Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 90 (1781. - 1800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1800. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 22:46:54
Üzenet elküldve: 2014-06-05 22:46:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél//
*Kagan Thargodar, a Thargodarok törzsének vezére, Thargarod Hadura és Ura minden vidéknek, ameddig a szem ellát, nem szokványos "Barbár". Már csak azért sem, mert a fenti címeket teljesen komolyan gondolja magáról, és el is hiszi, hogy sikerülhet megvalósítania. Továbbá rendre képes rácáfolni a sztereotípiákra.*
*Ahogy a lány hátradől, Kagan arcára újra felkúszik a félszemöldökös-minivigyoros kajánkodás, de olyan haloványan, hogy szinte a tűz fényének játéka is lehetne. Bár a nő kicsi, de izmos testű, és elég arányos, ám most Kagan nem stíröl - hiszen ez a tekintetek, akaratok és idegek játéka. Na ezt már élvezi.*
- Az élet küzdelem. *biccent, elegánsan túllépve a sértésen, bár szeme sarkában megszaporodó ráncok jelzik, hogy vette az üzenetet. Kalmárnak nevezni egy Thargodart még dicséret alapján is oltás.*
*Aztán már nincs megállás, úgy tűnik, a türelemjátékot első körben ő nyerte. Persze, nem volt olyan nehéz, hiszen ő tárgyalt az erő pozíciójából, de ettől még tény, Nabiiban felhorgadt a konok nősténydémon. Szerencsére csak egy egész kicsit. Mivel kíváncsi a folytatásra, nem vág közve, így a lány fennakadás nélkül folytathatja előadását, és minden egyes tétellel szélesebb mosoly költözik az arcára, még akkor is, ha van azért a felsorolásban olyan, amit értékelni tudna. Mire Nabii a végére ér, szinte - de csak szinte - már ténylegesen mosolyog a törzsfő.*
- Az... jó hosszú idő. *biccent jóváhagyóan, de hangjában semmi gúny nincs. Sejtette mindjárt, amikor meglátta a sebhelyes arcút, hogy a civilizáció, az érzelmi katyvasz egy újabb hajótöröttjét látja maga előtt, ki minden bizonnyal a maga építette falak mögött, önnön butasága miatt senyved. Kagannak, legyen szó szinte bármiről, eszébe nem jutna megfosztania a testét és a lelkét a földi örömöktől; nincs értelme, és segíteni sem segít semmit.*
~ Egészen csinos, amikor ilyen dühös. ~ *állapítja meg, most először elgondolkozva azon, mennyi idős is lehet a nő. Nehéz megmondani, hiszen Kagan is - fürdöttségi, borotváltsági és elnyűttségi állapotától függően - kinézhet 24-nek is, meg 38-nak is.*
- Én magam arra gondoltam, hogy mesélhetnél nekünk. Távoli tájakról, legendás kincsekről, a Város urairól, a világukról, amit mi nem ismerünk. *válaszol fennhangon Nabiinak, mert ebben valóban hiányt szenvednek. Információ kevés jut el Thargarod falaiig.*
- És mint látod, Thargarodon egyenes emberek, igaz harcosok élnek: ha nem akarod, hogy berozsdásodjon a pengéd, bizton számíthatsz partnerre. Mindig szívesen tanulunk új trükköket, mert a tudás hatalom, és adott esetben... túlélés, nem igaz?! *néz körbe, helyeslést és bólogatást várva az embereitől. Amíg a felcsapó mormogás és hőzöngés alábbhagy, előrehajol, és halkan, hogy szinte csak Nabii, vagy esetleg, vájt füllel még a mellette ülő két nő, Isu és Lea hallja meg a következőt.*
- De asszonyom nincs, és ágyam is üres ma éjjel. A választás a tiéd... mert én pedig ezt tudom ajánlani.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.05 22:47:08
*Kagan Thargodar, a Thargodarok törzsének vezére, Thargarod Hadura és Ura minden vidéknek, ameddig a szem ellát, nem szokványos "Barbár". Már csak azért sem, mert a fenti címeket teljesen komolyan gondolja magáról, és el is hiszi, hogy sikerülhet megvalósítania. Továbbá rendre képes rácáfolni a sztereotípiákra.*
*Ahogy a lány hátradől, Kagan arcára újra felkúszik a félszemöldökös-minivigyoros kajánkodás, de olyan haloványan, hogy szinte a tűz fényének játéka is lehetne. Bár a nő kicsi, de izmos testű, és elég arányos, ám most Kagan nem stíröl - hiszen ez a tekintetek, akaratok és idegek játéka. Na ezt már élvezi.*
- Az élet küzdelem. *biccent, elegánsan túllépve a sértésen, bár szeme sarkában megszaporodó ráncok jelzik, hogy vette az üzenetet. Kalmárnak nevezni egy Thargodart még dicséret alapján is oltás.*
*Aztán már nincs megállás, úgy tűnik, a türelemjátékot első körben ő nyerte. Persze, nem volt olyan nehéz, hiszen ő tárgyalt az erő pozíciójából, de ettől még tény, Nabiiban felhorgadt a konok nősténydémon. Szerencsére csak egy egész kicsit. Mivel kíváncsi a folytatásra, nem vág közve, így a lány fennakadás nélkül folytathatja előadását, és minden egyes tétellel szélesebb mosoly költözik az arcára, még akkor is, ha van azért a felsorolásban olyan, amit értékelni tudna. Mire Nabii a végére ér, szinte - de csak szinte - már ténylegesen mosolyog a törzsfő.*
- Az... jó hosszú idő. *biccent jóváhagyóan, de hangjában semmi gúny nincs. Sejtette mindjárt, amikor meglátta a sebhelyes arcút, hogy a civilizáció, az érzelmi katyvasz egy újabb hajótöröttjét látja maga előtt, ki minden bizonnyal a maga építette falak mögött, önnön butasága miatt senyved. Kagannak, legyen szó szinte bármiről, eszébe nem jutna megfosztania a testét és a lelkét a földi örömöktől; nincs értelme, és segíteni sem segít semmit.*
~ Egészen csinos, amikor ilyen dühös. ~ *állapítja meg, most először elgondolkozva azon, mennyi idős is lehet a nő. Nehéz megmondani, hiszen Kagan is - fürdöttségi, borotváltsági és elnyűttségi állapotától függően - kinézhet 24-nek is, meg 38-nak is.*
- Én magam arra gondoltam, hogy mesélhetnél nekünk. Távoli tájakról, legendás kincsekről, a Város urairól, a világukról, amit mi nem ismerünk. *válaszol fennhangon Nabiinak, mert ebben valóban hiányt szenvednek. Információ kevés jut el Thargarod falaiig.*
- És mint látod, Thargarodon egyenes emberek, igaz harcosok élnek: ha nem akarod, hogy berozsdásodjon a pengéd, bizton számíthatsz partnerre. Mindig szívesen tanulunk új trükköket, mert a tudás hatalom, és adott esetben... túlélés, nem igaz?! *néz körbe, helyeslést és bólogatást várva az embereitől. Amíg a felcsapó mormogás és hőzöngés alábbhagy, előrehajol, és halkan, hogy szinte csak Nabii, vagy esetleg, vájt füllel még a mellette ülő két nő, Isu és Lea hallja meg a következőt.*
- De asszonyom nincs, és ágyam is üres ma éjjel. A választás a tiéd... mert én pedig ezt tudom ajánlani.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.05 22:47:08
1799. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 22:34:49
Üzenet elküldve: 2014-06-05 22:34:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Tábortűznél //
* Nagyobb beszélgetésbe csöppennek vissza Kramlaffal. Szótlanul figyel továbbra is s kezdi felvenni a fonalat. Néhány új alak, egy hófehérhajú leány ül Kagan egyik oldalán ki új számára illetve egy harcos alkat még csatlakozott hozzájuk, sérültnek tűnik. Más egyelőre nincs ki feltűnő lenne számára és eddig nem vette észre.
Az egyik embert próba elé állítják, azt ki bicegve hozta nekik az italokat. S ebben a próbában valahol Nabii is benne van. Épp az „árról” tárgyalnak. Maga mellett hallja ahogyan Argus és Freyai szakadatlan ontja a szót. Tekintete meg szilárdul miközben az Mágus és az Elf lány felé fordul. Jeges szemei előbb Argusra vetülnek, majd Freyain állapodnak meg. Szótlanul jelez, hogy elég lesz. Ne csépeljék a szót. Fejével enyhét biccent a vezér felé. Ilyenkor nem helyes a beszéd ezt még ő is tudja…
Majd többet nem foglalkozva a dologgal és határozottan remélve, hogy értettek a szóból, tekintete visszavonul a beszélgetőkre. Kagan és Nabii közt érdekes disputa bontakozik ki. Tárgyalás a két fél közt. Kék szemei Nabiit fürkészik amint beszél, okos nő. Felsorolja erényeit, tudását s, hogy mit ajánlhat mi tárgyalás alapként szolgálhat. Taktikus, az erdei túra alatt ezek szerint valóban jól gondolta, hogy erős, kemény nő. Határozottan beszél a vezérrel, ahogy azt kell. Helyes. Miután befejezte a beszédet néma csend. Lássuk hát mit lép a vezér. Némán figyel, egyelőre legalábbis. S közben jeges szemei átvándorolnak Kagan alakjára. *
* Nagyobb beszélgetésbe csöppennek vissza Kramlaffal. Szótlanul figyel továbbra is s kezdi felvenni a fonalat. Néhány új alak, egy hófehérhajú leány ül Kagan egyik oldalán ki új számára illetve egy harcos alkat még csatlakozott hozzájuk, sérültnek tűnik. Más egyelőre nincs ki feltűnő lenne számára és eddig nem vette észre.
Az egyik embert próba elé állítják, azt ki bicegve hozta nekik az italokat. S ebben a próbában valahol Nabii is benne van. Épp az „árról” tárgyalnak. Maga mellett hallja ahogyan Argus és Freyai szakadatlan ontja a szót. Tekintete meg szilárdul miközben az Mágus és az Elf lány felé fordul. Jeges szemei előbb Argusra vetülnek, majd Freyain állapodnak meg. Szótlanul jelez, hogy elég lesz. Ne csépeljék a szót. Fejével enyhét biccent a vezér felé. Ilyenkor nem helyes a beszéd ezt még ő is tudja…
Majd többet nem foglalkozva a dologgal és határozottan remélve, hogy értettek a szóból, tekintete visszavonul a beszélgetőkre. Kagan és Nabii közt érdekes disputa bontakozik ki. Tárgyalás a két fél közt. Kék szemei Nabiit fürkészik amint beszél, okos nő. Felsorolja erényeit, tudását s, hogy mit ajánlhat mi tárgyalás alapként szolgálhat. Taktikus, az erdei túra alatt ezek szerint valóban jól gondolta, hogy erős, kemény nő. Határozottan beszél a vezérrel, ahogy azt kell. Helyes. Miután befejezte a beszédet néma csend. Lássuk hát mit lép a vezér. Némán figyel, egyelőre legalábbis. S közben jeges szemei átvándorolnak Kagan alakjára. *
1798. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 22:23:31
Üzenet elküldve: 2014-06-05 22:23:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél//
*Isurii legnagyobb megkönnyebbülésére Kaganból nem bukik ki a barbár férfiállat elsőre, így évődnek még egy keveset Nabiival, amit Isurii szórakozottan hallgat, orra alatt somolyogva, de tekintete a tányéron széttrancsírozott húscafaton pihen már.*
~Az szép!~
*Csücsörít egy krumplira elismerően.*
~De még mindig listavezető vagyok a tizenkilenc évemmel.~
*Biggyeszti le ajkait és odébb pöcköl valami zöldség féleséget.*
*Isurii legnagyobb megkönnyebbülésére Kaganból nem bukik ki a barbár férfiállat elsőre, így évődnek még egy keveset Nabiival, amit Isurii szórakozottan hallgat, orra alatt somolyogva, de tekintete a tányéron széttrancsírozott húscafaton pihen már.*
~Az szép!~
*Csücsörít egy krumplira elismerően.*
~De még mindig listavezető vagyok a tizenkilenc évemmel.~
*Biggyeszti le ajkait és odébb pöcköl valami zöldség féleséget.*
1797. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 22:14:34
Üzenet elküldve: 2014-06-05 22:14:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Tűznél//
*Az újabb felszólalónak, aki szintén biztosítja afelől, hogy megírhatja majd a levelét, küld egy halvány mosolyt, s közben egy néma "köszönöm"-öt is formál ajkaival. Így már ráfoghatjuk, hogy megnyugszik, azonban az a bizonytalanság még mindig ott lóg a levegőben, hogy az ifjú megtalálja-e majd Umit... És persze az is, hogy egyáltalán meg tudja-e győzni Kagant afelől, hogy megéri megtenni neki ezt az így már szívességnek alig nevezhető... valamit.
