Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 204 (4061. - 4080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4080. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-19 18:14:46
Üzenet elküldve: 2015-01-19 18:14:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//A tűznél//
* Lassacskán elfogy tányérából a kaja, így az utolsó pár falat után félrerakja a tányért valahova a földre - lehetőség szerint olyan helyre, ahol nem lép rá minden második ember (vagy más), mivel még fel szeretné használni, ha nem fogy el addig is az üstből. Ha nem itt lenne, akkor bizonyára már a harmadik repeta körül járna, de mivel tudja, hogy itt mindig elég az étel, így már megszokta, hogy nem mindig habzsolja be az egészet - inkább "kisebb" részletekben. Na meg persze, ha egyszer nincsen, akkor is lesz még vacsora is, legfeljebb következő nap reggelizik.
Most, hogy az étel elfogyott szája sincs továbbra szolgálatban - nem, mintha idáig akkora fennakadást jelentett volna a teli száj - de most már oda is tud figyelni rá, hogy mit beszél és mit mondanak neki, ha mondanak. Továbbra sem szólal meg túl gyakran, de azért a beszélgetésekre sokkal jobban koncentrál már. Mondjuk pár mondattal mindig le van maradva, most éppen a párbajon tankszik.
Az ő véleménye a dologról, hogy igaz talán jobb döntés lett volna Brennus életben hagyása, de mivel így történt, ezért nem kell fennakadni rajta túlságosan. Kagan elintézte a dolgokat, hogy többet ne legyen ilyen viadal, vagy, ha mégis lenne, akkor meg ne maradjon sok túlélő... A Thargodar vér eltávozott, méghozzá oda, ahol már nincsen teste a lényeknek, csak az örök béke, vagy mi van ott. Morwon valahogy így képzeli el a dolgokat, de ő túlságosan közel van a földhöz - még ha nagy magassága nem is erről árulkodik - ahhoz, hogy megértse ezeket a dolgokat, miszerint a teste itt marad, de a lelke felmegy az égbe. "De akkor hogy...?" *
* Lassacskán elfogy tányérából a kaja, így az utolsó pár falat után félrerakja a tányért valahova a földre - lehetőség szerint olyan helyre, ahol nem lép rá minden második ember (vagy más), mivel még fel szeretné használni, ha nem fogy el addig is az üstből. Ha nem itt lenne, akkor bizonyára már a harmadik repeta körül járna, de mivel tudja, hogy itt mindig elég az étel, így már megszokta, hogy nem mindig habzsolja be az egészet - inkább "kisebb" részletekben. Na meg persze, ha egyszer nincsen, akkor is lesz még vacsora is, legfeljebb következő nap reggelizik.
Most, hogy az étel elfogyott szája sincs továbbra szolgálatban - nem, mintha idáig akkora fennakadást jelentett volna a teli száj - de most már oda is tud figyelni rá, hogy mit beszél és mit mondanak neki, ha mondanak. Továbbra sem szólal meg túl gyakran, de azért a beszélgetésekre sokkal jobban koncentrál már. Mondjuk pár mondattal mindig le van maradva, most éppen a párbajon tankszik.
Az ő véleménye a dologról, hogy igaz talán jobb döntés lett volna Brennus életben hagyása, de mivel így történt, ezért nem kell fennakadni rajta túlságosan. Kagan elintézte a dolgokat, hogy többet ne legyen ilyen viadal, vagy, ha mégis lenne, akkor meg ne maradjon sok túlélő... A Thargodar vér eltávozott, méghozzá oda, ahol már nincsen teste a lényeknek, csak az örök béke, vagy mi van ott. Morwon valahogy így képzeli el a dolgokat, de ő túlságosan közel van a földhöz - még ha nagy magassága nem is erről árulkodik - ahhoz, hogy megértse ezeket a dolgokat, miszerint a teste itt marad, de a lelke felmegy az égbe. "De akkor hogy...?" *
4079. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-19 16:27:22
Üzenet elküldve: 2015-01-19 16:27:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gödörből Hrallhra fel, előre!//
* A törzsfő megszólítására apró félmosoly jelenik meg sebes ajkain, ami gyorsan tova is tűnik, hisz most nincs itt a kaján vigyorok ideje. ~ Xiltyn úr. ~ ezt a megnevezést meg kell még szoknia. Sosem volt nemes, inkább egy gyűlölt sötét féreg, így még amikor hatalma teljében volt, egy másik helyen, egy másik világban, még akkor sem szólították Xiltyn úrnak. Hogy leszármazottai emitt ily magasra jutottak, s ezáltal neki is jár a kitüntetett cím valóban szórakoztató.
Csomagot nem látni nála, csak a botját a kezében, de értelemszerű, hogy nem ezért a göcsörtös fáért tért vissza. Nem szívesen mutatja meg amiért visszajött, de akadékoskodásnak most nincs itt az ideje. Óvatosan benyúl köpönyegének belső zsebébe, és széthajtogatja a fekete posztócsomót, majd kezét felfelé Kagan felé nyújtja, hogy az jól lássa, mi csillog ott a feketeségben. Ezüstszín gyűrű, mi két összefonódó viperát mintáz, kik fogaik között egy apró smaragdot tartanak.*
- Minden értékem. - * teszi hozzá, a látottakhoz, s ha a főnök ennyivel beéri, akkor összehajtja a rongyot, és visszacsúsztatja oda ahonnét előszedte.
Közben megérkeznek páran a törzs tagjai közül Kagan figyelme pedig rájuk terelődik. Xiltyn kissé hátrébb lép, és hallgatja az elhangzó szavakat. A barlang története, amiről a főnök mesél egészen szórakoztató, amolyan tanmese azoknak akiket meg akar félemlíteni. ~ Próbálnál meg egy sötételfet megijeszteni a sötétben. ~ mosoly csuklyája alatt, ám mikor nevét hallja felemeli a fejét és bólintva megfordul. Valami olyasmi következik most amit nem az ő füleinek szántak. *
- Üdv néked törzsfő. Remélem még látjuk egymást. - * búcsúzik, majd kísérőjével kisétál a nagy csarnok elé a kapuhoz, ahol röviden még várakozniuk kell. *
- Milyen hosszú az út a városba Letrion? - * kérdi az embertől. Igazán megpihenne már. *
* A törzsfő megszólítására apró félmosoly jelenik meg sebes ajkain, ami gyorsan tova is tűnik, hisz most nincs itt a kaján vigyorok ideje. ~ Xiltyn úr. ~ ezt a megnevezést meg kell még szoknia. Sosem volt nemes, inkább egy gyűlölt sötét féreg, így még amikor hatalma teljében volt, egy másik helyen, egy másik világban, még akkor sem szólították Xiltyn úrnak. Hogy leszármazottai emitt ily magasra jutottak, s ezáltal neki is jár a kitüntetett cím valóban szórakoztató.
Csomagot nem látni nála, csak a botját a kezében, de értelemszerű, hogy nem ezért a göcsörtös fáért tért vissza. Nem szívesen mutatja meg amiért visszajött, de akadékoskodásnak most nincs itt az ideje. Óvatosan benyúl köpönyegének belső zsebébe, és széthajtogatja a fekete posztócsomót, majd kezét felfelé Kagan felé nyújtja, hogy az jól lássa, mi csillog ott a feketeségben. Ezüstszín gyűrű, mi két összefonódó viperát mintáz, kik fogaik között egy apró smaragdot tartanak.*
- Minden értékem. - * teszi hozzá, a látottakhoz, s ha a főnök ennyivel beéri, akkor összehajtja a rongyot, és visszacsúsztatja oda ahonnét előszedte.
Közben megérkeznek páran a törzs tagjai közül Kagan figyelme pedig rájuk terelődik. Xiltyn kissé hátrébb lép, és hallgatja az elhangzó szavakat. A barlang története, amiről a főnök mesél egészen szórakoztató, amolyan tanmese azoknak akiket meg akar félemlíteni. ~ Próbálnál meg egy sötételfet megijeszteni a sötétben. ~ mosoly csuklyája alatt, ám mikor nevét hallja felemeli a fejét és bólintva megfordul. Valami olyasmi következik most amit nem az ő füleinek szántak. *
- Üdv néked törzsfő. Remélem még látjuk egymást. - * búcsúzik, majd kísérőjével kisétál a nagy csarnok elé a kapuhoz, ahol röviden még várakozniuk kell. *
- Milyen hosszú az út a városba Letrion? - * kérdi az embertől. Igazán megpihenne már. *
4078. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-19 14:28:25
Üzenet elküldve: 2015-01-19 14:28:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Gödörből Hrallhra fel, előre! //
*Isunak már nem igen van lehetősége felelni Kagannak, mert megérkeznek a Nagycsarnokba a többiek. A rozoga sötételf, aki maguk mellé fogadtak és a Kaiyko-trió. Úgy tűnik a lány nagyon rosszul viseli a bezártságot, s ezt valahol meg is tudja érteni. Ugyan a mágusnő nem egy harcos amazon, kevés sanyarúbb sorsot tud elképzelni magának, mint a rács mögött rohadás. Úgy emésztené fel tudásvágyát az érdektelen közöny, mint vasat a rozsda.
Xiltyn ügyein meglepődik, nem tudja hová tenni, de már nem csodálkozik azon, hogy neki senki nem mond semmit.
