Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 7 (121. - 140. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
140. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-02-01 12:47:02
Üzenet elküldve: 2021-02-01 12:47:02
![>Raughaal Daurnhe [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja elől menekülve//
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na//
-Ajándék...
*Ismétli Yagnar után tűnődő hangon. Lassan kezd összeállni a fejében, hogy mi történhetett, és az, hogy semmi hasonló tervről nem hallott egy szót sem, aggodalomra ad okot.
Amaz hamar észre is veszi, hogy mi történik az erőd falai alatt, és tájékoztatja az úrnőt ittlétéről. Eközben Raughaal a lenti asszony jajveszékeléséből elhall pár szót, amik tovább erősítik gyanúit.
Yagnar ígéretére, hogy tisztázza majd a helyzetet, csak felvonja a szemöldökét, de nem szól semmit egészen addig, amíg amaz meg nem kérdezi, hogy csatlakozhatnak-e az Úrnőhöz. Ekkor valamennyire megemelt hangon felszólal.*
-Mindenkinek megvan a joga az audenciához az Úrnővel. Várd ki a sorod.
*Végigmérve Yagnart sóhajt, majd (visszatérve normális hangerőre) hozzátesz még valamit.*
-Szerintem a barátaiddal keressétek meg a kutat az erődben. Nem hiszem, hogy sokat segítene az ügyeteken, ha az Úrnő tetőtől talpig véresen látna meg titeket. Majd vigyázok a szekerekre.
*Persze túloz, de nem sokat, és ha az esetek többségében még az egyszerű földművesek is igyekeznek valamennyire kiöltözni, mikor a trón elé járulnak, akkor Yagnarék is megtehetik, hogy nem mocskosan adják át az ajándékukat.
Szélesebbre tárja a kaput, hogy a hármas beléphessen az erődön belülre, majd ha ez megtörtént, becsukja mögöttük az erőd bejáratát.*
A hozzászólás írója (Raughaal Daurnhe [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.01 12:49:37
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na//
-Ajándék...
*Ismétli Yagnar után tűnődő hangon. Lassan kezd összeállni a fejében, hogy mi történhetett, és az, hogy semmi hasonló tervről nem hallott egy szót sem, aggodalomra ad okot.
Amaz hamar észre is veszi, hogy mi történik az erőd falai alatt, és tájékoztatja az úrnőt ittlétéről. Eközben Raughaal a lenti asszony jajveszékeléséből elhall pár szót, amik tovább erősítik gyanúit.
Yagnar ígéretére, hogy tisztázza majd a helyzetet, csak felvonja a szemöldökét, de nem szól semmit egészen addig, amíg amaz meg nem kérdezi, hogy csatlakozhatnak-e az Úrnőhöz. Ekkor valamennyire megemelt hangon felszólal.*
-Mindenkinek megvan a joga az audenciához az Úrnővel. Várd ki a sorod.
*Végigmérve Yagnart sóhajt, majd (visszatérve normális hangerőre) hozzátesz még valamit.*
-Szerintem a barátaiddal keressétek meg a kutat az erődben. Nem hiszem, hogy sokat segítene az ügyeteken, ha az Úrnő tetőtől talpig véresen látna meg titeket. Majd vigyázok a szekerekre.
*Persze túloz, de nem sokat, és ha az esetek többségében még az egyszerű földművesek is igyekeznek valamennyire kiöltözni, mikor a trón elé járulnak, akkor Yagnarék is megtehetik, hogy nem mocskosan adják át az ajándékukat.
Szélesebbre tárja a kaput, hogy a hármas beléphessen az erődön belülre, majd ha ez megtörtént, becsukja mögöttük az erőd bejáratát.*
A hozzászólás írója (Raughaal Daurnhe [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.01 12:49:37
139. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-02-01 12:19:05
Üzenet elküldve: 2021-02-01 12:19:05
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útja elől menekülve//
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na, Raughaal[KKK]//
*Míg az őr Yagnarék elé megy, azaz a szekerek érik el az őrt, aki beszélgetést kezdeményez a szekerek bakján ülőkkel, addig az istálló környékén a befelé igyekvő dolgos pórok megpillantják magát a tharg nagyasszonyt, aki épp az istálló felé tart. Hangosabb szavak szállnak Kagaeane felé, hogy felhívják magukra a figyelmet.
A tharg úrnőnek nem sikerül kereket oldani és az érkező négyes felé fordul. Valóban ismerheti őket arcról, de csak hármat közülük, a szekér felé mutató, falfehérre vált kölyök azonban ismeretlen neki. Ahogy láthatja az erőd bejáratához felsorakozott, jól megrakott szekereket is és az azon ülő Yagnart, Rorkirt és Sharen'nát is. Ilyen távolságból részleteket nem tud nagyon kivenni, de a kontextusból levonhat egy-két következtetést.
A favágó és családja, a karját remegve leengedő ijedt arcú kölyökkel, közben a feléjük induló Kagaenae irányába húzza az ismeretlen fiatal legényt.*
- Úrnőm! Szörnyűség! Gyalázat! *Jajong az asszony színpadiasan, láthatóan jócskán túljátszva "szerepét". A favágó, termetes, széles vállú, de jámbor férfi jóval higgadtabban, de gondterhelten szorítja háttérbe jajveszékelő asszonyát.*
- Kagaenae nagyasszony, *Hajt térdet, fejet Kagan örököse előtt.* ez a fiú Sziritán faluból gyütt még az éjszaka lóhalálában. Aszonta, a Sziritánt megtámadták, barbárok, fosztogatók, mindenkit kardélre hánytak, az egyik elüljárót lefekezték és felgyújtották a házakat. *Meséli el, bár nyugodtságot erőltet magára, ökölbe szorult keze remeg kissé.
Ugyansem Kagaenae, sem a csoport nem hallja a szekereknél lezajló beszélgetést, csak akkor fordulnak arra, amikor Yagnar összeüti a tenyerét és maga is "Úrnőt" mond az istálló és az erőd között állók felé. A favágó is arra tekint, tekintete összeszűkül.*
- Aszongya ez a külyök, hogy a Vashegy nevében fosztották ki a falvat. *Hangja halk és hideg.
Eközben Yagnar a csoport felé indul, amire a halálra vált kölyök még jobban reszketni kezd, láthatóan sokkos állapotban van és nem tudja elszakítani a tekintetét Yagnarról.
Rorkir válaszol ugyan társa szavaira, de talán még ő sem döntött, hogy vele tartson-e vagy maradjon a szekerek mellett, inkább Saren'na felé intéz egy halkabb kérdést. Az íjász lány is nemtetszését fejezi ki és bár biztosan egyikük sem tudhat, mégis több dologra lehet következtetni. De az nem biztos, hogy mind helyénvaló lenne. Egyelőre még ködös sok minden.
Egyelőre így fordítja figyelmét egymásra a két csoportosulás. Kagaenae a falusiakkal és az ismeretlen remegő kölyökkel és Yagnar az erőd alatt a szekereknél két társával és a thargarodi őrrel.*
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na, Raughaal[KKK]//
*Míg az őr Yagnarék elé megy, azaz a szekerek érik el az őrt, aki beszélgetést kezdeményez a szekerek bakján ülőkkel, addig az istálló környékén a befelé igyekvő dolgos pórok megpillantják magát a tharg nagyasszonyt, aki épp az istálló felé tart. Hangosabb szavak szállnak Kagaeane felé, hogy felhívják magukra a figyelmet.
A tharg úrnőnek nem sikerül kereket oldani és az érkező négyes felé fordul. Valóban ismerheti őket arcról, de csak hármat közülük, a szekér felé mutató, falfehérre vált kölyök azonban ismeretlen neki. Ahogy láthatja az erőd bejáratához felsorakozott, jól megrakott szekereket is és az azon ülő Yagnart, Rorkirt és Sharen'nát is. Ilyen távolságból részleteket nem tud nagyon kivenni, de a kontextusból levonhat egy-két következtetést.
A favágó és családja, a karját remegve leengedő ijedt arcú kölyökkel, közben a feléjük induló Kagaenae irányába húzza az ismeretlen fiatal legényt.*
- Úrnőm! Szörnyűség! Gyalázat! *Jajong az asszony színpadiasan, láthatóan jócskán túljátszva "szerepét". A favágó, termetes, széles vállú, de jámbor férfi jóval higgadtabban, de gondterhelten szorítja háttérbe jajveszékelő asszonyát.*
- Kagaenae nagyasszony, *Hajt térdet, fejet Kagan örököse előtt.* ez a fiú Sziritán faluból gyütt még az éjszaka lóhalálában. Aszonta, a Sziritánt megtámadták, barbárok, fosztogatók, mindenkit kardélre hánytak, az egyik elüljárót lefekezték és felgyújtották a házakat. *Meséli el, bár nyugodtságot erőltet magára, ökölbe szorult keze remeg kissé.
Ugyansem Kagaenae, sem a csoport nem hallja a szekereknél lezajló beszélgetést, csak akkor fordulnak arra, amikor Yagnar összeüti a tenyerét és maga is "Úrnőt" mond az istálló és az erőd között állók felé. A favágó is arra tekint, tekintete összeszűkül.*
- Aszongya ez a külyök, hogy a Vashegy nevében fosztották ki a falvat. *Hangja halk és hideg.
Eközben Yagnar a csoport felé indul, amire a halálra vált kölyök még jobban reszketni kezd, láthatóan sokkos állapotban van és nem tudja elszakítani a tekintetét Yagnarról.
Rorkir válaszol ugyan társa szavaira, de talán még ő sem döntött, hogy vele tartson-e vagy maradjon a szekerek mellett, inkább Saren'na felé intéz egy halkabb kérdést. Az íjász lány is nemtetszését fejezi ki és bár biztosan egyikük sem tudhat, mégis több dologra lehet következtetni. De az nem biztos, hogy mind helyénvaló lenne. Egyelőre még ködös sok minden.
