Nincs játékban - Folyópart
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Folyópart | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 33 (641. - 660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057
660. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-07 21:57:45
Üzenet elküldve: 2013-08-07 21:57:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Chaterya Eliath//
*Kérdő tekintettel néz a nőszemélyre, ki kijelenti, hogy bizony nem megy a fogadóba. A lovag ugyan erősködhetne, de értelmét nem látja. Ha a hölgy úgy kívánja, hát tartson vele. Vagy ne, neki végül is mindegy. Úgysem tehet semmit, csak amit eddig. Saját lovagiasságához hűen viselkedik és közben igyekszik nem megbántani a másikat, na meg segítségére lenni, amiben kell.*
- Rendben! - *bólint.
Többet nemigen tesz. A rögtönzött sátrat lebontja, a két fadarabot, mely tartotta azt felszedi és azokkal együtt összecsomagolja holmiját. Amint elkészül, az útiránnyal szemben áll.*
- Nincs melege azalatt az izé alatt? - *kérdi értetlenkedve.
Az már biztos, hogy őt csak a nőre nézve kiveri a víz. Már attól melege lesz, hogy végignéz öltözékén, pedig állítólag neki sem kellene félmeztelen rohangálnia. De hát miért is ne tehetné, ha egyszer melege van? A felszerelés pedig kiállhatatlan. Éppen ezért csak az egyébként is kiállhatatlan harcok során veszi fel. Na jó, a harccal nincs baja, csak azzal, hogy csatában a páncélt kell viselnie. Anélkül sokkal könnyebb és kellemesebb lenne minden. Mellesleg cipelnie sem kellene. Lépteit lassan megindítja, amint vállára vágja batyuját. Megvárja, míg Chatery is elindul, majd hozzá igazítja lépteit. Hamarosan már a folyó is látszik. Nem telik bele néhány percbe, Calden le is dobja csomagját egy nagyobbacska parti szikla mellé, gondolva, hogy ott biztonságban lesz.
Ezek után nincs más hátra, csak az élelemszerzés. Lábáról lehúzza csizmáit, nadrágjának övét kioldja, és vetkőzni kezd, azt megelőzően hogy a halszerzőkörút közben vizes legyen ruhája.*
- Ne aggódjon, hamarosan szerzek élelmet! Addig ha nem okoz nagy gondot, tudna keresni mondjuk egy kis szárazabb füvet, vagy gallyakat a bozótban? - *kérdi vetkőzés közben.*
*Kérdő tekintettel néz a nőszemélyre, ki kijelenti, hogy bizony nem megy a fogadóba. A lovag ugyan erősködhetne, de értelmét nem látja. Ha a hölgy úgy kívánja, hát tartson vele. Vagy ne, neki végül is mindegy. Úgysem tehet semmit, csak amit eddig. Saját lovagiasságához hűen viselkedik és közben igyekszik nem megbántani a másikat, na meg segítségére lenni, amiben kell.*
- Rendben! - *bólint.
Többet nemigen tesz. A rögtönzött sátrat lebontja, a két fadarabot, mely tartotta azt felszedi és azokkal együtt összecsomagolja holmiját. Amint elkészül, az útiránnyal szemben áll.*
- Nincs melege azalatt az izé alatt? - *kérdi értetlenkedve.
Az már biztos, hogy őt csak a nőre nézve kiveri a víz. Már attól melege lesz, hogy végignéz öltözékén, pedig állítólag neki sem kellene félmeztelen rohangálnia. De hát miért is ne tehetné, ha egyszer melege van? A felszerelés pedig kiállhatatlan. Éppen ezért csak az egyébként is kiállhatatlan harcok során veszi fel. Na jó, a harccal nincs baja, csak azzal, hogy csatában a páncélt kell viselnie. Anélkül sokkal könnyebb és kellemesebb lenne minden. Mellesleg cipelnie sem kellene. Lépteit lassan megindítja, amint vállára vágja batyuját. Megvárja, míg Chatery is elindul, majd hozzá igazítja lépteit. Hamarosan már a folyó is látszik. Nem telik bele néhány percbe, Calden le is dobja csomagját egy nagyobbacska parti szikla mellé, gondolva, hogy ott biztonságban lesz.
Ezek után nincs más hátra, csak az élelemszerzés. Lábáról lehúzza csizmáit, nadrágjának övét kioldja, és vetkőzni kezd, azt megelőzően hogy a halszerzőkörút közben vizes legyen ruhája.*
- Ne aggódjon, hamarosan szerzek élelmet! Addig ha nem okoz nagy gondot, tudna keresni mondjuk egy kis szárazabb füvet, vagy gallyakat a bozótban? - *kérdi vetkőzés közben.*
659. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-07 12:16:05
Üzenet elküldve: 2013-08-07 12:16:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Tündér és a szerzetes//
*Mosolyogva hallgatja a lány válaszát. A kérdés kicsit meglepi de, nem zaklatja fel. Ezt az ügyet már rég lezárta magában.*
-Rég sokat gondoltam arra de, a testvéreim és a mesterem segítettek elfelejteni hogy, árva vagyok. Ők az én családom. Nem vér szerinti de, a mesterem úgy törődött velem mint másokkal az apja. És a testvéreim is mindig ott voltak mellettem és segítettek nekem mint másoknak az igazi testvéreik. Sosem szenvedtem semmiben sem hiányt.
*Mosolyogva tekint a folyó vizébe. Közben felidézi a szép emlékeit.*
*Mosolyogva hallgatja a lány válaszát. A kérdés kicsit meglepi de, nem zaklatja fel. Ezt az ügyet már rég lezárta magában.*
-Rég sokat gondoltam arra de, a testvéreim és a mesterem segítettek elfelejteni hogy, árva vagyok. Ők az én családom. Nem vér szerinti de, a mesterem úgy törődött velem mint másokkal az apja. És a testvéreim is mindig ott voltak mellettem és segítettek nekem mint másoknak az igazi testvéreik. Sosem szenvedtem semmiben sem hiányt.
*Mosolyogva tekint a folyó vizébe. Közben felidézi a szép emlékeit.*
658. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-07 09:00:45
Üzenet elküldve: 2013-08-07 09:00:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tündér és a szerzetes//
- Nagyon szívesen.
*Válaszol mosolyogva.*
- Én is szeretem, sok időt töltök itt, az otthonomra emlékeztet.
*Csak most jön rá, hogy mennyire hiányzik neki az erdő, benne az apró házzal, miben a szülei laknak. De nem bánta meg, hogy eljött otthonról, ha majd nagy mágus lesz belőle hazatér, azt akarja, hogy a családja büszke legyen rá.*
- Sosem gondoltál arra, hogy miért hagyott el a családod?
*Nagyon reméli, hogy nem érint meg ezzel egy érzékeny pontot, nem akarja, hogy a férfi szomorú, vagy csalódott legyen az miatt, hogy a szülei kiskorában otthagyták a kolostorban, de nagyon kíváncsi rá, így hát csak reménykedni tud.*
- Nagyon szívesen.
*Válaszol mosolyogva.*
- Én is szeretem, sok időt töltök itt, az otthonomra emlékeztet.
*Csak most jön rá, hogy mennyire hiányzik neki az erdő, benne az apró házzal, miben a szülei laknak. De nem bánta meg, hogy eljött otthonról, ha majd nagy mágus lesz belőle hazatér, azt akarja, hogy a családja büszke legyen rá.*
- Sosem gondoltál arra, hogy miért hagyott el a családod?