Végül négyesben maradnak odabent és Kagan belekezd a kis meséjébe. Isurii először csak szürke szemöldökeit ráncolja össze nemtetszése jeléül. Sejti mi célja van a történettel Kagannak, de ne felejtse el, hogy húga is a teremben van, akit talán megkímélhetne a szaftos részletektől mielőtt kidobja a taccsot. Nem sokon múlik, eléggé lesápad a lány és érzi ahogy a ma elfogyasztott tea szeretne visszajönni. Szerencsére múló inger, nem több.
Inkább arra koncentrál a továbbiakban, hogy nagyon hihető legyen az, hogy ő éppen varázsos mérleget állít fel. Talán kántálnia is kellene valamit, vagy látványosan Kaiyko fölé tartania kezeit, meg hasonlók. Jó móka lenne. Szereti az efféle... csínyeket mióta hatalmában áll ténylegesen megtenni mindazt, amit játékból kigondol.*
*Isunak már nem igen van lehetősége felelni Kagannak, mert megérkeznek a Nagycsarnokba a többiek. A rozoga sötételf, aki maguk mellé fogadtak és a Kaiyko-trió. Úgy tűnik a lány nagyon rosszul viseli a bezártságot, s ezt valahol meg is tudja érteni. Ugyan a mágusnő nem egy harcos amazon, kevés sanyarúbb sorsot tud elképzelni magának, mint a rács mögött rohadás. Úgy emésztené fel tudásvágyát az érdektelen közöny, mint vasat a rozsda.
Xiltyn ügyein meglepődik, nem tudja hová tenni, de már nem csodálkozik azon, hogy neki senki nem mond semmit.
Végül négyesben maradnak odabent és Kagan belekezd a kis meséjébe. Isurii először csak szürke szemöldökeit ráncolja össze nemtetszése jeléül. Sejti mi célja van a történettel Kagannak, de ne felejtse el, hogy húga is a teremben van, akit talán megkímélhetne a szaftos részletektől mielőtt kidobja a taccsot. Nem sokon múlik, eléggé lesápad a lány és érzi ahogy a ma elfogyasztott tea szeretne visszajönni. Szerencsére múló inger, nem több.
Inkább arra koncentrál a továbbiakban, hogy nagyon hihető legyen az, hogy ő éppen varázsos mérleget állít fel. Talán kántálnia is kellene valamit, vagy látványosan Kaiyko fölé tartania kezeit, meg hasonlók. Jó móka lenne. Szereti az efféle... csínyeket mióta hatalmában áll ténylegesen megtenni mindazt, amit játékból kigondol.*
4077. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-19 14:10:29
Üzenet elküldve: 2015-01-19 14:10:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// A tűznél elfekvőben. //
- Hát renben. * Mondja tele pofával egy kicsit csalódottan, majd mikor végez feláll és keres egy ivóalkalmatosságot, és tele is tölti a korsót finom sörrel. Visszabattyog, és először is lehúzza a habos folyadékot. Majd böffent egyet, eléggé meleg van a tűz körül, így le is hunyja szemét, párnaként használva eddigi tuskóját, lévén egy igen alacsonyról beszélünk. Rögtön elalszik, pocakja tele, és a sör melegíti is enyhén. Nem beszélve a tűzről, ami ott lobog mellette, ahogy a talaj is száraz alatta, a nagy hőleadástól. Buci arcától, nagyon erősen elkezd horkolni, talán eltörtek valamit az orrában? Minden esetre, a fél tábor felfigyelhet az erős orrhangra, ami azonos a szerzetes lélegzésével. Álmában megint mintha kis tacskó lenne, utasítják, és dolgoztatják. Vizet hord, követ rak, raktárt őriz. Semmi különös, azt leszámítva hogy mindig van vele egy medve. Nem is lenne ezzel baj, de a medve hajdani Brennus dörmögő hangján beszél, amire Kramlaf válaszol, ebből csak a motyogás hallatszik ki, no meg az enyhe nyálcsorgás az arcszőrzetén. A medve páncélozott, bár nem annyira mint volt ellenfele, és nem is vad. Sőt, mintha barátok lennének, ahogy telik az álom úgy éli át újra életét, ám most valahol mindig felfedezhető a medve. A kolostorban a kapu előtt ül. A Thargodarokkal való találkozásánál, az erdőből figyel, a kőfejtésnél az egyik rakáson alszik. Ha nem keltik fel eljut egészen a párbaj köréig ahol is a medve szájából veszi el fáklyát, és vágja a másik medve fejéhez. A harc elteltével az állat megnyalogatja a pépes összezúzott fejet, és elvonul a táborból. Ez után nem ébred fel hősünk - már ha eddig nem keltették volna, - csak élvezi az álmát, ami tegnap kimaradt. *
- Hát renben. * Mondja tele pofával egy kicsit csalódottan, majd mikor végez feláll és keres egy ivóalkalmatosságot, és tele is tölti a korsót finom sörrel. Visszabattyog, és először is lehúzza a habos folyadékot. Majd böffent egyet, eléggé meleg van a tűz körül, így le is hunyja szemét, párnaként használva eddigi tuskóját, lévén egy igen alacsonyról beszélünk. Rögtön elalszik, pocakja tele, és a sör melegíti is enyhén. Nem beszélve a tűzről, ami ott lobog mellette, ahogy a talaj is száraz alatta, a nagy hőleadástól. Buci arcától, nagyon erősen elkezd horkolni, talán eltörtek valamit az orrában? Minden esetre, a fél tábor felfigyelhet az erős orrhangra, ami azonos a szerzetes lélegzésével. Álmában megint mintha kis tacskó lenne, utasítják, és dolgoztatják. Vizet hord, követ rak, raktárt őriz. Semmi különös, azt leszámítva hogy mindig van vele egy medve. Nem is lenne ezzel baj, de a medve hajdani Brennus dörmögő hangján beszél, amire Kramlaf válaszol, ebből csak a motyogás hallatszik ki, no meg az enyhe nyálcsorgás az arcszőrzetén. A medve páncélozott, bár nem annyira mint volt ellenfele, és nem is vad. Sőt, mintha barátok lennének, ahogy telik az álom úgy éli át újra életét, ám most valahol mindig felfedezhető a medve. A kolostorban a kapu előtt ül. A Thargodarokkal való találkozásánál, az erdőből figyel, a kőfejtésnél az egyik rakáson alszik. Ha nem keltik fel eljut egészen a párbaj köréig ahol is a medve szájából veszi el fáklyát, és vágja a másik medve fejéhez. A harc elteltével az állat megnyalogatja a pépes összezúzott fejet, és elvonul a táborból. Ez után nem ébred fel hősünk - már ha eddig nem keltették volna, - csak élvezi az álmát, ami tegnap kimaradt. *
4076. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-19 13:57:13
Üzenet elküldve: 2015-01-19 13:57:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Gödörből Hrallhra fel, előre! //
*Khan annyira számít lovagnak mint az a nemes, aki kiváltságlevelét aranyon vásárolta. Nem tekinti magát annak, csak azért mert gyermekkora óta áhítja a címet. Ha beleszületett volna abba az életbe bizonyára másképp érezne iránta, mint ahogy azt hallhatta már Gabrientől is, akinek megadatott a lehetőség, hogy születése jogán magát nemes úrnak címeztethesse, s mégis... a nincstelen kószák szabad életét választotta egy kastély oltalma helyett. Nem hibáztathatja érte.
Egykoron hallott néhány rigmust holmi alapelvekről, amelyeket egy lovag magáénak vall és erényének páncéljaként hord. Mulattató gondolat elképzelni egy ilyen alakot: pajzsa a becsület, kardjának "acélját" nem egyéb anyagból gyúrták mint az igazságosság amellyel lesújt a védteleneket és gyámoltalanokat bántalmazókra. Létezett egyáltalán valaha is olyan, aki maradéktalanul eleget tett fogadalmának és élte utolsó napjáig kitartott mellettük? Relatívan kezelendő fogalom persze az időtáv ebben az esetben, Khannak nehezére esik elhinni, hogy az, aki hasonló kvalitású életet választ magának békés öregkort megéljen. Párban járó fogalomnak tekinti a rugalmatlan becsületességet és a dőre idiotizmust.*
~ A méltóság rozsda egy tompa pengén. ~
*A zöldszemű által képviselt "hivatás" alacsony presztízsű, még közelebb jár az igazsághoz ha a megvetettséggel teszik egy rangra. Ő sohasem talált benne kivetnivalót, sokkal letisztultabb üzleti etikettel rendelkezik mint a kapzsi bankárok vagy kereskedők által űzött szakmák. Az embereknek problémájuk van, Khannak és társainak pedig ára. Köpönyegforgatók persze szép szerivel akadnak, "híg a szakma", maga is tett olyat, amit nem vésne fel hőstetteinek legendáriumába (ha birtokában volna ilyennek). Közkeletű vélekedés hát felőlük az, hogy harcolnak egy ügyért, de meg nem halnak érte. Táplálkoznak ebből vajon Kagan fenntartásai is? Mert azokból akad, kimondva-kimondatlanul is.
A törzsi büntetőeljárásról szóló történetet jól az eszébe vési és emlékeztetni fogja magát rá, hogy a jövőben ne tegye próbára a Thargodarok fantáziáját e tekintetben.
Nevezett feladatuk kísérőszolgálat ellátása lesz. Óvakodik hirtelenjében vont konzekvenciák levonásától, ugyanakkor világosabbá válik a vezér választása a patrónusok személye kapcsán. Nem keverednek bonyolultabb eligazításba, rutinfeladatnak is elkönyvelhetné a dolgot, ha Xiltyn és Letrion útra bocsátását követően nem tartaná még a Hrallban Kaiykot és Khant magát. A távozókra pillant, legfőképp a sötételfre, akinek fajtájával szerencsétlen csillagzatú éj-nappalok alkalmával már volt dolga. Észben tartja ezt is, amikor majd a város felé veszik az irányt.
