Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 263 (5241. - 5260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5260. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-23 12:33:04
Üzenet elküldve: 2015-06-23 12:33:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Felderítők//
*Kagan parancsa szerint tehát a már-már megszokottnak nevezhető trió, Harath, Waldran és Salanel lesznek legelöl. A félvér egy határozott biccentéssel nyugtázza a dolgot, majd szélsebesen összekapkodja motyóját. Túl sok személyes holmija nincs, minden elfér egy zsákban, amit a vállára vet, na meg persze fegyvereit, kardját és elmaradhatatlan íját is magához veszi. Más dolga nincs is, mint felpattanni lova hátára és elhagyni az erődöt. Hosszú vándorlás után érkeztek meg ide, Amon Ruadhra és bá azt hitték, hogy tartósan berendezkednek itt, most mégis továbbállnak. Salanelt nem viseli meg, hogy most távozniuk kell, ő már régen hozzászokott a vándorláshoz és megtanulta, hogy ne kötődjön egyetlen állandó vagy állandónak tűnő helyhez sem. Szótlanul, egykedvűen ügetve hagyja el az erődö és szegődik Waldran nyomába.*
*Kagan parancsa szerint tehát a már-már megszokottnak nevezhető trió, Harath, Waldran és Salanel lesznek legelöl. A félvér egy határozott biccentéssel nyugtázza a dolgot, majd szélsebesen összekapkodja motyóját. Túl sok személyes holmija nincs, minden elfér egy zsákban, amit a vállára vet, na meg persze fegyvereit, kardját és elmaradhatatlan íját is magához veszi. Más dolga nincs is, mint felpattanni lova hátára és elhagyni az erődöt. Hosszú vándorlás után érkeztek meg ide, Amon Ruadhra és bá azt hitték, hogy tartósan berendezkednek itt, most mégis továbbállnak. Salanelt nem viseli meg, hogy most távozniuk kell, ő már régen hozzászokott a vándorláshoz és megtanulta, hogy ne kötődjön egyetlen állandó vagy állandónak tűnő helyhez sem. Szótlanul, egykedvűen ügetve hagyja el az erődö és szegődik Waldran nyomába.*
5259. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-23 11:25:17
Üzenet elküldve: 2015-06-23 11:25:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
//Kivonulás//
*Azzal, hogy megjelent Kagan oldalán, és Kagan közölte, hogy éjszaka kell majd őrizgetnie a karavánt, egyrészt már-már hálás, mert egy mélységiek számára kifejezetten tűrhető feladatot kapott, másrészt csalódott is. Valami olyanra várt, hogy éjszaka kell majd felderítenie a Bestével, vagy netalántán egyedül, elvégre az éjszakai életmód ennek a feladatnak egy fokkal jobban kedvez. De hát, egyelőre őrizgetni fognak, viszont most még nappal is van, most keltek, a parancs meg ki van adva. Még megáll a kapuban, valószínűleg utolsóként, az elhangzottak ellenére - vagyis, hogy mindenki kifelé - és végignézi, ahogy Kagan megteszi utolsó lépéseit az erődben. Végül, hogy azért ne legyen túl kínos a bambulás, a kapuban hagyott Szuka hátára ugrik, és megindul elfelé az erőd irányából. Aztán majd besorol Hrothgaar mellé, ha az nem küldi el melegebb éghajlatokra, elvégre még akár remek utazótársak is lehetnének.*
*Azzal, hogy megjelent Kagan oldalán, és Kagan közölte, hogy éjszaka kell majd őrizgetnie a karavánt, egyrészt már-már hálás, mert egy mélységiek számára kifejezetten tűrhető feladatot kapott, másrészt csalódott is. Valami olyanra várt, hogy éjszaka kell majd felderítenie a Bestével, vagy netalántán egyedül, elvégre az éjszakai életmód ennek a feladatnak egy fokkal jobban kedvez. De hát, egyelőre őrizgetni fognak, viszont most még nappal is van, most keltek, a parancs meg ki van adva. Még megáll a kapuban, valószínűleg utolsóként, az elhangzottak ellenére - vagyis, hogy mindenki kifelé - és végignézi, ahogy Kagan megteszi utolsó lépéseit az erődben. Végül, hogy azért ne legyen túl kínos a bambulás, a kapuban hagyott Szuka hátára ugrik, és megindul elfelé az erőd irányából. Aztán majd besorol Hrothgaar mellé, ha az nem küldi el melegebb éghajlatokra, elvégre még akár remek utazótársak is lehetnének.*
5258. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-23 10:34:48
Üzenet elküldve: 2015-06-23 10:34:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargarod – Őrségszervezés – Indulás//
*Nem kell túl sokat várnia, Mirakh és Quikhnah is befutnak. Maga mellé inti a két törpét, úgy várják a fejleményeket. Rövidesen beosztásra kerülnek az őrök is, és Hrothgaar Mirakh-hal az első szekérhez lesznek rendelve. A törpék thánja (bár kérdéses, hogy él-e még ez a titulus most, hogy felszámolják itteni életüket) Quikhnah-hoz szól.*
- Quikh, te mássz fel a szekérre, amin a kovácsműhelyből kihozott holmik vannak. Értetted? Akkor mehetsz is.
*Rendelkezik még gyorsan, mielőtt ő maga is nyeregbe pattanna. Fura érzés keríti hatalmába, gyomra mintha kissé összeszorulna, légzése szaporábbá válik, lelkébe visszaköltözik az ifjonti hév és tettvágy. Ám hirtelen kiáltás hallatszik. Kagan vezér hangja szeli át a reggeli levegőt.*
- Hallottátok... Thargodar! Nyeregbe!
*Ereszti ki hangját és maga is felszáll hátasára. Pár kisebb mozdulat még, hogy megtalálja tomporának a legmegfelelőbb pozíciót, aztán mehet a menet.*
//Kivonulás//
*Nem tekint még hátra. Egy ideig még nem. Az előbbi felajzott állapot kissé alábbhagyott most, hogy tudatosul benne, megint úton van, megint felgyújtják mögötte az otthonát.*
~Nem ez volt Amon Ruadh... de fogom-e még látni az igazit?~
*Kérdezi magától, ami kissé komikusnak is hathat, hiszen ő maga nem Thargodar. Ő csak egy szabad harcos, aki saját akaratából van a Thargodar-okkal. Az együtt eltöltött évek alatt céljai egyé váltak az övéikkel, mintha tényleg közülük való lenne. Egy korszak ér most véget, ég most porrá a hátuk mögött, de egy újabb korszak veszi kezdetét azzal, hogy Pejkó megemeli patáját és megindul hátán Hrothgaar-ral.*
*Nem kell túl sokat várnia, Mirakh és Quikhnah is befutnak. Maga mellé inti a két törpét, úgy várják a fejleményeket. Rövidesen beosztásra kerülnek az őrök is, és Hrothgaar Mirakh-hal az első szekérhez lesznek rendelve. A törpék thánja (bár kérdéses, hogy él-e még ez a titulus most, hogy felszámolják itteni életüket) Quikhnah-hoz szól.*
- Quikh, te mássz fel a szekérre, amin a kovácsműhelyből kihozott holmik vannak. Értetted? Akkor mehetsz is.
*Rendelkezik még gyorsan, mielőtt ő maga is nyeregbe pattanna. Fura érzés keríti hatalmába, gyomra mintha kissé összeszorulna, légzése szaporábbá válik, lelkébe visszaköltözik az ifjonti hév és tettvágy. Ám hirtelen kiáltás hallatszik. Kagan vezér hangja szeli át a reggeli levegőt.*
- Hallottátok... Thargodar! Nyeregbe!
*Ereszti ki hangját és maga is felszáll hátasára. Pár kisebb mozdulat még, hogy megtalálja tomporának a legmegfelelőbb pozíciót, aztán mehet a menet.*
//Kivonulás//
*Nem tekint még hátra. Egy ideig még nem. Az előbbi felajzott állapot kissé alábbhagyott most, hogy tudatosul benne, megint úton van, megint felgyújtják mögötte az otthonát.*
~Nem ez volt Amon Ruadh... de fogom-e még látni az igazit?~
*Kérdezi magától, ami kissé komikusnak is hathat, hiszen ő maga nem Thargodar. Ő csak egy szabad harcos, aki saját akaratából van a Thargodar-okkal. Az együtt eltöltött évek alatt céljai egyé váltak az övéikkel, mintha tényleg közülük való lenne. Egy korszak ér most véget, ég most porrá a hátuk mögött, de egy újabb korszak veszi kezdetét azzal, hogy Pejkó megemeli patáját és megindul hátán Hrothgaar-ral.*
5257. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-23 10:14:42
Üzenet elküldve: 2015-06-23 10:14:42
ÚJ
![>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1618_tunder_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Kagan Thargodar//
*Hallja a hangos "kifelé mindenki" kiáltást, amire felfigyel. A kis tündér már egy jó ideje a gödörben csücsül, már a sírást is abbahagyta, csak várt és dúdolgatott magának. Korábban volt valami páncélos alak, aki leszólt, de nem válaszolt időben, végül az elment. Így Eriel egyedül, bánatosan üldögélt, néha hallott ezt-azt a fenti dolgokból, de nem igazán tudott kivenni semmi lényegeset vagy fontosat - csak mondatfoszlányok, egy-egy szó, ahogy elsétáltak a gödör mellett, semmi több. Ez a kiáltás most viszont idehallatszik. Eriel felfigyel rá, és most érzékeli csak a nagy csöndet, ami amúgy a környezetében van. ~De hisz ezek elmennek.~ Képed el magában. Kagan beszélt neki erről, nem gondolta volna, hogy ilyen hamar összerakják a tábort és indulnak is.
Éhesen, piszkosan, szomjasan áll fel, és próbál valamilyen úton-módon magához térni. Ekkor lát egy nagy embert elsétálni a gödör mellett közvetlenül. ~A vezér!~.*
- Engedj haza, kérlek. *Mondja. Meglepő módon hangja viszonylag erőteljes, és bár a szomorúság és nyomorúság töményen kihallatszik belőle, már nem sír, nyafog vagy rinyál. Már valamelyest megértette mi történt, és részben el is tudta fogadni agya.* A szüleim várnak otthon. Szeretném őket átölelni.
*Hallja a hangos "kifelé mindenki" kiáltást, amire felfigyel. A kis tündér már egy jó ideje a gödörben csücsül, már a sírást is abbahagyta, csak várt és dúdolgatott magának. Korábban volt valami páncélos alak, aki leszólt, de nem válaszolt időben, végül az elment. Így Eriel egyedül, bánatosan üldögélt, néha hallott ezt-azt a fenti dolgokból, de nem igazán tudott kivenni semmi lényegeset vagy fontosat - csak mondatfoszlányok, egy-egy szó, ahogy elsétáltak a gödör mellett, semmi több. Ez a kiáltás most viszont idehallatszik. Eriel felfigyel rá, és most érzékeli csak a nagy csöndet, ami amúgy a környezetében van. ~De hisz ezek elmennek.~ Képed el magában. Kagan beszélt neki erről, nem gondolta volna, hogy ilyen hamar összerakják a tábort és indulnak is.
Éhesen, piszkosan, szomjasan áll fel, és próbál valamilyen úton-módon magához térni. Ekkor lát egy nagy embert elsétálni a gödör mellett közvetlenül. ~A vezér!~.*
- Engedj haza, kérlek. *Mondja. Meglepő módon hangja viszonylag erőteljes, és bár a szomorúság és nyomorúság töményen kihallatszik belőle, már nem sír, nyafog vagy rinyál. Már valamelyest megértette mi történt, és részben el is tudta fogadni agya.* A szüleim várnak otthon. Szeretném őket átölelni.
5256. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-23 09:23:19
Üzenet elküldve: 2015-06-23 09:23:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargarod – Őrségszervezés – Indulás//
*Nem tud még napirendre térni az előző napi események felett, amikor Dharren csupán tesztelésből kakaskodott vele. Nincs szüksége semmiféle próbákra, hogy bizonyítson, főleg nem ilyenekre, de a jó viszony – ami nem jelent baráti viszonyt – megőrzése érdekében nem szúrja gyomron a mesterpallossal, hanem hagyja, hogy majd Kagan és Harath szenvedjen velük.
