Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Amon Ruadh (új)
ThargarodNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 95 (1881. - 1900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1900. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 19:33:33
 ÚJ
>Nabii Dhariah Khaal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Szelíd

//Hrallh - hajnal//

*Végighallgatja az újabb tudnivalókat, de ezekre sem szól egy szót sem, csak bólint. Majd ha ideje lesz rá, biztosan venne egy fürdőt, s valóban kimosná ruháit is, bár amíg azok megszáradnak, mindenképp szüksége lenne egy váltásra, amit szintén nem hozott magával. Ezt sem köti azonban Kagan orrára, hiszen ő aligha tudná ilyesmihez juttatni. Még ha szándéka lenne is legalább egy inget kölcsönözni, azzal sem érne túl sokat. Talán még kétszer is beleférne a holmiba.
A simításra elmosolyodik, szelíden, ahogy az csak a törzsfőnek jár, majd ahogy az ismét maga után szólítja, ő összeszedi az írókészletet, s vele tart. Ugyan nem egészen érti, miért szólítja el ehhez, hiszen itt is van asztal, azt a pár sort, amit írni akar, itt is teljesen nyugodtan papírra vethetné... de nem felesel, nem vitatkozik, csak megindul utána, ki az épületből, le a lépcsőn és a dombon, a szabadba, az éledező napfénybe. Még azt sem kérdezi meg, hogy a fekhelyként szolgált szőrméket összeszedje, s elhordja-e valahova.
Ahogy a férfi visszanyeri hűvös tartását, valamennyire ő maga is. Egész más oldalukat mutatták meg egymásnak - ám ez másnak nem kell, hogy ugyanúgy kijárjon. Ahogy a törzsfő a címhez méltón viselkedik a még csak derengő napfénybe érve, úgy ő is ismét a szótlan szigor, mindössze egy árnyalatnyi különbséggel a tegnapihoz képest: talán már nem lesz annyira mereven távolságtartó. Legalábbis azokkal, akiket már valamennyire megismert.*


1899. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 19:29:28
 ÚJ
>Darel Corthyr Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

// Sátorban, Éjjel //

- Azt hiszem igen, ő volna az.
* Felel a lány kérdésére a fehér hajúval kapcsolatban. Legalább is a fiú szerint. Talán téved… De ez nem olyan fontos most számára. Aztán csendben fekszik el a szőrmékkel borított földön. Testét valóban megannyi seb borítja fiatal kora ellenére, mind mind mesélhetne. Vállán átlőtt szílvessző nyoma, hasfalán keresztbe mély vágás, kard hagyta lenyomat. S még jónéhány apróbb vagy épp nagyobb éktelenkedik rajta. Nem beszélve a hátáról ami most épp a padló felé van, így takarva, de míg kinn öltözött tisztán látható volt a korbácsok örök nyoma. Bizonyára nem volt egyszerű a sora… mindenki hordozza a maga keresztjét. Csak úgy látszik a fiú többet is mint szokás volna. Meg szokta… ez edzette meg igazán a testét csak úgy mint a lelkét. Ez utóbbi mostanában új harcmezőkre keveredett, idegen vidékre, legalábbis számára idegen tájakra. A nyakék halvány fénnyel jelzi helyét a fiú kezében ahogy lassan megmozdul a levegőben. Majd hallja a kérdést mire mosolyt húz arcára. *
- Igen.
* Szól a határozott válasz végül, majd a lány felé nyújtja s ha az elveszi úgy hagyja, hogy szemügyre vegye újra. A forgatagon már látta ugyan csupán egy rövid pillanatra, hátha most megnézné magának jobban a lány. *
- Lihanecből származik, a hazámból. Hold kő.
* Meséli nyugodt hangon a lánynak ha épp nézegetni kezdi. Bizonyára tetszeni fog majd neki. Ha kérdez még a másik akkor válaszol neki, s ha visszaadja a láncot akkor el is teszi. Majd ha már nincs más akkor lassan lehunyja szemeit, de soká tart még az s közben a plafont fürkészi. Hogy mi járhat fejében? Jó kérdés, arca most sem árulkodik, csupán az elszántság a szemében mely mindig ott szikrázik. *


