Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 345 (6881. - 6900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6900. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-31 19:14:13
Üzenet elküldve: 2016-12-31 19:14:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
//Alyo//
*Tulajdonképpen nem akarta megzavarni a lányt, de megörült, hogy ismerős(?) arcot látott meg. Egyébként sem tudta, hogy ez zavaró lehet, de muszáj megtudnia dolgokat a helyről, különben elveszik, vagy valami rossz helyre téved, ahová nem érdemes. Elkerülné a büntetéseket is, ha már lehet, egy őr, aki egészen otthonosan mozog a területen nagy segítségére lehet ebben.*
- Én pedig Eldac vagyok, Alyo. Nos, mivel nagyjából nem ismerek semmit mindenre, de előbb arra, hogy hova nem szabad menni. Aztán majd meglátjuk, esetleg, ha tudsz valami olyat, hogy kivel vigyázzak, vagy ilyesmi, az is nagy segítség lenne. Szeretem megismerni a környezetem, ha már itt fogok élni, és jelenleg semmi dolgom. biztos vagyok benne, hogy ez nem sokáig lesz így. *Von vállat, majd eszébe ötlik valami még. Igazából ez sem meglepő, amint megszólal.*
- Persze, ha van valahol egy hely, ahol megfelelőbb az időjárás, akkor oda is mehetünk, vagy meg is hívhatlak egy baráti beszélgetésre a Tavernába. De azt sem bánom, ha körbevezetsz, egyelőre minden érdekel. Nem akarok teher lenni, szóval, ha már sok, vagy dolgod van, nyugodtan szólj. *Ajánlja fel.*
*Tulajdonképpen nem akarta megzavarni a lányt, de megörült, hogy ismerős(?) arcot látott meg. Egyébként sem tudta, hogy ez zavaró lehet, de muszáj megtudnia dolgokat a helyről, különben elveszik, vagy valami rossz helyre téved, ahová nem érdemes. Elkerülné a büntetéseket is, ha már lehet, egy őr, aki egészen otthonosan mozog a területen nagy segítségére lehet ebben.*
- Én pedig Eldac vagyok, Alyo. Nos, mivel nagyjából nem ismerek semmit mindenre, de előbb arra, hogy hova nem szabad menni. Aztán majd meglátjuk, esetleg, ha tudsz valami olyat, hogy kivel vigyázzak, vagy ilyesmi, az is nagy segítség lenne. Szeretem megismerni a környezetem, ha már itt fogok élni, és jelenleg semmi dolgom. biztos vagyok benne, hogy ez nem sokáig lesz így. *Von vállat, majd eszébe ötlik valami még. Igazából ez sem meglepő, amint megszólal.*
- Persze, ha van valahol egy hely, ahol megfelelőbb az időjárás, akkor oda is mehetünk, vagy meg is hívhatlak egy baráti beszélgetésre a Tavernába. De azt sem bánom, ha körbevezetsz, egyelőre minden érdekel. Nem akarok teher lenni, szóval, ha már sok, vagy dolgod van, nyugodtan szólj. *Ajánlja fel.*
6899. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-31 19:00:27
Üzenet elküldve: 2016-12-31 19:00:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Eldac//
*A szerelmes ábrándozásban természetesen megzavarják. Mintha az embernek csepp magánélete sem lehetne ezek között a falak között. Tiszta szerencse, hogy pusztán az ábrándozásban lett megzavarva, nem egyéb olyan tevékenységben, amit szeretne magányában végezni, és itt nem feltétlenül a székelésre gondol, bár ő ott sem szereti a társaságot. De ezúttal konkrétan arra gondolt, hogy a sötételf szerencsére nem akkor toppant be a kis ábrándos világába, mikor éppen készült volna magához nyúlni. Persze nem készült ilyesmire, ahhoz még túlzottan is az éjszaka hatása alatt áll.
Eldacnak egyébként az a nagy szerencséje, hogy nem Laor, mert akkor a torkát cincálta volna szét. Kicsit azért neheztel rá, hogy kirángatta a mélázásból, de mivel ez nem akkora bűn, így egy széles mosolyt villant rá.*
- Üdv. Alyosra vagyok, de csak Alyonak hívnak. Mire vagy kíváncsi?
*Mikor épp nem őrségben fagyoskodik, akkor elég segítőkész és közlékeny tud lenni, és végtére is a sötételfnek nincsen semmi bűne. Persze a kormos képét leszámítva, de ettől Alyo kész nagylelkűen eltekinteni. Sőt a hízelgés fölött is kész szemet hunyni, meg a kebleinek bámulásán is. Ez utóbbit már megszokta, és egészen jól tudja kezelni, természetesen volt idő, mikor zavarba jött ettől, de mára már rájött, hogy a hímek igen egyszerű lelkek és a kerek idomoktól hajlamosak meghülyülni, és illetlenül viselkedni. Illetve hát Alyo egy barbár törzs szülötte és arra is volt már példa, hogy valami férfi nemes egyszerűséggel megcsöcsörészte, ahhoz képest a bámulás szóra sem érdemes.*
*A szerelmes ábrándozásban természetesen megzavarják. Mintha az embernek csepp magánélete sem lehetne ezek között a falak között. Tiszta szerencse, hogy pusztán az ábrándozásban lett megzavarva, nem egyéb olyan tevékenységben, amit szeretne magányában végezni, és itt nem feltétlenül a székelésre gondol, bár ő ott sem szereti a társaságot. De ezúttal konkrétan arra gondolt, hogy a sötételf szerencsére nem akkor toppant be a kis ábrándos világába, mikor éppen készült volna magához nyúlni. Persze nem készült ilyesmire, ahhoz még túlzottan is az éjszaka hatása alatt áll.
Eldacnak egyébként az a nagy szerencséje, hogy nem Laor, mert akkor a torkát cincálta volna szét. Kicsit azért neheztel rá, hogy kirángatta a mélázásból, de mivel ez nem akkora bűn, így egy széles mosolyt villant rá.*
- Üdv. Alyosra vagyok, de csak Alyonak hívnak. Mire vagy kíváncsi?
*Mikor épp nem őrségben fagyoskodik, akkor elég segítőkész és közlékeny tud lenni, és végtére is a sötételfnek nincsen semmi bűne. Persze a kormos képét leszámítva, de ettől Alyo kész nagylelkűen eltekinteni. Sőt a hízelgés fölött is kész szemet hunyni, meg a kebleinek bámulásán is. Ez utóbbit már megszokta, és egészen jól tudja kezelni, természetesen volt idő, mikor zavarba jött ettől, de mára már rájött, hogy a hímek igen egyszerű lelkek és a kerek idomoktól hajlamosak meghülyülni, és illetlenül viselkedni. Illetve hát Alyo egy barbár törzs szülötte és arra is volt már példa, hogy valami férfi nemes egyszerűséggel megcsöcsörészte, ahhoz képest a bámulás szóra sem érdemes.*
6898. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-31 18:44:57
Üzenet elküldve: 2016-12-31 18:44:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
//Alyo//
*Daranel felmérése után, nagyjából körbevezették. Sok időt ugyan nem kapott a felfedezésre, és még alig egy napja van csak itt. Rengeteg mindent nem tud még, de azt már tudja, hogy hol kap enni, meg, hogy hol vannak a fegyverek, a kovács. Feladatot még nem kapott, még az is lehet, hogy nem is fog egy ideig komolyabbat mondjuk az őrködésen kívül. Ha már van egy kis szabadideje, akkor úgy gondolja, hogy megnézi magának az őrhelyet. Pont az jutott eszébe, hogy az elf lány, akit még Artheniorban látott egyszer csak eltűnt. ~ Mi is volt a neve? Ara... Ama... Agarea! Ez az! Milyen szép dekoltázsa volt, meg egyébként kedves is volt. Magabiztos. Remélhetőleg nem ez lett a veszte. ~ Elmélkedik, miközben egy lányt lát meg kijönni az árnyékszékről. Hirtelen az eszébe jut, hogy látta már valahol, már csak arra kell rájönnie, hogy pontosan hol. És ekkor megvilágosodik: amikor a Radkraalba tartott ő volt az, aki éppen őrségben volt. A lány most egészen más arcát mutatja, jó kedve van, túlságosan is jó. ~ Vajon mi történhetett vele? De éppen kapóra jön. ~*
- Üdv néked, tudnál nekem segíteni? Már persze, ha nem zavarlak, csak nem nagyon ismerek itt senkit még. Új vagyok, és kellene némi tipp, hogy mi merre hány méter. Az se baj, ha egy szemrevaló hölgytől kapom, márpedig jelenleg egy van csak a közelben ebből. *Megvillantja mosolyát, a sárga szemek pedig végigpásztázzák a lányt, elidőzve a köpeny takarta, de elrejteni mégsem tudta kebleken. ~Agarea, kihívód akadt!~ Mulatozik magában.*
A hozzászólás írója (Eldac Yllithor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.31 18:45:11
*Daranel felmérése után, nagyjából körbevezették. Sok időt ugyan nem kapott a felfedezésre, és még alig egy napja van csak itt. Rengeteg mindent nem tud még, de azt már tudja, hogy hol kap enni, meg, hogy hol vannak a fegyverek, a kovács. Feladatot még nem kapott, még az is lehet, hogy nem is fog egy ideig komolyabbat mondjuk az őrködésen kívül. Ha már van egy kis szabadideje, akkor úgy gondolja, hogy megnézi magának az őrhelyet. Pont az jutott eszébe, hogy az elf lány, akit még Artheniorban látott egyszer csak eltűnt. ~ Mi is volt a neve? Ara... Ama... Agarea! Ez az! Milyen szép dekoltázsa volt, meg egyébként kedves is volt. Magabiztos. Remélhetőleg nem ez lett a veszte. ~ Elmélkedik, miközben egy lányt lát meg kijönni az árnyékszékről. Hirtelen az eszébe jut, hogy látta már valahol, már csak arra kell rájönnie, hogy pontosan hol. És ekkor megvilágosodik: amikor a Radkraalba tartott ő volt az, aki éppen őrségben volt. A lány most egészen más arcát mutatja, jó kedve van, túlságosan is jó. ~ Vajon mi történhetett vele? De éppen kapóra jön. ~*
- Üdv néked, tudnál nekem segíteni? Már persze, ha nem zavarlak, csak nem nagyon ismerek itt senkit még. Új vagyok, és kellene némi tipp, hogy mi merre hány méter. Az se baj, ha egy szemrevaló hölgytől kapom, márpedig jelenleg egy van csak a közelben ebből. *Megvillantja mosolyát, a sárga szemek pedig végigpásztázzák a lányt, elidőzve a köpeny takarta, de elrejteni mégsem tudta kebleken. ~Agarea, kihívód akadt!~ Mulatozik magában.*
A hozzászólás írója (Eldac Yllithor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.31 18:45:11
6897. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-31 12:29:21
Üzenet elküldve: 2016-12-31 12:29:21
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Mondtam volna, hogy bajom van vele? Csak azt mondtam, hogy javítani fog rajta.
*Bár igaz, ami igaz, hogy Laor nem különösebben jóképű, pláne a sebhelyes arcával, de azért nem is olyan randa, hogy zsákot kelljen húzni a fejére. Inkább átlagosnak mondható, de ugye Lea sem az a lehengerlő szépség, másrészt pedig Lea már régen kinőtt abból a korszakból, hogy a külsőségeket tartsa a legfontosabbnak. Viszont az is tény, hogy Laoré a legszebb vashegyi férfiszáj, és a hátsójába is nagyon jó belemarkolni, a megfelelő méretű szerszám pedig külön öröm. Az meg, hogy sokadjára is ilyen odaadással térképezi fel Lea testét az végképp leveszi Leát a lábáról. Elégedetten sóhajtozik. Szinte fel is háborodik, hogy Laor beszünteti ezt a tevékenységét.*
- Mindenfélét szoktam.
*Az erőd építését, de még az előző, fából készültét is elég jól dokumentálta, de a ménesüket is megörökítette, meg a legtöbb törzstagot is, persze van akiről jóval több portré készült, mint mondjuk Kaganról, valakiről meg egy sem, mert ellenére volt, hogy lerajzolják. Quert is szerette lerajzolni, ha valaki, hát a várnagy jóképű fickó volt a gondosan ápolt szakállával és a gyűrődés-vasalt ingeivel, kár hogy beteg volt az agya, és saját magát fojtotta meg, mert túltolt valami perverz szexuális játékot. Kár érte, olyan ragyogóan ki lehetett hozni a béketűréséből egy kis ledérséggel, ami amúgy fel nem izgatta, viszont zavarba hozta, ezen pedig Lea mindig is nagyon jól mulatott.*
- Thargok bőrére nem rajzolok semmit, egyből belevésem.