Neki az őrség szervezése a gondja, és azzal is van elég. Igen, amúgy az ilyen szervezősdi elég unalmas, meg a magyarázat is, de így mennek a dolgok. Így mindenki pontos információkat kap, tudja, hol a helye és mi a feladata. Mert ezt így kell.
Az őrség tagjai szép sorban megjelennek, ahogy kell, Khan rendelkezik a csomagok kiosztása felől. Ha Ryrinnek van is, most kap még egyet, ez egy másfajta csomag, mint amit korábban kaptak, de a lovagi egység felcsere rendelkezzen is felesleggel, mert bármikor úgy hozhatja a szükség, hogy használnia kell.*
- Letrion, Hryan és Morwon, ti kezdtek a szekereken, lehetőleg a fontos rakományt szállító szekereken helyezkedjetek el. Út közben négy óránként váltsatok pozíciót.
*Kezdi el beosztani a harcosokat. Morwon ugyan óriás, de a szekereknek el kell bírnia a súlyát.*
- Horthgaar mester és a törpe uram lesznek az első szekereknél, Ryrin és Moranshe hátul követik a karavánt. Ketten őrjáratban a karaván körül, ugyanúgy négy óránként váltás az elővédben és a hátvédben. Így ketten tudnak pihenni.
*Már, ha jól számolja. Magát nem osztotta be sehova, de ettől még ugyanúgy fog járőrözni, de ha elszólítja Kagan, nem szeretne üres pozíciót hagyni maga mögött, vagy fáradt embert beállítani a helyére.*
- Yarrod és Khan kezdik az őrjáratot, a többiek pihennek. Van kérdés?
*Reméli, hogy nincs, mert ennél szájbarágósabban nem tudja előadni a mondókáját. Ha mindenki ért mindent, akkor rendben is vannak, főleg, hogy Kagan hangja rekeszti be a gyűlést, éppen időben.*
//Kivonulás//
- Uraim, hallották a vezért. Vegyetek érzékeny búcsút és indulás, lehetőleg most. Letrion, ha megint egy kővel kezdesz beszélgetni, a lovad után kötlek.
*Villant vigyort a raccsoló férfire, majd Balthazard nyergébe lendül, elrendezi a mesterpallost a nyereg melletti hevederen, majd meglódítja a pokolfajzatot, hogy kivezesse övéit az erődből.
Látta a gyújtóst, érzi az olaj szagát, de mivel elég kevés időt töltött itt, érzelmileg nem kötődik a helyhez. Persze nincs fából, látja a többieken az ilyen-olyan érzelmeket, már azokon, akiknek jelent valamit Amon Ruadh. Mert annak ellenére, hogy Kagan azt mondta, ez itt nem Amon Ruadh, ők mégis megteremtették a saját Amon Ruadhonjukat és a vezér most éppen azt gyújtja fel.
Megszokott taktika ez a katonai szervezetekben, nem hagynak hátra semmit, amiből az ellenség profitálhat. Csak egy nagy rakás hamut egy domb tetején.
Amint kiértek az erődből, elég messze, hogy biztonságban legyenek a lángoktól, megfordítja Balthyt, hogy a nyeregből nézhesse végig a hamis Amon Ruadh pusztulását. Naparany tekintete Janemitát keresi, jó volna tudni, merre van a kedvese, amikor elindulnak.
Ha megtalálja, ha nem, visszafordul az erőd felé, hogy maga is láthassa, ahogy Kagan lángba borít mindent. Valahol legbelül, félelemmel ismeri be, hogy mennyire tetszik neki a dolog. Felégetni, tűzzel elpusztítani mindent.*
- Tűz és Vér.
*Suttogja maga elé. Balthazard idegesen kapálja a földet, idegesíti a sok ló szaga, a zajok, talán az olaj szaga is a levegőben, tányérnyi patája mély árkokat szánt a puha földbe.*
*Nem tud még napirendre térni az előző napi események felett, amikor Dharren csupán tesztelésből kakaskodott vele. Nincs szüksége semmiféle próbákra, hogy bizonyítson, főleg nem ilyenekre, de a jó viszony – ami nem jelent baráti viszonyt – megőrzése érdekében nem szúrja gyomron a mesterpallossal, hanem hagyja, hogy majd Kagan és Harath szenvedjen velük.
Neki az őrség szervezése a gondja, és azzal is van elég. Igen, amúgy az ilyen szervezősdi elég unalmas, meg a magyarázat is, de így mennek a dolgok. Így mindenki pontos információkat kap, tudja, hol a helye és mi a feladata. Mert ezt így kell.
Az őrség tagjai szép sorban megjelennek, ahogy kell, Khan rendelkezik a csomagok kiosztása felől. Ha Ryrinnek van is, most kap még egyet, ez egy másfajta csomag, mint amit korábban kaptak, de a lovagi egység felcsere rendelkezzen is felesleggel, mert bármikor úgy hozhatja a szükség, hogy használnia kell.*
- Letrion, Hryan és Morwon, ti kezdtek a szekereken, lehetőleg a fontos rakományt szállító szekereken helyezkedjetek el. Út közben négy óránként váltsatok pozíciót.
*Kezdi el beosztani a harcosokat. Morwon ugyan óriás, de a szekereknek el kell bírnia a súlyát.*
- Horthgaar mester és a törpe uram lesznek az első szekereknél, Ryrin és Moranshe hátul követik a karavánt. Ketten őrjáratban a karaván körül, ugyanúgy négy óránként váltás az elővédben és a hátvédben. Így ketten tudnak pihenni.
*Már, ha jól számolja. Magát nem osztotta be sehova, de ettől még ugyanúgy fog járőrözni, de ha elszólítja Kagan, nem szeretne üres pozíciót hagyni maga mögött, vagy fáradt embert beállítani a helyére.*
- Yarrod és Khan kezdik az őrjáratot, a többiek pihennek. Van kérdés?
*Reméli, hogy nincs, mert ennél szájbarágósabban nem tudja előadni a mondókáját. Ha mindenki ért mindent, akkor rendben is vannak, főleg, hogy Kagan hangja rekeszti be a gyűlést, éppen időben.*
//Kivonulás//
- Uraim, hallották a vezért. Vegyetek érzékeny búcsút és indulás, lehetőleg most. Letrion, ha megint egy kővel kezdesz beszélgetni, a lovad után kötlek.
*Villant vigyort a raccsoló férfire, majd Balthazard nyergébe lendül, elrendezi a mesterpallost a nyereg melletti hevederen, majd meglódítja a pokolfajzatot, hogy kivezesse övéit az erődből.
Látta a gyújtóst, érzi az olaj szagát, de mivel elég kevés időt töltött itt, érzelmileg nem kötődik a helyhez. Persze nincs fából, látja a többieken az ilyen-olyan érzelmeket, már azokon, akiknek jelent valamit Amon Ruadh. Mert annak ellenére, hogy Kagan azt mondta, ez itt nem Amon Ruadh, ők mégis megteremtették a saját Amon Ruadhonjukat és a vezér most éppen azt gyújtja fel.
Megszokott taktika ez a katonai szervezetekben, nem hagynak hátra semmit, amiből az ellenség profitálhat. Csak egy nagy rakás hamut egy domb tetején.
Amint kiértek az erődből, elég messze, hogy biztonságban legyenek a lángoktól, megfordítja Balthyt, hogy a nyeregből nézhesse végig a hamis Amon Ruadh pusztulását. Naparany tekintete Janemitát keresi, jó volna tudni, merre van a kedvese, amikor elindulnak.
Ha megtalálja, ha nem, visszafordul az erőd felé, hogy maga is láthassa, ahogy Kagan lángba borít mindent. Valahol legbelül, félelemmel ismeri be, hogy mennyire tetszik neki a dolog. Felégetni, tűzzel elpusztítani mindent.*
- Tűz és Vér.
*Suttogja maga elé. Balthazard idegesen kapálja a földet, idegesíti a sok ló szaga, a zajok, talán az olaj szaga is a levegőben, tányérnyi patája mély árkokat szánt a puha földbe.*
5255. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-23 09:18:13
Üzenet elküldve: 2015-06-23 09:18:13
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy múlnak a percek úgy kerülnek egyre közelebb az induláshoz, és Leán úrrá lesz egyfajta nosztalgikus érzés, végtére is ez a hely az otthonuk volt az elmúlt időszakban, és ismerik minden egyes kövét, a semmiből építették fel. És igazán nagy munka volt, emiatt pedig Lea kicsit szomorú.
Rendezgeti a szekéren azokat a holmikat, amiket Kagan rábíz, intézkedik a lova felől is. A fekete-fehér mokány kancát gondos kezek karban tartották addig is, amíg ő szendergett, az idejét sem tudja már, hogy mikor ült utoljára a hátán. Mindenesetre most sem akar rögtön lovaglással indítani, de a lehetőséget azért megadja magának, mert a kancát a szekérhez köti. Elbíbelődik addig amíg minden elkészül.
Az utolsók egyikeként hagyja el az erődöt, némi szomorúságot érez, és emellett örömöt és izgatottságot is. Kicsit viszont szomorú amiatt, amire Kagan készül, mert mégis csak a két kezük munkájáról van szó. Ez azért kicsit lehangoló. Némán nézi a felcsapó lángokat, aztán pedig lassan megfordul és inkább odébbáll, mielőtt túlságosan elérzékenyülne.*
Rendezgeti a szekéren azokat a holmikat, amiket Kagan rábíz, intézkedik a lova felől is. A fekete-fehér mokány kancát gondos kezek karban tartották addig is, amíg ő szendergett, az idejét sem tudja már, hogy mikor ült utoljára a hátán. Mindenesetre most sem akar rögtön lovaglással indítani, de a lehetőséget azért megadja magának, mert a kancát a szekérhez köti. Elbíbelődik addig amíg minden elkészül.
Az utolsók egyikeként hagyja el az erődöt, némi szomorúságot érez, és emellett örömöt és izgatottságot is. Kicsit viszont szomorú amiatt, amire Kagan készül, mert mégis csak a két kezük munkájáról van szó. Ez azért kicsit lehangoló. Némán nézi a felcsapó lángokat, aztán pedig lassan megfordul és inkább odébbáll, mielőtt túlságosan elérzékenyülne.*
5254. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-23 08:06:38
Üzenet elküldve: 2015-06-23 08:06:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Felderítők//
*Kagan mindig is meglehetősen pontosan fogalmazta meg akaratát. Még a félvér is ért mindent, igen semlegesen reagálva a felégetésre.*
-Értettem.
*Csatlakozik ő is a megszólalókhoz, majd szintén segít szétosztani a gyújtósfát a halálra ítélt Thargarod területén. Nemsokára még a Szörnyes sátor helye is csak egy hamukupac lesz, amit majd elsodor a szél az erőd minden más itt hagyott épületével.*
-Vidd őket, Iluq!
*Szól, ha a druida még mindig itt van a fiókákkal. Ha kell még segít is szekérre rakni őket, elrakhatnak a szárított halból is az útra. Bár Jane reményei szerint az elf ezeket már intézte.
Minél több fát hord szét, annál jobban érzi, hogy bizony otthont készülnek felégetni. Mindenki otthonát. Már ő sem két hete van itt, sajátjának mondhatná akár, ha vándor szíve annyira ragaszkodna a kötött helyhez. Minden, amit fontosnak tart, az vele megy az új, ismeretlen földekre, ahol ki tudja mikkel kell majd megküzdeniük.
Elgondolkozik Gabrien felé pillantva, hogy kellene-e szólni neki és harcosainak. Úgy érzi, hogy a végtelen szétpakolt gyújtós és a rájuk borogatott olaj nem elég beszédes, így hát meg is indul irányába, hogy közölje vele a nyilvánvalót. Itt bizony égni fog minden.
Kagan hangja szakítja meg lépteit, amikre csak azzal reagál, hogy megtorpan. Új úti célja, a Kapu felé szedi tovább lábait hátra se pillantva a máglyára állított Thargarodra.*
*Kagan mindig is meglehetősen pontosan fogalmazta meg akaratát. Még a félvér is ért mindent, igen semlegesen reagálva a felégetésre.*
-Értettem.
