Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 203 (4041. - 4060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4060. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:43:47
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:43:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Learon//
*Akheel teljesen szándékosan kérdez ilyesmit a témában tőle jártasabb Learontól. Elvégre neki úgy tűnik fontos nagyon ez a dolog, nevezzék bárminek is. A nőstényke azt sem gondolta, hogy különösebben megnevezésre érdemes, de ha a pásztornak ilyen fontos, akkor biztosan érdemes vele foglalkozni még fáradtan is, még az agytorna ellenére is.*
~Ne vigyem túlzásba?~
*Mereng el ezen egy kicsit.
Szólásra nyitná ajkait, hogy rávágja: persze. Persze, hogy szereti Learont. De... sok mindenki mást is szeret még. Még Hildit is szereti, főelg miután tegnap adott neki finom, édes szörpöt.*
-Ez nehéz kérdés.
*Állapítja meg rendkívül éles elméjűen. Az igazság az, hogy annyira egyszerű, hogy csak megy arra amerre jónak látja. Szereti azokat, akik kedvesek vele, kedveli a jó érzést okozó dolgokat, engedelmeskedik annak, aki tőle erősebb... Nem igen volt szüksége arra, hogy máshogy intézze a dolgokat, valószínűleg eztán sem értené nagyon miért nem jó most, ami eddig jó volt.*
-Hát én minden törzstagot szeretek. *Szögezi le, de látszik rajta, hogy még szeretne mondani valamit, csak keresi a szavakat.*
-Nemtom'.
*Hagyja végül annyiban a dolgot és odafurakszik a férfi mellkasához. Alszik rá egyet.*
*Akheel teljesen szándékosan kérdez ilyesmit a témában tőle jártasabb Learontól. Elvégre neki úgy tűnik fontos nagyon ez a dolog, nevezzék bárminek is. A nőstényke azt sem gondolta, hogy különösebben megnevezésre érdemes, de ha a pásztornak ilyen fontos, akkor biztosan érdemes vele foglalkozni még fáradtan is, még az agytorna ellenére is.*
~Ne vigyem túlzásba?~
*Mereng el ezen egy kicsit.
Szólásra nyitná ajkait, hogy rávágja: persze. Persze, hogy szereti Learont. De... sok mindenki mást is szeret még. Még Hildit is szereti, főelg miután tegnap adott neki finom, édes szörpöt.*
-Ez nehéz kérdés.
*Állapítja meg rendkívül éles elméjűen. Az igazság az, hogy annyira egyszerű, hogy csak megy arra amerre jónak látja. Szereti azokat, akik kedvesek vele, kedveli a jó érzést okozó dolgokat, engedelmeskedik annak, aki tőle erősebb... Nem igen volt szüksége arra, hogy máshogy intézze a dolgokat, valószínűleg eztán sem értené nagyon miért nem jó most, ami eddig jó volt.*
-Hát én minden törzstagot szeretek. *Szögezi le, de látszik rajta, hogy még szeretne mondani valamit, csak keresi a szavakat.*
-Nemtom'.
*Hagyja végül annyiban a dolgot és odafurakszik a férfi mellkasához. Alszik rá egyet.*
4059. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:39:26
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:39:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Gödörből Hrallhra fel, előre! //
- Ez is lehet egy ok, azt hiszem. - *Mosoly nyugtázza a magyarázatot. Khan megtehetné, hogy beavatja a másik férfit életének ama szakaszába, amikor minden újabb nap csak egyre sötétebb volt az előzőnél, az éjjelek pedig egyre hidegebbek és magányosabbak. Az ide sodródó emberek azonban sokkal elemibb-zsigeribb félelmet és szorongást hoz számukra az éhség. Ideje elhessenteni a fantomként ólálkodó rossz érzést, s mindarra koncentrálni ami még előttük áll.
Khan már megkapta a maga esélyét, most a lovászlányon a sor, hogy meghallgassa a neki kijutót. Jómadarak - így szólítja őket Kagan. Legalábbis Kaiykot és őt, lévén Letrionra ezúttal egy pillantásnyi időt sem öl. Érzi azt a dacos indulatot, ami a Gödör foglyában zászlaja alá hívta erejének elejtett-szétszórt morzsáit és azokat most szolgálatba is állítja. Nem bánja, hogy e tűznek ő a táplálója, épp ellenkezőleg. Reméli, kitart még elég hosszan ahhoz, hogy Kaiyko a múltjába zárhassa mindazt ami történt és fókusza afelé fordulhasson, ami ezek által valami mássá formálhatja.
Férfitársával szemben Khan magukat is felszólítottnak érzi Kagan kérdése révén. Cirkalmasan is tehetné, de a Hrall hangulata rátelepszik a zöldszeműre így nem fűlik foga ahhoz, hogy az egyszerűből most összetettet kovácsoljon.*
- A testét nem érte bántalom. A börtön mindenkin máshol talál gyengeséget. - *Látható is, nem kell hozzá bővebb taglalás. Kaiyko legfeljebb arcszínében lett sápadtabb Gödörbe zárása előtthöz képest, nem fizikumát kezdte ki a büntetőhely.
Továbbiakat azonban neki kell mondania.*
- Ez is lehet egy ok, azt hiszem. - *Mosoly nyugtázza a magyarázatot. Khan megtehetné, hogy beavatja a másik férfit életének ama szakaszába, amikor minden újabb nap csak egyre sötétebb volt az előzőnél, az éjjelek pedig egyre hidegebbek és magányosabbak. Az ide sodródó emberek azonban sokkal elemibb-zsigeribb félelmet és szorongást hoz számukra az éhség. Ideje elhessenteni a fantomként ólálkodó rossz érzést, s mindarra koncentrálni ami még előttük áll.
Khan már megkapta a maga esélyét, most a lovászlányon a sor, hogy meghallgassa a neki kijutót. Jómadarak - így szólítja őket Kagan. Legalábbis Kaiykot és őt, lévén Letrionra ezúttal egy pillantásnyi időt sem öl. Érzi azt a dacos indulatot, ami a Gödör foglyában zászlaja alá hívta erejének elejtett-szétszórt morzsáit és azokat most szolgálatba is állítja. Nem bánja, hogy e tűznek ő a táplálója, épp ellenkezőleg. Reméli, kitart még elég hosszan ahhoz, hogy Kaiyko a múltjába zárhassa mindazt ami történt és fókusza afelé fordulhasson, ami ezek által valami mássá formálhatja.
Férfitársával szemben Khan magukat is felszólítottnak érzi Kagan kérdése révén. Cirkalmasan is tehetné, de a Hrall hangulata rátelepszik a zöldszeműre így nem fűlik foga ahhoz, hogy az egyszerűből most összetettet kovácsoljon.*
- A testét nem érte bántalom. A börtön mindenkin máshol talál gyengeséget. - *Látható is, nem kell hozzá bővebb taglalás. Kaiyko legfeljebb arcszínében lett sápadtabb Gödörbe zárása előtthöz képest, nem fizikumát kezdte ki a büntetőhely.
Továbbiakat azonban neki kell mondania.*
4058. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:34:46
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:34:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//A tűznél//
*Néhány fertályórára távozta után, immár teljes felszerelésben és menetkészen érkezik a tűzhöz. Shauri távollétében ellátta a fiókát, és megigazgatta a tojást is. Összepakolt, felszerelést ellenőrzött és lovát is felszerszámozta, majd előhozta. Most is ott áll odébb, ahol a drabális termetű lovag hagyta sajátját. Mint gazdáik, úgy különböznek hátasaik is. A félvéré könnyebb csontozatú, láthatóan fürgébb is a nehéz vértet viselő, amúgy is hatalmas termetű és súlyú férfiénél.
Tehát mire visszaér a tűz mellé, a Thargodar-fi újfent ott van, s láthatóan már beszédbe elegyedett az óriással. Noha megfogyatkoztak a tűznél lévők, még szép számmal lézengenek errefelé. De az új lovagfélék közül csak a férfit látja jelenleg. Igaz a másik velük érkezőt a Gödör lakójával látta és a krónikásukkal, Letrionnal a Nagycsarnok felé menni, minek kapujában egy botra támaszkodó sötét figura is eltűnt.*
-Úgy fest Kagan nem unatkozik ma sem.
*Szól bele a társalgásba ekként, leginkább Wald a célpontja, hiszen a hósörényűek egyike (Syoud) túl magasan hordja orrát vérségének okán, a másikat (Gabrien) meg még nem ismeri annyira.*
-Ennyi vasat felvenni, időbe telik.
*Replikál az elf szavára, miszerint amazok, mármint a többi lovag, kik társaik lesznek a küldetésben még mindig odakint szedelődzködnek, tartózkodnak, vagy mifene. Egy vigyort is megereszt, hiszen neki legalábbis tetszik a kis heccelődés a lovagok nehéz felszerelésén. Attól pedig nem tart, hogy emiatt felkapná a vizet a benga. Különben sem rögvest mellé ül le, hanem Waldran mellé. És mire a lovagféle megmozdulna, hiába ácsorog, ő még ültéből is kimozoghatja, talán. Így véli.*
-Én amúgy készen állok.
