Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 494 (9861. - 9880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9880. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-04-03 23:51:06
Üzenet elküldve: 2022-04-03 23:51:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
*Mordul egyet, mert bár Leának igaza van az ő szemszögéből, de nem veszi jól, ha ostobának nézik.*
- Mit vársz tőlem? Ha azt venném észre, hogy engednél Sa'Tereth követelésének akkor végezzek veled?
*Inkább nem teszi fel a kérdést, hogy fordított esetben Lea hajlandó lenne-e erre, mert attól tart, hogy fájna neki a válasz. Bármennyire is kemény, harcedzett embernek tartja magát, azt pontosan tudja, hogy Lea ebben a keménységben felveszi vele a harcot. Le is pipálja. Amikor pedig Lea a többi feltámadottról beszél, majdhogynem el is engedi a füle mellett. Azok egy fikarcnyit nem érdeklik. Azok a wegtoreniek sem, akik vádakkal illették a szerelmét. Üres szavak és ha ennél többre is vetemednének, úgy hamarosan könyöröghetnek a vérúrnak, hogy az ő életüket is adja vissza.*
- Hogyan használhatná fel ellened? *kérdez vissza a kancellárra* Bemószerol a sötét istennek, hogy ki akarod játszani?
*Megcsóválja a fejét.*
- Az teljesen rendben van, hogy nem bízol benne, furcsa alak. De ki tudja, hogy mióta szolgálja a Vashegyet. Kagant sem árulta el soha. Tudod, hogy mit gondolok, miért nem? Mert félt tőle. Vannak erényei...
*Elmosolyodik, mert neki is olyan dolgok ugranak be elsőre a kancellárról amiket rendszerint nem sorolnak az erények közé.*
- Nem azok. *nyomja meg az azok szót még mindig mosolyogva* De valóban eszes ember, komoly tudással. Legalábbis ahogy én látom. Ez pedig hasznunkra lehet. Mert téged sem fog elárulni, pontosan azért, amiért Kagannal sem tette. Tudnia kell, hogy abban az esetben a halál lenne a legjobb dolog ami történne vele. És bár nem tudom, hogy Habrertus melyik istennek hódol imáival - ha hódol egyáltalán - de arra mérget vennék, hogy nem Sa'Tereth az.
*Lea ötletére tétován megvonja a vállát.*
- Úgy tudom, hogy Synmirán elementaristák vannak. De ebben nem vagyok biztos, és egy próbát megér...
*Ahogy átölelik egymást, elnéz a másik válla felett, úgy mered az ajtóra mintha onnan várna segítséget.*
- Nincs megoldás? Azért még ne temesd magad.
*Ebben a helyzetben Lea nem láthatja, hogy megkeményedik az arca. Eszébe jut valami, ami mégis kiutat jelenthet, de ezt persze nem köti Lea orrára. Biztos benne, hogy heves tiltakozás lenne a válasz. Rosszabb esetben az iméntihez hasonló szelíd korholás. Arra gondol, hogy a thargok között ő esetleg még jobban Sa'Tereth bögyében van. Hiszen egyszer kijátszotta a sötét istent, amikor a Vérkertben összeakaszkodott egy félistenével vagy akármi is volt az. Esélyes, hogy a vérúr ezt nem felejtette el és ha tényleg nincs más megoldás, ezt megpróbálhatja felhasználni.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
*Mordul egyet, mert bár Leának igaza van az ő szemszögéből, de nem veszi jól, ha ostobának nézik.*
- Mit vársz tőlem? Ha azt venném észre, hogy engednél Sa'Tereth követelésének akkor végezzek veled?
*Inkább nem teszi fel a kérdést, hogy fordított esetben Lea hajlandó lenne-e erre, mert attól tart, hogy fájna neki a válasz. Bármennyire is kemény, harcedzett embernek tartja magát, azt pontosan tudja, hogy Lea ebben a keménységben felveszi vele a harcot. Le is pipálja. Amikor pedig Lea a többi feltámadottról beszél, majdhogynem el is engedi a füle mellett. Azok egy fikarcnyit nem érdeklik. Azok a wegtoreniek sem, akik vádakkal illették a szerelmét. Üres szavak és ha ennél többre is vetemednének, úgy hamarosan könyöröghetnek a vérúrnak, hogy az ő életüket is adja vissza.*
- Hogyan használhatná fel ellened? *kérdez vissza a kancellárra* Bemószerol a sötét istennek, hogy ki akarod játszani?
*Megcsóválja a fejét.*
- Az teljesen rendben van, hogy nem bízol benne, furcsa alak. De ki tudja, hogy mióta szolgálja a Vashegyet. Kagant sem árulta el soha. Tudod, hogy mit gondolok, miért nem? Mert félt tőle. Vannak erényei...
*Elmosolyodik, mert neki is olyan dolgok ugranak be elsőre a kancellárról amiket rendszerint nem sorolnak az erények közé.*
- Nem azok. *nyomja meg az azok szót még mindig mosolyogva* De valóban eszes ember, komoly tudással. Legalábbis ahogy én látom. Ez pedig hasznunkra lehet. Mert téged sem fog elárulni, pontosan azért, amiért Kagannal sem tette. Tudnia kell, hogy abban az esetben a halál lenne a legjobb dolog ami történne vele. És bár nem tudom, hogy Habrertus melyik istennek hódol imáival - ha hódol egyáltalán - de arra mérget vennék, hogy nem Sa'Tereth az.
*Lea ötletére tétován megvonja a vállát.*
- Úgy tudom, hogy Synmirán elementaristák vannak. De ebben nem vagyok biztos, és egy próbát megér...
*Ahogy átölelik egymást, elnéz a másik válla felett, úgy mered az ajtóra mintha onnan várna segítséget.*
- Nincs megoldás? Azért még ne temesd magad.
*Ebben a helyzetben Lea nem láthatja, hogy megkeményedik az arca. Eszébe jut valami, ami mégis kiutat jelenthet, de ezt persze nem köti Lea orrára. Biztos benne, hogy heves tiltakozás lenne a válasz. Rosszabb esetben az iméntihez hasonló szelíd korholás. Arra gondol, hogy a thargok között ő esetleg még jobban Sa'Tereth bögyében van. Hiszen egyszer kijátszotta a sötét istent, amikor a Vérkertben összeakaszkodott egy félistenével vagy akármi is volt az. Esélyes, hogy a vérúr ezt nem felejtette el és ha tényleg nincs más megoldás, ezt megpróbálhatja felhasználni.*
9879. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-31 19:00:46
Üzenet elküldve: 2022-03-31 19:00:46
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Nem érted, igaz?
*Úgy mosolyodik el, mint anya mosolyogna a gyermekére, aki valami bődületes marhaságot kérdezett, de annyira cuki, hogy meg kell zabálni.*
- Ez nem ajándék, nem szívjóság, nem kegy. De meg kell hagyni, hogy a vérúr ért a humorhoz. Mennyire ironikus, hogy legnagyobb ellenlábasát kötné magához?!
*Régóta töpreng azon, hogy miért is választotta őt a vérúr, de mindig csak arra tud gondolni, hogy pont amiatt, amit most felvezetett. Lea is azért takarózott Artheniorban Eeyr kegyével, mert azt gondolta, hogy a magyarázat, amit adott, minden körülmények között megállja a helyét. Most is így gondolja egyébként.*
- Tudom, hogy meg fognak jelenni mások is. A Pintyben is volt valami wegtoreni, akit a többi wegtoreni ölt meg, már legalábbis úgy tűnt, hogy ilyesmi történt. Persze kikérték maguknak, hogy vádaskodom.
*Mosolya eléggé gonosszá válik.*
- Gyönyörködtet a kettős mérce, ők bezzeg megvádolhattak azzal, hogy Arthenioron bosszút állni tértem vissza...
*Bosszantó ügy volt, túl sokáig elhúzódott, túl sok türelmét emésztette fel.*
- Kizárt, hogy a kancellárnak eláruljuk a teljes igazságot. Szerinted hány szempillantás alatt használná fel ellenem? Nem, ha valaki sosem tudhatja meg, akkor az ő...
*Ez az egy biztos, minden más nagyon képlékeny, de az, hogy Hubiban fikarcnyit sem bízik, na az biztos. Van ami akkor sem változik, ha az ember meghal, majd valami istenség vicces kedve miatt feltámad.*
- Laor-Laor... A feltétel egyszerű, visszakaptam az életem, cserébe egy életet kell adnom.
*Rázza a fejét, Laor szemlátomást tényleg nem érti, vagy nem akarja érteni, vagy annyira akarja, hogy legyen megoldás, hogy vak a tényekre.*
- Sokak vére tapad a kezemhez. Ellenségeink vére, az apámé, de még őket sem áldoztam volna fel a vérúr oltárán. Nem okoz gondot, ha ölnöm kell, de az ő kedvéért soha nem fogom megtenni. Ha pedig nem teszem meg, akkor visszaveszi azt, amit adott.
*Életük valószínűleg leggyengédebb pillanatait élik most át, ő térdel és a férfi mellette guggol, átölelik egymást. Lea pedig ebben a pillanatban megérti, hogy nem Laor volt a megfelelő ember arra, hogy megossza ezt vele, meg a kérését. Tudnia kellett volna előre, hogy Laor nem lesz hajlandó rá. Más esetben sóhajtana, a fejét rázná, most nem tesz ilyet, az ölelésből mindenesetre kibontakozik, feláll, kezében nemsokára újra ott a hajkefe.*
- Nincs megoldás. Nem akarom, hogy legyőzzön, de nincs kétségem afelől, hogy le fog. Nem tudom, hogy meddig tudok ellenállni a vágynak? És ha már nem tudok, akkor vajon ki esik áldozatul?
*Próbál Laor lelkiismeretére hatni kicsit, végül is az érzelmi zsarolás a legtöbbször beválik.*
- Azt hiszem, hogy eeyrista mágusokra van szükségünk. Vannak Synmirán ilyenek? Ha nem, akkor képeznünk kell.
*Persze nem arra gondol, hogy a maga megmentése miatt kell így tenniük, hanem a világ megmentése miatt.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Nem érted, igaz?
*Úgy mosolyodik el, mint anya mosolyogna a gyermekére, aki valami bődületes marhaságot kérdezett, de annyira cuki, hogy meg kell zabálni.*
- Ez nem ajándék, nem szívjóság, nem kegy. De meg kell hagyni, hogy a vérúr ért a humorhoz. Mennyire ironikus, hogy legnagyobb ellenlábasát kötné magához?!
*Régóta töpreng azon, hogy miért is választotta őt a vérúr, de mindig csak arra tud gondolni, hogy pont amiatt, amit most felvezetett. Lea is azért takarózott Artheniorban Eeyr kegyével, mert azt gondolta, hogy a magyarázat, amit adott, minden körülmények között megállja a helyét. Most is így gondolja egyébként.*
- Tudom, hogy meg fognak jelenni mások is. A Pintyben is volt valami wegtoreni, akit a többi wegtoreni ölt meg, már legalábbis úgy tűnt, hogy ilyesmi történt. Persze kikérték maguknak, hogy vádaskodom.
*Mosolya eléggé gonosszá válik.*
- Gyönyörködtet a kettős mérce, ők bezzeg megvádolhattak azzal, hogy Arthenioron bosszút állni tértem vissza...
*Bosszantó ügy volt, túl sokáig elhúzódott, túl sok türelmét emésztette fel.*
- Kizárt, hogy a kancellárnak eláruljuk a teljes igazságot. Szerinted hány szempillantás alatt használná fel ellenem? Nem, ha valaki sosem tudhatja meg, akkor az ő...
*Ez az egy biztos, minden más nagyon képlékeny, de az, hogy Hubiban fikarcnyit sem bízik, na az biztos. Van ami akkor sem változik, ha az ember meghal, majd valami istenség vicces kedve miatt feltámad.*
- Laor-Laor... A feltétel egyszerű, visszakaptam az életem, cserébe egy életet kell adnom.
*Rázza a fejét, Laor szemlátomást tényleg nem érti, vagy nem akarja érteni, vagy annyira akarja, hogy legyen megoldás, hogy vak a tényekre.*
- Sokak vére tapad a kezemhez. Ellenségeink vére, az apámé, de még őket sem áldoztam volna fel a vérúr oltárán. Nem okoz gondot, ha ölnöm kell, de az ő kedvéért soha nem fogom megtenni. Ha pedig nem teszem meg, akkor visszaveszi azt, amit adott.
*Életük valószínűleg leggyengédebb pillanatait élik most át, ő térdel és a férfi mellette guggol, átölelik egymást. Lea pedig ebben a pillanatban megérti, hogy nem Laor volt a megfelelő ember arra, hogy megossza ezt vele, meg a kérését. Tudnia kellett volna előre, hogy Laor nem lesz hajlandó rá. Más esetben sóhajtana, a fejét rázná, most nem tesz ilyet, az ölelésből mindenesetre kibontakozik, feláll, kezében nemsokára újra ott a hajkefe.*
- Nincs megoldás. Nem akarom, hogy legyőzzön, de nincs kétségem afelől, hogy le fog. Nem tudom, hogy meddig tudok ellenállni a vágynak? És ha már nem tudok, akkor vajon ki esik áldozatul?
*Próbál Laor lelkiismeretére hatni kicsit, végül is az érzelmi zsarolás a legtöbbször beválik.*
- Azt hiszem, hogy eeyrista mágusokra van szükségünk. Vannak Synmirán ilyenek? Ha nem, akkor képeznünk kell.