Hosszasan mered Kaganra, mivel nem kapott megfelelő választ a kérdésre, csupán néhány kósza pillantást a nőkre, meg a többi jelenlévőre, aztán csak fölényesen rámosolyog.*
~Remek.~
*Bólint, s kényelmesebben helyezkedik el, ha már a vezető is rákészült az üzletelésre azzal, hogy jelentőségteljesen messzebbre rakta a vacsoráját. Nabii is hátradől, maga mögött megtámaszkodva a földön. Állkapcsa ismét megfeszül, ahogyan nemrég fent a gyilokjárón is, s továbbra is mereven bámulva Kagan arcát, gondolkodni kezd.
Az egész nem tart tovább néhány kurta percnél, melynek végén aztán megszólal.*
- Nagyon nem könnyíted meg a dolgom. Remek kalmár lennél.
*Egy pillanatra még elhallgat, de csak hogy gyorsan végigpörgesse gondolatban, amit elő tud adni ajánlatként.*
- Mondhatnám azt is, hogy itt és most elég volt, s nem kell nekem annyira az a ló, mint amennyire a húgom, akiért az életem adnám egyébként, tehát engedj ki. De tegyünk egy próbát. Ha nem felel meg semmi azok közül, amit fel tudok hozni, ez a lehetőség még mindig élhet. Hiszen nektek gondolom, édes mindegy, hogy most hordom-e el az irhám, anélkül, hogy a kutatok vizén kívül bármit is fogyasztottam volna; avagy három nap múlva, mikor még egy lovat is elviszek...
*Ismét egy szusszanásnyi szünet az erőteljes szavak után, majd folytatja is, lehetőleg még azelőtt, hogy a másik megszólalna.*
- Van pénzem, tudom gondozni a jószágot, jól főzök, írok-olvasok és valamicskét konyítok a sebgyógyításhoz. Értek a kardhoz, a küzdelemhez, tudok vadászni, nem félek kalapácsot emelni sem. Varrok, ha kell, vagy fegyelmezek. Korábban egy kisebb hadtest parancsnokaként szolgáltam.
*Majd nyel egy nagyot, hiszen az utolsó pontot nem szívesen teszi hozzá még úgy sem, hogy számára ez a dolog nem sokat jelent:*
- És tizenkét éve nem érintett férfi. A választás a tied, Kagan. Én ennyit tudok ajánlani.
*Szívét egyszerre érzi a torkában és gyomrában is dobogni a benne összegyűlt feszültség miatt. Még fehér arcára is jut némi pír a dühtől, de nem szégyelli, hogy azért máris sikerült kimutatnia valamennyire a foga fehérjét. Karakán nőszemély, azt meg kell vallani, s valóban lobog benne a tűz, ahogy az eddig is érezhető volt halványan a modorából. Nos, most egész magasra csapnak a lángok.
Acélszín tekintetét továbbra is igen határozottan vájja a másiknak sárga lélektükreibe, szinte pislogás nélkül.*
*Az újabb felszólalónak, aki szintén biztosítja afelől, hogy megírhatja majd a levelét, küld egy halvány mosolyt, s közben egy néma "köszönöm"-öt is formál ajkaival. Így már ráfoghatjuk, hogy megnyugszik, azonban az a bizonytalanság még mindig ott lóg a levegőben, hogy az ifjú megtalálja-e majd Umit... És persze az is, hogy egyáltalán meg tudja-e győzni Kagant afelől, hogy megéri megtenni neki ezt az így már szívességnek alig nevezhető... valamit.
Hosszasan mered Kaganra, mivel nem kapott megfelelő választ a kérdésre, csupán néhány kósza pillantást a nőkre, meg a többi jelenlévőre, aztán csak fölényesen rámosolyog.*
~Remek.~
*Bólint, s kényelmesebben helyezkedik el, ha már a vezető is rákészült az üzletelésre azzal, hogy jelentőségteljesen messzebbre rakta a vacsoráját. Nabii is hátradől, maga mögött megtámaszkodva a földön. Állkapcsa ismét megfeszül, ahogyan nemrég fent a gyilokjárón is, s továbbra is mereven bámulva Kagan arcát, gondolkodni kezd.
Az egész nem tart tovább néhány kurta percnél, melynek végén aztán megszólal.*
- Nagyon nem könnyíted meg a dolgom. Remek kalmár lennél.
*Egy pillanatra még elhallgat, de csak hogy gyorsan végigpörgesse gondolatban, amit elő tud adni ajánlatként.*
- Mondhatnám azt is, hogy itt és most elég volt, s nem kell nekem annyira az a ló, mint amennyire a húgom, akiért az életem adnám egyébként, tehát engedj ki. De tegyünk egy próbát. Ha nem felel meg semmi azok közül, amit fel tudok hozni, ez a lehetőség még mindig élhet. Hiszen nektek gondolom, édes mindegy, hogy most hordom-e el az irhám, anélkül, hogy a kutatok vizén kívül bármit is fogyasztottam volna; avagy három nap múlva, mikor még egy lovat is elviszek...
*Ismét egy szusszanásnyi szünet az erőteljes szavak után, majd folytatja is, lehetőleg még azelőtt, hogy a másik megszólalna.*
- Van pénzem, tudom gondozni a jószágot, jól főzök, írok-olvasok és valamicskét konyítok a sebgyógyításhoz. Értek a kardhoz, a küzdelemhez, tudok vadászni, nem félek kalapácsot emelni sem. Varrok, ha kell, vagy fegyelmezek. Korábban egy kisebb hadtest parancsnokaként szolgáltam.
*Majd nyel egy nagyot, hiszen az utolsó pontot nem szívesen teszi hozzá még úgy sem, hogy számára ez a dolog nem sokat jelent:*
- És tizenkét éve nem érintett férfi. A választás a tied, Kagan. Én ennyit tudok ajánlani.
*Szívét egyszerre érzi a torkában és gyomrában is dobogni a benne összegyűlt feszültség miatt. Még fehér arcára is jut némi pír a dühtől, de nem szégyelli, hogy azért máris sikerült kimutatnia valamennyire a foga fehérjét. Karakán nőszemély, azt meg kell vallani, s valóban lobog benne a tűz, ahogy az eddig is érezhető volt halványan a modorából. Nos, most egész magasra csapnak a lángok.
Acélszín tekintetét továbbra is igen határozottan vájja a másiknak sárga lélektükreibe, szinte pislogás nélkül.*
1796. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 21:39:08
Üzenet elküldve: 2014-06-05 21:39:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Tűznél//
* Kiszedi mindenkinek az ételt, magának is. Leül a közelben és neki is lát kényelmesen, figyelve a többieket. Bármilyen közbekérdezés nélkül megtudja a sebhelyes arcú lány nevét és hogy miért is van itt. Az üzenet hallatán lenyeli a szájában lévő ételt és halkan felajánlja segítségét. *
- A sátramban van papír és az is, amivel írhatsz rá.
* Ha kell, szívesen ad belőle, nála mindig vannak ilyen dolgok. Persze főleg azért, hogy a városban járóknak listát írhasson arról, hogy mit kellene megvenniük. Akkor fel is kell az étele mellől és visszasétál a sátrába és papírral, írószénnel tért vissza, amit átadhat. *
* Kiszedi mindenkinek az ételt, magának is. Leül a közelben és neki is lát kényelmesen, figyelve a többieket. Bármilyen közbekérdezés nélkül megtudja a sebhelyes arcú lány nevét és hogy miért is van itt. Az üzenet hallatán lenyeli a szájában lévő ételt és halkan felajánlja segítségét. *
- A sátramban van papír és az is, amivel írhatsz rá.
* Ha kell, szívesen ad belőle, nála mindig vannak ilyen dolgok. Persze főleg azért, hogy a városban járóknak listát írhasson arról, hogy mit kellene megvenniük. Akkor fel is kell az étele mellől és visszasétál a sátrába és papírral, írószénnel tért vissza, amit átadhat. *
1795. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 21:29:51
Üzenet elküldve: 2014-06-05 21:29:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél//
*Ha tudná, mi az a giccses, ő is minden bizonnyal giccsesnek tartaná az aranykanalat a fatállal körítve. Ám Kagan mindent az opportunista oldaláról ragad meg: a kanál fényes, közepesen értéktelen (sajnos a szettből az egyik kanál hamisnak bizonyult), és meglehetősen strapabíró.*
- Az már az ő bajuk. *húzza meg a vállát Umi jellemzésére; nem igazán érdekli, hogy ha kicsit nehezebb lesz az egyes számú küldetés Lliasnak. De nem ez lesz az egyetlen feladata.*
*Félreteszi a tányért, maga mögé, hogy ne zavarja Isuriit vagy Leandanát, és mégis inkább visszatér a pipájához. Segít gondolkodni, és néha időt nyerni is. Most is jól jön, így Nabii kérdését némi hatásszünet előzi meg.*
- Hogy mire lenne szükségem? *körbepillant maga körül, tekintete végigfut a törzs tagjaink, majd a mellette ülő két nőn, és ajka elégedett mosolyra nyílik.*
- Egyáltalán semmire. *ó, ez persze nettó hazugság, de színjátéknak jó, és egészen magas a moráljavító-értéke is. Mármint a törzsiek szempontjából: lám, Kagan is milyen elégedett itt, Thargarodban.*
- Mit tudnál ajánlani? *igazából neki sem esete Nabii, bár sem csúnyának, sem öregnek nem mondaná. Ő inkább az olyan magas, erős nőket kedveli, mint Leandana, vagy mint Tharirin. Egyszerűen csak lát némi fantáziát a sebhelyes arcúban, ráadásul még csak nem is (vagy inkább: nem is csak) a medvebundából és más prémekből álló ágyával összefüggésben. És amúgy is, Nabii típusa még mindig közelebb áll hozzá, mint a Shauri vagy Freyai képviselte filigrán, szőke hegyesfülűek jelentette szinte már éteri és túlságosan tiszta, steril szépség. Kagan a hegyek és sziklák fia, nincs dolga az erdők népével.*
*Ha tudná, mi az a giccses, ő is minden bizonnyal giccsesnek tartaná az aranykanalat a fatállal körítve. Ám Kagan mindent az opportunista oldaláról ragad meg: a kanál fényes, közepesen értéktelen (sajnos a szettből az egyik kanál hamisnak bizonyult), és meglehetősen strapabíró.*
- Az már az ő bajuk. *húzza meg a vállát Umi jellemzésére; nem igazán érdekli, hogy ha kicsit nehezebb lesz az egyes számú küldetés Lliasnak. De nem ez lesz az egyetlen feladata.*
*Félreteszi a tányért, maga mögé, hogy ne zavarja Isuriit vagy Leandanát, és mégis inkább visszatér a pipájához. Segít gondolkodni, és néha időt nyerni is. Most is jól jön, így Nabii kérdését némi hatásszünet előzi meg.*
- Hogy mire lenne szükségem? *körbepillant maga körül, tekintete végigfut a törzs tagjaink, majd a mellette ülő két nőn, és ajka elégedett mosolyra nyílik.*
- Egyáltalán semmire. *ó, ez persze nettó hazugság, de színjátéknak jó, és egészen magas a moráljavító-értéke is. Mármint a törzsiek szempontjából: lám, Kagan is milyen elégedett itt, Thargarodban.*
- Mit tudnál ajánlani? *igazából neki sem esete Nabii, bár sem csúnyának, sem öregnek nem mondaná. Ő inkább az olyan magas, erős nőket kedveli, mint Leandana, vagy mint Tharirin. Egyszerűen csak lát némi fantáziát a sebhelyes arcúban, ráadásul még csak nem is (vagy inkább: nem is csak) a medvebundából és más prémekből álló ágyával összefüggésben. És amúgy is, Nabii típusa még mindig közelebb áll hozzá, mint a Shauri vagy Freyai képviselte filigrán, szőke hegyesfülűek jelentette szinte már éteri és túlságosan tiszta, steril szépség. Kagan a hegyek és sziklák fia, nincs dolga az erdők népével.*
1794. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 21:15:14
Üzenet elküldve: 2014-06-05 21:15:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Tűznél//
*Ahogy hallgatja Argust, bólogat annak szavaira, mintha értené. Valójában tényleg egyre jobban kezdi érteni, hogy mi is lenne a lényege az egész mágiának. Talán.*
- Akkor ma már a legtöbb varázslathoz hozzá lehet jutni ezek szerint? Gondolom leírták könyvekbe. De ezek olvasása és megértése sem lehet olyan könnyű feltételezem. Meg hogy milyen nyelven is írták. De érem mire célzol. Ma már a hozzá nem értők is használhatják és nem csak a helyes dolgokra. Ez szomorú.
