Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 256 (5101. - 5120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5120. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 22:08:47
Üzenet elküldve: 2015-06-11 22:08:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Nagygyűlés//
*Látja az érkező Dharrent és haverját is, sőt ha már úgyis körbekémlel a reakciókat fürkészve a Khanra vetett pillantások közt a néhai őrparancsnokot is megnézi (magának). Már csak azért is mert sokkal jobb bőrben van, mint mikor legutóbb látta, s ha éppen nem figyel senki őrá, ám Dharren felé tekint, akkor egy kacérnak szánt kacsintást is véghezvinni szándékozik szép csendben és észrevétlenül. De csak akkor, ha se Aletai, se Waldran -a két mellette álló férfi- nem foglalkozik vele.
Sok pakolni valója lesz ha holnap hajnalban indulnak és egy gyors üzenetet is kell váltson Worenthel, hogy a templomból elindulva hozzájuk csatlakozzanak az út során, s ne térjenek vissza potyára.*
-A mágusok veled tartanak!
*Szólal fel ő is valamivel Dharren után határozottan, szenvedélyesen. Van benne spiritusz és talán épp erre a tűzre van most szükség, hogy az esetlegesen bizonytalankodókat is meggyőzze: érdemes velük tartani, mert ők így itt mindnyájan egy csapat. Összetartanak és összetartoznak.*
*Látja az érkező Dharrent és haverját is, sőt ha már úgyis körbekémlel a reakciókat fürkészve a Khanra vetett pillantások közt a néhai őrparancsnokot is megnézi (magának). Már csak azért is mert sokkal jobb bőrben van, mint mikor legutóbb látta, s ha éppen nem figyel senki őrá, ám Dharren felé tekint, akkor egy kacérnak szánt kacsintást is véghezvinni szándékozik szép csendben és észrevétlenül. De csak akkor, ha se Aletai, se Waldran -a két mellette álló férfi- nem foglalkozik vele.
Sok pakolni valója lesz ha holnap hajnalban indulnak és egy gyors üzenetet is kell váltson Worenthel, hogy a templomból elindulva hozzájuk csatlakozzanak az út során, s ne térjenek vissza potyára.*
-A mágusok veled tartanak!
*Szólal fel ő is valamivel Dharren után határozottan, szenvedélyesen. Van benne spiritusz és talán épp erre a tűzre van most szükség, hogy az esetlegesen bizonytalankodókat is meggyőzze: érdemes velük tartani, mert ők így itt mindnyájan egy csapat. Összetartanak és összetartoznak.*
5119. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 22:05:32
Üzenet elküldve: 2015-06-11 22:05:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Elvezeti a lovat a még álló Szörnyes sátorhoz és körbepillantva látja, hogy bizony szinte ez az egyetlen, ami még áll. Csodás.
Kiköti a farkashullákkal megrakott szerencsétlen lovat, de nem igazán piszkálja. Ha minden igaz, vannak itt valahol szolgafélék, legalábbis Chiari említette egykoron és maguk is találkoztak eggyel, amikor a fogadó helyén csak egy bódé volt. Nos, ezekre a kezekre bízza rá a tetemeket.*
//Nagygyűlés//
*Látja ám, hogy egész kis tömeg van már jelen, érkeztekor, így szaporán besorol Gabrien mellé, akinek valamiért nagyon nincs jókedve. Kiabál, hogy pofa súlyba, meg sorakozó, Jane viszont nem sorol és épp beszélni készül. Lehet, hogy a lovagvezér nem lesz jobb kedvű tőle, de a félvér felettese még mindig Harath.
Nem ő az egyetlen, Kagan sem a legboldogabb éppen. Talán a fekete szuka nem vált be úgy, ahogy azt szerette volna, vagy tán harap. Mindenesetre nem tipeg oda megkérdezni, hanem a kolosszus mellett marad.
Megfogja a páncélba bújtatott kezet, majd felpillog az aranyszín tekintetbe, hogy meghúzva lefelé Gabrien kezét rákényszerítse, hogy közelebb hajoljon és ne kelljen túl hangosan beszélnie.*
-Az őrség idetereli a népet Amon Ruadhról. Harath kicsit később jön, mert még intézkedik.
*Ezzel befejezte a jelentést, de tekintete tovább időzik a férfi arcán.*
-Rendben vagy?
*Valami nem stimmel, de nem a legmegfelelőbb az idő a beszédre.
Kagan megkezdi beszédét, Jane figyelmét pedig nem csak az köti le, amit mond, hanem annak mikéntje is. Igaz, hogy nem ősi tagja a Tharg klánnak, hanem önként jött szolgálni őket, mégis át tudja érezni, amiről szó van. Vándorlás, helykeresés a világban. Igazi tragédiaként játszódik le benne a gondolat, hogy hiába mentek annyit és harcolnának mindenkit eltaposva a törzsiek az otthonukért, de ez nem az. Ez nem Amon Ruadh.
Az utazás nem új számára és nem hátrál meg attól sem, ha ismeretlen terepeken kell járnia vagy az életét veszélyeztetnie a törzsért. Mert Jane a klánnal ellentétben megtalálta "helyét" és oda megy, ahova kell.
Arcán elszántság látszik, kék szemei pedig még ha haloványan is, visszatükrözik a Vezér szemében lévő izzást. Nem is figyel másra, csak mikor elhangzik a kérdés lép előrébb nem is sejtve, hogy a mellette álló kolosszus miféle belső harcot vív. A kócos félvérnek nem számít, hogy Kagan kiken akar átgázolni vagy milyen veszélyes utazásba kezdenek. Meg sem fordul a fejében, hogy az emberóriás esetleg máshogy akar dönteni, mint ő és eddig sokan.*
-Veled tartok, Vezérem!
*Szavai hangosak és határozottak, kihallani belőle, hogy megmásíthatatlanok. Egy kérdés feszegeti csak állkapcsát, de azt már Waldran feltette.*
~Mikor indulunk?~
Kiköti a farkashullákkal megrakott szerencsétlen lovat, de nem igazán piszkálja. Ha minden igaz, vannak itt valahol szolgafélék, legalábbis Chiari említette egykoron és maguk is találkoztak eggyel, amikor a fogadó helyén csak egy bódé volt. Nos, ezekre a kezekre bízza rá a tetemeket.*
//Nagygyűlés//
*Látja ám, hogy egész kis tömeg van már jelen, érkeztekor, így szaporán besorol Gabrien mellé, akinek valamiért nagyon nincs jókedve. Kiabál, hogy pofa súlyba, meg sorakozó, Jane viszont nem sorol és épp beszélni készül. Lehet, hogy a lovagvezér nem lesz jobb kedvű tőle, de a félvér felettese még mindig Harath.
Nem ő az egyetlen, Kagan sem a legboldogabb éppen. Talán a fekete szuka nem vált be úgy, ahogy azt szerette volna, vagy tán harap. Mindenesetre nem tipeg oda megkérdezni, hanem a kolosszus mellett marad.
Megfogja a páncélba bújtatott kezet, majd felpillog az aranyszín tekintetbe, hogy meghúzva lefelé Gabrien kezét rákényszerítse, hogy közelebb hajoljon és ne kelljen túl hangosan beszélnie.*
-Az őrség idetereli a népet Amon Ruadhról. Harath kicsit később jön, mert még intézkedik.
*Ezzel befejezte a jelentést, de tekintete tovább időzik a férfi arcán.*
-Rendben vagy?
*Valami nem stimmel, de nem a legmegfelelőbb az idő a beszédre.
Kagan megkezdi beszédét, Jane figyelmét pedig nem csak az köti le, amit mond, hanem annak mikéntje is. Igaz, hogy nem ősi tagja a Tharg klánnak, hanem önként jött szolgálni őket, mégis át tudja érezni, amiről szó van. Vándorlás, helykeresés a világban. Igazi tragédiaként játszódik le benne a gondolat, hogy hiába mentek annyit és harcolnának mindenkit eltaposva a törzsiek az otthonukért, de ez nem az. Ez nem Amon Ruadh.
Az utazás nem új számára és nem hátrál meg attól sem, ha ismeretlen terepeken kell járnia vagy az életét veszélyeztetnie a törzsért. Mert Jane a klánnal ellentétben megtalálta "helyét" és oda megy, ahova kell.
Arcán elszántság látszik, kék szemei pedig még ha haloványan is, visszatükrözik a Vezér szemében lévő izzást. Nem is figyel másra, csak mikor elhangzik a kérdés lép előrébb nem is sejtve, hogy a mellette álló kolosszus miféle belső harcot vív. A kócos félvérnek nem számít, hogy Kagan kiken akar átgázolni vagy milyen veszélyes utazásba kezdenek. Meg sem fordul a fejében, hogy az emberóriás esetleg máshogy akar dönteni, mint ő és eddig sokan.*
-Veled tartok, Vezérem!
*Szavai hangosak és határozottak, kihallani belőle, hogy megmásíthatatlanok. Egy kérdés feszegeti csak állkapcsát, de azt már Waldran feltette.*
~Mikor indulunk?~
5118. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 22:02:10
Üzenet elküldve: 2015-06-11 22:02:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Nagygyűlés - az erőd "főterén" (nem a Hrallh)//
*Pillantása az elsőként szóló Hrothgaarra vándorol, és tudja, hogy a három év a törpének jelenti a legnagyobb áldozatot - hiszen rövid életű faj szülötte, és tizet már lehúzott velük; ideje lenne adni is valamit érte. Csak biccent egyet Hrothgaarnak, és elhatározza, hogy ha kell, a világ végéről is kerít asszonyt neki, hogy ez a hű vérvonal ne vesszen el, hajtás nélkül el ne száradjon. Ryrin a következő, ki arckifejezésén túl hangjával is tanúságot tesz hite mellett.*
*A vezér tudja magáról, hogy nem tökéletes, de mindig hitte, hogy népéhez képest mértéktartó, logikus, opportunista és rugalmas személyiség - hogy nem veret össze senkit csak azért, mert arany ajándék helyett csak egy kosár süteményt hoz színe elé. Ezért lehet, hogy most is kényelmetlenül érzi magát a tündér miatt is, még akkor is, ha ez a lépés a törzs érdekét szolgálta.*
~ Hosszú idő után először végre az érdek, és nem a törvény. De vajon ez nem vereség végül? ~ *szívesen lett volna király, ki erő helyett törvényt, vágyak helyett jogot hoz el a népének - de ennek vége már.*
- Holnap hajnalban, rokon. *válaszol Waldran kérdésére, miközben tekintete egymás után járja végig a Thargokat. Vannak, akiknek válasza nem kétséges: a régiek főleg, de az újak közül is jópár. De sokan vannak még, akik vacillálnak: a legtöbb lovag, meg pár idegen - ám Kagan nem türelmetlen, viszont megjegyez mindent, amit csak tud: ki, hogyan, mikor, és vélhetőleg miért...*
*Pillantása az elsőként szóló Hrothgaarra vándorol, és tudja, hogy a három év a törpének jelenti a legnagyobb áldozatot - hiszen rövid életű faj szülötte, és tizet már lehúzott velük; ideje lenne adni is valamit érte. Csak biccent egyet Hrothgaarnak, és elhatározza, hogy ha kell, a világ végéről is kerít asszonyt neki, hogy ez a hű vérvonal ne vesszen el, hajtás nélkül el ne száradjon. Ryrin a következő, ki arckifejezésén túl hangjával is tanúságot tesz hite mellett.*
*A vezér tudja magáról, hogy nem tökéletes, de mindig hitte, hogy népéhez képest mértéktartó, logikus, opportunista és rugalmas személyiség - hogy nem veret össze senkit csak azért, mert arany ajándék helyett csak egy kosár süteményt hoz színe elé. Ezért lehet, hogy most is kényelmetlenül érzi magát a tündér miatt is, még akkor is, ha ez a lépés a törzs érdekét szolgálta.*
~ Hosszú idő után először végre az érdek, és nem a törvény. De vajon ez nem vereség végül? ~ *szívesen lett volna király, ki erő helyett törvényt, vágyak helyett jogot hoz el a népének - de ennek vége már.*
- Holnap hajnalban, rokon. *válaszol Waldran kérdésére, miközben tekintete egymás után járja végig a Thargokat. Vannak, akiknek válasza nem kétséges: a régiek főleg, de az újak közül is jópár. De sokan vannak még, akik vacillálnak: a legtöbb lovag, meg pár idegen - ám Kagan nem türelmetlen, viszont megjegyez mindent, amit csak tud: ki, hogyan, mikor, és vélhetőleg miért...*
5117. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 21:59:20
Üzenet elküldve: 2015-06-11 21:59:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Nagygyűlés//
*Isurii végül vele tartott, így annyi dolga volt még hátra, hogy (elvileg E'Nissa-val együtt) bezárja az erőd cölöpkerítésének kapuját, amit természetesen gyorsan meg is tesz maga mögött. Haláli pontossággal érkeztek meg, nagyon úgy fest, hogy akkor még nem voltak itt, mikor Kagan teleszívta a barbár tüdejét levegővel, de akkor már igen, amikor a levegőből eredő mondatot kimondta.
