Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 303 (6041. - 6060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6060. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 22:13:45
Üzenet elküldve: 2016-04-30 22:13:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Hrallh - Rilai//
*Nem panaszkodik van munkája bőven. Azonban ez a keresgetés és futkározás nem igazán tetszik neki. Jobb lenne felállnia az erőd tornyába és kiáltania egyet, hogy mindenki gyűljön a Hrallh elé akinek ügye van Kagannal. Ott pedig szép libasorban állnának az emberek akik be akarnak jutni. Ekkor fogan meg benne, hogy ír is erről egy beadványt, vagyis arról, hogy mindenkinek kötelező beszámolóra Kagan elé járulnia, vagy jelentést tenni a titkárságon, ha épp a Nagyúr nem ér ra. Azonban most csak a keresés marad. Az új személy az elbűvölő Rilai kisasszony. Kagan javaslata alapján a trónteremben találja, így ott is keresi először. Nem kell csalódnia, hiszen ahogy benyit már meg is pillantja Khan társaságában. Belép a csarnokba és egy kicst várakozik lehajtott fejjel, hiszen nem akar azonnal mindent megzavarni. Amikor eltelik a pár pillanat amit a kivárásra szán egy kedves mosollyal odalép.*
- Üdvözlöm önöket. Elnézést, hogy megzavarom a társalgást, de az elbűvölő Rilai kisasszonyt már várják a Hrallhban. Remélem nem probléma, ha egy kis időre elrabolom öntől. *Fordul Khan felé ezzel a kijelentő kérdéssel. Majd tekintetét visszavezeti a kisasszonyra és ismét megszólal.*
- A nagyúr már vár bennünket. Jöjjön velem. *Ha Rilai elindul vele akkor szapora léptekkel a Hrallh felé indul. Ahogy közelednek már hallja is Kagan üvöltését amelynek a végére be is toppan a terembe remélhetőleg Rilaival. Megáll Kagan előtt és válaszol.*
- Rilai kisasszony rendelkezésére. *Majd vár még egy kicsit, hogy ha van még parancs akkor azt meghallgassa, de ha nincs akkor távozik, hiszen a folyosón mintha Ewangelt látta volna így utána eredne, hogy esetleg Kagan elé vigye jelentés tételre.*
*Nem panaszkodik van munkája bőven. Azonban ez a keresgetés és futkározás nem igazán tetszik neki. Jobb lenne felállnia az erőd tornyába és kiáltania egyet, hogy mindenki gyűljön a Hrallh elé akinek ügye van Kagannal. Ott pedig szép libasorban állnának az emberek akik be akarnak jutni. Ekkor fogan meg benne, hogy ír is erről egy beadványt, vagyis arról, hogy mindenkinek kötelező beszámolóra Kagan elé járulnia, vagy jelentést tenni a titkárságon, ha épp a Nagyúr nem ér ra. Azonban most csak a keresés marad. Az új személy az elbűvölő Rilai kisasszony. Kagan javaslata alapján a trónteremben találja, így ott is keresi először. Nem kell csalódnia, hiszen ahogy benyit már meg is pillantja Khan társaságában. Belép a csarnokba és egy kicst várakozik lehajtott fejjel, hiszen nem akar azonnal mindent megzavarni. Amikor eltelik a pár pillanat amit a kivárásra szán egy kedves mosollyal odalép.*
- Üdvözlöm önöket. Elnézést, hogy megzavarom a társalgást, de az elbűvölő Rilai kisasszonyt már várják a Hrallhban. Remélem nem probléma, ha egy kis időre elrabolom öntől. *Fordul Khan felé ezzel a kijelentő kérdéssel. Majd tekintetét visszavezeti a kisasszonyra és ismét megszólal.*
- A nagyúr már vár bennünket. Jöjjön velem. *Ha Rilai elindul vele akkor szapora léptekkel a Hrallh felé indul. Ahogy közelednek már hallja is Kagan üvöltését amelynek a végére be is toppan a terembe remélhetőleg Rilaival. Megáll Kagan előtt és válaszol.*
- Rilai kisasszony rendelkezésére. *Majd vár még egy kicsit, hogy ha van még parancs akkor azt meghallgassa, de ha nincs akkor távozik, hiszen a folyosón mintha Ewangelt látta volna így utána eredne, hogy esetleg Kagan elé vigye jelentés tételre.*
6059. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 21:17:24
Üzenet elküldve: 2016-04-30 21:17:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//ThargArodon - Hrallh//
*Magában még ő is mérlegel, de a tervrajzra vetett pillantás még belefér a dologba, különösen, ha csak a "nagyképet" mutatja meg, és a részletesebb leírásokat nem.*
- Várj itt. *mondja, majd szobája hátsó traktusába megy és elővesz egy bőrtokot, ami éppen olyan, mint sok másik, vagy legalábbis pont olyannak látszik. Ez nem az eredeti tervrajz, azt még mindig a Brennus-féle kódex őrzi, de meglehetősen jó másolat. Kivesz belőle egy pergament, majd Draenon elé tartja.*
- Azért csak óvatosan. Lehetséges, hogy sokkal több őrt és sokkal kevesebb kalózt találsz ott délen, mint hinnéd... *fanyalog, mert ő nemrég volt ott lenn délen.*
- Van ugyan lent egy csapatnyi semmirekellő, de én már befürödtem velük... *őt magát is sok mindenre tanították, és bár nem mindig kedveli ezeket a parasztos bölcsességeket, azért érti, mire gondol a másik. A kapitányos megjelölésre nem szól semmit - annyira azért még nem szaladt el a fantáziája, hogy ilyeneket tervezgessen. Persze érthető, hiszen ez nem is neki fontos.*
- Meglátjuk. Egyelőre nézzük meg, hogy... mire megyünk ezzel a papírral, meg hogy mit hoznak az elkövetkező napok. *első körben ennyit lehet ebből a dologból kihozni.*
- Szállásold el magad Amon Ruadhon vagy a Tavernában és gondolkodj azon, hogyan lehetne hajóhoz jutni. Hamarosan leküldök egy csapatot a Kikötőbe, Synmirán keresztül... ha meg tudunk egyezni, akkor velük tartasz te is. *ezzel elbocsátólag int, mert a meghallgatás befejeződött. Természetesen a papírt elteszi a kis bőrmappába, aztán ha Draenon távozik, Achim után kiált.*
- ACHIM!
*Magában még ő is mérlegel, de a tervrajzra vetett pillantás még belefér a dologba, különösen, ha csak a "nagyképet" mutatja meg, és a részletesebb leírásokat nem.*
- Várj itt. *mondja, majd szobája hátsó traktusába megy és elővesz egy bőrtokot, ami éppen olyan, mint sok másik, vagy legalábbis pont olyannak látszik. Ez nem az eredeti tervrajz, azt még mindig a Brennus-féle kódex őrzi, de meglehetősen jó másolat. Kivesz belőle egy pergament, majd Draenon elé tartja.*
- Azért csak óvatosan. Lehetséges, hogy sokkal több őrt és sokkal kevesebb kalózt találsz ott délen, mint hinnéd... *fanyalog, mert ő nemrég volt ott lenn délen.*
- Van ugyan lent egy csapatnyi semmirekellő, de én már befürödtem velük... *őt magát is sok mindenre tanították, és bár nem mindig kedveli ezeket a parasztos bölcsességeket, azért érti, mire gondol a másik. A kapitányos megjelölésre nem szól semmit - annyira azért még nem szaladt el a fantáziája, hogy ilyeneket tervezgessen. Persze érthető, hiszen ez nem is neki fontos.*
- Meglátjuk. Egyelőre nézzük meg, hogy... mire megyünk ezzel a papírral, meg hogy mit hoznak az elkövetkező napok. *első körben ennyit lehet ebből a dologból kihozni.*
- Szállásold el magad Amon Ruadhon vagy a Tavernában és gondolkodj azon, hogyan lehetne hajóhoz jutni. Hamarosan leküldök egy csapatot a Kikötőbe, Synmirán keresztül... ha meg tudunk egyezni, akkor velük tartasz te is. *ezzel elbocsátólag int, mert a meghallgatás befejeződött. Természetesen a papírt elteszi a kis bőrmappába, aztán ha Draenon távozik, Achim után kiált.*
- ACHIM!
6058. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 21:15:06
Üzenet elküldve: 2016-04-30 21:15:06
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// Hrallh környékén //
* Bár a klán teljes jogú tagja mégis olyan furcsa, hogy ki be sétálhat. Ez igen ritka eset hisz inkább a kapuban szokott álldogálni amikor épp a Vashegyen van dolga.
Útja egyenesen a párbaj köréhez vezet. Meg nem tudná mondani miért pont oda ment, talán mert valamikor régen Harath azt ígérte megtanítja a kardforgatás mesterségére. Tekintete szomorkásan jár körbe az üres területen. Látszik, hogy háborúban vannak az élőholtakkal, másképpen a harcosaik nagyja épp itt bizonyítaná tudását vagy tanulnának újabb és újabb cseleket.
Útja elvezet a kút felé is. Nem volt alkalma sokszor ott álldogálni viszont most kíváncsian belenéz majd lép a Gödör felé. Na azt talán még alaposabban szemügyre veszi. Délután van, ha le van fedve nem sokat láthat így ismét tovább sétál.
Egyelőre nem akar belépni az épületbe de arra indul, a Hrallh kapuja felé. A délután folyamán olyan érzése volt mintha valamivel még tartozna pedig már ténylegesen mindent tollba mondott Achimnak. Talán az óvatosság az ami ide vezette hisz Aletai mondta, hogy a Vezér is megérkezett.*
* Bár a klán teljes jogú tagja mégis olyan furcsa, hogy ki be sétálhat. Ez igen ritka eset hisz inkább a kapuban szokott álldogálni amikor épp a Vashegyen van dolga.
Útja egyenesen a párbaj köréhez vezet. Meg nem tudná mondani miért pont oda ment, talán mert valamikor régen Harath azt ígérte megtanítja a kardforgatás mesterségére. Tekintete szomorkásan jár körbe az üres területen. Látszik, hogy háborúban vannak az élőholtakkal, másképpen a harcosaik nagyja épp itt bizonyítaná tudását vagy tanulnának újabb és újabb cseleket.
Útja elvezet a kút felé is. Nem volt alkalma sokszor ott álldogálni viszont most kíváncsian belenéz majd lép a Gödör felé. Na azt talán még alaposabban szemügyre veszi. Délután van, ha le van fedve nem sokat láthat így ismét tovább sétál.
