Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 38 (741. - 760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
760. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-03 19:32:00
Üzenet elküldve: 2014-04-03 19:32:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
// A tűznél //
*Csak egy személy van, kinek jelenlétében képes elveszíteni önuralmát, s kibuknak helyén nem való szavak száján. Igaz most is itt ül, de ez a helyzet azért más, mint mikor hosszú idő telt el viszontlátásukig. Így most legyűri magában, s ekképp álcája megmarad, hiszen mindig is így élt. Még gyerekként kénytelen volt elvegyülni, nem felhívni magára a figyelmet, ha jót akart magának.
Egy szó, mint száz, most is beleolvad az egyre gyűlő közönség soraiba, s csak szeme villan olykor hol a mágus, hol Isu, hol pedig Kagan felé, ahogy a beszéd fonalát követi. Eközben azért előkerül egy kis ág, amit késével farigcsálni kezd, a háncsokat a tűzbe sercintve szórakoztatja magát. Közben eltökéli, azt a Krenkataur (vagy miféle) barlangot megnézi magának. Akár Zrekil Losef expedíciójában, s talán ez lehet az "ára" a Hóhajú pártfogásának. A varázslásra összepréseli száját, és úgy koncentrál. De nem érez semmit, csak a hadonászásfélét látja. Viszont jó híreket nyernek vele, bebizonyosodik hát: Isurii Thargodar a Hold leánya.*
~És életem Holdja~
*És ha jobban belegondol, a vezérre ugrik komorodó tekintete*
~És életem Alkonya, ha rossz passzban kapom el.~
*Hiszen beszélni kívánt vele, azért is telepedett le a tűznél korábban. De túl nagy a nyüzsgés körülötte, így nem tudja mikor válthat majd szót vele. Újra a tűzbe bámul, és visszatér a farigcsáláshoz elrévedve.
A lángok narancs vörös hullámzása megnyugtatja és egy idő után elrepíti valahova. A tűz mindig is a törzs közösségi életének, szakrális gerincének magja volt. Lételemük, elengedhetetlen része az egésznek, tárgyalásnak, tanácskozásnak, szórakozásnak, szertartásoknak. Így hullámzó hatalmánál fogva eshet meg, hogy belép egy másik világba nyitott opálos szemmel.
Mintha kívülről szemlélődne, kiszakadva önnönmagából, harmadik személyként tekintve le fentről a társaságra. És egyszer csak hangot vél hallani fejében. Mintha a Szellemjáró hangján szólnának hozzá, a tűz fölött felszálló rezgő-hullámzó meleg levegőből képzett vibráló farkast formáló képében. Képzeletben hátrahőköl, úgy teszi fel kérdését egy idő után karcos, bizonytalan hangon.*
~Farkasszellem? Miért tisztelsz meg engem?~
*Hildi fellocsolása ekképp semmiféle reakciót nem vált ki belőle, ahogy tulajdonképpen semmi más sem készteti rá. Kezében megáll kése, a faragott bot sem mozdul, csak ül révedező tekintettel a tűzbe bámulva. Testben jelen van köztük, de lélekben máshol jár.*
*Csak egy személy van, kinek jelenlétében képes elveszíteni önuralmát, s kibuknak helyén nem való szavak száján. Igaz most is itt ül, de ez a helyzet azért más, mint mikor hosszú idő telt el viszontlátásukig. Így most legyűri magában, s ekképp álcája megmarad, hiszen mindig is így élt. Még gyerekként kénytelen volt elvegyülni, nem felhívni magára a figyelmet, ha jót akart magának.
Egy szó, mint száz, most is beleolvad az egyre gyűlő közönség soraiba, s csak szeme villan olykor hol a mágus, hol Isu, hol pedig Kagan felé, ahogy a beszéd fonalát követi. Eközben azért előkerül egy kis ág, amit késével farigcsálni kezd, a háncsokat a tűzbe sercintve szórakoztatja magát. Közben eltökéli, azt a Krenkataur (vagy miféle) barlangot megnézi magának. Akár Zrekil Losef expedíciójában, s talán ez lehet az "ára" a Hóhajú pártfogásának. A varázslásra összepréseli száját, és úgy koncentrál. De nem érez semmit, csak a hadonászásfélét látja. Viszont jó híreket nyernek vele, bebizonyosodik hát: Isurii Thargodar a Hold leánya.*
~És életem Holdja~
*És ha jobban belegondol, a vezérre ugrik komorodó tekintete*
~És életem Alkonya, ha rossz passzban kapom el.~
*Hiszen beszélni kívánt vele, azért is telepedett le a tűznél korábban. De túl nagy a nyüzsgés körülötte, így nem tudja mikor válthat majd szót vele. Újra a tűzbe bámul, és visszatér a farigcsáláshoz elrévedve.
A lángok narancs vörös hullámzása megnyugtatja és egy idő után elrepíti valahova. A tűz mindig is a törzs közösségi életének, szakrális gerincének magja volt. Lételemük, elengedhetetlen része az egésznek, tárgyalásnak, tanácskozásnak, szórakozásnak, szertartásoknak. Így hullámzó hatalmánál fogva eshet meg, hogy belép egy másik világba nyitott opálos szemmel.
Mintha kívülről szemlélődne, kiszakadva önnönmagából, harmadik személyként tekintve le fentről a társaságra. És egyszer csak hangot vél hallani fejében. Mintha a Szellemjáró hangján szólnának hozzá, a tűz fölött felszálló rezgő-hullámzó meleg levegőből képzett vibráló farkast formáló képében. Képzeletben hátrahőköl, úgy teszi fel kérdését egy idő után karcos, bizonytalan hangon.*
~Farkasszellem? Miért tisztelsz meg engem?~
*Hildi fellocsolása ekképp semmiféle reakciót nem vált ki belőle, ahogy tulajdonképpen semmi más sem készteti rá. Kezében megáll kése, a faragott bot sem mozdul, csak ül révedező tekintettel a tűzbe bámulva. Testben jelen van köztük, de lélekben máshol jár.*
759. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-03 17:46:00
Üzenet elküldve: 2014-04-03 17:46:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// A tűznél //
*Mivel Nathaira számára tökéletesen érdektelen témának minősül bármi, aminek köze van a varázsláshoz, szemfényvesztéshez, vagy mágiához, legkevésbé sem figyel a társalgásra, mely Kagan és a tokás gnóm között zajlik le. Az még csak-csak megüti a fülét, hogy a fehér hajó nő állítólag a Hold szellemének kegyeltje, de mivel ő maga sosem hitt az ilyesmiben, csak megvonja a vállát gondolatban.
~Ha ők úgy hiszik, ám legyen...~ és nagyjából ennyivel le is rendezi magában a kérdést. Számára a sámánok, meg az effélék sosem képviseltek semmi olyasmit, amit tisztelnie vagy félnie kellene. Igazság szerint kissé érthetetlen is számára az a fajta tekintély, amit képviselnek, fogalma sincs arról, mitől különbek ezek bárki másnál. Tapasztalatból tudja, ha beléjük mártják a hideg acélt, ők is ugyanúgy meghalnak, mint a többi.
~Hol vannak akkor a szellemek amiket annyira tisztelnek?~ gondolja kaján kárörvendéssel. Persze a törzsi élet szerves részét képezi ez a misztikum, mely a sámánokat, szellemlátókat, meg más ilyen szemfényvesztő egyéneket körüllengi, azonban Nathaira számára mindez a világon semmit sem jelent. Inkább csak elfogadja a dolgot, jobb híján, és aki ilyesmiben akar hinni, hát részéről a fene se bánja.
Egyszer csak a nevét hallja a vezér szájából, s azt is, hogy újabb feladatot kap, no meg nem mellékesen engedélyt is, arra, hogy végre harapjon valamit. Persze ettől még nem tudja, miként és hogyan is tehetné ezt, hiszen az ebéd szemmel láthatóan még távolról sincs készen, a Kramlaf nevű is még csak most nyúzza a nyulakat. Úgy dönt végül, hogy tulajdonképpen ha már eddig kibírta, kibírja még egy kicsit.*
-Megyek.*válaszol Kagan felé biccentve, majd eképpen is tesz. Felveszi a lándzsáját maga mellől, majd elindul a folyó felé. Arra azért még emlékszik, merre van. Persze azt nem tudhatja, hogy az említett személy a folyónak mely részére ment, de úgy van vele, hogy Xomorrékat is megtalálta, majd csak előkerül valahol ez a "szellemjáró" is.*
//A folyónál, szellemjárót keresve//
*Miután elhagyta a tábort, egyenesen a folyóhoz megy, s annak folyásirányát követi -mivel nem tudhatja, melyik irányba is ment Leandana, számára ez tetszik logikusnak-, de nem kapkodja el a dolgot. Ráérősen sétál, mint legutóbb is, aztán ha elég nagy távot megtett, s mégsem bukkan rá a nőre, akkor majd visszafordul és a másik irányba is megpróbálja. A folyó partján halad végig, s szemével kutatja a környező területet, hátha újra szerencséje lesz, s nem tart oly soká ez a keresgélés.*
*Mivel Nathaira számára tökéletesen érdektelen témának minősül bármi, aminek köze van a varázsláshoz, szemfényvesztéshez, vagy mágiához, legkevésbé sem figyel a társalgásra, mely Kagan és a tokás gnóm között zajlik le. Az még csak-csak megüti a fülét, hogy a fehér hajó nő állítólag a Hold szellemének kegyeltje, de mivel ő maga sosem hitt az ilyesmiben, csak megvonja a vállát gondolatban.
~Ha ők úgy hiszik, ám legyen...~ és nagyjából ennyivel le is rendezi magában a kérdést. Számára a sámánok, meg az effélék sosem képviseltek semmi olyasmit, amit tisztelnie vagy félnie kellene. Igazság szerint kissé érthetetlen is számára az a fajta tekintély, amit képviselnek, fogalma sincs arról, mitől különbek ezek bárki másnál. Tapasztalatból tudja, ha beléjük mártják a hideg acélt, ők is ugyanúgy meghalnak, mint a többi.
~Hol vannak akkor a szellemek amiket annyira tisztelnek?~ gondolja kaján kárörvendéssel. Persze a törzsi élet szerves részét képezi ez a misztikum, mely a sámánokat, szellemlátókat, meg más ilyen szemfényvesztő egyéneket körüllengi, azonban Nathaira számára mindez a világon semmit sem jelent. Inkább csak elfogadja a dolgot, jobb híján, és aki ilyesmiben akar hinni, hát részéről a fene se bánja.
Egyszer csak a nevét hallja a vezér szájából, s azt is, hogy újabb feladatot kap, no meg nem mellékesen engedélyt is, arra, hogy végre harapjon valamit. Persze ettől még nem tudja, miként és hogyan is tehetné ezt, hiszen az ebéd szemmel láthatóan még távolról sincs készen, a Kramlaf nevű is még csak most nyúzza a nyulakat. Úgy dönt végül, hogy tulajdonképpen ha már eddig kibírta, kibírja még egy kicsit.*
-Megyek.*válaszol Kagan felé biccentve, majd eképpen is tesz. Felveszi a lándzsáját maga mellől, majd elindul a folyó felé. Arra azért még emlékszik, merre van. Persze azt nem tudhatja, hogy az említett személy a folyónak mely részére ment, de úgy van vele, hogy Xomorrékat is megtalálta, majd csak előkerül valahol ez a "szellemjáró" is.*
//A folyónál, szellemjárót keresve//
*Miután elhagyta a tábort, egyenesen a folyóhoz megy, s annak folyásirányát követi -mivel nem tudhatja, melyik irányba is ment Leandana, számára ez tetszik logikusnak-, de nem kapkodja el a dolgot. Ráérősen sétál, mint legutóbb is, aztán ha elég nagy távot megtett, s mégsem bukkan rá a nőre, akkor majd visszafordul és a másik irányba is megpróbálja. A folyó partján halad végig, s szemével kutatja a környező területet, hátha újra szerencséje lesz, s nem tart oly soká ez a keresgélés.*
758. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-03 16:50:04
Üzenet elküldve: 2014-04-03 16:50:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// A tűznél //
*Isurii szavait csak kurta biccentéssel erősíti meg, anyjuk egész egyszerűen a Szellemek áldásának látta a lányt, és Kagant is arra nevelte, hogy így lássa. Kagan testvérei (édes, fél- és mostoharokonsága) már idősebbek voltak, kevésbé hajlottak anyjuk szavára e téren; egyik kisebbik bátyja elfajzásában nem átallotta volna Isuriit az orkoknak dobni harácsul.*
~ Ki is engedtem a beled, kutya! ~ *villan meg a szeme csendes derűvel, ahogy meglehetősen rühellt férfitestvérének dicstelen, fájdalmas és mocskos halálára gondol.*
- Nathaira... menj, egyél valamit, aztán keresd meg nekem Leandana Kagantalt, a Szellemjárót. Valahol a folyóparton lehet... igyekezz!