A korábbiaktól eltérő módon (szándékosan megválasztottan), kezeit mellkasa előtt fonja keresztbe. Nincs érkezése tudomásul venni, hogy Kagan számára nem tetsző testének némasága, ám most úgy fest, hogy mégis átadna egy üzenetet az összeölelkező karok által...
Ahogy a kérdések elsorjáznak, elmepalotája valamely rég elzárt szobájából is felbukkan egy régi intelem: a hűséget nem kiérdemlik. Vásárolják azt."*
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.19 14:06:19
*Khan annyira számít lovagnak mint az a nemes, aki kiváltságlevelét aranyon vásárolta. Nem tekinti magát annak, csak azért mert gyermekkora óta áhítja a címet. Ha beleszületett volna abba az életbe bizonyára másképp érezne iránta, mint ahogy azt hallhatta már Gabrientől is, akinek megadatott a lehetőség, hogy születése jogán magát nemes úrnak címeztethesse, s mégis... a nincstelen kószák szabad életét választotta egy kastély oltalma helyett. Nem hibáztathatja érte.
Egykoron hallott néhány rigmust holmi alapelvekről, amelyeket egy lovag magáénak vall és erényének páncéljaként hord. Mulattató gondolat elképzelni egy ilyen alakot: pajzsa a becsület, kardjának "acélját" nem egyéb anyagból gyúrták mint az igazságosság amellyel lesújt a védteleneket és gyámoltalanokat bántalmazókra. Létezett egyáltalán valaha is olyan, aki maradéktalanul eleget tett fogadalmának és élte utolsó napjáig kitartott mellettük? Relatívan kezelendő fogalom persze az időtáv ebben az esetben, Khannak nehezére esik elhinni, hogy az, aki hasonló kvalitású életet választ magának békés öregkort megéljen. Párban járó fogalomnak tekinti a rugalmatlan becsületességet és a dőre idiotizmust.*
~ A méltóság rozsda egy tompa pengén. ~
*A zöldszemű által képviselt "hivatás" alacsony presztízsű, még közelebb jár az igazsághoz ha a megvetettséggel teszik egy rangra. Ő sohasem talált benne kivetnivalót, sokkal letisztultabb üzleti etikettel rendelkezik mint a kapzsi bankárok vagy kereskedők által űzött szakmák. Az embereknek problémájuk van, Khannak és társainak pedig ára. Köpönyegforgatók persze szép szerivel akadnak, "híg a szakma", maga is tett olyat, amit nem vésne fel hőstetteinek legendáriumába (ha birtokában volna ilyennek). Közkeletű vélekedés hát felőlük az, hogy harcolnak egy ügyért, de meg nem halnak érte. Táplálkoznak ebből vajon Kagan fenntartásai is? Mert azokból akad, kimondva-kimondatlanul is.
A törzsi büntetőeljárásról szóló történetet jól az eszébe vési és emlékeztetni fogja magát rá, hogy a jövőben ne tegye próbára a Thargodarok fantáziáját e tekintetben.
Nevezett feladatuk kísérőszolgálat ellátása lesz. Óvakodik hirtelenjében vont konzekvenciák levonásától, ugyanakkor világosabbá válik a vezér választása a patrónusok személye kapcsán. Nem keverednek bonyolultabb eligazításba, rutinfeladatnak is elkönyvelhetné a dolgot, ha Xiltyn és Letrion útra bocsátását követően nem tartaná még a Hrallban Kaiykot és Khant magát. A távozókra pillant, legfőképp a sötételfre, akinek fajtájával szerencsétlen csillagzatú éj-nappalok alkalmával már volt dolga. Észben tartja ezt is, amikor majd a város felé veszik az irányt.
A korábbiaktól eltérő módon (szándékosan megválasztottan), kezeit mellkasa előtt fonja keresztbe. Nincs érkezése tudomásul venni, hogy Kagan számára nem tetsző testének némasága, ám most úgy fest, hogy mégis átadna egy üzenetet az összeölelkező karok által...
Ahogy a kérdések elsorjáznak, elmepalotája valamely rég elzárt szobájából is felbukkan egy régi intelem: a hűséget nem kiérdemlik. Vásárolják azt."*
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.19 14:06:19
4075. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-19 09:34:06
Üzenet elküldve: 2015-01-19 09:34:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Gödörből Hrallhra fel, előre!//
*Letrionnak csak a testtartása válaszol, Khan még e tekintetben is néma marad. Márpedig Kagan nem szereti, ha nem válaszolnak a kérdésére, főleg ha azt komoly okkal teszi fel.*
*Végül Khan mégis megszólal, és megválaszolja a kérdést. A válasz hihető, főleg miután maga a rab is megerősíti ezt, újabb fontos információkkal gyarapítva a vezér amúgy sem jelentéktelen tárházát. A nő enyhe dacossága alapján viszont úgy érzi, egy-két nap Gödör még ráfért volna.*
*Információért azonban információt szolgáltat, még ha kéretlenül is.*
- A Gödör, így nevezzük. Méltatlan, kicsiny mása annak, amit odahagytunk a hegyek között. *a Gödör otthon is arra szolgált, amire itt; ám a Kaiykot sújtó fóbiákra is megvolt a megoldásuk.*
- Ellenben volt egy barlangrendszer, melynek rengeteg járata volt, de kijárata mindössze egy. Se fény, se hang be nem jutott oda. Akit arra ítéltek, hogy ott vesszen, a sámánok felkészítették: bájitalt adtak neki, melytől eszét egy időre elvesztette, és űzött vadként rohant be az útvesztőbe, hátára kötözött fáklyával. Ezt követően a kijáratot fénymentesen lezárták.
*a vezér lassan elmosolyodik, örömtelen, kíméletlen mosollyal.*
- Aztán a varázs elmúlt, az őrület elszállt... egy időre. Ám ahogy a fáklya lassan leég, és az ember egyedül marad a sötétben... az üregek saját hangjaival... a hegy mérhetetlen súlya visszapréseli a tébolyt és nem is engedi ki soha többé. Egyszer tagja voltam egy csapatnak, amelyik egy ilyen elítéltet kutatott fel. *egyértelmű céllal: biztosra kell menni.*
- Kitépte és felfalta a saját szemeit. *fejezi be az anekdotát vidám derűvel, mert valahol értékeli az eset fanyar humorát.*
- Az ital végül is nekünk is rendelkezésünkre áll, és nem messze innen ott a Rilkh barlangrendszere. Adtál egy ötletet. *hogy komolyan gondolja-e avagy sem, nem lehet tudni, de hogy ténylegesen elgondolkozott a dolgon, az valószínű.*
- Letrion, Khan! *villan tekintete a két lovag felé.*
- Visszakíséritek a városba Xiltyn... urat, mégpedig egyenesen a Dwirinthalenekhez. Adjátok át szívélyes üdvözletemmel együtt Moonxylwery kisasszonynak. *ez lesz a fő feladat, de lesz egy másik is.*
- Letrion: kísérd ki Xiltyn urat a kapuhoz és ott készüljetek fel. Pár szót váltok még ezzel a leánnyal. *megvárja, amíg Letrion és Xiltyn távoznak, és tulajdonképpen négyesben maradnak: az imposztor, a lovag, a vezér és a varázsló.*
- Csak hogy tudd, minden szavadat varázsos mérlegre tesszük, és a hazug szó fejedre száll vissza. *kezdi meg az ismételt kihallgatást, de láthatóan rövidre tervezi.*
- Egy: mondj el minden, amit tudsz: Artheniorról, a vezetőiről, a hadseregéről, a hőseiről, a lázadóiról.
Kettő: mondj el mindent arról, hogy mit is akartál itt tulajdonképpen. Nem értelek, és ez zavar, amellett az életedbe kerülhet.
Három: mit ajánlasz életedért cserébe?
*Letrionnak csak a testtartása válaszol, Khan még e tekintetben is néma marad. Márpedig Kagan nem szereti, ha nem válaszolnak a kérdésére, főleg ha azt komoly okkal teszi fel.*
*Végül Khan mégis megszólal, és megválaszolja a kérdést. A válasz hihető, főleg miután maga a rab is megerősíti ezt, újabb fontos információkkal gyarapítva a vezér amúgy sem jelentéktelen tárházát. A nő enyhe dacossága alapján viszont úgy érzi, egy-két nap Gödör még ráfért volna.*
*Információért azonban információt szolgáltat, még ha kéretlenül is.*
- A Gödör, így nevezzük. Méltatlan, kicsiny mása annak, amit odahagytunk a hegyek között. *a Gödör otthon is arra szolgált, amire itt; ám a Kaiykot sújtó fóbiákra is megvolt a megoldásuk.*
- Ellenben volt egy barlangrendszer, melynek rengeteg járata volt, de kijárata mindössze egy. Se fény, se hang be nem jutott oda. Akit arra ítéltek, hogy ott vesszen, a sámánok felkészítették: bájitalt adtak neki, melytől eszét egy időre elvesztette, és űzött vadként rohant be az útvesztőbe, hátára kötözött fáklyával. Ezt követően a kijáratot fénymentesen lezárták.