*visszahúzza Laor fejét - vagyis a száját - oda, ahonnan az imént elvette, mert az mégsem járja, hogy csak úgy abbahagyja azt, amit eddig olyan remekül csinált.*
- Szóval letelepednél. Itt. Örökre. És az sem zavarna, hogy egy nő osztja a parancsokat? Abba ne hagyd, elég, ha bólintasz.
*ez is parancs lenne, bár nyilvánvalóan nem a véresen komoly fajtából, ha ezt a parancsot megtagadja, akkor azért nyilván nem lesz a Gödörbe hajítva, viszont ugye egy dolog ami kettejük magánélete, és egy egészen más az, mikor hivatalos "minőségükben" vannak.*
- Ha tényleg ezt akarod, akkor a törzs befogad, és a véredért vért ad.
*suttogja bele a férfi hajába. Ez persze általában nem így zajlik, ennél sokkal nagyobb buli, véráldozattal mindennel együtt, meg főleg az egész törzs előtt zajlik. De hol van már a törzs? Alig néhányan maradtak azok közül, akik akkor Kagannal együtt fellázadtak. Belefér egy ilyen kötetlenebb beavatási szertartás is.*
- Mondtam volna, hogy bajom van vele? Csak azt mondtam, hogy javítani fog rajta.
*Bár igaz, ami igaz, hogy Laor nem különösebben jóképű, pláne a sebhelyes arcával, de azért nem is olyan randa, hogy zsákot kelljen húzni a fejére. Inkább átlagosnak mondható, de ugye Lea sem az a lehengerlő szépség, másrészt pedig Lea már régen kinőtt abból a korszakból, hogy a külsőségeket tartsa a legfontosabbnak. Viszont az is tény, hogy Laoré a legszebb vashegyi férfiszáj, és a hátsójába is nagyon jó belemarkolni, a megfelelő méretű szerszám pedig külön öröm. Az meg, hogy sokadjára is ilyen odaadással térképezi fel Lea testét az végképp leveszi Leát a lábáról. Elégedetten sóhajtozik. Szinte fel is háborodik, hogy Laor beszünteti ezt a tevékenységét.*
- Mindenfélét szoktam.
*Az erőd építését, de még az előző, fából készültét is elég jól dokumentálta, de a ménesüket is megörökítette, meg a legtöbb törzstagot is, persze van akiről jóval több portré készült, mint mondjuk Kaganról, valakiről meg egy sem, mert ellenére volt, hogy lerajzolják. Quert is szerette lerajzolni, ha valaki, hát a várnagy jóképű fickó volt a gondosan ápolt szakállával és a gyűrődés-vasalt ingeivel, kár hogy beteg volt az agya, és saját magát fojtotta meg, mert túltolt valami perverz szexuális játékot. Kár érte, olyan ragyogóan ki lehetett hozni a béketűréséből egy kis ledérséggel, ami amúgy fel nem izgatta, viszont zavarba hozta, ezen pedig Lea mindig is nagyon jól mulatott.*
- Thargok bőrére nem rajzolok semmit, egyből belevésem.
*visszahúzza Laor fejét - vagyis a száját - oda, ahonnan az imént elvette, mert az mégsem járja, hogy csak úgy abbahagyja azt, amit eddig olyan remekül csinált.*
- Szóval letelepednél. Itt. Örökre. És az sem zavarna, hogy egy nő osztja a parancsokat? Abba ne hagyd, elég, ha bólintasz.
*ez is parancs lenne, bár nyilvánvalóan nem a véresen komoly fajtából, ha ezt a parancsot megtagadja, akkor azért nyilván nem lesz a Gödörbe hajítva, viszont ugye egy dolog ami kettejük magánélete, és egy egészen más az, mikor hivatalos "minőségükben" vannak.*
- Ha tényleg ezt akarod, akkor a törzs befogad, és a véredért vért ad.
*suttogja bele a férfi hajába. Ez persze általában nem így zajlik, ennél sokkal nagyobb buli, véráldozattal mindennel együtt, meg főleg az egész törzs előtt zajlik. De hol van már a törzs? Alig néhányan maradtak azok közül, akik akkor Kagannal együtt fellázadtak. Belefér egy ilyen kötetlenebb beavatási szertartás is.*
6896. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-31 10:20:22
Üzenet elküldve: 2016-12-31 10:20:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Eldac, Mofeta, Zekd, Syvyan, Ethea//
//A Párbaj Köre//
//Zárás//
*Tökéletes lezárása ez a harcnak, Eldac a legegyszerűbb, de leghatásosabb megoldást választja, egyszerűen megakadályozza abban az íjászt, hogy felvegye a pallost. Aztán még a gyakorlófegyver "pengéje" a torkának szegeződik, ami sosem kellemes érzés, noha a fa érzete közel sem olyan, mint a jéghideg acélpengéé.*
-Így van. *támaszkodik meg térdén, majd emelkedik talpra.* -Mára ennyi, holnap folytatjuk. Szép volt. *bólint a mélységinek.*
//A Párbaj Köre//
//Zárás//
*Tökéletes lezárása ez a harcnak, Eldac a legegyszerűbb, de leghatásosabb megoldást választja, egyszerűen megakadályozza abban az íjászt, hogy felvegye a pallost. Aztán még a gyakorlófegyver "pengéje" a torkának szegeződik, ami sosem kellemes érzés, noha a fa érzete közel sem olyan, mint a jéghideg acélpengéé.*
-Így van. *támaszkodik meg térdén, majd emelkedik talpra.* -Mára ennyi, holnap folytatjuk. Szép volt. *bólint a mélységinek.*
6895. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-30 23:10:36
Üzenet elküldve: 2016-12-30 23:10:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Lea nem lát Laor fejébe, Laor meg nem foglalkozik bagatell dolgokkal. Mivel eddig nem lett lerugdosva, nem próbálkozott olyankor, amikor nem lett volna helyes. Neki ennyi bőven megfelel. Alapvetően egyszerű lélek, utálja túlbonyolítani a dolgokat. Ha Lea szól, megérti. Ha nem szól, nem fog kérdezősködni.*
- Eddig nem volt bajod a fizimiskámmal. *jegyzi meg, bár kicsit nehezen érteni, hogy mit akar, mivel ekkorra már félig a keblek között jár és ellapult orral nehezére esik az artikulált beszéd. Lea reakciójára elmosolyodik, bár erős szerénytelenség lenne arra a következtetésre jutnia, hogy kiváló szerető. Ha foglalkozna anatómiával, arra kéne gondolnia, hogy valami különös fejlődési rendellenesség folytán a göndör hajú testének minden porcikája ingerelhető szexuálisan, beleértve a szemöldökét és jobb keze gyűrűsujjának körmét is. Természetesen mindez egyáltalán nincs ellenére. Sajnos volt már dolga olyan nővel, aki az ágyban alig mutatott kevesebb lelkesedést, mint egy közepesen mohás fatuskó.*
- Nem. *húzza el az arcát az ismételten felfedezésre váró domborulatoktól, bár a szemét még nem veszi le róla. Aztán amikor átöleli a lány derekát, csak felemeli pillantását a sárga szemekbe* Miket szoktál rajzolgatni? Tájképek? Portrék? Gombolyaggal játszó kiscicák? Esetleg thargok testére mindenféle szimbólumokat, hogy aztán éles pengével bele is vághasd azokat a bőrükbe? Tudod mit? Az utóbbira vevő vagyok. Komolyan. Nem gondolnám, hogy valaha is visszasírom a zsoldos életet, és tovább állok. Lehet, hogy túlságosan hatásvadász kijelentés, de azt hiszem, hogy otthonra találtam itt. És rád. Miért mennék el, és hova mennék? Nos, szerinted méltó vagyok rá?
*Még mindig mosolyog, de azért a hangján érezhető, hogy komolyan beszél. Bár valószínűleg jót kuncogna, ha most ő látna Lea fejébe és rájönne, hogy a művésznő milyen helyzetben és milyen alulöltözötten óhajtja őt felskiccelni. Vannak ugyan vidékek, ahol az ilyesmit nem nézik jó szemmel, és e rendkívül művészi, ugyanakkor rendkívül illegális pergamenekért szép summákat fizetnek, de azokon rendszerint dús idomokkal rendelkező leányzók láthatók, kifejezetten erkölcstelen pózokban. Nem tudná elképzelni, hogy ki fizetne a szénrajzon megörökített harsogó férfiasságáért, hacsak nem a homlokukon kiütköző verítéket csipkés selyemkeszkenővel kényes mozdulatokkal felszárogató urak, de ebbe bele sem merne gondolni.*
*Lea nem lát Laor fejébe, Laor meg nem foglalkozik bagatell dolgokkal. Mivel eddig nem lett lerugdosva, nem próbálkozott olyankor, amikor nem lett volna helyes. Neki ennyi bőven megfelel. Alapvetően egyszerű lélek, utálja túlbonyolítani a dolgokat. Ha Lea szól, megérti. Ha nem szól, nem fog kérdezősködni.*
- Eddig nem volt bajod a fizimiskámmal. *jegyzi meg, bár kicsit nehezen érteni, hogy mit akar, mivel ekkorra már félig a keblek között jár és ellapult orral nehezére esik az artikulált beszéd. Lea reakciójára elmosolyodik, bár erős szerénytelenség lenne arra a következtetésre jutnia, hogy kiváló szerető. Ha foglalkozna anatómiával, arra kéne gondolnia, hogy valami különös fejlődési rendellenesség folytán a göndör hajú testének minden porcikája ingerelhető szexuálisan, beleértve a szemöldökét és jobb keze gyűrűsujjának körmét is. Természetesen mindez egyáltalán nincs ellenére. Sajnos volt már dolga olyan nővel, aki az ágyban alig mutatott kevesebb lelkesedést, mint egy közepesen mohás fatuskó.*
- Nem. *húzza el az arcát az ismételten felfedezésre váró domborulatoktól, bár a szemét még nem veszi le róla. Aztán amikor átöleli a lány derekát, csak felemeli pillantását a sárga szemekbe* Miket szoktál rajzolgatni? Tájképek? Portrék? Gombolyaggal játszó kiscicák? Esetleg thargok testére mindenféle szimbólumokat, hogy aztán éles pengével bele is vághasd azokat a bőrükbe? Tudod mit? Az utóbbira vevő vagyok. Komolyan. Nem gondolnám, hogy valaha is visszasírom a zsoldos életet, és tovább állok. Lehet, hogy túlságosan hatásvadász kijelentés, de azt hiszem, hogy otthonra találtam itt. És rád. Miért mennék el, és hova mennék? Nos, szerinted méltó vagyok rá?
*Még mindig mosolyog, de azért a hangján érezhető, hogy komolyan beszél. Bár valószínűleg jót kuncogna, ha most ő látna Lea fejébe és rájönne, hogy a művésznő milyen helyzetben és milyen alulöltözötten óhajtja őt felskiccelni. Vannak ugyan vidékek, ahol az ilyesmit nem nézik jó szemmel, és e rendkívül művészi, ugyanakkor rendkívül illegális pergamenekért szép summákat fizetnek, de azokon rendszerint dús idomokkal rendelkező leányzók láthatók, kifejezetten erkölcstelen pózokban. Nem tudná elképzelni, hogy ki fizetne a szénrajzon megörökített harsogó férfiasságáért, hacsak nem a homlokukon kiütköző verítéket csipkés selyemkeszkenővel kényes mozdulatokkal felszárogató urak, de ebbe bele sem merne gondolni.*
6894. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-30 10:51:31
Üzenet elküldve: 2016-12-30 10:51:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha Laor fejébe látna, akkor először valószínűleg röhögne azon, hogy ebben lehet valami. Másodjára azonban kicsit megdöbbenne Laor megfigyelőképességének hiánya miatt, merthogy még sosem rugdosta le magáról azzal az indokkal, hogy neki most megjött, bár az igazi katona vérben is harcol, szóval lehet, hogy ez Laor számára nem is lett volna kifogás. Mindazonáltal tényleg nem próbálta elhárítani a hancúrt egy ilyen ürüggyel.*
- Hát ha oda szeretnéd, jelentősen javítani fog a fizimiskádon!