*Persze nem arra gondol, hogy a maga megmentése miatt kell így tenniük, hanem a világ megmentése miatt.*
9878. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-31 13:55:44
Üzenet elküldve: 2022-03-31 13:55:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
*Kicsit aggódott, hogy Lea fülébe esetleg olyan alaptalan pletykák jutottak el, miszerint nagy gyászában fűvel-fával próbált vigasztalódni. Egy dolog, hogy ez nem igaz, de ha Lea komolyan veszi az ilyesmit, amilyen hirtelen természetű, örülhet ha a torkát vágja le. Rosszabb esetben a farkát le. Ezért is kis értetlenséggel figyeli, ahogy Lea finom női fehérneműket töm az Eeyr festmény hűlt helyén éktelenkedő nyílásoka. Az ő meglátása szerint eddig műveltek olyasmit amit nem kellene idegen tekinteteknek követniük, de nem szól semmit. Tulajdonképpen egészen a végéig nem szól semmit. A mosoly is lassan hervad le az arcáról, ahogy egyre súlyosabb részletek derülnek ki. Ezek egy részét nem is érti. Nem igazán tudja felfogni például, hogy Sa'Tereth-nek miért jutna eszébe éppen Leába életet lehelni? Hiszen legutóbbi próbálkozása Lanawinon nem kis részben a thargok ellenállásán bukott el. Bőven lenne oka neheztelni a Vashegyre, nemhogy visszaadni neki egyik ikonikus alakját. Még akkor sincs sok értelme, ha nem ingyen tette. A jó kancellár feláldozásának ötletére azért csak elmosolyodik megint, de amikor Aenae is szóba kerül, megrázza a fejét. Végül pedig bólint egyet amikor Lea talpra ugrik és azt mondja, hogy ennek titokban kell maradnia. A részleteket ismerve ő is így gondolja. Aztán pedig leesik az álla, mert nem igazán hiszi el, hogy Lea mit művel.*
- Nem hiszem, hogy viccelnél, pedig semmi értelme annak amit mondasz.
*Odaguggol Lea mellé és átfogja a vállát.*
- Miért lenne Sa'Tereth ilyen jó hozzánk?
*Kis ideig hallgat, de ahogy maga is mondta, nem nagyon talál okot arra, hogy kételkedjen az elhangzottakban.*
- Nem mondom el senkinek, efelől ne aggódj! Bár ha úgy van ahogy mondod, és veled sokan tértek vissza a halálból akkor ez sokáig nem fog titokban maradni. Ahogy az sem, hogy ki áll az egész mögött. És igen, akkor fel kell készülni. Önjelölt vagy hivatásos inkvizítorokra.
*Akiknek természetesen kitolja majd a szemét, ha csak egy rossz pillantást vetnek Leára.*
- De egyébként is... kell lennie valami megoldásnak. Talán a kancellár hallott már ilyesmiről és tud valami módot rá, hogy miként lehet kijátszani az ilyen tisztességtelen paktumot. Vagy a synmirai mágusok. Vagy bárki, nem érdekel.
*Kis mosollyal támasztja homlokát a göndör hajú homlokához.*
- Két dolgot ígértettél meg velem, két dolgot ígérek meg. Az egyik, hogy megőrzöm a titkod. A másik pedig, hogy nem engedlek el újra. Emlékszel arra a napra a Vaskorsóban? Amikor éppen a sötét isten valamelyik kis háziállata kaszabolt össze és fél lábbal már odaát voltam. Akkor egy göndör hajú tündér - Vagy angyal? Nem is emlékszem már, hogy minek láttalak? - visszahozott. Azóta megint érdemes volt élnem, és igen, önző vagyok, de erről nem vagyok hajlandó lemondani. Ezért mondom, hogy ha van bármi megoldás, kiút, minden erőmmel azon leszek, hogy ezt megtaláljam. Kell lennie.
*Két keze közé fogja Lea arcát és a helyzethez talán kevéssé illőn majdhogynem jókedvűen mosolyog rá.*
- Nem érdekel, hogy Sa'Tereth-nek mi a terve. Itt vagy és itt fogsz maradni. A sötét istennek pedig ha nem tetszik, jobban teszi ha máshol próbál szerencsét. Egyszer már véres pofával kotródott el a Vashegy alól. Talán okult a leckéből.
//Laor, Lea, Hubi nincs//
*Kicsit aggódott, hogy Lea fülébe esetleg olyan alaptalan pletykák jutottak el, miszerint nagy gyászában fűvel-fával próbált vigasztalódni. Egy dolog, hogy ez nem igaz, de ha Lea komolyan veszi az ilyesmit, amilyen hirtelen természetű, örülhet ha a torkát vágja le. Rosszabb esetben a farkát le. Ezért is kis értetlenséggel figyeli, ahogy Lea finom női fehérneműket töm az Eeyr festmény hűlt helyén éktelenkedő nyílásoka. Az ő meglátása szerint eddig műveltek olyasmit amit nem kellene idegen tekinteteknek követniük, de nem szól semmit. Tulajdonképpen egészen a végéig nem szól semmit. A mosoly is lassan hervad le az arcáról, ahogy egyre súlyosabb részletek derülnek ki. Ezek egy részét nem is érti. Nem igazán tudja felfogni például, hogy Sa'Tereth-nek miért jutna eszébe éppen Leába életet lehelni? Hiszen legutóbbi próbálkozása Lanawinon nem kis részben a thargok ellenállásán bukott el. Bőven lenne oka neheztelni a Vashegyre, nemhogy visszaadni neki egyik ikonikus alakját. Még akkor sincs sok értelme, ha nem ingyen tette. A jó kancellár feláldozásának ötletére azért csak elmosolyodik megint, de amikor Aenae is szóba kerül, megrázza a fejét. Végül pedig bólint egyet amikor Lea talpra ugrik és azt mondja, hogy ennek titokban kell maradnia. A részleteket ismerve ő is így gondolja. Aztán pedig leesik az álla, mert nem igazán hiszi el, hogy Lea mit művel.*
- Nem hiszem, hogy viccelnél, pedig semmi értelme annak amit mondasz.
*Odaguggol Lea mellé és átfogja a vállát.*
- Miért lenne Sa'Tereth ilyen jó hozzánk?
*Kis ideig hallgat, de ahogy maga is mondta, nem nagyon talál okot arra, hogy kételkedjen az elhangzottakban.*
- Nem mondom el senkinek, efelől ne aggódj! Bár ha úgy van ahogy mondod, és veled sokan tértek vissza a halálból akkor ez sokáig nem fog titokban maradni. Ahogy az sem, hogy ki áll az egész mögött. És igen, akkor fel kell készülni. Önjelölt vagy hivatásos inkvizítorokra.
*Akiknek természetesen kitolja majd a szemét, ha csak egy rossz pillantást vetnek Leára.*
- De egyébként is... kell lennie valami megoldásnak. Talán a kancellár hallott már ilyesmiről és tud valami módot rá, hogy miként lehet kijátszani az ilyen tisztességtelen paktumot. Vagy a synmirai mágusok. Vagy bárki, nem érdekel.
*Kis mosollyal támasztja homlokát a göndör hajú homlokához.*
- Két dolgot ígértettél meg velem, két dolgot ígérek meg. Az egyik, hogy megőrzöm a titkod. A másik pedig, hogy nem engedlek el újra. Emlékszel arra a napra a Vaskorsóban? Amikor éppen a sötét isten valamelyik kis háziállata kaszabolt össze és fél lábbal már odaát voltam. Akkor egy göndör hajú tündér - Vagy angyal? Nem is emlékszem már, hogy minek láttalak? - visszahozott. Azóta megint érdemes volt élnem, és igen, önző vagyok, de erről nem vagyok hajlandó lemondani. Ezért mondom, hogy ha van bármi megoldás, kiút, minden erőmmel azon leszek, hogy ezt megtaláljam. Kell lennie.
*Két keze közé fogja Lea arcát és a helyzethez talán kevéssé illőn majdhogynem jókedvűen mosolyog rá.*
- Nem érdekel, hogy Sa'Tereth-nek mi a terve. Itt vagy és itt fogsz maradni. A sötét istennek pedig ha nem tetszik, jobban teszi ha máshol próbál szerencsét. Egyszer már véres pofával kotródott el a Vashegy alól. Talán okult a leckéből.
9877. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-30 15:06:59
Üzenet elküldve: 2022-03-30 15:06:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Lea (előző) életében számtalanszor előfordult már, hogy aggódnia kellett valami miatt. Gyermekkorában amiatt aggódott folyton, hogy elég jól tanul-e, hogy a szellemjáró elégedett-e vele? Mikor kicsit nagyobb lett, akkor már azon aggódott, hogy ne kelljen egy öreg törzsfőt szolgálnia. Kagan lázadása után felváltva aggódott a népért és Kaganért, Isuért, hogy a kezei között megszületett gyermekek megélik-e a következő telet. Viszonylagos nyugalma, aggodalmaktól viszonylag mentes élete csak azóta van, hogy letelepedtek itt, azóta nem nyomasztja háború, éhezés, hiszen ezek már nem részei a mindennapjainak. Persze az évek során megfordultak itt olyanok, akik miatt lehetett aggódni, például Aoneer, de akár a kancellár miatt is, aki addig kukkolja a mások nőit, leányait vagy leánytestvéreit, míg egyszer valakitől nagyobbat kap, mint annak idején a dühkezelési problémás városőrtől kapott. Vonzó gondolat Laorral ellovagolni a naplementébe, illetve vonzó gondolat lett volna azelőtt, hogy meghalt. Akkor sem tette volna meg, hiszen felelősséggel tartozik a népéért. Az a felelősség pedig csak nagyobb lett azóta.
Nem volt kétsége afelől, hogy Laor tudta, nem mond el mindent, a férfi halvány mosolyára egy halvány mosoly a válasza, nem is halvány, erőtlen. Aztán elereszti a másikat, a helyzet komolyságán némiképp csorbítani látszik az a tény, hogy nekiáll selyembugyogókat tömködni a kémlelőlyukakba.*
- Amikor magamhoz tértem, mintha ájulásból eszmélnék, tudtam, hogy kinek az akarata az, hogy újra a földön járhatok.
*Visszaül az ágyra és bár úgy érzi, hogy mindent megtett, hogy ne legyenek a beszélgetésüknek tanúi, de mégis lehalkítja a hangját.*
- Persze azt mondtam, hogy Eeyr kívánta így, de nem az ő műve. Milyen ironikus az élet és milyen ironikusak ezek az istenségek, igaz?
*Teszi fel a kérdést, amire választ ugyan nem vár, de a drámaiságnak azért ad egy löketet.*
- A sötét istenség úgy gondolta, hogy életet lehel belém. Sosem kértem volna, hogy tegye meg, de egyik istenségtől sem kérnék ilyesmit. A holtaknak nincs hely a világban.
*Elég csak erre a szobára nézni, ahonnét száműzték a holmijait.*
- De ez nem áldás, nem ajándék. A sötét isten nem adja ingyen, jóságból az életed. Életet követel érte.
*Mondandója sötét, látszik rajta, hogy nem viccel.*
- Érzem a késztetést, hogy megadjam neki, amit kíván. Szívesen kifolyatnám Habrertus vérét az oltárára, vagy Kagan fattyáét. Erős vágy, nehezen nyomom el.
*Akár viccelhetne is, de teljesen komolyan gondolja. Kézenfekvő lenne bármelyikükkel is megtenni.*
- És nem tudom, hogy meddig vagyok képes ellenállni. Nem tudom azt sem, hogy a sötét isten meddig nézi el a dacomat és veszi vissza ezt az átkos ajándékot?!
*Ebben a pillanatban Laor megértheti, hogy valójában tényleg nincsen idejük, vagy ha van is valamennyi, nem tudni, hogy mennyi.*
- De nem vagyok egyedül. Nem csak engem élesztett fel. Nem tudom, hogy hányan vannak, azt sem, hogy hányan dacolnak vele? Fel kell készülnünk.
*Ebben a pillanatban már feláll, határozottnak látszik és egyszerre tanácstalannak. Nem tudja, hogy miként is tudnak ezzel megküzdeni.*
- Meg kell ígérned két dolgot. Az első az, hogy ennek köztünk kell maradnia. A második pedig az, hogy ha látod, hogy nem bírok többé ellenállni, ha elhatalmasodott rajtam, akkor véget kell vetned ennek.
*Laor talán még el van képedve a szavain, így ha azokban értelmet nyert, akkor arra eszmélhet, hogy Lea előtte térdel és a kezeit fogva könyörög. Senkiben nem bízik, csak Laorban, Laorra az életét is rábízná és most a szó szoros értelmében is rábízza.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Lea (előző) életében számtalanszor előfordult már, hogy aggódnia kellett valami miatt. Gyermekkorában amiatt aggódott folyton, hogy elég jól tanul-e, hogy a szellemjáró elégedett-e vele? Mikor kicsit nagyobb lett, akkor már azon aggódott, hogy ne kelljen egy öreg törzsfőt szolgálnia. Kagan lázadása után felváltva aggódott a népért és Kaganért, Isuért, hogy a kezei között megszületett gyermekek megélik-e a következő telet. Viszonylagos nyugalma, aggodalmaktól viszonylag mentes élete csak azóta van, hogy letelepedtek itt, azóta nem nyomasztja háború, éhezés, hiszen ezek már nem részei a mindennapjainak. Persze az évek során megfordultak itt olyanok, akik miatt lehetett aggódni, például Aoneer, de akár a kancellár miatt is, aki addig kukkolja a mások nőit, leányait vagy leánytestvéreit, míg egyszer valakitől nagyobbat kap, mint annak idején a dühkezelési problémás városőrtől kapott. Vonzó gondolat Laorral ellovagolni a naplementébe, illetve vonzó gondolat lett volna azelőtt, hogy meghalt. Akkor sem tette volna meg, hiszen felelősséggel tartozik a népéért. Az a felelősség pedig csak nagyobb lett azóta.
Nem volt kétsége afelől, hogy Laor tudta, nem mond el mindent, a férfi halvány mosolyára egy halvány mosoly a válasza, nem is halvány, erőtlen. Aztán elereszti a másikat, a helyzet komolyságán némiképp csorbítani látszik az a tény, hogy nekiáll selyembugyogókat tömködni a kémlelőlyukakba.*
- Amikor magamhoz tértem, mintha ájulásból eszmélnék, tudtam, hogy kinek az akarata az, hogy újra a földön járhatok.
*Visszaül az ágyra és bár úgy érzi, hogy mindent megtett, hogy ne legyenek a beszélgetésüknek tanúi, de mégis lehalkítja a hangját.*
- Persze azt mondtam, hogy Eeyr kívánta így, de nem az ő műve. Milyen ironikus az élet és milyen ironikusak ezek az istenségek, igaz?
*Teszi fel a kérdést, amire választ ugyan nem vár, de a drámaiságnak azért ad egy löketet.*
- A sötét istenség úgy gondolta, hogy életet lehel belém. Sosem kértem volna, hogy tegye meg, de egyik istenségtől sem kérnék ilyesmit. A holtaknak nincs hely a világban.
*Elég csak erre a szobára nézni, ahonnét száműzték a holmijait.*
- De ez nem áldás, nem ajándék. A sötét isten nem adja ingyen, jóságból az életed. Életet követel érte.