*A gnóm kívánsága kelti fel újra figyelmét, és fordítja tekintetét a kis köpcös felé.*
- Hmm. *szorítja össze száját kelletlenül, majd rövid vacillálás után bólint.*
- Legyen hát. *adja meg a hozzájárulást, aztán rájön, mennyire elvi volt ez mindkettejük részéről. Ha Zrekil Losef nem mondja, hogy varázsolni fog, Kagan csak némi halandzsának és mutogatásnak nézte volna a dolgot és minden bizonnyal betudja gnóm furcsaságnak, hiszen jelen mágiának általa is érzékelhető hatása nem volt.*
- Ez igen jó hír, Zrekil garabonciás. *amit eddig sejtettek, az immár bizonyosság; most már csak terveket kell szőni a kihasználására.*
*Hirtelen dermed meg, ahogy megcsapja orrát a félelem és rettegés szaga, ami azért igencsak nagy fegyvertény, hiszen itt, nem messze a karámtól, a húsfeldolgozótól és a nyulakat nyúzó Kramlaftól bármi ilyesmit megérezni több, mint tehetség. Értetlen pillantást vet a ziháló Hildire, aki láthatóan a szagok és izzadtság tábori forrása lett egyben, de a lány nem ér annyit, hogy túl sokat foglalkozzon a kérdéssel, még ha szöget is üt fejébe a gondolat: ennek meg mi baja?*
- No, tágulj innen. *mordul végül, jobb ötlet híján a lányra.*
- Igyál, és kezdj magaddal valamit, aztán hozz frissítőket, mézsört meg kumiszt a vendégünknek, meg nekünk is. *eleget lógerolt már munka nélkül Brynhild is, most már ideje dolgoznia. Hangja egészen barátságos, főleg Zrekil miatt, és ezúttal fizikai metakommunikációval sem segít rá a gyors utasításkövetésre. Ekkor ér oda Xomorr, és teszi, amit tesz, valamilyen sikerrel - talán megoldódik a gond egy része.*
- No! Azért a frissítőket csak hozzad! *erősíti meg korábbi parancsát, mert biza Xomorr akciója Kagan szomját nem befolyásolta jelentősen.*
- Na. Fene se tudja, mit kezdjek ezzel a lánnyal. Nem való neki a tábori élet. *vet egy lapos, számító pillantást Zrekil Losefre.*
- Mondád, nálatok nem dívik a rabszolgaság, de Brynhildet mégsem ereszthetem szélnek?! Látád, miféle - nem tudok elképzelni senkit, ki aranyat adna érte, vagy eltartaná. Én is szinte csak szívjóságból tartom itt. *ez már annyira képmutató, hogy abba is hagyja; egyszerűen csak elöntötte a vágy, hogy megoldja ezt a problémát.*
- No de hadd kérdezzek még valamit, Zrekil Losef. Ha törzsem néhány tagja a varázslók útját választaná, lennél e patrónusuk és vezetőjük, képviselnéd e törzsünk kérését ama Főgarabonciás előtt, kit mesteredként tisztelsz?
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.03 17:01:35
*Isurii szavait csak kurta biccentéssel erősíti meg, anyjuk egész egyszerűen a Szellemek áldásának látta a lányt, és Kagant is arra nevelte, hogy így lássa. Kagan testvérei (édes, fél- és mostoharokonsága) már idősebbek voltak, kevésbé hajlottak anyjuk szavára e téren; egyik kisebbik bátyja elfajzásában nem átallotta volna Isuriit az orkoknak dobni harácsul.*
~ Ki is engedtem a beled, kutya! ~ *villan meg a szeme csendes derűvel, ahogy meglehetősen rühellt férfitestvérének dicstelen, fájdalmas és mocskos halálára gondol.*
- Nathaira... menj, egyél valamit, aztán keresd meg nekem Leandana Kagantalt, a Szellemjárót. Valahol a folyóparton lehet... igyekezz!
*A gnóm kívánsága kelti fel újra figyelmét, és fordítja tekintetét a kis köpcös felé.*
- Hmm. *szorítja össze száját kelletlenül, majd rövid vacillálás után bólint.*
- Legyen hát. *adja meg a hozzájárulást, aztán rájön, mennyire elvi volt ez mindkettejük részéről. Ha Zrekil Losef nem mondja, hogy varázsolni fog, Kagan csak némi halandzsának és mutogatásnak nézte volna a dolgot és minden bizonnyal betudja gnóm furcsaságnak, hiszen jelen mágiának általa is érzékelhető hatása nem volt.*
- Ez igen jó hír, Zrekil garabonciás. *amit eddig sejtettek, az immár bizonyosság; most már csak terveket kell szőni a kihasználására.*
*Hirtelen dermed meg, ahogy megcsapja orrát a félelem és rettegés szaga, ami azért igencsak nagy fegyvertény, hiszen itt, nem messze a karámtól, a húsfeldolgozótól és a nyulakat nyúzó Kramlaftól bármi ilyesmit megérezni több, mint tehetség. Értetlen pillantást vet a ziháló Hildire, aki láthatóan a szagok és izzadtság tábori forrása lett egyben, de a lány nem ér annyit, hogy túl sokat foglalkozzon a kérdéssel, még ha szöget is üt fejébe a gondolat: ennek meg mi baja?*
- No, tágulj innen. *mordul végül, jobb ötlet híján a lányra.*
- Igyál, és kezdj magaddal valamit, aztán hozz frissítőket, mézsört meg kumiszt a vendégünknek, meg nekünk is. *eleget lógerolt már munka nélkül Brynhild is, most már ideje dolgoznia. Hangja egészen barátságos, főleg Zrekil miatt, és ezúttal fizikai metakommunikációval sem segít rá a gyors utasításkövetésre. Ekkor ér oda Xomorr, és teszi, amit tesz, valamilyen sikerrel - talán megoldódik a gond egy része.*
- No! Azért a frissítőket csak hozzad! *erősíti meg korábbi parancsát, mert biza Xomorr akciója Kagan szomját nem befolyásolta jelentősen.*
- Na. Fene se tudja, mit kezdjek ezzel a lánnyal. Nem való neki a tábori élet. *vet egy lapos, számító pillantást Zrekil Losefre.*
- Mondád, nálatok nem dívik a rabszolgaság, de Brynhildet mégsem ereszthetem szélnek?! Látád, miféle - nem tudok elképzelni senkit, ki aranyat adna érte, vagy eltartaná. Én is szinte csak szívjóságból tartom itt. *ez már annyira képmutató, hogy abba is hagyja; egyszerűen csak elöntötte a vágy, hogy megoldja ezt a problémát.*
- No de hadd kérdezzek még valamit, Zrekil Losef. Ha törzsem néhány tagja a varázslók útját választaná, lennél e patrónusuk és vezetőjük, képviselnéd e törzsünk kérését ama Főgarabonciás előtt, kit mesteredként tisztelsz?
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.03 17:01:35
757. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-03 12:09:37
Üzenet elküldve: 2014-04-03 12:09:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*Akheel megvonja vállait. Nem felebaráti szeretetből, hanem önzőségből zavarta el a mihasznát. Voltak tegnap este elegen a tábor tüze körül, nem tartja valószínűnek, hogy éppen barátságos hangulatában lévő Kagan jó néven vette volna, ha egy idegen a többi idegen közt motoznak és billogoznak meg. Vendégük lehetett volna tegnap este az utazó, de Akheelnak már így is bőven elege volt a készleteiket dézsmáló vendégekből, így elzavarta.
Meg is ölhette volna, hogy később se kóboroljon erre, de az értelmetlen pusztításnak tényleg nem híve.*
-Legyen igazad.
*Bólint egy nagyot Valian felé, majd a vezér irányába pillant.*
-Nemtom'.
*Vonja meg vállait. Olyan sok mondanivalója nem volt, fontos híreket nem hozott, csak erről akart szólni valakinek.
Most inkább megy és besegít az állatok megnyúzásában, mielőtt megvágják magukat társai.*
Meg is ölhette volna, hogy később se kóboroljon erre, de az értelmetlen pusztításnak tényleg nem híve.*
-Legyen igazad.
*Bólint egy nagyot Valian felé, majd a vezér irányába pillant.*
-Nemtom'.
*Vonja meg vállait. Olyan sok mondanivalója nem volt, fontos híreket nem hozott, csak erről akart szólni valakinek.
Most inkább megy és besegít az állatok megnyúzásában, mielőtt megvágják magukat társai.*
756. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-03 12:07:47
Üzenet elküldve: 2014-04-03 12:07:47
ÚJ
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
// A tűznél //
*A bárd türelmesen várja, hogy rá kerüljön a sor. Közben, hogy szórakoztassa magát elővesz a belső zsebéből egy marék dobókockát és szemkápráztató ügyességgel zsonglőrködni kezd. Először folyamatos körök az egyik irányba, aztán a másikba, aztán keresztbe, végül pedig kezdi előről.
Ekkor szólal meg a mágus, hogy Hildinek vízre lenne szüksége.* -Maradj csak. *Nyugtatja a felkelni készülőt.* -Majd én hozok. *Ezzel elteszi a kockákat és elszalad a kúthoz. Öt perc se telik bele, már vissza is ér a vödör vízzel, amit rögtön rá is zúdít a rabszolgalányra. Ugyan azt elfelejtették közölni, hogy külsőleg vagy belsőleg igényli-e a vizet, de Xomorr véleménye szerint ez a leggyorsabb megoldás ha meg kell nyugtatni valakit, ráadásul a vörösséget is eltünteti. Mellesleg jó idő van, ha nem bújik el ahogy szokott, hanem napon marad akkor hamar megszárad.*
*A bárd türelmesen várja, hogy rá kerüljön a sor. Közben, hogy szórakoztassa magát elővesz a belső zsebéből egy marék dobókockát és szemkápráztató ügyességgel zsonglőrködni kezd. Először folyamatos körök az egyik irányba, aztán a másikba, aztán keresztbe, végül pedig kezdi előről.
Ekkor szólal meg a mágus, hogy Hildinek vízre lenne szüksége.* -Maradj csak. *Nyugtatja a felkelni készülőt.* -Majd én hozok. *Ezzel elteszi a kockákat és elszalad a kúthoz. Öt perc se telik bele, már vissza is ér a vödör vízzel, amit rögtön rá is zúdít a rabszolgalányra. Ugyan azt elfelejtették közölni, hogy külsőleg vagy belsőleg igényli-e a vizet, de Xomorr véleménye szerint ez a leggyorsabb megoldás ha meg kell nyugtatni valakit, ráadásul a vörösséget is eltünteti. Mellesleg jó idő van, ha nem bújik el ahogy szokott, hanem napon marad akkor hamar megszárad.*
755. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-03 11:39:57
Üzenet elküldve: 2014-04-03 11:39:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Tábor - Déltájt //
*Most hogy mindent tisztázott, akár indulhatna is leinni magát. Igen az a fránya "ha" szócska. Mert éppen mikor már megindulna elé toppan a fura csaj.*
~Ennél sem kóser valami~
*Mondjuk ez a fél csapatra igaz, szóval ilyen apróságokon most igazán nem fog fent akadni.*
-Akheel, kedves.*Mondja s egy erős szökkenéssel levegőbe löki magát, hogy szemmagasságban tárgyalhasson a nősténnyel.*
-A fickót én hoztam be.
-A rabszolgánk, már meg is billogoztam.*Aztán némileg elmorfondírozik a hallottakon.*
-Ha máskor idetéved valami szerencsétlen, akkor ne zavard el, hanem kötözd meg. Kevés a rabszolgánk, nem vesztegethetünk el egyet sem felebaráti szeretetből.
-Az meg hogy lusta.*Megint csak gondolkodnia kell. Kezd már sok lenni ebből a dologból.*
-Ha összeismerkedik a korbáccsal, rögtön serény munkaerő válik belőle.