*kuncog, és közben jobb mutatóujjával ugyanúgy odarajzolja, mint az imént azt a férfi mellkasára tette. Aztán pedig félrebiccentett fejjel veszi szemügyre a "művet". Talán keríthetne egy széndarabot a tűzhelyből, hogy tényleg fel is rajzolja, hogy Laor is meg tudja nézni egy tükörben. Talán fel is ajánlaná ezt a lehetőséget, ha Laor közben nem állna neki a vállát csókolgatni, meg harapdálni, amire elégedetten morran egyet, végül is ez volt a cél, nem? Elfelejteni az előbbi kis malőrt, meg kicsit delejezni, már nem mintha erre különösebben szükség lenne, mert vele együtt a férfi is újra a suhanckorát éli, és bármikor tettre kész, vagy legalábbis eddig úgy vette észre, hogy elég fáradhatatlan. Lea beletúr hát a tarkójánál a hajába, felkuncog arra a roppant illetlen gondolatra, hogy az erődnek van még egy csomó olyan része, ahol nem is hancúroztak még. Többek között ugye ebben a konyhában sem, egy másikban persze igen, illetve két másikban is. De mondjuk a trónterem kimaradt, bár ebben az évszakban nem is tűnik túl vonzónak, mert lehetetlen kifűteni, és nem akar beszerezni egy kiadós tüdőgyulladást, majd nyáron, akkor kellemes is lesz az erőd állandó hűvössége.*
- Igen, én szoktam. Nem láttad még a rajzaim?
*Mert Lea egyik hobbija a rajzolás, és kevés olyan dolog van, amit ne örökített volna meg, egész vastag paksamétája van, egészen ügyes, kiválóan megörökít bárkit, vagy bármit, de igazán nem tehetséges, valahogy hiányzik a műveiből az élet. Egy ideje mondjuk nem gyakorolta a rajzolást, így Laort sem vetette még papírra, mert a múlt télen rákapott a fahasogatásra, ezen a télen meg a hancúrozásra. Következésképpen a pucér Laort kell lerajzol, lehetőleg nagyarasznyi altesti akadályával egyetemben. Erre a gondolatra felkuncog. Úgy dönt, hogy ezzel később fogja lesokkolni. Amikor azzal is, hogy a szignumot általában az egész törzs előtt, egy hatalmas orgia előtt szokták felvésni. Bár újabban annyi széplélek van a Vashegyen, hogy az teljesen kizárja az orgiát.*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.30 12:50:39
*Ha Laor fejébe látna, akkor először valószínűleg röhögne azon, hogy ebben lehet valami. Másodjára azonban kicsit megdöbbenne Laor megfigyelőképességének hiánya miatt, merthogy még sosem rugdosta le magáról azzal az indokkal, hogy neki most megjött, bár az igazi katona vérben is harcol, szóval lehet, hogy ez Laor számára nem is lett volna kifogás. Mindazonáltal tényleg nem próbálta elhárítani a hancúrt egy ilyen ürüggyel.*
- Hát ha oda szeretnéd, jelentősen javítani fog a fizimiskádon!
*kuncog, és közben jobb mutatóujjával ugyanúgy odarajzolja, mint az imént azt a férfi mellkasára tette. Aztán pedig félrebiccentett fejjel veszi szemügyre a "művet". Talán keríthetne egy széndarabot a tűzhelyből, hogy tényleg fel is rajzolja, hogy Laor is meg tudja nézni egy tükörben. Talán fel is ajánlaná ezt a lehetőséget, ha Laor közben nem állna neki a vállát csókolgatni, meg harapdálni, amire elégedetten morran egyet, végül is ez volt a cél, nem? Elfelejteni az előbbi kis malőrt, meg kicsit delejezni, már nem mintha erre különösebben szükség lenne, mert vele együtt a férfi is újra a suhanckorát éli, és bármikor tettre kész, vagy legalábbis eddig úgy vette észre, hogy elég fáradhatatlan. Lea beletúr hát a tarkójánál a hajába, felkuncog arra a roppant illetlen gondolatra, hogy az erődnek van még egy csomó olyan része, ahol nem is hancúroztak még. Többek között ugye ebben a konyhában sem, egy másikban persze igen, illetve két másikban is. De mondjuk a trónterem kimaradt, bár ebben az évszakban nem is tűnik túl vonzónak, mert lehetetlen kifűteni, és nem akar beszerezni egy kiadós tüdőgyulladást, majd nyáron, akkor kellemes is lesz az erőd állandó hűvössége.*
- Igen, én szoktam. Nem láttad még a rajzaim?
*Mert Lea egyik hobbija a rajzolás, és kevés olyan dolog van, amit ne örökített volna meg, egész vastag paksamétája van, egészen ügyes, kiválóan megörökít bárkit, vagy bármit, de igazán nem tehetséges, valahogy hiányzik a műveiből az élet. Egy ideje mondjuk nem gyakorolta a rajzolást, így Laort sem vetette még papírra, mert a múlt télen rákapott a fahasogatásra, ezen a télen meg a hancúrozásra. Következésképpen a pucér Laort kell lerajzol, lehetőleg nagyarasznyi altesti akadályával egyetemben. Erre a gondolatra felkuncog. Úgy dönt, hogy ezzel később fogja lesokkolni. Amikor azzal is, hogy a szignumot általában az egész törzs előtt, egy hatalmas orgia előtt szokták felvésni. Bár újabban annyi széplélek van a Vashegyen, hogy az teljesen kizárja az orgiát.*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.30 12:50:39
6893. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-29 23:17:48
Üzenet elküldve: 2016-12-29 23:17:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Legszívesebben a homlokára csapna a felismerés hatására. Hát persze, nem kell logikus magyarázatot keresni, amikor az ok egészen kézenfekvő. Leának megjött, ilyenkor pedig a nők a szokásosnál is kiszámíthatatlanabbak, hisztisebbek, ésszerűtlenebbek. Ezért aztán nem is firtatja tovább a dolgot. Mindenesetre elnyom egy megkönnyebbült sóhajt.*
- Ide szeretném. *csap most már tényleg a homlokára, és reméli, hogy Lea nem veszi komolyan, hogy oda szeretné felvésetni a tharg szimbólumot. A heraldikai továbbképzést érdeklődéssel hallgatja, bár nem született tharg, így a Thargodrym minta nem sokat mond neki. Annál inkább bizonyos érintetlen bőrfelületek, melyeket felettébb kedvel.*
- Tudom. *viszonozza Lea mosolyát, ami szintén igen közel áll a szívéhez* Láttam már, és soha egy panaszos szavam nem lehe...
*Itt akad el, hülyén nyitva maradt szájjal, mert a boszi kezd kibújni az ingéből. Most már végképp meg van zavarodva. Lea valószínűleg nem azért vetkőzik, mert melege van vagy mosásba akarja adni a ruhadarabot. De akkor mi van a nőknél havonta jelentkező bajjal, aminek számlájára lehet írni a követhetetlen viselkedést? Na de miért kell ilyesmiken gondolkodni, amikor itt az a bájosan szeplős, csupasz váll?*
- Például itt? *hajol oda dörmögve és egy csókot nyom a valóban hibátlan bőrre. Aztán bele is harap kicsit. Pofátlan módon a két felső gombot is kigombolja, hogy az ing szárnyát félrehajtva a kulcscsonthoz is hozzáférjen.* És itt is.
*Azt is végigcsókolja, aztán kiegyenesedik és aggódó arckifejezéssel néz Leára, hirtelen váltva témát. Nem mintha nagyon el akarna távolodni az inggomboktól, amik csak arra várnak, hogy megoldják őket.*
- És saját kezűleg fogod a bőrömbe vésni?
*Legszívesebben a homlokára csapna a felismerés hatására. Hát persze, nem kell logikus magyarázatot keresni, amikor az ok egészen kézenfekvő. Leának megjött, ilyenkor pedig a nők a szokásosnál is kiszámíthatatlanabbak, hisztisebbek, ésszerűtlenebbek. Ezért aztán nem is firtatja tovább a dolgot. Mindenesetre elnyom egy megkönnyebbült sóhajt.*
- Ide szeretném. *csap most már tényleg a homlokára, és reméli, hogy Lea nem veszi komolyan, hogy oda szeretné felvésetni a tharg szimbólumot. A heraldikai továbbképzést érdeklődéssel hallgatja, bár nem született tharg, így a Thargodrym minta nem sokat mond neki. Annál inkább bizonyos érintetlen bőrfelületek, melyeket felettébb kedvel.*
- Tudom. *viszonozza Lea mosolyát, ami szintén igen közel áll a szívéhez* Láttam már, és soha egy panaszos szavam nem lehe...
*Itt akad el, hülyén nyitva maradt szájjal, mert a boszi kezd kibújni az ingéből. Most már végképp meg van zavarodva. Lea valószínűleg nem azért vetkőzik, mert melege van vagy mosásba akarja adni a ruhadarabot. De akkor mi van a nőknél havonta jelentkező bajjal, aminek számlájára lehet írni a követhetetlen viselkedést? Na de miért kell ilyesmiken gondolkodni, amikor itt az a bájosan szeplős, csupasz váll?*
- Például itt? *hajol oda dörmögve és egy csókot nyom a valóban hibátlan bőrre. Aztán bele is harap kicsit. Pofátlan módon a két felső gombot is kigombolja, hogy az ing szárnyát félrehajtva a kulcscsonthoz is hozzáférjen.* És itt is.
*Azt is végigcsókolja, aztán kiegyenesedik és aggódó arckifejezéssel néz Leára, hirtelen váltva témát. Nem mintha nagyon el akarna távolodni az inggomboktól, amik csak arra várnak, hogy megoldják őket.*
- És saját kezűleg fogod a bőrömbe vésni?
6892. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-29 22:04:26
Üzenet elküldve: 2016-12-29 22:04:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Valószínűleg Laornak az a szerencséje, hogy menti a helyzetet, még akkor is, ha ezt akaratán kívül teszi. Lea választ kap a kérdésére, így rögtön enyhül is a haragja, még kicsit meg is haragszik önmagára, hogy ilyen gyorsan felszívta az agyát egy ilyen kis semmiségen. Képes rá, hogy beismerje a tévedéseit, most bizony tévedett, de erről nyilvánvalóan Laor tehet azzal, hogy csaponganak a gondolatai. Mindegy is, Lea elfelejti gyorsan, hogy az imént haragudott és inkább szélesen elmosolyodik.*
- Ott lesz, ahol szeretnéd, hogy legyen.
*A törzstagok elég változatos helyeken viselik, van aki a kézfején, van aki a vállán, mellkasán, lapockáján, nyakán.*
- Ha letakarjuk itt.
*Letakarja két ujjával az alkarján viselt szignum egyik részét, hogy Laor értse is, hogy miről beszél.*
- Akkor a Thargodrymek rúnája, de ugye a lázadás után nem viselhettük magunkon, úgyhogy kiegészítettük, és így született a Thargodar rúna. És igenis teli vagyok hibátlan bőrfelületekkel!
*A bajra vonatkozó kérdést simán elengedi a füle mellett, hiszen nincsen semmi baj, vagyis volt, de már elmúlt így pedig teljesen felesleges is beszélni róla, nem is akar, buta volt az előbb és ki szeret beszélni a saját butaságáról? Az persze más kérdés, hogy ő megteheti, hogy ne halljon meg ezt-azt, de ha Laor teszi meg ugyanezt, akkor felháborodik. Erről sem akar most hosszasan értekezni. Ehelyett inkább leejti a fürdés után csak hevenyészetten begombolt inget az egyik szeplős válláról.*
- Itt például semmi hiba.
*Ó igen, a nők rendkívül furcsa fajta, nem elég, hogy rendkívül sértődékenyek, de a hangulatingadozásaik simán igazítható a holdciklusokhoz is, de még a testüket is simán készek bevetni a férfiak ellen. Egy kivillanó vállal még csak meg sem villantják a teljes fegyverarzenált, bár azért ez is sejtet valami, például egy hamarosan kivillanó mellet, és egy sokatmondó mosolyt. Meg egy csomó másik olyan testrészt, ahol a bőr teljesen hibátlan.*
*Valószínűleg Laornak az a szerencséje, hogy menti a helyzetet, még akkor is, ha ezt akaratán kívül teszi. Lea választ kap a kérdésére, így rögtön enyhül is a haragja, még kicsit meg is haragszik önmagára, hogy ilyen gyorsan felszívta az agyát egy ilyen kis semmiségen. Képes rá, hogy beismerje a tévedéseit, most bizony tévedett, de erről nyilvánvalóan Laor tehet azzal, hogy csaponganak a gondolatai. Mindegy is, Lea elfelejti gyorsan, hogy az imént haragudott és inkább szélesen elmosolyodik.*
- Ott lesz, ahol szeretnéd, hogy legyen.