Egyelőre így fordítja figyelmét egymásra a két csoportosulás. Kagaenae a falusiakkal és az ismeretlen remegő kölyökkel és Yagnar az erőd alatt a szekereknél két társával és a thargarodi őrrel.*
138. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-31 01:27:56
Üzenet elküldve: 2021-01-31 01:27:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja elől menekülve//
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na, Raughaal//
*Nem tudja, mennyire figyeltek a többiek az utolsó szavaira, de őszintén nem is érdekli, hiszen hirtelen akkora lesz körülöttük a nyugtalan felfordulás, hogy ő maga is elveszti a beszélgetés eddigi fonalát. Figyelmét jobban leköti a kibontakozó jelenet, s kétség sem fér hozzá, hogy a véres és sírástól hangos éjszaka híre máris elterjedt az egész vidéken, s alig telt bele pár óra, ide is eljutott. Nem ismeri viszont az ittenieket, nem tudja, ki a tényleges fejes, de Yagnar eddig olyan határozott vezérként viselkedett, hogy a lány meg volt róla győződve, hogy ez az egész portya le van beszélve a többi hasonló posztban lévő főnökkel, főleg, hogy ide hozták a zsákmányt. Tart a lehetőségtől, hogy valami nagyon félrecsúszott, s lesheti azt a disznót, meg a sört. A végén még a szekerek tartalmát is elveszik tőlük, s a barbár nő aligha fejezheti ki nemtetszését egy ilyen esetben. Ő itt nem más, mint egy jöttment, vad, sokak szerint kulturálatlan és barbár, aki annyit tett hozzá az egészhez, hogy kölcsönadta íját, meg "csodálatos" személyiségét.
Aggódva szemléli tehát, hogy Yagnar a láthatóan ideges társaság felé veszi az irányt.*
- Nem tudom, de őszintén nem tetszik.
*Feleli Rorkirnak halk, fojtott hangon, s fejében már bizarrabbnál bizarrabb menekülési terveket szövöget. A lehető leggyorsabban kell felkapni a mozdítható zsákokat, s talán el tudna valamerre vágtázni. Persze ez jelen helyzetében aligha sikerülne.*
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na, Raughaal//
*Nem tudja, mennyire figyeltek a többiek az utolsó szavaira, de őszintén nem is érdekli, hiszen hirtelen akkora lesz körülöttük a nyugtalan felfordulás, hogy ő maga is elveszti a beszélgetés eddigi fonalát. Figyelmét jobban leköti a kibontakozó jelenet, s kétség sem fér hozzá, hogy a véres és sírástól hangos éjszaka híre máris elterjedt az egész vidéken, s alig telt bele pár óra, ide is eljutott. Nem ismeri viszont az ittenieket, nem tudja, ki a tényleges fejes, de Yagnar eddig olyan határozott vezérként viselkedett, hogy a lány meg volt róla győződve, hogy ez az egész portya le van beszélve a többi hasonló posztban lévő főnökkel, főleg, hogy ide hozták a zsákmányt. Tart a lehetőségtől, hogy valami nagyon félrecsúszott, s lesheti azt a disznót, meg a sört. A végén még a szekerek tartalmát is elveszik tőlük, s a barbár nő aligha fejezheti ki nemtetszését egy ilyen esetben. Ő itt nem más, mint egy jöttment, vad, sokak szerint kulturálatlan és barbár, aki annyit tett hozzá az egészhez, hogy kölcsönadta íját, meg "csodálatos" személyiségét.
Aggódva szemléli tehát, hogy Yagnar a láthatóan ideges társaság felé veszi az irányt.*
- Nem tudom, de őszintén nem tetszik.
*Feleli Rorkirnak halk, fojtott hangon, s fejében már bizarrabbnál bizarrabb menekülési terveket szövöget. A lehető leggyorsabban kell felkapni a mozdítható zsákokat, s talán el tudna valamerre vágtázni. Persze ez jelen helyzetében aligha sikerülne.*
137. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-29 12:50:13
Üzenet elküldve: 2021-01-29 12:50:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja elől menekülve//
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na, Raughaal//
-Á, vagy úgy!
*Vágja rá Yagnar szavaira. Valahol érthető is, hisz a születés és a vér alapján dönteni dolgokban a nemesség úri szokása, nem az olyanoké, mint Rorkir. Az őrnek vastag mosollyal int, hisz emlékszik rá korábbról, egész kellemes társaság volt, amikor a kardját kovácsoltatta itt, bár már egy jó ideje lehetett, talán nem ismeri viszont fel őt. Nem haragszik meg rá, ha így lenne. Ekkortájt érkehzetnek az alakok is, számára ugyan nem ismerősnek de különösebb figyelmet nem is fordítana rá, hisz biztos sok falubeli járkál be ide, ha tényleg itt az a bizonyos úrnő, nem idegen számára a kép. Ha nem hallaná az intézett szavakat, valószínűleg egy pillantásnál dtöbbet nem is szánna rá, azonban ez nem így van, s immár Yagnar szavaira figyel, bár eléggé értetlenül áll a helyzet előtt, mert nem tudja, hogy miről is van szó pontosan. *
-Rendben van, testvér. Szólj, ha segítség kell.
*Mondja, majd a nőhöz fordul, s halkabban szól. *
-Szerinted mi lehet?
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na, Raughaal//
-Á, vagy úgy!
*Vágja rá Yagnar szavaira. Valahol érthető is, hisz a születés és a vér alapján dönteni dolgokban a nemesség úri szokása, nem az olyanoké, mint Rorkir. Az őrnek vastag mosollyal int, hisz emlékszik rá korábbról, egész kellemes társaság volt, amikor a kardját kovácsoltatta itt, bár már egy jó ideje lehetett, talán nem ismeri viszont fel őt. Nem haragszik meg rá, ha így lenne. Ekkortájt érkehzetnek az alakok is, számára ugyan nem ismerősnek de különösebb figyelmet nem is fordítana rá, hisz biztos sok falubeli járkál be ide, ha tényleg itt az a bizonyos úrnő, nem idegen számára a kép. Ha nem hallaná az intézett szavakat, valószínűleg egy pillantásnál dtöbbet nem is szánna rá, azonban ez nem így van, s immár Yagnar szavaira figyel, bár eléggé értetlenül áll a helyzet előtt, mert nem tudja, hogy miről is van szó pontosan. *
-Rendben van, testvér. Szólj, ha segítség kell.
*Mondja, majd a nőhöz fordul, s halkabban szól. *
-Szerinted mi lehet?
136. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-26 21:24:24
Üzenet elküldve: 2021-01-26 21:24:24
![>Yagnar Rhagodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12490_1713952355_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja elől menekülve//
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na, Raughaal//
-Karheia. *Nem rémlik neki a név. Tán gyermek volt még a leány, elvégre kicsiny falujukban mind ismerték egymást. Bárhogy is legyen, a név hosszan cseng még gondolatai között.
Merengve bámul a semmibe, tán meg sem hallja, miről beszél két társa.*
-Bárki lánya vagy fia lehet tharg, ha annak érzi magát. *Csak ennyit fűz hozzá Sharen'na szavaihoz dünnyögve, de nem fordul hátra válla felett közben. Egészen addig nem is ocsúdik, míg meg nem szólítja őket az őr. Ezt már jobban kedveli, mint a kapuban strázsáló íjászt. Szilaj, vérmes, thargnak való.*
-Ajándék! Az Úrnőnek és az egész Vashegynek! *Jelenti ki büszke vigyorral, ám beszélgetésük hamar végeszakad. Követi az őr tekintetét a hang irányába és még inkább felderül.*
-Az Úrnő! *Csapja össze tenyereit, de az őrhöz hasonlóan benne is hamar realizálódik, miről folyhat ott a diskurzus. Bizony, nem jó ómen, ha a bárány béget elébb.*
-Ne aggódj, barátom, majd én tisztázom. Hahó!
*Az utolsó szót persze már nem Raughaal felé intézi, hanem a szekéren felágaskodva, vaskos karjával integetve Kagaenaehez.*
-No? Odamegyünk, vagy itt várjuk meg, mire jutnak? *Thargként aligha kellene kikérni az őr engedélyét a szabad mozgáshoz, ő még is megteszi. Persze közben lehuppan a szekérről, elvégre nem óhajtja átkordinálni azt szerte-kasul az udvaron.*
-Láttad Waldrant? *Pillant még az őrre, s még nem indul a kis csoportosulás felé. Majdnem biztos abban, hogy Kagaenae be van avatva a kis küldetésükbe, de lehetséges, hogy a lány még csak most érkezett.*
A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.26 21:26:39
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na, Raughaal//
-Karheia. *Nem rémlik neki a név. Tán gyermek volt még a leány, elvégre kicsiny falujukban mind ismerték egymást. Bárhogy is legyen, a név hosszan cseng még gondolatai között.
Merengve bámul a semmibe, tán meg sem hallja, miről beszél két társa.*
-Bárki lánya vagy fia lehet tharg, ha annak érzi magát. *Csak ennyit fűz hozzá Sharen'na szavaihoz dünnyögve, de nem fordul hátra válla felett közben. Egészen addig nem is ocsúdik, míg meg nem szólítja őket az őr. Ezt már jobban kedveli, mint a kapuban strázsáló íjászt. Szilaj, vérmes, thargnak való.*
-Ajándék! Az Úrnőnek és az egész Vashegynek! *Jelenti ki büszke vigyorral, ám beszélgetésük hamar végeszakad. Követi az őr tekintetét a hang irányába és még inkább felderül.*
-Az Úrnő! *Csapja össze tenyereit, de az őrhöz hasonlóan benne is hamar realizálódik, miről folyhat ott a diskurzus. Bizony, nem jó ómen, ha a bárány béget elébb.*
-Ne aggódj, barátom, majd én tisztázom. Hahó!
*Az utolsó szót persze már nem Raughaal felé intézi, hanem a szekéren felágaskodva, vaskos karjával integetve Kagaenaehez.*
-No? Odamegyünk, vagy itt várjuk meg, mire jutnak? *Thargként aligha kellene kikérni az őr engedélyét a szabad mozgáshoz, ő még is megteszi. Persze közben lehuppan a szekérről, elvégre nem óhajtja átkordinálni azt szerte-kasul az udvaron.*
-Láttad Waldrant? *Pillant még az őrre, s még nem indul a kis csoportosulás felé. Majdnem biztos abban, hogy Kagaenae be van avatva a kis küldetésükbe, de lehetséges, hogy a lány még csak most érkezett.*
A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.26 21:26:39
135. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-26 19:09:13
Üzenet elküldve: 2021-01-26 19:09:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja elől menekülve//
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na//
*Aenaenek megvan a maga elképzelése arról, hogy mit is fog csinálni ezen a hajnalon. Tervei szerint kilovagol és kiszellőzteti a fejét, azt is elképzeli, hogy addig hajszolja majd lovát, míg annak testén habzik a veríték. Ő majd széttárt karokkal ül a nyeregben, a kantárszárat is elengedve. Ezt a csodálatos elméleti képet azonban nem tudja gyakorlatba ültetni, több okból sem. Egyrészt, mert annyira nem jó lovas, hogy ilyesmit megtehessen, másrészt pedig az istállóhoz menet megszólítják.
