Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 135 (2681. - 2700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2700. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-13 19:46:53
Üzenet elküldve: 2014-07-13 19:46:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Emlékek köde egy fájdalmas reggelen//
*Chiari rendkívűl kedvesen azonnal a gondjaiba veszi a megtört férfit. Miután ellátta a sebet, óvatos kérdéseket tesz fel Azilnak. A férfi tekintete a távolba réved, ahogy az emlékezés útjára lép.*
-Kalózok, fosztogatók támadtak a falumra. Én és a férfiak egy része, a szomszéd faluban voltunk, így már csak romok és halottak fogadtak bennünket. Apám a haláláig védte a fiamat és a feleségemet.-
*Azilban átszakadnak az érzelmi gátak, könnyei megerednek.*
-A mocsadékok pengéi megüzenték azt is, hogy Narna a második gyerekünkek hordta a szíve alatt.-
*Itt elakad a beszédben a férfi. Mintha néhány perc alatt vagy három évtizedet öregedett volna.*
-Igen, hibásnak érzem magam. Ha ott vagyok velük, talán ők most élnének.-
*Néz a gyógyító szemébe, s a lángok lassan kihunynak lélektükreiben.*
-Tanácstalan vagyok.-
*Ahogy beszélgetnek, feleszmél a mellettük fekvő férfi és mormog néhány mondatot.A halász csak nagyot biccent a másik szavaira, majd amikor a sérült visszahull az eszméletlenségbe, tekintetét ismét a nőre emeli.*
*Chiari rendkívűl kedvesen azonnal a gondjaiba veszi a megtört férfit. Miután ellátta a sebet, óvatos kérdéseket tesz fel Azilnak. A férfi tekintete a távolba réved, ahogy az emlékezés útjára lép.*
-Kalózok, fosztogatók támadtak a falumra. Én és a férfiak egy része, a szomszéd faluban voltunk, így már csak romok és halottak fogadtak bennünket. Apám a haláláig védte a fiamat és a feleségemet.-
*Azilban átszakadnak az érzelmi gátak, könnyei megerednek.*
-A mocsadékok pengéi megüzenték azt is, hogy Narna a második gyerekünkek hordta a szíve alatt.-
*Itt elakad a beszédben a férfi. Mintha néhány perc alatt vagy három évtizedet öregedett volna.*
-Igen, hibásnak érzem magam. Ha ott vagyok velük, talán ők most élnének.-
*Néz a gyógyító szemébe, s a lángok lassan kihunynak lélektükreiben.*
-Tanácstalan vagyok.-
*Ahogy beszélgetnek, feleszmél a mellettük fekvő férfi és mormog néhány mondatot.A halász csak nagyot biccent a másik szavaira, majd amikor a sérült visszahull az eszméletlenségbe, tekintetét ismét a nőre emeli.*
2699. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-13 16:35:55
Üzenet elküldve: 2014-07-13 16:35:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
// Emlékek köde egy fájdalmas reggelen //
*Dharren biztatása helyénvalónak tűnik, egy mosollyal honorálja, és kezét nyújtja régi bajtársának búcsúzóul. A tőle és Chiaritól kapott válaszok, ha teljesen nem is, de részlegesen elaltatják kíváncsiságát, aggodalmát. Így meg is nyugszik kicsit, a főzettel pedig kábult állapotba kerül. Szép lassan felületes és könnyű álomba zuhan, mígnem egy dörmögő hang monotonitása szakítja meg azt. Ugyanis álmában sem tudott elszakadni az őt marcangoló kétségektől, melyek a tér és idő kerekéből való kieséssel foglalkoztatják. Így a monoton hangokra az ébrenlét és álom határán evickélő Harath visszaúszik a valóság felé. Tudata, ha tompán is, de visszatér a sátorba, hogy résnyire nyíló szemei elé egy ismeretlen, idegen óriás kerüljön, ki a gyógyítóhoz beszél, s viszont.
Annyira abszurd a helyzet, nem is szólal meg. Sebének fájdalmait, ahogy elméjét is tompítja az álomfű fájdalomcsillapító hatása, mit az elf adott neki. Így lassított felvételhez hasonlatos, álomszerű kép körvonalazódik előtte, miszerint a hatalmas hím is démonaival küzd. Amennyit leszűr a történetből ő a múltjával küzd inkább. Mivel ezek ketten barátilag viszonyulnak egymáshoz nem tulajdonít veszélyt a békésnek látszó vérző óriásnak. Betudja azon sokak közé, kiket a Kaputól idáig látott. Ahogy Kramlaf is idegen, mégsem az.*
-Üdv a klubban ismeretlen Nagyember.
*Szólal meg végül. Természetesen nem hallgatózni akart, de elkerülhetetlen volt, hogy így alakult.*
-Engem a jövőm-jelenem démonai, téged a múltadé üldöz.
*Tárja szét karját még mindig fekvő helyzetben. Nem sokáig tud majd társalogni, mert érzi már szempilláinak súlyát, hogy húzzák lefelé. Talán fogpiszkálóval kellene kipeckelnie, de annyira nem ragaszkodik a valósághoz, túl gyengének érzi még magát. Hát hamarosan újra durmol, mégpedig horkolva immár mély álomba süppedve. Utolsó gondolataiban még reméli, hogy mire felébred minden megoldódik. Ha máshogy nem, a Chiari által említett majdan megejtendő sétával.*
*Dharren biztatása helyénvalónak tűnik, egy mosollyal honorálja, és kezét nyújtja régi bajtársának búcsúzóul. A tőle és Chiaritól kapott válaszok, ha teljesen nem is, de részlegesen elaltatják kíváncsiságát, aggodalmát. Így meg is nyugszik kicsit, a főzettel pedig kábult állapotba kerül. Szép lassan felületes és könnyű álomba zuhan, mígnem egy dörmögő hang monotonitása szakítja meg azt. Ugyanis álmában sem tudott elszakadni az őt marcangoló kétségektől, melyek a tér és idő kerekéből való kieséssel foglalkoztatják. Így a monoton hangokra az ébrenlét és álom határán evickélő Harath visszaúszik a valóság felé. Tudata, ha tompán is, de visszatér a sátorba, hogy résnyire nyíló szemei elé egy ismeretlen, idegen óriás kerüljön, ki a gyógyítóhoz beszél, s viszont.
Annyira abszurd a helyzet, nem is szólal meg. Sebének fájdalmait, ahogy elméjét is tompítja az álomfű fájdalomcsillapító hatása, mit az elf adott neki. Így lassított felvételhez hasonlatos, álomszerű kép körvonalazódik előtte, miszerint a hatalmas hím is démonaival küzd. Amennyit leszűr a történetből ő a múltjával küzd inkább. Mivel ezek ketten barátilag viszonyulnak egymáshoz nem tulajdonít veszélyt a békésnek látszó vérző óriásnak. Betudja azon sokak közé, kiket a Kaputól idáig látott. Ahogy Kramlaf is idegen, mégsem az.*
-Üdv a klubban ismeretlen Nagyember.
*Szólal meg végül. Természetesen nem hallgatózni akart, de elkerülhetetlen volt, hogy így alakult.*
-Engem a jövőm-jelenem démonai, téged a múltadé üldöz.
*Tárja szét karját még mindig fekvő helyzetben. Nem sokáig tud majd társalogni, mert érzi már szempilláinak súlyát, hogy húzzák lefelé. Talán fogpiszkálóval kellene kipeckelnie, de annyira nem ragaszkodik a valósághoz, túl gyengének érzi még magát. Hát hamarosan újra durmol, mégpedig horkolva immár mély álomba süppedve. Utolsó gondolataiban még reméli, hogy mire felébred minden megoldódik. Ha máshogy nem, a Chiari által említett majdan megejtendő sétával.*
2698. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-13 16:00:19
Üzenet elküldve: 2014-07-13 16:00:19
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Reggel - Kagan és Zrekil//
*A szerencse nem kedvel senkit, legfeljebb alkalmi partnere lehet azoknak, akik hisznek benne, de nem köteleződik el. Bátorság és ostobaság? Ugyan ki húzza meg e kettő között a határt? Ilyen kérdéseket már igazán nem akar feltenni, hiszen nem lenne értelme filozófiai vitákba keveredni Kagannal.*
- Talán ez is, talán az is *jegyzi meg meglepően nyugodtan, amikor a kudarc okára terelődik a szó, annak ellenére, hogy épp az imént nevezték ostobának. Persze ilyesmiken régen nem aggódik* Viszont én nem nevezném kudarcnak, ami történt, mindössze Harath tudta, mikor kell visszavonulót fújni. Elvégre a csapatból mindenki jól van, és a harcosok nem is üres kézzel tértek haza, hoztak ugyebár a Nassiky mérgéből is, mely igencsak ritka, hát még a belőle készült ellenméreg. Felesleges kudarcként gondolni erre *bár ez nem csak Kagannak szól, önmagának is ezt mondogatta tegnap este, és mára nagyjából ebbe bele is nyugodott a lelke. Ez egy igazságos döntetlen volt, nem sérültek meg súlyosan, nem is haltak meg, de a barlangba se jutottak be. A két bestia meghalt ugyan, de megvédték a barlang bejáratát... mindkét oldalon volt egy győzelem, és egy kudarc, noha a bestiák már aligha örülhetnek a maguk győzelmének... így egyértelmű, kik maradtak a végső győztes szerepére. És akkor még ott a Nassiky mérge is, bár ennek már nem a gnóm örül. Majd meglepetten kapja el a zacskót, és miután meghallja, hogy a belőle jövő csörgés bizony ötszáz arany hangja, azért óhatatlanul is jobban érzi magát. Innentől mindjárt könnyebb beismerni, hogy talán ő is hozzájárult ahhoz, hogy az akció végül úgy végződjön, ahogy.*
- Méltányosnak találom, igen *bólint* És nagyon köszönöm, habár tovább már nem szeretnék visszaélni a vendégszeretettel. A mesterem is biztosan hiányol már, ideje lenne hát visszatérnem a toronyba. Lehet azonban, hogy a jövőben még tennék itt látogatást, feltéve ha nincs senkinek sem ellenére. Illetve ha a törzsből bárkinek rám volna szüksége, a mágustoronyban engem vagy mesteremet megtalálja *elvégre ha ő véletlenül nincs is a toronyban, a mestere akkor is biztosan meg fogja hallgatni a kérést (vagy legalább azt, hogy Zrekilt keresik), és ha a gnóm legközelebb megjelenik a toronyban, át fogja neki adni. Már csak egy dolog maradt hátra:*
- Tegnap beszéltem Uguggal, az orkkal. Eléggé felépült a sérüléséből, és azt mondta nekem, hogy szeretne a szellemeknek áldozni, amiért megmentették az életét, és hogy áldásukat kérje törzsedre, akik meggyógyították. Igazából szerinte a legjobb az emberáldozat volna, de megteszi egy szarvas is, azt mondta *kicsit fordított sorrendben tálalja a dolgot, mint ahogy Ugug mondta neki tegnap, de úgy érzi, így több sikere lehet* Persze erre nem én várok választ. A szellemek áldása kísérjen téged, és egész törzsedet, Kagan Thargodar! *azzal feláll, enyhén meghajol, majd ha további dolgok nincsenek, amik akadályoznák, meg is indul először fegyveréért, majd a kapu felé.*
*A szerencse nem kedvel senkit, legfeljebb alkalmi partnere lehet azoknak, akik hisznek benne, de nem köteleződik el. Bátorság és ostobaság? Ugyan ki húzza meg e kettő között a határt? Ilyen kérdéseket már igazán nem akar feltenni, hiszen nem lenne értelme filozófiai vitákba keveredni Kagannal.*
- Talán ez is, talán az is *jegyzi meg meglepően nyugodtan, amikor a kudarc okára terelődik a szó, annak ellenére, hogy épp az imént nevezték ostobának. Persze ilyesmiken régen nem aggódik* Viszont én nem nevezném kudarcnak, ami történt, mindössze Harath tudta, mikor kell visszavonulót fújni. Elvégre a csapatból mindenki jól van, és a harcosok nem is üres kézzel tértek haza, hoztak ugyebár a Nassiky mérgéből is, mely igencsak ritka, hát még a belőle készült ellenméreg. Felesleges kudarcként gondolni erre *bár ez nem csak Kagannak szól, önmagának is ezt mondogatta tegnap este, és mára nagyjából ebbe bele is nyugodott a lelke. Ez egy igazságos döntetlen volt, nem sérültek meg súlyosan, nem is haltak meg, de a barlangba se jutottak be. A két bestia meghalt ugyan, de megvédték a barlang bejáratát... mindkét oldalon volt egy győzelem, és egy kudarc, noha a bestiák már aligha örülhetnek a maguk győzelmének... így egyértelmű, kik maradtak a végső győztes szerepére. És akkor még ott a Nassiky mérge is, bár ennek már nem a gnóm örül. Majd meglepetten kapja el a zacskót, és miután meghallja, hogy a belőle jövő csörgés bizony ötszáz arany hangja, azért óhatatlanul is jobban érzi magát. Innentől mindjárt könnyebb beismerni, hogy talán ő is hozzájárult ahhoz, hogy az akció végül úgy végződjön, ahogy.*
- Méltányosnak találom, igen *bólint* És nagyon köszönöm, habár tovább már nem szeretnék visszaélni a vendégszeretettel. A mesterem is biztosan hiányol már, ideje lenne hát visszatérnem a toronyba. Lehet azonban, hogy a jövőben még tennék itt látogatást, feltéve ha nincs senkinek sem ellenére. Illetve ha a törzsből bárkinek rám volna szüksége, a mágustoronyban engem vagy mesteremet megtalálja *elvégre ha ő véletlenül nincs is a toronyban, a mestere akkor is biztosan meg fogja hallgatni a kérést (vagy legalább azt, hogy Zrekilt keresik), és ha a gnóm legközelebb megjelenik a toronyban, át fogja neki adni. Már csak egy dolog maradt hátra:*
- Tegnap beszéltem Uguggal, az orkkal. Eléggé felépült a sérüléséből, és azt mondta nekem, hogy szeretne a szellemeknek áldozni, amiért megmentették az életét, és hogy áldásukat kérje törzsedre, akik meggyógyították. Igazából szerinte a legjobb az emberáldozat volna, de megteszi egy szarvas is, azt mondta *kicsit fordított sorrendben tálalja a dolgot, mint ahogy Ugug mondta neki tegnap, de úgy érzi, így több sikere lehet* Persze erre nem én várok választ. A szellemek áldása kísérjen téged, és egész törzsedet, Kagan Thargodar! *azzal feláll, enyhén meghajol, majd ha további dolgok nincsenek, amik akadályoznák, meg is indul először fegyveréért, majd a kapu felé.*
2697. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-13 14:54:31
Üzenet elküldve: 2014-07-13 14:54:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Kagan és Zrekil//
*Többet várt a gnómtól, és ezt halvány mosolya és felvont szemöldöke egyértelműen elárulja.*
- A szerencse kegyeli a bátrakat, de hűtlen az ostobákhoz. *a "mi lett volna ha" fejtegetésre csak vállat von; nem ő volt ott, hanem Harath, de e körben megbízik a félvér döntésétben.*
- Nem tudhatod. Olyan szörnyekkel találkoztatok már a bejáratnál, amelyekre még te sem hallottál. Ostobaságokat fecsegsz, garabonciás. *rázza meg a fejét, majd övéhez nyúl, és ujjaival megvizsgálja, mennyi van nála.*
- Én nem vagyok valami ócska szőnyegkufár a városból, Zrekil Losef. A kérdéseim arra irányulnak, hogy kiderüljön: csak felkészületlenséged és lebizakodottságod volt kudarcod oka, vagy fösvénységed és ostobaságod is közrejátszott? *komorodik el, mert nem tetszik neki a mágus hangja. Már az elejétől meglehetősen megalázónak és rangon alulinak érezte a dolgot, hogy itt kell vitatkoznia, de tudni akarta, hogy a későbbiekben van e lehetőség az együttműködésre.*
- Fogd. *dob oda a gnóm kezébe egy kisebb zacskó aranyat, melyben 500 arany van. Zrekil Losef fösvénysége legalább részben megnyugodhat.