Egyébként a félvér Isurii mellett áll meg, lévén nem nagyon akar a tömegben utat keresve felbolygatni azt, hiszen félő, hogy a vezér láthatóan ideges kedvével az azt jelentené, hogy randija lesz egy éjszakai pillangóval a gödörben.
Szavait hallja, de nagy vonalakban már tájékoztatták arról, hogy hosszú útra indulnak, az meg nem igazán érdekli, hogy merre is veszik hátukra a világot. Mindenesetre lelkesedéssel fogadja, mert nem ismeri a helyet, ahová indulnak, ám kalandvágyó természetét ez minduntalan csak felcsigázza. Az is igaz, hogy három hetes járófölddel a háta mögött végleg elhagyja majd az ellenségeit, így az utazás ebből a szemszögből is kapóra jön számára. Új életet ritkán kap az ember, de vele most pontosan ez történik.
Ami Ewangelt illeti, nos, nem tudja, miképp dönt a lány, de mindenki a maga sorsának a kovácsa, s így úgy dönt, hogy nem fogja figyelembe venni a lány akaratát a döntése meghozatalakor. Ha útjuknak keresztezniük kell egymást, akkor úgy is közös úton indulnak tovább.
Az orgyilkos szemében vágy gyúl, s bár nem esküdött fel Kagannak eddig sem, így nincs is mit megszegni, de talán ha megtette volna, akkor is maradna.*
-Én is mennék!
*Talán az egész társaságból ő az, aki a legkevesebbet gondolkozott a válaszon. Pillanatok alatt cikázik át a gondolathullám a fején, s ki is dobja a választ. Talán ezzel a vággyal a szemében meglep néhány embert, de mindez nem érdekli.*
*Isurii végül vele tartott, így annyi dolga volt még hátra, hogy (elvileg E'Nissa-val együtt) bezárja az erőd cölöpkerítésének kapuját, amit természetesen gyorsan meg is tesz maga mögött. Haláli pontossággal érkeztek meg, nagyon úgy fest, hogy akkor még nem voltak itt, mikor Kagan teleszívta a barbár tüdejét levegővel, de akkor már igen, amikor a levegőből eredő mondatot kimondta.
Egyébként a félvér Isurii mellett áll meg, lévén nem nagyon akar a tömegben utat keresve felbolygatni azt, hiszen félő, hogy a vezér láthatóan ideges kedvével az azt jelentené, hogy randija lesz egy éjszakai pillangóval a gödörben.
Szavait hallja, de nagy vonalakban már tájékoztatták arról, hogy hosszú útra indulnak, az meg nem igazán érdekli, hogy merre is veszik hátukra a világot. Mindenesetre lelkesedéssel fogadja, mert nem ismeri a helyet, ahová indulnak, ám kalandvágyó természetét ez minduntalan csak felcsigázza. Az is igaz, hogy három hetes járófölddel a háta mögött végleg elhagyja majd az ellenségeit, így az utazás ebből a szemszögből is kapóra jön számára. Új életet ritkán kap az ember, de vele most pontosan ez történik.
Ami Ewangelt illeti, nos, nem tudja, miképp dönt a lány, de mindenki a maga sorsának a kovácsa, s így úgy dönt, hogy nem fogja figyelembe venni a lány akaratát a döntése meghozatalakor. Ha útjuknak keresztezniük kell egymást, akkor úgy is közös úton indulnak tovább.
Az orgyilkos szemében vágy gyúl, s bár nem esküdött fel Kagannak eddig sem, így nincs is mit megszegni, de talán ha megtette volna, akkor is maradna.*
-Én is mennék!
*Talán az egész társaságból ő az, aki a legkevesebbet gondolkozott a válaszon. Pillanatok alatt cikázik át a gondolathullám a fején, s ki is dobja a választ. Talán ezzel a vággyal a szemében meglep néhány embert, de mindez nem érdekli.*
5116. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 21:49:56
Üzenet elküldve: 2015-06-11 21:49:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nagygyűlés//
* Még látja Isu alakját, szóval a hóhajút követi, ami nem esik nehezére. Nos. Igen. Lorsan meg ott halad mögötte és tudja, hogy nála meg mi a helyzet, de majd ezt is kibírja. Muszáj lesz, különben nincs értelme annak, hogy velük jöjjön. Nem megy közvetlen Kagan mellé, de olyan távolságban állnak meg, hogy a vezér jól lássa őket, meg Isu is. Nem szól közbe, nem köszön, csak hallgat. Útnak indulnak, megint. Valahogy nem bánja, mert jó ideje érzi és most már biztos benne, hogy ez a hely nem jó. Szóval ő még örül is a változásnak. A többiek nem túl lelkesek. Ő viszont igen, látszik is rajta, hogy ez az egy nap is elég volt ahhoz, távol a hegytől, hogy rendbe jöjjön. *
- A harcosaid veled tartanak Kagan vezér!
* Kiált fel, nem túl nagy hangerővel. A vezér talán már látásból ismeri a mellette álló elfet, de majd tesz arról említést, hogy a hím velük tartana az úton. Plusz egy harcos mindig jól jön. *
* Még látja Isu alakját, szóval a hóhajút követi, ami nem esik nehezére. Nos. Igen. Lorsan meg ott halad mögötte és tudja, hogy nála meg mi a helyzet, de majd ezt is kibírja. Muszáj lesz, különben nincs értelme annak, hogy velük jöjjön. Nem megy közvetlen Kagan mellé, de olyan távolságban állnak meg, hogy a vezér jól lássa őket, meg Isu is. Nem szól közbe, nem köszön, csak hallgat. Útnak indulnak, megint. Valahogy nem bánja, mert jó ideje érzi és most már biztos benne, hogy ez a hely nem jó. Szóval ő még örül is a változásnak. A többiek nem túl lelkesek. Ő viszont igen, látszik is rajta, hogy ez az egy nap is elég volt ahhoz, távol a hegytől, hogy rendbe jöjjön. *
- A harcosaid veled tartanak Kagan vezér!
* Kiált fel, nem túl nagy hangerővel. A vezér talán már látásból ismeri a mellette álló elfet, de majd tesz arról említést, hogy a hím velük tartana az úton. Plusz egy harcos mindig jól jön. *
5115. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 21:36:03
Üzenet elküldve: 2015-06-11 21:36:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Nagygyűlés//
*Egykedvűen figyeli a vezér szavait, ahogy magához öleli a fiatal medgolyt. Átgondolja, amit hall, bár ő nincs velük, csupán három napja és nem három éve, így nincs mit megemésztenie. Egész életében vándorolt, most is vándorolni fog. Ha nem lenne, dolga nem menne, de itt vannak ezek a kis medvebagoly fiókák és szükségük van rá, vagy inkább neki rájuk. Nem is tudná, mit kezdjen magával egyedül egy kopár dombon. Ott van az élete, ahol hasznos lehet.
Nem nagyon figyel a többi dologra, például hidegen hagyja a város rombolás és az asszonyok erőszakolása, kasztrált fiaik rabszolga sorba taszajtása. A lényeget felfogja, innen menni. Ő pedig megy velük.
Lejátszódnak a fejében a tervek a baglyok szállítására, de ezen később ráér agyalni, majd amikor már sorra kerül. Biztosan megoldják. Ha kell, a kezében viszi mindkettőt.
Nyikkanás hallatszik a ruhája alól, rekedt, vékony hangocska. A medgoly fészkelődik egy kicsit. Iluq megigazítja a pokrócot felette, s a kicsi tovább szunnyad. Amint végzett a helyezkedéssel felpillant a vezérre, hátha kíván még szólni. S a gyűlés végét is várja, hogy beszélhessen vele, ha azt érdekli a szörnyének hogyléte, akkor megmutatja neki.*
*Egykedvűen figyeli a vezér szavait, ahogy magához öleli a fiatal medgolyt. Átgondolja, amit hall, bár ő nincs velük, csupán három napja és nem három éve, így nincs mit megemésztenie. Egész életében vándorolt, most is vándorolni fog. Ha nem lenne, dolga nem menne, de itt vannak ezek a kis medvebagoly fiókák és szükségük van rá, vagy inkább neki rájuk. Nem is tudná, mit kezdjen magával egyedül egy kopár dombon. Ott van az élete, ahol hasznos lehet.
Nem nagyon figyel a többi dologra, például hidegen hagyja a város rombolás és az asszonyok erőszakolása, kasztrált fiaik rabszolga sorba taszajtása. A lényeget felfogja, innen menni. Ő pedig megy velük.
Lejátszódnak a fejében a tervek a baglyok szállítására, de ezen később ráér agyalni, majd amikor már sorra kerül. Biztosan megoldják. Ha kell, a kezében viszi mindkettőt.
Nyikkanás hallatszik a ruhája alól, rekedt, vékony hangocska. A medgoly fészkelődik egy kicsit. Iluq megigazítja a pokrócot felette, s a kicsi tovább szunnyad. Amint végzett a helyezkedéssel felpillant a vezérre, hátha kíván még szólni. S a gyűlés végét is várja, hogy beszélhessen vele, ha azt érdekli a szörnyének hogyléte, akkor megmutatja neki.*
5114. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 21:18:06
Üzenet elküldve: 2015-06-11 21:18:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//ALETAI//
*Hálás a férfinek amiért kimentette a tárgyalásról, bár egyébként is menni készült már. Így legalább jó oka van rá.*
-Köszönöm, indulok. Jer velem.
