Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 58 (1141. - 1160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
1160. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-20 17:26:46
Üzenet elküldve: 2014-05-20 17:26:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
* Hosszú de biztos léptekkel szeli útját a homokos folyópartig. Még szerencse, hogy ma szandált vett fel különben most pórul járt volna életveszélyesen hegyesnek mondható magas sarkújában. Kezével könyékig elmerül az újonnan szerzett oldaltáskájában egy kis kotorászás kíséretében és diadalittas nevetés tör fel belőle, amint kitapintja az aranygyűrűt, amit éppen tegnap este lopott a kobrabőr erszényben megbúvó eléggé súlyos tartalommal együtt. Arcába lógó haját sietve hátra veti mintha csak sürgős dolga lenne ezzel a nemes tárggyal.
Az ékszert tréfából rögtön fel is próbálgatja az összes ujjára és igyekszik megtalálni annak helyét így nézegetvén a gyűrű szikrás villanásait a napfényben. De egyik ujjára sem lesz jó, hiszen férfi kézre készítetett. Ennek ellenére széles vigyorra húzódik a szája és boldogan konstatálja, hogy az aranygyűrű közepén egy vörös smaragd kő is található. Amikor ezeket megszerezte egy pillantást sem vetett rájuk csak épp annyit hogy; ez nemesfém ez nem ez igen ez nem ez jön ez kuka. Ki használ gyantát ebben a sátorban? Kezeivel mint a legjobb kofa úgy válogatta szét az értékeket.
Nézegeti még egy darabig a gyűrűt azonban hamar megunja és holmi gyerek, jókedvét az erőltetett szenvedős unottság veszi át és rögtön vissza is teszi a helyére a tárgyat. Eközben a fejében kavargó gondolatok a múlt és a jelen árnyai egy butuska dallamban fogalmazódnak meg a fejében amit nem is szégyell rögtön a 'nagy közönségnek' bemutatni.*
- Nomád az életem, nomád az aranyad
Mi összetartozunk ó ne is, ne is tagadd!
Mond csak bátran, mi szélben mi járatban vagy?
A vagyonod úgy is...
az én enyves mancsomba ragad!
*Az utolsó mondatot azonban már el is neveti és bár nevetése elégedett kuncogásba csap át a következő életkép már nem ennyire szórakoztató. Egy magzatpózban kuporodó lányt pillant meg a közelben. Tán még nyöszörög is. Ennek ellenére kétségei támadnak afelől, hogy neki ebbe a dologba bele kéne-e folynia vagy inkább hagyja ott és sétáljon tovább mintha misem történt volna. Ha most úgy tetszene a kedve akkor biztosan tovább állna vagy legalább kirabolná mielőtt tovább állna. De ha hagyja tovább szenvedni ezt az akárkicsodát akkor meghalhat és akkor eggyel kevesebb lény lesz a földön akiből meggazdagodhat. Ki tudja milyen családból származik? Agyalás közben akarva akaratlan oldalra billenti a fejét és cikázó gondolatai oly sebesen közlekednek a ravasz agytekervényekben, hogy szinte rá lehetne fogni, hogy eme ötletek homályosítják el még jobban a semmibe meredő üres tekintetet." Egye fene. Tegnap nekem volt jó napom, ami a mára is kihat. Most legyen ennek is jó a napja, hogy aztán nekem is jó napom legyen tőle, ha még egyszer összesodor minket az élet!"erre az elhatározásra jut. Magyarán megy és felméri a helyzet súlyosságát. Kezével néha odébb söpri az útjába eső bokrok gallyait, amik úgy nyúlnak ki a rendezetlen bozótból, mintha csak a pénzére pályáznának. Ha élnének Sven biztosan tőlük is féltené a kenyérre valót.
Egyszer csak vége szakad a növények sorozatának és immáron teljesen sima homokos talajon találja magát centikre az idegentől,aki a fájdalomtól eltorzult arccal sírdogál. Valószínűleg észre sem veszi azonnal, hogy Sven mögötte van és már le is guggolt hozzá. Mielőtt kézfejével végigsimítana a lány vállán megszólítja azt.*
-Jaj ne sírdogálj már mi történt veled?
*Fürkésző tekintetéből most olvasni lehetne a tényt, hogy igazán idétlenül szólította meg a másikat de most ez másodlagos. Jól láthatóan vérzik az idegen lány és ki tudja honnan vagy milyen sebből...? Ha engedi akkor megpróbálja felé fordítani a vállánál fogva aztán valahogy felültetné. Ha nem akkor meg majd így próbál meg segítséget nyújtani. Táskájából elővesz egy steril anyagot amit sebek kötözésére használnak egy másikat meg arra hogy leitathassa a vért. *
A hozzászólás írója (Svenestra D'ver) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.20 17:29:04
Az ékszert tréfából rögtön fel is próbálgatja az összes ujjára és igyekszik megtalálni annak helyét így nézegetvén a gyűrű szikrás villanásait a napfényben. De egyik ujjára sem lesz jó, hiszen férfi kézre készítetett. Ennek ellenére széles vigyorra húzódik a szája és boldogan konstatálja, hogy az aranygyűrű közepén egy vörös smaragd kő is található. Amikor ezeket megszerezte egy pillantást sem vetett rájuk csak épp annyit hogy; ez nemesfém ez nem ez igen ez nem ez jön ez kuka. Ki használ gyantát ebben a sátorban? Kezeivel mint a legjobb kofa úgy válogatta szét az értékeket.
Nézegeti még egy darabig a gyűrűt azonban hamar megunja és holmi gyerek, jókedvét az erőltetett szenvedős unottság veszi át és rögtön vissza is teszi a helyére a tárgyat. Eközben a fejében kavargó gondolatok a múlt és a jelen árnyai egy butuska dallamban fogalmazódnak meg a fejében amit nem is szégyell rögtön a 'nagy közönségnek' bemutatni.*
- Nomád az életem, nomád az aranyad
Mi összetartozunk ó ne is, ne is tagadd!
Mond csak bátran, mi szélben mi járatban vagy?
A vagyonod úgy is...
az én enyves mancsomba ragad!
*Az utolsó mondatot azonban már el is neveti és bár nevetése elégedett kuncogásba csap át a következő életkép már nem ennyire szórakoztató. Egy magzatpózban kuporodó lányt pillant meg a közelben. Tán még nyöszörög is. Ennek ellenére kétségei támadnak afelől, hogy neki ebbe a dologba bele kéne-e folynia vagy inkább hagyja ott és sétáljon tovább mintha misem történt volna. Ha most úgy tetszene a kedve akkor biztosan tovább állna vagy legalább kirabolná mielőtt tovább állna. De ha hagyja tovább szenvedni ezt az akárkicsodát akkor meghalhat és akkor eggyel kevesebb lény lesz a földön akiből meggazdagodhat. Ki tudja milyen családból származik? Agyalás közben akarva akaratlan oldalra billenti a fejét és cikázó gondolatai oly sebesen közlekednek a ravasz agytekervényekben, hogy szinte rá lehetne fogni, hogy eme ötletek homályosítják el még jobban a semmibe meredő üres tekintetet." Egye fene. Tegnap nekem volt jó napom, ami a mára is kihat. Most legyen ennek is jó a napja, hogy aztán nekem is jó napom legyen tőle, ha még egyszer összesodor minket az élet!"erre az elhatározásra jut. Magyarán megy és felméri a helyzet súlyosságát. Kezével néha odébb söpri az útjába eső bokrok gallyait, amik úgy nyúlnak ki a rendezetlen bozótból, mintha csak a pénzére pályáznának. Ha élnének Sven biztosan tőlük is féltené a kenyérre valót.
Egyszer csak vége szakad a növények sorozatának és immáron teljesen sima homokos talajon találja magát centikre az idegentől,aki a fájdalomtól eltorzult arccal sírdogál. Valószínűleg észre sem veszi azonnal, hogy Sven mögötte van és már le is guggolt hozzá. Mielőtt kézfejével végigsimítana a lány vállán megszólítja azt.*
-Jaj ne sírdogálj már mi történt veled?