*A törzstagok elég változatos helyeken viselik, van aki a kézfején, van aki a vállán, mellkasán, lapockáján, nyakán.*
- Ha letakarjuk itt.
*Letakarja két ujjával az alkarján viselt szignum egyik részét, hogy Laor értse is, hogy miről beszél.*
- Akkor a Thargodrymek rúnája, de ugye a lázadás után nem viselhettük magunkon, úgyhogy kiegészítettük, és így született a Thargodar rúna. És igenis teli vagyok hibátlan bőrfelületekkel!
*A bajra vonatkozó kérdést simán elengedi a füle mellett, hiszen nincsen semmi baj, vagyis volt, de már elmúlt így pedig teljesen felesleges is beszélni róla, nem is akar, buta volt az előbb és ki szeret beszélni a saját butaságáról? Az persze más kérdés, hogy ő megteheti, hogy ne halljon meg ezt-azt, de ha Laor teszi meg ugyanezt, akkor felháborodik. Erről sem akar most hosszasan értekezni. Ehelyett inkább leejti a fürdés után csak hevenyészetten begombolt inget az egyik szeplős válláról.*
- Itt például semmi hiba.
*Ó igen, a nők rendkívül furcsa fajta, nem elég, hogy rendkívül sértődékenyek, de a hangulatingadozásaik simán igazítható a holdciklusokhoz is, de még a testüket is simán készek bevetni a férfiak ellen. Egy kivillanó vállal még csak meg sem villantják a teljes fegyverarzenált, bár azért ez is sejtet valami, például egy hamarosan kivillanó mellet, és egy sokatmondó mosolyt. Meg egy csomó másik olyan testrészt, ahol a bőr teljesen hibátlan.*
6891. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-29 20:35:06
Üzenet elküldve: 2016-12-29 20:35:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Szörnyű, hogy a nők milyen kiszámíthatatlanok. Egyik pillanatban minden rendben, vidámság és boldogság van, a következőben pedig duzzogás és neheztelés. Mert annyit észrevesz, hogy Lea kedve hirtelen megváltozik, szinte ellenségesen pislog rá, és a hangja is furcsa. El nem tudja képzelni, hogy mi történhetett, az a bizonyos polc eszébe sem jut. Nem azért, mert ne örülne annak, amit az jelképez, csupán eszébe jutott valami, ami már régóta érdekelte, és feltette a kérdést Lea hegtetoválásaival kapcsolatban. A következő az lett volna, hogy széles vigyorral elfogadja a polcot és a fiókot, egyáltalán nem felejtette el, mint ahogy a kérdés elől sem akart kitérni.
Tehát fogalma sincs, hogy mi a rosseb van.*
- Akkor kérem. *bólint rá, és ha Lea már kezdene örülni, hogy Laor átcuccol, folytatja* Van kijelölt helye, csak az alkaron lehet, vagy bárhova fel lehet vésni?
*Fürkészőn néz a nő arcába, zavarja, hogy furcsán viselkedik és kurta válaszokkal felel. Természetesen abban is biztos, hogy ő rontott el valamit. Ebben kivételesen jók a szebbik nem képviselői. Minden rosszat úgy beállítani, mintha azért csak és kizárólagosan a férfiak lennének felelősek. Mint most. Szegény elnyomott Laor máris úgy érzi, hogy fertelmes dolgot tett, és jogos a neheztelés. Igazán sajnálatos, hogy halvány gőze sincs róla, hogy mi is a durci oka. Ez pedig csak egy módon deríthető ki.*
- Valami baj van?
*Persze nem vár érdemi választ a kérdésre. Szomorú tapasztalatai szerint ilyenkor kizárólag a sértett méltóság arckifejezésével odavetett „Semmi” szócskára számíthat, amivel a nőknek csupán annyi a céljuk, hogy a férfiben tovább növeljék a bűntudatot és a bizonytalanságot. Mondani sem kell, hogy mindennél jobban vágynak arra, hogy a hímnemű orra alá dörgölhessék szörnyű bűnét, ami általában a latrinaajtó behajtásának elmulasztásában merül ki, de az ezt firtató kérdésre, velük született gonoszságuknak engedve, soha nem adnak egyenes választ. Persze ilyenkor erős a kisértés, hogy a férfi egy vállvonással rendezze le a kérdést, hiszen ha azt mondja a nő, hogy semmi baj nincs, akkor nincs, de ez a lehető legrosszabb választás. Ez csak megerősíti a nőben azt a meggyőződést, hogy a férfi érzéketlen tuskó, akit nem érdekelnek a másik fájdalmai, amiket természetesen ő okozott.
Ettől függetlenül némileg hiú reményeket táplálva várakozóan néz Leára.*
*Szörnyű, hogy a nők milyen kiszámíthatatlanok. Egyik pillanatban minden rendben, vidámság és boldogság van, a következőben pedig duzzogás és neheztelés. Mert annyit észrevesz, hogy Lea kedve hirtelen megváltozik, szinte ellenségesen pislog rá, és a hangja is furcsa. El nem tudja képzelni, hogy mi történhetett, az a bizonyos polc eszébe sem jut. Nem azért, mert ne örülne annak, amit az jelképez, csupán eszébe jutott valami, ami már régóta érdekelte, és feltette a kérdést Lea hegtetoválásaival kapcsolatban. A következő az lett volna, hogy széles vigyorral elfogadja a polcot és a fiókot, egyáltalán nem felejtette el, mint ahogy a kérdés elől sem akart kitérni.
Tehát fogalma sincs, hogy mi a rosseb van.*
- Akkor kérem. *bólint rá, és ha Lea már kezdene örülni, hogy Laor átcuccol, folytatja* Van kijelölt helye, csak az alkaron lehet, vagy bárhova fel lehet vésni?
*Fürkészőn néz a nő arcába, zavarja, hogy furcsán viselkedik és kurta válaszokkal felel. Természetesen abban is biztos, hogy ő rontott el valamit. Ebben kivételesen jók a szebbik nem képviselői. Minden rosszat úgy beállítani, mintha azért csak és kizárólagosan a férfiak lennének felelősek. Mint most. Szegény elnyomott Laor máris úgy érzi, hogy fertelmes dolgot tett, és jogos a neheztelés. Igazán sajnálatos, hogy halvány gőze sincs róla, hogy mi is a durci oka. Ez pedig csak egy módon deríthető ki.*
- Valami baj van?
*Persze nem vár érdemi választ a kérdésre. Szomorú tapasztalatai szerint ilyenkor kizárólag a sértett méltóság arckifejezésével odavetett „Semmi” szócskára számíthat, amivel a nőknek csupán annyi a céljuk, hogy a férfiben tovább növeljék a bűntudatot és a bizonytalanságot. Mondani sem kell, hogy mindennél jobban vágynak arra, hogy a hímnemű orra alá dörgölhessék szörnyű bűnét, ami általában a latrinaajtó behajtásának elmulasztásában merül ki, de az ezt firtató kérdésre, velük született gonoszságuknak engedve, soha nem adnak egyenes választ. Persze ilyenkor erős a kisértés, hogy a férfi egy vállvonással rendezze le a kérdést, hiszen ha azt mondja a nő, hogy semmi baj nincs, akkor nincs, de ez a lehető legrosszabb választás. Ez csak megerősíti a nőben azt a meggyőződést, hogy a férfi érzéketlen tuskó, akit nem érdekelnek a másik fájdalmai, amiket természetesen ő okozott.
Ettől függetlenül némileg hiú reményeket táplálva várakozóan néz Leára.*
6890. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-29 20:18:04
Üzenet elküldve: 2016-12-29 20:18:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Vagy egy lábbal a föld felett jár, ezt bárki rögtön kiszúrhatja, aki ránéz. Tipikus szerelmes leány: ábrándos tekintet, fura mosoly, gyakori sóhaj. Persze amikor a latrina irányából sóhajokat hall az ember, akkor azért egészen másra gondol, semmint a szerelem kifejeződésére. Persze az évszak nem megfelelő ahhoz, hogy az ember sokat üldögéljen itt, úgyhogy igyekszik a lehető legrövidebbre fogni a dolgot, és csak a szükséges időt üldögéléssel tölteni, amúgy is nagyon fázott az elmúlt órákban. Bezzeg éjjel milyen jó volt, mikor Aoneer melegítette. De jó lenne, ha megint melegítené, sőt ha minden éjjel melegítené! Majd ha elveszi nőül, akkor minden éjjelt együtt töltenek! Már legalábbis mikor Alyo nem lesz őrségben, de majd megpróbálja ledumálni, hogy a nappalos műszak lehessen az övé, hogy az éjjelei minden percét a szerelmével tölthesse, meg a szerelmének gyönyörű testével, a fejét a boltozatos mellkasára hajtja majd minden éjjel és újra meg újra megszámolja a kockákat a hasán. De szép is lesz akkor az élet! Már alig várja, hogy visszatérjen a férfi a Vashegyre, hogy örökre egymáséi lehessenek szerelemben, boldogságban, a Vashegy nyújtotta kényelemben és biztonságban! Biztosan kapnak majd egy házat is, talán örökbe fogadhatnak pár hadiárvát is.*
6889. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-28 22:40:36
Üzenet elküldve: 2016-12-28 22:40:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha mérlegre tenné a Kagan és a Laor iránt érzett szerelmet, akkor tökéletes egyensúlyban maradna a két serpenyő, ugyanolyan mélyen érez, pedig a fene sem gondolta volna, hogy ez lehetséges. A Kagan iránt érzett szerelme azonban egészen másfajta volt, szelíd és lassan talált rá, rájuk. Ezzel szemben ez heves, lehengerlő és olyan hirtelen jött, hogy zavarba is ejti Leát. Zavarba ejtik ezek a pillanatok is, mikor csak egymás szemébe veszve állnak, némán, mint holmi bugrisok, akik nem tudnak kinyögni egy értelmes szót sem. Aztán pedig rendszerint egymáson kötnek ki. Most azonban Laor a testén lévő hegekről kezd beszélni, ráadásul anélkül, hogy válaszolna Leának a polcról és fiókról feltett kérdésére. Ráadásul úgy tűnik, hogy még a témát is tereli, sőt mintha meg sem hallotta volna. Ezen Lea cseppet megsértődik, mert épp most ajánlotta fel azt, hogy hivatalossá, a törzs számára is egyértelművé tehetik a kapcsolatukat, és erre semmi választ nem kap?! Megrándul az arca.*
- A Thargodar szignum igen. Harcoltál a törzsért? Ha igen, akkor megkaphatod.
*A hangja elég száraz, de ennek ellenére sem lép el, pedig szívesen Laor orra alá dörgölné, hogy mennyire megsértette azzal, hogy nem válaszolt a kérdésére. Inkább visszafojtja a felindultságát, majd egy másik alkalommal fogja Laor orra alá dörgölni, vagy talán soha, de többször felajánlani sem fogja.
Azt persze tudja, hogy Laor harcolt a törzsért, de hát ezekben az időkben mindenki harcolt, ha nem is feltétlenül a törzsért, hát akkor a holtak ellen.*
- Hagyomány. Nemtom, hogy miért alakult így, biztos elmondták annak idején, de már nem emlékszem. Mind viseljük.