*a vezér lassan elmosolyodik, örömtelen, kíméletlen mosollyal.*
- Aztán a varázs elmúlt, az őrület elszállt... egy időre. Ám ahogy a fáklya lassan leég, és az ember egyedül marad a sötétben... az üregek saját hangjaival... a hegy mérhetetlen súlya visszapréseli a tébolyt és nem is engedi ki soha többé. Egyszer tagja voltam egy csapatnak, amelyik egy ilyen elítéltet kutatott fel. *egyértelmű céllal: biztosra kell menni.*
- Kitépte és felfalta a saját szemeit. *fejezi be az anekdotát vidám derűvel, mert valahol értékeli az eset fanyar humorát.*
- Az ital végül is nekünk is rendelkezésünkre áll, és nem messze innen ott a Rilkh barlangrendszere. Adtál egy ötletet. *hogy komolyan gondolja-e avagy sem, nem lehet tudni, de hogy ténylegesen elgondolkozott a dolgon, az valószínű.*
- Letrion, Khan! *villan tekintete a két lovag felé.*
- Visszakíséritek a városba Xiltyn... urat, mégpedig egyenesen a Dwirinthalenekhez. Adjátok át szívélyes üdvözletemmel együtt Moonxylwery kisasszonynak. *ez lesz a fő feladat, de lesz egy másik is.*
- Letrion: kísérd ki Xiltyn urat a kapuhoz és ott készüljetek fel. Pár szót váltok még ezzel a leánnyal. *megvárja, amíg Letrion és Xiltyn távoznak, és tulajdonképpen négyesben maradnak: az imposztor, a lovag, a vezér és a varázsló.*
- Csak hogy tudd, minden szavadat varázsos mérlegre tesszük, és a hazug szó fejedre száll vissza. *kezdi meg az ismételt kihallgatást, de láthatóan rövidre tervezi.*
- Egy: mondj el minden, amit tudsz: Artheniorról, a vezetőiről, a hadseregéről, a hőseiről, a lázadóiról.
Kettő: mondj el mindent arról, hogy mit is akartál itt tulajdonképpen. Nem értelek, és ez zavar, amellett az életedbe kerülhet.
Három: mit ajánlasz életedért cserébe?
4074. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:53:11
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:53:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A tűznél//
*Waldran megjegyzésére, miszerint nem állnak majd meg minden bokornál, széles mosollyal reflektál, majd megemeli a súlyos, vastag bőrökből és acéllapokból álló csataszoknyát, mely elől-hátul fordított kúp alakban véd combközépig, és oldalt is egy-egy téglalap alakú, külön páncéldarabbal egészül ki, mutatva, hogy ő bármikor képes elvégezni a dolgát, nem úgy, mint a teljes vértbe öltözött lovagok. De ők majd megoldják valahogy.*
- Én ma reggel érkeztem, a felszerelésem még a lovam nyeregtáskájában van, ki sem pakoltam. Mivel Kagan azt mondta, hosszú út áll előttünk, így én készen állok. A többiek nevében nem tudok nyilatkozni.
*Rántja meg széles vállait. Valóban, neki ennyi előnye van a másik két lovaggal szemben, hogy még mindene kéznél van, így nem kell külön utánajárnia, beszereznie mindent. Tisztában van vele, hogy mindenre nem gondolhat, de a legfontosabbak – szerinte – rendelkezésére állnak.*
- Azért megoszthatnád velem a részleteket. Meddig leszünk távol, hova is megyünk valójában és mi vár majd ránk? Mit keresünk pontosan?
*Sorolja kérdéseit, hisz végre megtudhat valamit arról a küldetésről, amiben majd részt kell vennie és bizonyíthatja, hogy van helye a Thargarodok között.
Arra, hogy meg kell várniuk a temetést, kissé elhúzza a száját, nah, nem azért, mert ne tisztelné a halottakat, de nem ismeri az elhunytat, és ha jól vette ki, akkor tisztességes párbajban vesztette életét.*
- Mikor lesz a temetés?
*Csapja hozzá a kérdésekhez, eggyel több, vagy kevesebb kérdés már nem számít, Waldrannak így is van már mire felelnie bőséggel. Jobbjának hüvelykujját fegyverövébe akasztva várja a válaszokat, de reméli, hogy nem kell napokig itt lenniük még. Eleget pihent már korábban a Pegazusban, most már valami kalandra vágyik, valamire, ami majd megmozgatja.
A tűzhöz közben egy valódi óriás is odakeveredik, jókora, bamba képű fajta és nem sokat segít a megítélésén az, ahogy a csontot rágcsálja. A kolosszus összevont hószín szemöldökkel figyeli a cselekvést. Bírja az óriásokat, annak ellenére is, hogy nem túl okosak. Tiszteli őket, az erejüket, sokkal jobban tiszteli az óriásokat, mint az elfeket, vagy a félvéreket.*
*Waldran megjegyzésére, miszerint nem állnak majd meg minden bokornál, széles mosollyal reflektál, majd megemeli a súlyos, vastag bőrökből és acéllapokból álló csataszoknyát, mely elől-hátul fordított kúp alakban véd combközépig, és oldalt is egy-egy téglalap alakú, külön páncéldarabbal egészül ki, mutatva, hogy ő bármikor képes elvégezni a dolgát, nem úgy, mint a teljes vértbe öltözött lovagok. De ők majd megoldják valahogy.*
- Én ma reggel érkeztem, a felszerelésem még a lovam nyeregtáskájában van, ki sem pakoltam. Mivel Kagan azt mondta, hosszú út áll előttünk, így én készen állok. A többiek nevében nem tudok nyilatkozni.
*Rántja meg széles vállait. Valóban, neki ennyi előnye van a másik két lovaggal szemben, hogy még mindene kéznél van, így nem kell külön utánajárnia, beszereznie mindent. Tisztában van vele, hogy mindenre nem gondolhat, de a legfontosabbak – szerinte – rendelkezésére állnak.*
- Azért megoszthatnád velem a részleteket. Meddig leszünk távol, hova is megyünk valójában és mi vár majd ránk? Mit keresünk pontosan?
*Sorolja kérdéseit, hisz végre megtudhat valamit arról a küldetésről, amiben majd részt kell vennie és bizonyíthatja, hogy van helye a Thargarodok között.
Arra, hogy meg kell várniuk a temetést, kissé elhúzza a száját, nah, nem azért, mert ne tisztelné a halottakat, de nem ismeri az elhunytat, és ha jól vette ki, akkor tisztességes párbajban vesztette életét.*
- Mikor lesz a temetés?
*Csapja hozzá a kérdésekhez, eggyel több, vagy kevesebb kérdés már nem számít, Waldrannak így is van már mire felelnie bőséggel. Jobbjának hüvelykujját fegyverövébe akasztva várja a válaszokat, de reméli, hogy nem kell napokig itt lenniük még. Eleget pihent már korábban a Pegazusban, most már valami kalandra vágyik, valamire, ami majd megmozgatja.
A tűzhöz közben egy valódi óriás is odakeveredik, jókora, bamba képű fajta és nem sokat segít a megítélésén az, ahogy a csontot rágcsálja. A kolosszus összevont hószín szemöldökkel figyeli a cselekvést. Bírja az óriásokat, annak ellenére is, hogy nem túl okosak. Tiszteli őket, az erejüket, sokkal jobban tiszteli az óriásokat, mint az elfeket, vagy a félvéreket.*
4073. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:32:58
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:32:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A tűznél - Syoud, majd mindenki más is//
*Hát igen, helyreáll a világ rendje, legalábbis Kaffon belül. Végtére is az egész pofonegyszerű. A dolgok még legelején romlottak el, sőt, lehet, hogy még hamarabb, még mondjuk mikor Kaff a kovácsműhelyet építette. De talán utána, és még azelőtt, hogy szurkolt, azaz a tétlen órák közepette, mindenesetre az óriás az előzményeknél nem volt jelen, azokat csak Kramlaf vallomásából ismeri valamelyest. Szerencsére a sajnálaton felül nem él benne ennél erősebb érzés, ami mondjuk arra késztetné, hogy a világ minden gondját magára vállalja. Nem meséli be magának, hogy az ő hibája, mert akkor nem volt ott, hogy közbelépjen, vagy a harcnál nem próbált beavatkozni. Talán érzései túlsúlyát mutatja, hogy felelősnek érezte magát a szurkolás miatt, de azért nem annyira elvakult, hogy a józan ész érvei ne tudnák meggyőzni. A sajnálat persze megmaradt. Sajnálja, hogy valaki meghalt. Ha egy ismeretlen meghalt a környezetében, ő akkor is mindig szomorú volt, már csak azért is, mert ha nem hal meg, talán később megismerhették volna egymást. Ki tudja? Talán jóban is lehettek volna. Bár a Syoud által felfestett Brennus-kép után ezt valamennyire kétli, így már ténylegesen nem maradt benne más, csak némi gyász, annyi, amennyi minden holtat megillet, vagy megilletne. Ami a szerzetest illeti, rá sem haragszik, ő is legalább annyira áldozat volt, mint a páncélos, és hát ahogyan azt átrágták, egyiküknek meg kellett halnia. Másrészről előrelátás. Most, hogy első kézből láthatta, ahogy valakit megölnek, már senkire haragudni, vagy senki iránt negatív érzelmeket táplálni, hiszen ki tudja, meddig élhetnek. Lehet, hogy holnap valaki Kramlafot is megöli (bár elvileg ilyen veszély már nem áll fenn, mivel be lett tiltva z ilyesmi), akkor Kaff ugyanúgy haragudna saját magára. Ennek a véres csatának láttán eléggé átértékelődött a melák világnézete, jóllehet, ahogyan az élmény egyre kevésbé lesz friss, úgy ő is elfelejt majd mindenkit szeretni, hiszen lehetetlen, hogy soha ne haragudjon senkire.*