*Fürkésző tekintetéből most olvasni lehetne a tényt, hogy igazán idétlenül szólította meg a másikat de most ez másodlagos. Jól láthatóan vérzik az idegen lány és ki tudja honnan vagy milyen sebből...? Ha engedi akkor megpróbálja felé fordítani a vállánál fogva aztán valahogy felültetné. Ha nem akkor meg majd így próbál meg segítséget nyújtani. Táskájából elővesz egy steril anyagot amit sebek kötözésére használnak egy másikat meg arra hogy leitathassa a vért. *
A hozzászólás írója (Svenestra D'ver) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.20 17:29:04
1159. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-20 17:00:46
Üzenet elküldve: 2014-05-20 17:00:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dralg a Vérontó, Mesélő (Tlim)//
*Pár másodpercig tehetetlenül nézi Dralg és a támadó harcát azon gondolkozva, hogy most mégis mit csináljon. Nőként nem sok esélye van egy erős, izmos, hatalmas darab férfi ellen, de az íja még mindig nála van. Ha megkockáztatja a lövést így fekve nem biztos, hogy úgy eltalálja a nagydarabot, hogy szerencséje legyen, és halálos sérülést szerezzen. Akkor pedig csak maga alatt vágja a fát. Viszont ha megpróbálkozik vele és sikerrel jár, talán az életüket is megmentheti. Nem akar ölni, de most kockáztat. Elővesz egy nyilat, belehelyezi az íjba, meghúzza majd lő. A tüdeje felé céloz, ha a nyíl belefúródik két bordája közé és átszúrja a tüdejét akkor az egyik ellenséget rögtön kipipálhatják. Most már csak imádkozni kell, hogy sikerüljön is. Bár inkább múlik a jó célzóképességen, mint istenben vett hitében. Reménykednie kell, hogy az a pár hónap, még íjászkodni tanították elegendő lesz a harcban.*
*Pár másodpercig tehetetlenül nézi Dralg és a támadó harcát azon gondolkozva, hogy most mégis mit csináljon. Nőként nem sok esélye van egy erős, izmos, hatalmas darab férfi ellen, de az íja még mindig nála van. Ha megkockáztatja a lövést így fekve nem biztos, hogy úgy eltalálja a nagydarabot, hogy szerencséje legyen, és halálos sérülést szerezzen. Akkor pedig csak maga alatt vágja a fát. Viszont ha megpróbálkozik vele és sikerrel jár, talán az életüket is megmentheti. Nem akar ölni, de most kockáztat. Elővesz egy nyilat, belehelyezi az íjba, meghúzza majd lő. A tüdeje felé céloz, ha a nyíl belefúródik két bordája közé és átszúrja a tüdejét akkor az egyik ellenséget rögtön kipipálhatják. Most már csak imádkozni kell, hogy sikerüljön is. Bár inkább múlik a jó célzóképességen, mint istenben vett hitében. Reménykednie kell, hogy az a pár hónap, még íjászkodni tanították elegendő lesz a harcban.*
1158. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-19 21:25:22
Üzenet elküldve: 2014-05-19 21:25:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Echomelarana a földön összegömbölyödve sírdogál, és még azt sem veszi észre, hogy a matróz távozik a macskájával. Fájdalmában már csillagokat lát, hogy ujjai a véres részét tapogatják. Nem tudja mennyi ideig fekszik ott, mivel a könnyei elzárják a külvilágot, és a fájdalom homályba takarja az idő múlását. Megszűnik minden nem marad csak a végtelen fájdalom ami bíbor lepelbe borítja a világot. Azon keresztül pedig még a saját érzéseivel és gondolataival sincs teljesen tisztában, csak a kín és a szégyen az ami teljesen átjárja az egész lényét. Hosszú idő után megpróbál felállni, és összekaparni magát, de nem jár sikerrel, csak arról győződik meg, hogy jó ideje a földön fetrenghet.*
1157. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-19 17:07:08
Üzenet elküldve: 2014-05-19 17:07:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Echo//
*A tengerész valamivel hamarabb végez az övvel, mint előzőleg, bár nem végez kifogástalan munkát. Éppcsak összeakasztja a csatot úgy, hogy ahogy feláll, ne csússzon le róla a nadrág - bár ha eggyel odébb lévő lyukba sikerült volna akasztania a fémpálcát, akkor sem maradna rajta.
Nagyot szív az orrán, majd oldalra köp, s kineveti az összegömbölyödött lányt.*
- Még nyulad is van? No, azon is osztozunk.
*A szikla felé őgyeleg, s az egyik lábánál fogva le is kapja az egyik állatot, hogy aztán maga mellett lóbálva visszafelé indul jon a kikötőhöz. Mint aki jól végezte dolgát, még egy nem túl kellemes dalt is énekelget kevésbé zeneien, a lányra eztán végképp rá sem hederít.*
- A tengerésznek ha asszony kő'
Akkor asszony kő'
Udvarlásra nincs idő,
Asszony kő'...
*Jókat nevet magában, ahogy botladozik arrafelé, ahonnét jött.*
*A tengerész valamivel hamarabb végez az övvel, mint előzőleg, bár nem végez kifogástalan munkát. Éppcsak összeakasztja a csatot úgy, hogy ahogy feláll, ne csússzon le róla a nadrág - bár ha eggyel odébb lévő lyukba sikerült volna akasztania a fémpálcát, akkor sem maradna rajta.
Nagyot szív az orrán, majd oldalra köp, s kineveti az összegömbölyödött lányt.*
- Még nyulad is van? No, azon is osztozunk.
*A szikla felé őgyeleg, s az egyik lábánál fogva le is kapja az egyik állatot, hogy aztán maga mellett lóbálva visszafelé indul jon a kikötőhöz. Mint aki jól végezte dolgát, még egy nem túl kellemes dalt is énekelget kevésbé zeneien, a lányra eztán végképp rá sem hederít.*
- A tengerésznek ha asszony kő'
Akkor asszony kő'
Udvarlásra nincs idő,
Asszony kő'...