*Mármint az összes Szellemjáró viselte sok-sok generációra visszamenőleg, viszont úgy tűnik, hogy ez a hagyomány vele kihal, legalábbis itt délen mindenképpen. Azt nem tudja, hogy északon mennyien maradtak, de ő egy pillanatot nem szánt arra, hogy megkeresse és kinevelje a majdani utódját. Faramuci a helyzet, talán azóta, hogy Kagan azon az éjszakán fellázadt, és a dolog ott tetőzött be, hogy borostyánba fagyott.*
*Ha mérlegre tenné a Kagan és a Laor iránt érzett szerelmet, akkor tökéletes egyensúlyban maradna a két serpenyő, ugyanolyan mélyen érez, pedig a fene sem gondolta volna, hogy ez lehetséges. A Kagan iránt érzett szerelme azonban egészen másfajta volt, szelíd és lassan talált rá, rájuk. Ezzel szemben ez heves, lehengerlő és olyan hirtelen jött, hogy zavarba is ejti Leát. Zavarba ejtik ezek a pillanatok is, mikor csak egymás szemébe veszve állnak, némán, mint holmi bugrisok, akik nem tudnak kinyögni egy értelmes szót sem. Aztán pedig rendszerint egymáson kötnek ki. Most azonban Laor a testén lévő hegekről kezd beszélni, ráadásul anélkül, hogy válaszolna Leának a polcról és fiókról feltett kérdésére. Ráadásul úgy tűnik, hogy még a témát is tereli, sőt mintha meg sem hallotta volna. Ezen Lea cseppet megsértődik, mert épp most ajánlotta fel azt, hogy hivatalossá, a törzs számára is egyértelművé tehetik a kapcsolatukat, és erre semmi választ nem kap?! Megrándul az arca.*
- A Thargodar szignum igen. Harcoltál a törzsért? Ha igen, akkor megkaphatod.
*A hangja elég száraz, de ennek ellenére sem lép el, pedig szívesen Laor orra alá dörgölné, hogy mennyire megsértette azzal, hogy nem válaszolt a kérdésére. Inkább visszafojtja a felindultságát, majd egy másik alkalommal fogja Laor orra alá dörgölni, vagy talán soha, de többször felajánlani sem fogja.
Azt persze tudja, hogy Laor harcolt a törzsért, de hát ezekben az időkben mindenki harcolt, ha nem is feltétlenül a törzsért, hát akkor a holtak ellen.*
- Hagyomány. Nemtom, hogy miért alakult így, biztos elmondták annak idején, de már nem emlékszem. Mind viseljük.
*Mármint az összes Szellemjáró viselte sok-sok generációra visszamenőleg, viszont úgy tűnik, hogy ez a hagyomány vele kihal, legalábbis itt délen mindenképpen. Azt nem tudja, hogy északon mennyien maradtak, de ő egy pillanatot nem szánt arra, hogy megkeresse és kinevelje a majdani utódját. Faramuci a helyzet, talán azóta, hogy Kagan azon az éjszakán fellázadt, és a dolog ott tetőzött be, hogy borostyánba fagyott.*
6888. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-28 21:37:13
Üzenet elküldve: 2016-12-28 21:37:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Tudom. *Kicsit elnyújtja a szót, és még a szemei is forognak hozzá. Valóban úgy tűnik, hogy Lea jó emberismerő, bár vele valamivel könnyebb dolga is lehet. Nem igazán akar titkolni semmit. Oka sincs rá, kedve sincs hozzá. Talán még folytatná, de sajnos még mindig ama női bűbáj hatása alatt áll, aminek hatására elfelejt minden nyafogást, csak bazsalyogni tud, nézni azokba szemekbe és mozdulni is képtelen, leszámítva azt, hogy hiába hever már a sarokban az öve, egyre szűkebbnek tűnik a nadrág. Arra is csak megrázza fejét, hogy nem fog más szoknyák után szaladgálni. Más esetben biztos látványos felháborodással reagálna, részletesen kitérve jelleme azon pozitív vonására, miszerint hűséges típus és például soha nem rohangálna kétes erkölcsű hölgyekhez, meg aztán maga a feltételezés is sértő, kikéri magának és fel van háborodva. Annyira, hogy most megy is a Vaskorsóba, ott van ital, hogy felejteni tudjon és talán egy-két ölelő kar is akad. Más kérdés, hogy csak a szája járna, Leát tényleg nem tudná megcsalni. Egyrész el van varázsolva tőle, másrészt ereje sem lenne hozzá, a göndör hajú minden energiáját felemészti. Annyit hancúroznak mostanában, hogy egy ifjú párocska is megirigyelhetné.
Végigcirógatja a lány arcát, aztán ahogy megfogja a kezét, a jobb alkarján, a ruha alatt is érződik a hegtetoválás vonala. Feltűri a ruha ujját, úgy simítja végig a forradásokat. A tharg szimbólum, rémlik, hogy más harcosokon is látta már. Erről eszébe jut valami, átöleli Lea derekát, keze becsúszik a ruha alá. Persze itt is hegekre bukkan. Csak az ujjaival kitapogatva nem ismerné fel a formákat, de látta már, tudja, hogy tenyér lenyomatot mintáznak mindkét oldalon.*
- Hogy nincs rajtad egy kis ép bőrfelület. *somolyog, de persze csak viccel, hiszen van és akár ilyen, akár olyan, Laor imádja* A karodon az tharg jel, ugye? Most, hogy már nem vagyok jöttment zsoldos, én is kapok olyan szépet?
*Tréfának próbálja beállítani, mert kicsit tart a dologtól. Fura, hiszen a fájdalmat már volt ideje megszokni, de az ilyesminek van lélektani vonzata is. Ugyanakkor egy pillanatig sem lenne ellenére.*
- De ez a két tenyér mit szimbolizál? Mert nem az én tenyereim, az biztos.
- Tudom. *Kicsit elnyújtja a szót, és még a szemei is forognak hozzá. Valóban úgy tűnik, hogy Lea jó emberismerő, bár vele valamivel könnyebb dolga is lehet. Nem igazán akar titkolni semmit. Oka sincs rá, kedve sincs hozzá. Talán még folytatná, de sajnos még mindig ama női bűbáj hatása alatt áll, aminek hatására elfelejt minden nyafogást, csak bazsalyogni tud, nézni azokba szemekbe és mozdulni is képtelen, leszámítva azt, hogy hiába hever már a sarokban az öve, egyre szűkebbnek tűnik a nadrág. Arra is csak megrázza fejét, hogy nem fog más szoknyák után szaladgálni. Más esetben biztos látványos felháborodással reagálna, részletesen kitérve jelleme azon pozitív vonására, miszerint hűséges típus és például soha nem rohangálna kétes erkölcsű hölgyekhez, meg aztán maga a feltételezés is sértő, kikéri magának és fel van háborodva. Annyira, hogy most megy is a Vaskorsóba, ott van ital, hogy felejteni tudjon és talán egy-két ölelő kar is akad. Más kérdés, hogy csak a szája járna, Leát tényleg nem tudná megcsalni. Egyrész el van varázsolva tőle, másrészt ereje sem lenne hozzá, a göndör hajú minden energiáját felemészti. Annyit hancúroznak mostanában, hogy egy ifjú párocska is megirigyelhetné.
Végigcirógatja a lány arcát, aztán ahogy megfogja a kezét, a jobb alkarján, a ruha alatt is érződik a hegtetoválás vonala. Feltűri a ruha ujját, úgy simítja végig a forradásokat. A tharg szimbólum, rémlik, hogy más harcosokon is látta már. Erről eszébe jut valami, átöleli Lea derekát, keze becsúszik a ruha alá. Persze itt is hegekre bukkan. Csak az ujjaival kitapogatva nem ismerné fel a formákat, de látta már, tudja, hogy tenyér lenyomatot mintáznak mindkét oldalon.*
- Hogy nincs rajtad egy kis ép bőrfelület. *somolyog, de persze csak viccel, hiszen van és akár ilyen, akár olyan, Laor imádja* A karodon az tharg jel, ugye? Most, hogy már nem vagyok jöttment zsoldos, én is kapok olyan szépet?
*Tréfának próbálja beállítani, mert kicsit tart a dologtól. Fura, hiszen a fájdalmat már volt ideje megszokni, de az ilyesminek van lélektani vonzata is. Ugyanakkor egy pillanatig sem lenne ellenére.*
- De ez a két tenyér mit szimbolizál? Mert nem az én tenyereim, az biztos.
6887. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-28 14:35:39
Üzenet elküldve: 2016-12-28 14:35:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A színjátékra i-jére a pontot az teszi fel, hogy a összerezzen a derékszíj csattanására. Bár csak azért, mert nem számított rá, hogy Laor csakugyan kihúzza a nadrágjából, ezek után a sarokban is elég nagy hanghatás kíséretében ér földet. Eddig nem nagyon kereste a szemkontaktust, de mikor a férfi megérinti az arcát, akkor végre a szemébe néz. A pillantása rendkívül gyengédnek hat, ahogyan a szeretett arc minden részletének alapos vizsgálata után végül a másik szemébe tekint.*
- Mondtam, hogy könnyen kiismerek másokat.
*suttogja, és alig észrevehetően közelebb lép, ő is hasonló módon veszi a kezei közé Laor arcát, mint ahogyan a férfi teszi azt az ő arcával. Jobb hüvelykujja végigsimít előbb Laor felső, majd alsó ajkán. A legszebb vashegyi férfiszáj, ami miatt nem bírt parancsolni a vérének akkor és ott a Tavernában. Borostyánszín tekintete lesiklik most a legszebb vashegyi férfiszájra, majd puhán megcsókolja, csak futólag érnek össze ajkaik.*
- Reméltem is, hogy nem hajkurászol más nőket.
*Ugyanakkor Lea megszokta már, hogy sokszor másodhegedűs, így nyilván lenyelné a békát, legalábbis egy bizonyos ideig. Laor meg sűrűn látogatná a latrinát heveny hasmenéssel, az a másik némber meg szintén. De most természetesen nem foglalkoztatják ilyen gondolatok, mert el van veszve ebben az imént említett lovagregénybe illő pillanatban. A szíve úgy kalapál, hogy a fülében érzi az ütemes dobolást, ettől pedig tisztára kamasznak érzi magát, a kamaszkorából valóban kimaradt az ilyesmi, úgyhogy nem is csoda, hogy így éli meg ezt az egészet.
Jobbja aztán csak elszakad Laor arcától, és lekúszik annak mellkasára, mutatóujjával "rajzolja fel" a Thargodar rúnát Laor szíve fölé. Szívesen megjelölné őt, mint a törzs tagjait szokásuk, lehet, hogy kiegészítené valamivel, amitől nem csak a törzsé, de az övé is lenne. Persze nyilván önző dolog lenne az ilyesmi, cserébe valószínűleg megengedné a férfinek, hogy ő is tegyen valami jelet őrá.*
- Akkor kéred a polcot és a fiókot?
*A színjátékra i-jére a pontot az teszi fel, hogy a összerezzen a derékszíj csattanására. Bár csak azért, mert nem számított rá, hogy Laor csakugyan kihúzza a nadrágjából, ezek után a sarokban is elég nagy hanghatás kíséretében ér földet. Eddig nem nagyon kereste a szemkontaktust, de mikor a férfi megérinti az arcát, akkor végre a szemébe néz. A pillantása rendkívül gyengédnek hat, ahogyan a szeretett arc minden részletének alapos vizsgálata után végül a másik szemébe tekint.*
- Mondtam, hogy könnyen kiismerek másokat.
*suttogja, és alig észrevehetően közelebb lép, ő is hasonló módon veszi a kezei közé Laor arcát, mint ahogyan a férfi teszi azt az ő arcával. Jobb hüvelykujja végigsimít előbb Laor felső, majd alsó ajkán. A legszebb vashegyi férfiszáj, ami miatt nem bírt parancsolni a vérének akkor és ott a Tavernában. Borostyánszín tekintete lesiklik most a legszebb vashegyi férfiszájra, majd puhán megcsókolja, csak futólag érnek össze ajkaik.*
- Reméltem is, hogy nem hajkurászol más nőket.
*Ugyanakkor Lea megszokta már, hogy sokszor másodhegedűs, így nyilván lenyelné a békát, legalábbis egy bizonyos ideig. Laor meg sűrűn látogatná a latrinát heveny hasmenéssel, az a másik némber meg szintén. De most természetesen nem foglalkoztatják ilyen gondolatok, mert el van veszve ebben az imént említett lovagregénybe illő pillanatban. A szíve úgy kalapál, hogy a fülében érzi az ütemes dobolást, ettől pedig tisztára kamasznak érzi magát, a kamaszkorából valóban kimaradt az ilyesmi, úgyhogy nem is csoda, hogy így éli meg ezt az egészet.