*Jegyzi meg csak úgy, miközben tőrével egy ki tudja honnét szerzett almát vág fel, és az első szeletkéjét bekapja. Kisvártatva újabbat rágcsál, de amúgy nem szól, inkább nézelődik. Mármint fel-felpislant tevékenysége közben rájuk, de "dolgát" úgy végzi, mintha a világ legkomolyabb és legfontosabb feladata lenne jelen pillanatban.*
*Néhány fertályórára távozta után, immár teljes felszerelésben és menetkészen érkezik a tűzhöz. Shauri távollétében ellátta a fiókát, és megigazgatta a tojást is. Összepakolt, felszerelést ellenőrzött és lovát is felszerszámozta, majd előhozta. Most is ott áll odébb, ahol a drabális termetű lovag hagyta sajátját. Mint gazdáik, úgy különböznek hátasaik is. A félvéré könnyebb csontozatú, láthatóan fürgébb is a nehéz vértet viselő, amúgy is hatalmas termetű és súlyú férfiénél.
Tehát mire visszaér a tűz mellé, a Thargodar-fi újfent ott van, s láthatóan már beszédbe elegyedett az óriással. Noha megfogyatkoztak a tűznél lévők, még szép számmal lézengenek errefelé. De az új lovagfélék közül csak a férfit látja jelenleg. Igaz a másik velük érkezőt a Gödör lakójával látta és a krónikásukkal, Letrionnal a Nagycsarnok felé menni, minek kapujában egy botra támaszkodó sötét figura is eltűnt.*
-Úgy fest Kagan nem unatkozik ma sem.
*Szól bele a társalgásba ekként, leginkább Wald a célpontja, hiszen a hósörényűek egyike (Syoud) túl magasan hordja orrát vérségének okán, a másikat (Gabrien) meg még nem ismeri annyira.*
-Ennyi vasat felvenni, időbe telik.
*Replikál az elf szavára, miszerint amazok, mármint a többi lovag, kik társaik lesznek a küldetésben még mindig odakint szedelődzködnek, tartózkodnak, vagy mifene. Egy vigyort is megereszt, hiszen neki legalábbis tetszik a kis heccelődés a lovagok nehéz felszerelésén. Attól pedig nem tart, hogy emiatt felkapná a vizet a benga. Különben sem rögvest mellé ül le, hanem Waldran mellé. És mire a lovagféle megmozdulna, hiába ácsorog, ő még ültéből is kimozoghatja, talán. Így véli.*
-Én amúgy készen állok.
*Jegyzi meg csak úgy, miközben tőrével egy ki tudja honnét szerzett almát vág fel, és az első szeletkéjét bekapja. Kisvártatva újabbat rágcsál, de amúgy nem szól, inkább nézelődik. Mármint fel-felpislant tevékenysége közben rájuk, de "dolgát" úgy végzi, mintha a világ legkomolyabb és legfontosabb feladata lenne jelen pillanatban.*
4057. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:30:53
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:30:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Akheel//
*Learon, ha lesz alkalma, majd ilyenekről beszélget valakivel, aki komolyabban benne van a dolgokban, nem mint Akheel, akit valószínűleg nem is érdekeltek ilyen mizériák. Learon eztán sem fogja megkívánni tőle, hogy kössön vele házasságot, és legyen az asszonya, hiszen ezt már egyszer megtárgyalták valamikor az erdőben. Erősen kell gondolkodnia, hogy miféle válaszokat adjon ezekre a kérdésekre. Akheel mintha direkt ilyen nehezeket kérdezne tőle. De valószínűleg ez csak a véletlen műve. Vagy, talán a pásztor számára nehéz minden kérdés.*
-Dehogy haragszom! *Mosolyodik el a dolgon. Ő valami egész másra gondol, nem kedvességre.*
-Kedves nyugodtan lehetsz, csak ne vidd túlzásba! *Eszébe jut valami, amit már régebben is meg akart kérdezni a lánytól. Furcsa kérdés, talán nem is lehet rá igazi választ adni, de azért felteszi a kérdést.*
-Akheel! Szeretsz te engem? *Ezután rögtön egy következő, sokkal jobban egyértelmű kérdés.*
-Van olyan a táborban, akit jobban kedvelsz nálam?
*Learon, ha lesz alkalma, majd ilyenekről beszélget valakivel, aki komolyabban benne van a dolgokban, nem mint Akheel, akit valószínűleg nem is érdekeltek ilyen mizériák. Learon eztán sem fogja megkívánni tőle, hogy kössön vele házasságot, és legyen az asszonya, hiszen ezt már egyszer megtárgyalták valamikor az erdőben. Erősen kell gondolkodnia, hogy miféle válaszokat adjon ezekre a kérdésekre. Akheel mintha direkt ilyen nehezeket kérdezne tőle. De valószínűleg ez csak a véletlen műve. Vagy, talán a pásztor számára nehéz minden kérdés.*
-Dehogy haragszom! *Mosolyodik el a dolgon. Ő valami egész másra gondol, nem kedvességre.*
-Kedves nyugodtan lehetsz, csak ne vidd túlzásba! *Eszébe jut valami, amit már régebben is meg akart kérdezni a lánytól. Furcsa kérdés, talán nem is lehet rá igazi választ adni, de azért felteszi a kérdést.*
-Akheel! Szeretsz te engem? *Ezután rögtön egy következő, sokkal jobban egyértelmű kérdés.*
-Van olyan a táborban, akit jobban kedvelsz nálam?
4056. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:19:51
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:19:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Learon//
-Aha.
*Néz szigorúan továbbra is a sátor vásznára. Kezdi érteni a dolgot, legalábbis úgy hiszi, de itt a harcosok nem nagyon tartják magukat szigorúan ehhez a házasságosdihoz. Ami azt illeti rendes házasságot, meg ceremóniát se látott mostanában, szóval abban már nem biztos, hogy náluk az miként zajlik, de feléjük az inkább tudatos döntés, semmint a szerelem megpecsételése. Két törzs közti kapocs, viszály elsimítására alkalmas eszköz, vagy épp rabszolga felszabadítás egyik módja, meg ilyesmi.
Az biztos, hogy hűséget ő csak a vezérnek fogad, de az sem szigorúan személyének, hanem pozíciójának szól. Akheelnak kell egy vezető, kellenek neki a feladatok és ezekkel nehezen találja összeegyeztethetően a házasságosdit. Nem kötődik senkihez és mégis mindenki fontos számára, aki a törzshöz tartozik. Nincs semmije, de mégis megvan itt mindene.*
-Üm, akk'most mindig haragszol ha kedves vagyok másokhoz?
*Imádja, ha boldogok körülötte, ezért gyakran bohócot csinál magából csak azért, hogy felvidítsa a többieket, vagy kedveskedik nekik a maga szintjén. De ha ez elszomorítja Learont, akkor nagy bajban van a lány és csak a Szellemek tudják neki megmondani miként cselekedhet helyesen.*
-Meg most akko' más nem ölelhet meg aki szeret?
*Fordul komolyan a férfi felé.*
-Aha.
*Néz szigorúan továbbra is a sátor vásznára. Kezdi érteni a dolgot, legalábbis úgy hiszi, de itt a harcosok nem nagyon tartják magukat szigorúan ehhez a házasságosdihoz. Ami azt illeti rendes házasságot, meg ceremóniát se látott mostanában, szóval abban már nem biztos, hogy náluk az miként zajlik, de feléjük az inkább tudatos döntés, semmint a szerelem megpecsételése. Két törzs közti kapocs, viszály elsimítására alkalmas eszköz, vagy épp rabszolga felszabadítás egyik módja, meg ilyesmi.
Az biztos, hogy hűséget ő csak a vezérnek fogad, de az sem szigorúan személyének, hanem pozíciójának szól. Akheelnak kell egy vezető, kellenek neki a feladatok és ezekkel nehezen találja összeegyeztethetően a házasságosdit. Nem kötődik senkihez és mégis mindenki fontos számára, aki a törzshöz tartozik. Nincs semmije, de mégis megvan itt mindene.*
-Üm, akk'most mindig haragszol ha kedves vagyok másokhoz?
*Imádja, ha boldogok körülötte, ezért gyakran bohócot csinál magából csak azért, hogy felvidítsa a többieket, vagy kedveskedik nekik a maga szintjén. De ha ez elszomorítja Learont, akkor nagy bajban van a lány és csak a Szellemek tudják neki megmondani miként cselekedhet helyesen.*
-Meg most akko' más nem ölelhet meg aki szeret?