*Válaszol neki, miközben lassan kortyolgatja kupa borát. Hallgatva tovább a férfit tekintetével megkeresi az imént visszajött „Ifjú Farkast”. Félrehajtott fejjel hallgatja a róla hallottakat.*
- Akkor ő föld mágiát használna? Várj, nem, nem, nem, azt modntad az örökké való. Habár a jelleme lehetne örökké való, ahogy most leírtad, de akkor inkább tűz, nem? *Próbálja kitalálni, hogy melyik mágia is illene a harcoshoz.* - Végül is egy harcoshoz a pusztítás dukál, nem? Vagy inkább a legyőzhetőség, akkor víz? *Néz vissza a mágusra kérdőn, de szemei mosolyognak.* - És én mit használhatnék? No, nem mintha szeretnék. Ahogy mondtad, ez túl nagy feladat, és túl sok idő, és valószínű, meg sem érteni teljes valójában a lényegét. Ha csak az nem a természetből fakad. Csak kíváncsi lennék rá.
*Felnéz az égre, ahogy azt a mágus kéri. És tekintetével megkeresi azt a csillagot, amelyre mutat. Vagyis inkább csillagokat. Bele telik néhány percben, amíg megtalálja. Addig is hallgatja a mesét. Az egyik kezével a háta mögé támaszkodik, ahogy az eget kémleli. Ha bárki figyelné most, azt látná, hogy szemei egyre jobban csillognak a rövid mese hallatán. Ragyogó szemekkel fordul végül a mágus felé.*
- Tényleg? Ezért kapott egy csillagképet? A mágusok csinálták azt? *Mutat a kupát tartó kezével a csillagkép felé.
A visszatérő Kramlaf, válaszol kérdéseire.*
- Csatlakozni? De jó! *Lelkendezik a fiú optimista hangvétele hallatán. A fiú hamar tovább is megy az újonnan jött lányhoz, hogy megszólítsa. De úgy tűnik, hogy a legrosszabbkor tette, mivel épp Kagannal fontosnak tűnő beszélgetés közben volt. A szerzetes a főnök által le lett dorgálva. Inkább visszafordul Argushoz.*
- Te hova tartasz egyébként? Merre mész? Ha kimegyünk a táborból, majd mutatsz olyan mágiát is, amit te használsz? *Nézz a mágusra lelkendező és egyben kérő tekintettel.*
*Ahogy hallgatja Argust, bólogat annak szavaira, mintha értené. Valójában tényleg egyre jobban kezdi érteni, hogy mi is lenne a lényege az egész mágiának. Talán.*
- Akkor ma már a legtöbb varázslathoz hozzá lehet jutni ezek szerint? Gondolom leírták könyvekbe. De ezek olvasása és megértése sem lehet olyan könnyű feltételezem. Meg hogy milyen nyelven is írták. De érem mire célzol. Ma már a hozzá nem értők is használhatják és nem csak a helyes dolgokra. Ez szomorú.
*Válaszol neki, miközben lassan kortyolgatja kupa borát. Hallgatva tovább a férfit tekintetével megkeresi az imént visszajött „Ifjú Farkast”. Félrehajtott fejjel hallgatja a róla hallottakat.*
- Akkor ő föld mágiát használna? Várj, nem, nem, nem, azt modntad az örökké való. Habár a jelleme lehetne örökké való, ahogy most leírtad, de akkor inkább tűz, nem? *Próbálja kitalálni, hogy melyik mágia is illene a harcoshoz.* - Végül is egy harcoshoz a pusztítás dukál, nem? Vagy inkább a legyőzhetőség, akkor víz? *Néz vissza a mágusra kérdőn, de szemei mosolyognak.* - És én mit használhatnék? No, nem mintha szeretnék. Ahogy mondtad, ez túl nagy feladat, és túl sok idő, és valószínű, meg sem érteni teljes valójában a lényegét. Ha csak az nem a természetből fakad. Csak kíváncsi lennék rá.
*Felnéz az égre, ahogy azt a mágus kéri. És tekintetével megkeresi azt a csillagot, amelyre mutat. Vagyis inkább csillagokat. Bele telik néhány percben, amíg megtalálja. Addig is hallgatja a mesét. Az egyik kezével a háta mögé támaszkodik, ahogy az eget kémleli. Ha bárki figyelné most, azt látná, hogy szemei egyre jobban csillognak a rövid mese hallatán. Ragyogó szemekkel fordul végül a mágus felé.*
- Tényleg? Ezért kapott egy csillagképet? A mágusok csinálták azt? *Mutat a kupát tartó kezével a csillagkép felé.
A visszatérő Kramlaf, válaszol kérdéseire.*
- Csatlakozni? De jó! *Lelkendezik a fiú optimista hangvétele hallatán. A fiú hamar tovább is megy az újonnan jött lányhoz, hogy megszólítsa. De úgy tűnik, hogy a legrosszabbkor tette, mivel épp Kagannal fontosnak tűnő beszélgetés közben volt. A szerzetes a főnök által le lett dorgálva. Inkább visszafordul Argushoz.*
- Te hova tartasz egyébként? Merre mész? Ha kimegyünk a táborból, majd mutatsz olyan mágiát is, amit te használsz? *Nézz a mágusra lelkendező és egyben kérő tekintettel.*
1793. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 20:56:10
Üzenet elküldve: 2014-06-05 20:56:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél - sokan//
*Nabiira vigyorog és szorít is neki, hogy összejöjjön a rögtönzött ötlet. Véleménye szerint mindenki számára előnyös lenne. Mivel épp nem oda figyel, csak fél füllel hallja, hogy tőlük nem messze a köpcös egy szőke elffel beszélget a mágiáról. Szívesen hozzászólna, de aztán mégsem. Nincs mit hozzászólni ehhez, vélhetőleg értelmetlen szópárbaj lenne csak belőle. Annyit azonban sikerül leszűrnie, hogy a botos nem a legbölcsebbek közül való.
Kagan közben helyreteszi Kramlafot, mire Isurii csak a szemöldökét ráncolja. Hát semmiből nem tanul a szerzetes?
Aztán papírra, levélre, íróeszközre terelődik a szó, a Thargodar lány pedig belemélyed a csipegetésbe. Csak akkor kezdi el hegyezni újra a fülét, mikor bátyja az ellenszolgáltatás ügyére tér ki.*
~Na...?~
*Kékjei várakozón csüngnek a vezéren, kíváncsi mit felel a sebhelyes arcúnak. Lenne pár tippje, de valamiért mindegyiknek az a vége, hogy Nabiit soha többet nem látják viszont, olyan messzire menekül tőlük, illetve Kagantól.*
*Nabiira vigyorog és szorít is neki, hogy összejöjjön a rögtönzött ötlet. Véleménye szerint mindenki számára előnyös lenne. Mivel épp nem oda figyel, csak fél füllel hallja, hogy tőlük nem messze a köpcös egy szőke elffel beszélget a mágiáról. Szívesen hozzászólna, de aztán mégsem. Nincs mit hozzászólni ehhez, vélhetőleg értelmetlen szópárbaj lenne csak belőle. Annyit azonban sikerül leszűrnie, hogy a botos nem a legbölcsebbek közül való.
Kagan közben helyreteszi Kramlafot, mire Isurii csak a szemöldökét ráncolja. Hát semmiből nem tanul a szerzetes?
Aztán papírra, levélre, íróeszközre terelődik a szó, a Thargodar lány pedig belemélyed a csipegetésbe. Csak akkor kezdi el hegyezni újra a fülét, mikor bátyja az ellenszolgáltatás ügyére tér ki.*
~Na...?~
*Kékjei várakozón csüngnek a vezéren, kíváncsi mit felel a sebhelyes arcúnak. Lenne pár tippje, de valamiért mindegyiknek az a vége, hogy Nabiit soha többet nem látják viszont, olyan messzire menekül tőlük, illetve Kagantól.*
1792. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 20:31:16
Üzenet elküldve: 2014-06-05 20:31:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Tűznél//
*Valahogy nem zavarja túlságosan az sem, hogy közeledése megzavarja a vezért az evésben, elvégre az maga kérte, hogy közelebb jöjjön. Az viszont tény, hogy pillantása elidőzik az aranykanálon, amit kissé giccsesnek tart annak tekintetében, hogy az evőeszköz egyébként fatányérral társul. És valahogy nem igazán tartja egyébként sem a környezethez, s a többnyire állatbőrből készült ruhákat viselő személyekhez az efféle javakat. Viszont, mivel vajh' mi kevés köze van a dologhoz -idegenként pláne-, még egy kósza fintort sem enged az arcára ülni.
A "Szellemjáró" szó hallatán viszont mát összeszalad a szemöldöke, hiszen még sosem hallotta a kifejezést ezelőtt. Egy más helyzetben talán rá is kérdezne a jelentésére, de most nem ennek van itt az ideje. Saját ügye jobban érdekli, mint a faggatózás.
Bizakodással tölti el újfent, hogy talán valóban megírhatja pár soros levélkéjét, amit majd a fehér hajú ifjú eljuttathat Umihoz. Legalábbis nagyon reméli, hogy képes lesz rá - bár Kagan szavai, amit ehhez a férfihoz intéz, azért cseppet elbizonytalanítják. S bár senki sem kérdezte, hozzáfűzi saját véleményét is. Nem beszél túl hangosan, de Kagan és a két nő biztosan hallja. Az, hogy akit futárként bíznának meg az üggyel, hallhatja-e, csak attól függ, mennyire figyel.*
- Kemény dió lesz, a hölgyemény igen makacs teremtés.
*Közben valahonnan a háta mögül meghallja nevét is, de mire arrafelé fordítja fejét, Kagan válaszol helyette. Ugyan valamivel finomabban, de maga is elutasította volna egyelőre a válaszadást, de ami azt illeti, még így sem állja meg szó nélkül, hogy reagáljon a magában már most Kotnyeles-ként elnevezett szélesvállú szavaira.*
- Lesz időm mesélni, épp elég.
*Határozott, s rideg a hanghordozás, mellyel a szófukar véleményt kinyilvánítja. Nem is foglalkozik tovább a férfival, ehelyett visszafordul Kaganék felé, hogy megtudja, valóban lesz-e olyan holmi a falakon belül, amik segítségével közölheti épségét a húgaként megemlített lánnyal.
Közben azért azon is elgondolkodik pár pillanat erejéig, mire kellene vélje a Kagan arcán az előbb észrevett kifejezést. Felvont szemöldök, félvigyor... Az még véletlenül sem jut eszébe, hogy küllemének, vagy a négykézláb közlekedésnek szól a fura, eddig még a vezértől nem látott ábrázatöltés. Hiszen kicsi, nem szép és jócskán benne is van a korban...
Az, hogy mit tud az üzenet továbbításáért cserébe felajánlani, kicsivel tovább elgondolkodtatja. Fogalma sincs, mit adhatna.
Pénzt? Minek, hogy ha egyszer fizet a lóért? Minek, hogy ha a vezér aranykanállal eszik?
Vállaljon magára több munkát a jószágok ellátásán felül?
Nem tud dűlőre jutni, így válasza igen egyszerű.*
- Mire lenne szükséged?
*Még egy vállrándításra is futja a kérdés mellé.*
*Valahogy nem zavarja túlságosan az sem, hogy közeledése megzavarja a vezért az evésben, elvégre az maga kérte, hogy közelebb jöjjön. Az viszont tény, hogy pillantása elidőzik az aranykanálon, amit kissé giccsesnek tart annak tekintetében, hogy az evőeszköz egyébként fatányérral társul. És valahogy nem igazán tartja egyébként sem a környezethez, s a többnyire állatbőrből készült ruhákat viselő személyekhez az efféle javakat. Viszont, mivel vajh' mi kevés köze van a dologhoz -idegenként pláne-, még egy kósza fintort sem enged az arcára ülni.
A "Szellemjáró" szó hallatán viszont mát összeszalad a szemöldöke, hiszen még sosem hallotta a kifejezést ezelőtt. Egy más helyzetben talán rá is kérdezne a jelentésére, de most nem ennek van itt az ideje. Saját ügye jobban érdekli, mint a faggatózás.
Bizakodással tölti el újfent, hogy talán valóban megírhatja pár soros levélkéjét, amit majd a fehér hajú ifjú eljuttathat Umihoz. Legalábbis nagyon reméli, hogy képes lesz rá - bár Kagan szavai, amit ehhez a férfihoz intéz, azért cseppet elbizonytalanítják. S bár senki sem kérdezte, hozzáfűzi saját véleményét is. Nem beszél túl hangosan, de Kagan és a két nő biztosan hallja. Az, hogy akit futárként bíznának meg az üggyel, hallhatja-e, csak attól függ, mennyire figyel.*
- Kemény dió lesz, a hölgyemény igen makacs teremtés.