Jobbja aztán csak elszakad Laor arcától, és lekúszik annak mellkasára, mutatóujjával "rajzolja fel" a Thargodar rúnát Laor szíve fölé. Szívesen megjelölné őt, mint a törzs tagjait szokásuk, lehet, hogy kiegészítené valamivel, amitől nem csak a törzsé, de az övé is lenne. Persze nyilván önző dolog lenne az ilyesmi, cserébe valószínűleg megengedné a férfinek, hogy ő is tegyen valami jelet őrá.*
- Akkor kéred a polcot és a fiókot?
6886. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-28 12:45:34
Üzenet elküldve: 2016-12-28 12:45:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
//Hrothgaar//
*Lassan kezdi megszokni, hogy itt jobbára mindenkinek láthatatlan. Ebből sok jó dolog is kisülhetne, de úgy véli, hogy amint valami disznósággal próbálkozna, máris mindenki észrevenné, hogy ő is ott van. Most is csak annyit törődik a párossal, akik megállítják a törpét, mint amennyit ők vele. Karba tett kézzel várja, hogy lerendezzék a kis teendőjüket, megbeszéljék, amit meg kell, közben pedig visszahúzódik. Rosszallóan sóhajt, de amint a törpe visszaér hozzá és folytathatják az útjukat a műhely felé, már nem mogorva a tekintete.
Kerek szemekkel nézelődik, amikor átlépik Thargarod határát. Barna szemei mindent végig vizslatnak, amit a férfi felsorol. Egyik helyről a másikra suhan tekintete, igyekszik mindent behatárolni, még ha csak hellyel, közzel is. Nem hagyja elméjét elkalandozni azon, hogy miképpen épülhettek fel ezek az épületek, mennyi időt és hány életet emésztettek fel.
Követi a törpét a műhelybe, ahol csaknem el kell takarnia szemét, hogy ne bántsa a hirtelen hőség. Számított a nagy melegre, de még sosem tapasztalta a kohó sárkánytüzes erejét. Ez idáig.
Követi a férfi példáját, semmi szüksége nincs itt vörös kabátjára, ezért gyors, pontos mozdulatokkal le oldja a patás koponyáját válláról, majd a kabátot ledobja a földre, rá pedig a vállvértet helyezi, gondos óvatossággal. Mire feláll, a törpét már tállal a kezében találja, ahogy azt az asztalra teszi.*
- Átlagos vagy sem, igazán szép hely. *Ismeri el, nem lelkesen, de őszintén.* Mintha a sárkány gyomrában lennék.
*Óvatosan közelíti meg a tálnyi ételt, gyomra meg kordul a látványára, eddig nem volt éhes, nem is lett volna talán délutánig sem, de ha már a szeme előtt van, nem tehet róla, kívánja. Ezek után már nem szégyenlősködik az étellel, senki sem szereti az álszent kis dögöket, akik csak az időt húzzák. Elvesz egy darab kenyeret, pakol rá halból, majd egymásra hajtja, és azon nyomban tömi is be. Nem fullasztóan gyorsan, de nem is királykisasszonyos finnyássággal.*
- Ühüm… *Válaszol tele szájjal a kérdésre.* Mi lesz a feladatom, mi a büntetés, ha nem jól végzem, hová forduljak, ha megsebesítem magam? *Nyammog tovább, amint ledarálta az összes fontos kérdést, ami eszébe jutott, már abban a pillanatban, ahogy átlépte eme városnak a küszöbét.*
//Hrothgaar//
*Lassan kezdi megszokni, hogy itt jobbára mindenkinek láthatatlan. Ebből sok jó dolog is kisülhetne, de úgy véli, hogy amint valami disznósággal próbálkozna, máris mindenki észrevenné, hogy ő is ott van. Most is csak annyit törődik a párossal, akik megállítják a törpét, mint amennyit ők vele. Karba tett kézzel várja, hogy lerendezzék a kis teendőjüket, megbeszéljék, amit meg kell, közben pedig visszahúzódik. Rosszallóan sóhajt, de amint a törpe visszaér hozzá és folytathatják az útjukat a műhely felé, már nem mogorva a tekintete.
Kerek szemekkel nézelődik, amikor átlépik Thargarod határát. Barna szemei mindent végig vizslatnak, amit a férfi felsorol. Egyik helyről a másikra suhan tekintete, igyekszik mindent behatárolni, még ha csak hellyel, közzel is. Nem hagyja elméjét elkalandozni azon, hogy miképpen épülhettek fel ezek az épületek, mennyi időt és hány életet emésztettek fel.
Követi a törpét a műhelybe, ahol csaknem el kell takarnia szemét, hogy ne bántsa a hirtelen hőség. Számított a nagy melegre, de még sosem tapasztalta a kohó sárkánytüzes erejét. Ez idáig.
Követi a férfi példáját, semmi szüksége nincs itt vörös kabátjára, ezért gyors, pontos mozdulatokkal le oldja a patás koponyáját válláról, majd a kabátot ledobja a földre, rá pedig a vállvértet helyezi, gondos óvatossággal. Mire feláll, a törpét már tállal a kezében találja, ahogy azt az asztalra teszi.*
- Átlagos vagy sem, igazán szép hely. *Ismeri el, nem lelkesen, de őszintén.* Mintha a sárkány gyomrában lennék.
*Óvatosan közelíti meg a tálnyi ételt, gyomra meg kordul a látványára, eddig nem volt éhes, nem is lett volna talán délutánig sem, de ha már a szeme előtt van, nem tehet róla, kívánja. Ezek után már nem szégyenlősködik az étellel, senki sem szereti az álszent kis dögöket, akik csak az időt húzzák. Elvesz egy darab kenyeret, pakol rá halból, majd egymásra hajtja, és azon nyomban tömi is be. Nem fullasztóan gyorsan, de nem is királykisasszonyos finnyássággal.*
- Ühüm… *Válaszol tele szájjal a kérdésre.* Mi lesz a feladatom, mi a büntetés, ha nem jól végzem, hová forduljak, ha megsebesítem magam? *Nyammog tovább, amint ledarálta az összes fontos kérdést, ami eszébe jutott, már abban a pillanatban, ahogy átlépte eme városnak a küszöbét.*
6885. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-27 21:45:00
Üzenet elküldve: 2016-12-27 21:45:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Csak akkor ül ki arcára az őszinte megrökönyödés, amikor Lea hátat fordít neki. Szerény véleménye szerint príma kis előadást produkált és mindenre számított, csak arra nem, hogy a göndör hajú megszívleli a szavait. Természetesen nem teljesen hülye, él benne a gyanú, hogy hasonló színjátékot lát, de az annyira tökéletes, hogy komolyan is veszi.
Hát ennyi volna? Valóban csak kemény kéz kell az asszonyhoz, és bármelyik amazon kezesbáránnyá változik. Sőt, még csak az sem kell, elég belengetni néhány kiadós pofont, és azonnal tudják, hogy hol a helyük. Az élet mégis szép. De akkor most miért nem elégedett? Miért nem szemléli diadalmas arckifejezéssel azt, ahogy a nő meggörnyedt, alázatos testtartással mosogat? Miért nem ül le az asztal mellé, löki fel rá csizmás lábait és miért nem követel fennhangon sört, kilátásba helyezve, hogy gyorsaság hiányában el fog járni a keze? Késpengévé keskenyedik az ajka ahogy rádöbben, hogy ez is Lea hibája. Egyszerűen nem jó így látni, és legszívesebben odalépne hozzá, átölelné, néhány csókot nyomna a nyakára és azt mondaná, hogy hagyja a fenébe az egészet, majd a szolgálók elintézik. Sőt, talán még a segítségét is felajánlaná, ami pedig már mégis mindennek a teteje. Szóval a nők mindent elrontanak. Kicsit el is felejtkezik magáról, így még akkor is leesett állal néz, amikor Lea már szembe fordult vele, és épp alázatosan könyörög szigorú megbüntetéséért. Bénultan áll és bizony kell egy kis idő míg észreveszi, hogy itt bizony nem stimmel valami. Talán a hangjában volt valami, vagy azok a különleges színű szemek csillogtak furcsán, de kénytelen rájönni, hogy lóvá tették. Úgy ahogy ő is próbálta, csak ez sokkal jobban sikerült. Megrándul egy ideg a szeme alatt, tesz két lépést hátra, még az is hallatszik halkan, ahogy megcsikordulnak a fogai. Aztán kimérten megoldja a derékszív csatját és egyetlen mozdulattal lerántja magáról. Ránt rajta egyet, a szíj csattanva feszül meg két keze között. Aztán az egészen a sarokba hajítja. Sok volt a nyúl, nagyon szorított az öv.*
- Blablabla... *lép közelebb, és fogja kezei köze a szeplős arcot* Azért ilyen nagy a szád, mert pontosan tudod, hogy nem emelnék kezet rád. És nemcsak azért, mert tudom, hogy a thargok darabokra tépnének. Nem tudom, hogy mi a szokás errefelé ezen a téren, de ha nem veszed rossz néven, nem kezdem hajkurászni a vászoncselédeket.
*Szöget üt a fejébe az az elejtett megjegyzés, hogy valami mag nem tud kicsírázni, de nem tulajdonít neki különösebb jelentőséget. Egyrészt nem azért akar Lea mellett lenni, mert semmi kis vérvonalát kívánná fenntartani, másrészt ezzel most igazán nem foglalkozik. Sajnos az úgy van, hogy ha két lábnál közelebb van a göndör hajúhoz, akkor teljesen el van varázsolva. Mint most, ahogy fürkészi a sárga szemeket, és sehogy sem akaródzik elengedni az arcát.*
*Csak akkor ül ki arcára az őszinte megrökönyödés, amikor Lea hátat fordít neki. Szerény véleménye szerint príma kis előadást produkált és mindenre számított, csak arra nem, hogy a göndör hajú megszívleli a szavait. Természetesen nem teljesen hülye, él benne a gyanú, hogy hasonló színjátékot lát, de az annyira tökéletes, hogy komolyan is veszi.
Hát ennyi volna? Valóban csak kemény kéz kell az asszonyhoz, és bármelyik amazon kezesbáránnyá változik. Sőt, még csak az sem kell, elég belengetni néhány kiadós pofont, és azonnal tudják, hogy hol a helyük. Az élet mégis szép. De akkor most miért nem elégedett? Miért nem szemléli diadalmas arckifejezéssel azt, ahogy a nő meggörnyedt, alázatos testtartással mosogat? Miért nem ül le az asztal mellé, löki fel rá csizmás lábait és miért nem követel fennhangon sört, kilátásba helyezve, hogy gyorsaság hiányában el fog járni a keze? Késpengévé keskenyedik az ajka ahogy rádöbben, hogy ez is Lea hibája. Egyszerűen nem jó így látni, és legszívesebben odalépne hozzá, átölelné, néhány csókot nyomna a nyakára és azt mondaná, hogy hagyja a fenébe az egészet, majd a szolgálók elintézik. Sőt, talán még a segítségét is felajánlaná, ami pedig már mégis mindennek a teteje. Szóval a nők mindent elrontanak. Kicsit el is felejtkezik magáról, így még akkor is leesett állal néz, amikor Lea már szembe fordult vele, és épp alázatosan könyörög szigorú megbüntetéséért. Bénultan áll és bizony kell egy kis idő míg észreveszi, hogy itt bizony nem stimmel valami. Talán a hangjában volt valami, vagy azok a különleges színű szemek csillogtak furcsán, de kénytelen rájönni, hogy lóvá tették. Úgy ahogy ő is próbálta, csak ez sokkal jobban sikerült. Megrándul egy ideg a szeme alatt, tesz két lépést hátra, még az is hallatszik halkan, ahogy megcsikordulnak a fogai. Aztán kimérten megoldja a derékszív csatját és egyetlen mozdulattal lerántja magáról. Ránt rajta egyet, a szíj csattanva feszül meg két keze között. Aztán az egészen a sarokba hajítja. Sok volt a nyúl, nagyon szorított az öv.*
- Blablabla... *lép közelebb, és fogja kezei köze a szeplős arcot* Azért ilyen nagy a szád, mert pontosan tudod, hogy nem emelnék kezet rád. És nemcsak azért, mert tudom, hogy a thargok darabokra tépnének. Nem tudom, hogy mi a szokás errefelé ezen a téren, de ha nem veszed rossz néven, nem kezdem hajkurászni a vászoncselédeket.
