Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 467 (9321. - 9340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9340. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-31 21:07:48
Üzenet elküldve: 2019-03-31 21:07:48
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Kagan Költöztetők//
* Az őrnek csak int, ahogy elhaladnak mellette, és egyből a konyha felé veszi az irányt a fiúval az oldalán. *
- Az a lényeg, hogy találd meg a határodat. * Mondja komolyan, mert az alkohollal nem viccel. * Ahhoz pedig, hogy megtaláld hol van az a határ, aminél nem szabad többet igyál, hogy ne csinálj hülyeséget, és ne rókázz, nem vezet más út, mint a gyakorlás.
* Magyarázza Waldran az élet nagy bölcsességeit, pedig ez kicsit képmutató tőle, mert ő hiába tudja, hogy hol van az a határ, mégis hajlamos jócskán átlépni. Persze ettől függetlenül ha kell, akkor meg tudja rendszabályozni magát, de miért tenné, amikor nem szükséges. *
- De amúgy sem kell mindig leinni magad. Egy pohár bor kihozhatja az étel ízét, ellazíthat, mielőtt ágyba viszed a nődet, és segíthet abban is, hogy jobban aludj. Persze neked még nincsenek álmatlan éjszakáid, de hidd el, lesznek majd. * Sötétedik el a tekintete, de hamar legyint a gondolatra. Végül is, Nirs nem harcos, nem biztos, hogy be kell majd mocskolja a kezét. * Szóval a bor, a sör jó dolog. Csak ésszel kell inni.
* Vonja le a konklúziót, ahogy a konyhába érnek, ahol ott is van a férfi hordója, amihez az erődben senki emberfia nem érhet hozzá, ha kedves az ujjai épsége. Kivéve Waldrant persze, aki fel is kap két kupát. *
- Akkor tölthetek?
* Az őrnek csak int, ahogy elhaladnak mellette, és egyből a konyha felé veszi az irányt a fiúval az oldalán. *
- Az a lényeg, hogy találd meg a határodat. * Mondja komolyan, mert az alkohollal nem viccel. * Ahhoz pedig, hogy megtaláld hol van az a határ, aminél nem szabad többet igyál, hogy ne csinálj hülyeséget, és ne rókázz, nem vezet más út, mint a gyakorlás.
* Magyarázza Waldran az élet nagy bölcsességeit, pedig ez kicsit képmutató tőle, mert ő hiába tudja, hogy hol van az a határ, mégis hajlamos jócskán átlépni. Persze ettől függetlenül ha kell, akkor meg tudja rendszabályozni magát, de miért tenné, amikor nem szükséges. *
- De amúgy sem kell mindig leinni magad. Egy pohár bor kihozhatja az étel ízét, ellazíthat, mielőtt ágyba viszed a nődet, és segíthet abban is, hogy jobban aludj. Persze neked még nincsenek álmatlan éjszakáid, de hidd el, lesznek majd. * Sötétedik el a tekintete, de hamar legyint a gondolatra. Végül is, Nirs nem harcos, nem biztos, hogy be kell majd mocskolja a kezét. * Szóval a bor, a sör jó dolog. Csak ésszel kell inni.
* Vonja le a konklúziót, ahogy a konyhába érnek, ahol ott is van a férfi hordója, amihez az erődben senki emberfia nem érhet hozzá, ha kedves az ujjai épsége. Kivéve Waldrant persze, aki fel is kap két kupát. *
- Akkor tölthetek?
9339. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-25 12:18:27
Üzenet elküldve: 2019-03-25 12:18:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Kagan Költöztetők//
- Sose akarja senki. De ha ekkora barom vagy, édes fiam, akkor ez lesz az eredménye a dolgoknak. Gondolkodj néha, mielőtt cselekszel. * Csóválja meg a fejét, és szembe is fordul a fiúval. * Amíg egyedül vagy, amíg nincsen családod, addig senkit nem érdekel, ha az ifjonti hév hajt. Maximum egyszer belekötsz valakibe, akibe nem kéne, és eltöri a nyakad. Az az óriás a korsóban simán megtehette volna. Üthetett volna akkorát, hogy széttörik a koponyád. És senki nem mondhatott volna rá semmi rosszat, hiszen a törzs tagja, és csak egy bunyó volt, amit ráadásul te provokáltál ki. * Nagyot sóhajt, jelezve, hogy azért ő se örült volna a dolgok ilyen alakulásának. * Ha most meghalsz, akkor nem csak elföldelünk, és tovább állunk. Aeane számára fontos vagy, sokat jelentesz. Fájdalmat okozna neki a halálod. Ha legközelebb neki akarsz ugrani valakinek, aki egy fél mozdulattal képes téged bevégezni, akkor gondolj erre. Ha neked semmit sem ér az életed, akkor gondolj arra, hogy unokahúgomnak mennyit számít, ha ott vagy mellette. * Megveregeti a vállát kicsit bátorítóan, hogy azért érezze a fiú, hogy ez nem mind letolás akart lenni. Időközben elérnek a szoborhoz, ahol el is kezdik lefelé vinni. Nem könnyű, de azért nem vállalhatatlan feladat. Persze jobb lett volna, ha Waldran fogja a lábánál a férfit, és nem fejjel lefelé viszik, de nem fog elkezdeni kötekedni, ha már így alakult. *
- Az egyik parasztmágussal ~ vagy az egyetlen? ~ kiépítettünk egy szép helyet, ahol végső nyugalomra lelhet. Oda visszük, ott lesz mától a nyughelye. * Válaszolja Waldran, hangján hallani azért, hogy nem olyan könnyű vinni a szobrot, mint amilyennek tűnik. Ügyel rá, hogy amíg hozzák lefelé, ne verje be sehová a férfi fejét, se a sajátját. *
- Sose akarja senki. De ha ekkora barom vagy, édes fiam, akkor ez lesz az eredménye a dolgoknak. Gondolkodj néha, mielőtt cselekszel. * Csóválja meg a fejét, és szembe is fordul a fiúval. * Amíg egyedül vagy, amíg nincsen családod, addig senkit nem érdekel, ha az ifjonti hév hajt. Maximum egyszer belekötsz valakibe, akibe nem kéne, és eltöri a nyakad. Az az óriás a korsóban simán megtehette volna. Üthetett volna akkorát, hogy széttörik a koponyád. És senki nem mondhatott volna rá semmi rosszat, hiszen a törzs tagja, és csak egy bunyó volt, amit ráadásul te provokáltál ki. * Nagyot sóhajt, jelezve, hogy azért ő se örült volna a dolgok ilyen alakulásának. * Ha most meghalsz, akkor nem csak elföldelünk, és tovább állunk. Aeane számára fontos vagy, sokat jelentesz. Fájdalmat okozna neki a halálod. Ha legközelebb neki akarsz ugrani valakinek, aki egy fél mozdulattal képes téged bevégezni, akkor gondolj erre. Ha neked semmit sem ér az életed, akkor gondolj arra, hogy unokahúgomnak mennyit számít, ha ott vagy mellette. * Megveregeti a vállát kicsit bátorítóan, hogy azért érezze a fiú, hogy ez nem mind letolás akart lenni. Időközben elérnek a szoborhoz, ahol el is kezdik lefelé vinni. Nem könnyű, de azért nem vállalhatatlan feladat. Persze jobb lett volna, ha Waldran fogja a lábánál a férfit, és nem fejjel lefelé viszik, de nem fog elkezdeni kötekedni, ha már így alakult. *
- Az egyik parasztmágussal ~ vagy az egyetlen? ~ kiépítettünk egy szép helyet, ahol végső nyugalomra lelhet. Oda visszük, ott lesz mától a nyughelye. * Válaszolja Waldran, hangján hallani azért, hogy nem olyan könnyű vinni a szobrot, mint amilyennek tűnik. Ügyel rá, hogy amíg hozzák lefelé, ne verje be sehová a férfi fejét, se a sajátját. *
9338. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-19 21:04:02
Üzenet elküldve: 2019-03-19 21:04:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Kagan Költöztetők//
*Waldran kissé elébe megy a dolgoknak a rögtönzött fejmosással, mert Nirs következő kérdése az lett volna, hogy vajon helyes-e ha Aenae környékén felbukkanó összes hímet meg akarja agyalni? Nem lehet-e, hogy a lánynak elege lesz egy idő után ebből a hisztérikus magatartásból? Fel nem tett kérdéseire legott választ is kap, bár kevéssé örül neki. Hiszen Waldran azt erősíti, hogy alkalmasint nevetségesen viselkedik.*
- Azt nem akarom. *motyogja, mert valóban nem akarja. Már a gondolattól is frászt kap, hogy Aenae megorrol rá, és kiadja az útját. Waldran hasonlatára halkan felhorkan, és már épp kikérné ezt a méltatlan felvetést a hintóval, de idejében észbe kap. Hiszen pont arról volt szó, hogy üdvös lenne, ha kicsit lehiggadna.*
- Nem, arról szó sincs. *mosolyodik el inkább, és sóhajt egyet. Mert most már igencsak szükségét érzi, hogy ő forduljon meg ott, ahol a hintó nem tud.* Csak annyira szeretem... És rossz ennyire szomorúnak látni. Arról már nem is beszélve, hogy az sem kellemes, ha mindenféle hegyesfülűek csókolgatják. Hát mit képzel ez magáról?!
*Puffog még egy kicsit, de azért érezhető, hogy ez már csak amolyan utórezgés. Legfeljebb megemlíti majd Aenae-nek, hogy a jövőben kérje ki magának az ilyen bizalmaskodást. A Tűtorony tetején aztán kicsit lihegve áll meg nagybátyja mellett. Kagan utolsó bosszújának érzi, hogy a lehető legalkalmatlanabb helyet választotta arra, hogy szoborrá váljon. Mire innen lecipelik... A szobordöntés után úgy történik minden ahogy Waldran mondta. Megragadja Kagan borostyáncsizmás lábát, és akár cipekedhetnek is lefelé.*
- Hová visszük?
*Ő a maga részéről a Staardhal mögötti trágyadombot tartaná méltó helynek a Hadúr emlékművének, mint ahogy attól sem esne kétségbe, ha valami fatális véletlen folyományaként leejtenék a toronyból.*
*Waldran kissé elébe megy a dolgoknak a rögtönzött fejmosással, mert Nirs következő kérdése az lett volna, hogy vajon helyes-e ha Aenae környékén felbukkanó összes hímet meg akarja agyalni? Nem lehet-e, hogy a lánynak elege lesz egy idő után ebből a hisztérikus magatartásból? Fel nem tett kérdéseire legott választ is kap, bár kevéssé örül neki. Hiszen Waldran azt erősíti, hogy alkalmasint nevetségesen viselkedik.*
- Azt nem akarom. *motyogja, mert valóban nem akarja. Már a gondolattól is frászt kap, hogy Aenae megorrol rá, és kiadja az útját. Waldran hasonlatára halkan felhorkan, és már épp kikérné ezt a méltatlan felvetést a hintóval, de idejében észbe kap. Hiszen pont arról volt szó, hogy üdvös lenne, ha kicsit lehiggadna.*
- Nem, arról szó sincs. *mosolyodik el inkább, és sóhajt egyet. Mert most már igencsak szükségét érzi, hogy ő forduljon meg ott, ahol a hintó nem tud.* Csak annyira szeretem... És rossz ennyire szomorúnak látni. Arról már nem is beszélve, hogy az sem kellemes, ha mindenféle hegyesfülűek csókolgatják. Hát mit képzel ez magáról?!