*Mondandója sötét, látszik rajta, hogy nem viccel.*
- Érzem a késztetést, hogy megadjam neki, amit kíván. Szívesen kifolyatnám Habrertus vérét az oltárára, vagy Kagan fattyáét. Erős vágy, nehezen nyomom el.
*Akár viccelhetne is, de teljesen komolyan gondolja. Kézenfekvő lenne bármelyikükkel is megtenni.*
- És nem tudom, hogy meddig vagyok képes ellenállni. Nem tudom azt sem, hogy a sötét isten meddig nézi el a dacomat és veszi vissza ezt az átkos ajándékot?!
*Ebben a pillanatban Laor megértheti, hogy valójában tényleg nincsen idejük, vagy ha van is valamennyi, nem tudni, hogy mennyi.*
- De nem vagyok egyedül. Nem csak engem élesztett fel. Nem tudom, hogy hányan vannak, azt sem, hogy hányan dacolnak vele? Fel kell készülnünk.
*Ebben a pillanatban már feláll, határozottnak látszik és egyszerre tanácstalannak. Nem tudja, hogy miként is tudnak ezzel megküzdeni.*
- Meg kell ígérned két dolgot. Az első az, hogy ennek köztünk kell maradnia. A második pedig az, hogy ha látod, hogy nem bírok többé ellenállni, ha elhatalmasodott rajtam, akkor véget kell vetned ennek.
*Laor talán még el van képedve a szavain, így ha azokban értelmet nyert, akkor arra eszmélhet, hogy Lea előtte térdel és a kezeit fogva könyörög. Senkiben nem bízik, csak Laorban, Laorra az életét is rábízná és most a szó szoros értelmében is rábízza.*
9876. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-30 14:29:14
Üzenet elküldve: 2022-03-30 14:29:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Így még nem gondoltam végig. Köszönöm, hogy szóltál.
*Elneveti magát, mert valóban nem jutott eszébe, hogy tulajdonképpen Aenae ágyában paráználkodtak. Vannak a Vashegyen egyes szakállas illetők, akik az ilyen gondolatot módfelett érdekesnek és izgalmasnak találnák, Laor viszont majdhogynem bűntudatot érez. Aenae a lánya lehetne és kis túlzással úgy is tekint rá. Akkor pedig érthető az ellenérzése. Főleg úgy, hogy Lea nem a legmelegebb szavakkal emlékezik meg róla. Megint. Viszont pontosan ismeri Leát hozzá, hogy értelmetlennek tartsa felhívni a figyelmét Aenae erényeire és értékeire. Inkább csak úgy fordul, hogy szemben legyen a göndör hajúval. Az a mosoly nem sok jót ígért a vesszőzés említése után.
Aztán bólint egyet. Valóban, Lea elképesztő mennyiségű élelmet képes leküzdeni, sok férfi a felénél feladná. Egyszer majd megkérdezi, hogy mégis hova fér el benne, hiszen semmi sem látszik meg rajta nagyétkűségéből. Most viszont utána kéne nézni a kecskesültnek, ha még ma akarnak belőle valamit. Lea viszont hezitálni látszik, Laor pedig némán figyeli, ahogy a fésűvel babrál és úgy tűnik, mintha elmerengne. Sokért nem adná ha most a fejébe láthatna, mert bár Lea semmi ilyesmit nem említett, azért úgy érezte, hogy nincs minden rendben. Talán csak a nem mindennapi eset, a feltámadás utóhatása, de lehet más oka is. Ami most valószínűleg ki fog derülni, mert Lea váratlanul, némi fésűcsapkodás után leülteti maga mellé az ágyra. Laor pedig egy kicsit zavarba is jön. Nem a szavaktól, inkább attól, hogy ilyennek még sohasem látta a nőt. És ez egy kicsit aggasztó is.*
- Éreztem én, hogy valami nem kerek. *mosolyodik el halványan, és most már mindketten cirógatják a másik kezét* Furcsa voltál és most még inkább az vagy. Mire gondolsz, milyen baj? Mondd el, hátha találunk rá megoldást!
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Így még nem gondoltam végig. Köszönöm, hogy szóltál.
*Elneveti magát, mert valóban nem jutott eszébe, hogy tulajdonképpen Aenae ágyában paráználkodtak. Vannak a Vashegyen egyes szakállas illetők, akik az ilyen gondolatot módfelett érdekesnek és izgalmasnak találnák, Laor viszont majdhogynem bűntudatot érez. Aenae a lánya lehetne és kis túlzással úgy is tekint rá. Akkor pedig érthető az ellenérzése. Főleg úgy, hogy Lea nem a legmelegebb szavakkal emlékezik meg róla. Megint. Viszont pontosan ismeri Leát hozzá, hogy értelmetlennek tartsa felhívni a figyelmét Aenae erényeire és értékeire. Inkább csak úgy fordul, hogy szemben legyen a göndör hajúval. Az a mosoly nem sok jót ígért a vesszőzés említése után.
Aztán bólint egyet. Valóban, Lea elképesztő mennyiségű élelmet képes leküzdeni, sok férfi a felénél feladná. Egyszer majd megkérdezi, hogy mégis hova fér el benne, hiszen semmi sem látszik meg rajta nagyétkűségéből. Most viszont utána kéne nézni a kecskesültnek, ha még ma akarnak belőle valamit. Lea viszont hezitálni látszik, Laor pedig némán figyeli, ahogy a fésűvel babrál és úgy tűnik, mintha elmerengne. Sokért nem adná ha most a fejébe láthatna, mert bár Lea semmi ilyesmit nem említett, azért úgy érezte, hogy nincs minden rendben. Talán csak a nem mindennapi eset, a feltámadás utóhatása, de lehet más oka is. Ami most valószínűleg ki fog derülni, mert Lea váratlanul, némi fésűcsapkodás után leülteti maga mellé az ágyra. Laor pedig egy kicsit zavarba is jön. Nem a szavaktól, inkább attól, hogy ilyennek még sohasem látta a nőt. És ez egy kicsit aggasztó is.*
- Éreztem én, hogy valami nem kerek. *mosolyodik el halványan, és most már mindketten cirógatják a másik kezét* Furcsa voltál és most még inkább az vagy. Mire gondolsz, milyen baj? Mondd el, hátha találunk rá megoldást!
9875. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-29 19:06:35
Üzenet elküldve: 2022-03-29 19:06:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
- Mindig meglepsz. Az nem zavart, hogy az imént valaki más ágyában töcsköltünk? Jó-jó, régen az én ágyam volt, de akkor keményebb volt a matrac. Látod, baszd meg, az a fattyú még az ágyam is lecserélte. Hogy lehet egyáltalán ilyen puha ágyon aludni?
*Elhajítja a fűzőt, végül is ha Laor nem akarja, akkor ő ugyan nem fogja beleerőltetni magát egy ilyen ruhadarabba. De a megvesszőzésben határozottan van potenciál. Arca gonoszkás mosolyra húzódik. Ugyanarra gondol, amire Laor is, Laor számára a mosolyból ez egyértelmű is lehet. A mosolya még öltözködés közben sem olvad le.*
- De, tudhatnád, hogy mindig éhes vagyok.
*A tégelyt a pipereasztalra rakja, ujjai végigsimítanak a hajkefén, ami roppant drága darabnak tűnik. Persze nem fésülködne meg vele, az ágy egy dolog, de a hajkefe? Az már majdnem olyan, mintha valaki más alsóját húzná fel, amit akkor sem tenne, ha az frissen mosott és mosószappantól illatozó lenne. Felemeli és megnézi ugyan, de pár perc néma vizsgálgatás után visszarakja.*
- Milyen finom darab...
*A fattyút is finom darabnak képzeli, a finom darabok pedig alkalmatlanok arra, hogy a thargok trónján üljenek. Dühösen csapja le az ártatlan tárgyat az asztalra.*
- Laor.
*Odalép a férfihez, megfogja a kezét, ujjait az ujjai közé fonja, leül az ágy végére és magával húzza őt is.*
- Azt hiszem, hogy valami rossz fog történni. Nem tudom, hogy mikor, talán holnap, talán évek múlva, de meg fog történni. Nem fogjuk tudni elkerülni.
*Hangja szomorú és a tekintete is, ha Laor mellé ült, akkor egyik kezében tartja a férfi kezét, a másikkal simogatja azt. Szokatlanul gyengéd pillanata.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
- Mindig meglepsz. Az nem zavart, hogy az imént valaki más ágyában töcsköltünk? Jó-jó, régen az én ágyam volt, de akkor keményebb volt a matrac. Látod, baszd meg, az a fattyú még az ágyam is lecserélte. Hogy lehet egyáltalán ilyen puha ágyon aludni?
*Elhajítja a fűzőt, végül is ha Laor nem akarja, akkor ő ugyan nem fogja beleerőltetni magát egy ilyen ruhadarabba. De a megvesszőzésben határozottan van potenciál. Arca gonoszkás mosolyra húzódik. Ugyanarra gondol, amire Laor is, Laor számára a mosolyból ez egyértelmű is lehet. A mosolya még öltözködés közben sem olvad le.*
- De, tudhatnád, hogy mindig éhes vagyok.
*A tégelyt a pipereasztalra rakja, ujjai végigsimítanak a hajkefén, ami roppant drága darabnak tűnik. Persze nem fésülködne meg vele, az ágy egy dolog, de a hajkefe? Az már majdnem olyan, mintha valaki más alsóját húzná fel, amit akkor sem tenne, ha az frissen mosott és mosószappantól illatozó lenne. Felemeli és megnézi ugyan, de pár perc néma vizsgálgatás után visszarakja.*
- Milyen finom darab...
*A fattyút is finom darabnak képzeli, a finom darabok pedig alkalmatlanok arra, hogy a thargok trónján üljenek. Dühösen csapja le az ártatlan tárgyat az asztalra.*
- Laor.
*Odalép a férfihez, megfogja a kezét, ujjait az ujjai közé fonja, leül az ágy végére és magával húzza őt is.*
- Azt hiszem, hogy valami rossz fog történni. Nem tudom, hogy mikor, talán holnap, talán évek múlva, de meg fog történni. Nem fogjuk tudni elkerülni.
*Hangja szomorú és a tekintete is, ha Laor mellé ült, akkor egyik kezében tartja a férfi kezét, a másikkal simogatja azt. Szokatlanul gyengéd pillanata.*
9874. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-29 16:02:12
Üzenet elküldve: 2022-03-29 16:02:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Hm... ha balszerencsém lenne, akkor már nem élnék.
*Persze ő sem gondolja komolyan, hogy ez esetben Lea végezne vele. A göndör hajú talán nem ír naphosszat szerelmes leveleket, (ami azért is szerencse, mert Laornak csak szőrmentén sikerült elsajátítani az olvasás művészetét) nem várja repeső szívvel minden este amikor megtér a napi fárasztó népirtásból és vérengzésből és talán azt is felettébb ritkán mondja, hogy szereti. De ettől függetlenül egy pillanatig sem kételkedik benne, hogy Lea szereti. Az ilyet az ember érzi, kezitcsókolom. Néha ugyan jólesne egy kicsivel több gyengédség vagy érzelmek kimutatása, de már elfogadta, hogy Leának ez kevésbé megy. Annyi baj legyen!
A ruhabemutató alatt aztán szemügyre veszi a kis tégelyt, de lélekben vállat von: biztos valami méreg. Kis szerencsével nem Aenae és nem is ő fogja kapni. A kérdésre aztán elvigyorodik és kicsit félrebiccentett fejjel nézi, ahogy Lea magához próbálja az érdekes kialakítású fűzőt.*
- Nem. *rázza meg végül a fejét* Ki tudja, hogy ki hordta azelőtt? Meg aztán, nekem nincsenek is városi hóbortjaim. Azt mesélik, mondom, én is csak úgy hallottam, hogy finom, előkelő artheniori urak kedvelik az ilyesmit a nőkön. Mielőtt megvesszőzik a fenekük. Mármint a nők az urak fenekét.
*Itt egy pillanatra nem egészen őszinte a mosolya, mert arra gondol, hogy ezzel esetleg túlságosan magas labdát adott Leának és a sötét humorra vevő boszorkány legott vesszőért küldet. Úgyhogy ideje lenne terelni egy kicsit.*
- Nem vagy éhes?
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Hm... ha balszerencsém lenne, akkor már nem élnék.
*Persze ő sem gondolja komolyan, hogy ez esetben Lea végezne vele. A göndör hajú talán nem ír naphosszat szerelmes leveleket, (ami azért is szerencse, mert Laornak csak szőrmentén sikerült elsajátítani az olvasás művészetét) nem várja repeső szívvel minden este amikor megtér a napi fárasztó népirtásból és vérengzésből és talán azt is felettébb ritkán mondja, hogy szereti. De ettől függetlenül egy pillanatig sem kételkedik benne, hogy Lea szereti. Az ilyet az ember érzi, kezitcsókolom. Néha ugyan jólesne egy kicsivel több gyengédség vagy érzelmek kimutatása, de már elfogadta, hogy Leának ez kevésbé megy. Annyi baj legyen!
A ruhabemutató alatt aztán szemügyre veszi a kis tégelyt, de lélekben vállat von: biztos valami méreg. Kis szerencsével nem Aenae és nem is ő fogja kapni. A kérdésre aztán elvigyorodik és kicsit félrebiccentett fejjel nézi, ahogy Lea magához próbálja az érdekes kialakítású fűzőt.*
- Nem. *rázza meg végül a fejét* Ki tudja, hogy ki hordta azelőtt? Meg aztán, nekem nincsenek is városi hóbortjaim. Azt mesélik, mondom, én is csak úgy hallottam, hogy finom, előkelő artheniori urak kedvelik az ilyesmit a nőkön. Mielőtt megvesszőzik a fenekük. Mármint a nők az urak fenekét.
*Itt egy pillanatra nem egészen őszinte a mosolya, mert arra gondol, hogy ezzel esetleg túlságosan magas labdát adott Leának és a sötét humorra vevő boszorkány legott vesszőért küldet. Úgyhogy ideje lenne terelni egy kicsit.*
- Nem vagy éhes?
9873. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-28 11:08:04
Üzenet elküldve: 2022-03-28 11:08:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Vagy balszerencséd.