- Elf ne is mond... *jegyzi meg Kaff, amikor Syoud a hidegre tereli a szót* Kaff vesz fel minden lehetséges állatbőr, ami van Kaff, és mégis fázik. Kaff gondolkodik kérni itt még több bunda, talán az segít *bár láthatja az elf, hogy az állatbőrökés a régi nadrág lefedik az óriás teljes testét a fején meg a kézfejein kívül, azért Kaff szerint még egy réteg nem árthat sose. Viszont egyelőre bírja így is, addig meg nem szeretne akadékoskodni az állatbőrért. Esetleg majd vadászik valamit itt a közelben, néhány farkast, vagy ilyeneket. Visszaérve a tűzhöz újra visszaveszi a csontot a szájába, mert hát megkedvelte az érzést, hogy van mit rágcsálni. Elősegíti a gondolkodás folyamatát, ezek után tőle elvenni olyan lenne, mint a 300 éves elfet megfosztani a vágyfokozótól az alkalom előtt.*
*Hát igen, helyreáll a világ rendje, legalábbis Kaffon belül. Végtére is az egész pofonegyszerű. A dolgok még legelején romlottak el, sőt, lehet, hogy még hamarabb, még mondjuk mikor Kaff a kovácsműhelyet építette. De talán utána, és még azelőtt, hogy szurkolt, azaz a tétlen órák közepette, mindenesetre az óriás az előzményeknél nem volt jelen, azokat csak Kramlaf vallomásából ismeri valamelyest. Szerencsére a sajnálaton felül nem él benne ennél erősebb érzés, ami mondjuk arra késztetné, hogy a világ minden gondját magára vállalja. Nem meséli be magának, hogy az ő hibája, mert akkor nem volt ott, hogy közbelépjen, vagy a harcnál nem próbált beavatkozni. Talán érzései túlsúlyát mutatja, hogy felelősnek érezte magát a szurkolás miatt, de azért nem annyira elvakult, hogy a józan ész érvei ne tudnák meggyőzni. A sajnálat persze megmaradt. Sajnálja, hogy valaki meghalt. Ha egy ismeretlen meghalt a környezetében, ő akkor is mindig szomorú volt, már csak azért is, mert ha nem hal meg, talán később megismerhették volna egymást. Ki tudja? Talán jóban is lehettek volna. Bár a Syoud által felfestett Brennus-kép után ezt valamennyire kétli, így már ténylegesen nem maradt benne más, csak némi gyász, annyi, amennyi minden holtat megillet, vagy megilletne. Ami a szerzetest illeti, rá sem haragszik, ő is legalább annyira áldozat volt, mint a páncélos, és hát ahogyan azt átrágták, egyiküknek meg kellett halnia. Másrészről előrelátás. Most, hogy első kézből láthatta, ahogy valakit megölnek, már senkire haragudni, vagy senki iránt negatív érzelmeket táplálni, hiszen ki tudja, meddig élhetnek. Lehet, hogy holnap valaki Kramlafot is megöli (bár elvileg ilyen veszély már nem áll fenn, mivel be lett tiltva z ilyesmi), akkor Kaff ugyanúgy haragudna saját magára. Ennek a véres csatának láttán eléggé átértékelődött a melák világnézete, jóllehet, ahogyan az élmény egyre kevésbé lesz friss, úgy ő is elfelejt majd mindenkit szeretni, hiszen lehetetlen, hogy soha ne haragudjon senkire.*
- Elf ne is mond... *jegyzi meg Kaff, amikor Syoud a hidegre tereli a szót* Kaff vesz fel minden lehetséges állatbőr, ami van Kaff, és mégis fázik. Kaff gondolkodik kérni itt még több bunda, talán az segít *bár láthatja az elf, hogy az állatbőrökés a régi nadrág lefedik az óriás teljes testét a fején meg a kézfejein kívül, azért Kaff szerint még egy réteg nem árthat sose. Viszont egyelőre bírja így is, addig meg nem szeretne akadékoskodni az állatbőrért. Esetleg majd vadászik valamit itt a közelben, néhány farkast, vagy ilyeneket. Visszaérve a tűzhöz újra visszaveszi a csontot a szájába, mert hát megkedvelte az érzést, hogy van mit rágcsálni. Elősegíti a gondolkodás folyamatát, ezek után tőle elvenni olyan lenne, mint a 300 éves elfet megfosztani a vágyfokozótól az alkalom előtt.*
4072. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:16:07
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:16:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran sátra//
*Visszatérve a sátorba lecsüccsen vékony kis zsákmányával, majd apróbb kenderkötélfoszlányokat befűzve hozzálát a varráshoz. Lyukakat bök a medvebőrre, majd átszúrja rajta a csévét, hogy azt a túloldalon lesimítsa és kis bőrdarabkákkal rögzítse. Az első néhány tollal még elbíbelődik, de a többit fürgébben varrja fel. Ha végzett a tollfüzérekkel, a megmaradt nagyobb bőröket rakosgatja össze, hogy a csuklya részt is összeöltse, majd a helyére illessze.
Feláll és felemeli a félkész köpenyt, hogy megnézze, mennyit haladt. A medvebőr és furcsa nagy tollak kombója elég jónak tűnik, a rejtőszíne pedig praktikusnak. Reméli, hogy Waldran elégedett lesz vele, akármennyit tököl is. Ahhoz képest, hogy sose csinált még ilyet, semmiképp sem rosszabb, mintha meg se próbálta volna.
Újra kézbe veszi a rajzokat, hogy tanulmányozza kicsit a váll és csuklya formáját, és hogy milyen fajta tollat képzelt oda a férfi. Leteszi maga mellé, majd beletúr a tollaszsákba. Előszedegeti a kis bagolytollakat és varrni kezd. Ha minden igaz, egy-két óra múlva kész lehet vele.*
*Visszatérve a sátorba lecsüccsen vékony kis zsákmányával, majd apróbb kenderkötélfoszlányokat befűzve hozzálát a varráshoz. Lyukakat bök a medvebőrre, majd átszúrja rajta a csévét, hogy azt a túloldalon lesimítsa és kis bőrdarabkákkal rögzítse. Az első néhány tollal még elbíbelődik, de a többit fürgébben varrja fel. Ha végzett a tollfüzérekkel, a megmaradt nagyobb bőröket rakosgatja össze, hogy a csuklya részt is összeöltse, majd a helyére illessze.
Feláll és felemeli a félkész köpenyt, hogy megnézze, mennyit haladt. A medvebőr és furcsa nagy tollak kombója elég jónak tűnik, a rejtőszíne pedig praktikusnak. Reméli, hogy Waldran elégedett lesz vele, akármennyit tököl is. Ahhoz képest, hogy sose csinált még ilyet, semmiképp sem rosszabb, mintha meg se próbálta volna.
Újra kézbe veszi a rajzokat, hogy tanulmányozza kicsit a váll és csuklya formáját, és hogy milyen fajta tollat képzelt oda a férfi. Leteszi maga mellé, majd beletúr a tollaszsákba. Előszedegeti a kis bagolytollakat és varrni kezd. Ha minden igaz, egy-két óra múlva kész lehet vele.*
4071. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:11:22
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:11:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Learon//
*Valamelyest felbátorodik ő is mikor látja, hogy nincs mitől tartania és nem fogja őt újabb váratlan helyzetek elé állítani ma már a férfi. Az ösztönök játéka beválik, ők pedig kizárva mindent, ami a sátoron kívül van bele is vetik magukat az élvezetekbe.
Lekerülnek a zavaró ruhák, ők pedig szorosan összesimulnak a meleg takaró alatt.
Fáradtságukra való tekintettel csöndesen és viszonylag gyorsan elégítik ki vágyaikat, hogy aztán nyugodtan aludhassanak -végre- egy jót egymás mellett.
Akheel a maga részéről úgy dől ki, mintha fejbe vágták volna. Nagyon ki volt már merülve, s bár lenne min agyalnia, esélye sincs egy fél percig sem arra, hogy elalvás előtt eltöprengjen a mai nap eseményein. Nyálát a vánkosra folyatva alussza végig a napot.*
*Valamelyest felbátorodik ő is mikor látja, hogy nincs mitől tartania és nem fogja őt újabb váratlan helyzetek elé állítani ma már a férfi. Az ösztönök játéka beválik, ők pedig kizárva mindent, ami a sátoron kívül van bele is vetik magukat az élvezetekbe.
Lekerülnek a zavaró ruhák, ők pedig szorosan összesimulnak a meleg takaró alatt.
Fáradtságukra való tekintettel csöndesen és viszonylag gyorsan elégítik ki vágyaikat, hogy aztán nyugodtan aludhassanak -végre- egy jót egymás mellett.