*Mosolyog a férfire. Syoud felé is biccent, innen akár ő is jöhet, avagy nézhet utána az őrségnek. A fogadót még útba ejti, egyébként Aletai oldalán érkezik meg ha minden igaz.*
//Nagygyűlés//
*Már Kagan első szavai elhangzanak, mikor a nő sietve a táborban összegyűlt kis tömeghez csatlakozik a szélen. Mivel különösebb mondanivalója nincs és épp csak nem késett el Kagan helyett Waldran társaságát választja.
Régen látott rokona felé mosolyog, de szót egyelőre nem kíván vele váltani. Ahogy a többiek, ő is feszülten figyeli és hallgatja Kagant, bár már nagyjából tudja mit várhatnak. Az első volt talán aki megtudta. Mivel számára sem kérdés miként dönt, a tömeget fürkészi. Azokon akad meg tekintete inkább, akik döntése felől egyáltalán nem biztos: Gabrien, Khan, Jane, Ryrin, Letrion, Hryan, Moran...
Főleg Khant fixírozza, hiszen neki lenne oka bőven arra, hogy éljen az eskü alól való feloldozás lehetőségével.*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.11 21:35:59
*Hálás a férfinek amiért kimentette a tárgyalásról, bár egyébként is menni készült már. Így legalább jó oka van rá.*
-Köszönöm, indulok. Jer velem.
*Mosolyog a férfire. Syoud felé is biccent, innen akár ő is jöhet, avagy nézhet utána az őrségnek. A fogadót még útba ejti, egyébként Aletai oldalán érkezik meg ha minden igaz.*
//Nagygyűlés//
*Már Kagan első szavai elhangzanak, mikor a nő sietve a táborban összegyűlt kis tömeghez csatlakozik a szélen. Mivel különösebb mondanivalója nincs és épp csak nem késett el Kagan helyett Waldran társaságát választja.
Régen látott rokona felé mosolyog, de szót egyelőre nem kíván vele váltani. Ahogy a többiek, ő is feszülten figyeli és hallgatja Kagant, bár már nagyjából tudja mit várhatnak. Az első volt talán aki megtudta. Mivel számára sem kérdés miként dönt, a tömeget fürkészi. Azokon akad meg tekintete inkább, akik döntése felől egyáltalán nem biztos: Gabrien, Khan, Jane, Ryrin, Letrion, Hryan, Moran...
Főleg Khant fixírozza, hiszen neki lenne oka bőven arra, hogy éljen az eskü alól való feloldozás lehetőségével.*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.11 21:35:59
5113. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 20:41:00
Üzenet elküldve: 2015-06-11 20:41:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nagygyűlés//
* Elintézte a saját dolgait, összeszedte a dolgait és előkészítette a lovát. Tőle máris rögtön és azonnal is indulhatnak. Azután besegít a többieknek a pakolásban, főleg a nehezebb dolgoknál. No, futkározni nem fog, az nem az ő stílusa. Mert ha ő úgy egyszer igazán nekilódul, akkor csak nagy nehézségek és károk árán tud megállni. De azért a gyűlésre idejében odaér. A változás Kagan körül neki is feltűnik, de esze ágában sincs megnyikkanni. Inkább csak végighallgatja, hogy itt nem jó helyen vannak és mennek tovább. A nagy kérdésre nem felel, számára természetes, hogy ő megyen. Régi harcos már a törzsben, nem is menne máshová, nincs is miért. Szerinte ez inkább vonatkozik azokra, akik nemrég csatlakoztak, vagy még nem teljesen a törzs tagjai. *
* Elintézte a saját dolgait, összeszedte a dolgait és előkészítette a lovát. Tőle máris rögtön és azonnal is indulhatnak. Azután besegít a többieknek a pakolásban, főleg a nehezebb dolgoknál. No, futkározni nem fog, az nem az ő stílusa. Mert ha ő úgy egyszer igazán nekilódul, akkor csak nagy nehézségek és károk árán tud megállni. De azért a gyűlésre idejében odaér. A változás Kagan körül neki is feltűnik, de esze ágában sincs megnyikkanni. Inkább csak végighallgatja, hogy itt nem jó helyen vannak és mennek tovább. A nagy kérdésre nem felel, számára természetes, hogy ő megyen. Régi harcos már a törzsben, nem is menne máshová, nincs is miért. Szerinte ez inkább vonatkozik azokra, akik nemrég csatlakoztak, vagy még nem teljesen a törzs tagjai. *
5112. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 20:32:35
Üzenet elküldve: 2015-06-11 20:32:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Nagygyűlés//
* Abba hagyja a felírást és összetekeri a papírost, hogy végig hallgathassa, mit mond Kagan. Költöznek, ezt már tudja, egy ideje, de így összességében azért mégis más. Az ő szemében az sem volt kevés, amit itt elértek. És most újra nekivágnak az "ismeretlennek", a maga részéről a lányával a karjában. Most már túl van az első "ijedtségen" és nagyobb kapkodás nélkül látott neki a készülődésnek. Mosolyt csihol arcára, mikor Ryrin épp ránéz. Mikor Kagan felteszi a kérdést, tudja, hogy nem fontos válaszolnia. A vezér tudja anélkül is, hogy ő szó nélkül a törzzsel tart. Tudja, nem is válaszol hát, csak bólint egyet. Ő már olyan rég van itt, hogy eszébe sem jutna új életet kezdeni, máshogyan. De, legalább Waldran itt van és nem kell őt is felpakolni egy szekérre. Ennyivel is könnyebb dolguk van. *
* Abba hagyja a felírást és összetekeri a papírost, hogy végig hallgathassa, mit mond Kagan. Költöznek, ezt már tudja, egy ideje, de így összességében azért mégis más. Az ő szemében az sem volt kevés, amit itt elértek. És most újra nekivágnak az "ismeretlennek", a maga részéről a lányával a karjában. Most már túl van az első "ijedtségen" és nagyobb kapkodás nélkül látott neki a készülődésnek. Mosolyt csihol arcára, mikor Ryrin épp ránéz. Mikor Kagan felteszi a kérdést, tudja, hogy nem fontos válaszolnia. A vezér tudja anélkül is, hogy ő szó nélkül a törzzsel tart. Tudja, nem is válaszol hát, csak bólint egyet. Ő már olyan rég van itt, hogy eszébe sem jutna új életet kezdeni, máshogyan. De, legalább Waldran itt van és nem kell őt is felpakolni egy szekérre. Ennyivel is könnyebb dolguk van. *
5111. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 19:03:14
Üzenet elküldve: 2015-06-11 19:03:14
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Nagygyűlés//
*Csak biccent a lánynak, hogy menjen nyugodtan, ha már odacsatlakozott. Neki tökéletes a mostani pozíciója, így marad a helyén, és onnan hallgatja, hogy mit akar mondani a rokon. Eleinte egyre komorabb lesz, mert nincs arra szükség, hogy emlékeztessék, immáron három évet, meg még ki tudja, hogy ahhoz csapódóan mennyit vesztegetett el az életéből - bár ha belegondol, akár meg is halhatott volna az összetűzés, vagy az idáig tartó menetelés során. Egy-egy ilyen jól eltöltött délelőtt pedig még nyújt számára örömet, még ha néha azt is gondolja, hogy talán még az is jobb lett volna, ha el se jut idáig. Nyomora mellett nem rázza meg, hogy mindez a semmiért történt, mert számára mindez eddig is pont ennyit jelentett. Érezte, hogy nincs helyük itt, vagyis pontosabban Waldrannak biztosan nincs.
És most végre maga mögött hagyhatja!
Hangulatának esése megszakad, amint Kagan elvigyorodik, aztán zuhanásba kezd, amikor kiderül, hogy ráadásul ahol vannak, az nem is Amon Ruadh. Ez pofon vágja, csalódott. Még azt a kicsit is elveszik, amijük megmaradt. Ám egy pillanattal később éles felismerés hasít tudatába.*
~ Mindig is tudtam! ~
*Igazi érzelmi hullámvasút ez, mert a csalódottságba megkönnyebbülés keveredik. Eddig azt hitte, jórészt tudat alatt, hogy selejtes, hogy nem érzi itt jól magát, de ezek szerint nem! Hisz nem tartoznak ide, és soha nem is tartoztak ide. Ez számára mindent megmagyaráz, és egyszerre dühös és izgatott, egyrészt amiatt, mert itt vesztegették éveiket, másrészt amiatt, hogy végre újra élhetnek - és beválthatják annak idején született álmaikat. És hiszi, hogy most nem egy lidérces rémálmot kergetnek, minthogy számára ez az lett.*
- Mikor indulunk? *Irányozza kérdését a rokonnak, megejtve egy kurta vigyort. Ha ránéz, biccent egyet, mintegy jelezve, hogy őfelőle akár most indulhatnak, és naná, hogy nem marad hátra. Mást nem tesz, mert még a saját érzelemhullámaival kell megküzdenie - hisz dühítő ez az egész szituáció, de egyben felszabadító is.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.11 19:14:12
*Csak biccent a lánynak, hogy menjen nyugodtan, ha már odacsatlakozott. Neki tökéletes a mostani pozíciója, így marad a helyén, és onnan hallgatja, hogy mit akar mondani a rokon. Eleinte egyre komorabb lesz, mert nincs arra szükség, hogy emlékeztessék, immáron három évet, meg még ki tudja, hogy ahhoz csapódóan mennyit vesztegetett el az életéből - bár ha belegondol, akár meg is halhatott volna az összetűzés, vagy az idáig tartó menetelés során. Egy-egy ilyen jól eltöltött délelőtt pedig még nyújt számára örömet, még ha néha azt is gondolja, hogy talán még az is jobb lett volna, ha el se jut idáig. Nyomora mellett nem rázza meg, hogy mindez a semmiért történt, mert számára mindez eddig is pont ennyit jelentett. Érezte, hogy nincs helyük itt, vagyis pontosabban Waldrannak biztosan nincs.
És most végre maga mögött hagyhatja!
Hangulatának esése megszakad, amint Kagan elvigyorodik, aztán zuhanásba kezd, amikor kiderül, hogy ráadásul ahol vannak, az nem is Amon Ruadh. Ez pofon vágja, csalódott. Még azt a kicsit is elveszik, amijük megmaradt. Ám egy pillanattal később éles felismerés hasít tudatába.*
~ Mindig is tudtam! ~
*Igazi érzelmi hullámvasút ez, mert a csalódottságba megkönnyebbülés keveredik. Eddig azt hitte, jórészt tudat alatt, hogy selejtes, hogy nem érzi itt jól magát, de ezek szerint nem! Hisz nem tartoznak ide, és soha nem is tartoztak ide. Ez számára mindent megmagyaráz, és egyszerre dühös és izgatott, egyrészt amiatt, mert itt vesztegették éveiket, másrészt amiatt, hogy végre újra élhetnek - és beválthatják annak idején született álmaikat. És hiszi, hogy most nem egy lidérces rémálmot kergetnek, minthogy számára ez az lett.*
- Mikor indulunk? *Irányozza kérdését a rokonnak, megejtve egy kurta vigyort. Ha ránéz, biccent egyet, mintegy jelezve, hogy őfelőle akár most indulhatnak, és naná, hogy nem marad hátra. Mást nem tesz, mert még a saját érzelemhullámaival kell megküzdenie - hisz dühítő ez az egész szituáció, de egyben felszabadító is.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.11 19:14:12
5110. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 19:01:21
Üzenet elküldve: 2015-06-11 19:01:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nagygyűlés//
*Győzedelmes pillantás? Mélységi szuka. A kolosszust vasakarat, kötelességtudat, hűség(féle) és csikorgó fogak tartják vissza attól, hogy a helyszínen tépje szét a füstösképű szajhát. Az aranyba olvadt tekintetből kiolvasható válasz ékesen beszél.