*Fordul komolyan a férfi felé.*
4055. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:05:59
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:05:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Akheel//
*Ami azt illeti Learon sem aludt túl sokat mostanában, neki sem ártana meg egy kis pihenés, tehát csatlakozik a lányhoz. Miközben fekszenek, Learon Akheel vörös hajkoronájával játszik, simogatja azt. A lány még mindig tud neki meglepetéseket okozni. Azzal tisztában volt, hogy Akheel nem nagyon ért az ilyen témákhoz, mint a férfi-nő kapcsolat, de hogy ennyire ne tudja, azt nem gondolta volna. A foltokból nem tudja kiolvasni, de a pásztor megpróbál neki magyarázatot adni előbbi különös viselkedésére.*
-Ha megengeded, elmesélem, hogy mi miatt volt ez egész, mit értettem félre! *Ha a lány bármiféle jelét adja, hogy hajlandó megmagyarázni, akkor Learon belekezd.*
-Ahol én felnőttem, ott az volt a szokás, hogyha egy férfi és egy nő nagyon szerette egymást, hogy összeházasodjanak. Ez pedig úgy történik, hogy egyforma gyűrűt adnak egymásnak, és megcsókolják egymást. *Nem akar túl mélyen belebonyolódni a magyarázatba, csupán érintőlegesen, hogy Akheel értse.*
-És, ha valakivel ilyen házasságot kötsz, akkor az azt jelenti, hogy nem bújhatsz össze így akárkivel, csak azzal, akit választottál. Az zavart, hogy azt hittem, hogy őt választottad, mert akkor nem tudnék így összebújni veled! *Ezután a mondat után kicsit szorosabban magához öleli a lányt.*
-Azt pedig nem szeretném, mert én nagyon szeretlek átölelni! *Learon úgy gondolja, elég magyarázatot adott. Talán ebből már meg lesz értve. Azonban abban biztos, hogyha legközelebb elkezdene féltékenykedni, akkor először Akheel véleményét fogja kikérni, méghozzá azonnal, nehogy újra össze kelljen zavarnia a lányt. Hiszen, azt nem szeretné.*
*Ami azt illeti Learon sem aludt túl sokat mostanában, neki sem ártana meg egy kis pihenés, tehát csatlakozik a lányhoz. Miközben fekszenek, Learon Akheel vörös hajkoronájával játszik, simogatja azt. A lány még mindig tud neki meglepetéseket okozni. Azzal tisztában volt, hogy Akheel nem nagyon ért az ilyen témákhoz, mint a férfi-nő kapcsolat, de hogy ennyire ne tudja, azt nem gondolta volna. A foltokból nem tudja kiolvasni, de a pásztor megpróbál neki magyarázatot adni előbbi különös viselkedésére.*
-Ha megengeded, elmesélem, hogy mi miatt volt ez egész, mit értettem félre! *Ha a lány bármiféle jelét adja, hogy hajlandó megmagyarázni, akkor Learon belekezd.*
-Ahol én felnőttem, ott az volt a szokás, hogyha egy férfi és egy nő nagyon szerette egymást, hogy összeházasodjanak. Ez pedig úgy történik, hogy egyforma gyűrűt adnak egymásnak, és megcsókolják egymást. *Nem akar túl mélyen belebonyolódni a magyarázatba, csupán érintőlegesen, hogy Akheel értse.*
-És, ha valakivel ilyen házasságot kötsz, akkor az azt jelenti, hogy nem bújhatsz össze így akárkivel, csak azzal, akit választottál. Az zavart, hogy azt hittem, hogy őt választottad, mert akkor nem tudnék így összebújni veled! *Ezután a mondat után kicsit szorosabban magához öleli a lányt.*
-Azt pedig nem szeretném, mert én nagyon szeretlek átölelni! *Learon úgy gondolja, elég magyarázatot adott. Talán ebből már meg lesz értve. Azonban abban biztos, hogyha legközelebb elkezdene féltékenykedni, akkor először Akheel véleményét fogja kikérni, méghozzá azonnal, nehogy újra össze kelljen zavarnia a lányt. Hiszen, azt nem szeretné.*
4054. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 19:46:53
Üzenet elküldve: 2015-01-18 19:46:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Learon//
*Végre túljutnak a gyűrű-mizérián és senki nem haragszik tovább senkire. De azért szöget ütött a gondolat Akheel fejébe. Learon mintha féltékeny lenne, igen ez talán a legjobb szó. De hogy miért, azt nem teljesen tudja. Lehet erről beszélnie kéne majd a Szellemjáróval, elvégre ő jártas az ilyen lelki dolgokban. Érzi, hogy sikerül a pásztornak kifújnia magát, tartása már nem olyan merev.*
-Rendi.
*Mosolyog Learonra. Ami azt illeti vélhetőleg valahányszor kecskét, vagy sajtot lát mindig ő fog eszébe jutni, de most már eggyel több dolog emlékezteti.
Ami azt illeti eléggé fáradt már és nagyon örül, hogy semmi nem akadályozza meg abban, hogy bedőljön a sátorba. Odabent megszabadul fölösleges ruháitól (kesztyűjétől, mellényétől, csizmájától) és felszerelése egy részétől és úgy vackolja el magát, kényelmesen. Ha a férfi csatlakozik hozzá akkor odafurakszik mellé, hogy melegíthessék egymást.*
-De én eszt még mindég nem értöm. Most akko' választani kell?
*Fordul hátára és a sátor tetejét fürkészi, hátha ki tud olvasni foltjaiból valami magyarázatot a fiúk viselkedésére vonatkozólag.*
*Végre túljutnak a gyűrű-mizérián és senki nem haragszik tovább senkire. De azért szöget ütött a gondolat Akheel fejébe. Learon mintha féltékeny lenne, igen ez talán a legjobb szó. De hogy miért, azt nem teljesen tudja. Lehet erről beszélnie kéne majd a Szellemjáróval, elvégre ő jártas az ilyen lelki dolgokban. Érzi, hogy sikerül a pásztornak kifújnia magát, tartása már nem olyan merev.*
-Rendi.
*Mosolyog Learonra. Ami azt illeti vélhetőleg valahányszor kecskét, vagy sajtot lát mindig ő fog eszébe jutni, de most már eggyel több dolog emlékezteti.
Ami azt illeti eléggé fáradt már és nagyon örül, hogy semmi nem akadályozza meg abban, hogy bedőljön a sátorba. Odabent megszabadul fölösleges ruháitól (kesztyűjétől, mellényétől, csizmájától) és felszerelése egy részétől és úgy vackolja el magát, kényelmesen. Ha a férfi csatlakozik hozzá akkor odafurakszik mellé, hogy melegíthessék egymást.*
-De én eszt még mindég nem értöm. Most akko' választani kell?
*Fordul hátára és a sátor tetejét fürkészi, hátha ki tud olvasni foltjaiból valami magyarázatot a fiúk viselkedésére vonatkozólag.*
4053. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 19:35:33
Üzenet elküldve: 2015-01-18 19:35:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Akheel//
*Igazán, most, hogy Learon kicsit jobban átlátja a törsz dolgait, már nem gondolja, hogy, hogy van értelme ennek a gyűrű dolognak. Kicsit hibáztatja is magát, hogy még mindig nem volt képes megszokni, hogy itt máshogy mennek a dolgok, mint a városban. Közel sem úgy. Remélhetőleg idővel bele fog tanulni az itteni szerepbe, de most ez igen nehezen megy neki. Mivel Akheel nagyon ragaszkodik a dologhoz, elfogadja az erszényt. Learon nem kezdi el sorolni, hogy a lánynak miért is kéne rá haragudnia. Annyiban hagyja a dolgot. Nem akarja, hogy esetleg azzal, hogy elmondja, Akheel tényleg haragudjon rá. Learon mosolya most már őszinte és örömteli, mikor látja, hogy a lánynak tetszik a fakecske. Mikor megkapja az ölelést, szorosan magához karolja a lányt, és nagyot sóhajt. Kifújja magából a felesleges feszültséget, ami saját kombinálásából és felesleges túlgondolásából keletkezett.* ~Most már minden rendben van!~ *Egészen megtetszik neki a dolog az ötlet a kövekkel meg a kecske szemével kapcsolatban. Talán eleve úgy adta volna oda az ajándékot, ha lettek volna neki is ilyen csillogó dolgai. De Learon mindig is szegény volt, mint a templom egere, meg amúgy is inkább jószágra költötte volna a pénzt, ha ilyen köveket szerzett volna.*
-Persze! Örülnék neki! Azonban arra kérlek, azért kaptad ezt a kecskét, hogyha ránézel, mindig én jussak róla eszedbe! A kecskésember! *Vigyorodik el a szó hallatán. Még valamikor Akheel nevezte így el, de Learon nem bánja, örömmel viseli ezt a címet. Mikor vöröske elmondja, hogy ledőlne, Learon azonnal a sátor felé lép, és elhúzza a vászont, kinyitva ezzel otthonát.*
-Csak utánad! Biztos már fáradt vagy! *Ha Akheel bemegy, Learon is azonnal követi.*
*Igazán, most, hogy Learon kicsit jobban átlátja a törsz dolgait, már nem gondolja, hogy, hogy van értelme ennek a gyűrű dolognak. Kicsit hibáztatja is magát, hogy még mindig nem volt képes megszokni, hogy itt máshogy mennek a dolgok, mint a városban. Közel sem úgy. Remélhetőleg idővel bele fog tanulni az itteni szerepbe, de most ez igen nehezen megy neki. Mivel Akheel nagyon ragaszkodik a dologhoz, elfogadja az erszényt. Learon nem kezdi el sorolni, hogy a lánynak miért is kéne rá haragudnia. Annyiban hagyja a dolgot. Nem akarja, hogy esetleg azzal, hogy elmondja, Akheel tényleg haragudjon rá. Learon mosolya most már őszinte és örömteli, mikor látja, hogy a lánynak tetszik a fakecske. Mikor megkapja az ölelést, szorosan magához karolja a lányt, és nagyot sóhajt. Kifújja magából a felesleges feszültséget, ami saját kombinálásából és felesleges túlgondolásából keletkezett.* ~Most már minden rendben van!~ *Egészen megtetszik neki a dolog az ötlet a kövekkel meg a kecske szemével kapcsolatban. Talán eleve úgy adta volna oda az ajándékot, ha lettek volna neki is ilyen csillogó dolgai. De Learon mindig is szegény volt, mint a templom egere, meg amúgy is inkább jószágra költötte volna a pénzt, ha ilyen köveket szerzett volna.*
-Persze! Örülnék neki! Azonban arra kérlek, azért kaptad ezt a kecskét, hogyha ránézel, mindig én jussak róla eszedbe! A kecskésember! *Vigyorodik el a szó hallatán. Még valamikor Akheel nevezte így el, de Learon nem bánja, örömmel viseli ezt a címet. Mikor vöröske elmondja, hogy ledőlne, Learon azonnal a sátor felé lép, és elhúzza a vászont, kinyitva ezzel otthonát.*
-Csak utánad! Biztos már fáradt vagy! *Ha Akheel bemegy, Learon is azonnal követi.*
4052. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 19:21:23
Üzenet elküldve: 2015-01-18 19:21:23
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Gödörből Hrallhra fel, előre!//
- Választhattam, hogy a nyomohrnegyed Ahrtheniohban, avagy ez. És választottam. Olykohr nem lehetőség, hogy kellemesen is éhrezzük magunkat, de megintcsak: Kinek mi a kellemes?