Akheel a maga részéről úgy dől ki, mintha fejbe vágták volna. Nagyon ki volt már merülve, s bár lenne min agyalnia, esélye sincs egy fél percig sem arra, hogy elalvás előtt eltöprengjen a mai nap eseményein. Nyálát a vánkosra folyatva alussza végig a napot.*
4070. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:01:45
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:01:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Akheel//
*Learonnal valószínűleg pont az a baj, hogy túl sokat gondolkodik. Rossz szokás, de nem lehet rajta változtatni rövid idő alatt. Mióta megismerte Akheelt egyre kevesebbet töpreng feleslegesen. Jó úton jár afelé, hogy olyan legyen mint a lány, de ez még igen hosszú idő. Ahogy Learont is átadja magát a hangulatnak, beleterelődik abba mederbe, amivel a feszültséget leadhatják egymáson. Nagyon jó ötlet volt Akheeltől most ez. Ráfér a férfira ilyesfajta játék, azok után, hogy egész sokáig nem látta Akheelt. Meg amúgy is, jobb egy ilyennel zárni a napot, mint egy "nemtom"-al. Ha már elkezdték, Learon amondó, hogy fejezzék is be, úgyhogy el is kezdi ledobálni magáról a ruháit, és Akheelt is megszabadítja attól, ami még rajta maradt, hogy könnyebben le tudják vezetni a feszültséget. Minden úgy megy, ahogy valószínűleg Akheel eltervezte. A cél az volt, hogy örömet okozzon és ennél nagyobb örömet keresve se nagyon lehetne találni...*
*Learonnal valószínűleg pont az a baj, hogy túl sokat gondolkodik. Rossz szokás, de nem lehet rajta változtatni rövid idő alatt. Mióta megismerte Akheelt egyre kevesebbet töpreng feleslegesen. Jó úton jár afelé, hogy olyan legyen mint a lány, de ez még igen hosszú idő. Ahogy Learont is átadja magát a hangulatnak, beleterelődik abba mederbe, amivel a feszültséget leadhatják egymáson. Nagyon jó ötlet volt Akheeltől most ez. Ráfér a férfira ilyesfajta játék, azok után, hogy egész sokáig nem látta Akheelt. Meg amúgy is, jobb egy ilyennel zárni a napot, mint egy "nemtom"-al. Ha már elkezdték, Learon amondó, hogy fejezzék is be, úgyhogy el is kezdi ledobálni magáról a ruháit, és Akheelt is megszabadítja attól, ami még rajta maradt, hogy könnyebben le tudják vezetni a feszültséget. Minden úgy megy, ahogy valószínűleg Akheel eltervezte. A cél az volt, hogy örömet okozzon és ennél nagyobb örömet keresve se nagyon lehetne találni...*
4069. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:01:37
Üzenet elküldve: 2015-01-18 22:01:37
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A tűznél//
- Sosem unatkozik. *Hagyja helyben a félrokon megjegyzését. Ezért is alszik ennyit Waldran, hogy az unokatestvére helyett is pihenjen. Ez így az igazságos, nem igaz?*
- Köszönöm. Nyúzottnak tűnsz. *Válaszolja Syoud kotnyeleskedésére és eldönti, hogy ő bizony innen nem megy sehová sem. Elég neki Gabrien, majd átadja a többieknek a hallottakat. Eközben villant egy vigyort a férfira, nincs a legjobb bőrben.*
~ Ha minden igaz... ~
*Ezek szerint Gabrien mégsem ismeri annyira a másik két lovagot. Ezt kicsit furcsállja, de majd menet közben lesz idejük alaposan megismerni egymást. Nem ez a legfontosabb most, hanem az, hogy átadjon minden szükséges információt.*
- Akkor hosszú utatok lesz, nem állunk meg minden bokrot követően. *Vigyorog Waldran is, becsatlakozva az ugratásba. Utána viszont a döbbenet lesz az, ami eluralkodik rajta. Azt sejtette, hogy Harath készen áll, de a lovagok is? Ő meg azt hitte, hogy valami tájékoztatást kell tartania.*
- Készen álltok? Tudjátok, hogy mire van szükség? *Teszi fel az égető kérdéseket és reméli, hogy a válaszok helyeslőek. Nem tudta biztosan, hogy vajon mennyire lettek beavatva, de ezek szerint jobban, mint ahogy azt feltételezte. Ez számára rengeteg problémát megoldana.*
- Ez csodálatos. Akkor indulhatnánk is, csak meg kell várnunk a temetést. *Örvendezik és eszébe jut, hogy akkor neki kapkodnia kell magát, ha utol akarja érni a többiek készültségi szintjét. Bár nem tudja, hogy a temetés mikor lesz, lehet, hogy még van néhány napjuk addig.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 22:04:21
- Sosem unatkozik. *Hagyja helyben a félrokon megjegyzését. Ezért is alszik ennyit Waldran, hogy az unokatestvére helyett is pihenjen. Ez így az igazságos, nem igaz?*
- Köszönöm. Nyúzottnak tűnsz. *Válaszolja Syoud kotnyeleskedésére és eldönti, hogy ő bizony innen nem megy sehová sem. Elég neki Gabrien, majd átadja a többieknek a hallottakat. Eközben villant egy vigyort a férfira, nincs a legjobb bőrben.*
~ Ha minden igaz... ~
*Ezek szerint Gabrien mégsem ismeri annyira a másik két lovagot. Ezt kicsit furcsállja, de majd menet közben lesz idejük alaposan megismerni egymást. Nem ez a legfontosabb most, hanem az, hogy átadjon minden szükséges információt.*
- Akkor hosszú utatok lesz, nem állunk meg minden bokrot követően. *Vigyorog Waldran is, becsatlakozva az ugratásba. Utána viszont a döbbenet lesz az, ami eluralkodik rajta. Azt sejtette, hogy Harath készen áll, de a lovagok is? Ő meg azt hitte, hogy valami tájékoztatást kell tartania.*
- Készen álltok? Tudjátok, hogy mire van szükség? *Teszi fel az égető kérdéseket és reméli, hogy a válaszok helyeslőek. Nem tudta biztosan, hogy vajon mennyire lettek beavatva, de ezek szerint jobban, mint ahogy azt feltételezte. Ez számára rengeteg problémát megoldana.*
- Ez csodálatos. Akkor indulhatnánk is, csak meg kell várnunk a temetést. *Örvendezik és eszébe jut, hogy akkor neki kapkodnia kell magát, ha utol akarja érni a többiek készültségi szintjét. Bár nem tudja, hogy a temetés mikor lesz, lehet, hogy még van néhány napjuk addig.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 22:04:21
4068. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:47:31
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:47:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Learon//
*Na igen, ha többet használná az eszét, lehet hogy jobban értené a dolgok működését, de egyelőre még nem sikerült megtalálnia a maga motivációját. Addig meg jól elvan ő így: gondtalanul, boldogan.
Fáradt bizony. Már a szemei is karikás és beesett, de minden fáradtságot megér, hogy jó kedvre derítsen másokat.*
-Nem győzhecc le!
*Feledkezik bele egyre jobban a játékba, ahogy elragadja magával a hév. Ha minden tervei szerint alakul és nem érik újabb meglepetések ez alatt a pár perc alatt, míg a megfelelő irányba állítja a dolgokat, akkor közösen találhatnak módot arra miként vezessék le a feszültséget. Hiánypótló lenne egy ilyen terápiás jellegű közös program, de úgy sem egyedül rajta múlik...*
*Na igen, ha többet használná az eszét, lehet hogy jobban értené a dolgok működését, de egyelőre még nem sikerült megtalálnia a maga motivációját. Addig meg jól elvan ő így: gondtalanul, boldogan.
Fáradt bizony. Már a szemei is karikás és beesett, de minden fáradtságot megér, hogy jó kedvre derítsen másokat.*
-Nem győzhecc le!
*Feledkezik bele egyre jobban a játékba, ahogy elragadja magával a hév. Ha minden tervei szerint alakul és nem érik újabb meglepetések ez alatt a pár perc alatt, míg a megfelelő irányba állítja a dolgokat, akkor közösen találhatnak módot arra miként vezessék le a feszültséget. Hiánypótló lenne egy ilyen terápiás jellegű közös program, de úgy sem egyedül rajta múlik...*
4067. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:24:20
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:24:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A tűznél//
*A leves és a társak is lassan elfogynak a tűz körül, így a kolosszus csaknem egyedül marad, de ez nem igazán hatja meg. Elfogyasztja az ételt, amit Janemitától kapott, majd a tálat visszateszi a helyére, ha tudja, el is lötyköli egy kis vízben.
Közelebb áll a tűzhöz, hadd melegedjen kicsit át, miközben a Thargarod erődjének belső felépítését figyeli. Jól felépített és berendezett erőd, a falak erősek, mindent egybevetve jól védhető. Egy ismeretlen helyi Balthazard mellé köti a lovát, a hósörényű érdeklődve figyeli hátasát, hisz a ló nem igazán szereti, ha megközelítik, de úgy tűnik, ezúttal jobb kedvében van, nem rendez hisztit.
Aztán Waldran is visszatér a tűzhöz és végre kiderül, hogy ő az egyik veterán, akivel majd elindulnak arra a bizonyos kalandra, ahová Kagan küldte őket.*
- Igen, Moranshe és Ryrin a nevük, ha minden igaz.
*Válaszol a férfi kérdésére és a kapu felé tekint, majd jobbjával még arra felé int, megerősítve következő szavait.*
- A műhelynél láttam őket utoljára, felszerelkeznek.
*A másik két újonccal, akiket a nagyteremben ismert meg, a kovácsoknál találkozott korábban, amikor visszavette fegyvereit és vértjét. Valószínűleg kértek valamit a törpéktől és még azt várják. Vagy tudja is ő. A könnyűléptű őr is megerősíti szavait a kérdező számára. Közben új fickó érkezik a tűzhöz, látta már korábban és beszól a lovagokra. Vagyis inkább a felszerelésükre.
A kolosszus viszonozza vigyorát, tényleg időbe telik a vasat felvennie, de meg van az oka, amiért ezt teszik. A küzdelemben jó hasznát veszik azoknak a súlyos acéloknak.*
- És levenni se könnyebb, ha vizelned kell.