*Mondja Lea mosolyogva, persze ha érzelmesebb személyiség lenne, akkor megjegyezhetné, hogy neki van szerencséje Laorral. Napokig tudná sorolni, hogy tulajdonképpen mennyire hálás neki mindenért. Elsősorban azért, hogy egymásra találtak, másodsorban meg azért, hogy Laor még mindig szereti, dacára annak, hogy Kagan felesége volt és annak, hogy időközben meg is halt. Lea ugyan nem mondja sokszor - talán sosem -, de valóban szereti Laort és akkor is szeretné, ha a ajzószerekkel kéne tömnie és ráncos lenne a segge, meg a zacsija a térdéig nyúlna. Jó, a két utóbbi esetben talán nem igyekezne annyira, hogy kihámozza a ruháiból, de nyilván az ő hetyke mellei sem fognak örökké ellenállni a gravitációnak. Laor minden bizonnyal tudja, hogy így érez, anélkül, hogy ezt ki kelljen mondania. Amúgy is, jelenleg mind a pillantása, mind az érintése igen beszédes, nehezen ereszti Laort, de aztán csak megteszi.
A széttúrt ágyban heverve nézi, ahogyan a férfi öltözködik, csak bólogat neki arra, hogy hol találhatná meg a holmijait.
Várakozás közben tovább túrja a szobát, hátha megtud még valamit Kagan fattyáról, városi csitri, azok minden bizonnyal mindent leírnak a kedves naplójukba. Csalódást keltő, hogy nem talál ilyesmit, pedig ő maga régebben meglehetősen grafomán volt és mindent igyekezett leírni, amit megtanult vagy felfedezett. A rajzokat nézve irigylésre méltó, hogy a lányban megvan az a tehetség, ami őbelőle viszont hiányzott. A parfümje kellemes illatú, bár Lea ízlésének túl édes. Indokolatlan mennyiségű kence, nem mintha Lea ne élt volna ilyenekkel, de sosem gondolta volna, hogy mások - nyilván a városiak - nem ugyanazt kenik a kezükre, mint lábukra, mi a különbség?
Laor végül megérkezik, Lea pedig a kezében egy kencés tégellyel - mely nem összetévesztendő Hubi tégelyével - nézi, hogy mit is sikerült Laornak gyűjtenie. A bőr fűző kivételével mind ismerős.*
- Szeretnéd, hogy felvegyem neked?
*Méri oda maga elé a ruhadarabot, ami teljességgel idegen tőle, de hát az ő vékony-izmos teste nem is szorul ilyen városi praktikára a dereka vékonyítására. Érti ő ugyan, hogy a férfiakat kell delejezni ilyen holmikkal, de meggyőződése, hogy azt a férfit, aki csak ilyenektől indulbe, már megette a fene.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Vagy balszerencséd.
*Mondja Lea mosolyogva, persze ha érzelmesebb személyiség lenne, akkor megjegyezhetné, hogy neki van szerencséje Laorral. Napokig tudná sorolni, hogy tulajdonképpen mennyire hálás neki mindenért. Elsősorban azért, hogy egymásra találtak, másodsorban meg azért, hogy Laor még mindig szereti, dacára annak, hogy Kagan felesége volt és annak, hogy időközben meg is halt. Lea ugyan nem mondja sokszor - talán sosem -, de valóban szereti Laort és akkor is szeretné, ha a ajzószerekkel kéne tömnie és ráncos lenne a segge, meg a zacsija a térdéig nyúlna. Jó, a két utóbbi esetben talán nem igyekezne annyira, hogy kihámozza a ruháiból, de nyilván az ő hetyke mellei sem fognak örökké ellenállni a gravitációnak. Laor minden bizonnyal tudja, hogy így érez, anélkül, hogy ezt ki kelljen mondania. Amúgy is, jelenleg mind a pillantása, mind az érintése igen beszédes, nehezen ereszti Laort, de aztán csak megteszi.
A széttúrt ágyban heverve nézi, ahogyan a férfi öltözködik, csak bólogat neki arra, hogy hol találhatná meg a holmijait.
Várakozás közben tovább túrja a szobát, hátha megtud még valamit Kagan fattyáról, városi csitri, azok minden bizonnyal mindent leírnak a kedves naplójukba. Csalódást keltő, hogy nem talál ilyesmit, pedig ő maga régebben meglehetősen grafomán volt és mindent igyekezett leírni, amit megtanult vagy felfedezett. A rajzokat nézve irigylésre méltó, hogy a lányban megvan az a tehetség, ami őbelőle viszont hiányzott. A parfümje kellemes illatú, bár Lea ízlésének túl édes. Indokolatlan mennyiségű kence, nem mintha Lea ne élt volna ilyenekkel, de sosem gondolta volna, hogy mások - nyilván a városiak - nem ugyanazt kenik a kezükre, mint lábukra, mi a különbség?
Laor végül megérkezik, Lea pedig a kezében egy kencés tégellyel - mely nem összetévesztendő Hubi tégelyével - nézi, hogy mit is sikerült Laornak gyűjtenie. A bőr fűző kivételével mind ismerős.*
- Szeretnéd, hogy felvegyem neked?
*Méri oda maga elé a ruhadarabot, ami teljességgel idegen tőle, de hát az ő vékony-izmos teste nem is szorul ilyen városi praktikára a dereka vékonyítására. Érti ő ugyan, hogy a férfiakat kell delejezni ilyen holmikkal, de meggyőződése, hogy azt a férfit, aki csak ilyenektől indulbe, már megette a fene.*
9872. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-25 17:42:54
Üzenet elküldve: 2022-03-25 17:42:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Tudom.
*Kicsit nehéz a szájára szorított ujjtól érthetően beszélnie, ráadásul pontosan így értette ő is. Hogy ha azzal állna elő, hogy bújjanak el valahová, Lea nem tartana vele. Ezért ezt az opciót nem is vette komolyan. Aztán gyors egymásutánban vetik a szemére, hogy nem ifjú legény már és kapja meg azt dicséretként, hogy nem is vénember.*
- Azt hiszem, nagy szerencsém van, hogy megfelelek neked, nem igaz?
*Most már ő is feltápászkodik és bár a maga részéről egyáltalán nem bánná, ha jelenlegi öltözékében vagy annak hiányában kéne néznie Leát, de egyszer csak el kell hagyniuk ezt a helyiséget és akkor ez problémákat okozhat.*
- Ezt nem tudom. *töpreng el egy pillanatra öltözködés közben* Talán megvannak még. Bár volt néhány pillanat amikor azt hittem, hogy többet nem lesz rájuk szükséged. De ha van valaki vagy valakik akik tudnak róla... *ugrál fél lábon, míg a másikra a csizmát cibálja fel. Ezt lehetne sokkal egyszerűebben és kényelmesebben is intézni, de úgy unalmas lenne az élet.*
- Akkor azok a szolgálók. Várj meg, mindjárt itt vagyok és próbálok keríteni valamit.
*Ha nincs akadálya, ki is slisszol az ajtón és némi nyomozás és néhány keresztkérdés után megtudja a várnéptől, hogy Aenae elrekkentette Lea ruhatárát Kagan egykori szállására. Úgyhogy Laor ismét kaptathat fel az emeletre és némi hezitálás után nyit be a megfelelő ajtón. Azóta nem járt itt, hogy... tulajdonképpen soha nem járt itt. A méretes szekrényben valóban ráakad Lea jó néhány ruhájára (természetesen megismeri őket) és gyorsan felnyalábolja őket. Nem szeretne sokat itt időzni. Manapság annyi furcsaság megeshet és az egy kicsit sok lenne egy hatra, hogy Kagan is előmásszon a sifonér mögül.*
- Ezeket találtam. *vigyorog amikor a zsákmánnyal visszatér és Lea előtt számba is veszi őket* Bőrnadrág... még egy bőrnadrág... még egy... aztán van itt bőring... nem emlékszem, minden holmid bőrből készült? Hmm. Csizma. *vigyorogva néz fel* Bőrből, természetesen. Aztán ez a gyöngyös bőrszíj, ez a szegecsekkel kivert és pajzán motívumokkal ékített bőr fűző...
*Maga elé tartja az inkriminált darabot, homlokát ráncolja és túlságosan komoly az arca.*
- Aztán lehet, hogy ez mégsem a tiéd, erre nem emlékszem. Az talán megmagyaráz valamit, hogy Kagan lakrészében találtam meg a holmikat. Hátha olyasmi is odakeveredett, aminek nem kellett volna.
*Meg is forgatja a fűzőt, aztán vállat von és a földre dobja.*
- Hát... kár. De a többi *mutat az ágy szélére tett kupacra* szerintem a tiéd. Elforduljak amíg öltözöl?
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Tudom.
*Kicsit nehéz a szájára szorított ujjtól érthetően beszélnie, ráadásul pontosan így értette ő is. Hogy ha azzal állna elő, hogy bújjanak el valahová, Lea nem tartana vele. Ezért ezt az opciót nem is vette komolyan. Aztán gyors egymásutánban vetik a szemére, hogy nem ifjú legény már és kapja meg azt dicséretként, hogy nem is vénember.*
- Azt hiszem, nagy szerencsém van, hogy megfelelek neked, nem igaz?
*Most már ő is feltápászkodik és bár a maga részéről egyáltalán nem bánná, ha jelenlegi öltözékében vagy annak hiányában kéne néznie Leát, de egyszer csak el kell hagyniuk ezt a helyiséget és akkor ez problémákat okozhat.*
- Ezt nem tudom. *töpreng el egy pillanatra öltözködés közben* Talán megvannak még. Bár volt néhány pillanat amikor azt hittem, hogy többet nem lesz rájuk szükséged. De ha van valaki vagy valakik akik tudnak róla... *ugrál fél lábon, míg a másikra a csizmát cibálja fel. Ezt lehetne sokkal egyszerűebben és kényelmesebben is intézni, de úgy unalmas lenne az élet.*
- Akkor azok a szolgálók. Várj meg, mindjárt itt vagyok és próbálok keríteni valamit.
*Ha nincs akadálya, ki is slisszol az ajtón és némi nyomozás és néhány keresztkérdés után megtudja a várnéptől, hogy Aenae elrekkentette Lea ruhatárát Kagan egykori szállására. Úgyhogy Laor ismét kaptathat fel az emeletre és némi hezitálás után nyit be a megfelelő ajtón. Azóta nem járt itt, hogy... tulajdonképpen soha nem járt itt. A méretes szekrényben valóban ráakad Lea jó néhány ruhájára (természetesen megismeri őket) és gyorsan felnyalábolja őket. Nem szeretne sokat itt időzni. Manapság annyi furcsaság megeshet és az egy kicsit sok lenne egy hatra, hogy Kagan is előmásszon a sifonér mögül.*
- Ezeket találtam. *vigyorog amikor a zsákmánnyal visszatér és Lea előtt számba is veszi őket* Bőrnadrág... még egy bőrnadrág... még egy... aztán van itt bőring... nem emlékszem, minden holmid bőrből készült? Hmm. Csizma. *vigyorogva néz fel* Bőrből, természetesen. Aztán ez a gyöngyös bőrszíj, ez a szegecsekkel kivert és pajzán motívumokkal ékített bőr fűző...
*Maga elé tartja az inkriminált darabot, homlokát ráncolja és túlságosan komoly az arca.*
- Aztán lehet, hogy ez mégsem a tiéd, erre nem emlékszem. Az talán megmagyaráz valamit, hogy Kagan lakrészében találtam meg a holmikat. Hátha olyasmi is odakeveredett, aminek nem kellett volna.
*Meg is forgatja a fűzőt, aztán vállat von és a földre dobja.*
- Hát... kár. De a többi *mutat az ágy szélére tett kupacra* szerintem a tiéd. Elforduljak amíg öltözöl?
9871. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-24 20:37:31
Üzenet elküldve: 2022-03-24 20:37:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nehezen ereszti Laort, kicsit mintha attól félne, hogy szertefoszlik, nemcsak a férfi, de minden más is és megint ott lesz a semmiben. Felé fordítja a fejét, elmosolyodik, majd mutatóujját a férfi ajkaira szorítja.*
- Valami sosem változik, igaz?
*Természetesen arra gondol, hogy Laor szája folyamatosan jár, mint a kacsa segge. Persze Lea ezt is imádja benne, szereti hallani a hangját, nézni a száját, mikor beszél. Vagy azt a verejtékcseppet, mely épp legördül a válláról.*
- Nem mehetek el, Laor.
*Sokkal fontosabb dolga van, mint az, hogy élete végéig - ami lehet, hogy holnap eljön - szerelmes kamasz módjára lila ködben ússzon.*
- Nem akarlak megölni, megértem, hogy nem vagy már egy ifjú bika. Több időre van már szükséged.
*Természetesen fülig érő szájjal mosolyog, majd az oldalára fordulva a férfihoz simul, megcsókolja.*
- Remélem, hogy nem kell ilyesmiket adjak neked. Egyrészt a lenyugvó napnak is van ereje, másrészt pedig nem vagy holmi szottyos vénember, hogy ilyesmire legyél szorulva.
*Laor kérdéseinek nagy részét elengedi a füle mellett, egyelőre nem tud válaszolni rájuk ugyanis.*
- Van fogalmad arról, hogy hol van a holmim? Már ha megvan még valahol... Valóban jó lenne felöltözni.
*Elnyújtózkodik, majd felül. Térdére támaszkodva körülnéz a helyiségben, mely egyszerre ismerős és rendkívül idegen. Azt a ruhásszekrény tartalmából már megállapította, hogy az a lány egy kis seggdugasz, nem mintha felhúzná az ő gönceit, akkor sem, ha alsóneműk terén megegyezik az ízlésük.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nehezen ereszti Laort, kicsit mintha attól félne, hogy szertefoszlik, nemcsak a férfi, de minden más is és megint ott lesz a semmiben. Felé fordítja a fejét, elmosolyodik, majd mutatóujját a férfi ajkaira szorítja.*
- Valami sosem változik, igaz?
*Természetesen arra gondol, hogy Laor szája folyamatosan jár, mint a kacsa segge. Persze Lea ezt is imádja benne, szereti hallani a hangját, nézni a száját, mikor beszél. Vagy azt a verejtékcseppet, mely épp legördül a válláról.*
- Nem mehetek el, Laor.
*Sokkal fontosabb dolga van, mint az, hogy élete végéig - ami lehet, hogy holnap eljön - szerelmes kamasz módjára lila ködben ússzon.*
- Nem akarlak megölni, megértem, hogy nem vagy már egy ifjú bika. Több időre van már szükséged.
*Természetesen fülig érő szájjal mosolyog, majd az oldalára fordulva a férfihoz simul, megcsókolja.*
- Remélem, hogy nem kell ilyesmiket adjak neked. Egyrészt a lenyugvó napnak is van ereje, másrészt pedig nem vagy holmi szottyos vénember, hogy ilyesmire legyél szorulva.