*
- 500 arany, méltányosnak tartod, Zrekil mágus? Csak hogy vendégséged a Thargodaroknál továbbra is vidáman teljen és ne maradjon tüske lelkedben. *igazából nem akart adni a gnómnak pénzt, de ha őszinte akar lenni, az arany sokkal kevesebbet számít, mint a jó viszony egy mágussal - még akkor is, ha most éppen idegesíti. Argus is ezért tarthatta meg nagyobb testrészeit és életét; Kagan utálja a pazarlást.*
*Többet várt a gnómtól, és ezt halvány mosolya és felvont szemöldöke egyértelműen elárulja.*
- A szerencse kegyeli a bátrakat, de hűtlen az ostobákhoz. *a "mi lett volna ha" fejtegetésre csak vállat von; nem ő volt ott, hanem Harath, de e körben megbízik a félvér döntésétben.*
- Nem tudhatod. Olyan szörnyekkel találkoztatok már a bejáratnál, amelyekre még te sem hallottál. Ostobaságokat fecsegsz, garabonciás. *rázza meg a fejét, majd övéhez nyúl, és ujjaival megvizsgálja, mennyi van nála.*
- Én nem vagyok valami ócska szőnyegkufár a városból, Zrekil Losef. A kérdéseim arra irányulnak, hogy kiderüljön: csak felkészületlenséged és lebizakodottságod volt kudarcod oka, vagy fösvénységed és ostobaságod is közrejátszott? *komorodik el, mert nem tetszik neki a mágus hangja. Már az elejétől meglehetősen megalázónak és rangon alulinak érezte a dolgot, hogy itt kell vitatkoznia, de tudni akarta, hogy a későbbiekben van e lehetőség az együttműködésre.*
- Fogd. *dob oda a gnóm kezébe egy kisebb zacskó aranyat, melyben 500 arany van. Zrekil Losef fösvénysége legalább részben megnyugodhat.
*- 500 arany, méltányosnak tartod, Zrekil mágus? Csak hogy vendégséged a Thargodaroknál továbbra is vidáman teljen és ne maradjon tüske lelkedben. *igazából nem akart adni a gnómnak pénzt, de ha őszinte akar lenni, az arany sokkal kevesebbet számít, mint a jó viszony egy mágussal - még akkor is, ha most éppen idegesíti. Argus is ezért tarthatta meg nagyobb testrészeit és életét; Kagan utálja a pazarlást.*
2696. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-12 21:12:43
Üzenet elküldve: 2014-07-12 21:12:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Emlékek köde //
- Rossz pénz nem vész el testvérem.
* Vigyorog a harcosra és segít, hogy Chiari könnyebben el tudja látni majd a sebét. De Harath némán tűri a procedúrát, szinte katatón végig és ez nagyon nem tetszik neki. Hallgat és figyel, vár, de semmi javulást nem hall ki a szavaiból. ~Mennyi évet felejthetett el? A táborra sem emlékszik.~ Nem jó, nem jó ez így.*
- Pihenj testvérem, Chiari vigyázz rád. A kapunál leszek, átveszem az őrséget.
* Indul a dolgára, és addig talán össze tudja szedni az agyát. Át kell gondolnia, hogy mi történhetett. Majd kifaggatja azokat, akik őrségben voltak az éjszaka. *
- Rossz pénz nem vész el testvérem.
* Vigyorog a harcosra és segít, hogy Chiari könnyebben el tudja látni majd a sebét. De Harath némán tűri a procedúrát, szinte katatón végig és ez nagyon nem tetszik neki. Hallgat és figyel, vár, de semmi javulást nem hall ki a szavaiból. ~Mennyi évet felejthetett el? A táborra sem emlékszik.~ Nem jó, nem jó ez így.*
- Pihenj testvérem, Chiari vigyázz rád. A kapunál leszek, átveszem az őrséget.
* Indul a dolgára, és addig talán össze tudja szedni az agyát. Át kell gondolnia, hogy mi történhetett. Majd kifaggatja azokat, akik őrségben voltak az éjszaka. *
2695. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-12 21:02:23
Üzenet elküldve: 2014-07-12 21:02:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Reggel //
*A beszélgetés láthatóan nagyon oda akar kilyukadni, hogy Zrekil nem kapja vissza a pénzét. Persze ezt lehetett sejteni az elejétől, őt azonban az egészben mégis az bosszantotta legjobban, hogy Harath végig magát tartotta főnöknek, holott mindannyiukat a gnóm bérelte fel, tehát mind zsoldosok voltak. Innentől, hogy ketten kétfelé vezették az akciót, már nem is lehetett a dolog sikeres.*
- És tán bármelyikük meghalt volna? Ha jól emlékszem mind a három harcos életben volt, mikor átlépte az erőd kapuját. Sérülésük is alig volt, ráadásul minden sérülés, amit szerezhettek, általam könnyen gyógyítható. Persze nem mertek bemenni a barlangba, így nem volt szükség rá, hogy meggyógyítsam őket *vonja meg a vállát* de mindannyian harcképes állapotban voltak a csata után. És ha ezt minden csatánál elérjük, akkor végül is győztünk, hisz az ellenfél előbb vagy utóbb elfogy. És a szerencsének nincs köze az életünkhöz, a szerencse kegyelméből senki sem élhet, de ezt mindenki tudja, aki került már közel a halálhoz *feltételezi, hogy Kagan sem bízik már annyira a szerencsében, hiszen abban legfeljebb első alkalommal bízhat valaki.*
- Persze sosem derül ki, hogy legyőzhettük-e volna őket, ha nem támadnak egymásra, de ez aligha számít, mivel legyőztük őket, és mind egyben vagyunk. Még Hildi is, bár ő valahová eltűnt a harc során, szerintem menekülőre fogta *megvakarja a fejét, mert igazából fogalma sincs róla, hogy a termetes hölgy merre mászkál jelenleg, de reméli, hogy nincs komolyabb baja az ijedtségen kívül.*
- Ha pedig settenkedni szeretnék, ahhoz nincs szükség harcosokra ugyebár, hiszen minél többen vagyunk, annál hamarabb bukunk le. Az, hogy harcosokat kértem, egyértelműen jelezhette, hogy harc lesz *aztán úgy ítéli meg, nincs igazán értelme fejtegetni a dolgot, és Kagan úgyis nagyszerű ötletet adott neki. Vissza fog menni a barlangba egyedül, és a settenkedős módszert választja. De ez még odébb van...*
- Lássuk be, a kérdések nem szolgálnak más célt, csak hogy alátámasszák a tényt, miszerint nem kapom vissza a pénzemet. De kérem javítson ki, ha tévednék *igazából a kertelés, meg a téma sokszori körüljárása legutóbb sem vezetett eredményre, így inkább az egyenes útra tér rá, bár nem érti igazán, hogy Kagan miért fél egyszerűen kimondani a tényt. A gnóm egy választ várt, igent vagy nemet, keresztkérdésekre pedig semmi szükség, a döntés helyességét nem vitatta volna. Éppen ezért egy újabb eldöntendő kérdésre helyezi át az előző súlyát, melyre már remélhetőleg egyenes választ fog kapni.*
*A beszélgetés láthatóan nagyon oda akar kilyukadni, hogy Zrekil nem kapja vissza a pénzét. Persze ezt lehetett sejteni az elejétől, őt azonban az egészben mégis az bosszantotta legjobban, hogy Harath végig magát tartotta főnöknek, holott mindannyiukat a gnóm bérelte fel, tehát mind zsoldosok voltak. Innentől, hogy ketten kétfelé vezették az akciót, már nem is lehetett a dolog sikeres.*
- És tán bármelyikük meghalt volna? Ha jól emlékszem mind a három harcos életben volt, mikor átlépte az erőd kapuját. Sérülésük is alig volt, ráadásul minden sérülés, amit szerezhettek, általam könnyen gyógyítható. Persze nem mertek bemenni a barlangba, így nem volt szükség rá, hogy meggyógyítsam őket *vonja meg a vállát* de mindannyian harcképes állapotban voltak a csata után. És ha ezt minden csatánál elérjük, akkor végül is győztünk, hisz az ellenfél előbb vagy utóbb elfogy. És a szerencsének nincs köze az életünkhöz, a szerencse kegyelméből senki sem élhet, de ezt mindenki tudja, aki került már közel a halálhoz *feltételezi, hogy Kagan sem bízik már annyira a szerencsében, hiszen abban legfeljebb első alkalommal bízhat valaki.*
- Persze sosem derül ki, hogy legyőzhettük-e volna őket, ha nem támadnak egymásra, de ez aligha számít, mivel legyőztük őket, és mind egyben vagyunk. Még Hildi is, bár ő valahová eltűnt a harc során, szerintem menekülőre fogta *megvakarja a fejét, mert igazából fogalma sincs róla, hogy a termetes hölgy merre mászkál jelenleg, de reméli, hogy nincs komolyabb baja az ijedtségen kívül.*
- Ha pedig settenkedni szeretnék, ahhoz nincs szükség harcosokra ugyebár, hiszen minél többen vagyunk, annál hamarabb bukunk le. Az, hogy harcosokat kértem, egyértelműen jelezhette, hogy harc lesz *aztán úgy ítéli meg, nincs igazán értelme fejtegetni a dolgot, és Kagan úgyis nagyszerű ötletet adott neki. Vissza fog menni a barlangba egyedül, és a settenkedős módszert választja. De ez még odébb van...*
- Lássuk be, a kérdések nem szolgálnak más célt, csak hogy alátámasszák a tényt, miszerint nem kapom vissza a pénzemet. De kérem javítson ki, ha tévednék *igazából a kertelés, meg a téma sokszori körüljárása legutóbb sem vezetett eredményre, így inkább az egyenes útra tér rá, bár nem érti igazán, hogy Kagan miért fél egyszerűen kimondani a tényt. A gnóm egy választ várt, igent vagy nemet, keresztkérdésekre pedig semmi szükség, a döntés helyességét nem vitatta volna. Éppen ezért egy újabb eldöntendő kérdésre helyezi át az előző súlyát, melyre már remélhetőleg egyenes választ fog kapni.*
2694. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-12 20:57:30
Üzenet elküldve: 2014-07-12 20:57:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Emlékek köde egy fájdalmas reggelen //
* Úgy volt minden, ahogy Harath mondja. Évekkel ezelőtt, sok, nagyon sok élettel korábban. *
- Az a menyegző meghiúsult és Isurri is itt van. Megnőtt már, felnőtt nő, Kagan is megöregedett egy kicsit, ahogy mindenki más is. Még te is Harath.