*Jókat nevet magában, ahogy botladozik arrafelé, ahonnét jött.*
1156. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-18 20:40:51
Üzenet elküldve: 2014-05-18 20:40:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*A várost sietősen hátrahagyva újra a folyóparton találja magát. Fejére még jobban ráhúzza a csuklyát és közben lopva hol balra hol jobbra tekint. Néhány sötét alak lépett ki utána még a fogadóból de sikerül eltűnnie a szemeik elől amiért hálát ad a szerencséjének. Szeme előtt csak a túlélés lebeg, hiszen ha elkapják és visszaviszik biztos hogy nem fogja túlélni. A homokos parton sétálva próbál átjutni a kikötői részbe hogy onnan aztán bevesse magát a vadonba és egy ideig eltűnne a városból hogy üldözői tovább álljanak.*
~Ezek remélem nem abból a fajtából valók amelyik a kitartóbb.~ *Reménykedik abba hogy ezek csak azok akiket az ember kocsmából felbérelhet, bár ha sokan vannak akkor veszélyesek lehetnek rá is.*
~Ezek remélem nem abból a fajtából valók amelyik a kitartóbb.~ *Reménykedik abba hogy ezek csak azok akiket az ember kocsmából felbérelhet, bár ha sokan vannak akkor veszélyesek lehetnek rá is.*
1155. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-18 18:45:34
Üzenet elküldve: 2014-05-18 18:45:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
//Meshélő(Sh)//
*Echomelarana próbálkozik, de sikertelen így kénytelen elviselni a szégyenteljes cselekedetet, amit a bűzös részeg tesz vele. Fájdalmában hangosan sikít, bár tudja, hogy az nem segít, de nem nagyon tehet semmi mást. Reménytelen helyzetétől kicsordul a könnye, miközben még mindig próbál erőtlenül szabadulni. Amikor véget ér a szenvedés, és megszabadul a kínzójától, akkor fájdalmában, és szégyenében összekuporodik, majd halkan zokogva magzatpózban szenved a földön. Túlságosan fáj neki ahhoz, hogy akár csak arra is gondolni tudjon akár csak a bosszúra. Ujjaival a sérült részt tapogatja, mintha az segítene a fájdalmon, pedig erről akárcsak a sikoltásról, tudja, hogy abszolút felesleges.*
//Meshélő(Sh)//
*Echomelarana próbálkozik, de sikertelen így kénytelen elviselni a szégyenteljes cselekedetet, amit a bűzös részeg tesz vele. Fájdalmában hangosan sikít, bár tudja, hogy az nem segít, de nem nagyon tehet semmi mást. Reménytelen helyzetétől kicsordul a könnye, miközben még mindig próbál erőtlenül szabadulni. Amikor véget ér a szenvedés, és megszabadul a kínzójától, akkor fájdalmában, és szégyenében összekuporodik, majd halkan zokogva magzatpózban szenved a földön. Túlságosan fáj neki ahhoz, hogy akár csak arra is gondolni tudjon akár csak a bosszúra. Ujjaival a sérült részt tapogatja, mintha az segítene a fájdalmon, pedig erről akárcsak a sikoltásról, tudja, hogy abszolút felesleges.*
1154. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-16 15:36:39
Üzenet elküldve: 2014-05-16 15:36:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Lehola Sar, Mesélő (Tlim)//
*A férfi szomorúan tapasztalja, hogy az eső támadása sikertelenre sikeredett, a második bizonyos szinten talált, de ez sem elég arra, hogy megölje a csuklyás alakot pusztán arra, hogy megsebezze, de talán csak egy karcolást ejtett rajta.*
~A pokolba, ügyesebb mint hittem. Túlságosan alábecsültem és az elmémen eluralkodott a harag. Így sokra nem fogok menni, higgadtnak kell maradnom ahhoz, hogy mind a kettőt, vagy legalább csak ezt az egy álruhás harcos legyőzzem. Talán Lehola segíthetne, de őt sakkban tarja a nagyobbik...~
*Dralg figyelme kissé elterelődött ezért is sikerül a csuklyásnak ilyen könnyen fejbe rúgni a barbárt. Hála az égnek a rúgás nem volt túl erős, de azért részben elérte a kellő célt. A férfi eléggé felhúzza magát, de nem felejti el gondolatait. Muszáj higgadtnak maradnia, bármi is történjék. Ezt elég nehéz kivitelezni lévén, hogy a maszkos ráugrik a férfira. Ezzel mind a ketten teljesen a földre kerülnek és ennek következtében elejti fokosát.*
~Elég nehéz így higgadtnak maradni. Pokolian bosszantó ez a megtestesült átok. Ráadásul még a láncingében is gyorsan mozog. Oköllel sokra nem megyek csak ha a fejét ütöm. Hmm, nem is rossz ötlet.~
*Dralg igyekszik megragadni támadója fejét, majd azt teljes erővel a földnek csapni. Ha kell addig csinálja amíg az ellensége át nem jut a túlvilágra, de ha ez a dolog nem sikerül akkor azon lesz, hogy hárítsa ellenfele támadásait.*
*A férfi szomorúan tapasztalja, hogy az eső támadása sikertelenre sikeredett, a második bizonyos szinten talált, de ez sem elég arra, hogy megölje a csuklyás alakot pusztán arra, hogy megsebezze, de talán csak egy karcolást ejtett rajta.*
~A pokolba, ügyesebb mint hittem. Túlságosan alábecsültem és az elmémen eluralkodott a harag. Így sokra nem fogok menni, higgadtnak kell maradnom ahhoz, hogy mind a kettőt, vagy legalább csak ezt az egy álruhás harcos legyőzzem. Talán Lehola segíthetne, de őt sakkban tarja a nagyobbik...~
*Dralg figyelme kissé elterelődött ezért is sikerül a csuklyásnak ilyen könnyen fejbe rúgni a barbárt. Hála az égnek a rúgás nem volt túl erős, de azért részben elérte a kellő célt. A férfi eléggé felhúzza magát, de nem felejti el gondolatait. Muszáj higgadtnak maradnia, bármi is történjék. Ezt elég nehéz kivitelezni lévén, hogy a maszkos ráugrik a férfira. Ezzel mind a ketten teljesen a földre kerülnek és ennek következtében elejti fokosát.*
~Elég nehéz így higgadtnak maradni. Pokolian bosszantó ez a megtestesült átok. Ráadásul még a láncingében is gyorsan mozog. Oköllel sokra nem megyek csak ha a fejét ütöm. Hmm, nem is rossz ötlet.~
*Dralg igyekszik megragadni támadója fejét, majd azt teljes erővel a földnek csapni. Ha kell addig csinálja amíg az ellensége át nem jut a túlvilágra, de ha ez a dolog nem sikerül akkor azon lesz, hogy hárítsa ellenfele támadásait.*
1153. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-15 19:39:08
Üzenet elküldve: 2014-05-15 19:39:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Echomalerana//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A lány próbál tenni az ellen, hogy megbecstelenítse a hajós, ám annak enyhébb ittassága nem könnyíti meg a dolgát. Mert való igaz, kissé szédeleg és a szokásosnál tovább bíbelődik a fémcsatos övvel, ám épp ezen suta mozdulatai okolhatók azért, hogy az ökölcsapás nem ér célt - legalábbis nem ott, ahová szánta a lány. Ugyanis ahogy a matróz keze egy újabb, már sokadik alkalommal csúszik le az övről, épp az ütés útjába zuhan keze. Echo ökle így az ő öklét találja el csupán. A rúgdalózások is hiábavalónak tűnnek, mert hiába van elég helye, hogy mozgassa lábait, azok ahhoz nem mozognak eléggé szabadon, hogy kellő lendületet is vegyenek. Amit elér, az csupán annyi, hogy a férfi az eddiginél valamivel jobban imbolyog fölötte.*
- Ne te - ne!
*Kurjantja el magát épp úgy, mintha csak egy meg-megugró lovat akarna elcsitítani.*
- Tüzes kis jószág vagy, hallod-e. Épp nekem való!
*Valami csoda folytán sikerül meglazítania az övet, s máris lejjebb cibálja a nadrágot lábain. Az előbb felé csapó kezet csuklónál fogva leszorítja a földre, míg éppcsak annyira megemelkedik, hogy már mindkét térdét a lány lábai közé szuszakolhassa. Kishíján sikerül épp rátérdelnie közben Echo combjára is.
Ami ez után következik, az pusztán önző, nyers durvaság - de legalább nem tart sokáig. A lánynak csupán pár percig kell kiállnia a kínt és megaláztatást, aminek az erősen cefreszagú hajós veti alá.
A férfi dolga végeztével lefordul a lányról, s önelégülten vigyorogva lát neki az öv újbóli összecsatolásának, ügyet sem vetve már áldozatára.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.15 19:41:25
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A lány próbál tenni az ellen, hogy megbecstelenítse a hajós, ám annak enyhébb ittassága nem könnyíti meg a dolgát. Mert való igaz, kissé szédeleg és a szokásosnál tovább bíbelődik a fémcsatos övvel, ám épp ezen suta mozdulatai okolhatók azért, hogy az ökölcsapás nem ér célt - legalábbis nem ott, ahová szánta a lány. Ugyanis ahogy a matróz keze egy újabb, már sokadik alkalommal csúszik le az övről, épp az ütés útjába zuhan keze. Echo ökle így az ő öklét találja el csupán. A rúgdalózások is hiábavalónak tűnnek, mert hiába van elég helye, hogy mozgassa lábait, azok ahhoz nem mozognak eléggé szabadon, hogy kellő lendületet is vegyenek. Amit elér, az csupán annyi, hogy a férfi az eddiginél valamivel jobban imbolyog fölötte.*
- Ne te - ne!
*Kurjantja el magát épp úgy, mintha csak egy meg-megugró lovat akarna elcsitítani.*
- Tüzes kis jószág vagy, hallod-e. Épp nekem való!
*Valami csoda folytán sikerül meglazítania az övet, s máris lejjebb cibálja a nadrágot lábain. Az előbb felé csapó kezet csuklónál fogva leszorítja a földre, míg éppcsak annyira megemelkedik, hogy már mindkét térdét a lány lábai közé szuszakolhassa. Kishíján sikerül épp rátérdelnie közben Echo combjára is.
Ami ez után következik, az pusztán önző, nyers durvaság - de legalább nem tart sokáig. A lánynak csupán pár percig kell kiállnia a kínt és megaláztatást, aminek az erősen cefreszagú hajós veti alá.