*Replikázik vigyorogva, mondjuk ő személy szerint az övére szíjazott csataszoknyát hord, amit könnyebb levenni, ráadásul a vértezetén is kombinált, hogy jobban bírja a hosszú utat és könnyebben mozogjon. Hátrahagyta a mellpáncélt és a rákozott hátvértet is, komoly súlytól szabadulva meg.*
- Dettó.
*Csatlakozik az ismeretlen fickóhoz, aki jelenti vezetőjüknek, hogy készen áll. Balthy felszerelve minden jóval, amire szükség lehet a küldetés alatt, legalábbis, ami a legfontosabbakat illeti, csakúgy, mint a kolosszus.*
- Gabrien vagyok, mi a neved?
*Fordul az almát rágcsáló felé, ha már tényleg ő is velük tart, ráadásul, amíg várnak a többiekre, nem kell kukán várakozni a tűz mellett.*
*A leves és a társak is lassan elfogynak a tűz körül, így a kolosszus csaknem egyedül marad, de ez nem igazán hatja meg. Elfogyasztja az ételt, amit Janemitától kapott, majd a tálat visszateszi a helyére, ha tudja, el is lötyköli egy kis vízben.
Közelebb áll a tűzhöz, hadd melegedjen kicsit át, miközben a Thargarod erődjének belső felépítését figyeli. Jól felépített és berendezett erőd, a falak erősek, mindent egybevetve jól védhető. Egy ismeretlen helyi Balthazard mellé köti a lovát, a hósörényű érdeklődve figyeli hátasát, hisz a ló nem igazán szereti, ha megközelítik, de úgy tűnik, ezúttal jobb kedvében van, nem rendez hisztit.
Aztán Waldran is visszatér a tűzhöz és végre kiderül, hogy ő az egyik veterán, akivel majd elindulnak arra a bizonyos kalandra, ahová Kagan küldte őket.*
- Igen, Moranshe és Ryrin a nevük, ha minden igaz.
*Válaszol a férfi kérdésére és a kapu felé tekint, majd jobbjával még arra felé int, megerősítve következő szavait.*
- A műhelynél láttam őket utoljára, felszerelkeznek.
*A másik két újonccal, akiket a nagyteremben ismert meg, a kovácsoknál találkozott korábban, amikor visszavette fegyvereit és vértjét. Valószínűleg kértek valamit a törpéktől és még azt várják. Vagy tudja is ő. A könnyűléptű őr is megerősíti szavait a kérdező számára. Közben új fickó érkezik a tűzhöz, látta már korábban és beszól a lovagokra. Vagyis inkább a felszerelésükre.
A kolosszus viszonozza vigyorát, tényleg időbe telik a vasat felvennie, de meg van az oka, amiért ezt teszik. A küzdelemben jó hasznát veszik azoknak a súlyos acéloknak.*
- És levenni se könnyebb, ha vizelned kell.
*Replikázik vigyorogva, mondjuk ő személy szerint az övére szíjazott csataszoknyát hord, amit könnyebb levenni, ráadásul a vértezetén is kombinált, hogy jobban bírja a hosszú utat és könnyebben mozogjon. Hátrahagyta a mellpáncélt és a rákozott hátvértet is, komoly súlytól szabadulva meg.*
- Dettó.
*Csatlakozik az ismeretlen fickóhoz, aki jelenti vezetőjüknek, hogy készen áll. Balthy felszerelve minden jóval, amire szükség lehet a küldetés alatt, legalábbis, ami a legfontosabbakat illeti, csakúgy, mint a kolosszus.*
- Gabrien vagyok, mi a neved?
*Fordul az almát rágcsáló felé, ha már tényleg ő is velük tart, ráadásul, amíg várnak a többiekre, nem kell kukán várakozni a tűz mellett.*
4066. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:23:03
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:23:03
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Shauri, Ewangel, Ala, Nadae, Dyn - tűznél mindenki//
* Mutatja az utat az erődön belül, mert már csak az kell, hogy valamelyik sátor felé elkószáljon az egyik bárányka. Jobbjukon halad, kicsit előttük, mert neki így jó. Egy nagyobb tábortűz felé tartanak, ahol ülnek még azért páran. Közöttük látja a félvért is. Ám addig fajtája bélihez szól pár szót. *
- Nézd el a fekete hajú férfinek a motozást, az őrség itt nálunk komoly dolog és Dharren az őrparancsnok. Egyébként rendes férfi, de ez a törzs a családja, rájuk nagyon... kényes.
* S mire ezzel végeznek a tűzhöz is érnek. Harath kap tőle egy óvatosabb érintést, mert "idegenek" előtt vannak mégis. *
- Ewangel és Aletai hozott ezüstrókát Kagan megbízásából. Valaki tegye félre, ki kell készíteni. A Szellemjáró ajándéka lesz.
- Ti üljetek le csak itt, melegedjetek és egyetek. A tegnapról megmaradt vacsorát esszük, de nyugi, jó még és igazán finom.
- Nadae és Dyn, ti gyertek velem, a Hrallh-hoz kísérlek titeket. Kint kell várnunk addig, amíg a vezér nem szólít titeket. Na gyertek.
* A két lányt viszi magával tovább, fel, egészen a Nagycsarnokig. Nem lépnek be, és nem is mennek nagyon közel. Csak annyira, hogy az ő hegyes fülei meghallják, ha Kagan hívja őket. Még látja bemenni az imposztornak mondott "társaságot", így tudják, hogy már ők is ott vannak. *
* Mutatja az utat az erődön belül, mert már csak az kell, hogy valamelyik sátor felé elkószáljon az egyik bárányka. Jobbjukon halad, kicsit előttük, mert neki így jó. Egy nagyobb tábortűz felé tartanak, ahol ülnek még azért páran. Közöttük látja a félvért is. Ám addig fajtája bélihez szól pár szót. *
- Nézd el a fekete hajú férfinek a motozást, az őrség itt nálunk komoly dolog és Dharren az őrparancsnok. Egyébként rendes férfi, de ez a törzs a családja, rájuk nagyon... kényes.
* S mire ezzel végeznek a tűzhöz is érnek. Harath kap tőle egy óvatosabb érintést, mert "idegenek" előtt vannak mégis. *
- Ewangel és Aletai hozott ezüstrókát Kagan megbízásából. Valaki tegye félre, ki kell készíteni. A Szellemjáró ajándéka lesz.
- Ti üljetek le csak itt, melegedjetek és egyetek. A tegnapról megmaradt vacsorát esszük, de nyugi, jó még és igazán finom.
- Nadae és Dyn, ti gyertek velem, a Hrallh-hoz kísérlek titeket. Kint kell várnunk addig, amíg a vezér nem szólít titeket. Na gyertek.
* A két lányt viszi magával tovább, fel, egészen a Nagycsarnokig. Nem lépnek be, és nem is mennek nagyon közel. Csak annyira, hogy az ő hegyes fülei meghallják, ha Kagan hívja őket. Még látja bemenni az imposztornak mondott "társaságot", így tudják, hogy már ők is ott vannak. *
4065. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:20:29
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:20:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Akheel//
*Learon a másik karját is odaadná, ha megfejthetné Akheel gondolkodását, de ahhoz valószínűleg előbb az kéne, hogy a lány sokkal többet gondolkodjon. De Learonnak most ez a jelenlegi helyzet is tökéletesen megfelel. Ez után Akheel elkezdi puszilgatni, meg miegymás, amit Learon a lehető legnagyobb örömmel vesz és viszonoz.*
-Nem úgy volt, hogy fáradt vagy? Hmm?
*Persze hangjából érezhető, cseppet sincs ellenére a dolog, sőt!*
-El ám! *Vigyorog a lányra.*
-De velem elvetheted, én annak csak örülök! *Ezután ő is belemerül a játékba, ahogyan azt kell.*
-De ha te is, akkor én is!
*Ezzel játékosan visszatámad, csókolgatva ő is Akheelt, ahol éppen tudja, meg ahol éri. Nagyon jól gondolta a lány, most már a pásztornak esze ágában sincs aggodalmaskodni. Most, az egész sátor előtti beszélgetés, mintha csak a múlt egy régi, homályos darabja lenne, amit nem is kell emlegetni, hiszen sokkal jobb és kellemesebb élmények vannak a közeljövőben. Akheel pedig igen nagy élményt tud adni, ahogyan azt már korábban Learon kiderítette...*
*Learon a másik karját is odaadná, ha megfejthetné Akheel gondolkodását, de ahhoz valószínűleg előbb az kéne, hogy a lány sokkal többet gondolkodjon. De Learonnak most ez a jelenlegi helyzet is tökéletesen megfelel. Ez után Akheel elkezdi puszilgatni, meg miegymás, amit Learon a lehető legnagyobb örömmel vesz és viszonoz.*
-Nem úgy volt, hogy fáradt vagy? Hmm?
*Persze hangjából érezhető, cseppet sincs ellenére a dolog, sőt!*
-El ám! *Vigyorog a lányra.*
-De velem elvetheted, én annak csak örülök! *Ezután ő is belemerül a játékba, ahogyan azt kell.*
-De ha te is, akkor én is!
*Ezzel játékosan visszatámad, csókolgatva ő is Akheelt, ahol éppen tudja, meg ahol éri. Nagyon jól gondolta a lány, most már a pásztornak esze ágában sincs aggodalmaskodni. Most, az egész sátor előtti beszélgetés, mintha csak a múlt egy régi, homályos darabja lenne, amit nem is kell emlegetni, hiszen sokkal jobb és kellemesebb élmények vannak a közeljövőben. Akheel pedig igen nagy élményt tud adni, ahogyan azt már korábban Learon kiderítette...*
4064. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:11:07
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:11:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
// Gödörből Hrallhra fel, előre! //
*Fel nem foghatja igazán, miért rója fel a vezér megviseltségét. Mi más okból vettetett volna abba a szörnyű lyukba? Bizonyára nem kényelmét szolgálandó. Bár... belegondolva... a másik leány, aki már odalent kuksolt, mikor ők befelé jöttek, egészen másképp viselte ottlétét, mint ő maga. Nem tudja igazán, hogy tisztelje érte vagy szánja.