*Puffog még egy kicsit, de azért érezhető, hogy ez már csak amolyan utórezgés. Legfeljebb megemlíti majd Aenae-nek, hogy a jövőben kérje ki magának az ilyen bizalmaskodást. A Tűtorony tetején aztán kicsit lihegve áll meg nagybátyja mellett. Kagan utolsó bosszújának érzi, hogy a lehető legalkalmatlanabb helyet választotta arra, hogy szoborrá váljon. Mire innen lecipelik... A szobordöntés után úgy történik minden ahogy Waldran mondta. Megragadja Kagan borostyáncsizmás lábát, és akár cipekedhetnek is lefelé.*
- Hová visszük?
*Ő a maga részéről a Staardhal mögötti trágyadombot tartaná méltó helynek a Hadúr emlékművének, mint ahogy attól sem esne kétségbe, ha valami fatális véletlen folyományaként leejtenék a toronyból.*
9337. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-19 10:03:43
Üzenet elküldve: 2019-03-19 10:03:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Kagan Költöztetők//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Waldran örömmel veszi, hogy az elf nem akart problémázni, és kérésének eleget is tesz, azaz magukra hagyja őket Nirssel. A fiú kérdése már egészen más érzéseket vált ki belőle. *
- Ha így viselkedsz, mint most, akkor attól tartok, hogy te leszel legközelebb a korábbi szerető, és valaki más lesz az, aki felteszi ezt a kérdést. Térj észhez. * Csóválja meg a fejét Waldran. * Aenae nagy lány, és hajtja a vére is. Mit számít, ha már volt előtted pár fasz az életében? Azt mondtad, hogy szereted. Ha nem fordul meg benne tolatva egy hintó, akkor nem hiszem, hogy bármilyen tekintetben is hátrányban lennél. Fel kellene nőnöd, kölyök. * Korholja, miközben elindul felfelé a toronyba, vélhetően a fiúval együtt. Célirányosan megy, hiszen tudja nagyon jól, hogy a férfi hol helyezte magát végső nyugalomra. Ahogy felérnek, egyből a szoborhoz lép. *
- Én megyek majd háttal, úgy rajtam lesz a legtöbb súly. Te főleg arra ügyelj, hogy ne csússzunk meg, és ne ejtsem le. Illetve, hogy ne verjük be sehová. Persze azért ha tartod közben, az is jól jön. * Magyarázza, és ha Nirs segít, akkor el is kezdhetik vinni közben. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Waldran örömmel veszi, hogy az elf nem akart problémázni, és kérésének eleget is tesz, azaz magukra hagyja őket Nirssel. A fiú kérdése már egészen más érzéseket vált ki belőle. *
- Ha így viselkedsz, mint most, akkor attól tartok, hogy te leszel legközelebb a korábbi szerető, és valaki más lesz az, aki felteszi ezt a kérdést. Térj észhez. * Csóválja meg a fejét Waldran. * Aenae nagy lány, és hajtja a vére is. Mit számít, ha már volt előtted pár fasz az életében? Azt mondtad, hogy szereted. Ha nem fordul meg benne tolatva egy hintó, akkor nem hiszem, hogy bármilyen tekintetben is hátrányban lennél. Fel kellene nőnöd, kölyök. * Korholja, miközben elindul felfelé a toronyba, vélhetően a fiúval együtt. Célirányosan megy, hiszen tudja nagyon jól, hogy a férfi hol helyezte magát végső nyugalomra. Ahogy felérnek, egyből a szoborhoz lép. *
- Én megyek majd háttal, úgy rajtam lesz a legtöbb súly. Te főleg arra ügyelj, hogy ne csússzunk meg, és ne ejtsem le. Illetve, hogy ne verjük be sehová. Persze azért ha tartod közben, az is jól jön. * Magyarázza, és ha Nirs segít, akkor el is kezdhetik vinni közben. *
9336. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-18 19:42:03
Üzenet elküldve: 2019-03-18 19:42:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Csak szerette volna hátratenni a kezét, de valójában mindegy, az ifjú Nirs mindenképp gyűlölettel gondol rá, pedig ellene aztán igazán nem tett semmit. Lám, hogy fakad a szeretetből mégis gyűlölet, ahogy a fényből árnyék lesz. Gonosz dolog.
Esze ágában sem volt megszégyeníteni a fiút, ahogy megütni sem és még mindig hiszi, hogy ez volt a legjobb döntés, amit az ügyben hozhatott.
Ellép Nirstől, két-három lépést, így az ütés lendületétől hajtott ifjútól legalább öt lépés választja már el. Szerencsére Waldran is közbeszól, ami végképp véget vet az agressziónak. A csuhátlan csuhás nem is tekint Nirsre, félő, hogy a pillantását még sértőnek venné és újabb ütéssel próbálkozna.
Szótlanul fordul el, állán megfeszül egy izom a tharg nagyúr szavait hallva, majd néma, alig látható biccentés kíséretében indul el kifelé. Elég volt ebből a tharg látogatásból számára, megkeresi Umont, gyorsan bevásárolnak és irány visszafelé. Ha kell, akkor szabad ég alatt alszanak, de nem kíván a szükségesnél több időt tölteni itt.*
- A nagyúr azt üzeni, véget ért az audiencia. *Mondja kifejezéstelen hangon az őrnek, így végezve el a hírvivő szerepét, majd széles léptekkel távozik az erődből.
Umon megkeresése és a piac meglátogatása előtt még végére kell járnia egy dolognak, de azt igyekszik gyorsan intézni.*
*Csak szerette volna hátratenni a kezét, de valójában mindegy, az ifjú Nirs mindenképp gyűlölettel gondol rá, pedig ellene aztán igazán nem tett semmit. Lám, hogy fakad a szeretetből mégis gyűlölet, ahogy a fényből árnyék lesz. Gonosz dolog.
Esze ágában sem volt megszégyeníteni a fiút, ahogy megütni sem és még mindig hiszi, hogy ez volt a legjobb döntés, amit az ügyben hozhatott.
Ellép Nirstől, két-három lépést, így az ütés lendületétől hajtott ifjútól legalább öt lépés választja már el. Szerencsére Waldran is közbeszól, ami végképp véget vet az agressziónak. A csuhátlan csuhás nem is tekint Nirsre, félő, hogy a pillantását még sértőnek venné és újabb ütéssel próbálkozna.
Szótlanul fordul el, állán megfeszül egy izom a tharg nagyúr szavait hallva, majd néma, alig látható biccentés kíséretében indul el kifelé. Elég volt ebből a tharg látogatásból számára, megkeresi Umont, gyorsan bevásárolnak és irány visszafelé. Ha kell, akkor szabad ég alatt alszanak, de nem kíván a szükségesnél több időt tölteni itt.*
- A nagyúr azt üzeni, véget ért az audiencia. *Mondja kifejezéstelen hangon az őrnek, így végezve el a hírvivő szerepét, majd széles léptekkel távozik az erődből.
Umon megkeresése és a piac meglátogatása előtt még végére kell járnia egy dolognak, de azt igyekszik gyorsan intézni.*
9335. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-18 19:11:55
Üzenet elküldve: 2019-03-18 19:11:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Lelki szemei előtt már látja, ahogy állcsúcson vágja az elfet, szinte hallja is a csattanást, aztán semmi sem sikerül. Pycta megmozdul, de úgy, hogy Nirs szemmel is alig tudja követni, nemhogy a mozdualtot visszafogni, vagy korrigálni. Az ütés így csak a levegőt éri ott, ahol az imént még a gaz csábító feje volt, Nirs pedig az egyensúlyát is elveszti. Botladozva tesz előre vagy két lépést, tulajdonképpen eltántorog Pycta mellett. Miután legalább azt sikerült megelőznie, hogy orra bukjon, ha lehet még dühösebben fordul ellenfele felé. A haragot csak fokozza az a megaláztatás, hogy a másik még a kezeit is hátrateszi, ami Nirs véleménye szerint egyértelmű jele annak, hogy semmire sem tartja. Pláne nem ellenfélnek. A csillapító szavakat voltaképp nem is hallja, és már ismét mozdulna, amikor Waldran véget vet a mókának. Nem öntheti el annyira a vér az agyát, hogy nagybátyja utasítását is elengedje a füle mellett. Dühösen fújtat, vet még egy gyűlölettel átitatott pillantást a hegyesfülűre, de mást nem tesz addig, míg Pycta nem távozik. Azután, ha Waldran is elindul, hogy Kagan szobra után nézzenek, vele tart. De előtte még elkeseredetten tárja szét a karjait.*
- Mit gondolsz, Aenae még hány korábbi szeretőjét kell megismernem?
*Természetesen továbbra is szereti a lányt, de nagyon, viszont kezdi frusztrálni a hímekből álló hárem, amelynek tagjai egymás után tesznek tisztelgő látogatást a Vashegyen.*
*Lelki szemei előtt már látja, ahogy állcsúcson vágja az elfet, szinte hallja is a csattanást, aztán semmi sem sikerül. Pycta megmozdul, de úgy, hogy Nirs szemmel is alig tudja követni, nemhogy a mozdualtot visszafogni, vagy korrigálni. Az ütés így csak a levegőt éri ott, ahol az imént még a gaz csábító feje volt, Nirs pedig az egyensúlyát is elveszti. Botladozva tesz előre vagy két lépést, tulajdonképpen eltántorog Pycta mellett. Miután legalább azt sikerült megelőznie, hogy orra bukjon, ha lehet még dühösebben fordul ellenfele felé. A haragot csak fokozza az a megaláztatás, hogy a másik még a kezeit is hátrateszi, ami Nirs véleménye szerint egyértelmű jele annak, hogy semmire sem tartja. Pláne nem ellenfélnek. A csillapító szavakat voltaképp nem is hallja, és már ismét mozdulna, amikor Waldran véget vet a mókának. Nem öntheti el annyira a vér az agyát, hogy nagybátyja utasítását is elengedje a füle mellett. Dühösen fújtat, vet még egy gyűlölettel átitatott pillantást a hegyesfülűre, de mást nem tesz addig, míg Pycta nem távozik. Azután, ha Waldran is elindul, hogy Kagan szobra után nézzenek, vele tart. De előtte még elkeseredetten tárja szét a karjait.*
- Mit gondolsz, Aenae még hány korábbi szeretőjét kell megismernem?
*Természetesen továbbra is szereti a lányt, de nagyon, viszont kezdi frusztrálni a hímekből álló hárem, amelynek tagjai egymás után tesznek tisztelgő látogatást a Vashegyen.*
9334. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-18 11:57:27
Üzenet elküldve: 2019-03-18 11:57:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
* Waldran csak sóhajt, amikor Nirs megint akciózni kezd. Nem tervez közbe szólni, felőle az elf elkenheti a fiú száját. Már kihúzta a slamasztikából amikor a Vaskorsóban kötött bele az óriásba, de abból láthatóan nem tanult, ezért néhány nevelő célzatú pofon talán helyre tenné. Tüntetően nem is szól tehát, hagyja, hogy intézzék egymás között, de úgy tűnik, hogy unokahúgának ismerősét nem olyan fából faragták, aki elver egy tejfeles szájú suhancot. *
- Nirs! * Szól rá, amikor Pycta már hozzá intézte a szavait. * Láthatod a mozdulatából, hogy nem lenne esélyed ellene. Fejezd be, mert csak szégyent hozol magadra, Aenaere, és rám is.