A férfi dolga végeztével lefordul a lányról, s önelégülten vigyorogva lát neki az öv újbóli összecsatolásának, ügyet sem vetve már áldozatára.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.15 19:41:25
1152. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-14 16:29:04
Üzenet elküldve: 2014-05-14 16:29:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
*Din'tari Shimaz egy kis hajóval tart Artheniori folyó partjára. Még messze tart a folyó partjától, de Shimaz a mágus észreveszi, hogy szárazföldet talált. Ennek nagyon örül. *
~Végre, szárazföld! Már pár napja bolyongok e kiszámíthatatlan vízen. ~
*Az oldaltáskájából kivesz egy kis kulacsot amibe víz van és belekortyol egy nagyon és utána elkezd gyorsabban evezni a szárazföld irányába. Elengedi az evezőlapátot és felgyűri a felsőruházatának az ujjait. Megint elkezd evezni és már látja az embereket akik ilyen kora reggel mosakodnak a hűvős, tiszta folyó vízében. Shimaz észrevesz egy Félig megépített vagy lerombolt malmot. Kicsit szemet szúr neki ez a félbehagyott vízimalom ami a part szélénél épült volna szerinte. *
~Hm, mi ez a vízimalom? És kora reggel ennyien vannak a parton? talán engem várnak? ~ *kicsit nevet magába. *
*Észreveszi, hogy ezek az emberek, akik a folyónál mosakodnak szegények. *
*A mágus, Shimaz, közelebb ér a folyóparthoz és észreveszi, hogy a folyópart nagyon gyönyörű. A folyópart homokszemcséi visszaverik a kora reggeli napsugarakat így nagyon tetszik Shimaznak. *
*Megérkezett Shimaz a folyópartjára. Érzi, hogy a kis hajója már súrolja a szép, csillogó homokos partot. Lassan kiszáll közbe fogja a kötelet amivel kiköti a hajóját egy rúdra ami a partnál van. *
*Kikötötte a hajóját, megigazítja magát, legyűri a felsőruházatának a bal majd a jobb oldali ujját. Körülnéz Artheniori folyó partján és megpillant egy felé közeledő embert aki egy kicsit előkelőbbnek látszik a többinél. Nem akarta megszólítani, inkább maga akarja feltalálni magát. *
~Hm, na nézzünk körül jobban akkor. ~
*Jobban körülnéz Shimaz és meglát egy fásabb részt ami szerinte egy sötét helyet, utcát takar. Tovább tekint, egy kicsit jobbra és meglát egy kupolás tetőt. Ráakadt a figyelme és máris odaindul. *
~Hm, ez valami közösségi épület akar lenni. Vagy talán egy nemesebb család háza. c. ~
*Útnak indul Shizmaz az Elf mágus. Érzi, hogy a cipője kicsit belemélyül a puha talajba. *
~Vajon meddig kell gyalogolnom? ~
*Kicsit gyorsabb tempóba veszi az irányt közbe figyeli a pancsoló kisgyerekeket a tiszta folyópart vizében. *
~De aranyosak. ~
*Továbbra is tart az ismeretlenbe, egy kis idő után elfárad és lassabb tempóba veszi az irányt, de lassan odaér ahova az irányt vette. *
A hozzászólás írója (Din'tari Shimaz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.14 16:32:29
~Végre, szárazföld! Már pár napja bolyongok e kiszámíthatatlan vízen. ~
*Az oldaltáskájából kivesz egy kis kulacsot amibe víz van és belekortyol egy nagyon és utána elkezd gyorsabban evezni a szárazföld irányába. Elengedi az evezőlapátot és felgyűri a felsőruházatának az ujjait. Megint elkezd evezni és már látja az embereket akik ilyen kora reggel mosakodnak a hűvős, tiszta folyó vízében. Shimaz észrevesz egy Félig megépített vagy lerombolt malmot. Kicsit szemet szúr neki ez a félbehagyott vízimalom ami a part szélénél épült volna szerinte. *
~Hm, mi ez a vízimalom? És kora reggel ennyien vannak a parton? talán engem várnak? ~ *kicsit nevet magába. *
*Észreveszi, hogy ezek az emberek, akik a folyónál mosakodnak szegények. *
*A mágus, Shimaz, közelebb ér a folyóparthoz és észreveszi, hogy a folyópart nagyon gyönyörű. A folyópart homokszemcséi visszaverik a kora reggeli napsugarakat így nagyon tetszik Shimaznak. *
*Megérkezett Shimaz a folyópartjára. Érzi, hogy a kis hajója már súrolja a szép, csillogó homokos partot. Lassan kiszáll közbe fogja a kötelet amivel kiköti a hajóját egy rúdra ami a partnál van. *
*Kikötötte a hajóját, megigazítja magát, legyűri a felsőruházatának a bal majd a jobb oldali ujját. Körülnéz Artheniori folyó partján és megpillant egy felé közeledő embert aki egy kicsit előkelőbbnek látszik a többinél. Nem akarta megszólítani, inkább maga akarja feltalálni magát. *
~Hm, na nézzünk körül jobban akkor. ~
*Jobban körülnéz Shimaz és meglát egy fásabb részt ami szerinte egy sötét helyet, utcát takar. Tovább tekint, egy kicsit jobbra és meglát egy kupolás tetőt. Ráakadt a figyelme és máris odaindul. *
~Hm, ez valami közösségi épület akar lenni. Vagy talán egy nemesebb család háza. c. ~
*Útnak indul Shizmaz az Elf mágus. Érzi, hogy a cipője kicsit belemélyül a puha talajba. *
~Vajon meddig kell gyalogolnom? ~
*Kicsit gyorsabb tempóba veszi az irányt közbe figyeli a pancsoló kisgyerekeket a tiszta folyópart vizében. *
~De aranyosak. ~
*Továbbra is tart az ismeretlenbe, egy kis idő után elfárad és lassabb tempóba veszi az irányt, de lassan odaér ahova az irányt vette. *
A hozzászólás írója (Din'tari Shimaz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.14 16:32:29
1151. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-14 15:51:37
Üzenet elküldve: 2014-05-14 15:51:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Meshélő(Sh)//
*Echomelarana a legszebb álmából riad fel, amikor az árnyék rávetül. Az álom még a kicsit elhomályosítja a látását, de már sejti, hogy mi történik. Reflexből próbál elgurulni, de addigra a férfi már megakadályozza azzal, a térdeivel közrezárta. Nem marad más megoldás, mint a támadás, így a jobb kezét megpróbálja maga a térdek fölé juttatni, hogy utána egy erőteljes csapást mérjen a támadója gyenge pontjába, amit épp felszabadítani kíván. Közben arra is felkészül, hogy ha szükséges akkor a lábait is igénybe vegye, és hátulról a térdei segítségével okozzon némi kellemetlenséget. Mindezt azzal a trükkel, hogy a térdeit egész addig felrántja, hogy azok erőteljes rúgást mérjenek a férfira, ő pedig magzat pózba kerüljön.*
*Echomelarana a legszebb álmából riad fel, amikor az árnyék rávetül. Az álom még a kicsit elhomályosítja a látását, de már sejti, hogy mi történik. Reflexből próbál elgurulni, de addigra a férfi már megakadályozza azzal, a térdeivel közrezárta. Nem marad más megoldás, mint a támadás, így a jobb kezét megpróbálja maga a térdek fölé juttatni, hogy utána egy erőteljes csapást mérjen a támadója gyenge pontjába, amit épp felszabadítani kíván. Közben arra is felkészül, hogy ha szükséges akkor a lábait is igénybe vegye, és hátulról a térdei segítségével okozzon némi kellemetlenséget. Mindezt azzal a trükkel, hogy a térdeit egész addig felrántja, hogy azok erőteljes rúgást mérjenek a férfira, ő pedig magzat pózba kerüljön.*
1150. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-14 15:21:17
Üzenet elküldve: 2014-05-14 15:21:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Dralg, Lehola//
*A barbár első támadása nem sikerül, lévén a támadója úgy hajol hátra, hogy közben térdepel. Tehát nem csak fürge, hanem még hajlékony is, ami előny. Hátrány viszont egy az oldalán tátongó seb, ami viszont nem tudni mennyire vészes. A második csapás a sérült oldalra, többé-kevésbé sikerrel jár. Találni, éppenséggel talál. De több kárt nem okoz, mint a nyílvessző, ugyanis sem a barbár, sem a lány nem számoltak a maszkosok láncingével. Lényegében ezért tud még mindig gyors lenni, mert a nyíl ugyan belefúródott a testébe, de még talán így is veszélyes ellenfél lehetne. Tehát szerez magára egy vágást, de nem akkorát, amekkora akkor lett volna, ha a barbár teljes erőbedobásából üt.