*Csatlakozik ő is a megszólalókhoz, majd szintén segít szétosztani a gyújtósfát a halálra ítélt Thargarod területén. Nemsokára még a Szörnyes sátor helye is csak egy hamukupac lesz, amit majd elsodor a szél az erőd minden más itt hagyott épületével.*
-Vidd őket, Iluq!
*Szól, ha a druida még mindig itt van a fiókákkal. Ha kell még segít is szekérre rakni őket, elrakhatnak a szárított halból is az útra. Bár Jane reményei szerint az elf ezeket már intézte.
Minél több fát hord szét, annál jobban érzi, hogy bizony otthont készülnek felégetni. Mindenki otthonát. Már ő sem két hete van itt, sajátjának mondhatná akár, ha vándor szíve annyira ragaszkodna a kötött helyhez. Minden, amit fontosnak tart, az vele megy az új, ismeretlen földekre, ahol ki tudja mikkel kell majd megküzdeniük.
Elgondolkozik Gabrien felé pillantva, hogy kellene-e szólni neki és harcosainak. Úgy érzi, hogy a végtelen szétpakolt gyújtós és a rájuk borogatott olaj nem elég beszédes, így hát meg is indul irányába, hogy közölje vele a nyilvánvalót. Itt bizony égni fog minden.
Kagan hangja szakítja meg lépteit, amikre csak azzal reagál, hogy megtorpan. Új úti célja, a Kapu felé szedi tovább lábait hátra se pillantva a máglyára állított Thargarodra.*
5253. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-23 01:28:46
Üzenet elküldve: 2015-06-23 01:28:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás- Reggel//
//Khan//
*Lia bár nem akart, végül kimerülten elaludt egy ültő helyében.
Nem ébred fel teljesen arra, hogy valaki átöleli, a karjaiba emeli, csak halkan szusszan, nyöszörög, fejét oldalra billentve hajtja valaki vállára, arca meleg emberi bőrhöz ér, orra talán picit megcsiklandozza az őt karba vevő férfi nyaka tövét.
Lia nincs tudatában annak, mit cselekszik, ösztönösen öleli a motyóját az egyik karjával, a másikat az őt cipelő ember nyaka köré fonja, kapaszkodik, halkan motyog is valamit, de a szavait nem lehet tisztán érteni.
Mikor vízszintbe kerül, az oldalára fordul, összegömbölyödik. Haja az arcába hull, és ha van a sátorban némi fény, akkor, aki nézi, láthatja, hogy álmában mosolyog, majd egy nagyobb szusszanás után újra egyenletesen szedi a levegőt, alszik tovább.
Talán valami hatodik érzék súgja neki, hogy nincs veszélyben, nyugodtan pihenhet.
Az utóbbi időkben Lia nem aludt túl jól, de most mégis kipihenten ébred.
Nyújtózkodik, és ekkor érzékeli, hogy puha prémtakarón fekszik, és egy másik, könnyebb takaró borítja.*
~Ez nem a szekér!~
*A lány megmerevedik, majd nagyon óvatosan nyitja ki a szemét és körbenéz, mikor meglátja Khant halkan sóhajt.*
– Jó reggelt! *Lia felül, és próbálja kiseperni kibomlott tincseit az arcából.*
~Se nem mosakodtam, se nem fésülködtem, a szemeim püffedtek, az arcom meg elnyomtam alvás közben, és, és különben is hogy kerültem ide?~
– Hogy kerültem ide?
*A választ még meghallgatja, de utána teszi a dolgát, hiába lennének kérdései, idejük nincsen most a hosszabb beszédre, talán majd az első pihenőnél. Pár mozdulattal összekészülődik, Khan kérésére elmegy az elsősegélycsomagokért, melyek könnyen elérhető helyen voltak az ispotyály szekerén.
Magához veszi a saját kulacsát is, melyet reméli a férfi neki is megtöltött.
A kérésére csak bólint, hogy mehetnek, s ha ott vannak, ahogy az induló fegyveresek is, akkor mindenki meg is kapja a csomagot, pár nagyon egyszerű tanács kíséretében, hiszen döntően kötszer van benne, illetve vérzésre, fertőzésre illetve fájdalomra való egy-egy fű.
Ryriné megmarad, mert a lovagnak még megvan az előző csomagja, így a tartalékuk szaporodik.
Aztán összeáll a karaván, indulnak ők is.*
//Thargarod, az utolsó pillanat //
*Végül az utolsó pillanat is elkövetkezik.
Elindulnak, mind elhagyják az erődöt, utolsónak Kagan vezér marad, fáklyával a kezében.
Lia sejti mi következik, talán érti az okát is, de látni nem akarná.
Valahogy túlontúl megszerette az erődöt ahhoz, hogy végignézze, hogyan falják fel a lángok.
Még egy pillantást vet Thargarodra, egy utolsót, aztán nem néz többé hátra, csak előre, meg oldalra, ahogy a menetoszlop mellett egy ismerős gesztenyeszín hajú, szemkötős lovagot keres.*
//Khan//
*Lia bár nem akart, végül kimerülten elaludt egy ültő helyében.
Nem ébred fel teljesen arra, hogy valaki átöleli, a karjaiba emeli, csak halkan szusszan, nyöszörög, fejét oldalra billentve hajtja valaki vállára, arca meleg emberi bőrhöz ér, orra talán picit megcsiklandozza az őt karba vevő férfi nyaka tövét.
Lia nincs tudatában annak, mit cselekszik, ösztönösen öleli a motyóját az egyik karjával, a másikat az őt cipelő ember nyaka köré fonja, kapaszkodik, halkan motyog is valamit, de a szavait nem lehet tisztán érteni.
Mikor vízszintbe kerül, az oldalára fordul, összegömbölyödik. Haja az arcába hull, és ha van a sátorban némi fény, akkor, aki nézi, láthatja, hogy álmában mosolyog, majd egy nagyobb szusszanás után újra egyenletesen szedi a levegőt, alszik tovább.
Talán valami hatodik érzék súgja neki, hogy nincs veszélyben, nyugodtan pihenhet.
Az utóbbi időkben Lia nem aludt túl jól, de most mégis kipihenten ébred.
Nyújtózkodik, és ekkor érzékeli, hogy puha prémtakarón fekszik, és egy másik, könnyebb takaró borítja.*
~Ez nem a szekér!~
*A lány megmerevedik, majd nagyon óvatosan nyitja ki a szemét és körbenéz, mikor meglátja Khant halkan sóhajt.*
– Jó reggelt! *Lia felül, és próbálja kiseperni kibomlott tincseit az arcából.*
~Se nem mosakodtam, se nem fésülködtem, a szemeim püffedtek, az arcom meg elnyomtam alvás közben, és, és különben is hogy kerültem ide?~
– Hogy kerültem ide?
*A választ még meghallgatja, de utána teszi a dolgát, hiába lennének kérdései, idejük nincsen most a hosszabb beszédre, talán majd az első pihenőnél. Pár mozdulattal összekészülődik, Khan kérésére elmegy az elsősegélycsomagokért, melyek könnyen elérhető helyen voltak az ispotyály szekerén.
Magához veszi a saját kulacsát is, melyet reméli a férfi neki is megtöltött.
A kérésére csak bólint, hogy mehetnek, s ha ott vannak, ahogy az induló fegyveresek is, akkor mindenki meg is kapja a csomagot, pár nagyon egyszerű tanács kíséretében, hiszen döntően kötszer van benne, illetve vérzésre, fertőzésre illetve fájdalomra való egy-egy fű.
Ryriné megmarad, mert a lovagnak még megvan az előző csomagja, így a tartalékuk szaporodik.
Aztán összeáll a karaván, indulnak ők is.*
//Thargarod, az utolsó pillanat //
*Végül az utolsó pillanat is elkövetkezik.
Elindulnak, mind elhagyják az erődöt, utolsónak Kagan vezér marad, fáklyával a kezében.
Lia sejti mi következik, talán érti az okát is, de látni nem akarná.
Valahogy túlontúl megszerette az erődöt ahhoz, hogy végignézze, hogyan falják fel a lángok.
Még egy pillantást vet Thargarodra, egy utolsót, aztán nem néz többé hátra, csak előre, meg oldalra, ahogy a menetoszlop mellett egy ismerős gesztenyeszín hajú, szemkötős lovagot keres.*
5252. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 23:36:59
Üzenet elküldve: 2015-06-22 23:36:59
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Thargarod//
*Elég flottul mennek a dolgok, mindenki a feladatára koncentrálva tapossa a domboldalt. Ki-ki a maga gondolatával van elfoglalva, így kevés beszélgetés zajlik éppen - Waldran egyáltalán nem beszélget, csak fütyörészik, miközben gallyakat hord mindenhova, eldobásra ítélt vásznat és szőrmét, olajat és egyéb holmit, ami garantálja azt, hogy a domb csak egy üszkös csonk legyen a nap végére. Sosem kötődött egy helyhez, mindig is jobban szívlelte, ha gerendák helyett csillagok borulnak össze a feje felett.
Így mikor Kagan udvariasan megkéri, hogy fáradjon le a domb aljára, kérdés nélkül megteszi. Sőt, Kóborra szállva tova is üget, hogy tényleg messzebb legyen, nehogy megperzselje a felcsapó lángok heve. Egy kicsit szokja azt is, hogy a törzs a hátában lesz folyton, előtte pedig a kietlenség, kivéve ha a két társa előre vágtat. Akkor majd üldözőbe fogja őket, nehogy csak nekik jusson az útfélen megpillantott zsákmányból... legyen az kukoricát szedő asszony, gazdátlan kecske, lelövendő vad.
Tisztes távolságban megállva visszapillant, hogy azért lássa a nagy pillanatot. Szeretné, ha az a kép a lélektükrei mélyére égne, hogy annak tüze nyújtson neki erőt az úton. Felégetve a múlt, előttük pedig ragyogón hivalkodik a jövő.*
*Elég flottul mennek a dolgok, mindenki a feladatára koncentrálva tapossa a domboldalt. Ki-ki a maga gondolatával van elfoglalva, így kevés beszélgetés zajlik éppen - Waldran egyáltalán nem beszélget, csak fütyörészik, miközben gallyakat hord mindenhova, eldobásra ítélt vásznat és szőrmét, olajat és egyéb holmit, ami garantálja azt, hogy a domb csak egy üszkös csonk legyen a nap végére. Sosem kötődött egy helyhez, mindig is jobban szívlelte, ha gerendák helyett csillagok borulnak össze a feje felett.
Így mikor Kagan udvariasan megkéri, hogy fáradjon le a domb aljára, kérdés nélkül megteszi. Sőt, Kóborra szállva tova is üget, hogy tényleg messzebb legyen, nehogy megperzselje a felcsapó lángok heve. Egy kicsit szokja azt is, hogy a törzs a hátában lesz folyton, előtte pedig a kietlenség, kivéve ha a két társa előre vágtat. Akkor majd üldözőbe fogja őket, nehogy csak nekik jusson az útfélen megpillantott zsákmányból... legyen az kukoricát szedő asszony, gazdátlan kecske, lelövendő vad.