* Szemei haragosan villognak, ahogy felkel a trónusról. Magához veszi a felszerelését, és elindul a férfi, és a fiú felé. *
- Köszönöm, hogy jelentettél. Nem tartanálak fel tovább. * Lép először az elfhez, barátságos arckifejezéssel. * Kérlek, ha nincs több dolgod, akkor távozz. Ha kifelé szólnál az őrnek, hogy a meghallgatás véget ért, akkor leköteleznél.
* Ahogy ezzel megvan, megvárja, amíg a férfi távozik, vagy tovább marad, és csak az előbbi esetén fordul Nirshez. *
- Velem jössz, a haragodnak akár hasznát is láthatjuk. Lehozzuk Kagant a tűtoronyból. Ha leejted, én is leejtelek téged, de az erődre szükséged lesz. Éltében sem volt könnyű, szoborként nem hiszem, hogy könnyebb lenne.
* Waldran csak sóhajt, amikor Nirs megint akciózni kezd. Nem tervez közbe szólni, felőle az elf elkenheti a fiú száját. Már kihúzta a slamasztikából amikor a Vaskorsóban kötött bele az óriásba, de abból láthatóan nem tanult, ezért néhány nevelő célzatú pofon talán helyre tenné. Tüntetően nem is szól tehát, hagyja, hogy intézzék egymás között, de úgy tűnik, hogy unokahúgának ismerősét nem olyan fából faragták, aki elver egy tejfeles szájú suhancot. *
- Nirs! * Szól rá, amikor Pycta már hozzá intézte a szavait. * Láthatod a mozdulatából, hogy nem lenne esélyed ellene. Fejezd be, mert csak szégyent hozol magadra, Aenaere, és rám is.
* Szemei haragosan villognak, ahogy felkel a trónusról. Magához veszi a felszerelését, és elindul a férfi, és a fiú felé. *
- Köszönöm, hogy jelentettél. Nem tartanálak fel tovább. * Lép először az elfhez, barátságos arckifejezéssel. * Kérlek, ha nincs több dolgod, akkor távozz. Ha kifelé szólnál az őrnek, hogy a meghallgatás véget ért, akkor leköteleznél.
* Ahogy ezzel megvan, megvárja, amíg a férfi távozik, vagy tovább marad, és csak az előbbi esetén fordul Nirshez. *
- Velem jössz, a haragodnak akár hasznát is láthatjuk. Lehozzuk Kagant a tűtoronyból. Ha leejted, én is leejtelek téged, de az erődre szükséged lesz. Éltében sem volt könnyű, szoborként nem hiszem, hogy könnyebb lenne.
9333. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-16 22:25:49
Üzenet elküldve: 2019-03-16 22:25:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Úgy tűnik, az ifjú Nirs haragja lelohad, vagyis kevésbé érzi fenyegetőnek a tartását, a viselkedését. A csuhátlan csuhás kendőzetlen őszinteséggel mondja el neki, amit érez. Aenaevel kapcsolatban is. Sosem volt kenyere az alakoskodás, a szóforgatás, hazudni meg végképp nem szokott. Talán ez lehet az, a tiszta őszinteség, ami nem tetszik a fiatal férfinek.
Az erdőmélyi elfet nem az ideges szájrándulás vagy a felvillanó szem figyelmezteti a támadásra, hanem a vállak mozdulata az ütés előtt. Minden ütés vállból indul, annak kell emelnie a kart és a kezet, hogy az ütés betaláljon, hisz anélkül csak egy derék magas, ártalmatlan rángás lesz a támadásból.
A csuhátlan csuhás és az ifjú Nirs pusztakezes tudása között nagyobb szakadék ível, mint most Arthenior városában Sárváros és az egykori szegénynegyed között. A hosszúéletű megpróbál egyszerűen kilépni az ütés távolságából, minden bizonnyal kétszer gyorsabb, mint az ember ifjú. Nem kíván visszatámadni.*
- Erre semmi szükség. *Mondja, ha sikerült elkerülnie az ütést. Karjait a teste mellett tartja, szeretné hátratenni, a háta mögött összefogni kezeit. De nem azért, hogy megszégyenítse Nirst, hanem hogy tökéletesen elejét vegye egy ösztönös visszatámadásnak. A thargok földjén egy ilyen támadás ki tudja, miféle eredménnyel zárulna az elfre nézve.*
- Waldran nagyúr, lennél szíves. Nem kívánok ártani ennek a férfinek. *Szól hátra, mert minden bizonnyal a trónon ülő tharg nagyúr figyelmét sem kerülheti el Nirs akciója.*
*Úgy tűnik, az ifjú Nirs haragja lelohad, vagyis kevésbé érzi fenyegetőnek a tartását, a viselkedését. A csuhátlan csuhás kendőzetlen őszinteséggel mondja el neki, amit érez. Aenaevel kapcsolatban is. Sosem volt kenyere az alakoskodás, a szóforgatás, hazudni meg végképp nem szokott. Talán ez lehet az, a tiszta őszinteség, ami nem tetszik a fiatal férfinek.
Az erdőmélyi elfet nem az ideges szájrándulás vagy a felvillanó szem figyelmezteti a támadásra, hanem a vállak mozdulata az ütés előtt. Minden ütés vállból indul, annak kell emelnie a kart és a kezet, hogy az ütés betaláljon, hisz anélkül csak egy derék magas, ártalmatlan rángás lesz a támadásból.
A csuhátlan csuhás és az ifjú Nirs pusztakezes tudása között nagyobb szakadék ível, mint most Arthenior városában Sárváros és az egykori szegénynegyed között. A hosszúéletű megpróbál egyszerűen kilépni az ütés távolságából, minden bizonnyal kétszer gyorsabb, mint az ember ifjú. Nem kíván visszatámadni.*
- Erre semmi szükség. *Mondja, ha sikerült elkerülnie az ütést. Karjait a teste mellett tartja, szeretné hátratenni, a háta mögött összefogni kezeit. De nem azért, hogy megszégyenítse Nirst, hanem hogy tökéletesen elejét vegye egy ösztönös visszatámadásnak. A thargok földjén egy ilyen támadás ki tudja, miféle eredménnyel zárulna az elfre nézve.*
- Waldran nagyúr, lennél szíves. Nem kívánok ártani ennek a férfinek. *Szól hátra, mert minden bizonnyal a trónon ülő tharg nagyúr figyelmét sem kerülheti el Nirs akciója.*
9332. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-16 21:36:30
Üzenet elküldve: 2019-03-16 21:36:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Sajnos nem úgy történik, ahogy gondolta. Az elfet el tudja ugyan kapni, de az nem mérgelődik fel, legalábbis jól titkolja. Mondhatni, hogy kimérten, visszafogottan válaszol a számonkérésre. Sőt, kioktatóan. Ez pedig mégiscsak több a soknál. Persze Pyctának igaza van, legalábbis abban mindenképpen, amit Aenae-ről mond. Valóban kivételes teremtés. Bármennyire is dühös a másikra, bármennyire is akarta, hogy ingerülten reagáljon, csak utat talál elméjébe az elf mondandója, és oszlani is kezd a harag köde. Elengedi a másik karját, és arra gondol, hogy ha Waldran tanácsát elfogadta az imént, ezt is felfoghatja akként. Elvégre Tizioval is összeugrott, mert az a nyikhaj tiszteletlen megjegyzéseket tett a lányra és annak sem lett semmi haszna. Azonban Pycta, sajnos, itt nem áll meg. Megosztja a fiúval, hogy milyen érzéseket táplál Aenae felé. Ha Nirs tudná, hogy mi fán terem a lőpor, akkor mondhatnánk azt, hogy ez volt az a bizonyos szikra a hordóra. Az ürügy megvan. Mivel pedig nem gyakorlott verekedő, számos jele van annak, hogy mire készül. A dühösen megránduló szájszél, a felvillanó tekintet, és persze az a kissé esetlen, széles ívben, könnyen védhetően elindított jobbkezes parasztlengő, amit Pycta állának irányoz.*
*Sajnos nem úgy történik, ahogy gondolta. Az elfet el tudja ugyan kapni, de az nem mérgelődik fel, legalábbis jól titkolja. Mondhatni, hogy kimérten, visszafogottan válaszol a számonkérésre. Sőt, kioktatóan. Ez pedig mégiscsak több a soknál. Persze Pyctának igaza van, legalábbis abban mindenképpen, amit Aenae-ről mond. Valóban kivételes teremtés. Bármennyire is dühös a másikra, bármennyire is akarta, hogy ingerülten reagáljon, csak utat talál elméjébe az elf mondandója, és oszlani is kezd a harag köde. Elengedi a másik karját, és arra gondol, hogy ha Waldran tanácsát elfogadta az imént, ezt is felfoghatja akként. Elvégre Tizioval is összeugrott, mert az a nyikhaj tiszteletlen megjegyzéseket tett a lányra és annak sem lett semmi haszna. Azonban Pycta, sajnos, itt nem áll meg. Megosztja a fiúval, hogy milyen érzéseket táplál Aenae felé. Ha Nirs tudná, hogy mi fán terem a lőpor, akkor mondhatnánk azt, hogy ez volt az a bizonyos szikra a hordóra. Az ürügy megvan. Mivel pedig nem gyakorlott verekedő, számos jele van annak, hogy mire készül. A dühösen megránduló szájszél, a felvillanó tekintet, és persze az a kissé esetlen, széles ívben, könnyen védhetően elindított jobbkezes parasztlengő, amit Pycta állának irányoz.*
9331. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-16 21:10:18
Üzenet elküldve: 2019-03-16 21:10:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Nem teljesen így képzelte ezt a találkozást. Kettesben, nyugodtan. Nem pedig Waldran és, mint kiderült, Aenae leendő kérőjének jelenlétében. Már mindegy. Ő biztosan nem tartozik ide, a topázszemű pedig biztosan nem menne vele az erdőbe. Gyönyörű hatokat és hónapokat töltöttek együtt Erdőmélyén, de ahogy mindennek, ennek is vége szakadt most. Ha volt is benne remény, az végleg kiveszett belőle. Aenae már kész nő és egy birodalom örököse. Mit keresne mellette egy csuhátlan csuhás.
Amikor a lány megkérdi, tudja-e, apja miért jött el északról, némán nemet int a fejével.*
- Én is sajnálom. *Suttogja lesütött szemekkel. Nem tud mit kezdeni a válasszal. Számára semmit sem jelentenek az északon maradtak, az olajág, semmi. Szomorú most, végtelenül az és inkább elmenne, vissza az erdőbe.
