//Waldran sátra//
*Mindig is jól bánt az ujjaival. Íjászként, csapdakészítőként, nyúzóként.. pont egy frizurányi bozótba ne tudna beletúrni? Ha pedig meghúzza, hát a Szellemekre, történt nagyobb tragédia is! Most - úgy tűnik - hogy még ilyen kis szerencsétlenség sem fog történni, és folydogálhat tovább ez a hőségtől nyomasztott, bágyasztó délelőtt.
Miután eltávolodtak, Waldran visszapillant, mert a lány arrafelé intett. Nem bámészkodik sokat hátra, nehogy orra bukjon. Inkább szemöldökét felvonva mereszti tekintetét a másikra.*
- Miért kellene választani? Miért akarnék alá tartozni? Nem értelek. *Egyre mélyebb a zavarodottság a szénszín szembogarakban. Nem figyelt egy pillanatra, és két részre szakadt a törzs? Most már lehet választani a régiek és az újak, a bőrvértesek és a fémpajzsosok között? Valamilyen politikai csatározás bontakozott ki? A Szellemekre, nem tudja, de számára világos, szegről-végről rokon bajtársát nem hagyja magára. Nem mintha bármi baja lenne a másikkal, jó harcos, és még az eszét is tudja használni.*
- Te választottál? *Böki oda a kérdést, erőteljesen koncentrálva az arcizmok fürkészésére. Szereti azt hinni, hogy az érzelmeket is olyan jól olvassa, mint a szarvasnyomot... de gyakran a mosolyt sem ismeri meg, tehát veszett ügy.*
~ Gyűlés. ~
*De jó, hogy a gyűlések mindig megvárják! Szereti a gyűléseket. (Nem, nem szereti.)*
- Sokszor gondolkoztam azon, hogy visszamegyek inkább. *Válaszolja, miközben szétnéz.*
- Olyan remetének. Oszt mi a fizetsége annak, hogy engem túráztatsz? *Toldja előző mondatához, majd saját kérdésére elvigyorodik. Közben beljebb lép, fejben számba veszi, hogy miket kell elcsomagolnia. Szerencsére Ethea nem tartozik a becsomagolandó dolgok közé, Waldran lepődne meg a legjobban, ha épp a sátrában lenne.*
- És elfogyott a gyökér is, amit rágcsálhatnál, mi? *Nyugtázza a zsörtölődést vigyorogva, ennyi fecsegést rég hallott. És ezt is csak úgy hallhatja, hogy nincs semmi, amit Akheel a szájába tömhetne! Telis-tele furcsasággal a délelőtt.*
- Nem ezt érdemled. Egyikünk se. Nem nekünk találták ki ezt a környezetet. Meggárgyulunk a hőségben! Nem ezért vándoroltunk ennyit... *Csóválja meg az üstökét, hogy valami érdemit is reagáljon. Csalódottsága szinte tapintható, mondandóját pedig mi sem támasztja jobban alá, hogy egyébként nincs annyira jó bőrben, mint régen.*
- Na de... téged is becsomagoljalak, hogy mit fetrengsz itt? *Förmed rá a lányra, de vigyorogva, miközben a prémeket és bőröket kezdi el felgöngyölni és egy stócba rakni. Elég nagy a valószínűsége, hogy Akheel egy részére ráborult.*