~ Ha egyszer megun, eljövök érted… kard a kezemben. ~
Elszakítja tekintetét a Kagan mellett feszítő nőstényről, a hósörényű általában nem rasszista, de vannak esetek, amikor igenis az. És ez éppen egy ilyen eset. Amikor majd Kagannak harcosokra lesz szüksége, nem ágyasra, nem lesz ennyire nagy arca.
Halk sóhajjal engedi el a dühét, a szuka nem ér annyit, hogy kiessen a szerepéből. Összehívta a harcosokat és egyre többen jelennek meg Kagan előtt, és hamarosan a vezér hallatja a hangját. Nem mellette áll, előtte, de egy lépéssel előrébb, mint a többi fegyverforgató. Egyenes derék, arisztokratikus tartás, jobbjának mutatóujját a fegyverövébe akasztva. A buzogány ork-koponyája lusta ingaként mozog a csataszoknya lemezei előtt láncán, ahogy hallgatja a különös tűztől hevített szavakat.
Az első kis történetet az újdonság varázsának hatása alatt hallgatja végig, hisz megtudhatja, hogy a törsz hogyan került a domb tetejére, nem túl messze a várostól. Ám a röpke történelemóra meglepő fordulattal ér véget, amikor Kagan monológja. A hóhajó fehér szemöldöke összeszalad, ahogy az értetlenség végigfut elméjén. Mit jelent az, hogy „ez itt nem Amon Ruadh”?
A következő szavakat nem követi mosoly, ha Kagan valóban úgy tett volna, ahogy mondja, akkor a kolosszus valószínűleg a másik oldalon forgatta volna irdatlan pallosát. Van valami a hullákon meghágott asszonyokban, a szolgasorba kényszerített, kasztrált fiak kínzásában, amit annyira nem szeret.
A rövid szünetet arra használja fel, hogy hagyja az elhangzottak magját elméjének táptalajára hullani, hogy azok gondolatokat hajtsanak. Fürkészi a kibontakozó gondolat-szirmokat, ízelgeti a gyümölcsük ízét, ízlik-e neki, szereti-e a zamatát. Ám bármennyire is édes a gondolatok íze, a háttérben keserű epét érez, ami marni kezdi a torkát. Valami nincs rendben?
Az esküje feloldatott Kagan szavaival, ha akarná, most azonnal hátat fordíthatna az egész barbár törzsnek és visszatérhetne a civilizált világba, oda, ahol nem akarnak hullák hátán erőszakot tenni, gyermeksorba lépett fiúkat kasztrálni. Állkapcsán megfeszülnek az izmok a tömött, hófehér szakáll alatt, aranyba olvadt tekintete a harcosok arcát kezdi fürkészni, azt figyeli, milyen érzelmeket, reakciókat váltanak ki Kagan szavai a jelenlévőkből.
Neki idő kell még, idő, hogy ezt megeméssze, pedig tudja, hogy nincs sok ideje, Kagan választ vár, hűségének újabb megerősítését, s bár nem szokása felbontani esküjét, most mégis lehetőséget kapott rá. Bár az kétséges, hogy elhagyhatná-e az erődöt élve, vagy ez a barbár banda felkoncolná, csak mert nem osztozik álmukban.
Páran már választanak is, és ők a hosszú és veszélyes utat választják az ismeretlenbe. A kolosszus naparany tekintete Janemita pillantását keresi a tömegben, és Khanét. Ők ketten azok, akik jelenleg valóban számítanak neki. Természetesen a döntését nem befolyásolhatják, ám hűsége éppen az imént rendült meg Kaganban. Akkor, amikor a tudtára adta, hogy a mélységi szuka csak az ő parancsát követte. Király volna a tharg vezér, vagy csak egy barbár zsarnok, aki tűzzel és vassal akarja elnyomni a gyengét, hogy uralkodhasson felette és vérrel öntözött birodalmán.
Ám Kagan nem a város lerohanását választotta, hanem az utat. Egy újabb utazást az ismeretlenbe, a köddel fedett jövőbe, ahol nem tudhatja mi vár rá. Felajánlotta a választás lehetőségét, ha akarna, most kiszállhatna és becsületén sem esne csorba. Az nem érdekli, mit csinálna utána, eddig is elélt, ezután is elélne. A jó kardnak mindig akad munkája. De akár maradhatna is. Ráncba szedhetné ezt a barbár csürhét, vagy a lovagok élén menetelhetne vasba és acélba öltözve. De akarnák-e? Vagy neki is be kellene állnia a sorba, hogy vicsorogva, gondolatok nélkül kövesse a parancsot.
Gondolkodnia kell…*
*Győzedelmes pillantás? Mélységi szuka. A kolosszust vasakarat, kötelességtudat, hűség(féle) és csikorgó fogak tartják vissza attól, hogy a helyszínen tépje szét a füstösképű szajhát. Az aranyba olvadt tekintetből kiolvasható válasz ékesen beszél.
~ Ha egyszer megun, eljövök érted… kard a kezemben. ~
Elszakítja tekintetét a Kagan mellett feszítő nőstényről, a hósörényű általában nem rasszista, de vannak esetek, amikor igenis az. És ez éppen egy ilyen eset. Amikor majd Kagannak harcosokra lesz szüksége, nem ágyasra, nem lesz ennyire nagy arca.
Halk sóhajjal engedi el a dühét, a szuka nem ér annyit, hogy kiessen a szerepéből. Összehívta a harcosokat és egyre többen jelennek meg Kagan előtt, és hamarosan a vezér hallatja a hangját. Nem mellette áll, előtte, de egy lépéssel előrébb, mint a többi fegyverforgató. Egyenes derék, arisztokratikus tartás, jobbjának mutatóujját a fegyverövébe akasztva. A buzogány ork-koponyája lusta ingaként mozog a csataszoknya lemezei előtt láncán, ahogy hallgatja a különös tűztől hevített szavakat.
Az első kis történetet az újdonság varázsának hatása alatt hallgatja végig, hisz megtudhatja, hogy a törsz hogyan került a domb tetejére, nem túl messze a várostól. Ám a röpke történelemóra meglepő fordulattal ér véget, amikor Kagan monológja. A hóhajó fehér szemöldöke összeszalad, ahogy az értetlenség végigfut elméjén. Mit jelent az, hogy „ez itt nem Amon Ruadh”?
A következő szavakat nem követi mosoly, ha Kagan valóban úgy tett volna, ahogy mondja, akkor a kolosszus valószínűleg a másik oldalon forgatta volna irdatlan pallosát. Van valami a hullákon meghágott asszonyokban, a szolgasorba kényszerített, kasztrált fiak kínzásában, amit annyira nem szeret.
A rövid szünetet arra használja fel, hogy hagyja az elhangzottak magját elméjének táptalajára hullani, hogy azok gondolatokat hajtsanak. Fürkészi a kibontakozó gondolat-szirmokat, ízelgeti a gyümölcsük ízét, ízlik-e neki, szereti-e a zamatát. Ám bármennyire is édes a gondolatok íze, a háttérben keserű epét érez, ami marni kezdi a torkát. Valami nincs rendben?
Az esküje feloldatott Kagan szavaival, ha akarná, most azonnal hátat fordíthatna az egész barbár törzsnek és visszatérhetne a civilizált világba, oda, ahol nem akarnak hullák hátán erőszakot tenni, gyermeksorba lépett fiúkat kasztrálni. Állkapcsán megfeszülnek az izmok a tömött, hófehér szakáll alatt, aranyba olvadt tekintete a harcosok arcát kezdi fürkészni, azt figyeli, milyen érzelmeket, reakciókat váltanak ki Kagan szavai a jelenlévőkből.
Neki idő kell még, idő, hogy ezt megeméssze, pedig tudja, hogy nincs sok ideje, Kagan választ vár, hűségének újabb megerősítését, s bár nem szokása felbontani esküjét, most mégis lehetőséget kapott rá. Bár az kétséges, hogy elhagyhatná-e az erődöt élve, vagy ez a barbár banda felkoncolná, csak mert nem osztozik álmukban.
Páran már választanak is, és ők a hosszú és veszélyes utat választják az ismeretlenbe. A kolosszus naparany tekintete Janemita pillantását keresi a tömegben, és Khanét. Ők ketten azok, akik jelenleg valóban számítanak neki. Természetesen a döntését nem befolyásolhatják, ám hűsége éppen az imént rendült meg Kaganban. Akkor, amikor a tudtára adta, hogy a mélységi szuka csak az ő parancsát követte. Király volna a tharg vezér, vagy csak egy barbár zsarnok, aki tűzzel és vassal akarja elnyomni a gyengét, hogy uralkodhasson felette és vérrel öntözött birodalmán.
Ám Kagan nem a város lerohanását választotta, hanem az utat. Egy újabb utazást az ismeretlenbe, a köddel fedett jövőbe, ahol nem tudhatja mi vár rá. Felajánlotta a választás lehetőségét, ha akarna, most kiszállhatna és becsületén sem esne csorba. Az nem érdekli, mit csinálna utána, eddig is elélt, ezután is elélne. A jó kardnak mindig akad munkája. De akár maradhatna is. Ráncba szedhetné ezt a barbár csürhét, vagy a lovagok élén menetelhetne vasba és acélba öltözve. De akarnák-e? Vagy neki is be kellene állnia a sorba, hogy vicsorogva, gondolatok nélkül kövesse a parancsot.
Gondolkodnia kell…*
5109. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 18:05:04
Üzenet elküldve: 2015-06-11 18:05:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Naggyűlés//
*Dacára annak, hogy időben leterítette a pokrócot a sebesülteket szállító szekérre, s iparkodott a gyűlésre, éppen csak, hogy időben megérkezik. Szerencséjére nem késik el, mint a Hrallh-ban megrendezett összehívásról a legutóbbi alkalommal. Moranshe mellett áll meg, miközben Kagan elkezdi a beszédét. Jól kivehető, hogy a vezér ereiben tobzódik a feszültség, szemei szinte szikrát vetnek!*
~Vajon mi húzta fel ennyire? Lámpalázas volna?~
*Húzza fel a szemöldökét a lovag, miközben egy rövid történeti áttekintésben lehet része a törzs közelmúltjáról és jelenéről. Majd meglepődve veszi tudomásul, hogy a vezér úgy véli, hogy mindez a semmiért történt. Tanácstalanul körbenéz, mintha szemeivel azt kérdezné, hogy: Szerintetek is semmi ez? Ti is hallottátok, hogy mit mondott?
Tekintetét körbevezeti az erőd falán. Gyakorlatilag egy kisebb város épült itt, a Vashegy tetején, s emberekből sem szenved hiányt. Kereskedelmi kapcsolatokra, katonák szerzésére és földosztásra is lehetőség van, méghozzá bőven! Talán egy idő után kivívhatná Arthenior ellentétét, de addigra erősek lennének, s nem kellene félniük. Biztonságot, s jólétet biztosíthatna a szolgálóinak.*
~Ezt mind odadobnád egy álom kergetéséért?~
*Pillant kérdőn a vezérre, de egy szót sem szól, hiszen valahol ennek a gondolatsornak a végén újabb szavak sokkolják a meselovagot.*
~Északkelet!? Basszus!~
*Temeti arcát a markába, mintha pontosan tudná, hogy mi vár ott rájuk. De legalább van választása, elmehet, ha akar, vagy törődhet a "sajátjaival". Elvégre nem csak Kaganra esküdött fel, hanem arra is, hogy védelmezi a Vashegy népét.