Tisztes távolságban megállva visszapillant, hogy azért lássa a nagy pillanatot. Szeretné, ha az a kép a lélektükrei mélyére égne, hogy annak tüze nyújtson neki erőt az úton. Felégetve a múlt, előttük pedig ragyogón hivalkodik a jövő.*
5251. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 23:00:03
Üzenet elküldve: 2015-06-22 23:00:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Felderítők//
*Aletai kérdésére rövid válasz érkezik.*
- Lesz helyőrség, de annyi embert nem tudok itt hagyni, hogy az erődbe elég legyen. A folyó melletti, Azil-féle halászkunyhóban fognak élni... vagyis egyelőre csak Syoud. De az ötlet jó, csak már előtted járok! *biccent rá a fifikás orgyilkosra.*
//Thargarod - kérem mindenki írja magát//
*Az végig látható, hogy nagyon komor a kedve, így mindenkinek szűkszavúan válaszol, majd dolgára megy. Lehordja és Leandana gondjaira bízza a Thargok minden kincsét, aztán részt vesz az összes szállításra szánt, megmaradt dolog elpakolásában. Sokkal több holmijuk van, mint amikor megérkeztek - ez a föld gazdaggá és erőssé tette a Thargokat, ha számban nem is, hát elszántságban és javakban.*
*Eriel ügyét is röviden rendezi, szalmát szórva a Gödörbe, jó sokat. Végül csak a kis tündér, ő maga és az épület, a pusztulásra szánt javak maradnak benn.*
- Kifelé, mindenki! *bődül el, aztán, mikor egyedül marad az erődben, még egyszer, utoljára körbejár. Felmegy a Nagycsarnok tornyába, hogy a Hrallh tetejéről még egy pillantást vessen birodalmára - míg a szem ellát - majd le, el a Gödör mellett, benne hagyva azt a néhány csontvázat, amit feleslegesnek ítélt kivenni. Utoljára húzza fel a nagy vödröt a Kútból, utoljára iszik Amon Ruadh vizéből.*
- Hát... ennyi volt. *kezében fáklya gyullad.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.22 23:43:55
*Aletai kérdésére rövid válasz érkezik.*
- Lesz helyőrség, de annyi embert nem tudok itt hagyni, hogy az erődbe elég legyen. A folyó melletti, Azil-féle halászkunyhóban fognak élni... vagyis egyelőre csak Syoud. De az ötlet jó, csak már előtted járok! *biccent rá a fifikás orgyilkosra.*
//Thargarod - kérem mindenki írja magát//
*Az végig látható, hogy nagyon komor a kedve, így mindenkinek szűkszavúan válaszol, majd dolgára megy. Lehordja és Leandana gondjaira bízza a Thargok minden kincsét, aztán részt vesz az összes szállításra szánt, megmaradt dolog elpakolásában. Sokkal több holmijuk van, mint amikor megérkeztek - ez a föld gazdaggá és erőssé tette a Thargokat, ha számban nem is, hát elszántságban és javakban.*
*Eriel ügyét is röviden rendezi, szalmát szórva a Gödörbe, jó sokat. Végül csak a kis tündér, ő maga és az épület, a pusztulásra szánt javak maradnak benn.*
- Kifelé, mindenki! *bődül el, aztán, mikor egyedül marad az erődben, még egyszer, utoljára körbejár. Felmegy a Nagycsarnok tornyába, hogy a Hrallh tetejéről még egy pillantást vessen birodalmára - míg a szem ellát - majd le, el a Gödör mellett, benne hagyva azt a néhány csontvázat, amit feleslegesnek ítélt kivenni. Utoljára húzza fel a nagy vödröt a Kútból, utoljára iszik Amon Ruadh vizéből.*
- Hát... ennyi volt. *kezében fáklya gyullad.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.22 23:43:55
5250. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 22:59:49
Üzenet elküldve: 2015-06-22 22:59:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás - reggel//
*Az előző napi őrségszervezés végül csak nem nevezhető eseménytelennek. A kis szóváltást némán nézte végig, elvégre nem az ő tiszte az ilyenekbe beleugatni, vagy egyáltalán rendet tenni. És mint az később kiderült, erre nincs is szükség, mert a felek lerendezik ezt egymás között, ahogy annak lennie kell. Amint megkapják az információkat, a megszokott módon egy bólintással jelzi tömören, hogy mindent megértett, és aszerint cselekszik. A gyülekező végeztével maga is aludni tér, hiszen a következő napokban minden erejére szüksége lesz, és az ég tudja, mikor részesül kiadós alvásban megint.
Másnap korán kell, hogy időben odaérjen a Párbaj Köréhez, ahol is megbeszélték a reggeli gyülekezőt. Vértben, fegyverét felcsatolva, Lorgont, a szürke mént egyelőre kantáron vezetve érkezik a csoportosuláshoz.*
- Jó reggelt! *Köszön mindenkinek, amikor odaér. Azt azért most is örömmel fogadja, hogy kapnak gyógyító csomagot, elvégre az mindig jól jön. Az ilyen nagy utazások sosem zökkenő mentesek, ha pedig egy kis szusszanásnyi ideje marad a sérülések ellátására, és még van is mivel, jelentősen javulnak a túlélés esélyei.
A búcsú tűzijáték azonban meglepi egy kissé, nem mintha nem értané annak okát. Végtére is, ha nem térnek ide vissza, akkor felégethetnek mindent maguk mögött. Ha nem akarják, hogy más élvezze a verítékes munka gyümölcsét - már pedig a Thargok nem akarják - akkor ez a legbiztosabb módja a dolognak.
Sokat most sem beszél, sőt, csupán várja az indulást, no meg azt, hogy vajon hova osztják be. Neki végül is teljesen mindegy, a karaván melyik részére vigyáz, mindenütt ugyan olyan éber lesz, és ugyan olyan hévvel fog küzdeni az esetleges támadók ellen.*
*Az előző napi őrségszervezés végül csak nem nevezhető eseménytelennek. A kis szóváltást némán nézte végig, elvégre nem az ő tiszte az ilyenekbe beleugatni, vagy egyáltalán rendet tenni. És mint az később kiderült, erre nincs is szükség, mert a felek lerendezik ezt egymás között, ahogy annak lennie kell. Amint megkapják az információkat, a megszokott módon egy bólintással jelzi tömören, hogy mindent megértett, és aszerint cselekszik. A gyülekező végeztével maga is aludni tér, hiszen a következő napokban minden erejére szüksége lesz, és az ég tudja, mikor részesül kiadós alvásban megint.
Másnap korán kell, hogy időben odaérjen a Párbaj Köréhez, ahol is megbeszélték a reggeli gyülekezőt. Vértben, fegyverét felcsatolva, Lorgont, a szürke mént egyelőre kantáron vezetve érkezik a csoportosuláshoz.*
- Jó reggelt! *Köszön mindenkinek, amikor odaér. Azt azért most is örömmel fogadja, hogy kapnak gyógyító csomagot, elvégre az mindig jól jön. Az ilyen nagy utazások sosem zökkenő mentesek, ha pedig egy kis szusszanásnyi ideje marad a sérülések ellátására, és még van is mivel, jelentősen javulnak a túlélés esélyei.
A búcsú tűzijáték azonban meglepi egy kissé, nem mintha nem értané annak okát. Végtére is, ha nem térnek ide vissza, akkor felégethetnek mindent maguk mögött. Ha nem akarják, hogy más élvezze a verítékes munka gyümölcsét - már pedig a Thargok nem akarják - akkor ez a legbiztosabb módja a dolognak.
Sokat most sem beszél, sőt, csupán várja az indulást, no meg azt, hogy vajon hova osztják be. Neki végül is teljesen mindegy, a karaván melyik részére vigyáz, mindenütt ugyan olyan éber lesz, és ugyan olyan hévvel fog küzdeni az esetleges támadók ellen.*
5249. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 22:18:42
Üzenet elküldve: 2015-06-22 22:18:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Felderítők//
*Biccent a feladatra.
Megértette és egy kicsit elkapta az a furcsa érzés, amit olyan egzotikusan ejtenek. Bár annak idején nem volt különösebb idejük a megbeszélésre, eléggé sietve távoztak. Ám akkor is... úgymond felperzselték maguk mögött az otthont, megkezdve hosszú vándorútjukat. Főleg déli irányba haladtak, most pedig főleg északi irányba fognak. Akkor is Waldran haladt az élen és most is hasonlóan fog történni - ha pedig ugyanolyan szerencsésen alakulnak a dolgok, akkor a törzs egy része megérkezik a célhelyre. Ha pedig kicsit szerencsésebbek, akkor egyben a jó helyre érkeznek. Kecsegtető kilátások.*
~ Így is elég meleg van, minek még tüzet is rakni.~
*Fúj egyet, messze akar lenni, amikor lángra kap majd a domb. Ám gondolatát megtartja magának, mindenki olyan koncentráltnak és komolynak tűnik. Persze Waldran is, de valahol egyben felszabadultságot is érez, amin tegnap kellőképpen elfilozofált már.
Nincs kérdése, ha pedig nincsenek már most előreküldve, akkor segédkezik a fagyűjtésben. Bizakodó, hisz kipihentebben, noha öregebben vághat neki ennek a kalandnak, de sérülések nélkül és jobb felszerelés segítheti. Látta, hogy a harcosok közt van pár acélosabb legény, átvitt értelemben és szó szerint is. Csak arra kell figyelnie, hogy ne egyedül vagy harmad-magukban keveredjenek egy ork horda közepébe.
Tehát fütyörészve tovamegy gallyakat szedni.*
*Biccent a feladatra.
Megértette és egy kicsit elkapta az a furcsa érzés, amit olyan egzotikusan ejtenek. Bár annak idején nem volt különösebb idejük a megbeszélésre, eléggé sietve távoztak. Ám akkor is... úgymond felperzselték maguk mögött az otthont, megkezdve hosszú vándorútjukat. Főleg déli irányba haladtak, most pedig főleg északi irányba fognak. Akkor is Waldran haladt az élen és most is hasonlóan fog történni - ha pedig ugyanolyan szerencsésen alakulnak a dolgok, akkor a törzs egy része megérkezik a célhelyre. Ha pedig kicsit szerencsésebbek, akkor egyben a jó helyre érkeznek. Kecsegtető kilátások.*
~ Így is elég meleg van, minek még tüzet is rakni.~
*Fúj egyet, messze akar lenni, amikor lángra kap majd a domb. Ám gondolatát megtartja magának, mindenki olyan koncentráltnak és komolynak tűnik. Persze Waldran is, de valahol egyben felszabadultságot is érez, amin tegnap kellőképpen elfilozofált már.
Nincs kérdése, ha pedig nincsenek már most előreküldve, akkor segédkezik a fagyűjtésben. Bizakodó, hisz kipihentebben, noha öregebben vághat neki ennek a kalandnak, de sérülések nélkül és jobb felszerelés segítheti. Látta, hogy a harcosok közt van pár acélosabb legény, átvitt értelemben és szó szerint is. Csak arra kell figyelnie, hogy ne egyedül vagy harmad-magukban keveredjenek egy ork horda közepébe.
Tehát fütyörészve tovamegy gallyakat szedni.*
5248. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 21:28:52
Üzenet elküldve: 2015-06-22 21:28:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//NAPVÁLTÁS - REGGEL (Eligazítás)//
*Volt az előző napi őrségszervezésen jól konferált színjáték is a visszatérő felderítők felől, valamint a csodálatosan megszervezett feladat, az őrség felosztása is megtörtént. Nem volt biztos a lovag a pontos helyében, de legalább nagyjából be tudja már határolni, hogy vagy elől, vagy középen, vagy a külső körön fogja őrizni a nép és a szekerek biztonságát. Kemény út lesz, így a gyűlés után azonnal nyugovóra tért, hogy újult erővel, kipihenten jelenhessen meg a reggeli nap csillogó fényében. Ha már útra kell kelnie, azt stílusosan tegye, nemde? Ki is tisztította a páncélját ébredés után, valamint a lovát is lecsutakolta a fáklyák fénye mellett, s megmosdott. Talán ezekre a formális, ám egy lovag számára mégis fontos mozzanatokra nem lesz ideje a közeljövőben, így olyan gondossággal végezte a feladatot Ryrin, mintha utoljára csinálná. Mert Amon Ruadh (vagy nem) tekintetében így is van. Többé nem látja az erődöt, főleg, hogy egyes híresztelések szerint fel is égeti a Hadúr.*
~De a családod a tharg nép, s nem az erőd népe.~
*Éppen ezért nem is tulajdonít annak jelentőséget, hogy lángba borul a hely, hiszen nincs oka a bánatra. A nép saját katonájaként kezeli, s Ryrin is sajátjaként kezeli őket.
Dárius, az ébenfekete lova, némiképp kisebb, mint a kolosszusé, bár a parancsnok esetében indokolt is a hatalmas ló, hiszen egy kisebben olybá tűnhetne, mint aki pónit lovagol, s az nem biztos, hogy emelne a lovag renoméján.*
-Jó reggelt mindenkinek.