*Nagyon reméli, hogy nem érint meg ezzel egy érzékeny pontot, nem akarja, hogy a férfi szomorú, vagy csalódott legyen az miatt, hogy a szülei kiskorában otthagyták a kolostorban, de nagyon kíváncsi rá, így hát csak reménykedni tud.*
657. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 20:32:23
Üzenet elküldve: 2013-08-06 20:32:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Tilli Yari//
*A lány most már teljesen elérzékenyül. Nem akarja mutatni a gyengeségét, ezért elfordul, úgy sír a meghatódottságtól. A gnóm megérti ezt és elngedi Tilli derekát. Ő nem tartja gyengeségnek a sírást. Ez egy természetes érzelem, amit ki kell engedni, ha jön. De persze érti, hogy a lánynak ez még új dolog, ahogy az is, hogy ennyire törődnek vele. Találkozott már nehéz sorsú férfiakkal és nőkkel. A legkülönbüzőbb alakok lettek, mindenki máshogy kereste meg az életben, amit akart. Voltak ilyen kedvesek is, mint Tilli, de egyikükhöz sem került még ilyen közel, mint hozzá. Nem mondja rá akárkire alig egy órányi ismeretség után, hogy lányává fogadja és őt sem akarta még senki az apjává fogadni csak úgy. Egy-két tanítvány volt, aki látszólag jobban szerette, mint a szüleit, de ők apró gyerekek voltak. Egy felnőttől, még ha fiatal felnőttől is, ez sokkal nagyobb megbecsülés.
Tilli sírdogál egy darabig, majd letörli a könnyeit és visszafordul Henua Tikron felé. A gnóm látja rajta, hogy milyen vörös a szeme és segít letörölni a könnyeket az arcáról, miközben kedvesen válaszol neki:*
- És Tilli, Leányom, Ön pedig az én családom része lett a mai napon!
*Lemegy a lánnyal a folyópartra, hogy újra kortyoljon egy kis vizet és töltsön a kulacsába. Megvárja, amíg Tilli is felszerelkezik ivóvízzel és utána indulhatnak is.*
- Menjünk először a piacra! Ebben a városban egyébként nincsenek olyan szörnyű nagy távolságok, kivéve, ha eltéved. De én már ismerem a járást, úgyhogy erre nem kerül sor, ha velem tart.
*Igaz is, a kovácsműhely onnan nyílik és a templom sincs messze. Bár a vásárlás után a gnóm inkább majd a varrásnak állna neki. Ha minden jól megy, Tilli még a tanóra előtt megkaphatja az új ruháját. Addig még ebben kell mászkálnia a városban. Talán ki fogja bírni, mert már biztosan a szemei előtt lebeg, hogy nemsokára teljes, mindent fedő öltözetet hordhat, ami méltó egy hölgyhöz.
A virágot kiveszi a hajából, a vízre helyezi és nézi, ahogy a folyó elsodorja, messze, messzebb és még messzebb. Ez valami jelképes cselekedet nála és a gnóm meg is kérdezi:*
- Jól gondolom, hogy a virágtól való megválása egy új kezdet jele, Leányom? Igyunk a jövőre és a boldog családra!
*A gnóm koccintásra kéri Tillit és ha mindketten meghúzták a kulacsot, akkor indulhatnak a piactérre.*
*A lány most már teljesen elérzékenyül. Nem akarja mutatni a gyengeségét, ezért elfordul, úgy sír a meghatódottságtól. A gnóm megérti ezt és elngedi Tilli derekát. Ő nem tartja gyengeségnek a sírást. Ez egy természetes érzelem, amit ki kell engedni, ha jön. De persze érti, hogy a lánynak ez még új dolog, ahogy az is, hogy ennyire törődnek vele. Találkozott már nehéz sorsú férfiakkal és nőkkel. A legkülönbüzőbb alakok lettek, mindenki máshogy kereste meg az életben, amit akart. Voltak ilyen kedvesek is, mint Tilli, de egyikükhöz sem került még ilyen közel, mint hozzá. Nem mondja rá akárkire alig egy órányi ismeretség után, hogy lányává fogadja és őt sem akarta még senki az apjává fogadni csak úgy. Egy-két tanítvány volt, aki látszólag jobban szerette, mint a szüleit, de ők apró gyerekek voltak. Egy felnőttől, még ha fiatal felnőttől is, ez sokkal nagyobb megbecsülés.
Tilli sírdogál egy darabig, majd letörli a könnyeit és visszafordul Henua Tikron felé. A gnóm látja rajta, hogy milyen vörös a szeme és segít letörölni a könnyeket az arcáról, miközben kedvesen válaszol neki:*
- És Tilli, Leányom, Ön pedig az én családom része lett a mai napon!
*Lemegy a lánnyal a folyópartra, hogy újra kortyoljon egy kis vizet és töltsön a kulacsába. Megvárja, amíg Tilli is felszerelkezik ivóvízzel és utána indulhatnak is.*
- Menjünk először a piacra! Ebben a városban egyébként nincsenek olyan szörnyű nagy távolságok, kivéve, ha eltéved. De én már ismerem a járást, úgyhogy erre nem kerül sor, ha velem tart.
*Igaz is, a kovácsműhely onnan nyílik és a templom sincs messze. Bár a vásárlás után a gnóm inkább majd a varrásnak állna neki. Ha minden jól megy, Tilli még a tanóra előtt megkaphatja az új ruháját. Addig még ebben kell mászkálnia a városban. Talán ki fogja bírni, mert már biztosan a szemei előtt lebeg, hogy nemsokára teljes, mindent fedő öltözetet hordhat, ami méltó egy hölgyhöz.
A virágot kiveszi a hajából, a vízre helyezi és nézi, ahogy a folyó elsodorja, messze, messzebb és még messzebb. Ez valami jelképes cselekedet nála és a gnóm meg is kérdezi:*
- Jól gondolom, hogy a virágtól való megválása egy új kezdet jele, Leányom? Igyunk a jövőre és a boldog családra!