*Közben valahonnan a háta mögül meghallja nevét is, de mire arrafelé fordítja fejét, Kagan válaszol helyette. Ugyan valamivel finomabban, de maga is elutasította volna egyelőre a válaszadást, de ami azt illeti, még így sem állja meg szó nélkül, hogy reagáljon a magában már most Kotnyeles-ként elnevezett szélesvállú szavaira.*
- Lesz időm mesélni, épp elég.
*Határozott, s rideg a hanghordozás, mellyel a szófukar véleményt kinyilvánítja. Nem is foglalkozik tovább a férfival, ehelyett visszafordul Kaganék felé, hogy megtudja, valóban lesz-e olyan holmi a falakon belül, amik segítségével közölheti épségét a húgaként megemlített lánnyal.
Közben azért azon is elgondolkodik pár pillanat erejéig, mire kellene vélje a Kagan arcán az előbb észrevett kifejezést. Felvont szemöldök, félvigyor... Az még véletlenül sem jut eszébe, hogy küllemének, vagy a négykézláb közlekedésnek szól a fura, eddig még a vezértől nem látott ábrázatöltés. Hiszen kicsi, nem szép és jócskán benne is van a korban...
Az, hogy mit tud az üzenet továbbításáért cserébe felajánlani, kicsivel tovább elgondolkodtatja. Fogalma sincs, mit adhatna.
Pénzt? Minek, hogy ha egyszer fizet a lóért? Minek, hogy ha a vezér aranykanállal eszik?
Vállaljon magára több munkát a jószágok ellátásán felül?
Nem tud dűlőre jutni, így válasza igen egyszerű.*
- Mire lenne szükséged?
*Még egy vállrándításra is futja a kérdés mellé.*
1791. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 19:55:01
Üzenet elküldve: 2014-06-05 19:55:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// A Tűznél - sokaság //
//Kagan, Isurii, Leandana, Llias, Nabii, Brennus, Chiari, Freyai, Argus, Eruanna, Kramlaf, Darel stb.//
*Elég szép számban ücsörögnek már a tűz körül, ami - dacára a kellemes nyári estének - még mindig a közösség egy gyülekezőhelye. Éveknek kell eltelnie, és valószínűleg télre kell fordulnia az időnek, hogy a csapat az erre a célra szánt Radkraalt vegye majd igénybe.*
- Na. *mordul, és elégedett mosolyra húzódik az arca. Mivel alapvetően fifikás, racionális és jó szervezőkészségű embernek tartja magát, ezért kifejezetten szereti a "több legyet egy csapásra" helyzeteket.*
*Az étket kiporciózzák, és Kagan, félretéve pipáját, egyik kezében kis fa tálkával, másikban színarany, a legutóbbi fosztogatásból származó kanállal kezd bele a vacsorába, de még az első falatig sem jut, amikor is Nabii megindul feléjük. Négykézláb, mint egy macska. A kanalat óvatosan visszahelyezi a tálba, és mire Nabii óvatos mozdulatokkal "kiegyenesedik" előtte, ő maga is rendezi arcvonásait. Csak enyhén felhúzott bal szemöldöke, és a szája sarkában derengő vigyor jelzi, hogy értékelte a produkciót.*
- Törzsünkben többen is bírják az Betűk hatalmát, és nem csak őseink rovásait és rúnáit, hanem a városi népek kacska irományát is képesek olvasni. Így találsz nálunk efféle készséget. Szellemjáró, akad nekünk ilyesmink, ugye? *mondjuk papírban nem kellene túlzottan reménykedni, de ki tudja, miféle dolgai vannak Leandanának vagy Chiarinak sátraik rejtekén?*
- Mindezzel együtt azonban...
*Kramlaf ezt a pillanatot választja, hogy a semmiből érkezve beleszóljon a beszélgetésbe, amit Kagan ezúttal már nem tolerál. Éppen beszél ugyanis, és ilyenkor a törzs tagjai figyelnek.*
- Ha még egyszer félbeszakítasz, Kramlaf, kivágatom és kutyák elé vetettem a nyelved. Nem tréfálok. *szólal meg halkan, oda sem nézve, csak a szerzetes felőli kezének mutatóujjával int figyelmeztetőleg, hogy a fickó elért egy határt. Miután újra minden figyelem az övé, folytatja.*
- Persze, ez próba lesz neked, Llias, nem csak egy feladat. *villan tekintete a bicegősre.*
- És nem merül ki ennyiben a feladatod. Utól kell érned, meg kell találnod és meg kell győznöd Nabii húgát, hogy olyan futár vagy, akinek hihet... *tamáskodva végigméri a fickót, majd halkan felnevet.*
- Nem tudom, melyik lesz a nehezebb.
*Figyelme visszafordul Nabii felé, aki alig karnyújtásnyira guggol előtte. Ilyenkor, az ilyen helyzetekben érzi magát igazán hadúrnak, törzsfőnek. Valahol sejti, hogy ez csak részben van a kegyeit osztó uralkodó génekbe ivódott "képe" miatt, valószínűbb, hogy mögötte sokkal ősibb, primitívebb és mélyebben gyökerező késztetések bújnak meg.*
- Persze ez nem lesz ingyen, Nabii Dhariah Khaal. *ahol nem magázódnak a népek, ott gyakran fejezik ki komolyságukat így, a hivatalos név használatával. Kagan arca rezzenetlen kőmaszk, és senki nem sejtheti, milyen fizetséget vár.*
- Mi tudsz ajánlani segítségünkért cserébe?
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.05 20:09:35
//Kagan, Isurii, Leandana, Llias, Nabii, Brennus, Chiari, Freyai, Argus, Eruanna, Kramlaf, Darel stb.//
*Elég szép számban ücsörögnek már a tűz körül, ami - dacára a kellemes nyári estének - még mindig a közösség egy gyülekezőhelye. Éveknek kell eltelnie, és valószínűleg télre kell fordulnia az időnek, hogy a csapat az erre a célra szánt Radkraalt vegye majd igénybe.*
- Na. *mordul, és elégedett mosolyra húzódik az arca. Mivel alapvetően fifikás, racionális és jó szervezőkészségű embernek tartja magát, ezért kifejezetten szereti a "több legyet egy csapásra" helyzeteket.*
*Az étket kiporciózzák, és Kagan, félretéve pipáját, egyik kezében kis fa tálkával, másikban színarany, a legutóbbi fosztogatásból származó kanállal kezd bele a vacsorába, de még az első falatig sem jut, amikor is Nabii megindul feléjük. Négykézláb, mint egy macska. A kanalat óvatosan visszahelyezi a tálba, és mire Nabii óvatos mozdulatokkal "kiegyenesedik" előtte, ő maga is rendezi arcvonásait. Csak enyhén felhúzott bal szemöldöke, és a szája sarkában derengő vigyor jelzi, hogy értékelte a produkciót.*
- Törzsünkben többen is bírják az Betűk hatalmát, és nem csak őseink rovásait és rúnáit, hanem a városi népek kacska irományát is képesek olvasni. Így találsz nálunk efféle készséget. Szellemjáró, akad nekünk ilyesmink, ugye? *mondjuk papírban nem kellene túlzottan reménykedni, de ki tudja, miféle dolgai vannak Leandanának vagy Chiarinak sátraik rejtekén?*
- Mindezzel együtt azonban...
*Kramlaf ezt a pillanatot választja, hogy a semmiből érkezve beleszóljon a beszélgetésbe, amit Kagan ezúttal már nem tolerál. Éppen beszél ugyanis, és ilyenkor a törzs tagjai figyelnek.*
- Ha még egyszer félbeszakítasz, Kramlaf, kivágatom és kutyák elé vetettem a nyelved. Nem tréfálok. *szólal meg halkan, oda sem nézve, csak a szerzetes felőli kezének mutatóujjával int figyelmeztetőleg, hogy a fickó elért egy határt. Miután újra minden figyelem az övé, folytatja.*
- Persze, ez próba lesz neked, Llias, nem csak egy feladat. *villan tekintete a bicegősre.*
- És nem merül ki ennyiben a feladatod. Utól kell érned, meg kell találnod és meg kell győznöd Nabii húgát, hogy olyan futár vagy, akinek hihet... *tamáskodva végigméri a fickót, majd halkan felnevet.*
- Nem tudom, melyik lesz a nehezebb.
*Figyelme visszafordul Nabii felé, aki alig karnyújtásnyira guggol előtte. Ilyenkor, az ilyen helyzetekben érzi magát igazán hadúrnak, törzsfőnek. Valahol sejti, hogy ez csak részben van a kegyeit osztó uralkodó génekbe ivódott "képe" miatt, valószínűbb, hogy mögötte sokkal ősibb, primitívebb és mélyebben gyökerező késztetések bújnak meg.*
- Persze ez nem lesz ingyen, Nabii Dhariah Khaal. *ahol nem magázódnak a népek, ott gyakran fejezik ki komolyságukat így, a hivatalos név használatával. Kagan arca rezzenetlen kőmaszk, és senki nem sejtheti, milyen fizetséget vár.*
- Mi tudsz ajánlani segítségünkért cserébe?
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.05 20:09:35
1790. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 19:48:15
Üzenet elküldve: 2014-06-05 19:48:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél//
* Eddig nem hallott semmilyen beszélgetést a tűz körül épp így nem is tud reflektálni csak Freyaira ki hozzá intézi szavait. A nőre néz mosolyogva leül és várja a sorát az étellel. *
- Hosszú történek, igen táborlakó. Ez a legpontosabb meghatározás. Csatlakozni akarok. * Fordul feje Kagan felé, ha hallotta biztos lesz valami csípős megjegyzése. Amelyre Kramlaf készen áll. Legalábbis hogy lenyelje. *
- Aztán, visszafelé jöveteletekkor lehet már törzstag leszek. * Optimista hangulata nem foszlott még szét. Sőt reális is. A kúszó nő tomporát fél szemmel figyelve megfogalmazódik benne két mondat. Az egyik: * ~ Ez aztán a harcos! ~ * a másik pedig hallható mindenki számára. *
- Nabii kedves, hallottam te is ott voltál az erdőben, tudnál nekem mesélni a bestiáról? Tudod kutatást folytatok. * Kezd bele egyszerűen. Helyét egyik csoportnál sem foglalta el minél közelebb ül a tűzhöz és melegíti kezét, lábát. *
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.05 19:50:03
* Eddig nem hallott semmilyen beszélgetést a tűz körül épp így nem is tud reflektálni csak Freyaira ki hozzá intézi szavait. A nőre néz mosolyogva leül és várja a sorát az étellel. *
- Hosszú történek, igen táborlakó. Ez a legpontosabb meghatározás. Csatlakozni akarok. * Fordul feje Kagan felé, ha hallotta biztos lesz valami csípős megjegyzése. Amelyre Kramlaf készen áll. Legalábbis hogy lenyelje. *
- Aztán, visszafelé jöveteletekkor lehet már törzstag leszek. * Optimista hangulata nem foszlott még szét. Sőt reális is. A kúszó nő tomporát fél szemmel figyelve megfogalmazódik benne két mondat. Az egyik: * ~ Ez aztán a harcos! ~ * a másik pedig hallható mindenki számára. *
- Nabii kedves, hallottam te is ott voltál az erdőben, tudnál nekem mesélni a bestiáról? Tudod kutatást folytatok. * Kezd bele egyszerűen. Helyét egyik csoportnál sem foglalta el minél közelebb ül a tűzhöz és melegíti kezét, lábát. *
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.05 19:50:03
1789. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 19:43:28
Üzenet elküldve: 2014-06-05 19:43:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A Tűznél//
*A sors nem kedveli annyira, hogy még a tábortűz előtt pont kerüljön ügyére. Szép kis létszámmal vannak már mellette, ami bizonyára még nőni is fog. Gyorsan végignéz az arcokon, míg Kagan italt kerít magának, utána felé fordítja a figyelmét.
Első állításával egyet kell értenie. Ha rövidebb utakon sikerülne is, hosszútávon valóban lassabb lenne és a pipatömés utánra maradó mondandóban is van igazság. Ha nem is ért vele teljesen egyet, nem mutatja ki.
Pár lépést távolodik, a vezér mellől és a háttérből figyeli a további eseményeket. Érdeklődve, mert úgy tűnik, végül lehet mégis feladatot kap.