A sebesült ellenfél mindenesetre kitünteti egy fejberúgással Dralgot, bár a barbár ennek minden bizonnyal nem örül annyira, mint támadója. Ezután mozdul, és ráveti magát ellenfelére, rákényszerítve az ökölharcra...
Így az nem tudja elterelni a nagydarab maszkos figyelmét, tehát Lehola támadása sikertelen, viszont a lány előnye, hogy támadója fél szemmel Dralgot figyeli...*
*A barbár első támadása nem sikerül, lévén a támadója úgy hajol hátra, hogy közben térdepel. Tehát nem csak fürge, hanem még hajlékony is, ami előny. Hátrány viszont egy az oldalán tátongó seb, ami viszont nem tudni mennyire vészes. A második csapás a sérült oldalra, többé-kevésbé sikerrel jár. Találni, éppenséggel talál. De több kárt nem okoz, mint a nyílvessző, ugyanis sem a barbár, sem a lány nem számoltak a maszkosok láncingével. Lényegében ezért tud még mindig gyors lenni, mert a nyíl ugyan belefúródott a testébe, de még talán így is veszélyes ellenfél lehetne. Tehát szerez magára egy vágást, de nem akkorát, amekkora akkor lett volna, ha a barbár teljes erőbedobásából üt.
A sebesült ellenfél mindenesetre kitünteti egy fejberúgással Dralgot, bár a barbár ennek minden bizonnyal nem örül annyira, mint támadója. Ezután mozdul, és ráveti magát ellenfelére, rákényszerítve az ökölharcra...
Így az nem tudja elterelni a nagydarab maszkos figyelmét, tehát Lehola támadása sikertelen, viszont a lány előnye, hogy támadója fél szemmel Dralgot figyeli...*
1149. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-14 09:45:40
Üzenet elküldve: 2014-05-14 09:45:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
*Az óriás nyugodtan sétál a folyó mellet, s közben nézi az embereket, akik a reggeli hideg vízben fürdenek.*
*Egy anyuka éppen próbálja rávenni a kisfiát, hogy menjen be a vízbe. Kicsivel odébb két gyermek vígan hancúrozik a vízben. Tőlük nem olyan messze ül az apjuk, és figyel rájuk, hogy ne legyen bajuk.*
~Milyen idilli kép.~
*Az egyik fához kiköti a kis birkáját, s mellé lerakja a felszerelését.*
-Vigyázz rá! *szólítja fel a birkát* Különben bajok lesznek.
*A beszélgetést egy kislány végighallgatja, és furcsán néz az óriásra.*
-Ez csak egy birka. Nem házőrző kutya. *oktatja ki a lány az óriást.*
~Lám, lám egy kis szemfüles.~
-Ő különleges. Megtanítottam ölni. *jelenti az óriás.*
*A lány már készülne válaszolni, de az anyja gyorsan közbelép.*
-Kicsim. Hagyd békén szegény bácsit, biztos nagyon elfoglalt. *Miközben mondja már húzza is el a kislányt az óriás közeléből.*
*Noosh lesétál a partra, és nekilát, hogy lemossa magáról az út porát. Ez a művelet nem vesz sok időt igénybe, mivel csak elmerül a vízben. Amit lemosnak róla az áramlatok, azok lejönnek, a többivel nem foglalkozik. Utána egyből jön ki a vízből, s a a parton megrázza magát szárítás képen.*
-Te is akarsz úszni? *kérdezi a birkát, majd felnevet a saját viccén.*
*Hosszú ideig gondolkozik, hogy milyen módon kelljen át a folyón. Biztosan van valahol egy sekélyebb része, ahol át tudna sétálni. De az úszás sem jelentene számára problémát, de a birka biztosan megrémülne. Így úgy dönt, hogy int egy halásznak, aki szívesen átviszi a túlpartra, néhány aranyért cserébe.*
*Egy anyuka éppen próbálja rávenni a kisfiát, hogy menjen be a vízbe. Kicsivel odébb két gyermek vígan hancúrozik a vízben. Tőlük nem olyan messze ül az apjuk, és figyel rájuk, hogy ne legyen bajuk.*
~Milyen idilli kép.~
*Az egyik fához kiköti a kis birkáját, s mellé lerakja a felszerelését.*
-Vigyázz rá! *szólítja fel a birkát* Különben bajok lesznek.
*A beszélgetést egy kislány végighallgatja, és furcsán néz az óriásra.*
-Ez csak egy birka. Nem házőrző kutya. *oktatja ki a lány az óriást.*
~Lám, lám egy kis szemfüles.~
-Ő különleges. Megtanítottam ölni. *jelenti az óriás.*
*A lány már készülne válaszolni, de az anyja gyorsan közbelép.*
-Kicsim. Hagyd békén szegény bácsit, biztos nagyon elfoglalt. *Miközben mondja már húzza is el a kislányt az óriás közeléből.*
*Noosh lesétál a partra, és nekilát, hogy lemossa magáról az út porát. Ez a művelet nem vesz sok időt igénybe, mivel csak elmerül a vízben. Amit lemosnak róla az áramlatok, azok lejönnek, a többivel nem foglalkozik. Utána egyből jön ki a vízből, s a a parton megrázza magát szárítás képen.*
-Te is akarsz úszni? *kérdezi a birkát, majd felnevet a saját viccén.*
*Hosszú ideig gondolkozik, hogy milyen módon kelljen át a folyón. Biztosan van valahol egy sekélyebb része, ahol át tudna sétálni. De az úszás sem jelentene számára problémát, de a birka biztosan megrémülne. Így úgy dönt, hogy int egy halásznak, aki szívesen átviszi a túlpartra, néhány aranyért cserébe.*
1148. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-12 19:38:22
Üzenet elküldve: 2014-05-12 19:38:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dralg a Vérontó, Mesélő (Tlim)//
*Ahogy vizes testtel és ruhával újra a földre zuhan ismét piszkos lesz, azaz a víz miatt most már sáros. De ez legyen a legkevesebb gondja per pillanat. Két alak is az életükre tőr, inkább piszkos lesz egész életében, minthogy meghalljon. Segíteni akar a barbárnak, hiszen mégis csak egy fokon mégiscsak érte harcol. Persze mivel rátámadtak nem sok lehetősége van. Zaklatott agyával azon gondolkozik, hogy most vajon mit tegyen. Ha feláll nagy valószínűséggel megölik, de nem feküdhet a földön tétlenül azt nézve, hogy mikor ölik meg Dralgot. A szeme sarkából az ellenséget figyeli a legtökéletesebb alkalmat keresve, mikor az nem figyel. Ha Dralg el tudja terelni a figyelmét úgy, hogy az ne vegye észre akkor cselekszik. A hátára fordul, felemeli az íját, megragad egy nyílt és megpróbálja belőni a bordái közé, hátha megfullad. Sosem ölt még, és nem most akarta elkezdeni, de vagy a fekete ruhások, vagy ők.*
*Ahogy vizes testtel és ruhával újra a földre zuhan ismét piszkos lesz, azaz a víz miatt most már sáros. De ez legyen a legkevesebb gondja per pillanat. Két alak is az életükre tőr, inkább piszkos lesz egész életében, minthogy meghalljon. Segíteni akar a barbárnak, hiszen mégis csak egy fokon mégiscsak érte harcol. Persze mivel rátámadtak nem sok lehetősége van. Zaklatott agyával azon gondolkozik, hogy most vajon mit tegyen. Ha feláll nagy valószínűséggel megölik, de nem feküdhet a földön tétlenül azt nézve, hogy mikor ölik meg Dralgot. A szeme sarkából az ellenséget figyeli a legtökéletesebb alkalmat keresve, mikor az nem figyel. Ha Dralg el tudja terelni a figyelmét úgy, hogy az ne vegye észre akkor cselekszik. A hátára fordul, felemeli az íját, megragad egy nyílt és megpróbálja belőni a bordái közé, hátha megfullad. Sosem ölt még, és nem most akarta elkezdeni, de vagy a fekete ruhások, vagy ők.*
1147. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-12 18:36:49
Üzenet elküldve: 2014-05-12 18:36:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Miután sikerül nagy nehézségek árán megszereznie a növényt, a folyópart felé veszi útját, hogy mielőtt bekötözné a sebét, előtte ki tudja mosni azt. Elég koszos volt már amúgy is a tenyere, hát még fáramászás után milyen koszos lett, így ez a lépés elengedhetetlen, ha azt szeretné, hogy a keze meggyógyuljon.