*Laor kérdéseinek nagy részét elengedi a füle mellett, egyelőre nem tud válaszolni rájuk ugyanis.*
- Van fogalmad arról, hogy hol van a holmim? Már ha megvan még valahol... Valóban jó lenne felöltözni.
*Elnyújtózkodik, majd felül. Térdére támaszkodva körülnéz a helyiségben, mely egyszerre ismerős és rendkívül idegen. Azt a ruhásszekrény tartalmából már megállapította, hogy az a lány egy kis seggdugasz, nem mintha felhúzná az ő gönceit, akkor sem, ha alsóneműk terén megegyezik az ízlésük.*
9870. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-24 17:36:48
Üzenet elküldve: 2022-03-24 17:36:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Visszaadtál pár évet az életemből.
*Szuszog Lea vállgödrébe és valóban úgy érzi, hogy legalább azok az évek eltűntek amelyek az ingoványban töltött, és amitől öregebbnek is néz ki a valós koránál. Talán valóban megfiatalodott, de most bajban lenne ha csak egy kicsit is meg kellene mozdulnia. Rég érezte magát ennyire fáradtnak, hajszoltnak, és... üresnek. De azért csak odébb gördül és felkönyökölve egy darabig csak nézi a szeplős arcot, pár hajtincset félretolva onnan, aztán hanyatt dől Lea mellett és a plafonra meredve szólal meg.*
- Ha azt mondanám, hogy hagyjunk mindent a hátunk mögött, az egész Vashegyet, mindent és csak éljünk, akkor azt mondanád, hogy induljak el és várjak!
*Laor pontosan tudja, hogy Lea nem az a fajta, aki csendes magányban, édes kettesben kívánná leélni további életét. És ezzel nincs is semmi baja.*
- Viszont ha maradunk, akkor néhány dolgon el kell gondolkodni: hogy tálaljuk a népnek visszatérted, mik a terveid... *legyint egyet* Jó, tudom, hallhassak! Ne rontsam el a pillanatot.
*Lea felé fordul fektében.*
- Lássuk csak, mit is tehetek érted azon kívül, hogy nem jártatom a szám. Mi sem természetesebb, használhatom ismét másra, de ha megint ez lesz a vége, akkor megölsz. Esetleg ha keversz valami ajzószert... *itt már nevet* Aztán az is lehet, hogy itt és így várjuk meg Kagan lányát és jegyesét. Biztos nem ilyen audienciára számítanának. Mert abban igazad lehet, hogy ha a pletyka elér hozzájuk, azonnal ide fognak sietni. Már csak bizonyos kérdéseket tisztázandó is. De azt is megpróbálhatjuk, hogy kimászunk az ágyból, a tisztesség kedvéért valami ruhát veszünk magunkra és a kecskesült után nézünk.
*Teátrális mozdulattal csap a homlokára, ami akkorát csattan, hogy az ajtó előtt akár pofozkodásnak is lehet vélni.*
- Kifelejtettem azt a lehetőséget, hogy én ugrok és elkészítem a kecskét, majd az ágyba hozva szervori... szeroviz... szóval ágyba hozom. Nos, melyik legyen?
//Laor, Lea, Hubi nincs//
- Visszaadtál pár évet az életemből.
*Szuszog Lea vállgödrébe és valóban úgy érzi, hogy legalább azok az évek eltűntek amelyek az ingoványban töltött, és amitől öregebbnek is néz ki a valós koránál. Talán valóban megfiatalodott, de most bajban lenne ha csak egy kicsit is meg kellene mozdulnia. Rég érezte magát ennyire fáradtnak, hajszoltnak, és... üresnek. De azért csak odébb gördül és felkönyökölve egy darabig csak nézi a szeplős arcot, pár hajtincset félretolva onnan, aztán hanyatt dől Lea mellett és a plafonra meredve szólal meg.*
- Ha azt mondanám, hogy hagyjunk mindent a hátunk mögött, az egész Vashegyet, mindent és csak éljünk, akkor azt mondanád, hogy induljak el és várjak!
*Laor pontosan tudja, hogy Lea nem az a fajta, aki csendes magányban, édes kettesben kívánná leélni további életét. És ezzel nincs is semmi baja.*
- Viszont ha maradunk, akkor néhány dolgon el kell gondolkodni: hogy tálaljuk a népnek visszatérted, mik a terveid... *legyint egyet* Jó, tudom, hallhassak! Ne rontsam el a pillanatot.
*Lea felé fordul fektében.*
- Lássuk csak, mit is tehetek érted azon kívül, hogy nem jártatom a szám. Mi sem természetesebb, használhatom ismét másra, de ha megint ez lesz a vége, akkor megölsz. Esetleg ha keversz valami ajzószert... *itt már nevet* Aztán az is lehet, hogy itt és így várjuk meg Kagan lányát és jegyesét. Biztos nem ilyen audienciára számítanának. Mert abban igazad lehet, hogy ha a pletyka elér hozzájuk, azonnal ide fognak sietni. Már csak bizonyos kérdéseket tisztázandó is. De azt is megpróbálhatjuk, hogy kimászunk az ágyból, a tisztesség kedvéért valami ruhát veszünk magunkra és a kecskesült után nézünk.
*Teátrális mozdulattal csap a homlokára, ami akkorát csattan, hogy az ajtó előtt akár pofozkodásnak is lehet vélni.*
- Kifelejtettem azt a lehetőséget, hogy én ugrok és elkészítem a kecskét, majd az ágyba hozva szervori... szeroviz... szóval ágyba hozom. Nos, melyik legyen?
9869. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-23 11:36:50
Üzenet elküldve: 2022-03-23 11:36:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Pont így volt. A fejem is belesajdult. Meg mindenki másnak is.
*Meglehet, hogy a Kalmár személyzete azért akadt ki úgy Lea felbukkanásától, mert Hubi jártatni kezdte a száját? Vagy ha nem is ez, hát akkor az, hogy Hubi közszemlére tette az egy szemű kígyót - esetében kukacot -, a barnabőrű wegtorenire legalább jólesett ránézni, bár annak megjelenésén is felháborodtak. Ironikus, hogy egy egykori bordélyban milyen nehezen viselik a meztelen testek látványát.*
- Helyes, szaladjanak csak.
*A megjegyzésnek azon részét, hogy orgyilkosokat küldenének rá, elengedi a füle mellett. Nem fél az ilyesmitől, sosem félt, most talán azért nem fél, mert egyszer már meghalt és tudja, hogy a halálban csak a semmi van. Biztos benne, hogy Sa'Tereth vissza fogja venni az ajándékát, ha nem teljesíti az, amit a vérúr kíván, ezért nem retteg az esetleges orgyilkosoktól.*
- Mások már leírták nekem. De mások nem ismerték Kagant egész életében, én tudom milyen volt akkor, mikor még legénytoll sem pelyhedzett az állán.
*Persze Kagan mindig is határozott egyéniség volt, mindig voltak nagyratörő tervei és mindig is imádott nők combjai közé férkőzni. Csoda, hogy csak egyetlen fattya bukkant fel eleddig. Pedig Lea mennyit könyörgött a vége felé, mennyit sulykolta, hogy szüksége lesz egy örökösre. Na Lea nem ilyen örökösre gondolt, hanem egy rendesre, olyat aki az ő szárnyaik alatt nő fel és aki mindenek előtt fiú.*
- Én sem akarom, hogy elölről kezdd.
*Szemérmetlenül széttárt combjaival is utal ugyanerre, Laornak meg szerencsére nem kell kétszer mondani. Lea pedig ezúttal tényleg megkapja azt, ami jár neki, ilyen-olyan módokon többször is.*
- Igen, én is imádom, ha bennem vagy.
*Körme a férfi hátsójába marnak, majd onnan fel végigszántanak a hátán, testük már iszamós az izzadtságtól, meglehet hogy ezért kicsit csípi a férfit.
Később pedig, mikor vágyuk beteljesült, akkor egyszerűen nem ereszti, egyszerűen csak jó érezni a súlyát a saját testén, a másik szívének kalapálását a saját mellkasán. Muszáj kiélvezni minden pillanatot, mert ki tudja, hogy melyik pillanat lesz az utolsó? Egyik keze a férfi hajába túr a tarkóján, hogy odahúzhassa a másik fejét a saját vállgödrébe, karján megfeszülnek az izmok. Tudja jól, hogy megöregedhetnének együtt, de tudja jól az árát is, ezt az árat pedig nem akarja megfizetni, minden idegszála tiltakozik ellene. Hiába nem kér a vérúr semmi olyat, amit annak előtte ne tett volna már meg százszor is, mégsem tudja elképzelni, hogy feláldozzon valakit Sa'Tereth oltárán. Még akkor sem, ha igen csábító gondolat Hubival, vagy Kagan fattyával megtenni.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Pont így volt. A fejem is belesajdult. Meg mindenki másnak is.
*Meglehet, hogy a Kalmár személyzete azért akadt ki úgy Lea felbukkanásától, mert Hubi jártatni kezdte a száját? Vagy ha nem is ez, hát akkor az, hogy Hubi közszemlére tette az egy szemű kígyót - esetében kukacot -, a barnabőrű wegtorenire legalább jólesett ránézni, bár annak megjelenésén is felháborodtak. Ironikus, hogy egy egykori bordélyban milyen nehezen viselik a meztelen testek látványát.*
- Helyes, szaladjanak csak.
*A megjegyzésnek azon részét, hogy orgyilkosokat küldenének rá, elengedi a füle mellett. Nem fél az ilyesmitől, sosem félt, most talán azért nem fél, mert egyszer már meghalt és tudja, hogy a halálban csak a semmi van. Biztos benne, hogy Sa'Tereth vissza fogja venni az ajándékát, ha nem teljesíti az, amit a vérúr kíván, ezért nem retteg az esetleges orgyilkosoktól.*
- Mások már leírták nekem. De mások nem ismerték Kagant egész életében, én tudom milyen volt akkor, mikor még legénytoll sem pelyhedzett az állán.
*Persze Kagan mindig is határozott egyéniség volt, mindig voltak nagyratörő tervei és mindig is imádott nők combjai közé férkőzni. Csoda, hogy csak egyetlen fattya bukkant fel eleddig. Pedig Lea mennyit könyörgött a vége felé, mennyit sulykolta, hogy szüksége lesz egy örökösre. Na Lea nem ilyen örökösre gondolt, hanem egy rendesre, olyat aki az ő szárnyaik alatt nő fel és aki mindenek előtt fiú.*
- Én sem akarom, hogy elölről kezdd.
*Szemérmetlenül széttárt combjaival is utal ugyanerre, Laornak meg szerencsére nem kell kétszer mondani. Lea pedig ezúttal tényleg megkapja azt, ami jár neki, ilyen-olyan módokon többször is.*
- Igen, én is imádom, ha bennem vagy.
*Körme a férfi hátsójába marnak, majd onnan fel végigszántanak a hátán, testük már iszamós az izzadtságtól, meglehet hogy ezért kicsit csípi a férfit.
Később pedig, mikor vágyuk beteljesült, akkor egyszerűen nem ereszti, egyszerűen csak jó érezni a súlyát a saját testén, a másik szívének kalapálását a saját mellkasán. Muszáj kiélvezni minden pillanatot, mert ki tudja, hogy melyik pillanat lesz az utolsó? Egyik keze a férfi hajába túr a tarkóján, hogy odahúzhassa a másik fejét a saját vállgödrébe, karján megfeszülnek az izmok. Tudja jól, hogy megöregedhetnének együtt, de tudja jól az árát is, ezt az árat pedig nem akarja megfizetni, minden idegszála tiltakozik ellene. Hiába nem kér a vérúr semmi olyat, amit annak előtte ne tett volna már meg százszor is, mégsem tudja elképzelni, hogy feláldozzon valakit Sa'Tereth oltárán. Még akkor sem, ha igen csábító gondolat Hubival, vagy Kagan fattyával megtenni.*
9868. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-22 20:28:08
Üzenet elküldve: 2022-03-22 20:28:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aggasztó jel, hogy Lea ismét a családnevén szólítja. Bár Lea kikéri magának, hogy ártana Aenae-nek, ilyenkor Laor abban sem biztos, hogy ő maga biztonságban van. Ilyenkor meg tudja érteni azokat akik tartanak a Szellemjárótól és eszébe jut a kancellár aki mintha meglehetős sikerrel lett volna úrrá gyászán annak idején. És ha már Lea is említi Habrertus-t, nem tud elnyomni egy mosolyt amikor maga elé képzeli a kancellárt amint még a szakálla is égnek áll a rémülettől Lea látására.*
- Hadd találjam ki: amint magához tért a sokkból, cirkalmas körmondatokban fejezte ki örömét, hogy ismét láthat. Szegény Habrertus! Biztos úgy gondolta, hogy Kagaenae-vel könnyebb dolga lesz, erre itt vagy te. Azt hiszem, hogy Kagan sohasem bízott benne. Talán okkal.
*Hallgatja, hogy Lea miként tervezi fogadni utódját és egyben elődjét, kicsit megcsóválja a fejét.*
- Hát, ez is egy módja annak, hogy elérd: egészen Pirtianes-ig szaladjanak. Vagy arra, hogy a báró orgyilkosokat fogadjon. Nem könnyíted meg a dolgom.
*Itt már vigyorog, mert maga elé képzeli, hogy a wegtoreni nemes által felfogadott bérgyilkosokat majd neki kell lehajigálni a Tűtorony tetejéről.*
- Külsőségeket nézve, csak a szeme Thargodar. *már arról van szó, hogy Aenae kire ütött* Az anyját persze nem ismerem, de Kaganra kevésbé hasonlít. Ha a sárga szemeket nem számítom, nem is tűnik Thargodarnak.
*Majdnem hozzáteszi, hogy Lea annál inkább. Ugyanaz a hajthatatlanság, keménység... de nem tartaná okos dolognak ezzel az összehasonlítással előjönni.*
- Nem akarom elölről kezdeni, de ő igazán nem tehet semmiről.