Egyelőre nem akar belépni az épületbe de arra indul, a Hrallh kapuja felé. A délután folyamán olyan érzése volt mintha valamivel még tartozna pedig már ténylegesen mindent tollba mondott Achimnak. Talán az óvatosság az ami ide vezette hisz Aletai mondta, hogy a Vezér is megérkezett.*
6057. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 20:12:47
Üzenet elküldve: 2016-04-30 20:12:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Thargarod trónterme//
*Nem tanult és nem is örökölt képessége, hogy alapjaiban bontsa meg egy nő érzelmi világának alapjait: valahol a zsoldoslét évei alatt akadhatott rá, olyan észrevétlen természetességgel, mintha csak egy lett volna azon napi teendők közül, amit rutinszerűen művelt. Ennek természetéből fakadhat az a képtelen törekvés is, amelyet megpróbálna a kérdéses viszony rendezésének irányába fordítani. Tart már egy ideje ez a nincstelen, definiálhatatlan állapot, de most valamiért egy olyan érzés lopakodik a szívébe, amit talán sokkal korábban el kellett volna fogadnia. Lám, a mosoly mégsem ólálkodik tőle olyan messze, felkúszik most rókaszerű arcára, hogy keserű kifejezést faragjon belőle. Abban nem esett tévhite, hogy Ril és ő összetartoznak, de nem úgy, ahogyan a borostyánszemű lány és ő szerették volna. Khan abban vétkes, hogy kimondatlanul hagyta, hisz annyi más dolog is képes elrendeződni anélkül, hogy a felszínre hoznák, miért ne lehetett volna ez is egy közülük?*
- Ezért nem maradhatok… nem tudok itt maradni. Nem vagyok felkészülve arra, ami még eljöhet és a Vashegyen már nem is fogom megtalálni. Talán észak hegyei közt, vagy ott, ahol a vidék már elhagyta az utolsó zöld fűszálat is, van valami, amit nem ismerünk, amit magunk mellé állíthatunk. *A nevén foghatatlan dolognak már részint a nyomába is szegődött azzal, hogy a mágia előtt megnyitotta az elméjét. Azzal is gondolt, hogy talán éppen ez zavarta meg őt annyira, hogy összekuszálja maga körül az életet annyira, hogy ne tudjon már éles határvonalat húzni a jó és rossz, a helyes és helytelen tettek között. A változás, ahogy a hollóruhás mondta, nem kérdezte meg róla, hogy felkészült-e rá.
Átveszi az irományt, amennyiben Ril azt megengedi neki. Az olvasásban nem sokat változtak a képességei, a felismerés és értelmezés procedúrája során sokszor formál néma szavakat szájával, mert úgy találta, hogy ez időnként segít gyorsabbá tenni az egészet. Csak a szövegtörzzsel foglalkozik, a kiállít neve, címei meg a többi formális hadova úgyis csak azoknak fontos, akik autoritás kérdésében illetékesek lehetnek, Amon Ruadhon jelenleg az egyetlen ilyen személy pedig Kagan.*
- Befektetésnek nem lenne utolsó egyik sem. *Amit a Félszemű kiolvas mindebből, az sejtelmét igazolja, miszerint Kagan hosszabb távon is háborúval számol. Nem feltétlenül Argath és holtakból álló serege ellen, nem is kell egy másik létsík ajtaját verniük, ha rosszakarót akarnának találni.* A jó bárót jobban megviselhette egy szem leánya elvesztése, mint gondoltam, ha ráment a família teljesen.
*Jól emlékszik a kereskedő nemessel kötött üzletre és a rútul végződő mentőakcióra. Ril ugyan már akkoriban is orrolt Khanra amiatt, hogy Vinerra előtt felhozta annak eshetőségét, hogy talán nem járnak sikerrel, ám végül láthatóan nem sokat számított volna az sem, ha épp csukva tartja a száját. Elcsípi a mozdulatot, amivel a lány megbirizgálja hajában a hajtűt és ettől ő maga is azért a csecsebecséért nyúl, amit csuklójára szíjazva hord. A fecskemotívumos karkötőtől sohasem oldja le onnan.*
- Néha végy leckéket a késsel, és ne csak azért, hogy ügyesebben bontsd a csirkét. Van érzéked hozzá és okozhatsz vele kényelmetlenséget a pofátlan ebadtának, aki könnyű prédát szimatol benned. *Megint a lány arcáért nyúl, ezúttal mindkét oldalról, hogy arcaikat egymás közelségébe húzza és csókban forrassza össze.
Bénább-sztereotipebb búcsút a Nagy Kliségyűjteményből sem kereshetett volna elő.*
*Nem tanult és nem is örökölt képessége, hogy alapjaiban bontsa meg egy nő érzelmi világának alapjait: valahol a zsoldoslét évei alatt akadhatott rá, olyan észrevétlen természetességgel, mintha csak egy lett volna azon napi teendők közül, amit rutinszerűen művelt. Ennek természetéből fakadhat az a képtelen törekvés is, amelyet megpróbálna a kérdéses viszony rendezésének irányába fordítani. Tart már egy ideje ez a nincstelen, definiálhatatlan állapot, de most valamiért egy olyan érzés lopakodik a szívébe, amit talán sokkal korábban el kellett volna fogadnia. Lám, a mosoly mégsem ólálkodik tőle olyan messze, felkúszik most rókaszerű arcára, hogy keserű kifejezést faragjon belőle. Abban nem esett tévhite, hogy Ril és ő összetartoznak, de nem úgy, ahogyan a borostyánszemű lány és ő szerették volna. Khan abban vétkes, hogy kimondatlanul hagyta, hisz annyi más dolog is képes elrendeződni anélkül, hogy a felszínre hoznák, miért ne lehetett volna ez is egy közülük?*
- Ezért nem maradhatok… nem tudok itt maradni. Nem vagyok felkészülve arra, ami még eljöhet és a Vashegyen már nem is fogom megtalálni. Talán észak hegyei közt, vagy ott, ahol a vidék már elhagyta az utolsó zöld fűszálat is, van valami, amit nem ismerünk, amit magunk mellé állíthatunk. *A nevén foghatatlan dolognak már részint a nyomába is szegődött azzal, hogy a mágia előtt megnyitotta az elméjét. Azzal is gondolt, hogy talán éppen ez zavarta meg őt annyira, hogy összekuszálja maga körül az életet annyira, hogy ne tudjon már éles határvonalat húzni a jó és rossz, a helyes és helytelen tettek között. A változás, ahogy a hollóruhás mondta, nem kérdezte meg róla, hogy felkészült-e rá.
Átveszi az irományt, amennyiben Ril azt megengedi neki. Az olvasásban nem sokat változtak a képességei, a felismerés és értelmezés procedúrája során sokszor formál néma szavakat szájával, mert úgy találta, hogy ez időnként segít gyorsabbá tenni az egészet. Csak a szövegtörzzsel foglalkozik, a kiállít neve, címei meg a többi formális hadova úgyis csak azoknak fontos, akik autoritás kérdésében illetékesek lehetnek, Amon Ruadhon jelenleg az egyetlen ilyen személy pedig Kagan.*
- Befektetésnek nem lenne utolsó egyik sem. *Amit a Félszemű kiolvas mindebből, az sejtelmét igazolja, miszerint Kagan hosszabb távon is háborúval számol. Nem feltétlenül Argath és holtakból álló serege ellen, nem is kell egy másik létsík ajtaját verniük, ha rosszakarót akarnának találni.* A jó bárót jobban megviselhette egy szem leánya elvesztése, mint gondoltam, ha ráment a família teljesen.
*Jól emlékszik a kereskedő nemessel kötött üzletre és a rútul végződő mentőakcióra. Ril ugyan már akkoriban is orrolt Khanra amiatt, hogy Vinerra előtt felhozta annak eshetőségét, hogy talán nem járnak sikerrel, ám végül láthatóan nem sokat számított volna az sem, ha épp csukva tartja a száját. Elcsípi a mozdulatot, amivel a lány megbirizgálja hajában a hajtűt és ettől ő maga is azért a csecsebecséért nyúl, amit csuklójára szíjazva hord. A fecskemotívumos karkötőtől sohasem oldja le onnan.*
- Néha végy leckéket a késsel, és ne csak azért, hogy ügyesebben bontsd a csirkét. Van érzéked hozzá és okozhatsz vele kényelmetlenséget a pofátlan ebadtának, aki könnyű prédát szimatol benned. *Megint a lány arcáért nyúl, ezúttal mindkét oldalról, hogy arcaikat egymás közelségébe húzza és csókban forrassza össze.
Bénább-sztereotipebb búcsút a Nagy Kliségyűjteményből sem kereshetett volna elő.*
6056. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 18:50:27
Üzenet elküldve: 2016-04-30 18:50:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//ThargArodon - Hrallh//
*Beáll pár pillanatnyi csend, amíg Draenon mérlegel néhány dolgot. Ami azt illeti, eszébe sem jutott olyan gondolatmenet, melynek központjában az áll, hogy neki személy szerint bármi köze lehetne a Thargodarokhoz, a Vashegyhez, vagy Kaganhoz, de a dolgok meglehetősen érdekes fordulatot vettek az elmúlt percek során.*
-Vethetnék egy pillantást arra a tervrajzra? *kérdi végül. Végtelenül kíváncsi ugyanis, hogy azok a bizonyos ősök vajon miféle bárkának a tervrajzás is véshették táblára, száz, vagy ezer évekkel ezelőtt, még akkor is, ha éppenséggel végül úgy dönt, hogy nem óhajt közösködni ezzel a népséggel. *
-Őszinte leszek veled, az volt a tervem, hogy innen a kikötőbe megyek tovább, ahol legénységet toborzok magamnak, aztán elkötünk egy hajót. Ismerek még egy-két fickót errefelé, s kellő ígérettel legénység mindig akad. *mivel a kalóz híresen kalandvágyó nép, s amellett végtelenül kapzsi is, Draenon nem hinné, hogy komolyabb gondot okozott volna végrehajtani a terveit.*
-Csak ugye megjelentek a járkáló hullák, és kissé beleköptek a levesembe. *húzza el a száját.*
-Draenon kapitány... *villant újra kapzsi vigyort.*
-Tetszik a csengése. Ennél kevesebbel nem is érném be, és ez is csak a kezdet volna. *jelenti ki magabiztosan.*
-Mindig arra tanítottak, ha az öledbe hullik a lehetőség, ragadd meg, élj vele. Neked szükséged van valakire, aki ért a hajózáshoz, nekem pedig hajó és legénység kell. Még akár egymás hasznára is lehetnénk... *ha idáig nem esett volna le Kagannak, immáron a napnál világosabb kell legyen, Draenon alighanem mindenben különbözik néhai bátyjától, ha nem is külsőre, de jellemben mindenképpen. Daeros elvolt a maga kis világában, nem feltétlenül vágyott többre, és alapvetően becsületes fickó volt. Ezzel szemben Draenont nem igazán köti a lelkiismeret lánca, s becsvágyánál csak kalandvágya erősebb. Emellett pedig az az érv mindenképpen mellette szól, hogy bátyjával ellentétben, ő előbb dugná a micsodáját egy méhkasba, mit Isuriiba.*
*Beáll pár pillanatnyi csend, amíg Draenon mérlegel néhány dolgot. Ami azt illeti, eszébe sem jutott olyan gondolatmenet, melynek központjában az áll, hogy neki személy szerint bármi köze lehetne a Thargodarokhoz, a Vashegyhez, vagy Kaganhoz, de a dolgok meglehetősen érdekes fordulatot vettek az elmúlt percek során.*
-Vethetnék egy pillantást arra a tervrajzra? *kérdi végül. Végtelenül kíváncsi ugyanis, hogy azok a bizonyos ősök vajon miféle bárkának a tervrajzás is véshették táblára, száz, vagy ezer évekkel ezelőtt, még akkor is, ha éppenséggel végül úgy dönt, hogy nem óhajt közösködni ezzel a népséggel. *
-Őszinte leszek veled, az volt a tervem, hogy innen a kikötőbe megyek tovább, ahol legénységet toborzok magamnak, aztán elkötünk egy hajót. Ismerek még egy-két fickót errefelé, s kellő ígérettel legénység mindig akad. *mivel a kalóz híresen kalandvágyó nép, s amellett végtelenül kapzsi is, Draenon nem hinné, hogy komolyabb gondot okozott volna végrehajtani a terveit.*
-Csak ugye megjelentek a járkáló hullák, és kissé beleköptek a levesembe. *húzza el a száját.*
-Draenon kapitány... *villant újra kapzsi vigyort.*
-Tetszik a csengése. Ennél kevesebbel nem is érném be, és ez is csak a kezdet volna. *jelenti ki magabiztosan.*
-Mindig arra tanítottak, ha az öledbe hullik a lehetőség, ragadd meg, élj vele. Neked szükséged van valakire, aki ért a hajózáshoz, nekem pedig hajó és legénység kell. Még akár egymás hasznára is lehetnénk... *ha idáig nem esett volna le Kagannak, immáron a napnál világosabb kell legyen, Draenon alighanem mindenben különbözik néhai bátyjától, ha nem is külsőre, de jellemben mindenképpen. Daeros elvolt a maga kis világában, nem feltétlenül vágyott többre, és alapvetően becsületes fickó volt. Ezzel szemben Draenont nem igazán köti a lelkiismeret lánca, s becsvágyánál csak kalandvágya erősebb. Emellett pedig az az érv mindenképpen mellette szól, hogy bátyjával ellentétben, ő előbb dugná a micsodáját egy méhkasba, mit Isuriiba.*
6055. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 18:29:15
Üzenet elküldve: 2016-04-30 18:29:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//ThargArodon - Hrallh//
*Látja a felvillanást, és bizony megérzi a másikban a rokon lelket, még ha eltérő horizontban is gondolkodnak.*
- Az. Egy hajó... én ugyan nem értek hozzá, de meglehetősen nagy. *somolyog egy kicsit.*
- Ősi tervek alapján, melyet még egykori eleink, a Thargodrymek ősei véstek az aranylapokra.