*A gnóm koccintásra kéri Tillit és ha mindketten meghúzták a kulacsot, akkor indulhatnak a piactérre.*
656. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 20:05:13
Üzenet elküldve: 2013-08-06 20:05:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Henua Tikron//
*Tilli elfordul a gnómtól s most már vállát rázza a sírás. Saját apja soha nem mondott neki ilyen szavakat. Az ok amiért elküldte otthonról az a tanulás volt,ugyanis a lány édesapja nem tudta elviselni,hogy Tilli egyedül szeretne dönteni sorsa felől. Így hát egyre több vitájuk volt, Tilli szerette az otthoni légkört,szerette a nyugodt vacsorákat vagy épp zajosat, szerette a kávé illatot melyre minden reggel ébredt. De a apja állhatatossága megmérgezte az otthoni légkört,így hát arra kérte édesanyja jöjjön el, szökjön el kis időre s az apja majd rádöbben mennyire szereti Őt ha nem lesz otthon. Ám Tilliben ez idő alatt valami megváltozott,már nem akarta apja nevetését hallani s érezni dohány illatát. Tilli már vagy az anyját és testvéreit akarta viszont látni,csupán erre vágyik semmi többre. Miközben ezen mélázott ráébredt,hogy percek óta hátat fordít az öreg gnómnak. Letörölte könnyeit melyet már réges-régen el kellett volna sírnia,és most megtette majd szembe nézett fogadott és talán már valódi apjával is*
- Apám, mostantól Ön az Én családom. *mondja mosolyogva könnyektől ragyogó szemmel* Töltsük meg kulacsainkat s induljunk a piacra Apámra,hiszen nagy szükségem van arra a ruhára, vagy először a templomot szeretné meglátogatni? *kérdezi s már el is indul a folyó azon részéhez ahol iható a víz és megtölti mindkettejük kulacsát.*
- És szeretném meglátogatni azt a kovácsműhelyet is, tudja amiatt a kis ezüst tárgy miatt. *mondja s a virágot kiveszi a hajából majd a vízre bocsájtja. Egy kívül álló talán azt hinné egy hóbortos lány eldobja a hasznavehetetlen növényt, de Tilli,ott a folyóparton régi énét és életét eresztette el az erős sodrású vízen*
A hozzászólás írója (Tilli Yari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.06 20:07:16
*Tilli elfordul a gnómtól s most már vállát rázza a sírás. Saját apja soha nem mondott neki ilyen szavakat. Az ok amiért elküldte otthonról az a tanulás volt,ugyanis a lány édesapja nem tudta elviselni,hogy Tilli egyedül szeretne dönteni sorsa felől. Így hát egyre több vitájuk volt, Tilli szerette az otthoni légkört,szerette a nyugodt vacsorákat vagy épp zajosat, szerette a kávé illatot melyre minden reggel ébredt. De a apja állhatatossága megmérgezte az otthoni légkört,így hát arra kérte édesanyja jöjjön el, szökjön el kis időre s az apja majd rádöbben mennyire szereti Őt ha nem lesz otthon. Ám Tilliben ez idő alatt valami megváltozott,már nem akarta apja nevetését hallani s érezni dohány illatát. Tilli már vagy az anyját és testvéreit akarta viszont látni,csupán erre vágyik semmi többre. Miközben ezen mélázott ráébredt,hogy percek óta hátat fordít az öreg gnómnak. Letörölte könnyeit melyet már réges-régen el kellett volna sírnia,és most megtette majd szembe nézett fogadott és talán már valódi apjával is*
- Apám, mostantól Ön az Én családom. *mondja mosolyogva könnyektől ragyogó szemmel* Töltsük meg kulacsainkat s induljunk a piacra Apámra,hiszen nagy szükségem van arra a ruhára, vagy először a templomot szeretné meglátogatni? *kérdezi s már el is indul a folyó azon részéhez ahol iható a víz és megtölti mindkettejük kulacsát.*
- És szeretném meglátogatni azt a kovácsműhelyet is, tudja amiatt a kis ezüst tárgy miatt. *mondja s a virágot kiveszi a hajából majd a vízre bocsájtja. Egy kívül álló talán azt hinné egy hóbortos lány eldobja a hasznavehetetlen növényt, de Tilli,ott a folyóparton régi énét és életét eresztette el az erős sodrású vízen*
A hozzászólás írója (Tilli Yari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.06 20:07:16
655. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 16:57:30
Üzenet elküldve: 2013-08-06 16:57:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Tündér és a szerzetes//
~Jól esik ez a kis pihenés a nehéz mindennapok között. Nem jó azért az se ha az egész életemet edzéssel és meditálással töltöm. Kellenek az ilyen napok is hogy, ismereteket szerezzek. Lehet akármilyen erős is a fa ha csak az egyik oldala nő akkor még egy gyenge szellő is ki tudja dönteni. A nevető ember tanításai mindent meg tudnak tanítani. Bár az is igaz hogy, az edzést és a meditációt sem szabad elhanyagolnom. Fontos hogy, ügyeljek az egyensúlyra.*
-Köszönöm hogy, elhoztál ide. Ez a hely nagyon békés.
~Jól esik ez a kis pihenés a nehéz mindennapok között. Nem jó azért az se ha az egész életemet edzéssel és meditálással töltöm. Kellenek az ilyen napok is hogy, ismereteket szerezzek. Lehet akármilyen erős is a fa ha csak az egyik oldala nő akkor még egy gyenge szellő is ki tudja dönteni. A nevető ember tanításai mindent meg tudnak tanítani. Bár az is igaz hogy, az edzést és a meditációt sem szabad elhanyagolnom. Fontos hogy, ügyeljek az egyensúlyra.*
-Köszönöm hogy, elhoztál ide. Ez a hely nagyon békés.
654. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 16:50:09
Üzenet elküldve: 2013-08-06 16:50:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tündér és a szerzetes//
*Nagyot sóhajt, hátradől, és az eget kezdi nézni, a fák lobjait. Nézi a néha-néha elrepülő madarakat, miközben még mindig semmi mondani vagy kérdeznivalója nem akad. Az otthona jut az eszébe, ahogy fekszik a tóparton mókusokat figyelve. Eszébe jut, mikor a parton az apja önvédelemre próbálta tanítani, mindhiába. Sosem tudta oda dobni a tört, ahova kell, sosem tudta használni a kardot, az íjat is csak nehezen tudta meghúzni, de ha sikerült neki, akkor biztos, hogy máshova lőtte, mint ahova kellett volna, Azóta persze már sokat erősödött, ha már a fegyverek használatához nem is ért, az apja próbálta edzeni, hogy ne legyen olyan gyenge.*
*Nagyot sóhajt, hátradől, és az eget kezdi nézni, a fák lobjait. Nézi a néha-néha elrepülő madarakat, miközben még mindig semmi mondani vagy kérdeznivalója nem akad. Az otthona jut az eszébe, ahogy fekszik a tóparton mókusokat figyelve. Eszébe jut, mikor a parton az apja önvédelemre próbálta tanítani, mindhiába. Sosem tudta oda dobni a tört, ahova kell, sosem tudta használni a kardot, az íjat is csak nehezen tudta meghúzni, de ha sikerült neki, akkor biztos, hogy máshova lőtte, mint ahova kellett volna, Azóta persze már sokat erősödött, ha már a fegyverek használatához nem is ért, az apja próbálta edzeni, hogy ne legyen olyan gyenge.*
653. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 16:15:37
Üzenet elküldve: 2013-08-06 16:15:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Tündér és a szerzetes//
*A tündérlány már kényelembe is helyezte magát. Aokin fél szemmel megfigyeli a kis szárnyait majd tovább nézi a fizet.*
~De hiányzik ahogy, minden reggel a hideg folyóban mártóztam meg. De még az edzések is ahogy a mester osztotta a partól a feladatot én pedig a vízben remegő tagokkal majd megfagyva csináltam őket. Űzd ki a fejedből a hideget. Nem ázol Aokin. De sokat tanultam tőle. Hiányzik is a kolostor. De még csak ezt a várost láttam. És még ezt se teljesen. Még a többi elem városát is látni szeretném. És csak utána visszatérni a hegyekbe.*
*A tündérlány már kényelembe is helyezte magát. Aokin fél szemmel megfigyeli a kis szárnyait majd tovább nézi a fizet.*
~De hiányzik ahogy, minden reggel a hideg folyóban mártóztam meg. De még az edzések is ahogy a mester osztotta a partól a feladatot én pedig a vízben remegő tagokkal majd megfagyva csináltam őket. Űzd ki a fejedből a hideget. Nem ázol Aokin. De sokat tanultam tőle. Hiányzik is a kolostor. De még csak ezt a várost láttam. És még ezt se teljesen. Még a többi elem városát is látni szeretném. És csak utána visszatérni a hegyekbe.*
652. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 16:11:00
Üzenet elküldve: 2013-08-06 16:11:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