*Nem is lenne érkezése újrakezdeni a védőbeszédet, mert Lea egyértelművé teszi, hogy most úgy kell jártatnia a száját, hogy nem beszél. Úgy tűnik, hogy ezt eredményesen teszi, és most már csak azok nem tudják, hogy a Szellemjáró ismét köztük van, akik siketek. Laor pedig hamarosan elhamarkodottnak gondolja azt, hogy felöltözött, mert Lea valóban repetát akar. Ami azt illeti, most már ő is. Kapkodva rángatja le magáról a nadrágot és most tovább sikerül kemény legénynek maradnia. Sokkal tovább és akár amiatt is aggódhatna, hogy a halálra rémült várnép rájuk nyit, félreértve egyes hangos sikolyokat.*
- Ezt is imádom benned. *lihegi a másik fülébe, megnyomva az is szócskát* Te pedig ezt bennem.
*Talán nem az alkalomhoz illő, de felkuncog arra gondolva, hogy Leától kitelik, hogy megjegyezze: per pillanat azt szereti benne, amit egyes bárdolatlan alakok kárszegnek neveznek.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aggasztó jel, hogy Lea ismét a családnevén szólítja. Bár Lea kikéri magának, hogy ártana Aenae-nek, ilyenkor Laor abban sem biztos, hogy ő maga biztonságban van. Ilyenkor meg tudja érteni azokat akik tartanak a Szellemjárótól és eszébe jut a kancellár aki mintha meglehetős sikerrel lett volna úrrá gyászán annak idején. És ha már Lea is említi Habrertus-t, nem tud elnyomni egy mosolyt amikor maga elé képzeli a kancellárt amint még a szakálla is égnek áll a rémülettől Lea látására.*
- Hadd találjam ki: amint magához tért a sokkból, cirkalmas körmondatokban fejezte ki örömét, hogy ismét láthat. Szegény Habrertus! Biztos úgy gondolta, hogy Kagaenae-vel könnyebb dolga lesz, erre itt vagy te. Azt hiszem, hogy Kagan sohasem bízott benne. Talán okkal.
*Hallgatja, hogy Lea miként tervezi fogadni utódját és egyben elődjét, kicsit megcsóválja a fejét.*
- Hát, ez is egy módja annak, hogy elérd: egészen Pirtianes-ig szaladjanak. Vagy arra, hogy a báró orgyilkosokat fogadjon. Nem könnyíted meg a dolgom.
*Itt már vigyorog, mert maga elé képzeli, hogy a wegtoreni nemes által felfogadott bérgyilkosokat majd neki kell lehajigálni a Tűtorony tetejéről.*
- Külsőségeket nézve, csak a szeme Thargodar. *már arról van szó, hogy Aenae kire ütött* Az anyját persze nem ismerem, de Kaganra kevésbé hasonlít. Ha a sárga szemeket nem számítom, nem is tűnik Thargodarnak.
*Majdnem hozzáteszi, hogy Lea annál inkább. Ugyanaz a hajthatatlanság, keménység... de nem tartaná okos dolognak ezzel az összehasonlítással előjönni.*
- Nem akarom elölről kezdeni, de ő igazán nem tehet semmiről.
*Nem is lenne érkezése újrakezdeni a védőbeszédet, mert Lea egyértelművé teszi, hogy most úgy kell jártatnia a száját, hogy nem beszél. Úgy tűnik, hogy ezt eredményesen teszi, és most már csak azok nem tudják, hogy a Szellemjáró ismét köztük van, akik siketek. Laor pedig hamarosan elhamarkodottnak gondolja azt, hogy felöltözött, mert Lea valóban repetát akar. Ami azt illeti, most már ő is. Kapkodva rángatja le magáról a nadrágot és most tovább sikerül kemény legénynek maradnia. Sokkal tovább és akár amiatt is aggódhatna, hogy a halálra rémült várnép rájuk nyit, félreértve egyes hangos sikolyokat.*
- Ezt is imádom benned. *lihegi a másik fülébe, megnyomva az is szócskát* Te pedig ezt bennem.
*Talán nem az alkalomhoz illő, de felkuncog arra gondolva, hogy Leától kitelik, hogy megjegyezze: per pillanat azt szereti benne, amit egyes bárdolatlan alakok kárszegnek neveznek.*
9867. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-22 19:45:13
Üzenet elküldve: 2022-03-22 19:45:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Milyen szörnyetegnek gondolsz engem, Vylnis? Nem bántok ártatlan kislányokat.
*Vagy legalábbis nem feltétlenül maga végezné a piszkos munkát, de vadászbalesetek például mindig vannak, eltévedt nyílvessző a szívbe vagy a szembe és máris gyászolhatja a Vashegy Kagan fattyát meg annak kérészéletű regnálását. Igazából Lea eljátszik csak ezzel a gondolattal, tudja ő is, hogy annak a lánynak csak az a bűne, hogy Kagan lánya, és emiatt nem lenne szabad büntetnie őt. Mondjuk miért is nem szabad? Elfoglalta a helyét a Vashegy trónján, elfoglalta a lakosztályát és még Laort sem átallott meztelenkedésre bírnia! Leának igenis minden oka megvan arra, hogy gyűlölje. Laor látható rokonszenve valahogy olaj a tűzre. Forgatja is a szemeit emiatt, fogait meg összeszorítja, egy hosszú percig méregeti a férfit, ezalatt kissé megzabolázza a dühét.*
- A kancellár is tudja. Nem zárom ki, hogy már pánikszerűen leveleket ír. Szerintem kihordott lábon egy szélütést, mikor meglátott...
*Tulajdonképpen ennek a mai napnak az egyetlen szórakoztató mozzanata az volt, ahogy Hubi elnyúlt képpel próbálta meggyőzni magát arról, hogy nem a képzelete játszik vele, vagy épp az ellenkezőjéről?*
- Hányszor láttál engem azon a trónon ülni? Viszont lássuk be, jog szerint engem illet, nem egy városi cafkát. A Vashegy népe is így látja.
*Laorra nézve egyértelmű: megerősítést vár.*
- Nem, a helyemen fogok ülni. Elé fogok lépni, körbe fogom járni. Jól megnézem magamnak, minden porcikáját. Mennyire hasonlít Kaganra, mennyire az anyjára. Remélem, az utóbbira. Próbálok majd rájönni, igaz-e a mondás, hogy a vér nem válik vízzé? Városi neveltetés során sem? Aztán ugyanígy teszek majd a kanjával. Megkérdezem, mi a módi Wegtorenben, ott fizetnek-e az aráért, vagy hozományt kapnak érte? Remélem, az előbbi.
*Laornak kétsége sem lehet afelől, hogy Lea valóban így fog tenni. Az ő szokásos, kissé nyers, de rendkívül őszinte stílusában.*
- Imádod bennem, hogy ilyen szemérmetlen vagyok.
*A lába pikk-pakk Laor vállára kerül, fokozandó a szemérmetlenséget, amelyet Laor kifogásol. Jobban mondva úgy tesz, mintha kifogásolná. De Lea tudja, hogy cseppet sem kifogásolja azt, mikor Lea ívbe feszült gerinccel élvezi és teszi mindezt igen hangosan - szemérmetlenül hangosan. Lihegve akarja majd magára húzni a férfit, hogy végre senki által nem kifogásolható pozitúrában tegye magáévá.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Milyen szörnyetegnek gondolsz engem, Vylnis? Nem bántok ártatlan kislányokat.
*Vagy legalábbis nem feltétlenül maga végezné a piszkos munkát, de vadászbalesetek például mindig vannak, eltévedt nyílvessző a szívbe vagy a szembe és máris gyászolhatja a Vashegy Kagan fattyát meg annak kérészéletű regnálását. Igazából Lea eljátszik csak ezzel a gondolattal, tudja ő is, hogy annak a lánynak csak az a bűne, hogy Kagan lánya, és emiatt nem lenne szabad büntetnie őt. Mondjuk miért is nem szabad? Elfoglalta a helyét a Vashegy trónján, elfoglalta a lakosztályát és még Laort sem átallott meztelenkedésre bírnia! Leának igenis minden oka megvan arra, hogy gyűlölje. Laor látható rokonszenve valahogy olaj a tűzre. Forgatja is a szemeit emiatt, fogait meg összeszorítja, egy hosszú percig méregeti a férfit, ezalatt kissé megzabolázza a dühét.*
- A kancellár is tudja. Nem zárom ki, hogy már pánikszerűen leveleket ír. Szerintem kihordott lábon egy szélütést, mikor meglátott...
*Tulajdonképpen ennek a mai napnak az egyetlen szórakoztató mozzanata az volt, ahogy Hubi elnyúlt képpel próbálta meggyőzni magát arról, hogy nem a képzelete játszik vele, vagy épp az ellenkezőjéről?*
- Hányszor láttál engem azon a trónon ülni? Viszont lássuk be, jog szerint engem illet, nem egy városi cafkát. A Vashegy népe is így látja.
*Laorra nézve egyértelmű: megerősítést vár.*
- Nem, a helyemen fogok ülni. Elé fogok lépni, körbe fogom járni. Jól megnézem magamnak, minden porcikáját. Mennyire hasonlít Kaganra, mennyire az anyjára. Remélem, az utóbbira. Próbálok majd rájönni, igaz-e a mondás, hogy a vér nem válik vízzé? Városi neveltetés során sem? Aztán ugyanígy teszek majd a kanjával. Megkérdezem, mi a módi Wegtorenben, ott fizetnek-e az aráért, vagy hozományt kapnak érte? Remélem, az előbbi.
*Laornak kétsége sem lehet afelől, hogy Lea valóban így fog tenni. Az ő szokásos, kissé nyers, de rendkívül őszinte stílusában.*
- Imádod bennem, hogy ilyen szemérmetlen vagyok.
*A lába pikk-pakk Laor vállára kerül, fokozandó a szemérmetlenséget, amelyet Laor kifogásol. Jobban mondva úgy tesz, mintha kifogásolná. De Lea tudja, hogy cseppet sem kifogásolja azt, mikor Lea ívbe feszült gerinccel élvezi és teszi mindezt igen hangosan - szemérmetlenül hangosan. Lihegve akarja majd magára húzni a férfit, hogy végre senki által nem kifogásolható pozitúrában tegye magáévá.*
9866. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-22 18:06:49
Üzenet elküldve: 2022-03-22 18:06:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Kicsit aggódom az egészségéért.
*Rendszerint nem feltételezné Leáról, hogy ártana Aenae-nek, de mostani hangulatában az előbbi szavai korántsem megnyugtatók. Mindezeket figyelembevéve talán nem kéne rángatni az oroszlán bajuszát (Lea valószínűleg letépné a fejét, ha még bajuszt is vizionálná neki) ezért most már nem vigyorog annyira. Kétségtelen, hogy szívszerelme viharos hangulatban van, aminek okát nem érti. Visszatért az életbe, ez jó. Visszatért a Vashegyre, ez is jó. Tulajdonképpen csak az a kérdés marad függőben, hogy Aenae mit fog szólni ahhoz, hogy trónkövetelő akadt. És akkor még ott van a fürdőbeli parádés kufirc is, ami után igazán vigyorognia kéne, mint a tejbetöknek.*
- Igazad lehet. *bólint rá* Ha mások nem is, a szolgálók már tudják, hogy visszatértél. Akkor pedig estére mindenki tudni fogja a Vashegyen. És hogy fogod várni? A trónuson ülve?
*Feleslegesnek érzi a kérdést, szinte biztos a válaszban. Pedig annyi diplomáciai érzék még belé is szorult, hogy ezt ne tartsa jó ötletnek. Legalábbis addig ne amíg ki nem derül, hogy Aenae inkább képzeli el magát bárónénak, mint a Vashegy úrnőjének. A következő kérdésre kicsit csodálkozva fordul Lea felé. Már majdnem kiböki, hogy nem érti a kérdést, azt a kecskesültet még el kell készíteni. Valószínűleg az életét menti meg azzal, hogy ez a kérdés csak gondolat marad.*
- Szemérmetlen boszorkány.
*Kis fejcsóválással vigyorodik el ahogy Lea megszabadul a lepedőtől és olyan pózba vágja magát, aminek láttán egyes artheniori erénycsőszök elvörösödve kapnának a szívükhöz és a nadrágjukhoz. Nyilvánvaló, hogy az odaát töltött idő alatt bizonyos hiányosságokban szenvedett, ezért most repetázni szeretne. Már a nyelvén van, hogy a férfiember már csak olyan, hogy nem megy ez megint ilyen rövid pihenés után és csupán froclizás okán tehetne úgy mintha nem értené a felhívást, de az is egyértelmű, hogy ebben az esetben nem a fejét, hanem más testrészét tépnék le.*
- Az úrnő óhaja parancs.
*Duruzsolja ahogy letérdel az ágyon ülve erkölcstelenkedő Lea elé és egyik karját kinyújtva szelíd erőszakkal próbálja hanyatt dönteni. Elvégre mindkettőjüknek jobb, ha kényelmesen odafér. Aztán már nem szemtelen megjegyzés van a nyelvén, és a száját is másra használja, mint a feleselés. Kis szerencsével pedig Lea is megtapasztalhatja, hogy Laor nemcsak a kardját, hanem a nyelvét is ügyesen forgatja.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Kicsit aggódom az egészségéért.
*Rendszerint nem feltételezné Leáról, hogy ártana Aenae-nek, de mostani hangulatában az előbbi szavai korántsem megnyugtatók. Mindezeket figyelembevéve talán nem kéne rángatni az oroszlán bajuszát (Lea valószínűleg letépné a fejét, ha még bajuszt is vizionálná neki) ezért most már nem vigyorog annyira. Kétségtelen, hogy szívszerelme viharos hangulatban van, aminek okát nem érti. Visszatért az életbe, ez jó. Visszatért a Vashegyre, ez is jó. Tulajdonképpen csak az a kérdés marad függőben, hogy Aenae mit fog szólni ahhoz, hogy trónkövetelő akadt. És akkor még ott van a fürdőbeli parádés kufirc is, ami után igazán vigyorognia kéne, mint a tejbetöknek.*
- Igazad lehet. *bólint rá* Ha mások nem is, a szolgálók már tudják, hogy visszatértél. Akkor pedig estére mindenki tudni fogja a Vashegyen. És hogy fogod várni? A trónuson ülve?
*Feleslegesnek érzi a kérdést, szinte biztos a válaszban. Pedig annyi diplomáciai érzék még belé is szorult, hogy ezt ne tartsa jó ötletnek. Legalábbis addig ne amíg ki nem derül, hogy Aenae inkább képzeli el magát bárónénak, mint a Vashegy úrnőjének. A következő kérdésre kicsit csodálkozva fordul Lea felé. Már majdnem kiböki, hogy nem érti a kérdést, azt a kecskesültet még el kell készíteni. Valószínűleg az életét menti meg azzal, hogy ez a kérdés csak gondolat marad.*
- Szemérmetlen boszorkány.