*A felvetésre először elmosolyodik, majd halkan nevetni kezd - a mesékben így nevetnek a gonosz sötét lovagok és még gonoszabb mágusok, ha halkan akarják kifejezni jókedvüket.*
- Igen, mindent. A vizet, a földet... ha lehet, a levegőt is. Mindent. *egyelőre még nem talált megfelelő forrást rá, de ha teheti, harcosai warg- és griffháton szállnak csatába, és hajójival eléri majd Artheniort és a Kikötőt egyaránt... meg mindent, azon túl.*
- De most sokkal profánabb okom van rá, hogy hajóhadat akarjak: a holtak ellen a folyó a legnagyobb védelmünk, de nem tökéletes: a Kikötőnél mágikus húshídat vertek és azon keltek át. Sajnos... *mordul fel elégedetlenül.*
- Kevés a jó stratéga ott délen, és míg embereim kevés híján elvéreztek, hogy a túloldalon tartsák a szörnyeket, senkinek nem jutott eszébe hajóval támadni, vagy legalább néhány tucat harcost és csatamágust átdobni a túlpartra egy barkon. *megrázza a fejét.*
- De ez persze... csak a mai indok a dologra. *hátradől székében és érdeklődve nézegeti a kalózt.*
- Talán csak nem érdekelne a dolog? Megvallom, nem számoltam veled, de... mindig szívesen látunk egy jó harcost a sorainkban. Ha pedig még a vízen is otthon van... *az utolsó akadály, ami a Thargokat visszatartja: hegyen-völgyön-falon áttörnek már, és talán most a víz az, ami megadja magát nekik.*
- Mert hajóterv az van, sőt... *keményedik meg az arca.* - Még akár hajó is. Van a Kikötőben éppen elég.
*Látja a felvillanást, és bizony megérzi a másikban a rokon lelket, még ha eltérő horizontban is gondolkodnak.*
- Az. Egy hajó... én ugyan nem értek hozzá, de meglehetősen nagy. *somolyog egy kicsit.*
- Ősi tervek alapján, melyet még egykori eleink, a Thargodrymek ősei véstek az aranylapokra.
*A felvetésre először elmosolyodik, majd halkan nevetni kezd - a mesékben így nevetnek a gonosz sötét lovagok és még gonoszabb mágusok, ha halkan akarják kifejezni jókedvüket.*
- Igen, mindent. A vizet, a földet... ha lehet, a levegőt is. Mindent. *egyelőre még nem talált megfelelő forrást rá, de ha teheti, harcosai warg- és griffháton szállnak csatába, és hajójival eléri majd Artheniort és a Kikötőt egyaránt... meg mindent, azon túl.*
- De most sokkal profánabb okom van rá, hogy hajóhadat akarjak: a holtak ellen a folyó a legnagyobb védelmünk, de nem tökéletes: a Kikötőnél mágikus húshídat vertek és azon keltek át. Sajnos... *mordul fel elégedetlenül.*
- Kevés a jó stratéga ott délen, és míg embereim kevés híján elvéreztek, hogy a túloldalon tartsák a szörnyeket, senkinek nem jutott eszébe hajóval támadni, vagy legalább néhány tucat harcost és csatamágust átdobni a túlpartra egy barkon. *megrázza a fejét.*
- De ez persze... csak a mai indok a dologra. *hátradől székében és érdeklődve nézegeti a kalózt.*
- Talán csak nem érdekelne a dolog? Megvallom, nem számoltam veled, de... mindig szívesen látunk egy jó harcost a sorainkban. Ha pedig még a vízen is otthon van... *az utolsó akadály, ami a Thargokat visszatartja: hegyen-völgyön-falon áttörnek már, és talán most a víz az, ami megadja magát nekik.*
- Mert hajóterv az van, sőt... *keményedik meg az arca.* - Még akár hajó is. Van a Kikötőben éppen elég.
6054. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 18:14:39
Üzenet elküldve: 2016-04-30 18:14:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//ThargArodon - Hrallh//
*Lassan ingatja a fejét, miután némileg eltöpreng azon, hogy két esztendővel ezelőtt hol is járt, de aztán igen hamar bevillan neki a kép, ahogy a Kapitány szemébe nézve állja végig, ahogy kötelet adnak a nyakába. "Fuss!" tátogta felé, ő pedig így tett, azóta is fut, menekül a múltja elől, mert mást nem nagyon tehet.*
-Nem, két évvel ezelőtt a végtelen víz túlsó oldalán voltam. Talán akkoriban indulhattam el hazafelé. A sors iróniája, hogy már nem volt hová hazatérni. *keserű mosoly játszik a szája szegletében, de hát ami volt, az már elmúlt. "Ne nézz hátrafelé, úgysem arra mész." jut eszébe a Kapitány gyakori mondása, s mennyire igaza volt!*
-Egy hajó...? *villan egyértelműen kapzsi fény a kalóz szemében.*
-Van egy tervrajzod egy hajóhoz? *egyből sokkal több érdeklődéssel figyel Kaganra. Nem tehet róla igazán, hiszen, mint annak idején hamar kisült, Draenont az istenek is hajóra szánták, már ha léteznek egyáltalán. Nem is tudná megtagadni ezt az énjét egy pillanatig sem.*
-Uralni akarod a vizet is. *kijelentés, nem kérdés. Farkas a farkast megismeri, szokás mondani, s a Kagan tekintetében látott kapzsi vágy túlságosan is ismerős számára.*
-Mindig több kell. Ami van, az sosem elég, magasabbra, többre vágyunk, nem érjük be kevesebbel, mint ami jár. Mindent akarunk. Ilyen tekintetben talán nem is különbözünk annyira. *enged meg magának egy farkasvigyort. "Vedd el ami kell, és vissza ne add!" szól az ősi kalózmondás, és Draenonnak minden kell. Annál kevesebb sosem lesz számára elég.*
*Lassan ingatja a fejét, miután némileg eltöpreng azon, hogy két esztendővel ezelőtt hol is járt, de aztán igen hamar bevillan neki a kép, ahogy a Kapitány szemébe nézve állja végig, ahogy kötelet adnak a nyakába. "Fuss!" tátogta felé, ő pedig így tett, azóta is fut, menekül a múltja elől, mert mást nem nagyon tehet.*
-Nem, két évvel ezelőtt a végtelen víz túlsó oldalán voltam. Talán akkoriban indulhattam el hazafelé. A sors iróniája, hogy már nem volt hová hazatérni. *keserű mosoly játszik a szája szegletében, de hát ami volt, az már elmúlt. "Ne nézz hátrafelé, úgysem arra mész." jut eszébe a Kapitány gyakori mondása, s mennyire igaza volt!*
-Egy hajó...? *villan egyértelműen kapzsi fény a kalóz szemében.*
-Van egy tervrajzod egy hajóhoz? *egyből sokkal több érdeklődéssel figyel Kaganra. Nem tehet róla igazán, hiszen, mint annak idején hamar kisült, Draenont az istenek is hajóra szánták, már ha léteznek egyáltalán. Nem is tudná megtagadni ezt az énjét egy pillanatig sem.*
-Uralni akarod a vizet is. *kijelentés, nem kérdés. Farkas a farkast megismeri, szokás mondani, s a Kagan tekintetében látott kapzsi vágy túlságosan is ismerős számára.*
-Mindig több kell. Ami van, az sosem elég, magasabbra, többre vágyunk, nem érjük be kevesebbel, mint ami jár. Mindent akarunk. Ilyen tekintetben talán nem is különbözünk annyira. *enged meg magának egy farkasvigyort. "Vedd el ami kell, és vissza ne add!" szól az ősi kalózmondás, és Draenonnak minden kell. Annál kevesebb sosem lesz számára elég.*
6053. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 18:01:59
Üzenet elküldve: 2016-04-30 18:01:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//ThargArodon - Hrallh//
*Biccent egyet, és némileg kienged, ez leginkább fejtartásán látszik - már nem tűnik olyannak, mint egy sárga szemű, ugrásra készülő jaguár.*
- Egen, valami olyasmi lehet. *biccent jóváhagyólag, aztán meghallgatja a történetet és pár pillanatig elmereng rajta.*
- Derék dolog. Az én bátyám... *legyint. Az ő bátyja elárulta a faját, a fajtáját, a családját és vérét; orkokkal bútorozott össze és nekik dobta volna Isuriit is. Kagan saját kezűleg vágta fel tokától bokáig, vele együtt ork cimbijeit is; ám drága, nagyon drága mulatságvolt ez, hiszen tíz éven át menekült utána embereivel, kikből alig fél tucat maradt mára. A többiek mind "újak" - jobbára igen derék újak.*
- Két éve és még néhány hónapja, hogy megérkeztünk a Város határába, és több mint két éve annak is, hogy letelepedtünk itt, a Vashegy tetején. Mi uraljuk innen a földet, ameddig a szem ellát, mindent, kivéve a folyót. *savanyú mosoly, konok, mohó éhség villan fel Kagan arcán.*
- Neked, mint volt hajósnak, nem kell mondanom, mennyire zavaró ez a dolog, de hát... mi hegyi népek vagyunk, vagy ha nem, akkor pusztai lovasok, erdőjárók, mélységből jött törpék vannak közöttünk. Pedig még egy hajótervünk is van, hah! Csak hajó meg hajós nem akad, a révi kompot leszámítva.