Tekintetét végigvezeti a társaságon. Chiari-n akad meg először a szeme, s rögtön eszébe is jut a gyermeke. Aztán ott van az ártatlan és mindenre kíváncsi Lia, meg persze Kagan is. Ne is beszéljünk Isurii úrnőről és a kis Janemitáról, valamint az idős mágusról, aki artheniori templomszolgaságát adta fel az új reményért.*
~Ki vigyázna rátok, ha most elmennék, he? Erről tegyetek le!~
*Kihúzza magát, majd miután Hrothgaar kinyilvánította az akaratát, másodikként ő is megteszi.*
-Számomra sem kérdés, hogy veled tartok...
*Pillant jelentőségteljesen Kaganra.*
~Befogadtatok, lehetőségeket és karriert adtatok, s ezt sírig tartó húséggel fizetem vissza!~
*Erősíti meg magában a kijelentést, mert bár egyértelmű volt számára, hogy mit válaszol, a megtudott információk fényében mégsem volt olyan egyszerű kimondani a fenti szavakat.*
~Az a környék veszélyes, tele orkokkal, s banditákkal. Ami ennél is rosszabb, az az időjárás. Volt szerencsém hozzá, s kis híja, hogy megmaradtam.~
*Bizony, mikor pár éve megérkezett Arthenior városának főterére, akkor olyan gyenge volt, hogy leesett a lóról. Úgy feküdt ott hosszú percekig, hogy még vizet inni sem volt ereje a csodakútból.*
*Dacára annak, hogy időben leterítette a pokrócot a sebesülteket szállító szekérre, s iparkodott a gyűlésre, éppen csak, hogy időben megérkezik. Szerencséjére nem késik el, mint a Hrallh-ban megrendezett összehívásról a legutóbbi alkalommal. Moranshe mellett áll meg, miközben Kagan elkezdi a beszédét. Jól kivehető, hogy a vezér ereiben tobzódik a feszültség, szemei szinte szikrát vetnek!*
~Vajon mi húzta fel ennyire? Lámpalázas volna?~
*Húzza fel a szemöldökét a lovag, miközben egy rövid történeti áttekintésben lehet része a törzs közelmúltjáról és jelenéről. Majd meglepődve veszi tudomásul, hogy a vezér úgy véli, hogy mindez a semmiért történt. Tanácstalanul körbenéz, mintha szemeivel azt kérdezné, hogy: Szerintetek is semmi ez? Ti is hallottátok, hogy mit mondott?
Tekintetét körbevezeti az erőd falán. Gyakorlatilag egy kisebb város épült itt, a Vashegy tetején, s emberekből sem szenved hiányt. Kereskedelmi kapcsolatokra, katonák szerzésére és földosztásra is lehetőség van, méghozzá bőven! Talán egy idő után kivívhatná Arthenior ellentétét, de addigra erősek lennének, s nem kellene félniük. Biztonságot, s jólétet biztosíthatna a szolgálóinak.*
~Ezt mind odadobnád egy álom kergetéséért?~
*Pillant kérdőn a vezérre, de egy szót sem szól, hiszen valahol ennek a gondolatsornak a végén újabb szavak sokkolják a meselovagot.*
~Északkelet!? Basszus!~
*Temeti arcát a markába, mintha pontosan tudná, hogy mi vár ott rájuk. De legalább van választása, elmehet, ha akar, vagy törődhet a "sajátjaival". Elvégre nem csak Kaganra esküdött fel, hanem arra is, hogy védelmezi a Vashegy népét.
Tekintetét végigvezeti a társaságon. Chiari-n akad meg először a szeme, s rögtön eszébe is jut a gyermeke. Aztán ott van az ártatlan és mindenre kíváncsi Lia, meg persze Kagan is. Ne is beszéljünk Isurii úrnőről és a kis Janemitáról, valamint az idős mágusról, aki artheniori templomszolgaságát adta fel az új reményért.*
~Ki vigyázna rátok, ha most elmennék, he? Erről tegyetek le!~
*Kihúzza magát, majd miután Hrothgaar kinyilvánította az akaratát, másodikként ő is megteszi.*
-Számomra sem kérdés, hogy veled tartok...
*Pillant jelentőségteljesen Kaganra.*
~Befogadtatok, lehetőségeket és karriert adtatok, s ezt sírig tartó húséggel fizetem vissza!~
*Erősíti meg magában a kijelentést, mert bár egyértelmű volt számára, hogy mit válaszol, a megtudott információk fényében mégsem volt olyan egyszerű kimondani a fenti szavakat.*
~Az a környék veszélyes, tele orkokkal, s banditákkal. Ami ennél is rosszabb, az az időjárás. Volt szerencsém hozzá, s kis híja, hogy megmaradtam.~
*Bizony, mikor pár éve megérkezett Arthenior városának főterére, akkor olyan gyenge volt, hogy leesett a lóról. Úgy feküdt ott hosszú percekig, hogy még vizet inni sem volt ereje a csodakútból.*
5108. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 17:23:24
Üzenet elküldve: 2015-06-11 17:23:24
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Naggyűlés//
*Tehát, összepakolászott, segített is (ha kellett) a pakolásban itt-ott, Pofátlant is kilövésre készen tudja. És most pedig jön a megbeszélt gyűlésre, még csak ordítani sem kell utána, hogy megidézzék. Persze lelki igény szerint megteheti bárki, de azzal is legföljebb csak siettetheti. Nagyjából akkor közeledik, amikor Kagan elkezdi a beszédét – Emiatt viszont már tényleg sietősebbre veszi lépteit. Amúgy, mivel gyűlésről van szó, hozta magával az írótábláját, a papírral és az irkával karöltve. Ám valószínűleg utoljára tesz ilyesmit, mivel mostanában nem is volt szükség írástudására, és ő maga úgy gyanítja, hogy eztán sem lesz. Vagy értelmetlennek találja a vezér, vagy talált valaki más írnokot. Ígyis-úgyis az ő kényelmére válik a dolog, bár lassan kezdi nyugtalanítani, hogy akkor most lenne-e dolga neki egyáltalán. Mert a tespedés az ment Artheniorban is. Tehát hallgatja a vezér mondókáját. Először fel sem tudja fogni, hogy a hegy, amit eddig Amon Ruadhnak hívtak, most hogy lehet mégsem Amon Ruadh. Aztán azon kezd morfondírozni, hogy akkor a névnek van valami mélyebb tartalma is? Valami, aminek a „hazát” hívjuk? Vagy a tévedés szó szerint értendő, és ezek egy Amon Ruadh nevű hegyet kerestek, és tévesen ítélték úgy, hogy ez az? Merthogy a nevekről és jelentésükről eddig nem nagyon kérdezősködött. Úgy hívták, és kész. Ám most viszont minden jel arra mutat, hogy ezt a nevet vinni fogják magukkal, ami nagy baj, mert eddig is eleget bajlódott annak kimondásával. ~Thargarod, meg Amon Ruadh, meg Hrallh... Muszáj mindennek pergős nevet adni?~ Bár a saját neve sem különb, és zengett már ezért magában hálaéneket a kedves szüleinek. Aztán a szabadon engedős téma megint csak megmozgatja a gondolkodókáját. Összeveteti a korábbi artheniori életét az ittenivel. A környezet, a színvonal, és az életminőség egy kicsit más... De a lényeg ugyanaz. Stagnálás, vagy tespedés, néha egy kis meló. Harcban egyáltalán nem vett részt, mert abból vagy módszeresen kihagyták, vagy az egészet el is napolták. És ez így szép és jó, Wandarnak egészen tetszik. És ő is csak valahol tényleg nagyon mélyen, de mostanában mégis egyre sűrűbben azt érzi, hogy ennél egy kicsit azért többre hivatott. Hogy ennél többre képes. Az a bizonyos ifjúkori elképzelés, hogy egyszer majd ő megválthatja a világot, hogy valami csodát tehet, hogy legalábbis valami fontos személlyé válik, akire esetleg fel is néznek, de legalább páran tisztelik ezért, talán ez maradt meg benne, egy gyertyalángnál is vékonyabb, apró kis szikra formájában. Ez az új hely pedig, ahova költözni akarnak, még a vezér számára is ismeretlen. Ami pedig ismeretlen, annak van egyfajta veszélyességi tényezője. Persze lehet ott is ugyanúgy jár majd Thargarod törzse, mint itt, de az is lehet, hogy nem. És persze ott van a másik lehetőség is: Vissza Artheniorba.
Hogy az hogyan nézne ki, azt egy jós segítsége nélkül is, relatív pontossággal meg tudná mondani. Vissza a szegénynegyedbe, vissza az ottani munkákhoz, talán zsoldosnak vagy az őrségbe beállni. Esetleg az életkörülményein is tudna javítani, találna egy asszonyt, akivel életben tarthatná az amúgy már semmit sem érő Letrion nevet, és ahogyan eddig, ugyanúgy továbbra is, stagnálva pazarolná el élete éveit, bármennyi is lenne belőle.