Forgatja a szemét, de ezt persze nem látni a háta mögül. Nyilvánvaló, hogy nem csinálhatja azt, amit szeretne, emiatt pedig egy pillanat alatt paprikás lesz a hangulata. Talán a fogát is csikorgatja és egy pillanatra szeretne megszobrulni Kagan mellett. De mire megfordul, addigra rendezi a vonásait. Szeretett volna elsunnyogni, de ez úgy tűnik, hogy nem fog sikerülni. Igyekszik az arcára varázsolni egy halvány mosolyt, hármukat ismeri látásból, a favágó, a felesége, meg az egyik gyerekük. A negyediket nem ismeri. Közelebb érve látja, hogy valami nem stimmel, abba az irányba fordul, amerre a vele nagyjából egykorú, meglehetősen rémült, sokkos fiú mutat. Összevont szemöldökkel méri végig a szekereket, de aztán figyelme már a favágóé. Köszönésül biccent, az odaerőltetett mosoly meg nyilvánvalóan eltűnt már az arcáról, első pillantásra is látszik, hogy valami nagyon nincsen rendben.*
- Mi folyik itt?
*Kérdi fojtott hangon, egyelőre nem tudja mire vélni a látottakat, de reméli, hogy hamar felvilágosítják.*
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na//
*Aenaenek megvan a maga elképzelése arról, hogy mit is fog csinálni ezen a hajnalon. Tervei szerint kilovagol és kiszellőzteti a fejét, azt is elképzeli, hogy addig hajszolja majd lovát, míg annak testén habzik a veríték. Ő majd széttárt karokkal ül a nyeregben, a kantárszárat is elengedve. Ezt a csodálatos elméleti képet azonban nem tudja gyakorlatba ültetni, több okból sem. Egyrészt, mert annyira nem jó lovas, hogy ilyesmit megtehessen, másrészt pedig az istállóhoz menet megszólítják.
Forgatja a szemét, de ezt persze nem látni a háta mögül. Nyilvánvaló, hogy nem csinálhatja azt, amit szeretne, emiatt pedig egy pillanat alatt paprikás lesz a hangulata. Talán a fogát is csikorgatja és egy pillanatra szeretne megszobrulni Kagan mellett. De mire megfordul, addigra rendezi a vonásait. Szeretett volna elsunnyogni, de ez úgy tűnik, hogy nem fog sikerülni. Igyekszik az arcára varázsolni egy halvány mosolyt, hármukat ismeri látásból, a favágó, a felesége, meg az egyik gyerekük. A negyediket nem ismeri. Közelebb érve látja, hogy valami nem stimmel, abba az irányba fordul, amerre a vele nagyjából egykorú, meglehetősen rémült, sokkos fiú mutat. Összevont szemöldökkel méri végig a szekereket, de aztán figyelme már a favágóé. Köszönésül biccent, az odaerőltetett mosoly meg nyilvánvalóan eltűnt már az arcáról, első pillantásra is látszik, hogy valami nagyon nincsen rendben.*
- Mi folyik itt?
*Kérdi fojtott hangon, egyelőre nem tudja mire vélni a látottakat, de reméli, hogy hamar felvilágosítják.*
134. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-26 17:48:23
Üzenet elküldve: 2021-01-26 17:48:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja elől menekülve//
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na//
*Raughaal már egy kis ideje ébren van, Thargarodban korán történik az őrségváltás. A napja azzal kezdődik, hogy a meglehetősen korán kelő Úrnőnek kinyitja az erőd kapuját, majd látván, hogy a városban egy szekérsor nyílegyenesen az erődkapu felé halad, résnyire nyitva hagyja a kaput, és kilép elé levegőzni, amíg az egyre ismerősebbnek ható alakok megérkeznek.
Látja azt is, hogy még egy csoportusulás célozta meg az erődöt, és őket egy ismerősnek ható fegyveres kíséri.*
~Még a nap is alig kelt fel, és már kezdődik a bonyodalom...~
*Ő ugyan nem siet a szekeresek elébe, hanem szépen megvárja, hogy Yagnarék rendesen felsorakozzanak, mielőtt megközelítenék őt.*
-Mi van azokban a szekerekben?
*Szól végül oda felhangon az érkezőknek. Yagnar és Rorkir felé biccent, Sharen'nát pedig egy érdeklődő pillantással méri fel.*
-Akármi is legyen, valószínűleg az Úrnővel akartok beszélni róla, ő pedig most távozott. Ha gyorsak vagytok, még utolérhetitek.
*Ekkor jut el a füléig a lenti kiabálás. Lenéz az istálló felé, ahol a nehéz látási viszonyok mellett is ki tudja venni, hogy a helyiek közül az egyik felé mutat.*
-Mi a...
*Pontosabban nem felé, hanem Yagnarék felé. És most, hogy alaposabban végigméri az érkezőket, észrevesz pár dolgot, amit eddig nem. Vérpettyezte arc, és egy megpakolt szekér...
Mélyet sóhajt, majd újra megszólal.*
-Inkább maradjatok itt, gyanítom, hogy hamarosan itt lesz az Úrnő tisztázni a helyzetet.
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na//
*Raughaal már egy kis ideje ébren van, Thargarodban korán történik az őrségváltás. A napja azzal kezdődik, hogy a meglehetősen korán kelő Úrnőnek kinyitja az erőd kapuját, majd látván, hogy a városban egy szekérsor nyílegyenesen az erődkapu felé halad, résnyire nyitva hagyja a kaput, és kilép elé levegőzni, amíg az egyre ismerősebbnek ható alakok megérkeznek.
Látja azt is, hogy még egy csoportusulás célozta meg az erődöt, és őket egy ismerősnek ható fegyveres kíséri.*
~Még a nap is alig kelt fel, és már kezdődik a bonyodalom...~
*Ő ugyan nem siet a szekeresek elébe, hanem szépen megvárja, hogy Yagnarék rendesen felsorakozzanak, mielőtt megközelítenék őt.*
-Mi van azokban a szekerekben?
*Szól végül oda felhangon az érkezőknek. Yagnar és Rorkir felé biccent, Sharen'nát pedig egy érdeklődő pillantással méri fel.*
-Akármi is legyen, valószínűleg az Úrnővel akartok beszélni róla, ő pedig most távozott. Ha gyorsak vagytok, még utolérhetitek.
*Ekkor jut el a füléig a lenti kiabálás. Lenéz az istálló felé, ahol a nehéz látási viszonyok mellett is ki tudja venni, hogy a helyiek közül az egyik felé mutat.*
-Mi a...
*Pontosabban nem felé, hanem Yagnarék felé. És most, hogy alaposabban végigméri az érkezőket, észrevesz pár dolgot, amit eddig nem. Vérpettyezte arc, és egy megpakolt szekér...
Mélyet sóhajt, majd újra megszólal.*
-Inkább maradjatok itt, gyanítom, hogy hamarosan itt lesz az Úrnő tisztázni a helyzetet.
133. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-26 13:53:16
Üzenet elküldve: 2021-01-26 13:53:16
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útja elől menekülve//
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na//
*A menekülés a szántóföldeken át a Sziritán faluból nem volt ugyan nehéz, de a tudat, hogy míg a fiatal férfi menekül, addig a családját és barátait, a falubelieket talán mind kardélre hányja a barbár banda, iszonytató súllyal nehezedik a menekülő vállára.
Első gondolata az lehetett, hogy nem megy Amon Ruadhra, hisz a támadók épp a Vashegy nevével az ajkukon fosztogattak, öltek Sziritánban. De élő rokonai csak Amonon vannak és hova is mehetne máshová?
Egy egész éjjelen át győzködték a rokonok, hogy igenis menjenek Thargarodba és jelentsék a kereskedőfaluban történteket. Közben híre ment a dolognak. A sírással tarkított beszélgetést kihallgatta egy kölyök az ablakból, aki a tyúkoknak vitt magot még a hajnal előtt. Az elvitte a pletykát a péknek, az elmondta az első vásárlónak még napkelte előtt és így tovább. Ki tudja, mivé duzzad az alapjában nem kis jelentőségű hír, hogyan hízlalódik pletykává a nép nyelvén?
A lényeg, hogy mire pirkadni kezd, a nagy unszolásra az ifjú elindul rokonaival az erődbe, hogy ott tegyen jelentést a kancellárnak vagy magának a tharg nagyasszonynak a Sziritán faluban történtekről.
Hárman kísérik a kölyköt, a favágó férfi, az asszony és a nagyobbik fiuk is, hogy erőt és bátorságot öntsenek bele a tharg fők elé állni.
Még a kapu előtt találkoznak egy tharg őrrel, nem az elffel, aki a három szekérből álló karavánt engedte be a kapun és az ő kíséretével lépnek be Thargarod erődjébe. Náluk nincs fegyver, nincs mit leadni és jámbor, dolgos népek, ismerik az amoni családot, hisz ők hozzák a fát az erődbe.
Az udvaron gyorsan vonulnak át, szinte körbefogják az ifjú férfit, amikor a favágó megpillantja magát a tharg nagyasszonyt az istálló felé haladni.*
- Úrnőm! Úrnőm! *Kiált oda a favágó, hangja átszáll az udvaron az istállóhoz, remélhetően Kagaenae is meghallja.
A kölyök azonban bár lehajtott fejjel tántorog az emberek gyűrűjében, megtorpan amikor egy pillanatra felnéz, hogy hol is van. Megkövülten áll, még a szája is elnyílik és a földbe gyökerezik a lába. Hangtalanul rebeg valamit, karja, keze felemelkedik és remegve mutat az erőd bejárata felé, ahol Yagnar társaival és a három megrakott szekérrel áll.
Talán így már Yagnar, Rorkir és Sharen'na is felfigyelhetnek a távolban, az istálló mellett lejátszódó eseményekre, de felismerni nem tudják a kölyköt, hisz amikor látták, a sötét elmosta a vonalait. Most csak egy négy főből álló csoportosulást látnak, ahonnan az egyik kisírt szemű kölyökférfi épp rájuk mutat.*
//Kagaenae, Yagnar, Rorkir, Sharen'na//
*A menekülés a szántóföldeken át a Sziritán faluból nem volt ugyan nehéz, de a tudat, hogy míg a fiatal férfi menekül, addig a családját és barátait, a falubelieket talán mind kardélre hányja a barbár banda, iszonytató súllyal nehezedik a menekülő vállára.
Első gondolata az lehetett, hogy nem megy Amon Ruadhra, hisz a támadók épp a Vashegy nevével az ajkukon fosztogattak, öltek Sziritánban. De élő rokonai csak Amonon vannak és hova is mehetne máshová?