Khan válaszol elsőnek a vezér kérdésére, de ezúttal ő sem marad szótlan.*
- Az a ti vermetek... elveszi tőlem a lélegzetet. Förtelmes gyomor az, nem gödör *mondja, s hogy még az emlékét is mielőbb kiűzze a fejéből, tekintetének gyorsan nyugvópontot keres, mely magával ragadhatja a gondolatait. Végigfuttatja hát pillantását a csuklyás alakon. Nem rémlik, hogy látta volna itt a gyűlésen. A tartása nagyon... alázatos. Vagy csupán a kor hajtja ilyen tartásba? Nem tudná megmondani.
Vajon köze lehet a kámzsás idegennek az ő ügyéhez? Vagy csupán a vezér ügyei torlódtak fel ismét az egymásutániság rendjét megbontva?
Talán kiderül ez is, míg Kaiyko arcába visszatér a szín valamelyest.*
*Fel nem foghatja igazán, miért rója fel a vezér megviseltségét. Mi más okból vettetett volna abba a szörnyű lyukba? Bizonyára nem kényelmét szolgálandó. Bár... belegondolva... a másik leány, aki már odalent kuksolt, mikor ők befelé jöttek, egészen másképp viselte ottlétét, mint ő maga. Nem tudja igazán, hogy tisztelje érte vagy szánja.
Khan válaszol elsőnek a vezér kérdésére, de ezúttal ő sem marad szótlan.*
- Az a ti vermetek... elveszi tőlem a lélegzetet. Förtelmes gyomor az, nem gödör *mondja, s hogy még az emlékét is mielőbb kiűzze a fejéből, tekintetének gyorsan nyugvópontot keres, mely magával ragadhatja a gondolatait. Végigfuttatja hát pillantását a csuklyás alakon. Nem rémlik, hogy látta volna itt a gyűlésen. A tartása nagyon... alázatos. Vagy csupán a kor hajtja ilyen tartásba? Nem tudná megmondani.
Vajon köze lehet a kámzsás idegennek az ő ügyéhez? Vagy csupán a vezér ügyei torlódtak fel ismét az egymásutániság rendjét megbontva?
Talán kiderül ez is, míg Kaiyko arcába visszatér a szín valamelyest.*
4063. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:06:42
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:06:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Learon//
*Talán nincs senki a világon, aki annyira zakkant, mint Akheel, ezért nehéz lehet megérteni és nem elvárható ilyesmi senkitől. De az biztos, hogy Learon megkímélhetné magát a kétségektől és az önmarcangolástól, ha egyszerűen könnyebben venné a dolgokat. Idővel talán Akheel is megkomolyodik kicsit és a két szélsőség között fél úton, középen találkozhatnak elveik.*
-Ez túlzás?
*Simul hozzá a pásztorhoz a takaró alatt és ficeregni kezd.*
-És ez?
*Nyom egy puszit az arcára játékosan.*
-És ez, ez, ez?
*Csókolgatja az aggodalmaskodó Learont és fölé kerekedik a fekhelyen. Arca most már egyáltalán nem komoly, vigyorog mint a tejbetök és szeretné ha valamivel a másikat is jó kedvre tudná deríteni. Lenne is egy tippje mivel szerezhetne örömet...*
-Must elvettettem a sulykot, meh?
*Dörgölőzik oda Learonhoz, remélve hogy kellemesnek, vagy akár csak viccesnek találja majd Akheel próbálkozását.*
*Talán nincs senki a világon, aki annyira zakkant, mint Akheel, ezért nehéz lehet megérteni és nem elvárható ilyesmi senkitől. De az biztos, hogy Learon megkímélhetné magát a kétségektől és az önmarcangolástól, ha egyszerűen könnyebben venné a dolgokat. Idővel talán Akheel is megkomolyodik kicsit és a két szélsőség között fél úton, középen találkozhatnak elveik.*
-Ez túlzás?
*Simul hozzá a pásztorhoz a takaró alatt és ficeregni kezd.*
-És ez?
*Nyom egy puszit az arcára játékosan.*
-És ez, ez, ez?
*Csókolgatja az aggodalmaskodó Learont és fölé kerekedik a fekhelyen. Arca most már egyáltalán nem komoly, vigyorog mint a tejbetök és szeretné ha valamivel a másikat is jó kedvre tudná deríteni. Lenne is egy tippje mivel szerezhetne örömet...*
-Must elvettettem a sulykot, meh?
*Dörgölőzik oda Learonhoz, remélve hogy kellemesnek, vagy akár csak viccesnek találja majd Akheel próbálkozását.*
4062. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:56:15
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:56:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Akheel//
*Akheel megmondta, hogy fáradt, Learon pedig pont ilyenkor kezd ilye nehéz témába, amikor mindkettőjükre ráférne egy alvás. Pontosan ezért is nem boncolgatja túl a dolgot, nem kérdez rá még egyszer, hogy biztos választ kapjon. Meg, amúgy miért is tenné? Eddig sem volt igazán oka kételkedni, hát nem is akar eztán se.*
-Nehéz, igen. *Sóhajt egyet. Valóban nehéz kérdés, bár Learonnak nem tűnik annak. Ő máshogy méri az embereket, mint a lány.* ~Hát jól van! Aludjunk rá egyet, majd meglátjuk...~ *Azonban a bizonytalan válasz után Learonhoz bújik Akheel, és ez pontosan elég biztonságérzetet ad a férfinak, hogy ne kételkedjen.*
-Hát, akkor jó éjszakát! *Zárja le ezzel a beszélgetést, hogy tudjanak aludni. Még magában gondolkozva, átrágva az egész történéseket a sátor tetejét bámulja egy ideig, de ha már hallja maga mellett Akheel szuszogását, akkor nem fog sokáig ébren maradni ő sem.*
*Akheel megmondta, hogy fáradt, Learon pedig pont ilyenkor kezd ilye nehéz témába, amikor mindkettőjükre ráférne egy alvás. Pontosan ezért is nem boncolgatja túl a dolgot, nem kérdez rá még egyszer, hogy biztos választ kapjon. Meg, amúgy miért is tenné? Eddig sem volt igazán oka kételkedni, hát nem is akar eztán se.*
-Nehéz, igen. *Sóhajt egyet. Valóban nehéz kérdés, bár Learonnak nem tűnik annak. Ő máshogy méri az embereket, mint a lány.* ~Hát jól van! Aludjunk rá egyet, majd meglátjuk...~ *Azonban a bizonytalan válasz után Learonhoz bújik Akheel, és ez pontosan elég biztonságérzetet ad a férfinak, hogy ne kételkedjen.*
-Hát, akkor jó éjszakát! *Zárja le ezzel a beszélgetést, hogy tudjanak aludni. Még magában gondolkozva, átrágva az egész történéseket a sátor tetejét bámulja egy ideig, de ha már hallja maga mellett Akheel szuszogását, akkor nem fog sokáig ébren maradni ő sem.*
4061. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:44:31
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:44:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Odakint - Raktár//
*Felkel a tollak és bőrök közül, majd félretolva a ponyvát kidugja fejét, majd egy pillanattal később kilép a sátorból. A tűz felé fordítja tekintetét, hogy kik vannak még ott, de csak kíváncsiságból.
Körbenéz az udvaron, majd elindul a raktár irányába, hogy odaérve kinyissa annak ajtaját és belépjen. Megáll a bejáratnál, végigfuttatja tekintetét a poros deszkákon egy kisebb dobozt keresve, amiben esetlegesen varrófelszerelés van.
Leguggol, hogy az alsó polcokon kotorásszon kicsit, hátha ráakad kincsére, majd egy szinttel feljebb és feljebb szöszmötöl. Nem rendezi át a dolgokat, mindent a helyén hagy, csak előtte megfogdozza őket és beléjük néz, ha üregesnek tűnnek.*
-Itt vagy hát.
*Suttog maga elé, amikor megtalálja a nagyobb, rozsdásodó tűt. Kezébe veszi és elindul vissza Waldran sátrába, hogy folytassa munkáját.*
*Felkel a tollak és bőrök közül, majd félretolva a ponyvát kidugja fejét, majd egy pillanattal később kilép a sátorból. A tűz felé fordítja tekintetét, hogy kik vannak még ott, de csak kíváncsiságból.
Körbenéz az udvaron, majd elindul a raktár irányába, hogy odaérve kinyissa annak ajtaját és belépjen. Megáll a bejáratnál, végigfuttatja tekintetét a poros deszkákon egy kisebb dobozt keresve, amiben esetlegesen varrófelszerelés van.
Leguggol, hogy az alsó polcokon kotorásszon kicsit, hátha ráakad kincsére, majd egy szinttel feljebb és feljebb szöszmötöl. Nem rendezi át a dolgokat, mindent a helyén hagy, csak előtte megfogdozza őket és beléjük néz, ha üregesnek tűnnek.*
-Itt vagy hát.
*Suttog maga elé, amikor megtalálja a nagyobb, rozsdásodó tűt. Kezébe veszi és elindul vissza Waldran sátrába, hogy folytassa munkáját.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094