A törzs jövője viszont már nem ilyen megjósolható. Lehet olyan lesz, mint eddig, lehet nem. Lehet két napig sem éli túl, lehet jobban jár mint bármikor, ésatöbbi ésatöbbi. És még mindig csak az a szikra, ami emellé áll, és egymagában már nem is lenne képes maga alá gyűrni a lustaság vízözönét, csak miután a kíváncsiság futótüze fel nem lobban: ~Az artheniori élet már tudom, hova vezetne. Így gyakorlatilag nem is kell végigélnem, hogy megtudjam. Viszont, vajon ez a másik út hova vezet?~ Gondolja, miközben már a gödörtől nem messze áll, ahonnan a hüppögés, ha elég erős hogy kijusson, sem jut az amúgy éppen figyelmetlen, vigyorgó Wandar tudatáig. Bárkinek bármi problémája van, ebben a pillanatban gond nélkül beletaszajthatja a raccsos szájút a mesterséges képződménybe a tündérke mellé.*
*Tehát, összepakolászott, segített is (ha kellett) a pakolásban itt-ott, Pofátlant is kilövésre készen tudja. És most pedig jön a megbeszélt gyűlésre, még csak ordítani sem kell utána, hogy megidézzék. Persze lelki igény szerint megteheti bárki, de azzal is legföljebb csak siettetheti. Nagyjából akkor közeledik, amikor Kagan elkezdi a beszédét – Emiatt viszont már tényleg sietősebbre veszi lépteit. Amúgy, mivel gyűlésről van szó, hozta magával az írótábláját, a papírral és az irkával karöltve. Ám valószínűleg utoljára tesz ilyesmit, mivel mostanában nem is volt szükség írástudására, és ő maga úgy gyanítja, hogy eztán sem lesz. Vagy értelmetlennek találja a vezér, vagy talált valaki más írnokot. Ígyis-úgyis az ő kényelmére válik a dolog, bár lassan kezdi nyugtalanítani, hogy akkor most lenne-e dolga neki egyáltalán. Mert a tespedés az ment Artheniorban is. Tehát hallgatja a vezér mondókáját. Először fel sem tudja fogni, hogy a hegy, amit eddig Amon Ruadhnak hívtak, most hogy lehet mégsem Amon Ruadh. Aztán azon kezd morfondírozni, hogy akkor a névnek van valami mélyebb tartalma is? Valami, aminek a „hazát” hívjuk? Vagy a tévedés szó szerint értendő, és ezek egy Amon Ruadh nevű hegyet kerestek, és tévesen ítélték úgy, hogy ez az? Merthogy a nevekről és jelentésükről eddig nem nagyon kérdezősködött. Úgy hívták, és kész. Ám most viszont minden jel arra mutat, hogy ezt a nevet vinni fogják magukkal, ami nagy baj, mert eddig is eleget bajlódott annak kimondásával. ~Thargarod, meg Amon Ruadh, meg Hrallh... Muszáj mindennek pergős nevet adni?~ Bár a saját neve sem különb, és zengett már ezért magában hálaéneket a kedves szüleinek. Aztán a szabadon engedős téma megint csak megmozgatja a gondolkodókáját. Összeveteti a korábbi artheniori életét az ittenivel. A környezet, a színvonal, és az életminőség egy kicsit más... De a lényeg ugyanaz. Stagnálás, vagy tespedés, néha egy kis meló. Harcban egyáltalán nem vett részt, mert abból vagy módszeresen kihagyták, vagy az egészet el is napolták. És ez így szép és jó, Wandarnak egészen tetszik. És ő is csak valahol tényleg nagyon mélyen, de mostanában mégis egyre sűrűbben azt érzi, hogy ennél egy kicsit azért többre hivatott. Hogy ennél többre képes. Az a bizonyos ifjúkori elképzelés, hogy egyszer majd ő megválthatja a világot, hogy valami csodát tehet, hogy legalábbis valami fontos személlyé válik, akire esetleg fel is néznek, de legalább páran tisztelik ezért, talán ez maradt meg benne, egy gyertyalángnál is vékonyabb, apró kis szikra formájában. Ez az új hely pedig, ahova költözni akarnak, még a vezér számára is ismeretlen. Ami pedig ismeretlen, annak van egyfajta veszélyességi tényezője. Persze lehet ott is ugyanúgy jár majd Thargarod törzse, mint itt, de az is lehet, hogy nem. És persze ott van a másik lehetőség is: Vissza Artheniorba.
Hogy az hogyan nézne ki, azt egy jós segítsége nélkül is, relatív pontossággal meg tudná mondani. Vissza a szegénynegyedbe, vissza az ottani munkákhoz, talán zsoldosnak vagy az őrségbe beállni. Esetleg az életkörülményein is tudna javítani, találna egy asszonyt, akivel életben tarthatná az amúgy már semmit sem érő Letrion nevet, és ahogyan eddig, ugyanúgy továbbra is, stagnálva pazarolná el élete éveit, bármennyi is lenne belőle.
A törzs jövője viszont már nem ilyen megjósolható. Lehet olyan lesz, mint eddig, lehet nem. Lehet két napig sem éli túl, lehet jobban jár mint bármikor, ésatöbbi ésatöbbi. És még mindig csak az a szikra, ami emellé áll, és egymagában már nem is lenne képes maga alá gyűrni a lustaság vízözönét, csak miután a kíváncsiság futótüze fel nem lobban: ~Az artheniori élet már tudom, hova vezetne. Így gyakorlatilag nem is kell végigélnem, hogy megtudjam. Viszont, vajon ez a másik út hova vezet?~ Gondolja, miközben már a gödörtől nem messze áll, ahonnan a hüppögés, ha elég erős hogy kijusson, sem jut az amúgy éppen figyelmetlen, vigyorgó Wandar tudatáig. Bárkinek bármi problémája van, ebben a pillanatban gond nélkül beletaszajthatja a raccsos szájút a mesterséges képződménybe a tündérke mellé.*
5107. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 17:03:59
Üzenet elküldve: 2015-06-11 17:03:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
// Nagygyűlés//
*Ezen a napon másodjára láthatják egy sötételf nőstény oldalán caplatni a törpét. Igaz a korábban elhangzottakkal ellentétben a tömeg kinn áll a Hrallh előtt. Hrothgaar besorol hát a tömegbe, de annak is az elejére, az első sorba szuszakolja magát, lévén, vannak itt nála magasabbak (meg egy-két szélesebb is, bár azok az óriások lesznek). Keresztbe fonja vaskos karjait mellkasa előtt és vár, vár míg aztán Kagan bele nem kezd. A vezér mintha fel lenne tüzelve (bár lehet, hogy épp tüzel valójában), vehemensen beszél. A tények, amiket Kagan felsorol, egyeseknek, sőt, inkább a többségnek semmit nem jelentenek. Nem voltak ott akkor sem, amikor majd egy évtizede útnak indultak, akkor sem, amikor majd három éve felhagytak a csatározásokkal és akkor sem, amikor felépítették ezt az erődöt. Hrothgaar nem tekint körbe magán, de lelki szemei előtt felidéződik sok-sok arc... kedvesebbek és kevésbé szívleltek egyaránt. Csupán két közös jellemzőjük található: mind a törzs tagjai voltak, és most mind holtak. "Három év a semmiért", koppannak a szavak Hrothgaar koponyájának belsejében és legszívesebben köpne egyet. No nem azért, mert nem értene egyet, sokkal inkább a keserű egyetértés váltja ki ezt belőle. "Nincs helyünk e földön, sem a népei, sem a világa nem fogad be minket", mennyire igaz, mennyire, de mennyire. Halk sóhaj tör fel a törpe tüdejéből. Ám a legfájóbb, csak ezután hangzik el: "Tévedtem. Ez itt nem Amon Ruadh."*
~Vylnurana valagára...~
*Rezignáltan hallgatja tovább a vezért. Mintha egy kis darabkája a lelkének most sikkadt volna el. Nem csalódottság ez, de nem Kaganban és a döntésében csalódott. Inkább abban a hitében, hogy övéivel végre megvethetik lábukat valahol ezen a világon. Leengedi karjait maga mellé.*
~Tehát ismét nyakunkba vesszük a világot. Irány északkelet... nap-túl nyugat, hold-túl kelet.~
- Veled tartok...
*Recsegi Hrothgaar és tekintetét felemeli a porból egyenesen Kaganra.*
*Ezen a napon másodjára láthatják egy sötételf nőstény oldalán caplatni a törpét. Igaz a korábban elhangzottakkal ellentétben a tömeg kinn áll a Hrallh előtt. Hrothgaar besorol hát a tömegbe, de annak is az elejére, az első sorba szuszakolja magát, lévén, vannak itt nála magasabbak (meg egy-két szélesebb is, bár azok az óriások lesznek). Keresztbe fonja vaskos karjait mellkasa előtt és vár, vár míg aztán Kagan bele nem kezd. A vezér mintha fel lenne tüzelve (bár lehet, hogy épp tüzel valójában), vehemensen beszél. A tények, amiket Kagan felsorol, egyeseknek, sőt, inkább a többségnek semmit nem jelentenek. Nem voltak ott akkor sem, amikor majd egy évtizede útnak indultak, akkor sem, amikor majd három éve felhagytak a csatározásokkal és akkor sem, amikor felépítették ezt az erődöt. Hrothgaar nem tekint körbe magán, de lelki szemei előtt felidéződik sok-sok arc... kedvesebbek és kevésbé szívleltek egyaránt. Csupán két közös jellemzőjük található: mind a törzs tagjai voltak, és most mind holtak. "Három év a semmiért", koppannak a szavak Hrothgaar koponyájának belsejében és legszívesebben köpne egyet. No nem azért, mert nem értene egyet, sokkal inkább a keserű egyetértés váltja ki ezt belőle. "Nincs helyünk e földön, sem a népei, sem a világa nem fogad be minket", mennyire igaz, mennyire, de mennyire. Halk sóhaj tör fel a törpe tüdejéből. Ám a legfájóbb, csak ezután hangzik el: "Tévedtem. Ez itt nem Amon Ruadh."*
~Vylnurana valagára...~
*Rezignáltan hallgatja tovább a vezért. Mintha egy kis darabkája a lelkének most sikkadt volna el. Nem csalódottság ez, de nem Kaganban és a döntésében csalódott. Inkább abban a hitében, hogy övéivel végre megvethetik lábukat valahol ezen a világon. Leengedi karjait maga mellé.*
~Tehát ismét nyakunkba vesszük a világot. Irány északkelet... nap-túl nyugat, hold-túl kelet.~
- Veled tartok...
*Recsegi Hrothgaar és tekintetét felemeli a porból egyenesen Kaganra.*
5106. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 16:31:42
Üzenet elküldve: 2015-06-11 16:31:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
// Nagygyűlés//
* Gyors névcsere és az utolsó simítások. A felismerés csillanását jól látja a szemekben, ami egy kis megkönnyebbülésre ad okot számára. *
- Szóval, te lennél a kovács? Remek. * bár annyira ezen nem lepődött meg, mindenki ismeri a törpék munkáit. Szépek és száz évig is kitartanak, ha nem tovább.
Időben érkeznek, hisz Kagan még csak most készül a nagy beszédre. A hatalmas ember kitűnik emberei közül, így nem igazán kell előre furakodnia, hogy lássa. Mély tónusú hangja csak úgy dübörögve suhan végig, hogy ég a legtávolabb állók is hallhatják. Nem mintha, neki ez a pár méter számítana valamit. Keres magának egy talpalatnyi árnyékot, ahol azért otthonosabban érzi magát. Innen hallgatja a vezért, miközben a tömegben az arcokat méri fel. Akad itt ismerős, kivel futólag találkozott már, tán még beszélt is, de van itt olyan, aki teljesen vadidegen számára. Valószínűleg itt van mindenki. Mindenki, aki számít. Eltöpreng azon, hogy kik lehetnek azok még kik egykor a testvérpárral indultak el, hogy kik azok kik egy ugyanazon ősöket emlegethetnek fel. A vezér határozottsága, hitte magával ragadó. Számára nem mondanak semmit a kiejtett szavak, hisz csak tegnap érkezett. Nem tudja, honnan és hányan jöttek ide. Igazából, neki nem fontos a múlt. Nem gyújt benne szikrát a dicső kor felemlegetése. Bár eszébe jutnak Kagan szavai, amit reggel mondott, hogy az ő számára bizony emberei jóléte a fontos. Erre gondolhatott, arra, hogy új hazát keres nekik. Egy jobbat. Medliel jelenleg a jövö felé tekint. Ha az ajánlat neki is áll, hát úgy elfogadja. Elfogadja, mert itt nincs miért maradnia, elfogadja mert hívja az ismeretlen, elfogadja, mert hajtja a vére. S hogy mit tartogat a sors számára a Thargok mellett, majd elválik. A beszéd befejeztével várja a reakciót, kíváncsi most mi következik. Üdvrivalgás s fő meghajtás a vezető előtt ? Névsorírás, ki tart vele s ki marad? Vagy csak mindenki hallgat s csendben teszi tovább a dolgát? *
* Gyors névcsere és az utolsó simítások. A felismerés csillanását jól látja a szemekben, ami egy kis megkönnyebbülésre ad okot számára. *
- Szóval, te lennél a kovács? Remek. * bár annyira ezen nem lepődött meg, mindenki ismeri a törpék munkáit. Szépek és száz évig is kitartanak, ha nem tovább.