*A folyópart is szép helynek tűnik, ahogyan nagyjából minden a városban. Konja szavaira mindössze annyit felel:*
- Biztosra veszem, hogy rendes tündérek *mondja mosolyogva. Majd amikor a tündérlány elindul megtölteni a kulacsát, gyorsan ő is ledobja a batyuját a földre, kikeresi belőle a kulacsot, amelyben alig pár korty maradt már csak, és követi a példát. Amikor a kulacs a lapos helyett felvette egészséges kerekded formáját, lezárja, és visszarakja a batyuba. A tündér kérdésére gyorsan felel:*
- Felfrissíteni? Nem feltétlen ,megvagyok, majd talán visszafelé, ha *ekkor félbeszakad a mondat, mert meglátja, hogy Konja leengedte haját egészen a derekáig, és képtelen megszólalni. A tündérlány gyönyörű fényes haja láttán mindössze tátott szájjal képes bámulni, talán még pislogni is elfelejt. Ebből az álomszerű képből Konja szavai rántják vissza a valóságba, mire csak annyit tud kinyögni:*
- Felfrissülni... persze, azonnal *azzal odasétál a folyó partjára, letérdel, és szinte a szó szoros értelmében belevágja a fejét a hideg vízbe, hogy magához térjen. Amikor kiemeli, a haja vizesen tapad az arcához, de már sokkal jobban tudja irányítani a cselekvéseit, és gondolatai is tisztábbak. És lassan úgy érzi, kezd megint visszarázódni a valóságba, vagy legalábbis kezdi feldolgozni a látványt, amely elé tárul. Minden erejét összeszedve, mintegy magyarázatként is a tetteire kinyög egy rövidke mondatot:*
- Szép a hajad *valószínűleg észre sem veszi, hogy letegezte, helyette még egyszer visszadugja a fejét a vízbe.*
*A folyópart is szép helynek tűnik, ahogyan nagyjából minden a városban. Konja szavaira mindössze annyit felel:*
- Biztosra veszem, hogy rendes tündérek *mondja mosolyogva. Majd amikor a tündérlány elindul megtölteni a kulacsát, gyorsan ő is ledobja a batyuját a földre, kikeresi belőle a kulacsot, amelyben alig pár korty maradt már csak, és követi a példát. Amikor a kulacs a lapos helyett felvette egészséges kerekded formáját, lezárja, és visszarakja a batyuba. A tündér kérdésére gyorsan felel:*
- Felfrissíteni? Nem feltétlen ,megvagyok, majd talán visszafelé, ha *ekkor félbeszakad a mondat, mert meglátja, hogy Konja leengedte haját egészen a derekáig, és képtelen megszólalni. A tündérlány gyönyörű fényes haja láttán mindössze tátott szájjal képes bámulni, talán még pislogni is elfelejt. Ebből az álomszerű képből Konja szavai rántják vissza a valóságba, mire csak annyit tud kinyögni:*
- Felfrissülni... persze, azonnal *azzal odasétál a folyó partjára, letérdel, és szinte a szó szoros értelmében belevágja a fejét a hideg vízbe, hogy magához térjen. Amikor kiemeli, a haja vizesen tapad az arcához, de már sokkal jobban tudja irányítani a cselekvéseit, és gondolatai is tisztábbak. És lassan úgy érzi, kezd megint visszarázódni a valóságba, vagy legalábbis kezdi feldolgozni a látványt, amely elé tárul. Minden erejét összeszedve, mintegy magyarázatként is a tetteire kinyög egy rövidke mondatot:*
- Szép a hajad *valószínűleg észre sem veszi, hogy letegezte, helyette még egyszer visszadugja a fejét a vízbe.*
651. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 16:05:25
Üzenet elküldve: 2013-08-06 16:05:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tündér és a szerzetes//
*Nem töri meg a csendet, inkább tovább bámulja a vizet, arra várva, hogy hátha felbukkan néhány halacska. Leveszi a köpenyét, ami alól előbukkan két apró szárnya. Régóta voltak már a köpeny alatt, szinte fellélegzik, hogy végre ki tudta őket szabadítani onnan. Megigazítja magán a vékonyka kis pólóját, majd megmozgatja a szárnyait, azon gondolkozva, hogy miről beszélgethetnének Aokinnak, de nem jut eszébe semmi értelmes dolog, ami miatt szóra nyithatná a száját. Hiába gondolkodik nagyon erősen, nem jut eszébe semmi, így aztán végül hagyja a dolgot, majd a férfi felhoz valami témát, h beszélgetni támad kedve, ő addig a víz bámulásával is nagyon jól elvan.*
*Nem töri meg a csendet, inkább tovább bámulja a vizet, arra várva, hogy hátha felbukkan néhány halacska. Leveszi a köpenyét, ami alól előbukkan két apró szárnya. Régóta voltak már a köpeny alatt, szinte fellélegzik, hogy végre ki tudta őket szabadítani onnan. Megigazítja magán a vékonyka kis pólóját, majd megmozgatja a szárnyait, azon gondolkozva, hogy miről beszélgethetnének Aokinnak, de nem jut eszébe semmi értelmes dolog, ami miatt szóra nyithatná a száját. Hiába gondolkodik nagyon erősen, nem jut eszébe semmi, így aztán végül hagyja a dolgot, majd a férfi felhoz valami témát, h beszélgetni támad kedve, ő addig a víz bámulásával is nagyon jól elvan.*
650. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 15:49:27
Üzenet elküldve: 2013-08-06 15:49:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Másnap Juve összeszedi magát és elindul a fogadóba, hogy a lantot visszaadja, illetve valami étek is ráférne.
Leporolja magát, a folyó vizében megmossa az arcát, fogja a hangszert és megindul vissza a tölgytől fel az ösvényen, a temetőn keresztül. Elhalad a templom előtt is, majd a szegénynegyed szűk, szemetes utcájába érkezik.*
Leporolja magát, a folyó vizében megmossa az arcát, fogja a hangszert és megindul vissza a tölgytől fel az ösvényen, a temetőn keresztül. Elhalad a templom előtt is, majd a szegénynegyed szűk, szemetes utcájába érkezik.*
649. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 15:49:20
Üzenet elküldve: 2013-08-06 15:49:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Konja régen nevetett ennyit mint a gnómmal a pár óra alatt. Igazán ráfért már ez a vidámság és egy kedves ember társasága. Amikor a gnóm elmondja neki,hogy nincs kedvese a lányt különös érzés keríti hatalmába. Nem egészen érti mi történik vele,de talán mintha boldogsága lenne,vagy talán valami más? A lány maga se tudta,így hát inkább nem mondta el a gnómnak nehogy őrültnek tartsa. Majd mikor azt is megosztja vele,hogy szívesen elkísérné a lányt az otthonába Konjának olyan érzése van mintha apró pillangók lennének a hasába*
- Nagyon örülök,hogy eljönne velem Zrekil. A családom tagjai nagyon rendes emberek,vagyis tündérek *mondja s lesétál a folyóvízhez majd kulacsát megtölti vízzel azon a részen ahol tisztán csordogál. Majd mikor ezzel végzet iszik s megmossa karját s arcát. Majd a gnómra nézz*
- Ön nem akarja kicsit felfrissíteni magát? A tisztáson nincs víz bár igaz,hogy közel van ide de mégis, gondolom nem akar átrohangálni ugye?
*kérdezi s feláll,majd kiveszi hajából a virágkoszorút s így vállára omlik hosszú fekete haja. Konja érzi,hogy a gnóm figyeli Őt, sokak elámulnak hajat láttán,nem csupán azért mert már derekát verdeste, a fényessége ha valaki sokáig nézte már vakító volt. Megfordult, ráemelte szemét a gnómra s mosolyogva újra megkérdezte csupán csak azért,hogy felriassza a bámulásból*
- Zrekil nem akarja felfrissíteni magát? *kérdezi s kuncogva kezd el tekergetni egy hajtincset*
A hozzászólás írója (Konja Konor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.06 15:51:43
*Konja régen nevetett ennyit mint a gnómmal a pár óra alatt. Igazán ráfért már ez a vidámság és egy kedves ember társasága. Amikor a gnóm elmondja neki,hogy nincs kedvese a lányt különös érzés keríti hatalmába. Nem egészen érti mi történik vele,de talán mintha boldogsága lenne,vagy talán valami más? A lány maga se tudta,így hát inkább nem mondta el a gnómnak nehogy őrültnek tartsa. Majd mikor azt is megosztja vele,hogy szívesen elkísérné a lányt az otthonába Konjának olyan érzése van mintha apró pillangók lennének a hasába*
- Nagyon örülök,hogy eljönne velem Zrekil. A családom tagjai nagyon rendes emberek,vagyis tündérek *mondja s lesétál a folyóvízhez majd kulacsát megtölti vízzel azon a részen ahol tisztán csordogál. Majd mikor ezzel végzet iszik s megmossa karját s arcát. Majd a gnómra nézz*
- Ön nem akarja kicsit felfrissíteni magát? A tisztáson nincs víz bár igaz,hogy közel van ide de mégis, gondolom nem akar átrohangálni ugye?