Kifelé indulva elmondja szavait Waldrannak, de mielőtt elhagyhatná a tróntermet, az az ifjú, akit Aenae Nirsnek nevezett, megállítja. Megragadja a karját. Az erdőmélyi elf halkan sóhajtva fogja vissza érzelmeit, egyetlen mozdulattal eltörhetné az ifjú karját, kimondhatatlan fájdalmakat okozva neki, mégsem teszi. Csak fáradt-szomorúan ráemeli tekintetét a nálánál alacsonyabb ifjúra.*
- Ereszd el a karom. *Mondja neki halkan. Pillantása hideg, egy pillanatra sötét felhők árnyékolják be, félő, a következő másodpercben Nirs betört orral és eszméletlenül zuhan a földre a csuhátlan csuhás tenyérrel véghezvitt ütése nyomán.
Aztán mindez mégsem történik meg. Ha elengedi, ha nem, a hosszúéletű szerzetes szembefordul az ifjúval, hogy mélyen belenézhessen a szemébe.*
- Aenae különleges lány. *Kezd bele.*
- Egyszerre erős és törékeny. Bátor vagy, ha képes volnál ilyesmire az érzéseidért, de vajon ő is ezt szeretné? *Kérdi közelebb lépve.*
- Ő is azt akarja, hogy a beleegyezése nélkül acsarkodj a szeretetéért másokkal? *Pár szívdobbanásnyi ideig csak fürkészi Nirs szemeit, de mielőtt megszólalhatna, folytatja.*
- Én szeretnem őt. Nem is tudhatod mennyire. Ha nálam jobban szereted, akkor máris nyugodt lehetek. De vigyázz, ifjú ember, ha ő nem viszonozza a szerelmed, sosem lesz a tiéd. Ne kövesd el azt a hibát, amit én. Hallgasd meg és közösen döntsetek. *Sziszegi dühösen.
Nem a fiúra dühös. Hanem magára, hogy ő mennyire elrontotta ezt. De az Erdő Szíve bizonyára ezt az utat jelölte ki a számára, nem azt, amelyiken vele együtt megy tovább.*
- A Fákban Lakó áldjon, ifjú Nirs. *Köszön el a fiútól és ha az elengedi végre, akkor elhagyja a tróntermet. Ki kell szellőztetnie a fejét és ez a sok kő és fal szinte fojtogatja. Ha teheti, elhagyja az erődöt.*
*Nem teljesen így képzelte ezt a találkozást. Kettesben, nyugodtan. Nem pedig Waldran és, mint kiderült, Aenae leendő kérőjének jelenlétében. Már mindegy. Ő biztosan nem tartozik ide, a topázszemű pedig biztosan nem menne vele az erdőbe. Gyönyörű hatokat és hónapokat töltöttek együtt Erdőmélyén, de ahogy mindennek, ennek is vége szakadt most. Ha volt is benne remény, az végleg kiveszett belőle. Aenae már kész nő és egy birodalom örököse. Mit keresne mellette egy csuhátlan csuhás.
Amikor a lány megkérdi, tudja-e, apja miért jött el északról, némán nemet int a fejével.*
- Én is sajnálom. *Suttogja lesütött szemekkel. Nem tud mit kezdeni a válasszal. Számára semmit sem jelentenek az északon maradtak, az olajág, semmi. Szomorú most, végtelenül az és inkább elmenne, vissza az erdőbe.
Kifelé indulva elmondja szavait Waldrannak, de mielőtt elhagyhatná a tróntermet, az az ifjú, akit Aenae Nirsnek nevezett, megállítja. Megragadja a karját. Az erdőmélyi elf halkan sóhajtva fogja vissza érzelmeit, egyetlen mozdulattal eltörhetné az ifjú karját, kimondhatatlan fájdalmakat okozva neki, mégsem teszi. Csak fáradt-szomorúan ráemeli tekintetét a nálánál alacsonyabb ifjúra.*
- Ereszd el a karom. *Mondja neki halkan. Pillantása hideg, egy pillanatra sötét felhők árnyékolják be, félő, a következő másodpercben Nirs betört orral és eszméletlenül zuhan a földre a csuhátlan csuhás tenyérrel véghezvitt ütése nyomán.
Aztán mindez mégsem történik meg. Ha elengedi, ha nem, a hosszúéletű szerzetes szembefordul az ifjúval, hogy mélyen belenézhessen a szemébe.*
- Aenae különleges lány. *Kezd bele.*
- Egyszerre erős és törékeny. Bátor vagy, ha képes volnál ilyesmire az érzéseidért, de vajon ő is ezt szeretné? *Kérdi közelebb lépve.*
- Ő is azt akarja, hogy a beleegyezése nélkül acsarkodj a szeretetéért másokkal? *Pár szívdobbanásnyi ideig csak fürkészi Nirs szemeit, de mielőtt megszólalhatna, folytatja.*
- Én szeretnem őt. Nem is tudhatod mennyire. Ha nálam jobban szereted, akkor máris nyugodt lehetek. De vigyázz, ifjú ember, ha ő nem viszonozza a szerelmed, sosem lesz a tiéd. Ne kövesd el azt a hibát, amit én. Hallgasd meg és közösen döntsetek. *Sziszegi dühösen.
Nem a fiúra dühös. Hanem magára, hogy ő mennyire elrontotta ezt. De az Erdő Szíve bizonyára ezt az utat jelölte ki a számára, nem azt, amelyiken vele együtt megy tovább.*
- A Fákban Lakó áldjon, ifjú Nirs. *Köszön el a fiútól és ha az elengedi végre, akkor elhagyja a tróntermet. Ki kell szellőztetnie a fejét és ez a sok kő és fal szinte fojtogatja. Ha teheti, elhagyja az erődöt.*
9330. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-16 20:19:01
Üzenet elküldve: 2019-03-16 20:19:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Az mindenesetre jó hírnek tűnik, hogy az elf valószínűleg nem időzik sokáig a Vashegyen. Semmi szükség egy régi ismeretség újbóli elmélyítésére. Bólint egyet kicsit tétován Waldran közlésére, aztán inkább arra figyel, hogy miként is kéne lebonyolítania a lánykérést. Igen, meg kell tisztálkodni, friss ruhát húzni, és lehetőleg a borotvakéssel sem kellene összekaszabolni a képét. Kissé el is mosolyodik a virágok említésére, hiszen erre magától is gondolt. Épp ma szedett egy csokorral a mezők tavaszi virágaiból, bár lekókadtak valamelyest mire Aenae-nek adhatta volna őket. Bár akkor már nem a virágok állapota volt a legnagyobb probléma.*
- Nem is baj. *szólal meg, gélig magának, félig Waldrannak címezve mondandóját* Addig vehetek gyűrűt is. Errefelé ez a módja, nem igaz?
*A gondolatra aztán megint elmosolyodik. Mert már látja lelki szemei előtt, ahogy megkéri Aenae-t, aki természetesen boldogan igent mond, majd az ujjára húzza az ékszert. Ezzel a mosollyal fordul újfent a lány felé, és azon nyomban az arcára is fagy. Mert az kell látnia, hogy Pycta nem átalja az ő jelenlétében megcsókolni Aenae-t, aki mintha nem tiltakozna kézzel-lábbal a felháborító gesztus ellen. Sőt, el is indulnak kifelé a teremből. És vajon hova mehetnek így édes kettesben, na vajon hova? Ebben a pillanatban már nincs szép gondolat, nincs jó tanácsokat osztogató nagybácsi, csak az a szemtelen hegyes fül van. Ugrik is, utánuk iramodik, és megragadná Pycta karját, hogy marasztalja még egy kicsit. Aenae csak menjen egyedül.*
- Mégis mit képzelsz magadról, te nyavalyás erdőlakó?! *csattan fel, ha sikerült Pyctát megállítania. A thargoktól általában nem idegen a fajgyűlölet, igaz ez az északiakra is, akik különösen pont az elfeket nem szívlelik.*
- Nem tudom, hogy mi volt köztetek régen, és nem is érdekel. *Főként a részletek nem érdeklik.* De ami elmúlt, azt nem hozzuk vissza. Ő már hozzám tartozik, és puszta kézzel tépem ki a szívét annak, aki ezt el meri vitatni.
*Lángol az arca dühtől, és nagyon vágyná, hogy az elf felvegye a kesztyűt. Az ugyan látszik a másikon, hogy jó erőben lehet, és ha nem valami elpuhult druida lehet, akkor tudja is használni, de a harag már csak olyan, hogy elnyomja a józan megfontolásokat.*
*Az mindenesetre jó hírnek tűnik, hogy az elf valószínűleg nem időzik sokáig a Vashegyen. Semmi szükség egy régi ismeretség újbóli elmélyítésére. Bólint egyet kicsit tétován Waldran közlésére, aztán inkább arra figyel, hogy miként is kéne lebonyolítania a lánykérést. Igen, meg kell tisztálkodni, friss ruhát húzni, és lehetőleg a borotvakéssel sem kellene összekaszabolni a képét. Kissé el is mosolyodik a virágok említésére, hiszen erre magától is gondolt. Épp ma szedett egy csokorral a mezők tavaszi virágaiból, bár lekókadtak valamelyest mire Aenae-nek adhatta volna őket. Bár akkor már nem a virágok állapota volt a legnagyobb probléma.*
- Nem is baj. *szólal meg, gélig magának, félig Waldrannak címezve mondandóját* Addig vehetek gyűrűt is. Errefelé ez a módja, nem igaz?
*A gondolatra aztán megint elmosolyodik. Mert már látja lelki szemei előtt, ahogy megkéri Aenae-t, aki természetesen boldogan igent mond, majd az ujjára húzza az ékszert. Ezzel a mosollyal fordul újfent a lány felé, és azon nyomban az arcára is fagy. Mert az kell látnia, hogy Pycta nem átalja az ő jelenlétében megcsókolni Aenae-t, aki mintha nem tiltakozna kézzel-lábbal a felháborító gesztus ellen. Sőt, el is indulnak kifelé a teremből. És vajon hova mehetnek így édes kettesben, na vajon hova? Ebben a pillanatban már nincs szép gondolat, nincs jó tanácsokat osztogató nagybácsi, csak az a szemtelen hegyes fül van. Ugrik is, utánuk iramodik, és megragadná Pycta karját, hogy marasztalja még egy kicsit. Aenae csak menjen egyedül.*
- Mégis mit képzelsz magadról, te nyavalyás erdőlakó?! *csattan fel, ha sikerült Pyctát megállítania. A thargoktól általában nem idegen a fajgyűlölet, igaz ez az északiakra is, akik különösen pont az elfeket nem szívlelik.*
- Nem tudom, hogy mi volt köztetek régen, és nem is érdekel. *Főként a részletek nem érdeklik.* De ami elmúlt, azt nem hozzuk vissza. Ő már hozzám tartozik, és puszta kézzel tépem ki a szívét annak, aki ezt el meri vitatni.
*Lángol az arca dühtől, és nagyon vágyná, hogy az elf felvegye a kesztyűt. Az ugyan látszik a másikon, hogy jó erőben lehet, és ha nem valami elpuhult druida lehet, akkor tudja is használni, de a harag már csak olyan, hogy elnyomja a józan megfontolásokat.*
9329. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-15 17:12:39
Üzenet elküldve: 2019-03-15 17:12:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Burzsuj lapos-gyapjastevetartó oligarcha//
*Idegesen legyint, ha Effy szerint nincs baj, meg semmiség, akkor bizonyára az. Bár az ő hátsója egészen biztosan be fog lilulni, de a homlokán lévő sebhelyhez képest egy lila fenék már igazán nem ront a szépségén. Mármint a "szépségén".*
- Hát egy Learon nevű pásztor szerint valami Pitypang majorban, vagy hol lehet. Vagy petúnia hacienda? Nemtom, valami p-betűs neve van.