~ Futárkodás?! A semminél jobb.~ Ízlelgeti a várható feladatot, ha már az étellel még várnia kell. Nem tervez közelebb kerülni Chiarihoz. Dühe még túl friss. A nőt veszi inkább szemügyre, akit már a Hóhajúval is látott a lovaknál.*
*A sors nem kedveli annyira, hogy még a tábortűz előtt pont kerüljön ügyére. Szép kis létszámmal vannak már mellette, ami bizonyára még nőni is fog. Gyorsan végignéz az arcokon, míg Kagan italt kerít magának, utána felé fordítja a figyelmét.
Első állításával egyet kell értenie. Ha rövidebb utakon sikerülne is, hosszútávon valóban lassabb lenne és a pipatömés utánra maradó mondandóban is van igazság. Ha nem is ért vele teljesen egyet, nem mutatja ki.
Pár lépést távolodik, a vezér mellől és a háttérből figyeli a további eseményeket. Érdeklődve, mert úgy tűnik, végül lehet mégis feladatot kap.
~ Futárkodás?! A semminél jobb.~ Ízlelgeti a várható feladatot, ha már az étellel még várnia kell. Nem tervez közelebb kerülni Chiarihoz. Dühe még túl friss. A nőt veszi inkább szemügyre, akit már a Hóhajúval is látott a lovaknál.*
1788. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 19:42:29
Üzenet elküldve: 2014-06-05 19:42:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűznél//
*A lány kijelentésére, hogy nem szokott aludni, egy kicsit furcsán néz rá Argus, hiszen erről még nem hallott, vagy olvasott.*
~Vajon minden elf keveset alszik?~
-Lényegében jól látja, azért mert így mindenki megérti. Ma már nem csak a kiváltságosak, hanem azok is akiknek sok pénzük van, azok is képesek megtanulni néhány varázslatot. Régen a mágusok minden erejükkel óvták a legcsekélyebb varázstrükköket is, de ma már nem élnek azok az elvek, és hatalmasok. *Argus elszomorodik, ahogyan vissza emlékszik a mágusok fénykorára, szíve szerint abban a korban élne, ha ő döntene erről, de nem ő dönt.*
-Egy két év alatt egy átlagos ember is képes megtanulni egy apró varázslatot. De a legtöbben azt hiszik, hogy olyan mint a kardvívást megtanulni. A varázslás tanulás olyan, mintha két évig csak azt tanulnánk, hogyan fogjuk a kardot, ezért inkább sokan feladják. Viszonylag könnyű eldönteni, hogy ki melyik elembe tartozik. Csak rá kell nézni. Nézze az Ifjú Farkast. Szilárd, erős, rendíthetetlen, akár az idők végezetéig őrt állna a a szerettei védelmében. És higgye el nekem, ha arról lenne szó, akkor még a halál sem lenne képes elmozdítani az őrhelyéről.
*Figyeli, ahogyan a lány feláll, és tölt magának egy kis bort. Ekkor veszi észre a rengeteg ételt, a gyomra hangosan korogni kezd, amit a közelben állók tisztán hallhatnak.*
-Akkor olyan varázslatot mutatok, amely nem kelt rettegést senkiben. *mosolyog a lányra. Lassan feltűri az ing úját, mintha hatalmas dologra készülne.*
-Nézzen fel oda. *mutat egy fényes csillagra.* Az ott Atros, az erős. Huszonhét csillag alkotja, és még hét csillag alkotja a kígyó, amely köré tekeredik. Atros egy bátor harcos volt, Nibdt király udvarában. A legjobb katonához híven minden parancsát teljesítette az uralkodónak, ölt érte, ha az megparancsolta, és halt volna érte, ha arra kap parancsot. Egyik nap Nibdt király egy álmot látott, amelyben Atros fia megdönti a hatalmát. Másnap megparancsolta Atrosnak, hogy ölje meg egyetlen fiát. Atros habozott, ettől a király dühbe gurult. Atros életében először könyörgött a királynak, hogy inkább az ő életét vegye el. A király azt mondta, a hű katonájának, hogy ha egy óráig képes megtartani Kramgroffot a gyilkost, úgyhogy túléli, akkor megmenti a fiát. Atros azonnal igent mondott, gondolkodás nélkül. A király intett hogy hozzák elő a kedvencét, a hatalmas óriáskígyót, és rakják Atrosra. Atros megvetette a két lábát, s hagyta, hogy a bestia körbetekerje. Egy óra elteltével még mindig állt, hiába törtek össze a csontjai nagy része. Mikor a homokóra utolsó szeme is lepergett, akkor még utoljára a fiára nézett, hogy erőt merítsen, s megfojtotta a kígyót, de kígyó szorítása olyan erős volt, hogy megölte a harcost. Nibdt király elképedve nézte a férfi erejét, s megkönnyebbült, amikor az meghalt. Kiadta a parancsot, hogy öljék meg a fiút, de egyetlen katona sem mozdult. A király olyan dühbe gurult, hogy megfojtotta a fiút. A hatalmak tiszteletük jeleként a halott Atros és Kramgrof lelkét felhelyezték a égboltra, hogy minden halandó megismerhesse a történetét.
*A lány kijelentésére, hogy nem szokott aludni, egy kicsit furcsán néz rá Argus, hiszen erről még nem hallott, vagy olvasott.*
~Vajon minden elf keveset alszik?~
-Lényegében jól látja, azért mert így mindenki megérti. Ma már nem csak a kiváltságosak, hanem azok is akiknek sok pénzük van, azok is képesek megtanulni néhány varázslatot. Régen a mágusok minden erejükkel óvták a legcsekélyebb varázstrükköket is, de ma már nem élnek azok az elvek, és hatalmasok. *Argus elszomorodik, ahogyan vissza emlékszik a mágusok fénykorára, szíve szerint abban a korban élne, ha ő döntene erről, de nem ő dönt.*
-Egy két év alatt egy átlagos ember is képes megtanulni egy apró varázslatot. De a legtöbben azt hiszik, hogy olyan mint a kardvívást megtanulni. A varázslás tanulás olyan, mintha két évig csak azt tanulnánk, hogyan fogjuk a kardot, ezért inkább sokan feladják. Viszonylag könnyű eldönteni, hogy ki melyik elembe tartozik. Csak rá kell nézni. Nézze az Ifjú Farkast. Szilárd, erős, rendíthetetlen, akár az idők végezetéig őrt állna a a szerettei védelmében. És higgye el nekem, ha arról lenne szó, akkor még a halál sem lenne képes elmozdítani az őrhelyéről.
*Figyeli, ahogyan a lány feláll, és tölt magának egy kis bort. Ekkor veszi észre a rengeteg ételt, a gyomra hangosan korogni kezd, amit a közelben állók tisztán hallhatnak.*
-Akkor olyan varázslatot mutatok, amely nem kelt rettegést senkiben. *mosolyog a lányra. Lassan feltűri az ing úját, mintha hatalmas dologra készülne.*
-Nézzen fel oda. *mutat egy fényes csillagra.* Az ott Atros, az erős. Huszonhét csillag alkotja, és még hét csillag alkotja a kígyó, amely köré tekeredik. Atros egy bátor harcos volt, Nibdt király udvarában. A legjobb katonához híven minden parancsát teljesítette az uralkodónak, ölt érte, ha az megparancsolta, és halt volna érte, ha arra kap parancsot. Egyik nap Nibdt király egy álmot látott, amelyben Atros fia megdönti a hatalmát. Másnap megparancsolta Atrosnak, hogy ölje meg egyetlen fiát. Atros habozott, ettől a király dühbe gurult. Atros életében először könyörgött a királynak, hogy inkább az ő életét vegye el. A király azt mondta, a hű katonájának, hogy ha egy óráig képes megtartani Kramgroffot a gyilkost, úgyhogy túléli, akkor megmenti a fiát. Atros azonnal igent mondott, gondolkodás nélkül. A király intett hogy hozzák elő a kedvencét, a hatalmas óriáskígyót, és rakják Atrosra. Atros megvetette a két lábát, s hagyta, hogy a bestia körbetekerje. Egy óra elteltével még mindig állt, hiába törtek össze a csontjai nagy része. Mikor a homokóra utolsó szeme is lepergett, akkor még utoljára a fiára nézett, hogy erőt merítsen, s megfojtotta a kígyót, de kígyó szorítása olyan erős volt, hogy megölte a harcost. Nibdt király elképedve nézte a férfi erejét, s megkönnyebbült, amikor az meghalt. Kiadta a parancsot, hogy öljék meg a fiút, de egyetlen katona sem mozdult. A király olyan dühbe gurult, hogy megfojtotta a fiút. A hatalmak tiszteletük jeleként a halott Atros és Kramgrof lelkét felhelyezték a égboltra, hogy minden halandó megismerhesse a történetét.
1787. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 19:02:21
Üzenet elküldve: 2014-06-05 19:02:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Tűznél//
*Freyaival végül igen rövidre zárul a beszélgetés, hiszen egy idősebb szólítja meg, aki jóval bőbeszédűbb nála. Nem is veszi zokon, hogy a szőkeség tovább nem foglalkozik vele, hiszen ha ő valamihez nem jó társaság, az a hosszas beszélgetés.
Nézi a közeledő párost -Darelt és a másik szélesvállút-, akik úgy tűnik, váltanak vele kapcsolatban is néhány szót. Legalábbis, az időnként rá szegeződő pillantásokból erre következtet.*
~Biztosan épp a rémmesébe illő erdei út a téma.~
*Ez az egy lehetőség merül fel gondolatai között, mint ok, de ezzel meg is elégszik.
Felkapja a fejét az idő közben hallgató kiáltásra, mely egészen úgy hangzik, mintha épp nyúznák a hang gazdáját. Szemöldökét ráncolva pillant aztán a vezérre is, de mivel ábrázatán nem látja annak nyomát -egy árulkodó grimaszt vagy kaján vigyort-, hogy sejtése igaz lenne, s esetleg neki is ilyen sorsot szánnának, már valamivel nyugodtabban húzódik közelebb. Persze, ezt is csak az után teszi, hogy a vezető rövidre zárja a beszélgetést a nemrég érkezett barna hajúval.
Nem zavartatja magát túlságosan a négyük közt igencsak megrövidülő távolság miatt. Nem tolakszik továbbra sem pofátlanul közel, mindössze csak olyan távolságig mászik -jobbhíján négykézláb (hiszen a két lépésnyi távolság megtételéhez minek is állna fel?)-, hogy a többiek beszélgetése közt is meghallja, amit Kagan vele akar közölni - s persze olyan közel, hogy véletlenül se mondhassák azt, hogy nem engedelmeskedik a feljebbvaló kérésének. Súlyát ismét sarkaira engedi, két kezét pedig megpihenteti combjain.
Üdvözlésképp mindenek előtt biccent a sötétbarna hajú nő felé is, majd fontolóra veszi mindazt, amit a szélesvállú előad.*
- Üzenetet? Ezek szerint valóban nem hagynád, hogy tovább hajszoljam magam.
*Bólint, s Isu felé is megenged egy igen rövid, de hálával teli pillantást. Elvégre ha ő nem viseli úgy a szívén, amit elmondott neki az istállónál, ezt a lehetőséget sem kapja meg most, hogy legalább valami életjelet adjon magáról Uminak.*
- Akkor legyen így. Evés után írok is neki egy rövid levelet, ha tudtok ehhez papírt és tollat adni. Nálam nincs.
*Miért is lenne? Elvégre az ilyesmi nem a menetfelszerelés, s nem is a lóvásár kelléke, még akkor sem, ha írástudó az ember lánya.
Még el is néz a férfi felé, akinek Kagan biccent, s akit végigmérve megjegyzi magának, hogy akár még az öccse is lehetne.
Visszafordulva Kaganhoz várja a választ a kérésre - kaphat-e írószerszámokat vagy sem; vagy hogy egyáltalán ilyen üzenetre gondolt a férfi, vagy csak pár mondatra, amit az útra bocsátani kívánt fiatal férfi könnyen megjegyezhet.
Így egyelőre nem is áll sorba ételért. Meg persze, amúgy sem furakodna oda idegenként arcátlanul a finom illatú sültekhez a sajátjaik előtt. Éhes ugyan, de néhány perc várakozásba nem fog belepusztulni, és nem is olyan válogatós, hogy ne érje be azzal, ami marad, mire ő is sorra kerül.*
A hozzászólás írója (Nabii Dhariah Khaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.05 19:14:07
*Freyaival végül igen rövidre zárul a beszélgetés, hiszen egy idősebb szólítja meg, aki jóval bőbeszédűbb nála. Nem is veszi zokon, hogy a szőkeség tovább nem foglalkozik vele, hiszen ha ő valamihez nem jó társaság, az a hosszas beszélgetés.