-De mint tudod, a kutyáknak is enni kell valamit.*Függőben hagyja a mondatot, aztán lehuppan a földre. A repkedés marha kimerítő dolog ám, és most amúgy sincs jó passzban hozzá. Ez nála kedv kérdése is. Most nincs olyan igazán műrepülős hangulatban.*
-Kivel tárgyal a főnök?*Biccent Kagan felé, s közben megindul. Na nem a tűz felé. A diplomáciai hajcihőt sosem csípte. Keres valami rumot. Ha Akheel jön vele, akkor még társaloghatnak, ha nem, úgy egyedül fojtatja útját a sátor felé.*
*Most hogy mindent tisztázott, akár indulhatna is leinni magát. Igen az a fránya "ha" szócska. Mert éppen mikor már megindulna elé toppan a fura csaj.*
~Ennél sem kóser valami~
*Mondjuk ez a fél csapatra igaz, szóval ilyen apróságokon most igazán nem fog fent akadni.*
-Akheel, kedves.*Mondja s egy erős szökkenéssel levegőbe löki magát, hogy szemmagasságban tárgyalhasson a nősténnyel.*
-A fickót én hoztam be.
-A rabszolgánk, már meg is billogoztam.*Aztán némileg elmorfondírozik a hallottakon.*
-Ha máskor idetéved valami szerencsétlen, akkor ne zavard el, hanem kötözd meg. Kevés a rabszolgánk, nem vesztegethetünk el egyet sem felebaráti szeretetből.
-Az meg hogy lusta.*Megint csak gondolkodnia kell. Kezd már sok lenni ebből a dologból.*
-Ha összeismerkedik a korbáccsal, rögtön serény munkaerő válik belőle.
-De mint tudod, a kutyáknak is enni kell valamit.*Függőben hagyja a mondatot, aztán lehuppan a földre. A repkedés marha kimerítő dolog ám, és most amúgy sincs jó passzban hozzá. Ez nála kedv kérdése is. Most nincs olyan igazán műrepülős hangulatban.*
-Kivel tárgyal a főnök?*Biccent Kagan felé, s közben megindul. Na nem a tűz felé. A diplomáciai hajcihőt sosem csípte. Keres valami rumot. Ha Akheel jön vele, akkor még társaloghatnak, ha nem, úgy egyedül fojtatja útját a sátor felé.*
754. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-02 22:14:36
Üzenet elküldve: 2014-04-02 22:14:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Nyúzás. //
// A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmazhat //
* Akheel vállrándítását engedélynek érzi, és átveszi tőle, a szinte már-már nekidobott zsákot annak minden lendületével. Épp ezért kicsit megszaporázza lépteit és keres egy asztalt. Majd vesz egy kést, és ha még ott van mellette Lyriana elkezdi magyarázni a metódusát. Elvégre nem öt percig élt a vadonban a nyúzást mindenkinek tudni kell aki finomat akar enni és nem elcsapni a gyomrát. A nyulas zsákot bontja szét először, és a kivéreztetett nyulakkal kezdi, ezek sokkal egyszerűbbek mivel bőrük könnyen húzható és formálható rugalmas és ő is ezzel kezdte. Ha ott van még a vörös hajú nő megkéri hogy egyesével kösse fel egy állványra a nyulakat, lábuknál összekötve. Ha nincs természetesen maga csinálja. A lábakat először összeköti, majd az így keletkezett csomókat hurkolja fel a rögtönzött állványra, feltéve ha talál állványt, ha nem kénytelen lesz szólni Azilnak, bár nem tudja elképzelni hogy élhettek enélkül a Thargodarok épp ezért addig kutat míg nem talál. A nyulak felakasztva, és készen a nyúzásra és belezésre, de míg tiszta a kés, és nem túl éles, - sajnos, - épp ezért keres egy fenőkövet, amivel pár perc alatt megoldja a élezés problémáját, amit rögtön tesztel magán, legalább öt napja nem borotválkozott, épp ezért hoz egy vödör vizet és annak tükröződésében megborotválja arcát. Teljesen simára, mert ki tudja mikor fog tudni majd legközelebb ilyen alkalmatossághoz, és időhöz jutni. Nem kell sok neki először is, megmelegít egy kevés vizet ha talál valamilyen fém tároló edényt, amivel bekeni arcát, és a kést. Ez után lassú aprólékos mozdulatokkal a nappal szemben, ügyelve arra, hogy ne vágja meg magát levágja sűrű borostáját. Ezután a már csak langyos vízzel leönti magát, legalábbis arcát és készen áll a tényleges folyamathoz. Ahogy a nyuszikat szokás, először felvágja gyomrukat. Vigyázva arra hogy a belső szerveket ne sértse meg, mivel már ki lettek véreztetve épp ezért a minimális ami ottmaradt megalvadt. Ahogy felnyílik előtte a hasfal, bal kezével, széttárja mivel csak nyulak két ujja elég hozzá, a kést lerakva pedig benyúl és megkeresi a légcső és nyelőcső felső végződését. Miközben magyaráz a lánynak. *
- Most, felvágtam, óvatosan hogy ne sértsem meg, így ni. Aztán benyúlok a légcsőért, és mivel gyenge állatról beszélünk ki fogom tudni húzni.
// A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmazhat //
* Akheel vállrándítását engedélynek érzi, és átveszi tőle, a szinte már-már nekidobott zsákot annak minden lendületével. Épp ezért kicsit megszaporázza lépteit és keres egy asztalt. Majd vesz egy kést, és ha még ott van mellette Lyriana elkezdi magyarázni a metódusát. Elvégre nem öt percig élt a vadonban a nyúzást mindenkinek tudni kell aki finomat akar enni és nem elcsapni a gyomrát. A nyulas zsákot bontja szét először, és a kivéreztetett nyulakkal kezdi, ezek sokkal egyszerűbbek mivel bőrük könnyen húzható és formálható rugalmas és ő is ezzel kezdte. Ha ott van még a vörös hajú nő megkéri hogy egyesével kösse fel egy állványra a nyulakat, lábuknál összekötve. Ha nincs természetesen maga csinálja. A lábakat először összeköti, majd az így keletkezett csomókat hurkolja fel a rögtönzött állványra, feltéve ha talál állványt, ha nem kénytelen lesz szólni Azilnak, bár nem tudja elképzelni hogy élhettek enélkül a Thargodarok épp ezért addig kutat míg nem talál. A nyulak felakasztva, és készen a nyúzásra és belezésre, de míg tiszta a kés, és nem túl éles, - sajnos, - épp ezért keres egy fenőkövet, amivel pár perc alatt megoldja a élezés problémáját, amit rögtön tesztel magán, legalább öt napja nem borotválkozott, épp ezért hoz egy vödör vizet és annak tükröződésében megborotválja arcát. Teljesen simára, mert ki tudja mikor fog tudni majd legközelebb ilyen alkalmatossághoz, és időhöz jutni. Nem kell sok neki először is, megmelegít egy kevés vizet ha talál valamilyen fém tároló edényt, amivel bekeni arcát, és a kést. Ez után lassú aprólékos mozdulatokkal a nappal szemben, ügyelve arra, hogy ne vágja meg magát levágja sűrű borostáját. Ezután a már csak langyos vízzel leönti magát, legalábbis arcát és készen áll a tényleges folyamathoz. Ahogy a nyuszikat szokás, először felvágja gyomrukat. Vigyázva arra hogy a belső szerveket ne sértse meg, mivel már ki lettek véreztetve épp ezért a minimális ami ottmaradt megalvadt. Ahogy felnyílik előtte a hasfal, bal kezével, széttárja mivel csak nyulak két ujja elég hozzá, a kést lerakva pedig benyúl és megkeresi a légcső és nyelőcső felső végződését. Miközben magyaráz a lánynak. *
- Most, felvágtam, óvatosan hogy ne sértsem meg, így ni. Aztán benyúlok a légcsőért, és mivel gyenge állatról beszélünk ki fogom tudni húzni.
753. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-02 20:56:46
Üzenet elküldve: 2014-04-02 20:56:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A tűznél //
*Ez érdekesen hangzik, már amit Kagan mesél a megfelelő vérvonalról. A gnóm persze mindenkinél jobban tudja, mennyit számít a vérvonal, hiszen az ő falujában is ők voltak az egyetlen máguscsalád. És közülük gyakorlatilag mindenki remekül tudott varázsolni, valószínűleg Zrekil is elsősorban ennek köszönheti, hogy ilyen gyorsan ilyen messzire jutott. A szavak hallatán megszemléli a lányt, viszont a szokatlan hajszín éppenséggel nem szúr neki szemet, külön pedig nem figyel rá, hiszen senki nem mondta neki. Viszont a szavakra gyerekes grimaszba rándul az arca.*
- Nee... Holdszellemet ne, elég a madárijesztő is... *elvégre abban a kupac szalmában egy ezüstős entitás van, mely valószínűleg a Holdhoz köthető, tehát akár lehetne az is Holdszellem, minden nézőpont kérdése. Igazából pár másodperc után rájön, hogy mustrálással nem fogja megállapítani soha, tényleg van-e köze a lánynak a mágiához, így a vezérhez fordul.*
- Egy varázslatot szeretnék végrehajtani, szemmértékre sajnos nem tudom megmondani, van-e köze a mágiához *amennyiben megkapja, úgy továbbra is szigorúan ülőhelyzetben (mostanra már szinte kényelmesnek tűnik neki az elsőre borzalmasan kínos póz, hiszen nagyrészt elgémberedtek a lábai, így már nem érzi, hogy rosszul vannak 'csavarva') elmond néhány varázsszót, tesz pár mozdulatot a kezeivel, majd reméli, hogy ezúttal sem bénázza el a dolgot. Amennyiben valóban, úgy nyilván érezni fogja, hogy Isurii valóban közel áll a mágiához, legalábbis érzi benne az effajta erő pulzálását.*
- Igen, valóban szerencsés vagy *bólint a lány felé* Azt hiszem, van esélyed rá, hogy nagy mágus legyél, viszont... *itt azonban megakad a mondatban, hiszen rájön, hogy nem a füle káprázik, valóban hallatszik enyhe, ütemes zihálás Hildi irányából. Arra pillantva pedig feltűnik neki, hogy szokatlanul egészségtelen színe van a lánynak, ezenkívül enyhén kiverte a víz. Mivel legutóbb is eléggé megijedt a madárijesztőtől, valószínűleg nem épp a hidegvéréről híres, és noha a gnóm nem tudja, hogy most miért van úgy megrémülve, de egy dolog biztos, ha így megy tovább, lehet elájul. Vagy még nagyobb baja lesz. Halott már nőkről, akik megijedtek egy patkánytól, vagy ilyenek, összeestek, aztán többet nem is mozdultak. Még csak az kéne, hogy a szeme láttára történjen ilyen. A helyzet az, hogy ő maga is ideges lesz (mondhatjuk, hogy átragad rá a dolog).*
- Ez nem egészséges *pillant vissza a vezérre* Gyorsan vízre lenne szüksége, vagy nem is tudom... *Zrekil erősen vakarja a fejét, majd megáll a gondolkodásban* Víz, víz kell *mondja, és amennyiben senki nem adja jelét, hogy indulna, úgy maga kísérel meg fölállni erősen elzsibbadt lábaira.*
A varázsló egy Affinitásérzékelés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására 3 körön keresztül minden 10 méter sugarú körben található élőlény mágiaaffinitását érzékeli, annak mértéke nélkül.