Egy egész éjjelen át győzködték a rokonok, hogy igenis menjenek Thargarodba és jelentsék a kereskedőfaluban történteket. Közben híre ment a dolognak. A sírással tarkított beszélgetést kihallgatta egy kölyök az ablakból, aki a tyúkoknak vitt magot még a hajnal előtt. Az elvitte a pletykát a péknek, az elmondta az első vásárlónak még napkelte előtt és így tovább. Ki tudja, mivé duzzad az alapjában nem kis jelentőségű hír, hogyan hízlalódik pletykává a nép nyelvén?
A lényeg, hogy mire pirkadni kezd, a nagy unszolásra az ifjú elindul rokonaival az erődbe, hogy ott tegyen jelentést a kancellárnak vagy magának a tharg nagyasszonynak a Sziritán faluban történtekről.
Hárman kísérik a kölyköt, a favágó férfi, az asszony és a nagyobbik fiuk is, hogy erőt és bátorságot öntsenek bele a tharg fők elé állni.
Még a kapu előtt találkoznak egy tharg őrrel, nem az elffel, aki a három szekérből álló karavánt engedte be a kapun és az ő kíséretével lépnek be Thargarod erődjébe. Náluk nincs fegyver, nincs mit leadni és jámbor, dolgos népek, ismerik az amoni családot, hisz ők hozzák a fát az erődbe.
Az udvaron gyorsan vonulnak át, szinte körbefogják az ifjú férfit, amikor a favágó megpillantja magát a tharg nagyasszonyt az istálló felé haladni.*
- Úrnőm! Úrnőm! *Kiált oda a favágó, hangja átszáll az udvaron az istállóhoz, remélhetően Kagaenae is meghallja.
A kölyök azonban bár lehajtott fejjel tántorog az emberek gyűrűjében, megtorpan amikor egy pillanatra felnéz, hogy hol is van. Megkövülten áll, még a szája is elnyílik és a földbe gyökerezik a lába. Hangtalanul rebeg valamit, karja, keze felemelkedik és remegve mutat az erőd bejárata felé, ahol Yagnar társaival és a három megrakott szekérrel áll.
Talán így már Yagnar, Rorkir és Sharen'na is felfigyelhetnek a távolban, az istálló mellett lejátszódó eseményekre, de felismerni nem tudják a kölyköt, hisz amikor látták, a sötét elmosta a vonalait. Most csak egy négy főből álló csoportosulást látnak, ahonnan az egyik kisírt szemű kölyökférfi épp rájuk mutat.*
132. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-26 12:16:07
Üzenet elküldve: 2021-01-26 12:16:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
*Nem alszik jól manapság, és erről nem csupán a városban átéltek tehetnek. Éjszakái nagy részét forgolódással tölti, vagy rémálmokból riadva, álmaiban általában félhomályos alagutakban bolyong, víz csöpög a fejére, vagy kardmarkolat áll ki a hasából.
Ez persze csak egy dolog, a másikról újdonsült macskatulajdonosi mivoltja tehet. Ami miatt kicsit rabszolgának is érzi magát, mert az állat bár egyszer-egyszer megajándékozza valami döglött rágcsálóval, de azért alapvetően elvárja, hogy enni adjon neki és, hogy nyitogassa az ajtót. De ami a legszemetebb tőle az az, hogy rendre kitúrja az ágyból, vagy úgy fekszik rá, hogy aztán Aenae lesz az, aki teljesen elmacskásodva ébred. Hogy ennek ellenére miért nem rúgja ki az ágyából mégis? Mert jó érzés a selymes szőrét simogatni és a dorombolása is nagyon jó hatással van a közérzetére. Amúgy meg nincs baja azzal, hogy az ágy szélén aludjon, amúgy is mindig az ágy szélén alszik. Egyszóval: megéri, bőven megéri.
Hogy a macska tehet-e róla, vagy pedig a rémálmok, azt maga sem tudná megmondani, de mégis megébred hajnalban. A macska szemrehányó tekintettel néz rá, mikor lustán felemeli a fejét, mikor Aenae kihúzza alóla a lábát.*
- Rossz vagyok, tudom.
*Rántja meg Aenae a vállát, miközben az ágy szélén ülve kinyújtózik.*
- Trodd biztos korán kell, nem? Elviszem neki a papírját.
*Úgy beszél a macskához, mintha az válaszolni tudna neki. Belátja ő is, hogy általában kóros elmeállapotra utal az ilyesmi, inkább a kandallóhoz lép, hogy kicsit megpiszkálja a tüzet. Egy kicsit marad a lángokba bámulva, de aztán öltözködni kezd. Öltözékében most sincsen semmi kirívó, haját laza fonatba rendezi, amelyet átvet bal válla előtt. Megkordul ugyan a gyomra, de figyelmen kívül hagyja, felesleges nekiülnie azért, hogy pár falatot egyen. Amúgy meg kellene írnia Cha'yssnak, hogy mit intézett, de valahogy nincs kedve levelezni. Majd talán pár nap múlva. Most belebújik a kabátjába, veszi a táskáját, elveszteget egy gondolatot arra, hogy Cha'yss ígért neki egy sálat, de aztán már meg is célozza az istállót.*
Ez persze csak egy dolog, a másikról újdonsült macskatulajdonosi mivoltja tehet. Ami miatt kicsit rabszolgának is érzi magát, mert az állat bár egyszer-egyszer megajándékozza valami döglött rágcsálóval, de azért alapvetően elvárja, hogy enni adjon neki és, hogy nyitogassa az ajtót. De ami a legszemetebb tőle az az, hogy rendre kitúrja az ágyból, vagy úgy fekszik rá, hogy aztán Aenae lesz az, aki teljesen elmacskásodva ébred. Hogy ennek ellenére miért nem rúgja ki az ágyából mégis? Mert jó érzés a selymes szőrét simogatni és a dorombolása is nagyon jó hatással van a közérzetére. Amúgy meg nincs baja azzal, hogy az ágy szélén aludjon, amúgy is mindig az ágy szélén alszik. Egyszóval: megéri, bőven megéri.
Hogy a macska tehet-e róla, vagy pedig a rémálmok, azt maga sem tudná megmondani, de mégis megébred hajnalban. A macska szemrehányó tekintettel néz rá, mikor lustán felemeli a fejét, mikor Aenae kihúzza alóla a lábát.*
- Rossz vagyok, tudom.
*Rántja meg Aenae a vállát, miközben az ágy szélén ülve kinyújtózik.*
- Trodd biztos korán kell, nem? Elviszem neki a papírját.
*Úgy beszél a macskához, mintha az válaszolni tudna neki. Belátja ő is, hogy általában kóros elmeállapotra utal az ilyesmi, inkább a kandallóhoz lép, hogy kicsit megpiszkálja a tüzet. Egy kicsit marad a lángokba bámulva, de aztán öltözködni kezd. Öltözékében most sincsen semmi kirívó, haját laza fonatba rendezi, amelyet átvet bal válla előtt. Megkordul ugyan a gyomra, de figyelmen kívül hagyja, felesleges nekiülnie azért, hogy pár falatot egyen. Amúgy meg kellene írnia Cha'yssnak, hogy mit intézett, de valahogy nincs kedve levelezni. Majd talán pár nap múlva. Most belebújik a kabátjába, veszi a táskáját, elveszteget egy gondolatot arra, hogy Cha'yss ígért neki egy sálat, de aztán már meg is célozza az istállót.*
131. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-24 23:13:29
Üzenet elküldve: 2021-01-24 23:13:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Őt magát a Rhagodar téma érthető okokból annyira nem izgatja fel, de azért többé-kevésbé figyelmesen hallgatja kettejük diskurzusát valami nőről, aki nem ismer. Az viszont már őt is jobban érdekli, hogyan, s miként tovább, hova pakolhatnak le, lesz e fedél a fejük felett, ahol álomra hajthatják majd fejüket. Meg persze az, hogy meddig kell még várni arra a bizonyos disznóra. S mivel nem ő itt a tapasztalt, Rorkir kérdésére megvonja a vállát, jelezve, hogy neki aztán fogalma sincs, hogyan mennek itt a dolgok.*
- Nem hinném, hogy bármi közöm van a thargokhoz, vagy csak nagyon távoli a rokonság.
*Nevet fel a meglepő kérdésre, mert nem hitte, hogy bárki érdeklődni fog származása felől. A többség általában egyből leszűri, hogy ő amolyan "vad", s ennyi elég is, nem kívánnak többet tudni róla.*
- A végtelen puszta, és az azon túli területek voltak egykor az otthonom. Nomád harcosok voltunk, nem voltak falvaink, egész évben vándoroltunk.
*Feltételezi, hogy a többiek már hallottak ezekről a furcsa, sátrakban élő, lovas népekről, akik az évszakokkal együtt vándorolnak, s nem idegen tőlük a fosztogatás és harc, legyen az ellenséges törzs, vagy útjukba kerülő falu.*
*Őt magát a Rhagodar téma érthető okokból annyira nem izgatja fel, de azért többé-kevésbé figyelmesen hallgatja kettejük diskurzusát valami nőről, aki nem ismer. Az viszont már őt is jobban érdekli, hogyan, s miként tovább, hova pakolhatnak le, lesz e fedél a fejük felett, ahol álomra hajthatják majd fejüket. Meg persze az, hogy meddig kell még várni arra a bizonyos disznóra. S mivel nem ő itt a tapasztalt, Rorkir kérdésére megvonja a vállát, jelezve, hogy neki aztán fogalma sincs, hogyan mennek itt a dolgok.*
- Nem hinném, hogy bármi közöm van a thargokhoz, vagy csak nagyon távoli a rokonság.
*Nevet fel a meglepő kérdésre, mert nem hitte, hogy bárki érdeklődni fog származása felől. A többség általában egyből leszűri, hogy ő amolyan "vad", s ennyi elég is, nem kívánnak többet tudni róla.*
- A végtelen puszta, és az azon túli területek voltak egykor az otthonom. Nomád harcosok voltunk, nem voltak falvaink, egész évben vándoroltunk.
*Feltételezi, hogy a többiek már hallottak ezekről a furcsa, sátrakban élő, lovas népekről, akik az évszakokkal együtt vándorolnak, s nem idegen tőlük a fosztogatás és harc, legyen az ellenséges törzs, vagy útjukba kerülő falu.*
130. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-24 22:10:12
Üzenet elküldve: 2021-01-24 22:10:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
-Az ám, testvér, ahogy mondod!
*Vigyorog Yagnarra Rorkir, bár nem gondolta volna, hogy ekkora jelentőséggel bírhat a dolog. ~Bár talán ha itt látnának egy Vérgőzöst velem is madarat lehetne fogatni, az biztos!~ *
-Bár már egy jó ideje történt, de nem messze innen találkoztam vele, a kikötői erdőségben. Éppen arra járt, amikor egy félkegyelmű kereste a halált és megtiszteltem vele.