*kérdezi s feláll,majd kiveszi hajából a virágkoszorút s így vállára omlik hosszú fekete haja. Konja érzi,hogy a gnóm figyeli Őt, sokak elámulnak hajat láttán,nem csupán azért mert már derekát verdeste, a fényessége ha valaki sokáig nézte már vakító volt. Megfordult, ráemelte szemét a gnómra s mosolyogva újra megkérdezte csupán csak azért,hogy felriassza a bámulásból*
- Zrekil nem akarja felfrissíteni magát? *kérdezi s kuncogva kezd el tekergetni egy hajtincset*
A hozzászólás írója (Konja Konor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.06 15:51:43
648. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 15:01:32
Üzenet elküldve: 2013-08-06 15:01:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
Óvatosan lépdel a sírok között, nem szeretné megbolygatni a halottakat. Ha az ember az életét adja azért, hogy nyugalomban élhesse második, örökké tartó életét, akkor a legkevesebb, amit a gnóm megtehet, hogy nem zargatja őket. Miközben a tovább lépdelnek, hallgatja Konja szavait a virágkoszúról, és közben szemével igyekszik keresni az említett virágokat. Csak hümmög arra, hogy lassan le kell cserélni, hiszen neki így is tetszik, de persze ebbe nem fog beleszólni. Általában ha egy kicsit is úgy érzi, hogy mondandója megválthatja a világot (és ez általában így van) akkor kimondja, azonban ez most azon ritka esetek egyike, amikor úgy dönt, inkább csöndben marad, és bólogat.
A másik eset, amikor inkább csöndben marad, és bólogat, az az, amikor valamit már nagyon un. Általában mindenbe bele tud kötni, és ha alkalma nyílik rá, teszi is, azonban mikor látja, hogy felesleges, mert egy nem túl értelmes emberrel vitatkozik, akkor abbahagyja, és elkezd bólogatni, gondolván, így előbb szabadul. Néha tudni kell igazat adni, főleg ha már kínossá kezd válni a dolog. Szerencsére a gnómnak élete során ilyesmit csak néhányszor kellett átélnie.
Majd a tündér halott nagyanyja kicsit megriasztja, körbe is kémlel, nincs-e a közelben egy gonosz szellem, aki éppen rá feni a fogát. Zrekil sosem volt jó barátságban az öregasszonyokkal, hiszen azok mindent jobban tudtak, hát még az ilyenek szellemével! Még akkor sem, ha egy ilyen kedves tündérlánynak a nagyanyjáról van, valahogy a gnómot még ez sem nyugtatja meg. Sokkal inkább a gyűrű léte. Vagy inkább... hogy Konja megsimogatta a kezét? Vagy esetleg a biztató tény, hogy maguk mögött hagyják a temetőt, és kiérnek a egy folyó partjára. Mindenesetre kihúzza magát, mintha valami semmiségről lenne szó.*
- Ugyan, nem kell tartanom, engem nem visznek el a szellemek. Mellesleg nekem is van egy amulettem. Az egy rágcsálót szimbolizál, azt mondják, gondoskodik az étvágyról. Nos, nálam eddig működött, az már egyszer biztos.
*Majd a tündér szavaira egészen elvörösödik, bár apró köhintés kíséretében gyorsan rávágja:*
- Nem... nincs, tudtommal. Valójában a falu elég apró volt, nem sokan akadtak ott, meg hát mindig is tudtam, hogy el fogok jönni onnan. Minden bizonnyal lesz még szerelmes, hisz van még rá bőven ideje.
*Aztán mikor a tündér válaszol másik kérdésére, csak annyit mond:*
- Nem számít milyen kicsi a hely, ha ott vannak az ember (vagy tündér) szerettei. Azon kívül örömmel csatlakozom önhöz, ha egyszer vissza találna menni.
Óvatosan lépdel a sírok között, nem szeretné megbolygatni a halottakat. Ha az ember az életét adja azért, hogy nyugalomban élhesse második, örökké tartó életét, akkor a legkevesebb, amit a gnóm megtehet, hogy nem zargatja őket. Miközben a tovább lépdelnek, hallgatja Konja szavait a virágkoszúról, és közben szemével igyekszik keresni az említett virágokat. Csak hümmög arra, hogy lassan le kell cserélni, hiszen neki így is tetszik, de persze ebbe nem fog beleszólni. Általában ha egy kicsit is úgy érzi, hogy mondandója megválthatja a világot (és ez általában így van) akkor kimondja, azonban ez most azon ritka esetek egyike, amikor úgy dönt, inkább csöndben marad, és bólogat.
A másik eset, amikor inkább csöndben marad, és bólogat, az az, amikor valamit már nagyon un. Általában mindenbe bele tud kötni, és ha alkalma nyílik rá, teszi is, azonban mikor látja, hogy felesleges, mert egy nem túl értelmes emberrel vitatkozik, akkor abbahagyja, és elkezd bólogatni, gondolván, így előbb szabadul. Néha tudni kell igazat adni, főleg ha már kínossá kezd válni a dolog. Szerencsére a gnómnak élete során ilyesmit csak néhányszor kellett átélnie.
Majd a tündér halott nagyanyja kicsit megriasztja, körbe is kémlel, nincs-e a közelben egy gonosz szellem, aki éppen rá feni a fogát. Zrekil sosem volt jó barátságban az öregasszonyokkal, hiszen azok mindent jobban tudtak, hát még az ilyenek szellemével! Még akkor sem, ha egy ilyen kedves tündérlánynak a nagyanyjáról van, valahogy a gnómot még ez sem nyugtatja meg. Sokkal inkább a gyűrű léte. Vagy inkább... hogy Konja megsimogatta a kezét? Vagy esetleg a biztató tény, hogy maguk mögött hagyják a temetőt, és kiérnek a egy folyó partjára. Mindenesetre kihúzza magát, mintha valami semmiségről lenne szó.*
- Ugyan, nem kell tartanom, engem nem visznek el a szellemek. Mellesleg nekem is van egy amulettem. Az egy rágcsálót szimbolizál, azt mondják, gondoskodik az étvágyról. Nos, nálam eddig működött, az már egyszer biztos.
*Majd a tündér szavaira egészen elvörösödik, bár apró köhintés kíséretében gyorsan rávágja:*
- Nem... nincs, tudtommal. Valójában a falu elég apró volt, nem sokan akadtak ott, meg hát mindig is tudtam, hogy el fogok jönni onnan. Minden bizonnyal lesz még szerelmes, hisz van még rá bőven ideje.
*Aztán mikor a tündér válaszol másik kérdésére, csak annyit mond:*
- Nem számít milyen kicsi a hely, ha ott vannak az ember (vagy tündér) szerettei. Azon kívül örömmel csatlakozom önhöz, ha egyszer vissza találna menni.
647. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 12:42:32
Üzenet elküldve: 2013-08-06 12:42:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Tündér és a szerzetes//
*Ahogy, a temető után egy kis fás részhez érnek Aokin kicsit összezavarodik. De látja hogy, a mögött már a folyó van. Nagyon jól esik neki az itteni csend és béke. Mintha a kolostor egy kis darabját hozták volna ide a város mellé. Persze hosszú útján sokszor mondott már ilyet. Fák alatt aludva, erdőkben sétálva vagy mint most folyóparton ülve. Le is ül a folyópartra. Beleérinti a kezét. Jól esik neki a hideg víz. Boldogan elmosolyodik. A tündérlány válaszán bólogat. Nem nagyon figyelt de, bólogat.*
*Ahogy, a temető után egy kis fás részhez érnek Aokin kicsit összezavarodik. De látja hogy, a mögött már a folyó van. Nagyon jól esik neki az itteni csend és béke. Mintha a kolostor egy kis darabját hozták volna ide a város mellé. Persze hosszú útján sokszor mondott már ilyet. Fák alatt aludva, erdőkben sétálva vagy mint most folyóparton ülve. Le is ül a folyópartra. Beleérinti a kezét. Jól esik neki a hideg víz. Boldogan elmosolyodik. A tündérlány válaszán bólogat. Nem nagyon figyelt de, bólogat.*
646. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 11:47:35
Üzenet elküldve: 2013-08-06 11:47:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Tilli Yari//
*A gnómnak sikerült megríkatnia Tillit, aki a kedvességéért hálája jeléül arcon csókolja. Most már tényleg rokonok lettek ők, fogadott rokonok, ha lehet mondani. Még erősebb is ez az összetartozás, mint a vérségi kötelék, mivel ez a lélekből és egymás megbecsüléséből fakad. Két jólelkű ember egymásra találásáról szól ez a nap.
Ahogy újra megöleli a gnómot, Tikron viszonozza "leánya" ölelését. A derekánál és a hátánál fogva tartja, így Tilli karcsú teste a gnóm pocakján nyugszik. Ilyen közelről válaszol neki:*
- Én is köszönöm, amit megtanított nekem! Tudja, kedvet csinált a gyermekvállaláshoz. Ha végre nem kell majd vándorolnom, Themisiával összehozunk majd egy kis gnómot. Öröm lesz róla gondoskodni és ezt Ön tanította meg nekem, leányom. Tudja, így még nem bántam senkivel.
*Közben forognak a gondolatai. A piacon rengeteg árus van és tényleg meggyőződése, hogy találnak olyan anyagot, ami színben is jó lesz és össze tudja majd varrni azzal, amit Tilli most hord. És a fogadott leánya végre szégyenkezés nélkül léphet ki az utcára.*
- Igen, Leányom, mindenre szakítunk időt. Szépen sorban el fog készülni a ruhatárának minden darabja, amiről beszéltünk.
*Tilli reménykedve gondol bele, hogy egyszer megállapodhat és letelepedhet. És olyan helyen akarja ezt megtenni, ahol Henua Tikron közel van, hiszen különleges kapcsolat alakult ki közöttük.
Megmutatja a gnómnak a láncot, amit hord a csuklóján. Elmeséli, hogy a figurák, amik rajta vannak, mire emlékeztetik. Ezeket ő csinálta a testvéreivel.*
- Igazán, ezek a saját kezük munkái? Szépen kidolgozták őket.
*Amikor arról beszél, hogy szeretne egy emléket Tikronról is, a gnóm szívét jóleső érzés melengeti meg. Ő is akar egy ugyanilyet Tilliről.*
- Nos, leányom, a piac mellett van egy kovácsműhely. Ott tudunk ezüstöt szerezni és akkor én is a csuklóján lóghatok.
*A gnóm erre elneveti magát. Megmutatja a fémgyűrűt, ami a kezén van. Ezt még Huredon városában kapta a szüleitől. Nincs rajta különösebb dísz, de Tillitől most megkapta az ötletet, hogy mivel ékesítse.*
- Családi örökség ez a gyűrű számomra. Azt terveztem, hogy Themisia nevét vésetem bele először. Ez így is lesz, de utána egy másik felirat következik majd: "Fogadott leányom, Tilli Yari"!
*Még szorosabban öleli meg a lányt és ő is ad egy puszit az arcára.*
- Szeretem Önt, Tilli! Úgy szeretem, ahogy apa a gyermekét. És ez csodálatos tapasztalat!
*A gnómnak sikerült megríkatnia Tillit, aki a kedvességéért hálája jeléül arcon csókolja. Most már tényleg rokonok lettek ők, fogadott rokonok, ha lehet mondani. Még erősebb is ez az összetartozás, mint a vérségi kötelék, mivel ez a lélekből és egymás megbecsüléséből fakad. Két jólelkű ember egymásra találásáról szól ez a nap.
Ahogy újra megöleli a gnómot, Tikron viszonozza "leánya" ölelését. A derekánál és a hátánál fogva tartja, így Tilli karcsú teste a gnóm pocakján nyugszik. Ilyen közelről válaszol neki:*
- Én is köszönöm, amit megtanított nekem! Tudja, kedvet csinált a gyermekvállaláshoz. Ha végre nem kell majd vándorolnom, Themisiával összehozunk majd egy kis gnómot. Öröm lesz róla gondoskodni és ezt Ön tanította meg nekem, leányom. Tudja, így még nem bántam senkivel.
*Közben forognak a gondolatai. A piacon rengeteg árus van és tényleg meggyőződése, hogy találnak olyan anyagot, ami színben is jó lesz és össze tudja majd varrni azzal, amit Tilli most hord. És a fogadott leánya végre szégyenkezés nélkül léphet ki az utcára.*
- Igen, Leányom, mindenre szakítunk időt. Szépen sorban el fog készülni a ruhatárának minden darabja, amiről beszéltünk.
*Tilli reménykedve gondol bele, hogy egyszer megállapodhat és letelepedhet. És olyan helyen akarja ezt megtenni, ahol Henua Tikron közel van, hiszen különleges kapcsolat alakult ki közöttük.
Megmutatja a gnómnak a láncot, amit hord a csuklóján. Elmeséli, hogy a figurák, amik rajta vannak, mire emlékeztetik. Ezeket ő csinálta a testvéreivel.*
- Igazán, ezek a saját kezük munkái? Szépen kidolgozták őket.
*Amikor arról beszél, hogy szeretne egy emléket Tikronról is, a gnóm szívét jóleső érzés melengeti meg. Ő is akar egy ugyanilyet Tilliről.*
- Nos, leányom, a piac mellett van egy kovácsműhely. Ott tudunk ezüstöt szerezni és akkor én is a csuklóján lóghatok.
*A gnóm erre elneveti magát. Megmutatja a fémgyűrűt, ami a kezén van. Ezt még Huredon városában kapta a szüleitől. Nincs rajta különösebb dísz, de Tillitől most megkapta az ötletet, hogy mivel ékesítse.*
- Családi örökség ez a gyűrű számomra. Azt terveztem, hogy Themisia nevét vésetem bele először. Ez így is lesz, de utána egy másik felirat következik majd: "Fogadott leányom, Tilli Yari"!
*Még szorosabban öleli meg a lányt és ő is ad egy puszit az arcára.*
- Szeretem Önt, Tilli! Úgy szeretem, ahogy apa a gyermekét. És ez csodálatos tapasztalat!
645. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 09:13:11
Üzenet elküldve: 2013-08-06 09:13:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tündér és a szerzetes//
*Egyetértően bólint, miközben végre lassacskán megérkeznek a folyóparthoz. Sokkal nyugodtabb ez a hely, mint a város többi része, és ez örömmel tölti el a kis tündérlányt. A folyóhoz rohan, és rögtön elmosolyodik, amint megáll mellette. Egy ideig csak nézi magát a víztükörben, majd lehajol, párat kortyol a hideg vízből, majd leül és a szemével Aokint kezdi keresgélni.*
- Én az egész város pusztulására gondoltam, nem egy személyére.