*Kis fejcsóválással vigyorodik el ahogy Lea megszabadul a lepedőtől és olyan pózba vágja magát, aminek láttán egyes artheniori erénycsőszök elvörösödve kapnának a szívükhöz és a nadrágjukhoz. Nyilvánvaló, hogy az odaát töltött idő alatt bizonyos hiányosságokban szenvedett, ezért most repetázni szeretne. Már a nyelvén van, hogy a férfiember már csak olyan, hogy nem megy ez megint ilyen rövid pihenés után és csupán froclizás okán tehetne úgy mintha nem értené a felhívást, de az is egyértelmű, hogy ebben az esetben nem a fejét, hanem más testrészét tépnék le.*
- Az úrnő óhaja parancs.
*Duruzsolja ahogy letérdel az ágyon ülve erkölcstelenkedő Lea elé és egyik karját kinyújtva szelíd erőszakkal próbálja hanyatt dönteni. Elvégre mindkettőjüknek jobb, ha kényelmesen odafér. Aztán már nem szemtelen megjegyzés van a nyelvén, és a száját is másra használja, mint a feleselés. Kis szerencsével pedig Lea is megtapasztalhatja, hogy Laor nemcsak a kardját, hanem a nyelvét is ügyesen forgatja.*
9865. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-21 18:57:01
Üzenet elküldve: 2022-03-21 18:57:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nézi az öltözködő Laort, összeszorítja a fogait, hogy ne vakkantsa oda, hogy nem adott engedélyt neki arra, hogy felöltözzön. Bezzeg a fruska esetében nem sietett magára húzni a gönceit, a kezében tarott papírra mered, majd felpillant Laorra. A kép készültekor nagyon hűvös lehetett, állapítja meg és bár a gondolat alapvetően mókás, de a hangulata most nem engedi, hogy akár csak el is mosolyodjon. Kicsit kíváncsi arra, hogy Laor mit talál a kémlelőlyukak túloldalán, de annyira nem, hogy rákérdezzen. Most nagyobb a baja egy kukkolónál.*
- Ismersz, magam vagyok a tapintat.
*Veti oda szárazon.*
- A férjem egyetlen gyermeke, a mostohájaként kötelességem gondoskodni arról, hogy megfelelő helyre kerüljön. Rangjához illően.
*Ebben a tekintetben az északi barbárok és a városi nemesek kevéssé különböznek, mind előszeretettel kötnek érdekházasságokat és egy leánygyermek igen értékes lehet. Az alapvető különbség tényleg abban van, hogy északon fizenek az aráért.
Lea szavai különben most ijesztően mézesmázosak, mintha nem tudná, hogy a legtöbb mesében a mostoha gonosz és kutyául bánik mostohagyermekével.
Lea persze nem gonosz, hiába is mondanak a hangok mást a fejében, ellenáll a vágynak, hogy a hajánál fogva cibálja azt a fattyút a vérkertbe, hogy Sa'Tereth oltárán szúrja szíven. Ettől persze nem kell szeretnie, vagy elfogadnia a tényt, hogy Kagan egy városi csitrit ültetett a Vashegy trónjára.*
- Dehogy megyek én oda, majd ők jönnek énhozzám. Figyeld meg, hamarosan itt lesznek.
*Nem is érti, hogy Laor hova akar elrohanni, az meg majdnem bizonyos, hogy Lea nem fog sem a szajha, sem pedig a bikája után szaladgálni.*
- Mi lenne, ha valami másra használnád a szádat?
*Talán mégis a kielégületlenség miatt pöröl a férfival, meg a világgal? Mindenesetre kicsomagolja magát a fürdőlepedőből és széttárja a combjait. Remélhetőleg Laornak nem kell kétszer mondani, ha igen, akkor Lea tényleg bosszús lesz és újra be kell ismerje magának, hogy ha örömre vágyik, akkor arról jobbára saját magának kell gondoskodnia.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nézi az öltözködő Laort, összeszorítja a fogait, hogy ne vakkantsa oda, hogy nem adott engedélyt neki arra, hogy felöltözzön. Bezzeg a fruska esetében nem sietett magára húzni a gönceit, a kezében tarott papírra mered, majd felpillant Laorra. A kép készültekor nagyon hűvös lehetett, állapítja meg és bár a gondolat alapvetően mókás, de a hangulata most nem engedi, hogy akár csak el is mosolyodjon. Kicsit kíváncsi arra, hogy Laor mit talál a kémlelőlyukak túloldalán, de annyira nem, hogy rákérdezzen. Most nagyobb a baja egy kukkolónál.*
- Ismersz, magam vagyok a tapintat.
*Veti oda szárazon.*
- A férjem egyetlen gyermeke, a mostohájaként kötelességem gondoskodni arról, hogy megfelelő helyre kerüljön. Rangjához illően.
*Ebben a tekintetben az északi barbárok és a városi nemesek kevéssé különböznek, mind előszeretettel kötnek érdekházasságokat és egy leánygyermek igen értékes lehet. Az alapvető különbség tényleg abban van, hogy északon fizenek az aráért.
Lea szavai különben most ijesztően mézesmázosak, mintha nem tudná, hogy a legtöbb mesében a mostoha gonosz és kutyául bánik mostohagyermekével.
Lea persze nem gonosz, hiába is mondanak a hangok mást a fejében, ellenáll a vágynak, hogy a hajánál fogva cibálja azt a fattyút a vérkertbe, hogy Sa'Tereth oltárán szúrja szíven. Ettől persze nem kell szeretnie, vagy elfogadnia a tényt, hogy Kagan egy városi csitrit ültetett a Vashegy trónjára.*
- Dehogy megyek én oda, majd ők jönnek énhozzám. Figyeld meg, hamarosan itt lesznek.
*Nem is érti, hogy Laor hova akar elrohanni, az meg majdnem bizonyos, hogy Lea nem fog sem a szajha, sem pedig a bikája után szaladgálni.*
- Mi lenne, ha valami másra használnád a szádat?
*Talán mégis a kielégületlenség miatt pöröl a férfival, meg a világgal? Mindenesetre kicsomagolja magát a fürdőlepedőből és széttárja a combjait. Remélhetőleg Laornak nem kell kétszer mondani, ha igen, akkor Lea tényleg bosszús lesz és újra be kell ismerje magának, hogy ha örömre vágyik, akkor arról jobbára saját magának kell gondoskodnia.*
9864. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-21 17:53:28
Üzenet elküldve: 2022-03-21 17:53:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
*Sóhajt egyet. Kénytelen lesz belátni, hogy most mondhat bármit, az Leának nem lesz jó. Kaganról alkotott véleményét sem tudja megmásítani, mint ahogy azt is hiába említené meg, hogy a Sziritánnál történtek ugyanúgy megeshettek volna Lea vagy akár Kagan pálcája alatt. Elvégre mindig akadhat néhány magáról megfeledkezett és ezt igazságtalanság Aenae nyakába varrni. Szótlanul feláll a duzzogó mellől és felöltözik. Közben a festmény hűlt helyéhez sétál és megpróbál belesni a falon lévő kis lyukakon. Nem lát semmit. Talán nincs is semmi a másik oldalon, vagy csak egy sötét helyiség. Próbálja maga elé idézni az emelet alaprajzát. Talán tényleg van ott egy szoba vagy kamra. Közben Lea tovább puffog, Laor pedig keresztbe tett kézzel fordul meg.*
- Jó. *szólal meg nem éppen a helyzethez illőn derűsen* Fizess! De ha elfogadsz egy tanácsot: próbálj meg tapintatos lenni! Ha a wegtoreni tényleg szereti Kagan lányát, akár sértésként is felfoghatja az ajánlatot. Főleg ha vele is ennyire nyájas leszel.
*Vigyorog.*
- Esetleg kérd meg... utasítsd a kancellárt, hogy tartson veled. Rémes fráter, de sima a modora és képes addig udvariaskodni, hogy felőröl minden ellenállást. De ha úgy jobban tetszik, elkísérlek én.
*Laor hagyományos kocsmai férfilogikával semmi észszerűt nem talál Lea viselkedésében: nincs rajta a havibaj, és épp az imént kapta meg ami jár neki. Akkor viszont mire ez a hiszti? Nem is akarja megfejteni a rejtélyt. Leával ellentétben ő tud türelmes lenni.*
- Nos? Induljunk vagy küldessek a kancellárért?
*Szívszerelme olyan vehemenciával érvel amellett, hogy a bárót anyagilag motiválná a mielőbbi menyegző érdekében, hogy fel sem merül benne, Lea nem azonnal gondolja a dolgot.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
*Sóhajt egyet. Kénytelen lesz belátni, hogy most mondhat bármit, az Leának nem lesz jó. Kaganról alkotott véleményét sem tudja megmásítani, mint ahogy azt is hiába említené meg, hogy a Sziritánnál történtek ugyanúgy megeshettek volna Lea vagy akár Kagan pálcája alatt. Elvégre mindig akadhat néhány magáról megfeledkezett és ezt igazságtalanság Aenae nyakába varrni. Szótlanul feláll a duzzogó mellől és felöltözik. Közben a festmény hűlt helyéhez sétál és megpróbál belesni a falon lévő kis lyukakon. Nem lát semmit. Talán nincs is semmi a másik oldalon, vagy csak egy sötét helyiség. Próbálja maga elé idézni az emelet alaprajzát. Talán tényleg van ott egy szoba vagy kamra. Közben Lea tovább puffog, Laor pedig keresztbe tett kézzel fordul meg.*
- Jó. *szólal meg nem éppen a helyzethez illőn derűsen* Fizess! De ha elfogadsz egy tanácsot: próbálj meg tapintatos lenni! Ha a wegtoreni tényleg szereti Kagan lányát, akár sértésként is felfoghatja az ajánlatot. Főleg ha vele is ennyire nyájas leszel.
*Vigyorog.*
- Esetleg kérd meg... utasítsd a kancellárt, hogy tartson veled. Rémes fráter, de sima a modora és képes addig udvariaskodni, hogy felőröl minden ellenállást. De ha úgy jobban tetszik, elkísérlek én.
*Laor hagyományos kocsmai férfilogikával semmi észszerűt nem talál Lea viselkedésében: nincs rajta a havibaj, és épp az imént kapta meg ami jár neki. Akkor viszont mire ez a hiszti? Nem is akarja megfejteni a rejtélyt. Leával ellentétben ő tud türelmes lenni.*
- Nos? Induljunk vagy küldessek a kancellárért?
*Szívszerelme olyan vehemenciával érvel amellett, hogy a bárót anyagilag motiválná a mielőbbi menyegző érdekében, hogy fel sem merül benne, Lea nem azonnal gondolja a dolgot.*
9863. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-20 18:17:29
Üzenet elküldve: 2022-03-20 18:17:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lea elnézi Laort, ahogy fürdőlepedőbe csavarva, kezében a ruháival Kaganról magyaráz. Mindig is érdekes volt a hármójuk között lévő kapcsolat. Kaganhoz inkább barátság fűzte, semmint gyengéd érzelmek, valaki egyszer kifejtette neki - talán Worenth? -, hogy csak azért szereti Kagant, mert úgy egyszerűbb volt elviselni az életet és a szerepet, amit a szokásjog rájuk osztott. Meglehet, hogy ez valamilyen formában igaz is, az mindenesetre bizonyos, hogy Laort - mikor épp nem megy az agyára -, akkor szerelemmel szereti. Érzelmei talán nem olyan lángolók, mint azt Laor jogosan elvárhatná a saját érzelmei tükrében, de nagyon is mélyen szereti a férfit és teljesen máshogy, mint Kagant szerette.*
- Nem érdekelnek az indítékai. Megfutamodott, és tényleg teszek rá, hogy miért tette. Megtette. Gyáva, gyászos szardarab módjára. És nem hiszem, hogy biztosak a kezek. Hallottam Sziritánról.
*Ahogy Laor taszít egyet a vállán, ő már odébb is ül, nincs kedve most ehhez.*
- Nem akarok türelmes lenni.
*Azt már nem teszi hozzá, hogy Laor annak vetkőzik, akinek akar, mert ha ilyet mondana az egyrészt nem lenne őszinte, mert kitolná annak a szemét, aki nézegeti, másrészt pedig nincs is a kettő egyensúlyban, neki nyilvánvalóan sokkal több energiát kéne befektetni abba, hogy türelmes legyen, mint Laornak abba, hogy ne dobálja le a ruháit mindenkinek.*
- Félreértesz, Laor. Komolyan mondtam. Hajlandó vagyok fizetni a wegtoreninek, hogy megszabadítson tőle. Ha igazad van és szerelemből lépnek frigyre, akkor talán beéri egy szerényebb összeggel is.
*Nem kell olyan mélyen magába néznie ahhoz, hogy tudja, Kagan fattyában nem az idegesíti, hogy Artheniorban nevelkedett, igazából nem is az, hogy megörökölte a vashegyi trónt, sőt még csak az sem, hogy Laor pucérkodott előtte. Egyetlen bűne van: az, hogy Kagan gyermeke. Bár nem tudja, hogy hogyan néz ki, de biztos benne, hogy sokkal jobban hasonlít Kaganra annál, hogy ezt el tudja viselni. Abban is teljesen bizonyos, hogy a vashegyiek többségének szemében csak egy városi lány, aki belecsöppent a jóba.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lea elnézi Laort, ahogy fürdőlepedőbe csavarva, kezében a ruháival Kaganról magyaráz. Mindig is érdekes volt a hármójuk között lévő kapcsolat. Kaganhoz inkább barátság fűzte, semmint gyengéd érzelmek, valaki egyszer kifejtette neki - talán Worenth? -, hogy csak azért szereti Kagant, mert úgy egyszerűbb volt elviselni az életet és a szerepet, amit a szokásjog rájuk osztott. Meglehet, hogy ez valamilyen formában igaz is, az mindenesetre bizonyos, hogy Laort - mikor épp nem megy az agyára -, akkor szerelemmel szereti. Érzelmei talán nem olyan lángolók, mint azt Laor jogosan elvárhatná a saját érzelmei tükrében, de nagyon is mélyen szereti a férfit és teljesen máshogy, mint Kagant szerette.*
- Nem érdekelnek az indítékai. Megfutamodott, és tényleg teszek rá, hogy miért tette. Megtette. Gyáva, gyászos szardarab módjára. És nem hiszem, hogy biztosak a kezek. Hallottam Sziritánról.