Időben érkeznek, hisz Kagan még csak most készül a nagy beszédre. A hatalmas ember kitűnik emberei közül, így nem igazán kell előre furakodnia, hogy lássa. Mély tónusú hangja csak úgy dübörögve suhan végig, hogy ég a legtávolabb állók is hallhatják. Nem mintha, neki ez a pár méter számítana valamit. Keres magának egy talpalatnyi árnyékot, ahol azért otthonosabban érzi magát. Innen hallgatja a vezért, miközben a tömegben az arcokat méri fel. Akad itt ismerős, kivel futólag találkozott már, tán még beszélt is, de van itt olyan, aki teljesen vadidegen számára. Valószínűleg itt van mindenki. Mindenki, aki számít. Eltöpreng azon, hogy kik lehetnek azok még kik egykor a testvérpárral indultak el, hogy kik azok kik egy ugyanazon ősöket emlegethetnek fel. A vezér határozottsága, hitte magával ragadó. Számára nem mondanak semmit a kiejtett szavak, hisz csak tegnap érkezett. Nem tudja, honnan és hányan jöttek ide. Igazából, neki nem fontos a múlt. Nem gyújt benne szikrát a dicső kor felemlegetése. Bár eszébe jutnak Kagan szavai, amit reggel mondott, hogy az ő számára bizony emberei jóléte a fontos. Erre gondolhatott, arra, hogy új hazát keres nekik. Egy jobbat. Medliel jelenleg a jövö felé tekint. Ha az ajánlat neki is áll, hát úgy elfogadja. Elfogadja, mert itt nincs miért maradnia, elfogadja mert hívja az ismeretlen, elfogadja, mert hajtja a vére. S hogy mit tartogat a sors számára a Thargok mellett, majd elválik. A beszéd befejeztével várja a reakciót, kíváncsi most mi következik. Üdvrivalgás s fő meghajtás a vezető előtt ? Névsorírás, ki tart vele s ki marad? Vagy csak mindenki hallgat s csendben teszi tovább a dolgát? *
5105. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 15:32:31
Üzenet elküldve: 2015-06-11 15:32:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Nagygyűlés - az erőd "főterén" (nem a Hrallh)//
*Sistereg, és lassan pánikba esik, hogy mi lesz akkor, ha nem múlik el soha a hatás. Erről sosem beszéltek a vajákosokkal - de ez az elmebeli purgatórium nem tarthat örökké!*
- Sehova. Maradj itt és tartsd a szád. *morran Taitosra, aztán kissé feljebb sétál az erőd sziklaplatóján, hogy jobban letekinthessen a népre.*
*Gabrien több alapvető dologban téved - ezek közül a legelső és a leggyorsabban bebizonyosodó tévedés Kagan tévedhetetlensége, vagy a vezér ezen tulajdonságába vetett saját hite, esetlegesen az a törekvés, hogy valami ilyesmit lenyomjon a Thargok torkán. Nem, Kagan koránt sem tévedhetetlen, és mivel ennek a gyűlésnek pont ez az apropója, hamar hangot is ad ezen véleményének.*
- Üdv néktek, Thargok! Üdv néktek, Vashegy népe! *szólal meg, hangja végigszáll az erődön. Bár igyekszik uralkodni rajta, hangján át- és átparázslik a tények és a bájital tüzelte harag és indulat.*
- Három éve már, hogy azt kértem a törzsemtől: hagyjon fel ősei szokásaival, ne háborgassa a Város népeit, és készüljön fel rá, hogy visszafoglaljuk őseink földjeit itt, a hegyláncok közötti, bőven termő völgyben, az óceántól északra. Három év nélkülözés, küzdelem és megannyi fájdalom volt az ár; annak az ára, hogy elfoglaljuk méltó helyünket mi, Thargodarok, a világnak népei között. *komoran végigpillant a törzsnek már alig nevezhető csapaton, mely - mint minden átmeneti formáció - sebezhető, kialakulatlan és ingatag. De még mindig erős, erősebb, mint bármelyik másik klán, és ha már itt tartunk, felaprítana, pozdorjává zúzna bármilyen lovagrendet vagy zsoldoskompániát is.*
- Három év... a semmiért. *koppan tömör véglegességgel a vezér értékítélete.*
- Nincs helyünk e földön, sem a népei, sem a világa nem fogad be minket. Vagy szétzúzzuk az egész óvilágot, és parázsló romjaira építjük fel a magunkét, miközben ellenségeink hulláin hágjuk meg asszonyaikat, és szolgaságba kényszerítjük kasztrált fiaikat, vagy... új vidéket keresünk. *elvigyorodik.*
- Igen, nekem is az előbbi volt az első gondolatom, ám, és ha a Szellemek és Ősök támogatását bírnánk, meg is tennék, de... *keserű mosollyá fakul a vigyor.*
- Tévedtem. Ez itt nem Amon Ruadh.
*Rövid szünetet tart, közben érzi, hogy a bájital ereje csökkenőben, hatása kifutóban van. Erőt vesz magán, és úgy folytatja, alaposan rácáfolva a kolosszus ki nem mondott vádjaira.*
- Mivel már kevesen vannak azok, kik egykor, a hegyek lábától elindultak velünk az úton... *ő maga a megmondhatója, milyen kevesen.*
- Ezért ne foglalkozzunk azzal, hogy végül is hová keveredtünk. Rossz hely, baljós vidék ez, mert tévútra vittek minket az évezredes legendák és mitikus feljegyzések. Amon Ruadh... északkeleten van, több száz mérföldre a Kopár vidéken túl, messze onnan is, ahol egykor portyáztunk. *újra végignéz a csapaton.*
- Úgy döntöttem, hogy elmegyünk innen. Aki nem akar velünk jönni, természetesen nem kényszerítjük: eskütöket, vérszerződéseteket ezennel feloldom vagy újra megerősítem. Aki azonban velünk tart... *felparázslik a régi tűz.*
- Ezúttal nem fog csalatkozni. Vashegy fiai és lányai! Válasszatok hát.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.11 15:52:28
*Sistereg, és lassan pánikba esik, hogy mi lesz akkor, ha nem múlik el soha a hatás. Erről sosem beszéltek a vajákosokkal - de ez az elmebeli purgatórium nem tarthat örökké!*
- Sehova. Maradj itt és tartsd a szád. *morran Taitosra, aztán kissé feljebb sétál az erőd sziklaplatóján, hogy jobban letekinthessen a népre.*
*Gabrien több alapvető dologban téved - ezek közül a legelső és a leggyorsabban bebizonyosodó tévedés Kagan tévedhetetlensége, vagy a vezér ezen tulajdonságába vetett saját hite, esetlegesen az a törekvés, hogy valami ilyesmit lenyomjon a Thargok torkán. Nem, Kagan koránt sem tévedhetetlen, és mivel ennek a gyűlésnek pont ez az apropója, hamar hangot is ad ezen véleményének.*
- Üdv néktek, Thargok! Üdv néktek, Vashegy népe! *szólal meg, hangja végigszáll az erődön. Bár igyekszik uralkodni rajta, hangján át- és átparázslik a tények és a bájital tüzelte harag és indulat.*
- Három éve már, hogy azt kértem a törzsemtől: hagyjon fel ősei szokásaival, ne háborgassa a Város népeit, és készüljön fel rá, hogy visszafoglaljuk őseink földjeit itt, a hegyláncok közötti, bőven termő völgyben, az óceántól északra. Három év nélkülözés, küzdelem és megannyi fájdalom volt az ár; annak az ára, hogy elfoglaljuk méltó helyünket mi, Thargodarok, a világnak népei között. *komoran végigpillant a törzsnek már alig nevezhető csapaton, mely - mint minden átmeneti formáció - sebezhető, kialakulatlan és ingatag. De még mindig erős, erősebb, mint bármelyik másik klán, és ha már itt tartunk, felaprítana, pozdorjává zúzna bármilyen lovagrendet vagy zsoldoskompániát is.*
- Három év... a semmiért. *koppan tömör véglegességgel a vezér értékítélete.*
- Nincs helyünk e földön, sem a népei, sem a világa nem fogad be minket. Vagy szétzúzzuk az egész óvilágot, és parázsló romjaira építjük fel a magunkét, miközben ellenségeink hulláin hágjuk meg asszonyaikat, és szolgaságba kényszerítjük kasztrált fiaikat, vagy... új vidéket keresünk. *elvigyorodik.*
- Igen, nekem is az előbbi volt az első gondolatom, ám, és ha a Szellemek és Ősök támogatását bírnánk, meg is tennék, de... *keserű mosollyá fakul a vigyor.*
- Tévedtem. Ez itt nem Amon Ruadh.
*Rövid szünetet tart, közben érzi, hogy a bájital ereje csökkenőben, hatása kifutóban van. Erőt vesz magán, és úgy folytatja, alaposan rácáfolva a kolosszus ki nem mondott vádjaira.*
- Mivel már kevesen vannak azok, kik egykor, a hegyek lábától elindultak velünk az úton... *ő maga a megmondhatója, milyen kevesen.*
- Ezért ne foglalkozzunk azzal, hogy végül is hová keveredtünk. Rossz hely, baljós vidék ez, mert tévútra vittek minket az évezredes legendák és mitikus feljegyzések. Amon Ruadh... északkeleten van, több száz mérföldre a Kopár vidéken túl, messze onnan is, ahol egykor portyáztunk. *újra végignéz a csapaton.*
- Úgy döntöttem, hogy elmegyünk innen. Aki nem akar velünk jönni, természetesen nem kényszerítjük: eskütöket, vérszerződéseteket ezennel feloldom vagy újra megerősítem. Aki azonban velünk tart... *felparázslik a régi tűz.*
- Ezúttal nem fog csalatkozni. Vashegy fiai és lányai! Válasszatok hát.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.11 15:52:28
5104. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 15:06:11
Üzenet elküldve: 2015-06-11 15:06:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nagygyűlés//
*Mivel Gabriennek korábban nem volt semmi külön instrukció az elf számára, így Hryan Amon Ruadhra távozik kicsit, hogy azt a kevés holmiját mi van, összeszedje. Tényleg nincs sok. Apró zsák egy váltás ruhával, mely a nyereghez köttetik, ami majd a ló hátára kerül. Most még nem szerszámozza fel az állatot, azt közvetlenül indulás előtt is képes megtenni elég gyorsan. Ellenőrzi fegyvereit is, az íját tegezben rögzíti szintén a nyereghez. Egyelőre.
Ezzel tulajdonképpen végezne is a pakolással, épp csak a sátorral nem tudja mit kezdjen. Azonban látja, hogy a sátrak nagyját is elbontják, hát nem tesz másként ő sem. Ami használható azt az egyik szekérre teszi.
Végül is eljön a pillanat, mikor mindennel végez, s így éppen időben vissza is tér az erődbe. Épp abban a lélektani pillanatban, amikor Kagan király nagy hangon ad utasítást a hóhajúnak. Hryan nem akad meg ezen. Ismeri a vezéreket. Mind parancsoláshoz szoktak.