Miután áthalad a tisztáson, hamarosan meg is érkezik a folyóhoz. Leül a víz mellé, majd ha már úgy is itt van, úgy dönt, hogy leveszi csizmáját, és lábait belelógatja a hűs vízbe. Erszényében kezd el kutatni, bízva abban, hogy még akad némi madzag, amivel hozzá tudja kötözni a gyógynövényt a kezéhez. Két kisebb darabot talál csak, amik egyenként nem lennének elég a művelethez, ám összekötözve már igen. Így nekiáll összecsomózni őket. Ez is nehézkesen megy csak neki, mint ahogyan nem rég a fáramászás.*
-Hogy az a… *Bosszankodik, de végül sikerrel jár. A kezét belemártja a tiszta vízben, ami először csípi a sebet, aminek hatására Yinash felszisszen. Pár pillanat után a kellemetlen érzés eltűnik, és már csak a kellemes, hűvös vizet érzi a bőrén. Ezután megpróbálja, amilyen óvatosan csak tudja, kitisztítani a sebet. Lassan halad vele, de végül a seb tiszta lesz. Ezután jól rákötözi az Észak reménye nevezetű gyógynövényt. A keze lüktet, de reméli, hogy elegendőt tett a gyógyulása érdekében.*
Miután áthalad a tisztáson, hamarosan meg is érkezik a folyóhoz. Leül a víz mellé, majd ha már úgy is itt van, úgy dönt, hogy leveszi csizmáját, és lábait belelógatja a hűs vízbe. Erszényében kezd el kutatni, bízva abban, hogy még akad némi madzag, amivel hozzá tudja kötözni a gyógynövényt a kezéhez. Két kisebb darabot talál csak, amik egyenként nem lennének elég a művelethez, ám összekötözve már igen. Így nekiáll összecsomózni őket. Ez is nehézkesen megy csak neki, mint ahogyan nem rég a fáramászás.*
-Hogy az a… *Bosszankodik, de végül sikerrel jár. A kezét belemártja a tiszta vízben, ami először csípi a sebet, aminek hatására Yinash felszisszen. Pár pillanat után a kellemetlen érzés eltűnik, és már csak a kellemes, hűvös vizet érzi a bőrén. Ezután megpróbálja, amilyen óvatosan csak tudja, kitisztítani a sebet. Lassan halad vele, de végül a seb tiszta lesz. Ezután jól rákötözi az Észak reménye nevezetű gyógynövényt. A keze lüktet, de reméli, hogy elegendőt tett a gyógyulása érdekében.*
1146. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-11 12:08:46
Üzenet elküldve: 2014-05-11 12:08:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Quaoldanraku Echomalerana figyelmébe//
*Az elpilledt hölgy arra ébredhet, hogy elbújik a nap, aminek fénye alá oly kényelmesen kifeküdt, s helyébe valami árnyék költözik. Ám ahogy kinyitja szemeit, nem az égen úszó bárányfelhőket láthatja meg, hanem egy szélesen vigyorgó, láthatólag ittasan dűlöngélő matrózt. Az ő árnyéka vetült rá ugyanis.*
- Jajdesszépvagy. Mit szólnál hozzá, ha most meg is mutatnám, mennyire...
*Csuklik, majd horkant egyet, s máris elkezdi kiszíjazni nadrágját, de még eközben térdre is huppan a lány mellett, épp csak elvétve térdével a bordáit.
A művelet nem bizonyul könnyűnek a jelenlegi állapotában, de ez nem szegi kedvét. Továbbra is kitartóan cibálja a derékövet, és hol vigyorog, hol csókokat küld a lány felé - egyelőre csak a levegőben.*
*Az elpilledt hölgy arra ébredhet, hogy elbújik a nap, aminek fénye alá oly kényelmesen kifeküdt, s helyébe valami árnyék költözik. Ám ahogy kinyitja szemeit, nem az égen úszó bárányfelhőket láthatja meg, hanem egy szélesen vigyorgó, láthatólag ittasan dűlöngélő matrózt. Az ő árnyéka vetült rá ugyanis.*
- Jajdesszépvagy. Mit szólnál hozzá, ha most meg is mutatnám, mennyire...
*Csuklik, majd horkant egyet, s máris elkezdi kiszíjazni nadrágját, de még eközben térdre is huppan a lány mellett, épp csak elvétve térdével a bordáit.
A művelet nem bizonyul könnyűnek a jelenlegi állapotában, de ez nem szegi kedvét. Továbbra is kitartóan cibálja a derékövet, és hol vigyorog, hol csókokat küld a lány felé - egyelőre csak a levegőben.*
1145. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-10 23:38:37
Üzenet elküldve: 2014-05-10 23:38:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői előtti események //
*A homokos folyóparton sétál, szokás szerint magányosan, és örült gondolataival elfoglalva. Kedvencének néha parancsot oszt ki, hogy repüljön el valamerre, s aztán a jelzés után szálljon vissza. Kell a gyakorlás, mert ettől a kötelékük erős marad; sőt egy egészen jó párossá válhatnak, ha jobban odafigyel a madárra. Nevet még mindig nem adott neki a hangtalan vadásznak, de ha rajta múlik, akkor egy jó ideig biztosan nem lesz. Ahányszor sikeresen végzi el a feladatát, akkor úgy díjazza a bagolyt. Különböző méretű ennivaló van nála, amik elsősorban a rágcsálók közül kerülnek ki. Egerek, kisebb patkányok, meg még pár ínyenc falat. Így tölti el a szabadidejét, miközben megfogalmazódik benne, hogy mit szeretne csinálni, s mire van szüksége. Alkimistához megfelelően egy saját zugon gondolkozik, ahol elszórakozhat a löttyeivel, érceivel és felszereléseivel. Új dolgokat fedez fel, vagy régieket javít ki. Összetevőket szétválaszt, avagy egyesít. Egy alkimista szabad, s bármit képes megcsinálni, saját magának a fantáziája szab határt.*
~ Talán találok megfelelő pártfogót? Nincsen annyi pénzem, hogy mindent be tudjak magamnak szerezni. Ráadásul ott van a lehetőség, hogy az főzeteim senkinek sem kellenek.~*Morfondírozik magában, aztán lassan megáll. A fekete öltözetben melege van, emellett látja, hogy szegény ember mosakodik itt. Rabolva az ötletet lejjebb sétál a folyón, hogy találjon magának egy eldugott helyet, ahol senkise zavarja. Levetkőzik, majd megmártózik a vízben. Csakis biztonságos részen engedheti meg magának, vagy kénytelen lenne szembesülnie az erős áramlással, ami sodorná a végzete felé. A víz hideg, így egy ötperces felfrissülés után kiül napozni, azonban a bőre képtelen a barnulásra. Mikor már nem csöpög belőle víz, s nagy részét száraznak érzi, akkor felöltözik. Kedvence áll őrt, s minden gyanús mozgásra jelez a gazdájának. Szerencsére nem járt senki errefelé, így nem kellett sem magyarázkodni, sem menekülni. Magához hívja az értelmes jószágot, hogy közösen kalandozzanak tovább ezen a vidéken.*
~Egy napon talán megkedvelem annyira, hogy új otthonomként tekintsek rá. Egyelőre azon kell ügyködnöm, hogy mindent megtudjak a környékről.~* Megpillantja a távolban embereket, jobban mondva hajózáshoz értőket, akik utasokat szállítanak valahova. Kíváncsisága hajtja, így kipróbálja szintén, hova lukad ki.*