*Vezeti Gabrien elé lovát, aki beleprüszköl a hajnali párába. A két ló közti méretbeli különbség most tűnik jobban szembe, bár azért Dárius átlagos méretéhez képes nem feltűnően nagyobb a Pokolfajzat.*
-Nekem még meg van a barlangok felderítésekor kapott gyógyítócsomag is, úgyhogy nem ragaszkodom az újhoz.
*Megveregeti a nyeregtáskát, jelezvén, hogy ott rejtőzik a gyógyítócsomag. Természetesen, ha Gabrien ragaszkodik hozzá, hogy Ryrin kettőt kapjon, ám legyen, ezzel az aprósággal nem fog ellenkezni.
Megkérdezné még, hogy mi a parancs, de ahogy ismeri a kolosszust, úgy is megmondja, méghozzá hamarosan, sőt, ha kellően sokan elkésnek, akkor heves vehemenciával. Ez utóbbi kellemes kakasszó lehet a még pihentető népnek.
Miután közölte a mondandóját, lovával ellépked a kolosszus mellett, s tőle kissé oldalirányba áll meg, körülbelüli félkört kezdve a parancsnok körül. Ha szépen sorban mellé állnak a társaik, akkor nem kell majd a nyakát túlzottan forgatnia Gabriennek és némiképp szervezett képet fest majd a gyülekező.*
*Volt az előző napi őrségszervezésen jól konferált színjáték is a visszatérő felderítők felől, valamint a csodálatosan megszervezett feladat, az őrség felosztása is megtörtént. Nem volt biztos a lovag a pontos helyében, de legalább nagyjából be tudja már határolni, hogy vagy elől, vagy középen, vagy a külső körön fogja őrizni a nép és a szekerek biztonságát. Kemény út lesz, így a gyűlés után azonnal nyugovóra tért, hogy újult erővel, kipihenten jelenhessen meg a reggeli nap csillogó fényében. Ha már útra kell kelnie, azt stílusosan tegye, nemde? Ki is tisztította a páncélját ébredés után, valamint a lovát is lecsutakolta a fáklyák fénye mellett, s megmosdott. Talán ezekre a formális, ám egy lovag számára mégis fontos mozzanatokra nem lesz ideje a közeljövőben, így olyan gondossággal végezte a feladatot Ryrin, mintha utoljára csinálná. Mert Amon Ruadh (vagy nem) tekintetében így is van. Többé nem látja az erődöt, főleg, hogy egyes híresztelések szerint fel is égeti a Hadúr.*
~De a családod a tharg nép, s nem az erőd népe.~
*Éppen ezért nem is tulajdonít annak jelentőséget, hogy lángba borul a hely, hiszen nincs oka a bánatra. A nép saját katonájaként kezeli, s Ryrin is sajátjaként kezeli őket.
Dárius, az ébenfekete lova, némiképp kisebb, mint a kolosszusé, bár a parancsnok esetében indokolt is a hatalmas ló, hiszen egy kisebben olybá tűnhetne, mint aki pónit lovagol, s az nem biztos, hogy emelne a lovag renoméján.*
-Jó reggelt mindenkinek.
*Vezeti Gabrien elé lovát, aki beleprüszköl a hajnali párába. A két ló közti méretbeli különbség most tűnik jobban szembe, bár azért Dárius átlagos méretéhez képes nem feltűnően nagyobb a Pokolfajzat.*
-Nekem még meg van a barlangok felderítésekor kapott gyógyítócsomag is, úgyhogy nem ragaszkodom az újhoz.
*Megveregeti a nyeregtáskát, jelezvén, hogy ott rejtőzik a gyógyítócsomag. Természetesen, ha Gabrien ragaszkodik hozzá, hogy Ryrin kettőt kapjon, ám legyen, ezzel az aprósággal nem fog ellenkezni.
Megkérdezné még, hogy mi a parancs, de ahogy ismeri a kolosszust, úgy is megmondja, méghozzá hamarosan, sőt, ha kellően sokan elkésnek, akkor heves vehemenciával. Ez utóbbi kellemes kakasszó lehet a még pihentető népnek.
Miután közölte a mondandóját, lovával ellépked a kolosszus mellett, s tőle kissé oldalirányba áll meg, körülbelüli félkört kezdve a parancsnok körül. Ha szépen sorban mellé állnak a társaik, akkor nem kell majd a nyakát túlzottan forgatnia Gabriennek és némiképp szervezett képet fest majd a gyülekező.*
5247. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 20:53:39
Üzenet elküldve: 2015-06-22 20:53:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//NAPVÁLTÁS - Felderítők//
*Az istállókra oly jellemző szagát szippantja be, ahogy nyújtózkodik ideiglenes szállásán lova közelében. A jószág már fölé hajolt, s csókolgatja arcát, ahogy ébredezik.*
-Fúj te.
*Védekezik és tolja el magától az állatot. De szeretgetve teszi, nem ütlegelve. Még csak az kéne. De kellőképpen megébred ezáltal, s egy vödör víz után néz, hogy megmosdjon gyorsan, mert már hallja éledezni az erődöt. Arcát, fejét mossa, orrát fújja és száját öblíti. Maradt tegnapról még sült comb, némi bor, de most csak vízzel oltja szomját, eztán máris öltözni kezd. Mármint könnyű bőrvértjét, alkarvédőit, kardjait és íját-tegezét kapja fel, s máris lefelé robog a kúthoz, ahol már gyűlik a "tömeg", és felbukkan hamarosan Kagan alakja is. Megszaporázza lépteit, hogy idejében érkezhessen, s hallhassa mit eszelt ki a vezér.*
~Nem lesz kilométerhiányunk.~
*Konstatálja magában a feladatkörüket, miközben társait keresi fel tekintete. Három kipróbált harcos, kik már megjárták a hadak útját, a hosszú menetelés évtizedét. Az irányzék is megvan hát.*
-Úgy lesz.
*Válaszol röviden egy mély biccentéssel megtoldva. És tovább hallgatja a beosztást, felsorolást. Ő nem kérdez, tette azt korábban, meg amúgy is vérében van ez a fajta eljárás, vagy minek nevezze.*
~Mágusok később csatlakoznak?~
*Ütközik meg ezen egy pillanatra. Habár nem becsüli le képességeiket, sőt. Mégis a kar és vas erejét hirdeti és vallja.*
~Talán, ha több idő lett volna rá.~
*Morfondírozik azon mi lett volna, ha mélyebben tanulmányozhatja a mágia világát vagy ha csak egy kis idővel megáldják őt az Ősök, hogy egy-két varázsló zsúrt összehozhassanak.
A hegy felégetése, felprédálása jószerivel hidegen hagyja, habár a városőrök megjelenése nyilvánvalóan érdekes dolog ebben az időszakban. Ámde Kagan nem kívánt válszolni neki ezen kérdésére, így betudja annak, hogy nem ez irányú érdekeltségüket tolmácsolták vagy sértően keveset ajánlottak. Bárhogy is, ő már menne is rőzsét gyűjteni, és szétszórni, hogy hamuvá égessék az egész hegyet. Lelki szemei előtt már látja a sötét füstöt lövellő, izzó vörös koronába burkolózó erődöt, mint valami évszázados szunnyadásból ébredő vulkán óriást.
De előbb Aletai felvetése és a rá kapott válaszok vannak hátra, így nem lép le, bevárja. Csak aztán kezd bele a parancsot teljesíteni. Persze hamarosan reggeli után is kell néznie, hiszen hosszú nap lesz a mai, teli gyomorral érdemes nekikezdeni.*
*Az istállókra oly jellemző szagát szippantja be, ahogy nyújtózkodik ideiglenes szállásán lova közelében. A jószág már fölé hajolt, s csókolgatja arcát, ahogy ébredezik.*
-Fúj te.
*Védekezik és tolja el magától az állatot. De szeretgetve teszi, nem ütlegelve. Még csak az kéne. De kellőképpen megébred ezáltal, s egy vödör víz után néz, hogy megmosdjon gyorsan, mert már hallja éledezni az erődöt. Arcát, fejét mossa, orrát fújja és száját öblíti. Maradt tegnapról még sült comb, némi bor, de most csak vízzel oltja szomját, eztán máris öltözni kezd. Mármint könnyű bőrvértjét, alkarvédőit, kardjait és íját-tegezét kapja fel, s máris lefelé robog a kúthoz, ahol már gyűlik a "tömeg", és felbukkan hamarosan Kagan alakja is. Megszaporázza lépteit, hogy idejében érkezhessen, s hallhassa mit eszelt ki a vezér.*
~Nem lesz kilométerhiányunk.~
*Konstatálja magában a feladatkörüket, miközben társait keresi fel tekintete. Három kipróbált harcos, kik már megjárták a hadak útját, a hosszú menetelés évtizedét. Az irányzék is megvan hát.*
-Úgy lesz.
*Válaszol röviden egy mély biccentéssel megtoldva. És tovább hallgatja a beosztást, felsorolást. Ő nem kérdez, tette azt korábban, meg amúgy is vérében van ez a fajta eljárás, vagy minek nevezze.*
~Mágusok később csatlakoznak?~
*Ütközik meg ezen egy pillanatra. Habár nem becsüli le képességeiket, sőt. Mégis a kar és vas erejét hirdeti és vallja.*
~Talán, ha több idő lett volna rá.~
*Morfondírozik azon mi lett volna, ha mélyebben tanulmányozhatja a mágia világát vagy ha csak egy kis idővel megáldják őt az Ősök, hogy egy-két varázsló zsúrt összehozhassanak.
A hegy felégetése, felprédálása jószerivel hidegen hagyja, habár a városőrök megjelenése nyilvánvalóan érdekes dolog ebben az időszakban. Ámde Kagan nem kívánt válszolni neki ezen kérdésére, így betudja annak, hogy nem ez irányú érdekeltségüket tolmácsolták vagy sértően keveset ajánlottak. Bárhogy is, ő már menne is rőzsét gyűjteni, és szétszórni, hogy hamuvá égessék az egész hegyet. Lelki szemei előtt már látja a sötét füstöt lövellő, izzó vörös koronába burkolózó erődöt, mint valami évszázados szunnyadásból ébredő vulkán óriást.
De előbb Aletai felvetése és a rá kapott válaszok vannak hátra, így nem lép le, bevárja. Csak aztán kezd bele a parancsot teljesíteni. Persze hamarosan reggeli után is kell néznie, hiszen hosszú nap lesz a mai, teli gyomorral érdemes nekikezdeni.*
5246. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 20:48:00
Üzenet elküldve: 2015-06-22 20:48:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségszervezés//
* Valóban nem a törzs tagja, ezt letisztázták az ember harcossal, a Dharren nevűvel, ő vállalt érte felelősséget, és ő meg megígérte, hogy nem lesz rá panasz. Nem szól semmit. Dharren intézi, amit kell és ő lelép vele. Elintéznek még néhány dolgot, amit megbeszéltek. Ő pedig este nyugovóra tér, kint a fogadón túl valamerre. Nem túl távol, hogy hegyes füle hallja, ha hívják. Szoknia kell még a tömeget, kísérni őket nem lesz gond, de hogy egy fedél alatt aludjon bárkivel? Főleg az, hogy fedél alatt alszik. Régen volt már ilyen, még nem tudna így aludni, nem is lenne értelme. Jó ideig nem lesz semmilyen fedél a fejük fölött. *
//Napváltás - Felderítők//
* Kagan hangja akkor is kiverné az álmot a szeméből, ha amúgy már nem lenne ébren egy ideje. Eddig is menetre készen volt, ezzel most sincs gond. Megkapják az eligazítást, majd a parancsot, az erőd felgyújtására. Ebben mondjuk speciel nem szívesen venne részt, valahogy nem érzi úgy, hogy joga lenne itt gyújtogatni. Ez a törzs otthona. Amikor legutoljára máglyát épített, az kínkeserve munka volt. És az azt követő napok még inkább. Segít, persze segít. A többiek búcsúzzanak a helytől, ő csak teszi, amire kérték. *
* Valóban nem a törzs tagja, ezt letisztázták az ember harcossal, a Dharren nevűvel, ő vállalt érte felelősséget, és ő meg megígérte, hogy nem lesz rá panasz. Nem szól semmit. Dharren intézi, amit kell és ő lelép vele. Elintéznek még néhány dolgot, amit megbeszéltek. Ő pedig este nyugovóra tér, kint a fogadón túl valamerre. Nem túl távol, hogy hegyes füle hallja, ha hívják. Szoknia kell még a tömeget, kísérni őket nem lesz gond, de hogy egy fedél alatt aludjon bárkivel? Főleg az, hogy fedél alatt alszik. Régen volt már ilyen, még nem tudna így aludni, nem is lenne értelme. Jó ideig nem lesz semmilyen fedél a fejük fölött. *
//Napváltás - Felderítők//
* Kagan hangja akkor is kiverné az álmot a szeméből, ha amúgy már nem lenne ébren egy ideje. Eddig is menetre készen volt, ezzel most sincs gond. Megkapják az eligazítást, majd a parancsot, az erőd felgyújtására. Ebben mondjuk speciel nem szívesen venne részt, valahogy nem érzi úgy, hogy joga lenne itt gyújtogatni. Ez a törzs otthona. Amikor legutoljára máglyát épített, az kínkeserve munka volt. És az azt követő napok még inkább. Segít, persze segít. A többiek búcsúzzanak a helytől, ő csak teszi, amire kérték. *
5245. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 20:47:53
Üzenet elküldve: 2015-06-22 20:47:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás - Felderítők//
* Meg van a maga hátránya annak, hogy bár egyre inkább úgy tűnik, ezzel a különös törzzsel tart, talán idővel végleg maguk közé fogadják, most még nagyon sok a tisztázatlan dolog számára. Tegnap, miután a vezér előadta a jövőt, mindenki széledt a maga dolgára, hát tette ő is. Mivel nem nyilvánítottak ki számára egyértelmű teendőt, még utoljára kisietett az ösvényt körülölelő erdőbe, összeszedve, kiürítve csapdáit. Sose hagyott hátra egyetlen hurkot sem, és nem épp óvatosságból. Egy csipet spórolás, egy csipet önzőség. Ne más éljen belőle.