*Biccent egyet, és némileg kienged, ez leginkább fejtartásán látszik - már nem tűnik olyannak, mint egy sárga szemű, ugrásra készülő jaguár.*
- Egen, valami olyasmi lehet. *biccent jóváhagyólag, aztán meghallgatja a történetet és pár pillanatig elmereng rajta.*
- Derék dolog. Az én bátyám... *legyint. Az ő bátyja elárulta a faját, a fajtáját, a családját és vérét; orkokkal bútorozott össze és nekik dobta volna Isuriit is. Kagan saját kezűleg vágta fel tokától bokáig, vele együtt ork cimbijeit is; ám drága, nagyon drága mulatságvolt ez, hiszen tíz éven át menekült utána embereivel, kikből alig fél tucat maradt mára. A többiek mind "újak" - jobbára igen derék újak.*
- Két éve és még néhány hónapja, hogy megérkeztünk a Város határába, és több mint két éve annak is, hogy letelepedtünk itt, a Vashegy tetején. Mi uraljuk innen a földet, ameddig a szem ellát, mindent, kivéve a folyót. *savanyú mosoly, konok, mohó éhség villan fel Kagan arcán.*
- Neked, mint volt hajósnak, nem kell mondanom, mennyire zavaró ez a dolog, de hát... mi hegyi népek vagyunk, vagy ha nem, akkor pusztai lovasok, erdőjárók, mélységből jött törpék vannak közöttünk. Pedig még egy hajótervünk is van, hah! Csak hajó meg hajós nem akad, a révi kompot leszámítva.
6052. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 17:54:24
Üzenet elküldve: 2016-04-30 17:54:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Hrallh - Kagan//
-Ez afféle családi vonás lehet nálunk, mindig a nők miatt kerültünk bajba. *sóhajt fel, megvakarja a borostás állát. Nem állított olyat, hogy Kagan hazudott volna, még csak nem is célzott rá, egyszerűen csak látni akarta a reakcióját, tulajdonképpen el is érte azt, amit akart. Nem úgy néz ki, mintha a másik hazudna, s valójában igazság szerint oka sem nagyon lenne rá.*
-Ennyi nekem elég. Köszönöm. *hajt fejet újra, a lelkiismerete igazából beéri ennyivel. Elföldelték, nem kóborol hullaként, akkor lényegében részéről rendben is volna a dolog. Már épp készülne arra, hogy távozzon, amikor neki szegeznek egy kérdést. Nem gondolta volna, hogy Kagan folytatni akarja a társalgást, de ám legyen.*
-Tíz évvel ezelőtt el kellett hagynom a várost. Nők. *húzza félvigyorra a száját.*
-A bátyám csempészett ki, megmentette az életem. Ha ő nem lett volna, már halott lennék, ezért éreztem úgy, hogy kötelességem utánajárni, hogyan halt meg. Tartoztam neki ennyivel, mert mire hazatértem, már nem élt. Nem tudom, ti mikor érkeztetek meg Északról, de jó eséllyel én akkoriban a világ túlsó fején szolgáltam egy kalózhajó elsőtisztjeként. *ad választ a kérdésre, véleménye szerint meglehetősen kielégítő módon.*
-Csupán néhány hónapja tértem vissza, s eddig tartott, míg felgöngyölítettem a bátyám történetét. Nem volt egyszerű, hiszen csupán alig maroknyi ember volt jelen a halálakor. *teszi hozzá némi büszkeséggel, mert valójában cseppet sem volt könnyű eljutni idáig.*
-Ez afféle családi vonás lehet nálunk, mindig a nők miatt kerültünk bajba. *sóhajt fel, megvakarja a borostás állát. Nem állított olyat, hogy Kagan hazudott volna, még csak nem is célzott rá, egyszerűen csak látni akarta a reakcióját, tulajdonképpen el is érte azt, amit akart. Nem úgy néz ki, mintha a másik hazudna, s valójában igazság szerint oka sem nagyon lenne rá.*
-Ennyi nekem elég. Köszönöm. *hajt fejet újra, a lelkiismerete igazából beéri ennyivel. Elföldelték, nem kóborol hullaként, akkor lényegében részéről rendben is volna a dolog. Már épp készülne arra, hogy távozzon, amikor neki szegeznek egy kérdést. Nem gondolta volna, hogy Kagan folytatni akarja a társalgást, de ám legyen.*
-Tíz évvel ezelőtt el kellett hagynom a várost. Nők. *húzza félvigyorra a száját.*
-A bátyám csempészett ki, megmentette az életem. Ha ő nem lett volna, már halott lennék, ezért éreztem úgy, hogy kötelességem utánajárni, hogyan halt meg. Tartoztam neki ennyivel, mert mire hazatértem, már nem élt. Nem tudom, ti mikor érkeztetek meg Északról, de jó eséllyel én akkoriban a világ túlsó fején szolgáltam egy kalózhajó elsőtisztjeként. *ad választ a kérdésre, véleménye szerint meglehetősen kielégítő módon.*
-Csupán néhány hónapja tértem vissza, s eddig tartott, míg felgöngyölítettem a bátyám történetét. Nem volt egyszerű, hiszen csupán alig maroknyi ember volt jelen a halálakor. *teszi hozzá némi büszkeséggel, mert valójában cseppet sem volt könnyű eljutni idáig.*
6051. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 17:39:24
Üzenet elküldve: 2016-04-30 17:39:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//ThargArodon - Hrallh//
*Nem tetszik neki a beszélgetés iránya, és a hangsúly sem, amivel jelenlegi vendége illeti, de megérti, vagy legalábbis igyekszik valamiféle elfogadható kifogást találni rá.*
- Igen, az. A csúfabbak közül való. *nem kívánja részletezni, főleg mert saját szemével nem látta, hogyan freccsentette ki az idegen erő Daeros agyvelejét a környező fákra.*
- Nem kedveltem a bátyádat, mert idegesítő volt, ahogy a húgom körül sertepertélt, és ennél kevesebbért is öltem már embert. De ha én öltem meg volna, arról már tudnál - még ha úgy is, hogy a Gödör aljáról néznél felfelé, Draenon. Én nem vagyok valamiféle városi eb... *húzza össze a szemöldökét, mert tulajdonképpen rendkívül burkoltan hazugsággal vádolták meg.*
- Az unokabátyám és az akkori vezető íjászom megtették, amit megtehettek. *elkaparták, ha jól tudja, de erre sem emlékszik tisztán. Máglya nem volt - benne jártak a novemberben, esett, és tele voltak sérültekkel a medgoly-mamával történt huzakodás után.*
- Nem hiszem. Ha jól vettem ki, a holtak sem kelnek fel fej és agy nélkül. *sóhajt fel, mert csak nem ússza meg a részletezést, pedig ma még nem is nagyon evett.*
- Bátyád teste békén nyugszik egy tisztás szélén. *hogy a lelkével mi lehet, Kagan nem tudja; ezeknek az átkoknak igen furcsa természetük van időnként.*
- Érdekes... az első itteni volt, akivel találkoztunk, mikor megérkeztünk északról. Hogyhogy te nem voltál vele?
*Nem tetszik neki a beszélgetés iránya, és a hangsúly sem, amivel jelenlegi vendége illeti, de megérti, vagy legalábbis igyekszik valamiféle elfogadható kifogást találni rá.*
- Igen, az. A csúfabbak közül való. *nem kívánja részletezni, főleg mert saját szemével nem látta, hogyan freccsentette ki az idegen erő Daeros agyvelejét a környező fákra.*
- Nem kedveltem a bátyádat, mert idegesítő volt, ahogy a húgom körül sertepertélt, és ennél kevesebbért is öltem már embert. De ha én öltem meg volna, arról már tudnál - még ha úgy is, hogy a Gödör aljáról néznél felfelé, Draenon. Én nem vagyok valamiféle városi eb... *húzza össze a szemöldökét, mert tulajdonképpen rendkívül burkoltan hazugsággal vádolták meg.*
- Az unokabátyám és az akkori vezető íjászom megtették, amit megtehettek. *elkaparták, ha jól tudja, de erre sem emlékszik tisztán. Máglya nem volt - benne jártak a novemberben, esett, és tele voltak sérültekkel a medgoly-mamával történt huzakodás után.*
- Nem hiszem. Ha jól vettem ki, a holtak sem kelnek fel fej és agy nélkül. *sóhajt fel, mert csak nem ússza meg a részletezést, pedig ma még nem is nagyon evett.*
- Bátyád teste békén nyugszik egy tisztás szélén. *hogy a lelkével mi lehet, Kagan nem tudja; ezeknek az átkoknak igen furcsa természetük van időnként.*
- Érdekes... az első itteni volt, akivel találkoztunk, mikor megérkeztünk északról. Hogyhogy te nem voltál vele?
6050. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 17:31:20
Üzenet elküldve: 2016-04-30 17:31:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Hrallh - Kagan//
*Mivel a fegyvereit Draenon leadta, így az orvtámadás esélye jelentősen csökkent, no meg egyébként sem ilyen céllal érkezett. Az indokot, hogy miért ily' hamar esett meg az audiencia, teljes mértékben el tudja fogadni. Nyilvánvalóan fivére halálhíre Draenon számára jóval nagyobb horderejű dolog, mint Kagannak, de hát a vér már csak ilyen. Daeros nem volt hibátlan, távolról sem, s nem is igazán jó szívvel váltak el annak idején, de mégis megmentette Draenon életét azzal, hogy akkor kicsempészte a városból, így tartozik neki annyival, hogy utánajárjon a halála körülményeinek.*
-Mágia. Átok. *bólint lassan, kimérten. A gyűrű kérdése neki új, arról semmit sem tud.*
-Rendkívül kényelmes. *jegyzi meg szárazon. Megfoghatatlan dolog, amiért csupán az isteneket lehetne hibáztatni, s előszeretettel magyarázzák is vele azt, amit nem értenek, vagy éppen amit titkolni akarnak.*
-Szóval ha azt állítod, hogy sem neked, sem pedig az embereidnek nincs köze hozzá, akkor bízhatok a szavadban? *a kérdés teljes mértékben tárgyilagos, amit egyik gyilkos tesz fel a másiknak, annak tudatában, hogy nagyon mást amúgy sem tud tenni, kénytelen lesz beérni ezzel.*
-Tudok róla. Húgodnál volt, mikor találkoztam vele, s a világon semmiért nem lett volna hajlandó a kezembe adni, mint jogos örökségem. *húzza el a száját, mikor eszébe jut a jelenet.*
-Megkapta a végtisztességet, vagy hagytátok elrohadni az erdőben? *teszi fel a következő kérdését, mert annyit bárki megérdemelne, hogy legalább egy máglyát gyújtsanak alatta, még Daeros is. Még egy ellenség is. Nem hülye, világos számára, hogy Kagan nem jó szívvel emlékszik fivérére, s az alapján, amit eddig megtudott, nem is tud rajta nagyon meglepődni.*
-Azt csak remélni tudom, hogy a közelmúlt eseményeinek tükrében a bátyám nem kóborol értelem nélküli élveholtként a vidéken.