*Ez érdekesen hangzik, már amit Kagan mesél a megfelelő vérvonalról. A gnóm persze mindenkinél jobban tudja, mennyit számít a vérvonal, hiszen az ő falujában is ők voltak az egyetlen máguscsalád. És közülük gyakorlatilag mindenki remekül tudott varázsolni, valószínűleg Zrekil is elsősorban ennek köszönheti, hogy ilyen gyorsan ilyen messzire jutott. A szavak hallatán megszemléli a lányt, viszont a szokatlan hajszín éppenséggel nem szúr neki szemet, külön pedig nem figyel rá, hiszen senki nem mondta neki. Viszont a szavakra gyerekes grimaszba rándul az arca.*
- Nee... Holdszellemet ne, elég a madárijesztő is... *elvégre abban a kupac szalmában egy ezüstős entitás van, mely valószínűleg a Holdhoz köthető, tehát akár lehetne az is Holdszellem, minden nézőpont kérdése. Igazából pár másodperc után rájön, hogy mustrálással nem fogja megállapítani soha, tényleg van-e köze a lánynak a mágiához, így a vezérhez fordul.*
- Egy varázslatot szeretnék végrehajtani, szemmértékre sajnos nem tudom megmondani, van-e köze a mágiához *amennyiben megkapja, úgy továbbra is szigorúan ülőhelyzetben (mostanra már szinte kényelmesnek tűnik neki az elsőre borzalmasan kínos póz, hiszen nagyrészt elgémberedtek a lábai, így már nem érzi, hogy rosszul vannak 'csavarva') elmond néhány varázsszót, tesz pár mozdulatot a kezeivel, majd reméli, hogy ezúttal sem bénázza el a dolgot. Amennyiben valóban, úgy nyilván érezni fogja, hogy Isurii valóban közel áll a mágiához, legalábbis érzi benne az effajta erő pulzálását.*
- Igen, valóban szerencsés vagy *bólint a lány felé* Azt hiszem, van esélyed rá, hogy nagy mágus legyél, viszont... *itt azonban megakad a mondatban, hiszen rájön, hogy nem a füle káprázik, valóban hallatszik enyhe, ütemes zihálás Hildi irányából. Arra pillantva pedig feltűnik neki, hogy szokatlanul egészségtelen színe van a lánynak, ezenkívül enyhén kiverte a víz. Mivel legutóbb is eléggé megijedt a madárijesztőtől, valószínűleg nem épp a hidegvéréről híres, és noha a gnóm nem tudja, hogy most miért van úgy megrémülve, de egy dolog biztos, ha így megy tovább, lehet elájul. Vagy még nagyobb baja lesz. Halott már nőkről, akik megijedtek egy patkánytól, vagy ilyenek, összeestek, aztán többet nem is mozdultak. Még csak az kéne, hogy a szeme láttára történjen ilyen. A helyzet az, hogy ő maga is ideges lesz (mondhatjuk, hogy átragad rá a dolog).*
- Ez nem egészséges *pillant vissza a vezérre* Gyorsan vízre lenne szüksége, vagy nem is tudom... *Zrekil erősen vakarja a fejét, majd megáll a gondolkodásban* Víz, víz kell *mondja, és amennyiben senki nem adja jelét, hogy indulna, úgy maga kísérel meg fölállni erősen elzsibbadt lábaira.*
A varázsló egy Affinitásérzékelés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására 3 körön keresztül minden 10 méter sugarú körben található élőlény mágiaaffinitását érzékeli, annak mértéke nélkül.
752. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-02 20:00:04
Üzenet elküldve: 2014-04-02 20:00:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//folyónál - Leandana - +16-os jelenetek//
- Mindegy hogy mi volt, akkor is sértő volt ez az egész "ajándékozás".
* Szögezi le határozottan, mert ő már azt is rossz szemmel nézte, mikor Kramlaf kőtörés címén bájcsevegett a hóhajúval. Igaz, számára három "tabu" van a törzsben, elsőkén a vezér húga, azért, mert a vezér húga, a második maga a Szellemjáró, ami alól azért némileg kihúzza most magát. Vele van, amit "megenged" magának, ha már így kellemes évődnek. A harmadik tabu pedig Chiari, akivel korábban akadt dolga ez igaz, egyszer meg is szívta vele rendesen. De Chiari már Xomorr neje és a maga módján tiszteli a nőt, sokra tartja az egy szem gyógyítójukat. Így bármelyiket is szólják meg, vagy egy kis sértést "ejtenek" meg feléjük, azért ő már pofont oszt. Mint valami ütődött lovag. Az ajándék kapásának történetére felszisszen. *
- Még szerencse, hogy az őrjárat korábban motozott. Tényleg, ki tudja mi volt benne és az őrök mit tettek volna akkor, ha nála találják meg? Az meg még nagyobb szerencse, hogy nem akkor rögtön derült ki, mert város ide vagy oda, Kagan nem hiszem hogy meg tudta volna állni, hogy megtorolja a sértést ott helyben.
* Na az nagy szívás lett volna. De most már mindegy is. Azóta sem a kufár, sem a törpe húga nem bukkant fel. Pedig a lány jó fogás lett volna. Igen. Ha még az eset kiderülése után legalább egyszer felbukkantak volna a törzsnél, kétsége sem lenne afelől, hogy a kufár halott lenne, a lány meg a törpéjük ágyasa. Akkor jól jártak volna, így meg úgyszólván veszteség nélkül vannak. Most már különösebben jobb a kedve, ahogy Leandana vállait masszírozza. A felvetés tetszik neki, bár jó lenne, ha nem lenne nagyon hideg a víz. Azt egyes részei nem szívlelik nagyon, de sebaj. Főleg úgy, hogy a Szellemjáró le is hajol előtte, hogy vetkőzni kezdjen. *
- Benne vagyok, utána majd a napon megszáradunk, akkor már nem fogok a víztől vacogni sem.
* Még egyszer végigsimít a fenekén és ő is vetkőzni kezd. Csizmát, nadrágot és inget is ledob magáról. Úgyhogy most, születéskori állapotához képest jóval nagyobb ő maga is, meg mása is és több sebhellyel bír. Nem csak a hátán és mellkasán, karjain, de combján is van néhány heg, ami a kalandos és veszélyes életre utal. Egy szúrásnyom a bal combján az igazán veszélyes zónában díszeleg, az ütőérnél. Van néhány pikánsabb is, hátsófertályon, ami leginkább kisebb ostorféle csapásának a nyomai. Ennek is van története, naná. Követi a Szellemjárót a vízben, megmártózik, haját is átdörgöli a vízzel, pedig reggel mosakodott és a képét is lenyúzta. Az utóbbinak nem volt sok eredménye, állán már most kiütköznek az árnyékok a lassan növekvő borosta miatt. Végül kimászik a vízből és a ruháira fekszik a nő mellett. Egy idő után, mikor már nem fázik "úgy", az oldalára fordul, felkönyököl és alapos szemlélődésbe kezd. Most már több mindent lát, mint munka közben, kezd is ébredezni, megmutatva nem épp picurka méretét.*
- Megmasszírozzalak?
- Mindegy hogy mi volt, akkor is sértő volt ez az egész "ajándékozás".
* Szögezi le határozottan, mert ő már azt is rossz szemmel nézte, mikor Kramlaf kőtörés címén bájcsevegett a hóhajúval. Igaz, számára három "tabu" van a törzsben, elsőkén a vezér húga, azért, mert a vezér húga, a második maga a Szellemjáró, ami alól azért némileg kihúzza most magát. Vele van, amit "megenged" magának, ha már így kellemes évődnek. A harmadik tabu pedig Chiari, akivel korábban akadt dolga ez igaz, egyszer meg is szívta vele rendesen. De Chiari már Xomorr neje és a maga módján tiszteli a nőt, sokra tartja az egy szem gyógyítójukat. Így bármelyiket is szólják meg, vagy egy kis sértést "ejtenek" meg feléjük, azért ő már pofont oszt. Mint valami ütődött lovag. Az ajándék kapásának történetére felszisszen. *
- Még szerencse, hogy az őrjárat korábban motozott. Tényleg, ki tudja mi volt benne és az őrök mit tettek volna akkor, ha nála találják meg? Az meg még nagyobb szerencse, hogy nem akkor rögtön derült ki, mert város ide vagy oda, Kagan nem hiszem hogy meg tudta volna állni, hogy megtorolja a sértést ott helyben.
* Na az nagy szívás lett volna. De most már mindegy is. Azóta sem a kufár, sem a törpe húga nem bukkant fel. Pedig a lány jó fogás lett volna. Igen. Ha még az eset kiderülése után legalább egyszer felbukkantak volna a törzsnél, kétsége sem lenne afelől, hogy a kufár halott lenne, a lány meg a törpéjük ágyasa. Akkor jól jártak volna, így meg úgyszólván veszteség nélkül vannak. Most már különösebben jobb a kedve, ahogy Leandana vállait masszírozza. A felvetés tetszik neki, bár jó lenne, ha nem lenne nagyon hideg a víz. Azt egyes részei nem szívlelik nagyon, de sebaj. Főleg úgy, hogy a Szellemjáró le is hajol előtte, hogy vetkőzni kezdjen. *
- Benne vagyok, utána majd a napon megszáradunk, akkor már nem fogok a víztől vacogni sem.
* Még egyszer végigsimít a fenekén és ő is vetkőzni kezd. Csizmát, nadrágot és inget is ledob magáról. Úgyhogy most, születéskori állapotához képest jóval nagyobb ő maga is, meg mása is és több sebhellyel bír. Nem csak a hátán és mellkasán, karjain, de combján is van néhány heg, ami a kalandos és veszélyes életre utal. Egy szúrásnyom a bal combján az igazán veszélyes zónában díszeleg, az ütőérnél. Van néhány pikánsabb is, hátsófertályon, ami leginkább kisebb ostorféle csapásának a nyomai. Ennek is van története, naná. Követi a Szellemjárót a vízben, megmártózik, haját is átdörgöli a vízzel, pedig reggel mosakodott és a képét is lenyúzta. Az utóbbinak nem volt sok eredménye, állán már most kiütköznek az árnyékok a lassan növekvő borosta miatt. Végül kimászik a vízből és a ruháira fekszik a nő mellett. Egy idő után, mikor már nem fázik "úgy", az oldalára fordul, felkönyököl és alapos szemlélődésbe kezd. Most már több mindent lát, mint munka közben, kezd is ébredezni, megmutatva nem épp picurka méretét.*
- Megmasszírozzalak?
751. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-02 19:49:30
Üzenet elküldve: 2014-04-02 19:49:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*Jót vigyorog Lyrianán, ahogy eltakarja szemeit, de nem szól. Maga elé nézve, folytatva aktuális tevékenységét, megcsóválja fejét. Mulatságosnak találja ismét a vörös szolgát.
Nem érti miért néz rá Kramlaf. Az építkezéshez is biztos volt szerszáma, vélhetőleg a nyúzáshoz is fog kapni -ha nem veszi el magától-, hiszen az is ugyan olyan munka. Megvonja vállait, nem tudja mit feleljen. Reménykedik benne, hogy a férfi majd feltalálja magát, de az ő nyúzókését biztos nem adja a kezébe. Az neki is kell.*
-Értesz hozzá egyáltalán?
*Dobja vissza a kérdést, hiszen nem ismerik egymást. Kramlaf csak pár napja tart velük, Akheel nem tudja honnan jött, de viselkedését tekintve egészen biztos, hogy nem az ő táborukhoz hasonló helyről.
Alapvetően a Vadász szereti ha társasága jó kedvében van és hangulatától függően ezért tenni is kész. Gyakran csinál magából bolondot csak azért, hogy tág érdelemben vett családját vidámnak lássa. Az ő kedve is sokkal jobb tőle. Most csak ennyire volt érkezése, de a jelek szerint Lyri örül a tollaknak is.
A táborhoz érve sárga szemei megakadnak legújabb szerzeményükön, így a nála lévő dögöket átnyújtja kísérőinek.*
-Nesztek! Kezdjétek el feldolgozni.
*Figyelmét már nem köti le Lyriana, vagy Kramlaf. A több sebből vérző Llias és társasága felé igyekszik.*
-Ki hozta be?
*Kérdezi valamelyiküket leguggolva a férfi mellé. Alaposan szemügyre veszi az arcát és arra jut, hogy ez bizony ugyan az a nyomorult, akit ő elhajtott az éjjel.*
-Lustálkodunk, lustálkodunk?
*Vigyorog rá, de nem időzik vele sokat -ha semmi váratlan nem történik-. Inkább felkeresi Valiant, ha megtudja, hogy ő akadt össze az idegen fickóval.*
-Minek hoztátok be azt a szerencsétlent? Lusta is, társaságnak is rossz... Éjjel is be akart kéretőzni.
*Avatja be a tündért és kíváncsian pislog le rá.*
Nem érti miért néz rá Kramlaf. Az építkezéshez is biztos volt szerszáma, vélhetőleg a nyúzáshoz is fog kapni -ha nem veszi el magától-, hiszen az is ugyan olyan munka. Megvonja vállait, nem tudja mit feleljen. Reménykedik benne, hogy a férfi majd feltalálja magát, de az ő nyúzókését biztos nem adja a kezébe. Az neki is kell.*
-Értesz hozzá egyáltalán?