*A homokos folyóparton sétál, szokás szerint magányosan, és örült gondolataival elfoglalva. Kedvencének néha parancsot oszt ki, hogy repüljön el valamerre, s aztán a jelzés után szálljon vissza. Kell a gyakorlás, mert ettől a kötelékük erős marad; sőt egy egészen jó párossá válhatnak, ha jobban odafigyel a madárra. Nevet még mindig nem adott neki a hangtalan vadásznak, de ha rajta múlik, akkor egy jó ideig biztosan nem lesz. Ahányszor sikeresen végzi el a feladatát, akkor úgy díjazza a bagolyt. Különböző méretű ennivaló van nála, amik elsősorban a rágcsálók közül kerülnek ki. Egerek, kisebb patkányok, meg még pár ínyenc falat. Így tölti el a szabadidejét, miközben megfogalmazódik benne, hogy mit szeretne csinálni, s mire van szüksége. Alkimistához megfelelően egy saját zugon gondolkozik, ahol elszórakozhat a löttyeivel, érceivel és felszereléseivel. Új dolgokat fedez fel, vagy régieket javít ki. Összetevőket szétválaszt, avagy egyesít. Egy alkimista szabad, s bármit képes megcsinálni, saját magának a fantáziája szab határt.*
~ Talán találok megfelelő pártfogót? Nincsen annyi pénzem, hogy mindent be tudjak magamnak szerezni. Ráadásul ott van a lehetőség, hogy az főzeteim senkinek sem kellenek.~*Morfondírozik magában, aztán lassan megáll. A fekete öltözetben melege van, emellett látja, hogy szegény ember mosakodik itt. Rabolva az ötletet lejjebb sétál a folyón, hogy találjon magának egy eldugott helyet, ahol senkise zavarja. Levetkőzik, majd megmártózik a vízben. Csakis biztonságos részen engedheti meg magának, vagy kénytelen lenne szembesülnie az erős áramlással, ami sodorná a végzete felé. A víz hideg, így egy ötperces felfrissülés után kiül napozni, azonban a bőre képtelen a barnulásra. Mikor már nem csöpög belőle víz, s nagy részét száraznak érzi, akkor felöltözik. Kedvence áll őrt, s minden gyanús mozgásra jelez a gazdájának. Szerencsére nem járt senki errefelé, így nem kellett sem magyarázkodni, sem menekülni. Magához hívja az értelmes jószágot, hogy közösen kalandozzanak tovább ezen a vidéken.*
~Egy napon talán megkedvelem annyira, hogy új otthonomként tekintsek rá. Egyelőre azon kell ügyködnöm, hogy mindent megtudjak a környékről.~* Megpillantja a távolban embereket, jobban mondva hajózáshoz értőket, akik utasokat szállítanak valahova. Kíváncsisága hajtja, így kipróbálja szintén, hova lukad ki.*
1144. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-09 22:43:17
Üzenet elküldve: 2014-05-09 22:43:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Echomelarana a folyópartra érve felkészül egy alapos mosakodásra. A még foltokban sárga szövetet amit ruhaként visel kiteríti az egyik sziklára, majd ráteszi a két tetemet. Mezítelen testtel belegyalogol a folyóba, de csak addig, hogy a víz a köldökéig érjen, ott nekiáll lemosni magáról a vért és a piszkot, teste minden porcikáját alapos sikálásnak veti alá, elsősorban a kezeire koncentrál, mert azokat borítja vastagon a vér, de a kényesebb pontok se maradnak ki. Miután a külsejét felvállalhatónak találja, a száját is kiöblögeti, és jól tele issza magát, majd lassan megindul kifele, hogy a napon megszárítkozzon, majd folytassa útját. A parton rápislant a szövet darabjára, ami csupa kosz. Odasétál hozzá, kezével lesöpri a sziklát és a kőre teszi a tetemeit, majd nekiáll a ruháját képező anyag kimosásának. Ez nem könnyű feladat, így némi időt igénybe vesz, és a befejezése után a tündér és a ruhája is vizesek, ezért a szövetet szétteríti száradni, majd ő is lefekszik a fűre, hogy megszárítkozzon a délutáni napsütésben. Nem túlzottan figyel az alapvető biztonsági dolgokra, egy jól látható helyen fekszik le, mert oda jól süt a nap, és hamar megszárad. A ruhának használatos anyagdarabot szintén egy sziklára teríti, és mellette hagyja a két tetemet is. Ezután a fáradságtól pilledten lecsukja a szemeit, és úgy ahogy van a napsütésben elalszik, és arról álmodik, hogy egy sok fogásos ebéden jól lakik, és ott vannak a szülei is, meg a régi ismerősei.*
*Echomelarana a folyópartra érve felkészül egy alapos mosakodásra. A még foltokban sárga szövetet amit ruhaként visel kiteríti az egyik sziklára, majd ráteszi a két tetemet. Mezítelen testtel belegyalogol a folyóba, de csak addig, hogy a víz a köldökéig érjen, ott nekiáll lemosni magáról a vért és a piszkot, teste minden porcikáját alapos sikálásnak veti alá, elsősorban a kezeire koncentrál, mert azokat borítja vastagon a vér, de a kényesebb pontok se maradnak ki. Miután a külsejét felvállalhatónak találja, a száját is kiöblögeti, és jól tele issza magát, majd lassan megindul kifele, hogy a napon megszárítkozzon, majd folytassa útját. A parton rápislant a szövet darabjára, ami csupa kosz. Odasétál hozzá, kezével lesöpri a sziklát és a kőre teszi a tetemeit, majd nekiáll a ruháját képező anyag kimosásának. Ez nem könnyű feladat, így némi időt igénybe vesz, és a befejezése után a tündér és a ruhája is vizesek, ezért a szövetet szétteríti száradni, majd ő is lefekszik a fűre, hogy megszárítkozzon a délutáni napsütésben. Nem túlzottan figyel az alapvető biztonsági dolgokra, egy jól látható helyen fekszik le, mert oda jól süt a nap, és hamar megszárad. A ruhának használatos anyagdarabot szintén egy sziklára teríti, és mellette hagyja a két tetemet is. Ezután a fáradságtól pilledten lecsukja a szemeit, és úgy ahogy van a napsütésben elalszik, és arról álmodik, hogy egy sok fogásos ebéden jól lakik, és ott vannak a szülei is, meg a régi ismerősei.*
1143. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-08 13:05:58
Üzenet elküldve: 2014-05-08 13:05:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Lehola Sar, Mesélő (Tlim)//
*Dralg csapása nem talál, de a támadó térdre rogy. Csodálkozva méregeti a feketében levő vézna alakot. Nem telik sok időbe, hogy felfedezze az oldalából kiálló nyílvesszőt, amitől ismételten csodálkozni kezd, majd szemeivel Leholát tekintetével keresni. Amint meglátja a lányt íjjal a kezében a férfi arcára mosoly telepedik, ami pillanatokon belül el is tűnik. Támadója egy kést döf a barbár lábába aki ettől hatalmasat kiált, majd szintén térdre rogy. A fájdalomtól és a haragtól fújtat akár egy bika, de nem felejti el, hogy az aki kést döfött a combjába még életben van. Szóval fokosa ismételten a vézna alak felé veszi az irányt. Dralgot nem érdekli mibe kerül, de akkor is kivégzi a rohadékot. Első támadása most a férfi nyaka felé irányul. Nem érdekli, hogy fog sikerülni a támadás. Ha talál ha nem akkor is folytatja a támadást és a következő csapás a sérült támadó oldalára fog majd menni.*
- Nem érdekel, hogy hogyan, de meg foglak ölni te nyavalyás tetű. Vagy a földön, vagy az istenek csarnokában, de elpusztítalak téged véglegesen. Vagy ahogy az őseim szokták mondani:"Kicsontozlak és a koponyádból fogok inni."