* Előveszi a kis tükrét és a kezébe adja, nézze csak meg az arcát, hogy nem az a fiatal suhanc már, aki volt. *
- Maradtunk még azért, ne félj, nem vagy egyedül. Itt van Kagan és Isurri mellett Leandana, Rolko és Krumko, Akheel, Elenyel, Bron és Xomorr. Mirakh, Hrothgaar, Lyriana és Hildi, Tharirin. Cessa, Kell, Valian és Waldran.
- Délután sétálunk egy kicsit, körbenézel a táborban, talán úgy eszedbe jutnak a dolgok. Próbálj meg pihenni, később benézek hozzád megint. Ezt még idd meg.
* Jobb ha most alszik attól, amit megitat vele. Addig is pihen, de álmában talán felbukkan majd néhány emlék. Mire Azil beér utána a sátorba, Harath már alszik a főzettől.
Azil arcát látva megijed, megint. Ez ma már a második eset. *
- Jaj Azil. Gyere és ülj le.
* Fogja kézen az óriást és húzza beljebb a sátorba, ha kicsit lehúzza a fejét, itt nem akad fel. Leülteti arra a helyre, ahol nemrég még ő aludt. *
- Van olyan szerem, amitől aludni tudnál, de szerintem ehhez több segítség kell.
* Krémet vesz elő és óvatosan bekeni vele a sebet Azil szeme alatt. Kötést nem tesz rá, ennek most jobb, ha szabadon van és hagyja gyógyulni. Odahúzza mellé a ládát és ráül, így legalább feléri a vállait az óriásnak. Ráteszi kezét a kezére, és próbál segíteni rajta. *
- Nem voltál mellettük, mikor valaki, vagy valakik bántották őket? Úgy gondolod, hogy ők hibáztatnak érte? A szellemük? Vagy inkább csak a bűntudatod láttatja őket veled?
* Ő csak abban tud segíteni, hogy meghallgatja a férfit és ad neki az altatóból éjszakánként. Nem bízná rá az adagolását, félve attól, hogy egyszer sokat venne be belőle, vagy hogy túlságosan rászokna a szerre. A bűntudatát talán tudnák enyhíteni, a szellemek elűzésében, vagy megnyugtatásában viszont Leandana segítségét kell hogy kérje. *
* Úgy volt minden, ahogy Harath mondja. Évekkel ezelőtt, sok, nagyon sok élettel korábban. *
- Az a menyegző meghiúsult és Isurri is itt van. Megnőtt már, felnőtt nő, Kagan is megöregedett egy kicsit, ahogy mindenki más is. Még te is Harath.
* Előveszi a kis tükrét és a kezébe adja, nézze csak meg az arcát, hogy nem az a fiatal suhanc már, aki volt. *
- Maradtunk még azért, ne félj, nem vagy egyedül. Itt van Kagan és Isurri mellett Leandana, Rolko és Krumko, Akheel, Elenyel, Bron és Xomorr. Mirakh, Hrothgaar, Lyriana és Hildi, Tharirin. Cessa, Kell, Valian és Waldran.
- Délután sétálunk egy kicsit, körbenézel a táborban, talán úgy eszedbe jutnak a dolgok. Próbálj meg pihenni, később benézek hozzád megint. Ezt még idd meg.
* Jobb ha most alszik attól, amit megitat vele. Addig is pihen, de álmában talán felbukkan majd néhány emlék. Mire Azil beér utána a sátorba, Harath már alszik a főzettől.
Azil arcát látva megijed, megint. Ez ma már a második eset. *
- Jaj Azil. Gyere és ülj le.
* Fogja kézen az óriást és húzza beljebb a sátorba, ha kicsit lehúzza a fejét, itt nem akad fel. Leülteti arra a helyre, ahol nemrég még ő aludt. *
- Van olyan szerem, amitől aludni tudnál, de szerintem ehhez több segítség kell.
* Krémet vesz elő és óvatosan bekeni vele a sebet Azil szeme alatt. Kötést nem tesz rá, ennek most jobb, ha szabadon van és hagyja gyógyulni. Odahúzza mellé a ládát és ráül, így legalább feléri a vállait az óriásnak. Ráteszi kezét a kezére, és próbál segíteni rajta. *
- Nem voltál mellettük, mikor valaki, vagy valakik bántották őket? Úgy gondolod, hogy ők hibáztatnak érte? A szellemük? Vagy inkább csak a bűntudatod láttatja őket veled?
* Ő csak abban tud segíteni, hogy meghallgatja a férfit és ad neki az altatóból éjszakánként. Nem bízná rá az adagolását, félve attól, hogy egyszer sokat venne be belőle, vagy hogy túlságosan rászokna a szerre. A bűntudatát talán tudnák enyhíteni, a szellemek elűzésében, vagy megnyugtatásában viszont Leandana segítségét kell hogy kérje. *
2693. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-12 20:45:22
Üzenet elküldve: 2014-07-12 20:45:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Kagan és Zrekil//
*Bár Kagan valóban kifejtős válaszokra volt kíváncsi, ám azokra csak elvi jelleggel, hiszen ő is tudja azokat. Pontosabban: amit ő tud, az úgy helyes. Nem kalkulálta azonban bele a gnóm bőbeszédűséget és Zrekil azon igyekezetét, hogy szubjektíven és szelektáltan emlékezzen.*
- Nem célom vitát nyitni, Zrekil mester, de rosszul emlékezel. *rázza meg a fejét.*
- Amit te mondtál, az ennyi: két harcos és te csendesen besurrantok, a lehető legkisebb feltűnést keltve, amihez amúgy sem kell több ember. Ugyanis, és javíts ki, ha tévednék... azt mondtad, azért mész oda, hogy utánanézz, létezik el legendáink szörnye. *itt egy kicsit elhallgat, majd rosszallóan megrázza a fejét.*
- Mondád, hogy értesz a támadó és védő-vajákoláshoz. A settenkedőshöz nem értettél? *valahogy neki nem áll össze az egész. Arra a blődségre, hogy nem Zrekil fele mindenért, még csak rálegyinteni sem hajlandó: a gnóm volt az ötletgazda, a megrendelő és a Nagy Varázsló - meglehetősen méltatlan, ahogy másra próbálja kenni a dolgot.*
- Mindezeket csak azért foglaltam össze, Zrekil garabonciás, hogy lásd: fösvénységed tévútra vitt téged. *mutat rá, mert Zrekil, csak hogy aranyát kímélje, nem azt kérte a Thargodaroktól, amit kellett volna. Vagy egy 15 fős osztagot kellett volna rendelnie, vagy 2 veterán beszivárgót, kiknek az ára fejenként több lett volna, mint az újoncoké.*
- Mond, Zrekil mágus: ha bejut a kicsiny csapat, akit először kértél... lett volna esélyük elbújni? Egy lény elől, mely talán évszázadok óta odalenn él? *kérdezi halkan; Kagan már az elejétől kételkedett Zrekil sikerében, de bízott a mágus tudásában.*
- Már az "ajtóban" lebuktatok, és ahogy én látom, inkább a szerencse, a két szörny együttes felbukkanása volt az oka, hogy viszonylag könnyű győzelmet arattatok. Hogyan akartad betartani a szavad és visszahozni az embereimet a barlangból, mikor már bizonyos volt, hogy nem lehettek észrevétlenek? *egyre inkább az az érzése, hogy a gnóm nem teljesen tudja, mit is akart a Rilkh barlangjában.*
- Úgy látom, Garabonciás, hogy nemigen tudtad volna állni a szavad. A Rilkh barlangját fel fogjuk deríteni és kincseit megosztjuk - de nem ily hebehurgya módon. *enyhén meghajol Zrekil felé.*
- Nagy a tudásod, Mágus, és mi tiszteljük a nagy tudású népeket, de azokhoz a barlangokhoz több kell, mint tudósi hevület és elszánt lelkesedés. *a mondat lógva marad, de Kagan udvariasabb annál, hogy rámutasson: szervezés terén ennél többel nem is rendelkezett a gnóm.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.12 20:46:53
*Bár Kagan valóban kifejtős válaszokra volt kíváncsi, ám azokra csak elvi jelleggel, hiszen ő is tudja azokat. Pontosabban: amit ő tud, az úgy helyes. Nem kalkulálta azonban bele a gnóm bőbeszédűséget és Zrekil azon igyekezetét, hogy szubjektíven és szelektáltan emlékezzen.*
- Nem célom vitát nyitni, Zrekil mester, de rosszul emlékezel. *rázza meg a fejét.*
- Amit te mondtál, az ennyi: két harcos és te csendesen besurrantok, a lehető legkisebb feltűnést keltve, amihez amúgy sem kell több ember. Ugyanis, és javíts ki, ha tévednék... azt mondtad, azért mész oda, hogy utánanézz, létezik el legendáink szörnye. *itt egy kicsit elhallgat, majd rosszallóan megrázza a fejét.*
- Mondád, hogy értesz a támadó és védő-vajákoláshoz. A settenkedőshöz nem értettél? *valahogy neki nem áll össze az egész. Arra a blődségre, hogy nem Zrekil fele mindenért, még csak rálegyinteni sem hajlandó: a gnóm volt az ötletgazda, a megrendelő és a Nagy Varázsló - meglehetősen méltatlan, ahogy másra próbálja kenni a dolgot.*
- Mindezeket csak azért foglaltam össze, Zrekil garabonciás, hogy lásd: fösvénységed tévútra vitt téged. *mutat rá, mert Zrekil, csak hogy aranyát kímélje, nem azt kérte a Thargodaroktól, amit kellett volna. Vagy egy 15 fős osztagot kellett volna rendelnie, vagy 2 veterán beszivárgót, kiknek az ára fejenként több lett volna, mint az újoncoké.*
- Mond, Zrekil mágus: ha bejut a kicsiny csapat, akit először kértél... lett volna esélyük elbújni? Egy lény elől, mely talán évszázadok óta odalenn él? *kérdezi halkan; Kagan már az elejétől kételkedett Zrekil sikerében, de bízott a mágus tudásában.*
- Már az "ajtóban" lebuktatok, és ahogy én látom, inkább a szerencse, a két szörny együttes felbukkanása volt az oka, hogy viszonylag könnyű győzelmet arattatok. Hogyan akartad betartani a szavad és visszahozni az embereimet a barlangból, mikor már bizonyos volt, hogy nem lehettek észrevétlenek? *egyre inkább az az érzése, hogy a gnóm nem teljesen tudja, mit is akart a Rilkh barlangjában.*
- Úgy látom, Garabonciás, hogy nemigen tudtad volna állni a szavad. A Rilkh barlangját fel fogjuk deríteni és kincseit megosztjuk - de nem ily hebehurgya módon. *enyhén meghajol Zrekil felé.*
- Nagy a tudásod, Mágus, és mi tiszteljük a nagy tudású népeket, de azokhoz a barlangokhoz több kell, mint tudósi hevület és elszánt lelkesedés. *a mondat lógva marad, de Kagan udvariasabb annál, hogy rámutasson: szervezés terén ennél többel nem is rendelkezett a gnóm.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.12 20:46:53
2692. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-12 17:58:17
Üzenet elküldve: 2014-07-12 17:58:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Egy fájdalmas reggel//
*Úgy tűnik, hogy a fájdalom és a kimerültség végül megkegyelmez Azilnak. Álomtalan álomba merül, és a nap már bőven fenn van, mire felébred. Arcán alvadt vér sötétlik, tekintete zavaros, haja, szakálla kócos. Nehézkesen feláll és az ajtóhoz indul.*
~Tennem kell valamit. Ha ez így megy tovább,még beledőlök a szigonyomba.~
*Merül fel egy sötét gondolat az óriás fejében. Az ajtó előtt a földön egy kupac szörme hever. A férfi csak bedobálja őket, majd a kúthoz sétál. Egy vödörnyi vízzel rendbe szedi az arcát, kimossa a sebet is, ami szerencsére se nem hosszú, se nem mély. Csak ezután indul el a gyógyító sátrához. Épp akkor ér oda, amikor a nő eltűnik a sátorban.*
-Chiari. Tudnál segíteni egy kicsit?-
*Követi a sátorba Azil, majd látva a fekvő férfit halkabbra fogja hangját. Szeme alatt ott vöröslik az enyhén duzzadt seb. Ha nem küldik el, akkor leül a földre és mesélni kezd.*
- Időnként rémálmok gyötörnek.A feleségemet és a kisfiamat látom, ahogy tetemként visszatérnek, s engem hibáztatnak a halálukért. Testüket sebek borítják, s oszlanak mintha a sírból keltek volna ki. Ma hajnalban is velük álmodtam, akkor sebesítettem meg az arcomat is.-
*Meséli elfojtott hangon Azil, majd elhallgat.*
-Mit tegyek? Nincs valami növény, ami zavartalan álmot ad?-
*Kérdezi, körbepillantva a sátorban.*
*Úgy tűnik, hogy a fájdalom és a kimerültség végül megkegyelmez Azilnak. Álomtalan álomba merül, és a nap már bőven fenn van, mire felébred. Arcán alvadt vér sötétlik, tekintete zavaros, haja, szakálla kócos. Nehézkesen feláll és az ajtóhoz indul.*
~Tennem kell valamit. Ha ez így megy tovább,még beledőlök a szigonyomba.~
*Merül fel egy sötét gondolat az óriás fejében. Az ajtó előtt a földön egy kupac szörme hever. A férfi csak bedobálja őket, majd a kúthoz sétál. Egy vödörnyi vízzel rendbe szedi az arcát, kimossa a sebet is, ami szerencsére se nem hosszú, se nem mély. Csak ezután indul el a gyógyító sátrához. Épp akkor ér oda, amikor a nő eltűnik a sátorban.*