Nézi a közeledő párost -Darelt és a másik szélesvállút-, akik úgy tűnik, váltanak vele kapcsolatban is néhány szót. Legalábbis, az időnként rá szegeződő pillantásokból erre következtet.*
~Biztosan épp a rémmesébe illő erdei út a téma.~
*Ez az egy lehetőség merül fel gondolatai között, mint ok, de ezzel meg is elégszik.
Felkapja a fejét az idő közben hallgató kiáltásra, mely egészen úgy hangzik, mintha épp nyúznák a hang gazdáját. Szemöldökét ráncolva pillant aztán a vezérre is, de mivel ábrázatán nem látja annak nyomát -egy árulkodó grimaszt vagy kaján vigyort-, hogy sejtése igaz lenne, s esetleg neki is ilyen sorsot szánnának, már valamivel nyugodtabban húzódik közelebb. Persze, ezt is csak az után teszi, hogy a vezető rövidre zárja a beszélgetést a nemrég érkezett barna hajúval.
Nem zavartatja magát túlságosan a négyük közt igencsak megrövidülő távolság miatt. Nem tolakszik továbbra sem pofátlanul közel, mindössze csak olyan távolságig mászik -jobbhíján négykézláb (hiszen a két lépésnyi távolság megtételéhez minek is állna fel?)-, hogy a többiek beszélgetése közt is meghallja, amit Kagan vele akar közölni - s persze olyan közel, hogy véletlenül se mondhassák azt, hogy nem engedelmeskedik a feljebbvaló kérésének. Súlyát ismét sarkaira engedi, két kezét pedig megpihenteti combjain.
Üdvözlésképp mindenek előtt biccent a sötétbarna hajú nő felé is, majd fontolóra veszi mindazt, amit a szélesvállú előad.*
- Üzenetet? Ezek szerint valóban nem hagynád, hogy tovább hajszoljam magam.
*Bólint, s Isu felé is megenged egy igen rövid, de hálával teli pillantást. Elvégre ha ő nem viseli úgy a szívén, amit elmondott neki az istállónál, ezt a lehetőséget sem kapja meg most, hogy legalább valami életjelet adjon magáról Uminak.*
- Akkor legyen így. Evés után írok is neki egy rövid levelet, ha tudtok ehhez papírt és tollat adni. Nálam nincs.
*Miért is lenne? Elvégre az ilyesmi nem a menetfelszerelés, s nem is a lóvásár kelléke, még akkor sem, ha írástudó az ember lánya.
Még el is néz a férfi felé, akinek Kagan biccent, s akit végigmérve megjegyzi magának, hogy akár még az öccse is lehetne.
Visszafordulva Kaganhoz várja a választ a kérésre - kaphat-e írószerszámokat vagy sem; vagy hogy egyáltalán ilyen üzenetre gondolt a férfi, vagy csak pár mondatra, amit az útra bocsátani kívánt fiatal férfi könnyen megjegyezhet.
Így egyelőre nem is áll sorba ételért. Meg persze, amúgy sem furakodna oda idegenként arcátlanul a finom illatú sültekhez a sajátjaik előtt. Éhes ugyan, de néhány perc várakozásba nem fog belepusztulni, és nem is olyan válogatós, hogy ne érje be azzal, ami marad, mire ő is sorra kerül.*
A hozzászólás írója (Nabii Dhariah Khaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.05 19:14:07
1786. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 17:23:41
Üzenet elküldve: 2014-06-05 17:23:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Tábortűznél//
*Argus gesztusára épp szólásra nyitná száját. Hiszen Darel köpenye ott hever az ölében, ha nagyon fázna magára venné. De nem egy fázós típus, számtalan telet megélt már, hogy csak úgy öltözött fel, ahogy most is. Ezt el is mondaná, és visszautasítaná, ahogy tegnap tette a harcossal is, de addigra a mágus már a vállaira teríti a plédet. Így inkább becsukja a száját. Ha már volt olyan kedves, akkor már nem illik visszautasítania. Argus hasonlatára felnevet és ezzel magán is hagyja a pokrócot, bármilyen melege is van.
Utána Argus is bemutatkozik a nőnek, aki viszonozza gesztusát. Továbbra is barátságosan mosolyog rá.*
- Örülök a szerencsének. Te is a táborba tartozol? *Kérdezi tőle, ha nem mással van elfoglalva és figyel is rájuk.*
- Igazság szerint nem volt fárasztó napom. Nem is alszok minden éjszaka, mert nincs rá szükségem. Csak az utóbbi időben tört rám esténként a fáradtság. De ilyen még nem fordult elő, hogy napközben az egyik pillanatról a másikra csak úgy elaludjak.
*Vonja meg a vállait, ahogy visszafordul Argus felé. A mágus szavaira erősen koncentrál, hogy megértse. Így elsőre kicsit bonyolult számára, hogy mit is kíván mondani a másik. De ahogy belegondol szavaiba, teljesen logikusan hangzik.*
- Meglehet, hogy csak azért tanítják ezt a hat elemet, hogy az olyan laikusok, mint mi is megértsük valamennyire ennek lényegét. *Majd egy mondat szöget üt a fejében.* - Akkor, ha jól értelmezem, különbség van mágiahasználók és mágusok között? Mágiát bárki használhat? *Szemeiből meglepettség sugárzik. Eddig úgy gondolta, hogy mágiát csak egy kiváltságos réteg használhatja, akiknek tehetségük van hozzá, születésüktől fogva.*
- Mindenkiben ott van a mágia? És honnan lehet tudni, hogy kiben milyen féle mágia lakozik? *Hangzik még el egy utolsó kérdés, miután a férfi befejezi a gondolatmenetét. De úgy hallatszik, hogy nem mindenki lehet a mágia kegyeltje, ahogy hallgatja Argus rövid kis meséjét a tündérről. De az utolsó mondatának a végét hallva szemei felcsillannak és szája is szélesre húzódik.*
- Valóban? Valódi mágiát? Tudnál mutatni?
*Majd szétnéz a környezetében. Bár nem tudja, hogy mi történt délután óta, azt azért érzékelte, hogy mikor még a tüzet gyújtotta botjának a végén, azt nem fogadták örömmel az itt lakók.*
- Érdekelne! *Lelkendezik, ami hangjából is kitűnik.* - De csak ha nem okoz fenyegetettség érzetet a táboriak számára. *Mosolyodik továbbra is.
Közben úgy tűnik, hogy elkészült a vacsora is. A felhozatalra néz, de úgy látszik, hogy étrendjét az itt élők sem követik. Ez nem okoz neki sok fejfájást, nem is számított egyébre. Egy pillanatra feláll Argus mellől, hogy hozzon magának egy kis vizet, hiszen ma még nem is ivott szinte semmit. Számára ez alapszabály, ha nem is eszik, de legalább folyadékot vigyen be szervezetébe. A pokrócot addig lekanyarítja válláról, hogy könnyebben tudjon mozogni. Ahogy nyúlna a vizes kancsóhoz mozdulata megakad. Majd gondol egyet és inkább bort tölt magának és visszaül a mágus mellé törökülésbe. A pokrócot ahelyett hogy a vállára tenné vissza, inkább a dereka köré csavarja, majd az ölébe teszi vissza Darel köpenyét. A korsó fölé hajol és beleszagol, hogy mit is öntött magának. Egyből megállapítja, hogy ilyet még nem ivott. Okolva az elmúlt esetekből előbb csak aprót kortyol az italba. Felettébb ízlik neki, így elsőre, habár az utóíze kissé kesernyés számára.
Korsó fellett felpillantva, látja a visszaérkező harcost, ahogy leül az előbbi helyére. És mellette még egy alakot. Fejét felemeli, ahogy felismeri a férfit.*
- Kramlaf!? *Kérdezi, de egyben meg is örül a régen látott férfinek.* - Hát te hogy..? Te is táborlakó vagy? Vagy vándor? De rég láttalak! Mi történt veled? *Mosolyodik a férfira.*
*Argus gesztusára épp szólásra nyitná száját. Hiszen Darel köpenye ott hever az ölében, ha nagyon fázna magára venné. De nem egy fázós típus, számtalan telet megélt már, hogy csak úgy öltözött fel, ahogy most is. Ezt el is mondaná, és visszautasítaná, ahogy tegnap tette a harcossal is, de addigra a mágus már a vállaira teríti a plédet. Így inkább becsukja a száját. Ha már volt olyan kedves, akkor már nem illik visszautasítania. Argus hasonlatára felnevet és ezzel magán is hagyja a pokrócot, bármilyen melege is van.
Utána Argus is bemutatkozik a nőnek, aki viszonozza gesztusát. Továbbra is barátságosan mosolyog rá.*
- Örülök a szerencsének. Te is a táborba tartozol? *Kérdezi tőle, ha nem mással van elfoglalva és figyel is rájuk.*
- Igazság szerint nem volt fárasztó napom. Nem is alszok minden éjszaka, mert nincs rá szükségem. Csak az utóbbi időben tört rám esténként a fáradtság. De ilyen még nem fordult elő, hogy napközben az egyik pillanatról a másikra csak úgy elaludjak.
*Vonja meg a vállait, ahogy visszafordul Argus felé. A mágus szavaira erősen koncentrál, hogy megértse. Így elsőre kicsit bonyolult számára, hogy mit is kíván mondani a másik. De ahogy belegondol szavaiba, teljesen logikusan hangzik.*
- Meglehet, hogy csak azért tanítják ezt a hat elemet, hogy az olyan laikusok, mint mi is megértsük valamennyire ennek lényegét. *Majd egy mondat szöget üt a fejében.* - Akkor, ha jól értelmezem, különbség van mágiahasználók és mágusok között? Mágiát bárki használhat? *Szemeiből meglepettség sugárzik. Eddig úgy gondolta, hogy mágiát csak egy kiváltságos réteg használhatja, akiknek tehetségük van hozzá, születésüktől fogva.*
- Mindenkiben ott van a mágia? És honnan lehet tudni, hogy kiben milyen féle mágia lakozik? *Hangzik még el egy utolsó kérdés, miután a férfi befejezi a gondolatmenetét. De úgy hallatszik, hogy nem mindenki lehet a mágia kegyeltje, ahogy hallgatja Argus rövid kis meséjét a tündérről. De az utolsó mondatának a végét hallva szemei felcsillannak és szája is szélesre húzódik.*
- Valóban? Valódi mágiát? Tudnál mutatni?
*Majd szétnéz a környezetében. Bár nem tudja, hogy mi történt délután óta, azt azért érzékelte, hogy mikor még a tüzet gyújtotta botjának a végén, azt nem fogadták örömmel az itt lakók.*
- Érdekelne! *Lelkendezik, ami hangjából is kitűnik.* - De csak ha nem okoz fenyegetettség érzetet a táboriak számára. *Mosolyodik továbbra is.
Közben úgy tűnik, hogy elkészült a vacsora is. A felhozatalra néz, de úgy látszik, hogy étrendjét az itt élők sem követik. Ez nem okoz neki sok fejfájást, nem is számított egyébre. Egy pillanatra feláll Argus mellől, hogy hozzon magának egy kis vizet, hiszen ma még nem is ivott szinte semmit. Számára ez alapszabály, ha nem is eszik, de legalább folyadékot vigyen be szervezetébe. A pokrócot addig lekanyarítja válláról, hogy könnyebben tudjon mozogni. Ahogy nyúlna a vizes kancsóhoz mozdulata megakad. Majd gondol egyet és inkább bort tölt magának és visszaül a mágus mellé törökülésbe. A pokrócot ahelyett hogy a vállára tenné vissza, inkább a dereka köré csavarja, majd az ölébe teszi vissza Darel köpenyét. A korsó fölé hajol és beleszagol, hogy mit is öntött magának. Egyből megállapítja, hogy ilyet még nem ivott. Okolva az elmúlt esetekből előbb csak aprót kortyol az italba. Felettébb ízlik neki, így elsőre, habár az utóíze kissé kesernyés számára.
Korsó fellett felpillantva, látja a visszaérkező harcost, ahogy leül az előbbi helyére. És mellette még egy alakot. Fejét felemeli, ahogy felismeri a férfit.*
- Kramlaf!? *Kérdezi, de egyben meg is örül a régen látott férfinek.* - Hát te hogy..? Te is táborlakó vagy? Vagy vándor? De rég láttalak! Mi történt veled? *Mosolyodik a férfira.*
1785. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 15:56:45
Üzenet elküldve: 2014-06-05 15:56:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// A táborban… Régi ismerettség.//
- Hiszen most ettél…
* Jegyzi meg barátságosan a monológ végén. Nincs is mit taglalni a többin. *
- Igen Nabii, Eszes nő. Bár nem sokat tudok róla. Megbízható.
- Jó kiállású, határozott nő, bizonyára van tapasztalata a kardforgatásban, látszik rajta.
* Teszi még hozzá mert úgy is erre kíváncsi a másik valószínűleg minek végül szót is ad.