*Ha végre sikerül megölni fürge támadóját, akkor megpróbál feltápászkodni, és harcba szállni a nagyobbik ellenféllel. Nem lesz könnyű dolga elvégre, ha valakinek a combizmába döfnek bármit is, majd azt kihúzzák onnan az szörnyen fog fájni. A barbár pedig érezi ezt az iszonyú kínt. Tekintetét egy pillanatra a lábán tátongó sebre veti. A vér lassan csurog ki combjából. A sebet nem nézi vészesnek, de azért minél előbb ki kéne tisztítani, majd miután ellenőrizte a combján ütött lyukat a másik ellenségét méregeti végig. Hatalmas alak szintén fekete göncökben. Talán ezek ketten testvérek, de nem tudni biztosra. A lényeg az, hogy nyilván nem örül társa leamortizálásának. Lehola a barbár segítségére sietne, de a nagydarab félre löki őt.*
~Hatalmas a hátrány ebben a párbajban. Én sérült vagyok, ő pedig teljesen épségben van. Ha Lehola megmozdul, nyilván megöli őt. Talán lassabb mint én, de ha ez igaz, akkor a sérülés vagy kiegyenlíti a különbséget, vagy előnyhöz juttatja a nagyfiút. A lényeg az, hogy ki kéne találnom valamit, de gyorsan, mielőtt még itt hagyom a fogam.~
*Dralg csapása nem talál, de a támadó térdre rogy. Csodálkozva méregeti a feketében levő vézna alakot. Nem telik sok időbe, hogy felfedezze az oldalából kiálló nyílvesszőt, amitől ismételten csodálkozni kezd, majd szemeivel Leholát tekintetével keresni. Amint meglátja a lányt íjjal a kezében a férfi arcára mosoly telepedik, ami pillanatokon belül el is tűnik. Támadója egy kést döf a barbár lábába aki ettől hatalmasat kiált, majd szintén térdre rogy. A fájdalomtól és a haragtól fújtat akár egy bika, de nem felejti el, hogy az aki kést döfött a combjába még életben van. Szóval fokosa ismételten a vézna alak felé veszi az irányt. Dralgot nem érdekli mibe kerül, de akkor is kivégzi a rohadékot. Első támadása most a férfi nyaka felé irányul. Nem érdekli, hogy fog sikerülni a támadás. Ha talál ha nem akkor is folytatja a támadást és a következő csapás a sérült támadó oldalára fog majd menni.*
- Nem érdekel, hogy hogyan, de meg foglak ölni te nyavalyás tetű. Vagy a földön, vagy az istenek csarnokában, de elpusztítalak téged véglegesen. Vagy ahogy az őseim szokták mondani:"Kicsontozlak és a koponyádból fogok inni."
*Ha végre sikerül megölni fürge támadóját, akkor megpróbál feltápászkodni, és harcba szállni a nagyobbik ellenféllel. Nem lesz könnyű dolga elvégre, ha valakinek a combizmába döfnek bármit is, majd azt kihúzzák onnan az szörnyen fog fájni. A barbár pedig érezi ezt az iszonyú kínt. Tekintetét egy pillanatra a lábán tátongó sebre veti. A vér lassan csurog ki combjából. A sebet nem nézi vészesnek, de azért minél előbb ki kéne tisztítani, majd miután ellenőrizte a combján ütött lyukat a másik ellenségét méregeti végig. Hatalmas alak szintén fekete göncökben. Talán ezek ketten testvérek, de nem tudni biztosra. A lényeg az, hogy nyilván nem örül társa leamortizálásának. Lehola a barbár segítségére sietne, de a nagydarab félre löki őt.*
~Hatalmas a hátrány ebben a párbajban. Én sérült vagyok, ő pedig teljesen épségben van. Ha Lehola megmozdul, nyilván megöli őt. Talán lassabb mint én, de ha ez igaz, akkor a sérülés vagy kiegyenlíti a különbséget, vagy előnyhöz juttatja a nagyfiút. A lényeg az, hogy ki kéne találnom valamit, de gyorsan, mielőtt még itt hagyom a fogam.~
1142. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-08 11:22:04
Üzenet elküldve: 2014-05-08 11:22:04
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Dralg, Lehola//
*Szerencséjükre elég gyorsan reagálják le a helyzetet. A barbár könnyűszerrel háritja a döfést, azonban a fejre mért csapás nem sikerül. Na nem azért, mert az illető kivédte volna, hanem mert Lehola vesszője talál. Csak éppenséggel nem hasba, hanem oldalba. A támadó felordít, ahogy a nyíl belefúródik a testébe és térdre rogy. És ezokból nem sikerül a fejbecsapás. A maszkos azonban még nem halt meg, valahonnan a ruhája alól a kezébe került egy kés, amit - annak ellenére, hogy megsebesült - szinte követhetetlen gyorsasággal döfi bele Dralg combjába, az izom környékére és ki is húzza onnan.
Mielőtt Lehola a segítségére siethetne a barbárnak, a mögötte álló, hatalmas támadó meglöki őt, így hát el esik. Eléggé érdekes helyzet alakult ki. A fürgébbik alak túlélheti a sérülését, ha időben ellátják. A barbár sokkal jobb helyzetben van, neki minden bizonnyal csak irgalmatlanul fájhat a kés okozta seb. És van még egy hatalmas darab ellenfelük, akinek semmi baja és láthatóan már óvatosabb lesz, mint a másik maszkos, aki nem mellesleg még szintén okozhat némi bonyodalmat.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.08 11:26:27
*Szerencséjükre elég gyorsan reagálják le a helyzetet. A barbár könnyűszerrel háritja a döfést, azonban a fejre mért csapás nem sikerül. Na nem azért, mert az illető kivédte volna, hanem mert Lehola vesszője talál. Csak éppenséggel nem hasba, hanem oldalba. A támadó felordít, ahogy a nyíl belefúródik a testébe és térdre rogy. És ezokból nem sikerül a fejbecsapás. A maszkos azonban még nem halt meg, valahonnan a ruhája alól a kezébe került egy kés, amit - annak ellenére, hogy megsebesült - szinte követhetetlen gyorsasággal döfi bele Dralg combjába, az izom környékére és ki is húzza onnan.
Mielőtt Lehola a segítségére siethetne a barbárnak, a mögötte álló, hatalmas támadó meglöki őt, így hát el esik. Eléggé érdekes helyzet alakult ki. A fürgébbik alak túlélheti a sérülését, ha időben ellátják. A barbár sokkal jobb helyzetben van, neki minden bizonnyal csak irgalmatlanul fájhat a kés okozta seb. És van még egy hatalmas darab ellenfelük, akinek semmi baja és láthatóan már óvatosabb lesz, mint a másik maszkos, aki nem mellesleg még szintén okozhat némi bonyodalmat.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.08 11:26:27
1141. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2014-05-08 11:06:36
Üzenet elküldve: 2014-05-08 11:06:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dralg a Vérontó, Mesélő (Tlim)//
*A nyúlra hangosan felnevet. Nem gondolta volna, hogy csak ennyi lett volna. Kár volt idegeskedni.*
- Azt hittem, hogy tényleg van itt valaki. Nem fogjuk meg vacsorának? Nagyon éhes vagyok.
*Nevet újra, hiszen egy finom nyúlnak nagyon tudna örülni, mindig is imádta a húsát. Ám a nevetésből sikítás lesz, mikor meghallja az ordítást és meglátja a feketébe öltözött alakot, aki még az arcát sem meri megmutatni. Rögtön hátrál, nem akar belekeveredni a férfiak harcába, viszont segíteni akar, nem ül ölbe tett kézzel. Előveszi az íját, amit szerencsés módon eddig nem hagyott el, és megpróbálja hasba lőni Dralg támadóját. A hátulról érkezőt észre sem veszi.*
*A nyúlra hangosan felnevet. Nem gondolta volna, hogy csak ennyi lett volna. Kár volt idegeskedni.*
- Azt hittem, hogy tényleg van itt valaki. Nem fogjuk meg vacsorának? Nagyon éhes vagyok.
*Nevet újra, hiszen egy finom nyúlnak nagyon tudna örülni, mindig is imádta a húsát. Ám a nevetésből sikítás lesz, mikor meghallja az ordítást és meglátja a feketébe öltözött alakot, aki még az arcát sem meri megmutatni. Rögtön hátrál, nem akar belekeveredni a férfiak harcába, viszont segíteni akar, nem ül ölbe tett kézzel. Előveszi az íját, amit szerencsés módon eddig nem hagyott el, és megpróbálja hasba lőni Dralg támadóját. A hátulról érkezőt észre sem veszi.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057