A hozzászólás írója (Draenon Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.30 17:31:51
*Mivel a fegyvereit Draenon leadta, így az orvtámadás esélye jelentősen csökkent, no meg egyébként sem ilyen céllal érkezett. Az indokot, hogy miért ily' hamar esett meg az audiencia, teljes mértékben el tudja fogadni. Nyilvánvalóan fivére halálhíre Draenon számára jóval nagyobb horderejű dolog, mint Kagannak, de hát a vér már csak ilyen. Daeros nem volt hibátlan, távolról sem, s nem is igazán jó szívvel váltak el annak idején, de mégis megmentette Draenon életét azzal, hogy akkor kicsempészte a városból, így tartozik neki annyival, hogy utánajárjon a halála körülményeinek.*
-Mágia. Átok. *bólint lassan, kimérten. A gyűrű kérdése neki új, arról semmit sem tud.*
-Rendkívül kényelmes. *jegyzi meg szárazon. Megfoghatatlan dolog, amiért csupán az isteneket lehetne hibáztatni, s előszeretettel magyarázzák is vele azt, amit nem értenek, vagy éppen amit titkolni akarnak.*
-Szóval ha azt állítod, hogy sem neked, sem pedig az embereidnek nincs köze hozzá, akkor bízhatok a szavadban? *a kérdés teljes mértékben tárgyilagos, amit egyik gyilkos tesz fel a másiknak, annak tudatában, hogy nagyon mást amúgy sem tud tenni, kénytelen lesz beérni ezzel.*
-Tudok róla. Húgodnál volt, mikor találkoztam vele, s a világon semmiért nem lett volna hajlandó a kezembe adni, mint jogos örökségem. *húzza el a száját, mikor eszébe jut a jelenet.*
-Megkapta a végtisztességet, vagy hagytátok elrohadni az erdőben? *teszi fel a következő kérdését, mert annyit bárki megérdemelne, hogy legalább egy máglyát gyújtsanak alatta, még Daeros is. Még egy ellenség is. Nem hülye, világos számára, hogy Kagan nem jó szívvel emlékszik fivérére, s az alapján, amit eddig megtudott, nem is tud rajta nagyon meglepődni.*
-Azt csak remélni tudom, hogy a közelmúlt eseményeinek tükrében a bátyám nem kóborol értelem nélküli élveholtként a vidéken.
A hozzászólás írója (Draenon Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.30 17:31:51
6049. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 17:18:21
Üzenet elküldve: 2016-04-30 17:18:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//ThargArodon - Hrallh//
*A Nagycsarnok ritkán üres, de most csak ketten vannak. Ez persze mindig magában hordozza egy orvtámadás lehetőségét, de Kagannak számtalan lehetősége van, hogy megvédje magát - amellett pedig egy kis veszély nélkül unalmas az élet.*
- Te tűntél a leggyorsabban és legkönnyebben elintézhető problémának, barátom. *biccent kissé fáradt szürkeséggel a hangjában, majd némán hallgatja végig Draenon kérdéseit. A Daeros név hallatán először csak meglepetten húzza fel a szemöldökét, mert ugyan ismerős a név, ám sehová kötni nem tudja, aztán ahogy folyik a szó, bevillan neki az íjász képe.*
- Áh, igen. Daeros. *húzza el egy kissé a száját - Isurii egyik "kegyeltje" annak idején okozott némi fejfájást a Hadúrnak. Halála rendkívül kényelmes volt Kagannak, de nincs köze hozzá.*
- Hogy miért kellett meghalnia, azt csak az istenek tudják, idegen. Hogy hogyan halt meg... sejtem én is. Röviden és tömören... *kis szünetet tart, nehéz ilyenkor megtalálni a megfelelő szavakat.*
- Holtan találtuk az Artheniori erdőben, ami alatt a déli erdőt értem, a Gázlótól északra. A hosszabb verzió szerint, nos... *vakargatja meg orra tövét.*
- Valamiféle mágiára vagy átokra gyanakodtak az embereim, akik megtalálták. Gyűrűjét egy sötételf vette magához, ki utóbb - ahogy hallottam - a Város börtönében pusztult el, de megjárta Amon Ruadh Gödrét is... nem volt szerencsés vadászutunk sem. *utal Plevaenre.*
- A kardját mi vettük magunkhoz. *ha jól emlékszik, odaadta Isuriinak, amolyan gyászajándékként, de nem biztos benne. Akkoriban igen sok furcsa esemény és fontos történés érte a Vashegy népét; ez csak egy volt közülük, és nem is a legfontosabb.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.30 17:19:31
*A Nagycsarnok ritkán üres, de most csak ketten vannak. Ez persze mindig magában hordozza egy orvtámadás lehetőségét, de Kagannak számtalan lehetősége van, hogy megvédje magát - amellett pedig egy kis veszély nélkül unalmas az élet.*
- Te tűntél a leggyorsabban és legkönnyebben elintézhető problémának, barátom. *biccent kissé fáradt szürkeséggel a hangjában, majd némán hallgatja végig Draenon kérdéseit. A Daeros név hallatán először csak meglepetten húzza fel a szemöldökét, mert ugyan ismerős a név, ám sehová kötni nem tudja, aztán ahogy folyik a szó, bevillan neki az íjász képe.*
- Áh, igen. Daeros. *húzza el egy kissé a száját - Isurii egyik "kegyeltje" annak idején okozott némi fejfájást a Hadúrnak. Halála rendkívül kényelmes volt Kagannak, de nincs köze hozzá.*
- Hogy miért kellett meghalnia, azt csak az istenek tudják, idegen. Hogy hogyan halt meg... sejtem én is. Röviden és tömören... *kis szünetet tart, nehéz ilyenkor megtalálni a megfelelő szavakat.*
- Holtan találtuk az Artheniori erdőben, ami alatt a déli erdőt értem, a Gázlótól északra. A hosszabb verzió szerint, nos... *vakargatja meg orra tövét.*
- Valamiféle mágiára vagy átokra gyanakodtak az embereim, akik megtalálták. Gyűrűjét egy sötételf vette magához, ki utóbb - ahogy hallottam - a Város börtönében pusztult el, de megjárta Amon Ruadh Gödrét is... nem volt szerencsés vadászutunk sem. *utal Plevaenre.*
- A kardját mi vettük magunkhoz. *ha jól emlékszik, odaadta Isuriinak, amolyan gyászajándékként, de nem biztos benne. Akkoriban igen sok furcsa esemény és fontos történés érte a Vashegy népét; ez csak egy volt közülük, és nem is a legfontosabb.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.30 17:19:31
6048. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 17:05:22
Üzenet elküldve: 2016-04-30 17:05:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Hrallh - Kagan//
*Kalózunkat bevezetik a csarnokba, ahol a vezér már várja, bár nem tűnik kifejezetten lelkesnek. Ami azt illeti, Draenon tökéletesen meg is tudja érteni, pontosan tisztában van azzal, hogy egy uralkodó mindig fáradt és gondterhelt, arról nem is beszélve, hogy éppen csak hazaért, máris betámadja mindenki, hiszen mindenkinek vele van elintéznivalója, miközben ő is csak egy ember, aligha tud ezer felé figyelni. Az csak hab a tortán, hogy nyilván hullafáradt, Draenon hallott arról, mik történtek a Grombarnál, ha nem is túl sokat, azért nem kell különösebben lángésznek lenni ahhoz, hogy összerakja a dolgokat. Megáll hát Kagan színe előtt, egyenes gerinccel, s nem szólal meg, amíg őt nem szólítják. Erre nem kell túl sokat várnia, Kagan rövid úton elküldi melegebb éghajlatra a fontoskodó firkászt, aminek következtében csakhamar magára marad a két férfi, legalábbis Draenon hirtelenjében nem lát magukon kívül senki mást. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valaki valahol hallgatózzon, akár önszorgalomból, akár a vezér utasítására, de amennyiben így volna, a tengerésznek arról aligha volna tudomása.
Mikor felszólítják, hogy beszéljen, először is fejet hajt a vezér előtt, majd utána kezd bele a mondókájába.*
-Tisztelettel, Thargodarok vezére, köszönöm, hogy ilyen hamar időt szakítottál rám. Ígérem, igyekszem nem pazarolni azt. *és nagyjából ennyit a formalitásokról, rátérhetnek a lényegre.*
-Mint mondtam, volt szerencsém találkozni a húgoddal, igaz, ez nem mostanában volt. Tőle tudtam meg, hosszú távollét után, hogy az egyetlen családtagom tisztázatlan körülmények között eltávozott az élők sorából. *kezd neki, tekintete a vezérét keresi, s állja is a másikét, nem alázkodik meg, semmilyen szinten. Nincs oka így tenni, még ha a tiszteletet meg is adja Kagan személyének.*
-Úgy tudom, te ott voltál, amikor történt, tanúja voltál az eseményeknek, s talán emlékszel is a fivéremre. *itt tart egy lélegzetvételnyi szünetet, mielőtt folytatná.*
-A nevem Draenon Argien. A bátyámat Daerosnak hívták, vagy ahogy a környéken emlegették, a Vadász. *figyeli a vele szemben álló reakcióját, mimikáját, próbál róla leolvasni bármit, ami hasznára lehet.*
-Mondd el nekem, kérlek, Thargodarok vezére, miért kellett a testvéremnek meghalnia? *beszéd közben Draenon szemei kissé összeszűkülnek, s hangjában most először villan némi él, mert az igazat megvallva él a gyanúperrel, hogy a vele szemben állónak köze lehet ahhoz, ami történt.*
A hozzászólás írója (Draenon Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.30 17:12:13
*Kalózunkat bevezetik a csarnokba, ahol a vezér már várja, bár nem tűnik kifejezetten lelkesnek. Ami azt illeti, Draenon tökéletesen meg is tudja érteni, pontosan tisztában van azzal, hogy egy uralkodó mindig fáradt és gondterhelt, arról nem is beszélve, hogy éppen csak hazaért, máris betámadja mindenki, hiszen mindenkinek vele van elintéznivalója, miközben ő is csak egy ember, aligha tud ezer felé figyelni. Az csak hab a tortán, hogy nyilván hullafáradt, Draenon hallott arról, mik történtek a Grombarnál, ha nem is túl sokat, azért nem kell különösebben lángésznek lenni ahhoz, hogy összerakja a dolgokat. Megáll hát Kagan színe előtt, egyenes gerinccel, s nem szólal meg, amíg őt nem szólítják. Erre nem kell túl sokat várnia, Kagan rövid úton elküldi melegebb éghajlatra a fontoskodó firkászt, aminek következtében csakhamar magára marad a két férfi, legalábbis Draenon hirtelenjében nem lát magukon kívül senki mást. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valaki valahol hallgatózzon, akár önszorgalomból, akár a vezér utasítására, de amennyiben így volna, a tengerésznek arról aligha volna tudomása.