-Chiari. Tudnál segíteni egy kicsit?-
*Követi a sátorba Azil, majd látva a fekvő férfit halkabbra fogja hangját. Szeme alatt ott vöröslik az enyhén duzzadt seb. Ha nem küldik el, akkor leül a földre és mesélni kezd.*
- Időnként rémálmok gyötörnek.A feleségemet és a kisfiamat látom, ahogy tetemként visszatérnek, s engem hibáztatnak a halálukért. Testüket sebek borítják, s oszlanak mintha a sírból keltek volna ki. Ma hajnalban is velük álmodtam, akkor sebesítettem meg az arcomat is.-
*Meséli elfojtott hangon Azil, majd elhallgat.*
-Mit tegyek? Nincs valami növény, ami zavartalan álmot ad?-
*Kérdezi, körbepillantva a sátorban.*
2691. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-12 16:08:32
Üzenet elküldve: 2014-07-12 16:08:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Reggel//
*Zrekil igazából korántsem olyan kérdéseket kap első körben, amilyenre számított. No de ki tudja, hová fognak innen jutni, ha figyelmetlen, és hagyja magát csapdába csalni.*
- Négy újonc és egy veterán volt az ajánlat, annyi pénzért, amennyi nekem nem volt a zsebemben, és ha lett volna, akkor most valószínűleg a tanácsban ülök, mivel lássuk be... az egy elég nagy összeg volt *talán önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki a tanácsba jusson, de ötezer aranyból már akár egy kisebb csapatot is felbérelhetne, szaktudásuk nem volna, de emberi pajzsnak tökéletesek lennének* Jómagam azt mondtam, elég két újonc, ezáltal vállaltam, hogy őket élve, egy darabban hozom vissza (akár sérülés nélkül, ha úgy tetszik). Ennek ellenére más vezette az expedíciót végül, mellyel problémám nem volt, illetve felelősségem sem maradt nagyon, hisz lássuk be: mindig a vezér felel katonái életéért. És hogy miért kértem őket? Hogy eljöjjenek velem felfedezni a barlangot, és ha ott bármi ismeretlen veszélyt találunk, azzal megküzdjünk, ami kincset találunk, azt elhozzuk. Ezt jártuk körül meglehetősen sokszor, mielőtt megállapodásra jutottunk *majd érdeklődve várja a további kérdéseket. A következő kicsit arra irányul, hogy ez előző válasz utolsó mondatát bontsa ki, hát meg is teszi:*
- A barlangrendszer ismeretlen veszélyeiről beszéltem, magáról a szörnyű kígyóról, bár az csak legendákból ismert, de odalent lehetett számítani mindenre. Ahogyan azt akkor is mondtam: ha vannak is odabent kincsek, azok mélyen, és megvan az oka, hogy más még nem jutott le addig. A cél a barlangrendszer feltérképezése, és legalább időlegesen biztonságossá tétele volt, de most csak igyekszem szépen fogalmazni. A cél egyszerűen: az ottani veszélyes lények megölése, esetleg elfogása, és eladása volt, esetleg kincsek bezsebelése, ha van *a következő kérdés őszintén meglepi, bár nem hiszi, hogy a vezér puszta kíváncsiságból teszi fel neki, nyilván hallott már beszámolót Harathtól:*
- - Az óriás százlábút jómagam kábítottam el kicsivel azelőtt, hogy a Nassiky megjelent. A hatalmas skorpió azonnal rávetette magát, és széttépte, nem volt küzdelem, mivel a százlábú még mindig képtelen volt bárminemű védekezésre a varázslatom miatt. Tehát a százlábút a Nassiky ölte meg, aztán pedig a Nassikyt mi. Ott kétséges, kié volt a gyilkos támadás, harcosaid pengével támadtak, én varázslattal, a kettő együtt végzett a lénnyel, méghozzá meglepően gyorsan *ennél bővebb beszámolót sajnos nem tud szolgáltatni, bár ennek az a része nyilván eddig ismeretlen volt Kagan előtt, hogy mi történt, mielőtt harcosai odaértek, de hát sok minden nem. A tudatbörtön szépen összezavarta a szörnyeteg elméjét, aki onnantól kezdve nem nagyon jelentett veszélyt.* Ok és előzmény... a két lény láthatóan nem szívlelte egymást, ez volt a legnagyobb szerencsénk, azonkívül a Nassikyt Hildi sikolya vonzhatta oda hozzánk, és ott meglátta a százlábút, melyet nagyobb ellenségnek talált nálunk, így arra vetette rá magát. Ennél több előzményről aligha tudok. A Nassiky halálának előzménye szintén ez, illetve hogy utána a farka beleragadt a százlábúba, így nem tudott védekezni *a vezér szerint haladnak, hát akkor Zrekilnek sincsen semmi ellenvetése, akkor haladnak. A következő kérdés elgondolkodtató, és a vezér hosszú választ kér rá, még talán az előzőeknél is hosszabbat, pedig nem akkora kérdések ezek.*
- Ezt nem tudom megmondani. Ez a kérdés csak további kérdések fészke lehet, semmi több. Minden attól függ, hogy mi van még a barlangrendszerben. Ezt nem tudhatjuk, épp úgy lehetséges, hogy csak ez a kettő lakta, mint az, hogy odabent még sok száz ilyen teremtmény van. Persze józan ésszel az igazság a kettő között van valahol félúton. Na és attól függ, milyen harcosokról beszélünk. Közel sem mindegy, hogy egy szedett-vedett csürhe, vagy mondjuk az őrség önimádó katonái, esetleg a te harcosaid, de egy biztos: odalent a hely sok helyütt valószínűleg szűk, talán sok helyütt elférnek négyen-öten is egymás mellett, de talán van, ahol csak ketten, vagy csak egyvalaki, az is négykézláb. Nem tudom, mennyire tágasak a járatok, de mivel nem egy pusztán támadunk az ellenfélre, így azok jó eséllyel nem tudnak mind egyszerre jönni, azt mondanám: ha legfeljebb hat vagy nyolc fő nem elég, akkor száz sem. Ugyanakkor ha jól képzettek a harcosok, illetve a csapat összetétele vegyes (akadnak mágusok, íjászok, esetleg számszeríjászok, és kardforgatók is) akkor nem jelenthetnek akadályt az akadályok, mindössze megfelelő képzettség és szervezettség szükségeltetik. Ha pedig a hatalmas kígyó is ott van, mely legendákból ismert, akkor lehet, hogy a világ összes harcosa sem elég, de lehet, hogy a legenda túlzott, és négy-öt is elegendő... ezt megint csak nem tudhatjuk *itt ő befejezettnek érzi a válaszadást, bár lehet, hogy Kagan nem mindenhol azt a választ kapta, amire várt, na de Zrekil nagyapja is mindig mondta: 'a legjobb módja annak, hogy ne kapjál kiábrándító válaszokat, fiam, az, ha nem kérdezel'.*
*Zrekil igazából korántsem olyan kérdéseket kap első körben, amilyenre számított. No de ki tudja, hová fognak innen jutni, ha figyelmetlen, és hagyja magát csapdába csalni.*
- Négy újonc és egy veterán volt az ajánlat, annyi pénzért, amennyi nekem nem volt a zsebemben, és ha lett volna, akkor most valószínűleg a tanácsban ülök, mivel lássuk be... az egy elég nagy összeg volt *talán önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki a tanácsba jusson, de ötezer aranyból már akár egy kisebb csapatot is felbérelhetne, szaktudásuk nem volna, de emberi pajzsnak tökéletesek lennének* Jómagam azt mondtam, elég két újonc, ezáltal vállaltam, hogy őket élve, egy darabban hozom vissza (akár sérülés nélkül, ha úgy tetszik). Ennek ellenére más vezette az expedíciót végül, mellyel problémám nem volt, illetve felelősségem sem maradt nagyon, hisz lássuk be: mindig a vezér felel katonái életéért. És hogy miért kértem őket? Hogy eljöjjenek velem felfedezni a barlangot, és ha ott bármi ismeretlen veszélyt találunk, azzal megküzdjünk, ami kincset találunk, azt elhozzuk. Ezt jártuk körül meglehetősen sokszor, mielőtt megállapodásra jutottunk *majd érdeklődve várja a további kérdéseket. A következő kicsit arra irányul, hogy ez előző válasz utolsó mondatát bontsa ki, hát meg is teszi:*
- A barlangrendszer ismeretlen veszélyeiről beszéltem, magáról a szörnyű kígyóról, bár az csak legendákból ismert, de odalent lehetett számítani mindenre. Ahogyan azt akkor is mondtam: ha vannak is odabent kincsek, azok mélyen, és megvan az oka, hogy más még nem jutott le addig. A cél a barlangrendszer feltérképezése, és legalább időlegesen biztonságossá tétele volt, de most csak igyekszem szépen fogalmazni. A cél egyszerűen: az ottani veszélyes lények megölése, esetleg elfogása, és eladása volt, esetleg kincsek bezsebelése, ha van *a következő kérdés őszintén meglepi, bár nem hiszi, hogy a vezér puszta kíváncsiságból teszi fel neki, nyilván hallott már beszámolót Harathtól:*
- - Az óriás százlábút jómagam kábítottam el kicsivel azelőtt, hogy a Nassiky megjelent. A hatalmas skorpió azonnal rávetette magát, és széttépte, nem volt küzdelem, mivel a százlábú még mindig képtelen volt bárminemű védekezésre a varázslatom miatt. Tehát a százlábút a Nassiky ölte meg, aztán pedig a Nassikyt mi. Ott kétséges, kié volt a gyilkos támadás, harcosaid pengével támadtak, én varázslattal, a kettő együtt végzett a lénnyel, méghozzá meglepően gyorsan *ennél bővebb beszámolót sajnos nem tud szolgáltatni, bár ennek az a része nyilván eddig ismeretlen volt Kagan előtt, hogy mi történt, mielőtt harcosai odaértek, de hát sok minden nem. A tudatbörtön szépen összezavarta a szörnyeteg elméjét, aki onnantól kezdve nem nagyon jelentett veszélyt.* Ok és előzmény... a két lény láthatóan nem szívlelte egymást, ez volt a legnagyobb szerencsénk, azonkívül a Nassikyt Hildi sikolya vonzhatta oda hozzánk, és ott meglátta a százlábút, melyet nagyobb ellenségnek talált nálunk, így arra vetette rá magát. Ennél több előzményről aligha tudok. A Nassiky halálának előzménye szintén ez, illetve hogy utána a farka beleragadt a százlábúba, így nem tudott védekezni *a vezér szerint haladnak, hát akkor Zrekilnek sincsen semmi ellenvetése, akkor haladnak. A következő kérdés elgondolkodtató, és a vezér hosszú választ kér rá, még talán az előzőeknél is hosszabbat, pedig nem akkora kérdések ezek.*
- Ezt nem tudom megmondani. Ez a kérdés csak további kérdések fészke lehet, semmi több. Minden attól függ, hogy mi van még a barlangrendszerben. Ezt nem tudhatjuk, épp úgy lehetséges, hogy csak ez a kettő lakta, mint az, hogy odabent még sok száz ilyen teremtmény van. Persze józan ésszel az igazság a kettő között van valahol félúton. Na és attól függ, milyen harcosokról beszélünk. Közel sem mindegy, hogy egy szedett-vedett csürhe, vagy mondjuk az őrség önimádó katonái, esetleg a te harcosaid, de egy biztos: odalent a hely sok helyütt valószínűleg szűk, talán sok helyütt elférnek négyen-öten is egymás mellett, de talán van, ahol csak ketten, vagy csak egyvalaki, az is négykézláb. Nem tudom, mennyire tágasak a járatok, de mivel nem egy pusztán támadunk az ellenfélre, így azok jó eséllyel nem tudnak mind egyszerre jönni, azt mondanám: ha legfeljebb hat vagy nyolc fő nem elég, akkor száz sem. Ugyanakkor ha jól képzettek a harcosok, illetve a csapat összetétele vegyes (akadnak mágusok, íjászok, esetleg számszeríjászok, és kardforgatók is) akkor nem jelenthetnek akadályt az akadályok, mindössze megfelelő képzettség és szervezettség szükségeltetik. Ha pedig a hatalmas kígyó is ott van, mely legendákból ismert, akkor lehet, hogy a világ összes harcosa sem elég, de lehet, hogy a legenda túlzott, és négy-öt is elegendő... ezt megint csak nem tudhatjuk *itt ő befejezettnek érzi a válaszadást, bár lehet, hogy Kagan nem mindenhol azt a választ kapta, amire várt, na de Zrekil nagyapja is mindig mondta: 'a legjobb módja annak, hogy ne kapjál kiábrándító válaszokat, fiam, az, ha nem kérdezel'.*
2690. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-12 16:04:03
Üzenet elküldve: 2014-07-12 16:04:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Reggel//
*Nem sokáig maradt fent előző nap. Az elmúlt napok lefárasztották, a pillanatnyi élénksége pedig csak a vacsora erejéig tartott, annak végeztével meg szinte azonnal elment lefeküdni.