*Dobja vissza a kérdést, hiszen nem ismerik egymást. Kramlaf csak pár napja tart velük, Akheel nem tudja honnan jött, de viselkedését tekintve egészen biztos, hogy nem az ő táborukhoz hasonló helyről.
Alapvetően a Vadász szereti ha társasága jó kedvében van és hangulatától függően ezért tenni is kész. Gyakran csinál magából bolondot csak azért, hogy tág érdelemben vett családját vidámnak lássa. Az ő kedve is sokkal jobb tőle. Most csak ennyire volt érkezése, de a jelek szerint Lyri örül a tollaknak is.
A táborhoz érve sárga szemei megakadnak legújabb szerzeményükön, így a nála lévő dögöket átnyújtja kísérőinek.*
-Nesztek! Kezdjétek el feldolgozni.
*Figyelmét már nem köti le Lyriana, vagy Kramlaf. A több sebből vérző Llias és társasága felé igyekszik.*
-Ki hozta be?
*Kérdezi valamelyiküket leguggolva a férfi mellé. Alaposan szemügyre veszi az arcát és arra jut, hogy ez bizony ugyan az a nyomorult, akit ő elhajtott az éjjel.*
-Lustálkodunk, lustálkodunk?
*Vigyorog rá, de nem időzik vele sokat -ha semmi váratlan nem történik-. Inkább felkeresi Valiant, ha megtudja, hogy ő akadt össze az idegen fickóval.*
-Minek hoztátok be azt a szerencsétlent? Lusta is, társaságnak is rossz... Éjjel is be akart kéretőzni.
*Avatja be a tündért és kíváncsian pislog le rá.*
750. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-02 17:50:43
Üzenet elküldve: 2014-04-02 17:50:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Tábor - Déltájt //
-Argh *Bár erősen összeszorította ajkait, hogy hangtalanul tűrje az izzó vasat, a végén csak megadta megát. Még ha nem is ordított és legfeljebb közvetlenül a sátor mellett lehetett hallani. Jobb szerette volna bal alkarja belső felére, de nincs abban a helyzetben, hogy válogasson.
Szerencséjére ezzel hamar végeznek, aztán jön a ’kedves’ illető. Ez már inkább szerencsétlenségére. Felhúzza szemöldökét a tűt és a cérnát meglátva. Hallott már hasonló hentesekről, akik azt hiszik az emberről, hogy valamiféle ruhanemű, és sosem állt szándékában találkozni velük. Amint a megviselt kötés lekerül lábáról maga is megnézi a sebeket. A többsége egy-két centis tépés, a legnagyobb hat körül van. Hála Széparcú barátjának felszakadt az összes. Megfogadta magának, hogy kedves lesz, de az a fránya tű beleégette magát a gondolatába és a nő amikor a szemébe néz, már csak hideg, fáradt, de mégis fenyegető tekintetet láthat. *
- Semmi bajom! Azon kívül. *Biccent fejével a lába felé. Bár ahogy halad lassan nem lesz olyan testrésze, amin nincs valami friss seb. A válla és bal alkarja nem gond. Vállán már elállt a vérzés és abba nem taposott bele senki, a karján meg nem akkorák a sebek, hogy a rajta lévő kötés ne lenne elég számára.*
- Meg se próbáld! *Néz fel a nőre teljesen érzelemmentesen. Őt csak ne szurkálja senki, pláne ne húzogasson bőre alá mindenféle kétes eredetű cérnákat és madzagokat.* - Észak reménye kell rá, esetleg vérfű.
*Nem fog könnyen barátokat szerezni nagyon úgy tűnik, pedig a két nőszemély nem tűnik túl rémesnek. Kár, hogy sosem volt egy kedves személyiség. Most ráadásul eléggé szétesett állapotban van ahhoz, hogy megjátszani se nagyon tudja azt. Mindenesetre miközben azon gondolkozik, hogy egészséges bal lábával a nő hasát, vagy fejét célozza meg, ha végül úgy döntene, hogy ő mindenképpen fércelgetni akarja sebét, elejét veszi annak, hogy még rosszabb helyzetbe hozza magát.*
- Niana, légy szíves fogd le a két lábam. *Néz el oldalra az óriás felé. Remélhetőleg ez elég is, úgy vette észre nem nagyon kell az óriásoknak magyarázkodni a miértekről. Egyébként teljesen együttműködő. A fájdalomcsillapítót is megissza, bár arra is lenne kívánatosabb megoldása, de nem nagyon reménykedik abban, hogy felszerelése közül bármit is vissza kap, pedig dohányrudacskáját szívesebben elfüstölné, minthogy olyan kotyvalékot igyon, amit nem ismer. Bár lehet ezzel jobban jár, így legalább nem látja, ha mégis úgy dönt a nő, hogy rajta gyakorolja az öltéseket.*
-Argh *Bár erősen összeszorította ajkait, hogy hangtalanul tűrje az izzó vasat, a végén csak megadta megát. Még ha nem is ordított és legfeljebb közvetlenül a sátor mellett lehetett hallani. Jobb szerette volna bal alkarja belső felére, de nincs abban a helyzetben, hogy válogasson.
Szerencséjére ezzel hamar végeznek, aztán jön a ’kedves’ illető. Ez már inkább szerencsétlenségére. Felhúzza szemöldökét a tűt és a cérnát meglátva. Hallott már hasonló hentesekről, akik azt hiszik az emberről, hogy valamiféle ruhanemű, és sosem állt szándékában találkozni velük. Amint a megviselt kötés lekerül lábáról maga is megnézi a sebeket. A többsége egy-két centis tépés, a legnagyobb hat körül van. Hála Széparcú barátjának felszakadt az összes. Megfogadta magának, hogy kedves lesz, de az a fránya tű beleégette magát a gondolatába és a nő amikor a szemébe néz, már csak hideg, fáradt, de mégis fenyegető tekintetet láthat. *
- Semmi bajom! Azon kívül. *Biccent fejével a lába felé. Bár ahogy halad lassan nem lesz olyan testrésze, amin nincs valami friss seb. A válla és bal alkarja nem gond. Vállán már elállt a vérzés és abba nem taposott bele senki, a karján meg nem akkorák a sebek, hogy a rajta lévő kötés ne lenne elég számára.*
- Meg se próbáld! *Néz fel a nőre teljesen érzelemmentesen. Őt csak ne szurkálja senki, pláne ne húzogasson bőre alá mindenféle kétes eredetű cérnákat és madzagokat.* - Észak reménye kell rá, esetleg vérfű.
*Nem fog könnyen barátokat szerezni nagyon úgy tűnik, pedig a két nőszemély nem tűnik túl rémesnek. Kár, hogy sosem volt egy kedves személyiség. Most ráadásul eléggé szétesett állapotban van ahhoz, hogy megjátszani se nagyon tudja azt. Mindenesetre miközben azon gondolkozik, hogy egészséges bal lábával a nő hasát, vagy fejét célozza meg, ha végül úgy döntene, hogy ő mindenképpen fércelgetni akarja sebét, elejét veszi annak, hogy még rosszabb helyzetbe hozza magát.*
- Niana, légy szíves fogd le a két lábam. *Néz el oldalra az óriás felé. Remélhetőleg ez elég is, úgy vette észre nem nagyon kell az óriásoknak magyarázkodni a miértekről. Egyébként teljesen együttműködő. A fájdalomcsillapítót is megissza, bár arra is lenne kívánatosabb megoldása, de nem nagyon reménykedik abban, hogy felszerelése közül bármit is vissza kap, pedig dohányrudacskáját szívesebben elfüstölné, minthogy olyan kotyvalékot igyon, amit nem ismer. Bár lehet ezzel jobban jár, így legalább nem látja, ha mégis úgy dönt a nő, hogy rajta gyakorolja az öltéseket.*
749. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-02 16:09:14
Üzenet elküldve: 2014-04-02 16:09:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Tábor - Déltájt //
- A földre nem teszlek re, majd Chiari kedves megmutatja hogy hová.
* Chiari kedves jön is és rendelkezik a tündérkével együtt. Egyikükről a másikukra fordítja a tekintetén, figyelemmel kísérve mindent, hogy le ne maradjon valamiről. *
- Niana vigyáz a fickóra, nem szökni el, mert jár úgy, mint a szöcske.
* Bólint is rá egy nagyot, értette ő, még szép. Chiari kedvest követi egy sátorba és teszi le, az óriásoktól szokatlan nagy óvatossággal a sérült fickót arra az ágyra, majd leül a mutatott helyre az ajtó közelébe. *
- Figyelek.
* Keze az övén lógó fegyveren nyugszik meg és nézi, miként csutakolja ki a sebet Chiari kedves. *
- A földre nem teszlek re, majd Chiari kedves megmutatja hogy hová.
* Chiari kedves jön is és rendelkezik a tündérkével együtt. Egyikükről a másikukra fordítja a tekintetén, figyelemmel kísérve mindent, hogy le ne maradjon valamiről. *
- Niana vigyáz a fickóra, nem szökni el, mert jár úgy, mint a szöcske.
* Bólint is rá egy nagyot, értette ő, még szép. Chiari kedvest követi egy sátorba és teszi le, az óriásoktól szokatlan nagy óvatossággal a sérült fickót arra az ágyra, majd leül a mutatott helyre az ajtó közelébe. *
- Figyelek.
* Keze az övén lógó fegyveren nyugszik meg és nézi, miként csutakolja ki a sebet Chiari kedves. *
748. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-02 15:29:03
Üzenet elküldve: 2014-04-02 15:29:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Tábor - Déltájt //
- Aki a te kezedből kerül elő, az rendszerint vagy hulla, vagy morcos.
* Legyint a tündér felé a hallottak után. Ha Uguggal a sérült fél-orkkal elbírt, akkor ezzel a fickóval is. Megvárja a billogégetés végét és maga után inti az óriásnőt a férfivel. *
- Legalább néhanapján hozhatnátok úgy a rabszolgának valókat, hogy nem kell rajtuk dolgozni.
* Vagy már eleve sérülten téved a táboruk közelébe egy szerencsétlen, akit csak beljebb kell cipelni és rányomni a bélyeget, vagy jól el kell látni a baját, hogy megadja magát. Egy időre. *
- Gyere Niana, hozd utánam.
* Mutatja az utat a sátráig és ott egy ágyra, ahová leteheti a vérző férfit. Majd mutat egy nem túl távoli helyet is, ahová az óriáslány leülhet. *
- Ülj csak le.
* Feltűri ingujját és elővesz kötszert, tűt, sebfonalat, egy üveg főzetet fájdalomcsillapításra és az ilyenkor még szükséges krémet. Lepakolva a férfi mellé a sebek fölé hajol, majd megnézi a szemét is, hogy lát-e benne olyasmit, amiből valami bajra következtethet. *
- Látom a sebeid, de jó lenne tudnom, hogy a fejed esetleg nem ütötted-e be, szédülést, hányingert érzel, fáj valamelyik csontod?
* Akkor azokra is előszed valami, szükség szerint. De elsőnek a fájdalomcsillapítót itatja fel a fickóval, had tompuljon el annyira, hogy ne érezze sokféle kínját. *
- Ez csillapítja a fájdalmat, idd ki, mert a sebed varrni is kell.
* Erre a kevés időre még megpróbálja ébren tartani a másikat, hogy arra a néhány kérdésére feleljen. Utána a főzettől úgy is el fog tompulni annyira, hogy végül elalszik. Jobb is így, a vérveszteséget ki kell pihennie. Közben pedig módszeres alapossággal tisztítja ki a sebet és varrja össze, keni be azokkal a kencékkel, amiktől majd nem fog begyulladni és hamarabb fogy gyógyulni a seb. Végül kötést is tesz rá. A következő a billog okozta "seb" lesz, amit csak leken, hogy ne gyulladjon be és ne fájjon, végül azt is beköti. *
- Aki a te kezedből kerül elő, az rendszerint vagy hulla, vagy morcos.
* Legyint a tündér felé a hallottak után. Ha Uguggal a sérült fél-orkkal elbírt, akkor ezzel a fickóval is. Megvárja a billogégetés végét és maga után inti az óriásnőt a férfivel. *
- Legalább néhanapján hozhatnátok úgy a rabszolgának valókat, hogy nem kell rajtuk dolgozni.
* Vagy már eleve sérülten téved a táboruk közelébe egy szerencsétlen, akit csak beljebb kell cipelni és rányomni a bélyeget, vagy jól el kell látni a baját, hogy megadja magát. Egy időre. *
- Gyere Niana, hozd utánam.
