem lenne érdemes ordibálni. Meg igazából lehet, hogy meg sem kéne közelíteni a vadidegen nőszemélyt, de ennyi bátorsága mégiscsak akad, így tovább megy. Hamarosan mégis megpillant egy nőt, mivel itt azért nem nőnek olyan sűrűn a fák, hogy ne lásson el odáig, csak éppenséggel neki pont hasra kellett az egyikben, egy másik meg pont eltakarta eddig szeme elől a szépséget.
Látja, hogy egyedül van, így nem is kell több, egyből elindul a lány felé, de azért még tisztes távolságból üdvözli, nehogy még szívrohamot kapjon szegényke. *
- Tiszteletem, Szépség! Mi járatban itt a folyóparton, ha szabad tudnom? * Jó hangosan beszél, hogy Dayria biztosan halljon minden szót.
Viin nem aggatta ezúttal magára páncélját, csak egy egyszerű polgári ruhát, de még így is látszik rajta, hogy nem a szegénynegyedből jött, bár hagyhat kétségeket maga után az a térdénél található sárfolt, mely épp most került rá, mikor megbotlott. *
- Khrm... Én Viin Doriano vagyok, talán már hallott is néhány hőstettemről. * Mutatkozik be, nem mintha bárki is kérdezte volna.
Közben pedig lassan közelít a lányhoz, nem kell semmit elkapkodni. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057