*Learon egyéb dolgokat is mondott az említettről és nem éppen hízelgő dolgokat, de ez igazán nem is számít, hiszen a Ziana-keresés csupán a fedőtörténet.*
- Menjünk csak a piacra, úgyis kell vennem ezt-azt.
*Nagy mennyiséget Rhéa félelméből, hogy megigya, hogy megfürödjön benne, de még a haját is azzal mossa, meg nyilván irrigálna is.*
- Zaklatottnak? Ugyan. Dehogy.
*Heherészik, hogy próbálja leplezni a zaklatottságát, de hát ezzel csak megerősítheti Effy gyanúját, hogy csakugyan zaklatott.*
- Lóra tudsz ülni? Vagy akarsz egyáltalán?
*Idegesen legyint, ha Effy szerint nincs baj, meg semmiség, akkor bizonyára az. Bár az ő hátsója egészen biztosan be fog lilulni, de a homlokán lévő sebhelyhez képest egy lila fenék már igazán nem ront a szépségén. Mármint a "szépségén".*
- Hát egy Learon nevű pásztor szerint valami Pitypang majorban, vagy hol lehet. Vagy petúnia hacienda? Nemtom, valami p-betűs neve van.
*Learon egyéb dolgokat is mondott az említettről és nem éppen hízelgő dolgokat, de ez igazán nem is számít, hiszen a Ziana-keresés csupán a fedőtörténet.*
- Menjünk csak a piacra, úgyis kell vennem ezt-azt.
*Nagy mennyiséget Rhéa félelméből, hogy megigya, hogy megfürödjön benne, de még a haját is azzal mossa, meg nyilván irrigálna is.*
- Zaklatottnak? Ugyan. Dehogy.
*Heherészik, hogy próbálja leplezni a zaklatottságát, de hát ezzel csak megerősítheti Effy gyanúját, hogy csakugyan zaklatott.*
- Lóra tudsz ülni? Vagy akarsz egyáltalán?
9328. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-15 16:49:49
Üzenet elküldve: 2019-03-15 16:49:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Burzsuj lapos-gyapjastevetartó oligarcha//
- Semmiség.
*Nem volt túl nagy ütközés szerencsére, élt már át hasonlót régebben is. Konkrétan Xalemával ugyanígy ismerkedett meg.*
- Jól vagyok... Szerintem. Csak kicsit ki szeretnék mozdulni.
*Meghallgatja a lányt. Kagan sokaknak írt levelet, mielőtt elhagyta őket, így nem lepődik meg a szavain. Legtöbbjüket egyáltalán nem ismeri.*
- Szóval még nem tudjuk, hogy merre van? Hűha.
*Valakinek a keresésére indulni úgy, hogy gőze sincs az embernek, merre, hol kezdje el, számára egész napos foglalkozásnak tűnik. De legalább annál több idejük lesz újra beszélgetni egy jót és kiereszteni a gőzt. Szemmel láthatóan mindkettejüknek van mit.*
- És van valami ötleted, hogy hol kezdhetnénk a keresést? Esetleg még a piactéren körbekérdezhetnénk. Tudjuk legalább, hogy néz ki?
*Mindeközben végig azon gondolkodik, hol hallotta utoljára ezt a nevet, de végül feladja. Talán majd eszébe jut később. Ha Aenae is vele tart, úgy ő is elindul a társaságában kifelé az erődből.*
- Történt most valami? Zaklatottnak tűnsz.
*Kimondva nem hangzana túl szépen, de úgy érzi most, hogy nincs is jobb dolog, mint két lelkileg terhelt barátnő közös kiruccanása egy ismeretlen nőszemély után. Talán pont erre van szüksége, hogy kicsit visszatérjen belé az élet.*
- Semmiség.
*Nem volt túl nagy ütközés szerencsére, élt már át hasonlót régebben is. Konkrétan Xalemával ugyanígy ismerkedett meg.*
- Jól vagyok... Szerintem. Csak kicsit ki szeretnék mozdulni.
*Meghallgatja a lányt. Kagan sokaknak írt levelet, mielőtt elhagyta őket, így nem lepődik meg a szavain. Legtöbbjüket egyáltalán nem ismeri.*
- Szóval még nem tudjuk, hogy merre van? Hűha.
*Valakinek a keresésére indulni úgy, hogy gőze sincs az embernek, merre, hol kezdje el, számára egész napos foglalkozásnak tűnik. De legalább annál több idejük lesz újra beszélgetni egy jót és kiereszteni a gőzt. Szemmel láthatóan mindkettejüknek van mit.*
- És van valami ötleted, hogy hol kezdhetnénk a keresést? Esetleg még a piactéren körbekérdezhetnénk. Tudjuk legalább, hogy néz ki?
*Mindeközben végig azon gondolkodik, hol hallotta utoljára ezt a nevet, de végül feladja. Talán majd eszébe jut később. Ha Aenae is vele tart, úgy ő is elindul a társaságában kifelé az erődből.*
- Történt most valami? Zaklatottnak tűnsz.
*Kimondva nem hangzana túl szépen, de úgy érzi most, hogy nincs is jobb dolog, mint két lelkileg terhelt barátnő közös kiruccanása egy ismeretlen nőszemély után. Talán pont erre van szüksége, hogy kicsit visszatérjen belé az élet.*
9327. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-15 16:37:29
Üzenet elküldve: 2019-03-15 16:37:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Burzsuj lapos-gyapjastevetartó oligarcha//
- Egek, Effy, ne haragudj!
*Mikor már sikerül lábra állnia és leporolnia magáról a padlóról felszedett porokat, porcicákat - sőt pormacskákat. Íme újabb ékes bizonyíték arra, hogy mennyire rossz ember ő, hiszen önmagán kívül senki másra nem figyel, aminek meg is lett az eredménye és majdnem feldöntötte a barátnőjét.*
- Minden rendben? Nem nézel ki túl jól.
*És nem azért, mert majdnem megnyomorította azzal, hogy belerongyolt, hanem nyilván azért, mert eleve nem volt túl jó bőrben. Amit meg is ért a történtek fényében, ő is valami hasonlót él át most. Jó nincsen benne özvegység, csak saját csalfasága és az elárvulása.*
- Ne haragudj, én csak...
*Elhúzza a száját és zavartan porolgatja tovább magát.*
- Hát Kagan neki is írt egy levelet. Kikérdeztem róla a helyieket, szóval ismerik, csak meg kellene találnunk.
*Gőze nincsen arról, hogy hol keressék, de ez amúgy is csak indok, hogy kicsit kiszakadjon innen.*
- Gyere, persze.
*Megfordul egy pillanatra a fejében, hogy talán nem a legjobb ötlet magával rángatnia az állapotos Effyt, de aztán egy pillanattal később arra jut, hogy Effy már nagylány és talán tudja, hogy mit szabad és mit nem szabad. Kicsit ugyan aggódik, hogy megint leesik a lóról és ezúttal nincs ott Kagan, hogy összeszedje, de ezt a gondolatot is elhessenti. Viszont a lóról leesés nagyon is szimpatikus a számára, ha ő leesne, az igazán remek lenne, talán egyből megszabadulna a fattyútól a hasában. Igen, határozottan úgy gondolja, hogy neki nagyot kell esnie, lehetőleg egy szikla ormáról.*
- Őszintén nem tudom, hogy hol lehet, csak nem bírok itt lenni.
- Egek, Effy, ne haragudj!
*Mikor már sikerül lábra állnia és leporolnia magáról a padlóról felszedett porokat, porcicákat - sőt pormacskákat. Íme újabb ékes bizonyíték arra, hogy mennyire rossz ember ő, hiszen önmagán kívül senki másra nem figyel, aminek meg is lett az eredménye és majdnem feldöntötte a barátnőjét.*
- Minden rendben? Nem nézel ki túl jól.
*És nem azért, mert majdnem megnyomorította azzal, hogy belerongyolt, hanem nyilván azért, mert eleve nem volt túl jó bőrben. Amit meg is ért a történtek fényében, ő is valami hasonlót él át most. Jó nincsen benne özvegység, csak saját csalfasága és az elárvulása.*
- Ne haragudj, én csak...
*Elhúzza a száját és zavartan porolgatja tovább magát.*
- Hát Kagan neki is írt egy levelet. Kikérdeztem róla a helyieket, szóval ismerik, csak meg kellene találnunk.
*Gőze nincsen arról, hogy hol keressék, de ez amúgy is csak indok, hogy kicsit kiszakadjon innen.*
- Gyere, persze.
*Megfordul egy pillanatra a fejében, hogy talán nem a legjobb ötlet magával rángatnia az állapotos Effyt, de aztán egy pillanattal később arra jut, hogy Effy már nagylány és talán tudja, hogy mit szabad és mit nem szabad. Kicsit ugyan aggódik, hogy megint leesik a lóról és ezúttal nincs ott Kagan, hogy összeszedje, de ezt a gondolatot is elhessenti. Viszont a lóról leesés nagyon is szimpatikus a számára, ha ő leesne, az igazán remek lenne, talán egyből megszabadulna a fattyútól a hasában. Igen, határozottan úgy gondolja, hogy neki nagyot kell esnie, lehetőleg egy szikla ormáról.*
- Őszintén nem tudom, hogy hol lehet, csak nem bírok itt lenni.
9326. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-15 16:22:23
Üzenet elküldve: 2019-03-15 16:22:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Burzsuj lapos-gyapjastevetartó oligarcha//
*Rendesen megizzad. Vagy húsz-harminc lépést tett a szobájától eddig a pillanatig s nagyon nagy erőfeszítésekbe telik, hogy ne forduljon vissza, ne bújjon bele újból a hálóingébe, és ne húzza a fejére a takaróját.
~Ugyan már Ephemia, lassan olyan leszel, mint egy megkeseredett vén banya.~
Pedig ő nagyon próbálkozik, hogy ne úgy nézzen ki, mint egy öreg, bélférges boszorkány. A haját is szépen megfésülte az imént, az arcát is megmosta, köpenye és ruhája is tiszta és rendezett. Csak épp belül érzi magát öregnek és nyúzottnak.
Nem sok ideje marad ilyesmiken agyalni, ugyanis máris megtörténik az incidens. Lassú, ráérős tempóban halad továbbra is, amikor legjobb, és mostanában mondhatni egyetlen barátnéja nekirohan. Szegény leányzó esik egy szép íveset, sőt Ephemia is majdnem, de ő nem esik el, csak nagy erővel nekipuffan vállal a falnak. Hirtelenjében szívéhez kap, aztán felocsúdik, amikor visszanyerte egyensúlyát.*
- Ööö...
*Szólal meg, mint aki azt is elfeledte, milyen érzés másokkal szóba állni.*
- Szervusz Aenae. Hová ez a nagy sietség?