* Mutatja az utat a sátráig és ott egy ágyra, ahová leteheti a vérző férfit. Majd mutat egy nem túl távoli helyet is, ahová az óriáslány leülhet. *
- Ülj csak le.
* Feltűri ingujját és elővesz kötszert, tűt, sebfonalat, egy üveg főzetet fájdalomcsillapításra és az ilyenkor még szükséges krémet. Lepakolva a férfi mellé a sebek fölé hajol, majd megnézi a szemét is, hogy lát-e benne olyasmit, amiből valami bajra következtethet. *
- Látom a sebeid, de jó lenne tudnom, hogy a fejed esetleg nem ütötted-e be, szédülést, hányingert érzel, fáj valamelyik csontod?
* Akkor azokra is előszed valami, szükség szerint. De elsőnek a fájdalomcsillapítót itatja fel a fickóval, had tompuljon el annyira, hogy ne érezze sokféle kínját. *
- Ez csillapítja a fájdalmat, idd ki, mert a sebed varrni is kell.
* Erre a kevés időre még megpróbálja ébren tartani a másikat, hogy arra a néhány kérdésére feleljen. Utána a főzettől úgy is el fog tompulni annyira, hogy végül elalszik. Jobb is így, a vérveszteséget ki kell pihennie. Közben pedig módszeres alapossággal tisztítja ki a sebet és varrja össze, keni be azokkal a kencékkel, amiktől majd nem fog begyulladni és hamarabb fogy gyógyulni a seb. Végül kötést is tesz rá. A következő a billog okozta "seb" lesz, amit csak leken, hogy ne gyulladjon be és ne fájjon, végül azt is beköti. *
747. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-02 12:37:00
Üzenet elküldve: 2014-04-02 12:37:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//tűznél//
*A hideg veríték teljesen eláztatja a ruháját és az ájulás kerülgeti. Szent meggyőződése, hogy Kagan tudja, hogy ő nyúlta le a kis fütykösét, meg ő az aki előszeretettel keni magára Isurii kencéit, illetve, hogy számos az elmúlt körülbelül két évben (két éve került ugyanis nagyjából a törzshöz) eltűnt tárgy azért tűnt el, mert nem bírt a kleptomániájával. Hildivel ritkán fordul elő, hogy hatalmába kerítse a páni félelem, sőt talán egy kezén meg tudja számolni, hogy hányszor érezte eddigi életében ezt a fokú rettegést. Legutóbb akkor amikor megtámadták a csapatukat, mikoris alig tudott elmenekülni. De végülis megúszta azt is. Majd megússza ezt is, legrosszabb esetben mi történhet? Kagan eladja.
Bár ezzel próbálkozik már egy ideje, és eddig nem nagyon sikerült, de most más helyen vannak, talán másmilyen a kereslet is. És remélhetőleg még azelőtt eladja, hogy mondjuk úgy megverné, mint a lovat szokás. Vagy odaajándékozhatná valakinek. Igen, az lenne a legjobb, az ilyen Hildi-féle lányok amúgy is ritkaságszámba mennek, elég csak itt a táborban körülnézni, mindenki olyan egyszálbelű, meg nádszálkarcsú. Jó, ez a nagyra nőtt nő kifejezetten tenyeres-talpas, már legalábbis Hildi szemében, mert ugyanis túl izmosnak találja. Az óriásnő, nos az meg óriásnő, igazából az első, akit Hildi életében lát, ezért aztán rajta megakad a szeme kicsit.
Kagan akkor járna a legjobban ha találna valakit, aki tényleg az ilyen húsos árura vágyik, akkor talán megkaphatná a súlyát aranyban. Az remek üzlet lenne.
Mondhatni, hogy minden rabszolgának az az álma, hogy kifizessék érte a súlyát aranyban, Hildinek meg aztán van súlya. Igaz, hogy eléggé alacsony, szóval lehet, hogy valójában nem is olyan súlyos, mint azt gondolják, hisz csak tömör. Ha olyan magas lenne, mint mondjuk a vezér húga Isurii, akkor valószínűleg jobban eloszlana rajta a háj, így azonban könnyebb átugrani, mint megkerülni. Meg minden valószínűség szerint sosem lenne senki olyan hülye, hogy ennyit fizessen egy lopós, zsírpacáért. Ettől persze még lehet álmodozni arról, hogy valami majd jön és megteszi. Vagy arról, hogy Hildi valójában egy gazdag ember elcserélt lánya és jön majd egyszer valaki aki őt keresi és megmenti. Egyik jobb álom, mint a másik...
A körben ülők talán nagyon halkan hallhatják a szapora zihálást, mikor a lány próbálja magát megnyugtatni. Azzal próbálkozik, hogy ha Kagan tudná, akkor már rég szíjat hasított volna a hátából. Végtére is sosem érték tetten, szóval csak sejthetik, hogy ő a tettes. Bár most elárulta magát valószínűleg. Idegesen vakargatja csuklóján a billogokat (neki kettő is van, egy még a régi gazdájától az "sz", és a Thargodarok "t"-je fölötte)*
*A hideg veríték teljesen eláztatja a ruháját és az ájulás kerülgeti. Szent meggyőződése, hogy Kagan tudja, hogy ő nyúlta le a kis fütykösét, meg ő az aki előszeretettel keni magára Isurii kencéit, illetve, hogy számos az elmúlt körülbelül két évben (két éve került ugyanis nagyjából a törzshöz) eltűnt tárgy azért tűnt el, mert nem bírt a kleptomániájával. Hildivel ritkán fordul elő, hogy hatalmába kerítse a páni félelem, sőt talán egy kezén meg tudja számolni, hogy hányszor érezte eddigi életében ezt a fokú rettegést. Legutóbb akkor amikor megtámadták a csapatukat, mikoris alig tudott elmenekülni. De végülis megúszta azt is. Majd megússza ezt is, legrosszabb esetben mi történhet? Kagan eladja.
Bár ezzel próbálkozik már egy ideje, és eddig nem nagyon sikerült, de most más helyen vannak, talán másmilyen a kereslet is. És remélhetőleg még azelőtt eladja, hogy mondjuk úgy megverné, mint a lovat szokás. Vagy odaajándékozhatná valakinek. Igen, az lenne a legjobb, az ilyen Hildi-féle lányok amúgy is ritkaságszámba mennek, elég csak itt a táborban körülnézni, mindenki olyan egyszálbelű, meg nádszálkarcsú. Jó, ez a nagyra nőtt nő kifejezetten tenyeres-talpas, már legalábbis Hildi szemében, mert ugyanis túl izmosnak találja. Az óriásnő, nos az meg óriásnő, igazából az első, akit Hildi életében lát, ezért aztán rajta megakad a szeme kicsit.
Kagan akkor járna a legjobban ha találna valakit, aki tényleg az ilyen húsos árura vágyik, akkor talán megkaphatná a súlyát aranyban. Az remek üzlet lenne.
Mondhatni, hogy minden rabszolgának az az álma, hogy kifizessék érte a súlyát aranyban, Hildinek meg aztán van súlya. Igaz, hogy eléggé alacsony, szóval lehet, hogy valójában nem is olyan súlyos, mint azt gondolják, hisz csak tömör. Ha olyan magas lenne, mint mondjuk a vezér húga Isurii, akkor valószínűleg jobban eloszlana rajta a háj, így azonban könnyebb átugrani, mint megkerülni. Meg minden valószínűség szerint sosem lenne senki olyan hülye, hogy ennyit fizessen egy lopós, zsírpacáért. Ettől persze még lehet álmodozni arról, hogy valami majd jön és megteszi. Vagy arról, hogy Hildi valójában egy gazdag ember elcserélt lánya és jön majd egyszer valaki aki őt keresi és megmenti. Egyik jobb álom, mint a másik...
A körben ülők talán nagyon halkan hallhatják a szapora zihálást, mikor a lány próbálja magát megnyugtatni. Azzal próbálkozik, hogy ha Kagan tudná, akkor már rég szíjat hasított volna a hátából. Végtére is sosem érték tetten, szóval csak sejthetik, hogy ő a tettes. Bár most elárulta magát valószínűleg. Idegesen vakargatja csuklóján a billogokat (neki kettő is van, egy még a régi gazdájától az "sz", és a Thargodarok "t"-je fölötte)*
746. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-02 00:05:26
Üzenet elküldve: 2014-04-02 00:05:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// A tűznél //
*Nem igen akart szólni, míg nem tudta miről van szó. Annál akarva se tüntethette volna fel magát ostobábbnak, ha mellőzve minden körülményt elkezd csacsogni, még ha azt a városi igényeknek megfelelő "civilizáltsággal" teszi is.
Inkább csöndesen várt egy kicsit, hogy érdemben vehesse fel a beszélgetés fonalát.
Minél többet tud, annál nagyobb rálátása nyílik azokra a dolgokra, melyekről még nem tud, s ilyenkor olyan érzése támad, hogy egy havasi gyopárka értelmesebben elő tudná adni mondandóját, mint ő maga, aki egyébként is kissé félénk teremtés. Az idegenek közelében inkább visszahúzódó magatartást tanúsított mindig is. A törzsben páran ismerik már másik arcát is, de csak igazán keveseket engedett még ilyen közel magához. Alkalma sem nagyon volt rá.
A körülöttük zajló zajos tábori életre megpróbál nem figyelni, így a vörösödő Hildit is kirekeszti figyelmének középpontjából. A napokban megpróbált pár kedves szót intézni a pufihoz, de csak egy vicsort kapott válaszul, így egyelőre nem fog újra próbálkozni.
Tengerek kékjét idéző szemei felcsillannak, amint kiderül, hogy kiféle-miféle is a társaságukban lévő gnóm. A tegnap esti érkezéséről a lány már lemaradt, így minden szó új és értékes információt hordoz.
Kagan röviden és tömören beavatja a mágust törzsük ide vonatkozó hagyományaiba, Isurii pedig egy halovány mosolyt villant is Zrekilre. Ha már róla van szó...
Persze, idővel mindenki haja ezüstös fehérbe fordul; a különleges az, hogy családjuk bizonyos tagjai egészen fiatal korban produkálják ezt, így jelnek tekintik. Isuriinak mindig is ilyen világos haja volt, amióta az eszét tudja.*
-Édesanyánk úgy tartotta, hogy a Holdszellem kegyeltje vagyok.
*Egészíti ki bátyját, bár kicsit furcsa érzés így beszélni ezekről a személyes dolgokról, emlékekről egy idegen előtt. Egyébként sem szeret magáról beszélni túl sokat, hiszen nevéhez nem köthetőek dicső tettek, jelentős érdemek. Mindent ami ő és ami miatt némi elismerést érdemelhet a törzsön belül, azt ajándékba kapta őseitől. Ha nem ebből a vérvonalból való lenne már rég rabszolgasorra jutott volna, mert nem igazán ért semmihez. Nem jeleskedik a fegyverforgatásban, az asszonyi teendők nagy részét is meglehetősen ügyetlenül látja el minden igyekezete ellenére. Utolsó reménye a régi hagyomány...*
*Nem igen akart szólni, míg nem tudta miről van szó. Annál akarva se tüntethette volna fel magát ostobábbnak, ha mellőzve minden körülményt elkezd csacsogni, még ha azt a városi igényeknek megfelelő "civilizáltsággal" teszi is.
Inkább csöndesen várt egy kicsit, hogy érdemben vehesse fel a beszélgetés fonalát.
Minél többet tud, annál nagyobb rálátása nyílik azokra a dolgokra, melyekről még nem tud, s ilyenkor olyan érzése támad, hogy egy havasi gyopárka értelmesebben elő tudná adni mondandóját, mint ő maga, aki egyébként is kissé félénk teremtés. Az idegenek közelében inkább visszahúzódó magatartást tanúsított mindig is. A törzsben páran ismerik már másik arcát is, de csak igazán keveseket engedett még ilyen közel magához. Alkalma sem nagyon volt rá.
A körülöttük zajló zajos tábori életre megpróbál nem figyelni, így a vörösödő Hildit is kirekeszti figyelmének középpontjából. A napokban megpróbált pár kedves szót intézni a pufihoz, de csak egy vicsort kapott válaszul, így egyelőre nem fog újra próbálkozni.
Tengerek kékjét idéző szemei felcsillannak, amint kiderül, hogy kiféle-miféle is a társaságukban lévő gnóm. A tegnap esti érkezéséről a lány már lemaradt, így minden szó új és értékes információt hordoz.