Persze a fogás nem volt bőséges, alig két nyúl, de legalább egyedül se okozott gondot a visszacipelésük. Most viszont nem szolgáltatta be a fogadóba, rutinosan nyúzta és sütötte meg azokat, ahogy anyjától tanulta, úgy, hogy egy-két napig eltartható legyen. A zsírját pedig kis tégelybe fejte, jó az sok mindenre.
És mivel azt se tudta, hol a helye, hol a "csapata", hát nem is csoda, hogy kissé késve fut be. Persze hallotta Kagan hívó bődülését, de távolabbról, így időbe telt meglelni a kisebb csoportosulást. És nem kis segítséget nyújtott a tegnapi hím sem, akivel Harath együtt indította hívásra, a kapuk bezárására.
Némán csatlakozik a társasághoz, minden harag vagy sértettség nélkül tudva le, hogy nem kapott konkrét pozíciót. Valószínűleg a nevét se tudják, és persze bizalom sincs. Sebaj, majd alakul.
Előbb bizonyítani kell, ahogy Akheel is éreztette vele, és ahogy már egy ideje sejteni véli. Így hát csak némán áll, ha kell bólogat beleegyezően, és hacsak másképp nem rendelik, hát gyújtósnak valóért indul. Érdekes dolog a hátrahagyott dolgokat, épületeket, miket alig néhány napja tapasztottak felgyújtani. Persze ugyanolyan ez, mint a csapdáival. Nem másnak csinálta őket... *
* Meg van a maga hátránya annak, hogy bár egyre inkább úgy tűnik, ezzel a különös törzzsel tart, talán idővel végleg maguk közé fogadják, most még nagyon sok a tisztázatlan dolog számára. Tegnap, miután a vezér előadta a jövőt, mindenki széledt a maga dolgára, hát tette ő is. Mivel nem nyilvánítottak ki számára egyértelmű teendőt, még utoljára kisietett az ösvényt körülölelő erdőbe, összeszedve, kiürítve csapdáit. Sose hagyott hátra egyetlen hurkot sem, és nem épp óvatosságból. Egy csipet spórolás, egy csipet önzőség. Ne más éljen belőle.
Persze a fogás nem volt bőséges, alig két nyúl, de legalább egyedül se okozott gondot a visszacipelésük. Most viszont nem szolgáltatta be a fogadóba, rutinosan nyúzta és sütötte meg azokat, ahogy anyjától tanulta, úgy, hogy egy-két napig eltartható legyen. A zsírját pedig kis tégelybe fejte, jó az sok mindenre.
És mivel azt se tudta, hol a helye, hol a "csapata", hát nem is csoda, hogy kissé késve fut be. Persze hallotta Kagan hívó bődülését, de távolabbról, így időbe telt meglelni a kisebb csoportosulást. És nem kis segítséget nyújtott a tegnapi hím sem, akivel Harath együtt indította hívásra, a kapuk bezárására.
Némán csatlakozik a társasághoz, minden harag vagy sértettség nélkül tudva le, hogy nem kapott konkrét pozíciót. Valószínűleg a nevét se tudják, és persze bizalom sincs. Sebaj, majd alakul.
Előbb bizonyítani kell, ahogy Akheel is éreztette vele, és ahogy már egy ideje sejteni véli. Így hát csak némán áll, ha kell bólogat beleegyezően, és hacsak másképp nem rendelik, hát gyújtósnak valóért indul. Érdekes dolog a hátrahagyott dolgokat, épületeket, miket alig néhány napja tapasztottak felgyújtani. Persze ugyanolyan ez, mint a csapdáival. Nem másnak csinálta őket... *
5244. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 20:37:33
Üzenet elküldve: 2015-06-22 20:37:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségszervezés//
* Nem nyitja ki a száját, hiszen nincs miért bele szólnia a dologba. Dharrent már ismeri annyira, hogy tudja, miről van szó. A dolgok, úgy tűnik, elsimulnak és Gabrien elmondja hogy áll a helyzet. Az esti pihenésre, ami az utolsó lesz egy darabig, meg a hajnali kelésre egy nagyot sóhajt csak. Nem a korán keléssel van gondja, azt már megszokta. Az erődön fut végig a tekintete, mélázva, mintha búcsúzkodna. Végül is, a fene egye meg, nem pár napja őrizgeti ezt a helyet. Valahogy már megszokta. Most legalább együtt a törzzsel, így nem veszíti őket megint szem elől. *
//Napváltás - Reggel//
* Korán lefeküdt aludni, megmaradt cuccát maga mellé készítette, amit fel vesz majd. Kicsit nehezen alszik el, de jól kialussza magát. Zöld ing, barna nadrág, rajta kombinált vért. Pallos, hajítóbárd, mindkettő újonnan élezve. Imitt-amott egy-egy tőr, dobótőr. Hátán kerek acélpajzs. Kezében pedig orrvédős sisakja, amit még nem vesz fel, majd csak az úton. Felsorakoznak megint Gabrien előtt. *
* Nem nyitja ki a száját, hiszen nincs miért bele szólnia a dologba. Dharrent már ismeri annyira, hogy tudja, miről van szó. A dolgok, úgy tűnik, elsimulnak és Gabrien elmondja hogy áll a helyzet. Az esti pihenésre, ami az utolsó lesz egy darabig, meg a hajnali kelésre egy nagyot sóhajt csak. Nem a korán keléssel van gondja, azt már megszokta. Az erődön fut végig a tekintete, mélázva, mintha búcsúzkodna. Végül is, a fene egye meg, nem pár napja őrizgeti ezt a helyet. Valahogy már megszokta. Most legalább együtt a törzzsel, így nem veszíti őket megint szem elől. *
//Napváltás - Reggel//
* Korán lefeküdt aludni, megmaradt cuccát maga mellé készítette, amit fel vesz majd. Kicsit nehezen alszik el, de jól kialussza magát. Zöld ing, barna nadrág, rajta kombinált vért. Pallos, hajítóbárd, mindkettő újonnan élezve. Imitt-amott egy-egy tőr, dobótőr. Hátán kerek acélpajzs. Kezében pedig orrvédős sisakja, amit még nem vesz fel, majd csak az úton. Felsorakoznak megint Gabrien előtt. *
5243. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 20:19:37
Üzenet elküldve: 2015-06-22 20:19:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Őrségszervezés //
* Gabrien közbe szólását és további mondókáját végighallgatja türelmesen. Majd elégedetten elvigyorodik. *
- Rendben. Tudni akartam, hogy legalább ne, vagyis Gabrien parancsnoknak a helyén van az esze. Elnézést a közjátékért, de jó pár éve így tesztelem azokat, akik "újak" a törzsben.
* Ezért megorrolhat rá, de akkor is ez van. Főleg azóta, mióta Harath beverte a fejét és másabb lett, meg minden. Jobb szereti tudni, hogy épkézláb emberre bízza a családját. Ha mondjuk Lorsant őrségbe osztotta volna, olyan helyen, ami nem is az ő "súlycsoportja". És miután hallja, hogy miként osztja fel az embereit, megnyugszik. *
- Gyerünk Lorsan, a mi helyünk a felderítőknél van.
//Napváltás - Felderítők//
* Az éjszakát kint töltik a fogadóban, most már ő is, összepakolta a saját cuccát és sátrát. Hajnalban kel és még egyszer körbe járja az erődöt. Nem volt rossz itt. Egészen addig, míg valami meg nem zavarta és nem betegedett le. A hegytől. Menetre készen indul Kagan felé, mikor meghallja a hangját. Bőr vért, bőr alkar és lábszárvédők, bennük néhány dobócsillag és tőr elrejtve. Kardja, ami immár matt fekete színű és a keresztvasa is spécibb lett. Minden mása a lován, ami az útra kell, a többit feldobta az egyik szekérre. Ruhája szokványos, inkább barnásabb színűek. Út közben maga mellé hívja Lorsant is és együtt állnak meg Kagan előtt, a többiekhez csatlakozva. Kagan kiosztja feladatokat, mindenkit besorol valahová és parancsba adja, hogy készítsék elő az erődöt is. Keményen megdolgoztak mindazért, amit az újoncok itt látnak. Maguknak építették fel, maguk ásták az árkokat, a Gödröt, húzták fel a falakat, házakat. Most látják majd, miként válik a tűz martalékává. *
- Értettem vezér.
* Fa és rőzse az van elég, mindig gyűjtöttek eleget a főzés és az őrtüzek miatt. Közös erővel elosztják azt szépen. Majd meglocsolják olajjal, akár alá is lehet gyújtani. *
* Gabrien közbe szólását és további mondókáját végighallgatja türelmesen. Majd elégedetten elvigyorodik. *
- Rendben. Tudni akartam, hogy legalább ne, vagyis Gabrien parancsnoknak a helyén van az esze. Elnézést a közjátékért, de jó pár éve így tesztelem azokat, akik "újak" a törzsben.
* Ezért megorrolhat rá, de akkor is ez van. Főleg azóta, mióta Harath beverte a fejét és másabb lett, meg minden. Jobb szereti tudni, hogy épkézláb emberre bízza a családját. Ha mondjuk Lorsant őrségbe osztotta volna, olyan helyen, ami nem is az ő "súlycsoportja". És miután hallja, hogy miként osztja fel az embereit, megnyugszik. *
- Gyerünk Lorsan, a mi helyünk a felderítőknél van.
//Napváltás - Felderítők//
* Az éjszakát kint töltik a fogadóban, most már ő is, összepakolta a saját cuccát és sátrát. Hajnalban kel és még egyszer körbe járja az erődöt. Nem volt rossz itt. Egészen addig, míg valami meg nem zavarta és nem betegedett le. A hegytől. Menetre készen indul Kagan felé, mikor meghallja a hangját. Bőr vért, bőr alkar és lábszárvédők, bennük néhány dobócsillag és tőr elrejtve. Kardja, ami immár matt fekete színű és a keresztvasa is spécibb lett. Minden mása a lován, ami az útra kell, a többit feldobta az egyik szekérre. Ruhája szokványos, inkább barnásabb színűek. Út közben maga mellé hívja Lorsant is és együtt állnak meg Kagan előtt, a többiekhez csatlakozva. Kagan kiosztja feladatokat, mindenkit besorol valahová és parancsba adja, hogy készítsék elő az erődöt is. Keményen megdolgoztak mindazért, amit az újoncok itt látnak. Maguknak építették fel, maguk ásták az árkokat, a Gödröt, húzták fel a falakat, házakat. Most látják majd, miként válik a tűz martalékává. *
- Értettem vezér.