Biztos tudna még egy-két vagy akár több órát is aludni, most is csak arra ébred fel, hogy valami keményre fordult éppen rá. Pedig nem volt túlságosan békésnek mondható az álma, de már meg sem lepődik rajta, hogy még utoljára visszaköszönt elméjében az a méretes skorpió. Túl sokat gondolkozhatott a felszínen létének okán.
Nagyot nyújtózkodva ül fel a szemét dörzsölve. Fogalma sincs, hogy mennyi lehet az idő, hány órát aludhatott, de ha előbb kellett volna felkelnie, vagy bármi történt volna úgyis felkeltették volna, szóval nincs miért aggódnia.
Mikor kilép a sátorból némileg megnyugodva látja, hogy a nap még egyáltalán nem jár magason, tehát nem is aludt sokáig. Ki tudja, lehet, hogy sokan vannak akik még fel sem ébredtek.
Hideg vízzel megmossa az arcát, aztán végül úgy dönt, hogy épp itt van az ideje, hogy körbejárja a tábort amíg még ideje engedi.
Egy nagyobb kört tesz, hogy megjegyezhesse mi hol van. Nem olyan bonyolult feladat ez, és legalább egy kis reggeli mozgáson is túl van. Még mindig nem sikerült teljesen hozzászoknia ehhez a nyugalomhoz, pedig már egy ideje véget értek a harcai a pusztán, de ezt még nem sikerült teljesen elhinnie.
De ezzel már nem érdemes többet foglalkoznia, inkább fellélegezve a tűz felé veszi az irányt. Kíváncsi vajon hányan vannak már fent, vagy a tűznél.*
*Nem sokáig maradt fent előző nap. Az elmúlt napok lefárasztották, a pillanatnyi élénksége pedig csak a vacsora erejéig tartott, annak végeztével meg szinte azonnal elment lefeküdni.
Biztos tudna még egy-két vagy akár több órát is aludni, most is csak arra ébred fel, hogy valami keményre fordult éppen rá. Pedig nem volt túlságosan békésnek mondható az álma, de már meg sem lepődik rajta, hogy még utoljára visszaköszönt elméjében az a méretes skorpió. Túl sokat gondolkozhatott a felszínen létének okán.
Nagyot nyújtózkodva ül fel a szemét dörzsölve. Fogalma sincs, hogy mennyi lehet az idő, hány órát aludhatott, de ha előbb kellett volna felkelnie, vagy bármi történt volna úgyis felkeltették volna, szóval nincs miért aggódnia.
Mikor kilép a sátorból némileg megnyugodva látja, hogy a nap még egyáltalán nem jár magason, tehát nem is aludt sokáig. Ki tudja, lehet, hogy sokan vannak akik még fel sem ébredtek.
Hideg vízzel megmossa az arcát, aztán végül úgy dönt, hogy épp itt van az ideje, hogy körbejárja a tábort amíg még ideje engedi.
Egy nagyobb kört tesz, hogy megjegyezhesse mi hol van. Nem olyan bonyolult feladat ez, és legalább egy kis reggeli mozgáson is túl van. Még mindig nem sikerült teljesen hozzászoknia ehhez a nyugalomhoz, pedig már egy ideje véget értek a harcai a pusztán, de ezt még nem sikerült teljesen elhinnie.
De ezzel már nem érdemes többet foglalkoznia, inkább fellélegezve a tűz felé veszi az irányt. Kíváncsi vajon hányan vannak már fent, vagy a tűznél.*
2689. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-12 15:07:12
Üzenet elküldve: 2014-07-12 15:07:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Biccent egyet, hiszen azt hallja, amire számított - kevesen panaszkodnak a vendéglátás színvonala miatt, hiszen mindenki nagyjából ugyanazt kapja; még Kagan sem részesül kiemelkedően kényelmesebb fekhelyben. Arról nem is beszélve, hogy valóban, csak udvariasságból érdeklődött.*
- Emlékezzünk egy kicsit...és ha emlékszel, mondd hát, hogy én is halljam, ugyanarra emlékszünk e. Emlékszel e arra, Zrekil garabonciás, hogy én hány embert ajánlottam neked, és miféléket, továbbá, hogy te hány embert kértél, és miért? *mert Kagan emlékszik, meglehetősen pontosan. Első kérdése azonban csak felvezető, mert a válasz után jön a többi.*
- Emlékszel-e arra, hogy hogyan írtad le nekem a küldetést, annak célját és esélyeit? *kissé félrehajtja a fejét, úgy néz le a gnómra, várva a választ. Ha megkapja, újfent biccent.*
- Meg tudnád e mondani, minek köszönhető az Óriás százlábú és a Naizé-skorpió pusztulása? Mi volt annak oka és előzménye? *ez után is megvárja a választ, aztán újfent biccent.*
- Remek, haladunk. *kotorja elő pipáját, és komótosan rágyújt. Reggel ugyan nem szeret füstölni (még "ébred fel" a tüdeje), de most valahogy mégis jólesik.*
- Mit gondolsz, mennyi ember kell ahhoz, hogy ki lehessen pucolni azokat a barlangokat? A választ úgy add meg, hogy csak az ott tanyázó szörnyeket öljük meg, meg úgy is, hogy a Rilkhet is le kell vadásznunk. *erre a kérdésre egy kicsit kifejtősebb választ vár, miközben derűs pillantással méregeti a gnómot.*
*Biccent egyet, hiszen azt hallja, amire számított - kevesen panaszkodnak a vendéglátás színvonala miatt, hiszen mindenki nagyjából ugyanazt kapja; még Kagan sem részesül kiemelkedően kényelmesebb fekhelyben. Arról nem is beszélve, hogy valóban, csak udvariasságból érdeklődött.*
- Emlékezzünk egy kicsit...és ha emlékszel, mondd hát, hogy én is halljam, ugyanarra emlékszünk e. Emlékszel e arra, Zrekil garabonciás, hogy én hány embert ajánlottam neked, és miféléket, továbbá, hogy te hány embert kértél, és miért? *mert Kagan emlékszik, meglehetősen pontosan. Első kérdése azonban csak felvezető, mert a válasz után jön a többi.*
- Emlékszel-e arra, hogy hogyan írtad le nekem a küldetést, annak célját és esélyeit? *kissé félrehajtja a fejét, úgy néz le a gnómra, várva a választ. Ha megkapja, újfent biccent.*
- Meg tudnád e mondani, minek köszönhető az Óriás százlábú és a Naizé-skorpió pusztulása? Mi volt annak oka és előzménye? *ez után is megvárja a választ, aztán újfent biccent.*
- Remek, haladunk. *kotorja elő pipáját, és komótosan rágyújt. Reggel ugyan nem szeret füstölni (még "ébred fel" a tüdeje), de most valahogy mégis jólesik.*
- Mit gondolsz, mennyi ember kell ahhoz, hogy ki lehessen pucolni azokat a barlangokat? A választ úgy add meg, hogy csak az ott tanyázó szörnyeket öljük meg, meg úgy is, hogy a Rilkhet is le kell vadásznunk. *erre a kérdésre egy kicsit kifejtősebb választ vár, miközben derűs pillantással méregeti a gnómot.*
2688. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-12 09:19:42
Üzenet elküldve: 2014-07-12 09:19:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
// Emlékek köde //
*Noha fásult, letört és kiábrándult hangulatban van állapotából fakadóan, mégis figyelme visszatér a gyógyító szavaira. Aggódik, mert olyan elárvultnak érzi magát most, hogy valamiért üresség van ott, hol emlékei kellenének legyenek.*
-Aha. Ühüm.
*Válaszolgat tőszavakban és néha csak hümmentéssel a felvilágosításra. De magában próbál kutatni, hátha felvillan egy újabb kép, egy apró kis emlékfoszlány, hogyan is került ide, mit is csinált mostanság, mi történhetett.*
~Semmi.~
*Kell megállapítsa hitehagyottan. Kezdi úgy hinni soha nem lesz már a régi. Még mindig ott jár a múltban elveszve, és félelme, hogy soha többé nem talál utat a jelenbe, egyre inkább erőre kap.*
-Shauri.
*Ismétli meg a nevet, melyhez nem tud arcot párosítani. Int kezével, hogy lassítson az elf, mert már kezd zsongani a feje a sok információtól. Lassú víz partot mos, ugyebár. Így aztán hagyja, had menjen dolgára az elf. Addig is, míg egyedül marad, pihen és gondolkodik. Emésztgeti a hallottakat és leküzdi tompa fejfájását. A lötty, mit itattak vele segít elnyomni a fájdalmat, ugyanakkor nem épp serkentőleg hat gondolkodására. Enyhén tompa most, mintha fejbe verték volna, amolyan lassú, ködös minden körülötte. Ezért lehunyja szemét, és meglehet el is nyomja az álom, nyugtalanító és kavargó sötétbe szippantva őt.
Ám mikor visszatér Chiari, felnyitja szemeit, és beavatja saját jelenébe.*
-Évek?!
*Rökönyödik meg újfent, mikor kimondja. Egyszerűen nem képes felfogni ép ésszel. Aztán erőt gyűjt, hogy végre helyére tegye a dolgokat. Rászánja magát arra, hogy az utolsó emlékképeinek helyszínére repítse szavaival Chiarit is. Elrévedő tekintettel néz a semmibe.*
-Iszonyatos pusztítást végeztünk a Hrodga-hordákban.
*Akadozva, lassan beszél, szinte szavanként adja elő. Mégis halvány mosoly jelenik meg arcán, és tűz pislákoló lángja megélénkülő tekintetében. Hiszen még zsigereiben érzi a minap lefolytatott csatát, a halálsikolyokat, a vér szagát.*
-De sokan maradtunk ott mi is. A hátvéd.
*Kezd bele immár lefelé görbülő szájjal az elbeszélésbe.*
-A hátvéd. Megcsonkított hullák, sok oszló tetem.
*Nehéz erről beszélnie, de ezek az emlékek maradtak neki a Véres Mennyegző és ez. Semmi örömteli mondhatni.*
-Lihanechi -tó. Ott megbosszultuk őket. Iszonyatos pusztítást végeztünk az Hrodga-horda harcosaiban.
*Itt újra felparázslik benne a harc tüze.*
-Szóval Yarrod, Brennus és Mirakh kerültek a hátvédbe. A Szellemekre mondom! Kik maradtunk?