Mikor felszólítják, hogy beszéljen, először is fejet hajt a vezér előtt, majd utána kezd bele a mondókájába.*
-Tisztelettel, Thargodarok vezére, köszönöm, hogy ilyen hamar időt szakítottál rám. Ígérem, igyekszem nem pazarolni azt. *és nagyjából ennyit a formalitásokról, rátérhetnek a lényegre.*
-Mint mondtam, volt szerencsém találkozni a húgoddal, igaz, ez nem mostanában volt. Tőle tudtam meg, hosszú távollét után, hogy az egyetlen családtagom tisztázatlan körülmények között eltávozott az élők sorából. *kezd neki, tekintete a vezérét keresi, s állja is a másikét, nem alázkodik meg, semmilyen szinten. Nincs oka így tenni, még ha a tiszteletet meg is adja Kagan személyének.*
-Úgy tudom, te ott voltál, amikor történt, tanúja voltál az eseményeknek, s talán emlékszel is a fivéremre. *itt tart egy lélegzetvételnyi szünetet, mielőtt folytatná.*
-A nevem Draenon Argien. A bátyámat Daerosnak hívták, vagy ahogy a környéken emlegették, a Vadász. *figyeli a vele szemben álló reakcióját, mimikáját, próbál róla leolvasni bármit, ami hasznára lehet.*
-Mondd el nekem, kérlek, Thargodarok vezére, miért kellett a testvéremnek meghalnia? *beszéd közben Draenon szemei kissé összeszűkülnek, s hangjában most először villan némi él, mert az igazat megvallva él a gyanúperrel, hogy a vele szemben állónak köze lehet ahhoz, ami történt.*
A hozzászólás írója (Draenon Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.30 17:12:13
6047. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 16:16:41
Üzenet elküldve: 2016-04-30 16:16:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//ThargArodon - Hrallh//
*Achimnak biccent, majd lapos pillantással méregeti a levelet. Igyekszik beleolvasni, de a "közös" nyelv folyóírása még mindig nem az erőssége. Ezt azonban Achim egyelőre nem tudja, így biztosan nem mer visszaélni a dologgal.*
- Mehet. *írja alá végül a levelet, majd pecsétgyűrűjét is odaüti igazolásul.*
*Achim hamar visszatér, és minden bizonnyal hozza magával Draenont is. Immár egy inget is magára húz, de nem így harc után nem szereti túlzásba vinni a méltóságoskodást - egyszerűen örül, hogy él, hogy otthon van és nem őt verték agyon.*
*Miwa valahol egy belső szobában molyol a fürdőjével, és ez jó, de nem hagyja, hogy jövőbeli szórakozása elvonja a figyelmét jelenkori feladatairól.*
- Achim, keresd meg Rilait. Valahol itt van a Hrallhban, talán a trónteremben. Ha végeztem ezzel a... kérelmezővel, vezesd elém mielőbb. *utasítja a Titkárt, akinek ki kellene találnia valami hangzatos nevet.*
~ Kancellár. Legalább a pince dolgát is intézhetné. ~ *körbepillant fogadótermében, majd tekintete visszakúszik Draenonra, és felvont szemöldökkel várja, hogy a férfi nekikezdjen, miért is jött.*
- Beszélj hát.
*Achimnak biccent, majd lapos pillantással méregeti a levelet. Igyekszik beleolvasni, de a "közös" nyelv folyóírása még mindig nem az erőssége. Ezt azonban Achim egyelőre nem tudja, így biztosan nem mer visszaélni a dologgal.*
- Mehet. *írja alá végül a levelet, majd pecsétgyűrűjét is odaüti igazolásul.*
*Achim hamar visszatér, és minden bizonnyal hozza magával Draenont is. Immár egy inget is magára húz, de nem így harc után nem szereti túlzásba vinni a méltóságoskodást - egyszerűen örül, hogy él, hogy otthon van és nem őt verték agyon.*
*Miwa valahol egy belső szobában molyol a fürdőjével, és ez jó, de nem hagyja, hogy jövőbeli szórakozása elvonja a figyelmét jelenkori feladatairól.*
- Achim, keresd meg Rilait. Valahol itt van a Hrallhban, talán a trónteremben. Ha végeztem ezzel a... kérelmezővel, vezesd elém mielőbb. *utasítja a Titkárt, akinek ki kellene találnia valami hangzatos nevet.*
~ Kancellár. Legalább a pince dolgát is intézhetné. ~ *körbepillant fogadótermében, majd tekintete visszakúszik Draenonra, és felvont szemöldökkel várja, hogy a férfi nekikezdjen, miért is jött.*
- Beszélj hát.
6046. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 14:32:33
Üzenet elküldve: 2016-04-30 14:32:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Thargarod trónterme//
*Tőle aztán járhatnak tovább a tojáshéjon. Meg is mutatja menten, hogy neki viszont csípőből megy a kényszeredett, de egyébként kedves mosoly, és cseppet sem esik nehezére virtuóz módon elkendőzni valós érzéseit, melyeket - mint eddig jószerével minden alkalommal - keresztbe-kasul borzolt Khan közelsége. Meg a semleges témákról is tud tovább csevegni, mégpedig olyan könnyedén, hogy annak színjátékos, kellemkedő mivoltát csak az ismerheti fel, aki igen jól ismeri Rilait.*
- Nem te vagy az első, aki ezt a fekete lovagot említi. A városban azt is pletykálják, az ő eljövetele csak a kezdet volt. Attól félek, beárnyékolja győzelmeteket ez, és még messze vannak ettől a vidéktől a béke napjai.
*Szíves-örömest megkérdezné, miféle dolgok nyomába fog eredni pontosan Khan, amit itt, Amon Ruadh birodalmában nem talál meg, meg hogy mit ért pontosan az 'odakinn' alatt, de erőnek erejével emlékezteti magát: a saját jól felfogott érdekében inkább ne tudjon róla, és ne üsse bele az orrát, hacsak nem akarja megint igen-igen megégetni magát. Hallgatásával tehát még mélyebbre veri az éket kettejük közé. Bármennyire is akart az lenni, amit az ő fura kapcsolatuk, ha jó szó ez rá, megkövetelt volna tőle, sajnos nem megy neki, és rémesen elfáradt, hogy mellőzöttnek érezze magát ilyen-olyan ügyek végett. Épp erről próbált az előbb is kiselőadást tartani - addig rossz csak, amíg küzd az ember ellene.*
- Hát, ezért is, azért is. - *Felel kitérően.*
- A Szellemjárónak gyógyitalokra van szüksége, és Synmirára is ígértem pár ritkább portékát. De igazából ezért vagyok itt.
*Felemeli maga mellől a lépcsőről a saláta állagú irományt.*
- A Vashegy egy kisebb vagyonnal lóg nekem, és plecsnim is van róla attól a fura intézőtől. Tudod mennyi mindent vehetnék ebből a fecniből? Egy másik kricsmit a Gazdagnegyedben, Két Vaskorsó névvel. Vagy pár gwuffot. Farmnyit. Hajót. Selyemruhát, de vagy három szekrénnyel. - *Szemeit forgatja, jelezvén, hogy nemigen szándékozott ilyesmi sületlenségekbe invesztálni, de mulattatná, ha elverhetné mindenféle haszontalan, de csinos portékára.*
- Bár a Kikötő még áll, úgy tűnik, az élet nem igazán tért vissza, és a tengeri kereskedőkompániák is messze elkerülik, úgyhogy jobbnak látom szorosabbra húzni a fonalakat Artheniorral. A múltkorjában láttam a jó Vinerra úr elhagyatott kúriáját. Emlékszel rá? - *Megigazítja tincsei közt a kicsiny, csillagvirág formájú hajtűt.* - Most az összes ablak bedeszkázva, és a kertben burjánzik a gaz és a gondozatlan cserje.
*Tőle aztán járhatnak tovább a tojáshéjon. Meg is mutatja menten, hogy neki viszont csípőből megy a kényszeredett, de egyébként kedves mosoly, és cseppet sem esik nehezére virtuóz módon elkendőzni valós érzéseit, melyeket - mint eddig jószerével minden alkalommal - keresztbe-kasul borzolt Khan közelsége. Meg a semleges témákról is tud tovább csevegni, mégpedig olyan könnyedén, hogy annak színjátékos, kellemkedő mivoltát csak az ismerheti fel, aki igen jól ismeri Rilait.*
- Nem te vagy az első, aki ezt a fekete lovagot említi. A városban azt is pletykálják, az ő eljövetele csak a kezdet volt. Attól félek, beárnyékolja győzelmeteket ez, és még messze vannak ettől a vidéktől a béke napjai.
*Szíves-örömest megkérdezné, miféle dolgok nyomába fog eredni pontosan Khan, amit itt, Amon Ruadh birodalmában nem talál meg, meg hogy mit ért pontosan az 'odakinn' alatt, de erőnek erejével emlékezteti magát: a saját jól felfogott érdekében inkább ne tudjon róla, és ne üsse bele az orrát, hacsak nem akarja megint igen-igen megégetni magát. Hallgatásával tehát még mélyebbre veri az éket kettejük közé. Bármennyire is akart az lenni, amit az ő fura kapcsolatuk, ha jó szó ez rá, megkövetelt volna tőle, sajnos nem megy neki, és rémesen elfáradt, hogy mellőzöttnek érezze magát ilyen-olyan ügyek végett. Épp erről próbált az előbb is kiselőadást tartani - addig rossz csak, amíg küzd az ember ellene.*
- Hát, ezért is, azért is. - *Felel kitérően.*
- A Szellemjárónak gyógyitalokra van szüksége, és Synmirára is ígértem pár ritkább portékát. De igazából ezért vagyok itt.
*Felemeli maga mellől a lépcsőről a saláta állagú irományt.*
- A Vashegy egy kisebb vagyonnal lóg nekem, és plecsnim is van róla attól a fura intézőtől. Tudod mennyi mindent vehetnék ebből a fecniből? Egy másik kricsmit a Gazdagnegyedben, Két Vaskorsó névvel. Vagy pár gwuffot. Farmnyit. Hajót. Selyemruhát, de vagy három szekrénnyel. - *Szemeit forgatja, jelezvén, hogy nemigen szándékozott ilyesmi sületlenségekbe invesztálni, de mulattatná, ha elverhetné mindenféle haszontalan, de csinos portékára.*
- Bár a Kikötő még áll, úgy tűnik, az élet nem igazán tért vissza, és a tengeri kereskedőkompániák is messze elkerülik, úgyhogy jobbnak látom szorosabbra húzni a fonalakat Artheniorral. A múltkorjában láttam a jó Vinerra úr elhagyatott kúriáját. Emlékszel rá? - *Megigazítja tincsei közt a kicsiny, csillagvirág formájú hajtűt.* - Most az összes ablak bedeszkázva, és a kertben burjánzik a gaz és a gondozatlan cserje.