Kagan röviden és tömören beavatja a mágust törzsük ide vonatkozó hagyományaiba, Isurii pedig egy halovány mosolyt villant is Zrekilre. Ha már róla van szó...
Persze, idővel mindenki haja ezüstös fehérbe fordul; a különleges az, hogy családjuk bizonyos tagjai egészen fiatal korban produkálják ezt, így jelnek tekintik. Isuriinak mindig is ilyen világos haja volt, amióta az eszét tudja.*
-Édesanyánk úgy tartotta, hogy a Holdszellem kegyeltje vagyok.
*Egészíti ki bátyját, bár kicsit furcsa érzés így beszélni ezekről a személyes dolgokról, emlékekről egy idegen előtt. Egyébként sem szeret magáról beszélni túl sokat, hiszen nevéhez nem köthetőek dicső tettek, jelentős érdemek. Mindent ami ő és ami miatt némi elismerést érdemelhet a törzsön belül, azt ajándékba kapta őseitől. Ha nem ebből a vérvonalból való lenne már rég rabszolgasorra jutott volna, mert nem igazán ért semmihez. Nem jeleskedik a fegyverforgatásban, az asszonyi teendők nagy részét is meglehetősen ügyetlenül látja el minden igyekezete ellenére. Utolsó reménye a régi hagyomány...*
745. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-01 23:26:50
Üzenet elküldve: 2014-04-01 23:26:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// A tűznél //
*Csak szeme sarkából észleli Harath ficergését, a harcosról lerí, hogy nem igazán tud egy platformra helyezkedni a varázsló kiműveltebb, "Civilizáltabb" és naivabb véleményével. Az mondjuk kellemetlen lenne, ha a férfi elveszítené önuralmát - mostanában gyakran megtörtént vele, elég csak a sátorbéli "úrnőm"-özésre gondolni - de szerencsére ezúttal elmarad a kitörés, és így Kagan nem kényszerül rendreutasítani egyik legjobb harcosát.*
- Hmmm. *enyhén fordul el, mikor Valianék (az óriásoknak köszönhetően meglehetős zajjal) visszaérkeznek a táborba, egy pucér, sebesült és meglehetősen fogoly figurát cipelve be.*
~ Kiküldöm az egyik brigádot, hogy szabaduljanak meg egy nyavalyás idegentől, erre a másik behoz egy újat. Eszem megáll, de komolyan. ~ *mérgelődik, még szemöldöke is összerándul kicsinység, de szerencsére azon események némileg távol történnek tőle, így tehet úgy, mintha... nem látná, vagy ilyesmi. Annyit még észrevesz, hogy Valian kezében feltűnik a billog, de gondolatban vállat von: a szadista tündér biztosan tudja, mit csinál. különben is, Chiari is a közelben van.*
*Isurii viszont, akárcsak egyik reggel, most sem villantja meg egyébként fejlett intellektusát és buzgó kérdezőmirigyét. Pedig Kagan titkon azt remélte, hogy ez megtörténik.*
~ Valószínűleg miattam nem mer szólni. ~ *feddi meg magát, és rögtön el is dönti, hamarost orvosolni fogja ezt a problémát. Pillantása újra Hildire vándorol, akit egyébként (a közhiedelemmel és a lány ilyen irányú meggyőződésével ellentétben) egyáltalán nem utál. Akkor már megölte vagy elkergette volna. Inkább csak úgy idegesíti kicsit, mint valami idétlen, semmire se jó, de mégis a családhoz tartozó kölyökmacska, vagy ilyesmi.*
~ Ez meg most mitől néz úgy ki, mint egy pirosra csapkodott fenék?! ~ *lepődik meg, mert igen ritkán látta a kis husigolyót ilyen színben. Mielőtt azonban komolyabban elkezdene a válaszon töprengeni, rájön, hogy egyáltalán nem érdekli.*
- Aham. *A Nap és a Hold, igen. Valóban nagyhatalmú, régről ismert entitások, és bár Kagan népe fejlettebb annál, hogy istenként a napot vagy a holdat imádja, azért tiszteli bennük az erőt és a felsőbbséget.*
- Törzsünkben akad néhány Kiválasztott, olyan, ki bírja őseink mágikus hatalmát. Egykor ugyanis népünk nagyjai nem csak a jeges acélhoz, hanem a pusztító mágiához is értettek. Mára e képességünk elsatnyult, és csak néhány igazán szerencsés és persze megfelelő vérvonalú személy rendelkezik vele. Abban reménykedünk, hogy húgom, Isurii egyike ezen Kiválasztottaknak. *legalábbis a lány hajszíne eléggé árulkodó: Kagan családjában a legtöbb kiválasztottnak idővel mind ilyen hajszíne lett.*
*Csak szeme sarkából észleli Harath ficergését, a harcosról lerí, hogy nem igazán tud egy platformra helyezkedni a varázsló kiműveltebb, "Civilizáltabb" és naivabb véleményével. Az mondjuk kellemetlen lenne, ha a férfi elveszítené önuralmát - mostanában gyakran megtörtént vele, elég csak a sátorbéli "úrnőm"-özésre gondolni - de szerencsére ezúttal elmarad a kitörés, és így Kagan nem kényszerül rendreutasítani egyik legjobb harcosát.*
- Hmmm. *enyhén fordul el, mikor Valianék (az óriásoknak köszönhetően meglehetős zajjal) visszaérkeznek a táborba, egy pucér, sebesült és meglehetősen fogoly figurát cipelve be.*
~ Kiküldöm az egyik brigádot, hogy szabaduljanak meg egy nyavalyás idegentől, erre a másik behoz egy újat. Eszem megáll, de komolyan. ~ *mérgelődik, még szemöldöke is összerándul kicsinység, de szerencsére azon események némileg távol történnek tőle, így tehet úgy, mintha... nem látná, vagy ilyesmi. Annyit még észrevesz, hogy Valian kezében feltűnik a billog, de gondolatban vállat von: a szadista tündér biztosan tudja, mit csinál. különben is, Chiari is a közelben van.*
*Isurii viszont, akárcsak egyik reggel, most sem villantja meg egyébként fejlett intellektusát és buzgó kérdezőmirigyét. Pedig Kagan titkon azt remélte, hogy ez megtörténik.*
~ Valószínűleg miattam nem mer szólni. ~ *feddi meg magát, és rögtön el is dönti, hamarost orvosolni fogja ezt a problémát. Pillantása újra Hildire vándorol, akit egyébként (a közhiedelemmel és a lány ilyen irányú meggyőződésével ellentétben) egyáltalán nem utál. Akkor már megölte vagy elkergette volna. Inkább csak úgy idegesíti kicsit, mint valami idétlen, semmire se jó, de mégis a családhoz tartozó kölyökmacska, vagy ilyesmi.*
~ Ez meg most mitől néz úgy ki, mint egy pirosra csapkodott fenék?! ~ *lepődik meg, mert igen ritkán látta a kis husigolyót ilyen színben. Mielőtt azonban komolyabban elkezdene a válaszon töprengeni, rájön, hogy egyáltalán nem érdekli.*
- Aham. *A Nap és a Hold, igen. Valóban nagyhatalmú, régről ismert entitások, és bár Kagan népe fejlettebb annál, hogy istenként a napot vagy a holdat imádja, azért tiszteli bennük az erőt és a felsőbbséget.*
- Törzsünkben akad néhány Kiválasztott, olyan, ki bírja őseink mágikus hatalmát. Egykor ugyanis népünk nagyjai nem csak a jeges acélhoz, hanem a pusztító mágiához is értettek. Mára e képességünk elsatnyult, és csak néhány igazán szerencsés és persze megfelelő vérvonalú személy rendelkezik vele. Abban reménykedünk, hogy húgom, Isurii egyike ezen Kiválasztottaknak. *legalábbis a lány hajszíne eléggé árulkodó: Kagan családjában a legtöbb kiválasztottnak idővel mind ilyen hajszíne lett.*
744. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-01 23:23:38
Üzenet elküldve: 2014-04-01 23:23:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Tábor - Déltájt //
*Valóban egész népes kis csapat sétafikál itt mindenfelé. A tűz melletti placc egyelőre túl zsúfolt, viszont előkerül Chiari, és ezzel meg is lett oldva a gyógyítási probléma.*
-Cicám.*Biccent a nőnek. Aztán a Niana kezében vergődő férfira pillant.*
-Az új rabszolgánk. Ért a fegyver forgatáshoz, szerintem elég veszélyes, és elég morcos.
-Maradjon rajta a kötél, és Niana is itt marad veled.
-Megértetted szépségem?
-Vigyázz a fogolyra.*Mutat a sebesült férfira, hogy az óriás lány megértse.*
-Ha el akar menni, tépd le a lábait.*Ez egy elég korrekt utasítás, nehéz félreérteni.*
-Héé, kötözött sonka.*Fordul még a férfihoz, mielőtt bevinnék első segélyre.*
-Ne próbálkozz, mert Niana tőböl tépi ki a lábad, és ha túlélnéd, utána megnyúzunk.*Őszinte vigyor ül ki az arcára. Ilyenkor mindig előbukkan a szadista énje.*
-És ha már úgy is itt vagyunk.*Felforrósodott a billog, kiemeli a tűzből, és egy pillanatra megfontolás tárgyává teszi hogy Rolko javaslatát követve a seggére kapja az ürge a jelzést, de végül másként dönt.
Legújabb rabszolgájuk ( ha minden jól megy ) jobb alkarjának felső részére nyomja rá a forró T betűt formázó billogot. És vagy 5 másodpercig hagyja is beleégni a húsba a jelet, hogy ott maradjon örök időkre.*
-Kész, gyógyítsd meg.*Biccent Chiarinak.
Most hogy újra a táborban van ideje lesz szerezni egy üveg rumot, már vagy 48 órája nem volt részeg. Az pedig nem jó, főleg egy alkoholistának.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.01 23:30:10
*Valóban egész népes kis csapat sétafikál itt mindenfelé. A tűz melletti placc egyelőre túl zsúfolt, viszont előkerül Chiari, és ezzel meg is lett oldva a gyógyítási probléma.*
-Cicám.*Biccent a nőnek. Aztán a Niana kezében vergődő férfira pillant.*
-Az új rabszolgánk. Ért a fegyver forgatáshoz, szerintem elég veszélyes, és elég morcos.
-Maradjon rajta a kötél, és Niana is itt marad veled.
-Megértetted szépségem?
-Vigyázz a fogolyra.*Mutat a sebesült férfira, hogy az óriás lány megértse.*
-Ha el akar menni, tépd le a lábait.*Ez egy elég korrekt utasítás, nehéz félreérteni.*
-Héé, kötözött sonka.*Fordul még a férfihoz, mielőtt bevinnék első segélyre.*
-Ne próbálkozz, mert Niana tőböl tépi ki a lábad, és ha túlélnéd, utána megnyúzunk.*Őszinte vigyor ül ki az arcára. Ilyenkor mindig előbukkan a szadista énje.*
-És ha már úgy is itt vagyunk.*Felforrósodott a billog, kiemeli a tűzből, és egy pillanatra megfontolás tárgyává teszi hogy Rolko javaslatát követve a seggére kapja az ürge a jelzést, de végül másként dönt.
Legújabb rabszolgájuk ( ha minden jól megy ) jobb alkarjának felső részére nyomja rá a forró T betűt formázó billogot. És vagy 5 másodpercig hagyja is beleégni a húsba a jelet, hogy ott maradjon örök időkre.*
-Kész, gyógyítsd meg.*Biccent Chiarinak.
Most hogy újra a táborban van ideje lesz szerezni egy üveg rumot, már vagy 48 órája nem volt részeg. Az pedig nem jó, főleg egy alkoholistának.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.01 23:30:10
743. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-01 22:47:53
Üzenet elküldve: 2014-04-01 22:47:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Tábor - Déltájt //
*Hagyta "elcsenni" a pőre áldozatukat, s így könnyedén fogadja a szárnyas kis barát vállára való telepedését. Mondhatni megszokta már, így semmi különös reakció nem látszik rajta. Azonban a fülébe duruzsoló kérdések és információk özönéből kénytelen sokat elengedni füle mellett, mindet nem tudja értelmezni, sem megválaszolni. Azokat is csak kurtán, ahogy szokta.*
-Há' csak úgy gyütt.