*Ez már követelőzőbb hangvételű kérés részéről. Tudnia kell, hogy kik haltak azóta, kiktől kell újra búcsút vennie. Nem volt elég fájdalmas egyszer, a sors azzal veri, hogy másodszor is el kell temetnie magában társait, barátait. Fátyolos és szinte már könyörgőn néz Chiarira.*
*Noha fásult, letört és kiábrándult hangulatban van állapotából fakadóan, mégis figyelme visszatér a gyógyító szavaira. Aggódik, mert olyan elárvultnak érzi magát most, hogy valamiért üresség van ott, hol emlékei kellenének legyenek.*
-Aha. Ühüm.
*Válaszolgat tőszavakban és néha csak hümmentéssel a felvilágosításra. De magában próbál kutatni, hátha felvillan egy újabb kép, egy apró kis emlékfoszlány, hogyan is került ide, mit is csinált mostanság, mi történhetett.*
~Semmi.~
*Kell megállapítsa hitehagyottan. Kezdi úgy hinni soha nem lesz már a régi. Még mindig ott jár a múltban elveszve, és félelme, hogy soha többé nem talál utat a jelenbe, egyre inkább erőre kap.*
-Shauri.
*Ismétli meg a nevet, melyhez nem tud arcot párosítani. Int kezével, hogy lassítson az elf, mert már kezd zsongani a feje a sok információtól. Lassú víz partot mos, ugyebár. Így aztán hagyja, had menjen dolgára az elf. Addig is, míg egyedül marad, pihen és gondolkodik. Emésztgeti a hallottakat és leküzdi tompa fejfájását. A lötty, mit itattak vele segít elnyomni a fájdalmat, ugyanakkor nem épp serkentőleg hat gondolkodására. Enyhén tompa most, mintha fejbe verték volna, amolyan lassú, ködös minden körülötte. Ezért lehunyja szemét, és meglehet el is nyomja az álom, nyugtalanító és kavargó sötétbe szippantva őt.
Ám mikor visszatér Chiari, felnyitja szemeit, és beavatja saját jelenébe.*
-Évek?!
*Rökönyödik meg újfent, mikor kimondja. Egyszerűen nem képes felfogni ép ésszel. Aztán erőt gyűjt, hogy végre helyére tegye a dolgokat. Rászánja magát arra, hogy az utolsó emlékképeinek helyszínére repítse szavaival Chiarit is. Elrévedő tekintettel néz a semmibe.*
-Iszonyatos pusztítást végeztünk a Hrodga-hordákban.
*Akadozva, lassan beszél, szinte szavanként adja elő. Mégis halvány mosoly jelenik meg arcán, és tűz pislákoló lángja megélénkülő tekintetében. Hiszen még zsigereiben érzi a minap lefolytatott csatát, a halálsikolyokat, a vér szagát.*
-De sokan maradtunk ott mi is. A hátvéd.
*Kezd bele immár lefelé görbülő szájjal az elbeszélésbe.*
-A hátvéd. Megcsonkított hullák, sok oszló tetem.
*Nehéz erről beszélnie, de ezek az emlékek maradtak neki a Véres Mennyegző és ez. Semmi örömteli mondhatni.*
-Lihanechi -tó. Ott megbosszultuk őket. Iszonyatos pusztítást végeztünk az Hrodga-horda harcosaiban.
*Itt újra felparázslik benne a harc tüze.*
-Szóval Yarrod, Brennus és Mirakh kerültek a hátvédbe. A Szellemekre mondom! Kik maradtunk?
*Ez már követelőzőbb hangvételű kérés részéről. Tudnia kell, hogy kik haltak azóta, kiktől kell újra búcsút vennie. Nem volt elég fájdalmas egyszer, a sors azzal veri, hogy másodszor is el kell temetnie magában társait, barátait. Fátyolos és szinte már könyörgőn néz Chiarira.*
2687. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-11 22:35:44
Üzenet elküldve: 2014-07-11 22:35:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Reggel //
*Hát igen, az már bizonyos, hogy hülyeség volt ilyen korán kelni, elvégre... semmi sem történik ilyenkor. Hiába lehet némi éjjeli őrség, vagy ilyenek, azokat már csak nem mehet oda zavarni, hogy beszélgessenek, egy unatkozó gnómmal. Persze ha kicsit korábban kelt volna fel, akkor talán pont láthatta volna a 'gyászmenetet', amely Harathot kísérte, így azonban még a legkisebb izgalom is elkerüli, csak gubbaszt a tűz helye előtt, de mégsem sikerül annyira elmerülni a gondolataiban, hogy végül ültében elaludjon (aztán el is dőlhet, és alhat fekve, az már lényegtelen, a hangsúly az alváson van). Mestere sokszor mondta, hogy amikor ő túl álmos ahhoz, hogy aludjon... Ezekre a mondatokra a gnóm rendre csak ingatta a fejét (legalábbis gondolatban, mert igazán nem szeretné megsérteni a mesterét), hiszen milyen ostobaság, hogy az ember túl fáradt az alváshoz? Alvás... verítékezés... Hirtelen eszébe jutott a rémálma, amitől reggel önnön izzadtságában tocsogva, rángatózva és kiabálva ébredt a templom közepén... Mármint nem, ilyen nem történt... de mégis, valahogy hirtelen túl jól maga elé tudja képzelni mind a képet, mind az érzést. Persze van az emberben (és a gnómban) néha az érzés, hogy lát valamit, és teljesen olyan, mintha látta volna előtte, de ez más. Már enyhén félálomba szenderülve látja maga előtt, ahogy a sötétségből hirtelen megjelenik a templom mennyezete, meg saját kezei... Meg még valaki... egy tündér. Viszont mire a tündérig eljut, addigra már olyannyira félálomban van, hogy a törzsfő érkezése és mondatai felrázzák, és ezt a problémát is kiverik a fejéből a lehető leggyorsabban. Tündér... badarság, sose ismert egy tündért se. Minek most kezdené el?*
- Jó reggelt néked is, Kagan vezér! Nem sokat, de azt jól *ez enyhén túlzás, de igazából ez éppen olyan légből kapott illemválasz, mint amilyen illemkérdés volt Kagan utolsó mondata. Elvégre nem a fekhely minőségét kívánják hosszas órákon át elemezni, legalábbis Zrekil szerint biztosan nem. Ugyanakkor a következő kérdés meglepi... Őszintén nem gondolta, hogy további kérdésekre kell feleljen, meg akár hivatkozhatna arra is, hogy ő kérdezett előbb, de ugyan minek? Kíváncsi erre az egészre,így rábólint:*
- Természetesen megfelel *kíváncsi rá, hogy (látszólag) semmitmondó kérdések jönnek-e, vagy éppen a törzsfő ezekkel a kérdésekkel készül alátámasztani a döntését. Mindkét lehetőség érdekesen hangzik.*
*Hát igen, az már bizonyos, hogy hülyeség volt ilyen korán kelni, elvégre... semmi sem történik ilyenkor. Hiába lehet némi éjjeli őrség, vagy ilyenek, azokat már csak nem mehet oda zavarni, hogy beszélgessenek, egy unatkozó gnómmal. Persze ha kicsit korábban kelt volna fel, akkor talán pont láthatta volna a 'gyászmenetet', amely Harathot kísérte, így azonban még a legkisebb izgalom is elkerüli, csak gubbaszt a tűz helye előtt, de mégsem sikerül annyira elmerülni a gondolataiban, hogy végül ültében elaludjon (aztán el is dőlhet, és alhat fekve, az már lényegtelen, a hangsúly az alváson van). Mestere sokszor mondta, hogy amikor ő túl álmos ahhoz, hogy aludjon... Ezekre a mondatokra a gnóm rendre csak ingatta a fejét (legalábbis gondolatban, mert igazán nem szeretné megsérteni a mesterét), hiszen milyen ostobaság, hogy az ember túl fáradt az alváshoz? Alvás... verítékezés... Hirtelen eszébe jutott a rémálma, amitől reggel önnön izzadtságában tocsogva, rángatózva és kiabálva ébredt a templom közepén... Mármint nem, ilyen nem történt... de mégis, valahogy hirtelen túl jól maga elé tudja képzelni mind a képet, mind az érzést. Persze van az emberben (és a gnómban) néha az érzés, hogy lát valamit, és teljesen olyan, mintha látta volna előtte, de ez más. Már enyhén félálomba szenderülve látja maga előtt, ahogy a sötétségből hirtelen megjelenik a templom mennyezete, meg saját kezei... Meg még valaki... egy tündér. Viszont mire a tündérig eljut, addigra már olyannyira félálomban van, hogy a törzsfő érkezése és mondatai felrázzák, és ezt a problémát is kiverik a fejéből a lehető leggyorsabban. Tündér... badarság, sose ismert egy tündért se. Minek most kezdené el?*
- Jó reggelt néked is, Kagan vezér! Nem sokat, de azt jól *ez enyhén túlzás, de igazából ez éppen olyan légből kapott illemválasz, mint amilyen illemkérdés volt Kagan utolsó mondata. Elvégre nem a fekhely minőségét kívánják hosszas órákon át elemezni, legalábbis Zrekil szerint biztosan nem. Ugyanakkor a következő kérdés meglepi... Őszintén nem gondolta, hogy további kérdésekre kell feleljen, meg akár hivatkozhatna arra is, hogy ő kérdezett előbb, de ugyan minek? Kíváncsi erre az egészre,így rábólint:*
- Természetesen megfelel *kíváncsi rá, hogy (látszólag) semmitmondó kérdések jönnek-e, vagy éppen a törzsfő ezekkel a kérdésekkel készül alátámasztani a döntését. Mindkét lehetőség érdekesen hangzik.*
2686. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-11 22:21:47
Üzenet elküldve: 2014-07-11 22:21:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Emlékek köde //
* Sikeresen bejutnak a sátorba és Harath lekerül a szőrmékre, fekve. *
- Igen, Arthenior városánál vagyunk. Egy magas dombon, egy nagy folyó mellett.
* Sebellátás közben tovább mesél, próbálva kitölteni az emlékek hézagait a férfi agyában. Amíg a fején lévő sebet is összevarrja. *
- Magas és erős fal veszi körül a tábort, torony és gyilokjáró is van. Harcos vagy, tudod te miről beszélek. Este őrségben lehettél, gondolom így kerültél fel oda és valahogy leeshettél. Nemrég érkeztél haza egy küldetésből, talán a fáradtság miatt.
- Shauri is veled volt, ő szabad akaratából van velünk, nem rabszolga. Igaz, még nem is a törzs teljes jogú tagja, de téged úgy láttam, behálózott. Páran láttak titeket egymás sátrában járni.
* Az Eannat érintő kérdésre csak bólint, arca szomorú, mint mindig, amikor a lány kerül szóba. *
- Nem, a hátvéd lemaradt és évek teltek el azóta. Néhány szolga és ők, valamint Mirakh, a törpe az, akik visszatértek hozzánk.
- Nagy volt a veszteség Harath.
* Dharren jön és segít, Kramlaf pedig megy, mikor behozta a küszöbről a táskáját. *
- Menj nyugodtan.
* A sebellátás után Dharren jelenléte sem tűnik szükségesnek. Úgyhogy őt is elküldi dolgára most. *
- Menj te is, hagyjuk őt pihenni.
* Ő viszont marad Harath mellett egy ideig, mikor már a hátán feküdhet. *
- Van egy kis dolgom, mert Cessa sincsen jól. Utána visszajövök és készítek még egy adagot a főzetből. Próbálj meg pihenni és ne mozogj még most sokat.
* A sátrat elhagyva tejet melegít és egy kis üvegcsényi gyógyszert elkever benne, amit elvisz Cessának. Kanállal, apránként adagolja a szájába, ügyelve arra, hogy lemenjen a torkán és ne nyelhessen félre. Ez eltart egy darabig, de utána visszatér a gyógyítói sátorba, Harath mellé. *
* Sikeresen bejutnak a sátorba és Harath lekerül a szőrmékre, fekve. *
- Igen, Arthenior városánál vagyunk. Egy magas dombon, egy nagy folyó mellett.
* Sebellátás közben tovább mesél, próbálva kitölteni az emlékek hézagait a férfi agyában. Amíg a fején lévő sebet is összevarrja. *
- Magas és erős fal veszi körül a tábort, torony és gyilokjáró is van. Harcos vagy, tudod te miről beszélek. Este őrségben lehettél, gondolom így kerültél fel oda és valahogy leeshettél. Nemrég érkeztél haza egy küldetésből, talán a fáradtság miatt.
- Shauri is veled volt, ő szabad akaratából van velünk, nem rabszolga. Igaz, még nem is a törzs teljes jogú tagja, de téged úgy láttam, behálózott. Páran láttak titeket egymás sátrában járni.