* Fa és rőzse az van elég, mindig gyűjtöttek eleget a főzés és az őrtüzek miatt. Közös erővel elosztják azt szépen. Majd meglocsolják olajjal, akár alá is lehet gyújtani. *
5242. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 19:02:19
Üzenet elküldve: 2015-06-22 19:02:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//NAPVÁLTÁS - Felderítők//
*Jellemzően sikerül neki nem odaérni időben. Talán fenékbe is fogja billenteni Kagan, hiszen nem az a baj, hogy ő késik, hanem, hogy pont akkor teszi ezt, mikor a Vezér meg siet. Szép számban gyűltek már össze a thargok, bár kicsit megnyugvással tölti el, hogy nem ő az utolsóként érkező, sokan egyáltalán nem érkeznek meg. Legalábbis addig nem, míg Kagan kiosztja a feladatokat.
Valahol az első mondat elhangzása után toppan be, s így szerencsére még éppen elcsípi a róla szóló részt. Kellően meg is lepődik rajta.*
~Megjegyezte a teljes nevemet!?~
*Eddig egyszerűen "Tripla A"-ként emlegette, vagy szimplán csak Aletai volt. Na de várjuk! Van ennek árnyoldala is...*
~Miért csak az enyémet mondta ki végig!?~
*Inkább nem hívja fel a figyelmét a vezérnek azzal, hogy ezt az apróságot megkérdezi, meg a feladatok végrehajtása szempontjából nem is olyan fontos. Ha valami rossz, vagy épp jó fát tett a tűzre a félvér, akkor Kagan úgy is említeni fogja neki személyesen.*
-Értettem, és jó reggelt mindenkinek!
*Nyugtázza Kagan szavait, miközben megpróbál mindenféle információt elraktározni, ami fontos lehet védelmi szempontból.*
~Elővéd leszünk hát, s elsődleges feladatom Kagan mellett lesz. Legalább meg tudom védeni! Az egyik legértékesebb személy, hiszen ő vezeti az egész költözést.~
*Bár nem tud olyat mondani, aki ellenérdekelt abban, hogy a tharg nép kivonuljon az ismert világból, de ha mégis akad valaki, akkor Kagan likvidálásával meg is tudja akadályozni. Nem árt majd résen lenni, bár Aletai nincs telve üldözési mániával, s így a figyelmének a jelentős részét az aktuálisan kiszabott feladatra fordítja majd.
A helyzet vázolása, valamint a feladatok kiosztása után az orgyilkosnak nincs kérdése, csak egyetlen egy.*
-Nem lenne jobb helyőrséget felállítani, hogy meg legyen a diplomáciai, vagy másmilyen kapcsolatunk Lanawinben? Sokan ismerik ezt a helyet, talán, mint egyedüli kapcsolatot velünk, használnák is.
*Talán az ehhez hasonló kérdezősködéssel vívta ki magának azt a szerencsés helyzetet, hogy Kagan megjegyezte a pontos nevét.
Mindenesetre nem bánja. Nem egy vélemény nélküli katona, s semmiképp nem támogatja, hogy amit olyan sok év alatt felépített a törzs, azt porrá égessék. Mi lesz, ha változnak az idők és orgyilkosi megbízással kell visszatérnie Artheniorba? Kiváló menedék lehet akkor az erőd. Vagy mi van, ha költözésük hírére akadna még ember, aki csatlakozna hozzájuk, de az erőd az egyetlen hely, amiről tud?*
~Én is megszerettem, bár nem régóta vagyok itt. Mit érezhetsz most, hogy a pusztulásában látod az egyetlen megoldást!?~
*Akárhogy is, de az elkeseredettség kiviláglik Kagan elméjéből, még akkor is, ha tagadja.
Ha a kérdés jogosságával nem sikerült meggyőznie a vezért arról, hogy nem a legmegfelelőbb utat választotta az erőd osztályrészéül, akkor természetesen nem győzködi tovább, hanem végrehajtja Kagan utasítását, és elindul fát, valamint olajat gyűjteni a környék legnagyobb máglyájához, Thargarodhoz.*
*Jellemzően sikerül neki nem odaérni időben. Talán fenékbe is fogja billenteni Kagan, hiszen nem az a baj, hogy ő késik, hanem, hogy pont akkor teszi ezt, mikor a Vezér meg siet. Szép számban gyűltek már össze a thargok, bár kicsit megnyugvással tölti el, hogy nem ő az utolsóként érkező, sokan egyáltalán nem érkeznek meg. Legalábbis addig nem, míg Kagan kiosztja a feladatokat.
Valahol az első mondat elhangzása után toppan be, s így szerencsére még éppen elcsípi a róla szóló részt. Kellően meg is lepődik rajta.*
~Megjegyezte a teljes nevemet!?~
*Eddig egyszerűen "Tripla A"-ként emlegette, vagy szimplán csak Aletai volt. Na de várjuk! Van ennek árnyoldala is...*
~Miért csak az enyémet mondta ki végig!?~
*Inkább nem hívja fel a figyelmét a vezérnek azzal, hogy ezt az apróságot megkérdezi, meg a feladatok végrehajtása szempontjából nem is olyan fontos. Ha valami rossz, vagy épp jó fát tett a tűzre a félvér, akkor Kagan úgy is említeni fogja neki személyesen.*
-Értettem, és jó reggelt mindenkinek!
*Nyugtázza Kagan szavait, miközben megpróbál mindenféle információt elraktározni, ami fontos lehet védelmi szempontból.*
~Elővéd leszünk hát, s elsődleges feladatom Kagan mellett lesz. Legalább meg tudom védeni! Az egyik legértékesebb személy, hiszen ő vezeti az egész költözést.~
*Bár nem tud olyat mondani, aki ellenérdekelt abban, hogy a tharg nép kivonuljon az ismert világból, de ha mégis akad valaki, akkor Kagan likvidálásával meg is tudja akadályozni. Nem árt majd résen lenni, bár Aletai nincs telve üldözési mániával, s így a figyelmének a jelentős részét az aktuálisan kiszabott feladatra fordítja majd.
A helyzet vázolása, valamint a feladatok kiosztása után az orgyilkosnak nincs kérdése, csak egyetlen egy.*
-Nem lenne jobb helyőrséget felállítani, hogy meg legyen a diplomáciai, vagy másmilyen kapcsolatunk Lanawinben? Sokan ismerik ezt a helyet, talán, mint egyedüli kapcsolatot velünk, használnák is.
*Talán az ehhez hasonló kérdezősködéssel vívta ki magának azt a szerencsés helyzetet, hogy Kagan megjegyezte a pontos nevét.
Mindenesetre nem bánja. Nem egy vélemény nélküli katona, s semmiképp nem támogatja, hogy amit olyan sok év alatt felépített a törzs, azt porrá égessék. Mi lesz, ha változnak az idők és orgyilkosi megbízással kell visszatérnie Artheniorba? Kiváló menedék lehet akkor az erőd. Vagy mi van, ha költözésük hírére akadna még ember, aki csatlakozna hozzájuk, de az erőd az egyetlen hely, amiről tud?*
~Én is megszerettem, bár nem régóta vagyok itt. Mit érezhetsz most, hogy a pusztulásában látod az egyetlen megoldást!?~
*Akárhogy is, de az elkeseredettség kiviláglik Kagan elméjéből, még akkor is, ha tagadja.
Ha a kérdés jogosságával nem sikerült meggyőznie a vezért arról, hogy nem a legmegfelelőbb utat választotta az erőd osztályrészéül, akkor természetesen nem győzködi tovább, hanem végrehajtja Kagan utasítását, és elindul fát, valamint olajat gyűjteni a környék legnagyobb máglyájához, Thargarodhoz.*
5241. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-06-22 16:42:49
Üzenet elküldve: 2015-06-22 16:42:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Őrségszervezés //
*Az elégedetlenkedő gondolatok birtokosainak az a szerencse (vagy talán elővigyázatosság) jut ki, hogy a Khan irányába kelt véleményüket megtartják maguknak. Ha nem így történne, akkor a félszeműnek takaros sorba kellene állítania őket és egyenként pofán verni az összeset, kifejezvén ezzel legmélyebb érzéseit a visszatartott szavakkal kapcsolatban. Ami az érdemeket illeti, felőle akár Arthenior alapítóinak is mondhatnák magukat az emberek, hitelesség kérdésében egyik ember éppen annyira lehet az állított személy mint egy másik. A múltban szerzett „dicsőségnek” megvan az a rossz tulajdonsága, hogy gyakran nincsen pedigréje, márpedig annak hiányában bármely szó lehet akár igaz is. Egy közös vonása azonban valós és vélt szavaknak egyaránt van: bizonyság híján olyanok, mint a szabadon eresztett szellentés.
A hierarchia tisztázása és tiszteletben tartása sem új keletű dolog, a hatékony egységet gyakran ez az „apróság” teszi ütőképessé. Még akkor is, ha a másik felet történetesen képzettebb személyek alkotják az egyén szintjén. Csapatmunka híján nem lesznek képesek átlépni saját korlátaik felett. Khanban nincsenek illúziók, ahhoz elég régóta játszik már ugyanazon a hangszeren. Nem kell barátokká lenniük egy effektív mag kialakításához. A legtöbbjük valószínűleg ezt mondhatja választott hivatásának, elvárható volna hát, hogy annak megfelelően, professzionálisan kezeljék az abban felmerülő problémákat, s ne vigyék az egyéni önérzet szintjére. A katona munkája sem más mint a színházi aktoré vagy a földeken dolgozó parasztoké, csak az ő szerszáma az a mechanizmus amely a harctéren az ösztöneit irányítja.
De nem számít már ez egyébként sem, mert Gabrien a helyébe lép és a nem tisztázott kérdéseket rendbe teszi. Furcsa beismernie, hogy kettejük közül most a hóhajú jár el megfontoltabban. A rókaképű ritkán tartja célravezetőnek a szájbarágós ügymeneteket, kivált, ha egy épp frissen szerveződő seregről van szó. Ellenben, máris felírhat egy okot a lista azon oldalára, amelyen az áll, hogy „miért volt Gabrien jó választás vezetőnek”. Az emberóriás, tanultabb fő lévén jobban lavírozik az olyan helyzetekben, amilyen a mostani is. Alapvetőbb megértése esik az emberi jellemekben és nem enged uralmat maga felett indulatainak (legalábbis nem mindig). Ezt olyan kvalitásnak látja, amelynek ő híján van, emiatt teljes bizonysággal merné vállalni azt, hogy ő maga képtelen volna betölteni felelősségteljesen a tisztet. A potenciális vezetettek szerencséjére, ez még csak kilátásba sem került.
Ahogyan a még hiányzókról sejtette, lassan megérkeznek ők is az eligazításra. A törzs azon tagjai, akik a felderítőkhöz soroltattak valószínűleg Harath-szal egyeztetnek (mivel Khan nem tud arról, hogy az ő vezetésüket Kagan személyesen vállalta). Moranshe és Hrothgaar is befutnak, még épp időben, hogy ne maradjanak le semmi érdemiről.
Amit aztán a parancsnok megoszt velük, azt letisztult és követhető módon teszi. Pontos fogalommal arról, hogy milyen hosszú is lesz az útjuk, talán senki nem bír, de a felvázolt beosztások alapján (és feltételezve, hogy komolyabb-hosszabb megállóra nem lesz szükség) problémamentesen végigvihető. Az elképzelés szerint, hogy íjászok kerülnek néhány szekérre szűkül máris azoknak köre, akik lóháton biztosítják majd elölről-hátulról a menetet. Khan nem lesz a lövészek között, pocsékul bánik bármilyen célzófegyverrel. Úgy gondolja, hogy a fennmaradó pozíciókat is folyamatosan cserélni fogják az éberség fenntartása érdekében. Egyelőre viszont bőven elegendő annyit tudniuk, hogy miképp fognak elhelyezkedni. Különben is, a felderítőket egyfajta külső védőhálónak tekinti Khan, így a vésznek (érkezzen bármilyen formában) először rajtuk kell átjutnia, és ha ez sikerül, akkor az ő feladatuk, hogy általuk egy nehezebben emészthetővel találja szemben magát.