*Vigyora továbbra sem apad alább.*
-Öltünk, szerettünk. Ahogy azt illik.
*Mondja röviden, s ha tényleg hasonlóak ketten, akkor tudhatja, hogy ez a kettő bizony nagyon sokszor szorosan összefügg.*
-Karheia volt a neve.
*Majd tovább figyel arra, amit a férfi mesél azokról, akik ezt tették a népével. Valahol érthetőnek tartja ezt a gondolatot, hisz a szellemek mindent és mindenkit látnak, akkor is, ha úgy hiszed, hogy éppen nem, így csak mélyen bólint a dologra.*
-Értem.
*Mondja a Radkraal dolgára. Hasonló épületeik nekik is voltak, bár máshogy nevezték őket.*
-És most hogyan tovább?
*Kérdez közbe megszólítva mindkettejüket egyszerre.*
-A szekér még megpakolva, s a lakoma sem készül el magától, igaz-e? Meg aztán, a söröshordókat valakinek csapra is kell vernie, hehe.
*Neveti el magát, s csak ekkor gondol bele, hogy látta már korábban ezt a helyet, de csak kívülről.*
-Shan, te honnan jöttél? Csak nem te is valamiféle Tharg leszármazott vagy?
-Az ám, testvér, ahogy mondod!
*Vigyorog Yagnarra Rorkir, bár nem gondolta volna, hogy ekkora jelentőséggel bírhat a dolog. ~Bár talán ha itt látnának egy Vérgőzöst velem is madarat lehetne fogatni, az biztos!~ *
-Bár már egy jó ideje történt, de nem messze innen találkoztam vele, a kikötői erdőségben. Éppen arra járt, amikor egy félkegyelmű kereste a halált és megtiszteltem vele.
*Vigyora továbbra sem apad alább.*
-Öltünk, szerettünk. Ahogy azt illik.
*Mondja röviden, s ha tényleg hasonlóak ketten, akkor tudhatja, hogy ez a kettő bizony nagyon sokszor szorosan összefügg.*
-Karheia volt a neve.
*Majd tovább figyel arra, amit a férfi mesél azokról, akik ezt tették a népével. Valahol érthetőnek tartja ezt a gondolatot, hisz a szellemek mindent és mindenkit látnak, akkor is, ha úgy hiszed, hogy éppen nem, így csak mélyen bólint a dologra.*
-Értem.
*Mondja a Radkraal dolgára. Hasonló épületeik nekik is voltak, bár máshogy nevezték őket.*
-És most hogyan tovább?
*Kérdez közbe megszólítva mindkettejüket egyszerre.*
-A szekér még megpakolva, s a lakoma sem készül el magától, igaz-e? Meg aztán, a söröshordókat valakinek csapra is kell vernie, hehe.
*Neveti el magát, s csak ekkor gondol bele, hogy látta már korábban ezt a helyet, de csak kívülről.*
-Shan, te honnan jöttél? Csak nem te is valamiféle Tharg leszármazott vagy?
129. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-23 09:11:52
Üzenet elküldve: 2021-01-23 09:11:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
-Rhagodar. *Szinte leesik a szekérről, oly hirtelen fordul hátra. Idejét sem tudja, mikor látott rokont, s ha Rorkir tudja, hol találhatja, hát minden követ megmozgat.*
-Hol hoztak össze titeket az Ősök, testvér? Hogy hívják? Mesélj, testvér, mindent tudni szeretnék!
*Nehezen tudná legyűrni kíváncsiságát, ahogy azt is, hogy ne induljon azonnal a rokon keresésére. Azonban más dolguk van elébb, amit mindenképp le kell tudniuk.*
-Az Ősök útja majd rendelkezik sorsukról. Zsákutca az övék, s ezt tudniuk kell. *Hagyja lógva a Thargodrymeket illető kérdést, majd nagyot sóhajt. Nehezen tudná most elképzelni, miként vezeti vissza Útja a bosszúhoz. De mindent a maga idejében...*
-A Radkraal a tanácskozás terme. Itt gyűltünk össze megvitatni a miképpet és a hovát. S itt tartottuk ünnepségeink, itt járultunk a jarlunk elé, ha szükségét éreztük.
*Magyarázza türelmesen, majd üveges tekintettel fordul előre a szekeren. Az éjjel eseményei járnak még fejében. Nem vitás, helyesen cselekedtek. Ő maga könnyedén érzi át a falusiak helyzetét, hisz maga is megélt hasonlót, habár ott akadt is némi ellenállás részükről. Ugyanakkor mindig az erősebb akarata érvényesül... Mikor az orkok hordáival kellett szembenézniük, s alulmaradtak, akkor sem történt másképp. Elfogadta a kudarcot, s noha bosszúszomja nem sokat apadt az idő múlásával, nem tesz már érte, hogy kielégítse.*
-Rhagodar. *Szinte leesik a szekérről, oly hirtelen fordul hátra. Idejét sem tudja, mikor látott rokont, s ha Rorkir tudja, hol találhatja, hát minden követ megmozgat.*
-Hol hoztak össze titeket az Ősök, testvér? Hogy hívják? Mesélj, testvér, mindent tudni szeretnék!
*Nehezen tudná legyűrni kíváncsiságát, ahogy azt is, hogy ne induljon azonnal a rokon keresésére. Azonban más dolguk van elébb, amit mindenképp le kell tudniuk.*
-Az Ősök útja majd rendelkezik sorsukról. Zsákutca az övék, s ezt tudniuk kell. *Hagyja lógva a Thargodrymeket illető kérdést, majd nagyot sóhajt. Nehezen tudná most elképzelni, miként vezeti vissza Útja a bosszúhoz. De mindent a maga idejében...*
-A Radkraal a tanácskozás terme. Itt gyűltünk össze megvitatni a miképpet és a hovát. S itt tartottuk ünnepségeink, itt járultunk a jarlunk elé, ha szükségét éreztük.
*Magyarázza türelmesen, majd üveges tekintettel fordul előre a szekeren. Az éjjel eseményei járnak még fejében. Nem vitás, helyesen cselekedtek. Ő maga könnyedén érzi át a falusiak helyzetét, hisz maga is megélt hasonlót, habár ott akadt is némi ellenállás részükről. Ugyanakkor mindig az erősebb akarata érvényesül... Mikor az orkok hordáival kellett szembenézniük, s alulmaradtak, akkor sem történt másképp. Elfogadta a kudarcot, s noha bosszúszomja nem sokat apadt az idő múlásával, nem tesz már érte, hogy kielégítse.*
128. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-20 23:40:50
Üzenet elküldve: 2021-01-20 23:40:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*A thargokról bizony ő sem tud sok mindent, így figyelmesen hallgatja Yagnar okító szavait. Elvégre nem árt tudni, kiknek a birodalmába is tévedt. Igazából az egész világról nem tud túl sokat, nem egy művelt nő, nem ismeri a nagy nemes és uralkodó családokat. Thargokról viszont már hallott, jutottak fülébe innen-onnan véres mendemondák. Igaz, nem túl sok használható információ, de legalább a szó hangzása nem idegen számára.
Észreveszi, hogy a férfinak elkomorul az arca, mikor pusztításról és lángba borított mezőkről mesél. Kissé mókásnak találja, hiszen pont ezt hagyták az imént maguk mögött, ám ezt nem mutatja a külvilág felé. A végén még azt hinnék, hogy kineveti társai nyomorát, s ilyet a világért sem tenne. Ő is megélt már pár csatát, pontosan tudja, milyen érzés, amikor törzsének gyermekeit kardélre hányják, jószágait szétkergetik, sátrait felgyújtják a szeme láttára. De idővel, ha vérben keresztelve nő fel valaki, egyszer csak hozzászokik a halálhörgéshez és sikolyokhoz. Így megy ez, szüntelen körforgás, egyszer nyernek, s ők hurcolják el mások asszonyait, máskor vesztenek, s az övéiket vesztik el. Csak felállni, és tovább menni, ez a fontos. Az istenek nem szeretik a gyengéket.*
- De még hogy!
*Kacsint vissza pimasz vigyorral Rorkirra, s arcán immár nyoma sincsen az előbbi tehetetlen búskomorságának.*
A hozzászólás írója (Sharen'na Wylfgart) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.20 23:41:13
*A thargokról bizony ő sem tud sok mindent, így figyelmesen hallgatja Yagnar okító szavait. Elvégre nem árt tudni, kiknek a birodalmába is tévedt. Igazából az egész világról nem tud túl sokat, nem egy művelt nő, nem ismeri a nagy nemes és uralkodó családokat. Thargokról viszont már hallott, jutottak fülébe innen-onnan véres mendemondák. Igaz, nem túl sok használható információ, de legalább a szó hangzása nem idegen számára.
Észreveszi, hogy a férfinak elkomorul az arca, mikor pusztításról és lángba borított mezőkről mesél. Kissé mókásnak találja, hiszen pont ezt hagyták az imént maguk mögött, ám ezt nem mutatja a külvilág felé. A végén még azt hinnék, hogy kineveti társai nyomorát, s ilyet a világért sem tenne. Ő is megélt már pár csatát, pontosan tudja, milyen érzés, amikor törzsének gyermekeit kardélre hányják, jószágait szétkergetik, sátrait felgyújtják a szeme láttára. De idővel, ha vérben keresztelve nő fel valaki, egyszer csak hozzászokik a halálhörgéshez és sikolyokhoz. Így megy ez, szüntelen körforgás, egyszer nyernek, s ők hurcolják el mások asszonyait, máskor vesztenek, s az övéiket vesztik el. Csak felállni, és tovább menni, ez a fontos. Az istenek nem szeretik a gyengéket.*
- De még hogy!
*Kacsint vissza pimasz vigyorral Rorkirra, s arcán immár nyoma sincsen az előbbi tehetetlen búskomorságának.*
A hozzászólás írója (Sharen'na Wylfgart) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.20 23:41:13
127. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-19 22:57:56
Üzenet elküldve: 2021-01-19 22:57:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Lassan követi Yagnart, s közben nézelődik. Mi tagadás, szép kis építmények ezek, ő maga már nagyon régen látott hasonlót, így kihasználja az alkalmat. Közben, ahogy látja Shan is átjut a kapun a fegyverei letétele után, így meg is áll egy pillanatra, hogy bevárhassa őt, és ismét együtt legyen a trió.*
-A thargokról? Nem sokat. Bár ismerek egy asszonyt, aki Rhagodar...