* Az Eannat érintő kérdésre csak bólint, arca szomorú, mint mindig, amikor a lány kerül szóba. *
- Nem, a hátvéd lemaradt és évek teltek el azóta. Néhány szolga és ők, valamint Mirakh, a törpe az, akik visszatértek hozzánk.
- Nagy volt a veszteség Harath.
* Dharren jön és segít, Kramlaf pedig megy, mikor behozta a küszöbről a táskáját. *
- Menj nyugodtan.
* A sebellátás után Dharren jelenléte sem tűnik szükségesnek. Úgyhogy őt is elküldi dolgára most. *
- Menj te is, hagyjuk őt pihenni.
* Ő viszont marad Harath mellett egy ideig, mikor már a hátán feküdhet. *
- Van egy kis dolgom, mert Cessa sincsen jól. Utána visszajövök és készítek még egy adagot a főzetből. Próbálj meg pihenni és ne mozogj még most sokat.
* A sátrat elhagyva tejet melegít és egy kis üvegcsényi gyógyszert elkever benne, amit elvisz Cessának. Kanállal, apránként adagolja a szájába, ügyelve arra, hogy lemenjen a torkán és ne nyelhessen félre. Ez eltart egy darabig, de utána visszatér a gyógyítói sátorba, Harath mellé. *
2685. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-11 21:44:51
Üzenet elküldve: 2014-07-11 21:44:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
*Megfelelő hangulatban kezdi hát a napot, de ez nem jelenti, hogy ne lenne morózus kedve. Feltápászkodik, és azon hirtelen ledobálja magáról a ruháit, már azt a keveset, ami még rajta volt.*
- Megfürdök. *jelenti ki, de arca fancsali, ahogy a dézsára néz, két okból is. Egyrészt, mert nem egyedül, hanem Nabiival tervezte használni, ám úgy tűnik, kezdeti sikerei után végleg megfeneklett a hódítás. Már ez is elég lenne, hogy ne szeresse a dézsát, ám nagyon jól tudja, hogy a benne tárolt víz immár meglehetősen langyos, hovatovább hűvös, ne adják a Szellemek: hideg.*
- Mooo. *jobb előbb túl lenni rajta alapon szinte beleugrik a félig teli dézsába. A lúd bőre az övéhez képest selyemnek tűnik, úgy tiltakozik szervezete a terror ellen. Lecsutakolja magát alaposan, aztán már kinn is van, valami megfelelő törölköző vagy más textil után pislogva.*
- Nem tudom, Leandana. *válaszol a nőnek halkan.*
- Alapvetően tisztelettudó, láthatóan elég jól képzett és céltudatos. Legalábbis ilyennek tűnik. Emellett azonban pofátlan, idegen, és túlontúl... idegesítő. *azaz most éppen a vezér viaskodik a fiútestvérrel. Azon kívül, hogy Kagannak nem tetszik, hogy Isurii körül sertepertél a fickó, hirtelen nem tud mást felhozni, de ez éppen elég, hogy fenn legyen a vérnyomása és a cukra.*
- Amíg Isurii... kedvét leli a dologban, és nem más ez, mint valami... hóbort, addig maradjon csak. De ha megbántja, elárulja vagy behálózza a húgomat, akkor... *a torka előtt elhúzott ujjával jelzi, mi lesz a sorsa Daerosnak. Persze legszívesebben ő maga csapná agyon most azonnal (hiszen nem csak bátyja, hanem szinte apja helyett apja is a Hóhajúnak), de azt is látja, hogy húga most boldog; vagy legalábbis annak tűnik. Amíg ez így van, erőt vesz magán. Valahogy.*
*Felöltözik, de a vértet egyelőre nem veszi fel, elegendő lesz majd indulás előtt.*
- Ha kész vagy, mehetünk. *biccent kifelé, majd ha Leandana is követi, elhagyja a Nagycsarnokot. Útja a Kúthoz és a központi tűzhöz vezet, mert szót kíván váltani a gnóm mágussal.*
- Jó reggelt neked, Zrekil garabonciás! Hogy aludtál? *érdeklődik a tűznél kókadozó kis fickótól, majd a választ követően bólint.*
- Most választ kapsz a kérdésedre, de előtte... meg kell válaszolnod az enyémeket. Megfelel így?
- Megfürdök. *jelenti ki, de arca fancsali, ahogy a dézsára néz, két okból is. Egyrészt, mert nem egyedül, hanem Nabiival tervezte használni, ám úgy tűnik, kezdeti sikerei után végleg megfeneklett a hódítás. Már ez is elég lenne, hogy ne szeresse a dézsát, ám nagyon jól tudja, hogy a benne tárolt víz immár meglehetősen langyos, hovatovább hűvös, ne adják a Szellemek: hideg.*
- Mooo. *jobb előbb túl lenni rajta alapon szinte beleugrik a félig teli dézsába. A lúd bőre az övéhez képest selyemnek tűnik, úgy tiltakozik szervezete a terror ellen. Lecsutakolja magát alaposan, aztán már kinn is van, valami megfelelő törölköző vagy más textil után pislogva.*
- Nem tudom, Leandana. *válaszol a nőnek halkan.*
- Alapvetően tisztelettudó, láthatóan elég jól képzett és céltudatos. Legalábbis ilyennek tűnik. Emellett azonban pofátlan, idegen, és túlontúl... idegesítő. *azaz most éppen a vezér viaskodik a fiútestvérrel. Azon kívül, hogy Kagannak nem tetszik, hogy Isurii körül sertepertél a fickó, hirtelen nem tud mást felhozni, de ez éppen elég, hogy fenn legyen a vérnyomása és a cukra.*
- Amíg Isurii... kedvét leli a dologban, és nem más ez, mint valami... hóbort, addig maradjon csak. De ha megbántja, elárulja vagy behálózza a húgomat, akkor... *a torka előtt elhúzott ujjával jelzi, mi lesz a sorsa Daerosnak. Persze legszívesebben ő maga csapná agyon most azonnal (hiszen nem csak bátyja, hanem szinte apja helyett apja is a Hóhajúnak), de azt is látja, hogy húga most boldog; vagy legalábbis annak tűnik. Amíg ez így van, erőt vesz magán. Valahogy.*
*Felöltözik, de a vértet egyelőre nem veszi fel, elegendő lesz majd indulás előtt.*
- Ha kész vagy, mehetünk. *biccent kifelé, majd ha Leandana is követi, elhagyja a Nagycsarnokot. Útja a Kúthoz és a központi tűzhöz vezet, mert szót kíván váltani a gnóm mágussal.*
- Jó reggelt neked, Zrekil garabonciás! Hogy aludtál? *érdeklődik a tűznél kókadozó kis fickótól, majd a választ követően bólint.*
- Most választ kapsz a kérdésedre, de előtte... meg kell válaszolnod az enyémeket. Megfelel így?
2684. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-11 19:26:05
Üzenet elküldve: 2014-07-11 19:26:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
// Emlékek köde //
*Ez egyre zavarosabb. Hiába beszélnek hozzá és próbálják vázolni a történéseket ketten is, nincs semmi igazi fogódzója. Na persze Kram erős vállaitól eltekintve persze. De az fizikai való, míg neki inkább most úgy fest, és erre maga is rájött már, inkább szellemi kapaszkodó kellene.*
-Thargarod? Most Artheniornál vagyunk?
*Ámuldozik értetlenkedve. Hát akkor bizony nagyot ugrottak mind időben, mind térben, merthogy ő bizony sokkalta északabbra és korábbra datálja a jelent.*
-Lezuhantam? Mit hadoválsz?
*Fordul szelíden méltatlankodva a Kalapácsöklű felé. Olyan nincs, hogy ő leesett volna.*
~És egyáltalán milyen gyilokjáró?!~
*Háborog magában. De most már kezd igazat adni az időugrás teóriájának.*
-Az enyém?
*Újabb információ, miszerint kedvese vagy mije van. Neki, aki harcban az első sorban, a zsákmány kipróbálásában azonban kimaradóban volt mindig is, így ez eléggé rá nem illő. Előbb szemöldökét vonja föl, majd rosszallóan vonja össze azokat.*
-Ne tréfáljatok velem!
*Húzza el száját sértődötten. Azonban Chiari áldásos állapotára terelődik a szó, mely igencsak nagy érdeklődéssel hallgat, hiszen akárhogy is bizonygatja az elf, hogy nem sokban érinti, mégiscsak félvér maga is. Így a jövő tekintetében igencsak fontos információ lehet mindez. Azt nem tudja, hogy korábban is hasonlóan vélekedett a dologról, mit mostanra valahogy feledett persze.*
-Eanna halott?
*Az, hogy oda egy esetleges újabb ilyen főzet készítésének lehetősége most mellesleg. A kis méregkeverő (így hívta őt mindig tréfálkozva) halála még csak a kezdet, úgy fest.*
-Yarrod és Brennus? Honnan? Együtt voltunk!
*Akadozik nyelve, lehajtja fejét és szabad baljának öklével dörzsöli homlokát, halántékát. Mintha így akarná előmasszírozni fejéből a képkockákat, mik hiányoznak, nagyon is hiányoznak a teljességhez.
Úgy fest egyelőre ennyi tájékoztatás bőven elegendő, tán sok is, így hagyja magát újdonsült társa és a közben érkező Dharren által felkarolva a gyógyítói sátorba vezetni.*
-Dharren, öregem. Legalább Te itt vagy.
*Ejti lemondóan és fáradt hangon az érkező régi barátnak. Odabent azonban csöndbe burkolózva elhelyezkedik, és teljes közönnyel fogadja a főzetet, varrást, sebtisztítást, mindent. Tekintete opálosan, zavartan tapad maga elé a földre, ahogy hasán fekszik. Teljesen máshol jár, így szinte egyetlen szisszenés nélkül tűri az esetleges fájdalmakat. Mert messze jár, a kezdetek kezdetén, onnan próbálja meg felgöngyölíteni amit csak elméje lehetővé tesz.*
*Ez egyre zavarosabb. Hiába beszélnek hozzá és próbálják vázolni a történéseket ketten is, nincs semmi igazi fogódzója. Na persze Kram erős vállaitól eltekintve persze. De az fizikai való, míg neki inkább most úgy fest, és erre maga is rájött már, inkább szellemi kapaszkodó kellene.*
-Thargarod? Most Artheniornál vagyunk?
*Ámuldozik értetlenkedve. Hát akkor bizony nagyot ugrottak mind időben, mind térben, merthogy ő bizony sokkalta északabbra és korábbra datálja a jelent.*
-Lezuhantam? Mit hadoválsz?
*Fordul szelíden méltatlankodva a Kalapácsöklű felé. Olyan nincs, hogy ő leesett volna.*
~És egyáltalán milyen gyilokjáró?!~
*Háborog magában. De most már kezd igazat adni az időugrás teóriájának.*
-Az enyém?
*Újabb információ, miszerint kedvese vagy mije van. Neki, aki harcban az első sorban, a zsákmány kipróbálásában azonban kimaradóban volt mindig is, így ez eléggé rá nem illő. Előbb szemöldökét vonja föl, majd rosszallóan vonja össze azokat.*
-Ne tréfáljatok velem!
*Húzza el száját sértődötten. Azonban Chiari áldásos állapotára terelődik a szó, mely igencsak nagy érdeklődéssel hallgat, hiszen akárhogy is bizonygatja az elf, hogy nem sokban érinti, mégiscsak félvér maga is. Így a jövő tekintetében igencsak fontos információ lehet mindez. Azt nem tudja, hogy korábban is hasonlóan vélekedett a dologról, mit mostanra valahogy feledett persze.*
-Eanna halott?
*Az, hogy oda egy esetleges újabb ilyen főzet készítésének lehetősége most mellesleg. A kis méregkeverő (így hívta őt mindig tréfálkozva) halála még csak a kezdet, úgy fest.*
-Yarrod és Brennus? Honnan? Együtt voltunk!
*Akadozik nyelve, lehajtja fejét és szabad baljának öklével dörzsöli homlokát, halántékát. Mintha így akarná előmasszírozni fejéből a képkockákat, mik hiányoznak, nagyon is hiányoznak a teljességhez.
Úgy fest egyelőre ennyi tájékoztatás bőven elegendő, tán sok is, így hagyja magát újdonsült társa és a közben érkező Dharren által felkarolva a gyógyítói sátorba vezetni.*
-Dharren, öregem. Legalább Te itt vagy.
