//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Én csodálkoznék. *morogja, bár talán nem tűnik nagyon meggyőzőnek. Már csak azért sem, mert tudni véli, hogy Alyoban miért merült fel ez a gondolat. Tulajdon viselkedése, annak hirtelen változása lehet az ok. Egyszerűen csak kezdi megkedvelni ezt a dacos, lobbanékony némbert.*
- Ebben tökéletesen igazad van, valóban nem lennék jó kufár. Mentségemre szolgáljon, hogy sohasem akartam az lenni. Vagy talán annyira meglepő, hogy kancellárnak is van szíve, és ez egyszer jó akart lenni hozzád?
*Elmosolyodik.*
- De abban is neked van igazad, hogy az egyezségünk nem arról szól, hogy kedves leszek. De talán ki sem zárhatja.
*Amikor pedig Alyo ismét elnyúlik az ágyon, már nem érzi annyira erősnek az iménti aggályait. Ahhoz túl kívánatos az a hátsó. Kis szuszogással kerekedik a lány feneke fölé, és most már csak arra figyel saját örömén kívül, hogy nagyobb fájdalmat ne okozzon. Attól nem kell tartani, hogy esetleg megnyomorítaná, ahhoz az istenek nem áldották meg megfelelő méretekkel, és ez most valóban áldás lehet. Legfeljebb Alyonak alaposan meg kell majd mosdania. És valóban nem kell másra ügyelnie: azt, hogy egy férfi és egy nő együttléte az utóbbinak is jó lehet, a mítoszok világába utalja.
Hubi érzése szerint aránylag kis, Alyo szerint talán sokkal több idő után aztán elernyedve simul Alyo hátához, de mivel figyelmes ember, karjaival azért támasztja magát.*
- Most már nem kell amiatt aggódnod, kedvesem, hogy pőre szalmazsákokon lennétek kénytelenek álomra hajtani a fejetek, vagy a holmijaitok hevernének rendezetlenül szerteszét a házban. *dünnyögi Alyo hajába és mielőtt még vissza- és kivonulna feltámaszkodik az egyik karjával, másik kezével pedig végigcirógatja a lány vállát és a hátának elérhető részét. Bosszankodva kell megállapítania, hogy még a gerincének vonalát is kifejezetten bájosnak találja, ha ez egyáltalán lehetséges. Végül csak legördül Alyoról, akinek ez már igazán nem okozhat fájdalmat, hiszen a kancellár már messze nem kemény legény. Ez követően Hubi ahogy az imént kezét tisztogatta meg, úgy törli meg más testrészét is (mint látható, a kancellár ad a higiéniára), és miközben öltözködik, még kedvtelve nézegeti az ágyon fekvő leányzót.*
- Üzlet vagy sem, de hálával tartozom: örömet szereztél egy öregembernek. És mivel így most kegyes hangulatban találsz, *színpadiasan elmosolyodik* előadhatod, ha lenne még kérésed. Mert talán nem tévedek ha azt gondolom, hogy lenne.
*Visszaül az ágyra, kezébe veszi Alyo arcát, megsimogatja.*
- Végy egy kiadós fürdőt! Jól fog esni.