*Vigyorodik el úgy, ahogy csak a férfiak tudnak, s Yagnarnak nem kell sokat gondolkodnia, hogy mit is jelent ez az ábrázat az arcán.*
-Elvileg ő is tharg, vagy olyan gyökerei vannak. Nehezen látok bele, biztos sok törzs folyt egy nemzetséggé.
*Fejti meg az igazságot, ami talán állhat emögött, bár könnyen meglehet, hogy teljesen rossz irányba tapogatózik. Aztán a pipafüsttel teli levegőben kicsit többet megtud a thargok történetéről, de Yagnaréról biztosan. Komor pillantással hallgatja, s szinte kedve lenne kardjára markolni, ha nem adta volna le, meg is tenné. Csupasznak érzi magát a jéghideg acél melegsége nélkül. S még inkább sajátjának érzi a történetet, hisz az ő népével is hasonló történt. Éppen nagyon hasonló, bár arrafelé orkok csak elvétve élnek. Jóformán egy, számára fontos kérdése akad.*
-No és ezek a Thargodrymek megfizettek? Tudsz nyugodtan a szabad ég alatt aludni, vagy még szítja lelked a tudat, hogy osztoznod kell azzal velük?
*Ő a maga részéről beteljesítette a saját bosszúját évekkel ezelőtt, így tudja, hogy milyen fontos is az.*
-Radkraal? Az micsoda? Valami sámánház, vagy a törzsfő csarnoka?
*Kérdez vissza, mert érdekesnek hangzik neki ez a név, van valami megkapó a csengésében.*
-Ünnepelni, az ám, igaz, Shan?
*Kacsint oda a hölgyeménynek.*
*Lassan követi Yagnart, s közben nézelődik. Mi tagadás, szép kis építmények ezek, ő maga már nagyon régen látott hasonlót, így kihasználja az alkalmat. Közben, ahogy látja Shan is átjut a kapun a fegyverei letétele után, így meg is áll egy pillanatra, hogy bevárhassa őt, és ismét együtt legyen a trió.*
-A thargokról? Nem sokat. Bár ismerek egy asszonyt, aki Rhagodar...
*Vigyorodik el úgy, ahogy csak a férfiak tudnak, s Yagnarnak nem kell sokat gondolkodnia, hogy mit is jelent ez az ábrázat az arcán.*
-Elvileg ő is tharg, vagy olyan gyökerei vannak. Nehezen látok bele, biztos sok törzs folyt egy nemzetséggé.
*Fejti meg az igazságot, ami talán állhat emögött, bár könnyen meglehet, hogy teljesen rossz irányba tapogatózik. Aztán a pipafüsttel teli levegőben kicsit többet megtud a thargok történetéről, de Yagnaréról biztosan. Komor pillantással hallgatja, s szinte kedve lenne kardjára markolni, ha nem adta volna le, meg is tenné. Csupasznak érzi magát a jéghideg acél melegsége nélkül. S még inkább sajátjának érzi a történetet, hisz az ő népével is hasonló történt. Éppen nagyon hasonló, bár arrafelé orkok csak elvétve élnek. Jóformán egy, számára fontos kérdése akad.*
-No és ezek a Thargodrymek megfizettek? Tudsz nyugodtan a szabad ég alatt aludni, vagy még szítja lelked a tudat, hogy osztoznod kell azzal velük?
*Ő a maga részéről beteljesítette a saját bosszúját évekkel ezelőtt, így tudja, hogy milyen fontos is az.*
-Radkraal? Az micsoda? Valami sámánház, vagy a törzsfő csarnoka?
*Kérdez vissza, mert érdekesnek hangzik neki ez a név, van valami megkapó a csengésében.*
-Ünnepelni, az ám, igaz, Shan?
*Kacsint oda a hölgyeménynek.*
126. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-17 16:17:05
Üzenet elküldve: 2021-01-17 16:17:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Vigyorogva pendíti meg a szekérbe fúródott nyílvesszőt maga mellett, miközben rávigyorog az őrre a háta mögött. Nem, egy ily este után ennél jóval több kell, hogy kihozza valami a sodrából.*
-Erőd. De még milyen! *Válaszolja meg a kérdést szűkmarkúan. Csak egy zsivány pillantást vet a háta mögött szekerező Rorkirra, elvégre rövidesen a szóban forgó erőd alá érnek, így a férfi maga is megszemlélheti az építményt.
Az ajkai közé csippentett pipa még mindig sűrű füstcsíkot ereget arca előtt, ahogy büszkén vezeti fel a kordét a kaptatón. Remélhetőleg mindhárman boldogulnak a szekérrel, habár
Sharen'na némileg lemaradva követi őket. Nem probléma, hisz amennyiben leadta a fegyvereit a kapuban és már a Vashegy őrző falai között van a zsákmánnyal együtt, felőle akár szunyókálhat is egyet. Hosszú éjjelük volt, ő meg tudná érteni.*
-Hó! *Állítja meg a kerekest, tekintetével az őrség után kutat. Emlékei szerint egy jókora fickónak kell valahol itt posztolnia, s tán útba is igazítja majd őket Waldran hollétét illetően.*
-Mit tudsz a thargokról, Rorkir? *Persze Sharen'nnának is címezi szavait, amennyiben beéri őket, miközben várakoznak. Kiveszi szájából a pipát, majd törzsből fordul a férfi felé. Nem várja meg a választ. Egy kis történelem nem árt, ha már úgy is e falak között járnak.*
-Északról kergették őket, ráadásul tulajdon véreik. Nem, mintha sokat tehettek volna. Thargodrymek szövetkeztek vad ork hordákkal, hogy uralmuk alá vonják északot. És biza, sikerült is nekik. *Nem látszik arcán különösebb érzelem, csupán a pipát tömi vissza szájába, miközben előrefordulva üveges tekintettel mered valahova maga elé.* -Az én falvam is martalékukká vált. Mert nem hajtottunk fejet, biza nem! Viszont senki másnak se. Hagytuk, hogy égjen észak, míg mi kecskéket áldoztunk őseink oltárán. *Hüvelykujjával igazítja a pipadohányt, majd pöfékel nagyokat.* -Nem volt nagy falu, de a miénk volt! Rhagodaroké. Látnod kellett volna. Csodájára járt mindenki szépségének. Az egész vidéket beláttad onnét, s a Radkraal teteje oly színes kövekkel volt rakva, hogy virágos mezőnek tűnt a távolban, ha ráesett a napfény. Ha!
*A szakállas arc azonban hamar elkomorul, még a pipaszárat is kilöki fogai közül. Kirázza belőle a maradék dohányt, majd zsebébe túrja az aprócska eszközt.*
-De az izzó harag bizony vak. Láttam azt a mezőt lángba borulni, s láttam asszonyaink és lányaink elhurcolni. Gyengék voltunk megállítani az áradatot.
*Ismét csak hátrafordul, hogy megkeresse útitársai tekintetét, majd felhorkan.*
-De ennyi bú elég is mára! Elvégre ünnepelni érkeztünk.
*Vigyorogva pendíti meg a szekérbe fúródott nyílvesszőt maga mellett, miközben rávigyorog az őrre a háta mögött. Nem, egy ily este után ennél jóval több kell, hogy kihozza valami a sodrából.*
-Erőd. De még milyen! *Válaszolja meg a kérdést szűkmarkúan. Csak egy zsivány pillantást vet a háta mögött szekerező Rorkirra, elvégre rövidesen a szóban forgó erőd alá érnek, így a férfi maga is megszemlélheti az építményt.
Az ajkai közé csippentett pipa még mindig sűrű füstcsíkot ereget arca előtt, ahogy büszkén vezeti fel a kordét a kaptatón. Remélhetőleg mindhárman boldogulnak a szekérrel, habár
Sharen'na némileg lemaradva követi őket. Nem probléma, hisz amennyiben leadta a fegyvereit a kapuban és már a Vashegy őrző falai között van a zsákmánnyal együtt, felőle akár szunyókálhat is egyet. Hosszú éjjelük volt, ő meg tudná érteni.*
-Hó! *Állítja meg a kerekest, tekintetével az őrség után kutat. Emlékei szerint egy jókora fickónak kell valahol itt posztolnia, s tán útba is igazítja majd őket Waldran hollétét illetően.*
-Mit tudsz a thargokról, Rorkir? *Persze Sharen'nnának is címezi szavait, amennyiben beéri őket, miközben várakoznak. Kiveszi szájából a pipát, majd törzsből fordul a férfi felé. Nem várja meg a választ. Egy kis történelem nem árt, ha már úgy is e falak között járnak.*
-Északról kergették őket, ráadásul tulajdon véreik. Nem, mintha sokat tehettek volna. Thargodrymek szövetkeztek vad ork hordákkal, hogy uralmuk alá vonják északot. És biza, sikerült is nekik. *Nem látszik arcán különösebb érzelem, csupán a pipát tömi vissza szájába, miközben előrefordulva üveges tekintettel mered valahova maga elé.* -Az én falvam is martalékukká vált. Mert nem hajtottunk fejet, biza nem! Viszont senki másnak se. Hagytuk, hogy égjen észak, míg mi kecskéket áldoztunk őseink oltárán. *Hüvelykujjával igazítja a pipadohányt, majd pöfékel nagyokat.* -Nem volt nagy falu, de a miénk volt! Rhagodaroké. Látnod kellett volna. Csodájára járt mindenki szépségének. Az egész vidéket beláttad onnét, s a Radkraal teteje oly színes kövekkel volt rakva, hogy virágos mezőnek tűnt a távolban, ha ráesett a napfény. Ha!
*A szakállas arc azonban hamar elkomorul, még a pipaszárat is kilöki fogai közül. Kirázza belőle a maradék dohányt, majd zsebébe túrja az aprócska eszközt.*
-De az izzó harag bizony vak. Láttam azt a mezőt lángba borulni, s láttam asszonyaink és lányaink elhurcolni. Gyengék voltunk megállítani az áradatot.
*Ismét csak hátrafordul, hogy megkeresse útitársai tekintetét, majd felhorkan.*
-De ennyi bú elég is mára! Elvégre ünnepelni érkeztünk.
125. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-13 22:02:46
Üzenet elküldve: 2021-01-13 22:02:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A meghozott bölcső//
*Trodd egyértelműen kifejezte az érzéseit és a lány elfogadja azokat. Nem is erősködik az iránt, hogy kifizesse. Az ígéreten, hogy sok generáció fog benne felnőni halvány mosoly jelenik meg a pásztor képén. Hogy az ő neve olyan sokáig fennmaradna nem hinné. Pár generáció talán még fog rá emlékezni, de ő csak egy egyszerű pásztor. Hogy a papíron ami igazolja, hogy ő a földje tulajdonosa rajta van-e még, azt se tudja. Nem is fontos neki. Arra, hogy ha gondjuk lenne fordulhatnak hozzá is bólint.*
-Megtisztel.