*Mondja nevetgélve, hiszen a szerzetes félreértette őt. Vagy ha mégsem, akkor elnézést fog kérni, mint mindig. Erre tanították, és mindig is így fog cselekedni, ahogy édesapja monda.*
*Egyetértően bólint, miközben végre lassacskán megérkeznek a folyóparthoz. Sokkal nyugodtabb ez a hely, mint a város többi része, és ez örömmel tölti el a kis tündérlányt. A folyóhoz rohan, és rögtön elmosolyodik, amint megáll mellette. Egy ideig csak nézi magát a víztükörben, majd lehajol, párat kortyol a hideg vízből, majd leül és a szemével Aokint kezdi keresgélni.*
- Én az egész város pusztulására gondoltam, nem egy személyére.
*Mondja nevetgélve, hiszen a szerzetes félreértette őt. Vagy ha mégsem, akkor elnézést fog kérni, mint mindig. Erre tanították, és mindig is így fog cselekedni, ahogy édesapja monda.*
644. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-06 02:05:41
Üzenet elküldve: 2013-08-06 02:05:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Henua Tikron//
*Tilli szemeibe könnyek gyűlnek, s arcon csókolja a gnómot. Hát igen, mindegy mennyi ideje ismeri egymást két ember ha egyszer ott van az a kötelék köztük. Tilli örül ennek,talán soha semminek nem örült így mint ennek. Majd letörli könnyeit kézfejével s Tikronra mosolyog.*
- Köszönöm Atyám, köszönök mindent. *súgja s megöleli majd magára erőltet egy mosolyt s újból belekezd* Tehát azt mondja tudunk venni anyagot a piacon? Az nagyon jó lenne,és Én úgy gondolom ha kicsit több időbe telik is a ruha elkészítéséhez Én jobban örülnék neki,mert legalább olyan lenne amit Én szeretnék. Nagyon örülnék a bőr felsőnek mert ahogy látja eléggé össze karcoltak az a buta ágak. De persze nem akarom siettetni. *Mondja majd lassacskán eszébe jut a többi dolog is.*
- Tehát Én szívesen Önnel tartanék Atyám, tudja úgy sincs célom,hogy hová utazzak ezután, talán majd ott ahol az Ön kedvese él,megtalálom a békémet és végre nyugodt és egy helyben élő életet élhetek majd. *mondja kuncogva s ahogy a csuklójára pillant újra észre veszi a karláncát. S mosolyogva emeli fel vékony csuklóját*
- Nézze Tikron,ezt Én készítettem még a bátyáimmal, látja mennyi minden van rajta? *mutogatja egyenként meg a kis ezüst állatkákat s tárgyakat*
- Látja az elefántot? Ez az idősebbik bátyámat szimbolizálja *fel nevet* nem azért mert olyan nagy mint egy elefánt hanem mert Ő is olyan kedves. Aztán itt van ez a cipő, ez arra utal,hogy amikor kislányka voltam mindig felhúztam az Ő cipőjüket. A csillag a kisebbik bátyámat jelképezi,*mondja Tilli s végig sorolja az összes ezüst darabka történetét. Nem tudja eddig miért nem osztotta ezt meg Tikronnal mikor olyan jó barátok lettek. Mikor a végére ért újra felcsillant a szeme s megszólalt.*
- Tikron mivel már Ön is a családom része, a piacon vehetnénk valami kis ezüstöt s felraknánk a láncomra,hogy örökké velem legyen. *mondja majd várakozóan nézz az öreg gnómra*
A hozzászólás írója (Tilli Yari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.06 02:07:32
*Tilli szemeibe könnyek gyűlnek, s arcon csókolja a gnómot. Hát igen, mindegy mennyi ideje ismeri egymást két ember ha egyszer ott van az a kötelék köztük. Tilli örül ennek,talán soha semminek nem örült így mint ennek. Majd letörli könnyeit kézfejével s Tikronra mosolyog.*
- Köszönöm Atyám, köszönök mindent. *súgja s megöleli majd magára erőltet egy mosolyt s újból belekezd* Tehát azt mondja tudunk venni anyagot a piacon? Az nagyon jó lenne,és Én úgy gondolom ha kicsit több időbe telik is a ruha elkészítéséhez Én jobban örülnék neki,mert legalább olyan lenne amit Én szeretnék. Nagyon örülnék a bőr felsőnek mert ahogy látja eléggé össze karcoltak az a buta ágak. De persze nem akarom siettetni. *Mondja majd lassacskán eszébe jut a többi dolog is.*
- Tehát Én szívesen Önnel tartanék Atyám, tudja úgy sincs célom,hogy hová utazzak ezután, talán majd ott ahol az Ön kedvese él,megtalálom a békémet és végre nyugodt és egy helyben élő életet élhetek majd. *mondja kuncogva s ahogy a csuklójára pillant újra észre veszi a karláncát. S mosolyogva emeli fel vékony csuklóját*
- Nézze Tikron,ezt Én készítettem még a bátyáimmal, látja mennyi minden van rajta? *mutogatja egyenként meg a kis ezüst állatkákat s tárgyakat*
- Látja az elefántot? Ez az idősebbik bátyámat szimbolizálja *fel nevet* nem azért mert olyan nagy mint egy elefánt hanem mert Ő is olyan kedves. Aztán itt van ez a cipő, ez arra utal,hogy amikor kislányka voltam mindig felhúztam az Ő cipőjüket. A csillag a kisebbik bátyámat jelképezi,*mondja Tilli s végig sorolja az összes ezüst darabka történetét. Nem tudja eddig miért nem osztotta ezt meg Tikronnal mikor olyan jó barátok lettek. Mikor a végére ért újra felcsillant a szeme s megszólalt.*
- Tikron mivel már Ön is a családom része, a piacon vehetnénk valami kis ezüstöt s felraknánk a láncomra,hogy örökké velem legyen. *mondja majd várakozóan nézz az öreg gnómra*
A hozzászólás írója (Tilli Yari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.06 02:07:32
643. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-05 22:38:38
Üzenet elküldve: 2013-08-05 22:38:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Juve a folyópartra érkezvén egy hatalmas tölgyfa tövének támaszkodik, majd leül. Sokáig gondolkozik a maga mögött hagyott hosszú első nap történéseiről. A lányra gondol, félti egy kicsit, hogy egyedül maradt, de mérlegelve a helyzetet rájön, milyen bolondság jár a fejében és hangosan elneveti magát. Viszont örül, hogy Mot nem kell cipelnie, illetve ápolnia.
Ezután a tájat, a lenyugodni készülő Napot csodálja. Magányosan ücsörög, viszont még mindig nála van a lant, ezért elkezd pengetni, hogy teljen valamivel az idő.*
Ezután a tájat, a lenyugodni készülő Napot csodálja. Magányosan ücsörög, viszont még mindig nála van a lant, ezért elkezd pengetni, hogy teljen valamivel az idő.*
642. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-05 21:25:26
Üzenet elküldve: 2013-08-05 21:25:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Tilli Yari//
- A piacon sok mindent lehet kapni. Biztos, hogy össze tudjuk válogatni azokat a színeket, amiket szeretne. Persze lehet több anyagból is ruhát készíteni, de minél több félét használunk fel, annál tovább tart.
*A lány elkezd pörögni és így mutatja meg, mennyire örülne egy szép színes ruhának. Aztán végül elveszíti az egyensúlyát és a földre pottyan, majd az eget nézve ott is marad, úgy folytatja. A gnóm csak nyugodtan mosolyogva ül tovább. Rá nem jellemző ez a heves érzelmesség, kivéve, ha Themisiáról van szó. Ez persze nem jelenti azt, hogy zavarná, ha más jobban kifejezi, amit érez és táncol, énekel, sikít vagy bármi hasonlót is csinál. Hadd örüljön az ember!*
- Szerintem ma csak a textilruhát tudom elkészíteni, de így legalább már nem kell szégyenkeznie a városban. És úgy pöröghet benne, ahogy az előbb tette.