*Bár ki tudja, idővel tán még el is küzdhetné magát addig, hogy kényelmesen élhessen. De ha el is érne odáig, utána mi van? Boldogan, amíg meg nem? Ez így nem hangzik valósnak, úgyhogy fölöslegesnek tartja ily módon fölöslegessé tenni magát. Közben a szendergő lányka is magához tér, és lassan-de-biztosan el is indulhatnak a hrallh felé. Odaérve egyből kikérdezik a csapatot, amire épp válaszolhatna is, ám úgy gondolja, hogy inkább maga a szenvedő alany indokolja meg szenvedésének okát. Azután meg legföljebb majd korrigálja, ha esetleg valami valótlant állít. De miért is tenné?
Ezen, és korábbi események közben relatív ütemenként tudattalanul vett levegőt az aktuális energiaellátás-szükséglete szerint avagy beszédhez szükségesen, emellett egyetlen szívdobbanást sem hagyott ki – szintén tudattalanul.*
A hozzászólás írója (Letrion Wandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 19:26:49
- Választhattam, hogy a nyomohrnegyed Ahrtheniohban, avagy ez. És választottam. Olykohr nem lehetőség, hogy kellemesen is éhrezzük magunkat, de megintcsak: Kinek mi a kellemes?
*Bár ki tudja, idővel tán még el is küzdhetné magát addig, hogy kényelmesen élhessen. De ha el is érne odáig, utána mi van? Boldogan, amíg meg nem? Ez így nem hangzik valósnak, úgyhogy fölöslegesnek tartja ily módon fölöslegessé tenni magát. Közben a szendergő lányka is magához tér, és lassan-de-biztosan el is indulhatnak a hrallh felé. Odaérve egyből kikérdezik a csapatot, amire épp válaszolhatna is, ám úgy gondolja, hogy inkább maga a szenvedő alany indokolja meg szenvedésének okát. Azután meg legföljebb majd korrigálja, ha esetleg valami valótlant állít. De miért is tenné?
Ezen, és korábbi események közben relatív ütemenként tudattalanul vett levegőt az aktuális energiaellátás-szükséglete szerint avagy beszédhez szükségesen, emellett egyetlen szívdobbanást sem hagyott ki – szintén tudattalanul.*
A hozzászólás írója (Letrion Wandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 19:26:49
4051. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 19:16:19
Üzenet elküldve: 2015-01-18 19:16:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Learon//
*Azt sejtette, hogy összetartó erővel bírnak a közös dolgok, mint az egyen tetoválás, egyenruha és a többi... De elég sokan vannak még a táborban, akikkel szívesen közösködne hasonló formában. Azt nem hiszi, hogy mostantól Waldran irányába elköteleződött, vagy fordítva. Kagan biztos nem komálná, ha valami hülye gyűrű miatt esetleg Akheel is meghülyülne és rokonát követné őhelyette.
Hát most már tényleg nem ért semmit, de az ékszereket tartalmazó szütyűt úgy ahogy van a pásztor kezébe nyomja.*
-Vedd csak el. Én nem értök hozzájuk. Talán vehetnél belőle egy szép kecskét, na!
*Biztatja a férfit és úgy tűnik be is válik a dolog, mert mintha meggondolná magát.*
-Hú, tényleg?
*Csillannak fel szemei. Ez ma már kétség kívül egy rendkívül különleges nap. Két kedves embertől is kap ajándékot és mindkettőt régen látta már.*
-Há' de mér' haragudnék?
*Kérdezi kicsit zavartan, miután átveszi a kecskét. Lassan annyi holmija lesz, hogy utánfutóval kell járjon, de ezt egy percig se bánja. Nagyon örül neki, hogy elhalmozzák szebbnél szebb dolgokkal. Mivel a kecskét nézegeti, ezért kicsit későn veszi észre, hogy Learon meg szeretné ölelni, de mikor kapcsol, akkor természetesen megöleli őt is.*
-Akkor... *Gondolkozik el egy pillanatra.* -Most nem haragszol? *Teszi fel még egyszer utoljára a kérdést, aztán akár túl is lendülhetnek ezen.*
-Figyu, figyu! Van egy csomó szép kövem, szerinted kettőt belehetek a szemébe?
*Mutatja a fakecskén, hogy mire gondolt. Szépen csilloghatna a szeme neki is!*
-Am' arra gondoltam ledő'nék bent. Jöszöl te is? Éjjel őrségben vótam.
*Azt sejtette, hogy összetartó erővel bírnak a közös dolgok, mint az egyen tetoválás, egyenruha és a többi... De elég sokan vannak még a táborban, akikkel szívesen közösködne hasonló formában. Azt nem hiszi, hogy mostantól Waldran irányába elköteleződött, vagy fordítva. Kagan biztos nem komálná, ha valami hülye gyűrű miatt esetleg Akheel is meghülyülne és rokonát követné őhelyette.
Hát most már tényleg nem ért semmit, de az ékszereket tartalmazó szütyűt úgy ahogy van a pásztor kezébe nyomja.*
-Vedd csak el. Én nem értök hozzájuk. Talán vehetnél belőle egy szép kecskét, na!
*Biztatja a férfit és úgy tűnik be is válik a dolog, mert mintha meggondolná magát.*
-Hú, tényleg?
*Csillannak fel szemei. Ez ma már kétség kívül egy rendkívül különleges nap. Két kedves embertől is kap ajándékot és mindkettőt régen látta már.*
-Há' de mér' haragudnék?
*Kérdezi kicsit zavartan, miután átveszi a kecskét. Lassan annyi holmija lesz, hogy utánfutóval kell járjon, de ezt egy percig se bánja. Nagyon örül neki, hogy elhalmozzák szebbnél szebb dolgokkal. Mivel a kecskét nézegeti, ezért kicsit későn veszi észre, hogy Learon meg szeretné ölelni, de mikor kapcsol, akkor természetesen megöleli őt is.*
-Akkor... *Gondolkozik el egy pillanatra.* -Most nem haragszol? *Teszi fel még egyszer utoljára a kérdést, aztán akár túl is lendülhetnek ezen.*
-Figyu, figyu! Van egy csomó szép kövem, szerinted kettőt belehetek a szemébe?
*Mutatja a fakecskén, hogy mire gondolt. Szépen csilloghatna a szeme neki is!*
-Am' arra gondoltam ledő'nék bent. Jöszöl te is? Éjjel őrségben vótam.