*Szöget üt a fejébe az az elejtett megjegyzés, hogy valami mag nem tud kicsírázni, de nem tulajdonít neki különösebb jelentőséget. Egyrészt nem azért akar Lea mellett lenni, mert semmi kis vérvonalát kívánná fenntartani, másrészt ezzel most igazán nem foglalkozik. Sajnos az úgy van, hogy ha két lábnál közelebb van a göndör hajúhoz, akkor teljesen el van varázsolva. Mint most, ahogy fürkészi a sárga szemeket, és sehogy sem akaródzik elengedni az arcát.*
6884. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-27 20:41:35
Üzenet elküldve: 2016-12-27 20:41:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha Laor a felháborodottat játssza el, akkor Lea a megszeppentet. Még hátra is hőköl, meg minden ami a megszeppenéssel jár: arcán ott a bűnbánó kifejezés, a vállait sem tartja olyan büszkén, mint bármikor máskor, szinte összeroskad.*
- Igazad van, rosszul bánok veled. Nem az érdemeidhez mérten.
*szája legörbül, úgy néz ki, mint aki menten elbőgi magát, feláll, szó nélkül emeli fel az asztalról az üres tányérokat, hogy elmosogassa azokat, hiszen az asszony helye a konyhában van. Gyorsan végez ezzel, hiszen nem hagytak semmit rászáradni, olyan gyorsan elpusztították. Laor ezalatt járkálhat fel és alá, és elégedetten nyugtázhatja azt is, hogy csak ért az asszony a szép szóból és menten tudja, hogy hol a helye. Miután amaz közli, hogy imádja, akkor hátat fordítva neki felhúzza az ingét a nyakába.*
- Kérlek verj el, mert különben elfelejtem, hogy mi is a dolgom. De hurkás legyen a bőröm a nadrágszíjadtól, mert különben sosem tanulom meg, hogy mosnom kell a gatyád, meg foltozni a zoknid, és feltétel nélkül imádni. Akkor is kend majd el a szám, mikor rájössz, hogy a magod sosem csírázik ki bennem, és akkor is mikor emiatt végigkúrod az összes elérhető nőt a környéken.
*Ha Laor alakítása az előbb jó volt, akkor Leáé egészen kiváló, még annak ellenére is, hogy a felsoroltak nyilván mind nagyon távol állnak tőle, már ami a zokni mosást és a gatya stoppolást illeti. A feltétel nélküli imádat viszont például igaz. Szembefordul végül a férfivel. Még mindig nem vigyorodik el, talán csak borostyánszín tekintete mélyén bujkál a vidámság, mert némi megrökönyödésre számít. Tény és való, hogy nem ismeri annyira a másikat, de azt nem gondolja róla, hogy kezet emelne rá.*
- Inkább az arcom ütnéd? Jobbról? Vagy balról inkább?
*Először arcának jobb, majd a bal arcfelét fordítja oda Laornak.*
- Kinevettelek, ezért legalább három pofont le kéne kenj!
*Továbbra is ott áll, fejét oldalra fordítva, csak a szeme sarkából nézve a másikat. Végtére is, ha Laor elmondta, hogy mi is az asszony dolga, hát most Lea is elmondta, hogy mit is kell csinálnia a férfinek, hogy asszonya engedelmes legyen. Mák, hogy ő sosem lesz senki nője, így megkíméli magát az ilyesmitől, meg attól, hogy valami mérget kelljen adagolnia.*
*Ha Laor a felháborodottat játssza el, akkor Lea a megszeppentet. Még hátra is hőköl, meg minden ami a megszeppenéssel jár: arcán ott a bűnbánó kifejezés, a vállait sem tartja olyan büszkén, mint bármikor máskor, szinte összeroskad.*
- Igazad van, rosszul bánok veled. Nem az érdemeidhez mérten.
*szája legörbül, úgy néz ki, mint aki menten elbőgi magát, feláll, szó nélkül emeli fel az asztalról az üres tányérokat, hogy elmosogassa azokat, hiszen az asszony helye a konyhában van. Gyorsan végez ezzel, hiszen nem hagytak semmit rászáradni, olyan gyorsan elpusztították. Laor ezalatt járkálhat fel és alá, és elégedetten nyugtázhatja azt is, hogy csak ért az asszony a szép szóból és menten tudja, hogy hol a helye. Miután amaz közli, hogy imádja, akkor hátat fordítva neki felhúzza az ingét a nyakába.*
- Kérlek verj el, mert különben elfelejtem, hogy mi is a dolgom. De hurkás legyen a bőröm a nadrágszíjadtól, mert különben sosem tanulom meg, hogy mosnom kell a gatyád, meg foltozni a zoknid, és feltétel nélkül imádni. Akkor is kend majd el a szám, mikor rájössz, hogy a magod sosem csírázik ki bennem, és akkor is mikor emiatt végigkúrod az összes elérhető nőt a környéken.
*Ha Laor alakítása az előbb jó volt, akkor Leáé egészen kiváló, még annak ellenére is, hogy a felsoroltak nyilván mind nagyon távol állnak tőle, már ami a zokni mosást és a gatya stoppolást illeti. A feltétel nélküli imádat viszont például igaz. Szembefordul végül a férfivel. Még mindig nem vigyorodik el, talán csak borostyánszín tekintete mélyén bujkál a vidámság, mert némi megrökönyödésre számít. Tény és való, hogy nem ismeri annyira a másikat, de azt nem gondolja róla, hogy kezet emelne rá.*
- Inkább az arcom ütnéd? Jobbról? Vagy balról inkább?
*Először arcának jobb, majd a bal arcfelét fordítja oda Laornak.*
- Kinevettelek, ezért legalább három pofont le kéne kenj!
*Továbbra is ott áll, fejét oldalra fordítva, csak a szeme sarkából nézve a másikat. Végtére is, ha Laor elmondta, hogy mi is az asszony dolga, hát most Lea is elmondta, hogy mit is kell csinálnia a férfinek, hogy asszonya engedelmes legyen. Mák, hogy ő sosem lesz senki nője, így megkíméli magát az ilyesmitől, meg attól, hogy valami mérget kelljen adagolnia.*
6883. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-27 19:45:00
Üzenet elküldve: 2016-12-27 19:45:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Cöh...
*Azt a vak is látja, hogy Lea csak hecceli, ez a városi kaland mintha visszatérő téma lenne közöttük. Ilyenkor az a menetrend, hogy Laor háborog egy sort egyes artheniori naplopók tisztességtelen módszerein, melyekkel megkopasztják a gyanútlan áldozatokat, Lea pedig gunyoros arckifejezéssel nyugtázza ezt, kenetteljes hangon vigasztalva és igazat adva neki. Most viszont gyakorlatilag leplezetlenül nevet bele az arcába, amivel felrúgja a ki nem mondott megállapodást. Hiszen így már teljesen egyértelmű, hogy Laor a kétbalkezes. Össze is ugrik a szemöldöke és felháborodást mímelve pattan talpra. Ezzel egyúttal leplezheti azt a kellemetlen érzést is, ami onnan ered, hogy megérezte: nem kéne felemlegetni további kalandokat a levegő városából. Legalábbis olyanokat nem, ahol nem csak kettesben voltak.*
- Attól tartok, kisasszony, hogy kegyed gúnyolódik velem! *ez kiváló alkalom arra is, hogy kezét nemes egyszerűséggel az asztalkendőbe törölje* Igazán nem tudom, mivel szolgáltam rá e méltatlan bánásmódra. Én szívem-lelkem kiteszem, igyekszem, megteszek mindent ami tőlem telik, és ez a hála. Itt van ez az ebéd, például. Hány férfiember lenne hajlandó arra, hogy idejét lealacsonyító módon a konyhában fecsérelje, csak azért, hogy kedvére tegyen szerelmének? Elárulom, nem sok. Ez fordítva van a rendjén, elvégre az asszony helye van a konyhában, nem a férfiemberé. Megtettem, és mit kapok? *tárja szét karjait tragikusan, majd Lea hanghordozását utánozva folytatja* „Hát persze, drágám, semmi baj, drágám, ügyetlen van, drágám, de azért én szeretlek, drágám”. Hopp, várjunk csak! Azt nem is mondtad, hogy szeretsz. Ó, én balga, ezt csak képzelem...
*Befejezi a feldúlt fel-alá sétálgatást és visszalép az asztal mellé. Igen szívesen söpörne le róla mindent, de nem azért mert dühös, hanem hogy legyen hely rajta a göndör hajúnak. De nem lehet állandóan üzekedni, mint a nyulak és hát nem is dühös, csak komédiázik. Persze lehet, hogy Lea már ismeri annyira, hogy simán átlásson a szitán, mert akkor rájöhet a dologra. Egyébként pedig jelét nem adja annak, hogy ez csak színjáték. Nehezére esik, de nem neveti el magát.*
- Ne fáradj a pakolással, és azt sem szeretném, hogy koszos gatyákkal bajlódj! Jó lesz nekem az őrség egyik szobájában is. Kicsi ugyan, kényelmetlen és sivár, de nekem nem is jár több. Magányos esték, egy kancsó bor, esetleg egy kancsó... *nem bírja tovább, felnevet* A fenébe, mondtam már, hogy imádlak?
*Annyira mégsem jó megfigyelő, hogy azt is észrevette volna, hogy Lea könnyen zavarba jön az érzelmek kifejezésre juttatásától vagy megvallásától. Ezért szinte könnyedén dobja oda ezt a kérdést, ami számára valahol természetes. Hiszen tényleg imádja ezt a göndör hajú veszedelmet.*
- Cöh...
*Azt a vak is látja, hogy Lea csak hecceli, ez a városi kaland mintha visszatérő téma lenne közöttük. Ilyenkor az a menetrend, hogy Laor háborog egy sort egyes artheniori naplopók tisztességtelen módszerein, melyekkel megkopasztják a gyanútlan áldozatokat, Lea pedig gunyoros arckifejezéssel nyugtázza ezt, kenetteljes hangon vigasztalva és igazat adva neki. Most viszont gyakorlatilag leplezetlenül nevet bele az arcába, amivel felrúgja a ki nem mondott megállapodást. Hiszen így már teljesen egyértelmű, hogy Laor a kétbalkezes. Össze is ugrik a szemöldöke és felháborodást mímelve pattan talpra. Ezzel egyúttal leplezheti azt a kellemetlen érzést is, ami onnan ered, hogy megérezte: nem kéne felemlegetni további kalandokat a levegő városából. Legalábbis olyanokat nem, ahol nem csak kettesben voltak.*
- Attól tartok, kisasszony, hogy kegyed gúnyolódik velem! *ez kiváló alkalom arra is, hogy kezét nemes egyszerűséggel az asztalkendőbe törölje* Igazán nem tudom, mivel szolgáltam rá e méltatlan bánásmódra. Én szívem-lelkem kiteszem, igyekszem, megteszek mindent ami tőlem telik, és ez a hála. Itt van ez az ebéd, például. Hány férfiember lenne hajlandó arra, hogy idejét lealacsonyító módon a konyhában fecsérelje, csak azért, hogy kedvére tegyen szerelmének? Elárulom, nem sok. Ez fordítva van a rendjén, elvégre az asszony helye van a konyhában, nem a férfiemberé. Megtettem, és mit kapok? *tárja szét karjait tragikusan, majd Lea hanghordozását utánozva folytatja* „Hát persze, drágám, semmi baj, drágám, ügyetlen van, drágám, de azért én szeretlek, drágám”. Hopp, várjunk csak! Azt nem is mondtad, hogy szeretsz. Ó, én balga, ezt csak képzelem...
*Befejezi a feldúlt fel-alá sétálgatást és visszalép az asztal mellé. Igen szívesen söpörne le róla mindent, de nem azért mert dühös, hanem hogy legyen hely rajta a göndör hajúnak. De nem lehet állandóan üzekedni, mint a nyulak és hát nem is dühös, csak komédiázik. Persze lehet, hogy Lea már ismeri annyira, hogy simán átlásson a szitán, mert akkor rájöhet a dologra. Egyébként pedig jelét nem adja annak, hogy ez csak színjáték. Nehezére esik, de nem neveti el magát.*
- Ne fáradj a pakolással, és azt sem szeretném, hogy koszos gatyákkal bajlódj! Jó lesz nekem az őrség egyik szobájában is. Kicsi ugyan, kényelmetlen és sivár, de nekem nem is jár több. Magányos esték, egy kancsó bor, esetleg egy kancsó... *nem bírja tovább, felnevet* A fenébe, mondtam már, hogy imádlak?