Egy harcos felismeri a másikat, állásából, mozdulataiból. Aki ért hozzá az hamar kiszúrja az árulkodó jeleket. Ezért is tudta ilyen hamar levonni a fiú ezeket a következtetéseket. *
- Beszélni valóm? Nem, de mint vendég nem túl illendő ha távol bóklászom míg a többiek amott vannak.
* Magyarázza el röviden a dolgot. Aztán kissé értetlenül állna a kérdésen amit a szerzetes feltett komoly hangsúllyal. *
- Délre tartunk mint mondtam. Freyai mondta, hogy látott erre felé egy tábort. Gondoltuk megnézzük magunknak. S mint kiderült ez egy a Thargodarok tábora közül. * mondja most már a helyes nevet miből a kezdeti kis félreértés származott. Fejével biccent a magas épület tetején lévő zászló felé mit még látni a lemenő nap utolsó sugaraiban, rajta ott díszeleg a jelzés. *
- Északról származnak ahonnan az én családom is. Nagyapám mesélt róluk, hogy a régi időkben, a háborúk idején egymást mellett harcoltak őseink.
- Hamar meg lett a közös nevező.
* Mondja el Kramnak válaszként a dolgot immár kissé részletesebben ha már úgy sem tudja oltani önnön kíváncsiságát a másik… férfi létére marha kíváncsi fajta. Na sebaj, nem nagy újdonság a legutóbbi találkozásuk után. *
- Csak átutazunk.
* Zárja végül rövidre a dolgot, nincs miért aggódjon a másik ezt alá támasztja azzal is, hogy most végre tekintete a másikéba fúródik egy pillanatra. A csapás a vállán fémbe ütközik, a páncélja váll része ugyanis fém lapokkal van megerősítve így halk csörömpölés jelzi a kis játékos támadás sikerét. Majd Kram tekintete visszatéved a tűzhöz és ujjával egy irányba mutat, követi a fiú a célpont pedig egy fiatal nő kinek hasak kissé kerekded már. Akkor mégsem mennek ételért, látva a temérdek ennivalót mit a nő hozott a tűz körül ülőknek akik igen sokan lettek hirtelen. Fordul hát a két ifjú is vissza indulnak, egy kósza pillantást még vet a falakra, néhány ember mozgását észreveszi tekintete a kapu körül. Ha orkok valóban itt ólálkodnak, akkor nem árt az óvatosság… helyes. *
//Visszaérve a tűzhöz //
//Kagan, Isurii, Leandana, Llias, Nabii, Brennus, Chiari, Freyai, Argus, Eruanna, Kramlaf, Darel//
* Lépteik hamar visszahozzák őket, s apró fejhajtással üdvözli az újonnan idetelepedetteket kiket eddig nem látott. Egy pillantást vet Nabiira is ki úgy látszik be illeszkedett a kis társaságba. Majd Freyait is újra ébredten találja, ölében a köpenyével gondosan összehajtva. Parányi mosoly, hát a lány csak makacs, mint mindig, változatlanul. Nem baj legalább míg aludt addig is magán hagyta…
Hátáról leveti a kardot csak úgy mint legutóbb és helyet foglal eredeti helyén Kagannal szemben. Egyet biccent neki is jelezvén, hogy visszatért a rövid kis túrából Kramlaffal. Aki valahol a fiú közelében (lehet pont mellette?) foglal majd helyet, vagy ahol neki tetszik.
Egyelőre nem szól, körbeviszi tekintetét az újakon, egy-egy nem tolakodó pillantást vetve rájuk… megszokás, semmi több. *
- Hiszen most ettél…
* Jegyzi meg barátságosan a monológ végén. Nincs is mit taglalni a többin. *
- Igen Nabii, Eszes nő. Bár nem sokat tudok róla. Megbízható.
- Jó kiállású, határozott nő, bizonyára van tapasztalata a kardforgatásban, látszik rajta.
* Teszi még hozzá mert úgy is erre kíváncsi a másik valószínűleg minek végül szót is ad.
Egy harcos felismeri a másikat, állásából, mozdulataiból. Aki ért hozzá az hamar kiszúrja az árulkodó jeleket. Ezért is tudta ilyen hamar levonni a fiú ezeket a következtetéseket. *
- Beszélni valóm? Nem, de mint vendég nem túl illendő ha távol bóklászom míg a többiek amott vannak.
* Magyarázza el röviden a dolgot. Aztán kissé értetlenül állna a kérdésen amit a szerzetes feltett komoly hangsúllyal. *
- Délre tartunk mint mondtam. Freyai mondta, hogy látott erre felé egy tábort. Gondoltuk megnézzük magunknak. S mint kiderült ez egy a Thargodarok tábora közül. * mondja most már a helyes nevet miből a kezdeti kis félreértés származott. Fejével biccent a magas épület tetején lévő zászló felé mit még látni a lemenő nap utolsó sugaraiban, rajta ott díszeleg a jelzés. *
- Északról származnak ahonnan az én családom is. Nagyapám mesélt róluk, hogy a régi időkben, a háborúk idején egymást mellett harcoltak őseink.
- Hamar meg lett a közös nevező.
* Mondja el Kramnak válaszként a dolgot immár kissé részletesebben ha már úgy sem tudja oltani önnön kíváncsiságát a másik… férfi létére marha kíváncsi fajta. Na sebaj, nem nagy újdonság a legutóbbi találkozásuk után. *
- Csak átutazunk.
* Zárja végül rövidre a dolgot, nincs miért aggódjon a másik ezt alá támasztja azzal is, hogy most végre tekintete a másikéba fúródik egy pillanatra. A csapás a vállán fémbe ütközik, a páncélja váll része ugyanis fém lapokkal van megerősítve így halk csörömpölés jelzi a kis játékos támadás sikerét. Majd Kram tekintete visszatéved a tűzhöz és ujjával egy irányba mutat, követi a fiú a célpont pedig egy fiatal nő kinek hasak kissé kerekded már. Akkor mégsem mennek ételért, látva a temérdek ennivalót mit a nő hozott a tűz körül ülőknek akik igen sokan lettek hirtelen. Fordul hát a két ifjú is vissza indulnak, egy kósza pillantást még vet a falakra, néhány ember mozgását észreveszi tekintete a kapu körül. Ha orkok valóban itt ólálkodnak, akkor nem árt az óvatosság… helyes. *
//Visszaérve a tűzhöz //
//Kagan, Isurii, Leandana, Llias, Nabii, Brennus, Chiari, Freyai, Argus, Eruanna, Kramlaf, Darel//
* Lépteik hamar visszahozzák őket, s apró fejhajtással üdvözli az újonnan idetelepedetteket kiket eddig nem látott. Egy pillantást vet Nabiira is ki úgy látszik be illeszkedett a kis társaságba. Majd Freyait is újra ébredten találja, ölében a köpenyével gondosan összehajtva. Parányi mosoly, hát a lány csak makacs, mint mindig, változatlanul. Nem baj legalább míg aludt addig is magán hagyta…
Hátáról leveti a kardot csak úgy mint legutóbb és helyet foglal eredeti helyén Kagannal szemben. Egyet biccent neki is jelezvén, hogy visszatért a rövid kis túrából Kramlaffal. Aki valahol a fiú közelében (lehet pont mellette?) foglal majd helyet, vagy ahol neki tetszik.
Egyelőre nem szól, körbeviszi tekintetét az újakon, egy-egy nem tolakodó pillantást vetve rájuk… megszokás, semmi több. *
1784. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 15:27:15
Üzenet elküldve: 2014-06-05 15:27:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél, Régi ismeretség és a táborban.//
- Áh, Darel, neked sem mondom hogy ne legyél olyan merev! Vagyis de, mondom. Na jó hagyjuk ezt még megéhezem. * Mosolyog oldalra nézve, sétálásuk közepette miközben meglátja a háton lévő kardot. Minek van nála fegyver? A felderítők remélem nem alszanak ma éjjel. *
- Látom nem kedves szívedhez ez a mese, majd egyszer ha leiszlak elmondod. * Mondja kezével intve. Nem vár ellenvetést sőt, ez már számára biztos hogy így lesz. Bele sem gondolt hogy a Worf fiú nem iszik annyit. De ezzel nem foglalkozik. *
- Nabiinak hívjak? Hmmm furcsa név, vajon honnan jött? * Vakarja meg füle tövét miközben kérdezi. *
- Netán beszélni valód van? Meghallgatnám ezt is. * Mosolyog. De aztán hangja megkeményedik. * Tényleg csak átutazóban vagytok? * Egy tapasztalt harcos, egy erős mágus, és egy feltehetőleg bravúros kém, tud felfordulást okozni egy erődben. *
- Harcos nő? Jól csinálja? * Képedik el, hogy a számára is apró és csinos nőstény kardforgató, de legalábbis fegyver. *
- Örülök. * Egy pillanatra mintha megfagyna a levegő hangját követve de aztán folytatja. * Akkor olyan mint én! Végre csak ne lenne ilyen csöndes kedvében.
- Szerinted? Bejött az otthonomba egy hivatásos katona, egy mester varázsló, és egy ügyes kis elf. Akik ráadásul a barátaim, óva akartalak inteni ha netán furcsa dolgokat csinálnátok. * Fordul meg és rácsap a másik vállára, no nem erősen csak határozottan. * Elvégre barátok vagyunk. * Majd indul tovább mosolyával arcán. Amikor eljutna az ételekig, látja ahogy Chiari elkészül az étellel így nem bíbelődik csupán ujjával mutat a nő felé Darelnak. *
- Mehetünk! * Mondja nagy boldogan. Rövid séta után odaérnek a tűzhöz és Darellal leülnek, miközben megvárja hogy mindenki szedjen, elvégre ő már evett. *
- Áh, Darel, neked sem mondom hogy ne legyél olyan merev! Vagyis de, mondom. Na jó hagyjuk ezt még megéhezem. * Mosolyog oldalra nézve, sétálásuk közepette miközben meglátja a háton lévő kardot. Minek van nála fegyver? A felderítők remélem nem alszanak ma éjjel. *
- Látom nem kedves szívedhez ez a mese, majd egyszer ha leiszlak elmondod. * Mondja kezével intve. Nem vár ellenvetést sőt, ez már számára biztos hogy így lesz. Bele sem gondolt hogy a Worf fiú nem iszik annyit. De ezzel nem foglalkozik. *
- Nabiinak hívjak? Hmmm furcsa név, vajon honnan jött? * Vakarja meg füle tövét miközben kérdezi. *
- Netán beszélni valód van? Meghallgatnám ezt is. * Mosolyog. De aztán hangja megkeményedik. * Tényleg csak átutazóban vagytok? * Egy tapasztalt harcos, egy erős mágus, és egy feltehetőleg bravúros kém, tud felfordulást okozni egy erődben. *
- Harcos nő? Jól csinálja? * Képedik el, hogy a számára is apró és csinos nőstény kardforgató, de legalábbis fegyver. *
- Örülök. * Egy pillanatra mintha megfagyna a levegő hangját követve de aztán folytatja. * Akkor olyan mint én! Végre csak ne lenne ilyen csöndes kedvében.
- Szerinted? Bejött az otthonomba egy hivatásos katona, egy mester varázsló, és egy ügyes kis elf. Akik ráadásul a barátaim, óva akartalak inteni ha netán furcsa dolgokat csinálnátok. * Fordul meg és rácsap a másik vállára, no nem erősen csak határozottan. * Elvégre barátok vagyunk. * Majd indul tovább mosolyával arcán. Amikor eljutna az ételekig, látja ahogy Chiari elkészül az étellel így nem bíbelődik csupán ujjával mutat a nő felé Darelnak. *
- Mehetünk! * Mondja nagy boldogan. Rövid séta után odaérnek a tűzhöz és Darellal leülnek, miközben megvárja hogy mindenki szedjen, elvégre ő már evett. *
1783. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 15:21:37
Üzenet elküldve: 2014-06-05 15:21:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Tűznél - éhező kompánia//
* Apró-cseprő ügyeit elintézte, a szélütéses, vagy valami mással küzdő törpéjüket megitatva visszatér az üstök, kondérok és tűz mellé. Frissen sült, még meleg kenyerek, almás-fahéjas sütemények, héjában sült krumplik kerülnek a többiek elé. Sült, fűszeres húsok, leves, tojás. Meg persze bor és víz, kinek mi esik jobban ugye. Segít kiporciózni is, de mindenki szedhet magának, amennyit akar, jut bőven, emiatt nem fog senkinek a kezére csapni a fakanállal. *
* Apró-cseprő ügyeit elintézte, a szélütéses, vagy valami mással küzdő törpéjüket megitatva visszatér az üstök, kondérok és tűz mellé. Frissen sült, még meleg kenyerek, almás-fahéjas sütemények, héjában sült krumplik kerülnek a többiek elé. Sült, fűszeres húsok, leves, tojás. Meg persze bor és víz, kinek mi esik jobban ugye. Segít kiporciózni is, de mindenki szedhet magának, amennyit akar, jut bőven, emiatt nem fog senkinek a kezére csapni a fakanállal. *
1782. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 15:18:19
Üzenet elküldve: 2014-06-05 15:18:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűznél//
//Kagan, Isurii, Leandana, Llias, Nabii, Brennus, Chiari, Freyai, Argus, Eruanna//
*Argus szokásához híven, miközben mesél elmerül a saját külön világába, így azt sem nagyon veszi észre, hogy megváltoznak az emberek a tűz körül, ahogy az sem tűnt fel neki, hogy a Freyai már félálomba szenderült. Azon is meglepődik, hogy már besötétedett. Argus egy kockás mintás durva szövésű pokrócot vesz elő a tarisznyájából, és az elf lány vállaira teríti.*
-Látom fázik.*mosolyog a lányra.* Nekem nincs szükségem rá. Én a fókák ősi védelmi rendszerét használom. *utal a termetére.