*A kis érintés pedig nem baj, hogy nem egy hátba veregetés. A közvetlenség önmagában olyan dolog a férfi számára amivel nagyot nőtt a szemében a lány. Amire még azzal is rátesz egy lapáttal, hogy azt ígéri meglátogatja majd.*
-Rendben készítek majd egy kis zsendicét.
*A pásztor támogatását már élvezi a lány. Bár fiatal és le se tagadhatná, hogy van még hova fejlődnie, de a szíve az apjáé. Nem olyan mint a város nemesei voltak. Most, hogy végeztek a pásztor is távozik. Volna még dolga. Meg Learon szekerét is vissza kell még vinnie.*
*Trodd egyértelműen kifejezte az érzéseit és a lány elfogadja azokat. Nem is erősködik az iránt, hogy kifizesse. Az ígéreten, hogy sok generáció fog benne felnőni halvány mosoly jelenik meg a pásztor képén. Hogy az ő neve olyan sokáig fennmaradna nem hinné. Pár generáció talán még fog rá emlékezni, de ő csak egy egyszerű pásztor. Hogy a papíron ami igazolja, hogy ő a földje tulajdonosa rajta van-e még, azt se tudja. Nem is fontos neki. Arra, hogy ha gondjuk lenne fordulhatnak hozzá is bólint.*
-Megtisztel.
*A kis érintés pedig nem baj, hogy nem egy hátba veregetés. A közvetlenség önmagában olyan dolog a férfi számára amivel nagyot nőtt a szemében a lány. Amire még azzal is rátesz egy lapáttal, hogy azt ígéri meglátogatja majd.*
-Rendben készítek majd egy kis zsendicét.
*A pásztor támogatását már élvezi a lány. Bár fiatal és le se tagadhatná, hogy van még hova fejlődnie, de a szíve az apjáé. Nem olyan mint a város nemesei voltak. Most, hogy végeztek a pásztor is távozik. Volna még dolga. Meg Learon szekerét is vissza kell még vinnie.*
124. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-13 21:24:17
Üzenet elküldve: 2021-01-13 21:24:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A meghozott bölcső//
*Trodd szerénykedésére egy rövid pillanatra elmosolyodik, de egyebet nem reagál. Persze vitatkozhatna arról, hogy jóval több, mint "megjárja". Amikor a pásztor megkérdi, hogy jól érzi-e magát, akkor bólint. Persze pocsékul van, csak éppen nem akarja ezt most senkivel megbeszélni. Mindazonáltal roppant hálás a kérdésért, noha ez arcán nem látszik. Kevésbé hálás Kagan magasztalásáért.*
- Értem.
*Igazából kicsit zavarban is van, érzi, hogy pír futja el az arcát.*
- Köszönöm.
*Jobban érezné magát, ha kifizethetné, de nem fogja erőltetni.*
- Biztos vagyok benne, hogy több generációnyi kisded pihen majd benne és mindig mind tudni fogja, hogy ki keze munkája.
*Szeretne mondani valamit arról, hogy reméli, hogy méltó örököse lehet Kagannak, de inkább harapná le a tulajdon nyelvét semmint ilyet mondjon.*
- Ígérd meg nekem, hogy ha bármiben szükséget szenvedsz te, vagy a családod, akkor nem habozol, haboztok felkeresni!
*Ha Troddnak nincs ellenére, akkor Aenae megszorítja az alkarját, kedvesen rámosolyog. Kagan nyilván hátba veregette volna hasonló szituációban, de Aenae nem Kagan, bár kétségtelen, hogy hasonlít rá, leginkább a topáz pillantása. Mindazonáltal nem akar itt lenni, mert bármennyire is szép a bölcső, nagyon nem akar most rágondolni. A bölcsőről a gyermek jut eszébe, a gyermekről Pycta. Nem akar Pyctára gondolni. Elpillant abba az irányba, merre Cha'yss távozott. Fel sem kellett volna kelnie.*
- Ne haragudj meg rám, nagyon szeretnék még beszélgetni, de van most egy kis dolgom. Meg foglak látogatni, jó?
*Ott van nála a pokróc, amit vissza kell vinnie a Tavernába, kiváló alibi. Úgy tűnik, hogy Aenae kitűnően kerít magának alibiket, bár egy pokróc utóélete kevésbé fájdalmas, mint a bölcsőé, ezt nem dobhatja úgy a tűzre, mint a horgolt sapkácskákat és zoknikat. Búcsú közben még int pár markos helyi legénynek, hogy legyenek szívesek felcipelni a szobájába a bölcsőt. Ő meg majd átcipeli egy másikba, mikor Trodd nem látja. Ha a pásztor nem tartóztatja, akkor sietősen távozik. Végtére is tényleg van dolga, és nemcsak a pokrócot kell visszavinnie, de Habrertusszal is beszéde van.*
*Trodd szerénykedésére egy rövid pillanatra elmosolyodik, de egyebet nem reagál. Persze vitatkozhatna arról, hogy jóval több, mint "megjárja". Amikor a pásztor megkérdi, hogy jól érzi-e magát, akkor bólint. Persze pocsékul van, csak éppen nem akarja ezt most senkivel megbeszélni. Mindazonáltal roppant hálás a kérdésért, noha ez arcán nem látszik. Kevésbé hálás Kagan magasztalásáért.*
- Értem.
*Igazából kicsit zavarban is van, érzi, hogy pír futja el az arcát.*
- Köszönöm.
*Jobban érezné magát, ha kifizethetné, de nem fogja erőltetni.*
- Biztos vagyok benne, hogy több generációnyi kisded pihen majd benne és mindig mind tudni fogja, hogy ki keze munkája.
*Szeretne mondani valamit arról, hogy reméli, hogy méltó örököse lehet Kagannak, de inkább harapná le a tulajdon nyelvét semmint ilyet mondjon.*
- Ígérd meg nekem, hogy ha bármiben szükséget szenvedsz te, vagy a családod, akkor nem habozol, haboztok felkeresni!
*Ha Troddnak nincs ellenére, akkor Aenae megszorítja az alkarját, kedvesen rámosolyog. Kagan nyilván hátba veregette volna hasonló szituációban, de Aenae nem Kagan, bár kétségtelen, hogy hasonlít rá, leginkább a topáz pillantása. Mindazonáltal nem akar itt lenni, mert bármennyire is szép a bölcső, nagyon nem akar most rágondolni. A bölcsőről a gyermek jut eszébe, a gyermekről Pycta. Nem akar Pyctára gondolni. Elpillant abba az irányba, merre Cha'yss távozott. Fel sem kellett volna kelnie.*
- Ne haragudj meg rám, nagyon szeretnék még beszélgetni, de van most egy kis dolgom. Meg foglak látogatni, jó?
*Ott van nála a pokróc, amit vissza kell vinnie a Tavernába, kiváló alibi. Úgy tűnik, hogy Aenae kitűnően kerít magának alibiket, bár egy pokróc utóélete kevésbé fájdalmas, mint a bölcsőé, ezt nem dobhatja úgy a tűzre, mint a horgolt sapkácskákat és zoknikat. Búcsú közben még int pár markos helyi legénynek, hogy legyenek szívesek felcipelni a szobájába a bölcsőt. Ő meg majd átcipeli egy másikba, mikor Trodd nem látja. Ha a pásztor nem tartóztatja, akkor sietősen távozik. Végtére is tényleg van dolga, és nemcsak a pokrócot kell visszavinnie, de Habrertusszal is beszéde van.*
123. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-13 20:17:19
Üzenet elküldve: 2021-01-13 20:17:19
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A meghozott bölcső//
*Hogy kivel találkozgat a lány és milyen viszony van köztük az hidegen hagyja a pásztort mert semmi köze hozzá. Nem asszonyból van, hogy ilyen apróságok feltűnjenek neki. Viszont a verés nyomát főleg mikor közelebb ér nehéz nem észrevenni. A dicséretre csak biccent egyet. Akármilyen szerény, hogy most nem végzett jó munkát, azt nem tagadhatja.*
-Megjárja. Jól érzi magát?
*Mert amúgy nem úgy néz ki mint aki jól volna. Valószínűleg nem is köti a pásztor orrára főleg ha az ura verte így el, de azért csak rákérdez Trodd mert szó nélkül nem mehet el a dolog mellett. A lány megállapíthatja, hogy tényleg nem akármilyen munkát végzett a férfi. A virágmotívumok nagyon szépen körbefutják a bölcsőt és bele vannak faragva az anyagba. Még a festés is jó lett. A fekete és a vörös háttér kiemeli a színes virágokat. Még egy mesterembernek is becsületére válna ilyen munka. A kérdést a pásztor megfontolja és úgy válaszol.*
-Mikor idejöttem a vashegyre dolgozni nem volt még biztos jövőm és nevem se. Nincstelen zsellér voltam akihez nem szívesen engedné a lányát senki sem. A maga apja, azt mondta ha dolgozok és becsülettel megszolgálom a thargok védelmét fogom élvezni és egy nap földet is ad majd. Így is lett. Mindig emberségesen bánt velem. Becsületes volt és megharcolt érte, hogy biztonságban élhessek és földet kaptam amit egy nap a gyerekeim örökölhetnek majd. Becsületem lett és békés életem. Azt, kérném hogy ahogy az én leendő családom a föld gazdagította amit kaptunk, okozzon legalább akkora boldogságot ez a bölcső a vezér leendő családjának is. Sose felejtsék el a népet ami értük dolgozik és hogy sok kisded pihenjen majd benne. Mást nem kérnék.
*Biccent a lány felé. Szótlan magának való alak és bár tudja a munkája árát, de nem tudna úgy egy bölcsőt nem ajándékba adni, hogy akinek lesz annak az apjának köszönheti, hogy a saját családja nem úgy nő majd fel mint ő.*
*Hogy kivel találkozgat a lány és milyen viszony van köztük az hidegen hagyja a pásztort mert semmi köze hozzá. Nem asszonyból van, hogy ilyen apróságok feltűnjenek neki. Viszont a verés nyomát főleg mikor közelebb ér nehéz nem észrevenni. A dicséretre csak biccent egyet. Akármilyen szerény, hogy most nem végzett jó munkát, azt nem tagadhatja.*
-Megjárja. Jól érzi magát?