*Annyira mégsem jó megfigyelő, hogy azt is észrevette volna, hogy Lea könnyen zavarba jön az érzelmek kifejezésre juttatásától vagy megvallásától. Ezért szinte könnyedén dobja oda ezt a kérdést, ami számára valahol természetes. Hiszen tényleg imádja ezt a göndör hajú veszedelmet.*
6882. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-27 15:19:55
Üzenet elküldve: 2016-12-27 15:19:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Persze drágám, cinkelve voltak! Az az erkölcstelen árus pedig lehúzott minket egy csomó pénzzel! Ha nem lett volna ott az a hatalmas vörös-köpenyes akkor magam tépem le a körmeit. Az én dobásaim is csak véletlenül sikerültek! Látod, már megint azok a piszok véletlenek!
*Próbál nem hangosan felröhögni, és ez több-kevesebb - inkább kevesebb - sikerrel megy is. Szívhatná ezzel napestig a vérét, de akkor félő, hogy ráunna erre a remek kis fricskára, elég ezt néha-néha adagolni, úgy pedig egészen élete végéig oda-oda lehet szúrni ezzel egy kicsit, sokkal kecsegtetőbb lehetőség, mint egyszerre elpuffogtatni az összes szurkálódást.*
- Tudok egy remek varrónőt, aki varr neked ugyanolyat, mint amit ők viselnek, már persze ha túlélte a háborút.
*A vöröset és a csodaitalait taglaló megjegyzést olyan simán elengedi a füle mellett, hogy öröm nézni a rezzenéstelen arcát. Nem kifejezetten szeret emlékezni arra a mozzanatra, sőt! Viszont azért nem kezd el fennhangon fanyalogni ezen, hogy Laor is inkább ejtse ezt a témát. Ha mégsem ejtené, akkor a továbbiakban is ignorálni fogja.
Amit viszont nem tud ignorálni, az a combjait összemaszatoló két kéz. Vagyis ez a legkevésbé sem zavarja, mert a fényesre kikészített bőrnadrágról elég könnyű letörölni a legtöbb szennyeződést, így a vadast is. Sokkal jobban zavarja az egész szituáció, mert valahogy pont azt vizionálja maga előtt, amiről Laor is hadovál: a lovagregény hősét, aki éppen térden állva vallja meg szerelmét és kéri meg a leány kezét. Félrebiccentett fejjel ellenőrzi, hogy Laor térdel-e, megkönnyebbülve fújja ki a levegőt, hogy csupán guggol. Ez jó. Mert hiszen megmondta már neki - éppen a csúful sikerült célba dobás után -, hogy ő nem házasodik, mert a hagyományok nem engedik az ilyesmit. Apró bökkenő, hogy a hagyományok a most kialakult helyzetet - azt, hogy Lea legyen a törzs legfőbb főnöke - sem nagyon engedik, és ez felül kéne írjon egy csomó dolgot.*
- Jó, hát csinálok neked egy szabad polcot a szekrényben, meg egy fiókot is kiürítek.
*Próbálja viccesre venni, de igazából zavarban van, főleg azért mert nem szokott hozzá ahhoz, hogy bárki is a hozzá fűződő érzelmeiről beszéljen. Mármint persze olyat már sokszor hallott, amiben valamennyi nőági felmenője foglalkozását emlegették, meg természetesen az övét, ezt általában Valian, az elmebeteg tündér hangoztatta, de lássuk be, hogy nem egy kategória a jelen helyzettel.*
- De ha szétdobálod a szennyesed, akkor lesz neked nemulass!
- Persze drágám, cinkelve voltak! Az az erkölcstelen árus pedig lehúzott minket egy csomó pénzzel! Ha nem lett volna ott az a hatalmas vörös-köpenyes akkor magam tépem le a körmeit. Az én dobásaim is csak véletlenül sikerültek! Látod, már megint azok a piszok véletlenek!
*Próbál nem hangosan felröhögni, és ez több-kevesebb - inkább kevesebb - sikerrel megy is. Szívhatná ezzel napestig a vérét, de akkor félő, hogy ráunna erre a remek kis fricskára, elég ezt néha-néha adagolni, úgy pedig egészen élete végéig oda-oda lehet szúrni ezzel egy kicsit, sokkal kecsegtetőbb lehetőség, mint egyszerre elpuffogtatni az összes szurkálódást.*
- Tudok egy remek varrónőt, aki varr neked ugyanolyat, mint amit ők viselnek, már persze ha túlélte a háborút.
*A vöröset és a csodaitalait taglaló megjegyzést olyan simán elengedi a füle mellett, hogy öröm nézni a rezzenéstelen arcát. Nem kifejezetten szeret emlékezni arra a mozzanatra, sőt! Viszont azért nem kezd el fennhangon fanyalogni ezen, hogy Laor is inkább ejtse ezt a témát. Ha mégsem ejtené, akkor a továbbiakban is ignorálni fogja.
Amit viszont nem tud ignorálni, az a combjait összemaszatoló két kéz. Vagyis ez a legkevésbé sem zavarja, mert a fényesre kikészített bőrnadrágról elég könnyű letörölni a legtöbb szennyeződést, így a vadast is. Sokkal jobban zavarja az egész szituáció, mert valahogy pont azt vizionálja maga előtt, amiről Laor is hadovál: a lovagregény hősét, aki éppen térden állva vallja meg szerelmét és kéri meg a leány kezét. Félrebiccentett fejjel ellenőrzi, hogy Laor térdel-e, megkönnyebbülve fújja ki a levegőt, hogy csupán guggol. Ez jó. Mert hiszen megmondta már neki - éppen a csúful sikerült célba dobás után -, hogy ő nem házasodik, mert a hagyományok nem engedik az ilyesmit. Apró bökkenő, hogy a hagyományok a most kialakult helyzetet - azt, hogy Lea legyen a törzs legfőbb főnöke - sem nagyon engedik, és ez felül kéne írjon egy csomó dolgot.*
- Jó, hát csinálok neked egy szabad polcot a szekrényben, meg egy fiókot is kiürítek.
*Próbálja viccesre venni, de igazából zavarban van, főleg azért mert nem szokott hozzá ahhoz, hogy bárki is a hozzá fűződő érzelmeiről beszéljen. Mármint persze olyat már sokszor hallott, amiben valamennyi nőági felmenője foglalkozását emlegették, meg természetesen az övét, ezt általában Valian, az elmebeteg tündér hangoztatta, de lássuk be, hogy nem egy kategória a jelen helyzettel.*
- De ha szétdobálod a szennyesed, akkor lesz neked nemulass!
6881. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-26 23:01:41
Üzenet elküldve: 2016-12-26 23:01:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A városi muri említésére kicsit elhúzza a száját. Amennyire emlékszik, ott akart először felvágni Lea előtt és nyerni neki valami szépet, erre még azt a nyavalyás céltáblát is alig bírta eltalálni azokkal az átokverte golyóbisokkal.*
- Azok a labdák cinkeltek voltak, egyszerűen lehetetlen volt velük pontosan célozni. Ott helyben kellett volna összeverni azt a vásárost, a csaló fajtáját neki!
*Nagyvonalúan nem említi meg azt a tényt, hogy Leának mindenféle erőfeszítés nélkül sikerült elhoznia ugyanott a fődíjat, és még az a raplis városőr is jobban szerepelt nála. Nem említi, csak vigyorog, tudván, hogy a göndör hajú úgyis azonnal az orra alá fogja dörgölni. Arra is csak kicsit rebben meg a szeme, amikor Lea kijelenti, hogy távlati terveiben nem szerepel házas kapcsolat. Persze most nem áll neki győzködni, pláne nem térdre borulva egy hevenyészett leánykérést produkálni. Sokkal jobb, ha a húzódozó menyecske maga döbben rá, hogy Laor nélkül az élet olyan, mint répára kereket szerelni: hiábavalóan fáradságos és teljességgel értelmetlen.*
- Milyen kár, hogy az összes városőr elment már a Vashegyről. Egy vörös köpenyt igazán kölcsön lehetett volna kérni tőlük. Vagy egy vöröset... *már megint vigyorog, de most szabadkozva emeli a kezét is* Csak vicceltem! Az csak úgy lenne az igazi, ha lenne még raktáron abból a varázslatos italából. De akkor szerencsém nem lehet. Izé, akkor a pechem.
*Feláll, megkerüli az asztalt, aztán kifordítja Lea székét az asztaltól, leguggol elé, tenyereivel a nő combjaira támaszkodva. Úgy néz fel rá, és ha tudná is, hogy mennyire kiül most az arcára a szerelmes rajongás, akkor sem akarná leplezni.*
- Tudod, hogy csak bolondozom, ugye? Amióta először találkoztunk – és el sem tudom mondani, hogy mennyire örülök ennek – rengetegszer eszembe jut, hogy hol a fenébe' voltál eddig az életemből? Amióta pedig... *kicsit elakad, pillanatra kétségbeesett arcot vág, aztán elneveti magát és megkocogtatja a halántékát* Pedig sokkal jobban hangzott, amíg csak itt gondoltam el. De kimondva... mint valami rémes lovagregényben a lángoló szerelmét megvalló hős vitéz.
*Marad egy bocsánatkérő mosoly, bár sejti, hogy jobban járt azzal, hogy nem fejezte be. Azt már észrevette, hogy Lea nem olyan lelkes híve az érzelmek heves kinyilvánításának. A lány nadrágján nyugtatott kezeire pedig le sem mer nézni. Elfelejtette letörölni róluk a vadas szaftját.*
*A városi muri említésére kicsit elhúzza a száját. Amennyire emlékszik, ott akart először felvágni Lea előtt és nyerni neki valami szépet, erre még azt a nyavalyás céltáblát is alig bírta eltalálni azokkal az átokverte golyóbisokkal.*
- Azok a labdák cinkeltek voltak, egyszerűen lehetetlen volt velük pontosan célozni. Ott helyben kellett volna összeverni azt a vásárost, a csaló fajtáját neki!
*Nagyvonalúan nem említi meg azt a tényt, hogy Leának mindenféle erőfeszítés nélkül sikerült elhoznia ugyanott a fődíjat, és még az a raplis városőr is jobban szerepelt nála. Nem említi, csak vigyorog, tudván, hogy a göndör hajú úgyis azonnal az orra alá fogja dörgölni. Arra is csak kicsit rebben meg a szeme, amikor Lea kijelenti, hogy távlati terveiben nem szerepel házas kapcsolat. Persze most nem áll neki győzködni, pláne nem térdre borulva egy hevenyészett leánykérést produkálni. Sokkal jobb, ha a húzódozó menyecske maga döbben rá, hogy Laor nélkül az élet olyan, mint répára kereket szerelni: hiábavalóan fáradságos és teljességgel értelmetlen.*
- Milyen kár, hogy az összes városőr elment már a Vashegyről. Egy vörös köpenyt igazán kölcsön lehetett volna kérni tőlük. Vagy egy vöröset... *már megint vigyorog, de most szabadkozva emeli a kezét is* Csak vicceltem! Az csak úgy lenne az igazi, ha lenne még raktáron abból a varázslatos italából. De akkor szerencsém nem lehet. Izé, akkor a pechem.
*Feláll, megkerüli az asztalt, aztán kifordítja Lea székét az asztaltól, leguggol elé, tenyereivel a nő combjaira támaszkodva. Úgy néz fel rá, és ha tudná is, hogy mennyire kiül most az arcára a szerelmes rajongás, akkor sem akarná leplezni.*
- Tudod, hogy csak bolondozom, ugye? Amióta először találkoztunk – és el sem tudom mondani, hogy mennyire örülök ennek – rengetegszer eszembe jut, hogy hol a fenébe' voltál eddig az életemből? Amióta pedig... *kicsit elakad, pillanatra kétségbeesett arcot vág, aztán elneveti magát és megkocogtatja a halántékát* Pedig sokkal jobban hangzott, amíg csak itt gondoltam el. De kimondva... mint valami rémes lovagregényben a lángoló szerelmét megvalló hős vitéz.
*Marad egy bocsánatkérő mosoly, bár sejti, hogy jobban járt azzal, hogy nem fejezte be. Azt már észrevette, hogy Lea nem olyan lelkes híve az érzelmek heves kinyilvánításának. A lány nadrágján nyugtatott kezeire pedig le sem mer nézni. Elfelejtette letörölni róluk a vadas szaftját.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094