4050. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:50:13
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:50:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Akheel//
*Learon hatalmas, kikerekedett szemekkel bámul a lányra. Kezdi azt gondolni, hogy Akheelnek még csak fogalma sem volt arról, hogy az ugyanolyan gyűrű elkötelezettséget jelent. A pásztor idegességében megvakarja tarkóját, és bocsánatkérően néz a lányra.* ~Hogy is feltételeztem ilyet egy barbár törzs leányáról, hogy gyűrű meg miegymás! Főleg Akheelnél?~ *Gondolja át kicsit jobban a dolgot. A szavakból és az értetlenkedő vörös arcáról kiderül, hogy szó sem volt semmi választásról, meg ilyesfajta dolgokról. Csupán Learon látott rémeket.*
-Tudod mit Akheel? *Néz bele a szemébe mosolyogva.*
-Ne haragudj, hogy butaságokat beszéltem! *Mikor a medált nyújtja felé a lány, Learon visszautasítja azt.*
-Eszem ágában sincs elvenni a játékaidat, csak ha nagyon ragaszkodsz hozzá! *Learon nagyot sóhajt, próbálja kigondolni, hogyan is fordíthatja vissza a történteket, mielőtt összezavarta volna magát és a lányt is.*
-Dehogy haragszom! Vagyis... Rád nem haragszom, csak magamra! *Ezután Learon az erszényében kezd el kutatni, hogy megkeresse azt, amit ajándékul szánt a lánynak. Már mikor először lehetőse volt rá, a tűznél, akkor oda kellett volna adnia. De most bepótolja hibáját.*
-És, hogy lásd, mennyire nem haragszom, kapsz valamit! *Nyújtja át Akheelnak a kb. ökölnyi kis faragott kecskefigurát.*
-És cserébe azt kérem, hogy te se haragudj rám! *Ezzel ölelésre tárja karját, ha Akheel megengedi, akkor át is karolja őt.*
*Learon hatalmas, kikerekedett szemekkel bámul a lányra. Kezdi azt gondolni, hogy Akheelnek még csak fogalma sem volt arról, hogy az ugyanolyan gyűrű elkötelezettséget jelent. A pásztor idegességében megvakarja tarkóját, és bocsánatkérően néz a lányra.* ~Hogy is feltételeztem ilyet egy barbár törzs leányáról, hogy gyűrű meg miegymás! Főleg Akheelnél?~ *Gondolja át kicsit jobban a dolgot. A szavakból és az értetlenkedő vörös arcáról kiderül, hogy szó sem volt semmi választásról, meg ilyesfajta dolgokról. Csupán Learon látott rémeket.*
-Tudod mit Akheel? *Néz bele a szemébe mosolyogva.*
-Ne haragudj, hogy butaságokat beszéltem! *Mikor a medált nyújtja felé a lány, Learon visszautasítja azt.*
-Eszem ágában sincs elvenni a játékaidat, csak ha nagyon ragaszkodsz hozzá! *Learon nagyot sóhajt, próbálja kigondolni, hogyan is fordíthatja vissza a történteket, mielőtt összezavarta volna magát és a lányt is.*
-Dehogy haragszom! Vagyis... Rád nem haragszom, csak magamra! *Ezután Learon az erszényében kezd el kutatni, hogy megkeresse azt, amit ajándékul szánt a lánynak. Már mikor először lehetőse volt rá, a tűznél, akkor oda kellett volna adnia. De most bepótolja hibáját.*
-És, hogy lásd, mennyire nem haragszom, kapsz valamit! *Nyújtja át Akheelnak a kb. ökölnyi kis faragott kecskefigurát.*
-És cserébe azt kérem, hogy te se haragudj rám! *Ezzel ölelésre tárja karját, ha Akheel megengedi, akkor át is karolja őt.*
4049. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:37:29
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:37:29
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A tűznél - Kaff, majd Waldranék//
*Ő is biccent, de neki százalékosan jóval kevesebb kapacitását foglalja le a mozdulat, így képes még arra is, hogy ismét megveregesse Kaff könyökét.*
- Igen, egyiküknek meg kellett halnia. *nem kezd bele, hogy szerinte Kagan megakadályozhatta volna, ha időben kiér, vagy ha szétválasztja őket, és valamelyiket messzire zavarja.*
- Ugyan, semmiség. Bármikor. *mosolyodik el, aztán a tűz felé int.*
- Gyere, melák pajtás, a tűzhöz. Hideg ez a tél, hogy a fene enné meg.
*Visszatértükben még éppen látják a zivataros pofával távozó Learont, és Syoud, aki járatos némileg a lelki nyavalyák terén, aggódó képpel pislant a fickó után. Az idegen nőt a Gödörből kifeszegető páros is eltűnik a Nagycsarnok környékén, és egyre kevesebben maradnak a tűznél - egészen addig, míg Waldran vissza nem tér, és érdekes dolgokat nem kezd el mondani.*
- Azok kint vannak. *bök a háta mögé, a Kapu irányába, így kotnyeleskedve bele a beszélgetésbe.*
- Gondolom, a műhelyben.
A hozzászólás írója (Syoud Th'amer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 18:37:51
*Ő is biccent, de neki százalékosan jóval kevesebb kapacitását foglalja le a mozdulat, így képes még arra is, hogy ismét megveregesse Kaff könyökét.*
- Igen, egyiküknek meg kellett halnia. *nem kezd bele, hogy szerinte Kagan megakadályozhatta volna, ha időben kiér, vagy ha szétválasztja őket, és valamelyiket messzire zavarja.*
- Ugyan, semmiség. Bármikor. *mosolyodik el, aztán a tűz felé int.*
- Gyere, melák pajtás, a tűzhöz. Hideg ez a tél, hogy a fene enné meg.
*Visszatértükben még éppen látják a zivataros pofával távozó Learont, és Syoud, aki járatos némileg a lelki nyavalyák terén, aggódó képpel pislant a fickó után. Az idegen nőt a Gödörből kifeszegető páros is eltűnik a Nagycsarnok környékén, és egyre kevesebben maradnak a tűznél - egészen addig, míg Waldran vissza nem tér, és érdekes dolgokat nem kezd el mondani.*
- Azok kint vannak. *bök a háta mögé, a Kapu irányába, így kotnyeleskedve bele a beszélgetésbe.*
- Gondolom, a műhelyben.
A hozzászólás írója (Syoud Th'amer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 18:37:51
4048. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:27:55
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:27:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Hrallhra fel, előre! //
*Mintha csak kérdésére akarna válaszolni az élet, megelevenedik a Nagycsarnok terme. Az öreg sötételf, Xiltyn úr érkezik, aki egy megállapodás keretében tér vissza rokonaihoz.*
- Remek. Lovagjaim fognak kísérni, Xiltyn úr. *ha már lúd, legyen kövér, ha márt artheniori nemes, bánjanak vele akként.*
- Megmutatnád, mi van a zsákban? *őszinte kíváncsiság az, mi hajtja, mert ha ő lett volna Xiltyn helyébe, néhány kacatért nem tért volna vissza Amon Ruadhra. Viszont... a sötételfet szinte nincstelenül fogták el az erdőszélen.*
*Míg a válaszra vár, megérkeznek, kissé rendhagyó módon, a Kaiykoért küldött lovagok is, közöttük a meglehetősen törődött állapotú lánnyal.*
- Áh. A jómadarak. *így többes számban. Megvárja, míg a trió trónusa elé ér, közben rendezi saját gondolatait is, kizárva belőle a többi ügyet. Tekintete hol Kaiykon, hol Khanon állapodik meg, Letrion ezúttal kimarad a szórásból.*
- Kissé megviseltnek tűnik. *húzza össze végül a szemöldökét.*
- Meghagytam, hogy épségben. Mi történt? *szereti, ha parancsait végrehajtják, és ha korlátozással, feltételekkel utasít, akkor elvárja, hogy ezeket figyelembe vegyék. Most viszont ez elmaradt.*
*Mintha csak kérdésére akarna válaszolni az élet, megelevenedik a Nagycsarnok terme. Az öreg sötételf, Xiltyn úr érkezik, aki egy megállapodás keretében tér vissza rokonaihoz.*
- Remek. Lovagjaim fognak kísérni, Xiltyn úr. *ha már lúd, legyen kövér, ha márt artheniori nemes, bánjanak vele akként.*
- Megmutatnád, mi van a zsákban? *őszinte kíváncsiság az, mi hajtja, mert ha ő lett volna Xiltyn helyébe, néhány kacatért nem tért volna vissza Amon Ruadhra. Viszont... a sötételfet szinte nincstelenül fogták el az erdőszélen.*
*Míg a válaszra vár, megérkeznek, kissé rendhagyó módon, a Kaiykoért küldött lovagok is, közöttük a meglehetősen törődött állapotú lánnyal.*
- Áh. A jómadarak. *így többes számban. Megvárja, míg a trió trónusa elé ér, közben rendezi saját gondolatait is, kizárva belőle a többi ügyet. Tekintete hol Kaiykon, hol Khanon állapodik meg, Letrion ezúttal kimarad a szórásból.*
- Kissé megviseltnek tűnik. *húzza össze végül a szemöldökét.*
- Meghagytam, hogy épségben. Mi történt? *szereti, ha parancsait végrehajtják, és ha korlátozással, feltételekkel utasít, akkor elvárja, hogy ezeket figyelembe vegyék. Most viszont ez elmaradt.*
4047. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:13:59
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:13:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Learon//
*Akheel lepillant hüvelykujjára jó gyűrűjére, majd vissza Learonra. Igazából csomó minden mást is kapott: faragványokat, ékszereket, kristályokat... Szinte véletlen volt, hogy egy gyűrű is belekerült a csomagba. Nem, Akheel nem nagyon érti mi baja Learonnak az ő gyűrűjével és a lehető legértetlenebb arccal bámul rá kitartóan. Nem tudja mire megy ki a játék, de talán jobb kedve lesz a pásztornak, ha keres neki is egy gyűrűt! Míg amaz a kutyát simogatja, addig Akheel a szütyűben kotorászik, de pechére másik gyűrű nem akad a keze ügyébe, csak medálok.*
-Hát gyűrű az nincs másik. De nézda' itt ez a szép medál! Neköd adom!