6045. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 13:08:44
Üzenet elküldve: 2016-04-30 13:08:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Thargarod trónterme//
*Az anya törődését vágyó, a világ dolgaihoz még fel nem nőtt fiú benyomását valószínűleg maradéktalanul és hiányosságok nélkül képes hozni, eltűr minden helyreigazítást szóban és testhelyzetben egyaránt. Ha kényszeredetten is, de hagyja talpra állítani magát is ha kell, később az ellen sem próbál ágálni, hogy Ril visszahozza kettejük közé az egészségesnek vélt távolságot. Jelenléte, szavai és a haját át-átfutó ujjak érintése elegendőek ahhoz, hogy csendre intsék az őt frusztráló kérdésérzések armadáját. Ennél többre aligha számít most és ezután.
A lány által visszadobott kérdésre nincs se előkészített, se most összerakható válasza, kénytelen szembenézni azzal, hogy a misztikum palástjába vont élet igen gyakran kezelhető egyszerű, eldöntendő kérdések folyamataként is. Sohasem titkolta, hogy ezért a naiv világszemléletért rendre feltámad benne az önzés a lánnyal szemben.*
- Amikor a Kikötőben jártunk, engem is megszólított. A Fekete Lovas, Argath. A folyóba vetettem magam, mert sarokba szorítottak és nem láttam más kiutat a helyzetből. Az egyik dög, amit magával rángatott a saját világából eltalált, én pedig félig ájultan zuhantam a Nagy Erdőkerülőbe. Akkor jött el hozzám, talán azért, mert nem sok választott el attól, hogy ott fúljak meg. Azt mondta, "szolgálj." Nem tudom, mi történt volna, ha nem vág az áramlat a szikláknak és ránt ki a kábulatból. *A "mi lett volna, ha" fejtegetések. Amióta szembekerült Argathhal és emlékeztették rá, hogy bőven akad még a világot mozgató erők közül olyan, ami semmibe veszi a magafajtákat, többször eljátszott már a gondolattal, hogy talán elfogadhatta volna az "ajánlatot." Az egyenlet egyik oldalát jó közelítéssel meg tudja határozni, de mi járt volna érte cserébe?
Tudja Khan is, hogy sok idejük hátra nem maradt, a Hrallh-t egykettőre megtöltik majd a Kagan figyelmét kérők, eleget tenni Ril kérésének még így sem fog tudni tenni, legalábbis úgy nem, ahogyan a lány szeretné. Megkezdett elbeszélésének befejezése egybeesik azzal, amit a másik "szórakoztatására" szán.*
- Nekem is Kagannal van beszélnivalóm, ami azt illeti, épp a Grombarnál történtek miatt. Akad még odakint dolog, ami erősebbé tehet. Elkérem magam egy időre a Vashegyről, mert feltett szándékom, hogy felforgassak minden követ értük. *Szeretne mosolyogni és ugyanazzal a fesztelenséggel viselkedni, ami általában őt jellemzi, de most képtelen erre.* Mit seftelsz Amon nevében?
*A hogyan nem érdekli, mert Ril szinte bárkinek, bármilyen témában képes lyukat beszélni a hasába, s a Félszemű egyike azoknak, akik első kézből meg is tapasztalhatták már ezt.*
*Az anya törődését vágyó, a világ dolgaihoz még fel nem nőtt fiú benyomását valószínűleg maradéktalanul és hiányosságok nélkül képes hozni, eltűr minden helyreigazítást szóban és testhelyzetben egyaránt. Ha kényszeredetten is, de hagyja talpra állítani magát is ha kell, később az ellen sem próbál ágálni, hogy Ril visszahozza kettejük közé az egészségesnek vélt távolságot. Jelenléte, szavai és a haját át-átfutó ujjak érintése elegendőek ahhoz, hogy csendre intsék az őt frusztráló kérdésérzések armadáját. Ennél többre aligha számít most és ezután.
A lány által visszadobott kérdésre nincs se előkészített, se most összerakható válasza, kénytelen szembenézni azzal, hogy a misztikum palástjába vont élet igen gyakran kezelhető egyszerű, eldöntendő kérdések folyamataként is. Sohasem titkolta, hogy ezért a naiv világszemléletért rendre feltámad benne az önzés a lánnyal szemben.*
- Amikor a Kikötőben jártunk, engem is megszólított. A Fekete Lovas, Argath. A folyóba vetettem magam, mert sarokba szorítottak és nem láttam más kiutat a helyzetből. Az egyik dög, amit magával rángatott a saját világából eltalált, én pedig félig ájultan zuhantam a Nagy Erdőkerülőbe. Akkor jött el hozzám, talán azért, mert nem sok választott el attól, hogy ott fúljak meg. Azt mondta, "szolgálj." Nem tudom, mi történt volna, ha nem vág az áramlat a szikláknak és ránt ki a kábulatból. *A "mi lett volna, ha" fejtegetések. Amióta szembekerült Argathhal és emlékeztették rá, hogy bőven akad még a világot mozgató erők közül olyan, ami semmibe veszi a magafajtákat, többször eljátszott már a gondolattal, hogy talán elfogadhatta volna az "ajánlatot." Az egyenlet egyik oldalát jó közelítéssel meg tudja határozni, de mi járt volna érte cserébe?
Tudja Khan is, hogy sok idejük hátra nem maradt, a Hrallh-t egykettőre megtöltik majd a Kagan figyelmét kérők, eleget tenni Ril kérésének még így sem fog tudni tenni, legalábbis úgy nem, ahogyan a lány szeretné. Megkezdett elbeszélésének befejezése egybeesik azzal, amit a másik "szórakoztatására" szán.*
- Nekem is Kagannal van beszélnivalóm, ami azt illeti, épp a Grombarnál történtek miatt. Akad még odakint dolog, ami erősebbé tehet. Elkérem magam egy időre a Vashegyről, mert feltett szándékom, hogy felforgassak minden követ értük. *Szeretne mosolyogni és ugyanazzal a fesztelenséggel viselkedni, ami általában őt jellemzi, de most képtelen erre.* Mit seftelsz Amon nevében?
*A hogyan nem érdekli, mert Ril szinte bárkinek, bármilyen témában képes lyukat beszélni a hasába, s a Félszemű egyike azoknak, akik első kézből meg is tapasztalhatták már ezt.*
6044. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 11:08:04
Üzenet elküldve: 2016-04-30 11:08:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Hrallh - Kagan magánszobái//
*Új alsónemű. Ez valami olyasmi a rabszolgalány számára, amit még soha nem tapasztalt. Levetett és használt holmi, jó ha nem rongyos. Ehhez van szokva. Hamar meg kellett tanulnia varrni hozzá. Ám amióta utolsó gazdája elsózta a kereskedőnek, alsóneműje nem volt. Azt mondták, úgy sincs rá szüksége. Ahogy nadrágra se, a szoknyát sokkal könnyebb felgyűrni.
Azonnal hálás szívvel fogadja lelkébe Leát. Vélhetően nem nagyon tud majd olyat tenni vele új gazdája, hogy ezt feledtesse.*
-Igenis Ú... Szellemjáró.
*Hátha nem Úrnő, akkor nem. Végül is, magától nem találhatta ki, miként is szólítsa Leát, így az úrnő volt a legkézenfekvőbb. Valahogy a "gazdám" nem akart a szájára jönni.
Végül a halottat magára hagyják, és átsétálnak egy másik épületbe. Egy sokkal nagyobb épületbe. A szellemjáró elmondja neki, hogy ez a "Hrallh", és hogy itt találja Kagan saját szobáit. Azt is megmutatja, melyiket használja a Hadúr fürdésre, hol a dézsa, merre tud tüzet gyújtani. A különféle illatos fürdősókat, puha lepedőket, ilyen-olyan tisztálkodó szereket már magától leli meg.
Lea magára hagyja, Miwa pedig körül jár kicsit itt is, hogy megismerkedjen a hellyel. Ahol rendetlenséget lát, mert Kagan esetleg a lemosdásnál, átöltözésnél széthagyta. Összeszedi, elrakja, vagy épp csak egy kupacba teszi. Sejti, a mosás nem csak Leandana után marad majd rá.
Visszatér a fürdőhelyhez, és a tűzrakással kezd. Amikor már vígan lobognak a lángok, akkor a vízhordás következik. A dézsát behúzza a helyiség közepére, hogy könnyedén körül lehessen járni, de azért nem túl messze a lángoktól, hogy a tűz melege elérje. Na meg, a forróvizet sem kell majd messzire cipelni. Jó néhány vödörnyi hideget tölt a dézsába, aztán a nagy kondért is telehordja, hogy legyen forróvíz. Ezentúl néhány vödörnyi vizet még odakészít. Akár hűtésre, akár forralásra.
Végül mindent szépen előkészít.*
*Új alsónemű. Ez valami olyasmi a rabszolgalány számára, amit még soha nem tapasztalt. Levetett és használt holmi, jó ha nem rongyos. Ehhez van szokva. Hamar meg kellett tanulnia varrni hozzá. Ám amióta utolsó gazdája elsózta a kereskedőnek, alsóneműje nem volt. Azt mondták, úgy sincs rá szüksége. Ahogy nadrágra se, a szoknyát sokkal könnyebb felgyűrni.
Azonnal hálás szívvel fogadja lelkébe Leát. Vélhetően nem nagyon tud majd olyat tenni vele új gazdája, hogy ezt feledtesse.*
-Igenis Ú... Szellemjáró.
*Hátha nem Úrnő, akkor nem. Végül is, magától nem találhatta ki, miként is szólítsa Leát, így az úrnő volt a legkézenfekvőbb. Valahogy a "gazdám" nem akart a szájára jönni.
Végül a halottat magára hagyják, és átsétálnak egy másik épületbe. Egy sokkal nagyobb épületbe. A szellemjáró elmondja neki, hogy ez a "Hrallh", és hogy itt találja Kagan saját szobáit. Azt is megmutatja, melyiket használja a Hadúr fürdésre, hol a dézsa, merre tud tüzet gyújtani. A különféle illatos fürdősókat, puha lepedőket, ilyen-olyan tisztálkodó szereket már magától leli meg.
Lea magára hagyja, Miwa pedig körül jár kicsit itt is, hogy megismerkedjen a hellyel. Ahol rendetlenséget lát, mert Kagan esetleg a lemosdásnál, átöltözésnél széthagyta. Összeszedi, elrakja, vagy épp csak egy kupacba teszi. Sejti, a mosás nem csak Leandana után marad majd rá.
Visszatér a fürdőhelyhez, és a tűzrakással kezd. Amikor már vígan lobognak a lángok, akkor a vízhordás következik. A dézsát behúzza a helyiség közepére, hogy könnyedén körül lehessen járni, de azért nem túl messze a lángoktól, hogy a tűz melege elérje. Na meg, a forróvizet sem kell majd messzire cipelni. Jó néhány vödörnyi hideget tölt a dézsába, aztán a nagy kondért is telehordja, hogy legyen forróvíz. Ezentúl néhány vödörnyi vizet még odakészít. Akár hűtésre, akár forralásra.