*Megmasszírozza a karját, amelyiket épp beütötte, aztán elmosolyodik. Aligha váltottak pár értelmes szót az elmúlt napokban, ami főleg Effi miatt volt így. Végül is ő volt az, aki elzárkózott mindentől és mindenkitől.*
- Ziana Yedhirnek? *Ízlelgeti a nevet. Valahol már biztosan hallotta.* Ööö, nos, miért és hová?
*Agyal még egy kicsikét, hátratekint a szobája felé, aztán pedig vissza Aenae-re.*
- Mehetek veled?
*Halkan kérdezi, szóval nem hangzik segélykiáltásnak, de ő nagyon jól tudja, hogy ez az. Nem szeretne most egyedül lenni.*
*Rendesen megizzad. Vagy húsz-harminc lépést tett a szobájától eddig a pillanatig s nagyon nagy erőfeszítésekbe telik, hogy ne forduljon vissza, ne bújjon bele újból a hálóingébe, és ne húzza a fejére a takaróját.
~Ugyan már Ephemia, lassan olyan leszel, mint egy megkeseredett vén banya.~
Pedig ő nagyon próbálkozik, hogy ne úgy nézzen ki, mint egy öreg, bélférges boszorkány. A haját is szépen megfésülte az imént, az arcát is megmosta, köpenye és ruhája is tiszta és rendezett. Csak épp belül érzi magát öregnek és nyúzottnak.
Nem sok ideje marad ilyesmiken agyalni, ugyanis máris megtörténik az incidens. Lassú, ráérős tempóban halad továbbra is, amikor legjobb, és mostanában mondhatni egyetlen barátnéja nekirohan. Szegény leányzó esik egy szép íveset, sőt Ephemia is majdnem, de ő nem esik el, csak nagy erővel nekipuffan vállal a falnak. Hirtelenjében szívéhez kap, aztán felocsúdik, amikor visszanyerte egyensúlyát.*
- Ööö...
*Szólal meg, mint aki azt is elfeledte, milyen érzés másokkal szóba állni.*
- Szervusz Aenae. Hová ez a nagy sietség?
*Megmasszírozza a karját, amelyiket épp beütötte, aztán elmosolyodik. Aligha váltottak pár értelmes szót az elmúlt napokban, ami főleg Effi miatt volt így. Végül is ő volt az, aki elzárkózott mindentől és mindenkitől.*
- Ziana Yedhirnek? *Ízlelgeti a nevet. Valahol már biztosan hallotta.* Ööö, nos, miért és hová?
*Agyal még egy kicsikét, hátratekint a szobája felé, aztán pedig vissza Aenae-re.*
- Mehetek veled?
*Halkan kérdezi, szóval nem hangzik segélykiáltásnak, de ő nagyon jól tudja, hogy ez az. Nem szeretne most egyedül lenni.*
9325. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-15 14:48:34
Üzenet elküldve: 2019-03-15 14:48:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
- Akkor hát biztosan a képzeletem játszott velem.
*Masszírozni kezdi a halántékát a szürreális emlékre, akaratlanul is megérinti a homlokán a sebhelyet, amivel még mindig nem tud megbarátkozni. Önkénytelenül pillant a Pycta nyakán lévő heg felé, mennyit cirógatta.
Megtenné most is, de valahogy elromlik minden, mikor Pycta távozóra fogná. Lassan kezd betelni nála az a bizonyos pohár. Ezen a ponton már dühös az egész világra, dühén pedig egy csók sem enyhít, viszont zavarba hozza. Fogja a férfi kezét, nem ereszti.*
- Tudod, hogy Kagan miért jött el északról?
*Költői a kérdés, nem várja meg Pycta válaszát, folytatja is.*
- Összeveszett a fivérével és megölte. A fivére egyetlen fiút hagyott maga után.
*Halkan beszél, csak Pyctának, állával azonban Nirs felé biccent, hogy az elf tudhassa, hogy ki is az apátlan fiú.*
- Kedvelem Nirst. Nagyon. Politikailag is helyes döntés lenne. Olajág az északon maradtaknak. Sajnálom. Mindent elképesztően sajnálok. Elképzelni sem tudod, hogy mennyire.
*Suttogja és most már elengedi a másik kezét. Nem tudja, hogy Pycta mire számított, bár azt sem tulajdonképpen, hogy ő maga mit remélt, vagy, hogy Nirs mit remél. Annyi bizonyos, hogy ő soha de soha nem akart megbántani senkit, de mégis folyamatosan sikerül neki. Talán ideje lenne elgondolkodnia azon, hogy valóban ő az egész képletben a zavaró elem, amit ki kell iktatni.
Néz egy darabig Pycta után, de csak míg az elhagyja a helyiséget, aztán vet egy lapos pillantást Nirsre és ezek után ő is távozik. Szüksége van némi magányra. Igen és ehhez keresni fog egy mindentől távol eső barlangot.*
//Burzsul lapos-gyapjastevetartó oligarcha//
*Csak arra tud koncentrálni, hogy minél messzebb kerüljön mindentől és mindenkitől. Megint kezd átmenni hisztérikusba, úgyhogy előre nemigen figyel, csak a háta mögé, hogy még véletlenül se kövesse senki, vagy ha mégis követné, akkor ahhoz hozzávághasson valami a keze ügyébe kerülő tereptárgyat.
Mivel nem előre figyel, viszont igen lendületesen halad, így megtörténik az, hogy nagy valószínűséggel fellöki a folyosón haladó Effyt, akárhogyan is, de ő seggre esik, ha nem az ütközéstől, akkor attól, hogy az utolsó pillanatban próbálja azt elkerülni.*
- Ó a manóba már.
*Kászálódik fel és masszírozza a saját hátsóját, amit sikeresen megütött most. Ha kell, akkor Effynek is segít felkelni.*
- El kell vinni a levelet Ziana Yedhirnek.
*Maga sem tudja, hogy miért pont ezt mondja, de végül ez bukik ki a száján.*
- Akkor hát biztosan a képzeletem játszott velem.
*Masszírozni kezdi a halántékát a szürreális emlékre, akaratlanul is megérinti a homlokán a sebhelyet, amivel még mindig nem tud megbarátkozni. Önkénytelenül pillant a Pycta nyakán lévő heg felé, mennyit cirógatta.
Megtenné most is, de valahogy elromlik minden, mikor Pycta távozóra fogná. Lassan kezd betelni nála az a bizonyos pohár. Ezen a ponton már dühös az egész világra, dühén pedig egy csók sem enyhít, viszont zavarba hozza. Fogja a férfi kezét, nem ereszti.*
- Tudod, hogy Kagan miért jött el északról?
*Költői a kérdés, nem várja meg Pycta válaszát, folytatja is.*
- Összeveszett a fivérével és megölte. A fivére egyetlen fiút hagyott maga után.
*Halkan beszél, csak Pyctának, állával azonban Nirs felé biccent, hogy az elf tudhassa, hogy ki is az apátlan fiú.*
- Kedvelem Nirst. Nagyon. Politikailag is helyes döntés lenne. Olajág az északon maradtaknak. Sajnálom. Mindent elképesztően sajnálok. Elképzelni sem tudod, hogy mennyire.
*Suttogja és most már elengedi a másik kezét. Nem tudja, hogy Pycta mire számított, bár azt sem tulajdonképpen, hogy ő maga mit remélt, vagy, hogy Nirs mit remél. Annyi bizonyos, hogy ő soha de soha nem akart megbántani senkit, de mégis folyamatosan sikerül neki. Talán ideje lenne elgondolkodnia azon, hogy valóban ő az egész képletben a zavaró elem, amit ki kell iktatni.
Néz egy darabig Pycta után, de csak míg az elhagyja a helyiséget, aztán vet egy lapos pillantást Nirsre és ezek után ő is távozik. Szüksége van némi magányra. Igen és ehhez keresni fog egy mindentől távol eső barlangot.*
//Burzsul lapos-gyapjastevetartó oligarcha//
*Csak arra tud koncentrálni, hogy minél messzebb kerüljön mindentől és mindenkitől. Megint kezd átmenni hisztérikusba, úgyhogy előre nemigen figyel, csak a háta mögé, hogy még véletlenül se kövesse senki, vagy ha mégis követné, akkor ahhoz hozzávághasson valami a keze ügyébe kerülő tereptárgyat.
Mivel nem előre figyel, viszont igen lendületesen halad, így megtörténik az, hogy nagy valószínűséggel fellöki a folyosón haladó Effyt, akárhogyan is, de ő seggre esik, ha nem az ütközéstől, akkor attól, hogy az utolsó pillanatban próbálja azt elkerülni.*
- Ó a manóba már.
*Kászálódik fel és masszírozza a saját hátsóját, amit sikeresen megütött most. Ha kell, akkor Effynek is segít felkelni.*
- El kell vinni a levelet Ziana Yedhirnek.
*Maga sem tudja, hogy miért pont ezt mondja, de végül ez bukik ki a száján.*
9324. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-15 12:55:56
Üzenet elküldve: 2019-03-15 12:55:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
- Nem jártunk arrafelé abban az időben. *Gondolkodik el emlékein, de bizonyos abban, hogy a Mágustorony környékén nem járt azóta, hogy elhagyta a füves pusztára induló csapatot. Főleg nem Xauzurral, aki később csatlakozott a csuhátlan csuháshoz.*
- Igen, minden bizonnyal. *Válaszol halovány mosollyal, szinte suttogva. Lesüti a tekintetét, hibásnak érzi magát, de akkoriban kezdett minden szétesni. Nagyon szüksége lett volna Aenae támogatására. Bár nem szokott gondolkodni ilyesmin, most mégis eljátszik a gondolattal, hogy ha engedékenyebb lett volna és nem olyan önfejű, sosem válnak el az útjaik. Bár akkor a küldetés, amelyet a Fákban Lakó bízott rá, az szakította volna el őket egymástól. Sajnos már sosem tudják meg, hogyan történtek volna a dolgok.
Aenae anyjának halálára szomorúan felnéz, a lány elmesélte neki már párszor, hogy anyja mennyire ragaszkodott a vagyonához, de egy gyöngysorért meghalni, mégiscsak szomorú vég. Értelmetlen. Persze ezeket az érzéseket nem önti szavakba, csak gyengéden megszorítja a topázszemű kezét.
A trónus felől szálló szavakat a lány is meghallja, és valóban, az erdőmélyi elf pontosan tudja, milyen az, amikor Aenae dühbe gurul. Volt már alkalma látni. Ahogy a topázszemű felpattan, úgy ő is feláll, elengedi a kezet, amelyet eddig tartott, de nem lép előre, megáll a lány mögött félig takarásban.
Ő maga is érez egyfajta szándékosságot abban, hogy az ifjú éppen mostanra időzítette a leánykérés felemlítését és kevesen tudják jobban a csuhátlan csuhásnál, mennyire ódzkodik a házasság gondolatától Aenae. Enyhén lehajtott fejjel nézi oldalról a lányt, a szemeiben egyre növekvő, kirobbanni készülő haragot. Ő maga nem érez semmit az ifjú férfi iránt, sem megvetést, sem haragot. Neki csak egy fiatal fiú, aki meggondolatlan dolgokat csinál, amivel csak fejére vonja Aenae haragját. Az Erdő Szíve óvja őt tőle.