*Ahogy Laor taszít egyet a vállán, ő már odébb is ül, nincs kedve most ehhez.*
- Nem akarok türelmes lenni.
*Azt már nem teszi hozzá, hogy Laor annak vetkőzik, akinek akar, mert ha ilyet mondana az egyrészt nem lenne őszinte, mert kitolná annak a szemét, aki nézegeti, másrészt pedig nincs is a kettő egyensúlyban, neki nyilvánvalóan sokkal több energiát kéne befektetni abba, hogy türelmes legyen, mint Laornak abba, hogy ne dobálja le a ruháit mindenkinek.*
- Félreértesz, Laor. Komolyan mondtam. Hajlandó vagyok fizetni a wegtoreninek, hogy megszabadítson tőle. Ha igazad van és szerelemből lépnek frigyre, akkor talán beéri egy szerényebb összeggel is.
*Nem kell olyan mélyen magába néznie ahhoz, hogy tudja, Kagan fattyában nem az idegesíti, hogy Artheniorban nevelkedett, igazából nem is az, hogy megörökölte a vashegyi trónt, sőt még csak az sem, hogy Laor pucérkodott előtte. Egyetlen bűne van: az, hogy Kagan gyermeke. Bár nem tudja, hogy hogyan néz ki, de biztos benne, hogy sokkal jobban hasonlít Kaganra annál, hogy ezt el tudja viselni. Abban is teljesen bizonyos, hogy a vashegyiek többségének szemében csak egy városi lány, aki belecsöppent a jóba.*
9862. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-20 17:46:52
Üzenet elküldve: 2022-03-20 17:46:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
*Bárki mást elküldött volna már melegebb éghajlatra ennyi hiszti és picsogás hallatán. Igazság szerint elgondolkodik azon, hogy leüvöltse-e Lea fejét, mondván ép ésszel senki sem számíthatott arra, hogy újra felbukkan a Vashegyen és az élet meg csak olyan, hogy megy tovább.*
- Ühüm.
*Ezt már akkor mondja amikor lehuppan Lea mellé az ágyra, mindenféle üvöltés nélkül.*
- Nem. Mióta azt a medált viselte, valami ajándékéletet élt. Tudod, hogy milyen volt. Gondolom nem tudta elviselni, hogy valaki más kegyéből él. Vagy csak elfáradt. *megvonja a vállát* Miért ne választhatta a könnyebb utat ha látta, hogy biztos kézbe kerül a Vashegy? És mivel nem dőlt össze, nem égett le és a mocsár sem nyelte el, úgy tűnik, hogy igaza volt.
*Elmosolyodik.*
- Persze ha így történik, a függönyért kár lett volna.
*Hogy ezt miért mondta, azt maga sem érti. Kicsit megrázza a fejét.*
- Így igaz. A jelenlétedben csak akkor dobálom le a ruhám, ha arra kérsz.
*Mosolyogva nézi a morgolódót, aztán vállával taszít egyet rajta. Kicsit talán erősebben annál, mint amit kedves évődésnek szokás venni.*
- Sok ez egyszerre, megértem. Nekem is szinte hihetetlen, de mivel már meg is kaptam az első lebaltázásom, mégis valóságos vagy. Mit szólnál ahhoz, hogy én nem vetkőzöm többet piktoroknak, te pedig türelmes leszel a lányhoz, hm?
*Lehet, hogy Lea azon van, hogy megbántsa vagy felbosszantsa Laort, de a férfi egyelőre néhány hüvelykkel a felszín felett jár és ehhez még sokat kéne dolgozni a sokak által boszorkánynak tartott nőnek.*
- Szerintem várj! *vigyorodik el meglehetősen gonoszan* Van egy új divat, talán még nem hallottál róla: szerelemből házasodni. Nekem úgy tűnik, hogy itt is ilyesmiről lesz szó. Kis szerencsével legalábbis. Ha pedig mégsem...
*Megvakarja az állát és bár felháborodva kérné ki magának az összehasonlítást, a mozdulat, az arckifejezés és a következő gondolatok a jó Habrertus kancellárt is eszébe juttathatják a kívülről figyelőnek.*
- Ha pedig mégsem, akkor hivatkozhatsz arra, hogy Kagan lánya rangon alul megy férjhez. Ez esetben pedig biztosítékot kérhetsz a vőlegénytől arra nézvést, hogy nem csak Kagaenae hozománya miatt adja fejét nősülésre.
*Kicsit elgondolkodik, hogy ha így lenne és ezt a báró be is vallaná, akkor mi lenne? Idáig még nem gondolta el.*
- Megszövegeztethetsz a kancellárral valami szerződést, hogy a báró lemond minden követeléséről a Vasheggyel szemben, nem ülhet a trónra sem ő, sem az ivadékai... vagy valami ilyesmi.
*Legyint, hogy ezt kicsit túlgondolhatta. Különben sem ért az ilyesmihez és valószínűleg Lea sem különösebben. Persze a nőnek még így is több gyakorlata van ebben, mint neki.*
//Laor, Lea, Hubi nincs//
*Bárki mást elküldött volna már melegebb éghajlatra ennyi hiszti és picsogás hallatán. Igazság szerint elgondolkodik azon, hogy leüvöltse-e Lea fejét, mondván ép ésszel senki sem számíthatott arra, hogy újra felbukkan a Vashegyen és az élet meg csak olyan, hogy megy tovább.*
- Ühüm.
*Ezt már akkor mondja amikor lehuppan Lea mellé az ágyra, mindenféle üvöltés nélkül.*
- Nem. Mióta azt a medált viselte, valami ajándékéletet élt. Tudod, hogy milyen volt. Gondolom nem tudta elviselni, hogy valaki más kegyéből él. Vagy csak elfáradt. *megvonja a vállát* Miért ne választhatta a könnyebb utat ha látta, hogy biztos kézbe kerül a Vashegy? És mivel nem dőlt össze, nem égett le és a mocsár sem nyelte el, úgy tűnik, hogy igaza volt.
*Elmosolyodik.*
- Persze ha így történik, a függönyért kár lett volna.
*Hogy ezt miért mondta, azt maga sem érti. Kicsit megrázza a fejét.*
- Így igaz. A jelenlétedben csak akkor dobálom le a ruhám, ha arra kérsz.
*Mosolyogva nézi a morgolódót, aztán vállával taszít egyet rajta. Kicsit talán erősebben annál, mint amit kedves évődésnek szokás venni.*
- Sok ez egyszerre, megértem. Nekem is szinte hihetetlen, de mivel már meg is kaptam az első lebaltázásom, mégis valóságos vagy. Mit szólnál ahhoz, hogy én nem vetkőzöm többet piktoroknak, te pedig türelmes leszel a lányhoz, hm?
*Lehet, hogy Lea azon van, hogy megbántsa vagy felbosszantsa Laort, de a férfi egyelőre néhány hüvelykkel a felszín felett jár és ehhez még sokat kéne dolgozni a sokak által boszorkánynak tartott nőnek.*
- Szerintem várj! *vigyorodik el meglehetősen gonoszan* Van egy új divat, talán még nem hallottál róla: szerelemből házasodni. Nekem úgy tűnik, hogy itt is ilyesmiről lesz szó. Kis szerencsével legalábbis. Ha pedig mégsem...
*Megvakarja az állát és bár felháborodva kérné ki magának az összehasonlítást, a mozdulat, az arckifejezés és a következő gondolatok a jó Habrertus kancellárt is eszébe juttathatják a kívülről figyelőnek.*
- Ha pedig mégsem, akkor hivatkozhatsz arra, hogy Kagan lánya rangon alul megy férjhez. Ez esetben pedig biztosítékot kérhetsz a vőlegénytől arra nézvést, hogy nem csak Kagaenae hozománya miatt adja fejét nősülésre.
*Kicsit elgondolkodik, hogy ha így lenne és ezt a báró be is vallaná, akkor mi lenne? Idáig még nem gondolta el.*
- Megszövegeztethetsz a kancellárral valami szerződést, hogy a báró lemond minden követeléséről a Vasheggyel szemben, nem ülhet a trónra sem ő, sem az ivadékai... vagy valami ilyesmi.
*Legyint, hogy ezt kicsit túlgondolhatta. Különben sem ért az ilyesmihez és valószínűleg Lea sem különösebben. Persze a nőnek még így is több gyakorlata van ebben, mint neki.*
9861. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2022-03-20 16:42:48
Üzenet elküldve: 2022-03-20 16:42:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargvár//
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Maradt volna a bugyogóival együtt a kurva Artheniorban.
*Folytatja tovább a mérgelődést, közben gondolkodik, homályos ismeretei vannak a fattyút illetően. A létezéséről tudott már a halála előtt, az anyja levelet küldött Kagannak, Kagan pedig megmutatta neki ezt a levelet. Sok mindent nem tudtak meg a levélből, csak azt, hogy létezik egy északon született fattyú, akit az anyja Artheniorban nevelt fel. Ha selyembugyogót hord, akkor nem a szegénynegyed és lepukkant viskójában. A Vashegynek meg nem igazán a feladata az, hogy finanszírozza a megszokott életszínvonalat. Aminek, a selyemalsóktól eltekintve, nem látja nyomát. Igazából ez is dühítő, hogy nem olyan, amilyennek elképzeli. Egy bugyogóval és a pucér portréval a kezében roskad le az ágy végére. Pillanatnyilag űgy tűnik, elült a vihar.*
- Haragszom Kaganra. Levette a medált, igaz?
*Az előbbi vihar éppen csak annyi időre ült el, hogy az utána következő erőre kaphasson. A kérdése egyértelműen költői, ezt még Artheniorban kikövetkeztette, mikor éppen vegzálták a Pintyben.*
- Gyáva módon megfutamodott. A könnyebbik utat választotta. Gyáva volt és ostoba. Hogy gondolhatta egy percig is komolyan azt, hogy egy gazdag, városi fruska majd alkalmas lesz arra, hogy a trónjára üljön? Már az is csoda, hogy a Vashegy nem dőlt össze, gyulladt ki és nyelte el a mocsár...
*Arról nem is beszélve, hogy ha hinni lehet Hubi konteójának, akkor elképzelhető, hogy az a medál nem is magától került le Kagan nyakából, hanem annak a fattyúnak is benne a keze. Egyelőre ezt az elméletet nem osztja meg Laorral, hiszen szemlátomást rokonszenvezik a lánnyal, akkor is ha nem kúrogatja. Meg fogja kérdezni attól a cafkától kerek perec, hogy benne van-e a keze abban, hogy Kagan megszobrult. Különben a haragja ugyanannyira irányul Kaganra is, mint hajdani férje fattyára, mert egyszer megszobrult önszántából, nyilván megtenné máskor is.*
- Igazán megtisztelsz, hogy legalább a jelenlétemben nem dobálod le a ruhád minden artheniori szajhának, aki arra kér.
*Megjegyzése kifejezetten rosszmájú, bár talán tényleg nem Laoron kéne kitöltenie minden haragját, ami amúgy nem is a férfire irányul. Jó, amiatt tényleg haragszik rá, hogy meglóbálta a lompost egy csitri előtt, aki papírra vetette a jelenetet.*
- Eladom a wegtoreninek. Meg se álljon vele Wegtorenig, vagy mást kéne tennem? Erre való a hozomány, nem? Fizetek, csak megszabadítsanak tőle. Szerinted mennyit kéne adnom? Vagy nézzük meg, hogy a wegtoreni mennyire pofátlan?
//Laor, Lea, Hubi nincs//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Maradt volna a bugyogóival együtt a kurva Artheniorban.
*Folytatja tovább a mérgelődést, közben gondolkodik, homályos ismeretei vannak a fattyút illetően. A létezéséről tudott már a halála előtt, az anyja levelet küldött Kagannak, Kagan pedig megmutatta neki ezt a levelet. Sok mindent nem tudtak meg a levélből, csak azt, hogy létezik egy északon született fattyú, akit az anyja Artheniorban nevelt fel. Ha selyembugyogót hord, akkor nem a szegénynegyed és lepukkant viskójában. A Vashegynek meg nem igazán a feladata az, hogy finanszírozza a megszokott életszínvonalat. Aminek, a selyemalsóktól eltekintve, nem látja nyomát. Igazából ez is dühítő, hogy nem olyan, amilyennek elképzeli. Egy bugyogóval és a pucér portréval a kezében roskad le az ágy végére. Pillanatnyilag űgy tűnik, elült a vihar.*
- Haragszom Kaganra. Levette a medált, igaz?
*Az előbbi vihar éppen csak annyi időre ült el, hogy az utána következő erőre kaphasson. A kérdése egyértelműen költői, ezt még Artheniorban kikövetkeztette, mikor éppen vegzálták a Pintyben.*
- Gyáva módon megfutamodott. A könnyebbik utat választotta. Gyáva volt és ostoba. Hogy gondolhatta egy percig is komolyan azt, hogy egy gazdag, városi fruska majd alkalmas lesz arra, hogy a trónjára üljön? Már az is csoda, hogy a Vashegy nem dőlt össze, gyulladt ki és nyelte el a mocsár...
*Arról nem is beszélve, hogy ha hinni lehet Hubi konteójának, akkor elképzelhető, hogy az a medál nem is magától került le Kagan nyakából, hanem annak a fattyúnak is benne a keze. Egyelőre ezt az elméletet nem osztja meg Laorral, hiszen szemlátomást rokonszenvezik a lánnyal, akkor is ha nem kúrogatja. Meg fogja kérdezni attól a cafkától kerek perec, hogy benne van-e a keze abban, hogy Kagan megszobrult. Különben a haragja ugyanannyira irányul Kaganra is, mint hajdani férje fattyára, mert egyszer megszobrult önszántából, nyilván megtenné máskor is.*
- Igazán megtisztelsz, hogy legalább a jelenlétemben nem dobálod le a ruhád minden artheniori szajhának, aki arra kér.
*Megjegyzése kifejezetten rosszmájú, bár talán tényleg nem Laoron kéne kitöltenie minden haragját, ami amúgy nem is a férfire irányul. Jó, amiatt tényleg haragszik rá, hogy meglóbálta a lompost egy csitri előtt, aki papírra vetette a jelenetet.*
- Eladom a wegtoreninek. Meg se álljon vele Wegtorenig, vagy mást kéne tennem? Erre való a hozomány, nem? Fizetek, csak megszabadítsanak tőle. Szerinted mennyit kéne adnom? Vagy nézzük meg, hogy a wegtoreni mennyire pofátlan?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094