Freyai köszönt valakit a tűznél, és be is mutatkozik neki.*
-Argus vagyok. *biccent a másik felé.* Üljön közelebb. Társaságban jobban telik az este.
-Ne aggódjon kedves, hogy nem sokra emlékszik. Biztos fárasztó napja volt. Nekem nem kell sajnálkoznia.
*Argus úgy beszél az elf lánnyal, mintha a saját nem létező lányával beszélne. Ahogyan egy apa nyugtatná a gyermekét, az erdő közepén éjszaka. Nincs semmi baj, az apád mindent megold.*
-Milyen mágiát használok? Ez jó kérdés, de ritkán tették fel nekem. A templomokban azt tanítják, hogy a négy elem mágiája létezik. A tűz, amely mindent elpusztít. A víz, amely idővel mindent legyőz. A levegő, amely megfoghatatlan. És a föld, amely örökké való. Ezen kívül még két rejtélyes ágazat létezik, a nap, és a hold mágiája. A mágiahasználók, és a kontárok előszeretettel használják ezt a csoportosítást, de mi mágusok másképpen értelmezzük.
*Integet egyet Darelnak, aki egy Argus számára ismeretlen férfival beszélget. Inkább csak hallgatja. Egy mosollyal jelzi az Ifjú Farkasnak, hogy nincs probléma, majd visszafordul Freyai-hoz.*
-Szóval amit ti mágiának neveztek, arra igaz ezek a felosztások a hét elem szerint, de hogy ki melyik elemet uralja igazán azt sokan nem értik. Minden embert valamelyik elem uralja, s jellemzi. Így az adott elem kezelése számára könnyebb, ahogyan a megértése is. Bár sokan logikusan akarnak választani közülük. *Elmélyíti a hangját.* Én a föld elem mestere leszek! *Majd elvékonyítja.* Én a tüzet fogom uralni! *végül vissza vált a természetes hangszínére.* És nem az alapján döntenek, ami őket jellemzi. De ez nem az igazi mágia. Ez csak a mágia mellékhatása. Egy eszköz, amit megtanulsz használni, miközben megérted a varázslást. Nem messze innen találkoztam egy tündér lánnyal, aki dicsekedett, hogy milyen csodálatos dolgokra képes. Azt állította magáról, hogy mágus, de csak egy szerencsétlen bolond volt, aki tudta használni a mágia eszközét. De idővel az élet varázslata legyőzte. Ha igazi varázslatot akarsz látni, akkor meg tudom mutatni.
//Kagan, Isurii, Leandana, Llias, Nabii, Brennus, Chiari, Freyai, Argus, Eruanna//
*Argus szokásához híven, miközben mesél elmerül a saját külön világába, így azt sem nagyon veszi észre, hogy megváltoznak az emberek a tűz körül, ahogy az sem tűnt fel neki, hogy a Freyai már félálomba szenderült. Azon is meglepődik, hogy már besötétedett. Argus egy kockás mintás durva szövésű pokrócot vesz elő a tarisznyájából, és az elf lány vállaira teríti.*
-Látom fázik.*mosolyog a lányra.* Nekem nincs szükségem rá. Én a fókák ősi védelmi rendszerét használom. *utal a termetére.
Freyai köszönt valakit a tűznél, és be is mutatkozik neki.*
-Argus vagyok. *biccent a másik felé.* Üljön közelebb. Társaságban jobban telik az este.
-Ne aggódjon kedves, hogy nem sokra emlékszik. Biztos fárasztó napja volt. Nekem nem kell sajnálkoznia.
*Argus úgy beszél az elf lánnyal, mintha a saját nem létező lányával beszélne. Ahogyan egy apa nyugtatná a gyermekét, az erdő közepén éjszaka. Nincs semmi baj, az apád mindent megold.*
-Milyen mágiát használok? Ez jó kérdés, de ritkán tették fel nekem. A templomokban azt tanítják, hogy a négy elem mágiája létezik. A tűz, amely mindent elpusztít. A víz, amely idővel mindent legyőz. A levegő, amely megfoghatatlan. És a föld, amely örökké való. Ezen kívül még két rejtélyes ágazat létezik, a nap, és a hold mágiája. A mágiahasználók, és a kontárok előszeretettel használják ezt a csoportosítást, de mi mágusok másképpen értelmezzük.
*Integet egyet Darelnak, aki egy Argus számára ismeretlen férfival beszélget. Inkább csak hallgatja. Egy mosollyal jelzi az Ifjú Farkasnak, hogy nincs probléma, majd visszafordul Freyai-hoz.*
-Szóval amit ti mágiának neveztek, arra igaz ezek a felosztások a hét elem szerint, de hogy ki melyik elemet uralja igazán azt sokan nem értik. Minden embert valamelyik elem uralja, s jellemzi. Így az adott elem kezelése számára könnyebb, ahogyan a megértése is. Bár sokan logikusan akarnak választani közülük. *Elmélyíti a hangját.* Én a föld elem mestere leszek! *Majd elvékonyítja.* Én a tüzet fogom uralni! *végül vissza vált a természetes hangszínére.* És nem az alapján döntenek, ami őket jellemzi. De ez nem az igazi mágia. Ez csak a mágia mellékhatása. Egy eszköz, amit megtanulsz használni, miközben megérted a varázslást. Nem messze innen találkoztam egy tündér lánnyal, aki dicsekedett, hogy milyen csodálatos dolgokra képes. Azt állította magáról, hogy mágus, de csak egy szerencsétlen bolond volt, aki tudta használni a mágia eszközét. De idővel az élet varázslata legyőzte. Ha igazi varázslatot akarsz látni, akkor meg tudom mutatni.
1781. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-05 13:44:28
Üzenet elküldve: 2014-06-05 13:44:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél, Régi ismeretség. Nabii//
- Vagy inkább kevesebbet
* Jegyzi meg enyhe mosollyal és parányit fej csóválva a szerzetes ivászatával kapcsolatban, hiszen valóban nem iszik épp keveset a régi ismerős… persze egészségére. S csak amolyan viccként szánja, nem dorgálóan. A pocak növesztésre kissé furán néz, ugyan de végül vállvonással egyezik bele. Nem mintha olyan gyakran találkoznának hogy ilyesmivel foglalatoskodjon… meg aztán, figyeljen csak oda magára az ember. *
- Nincs mit mesélni róla… négyen voltunk és az erdő mélyén rontott ránk. Keresztül vágtunk az erdőn hogy kövessük. Nem túl érdekes történet.
* Rendezi le ennyivel majd hirtelen egy ismerős alak lép a tűzhöz. Hamar felismeri az erdőből a nőt. *
- Nabii
* Biccent ő is a nőnek, üdvözletként amint észreveszi a felé intézett pillantást. Tekintetében ott bujkál egy rövid kérdés, mégpedig a „hogy hogy itt?!” de mindez nem ölt alakot hangok formájában hiszen Kram beleegyezik a kis túrába így felegyenesedik s elindulnak ketten a tábor más felére. Mielőtt elindulnak felveszi kardját, hiszen a kikötés úgy szólt egyedül ne legyen fegyverben. Nem egyedül lesz… Így hát felerősíti hátára a kardot oda ahova való. *
// A táborban… //
* Lépteivel egyelőre némán követi a másikat, megfigyel… ösztönös rutin. Majd a kérdésre válaszol egy bólintással *
- Igen. Nagyjából.
* Aztán jön a szabadkozást mire a fiú parányit elmosolyodik. *
- Úgy látom gyűlik a nép a tűz körül. Hozzunk csak ételt Nabii nak aztán térjünk vissza.
* Vágja ki a szerzetest hiszen így nem szükséges a különösebb idegen vezetés… amúgy is csak azért gondolta, hogy teljen az idő s menet közben hátha valahol be tud segíteni. Nem szereti haszontalannak érezni magát. Főleg ha már így befogadták őket az éjszakára. Kram említi a tűzhöz érkezett nőt shogy nem tudja hova való. *
- Nabii nak hívják. Ő volt az egyik négyünk közül északon, az erdőben.
* Ad rövid magyarázatot de fiú is csupán ennyit tud az érkezőről hiszen valóban nem sokkal többet. Majd Kramlaf visszafordul és újabb kérdést tesz fel mire a fiú rögvest válaszol, gondolkodás nélkül. *
- Megbízható. * válaszol röviden rögvest, nincs mit taglalni rajta tényleg bízik a mágusban. *
- Sokat beszél s nem tudja hol a szavak határa, de bízom benne.
* Fejezi be végül. *
- Miért kérded?
* Kérdez vissza de közben a környezetet fürkészi hiszen számára teljesen természetes, hogy bízik egy régi barátban. *
- Vagy inkább kevesebbet
* Jegyzi meg enyhe mosollyal és parányit fej csóválva a szerzetes ivászatával kapcsolatban, hiszen valóban nem iszik épp keveset a régi ismerős… persze egészségére. S csak amolyan viccként szánja, nem dorgálóan. A pocak növesztésre kissé furán néz, ugyan de végül vállvonással egyezik bele. Nem mintha olyan gyakran találkoznának hogy ilyesmivel foglalatoskodjon… meg aztán, figyeljen csak oda magára az ember. *
- Nincs mit mesélni róla… négyen voltunk és az erdő mélyén rontott ránk. Keresztül vágtunk az erdőn hogy kövessük. Nem túl érdekes történet.
* Rendezi le ennyivel majd hirtelen egy ismerős alak lép a tűzhöz. Hamar felismeri az erdőből a nőt. *
- Nabii
* Biccent ő is a nőnek, üdvözletként amint észreveszi a felé intézett pillantást. Tekintetében ott bujkál egy rövid kérdés, mégpedig a „hogy hogy itt?!” de mindez nem ölt alakot hangok formájában hiszen Kram beleegyezik a kis túrába így felegyenesedik s elindulnak ketten a tábor más felére. Mielőtt elindulnak felveszi kardját, hiszen a kikötés úgy szólt egyedül ne legyen fegyverben. Nem egyedül lesz… Így hát felerősíti hátára a kardot oda ahova való. *
// A táborban… //
* Lépteivel egyelőre némán követi a másikat, megfigyel… ösztönös rutin. Majd a kérdésre válaszol egy bólintással *
- Igen. Nagyjából.
* Aztán jön a szabadkozást mire a fiú parányit elmosolyodik. *
- Úgy látom gyűlik a nép a tűz körül. Hozzunk csak ételt Nabii nak aztán térjünk vissza.
* Vágja ki a szerzetest hiszen így nem szükséges a különösebb idegen vezetés… amúgy is csak azért gondolta, hogy teljen az idő s menet közben hátha valahol be tud segíteni. Nem szereti haszontalannak érezni magát. Főleg ha már így befogadták őket az éjszakára. Kram említi a tűzhöz érkezett nőt shogy nem tudja hova való. *
- Nabii nak hívják. Ő volt az egyik négyünk közül északon, az erdőben.
* Ad rövid magyarázatot de fiú is csupán ennyit tud az érkezőről hiszen valóban nem sokkal többet. Majd Kramlaf visszafordul és újabb kérdést tesz fel mire a fiú rögvest válaszol, gondolkodás nélkül. *
- Megbízható. * válaszol röviden rögvest, nincs mit taglalni rajta tényleg bízik a mágusban. *
- Sokat beszél s nem tudja hol a szavak határa, de bízom benne.
* Fejezi be végül. *
- Miért kérded?
* Kérdez vissza de közben a környezetet fürkészi hiszen számára teljesen természetes, hogy bízik egy régi barátban. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094