Végül mindent szépen előkészít.*
6043. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-30 08:20:54
Üzenet elküldve: 2016-04-30 08:20:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Hrallh//
//Draenon, Kagan//
*A férfi követi Achimot és csakhamar beérkeznek az erődbe. A hatalmas falak és a tharg építészet eme remek műve mindig lenyűgözi a titkárt, aki biztos léptekkel vezeti vendégüket Kagan felé. Mivel az erőd területe nem olyan hatalmas és a távolságok egy pár perces sétával áthidalhatóak így csakhamar a Hrallh bejáratához érnek. Mielőtt benyitna és bevezetné a kalózt Kaganhoz megáll, végig méri a zord külsejű embert, majd visszafordul és bekopogtat a vezérhez. Habár nem lenne rá teljes mértékben szükség és talán a kopogás nélkül is bemehetne, de nem akarja Kagant sem félmeztelenül, sem másként megpillantani így inkább kopogtat. Ahogy a pozitív visszajelzést megkapja, már nyitja is az ajtót és háta mögött az új vendégükkel betoppan a Hrallhba és megáll Kagannal szemben.*
- Az Úr akit méltóságod várt! *Mutatja be és lép odébb, hogy a vezér teljes ”pompájában” megszemlélhesse a jövevényt, majd tesz egy apró meghajlást és oldalra áll, hogy a két fél nyugodtan szót válthasson egymással. Amikor a felek már csak egymásra figyelnek, hatalmas dokumentum kupacából elővesz egy papirost és egy tollat, hogy ha kell írásba is foglalja a fontosabb részleteket.*
//Draenon, Kagan//
*A férfi követi Achimot és csakhamar beérkeznek az erődbe. A hatalmas falak és a tharg építészet eme remek műve mindig lenyűgözi a titkárt, aki biztos léptekkel vezeti vendégüket Kagan felé. Mivel az erőd területe nem olyan hatalmas és a távolságok egy pár perces sétával áthidalhatóak így csakhamar a Hrallh bejáratához érnek. Mielőtt benyitna és bevezetné a kalózt Kaganhoz megáll, végig méri a zord külsejű embert, majd visszafordul és bekopogtat a vezérhez. Habár nem lenne rá teljes mértékben szükség és talán a kopogás nélkül is bemehetne, de nem akarja Kagant sem félmeztelenül, sem másként megpillantani így inkább kopogtat. Ahogy a pozitív visszajelzést megkapja, már nyitja is az ajtót és háta mögött az új vendégükkel betoppan a Hrallhba és megáll Kagannal szemben.*
- Az Úr akit méltóságod várt! *Mutatja be és lép odébb, hogy a vezér teljes ”pompájában” megszemlélhesse a jövevényt, majd tesz egy apró meghajlást és oldalra áll, hogy a két fél nyugodtan szót válthasson egymással. Amikor a felek már csak egymásra figyelnek, hatalmas dokumentum kupacából elővesz egy papirost és egy tollat, hogy ha kell írásba is foglalja a fontosabb részleteket.*
6042. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-29 16:44:32
Üzenet elküldve: 2016-04-29 16:44:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//ThargArodon – Hrallh//
*Nem fele Kagan szavaira, hiszen már így is sokat beszélt. A hallgatás jó barátja bizonyos helyzetekben. A hadúr nem sokat fecséreli az időt az ismerkedésre, de Achim nem is bánja, hiszen a munka mindenekelőtt való és emellett az ő személye nem is fontos. Az arctalan szürke hivatalnok, akárcsak az egykori várnagy. A penna és a papiros hamar előkerül az iratköteg tetejéről és egy apró alátámasztást jelentő fa táblácskán leírja amit Kagan diktál számára. Nem jelent számára sem gondot sem kihívást, hogy gyorsan és szépen írja meg a levelet, hiszen több százszor tette már ugyan ezt. Amikor elkészül kisebb gondba kerül, hogy megmutassa, vagy aláírassa a nagyúrral, de egy pillanatni vacillálás után, amelyet a gyakorlatlan szem talán észre sem vesz odalép Kaganhoz, hogy és a levelet felé fordítva a pennát felé nyújtva megszólal.*
- A jóváhagyásodra vár a levél Nagyúr! *Ha a vashegy ura aláírja, vagy elhajtja, akkor összegöngyöli a levelet és illedelmesen meghajol, majd megszólal.*
- Parancsod és óhajod szerint Nagyuram! *Ezután elindul a ki az erődből. A nagy sietség ellenére, amikor a Hrallht elhagyta megláll, hogy vörös szalaggal átkösse a levelet és miután ez megtörtént a városkaput veszi célba.*
*Nem fele Kagan szavaira, hiszen már így is sokat beszélt. A hallgatás jó barátja bizonyos helyzetekben. A hadúr nem sokat fecséreli az időt az ismerkedésre, de Achim nem is bánja, hiszen a munka mindenekelőtt való és emellett az ő személye nem is fontos. Az arctalan szürke hivatalnok, akárcsak az egykori várnagy. A penna és a papiros hamar előkerül az iratköteg tetejéről és egy apró alátámasztást jelentő fa táblácskán leírja amit Kagan diktál számára. Nem jelent számára sem gondot sem kihívást, hogy gyorsan és szépen írja meg a levelet, hiszen több százszor tette már ugyan ezt. Amikor elkészül kisebb gondba kerül, hogy megmutassa, vagy aláírassa a nagyúrral, de egy pillanatni vacillálás után, amelyet a gyakorlatlan szem talán észre sem vesz odalép Kaganhoz, hogy és a levelet felé fordítva a pennát felé nyújtva megszólal.*
- A jóváhagyásodra vár a levél Nagyúr! *Ha a vashegy ura aláírja, vagy elhajtja, akkor összegöngyöli a levelet és illedelmesen meghajol, majd megszólal.*
- Parancsod és óhajod szerint Nagyuram! *Ezután elindul a ki az erődből. A nagy sietség ellenére, amikor a Hrallht elhagyta megláll, hogy vörös szalaggal átkösse a levelet és miután ez megtörtént a városkaput veszi célba.*
6041. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-04-29 16:28:59
Üzenet elküldve: 2016-04-29 16:28:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//ThargArodon - Hrallh//
*Kagan nem igazán van oda a fürdőért, kivéve ha az forró és kellően bágyasztó - szóba sem jöhet semmiféle hidegvizes golyóugrasztó-makkszűkítő megoldás.*
- Ne légy irigy. Amúgy én kaptam ajándékba Kalácsfalván, egy arra járó kalmártól. *vigyorog, az elhasználásra pedig csak legyint.*
- Biztos valami átok. *morog elégedetlenül, aztán várakozik; kíváncsi rá, miféle szerzet merészel ilyesmit tenni Amon Ruadhon.*
*Amikor a fickó megérkezik, Kagan némán, enyhén fenyegetően mered rá.*
- Nem, Szellemjáró, egyelőre nem... illetve csak annyit, hogy hamarosan szükségem lesz rád újra... *engedi útjára Leandanát, majd megpróbálja felmérni ezt a melák ripacs bájgúnárt, amit elé sodort az élet szele. Nyakigláb fickó, első pillantásra akár harcos is lehetne, de a ruhái, a keze, a tartása... és főleg a szeme elárulja. Pennarágó.*
- Sokat beszélsz. *jegyzi meg, mikor végighallgatja az engedélye nélkül útjára indított tirádát.*
- Nem inkább írnod kellene sokat, írnok? *érdeklődik, de nem akar mindjárt az elején ellenséges lenni, még ha nem is tetszik neki a helyzet.*
- Legyen hát. *bólint némi vacillálás után, mert nem dönthet máshogy.*
- Pennát, papírt ragadj, diktálok. *megvárja, míg Achim megoldja az első feladatot, majd tényleg diktálni kezd.*
- Címzés: Naruhil Ház, Arthenior. Naruhil Fronar saját kezébe.
Nemes és dicső Naruhil Fronar barátom!
Hónapok teltek el, mióta Arthenior követeként vendégül láthattunk a Vashegyen, így talán meglep, hogy levelemmel hozzád fordulok, de - és ez igen sajnálatos - nem ismerek mást, kihez fordulni lehetne. Sem főtanácsi, sem nagytanácsi ülésről tudomásom nincs, és az elmúlt hetek eseményei megerősítettek abban, hogy nem is várhatom, hogy oly gyorsan és következetesen reagáljon eme tanács, mint Amon Ruadh egy úr alatt egyesülő népe. *rápillant Achimra.*
- Új bekezdés. *és diktál tovább amíg be nem fejezi.*
- Aláírás: Kagan Thargodar, Amon Ruadh Hadura. Mehet a levél az Ethea nevű harcoslánynak. Térülj, fordulj, és visszafelé hozd be azt a rossz arcú fickót, akit a húgom küldött, ott vár a Kapuban. Mehetsz.
*Kagan nem igazán van oda a fürdőért, kivéve ha az forró és kellően bágyasztó - szóba sem jöhet semmiféle hidegvizes golyóugrasztó-makkszűkítő megoldás.*
- Ne légy irigy. Amúgy én kaptam ajándékba Kalácsfalván, egy arra járó kalmártól. *vigyorog, az elhasználásra pedig csak legyint.*
- Biztos valami átok. *morog elégedetlenül, aztán várakozik; kíváncsi rá, miféle szerzet merészel ilyesmit tenni Amon Ruadhon.*
*Amikor a fickó megérkezik, Kagan némán, enyhén fenyegetően mered rá.*
- Nem, Szellemjáró, egyelőre nem... illetve csak annyit, hogy hamarosan szükségem lesz rád újra... *engedi útjára Leandanát, majd megpróbálja felmérni ezt a melák ripacs bájgúnárt, amit elé sodort az élet szele. Nyakigláb fickó, első pillantásra akár harcos is lehetne, de a ruhái, a keze, a tartása... és főleg a szeme elárulja. Pennarágó.*
- Sokat beszélsz. *jegyzi meg, mikor végighallgatja az engedélye nélkül útjára indított tirádát.*
- Nem inkább írnod kellene sokat, írnok? *érdeklődik, de nem akar mindjárt az elején ellenséges lenni, még ha nem is tetszik neki a helyzet.*
- Legyen hát. *bólint némi vacillálás után, mert nem dönthet máshogy.*
- Pennát, papírt ragadj, diktálok. *megvárja, míg Achim megoldja az első feladatot, majd tényleg diktálni kezd.*
- Címzés: Naruhil Ház, Arthenior. Naruhil Fronar saját kezébe.
Nemes és dicső Naruhil Fronar barátom!
Hónapok teltek el, mióta Arthenior követeként vendégül láthattunk a Vashegyen, így talán meglep, hogy levelemmel hozzád fordulok, de - és ez igen sajnálatos - nem ismerek mást, kihez fordulni lehetne. Sem főtanácsi, sem nagytanácsi ülésről tudomásom nincs, és az elmúlt hetek eseményei megerősítettek abban, hogy nem is várhatom, hogy oly gyorsan és következetesen reagáljon eme tanács, mint Amon Ruadh egy úr alatt egyesülő népe. *rápillant Achimra.*
- Új bekezdés. *és diktál tovább amíg be nem fejezi.*
- Aláírás: Kagan Thargodar, Amon Ruadh Hadura. Mehet a levél az Ethea nevű harcoslánynak. Térülj, fordulj, és visszafelé hozd be azt a rossz arcú fickót, akit a húgom küldött, ott vár a Kapuban. Mehetsz.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094