*Nyújtja felé a kígyós amulettet reménykedve, hátha tényleg csak az a probléma, hogy ő kapott ajándékot, Learon meg nem.
Ám hamar kiderül, hogy valami egészen másról van szó. Valami olyasmiről, amire álmában sem gondolt volna Akheel. Egyrészt nem érti miért kellene bárkit választania. Másrészről nem tudja mire is kell kiválasztania azt a valakit.*
-Őőőő...
*Hátrál el pár lépést Learontól. Hát ezt most egyszerűen nem tudja megmagyarázni, hiszen neki fogalma sem volt ezekről a dolgokról. Nem tudatosult benne, hogy ölelkeztek, vagy kapott volna csókot, pláne nem a gyűrűvel összefüggésben. Kiég az agya ettől a sok sületlenségtől.*
-Szóval most haragszol?
*Próbálja meg megragadni a lényeget több kevesebb sikerrel, de látszik rajta, hogy még mindig nem igazán sikerült feltornáznia magát a helyzet magaslatára.*
~Férfiak. Sírba akarnak vinni!~
*Vakarja meg tarkóját míg a válaszra vár.
Sosem gondolta volna, hogy ilyen jellegű problémái lesznek az életben. Ő ennél jóval egyszerűbb, minthogy szándékosan ilyesmibe keveredjen. Életében egyszer választott, mikor eldöntötte, hogy melyik vezérhez csatlakozik.*
*Akheel lepillant hüvelykujjára jó gyűrűjére, majd vissza Learonra. Igazából csomó minden mást is kapott: faragványokat, ékszereket, kristályokat... Szinte véletlen volt, hogy egy gyűrű is belekerült a csomagba. Nem, Akheel nem nagyon érti mi baja Learonnak az ő gyűrűjével és a lehető legértetlenebb arccal bámul rá kitartóan. Nem tudja mire megy ki a játék, de talán jobb kedve lesz a pásztornak, ha keres neki is egy gyűrűt! Míg amaz a kutyát simogatja, addig Akheel a szütyűben kotorászik, de pechére másik gyűrű nem akad a keze ügyébe, csak medálok.*
-Hát gyűrű az nincs másik. De nézda' itt ez a szép medál! Neköd adom!
*Nyújtja felé a kígyós amulettet reménykedve, hátha tényleg csak az a probléma, hogy ő kapott ajándékot, Learon meg nem.
Ám hamar kiderül, hogy valami egészen másról van szó. Valami olyasmiről, amire álmában sem gondolt volna Akheel. Egyrészt nem érti miért kellene bárkit választania. Másrészről nem tudja mire is kell kiválasztania azt a valakit.*
-Őőőő...
*Hátrál el pár lépést Learontól. Hát ezt most egyszerűen nem tudja megmagyarázni, hiszen neki fogalma sem volt ezekről a dolgokról. Nem tudatosult benne, hogy ölelkeztek, vagy kapott volna csókot, pláne nem a gyűrűvel összefüggésben. Kiég az agya ettől a sok sületlenségtől.*
-Szóval most haragszol?
*Próbálja meg megragadni a lényeget több kevesebb sikerrel, de látszik rajta, hogy még mindig nem igazán sikerült feltornáznia magát a helyzet magaslatára.*
~Férfiak. Sírba akarnak vinni!~
*Vakarja meg tarkóját míg a válaszra vár.
Sosem gondolta volna, hogy ilyen jellegű problémái lesznek az életben. Ő ennél jóval egyszerűbb, minthogy szándékosan ilyesmibe keveredjen. Életében egyszer választott, mikor eldöntötte, hogy melyik vezérhez csatlakozik.*
4046. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:12:39
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:12:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
// Gödörből Hrallhra fel, előre! //
*A hideg lassan kijózanítja. Megrázza a fejét. A nyakába csorgó víz tolakodó nyirkossága hamar felrázza. Na meg persze a zöldszemű pokolfajzat közelsége. Őt küldték hát érte ezzel a másikkal itt? Ezek szerint a vádakat lemagyarázta magáról azzal a kígyó nyelvével.
Nehezen érti a kecskeszakállas férfi beszédét, de ha jól rakja össze, a vezér ismét maga elé kéreti.
Hideg fut végig a hátán.*
~Megvan hát az ítélet.~
*Valamiért nem bír szabadulni a gondolattól, hogy a legrosszabbra kell számítania. Bár az a legrosszabb is kegyesebb volna, mint hogy még egyszer visszaküldjék a Gödörbe. Nem. Soha többé. Ezt, mint sérthetetlen elvet szúrja le életútja krédójaként.
Nehezen mozdul a lába. Egy kicsit se vágyik vissza az elé a trónus elé, hogy újra meghurcolják, hazugnak, imposztornak és ki tudja még miknek bélyegezzék.
Egész életében igyekezett nem szem előtt lenni, inkább tűrni és elkerülni a bajt a békesség kedvéért. Kevésszer kényszerült rá, hogy kiálljon igaza mellett. Most viszont mintha őszinte szavait tipornák itt sáros csizmával. Felbolydítja a lelkét a vád. Talán legfőképp azért, mert nem érti.
Ez a parázs, ami csak nemrég kezdett el éledezni a mellkasa mélyén, egyre messzebb megy, s különös módon épp ez nyúl most Kaiyko hóna alá, s támogatja meg erővel.
Mély levegőt vesz és ha engedik, kivonja magát a két férfi segítsége alól. Egyenes derékkal fog szembenézni az elkövetkezendőkkel. Legalábbis most elég erőt érez hozzá.
Khanról igyekszik tudomást sem venni, hiába érzi magán a pillantását. Csak megfeszülő állkapcsa árulkodhat róla, hogy nagyon is nehezen tudná kizárni figyelméből a zsoldost.
A csarnokba lépve kihúzza magát, bár a szíve úgy zakatol, mint egy kismadáré.
A lelkiismerete tiszta. Nem hívja ki maga ellen senki rosszallását rátartisággal, de nem is hunyászkodik meg. Tekintete nyíltan pillant Thargarod urára, s csendben várja hogy elmondja, miként döntött a sorsa felől.*
*A hideg lassan kijózanítja. Megrázza a fejét. A nyakába csorgó víz tolakodó nyirkossága hamar felrázza. Na meg persze a zöldszemű pokolfajzat közelsége. Őt küldték hát érte ezzel a másikkal itt? Ezek szerint a vádakat lemagyarázta magáról azzal a kígyó nyelvével.
Nehezen érti a kecskeszakállas férfi beszédét, de ha jól rakja össze, a vezér ismét maga elé kéreti.
Hideg fut végig a hátán.*
~Megvan hát az ítélet.~
*Valamiért nem bír szabadulni a gondolattól, hogy a legrosszabbra kell számítania. Bár az a legrosszabb is kegyesebb volna, mint hogy még egyszer visszaküldjék a Gödörbe. Nem. Soha többé. Ezt, mint sérthetetlen elvet szúrja le életútja krédójaként.
Nehezen mozdul a lába. Egy kicsit se vágyik vissza az elé a trónus elé, hogy újra meghurcolják, hazugnak, imposztornak és ki tudja még miknek bélyegezzék.
Egész életében igyekezett nem szem előtt lenni, inkább tűrni és elkerülni a bajt a békesség kedvéért. Kevésszer kényszerült rá, hogy kiálljon igaza mellett. Most viszont mintha őszinte szavait tipornák itt sáros csizmával. Felbolydítja a lelkét a vád. Talán legfőképp azért, mert nem érti.
Ez a parázs, ami csak nemrég kezdett el éledezni a mellkasa mélyén, egyre messzebb megy, s különös módon épp ez nyúl most Kaiyko hóna alá, s támogatja meg erővel.
Mély levegőt vesz és ha engedik, kivonja magát a két férfi segítsége alól. Egyenes derékkal fog szembenézni az elkövetkezendőkkel. Legalábbis most elég erőt érez hozzá.
Khanról igyekszik tudomást sem venni, hiába érzi magán a pillantását. Csak megfeszülő állkapcsa árulkodhat róla, hogy nagyon is nehezen tudná kizárni figyelméből a zsoldost.
A csarnokba lépve kihúzza magát, bár a szíve úgy zakatol, mint egy kismadáré.
A lelkiismerete tiszta. Nem hívja ki maga ellen senki rosszallását rátartisággal, de nem is hunyászkodik meg. Tekintete nyíltan pillant Thargarod urára, s csendben várja hogy elmondja, miként döntött a sorsa felől.*
4045. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 17:50:32
Üzenet elküldve: 2015-01-18 17:50:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Gödörből fel, előre! //
*A test az elszenvedője, de nem forrása a gyengeségnek, ami képtelen erőt kölcsönözni Kaiykonak a folytatáshoz. Letrion gyakorlatias módon kezeli a helyzetet, nem helyezi magát feljebb annál, mint ami. Oka sem lehetne rá, hacsak nem viseltet érzékeny szívvel a szebbik nem felé, de Khan tapasztalatból tudja, hogy nem minden férfit marcangol ez az örökletes kórság. Csak épp, akkor mi az, ami őt magát arra ösztönzi, hogy gondját viselje az egyszer látott lovásznak? Számos alkalmat és még több szcenáriót végigjátszott fejben már azóta, hogy bebocsáttattak Thargarodba. Egyes konklúziók félelmesek, mások nevettetőek vagy elhanyagolható komolyságúak és van egy, aminek beismerésétől úgy tart, mint városi nemes a finánctól.