Ám a topázszemű szavaiból arra következtet, hogy mindez nem előre megbeszélt dolog, hogy a lány nem is tudott a leánykérés lehetőségéről, tehát nem a kérője. Nem szeretne senki boldogsága elé állni, de a szíve még mindig rajong Aenae-ért.
A halkabbra fogott hangot talán a lány nem hallja, de a csuhátlan csuhás igen, számára kétségtelen, hogy a fiú feleségül akarja kérni Aenaet. Szárazat nyel és a lány elé lép, hogy elállja a tekintetek útját, most csak ő akar szót váltani vele.*
- Úgy látom, jobb, ha megyek. *Mondja. Szavai mögött ott bujkál a szomorúság. Lombzöld tekintete topáz párját keresi.*
- Tudom, hogy megbántottalak, tudom, hogy szeretlek, de jobbnak látom, ha most visszatérek az erdőbe. A folyónál, nyugatra a várostól mindig megtalálsz, ha szükséged volna rám. *Nem mondja el, hogy az ifjú mire készül, azt a harcot neki kell megvívnia, nem volna szép, ha keresztbe tenne neki azzal, hogy még jobban felhergeli Aenaet.*
- Az Erdő Szíve vigyázzon rád és hozzon neked boldogságot. *Talán könny csillog a szemében, talán csak a fáklyák fénye mutatja úgy, de lassan odahajol a lányhoz és megcsókolja. Pusztán egy apró érintés, rövid, de sok mindent elmesél. Nem érdekli sem Waldran, sem az ifjú, ő most úgyis elhagyja a Vashegyet és ki tudja, mikor tér majd vissza.
Ha Aenae elengedi, megfordul és megindul kifelé a trónteremből, persze megvárja a topázszemű válaszát előtte és Waldran előtt megtorpan.*
- Waldran nagyúr, köszönöm, hogy fogadtál és köszönöm megértő szavaid. A Fákban Lakó legyen veled és birodalmaddal. *Köszön el száraz, kifejezéstleen hangon. Az ifjúra nem néz rá, nem tudná kizárni érzelmeit, így jobb, ha nem pillant bele most a szemébe. Uralkodnia kell érzelmein, a testén és a tettein. Gépies lépésekkel hagyja el a tróntermet, ha ezt engedik neki.*
A hozzászólás írója (Pycta del Ventus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.15 13:01:35
- Nem jártunk arrafelé abban az időben. *Gondolkodik el emlékein, de bizonyos abban, hogy a Mágustorony környékén nem járt azóta, hogy elhagyta a füves pusztára induló csapatot. Főleg nem Xauzurral, aki később csatlakozott a csuhátlan csuháshoz.*
- Igen, minden bizonnyal. *Válaszol halovány mosollyal, szinte suttogva. Lesüti a tekintetét, hibásnak érzi magát, de akkoriban kezdett minden szétesni. Nagyon szüksége lett volna Aenae támogatására. Bár nem szokott gondolkodni ilyesmin, most mégis eljátszik a gondolattal, hogy ha engedékenyebb lett volna és nem olyan önfejű, sosem válnak el az útjaik. Bár akkor a küldetés, amelyet a Fákban Lakó bízott rá, az szakította volna el őket egymástól. Sajnos már sosem tudják meg, hogyan történtek volna a dolgok.
Aenae anyjának halálára szomorúan felnéz, a lány elmesélte neki már párszor, hogy anyja mennyire ragaszkodott a vagyonához, de egy gyöngysorért meghalni, mégiscsak szomorú vég. Értelmetlen. Persze ezeket az érzéseket nem önti szavakba, csak gyengéden megszorítja a topázszemű kezét.
A trónus felől szálló szavakat a lány is meghallja, és valóban, az erdőmélyi elf pontosan tudja, milyen az, amikor Aenae dühbe gurul. Volt már alkalma látni. Ahogy a topázszemű felpattan, úgy ő is feláll, elengedi a kezet, amelyet eddig tartott, de nem lép előre, megáll a lány mögött félig takarásban.
Ő maga is érez egyfajta szándékosságot abban, hogy az ifjú éppen mostanra időzítette a leánykérés felemlítését és kevesen tudják jobban a csuhátlan csuhásnál, mennyire ódzkodik a házasság gondolatától Aenae. Enyhén lehajtott fejjel nézi oldalról a lányt, a szemeiben egyre növekvő, kirobbanni készülő haragot. Ő maga nem érez semmit az ifjú férfi iránt, sem megvetést, sem haragot. Neki csak egy fiatal fiú, aki meggondolatlan dolgokat csinál, amivel csak fejére vonja Aenae haragját. Az Erdő Szíve óvja őt tőle.
Ám a topázszemű szavaiból arra következtet, hogy mindez nem előre megbeszélt dolog, hogy a lány nem is tudott a leánykérés lehetőségéről, tehát nem a kérője. Nem szeretne senki boldogsága elé állni, de a szíve még mindig rajong Aenae-ért.
A halkabbra fogott hangot talán a lány nem hallja, de a csuhátlan csuhás igen, számára kétségtelen, hogy a fiú feleségül akarja kérni Aenaet. Szárazat nyel és a lány elé lép, hogy elállja a tekintetek útját, most csak ő akar szót váltani vele.*
- Úgy látom, jobb, ha megyek. *Mondja. Szavai mögött ott bujkál a szomorúság. Lombzöld tekintete topáz párját keresi.*
- Tudom, hogy megbántottalak, tudom, hogy szeretlek, de jobbnak látom, ha most visszatérek az erdőbe. A folyónál, nyugatra a várostól mindig megtalálsz, ha szükséged volna rám. *Nem mondja el, hogy az ifjú mire készül, azt a harcot neki kell megvívnia, nem volna szép, ha keresztbe tenne neki azzal, hogy még jobban felhergeli Aenaet.*
- Az Erdő Szíve vigyázzon rád és hozzon neked boldogságot. *Talán könny csillog a szemében, talán csak a fáklyák fénye mutatja úgy, de lassan odahajol a lányhoz és megcsókolja. Pusztán egy apró érintés, rövid, de sok mindent elmesél. Nem érdekli sem Waldran, sem az ifjú, ő most úgyis elhagyja a Vashegyet és ki tudja, mikor tér majd vissza.
Ha Aenae elengedi, megfordul és megindul kifelé a trónteremből, persze megvárja a topázszemű válaszát előtte és Waldran előtt megtorpan.*
- Waldran nagyúr, köszönöm, hogy fogadtál és köszönöm megértő szavaid. A Fákban Lakó legyen veled és birodalmaddal. *Köszön el száraz, kifejezéstleen hangon. Az ifjúra nem néz rá, nem tudná kizárni érzelmeit, így jobb, ha nem pillant bele most a szemébe. Uralkodnia kell érzelmein, a testén és a tettein. Gépies lépésekkel hagyja el a tróntermet, ha ezt engedik neki.*
A hozzászólás írója (Pycta del Ventus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.15 13:01:35
9323. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-15 10:35:34
Üzenet elküldve: 2019-03-15 10:35:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
* Úgy tűnik, hogy Waldran kellő önbizalmat öntött a fiúba ahhoz, hogy ne remegjen a térde amikor majd a lány elé áll, hogy megkérje a kezét. Legalábbis a férfi szeretné ezt hinni, mert elég gyászos lenne, ha úgy történne a lánykérés, hogy közben teljesen bizonytalan, és azt se tudja, hogy mit csinál. Persze nem felejti el, hogy ő is így kérte meg Ephemia kezét, de az teljesen más dolog. A fenyegetésre kapott válasszal elégedett, nem is gondolta, hogy Nirstől féltenie kellene kedvenc unokahúgát, de azért jónak látta elmondani, hogy mire számíthat a srác. A kérdésre elgondolkodik, és megrántja a vállát. *
- Nem hiszem, hogy sokáig időzne itt. Valami közössége van, ami várja vissza, egy küldetéssel kapcsolatban jött jelenteni, aztán ha már itt volt, elbeszélget a szerelmeddel is. Régről ismerik egymást. * Waldran számára evidens, hogy az elf nem azért jött, hogy a lánnyal beszéljen, hanem a kötelességtudat vezérelte, hogy lejelentse a sikertelen küldetést. *
- De a helyedben nem most kérném meg, elég mérgesnek tűnik. Meg amúgy is, ennek meg kell adni a módját. Borotválkozz meg! Fürödj le, és szedj neki gazokat is. Színeseket, egy szép csokorral. Szerintem szedjed, ne vegyed, mert az személyesebb. Aztán csak lepd meg. Áll elé, mondd el mit érzel, és kérdezd meg, hogy akar-e a feleséged lenni, nem kell túlbonyolítani a dolgot. Ha úgy érzi, hogy ez a helyes döntés, úgyis igent mond. Ha nem akar hozzád menni, akkor meg ugrabundázhozhatsz és adhatsz neki műsort, akkor se fog változni a véleménye. Szóval egyenesség, őszinteség, ápolt külső, gazok. * Foglalja össze még egyszer, hogy mi mindent tanult a lánykérésről nemrég. *
* Úgy tűnik, hogy Waldran kellő önbizalmat öntött a fiúba ahhoz, hogy ne remegjen a térde amikor majd a lány elé áll, hogy megkérje a kezét. Legalábbis a férfi szeretné ezt hinni, mert elég gyászos lenne, ha úgy történne a lánykérés, hogy közben teljesen bizonytalan, és azt se tudja, hogy mit csinál. Persze nem felejti el, hogy ő is így kérte meg Ephemia kezét, de az teljesen más dolog. A fenyegetésre kapott válasszal elégedett, nem is gondolta, hogy Nirstől féltenie kellene kedvenc unokahúgát, de azért jónak látta elmondani, hogy mire számíthat a srác. A kérdésre elgondolkodik, és megrántja a vállát. *
- Nem hiszem, hogy sokáig időzne itt. Valami közössége van, ami várja vissza, egy küldetéssel kapcsolatban jött jelenteni, aztán ha már itt volt, elbeszélget a szerelmeddel is. Régről ismerik egymást. * Waldran számára evidens, hogy az elf nem azért jött, hogy a lánnyal beszéljen, hanem a kötelességtudat vezérelte, hogy lejelentse a sikertelen küldetést. *
- De a helyedben nem most kérném meg, elég mérgesnek tűnik. Meg amúgy is, ennek meg kell adni a módját. Borotválkozz meg! Fürödj le, és szedj neki gazokat is. Színeseket, egy szép csokorral. Szerintem szedjed, ne vegyed, mert az személyesebb. Aztán csak lepd meg. Áll elé, mondd el mit érzel, és kérdezd meg, hogy akar-e a feleséged lenni, nem kell túlbonyolítani a dolgot. Ha úgy érzi, hogy ez a helyes döntés, úgyis igent mond. Ha nem akar hozzád menni, akkor meg ugrabundázhozhatsz és adhatsz neki műsort, akkor se fog változni a véleménye. Szóval egyenesség, őszinteség, ápolt külső, gazok. * Foglalja össze még egyszer, hogy mi mindent tanult a lánykérésről nemrég. *
9322. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-15 09:49:01
Üzenet elküldve: 2019-03-15 09:49:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
*Mindent számba véve különösebb hátrányok nem értéj azóta, hogy a Vashegyre érkezett, figyelembe véve, hogy ki is ő. És ez még Kaganra is igaz, aki ugyan nem rajongott érte, de legalábbis eltűrte a jelenlétét. Viszont ez a megszólítás zavarba hozza. Még otthon sem szólította senki így. Amiben persze múlhatatlan érdeme van Kagannak, aki végzett az apjával. Waldran mondandójának egy része hasonló érzéseket kelt benne. Tisztában van vele ugyan, hogy Aenae a Vashegy úrnője, de sohsaem gondolt rá így, csak mint a szerelmére. Az ő olvasatában valahogy Waldran számít az egyedüli úrnak ezen a vidéken. Természetesnek érezte tehát, hogy elsősorban tőle kéri meg a lány kezét, de félig-meddig kitérő választ kap. A következő gondolata viszont már az, hogy nagyon is egyértelmű volt ez. Waldran tulajdonképpen áldását adta a dologra, és már Aenae-n múlik minden. Ebben a pillanatban ezt érzi könnyebbnek. Hiszen Aenae szereti, és minden bizonnyal boldog lesz, hogy a történtek és a kis fattyú után is nőül akarja venni. Aztán megint eszábe jut, hogy Aenae a Vashegy úrnője. És bár a megesett lányoknak nincs nagy keletje, de ha valakinek ekkora hatalma és vagyona van, az más színezetet ad a dolognak. Talán ez a Pycta is ezért lebzsel itt?*
- Meg fogom tenni. *bólogat, Waldran támogatását tudva. ~Remélem a piacon találok valami vándor ötvöst.~ Aztán kap még egy kis vállveregetést, meg egy egyértelmű figyelmeztetést. És tudja, hogy Waldran nem habozna kitörni a nyakát, ha ezt nem szívlelné meg.*
- Ettől nem kell félned. *vet megint egy pillantást a páros felé, és ezúttal Pyctát szinte nem is látja, hiszen esmeg keresztben áll a szeme a nagy szerelemtől* Nem akarok semmit jobban, mint boldognak tudni őt. És hiszek benne, hogy mellettem az lesz.