Közelebb sétál hát maga is, és bár nem tudja ki kicsoda, de a kolosszus közelében sorakozók mögé áll be. Ha nincs jó helyen, akkor majd új felettese megmondja, melyik szélre álljon. A "pofa súlyba" felszólításra, csak halvány félmosolyt ereszt meg, kissé lehajtott fejjel, csizmája orra felé bámulva, hogy vigyorgását más ne láthassa. Végül csak felpillant, ekkor már újra közönyös az arca. Tekintete fel-alá jár, megfigyelve mindenkit, aki csak elhalad a közelében, vagy éppen megáll.*
*Mivel Gabriennek korábban nem volt semmi külön instrukció az elf számára, így Hryan Amon Ruadhra távozik kicsit, hogy azt a kevés holmiját mi van, összeszedje. Tényleg nincs sok. Apró zsák egy váltás ruhával, mely a nyereghez köttetik, ami majd a ló hátára kerül. Most még nem szerszámozza fel az állatot, azt közvetlenül indulás előtt is képes megtenni elég gyorsan. Ellenőrzi fegyvereit is, az íját tegezben rögzíti szintén a nyereghez. Egyelőre.
Ezzel tulajdonképpen végezne is a pakolással, épp csak a sátorral nem tudja mit kezdjen. Azonban látja, hogy a sátrak nagyját is elbontják, hát nem tesz másként ő sem. Ami használható azt az egyik szekérre teszi.
Végül is eljön a pillanat, mikor mindennel végez, s így éppen időben vissza is tér az erődbe. Épp abban a lélektani pillanatban, amikor Kagan király nagy hangon ad utasítást a hóhajúnak. Hryan nem akad meg ezen. Ismeri a vezéreket. Mind parancsoláshoz szoktak.
Közelebb sétál hát maga is, és bár nem tudja ki kicsoda, de a kolosszus közelében sorakozók mögé áll be. Ha nincs jó helyen, akkor majd új felettese megmondja, melyik szélre álljon. A "pofa súlyba" felszólításra, csak halvány félmosolyt ereszt meg, kissé lehajtott fejjel, csizmája orra felé bámulva, hogy vigyorgását más ne láthassa. Végül csak felpillant, ekkor már újra közönyös az arca. Tekintete fel-alá jár, megfigyelve mindenkit, aki csak elhalad a közelében, vagy éppen megáll.*
5103. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 13:10:30
Üzenet elküldve: 2015-06-11 13:10:30
ÚJ
![>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1618_tunder_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Gödörg //
*Végül a sötételf ráhatásával kimennek a nagycsarnokból, Eriel pedig a gödörbe kerül. Nem tudja, hogy ezt gödörnek hívják, de eléggé gödör-szerű. Még mindig sirdogalát is szipog, és nem segít túl sokat a sötételf megjegyzése sem. Erre mély szippantásokkal reagál, majd csendben, sírdogálva tovább csücsül a gödörben, magatehetetlenül. Ruhája piszkos és saras lesz, ahogy ott mocorog, és ahogy ott elhelyezték. Kívülről hall egy-egy mondatot, ami róla szól a közelben, de nem tudja kik mondták, miért, és több szót egyszerűen nem fog fel belőle, teljesen magába esik. Amíg nem szólnak közvetlenül hozzá, valószínűleg csak csendben pityeregve üldögél odalent.*
*Végül a sötételf ráhatásával kimennek a nagycsarnokból, Eriel pedig a gödörbe kerül. Nem tudja, hogy ezt gödörnek hívják, de eléggé gödör-szerű. Még mindig sirdogalát is szipog, és nem segít túl sokat a sötételf megjegyzése sem. Erre mély szippantásokkal reagál, majd csendben, sírdogálva tovább csücsül a gödörben, magatehetetlenül. Ruhája piszkos és saras lesz, ahogy ott mocorog, és ahogy ott elhelyezték. Kívülről hall egy-egy mondatot, ami róla szól a közelben, de nem tudja kik mondták, miért, és több szót egyszerűen nem fog fel belőle, teljesen magába esik. Amíg nem szólnak közvetlenül hozzá, valószínűleg csak csendben pityeregve üldögél odalent.*
5102. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 12:38:41
Üzenet elküldve: 2015-06-11 12:38:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Naggyűlés //
-Hogy vágd ki a füledbő a szőőőrt!
*Vigyorog Waldranra. Ezt biztos érti a másik, meg nála is újra lekapcsolták a lámpást, az eltúlzott értelem nem pislákol tovább fejében.
Sietve térnek a kúthoz ahol Akheel is végez egy gyors cicamosdást "csak a legszükségesebbeket" jeligére. Pofa, hajlatok, hogy ne törje fel a kosz és ne ragadjon össze a két combja se, aztán csak bólint Waldrannak. Míg Kóbornál kóborol a férf, addig ő sem marad társaság nélkül. Khan a megbeszéltek szerint akasztja a nyakába a zsákját. Ha annak két pántja van (és nem szatyor), akkor Akheel rendkívül boldog lesz vele. Remek kis nap ez a mai.*
-Hát éngöm is csak az szokott mosni.
*Vigyorog Khanra, bár kötve hiszi, hogy erre próbált volna utalni kijelentésével a férfi, Akheel rettentően örül még annak is, hogy akad hozzá hasonló eső-fürdő. Kezdi ismét úgy érezni a félvad kis bolond, hogy újra övéi közt van.
A vezér és Gaberien elég zaklatottnak tűnnek, bár előbbi keménységének kifejezetten örül is AKheel. A régi idők tüzét látja lobogni a sárga szemekben.
Waldran is visszaér, addigra Akheel meg átpakolgat a hátiputiba ami azért egy kicsit nagy, pont fenekét verdesi a vége, de ebbe még nem hal bele. Majd megkurtítja a fogantyúit, addig is legalább biztos nem zaklatja fel a férfiakat a szokatlanul lenge ruházatban, melyet gyorsan összeszkábált pár rongycsíkból.*
-Nemtom'.
*Waldran olyanokat kérdez tőle, hogy csak na! Pont tőle akit mindig kihagynak a buliból, mert eddig állandóan őrségben volt minden gyűlés alkalmával. Hosszú idő óta az első amire el tudott jönni és bár nagyon szívesen ácsorogna a Tharg mellett, Gabrien parancsára felsorakozik ő is. A kisebb ellenállás felé megy, annyira ki vagy nyúlva, hogy amúgy sem lenne kedve beszélgetni.
Rengeteget pakolt a táborban (talán egyedül ő?!), majd a tartalék energiákat is izzítania kellett Waldran sátor-ügyének megoldása érdekében.*
-Hogy vágd ki a füledbő a szőőőrt!
*Vigyorog Waldranra. Ezt biztos érti a másik, meg nála is újra lekapcsolták a lámpást, az eltúlzott értelem nem pislákol tovább fejében.
Sietve térnek a kúthoz ahol Akheel is végez egy gyors cicamosdást "csak a legszükségesebbeket" jeligére. Pofa, hajlatok, hogy ne törje fel a kosz és ne ragadjon össze a két combja se, aztán csak bólint Waldrannak. Míg Kóbornál kóborol a férf, addig ő sem marad társaság nélkül. Khan a megbeszéltek szerint akasztja a nyakába a zsákját. Ha annak két pántja van (és nem szatyor), akkor Akheel rendkívül boldog lesz vele. Remek kis nap ez a mai.*
-Hát éngöm is csak az szokott mosni.
*Vigyorog Khanra, bár kötve hiszi, hogy erre próbált volna utalni kijelentésével a férfi, Akheel rettentően örül még annak is, hogy akad hozzá hasonló eső-fürdő. Kezdi ismét úgy érezni a félvad kis bolond, hogy újra övéi közt van.
A vezér és Gaberien elég zaklatottnak tűnnek, bár előbbi keménységének kifejezetten örül is AKheel. A régi idők tüzét látja lobogni a sárga szemekben.
Waldran is visszaér, addigra Akheel meg átpakolgat a hátiputiba ami azért egy kicsit nagy, pont fenekét verdesi a vége, de ebbe még nem hal bele. Majd megkurtítja a fogantyúit, addig is legalább biztos nem zaklatja fel a férfiakat a szokatlanul lenge ruházatban, melyet gyorsan összeszkábált pár rongycsíkból.*
-Nemtom'.
*Waldran olyanokat kérdez tőle, hogy csak na! Pont tőle akit mindig kihagynak a buliból, mert eddig állandóan őrségben volt minden gyűlés alkalmával. Hosszú idő óta az első amire el tudott jönni és bár nagyon szívesen ácsorogna a Tharg mellett, Gabrien parancsára felsorakozik ő is. A kisebb ellenállás felé megy, annyira ki vagy nyúlva, hogy amúgy sem lenne kedve beszélgetni.
Rengeteget pakolt a táborban (talán egyedül ő?!), majd a tartalék energiákat is izzítania kellett Waldran sátor-ügyének megoldása érdekében.*
5101. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-11 09:12:52
Üzenet elküldve: 2015-06-11 09:12:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
//Nagygyűlés//
*Nariina tud hallgatni, ha kell, ó, de még milyen remekül. Ennek jegyében, mikor Kagan megérkezik, és lerohanja Gabrient, mint egy mindent elsöprő lavina, a sötételf nem is pattog tovább. Már miért is tenné? A Vezér a lovag felett áll, így a legnagyobb valószínűség szerint nem fog szembeszállni vele csak azért, hogy egy általa megvetett és gyűlölt nőstényt leverjen. Ennek jegyében, midőn Gabrien megkapja a parancsot, a mélységi egy győzedelmes pillantást vet rá vörös szemeivel, hogy éreztesse a kolosszussal, ezúttal ő nyert, és ez ellen az emberóriás nem tehet semmit. Kaganra néz, és látja rajta, hogy valami nem stimmel.*
~Ha nem egy tündérke idegesítette így fel, akkor mit szívott?~
*De hát, a Vezér dolga, hogy mivel hecceli magát, Nariina felől akár gombákat is ehetne, hogy jót érezzen, hiszen most teljesen tökéletes pozícióban van. És ugyebár, most van annak az ideje, hogy pofa alapállásban legyen, és a nőstény így is tesz. Csak kihúzza magát a férfi mellett, és figyeli a gyülekezőket, fél szemmel továbbra is szemmel tartva a Gödörbéli Erielt.*
*Nariina tud hallgatni, ha kell, ó, de még milyen remekül. Ennek jegyében, mikor Kagan megérkezik, és lerohanja Gabrient, mint egy mindent elsöprő lavina, a sötételf nem is pattog tovább. Már miért is tenné? A Vezér a lovag felett áll, így a legnagyobb valószínűség szerint nem fog szembeszállni vele csak azért, hogy egy általa megvetett és gyűlölt nőstényt leverjen. Ennek jegyében, midőn Gabrien megkapja a parancsot, a mélységi egy győzedelmes pillantást vet rá vörös szemeivel, hogy éreztesse a kolosszussal, ezúttal ő nyert, és ez ellen az emberóriás nem tehet semmit. Kaganra néz, és látja rajta, hogy valami nem stimmel.*
~Ha nem egy tündérke idegesítette így fel, akkor mit szívott?~
*De hát, a Vezér dolga, hogy mivel hecceli magát, Nariina felől akár gombákat is ehetne, hogy jót érezzen, hiszen most teljesen tökéletes pozícióban van. És ugyebár, most van annak az ideje, hogy pofa alapállásban legyen, és a nőstény így is tesz. Csak kihúzza magát a férfi mellett, és figyeli a gyülekezőket, fél szemmel továbbra is szemmel tartva a Gödörbéli Erielt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094