Az élet kerekének újabb fordulatát keserű mosollyal próbálja megédesíteni: az istállóban a fagy- vagy éhhalálra ítélt zsoldos egy új élet lehetőségét kapta, Kaiyko pedig talán ott veszítette el sajátját. Leguggol mellé, kezébe veszi a lány arcát. Szólítani próbálja, mielőtt más eszközhöz folyamodna.*
- Kaiyko, hallasz engem? Figyelj a hangunkra! Magunkkal viszünk a Nagycsarnokba. - *Elmond még néhány apró-feleslegesnek tűnő dolgot is, leginkább csak azért, hogy a lány tudatának adjon egy mankót amire rátámaszkodhat. Előbb kell belső jelenlétét visszakapnia, mielőtt talpra állíthatnák. Elvetélő ötletként porlad el Khanban a gondolat, hogy felnyalábolja a földről a lányt és két kezében vigye Kagan elé.
Nem siettet ő sem, s kimondatlanul hálás Letrionnak is ugyanezért, dacára annak, hogy a férfi csak a Kagan által elvártaknak megfelelően cselekszik.*
- Hogy keveredtél Amon Ruadhra, Letrion? Nem tűnsz olyanféle embernek, aki az ilyen tájékon kellemesen érezné magát. - *Kaiyko eszmélést segítendő, markába vesz némi havat a Gödör környékéről, azzal dörzsöli végig a lány arcát, nyakát és tarkóját, még talán ruhája alá is csúsztat egy keveset, ha a várt hatás nem jelentkezne korábban.
Így vagy úgy, de életet lehelnek a cserbenhagyó testrészekbe - szelleme még kap némi időt hozzá, hogy visszataláljon helyére amíg a Hrallba érnek. Támogatja (de nem egészében hordozva a járás terhét) Kaiykot, a Nagycsarnoknál már képesnek kell lennie megállni önerejét használva. Mert odabent nem csak lábainak teherbírására lesz szüksége.
Felelősséggel tartozik érte, ezt mondta korábban Kagan és mások előtt. Másodsorban szólt a kijelentés nekik, elsődlegesen saját elhatározásban erősítette meg magát. Szembe fog nézni, bármi szabaduljon is rá tettei nyomán. Egyetlen, élethosszig tartó sors felett is elegendő munka ellátni a rendelkezés jogát. Beléptük előtt fakó mosolyú arckifejezést emel Kaiykora.*
~ Visszaadom az életed. ~
*Azután már a Hrall nagyura várja őket.*
*A test az elszenvedője, de nem forrása a gyengeségnek, ami képtelen erőt kölcsönözni Kaiykonak a folytatáshoz. Letrion gyakorlatias módon kezeli a helyzetet, nem helyezi magát feljebb annál, mint ami. Oka sem lehetne rá, hacsak nem viseltet érzékeny szívvel a szebbik nem felé, de Khan tapasztalatból tudja, hogy nem minden férfit marcangol ez az örökletes kórság. Csak épp, akkor mi az, ami őt magát arra ösztönzi, hogy gondját viselje az egyszer látott lovásznak? Számos alkalmat és még több szcenáriót végigjátszott fejben már azóta, hogy bebocsáttattak Thargarodba. Egyes konklúziók félelmesek, mások nevettetőek vagy elhanyagolható komolyságúak és van egy, aminek beismerésétől úgy tart, mint városi nemes a finánctól.
Az élet kerekének újabb fordulatát keserű mosollyal próbálja megédesíteni: az istállóban a fagy- vagy éhhalálra ítélt zsoldos egy új élet lehetőségét kapta, Kaiyko pedig talán ott veszítette el sajátját. Leguggol mellé, kezébe veszi a lány arcát. Szólítani próbálja, mielőtt más eszközhöz folyamodna.*
- Kaiyko, hallasz engem? Figyelj a hangunkra! Magunkkal viszünk a Nagycsarnokba. - *Elmond még néhány apró-feleslegesnek tűnő dolgot is, leginkább csak azért, hogy a lány tudatának adjon egy mankót amire rátámaszkodhat. Előbb kell belső jelenlétét visszakapnia, mielőtt talpra állíthatnák. Elvetélő ötletként porlad el Khanban a gondolat, hogy felnyalábolja a földről a lányt és két kezében vigye Kagan elé.
Nem siettet ő sem, s kimondatlanul hálás Letrionnak is ugyanezért, dacára annak, hogy a férfi csak a Kagan által elvártaknak megfelelően cselekszik.*
- Hogy keveredtél Amon Ruadhra, Letrion? Nem tűnsz olyanféle embernek, aki az ilyen tájékon kellemesen érezné magát. - *Kaiyko eszmélést segítendő, markába vesz némi havat a Gödör környékéről, azzal dörzsöli végig a lány arcát, nyakát és tarkóját, még talán ruhája alá is csúsztat egy keveset, ha a várt hatás nem jelentkezne korábban.
Így vagy úgy, de életet lehelnek a cserbenhagyó testrészekbe - szelleme még kap némi időt hozzá, hogy visszataláljon helyére amíg a Hrallba érnek. Támogatja (de nem egészében hordozva a járás terhét) Kaiykot, a Nagycsarnoknál már képesnek kell lennie megállni önerejét használva. Mert odabent nem csak lábainak teherbírására lesz szüksége.
Felelősséggel tartozik érte, ezt mondta korábban Kagan és mások előtt. Másodsorban szólt a kijelentés nekik, elsődlegesen saját elhatározásban erősítette meg magát. Szembe fog nézni, bármi szabaduljon is rá tettei nyomán. Egyetlen, élethosszig tartó sors felett is elegendő munka ellátni a rendelkezés jogát. Beléptük előtt fakó mosolyú arckifejezést emel Kaiykora.*
~ Visszaadom az életed. ~
*Azután már a Hrall nagyura várja őket.*
4044. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 17:46:20
Üzenet elküldve: 2015-01-18 17:46:20
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A tűznél//
*Miután Janemita kijelentette, hogy nincs szükségre másra, a férfi magára hagyja. Hadd munkálkodjon, ha szerencséjük van, még az indulásra készen lesz az a köpeny. Bár vajmi kevés fogalma van arról, hogy egyáltalán használható lesz-e. Mindenesetre a pergamenen jól festett, legfeljebb pedig jó sok aranyért eladják egy bolondnak.
Eközben észre se vette, hogy megérkezett a tábortűzhöz. Ha már megérkezett, akkor körbenéz, hogy itt van-e még a keresett személy. Szerencséjére igen, ezért nem is húzza az időt.*
- Téged kerestelek, Gabrien. Együtt indulunk útra. *Közli az aktuális szituációt és megáll a lovag közelében, hogy ne kelljen átkiabálnia a megannyi beszélgető társát. Eközben hirtelen elfelejti, hogy mit akart pontosan, de hamar feltalálja magát.*
- Van még két lovagtársad, ugye...? *Lógva hagyja a kérdést, arra a válaszra várva, hogy vajon hol lehetnek. Csapatuk ötödik tagja, Harath, az imént míg itt volt, de mire üdvözölhette volna - márpedig szándékában volt - eltűnt. Viszont nem mehetett messzire, majd utoléri. Elvégre egyesével is beszélgethet velük, még hátra van a teljes nap. Azért a praktikusság kedvéért megvárja, hogy Gabrien válaszoljon, hátha a közelben vannak a társai, és csak azután hívja félre.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 17:48:38
*Miután Janemita kijelentette, hogy nincs szükségre másra, a férfi magára hagyja. Hadd munkálkodjon, ha szerencséjük van, még az indulásra készen lesz az a köpeny. Bár vajmi kevés fogalma van arról, hogy egyáltalán használható lesz-e. Mindenesetre a pergamenen jól festett, legfeljebb pedig jó sok aranyért eladják egy bolondnak.