*Ejti lemondóan és fáradt hangon az érkező régi barátnak. Odabent azonban csöndbe burkolózva elhelyezkedik, és teljes közönnyel fogadja a főzetet, varrást, sebtisztítást, mindent. Tekintete opálosan, zavartan tapad maga elé a földre, ahogy hasán fekszik. Teljesen máshol jár, így szinte egyetlen szisszenés nélkül tűri az esetleges fájdalmakat. Mert messze jár, a kezdetek kezdetén, onnan próbálja meg felgöngyölíteni amit csak elméje lehetővé tesz.*
2683. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-11 17:31:20
Üzenet elküldve: 2014-07-11 17:31:20
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*szerencsére nem kell sokat "dolgozzon" Kaganon, vagyis tudja, hogy hogyan kell "dolgozzon" rajta, mert különben mindketten elunnák, neki meg még a nyaka is megfájdulna. Meg a könyöke, ami azóta megsajdul néha mióta egyszer pár éve leesett a lóról és csúnyán beütötte. Mondjuk azt nagyon nem szereti amikor Kagan markolássza a tarkóját mert néha nagyon hajlamos arra, hogy a kelleténél agresszívebb legyen és ilyenkor nem törődik azzal, hogy Leának ez annyira nem kellemes. De most még ezt is elnézi, legyen neki gyereknap.
Nem gémberedik el a nyaka, nem zsibbad le a nyelve és nem is az orrán át jön vissza a cucc. Szája csücskét kézfejébe törli, majd térdeltében kiegyenesedik. Legszívesebben büszkén mosolyogna, hogy "Igen! Megint megcsináltam!", de végül elnyomja. Annál is inkább, mert arra gondol, hogy a férfi oly' egyszerű állatfaj, hogy egy kis nyalakodás elég ahhoz, hogy elfelejtsenek minden gondot. Ezért meg aztán pláne elnyomja a diadalmas mosolyt. Csak szórakozottan táncoltatja ujjait Kagan hasán.*
- Ha szeretnéd veled megyek, azonban el akarom intézni az ügyet a szivolával és Daerosszal is. Apropó. Mi legyen vele?
*ekkor már felemeli a fejét, mert teljesen biztos abban, hogy ura a vonásainak és egy rándulás sem árulja el az elégedettségét.*
- Ha úgy akarod, akkor nem jön ide többet vissza... Sem máshova.
*igazából nem tudja eldönteni, hogy Kagannak ezügyben mi is az álláspontja. Hogy mennyire szánta hajnalban viccnek azt, hogy eltűnhetne. Azt az információt mondjuk nem köti Kagan orrára, hogy a húga prütykölt valakivel az éjjel, mert akkor egészen biztos, hogy Daeros vérét akarná. Amíg válaszra vár addig feltápászkodik. Merthogy innia kell valamit, hogy kimossa Kagan ízét a szájából. Egy kupa víz is pont elég lesz egyelőre. Meg mondjuk arcot sem ártana mosni, erre megteszi ama kupa víz maradéka is.*
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.11 18:28:10, a következő indokkal:
Rövidítés teljes kiírása.
*szerencsére nem kell sokat "dolgozzon" Kaganon, vagyis tudja, hogy hogyan kell "dolgozzon" rajta, mert különben mindketten elunnák, neki meg még a nyaka is megfájdulna. Meg a könyöke, ami azóta megsajdul néha mióta egyszer pár éve leesett a lóról és csúnyán beütötte. Mondjuk azt nagyon nem szereti amikor Kagan markolássza a tarkóját mert néha nagyon hajlamos arra, hogy a kelleténél agresszívebb legyen és ilyenkor nem törődik azzal, hogy Leának ez annyira nem kellemes. De most még ezt is elnézi, legyen neki gyereknap.
Nem gémberedik el a nyaka, nem zsibbad le a nyelve és nem is az orrán át jön vissza a cucc. Szája csücskét kézfejébe törli, majd térdeltében kiegyenesedik. Legszívesebben büszkén mosolyogna, hogy "Igen! Megint megcsináltam!", de végül elnyomja. Annál is inkább, mert arra gondol, hogy a férfi oly' egyszerű állatfaj, hogy egy kis nyalakodás elég ahhoz, hogy elfelejtsenek minden gondot. Ezért meg aztán pláne elnyomja a diadalmas mosolyt. Csak szórakozottan táncoltatja ujjait Kagan hasán.*
- Ha szeretnéd veled megyek, azonban el akarom intézni az ügyet a szivolával és Daerosszal is. Apropó. Mi legyen vele?
*ekkor már felemeli a fejét, mert teljesen biztos abban, hogy ura a vonásainak és egy rándulás sem árulja el az elégedettségét.*
- Ha úgy akarod, akkor nem jön ide többet vissza... Sem máshova.
*igazából nem tudja eldönteni, hogy Kagannak ezügyben mi is az álláspontja. Hogy mennyire szánta hajnalban viccnek azt, hogy eltűnhetne. Azt az információt mondjuk nem köti Kagan orrára, hogy a húga prütykölt valakivel az éjjel, mert akkor egészen biztos, hogy Daeros vérét akarná. Amíg válaszra vár addig feltápászkodik. Merthogy innia kell valamit, hogy kimossa Kagan ízét a szájából. Egy kupa víz is pont elég lesz egyelőre. Meg mondjuk arcot sem ártana mosni, erre megteszi ama kupa víz maradéka is.*
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.11 18:28:10, a következő indokkal:
Rövidítés teljes kiírása.
2682. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-11 15:17:30
Üzenet elküldve: 2014-07-11 15:17:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Sátornál, este, majd hajnal//
*Mivel Dharren beígéri az ébresztőt, nemigen idegeskedik amiatt, hogy hogyan fog kelni és mikor. A férfi távozása után pedig ideiglenes szállására vonulva neki is lát egy kis pakolásnak. Mikor pedig végez holmijai leellenőrzésével és azzal a kis rámolással, mi igazából a szükséges holmik elővételével jár és azzal, hogy átöltözik, nyugovóra is tér.
Álmatlan álmából Dharren nem túl halk ébresztője tépi ki. Még egy keveset forgolódik, lassan nyitogatva pilláit, tesztelgetve a beereszkedő fény erősségét, de nem sokáig. Csupán addig, míg eszébe nem jut, hogy bizony dolga van most is, na meg a férfi sátrára vetülő árnyéka is sürgeti, hiszen nem akarja megváratni. Öltözködése azonban úgy tűnik, mégis tovább tart, mint hitte. Pedig csak néhány pillanatra fordult el, hogy alváshoz használt göncéből mindennapi viseletre váltson, na meg hogy rendezze fekhelyét. Mikor azonban kiér, Dharrennek már hűlt helye. Egyből köszönetnyilvánítással akarta kezdeni a napot, hálálkodva az ébresztőért, ez azonban elmarad. Azért még jobbra-balra nézelődik egy keveset, hátha megpillantja, de semmi. Halk sóhajt ereszt meg ennek hála. Most sem úgy indul az egész, ahogy szeretné, ez ellen azonban aligha tehet. Jobb lesz hát elkezdenie reggeli kis körútját, mit Kagannak még az előző este megígért. Az adott szónak pedig eleget kell tenni, főleg akkor, ha egy törzsfőnek, jövőbeni tanítójának és vendéglátójának adja azt. Lépteit meg is indítja... valamerre. Gőze sincs merre, de idővel majdcsak körvonalazódik neki minden.*
*Mivel Dharren beígéri az ébresztőt, nemigen idegeskedik amiatt, hogy hogyan fog kelni és mikor. A férfi távozása után pedig ideiglenes szállására vonulva neki is lát egy kis pakolásnak. Mikor pedig végez holmijai leellenőrzésével és azzal a kis rámolással, mi igazából a szükséges holmik elővételével jár és azzal, hogy átöltözik, nyugovóra is tér.
Álmatlan álmából Dharren nem túl halk ébresztője tépi ki. Még egy keveset forgolódik, lassan nyitogatva pilláit, tesztelgetve a beereszkedő fény erősségét, de nem sokáig. Csupán addig, míg eszébe nem jut, hogy bizony dolga van most is, na meg a férfi sátrára vetülő árnyéka is sürgeti, hiszen nem akarja megváratni. Öltözködése azonban úgy tűnik, mégis tovább tart, mint hitte. Pedig csak néhány pillanatra fordult el, hogy alváshoz használt göncéből mindennapi viseletre váltson, na meg hogy rendezze fekhelyét. Mikor azonban kiér, Dharrennek már hűlt helye. Egyből köszönetnyilvánítással akarta kezdeni a napot, hálálkodva az ébresztőért, ez azonban elmarad. Azért még jobbra-balra nézelődik egy keveset, hátha megpillantja, de semmi. Halk sóhajt ereszt meg ennek hála. Most sem úgy indul az egész, ahogy szeretné, ez ellen azonban aligha tehet. Jobb lesz hát elkezdenie reggeli kis körútját, mit Kagannak még az előző este megígért. Az adott szónak pedig eleget kell tenni, főleg akkor, ha egy törzsfőnek, jövőbeni tanítójának és vendéglátójának adja azt. Lépteit meg is indítja... valamerre. Gőze sincs merre, de idővel majdcsak körvonalazódik neki minden.*
2681. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-07-11 14:00:06
Üzenet elküldve: 2014-07-11 14:00:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Többet aludt, mint amennyit magának eltervezett, de még így is kevesebbet az elégségesnél - az olyan, fizikai munkával is fűszerezett vezetői életvitel, mint az övé, nem elégszik meg 3-4 óra pihenéssel. Hosszútávon semmiképpen sem.*
- Mpfmm... *fordul a hátára mömmögve, és még félálomnak sem nevezhető állapotba emelkedik.*
*Alig néhány másodperc múlva már érzi, hogy valaki rettenetesen aggódik azért, hogy esetleg nem tér vissza a Kikötőből. A technika és más körülmény arra utal, hogy Leandana az, ki ilyen kellemes ébresztőben részesíti, és bizony Kagan igen hamar a helyzet magaslatára kerül. Már ébren van, de szemét nem nyitja ki, inkább hagyja magát kényeztetni, és közben kéjenckedik. Ha nem lenne annyira fáradt és kómás, valószínűleg megragadná a Szellemjárót, hogy a lány kellemes napot kezdjen, de így csak fekszik, és csak időnként rándul meg egy-egy katartikusabb megoldásra.*
*Természetesen ez az állapot nem tarthat órákig; a hosszú évek alatt igen jól megismerték egymás igényeit, így Lea is gyorsan eléri a végkifejletet.*
- Harhhh...*szakad fel a sóhaj Kaganból, miközben egyik keze a nő tarkójára siklik, hogy megfelelően rögzítse. Vagy húsz másodpercig szinte megállni látszik az idő, majd a vezér ellazul és bizony legszívesebben azonnal visszaaludna. Csak fegyelme és a tervezett feladat súlya miatt szedi össze magát, de nem szívesen. Szüksége lenne neki is egy pihenőnapra.*
- Jó reggelt, Leandana. *pislog laposan, pajzán vigyorral; aztán mikor hallja, hogy Isurii fel lett ébresztve, nagyot sóhajt, és bólint.*
- Jó. De mielőtt indulunk, még beszélek azzal a gnómmal. Akarsz jönni? Vicces lesz.
*Többet aludt, mint amennyit magának eltervezett, de még így is kevesebbet az elégségesnél - az olyan, fizikai munkával is fűszerezett vezetői életvitel, mint az övé, nem elégszik meg 3-4 óra pihenéssel. Hosszútávon semmiképpen sem.*
- Mpfmm... *fordul a hátára mömmögve, és még félálomnak sem nevezhető állapotba emelkedik.*
*Alig néhány másodperc múlva már érzi, hogy valaki rettenetesen aggódik azért, hogy esetleg nem tér vissza a Kikötőből. A technika és más körülmény arra utal, hogy Leandana az, ki ilyen kellemes ébresztőben részesíti, és bizony Kagan igen hamar a helyzet magaslatára kerül. Már ébren van, de szemét nem nyitja ki, inkább hagyja magát kényeztetni, és közben kéjenckedik. Ha nem lenne annyira fáradt és kómás, valószínűleg megragadná a Szellemjárót, hogy a lány kellemes napot kezdjen, de így csak fekszik, és csak időnként rándul meg egy-egy katartikusabb megoldásra.*
*Természetesen ez az állapot nem tarthat órákig; a hosszú évek alatt igen jól megismerték egymás igényeit, így Lea is gyorsan eléri a végkifejletet.*
- Harhhh...*szakad fel a sóhaj Kaganból, miközben egyik keze a nő tarkójára siklik, hogy megfelelően rögzítse. Vagy húsz másodpercig szinte megállni látszik az idő, majd a vezér ellazul és bizony legszívesebben azonnal visszaaludna. Csak fegyelme és a tervezett feladat súlya miatt szedi össze magát, de nem szívesen. Szüksége lenne neki is egy pihenőnapra.*
- Jó reggelt, Leandana. *pislog laposan, pajzán vigyorral; aztán mikor hallja, hogy Isurii fel lett ébresztve, nagyot sóhajt, és bólint.*
- Jó. De mielőtt indulunk, még beszélek azzal a gnómmal. Akarsz jönni? Vicces lesz.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094