1898. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 19:12:22
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Hrallh - hajnal//

*Kagan végignézi Nabii ruháit, majd megvonja a vállát - volt időszak, amikor olyan sokáig nem jutottak rendes mosási lehetőséghez, hogy még a bőr ruhákat is úgy kellett levagdalniuk magukról. Az élet meglehetősen rideg és kegyetlen tud lenni a hegyekben, és a pusztákon is éppen csak egy hajszállal jobb.*
- A folyóban mosunk, többnyire. *biccent kelet felé, amerre a Nagy Erdőkerülő Folyó folyik.*
~ Kellene neki valami rendes név. ~ *valami, ami kissé egymáshoz köti a mellette letelepült népet és a folyamot. Egy kis kötődés, ami túlmutat az ősök legendáin.*
~ Cél és kötődés, ez a kettő, ami kell. ~ *és nem csak a Thargarodoknak. Nabiira pillantva ugyanezek a gondolatok fogalmazódnak meg benne.*
- Odakinn van az Hrallh árnyékszéke is. *mondja halkan; neki egyelőre még nem kell használatba vennie. Majd olyan óra múlva csak.*
- Vagy lenn a táborban a nagy. És fürödni is lehet. *Thargarod valóban olyan, mint egy apró város; a hosszú vándorlás igen sok mindenre megtanította Kagan népét.*

*A vért most gyorsabban kerül fel rá. Ahogy ott áll, és hagyja Nabiit érvényesülni (bár maga is fel tudná ölteni, csak sokkal több vesződséggel), a nőt nézi, de ő sem szól semmit. Bizonnyal ilyenkor kellene még cuppogni, meg édelegni, hogy milyen jó volt, milyen szenvedélyes, ésatöbbi, de igazából ezt mind a ketten tudják; a szavak itt megint csak elveszítik jelentőségüket. Amikor végül a kombinált vért minden darabja felkerül (kivéve a láncing csuklyarészét és a sisakot, ahhoz már egy kissé túl jó idő van), Kagan kinyúl, és kezével megsimogatja Nabii arcát. Aztán csak bólint egyet.*
- Gyere. Majd lent megírod a levelet. *napvilágnál Kagan újra a régi Kagan, és nem is tud más lenni. Meg nem is akar.*


1897. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 19:03:32
 ÚJ
>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Szelíd

//Thargarod felé, félúton//

*Hogy, hogy nem, a hajnal első sugaraival érkezik meg a Vadász az erődhöz. Úgy döntött ugyanis, hogy talán nem olyan jó ötlet bármiféle közösséget az éjszaka folyamán csak úgy meglepni, tehát letáborozott éjjelre a hídtól nem messze, ahonnan még rálátott a dombra. Ahogy a Nap felkelt az égen, Daeros is ugyanígy tett, csak éppen a földön. Órát lehetne állítani hozzá, már ha lenne olyasmi.
Nincs különösebben terve, csupán annyi, hogy megnézze magának, kik is vették a bátorságot, hogy erődöt építsenek ezen a dombon. Mert hát afelől majdnem bizonyos, hogy erről a városi vezetés mit sem tud, de persze ha mégis, akkor eleve nincs is probléma. Nem mintha ez bármiféle módon is Daeros problémája lehetne, ő legfeljebb annyit tesz, hogy jelzi a dolgot az artheniori őrség felé. Nyilván csak akkor, ha nem valamiféle vad népek lakják az épülő erődöt, akik felkoncolják őt, amint meglátják, de erre nem igazán lát reális esélyt. Túl közel van a város is, meg a kikötő is, ha pedig eképpen lenne, akkor bizonyára tettek volna már intézkedéseket a dologgal kapcsolatban.
Övén még mindig ott lóg a tegnap elejtett két nyúl közül az egyik, mivel a másikat még az éjjel megsütötte a sebtében rakott kis tábortűzön. Komótosan sétál felfelé a szerpentinen, s halkan dudorászik valami régi dallamot, amit ki tudja már, mikor és kitől hallott. Talán annak idején az anyja énekelgette neki, altató-gyanánt, de az is lehet, hogy egészen máshonnan emlékszik rá.
Nem is kerít túl nagy feneket az egésznek, arra számít, hogy előbb-utóbb valaki csak kijön elé üdvözölni, vagy ha mást nem, akkor elzavarni.*


