//Az erősebb kutya...//
*Ha hallaná Atehaner gondolatait, valószínűleg volna hozzá néhány szava. De alighanem lesz is még közöttük szó erről a témáról, hiszen ha a férfi itt marad, bizonyára nem tudják majd mindig elkerülni egymást, így pedig az értékrendjük és véleményük is ütközni fog még.
Most csak a vérmágus mormogását hallja, de előzmények nélkül nem tudja tisztán értelmezni, amit mond.
Aztán elhangzik Kagan ítélete, amire fölkapja a fejét, hiszen egy pillanattal korábban fogadta el Taitos javaslatát, most meg mégis halálra ítéli Atehanert? (Hiába az ellenérzései, valahogy mégsem kívánja a félelf halálát.) Ám rögtön rá jön a helyesbítés is, ami enyhít a büntetésen.
De csak hogy föl ne lélegezhessenek, azonnal érkezik a következő "pofon" is.
Krestvir nagyon merészen és dühösen néz a tharg vezérre, mikor kilátásba helyezi Taitos halálos ítéletét. Tudja, hogy Kagan egyrészt komolyan is gondolja, amit mond, hisz itt ő ítélkezik, megtehetné... De úgy sejti, másrészt szándékosan is játszik az idegeiken ezzel a kijelentéssel, mint valami tréfával.
Nagyon kínlódik már, elege van ebből a feszültségből és a sok halálból, amit az elmúlt napokban látott. Ingere volna a saját haját tépni és bezárkózni saját magába, de elnyomja magában a késztetést és talpon marad, Taitos mellett állva.
Már nem engedheti meg magának, hogy szobája falai mögé rejtőzzön és tudomást se vegyen a külvilágról. Ahogy azt sem engedheti meg magának, hogy összetörjön és idegei gyengeségének teret hagyjon. Hiszen már most előre látja, mennyi sötétség vár még rá, amibe nem menetelhet úgy, hogy közben sírdogál és reszket.
Nagy levegőt vesz, majd mesterét figyeli, ahogy elmeséli a történteket. Worenthről is beszél, s neki annyi kérdése volna még ezzel kapcsolatban, de nem ezen a helyen fogja őket feltenni.
Taitos megölt valakit, egy bizonyos Lorewet, akiről ő nem sokat tud, de bárkiről is volna szó, egy gyilkosság súlyos teher, főleg annak, aki ezt nem hivatásból űzi. Márpedig a mesteréről nem tudja elképzelni, hogy komoly ok nélkül bárkit is megölne, s amilyen meggyőződéssel állítja Taitos, hogy az a férfi veszélyes volt, ő hisz neki, hogy ez egy szükséges lépés volt.
De akkor vajon Worenth... Őt is megölte?
Száját összeszorítja és kicsit meg is görnyed, vállait egymás felé közelítve, mert fájdalmat érez a mellkasában. Magában pedig átkozza az isteneket, amiért mindent így összezavartak és tönkretettek. Megszállások, őrület, játszadozás a halandókkal... Ha ez így megy tovább, már azt se fogják tudni, kiben bízhatnak, mert a legmegbízhatóbb embert is el tudják ragadni, s átvenni felette az uralmat.*