*Tilli közben mutatja, hogy összekarcolták az ágak és lemegy a vízhez, hogy kitisztítsa a sebeket. Hamar végez és a gnóm látja, hogy nem mélyek a vágások, de bizonyára nagyon kellemetlen lehet neki, hogy a szép bőrét ilyen karcolások csúfítják el.*
- Ha az megfelelő, holnap ebből a bőrből varrok egy felsőt és utána jövünk vissza az erdőbe. Úgy már nem fogják összekarcolni az ágak. Sajnos ezek több órás munkák, sőt ha a bőröket nézzük, akkor lesz az két nap is, mire elkészülök mindennel.
*A lány arról kérdezi, hogy fognak-e ők valaha egy helyen élni. Ezen a gnóm is elgondolkodik. A vándorlás nem igazán megfelelő életmód arra, hogy állandó barátokat találjon. Arra jó inkább, hogy a világ számos részén legyenek olyanok, akikre számíthat, ha épp arra jár. De Tilli más. Ő törődést igényel és a gnóm pedig szívesen megadja ezt neki. Ha már mindent megtanult a mágiáról és Themisiával élhet végre, akkor biztosan szorgalmazni fogja, hogy vállaljanak gyermeket. Más egy csöppségről gondoskodni, de már most látja, hogy milyen jó dolog ez. És ezt Tilli tanította meg neki.*
- Amíg a városban vagyok, szívesen látom magam mellett. És ha továbbállok, akkor is, amennyiben van kedve velem jönni. Ha legközelebb elhagyom Artheniort, akkor Themisiához megyek vissza, de ez majd csak hosszú idő múlva lesz.
*A gnóm sóhajt egyet és Tilli szemeibe néz, majd megfogja a kezeit.*
- Leányom, magával öröm minden pillanatot együtt tölteni.
- A piacon sok mindent lehet kapni. Biztos, hogy össze tudjuk válogatni azokat a színeket, amiket szeretne. Persze lehet több anyagból is ruhát készíteni, de minél több félét használunk fel, annál tovább tart.
*A lány elkezd pörögni és így mutatja meg, mennyire örülne egy szép színes ruhának. Aztán végül elveszíti az egyensúlyát és a földre pottyan, majd az eget nézve ott is marad, úgy folytatja. A gnóm csak nyugodtan mosolyogva ül tovább. Rá nem jellemző ez a heves érzelmesség, kivéve, ha Themisiáról van szó. Ez persze nem jelenti azt, hogy zavarná, ha más jobban kifejezi, amit érez és táncol, énekel, sikít vagy bármi hasonlót is csinál. Hadd örüljön az ember!*
- Szerintem ma csak a textilruhát tudom elkészíteni, de így legalább már nem kell szégyenkeznie a városban. És úgy pöröghet benne, ahogy az előbb tette.
*Tilli közben mutatja, hogy összekarcolták az ágak és lemegy a vízhez, hogy kitisztítsa a sebeket. Hamar végez és a gnóm látja, hogy nem mélyek a vágások, de bizonyára nagyon kellemetlen lehet neki, hogy a szép bőrét ilyen karcolások csúfítják el.*
- Ha az megfelelő, holnap ebből a bőrből varrok egy felsőt és utána jövünk vissza az erdőbe. Úgy már nem fogják összekarcolni az ágak. Sajnos ezek több órás munkák, sőt ha a bőröket nézzük, akkor lesz az két nap is, mire elkészülök mindennel.
*A lány arról kérdezi, hogy fognak-e ők valaha egy helyen élni. Ezen a gnóm is elgondolkodik. A vándorlás nem igazán megfelelő életmód arra, hogy állandó barátokat találjon. Arra jó inkább, hogy a világ számos részén legyenek olyanok, akikre számíthat, ha épp arra jár. De Tilli más. Ő törődést igényel és a gnóm pedig szívesen megadja ezt neki. Ha már mindent megtanult a mágiáról és Themisiával élhet végre, akkor biztosan szorgalmazni fogja, hogy vállaljanak gyermeket. Más egy csöppségről gondoskodni, de már most látja, hogy milyen jó dolog ez. És ezt Tilli tanította meg neki.*
- Amíg a városban vagyok, szívesen látom magam mellett. És ha továbbállok, akkor is, amennyiben van kedve velem jönni. Ha legközelebb elhagyom Artheniort, akkor Themisiához megyek vissza, de ez majd csak hosszú idő múlva lesz.
*A gnóm sóhajt egyet és Tilli szemeibe néz, majd megfogja a kezeit.*
- Leányom, magával öröm minden pillanatot együtt tölteni.
641. hozzászólás ezen a helyszínen: Folyópart
Üzenet elküldve: 2013-08-05 21:09:06
Üzenet elküldve: 2013-08-05 21:09:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Henua Tikron//
*Ahogyan Tilli visszasétál a gnómhoz figyelmesen hallgatja amit elmondd. Végül is igaza van Tikronnak,hiszen ha belegondol,hogy milyen rongyban járkált eddig kissé elszégyelli magát. Mert bár nemes cél miatt áldozta fel öltözékét,azért ez ami most van kissé szegényes.*
- Igaza van Tikron,az anyagot hol tudjuk megvenni Tikron? És vajon tudnánk színeset is? Mert akkor Én valami szép színűt vennék, és lehet több félét is. Azt lehet,hogy több anyagot varrjunk össze? és akkor esetleg szép színes lennék mint egy szivárvány és folyton pörögnék. Megmutassam hogyan? *kérdezi és már pörögni és kezd mint valami őrült aztán fenekére esik és nézi az eget.*
- Örülnék ha az erdőbe már valami olyan öltözékem lenne ami takar,ugyanis eléggé összekarcoltak a faágak az imént. *felszisszen ahogy hozzáér majd lesétál a vízhez és lassan kimossa a sebét. Fáj a lánynak de már nem először fordul elő,hogy szép testét ilyen sebek csúnyítják el, Tilli már megszoktak.*
- Tikron vajon fogunk mi valaha egy helyen élni? *kérdezi s haját igazgatja,hogy ne érjen sebéhez*
*Ahogyan Tilli visszasétál a gnómhoz figyelmesen hallgatja amit elmondd. Végül is igaza van Tikronnak,hiszen ha belegondol,hogy milyen rongyban járkált eddig kissé elszégyelli magát. Mert bár nemes cél miatt áldozta fel öltözékét,azért ez ami most van kissé szegényes.*
- Igaza van Tikron,az anyagot hol tudjuk megvenni Tikron? És vajon tudnánk színeset is? Mert akkor Én valami szép színűt vennék, és lehet több félét is. Azt lehet,hogy több anyagot varrjunk össze? és akkor esetleg szép színes lennék mint egy szivárvány és folyton pörögnék. Megmutassam hogyan? *kérdezi és már pörögni és kezd mint valami őrült aztán fenekére esik és nézi az eget.*
- Örülnék ha az erdőbe már valami olyan öltözékem lenne ami takar,ugyanis eléggé összekarcoltak a faágak az imént. *felszisszen ahogy hozzáér majd lesétál a vízhez és lassan kimossa a sebét. Fáj a lánynak de már nem először fordul elő,hogy szép testét ilyen sebek csúnyítják el, Tilli már megszoktak.*
- Tikron vajon fogunk mi valaha egy helyen élni? *kérdezi s haját igazgatja,hogy ne érjen sebéhez*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3038-3057