Eközben észre se vette, hogy megérkezett a tábortűzhöz. Ha már megérkezett, akkor körbenéz, hogy itt van-e még a keresett személy. Szerencséjére igen, ezért nem is húzza az időt.*
- Téged kerestelek, Gabrien. Együtt indulunk útra. *Közli az aktuális szituációt és megáll a lovag közelében, hogy ne kelljen átkiabálnia a megannyi beszélgető társát. Eközben hirtelen elfelejti, hogy mit akart pontosan, de hamar feltalálja magát.*
- Van még két lovagtársad, ugye...? *Lógva hagyja a kérdést, arra a válaszra várva, hogy vajon hol lehetnek. Csapatuk ötödik tagja, Harath, az imént míg itt volt, de mire üdvözölhette volna - márpedig szándékában volt - eltűnt. Viszont nem mehetett messzire, majd utoléri. Elvégre egyesével is beszélgethet velük, még hátra van a teljes nap. Azért a praktikusság kedvéért megvárja, hogy Gabrien válaszoljon, hátha a közelben vannak a társai, és csak azután hívja félre.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 17:48:38
4043. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 16:53:32
Üzenet elküldve: 2015-01-18 16:53:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Hrallhból ki, tűzhöz!//
* Mivel Kagan válasza pozitív, így apró biccentéssel távozik a Nagycsarnokból, s tekintete nem kerüli el a tüzet sem. Persze nem egyszerűen a tüzet bámulja, annál inkább a körülötte lévőket. Gyorsan végigfut az ott lévőkön a szemével, majd mikor úgy tűnik neki, hogy nincsenek idegenek ott (vagy csak nem sokan), akkor elindul a tűz felé. Köszön az ott lévőknek - mivel néhányukkal ma még nem is találkozott talán, majd leül egy a közelben található ülőalkalmatosságra, bármi legyen is az. Mer egy szép nagy adagot az üstből (?), majd elkezdi enni és hallgatja a beszélgetéseket.
Kicsit még meg is lepődik azon, hogy nem lát annyi új arcot most. Van az az idős asszony és... talán más nincs is, akit ne látott volna még legalább egyszer. *
~ Na, de biztosan most is ott várakoznak a kapuban vagy öten... ~
* Mivel Kagan válasza pozitív, így apró biccentéssel távozik a Nagycsarnokból, s tekintete nem kerüli el a tüzet sem. Persze nem egyszerűen a tüzet bámulja, annál inkább a körülötte lévőket. Gyorsan végigfut az ott lévőkön a szemével, majd mikor úgy tűnik neki, hogy nincsenek idegenek ott (vagy csak nem sokan), akkor elindul a tűz felé. Köszön az ott lévőknek - mivel néhányukkal ma még nem is találkozott talán, majd leül egy a közelben található ülőalkalmatosságra, bármi legyen is az. Mer egy szép nagy adagot az üstből (?), majd elkezdi enni és hallgatja a beszélgetéseket.
Kicsit még meg is lepődik azon, hogy nem lát annyi új arcot most. Van az az idős asszony és... talán más nincs is, akit ne látott volna még legalább egyszer. *
~ Na, de biztosan most is ott várakoznak a kapuban vagy öten... ~
4042. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 16:12:17
Üzenet elküldve: 2015-01-18 16:12:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Akheel//
*Learont azonnal megzavarja Akheel zavarodottsága. Úgyhogy próbál egy pillanatra másfelé figyelni, nem a vöröske szemébe. Rossz tulajdonság ez, de most eltekint ettől.*
-Láttam, hogy kaptál egy gyűrűt! *Mutat a lány kezére, amin feltehetőleg még mindig ott van az ajándék.*
-Nos, ez egy olyan dolog, amitől nem nagyon tudok eltekinteni! *Nyögdécseli ki a szavakat, remélve, hogy nem neki kell kimondani, amit valójában akar, hanem Akheel fogja. Reménykedik benne, hogy a lány rögtön elkezdi tagadni, hogy megkérték a kezét, de erre valószínűleg sosem fog sor kerülni, és ha valóban nem kerül, akkor Learon folytatja, miközben kutyája bundájában kezd el matatni, valamint az állatot kezdi el nézni, miközben mosolyog. Nem olyan igazi mosoly ez, csak valami erőltetett, gyenge arckifejezés.*
-Tudod, én nem haragszom, ha azt a harcost választod helyettem! *Megvakarja a fejét, megcsóválja, majd rögtön rávágja.*
-Még hogy nem? Beszélek hülyeségeket! Dehogynem haragszom érte! Láttam, ahogy ölelkeztetek is, miután megkaptad a gyűrűt, meg láttam a csókot is!
*Habár, az nem volt igazi csók, csak egy homlok puszi, de jelképezte az igazit. Abban a pillanatban. Vagyis, Learon ezt gondolja, és mély szomorúsággal tölti el. Valójában azalatt a pár perces gondolkodás alatt jött rá, hogy semmi más nem tartja itt a táborban a lányon kívül. Ő jelenti Learonnak itt, a falakon belül az életet...*
*Learont azonnal megzavarja Akheel zavarodottsága. Úgyhogy próbál egy pillanatra másfelé figyelni, nem a vöröske szemébe. Rossz tulajdonság ez, de most eltekint ettől.*
-Láttam, hogy kaptál egy gyűrűt! *Mutat a lány kezére, amin feltehetőleg még mindig ott van az ajándék.*
-Nos, ez egy olyan dolog, amitől nem nagyon tudok eltekinteni! *Nyögdécseli ki a szavakat, remélve, hogy nem neki kell kimondani, amit valójában akar, hanem Akheel fogja. Reménykedik benne, hogy a lány rögtön elkezdi tagadni, hogy megkérték a kezét, de erre valószínűleg sosem fog sor kerülni, és ha valóban nem kerül, akkor Learon folytatja, miközben kutyája bundájában kezd el matatni, valamint az állatot kezdi el nézni, miközben mosolyog. Nem olyan igazi mosoly ez, csak valami erőltetett, gyenge arckifejezés.*
-Tudod, én nem haragszom, ha azt a harcost választod helyettem! *Megvakarja a fejét, megcsóválja, majd rögtön rávágja.*
-Még hogy nem? Beszélek hülyeségeket! Dehogynem haragszom érte! Láttam, ahogy ölelkeztetek is, miután megkaptad a gyűrűt, meg láttam a csókot is!
*Habár, az nem volt igazi csók, csak egy homlok puszi, de jelképezte az igazit. Abban a pillanatban. Vagyis, Learon ezt gondolja, és mély szomorúsággal tölti el. Valójában azalatt a pár perces gondolkodás alatt jött rá, hogy semmi más nem tartja itt a táborban a lányon kívül. Ő jelenti Learonnak itt, a falakon belül az életet...*
4041. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-18 16:09:27
Üzenet elküldve: 2015-01-18 16:09:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Waldran sátra//
*Szemöldökét ráncolva nézegeti a megcsonkított medvebőrt, a rajzot, az egymást fedő tollfüzéreket, körben gondolkozik. A nagy, acélos keménységű tollakkal nem lesz annyira sok munka már, mint a picikék rögzítésével, amit tű nélkül nem tudja még, hogy fog megoldani, de ez még mindig a jövő problémája.
A már elkészült füzéreket a bőrre helyezi, hogy lássa, mindenhol van átfedés, elég hosszúak-e és hogy mennyit kell még készíteni belőlük.
Amikor Waldran bebújik, rávillannak a kék szemek, de rögtön vissza is térnek a bőr és tollak alkotta, többek között a papíroson lévő ábrához hasonlító szétterített köpenyszerűségre.*
-Jó lesz... *Felel lassan, majd a maradék tollakhoz lép.* -Nem kell más... de már tudom, honnan szerzek tűt.
*Ezután csinál még pár füzért a tollakból, majd azt is a bőrre teszi. Gondolatai közben a tollak fedése és a tűkérdés között ingáznak.
Ha nincs valami raktár mélyén egy elfekvőben, akkor a gyógyítói sátorban lennie kell, hisz a harcos népeknél gyakran előfordul, hogy itt ott felvágják őket, azokat a sérüléseket pedig össze kell varrni. Alsó ajkába harap, hisz az a tű hiába felel meg e célnak, arra tartják, hogy életeket mentsenek vele.
Minden esetre, először a raktárt keresi majd fel, hátha talál ott néhány hasznos holmit, ami megkönnyíti a továbbhaladást.*
*Szemöldökét ráncolva nézegeti a megcsonkított medvebőrt, a rajzot, az egymást fedő tollfüzéreket, körben gondolkozik. A nagy, acélos keménységű tollakkal nem lesz annyira sok munka már, mint a picikék rögzítésével, amit tű nélkül nem tudja még, hogy fog megoldani, de ez még mindig a jövő problémája.
A már elkészült füzéreket a bőrre helyezi, hogy lássa, mindenhol van átfedés, elég hosszúak-e és hogy mennyit kell még készíteni belőlük.
Amikor Waldran bebújik, rávillannak a kék szemek, de rögtön vissza is térnek a bőr és tollak alkotta, többek között a papíroson lévő ábrához hasonlító szétterített köpenyszerűségre.*
-Jó lesz... *Felel lassan, majd a maradék tollakhoz lép.* -Nem kell más... de már tudom, honnan szerzek tűt.
*Ezután csinál még pár füzért a tollakból, majd azt is a bőrre teszi. Gondolatai közben a tollak fedése és a tűkérdés között ingáznak.
Ha nincs valami raktár mélyén egy elfekvőben, akkor a gyógyítói sátorban lennie kell, hisz a harcos népeknél gyakran előfordul, hogy itt ott felvágják őket, azokat a sérüléseket pedig össze kell varrni. Alsó ajkába harap, hisz az a tű hiába felel meg e célnak, arra tartják, hogy életeket mentsenek vele.
Minden esetre, először a raktárt keresi majd fel, hátha talál ott néhány hasznos holmit, ami megkönnyíti a továbbhaladást.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094