Annak megerősítéseként, hogy őtőle kerülnek majd kiosztásra azok az elsősegélypakkok, bólint. Ennek érdekében (is) még Lia után kell mennie, hisz szabadon tölthető perce valószínűleg a gyógyítónak sem volt ma. Khannak nincs kérdése, megértésre talált a parancsnok szava nála. Elbocsátásukkor először az Ispotályba indul, feltételezve, hogy Lia visszatért már a folyópartról.*
// Napváltás – Reggel //
*A lányt végül nem a füvészsátorban, hanem az általuk felpakolt szekerek egyikén leli, amint cókmókját ölelve horpaszt egy hordónak dőlve. Az éjszakák és hajnalok csalfák Amon Ruadhon, idekint falak híján még kora nyáron is képes csípni a levegő. Így, amikor aznapi teendőit végleg letudhatta már, kézbe fogja a nála jóval apróbb termetű lányt, hogy decens derékaljon pihenhesse ki magát a következő reggelig. Jobb ötlet híján saját sátrában helyezi el Liát, próbálván arra ügyelni, hogy ne költse föl feleslegesen. A földre terítve akad neki jó néhány bundája, azokon is fog olyan jó pihenése esni, mint az „ágyában”. Ám a Tharg fennsíkon valószínűleg az utolsók között lesz, akik röviden tartó álomra hajtják fejüket. Olyan gyorsan történt esett meg minden, hogy a most általa viselt és rég látott felszerelést nem volt alkalma értékéhez mérten kezelni. Fegyverolajjal itatott kendőt húz végig újra és újra az egyébként is makulátlan acélon, s nem tesz különbül a páncélzattal sem. Nadrágra és egyszerű szabású ingre vetkőzik, lábairól lerúgja az egész nap hordott csizmákat és egy lavórnyi vízben megmosdik. Jó ideig ez lesz az utolsó tisztességes „fürdése”. A gondolat megmosolyogtatja, felködlik neki egy nem túl régen tett és még teljesületlen ígéret.*
~ Rézből lesz és sárkányt fog ábrázolni. ~
*Éjközépet követően borít csak homályt másik szemére is, hogy erőt gyűjtsön az előtte álló próbatételhez. Ha addig nem tette volna meg, Liát biztosan meg fogja lepni, hogy hova került az éjszaka során, hajnalban azonban a zsoldos ismerős arca talán megnyugtatására fog szolgálni.*
- Remélem jól aludtál, mert egy darabig egyikünk sem fog. Jó reggelt! - *Elmondja, hogy szüksége van a gyógykészítményekre is, mert az indulás előtt szét kell osztania a harcosok között. Megkéri Liát, hogy azokat hozza el az Ispotályból, amíg ő felszerelkezik. Feketére festett lábszár- és alkarvédők kerülnek rögzítésre, a sólyomvért fölé a merevített gallérú, kék tunikát húzza, fegyverövére kerül a mesterkard, a magával vinni szándékozott tárgyak maradékát pedig már elkészítette és lovának nyeregtáskáiban és/vagy valamelyik szekérre pakolta. Magához még vizet fog venni az útra, arra mindennél nagyobb szükségük lesz. Megvárja, hogy Lia visszatérjen hozzá, mielőtt a Párbaj Köréhez menne.*
- Szeretném, ha velem jönnél a csomagosztáshoz. Elmondhatsz talán néhány dolgot a használatukkal kapcsolatban, amire mi nem biztos, hogy gondolnánk. - *Ha Lia eleget tesz kérésének, akkor Gabriennek kérdeznie sem kell majd a dologról, mert azonmód kiosztásra kerülhetnek a szütyők, némi instrukcióval is megtámogatva adott esetben.
A készülődés perceiben arcán érzi azt a hűs szelet, ami kelet irányából tör rájuk.*
*Az elégedetlenkedő gondolatok birtokosainak az a szerencse (vagy talán elővigyázatosság) jut ki, hogy a Khan irányába kelt véleményüket megtartják maguknak. Ha nem így történne, akkor a félszeműnek takaros sorba kellene állítania őket és egyenként pofán verni az összeset, kifejezvén ezzel legmélyebb érzéseit a visszatartott szavakkal kapcsolatban. Ami az érdemeket illeti, felőle akár Arthenior alapítóinak is mondhatnák magukat az emberek, hitelesség kérdésében egyik ember éppen annyira lehet az állított személy mint egy másik. A múltban szerzett „dicsőségnek” megvan az a rossz tulajdonsága, hogy gyakran nincsen pedigréje, márpedig annak hiányában bármely szó lehet akár igaz is. Egy közös vonása azonban valós és vélt szavaknak egyaránt van: bizonyság híján olyanok, mint a szabadon eresztett szellentés.
A hierarchia tisztázása és tiszteletben tartása sem új keletű dolog, a hatékony egységet gyakran ez az „apróság” teszi ütőképessé. Még akkor is, ha a másik felet történetesen képzettebb személyek alkotják az egyén szintjén. Csapatmunka híján nem lesznek képesek átlépni saját korlátaik felett. Khanban nincsenek illúziók, ahhoz elég régóta játszik már ugyanazon a hangszeren. Nem kell barátokká lenniük egy effektív mag kialakításához. A legtöbbjük valószínűleg ezt mondhatja választott hivatásának, elvárható volna hát, hogy annak megfelelően, professzionálisan kezeljék az abban felmerülő problémákat, s ne vigyék az egyéni önérzet szintjére. A katona munkája sem más mint a színházi aktoré vagy a földeken dolgozó parasztoké, csak az ő szerszáma az a mechanizmus amely a harctéren az ösztöneit irányítja.
De nem számít már ez egyébként sem, mert Gabrien a helyébe lép és a nem tisztázott kérdéseket rendbe teszi. Furcsa beismernie, hogy kettejük közül most a hóhajú jár el megfontoltabban. A rókaképű ritkán tartja célravezetőnek a szájbarágós ügymeneteket, kivált, ha egy épp frissen szerveződő seregről van szó. Ellenben, máris felírhat egy okot a lista azon oldalára, amelyen az áll, hogy „miért volt Gabrien jó választás vezetőnek”. Az emberóriás, tanultabb fő lévén jobban lavírozik az olyan helyzetekben, amilyen a mostani is. Alapvetőbb megértése esik az emberi jellemekben és nem enged uralmat maga felett indulatainak (legalábbis nem mindig). Ezt olyan kvalitásnak látja, amelynek ő híján van, emiatt teljes bizonysággal merné vállalni azt, hogy ő maga képtelen volna betölteni felelősségteljesen a tisztet. A potenciális vezetettek szerencséjére, ez még csak kilátásba sem került.
Ahogyan a még hiányzókról sejtette, lassan megérkeznek ők is az eligazításra. A törzs azon tagjai, akik a felderítőkhöz soroltattak valószínűleg Harath-szal egyeztetnek (mivel Khan nem tud arról, hogy az ő vezetésüket Kagan személyesen vállalta). Moranshe és Hrothgaar is befutnak, még épp időben, hogy ne maradjanak le semmi érdemiről.
Amit aztán a parancsnok megoszt velük, azt letisztult és követhető módon teszi. Pontos fogalommal arról, hogy milyen hosszú is lesz az útjuk, talán senki nem bír, de a felvázolt beosztások alapján (és feltételezve, hogy komolyabb-hosszabb megállóra nem lesz szükség) problémamentesen végigvihető. Az elképzelés szerint, hogy íjászok kerülnek néhány szekérre szűkül máris azoknak köre, akik lóháton biztosítják majd elölről-hátulról a menetet. Khan nem lesz a lövészek között, pocsékul bánik bármilyen célzófegyverrel. Úgy gondolja, hogy a fennmaradó pozíciókat is folyamatosan cserélni fogják az éberség fenntartása érdekében. Egyelőre viszont bőven elegendő annyit tudniuk, hogy miképp fognak elhelyezkedni. Különben is, a felderítőket egyfajta külső védőhálónak tekinti Khan, így a vésznek (érkezzen bármilyen formában) először rajtuk kell átjutnia, és ha ez sikerül, akkor az ő feladatuk, hogy általuk egy nehezebben emészthetővel találja szemben magát.
Annak megerősítéseként, hogy őtőle kerülnek majd kiosztásra azok az elsősegélypakkok, bólint. Ennek érdekében (is) még Lia után kell mennie, hisz szabadon tölthető perce valószínűleg a gyógyítónak sem volt ma. Khannak nincs kérdése, megértésre talált a parancsnok szava nála. Elbocsátásukkor először az Ispotályba indul, feltételezve, hogy Lia visszatért már a folyópartról.*
// Napváltás – Reggel //
*A lányt végül nem a füvészsátorban, hanem az általuk felpakolt szekerek egyikén leli, amint cókmókját ölelve horpaszt egy hordónak dőlve. Az éjszakák és hajnalok csalfák Amon Ruadhon, idekint falak híján még kora nyáron is képes csípni a levegő. Így, amikor aznapi teendőit végleg letudhatta már, kézbe fogja a nála jóval apróbb termetű lányt, hogy decens derékaljon pihenhesse ki magát a következő reggelig. Jobb ötlet híján saját sátrában helyezi el Liát, próbálván arra ügyelni, hogy ne költse föl feleslegesen. A földre terítve akad neki jó néhány bundája, azokon is fog olyan jó pihenése esni, mint az „ágyában”. Ám a Tharg fennsíkon valószínűleg az utolsók között lesz, akik röviden tartó álomra hajtják fejüket. Olyan gyorsan történt esett meg minden, hogy a most általa viselt és rég látott felszerelést nem volt alkalma értékéhez mérten kezelni. Fegyverolajjal itatott kendőt húz végig újra és újra az egyébként is makulátlan acélon, s nem tesz különbül a páncélzattal sem. Nadrágra és egyszerű szabású ingre vetkőzik, lábairól lerúgja az egész nap hordott csizmákat és egy lavórnyi vízben megmosdik. Jó ideig ez lesz az utolsó tisztességes „fürdése”. A gondolat megmosolyogtatja, felködlik neki egy nem túl régen tett és még teljesületlen ígéret.*
~ Rézből lesz és sárkányt fog ábrázolni. ~
*Éjközépet követően borít csak homályt másik szemére is, hogy erőt gyűjtsön az előtte álló próbatételhez. Ha addig nem tette volna meg, Liát biztosan meg fogja lepni, hogy hova került az éjszaka során, hajnalban azonban a zsoldos ismerős arca talán megnyugtatására fog szolgálni.*
- Remélem jól aludtál, mert egy darabig egyikünk sem fog. Jó reggelt! - *Elmondja, hogy szüksége van a gyógykészítményekre is, mert az indulás előtt szét kell osztania a harcosok között. Megkéri Liát, hogy azokat hozza el az Ispotályból, amíg ő felszerelkezik. Feketére festett lábszár- és alkarvédők kerülnek rögzítésre, a sólyomvért fölé a merevített gallérú, kék tunikát húzza, fegyverövére kerül a mesterkard, a magával vinni szándékozott tárgyak maradékát pedig már elkészítette és lovának nyeregtáskáiban és/vagy valamelyik szekérre pakolta. Magához még vizet fog venni az útra, arra mindennél nagyobb szükségük lesz. Megvárja, hogy Lia visszatérjen hozzá, mielőtt a Párbaj Köréhez menne.*
- Szeretném, ha velem jönnél a csomagosztáshoz. Elmondhatsz talán néhány dolgot a használatukkal kapcsolatban, amire mi nem biztos, hogy gondolnánk. - *Ha Lia eleget tesz kérésének, akkor Gabriennek kérdeznie sem kell majd a dologról, mert azonmód kiosztásra kerülhetnek a szütyők, némi instrukcióval is megtámogatva adott esetben.
A készülődés perceiben arcán érzi azt a hűs szelet, ami kelet irányából tör rájuk.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094