*Kicsit elhúzza a száját, mert arra gondol, hogy még nem tette fel a nagy kérdést Aenae-nek, és a válaszban sem lehet teljesen biztos.*
- De ha nélkülem akar az lenni, akkor... akkor úgy lesz.
*A gondolattól is összefacsarodik a szíve, mert ezt el sem tudná képzelni. De feltámad benne a mártír, és arra gondol, hogy ha Aenae így döntene, ő bizony nem fog az útjába állni. Elbujdokol a Vashegyről, remetének áll... vagy elmegy a Vérkertbe és Sa'Tereth segedelmével olyan hatalmas és rettegett mágussá képzi magát, hogy egész Lanawin megemlegeti a nevét. Visszafordul Waldranhoz, és most már kicsit halkabbra fogja a szavait.*
- Mit gondolsz, mikor kérjem meg? Ez a Pycta meddig marad?
*Mindent számba véve különösebb hátrányok nem értéj azóta, hogy a Vashegyre érkezett, figyelembe véve, hogy ki is ő. És ez még Kaganra is igaz, aki ugyan nem rajongott érte, de legalábbis eltűrte a jelenlétét. Viszont ez a megszólítás zavarba hozza. Még otthon sem szólította senki így. Amiben persze múlhatatlan érdeme van Kagannak, aki végzett az apjával. Waldran mondandójának egy része hasonló érzéseket kelt benne. Tisztában van vele ugyan, hogy Aenae a Vashegy úrnője, de sohsaem gondolt rá így, csak mint a szerelmére. Az ő olvasatában valahogy Waldran számít az egyedüli úrnak ezen a vidéken. Természetesnek érezte tehát, hogy elsősorban tőle kéri meg a lány kezét, de félig-meddig kitérő választ kap. A következő gondolata viszont már az, hogy nagyon is egyértelmű volt ez. Waldran tulajdonképpen áldását adta a dologra, és már Aenae-n múlik minden. Ebben a pillanatban ezt érzi könnyebbnek. Hiszen Aenae szereti, és minden bizonnyal boldog lesz, hogy a történtek és a kis fattyú után is nőül akarja venni. Aztán megint eszábe jut, hogy Aenae a Vashegy úrnője. És bár a megesett lányoknak nincs nagy keletje, de ha valakinek ekkora hatalma és vagyona van, az más színezetet ad a dolognak. Talán ez a Pycta is ezért lebzsel itt?*
- Meg fogom tenni. *bólogat, Waldran támogatását tudva. ~Remélem a piacon találok valami vándor ötvöst.~ Aztán kap még egy kis vállveregetést, meg egy egyértelmű figyelmeztetést. És tudja, hogy Waldran nem habozna kitörni a nyakát, ha ezt nem szívlelné meg.*
- Ettől nem kell félned. *vet megint egy pillantást a páros felé, és ezúttal Pyctát szinte nem is látja, hiszen esmeg keresztben áll a szeme a nagy szerelemtől* Nem akarok semmit jobban, mint boldognak tudni őt. És hiszek benne, hogy mellettem az lesz.
*Kicsit elhúzza a száját, mert arra gondol, hogy még nem tette fel a nagy kérdést Aenae-nek, és a válaszban sem lehet teljesen biztos.*
- De ha nélkülem akar az lenni, akkor... akkor úgy lesz.
*A gondolattól is összefacsarodik a szíve, mert ezt el sem tudná képzelni. De feltámad benne a mártír, és arra gondol, hogy ha Aenae így döntene, ő bizony nem fog az útjába állni. Elbujdokol a Vashegyről, remetének áll... vagy elmegy a Vérkertbe és Sa'Tereth segedelmével olyan hatalmas és rettegett mágussá képzi magát, hogy egész Lanawin megemlegeti a nevét. Visszafordul Waldranhoz, és most már kicsit halkabbra fogja a szavait.*
- Mit gondolsz, mikor kérjem meg? Ez a Pycta meddig marad?
9321. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2019-03-14 23:43:48
Üzenet elküldve: 2019-03-14 23:43:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Aenaet (és Waldrant) keresve//
- Azt hittem, hogy téged látlak. Meg Xauzurt. De gondolom, hogy csak a képzeletem játszott velem. Sajnálom, hogy úgy váltunk el, ahogy. Minden másként alakulhatott volna.
*Például nem lenne ilyen pocsék az elf frizurája, neki nem lenne Briwal gyereke a hasában és talán Kagan sem szobrult volna meg. Ezt persze nem tudhatja biztosan, de szeretne hinni benne, hogy így lett volna.*
- Tudod egy gyöngysorért halt meg. Utolsó leheletével egy nyavalyás gyöngysort védett. Nem verték úgy masszává, mint Kagan feleségét, de nem volt egy szép látvány. Rágyújtottuk a házat.
*Sokszor mesélt Pyctának az anyjáról és arról, hogy mennyi konfliktusuk volt, különösen a nevelőapja megbolondulása után. A lány talán színt vallana mindenről, ha nem ütnék meg a füleit Nirs szavai. Érzi, hogy elönti a pulykaméreg, szívesen felugrana és kiabálni kezdene Nirsszel, hogy ezt mégis hogy képzeli. Valószínűleg Waldranhoz is lenne egy-két keresetlen szava, hiszen a fiú vállát veregeti, bár szavait nem hallja, de a váll veregetésből azt gondolja, hogy biztatja Nirst. Milyen jogon?! Annak ellenére, hogy mióta Waldrant ismeri, mindig azt kívánta, hogy inkább ő legyen az apja Kagan helyett, de most mégis számon kérné rajta, hogy miért csinál úgy, mintha az apja lenne?! Csak Pycta kérdésére fordul újra az elf felé.*
- Úgy tűnik, hogy az.
*Pycta eléggé ismerheti már ahhoz, hogy tökéletesen lássa rajta a dühöt. Ugyanakkora Aenae egy pillanatig nem gondol arra, hogy Nirs talán direkt mostanra időzítette ezt a lánykérést, vagy mit. Viszont pont annyira ki van akadva, mint mikor a fürdőben meghallotta, hogy ő már Nirs menyasszonya. Ugyanazt a haragot érzi, mint akkor, fel is pattan, hogy Nirs orra alá dörgölje, hogy kikérje magának, hogy vele miért is nem beszélte ezt meg, de újra görcsölni kezd a hasa, ezért hamar visszaül a székre, ahonnan felállt.
Szereti Nirst, de ezzel a házasságtémával nagyon ki tudja akasztani. Pyctát is szereti, noha nem úgy mint régen, annak vége szakadt akkor, mikor elváltak egymástól. Ettől függetlenül külön hely van az elf számára a lány szívében, első szerelem, annak pedig kiemelt hely jár.*
- Azt hittem, hogy téged látlak. Meg Xauzurt. De gondolom, hogy csak a képzeletem játszott velem. Sajnálom, hogy úgy váltunk el, ahogy. Minden másként alakulhatott volna.
*Például nem lenne ilyen pocsék az elf frizurája, neki nem lenne Briwal gyereke a hasában és talán Kagan sem szobrult volna meg. Ezt persze nem tudhatja biztosan, de szeretne hinni benne, hogy így lett volna.*
- Tudod egy gyöngysorért halt meg. Utolsó leheletével egy nyavalyás gyöngysort védett. Nem verték úgy masszává, mint Kagan feleségét, de nem volt egy szép látvány. Rágyújtottuk a házat.
*Sokszor mesélt Pyctának az anyjáról és arról, hogy mennyi konfliktusuk volt, különösen a nevelőapja megbolondulása után. A lány talán színt vallana mindenről, ha nem ütnék meg a füleit Nirs szavai. Érzi, hogy elönti a pulykaméreg, szívesen felugrana és kiabálni kezdene Nirsszel, hogy ezt mégis hogy képzeli. Valószínűleg Waldranhoz is lenne egy-két keresetlen szava, hiszen a fiú vállát veregeti, bár szavait nem hallja, de a váll veregetésből azt gondolja, hogy biztatja Nirst. Milyen jogon?! Annak ellenére, hogy mióta Waldrant ismeri, mindig azt kívánta, hogy inkább ő legyen az apja Kagan helyett, de most mégis számon kérné rajta, hogy miért csinál úgy, mintha az apja lenne?! Csak Pycta kérdésére fordul újra az elf felé.*
- Úgy tűnik, hogy az.
*Pycta eléggé ismerheti már ahhoz, hogy tökéletesen lássa rajta a dühöt. Ugyanakkora Aenae egy pillanatig nem gondol arra, hogy Nirs talán direkt mostanra időzítette ezt a lánykérést, vagy mit. Viszont pont annyira ki van akadva, mint mikor a fürdőben meghallotta, hogy ő már Nirs menyasszonya. Ugyanazt a haragot érzi, mint akkor, fel is pattan, hogy Nirs orra alá dörgölje, hogy kikérje magának, hogy vele miért is nem beszélte ezt meg, de újra görcsölni kezd a hasa, ezért hamar visszaül a székre, ahonnan felállt.
Szereti Nirst, de ezzel a házasságtémával nagyon ki tudja akasztani. Pyctát is szereti, noha nem úgy mint régen, annak vége szakadt akkor, mikor elváltak egymástól. Ettől függetlenül külön hely van az elf számára a lány szívében, első szerelem, annak pedig kiemelt hely jár.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094