*Ennyit érkezése történetéről. Hogy kivel, mikor és hogyan az számára érdektelen. A fő, hogy jó ránézni. Meg is teszi gyakran, a ringó csípő csodás látvány számára, ahogy előttük masíroz ölében a sérülttel. Teljes mértékben bele is felejtkezik e kellemes látképbe, kiül arcára az elégedett és nyálcsorgatós bamba vigyor. Így lemarad az erőd megcsodálásában, vagyis ő már látta, szóval mindegy is. De a nyüzsgést a tűz körül azért észleli, és fel is ocsúdik valamelyest. Épp forgatni kezdi busa fejét, hogy a gyógyítót megtalálja kedves kis szadista tündérkéjének, mikor Niana kiengedi hangját helyette is. Az érdes, ám mégis búgó hangorkán oly bizsergetően hat rá, hogy hátán futkos a hideg, de jó értelemben persze.
És akkor "repül" be a képbe a billogot lóbáló elfajzott Valian. Óriásunk képén előbb értetlenség tükröződik. Majd mikor kezdi felfogni jelentőségét az értelem szikrái csillannak szemében, és biccent is, magában konstatálva a lényeget.*
-Seggibe vele!?
*Mond egy vicceset, és neki ez annyira tetszik, hogy biza felgöcög, egyre hangosabban. És végül kitörő hahotába fog, ami azért elég zajos egymagában is.*
*Hagyta "elcsenni" a pőre áldozatukat, s így könnyedén fogadja a szárnyas kis barát vállára való telepedését. Mondhatni megszokta már, így semmi különös reakció nem látszik rajta. Azonban a fülébe duruzsoló kérdések és információk özönéből kénytelen sokat elengedni füle mellett, mindet nem tudja értelmezni, sem megválaszolni. Azokat is csak kurtán, ahogy szokta.*
-Há' csak úgy gyütt.
*Ennyit érkezése történetéről. Hogy kivel, mikor és hogyan az számára érdektelen. A fő, hogy jó ránézni. Meg is teszi gyakran, a ringó csípő csodás látvány számára, ahogy előttük masíroz ölében a sérülttel. Teljes mértékben bele is felejtkezik e kellemes látképbe, kiül arcára az elégedett és nyálcsorgatós bamba vigyor. Így lemarad az erőd megcsodálásában, vagyis ő már látta, szóval mindegy is. De a nyüzsgést a tűz körül azért észleli, és fel is ocsúdik valamelyest. Épp forgatni kezdi busa fejét, hogy a gyógyítót megtalálja kedves kis szadista tündérkéjének, mikor Niana kiengedi hangját helyette is. Az érdes, ám mégis búgó hangorkán oly bizsergetően hat rá, hogy hátán futkos a hideg, de jó értelemben persze.
És akkor "repül" be a képbe a billogot lóbáló elfajzott Valian. Óriásunk képén előbb értetlenség tükröződik. Majd mikor kezdi felfogni jelentőségét az értelem szikrái csillannak szemében, és biccent is, magában konstatálva a lényeget.*
-Seggibe vele!?
*Mond egy vicceset, és neki ez annyira tetszik, hogy biza felgöcög, egyre hangosabban. És végül kitörő hahotába fog, ami azért elég zajos egymagában is.*
742. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-01 20:44:46
Üzenet elküldve: 2014-04-01 20:44:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A tűznél //
*Nos, elkezdenek özönleni az emberek és egyéb lények, így hamarosan egész csapatocska található már a néhai tűznél. Zrekil ezt óhatatlanul is úgy érzékeli, mintha ő lenne itt a középpontban, elvégre ő ült itt leghamarabb, már ami a mai napot illeti. A lány fejrázása meggyőző, hiszen még a haja is jobbra-balra lendül enyhe fáziskéséssel a fejéhez képest, viszont a gnóm ezt akkor sem fogja még annyiban hagyni. A beszélgetést nem tekinti lezártnak, csak ezt a kérdést. Üdvözli az újonnan érkezőket a maga kényelmes (vagy inkább annak tűnő) pózában, közben pedig igyekszik megkomolyodni, azután, hogy a halas eseménynek tanúja volt. Furcsa, néha mennyire nehéz visszafojtani egy kiadós nevetést. Nem kerüli el a figyelmét az a furcsa pillantás, amivel Kagan Hildit illeti, mondjuk az adott helyzetben nagyjából ki tudja találni, miközben a lányra pillant, hogy a vezér talán emiatt említette a dolgokat. Enyhén oldalra billenti a fejét, mivel nem tulajdonít sok hitelt annak, hogy ez a hölgy bármit is ellopna tőle, viszont ehhez szavakat nem fűz, csak egy enyhe sóhajtást, majd visszafordítja fejét a a vezér felé.
Szorgalmasan bólogat, amikor arra terelődik a szó, hogy az ő legendáik szerint milyen a szörny a barlangokban, és egyre inkább eltökéli magában, hogy fog oda szervezni egy kis expedíciót, és megpróbálja felkutatni a lényt. Talán még némi segítséget is tudna szerezni a táborból, ha már úgyis itt van. Bár ez még odébb van, egyelőre egy másik kérdésre kéne válaszolnia. Nem kerüli el figyelmét az ismerős sem, a bárd, aki tegnap este fogadta őt és kedves 'kompániáját', azaz a madárijesztőt.*
- Nos, jómagam a Nap- és Holdmágiában jeleskedem. Ez a kettő nem olyasmi, amit a régi mágusok olyan természeti jelenségekhez mertek kötni, mint víz, vagy levegő, ezért sokkal hatalmasabb dolgokról nevezték el őket. Ismerek veszedelmes támadóvarázslatokat, és rendkívül hatékony védővarázslatokat is. És hogy tanítványok? Nos, talán az öreg nem nézné jó szemmel, ha bárkit elvinnék a mágustoronyba tanítani, hiszen ez jelenleg még az ő feladata. Ha majd valóban rám hagyja a rangját, akkor minden gond nélkül taníthatok teljes csoportokat is, most viszont még nem kéne túl látványos munkát végeznem. Ha szabad tudnom, miről lenne szó? Ezenkívül egyelőre nincs több kérdésem.
*Nos, elkezdenek özönleni az emberek és egyéb lények, így hamarosan egész csapatocska található már a néhai tűznél. Zrekil ezt óhatatlanul is úgy érzékeli, mintha ő lenne itt a középpontban, elvégre ő ült itt leghamarabb, már ami a mai napot illeti. A lány fejrázása meggyőző, hiszen még a haja is jobbra-balra lendül enyhe fáziskéséssel a fejéhez képest, viszont a gnóm ezt akkor sem fogja még annyiban hagyni. A beszélgetést nem tekinti lezártnak, csak ezt a kérdést. Üdvözli az újonnan érkezőket a maga kényelmes (vagy inkább annak tűnő) pózában, közben pedig igyekszik megkomolyodni, azután, hogy a halas eseménynek tanúja volt. Furcsa, néha mennyire nehéz visszafojtani egy kiadós nevetést. Nem kerüli el a figyelmét az a furcsa pillantás, amivel Kagan Hildit illeti, mondjuk az adott helyzetben nagyjából ki tudja találni, miközben a lányra pillant, hogy a vezér talán emiatt említette a dolgokat. Enyhén oldalra billenti a fejét, mivel nem tulajdonít sok hitelt annak, hogy ez a hölgy bármit is ellopna tőle, viszont ehhez szavakat nem fűz, csak egy enyhe sóhajtást, majd visszafordítja fejét a a vezér felé.
Szorgalmasan bólogat, amikor arra terelődik a szó, hogy az ő legendáik szerint milyen a szörny a barlangokban, és egyre inkább eltökéli magában, hogy fog oda szervezni egy kis expedíciót, és megpróbálja felkutatni a lényt. Talán még némi segítséget is tudna szerezni a táborból, ha már úgyis itt van. Bár ez még odébb van, egyelőre egy másik kérdésre kéne válaszolnia. Nem kerüli el figyelmét az ismerős sem, a bárd, aki tegnap este fogadta őt és kedves 'kompániáját', azaz a madárijesztőt.*
- Nos, jómagam a Nap- és Holdmágiában jeleskedem. Ez a kettő nem olyasmi, amit a régi mágusok olyan természeti jelenségekhez mertek kötni, mint víz, vagy levegő, ezért sokkal hatalmasabb dolgokról nevezték el őket. Ismerek veszedelmes támadóvarázslatokat, és rendkívül hatékony védővarázslatokat is. És hogy tanítványok? Nos, talán az öreg nem nézné jó szemmel, ha bárkit elvinnék a mágustoronyba tanítani, hiszen ez jelenleg még az ő feladata. Ha majd valóban rám hagyja a rangját, akkor minden gond nélkül taníthatok teljes csoportokat is, most viszont még nem kéne túl látványos munkát végeznem. Ha szabad tudnom, miről lenne szó? Ezenkívül egyelőre nincs több kérdésem.
741. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-04-01 18:44:41
Üzenet elküldve: 2014-04-01 18:44:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Tábor - Déltájt //
*Ha szokása lenne biztosan elvörösödne a táborba érkezésén. Helyette némán, hideg szemekkel tűri. Szégyenteljes, de legalább olyan melák viszi, amelyik nem rázza darabokra egyébként is meggyötört mivoltát. A két óriáson már meg sem lepődik, van itt mindenféle szerzet, ahogy észrevette. Teljesen mindegy melyik belezi ki.
Örülne, ha már végre stabil földre kerülne, bár hálás a nősténynek kezdetben. Majd ez a hála kezd egyre inkább csökkeni, ahogy hordozza végig a táboron, mint egy gyámoltalan csecsemőt és ha ez nem lenne elég, még ordibál is. Testének hasznos a pihenés, mert a fájdalma egyre inkább lanyhul, de sértett büszkeségét ez legkevésbé sem tompítja. *
- Nem lennél olyan kedves és tennél le valahová? *Kérdezi erőtlen hangon. Bár nem biztos benne, hogy kérdése egyáltalán célt ér-e. Azt hallotta az óriásokról, hogy elég elmaradottak. A szadista tündérkénél, mondjuk nem lehetnek sokkal értetlenebbek. Jobb lenne, ha megtanulna csendben maradni, mert vele sem tudott értelmesen szót váltani.
Legalább egyelőre el van foglalva mással és remélhetőleg el is lesz, ha jól hallotta valami vezetővel lesz találkája. Akkor lesz komolyabb bajban, ha a látott minta folytatódik és minél több hatalma van valakinek annál ostobább az illető. Igazán szép kilátások, ha nem téved. Ez mondjuk megtörtént a találkozáskor is. Nem bánná, ha most sem lenne igaza, viszont amennyire kezén viseli a sors ma Lliafot nem bízik benne túlságosan. *
*Ha szokása lenne biztosan elvörösödne a táborba érkezésén. Helyette némán, hideg szemekkel tűri. Szégyenteljes, de legalább olyan melák viszi, amelyik nem rázza darabokra egyébként is meggyötört mivoltát. A két óriáson már meg sem lepődik, van itt mindenféle szerzet, ahogy észrevette. Teljesen mindegy melyik belezi ki.
Örülne, ha már végre stabil földre kerülne, bár hálás a nősténynek kezdetben. Majd ez a hála kezd egyre inkább csökkeni, ahogy hordozza végig a táboron, mint egy gyámoltalan csecsemőt és ha ez nem lenne elég, még ordibál is. Testének hasznos a pihenés, mert a fájdalma egyre inkább lanyhul, de sértett büszkeségét ez legkevésbé sem tompítja. *
- Nem lennél olyan kedves és tennél le valahová? *Kérdezi erőtlen hangon. Bár nem biztos benne, hogy kérdése egyáltalán célt ér-e. Azt hallotta az óriásokról, hogy elég elmaradottak. A szadista tündérkénél, mondjuk nem lehetnek sokkal értetlenebbek. Jobb lenne, ha megtanulna csendben maradni, mert vele sem tudott értelmesen szót váltani.
Legalább egyelőre el van foglalva mással és remélhetőleg el is lesz, ha jól hallotta valami vezetővel lesz találkája. Akkor lesz komolyabb bajban, ha a látott minta folytatódik és minél több hatalma van valakinek annál ostobább az illető. Igazán szép kilátások, ha nem téved. Ez mondjuk megtörtént a találkozáskor is. Nem bánná, ha most sem lenne igaza, viszont amennyire kezén viseli a sors ma Lliafot nem bízik benne túlságosan. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094