//Tanácsülés//
*Nestar rábólint, nem tervezett többet annál, minthogy politikai ügyben tanácsot adjon és ezt meg is tette. Kagan vagy Leandana majd módja szerint kezelik azt, hogy ez a jövőbeli látogatás ne tűnjön ennyire baljósnak, mint ahogy Morfneh intézné. Magában elmosolyodik, hogy Morfneh testőrségével lehet több városőr érkezne ide, mint amikor a háború zajlott, de ez csak rosszindulat.*
*Az alkimista csak későn kapcsol, de akkor nagyot koppan. Észre sem vette eddig, hogy Soraya matrónaként viselkedik mellette. Ezt a felfedezését talonba is teszi, pár dolgot megmagyaráz, de most ezt nincs ideje kibogozni. Taitos egy kicsit dicsérteti az alkimistájukat, aminek a kiérdemeltségét megelőlegezi, viszont mivel a gondolatát nem kapcsolja mellé, fölöslegesnek tűnik a győzködés. Nestar ugyanis egyetlen híres tanítványáról sem tud, de még nagyon tanítványról sem. Manuri elég kevés érdeklődést mutatott a tényleges ismeretek irányába, őt inkább csak hobbiszinten érdekelte, bár ezzel Nestar sem sokkal különb. Tanult néhány leckét, leginkább önmagától, megmutatta Nestarnak néhány készítményét, aztán egyszer csak szó nélkül eltűnt. Ezért hajlamos is elfelejteni, hogy ő a tanítványa volt, még ha tényleg arra kérték fel, hogy oktassa.*
-Osztom a bizakodásod, bár akkor lehet, hogy sok újat nem tudok neki mondani. Azért megpróbálok. Ami pedig a harci képzettséget illeti, az enyém is várat magára, még több a sikertelen varázslatom, mint a sikeres és a mágiabéli változások kitapasztalásával is le vagyok maradva. De mindegy, ezt majd megbeszéljük, amikor visszatértek a Worenth-tel való beszélgetésről. Még számomra sem tiszta, hogy miként lenne a leghatékonyabb és a Synmira mágusainak tudása nélkül inkább bele sem kezdek a fejtegetésbe.
*Nem nagyon hivalkodik a hiányosságaival és amíg talál magánál alkalmasabb és hajlandóbb személyt rá, elkerülné a frontvonalat. És azt sem tűnik számára tisztességesnek, ha leszippantaná a Vashegy erőforrásait a saját tanulmánybeli lustaságára. A Vashegy erejében nem kételkedik, azonban még Kagan nem lát tisztán a költségeket illetően, aminek felső határa nincsen. És, még ha el is hisz a hegyről, hogy könnyedén beleöl tíz- vagy húszezer aranyat a háborúzásba, a kérdés, hogy megéri-e ennyiért a győzelem. És még egy dilemma merül fel benne, mert elkapott egy elmaszatolt részletet, ami nem tetszett a fülének.*
-Ami a kikötői barátokat illeti... Mivel Daewe számára mindent átadok, köztük azt is, ami azoknak az italoknak a keveréséhez kell, valamint már csak összetartásból is előállítom a szükséges dolgokat, ezért bármennyire nem tetszik, ezt az üzletet megakadályozni nem tudom, már csak azért sem, mert lassan túl sok dologba ütöm bele itt az orrom, pedig még el sem kényelmesedtem a székben olyan kevés ideje vagyok itt.
*Gyors önreflexió, mielőtt más mondja rá.*
-Viszont az, hogy egy egyszerű bűnbanda, mivel gondolom a Patkányokról van szó, hirtelen a városéval vetekedő mágikus képességekre tegyen szert vagy sötét rituálék végrehajtásának titkait ismerje meg, több, mint aggasztó. Már csak azért is, mert hiába nem én adtam nekik, én leszek elsőként meggyanúsítva ezzel. Főleg, ha ezen szerek feltűnése egybeesik ezen látogatásommal. Meg az ilyeneknél nem az a kérdés, elárulnak-e, hanem mikorra időzítik.
*Majd le is zárja az aggodalmait.*
-Ettől független, két kérdésem maradt csak. Van-e itt dolgom, vagy indulhatok Synmirára és, hogy van-e üvegművesetek? Az utóbbi azért lenne fontos, mert bár az üvegcsék alig nagyobbak egy friss uborkánál, ha már felszorzom hússzal, az tekintélyes tömeg és helyigény. Arra a speciális célra, amire használni fogjuk pedig fontos lenne a praktikum, ha megoldható.