*Mert amúgy nem úgy néz ki mint aki jól volna. Valószínűleg nem is köti a pásztor orrára főleg ha az ura verte így el, de azért csak rákérdez Trodd mert szó nélkül nem mehet el a dolog mellett. A lány megállapíthatja, hogy tényleg nem akármilyen munkát végzett a férfi. A virágmotívumok nagyon szépen körbefutják a bölcsőt és bele vannak faragva az anyagba. Még a festés is jó lett. A fekete és a vörös háttér kiemeli a színes virágokat. Még egy mesterembernek is becsületére válna ilyen munka. A kérdést a pásztor megfontolja és úgy válaszol.*
-Mikor idejöttem a vashegyre dolgozni nem volt még biztos jövőm és nevem se. Nincstelen zsellér voltam akihez nem szívesen engedné a lányát senki sem. A maga apja, azt mondta ha dolgozok és becsülettel megszolgálom a thargok védelmét fogom élvezni és egy nap földet is ad majd. Így is lett. Mindig emberségesen bánt velem. Becsületes volt és megharcolt érte, hogy biztonságban élhessek és földet kaptam amit egy nap a gyerekeim örökölhetnek majd. Becsületem lett és békés életem. Azt, kérném hogy ahogy az én leendő családom a föld gazdagította amit kaptunk, okozzon legalább akkora boldogságot ez a bölcső a vezér leendő családjának is. Sose felejtsék el a népet ami értük dolgozik és hogy sok kisded pihenjen majd benne. Mást nem kérnék.
*Biccent a lány felé. Szótlan magának való alak és bár tudja a munkája árát, de nem tudna úgy egy bölcsőt nem ajándékba adni, hogy akinek lesz annak az apjának köszönheti, hogy a saját családja nem úgy nő majd fel mint ő.*
122. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-13 19:36:08
Üzenet elküldve: 2021-01-13 19:36:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A vacsorán és Hubin túl, reggeli előtt//
*Elgondolkodik valamennyire Cha'yss szavain, szívesen tör borsot a kancellár orra alá, de ezen földeknek mégis ő a gazdája, neki kellene ismernie minden göröngyöt. Bólint a férfi szavaira, mintha meg akarná fontolni, holott tökéletesen tudja, hogy nem fogja.*
- Vannak az istállóban lovak, három az enyém. Vigyétek el őket. Majd valahogy visszajutnak, azzal együtt, amelyik a Pinty istállójában vár.
*Mert ő lóháton hagyta el a Vashegyen, de hintón érkezett vissza. Ami azt illeti eddig eszébe sem jutott a városban hagyott lova.*
- Egyszer biztosan lesz.
*Nem fűz hozzá sok reményt, hogy a közeljövőben erre sor fog kerülni, talán az elválás miatti letargia az, amitől ilyen sötéten látja a dolgokat.
//A meghozott bölcső//
Aenae nem a lebukástól tart, olyannyira nem, hogy titkon már vágyik is rá, mert a sunnyogás rosszul megy neki. De most a bölcső az, aminek a látványa megviseli, teljesen el is felejtkezik arról, hogy honnan jött, kivel és merre tart. Lesápadva mered az amúgy pazar munkának kinéző bölcsőre, amit igazából alibiből rendelt, ahogy a babasapkákat és -zoknikat is alibiből horgolta. Persze Trodd nem tudhatta, hogy Aenae mire készül. Aenae meg nem tudhatta, hogy majd ilyen letaglózó hatással lesz rá a dolog. Cha'yss nyugtatására úgy néz a férfire, mint aki szellemet látott. Megrázkódik Cha'yss színjátékára.*
- Természetesen átadom neki.
*Végül csak megtalálja a hangját.*
- Viszlát, báró úr.
*A vallomásra biccent. Más esetben, talán nevetve azt mondaná, hogy "tudom", de ez most nagyon nem egy olyan eset.*
- A lovaimat elvárom majd vissza.
*Jobbjával sután búcsút int, majd figyelme máris Troddé. Próbál mosolyt erőltetni az arcára, de a pásztor talán elnézi neki, hogy ez kevéssé megy, hiszen szája sarkában még ott az előző napi ütleg nyoma, egyértelmű, hogy fájdalmas lenne mosolyognia. Az meg már csak egy icipici apróság, hogy cseppet sem tűnik áldott állapotban lévőnek.*
- Jó napot, Trodd. Örülök, hogy látlak. Igazán kiváló munkát végeztél.
*Nem hazudik, hiszen valóban kiváló, az ilyenre mondják azt, hogy mestermunka. Ujjai megérintik, hol azt, hol Troddot nézve körbejárja.*
- Mivel tartozom a fáradozásaidért?
*Természetesen egy percig sem gondolta azt, hogy Trodd majd ingyen dolgozik neki és természetesen arra sem gondolt, hogy ne fizesse ki azért, mert már aktualitását vesztette. Egyszer majd talán szül még egy gyereket, vagy többet.*
- Úgy látom, hogy még az ükunokáim is jó hasznát veszik majd.
*Elgondolkodik valamennyire Cha'yss szavain, szívesen tör borsot a kancellár orra alá, de ezen földeknek mégis ő a gazdája, neki kellene ismernie minden göröngyöt. Bólint a férfi szavaira, mintha meg akarná fontolni, holott tökéletesen tudja, hogy nem fogja.*
- Vannak az istállóban lovak, három az enyém. Vigyétek el őket. Majd valahogy visszajutnak, azzal együtt, amelyik a Pinty istállójában vár.
*Mert ő lóháton hagyta el a Vashegyen, de hintón érkezett vissza. Ami azt illeti eddig eszébe sem jutott a városban hagyott lova.*
- Egyszer biztosan lesz.
*Nem fűz hozzá sok reményt, hogy a közeljövőben erre sor fog kerülni, talán az elválás miatti letargia az, amitől ilyen sötéten látja a dolgokat.
//A meghozott bölcső//
Aenae nem a lebukástól tart, olyannyira nem, hogy titkon már vágyik is rá, mert a sunnyogás rosszul megy neki. De most a bölcső az, aminek a látványa megviseli, teljesen el is felejtkezik arról, hogy honnan jött, kivel és merre tart. Lesápadva mered az amúgy pazar munkának kinéző bölcsőre, amit igazából alibiből rendelt, ahogy a babasapkákat és -zoknikat is alibiből horgolta. Persze Trodd nem tudhatta, hogy Aenae mire készül. Aenae meg nem tudhatta, hogy majd ilyen letaglózó hatással lesz rá a dolog. Cha'yss nyugtatására úgy néz a férfire, mint aki szellemet látott. Megrázkódik Cha'yss színjátékára.*
- Természetesen átadom neki.
*Végül csak megtalálja a hangját.*
- Viszlát, báró úr.
*A vallomásra biccent. Más esetben, talán nevetve azt mondaná, hogy "tudom", de ez most nagyon nem egy olyan eset.*
- A lovaimat elvárom majd vissza.
*Jobbjával sután búcsút int, majd figyelme máris Troddé. Próbál mosolyt erőltetni az arcára, de a pásztor talán elnézi neki, hogy ez kevéssé megy, hiszen szája sarkában még ott az előző napi ütleg nyoma, egyértelmű, hogy fájdalmas lenne mosolyognia. Az meg már csak egy icipici apróság, hogy cseppet sem tűnik áldott állapotban lévőnek.*
- Jó napot, Trodd. Örülök, hogy látlak. Igazán kiváló munkát végeztél.
*Nem hazudik, hiszen valóban kiváló, az ilyenre mondják azt, hogy mestermunka. Ujjai megérintik, hol azt, hol Troddot nézve körbejárja.*
- Mivel tartozom a fáradozásaidért?
*Természetesen egy percig sem gondolta azt, hogy Trodd majd ingyen dolgozik neki és természetesen arra sem gondolt, hogy ne fizesse ki azért, mert már aktualitását vesztette. Egyszer majd talán szül még egy gyereket, vagy többet.*
- Úgy látom, hogy még az ükunokáim is jó hasznát veszik majd.
121. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2021-01-13 18:35:06
Üzenet elküldve: 2021-01-13 18:35:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A meghozott bölcső//
*Trodd járt már itt és a törzs megbecsült tagjaként állhatott harcosok, tudósok és nemesek közt, de attól még nem az ő világa ez. Hogy mennyit kell várnia nem tudja. Türelmes, nyugodt alak ő, de a tétlenség nem kenyere. Ha nem aggódna, hogy rendetlenséget csinál nekiállna faragni valamit. Így viszont csak ácsorog és néz szét. A gondolataiban felidézi a múltat, majd a belső tér építészeti remekeit figyeli meg. Végül aztán hallja, hogy mozgás van, sőt beszéd. Ha pletykáktól félnek Trodd-tól nem kell aggódni. Rá van írva a pásztor képére, hogy mennyire nem érdekli mi járatban van egy férfi a vezér lányánál. Ő csak a maga dolga miatt van itt. Mikor a férfi elhalad mellette a biccentést viszonozza. Bár arról, hogy a másik kapott földet vagy mennyit Trodd nem tud, de azt igen, hogy nála nem rangosabb. A vezér lányán, Waldranon és talán a kancelláron kívül, de ő nem biztos kevés olyan alak van akinek a szava többet számítana mint a törzs egy átlagos tagjának és ezt a pásztor szereti. Oda is lép a vezér lányához és a tőle megszokott módon köszönti.*
-Adj isten! Meghoztam a bölcsőt.
*Adja elő érkezése célját is.*
*Trodd járt már itt és a törzs megbecsült tagjaként állhatott harcosok, tudósok és nemesek közt, de attól még nem az ő világa ez. Hogy mennyit kell várnia nem tudja. Türelmes, nyugodt alak ő, de a tétlenség nem kenyere. Ha nem aggódna, hogy rendetlenséget csinál nekiállna faragni valamit. Így viszont csak ácsorog és néz szét. A gondolataiban felidézi a múltat, majd a belső tér építészeti remekeit figyeli meg. Végül aztán hallja, hogy mozgás van, sőt beszéd. Ha pletykáktól félnek Trodd-tól nem kell aggódni. Rá van írva a pásztor képére, hogy mennyire nem érdekli mi járatban van egy férfi a vezér lányánál. Ő csak a maga dolga miatt van itt. Mikor a férfi elhalad mellette a biccentést viszonozza. Bár arról, hogy a másik kapott földet vagy mennyit Trodd nem tud, de azt igen, hogy nála nem rangosabb. A vezér lányán, Waldranon és talán a kancelláron kívül, de ő nem biztos kevés olyan alak van akinek a szava többet számítana mint a törzs egy átlagos tagjának és ezt a pásztor szereti. Oda is lép a vezér lányához és a tőle megszokott módon köszönti.*
-Adj isten! Meghoztam a bölcsőt.
*Adja elő érkezése célját is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 714-733