//Kapunál//
* Reggeli teendői közben (tojások, szalonna sütése, fekete lé készítése és így tovább) nem nagyon zargatják, s már majdnem mindennel készen van, mikor az egyik őr szól, hogy szükség van rá a kapunál. Egy lábseb, valami idegen alakon. Besiet sátrában és kis vászontáskájába dob egy közepes adag kötszert, két üvegcsét és egy tégelyt, valamint vékonyabb élű kését. Siet is a kapu felé, mert ezt most még nem okoz nem nagy gondot számára, de sötétzöld hosszú ruhájától látható, hogy várandós. De még messze van attól az állapottól, hogy guruljon. Kicsi még a pocakja. Hamarjában oda is ér a kapunál felgyülemlett tömegnél és a sérültet könnyen megtalálja. Ül, nagyon helyes. Viszont egy idegen valami kencével közelít felé, ami az ő szemében nagyon rossz. *
- Jobban jársz gnóm uram, ha megállsz mozdulatodban és megvársz engem.
* Szól előre a kis fickóra és megáll mellette. Megnézi a férfit magának és a kencéjére is vet egy pillantást. *
- Majd később megnézem, mit tud az anyagod, de ezt a szerencsétlent inkább saját magam látnám el.
* Inti türelemre a férfit, mert idegenen nem szeret kísérletezni. Persze kivételezne vele akkor, ha tudnál, hogy valami rossz, ártó szándékú egyén, mert akkor nem baj. De addig nem tűr meg ilyesmit, amíg él. Legalábbis egy idegennek nem nézi el ezt. S azzal le is guggol a sérült férfi mellé, hogy megnézze azt a lábsebet. *
- Kicsit vágnom kell a nadrágján, hogy a sebhez férjek.
* Vékony pengéjű késével ez hamar meg is van és megnézi azt a sebet. Megnyomkodja a seb környékét és némi friss vér kíséretében fehéres-sárgás trutyi jön ki belőle. Nem sok így, de a tapintásból úgy érzi, ez a seb jócskán meggyűlt. *
- Ez most piszkosul fog fájni, igyon ebből két nagy kortyot.
* Adja kezébe az egyik üveget, amiben fájdalomcsillapító van, egy kis pálinkával elkeverve. Hadd zsibbadjon ez a nagy melák. Utána a kötszerből tép le egy kisebb darabot és a késének vékony, tompa végű nyelére tekeri. Majd alaposan meglocsolja a másik üveg tartalmával. Saját és magzata védelmében jobb lábával rátérdel a sérült combra, hogy ne mocorogjon és ne rúgja meg véletlenül se a hasát. Úgy fordul, hogy a sebhez férjen kezével és lassan mártja a gyógyszeres kötszert a sebbe. Beljebb tolja, de nem erőlteti túl a sebet és a hordozóját, viszont alaposan ki kell pucolni a sebet, mert különben hiábavaló volt az egész. Mikor kihúzza a tőrt a kötszerrel együtt, azon némi friss vér kíséretében jókora adag genny látszódik, ezt le is dobja már a földre, majd elégeti, a kését pedig elpucolja majd. Ugyan abból a főzetből önt a sebbe, hogy megakadályozza a további gyulladást. Valamint pont ezért bekeni a seb környékét, hogy enyhítsen még kicsit vele a fájdalmon és ne fertőződjön el ez a terület, majd bekötözi. Nem túl szorosan, csak hogy tartson. Az meg majd eldől közben, hogy a férfi már elájult e itt helyben, vagy még eszénél van. Ettől is függ majd a további sorsa.
Vele végezve fordul a gnóm férfihoz, aki a kencéjével jött. *
- Chiari vagyok, a törzs gyógyítója. Meséljen.
* Nem az élete történetére kíváncsi, hanem hogy kicsoda és mit keres itt és mennyire van használható állapotban a bácsi. *