1896. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 19:00:10
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Learon sátránál- éjjel//

*Learon kissé meg van rökönyödve, hogy Akheel mennyire félvállról a dolgot a saját testével. A lány megjegyzi, hogy a sátrában vannak, ezt Learon egyen irányú kijelentésnek veszi, hogy a Vadász részéről rendben van a dolog. Viszont az, hogy a dolgok hogyan vannak, már egyáltalán nincs. Gondol itt Akheel testtartására.*
~Ez a lány tényleg azt hiszi, hogy valami kiskutya?~
*Nem, neki így nem fog menni, így finoman megfogja a hasa alatt, és próbálja átgördíteni, hogy a hátán feküdjön, de ezt el is mondja a Vadásznak, mert nem biztos benne, hogy egyáltalán érti-e mit akar tőle a férfi.*
-Feküdj a hátadra! Négykézláb az állatok szokták.
*Ezután, ha a dolgot engedte a lány, akkor szépen lassan, teljesen levetkőzteti a lányt, és csak ezután lép a tettek mezejére. Finoman bánik a másikkal, próbálja benne tudatosítani, hogy nem állatok, mint azt a másik hitte eddig. Mikor végez, végigdől a sátrát borító szőnyegeken és bőrökön, és mosolyogva néz a lányra. Nem tudja, hogy elég volt-e ez a vélhetően máshoz szokott lánynak, de ő máshogy nem tudja elképzelni az együttlétet.*

A hozzászólás írója (Learon Derin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.09 19:04:13


1895. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 18:42:42
 ÚJ
>Akheel Rhyanon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Megfontolt

//Learon sátránál- éjjel//

*Átveszi a bögrét, majd fejét félre biccentve figyeli a férfi arcából kispriccelő tejet. Nem állhatja meg, elvigyorodik. Ismét vállat von: felőle úgy hívják ezt a dolgot ahogy akarják. Neki nincs gondja egyik megnevezéssel is, bár a szeretkezésről általában az imádkozás jut eszébe valamiért.
Talán görcs állt a vállába, mert nagyon sűrűn rángatja. Nem tudja, hogy akarja-e, neki tényleg mindegy. Ez csak afféle szokás az ő felfogásában.*
-A sátradban vagyunk.
*Jegyzi meg roppant elmésen és kortyol párat a tejből ő is.
Ha akar vele párosodni a férfi, akkor visszaereszkedik négykézlábra és várja, hogy a kecskepásztor a tettek mezejére lépjen.
Ha nem, úgy megissza a tejet és elvonul aludni, de picit még gondolkozik azon, hogy szeretne-e ő párosodni a férfivel?

Így vagy úgy, de a férfi sátrában éri őt a hajnal.*


1894. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 18:39:34
 ÚJ
>Nabii Dhariah Khaal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Szelíd

//Hrallh - hajnal//

*Álmai egész vegyesek. Akadnak köztük nyugodtak egykori otthonával kapcsolatban, de zaklatóak is - utóbbiak főként Umiról és az általa tanúsított, legfurcsább vonásról, mely miatt volt már alkalma megijedni. Nem is egyszer, pedig nem az a könnyen megriadó fajta.
Épp jókor jön az ébresztés, még mielőtt a kis szőkeség komoly bajba kerülne. Ez megnyugvást jelent, félig még az álom és ébrenlét határmezsgyéjén egyensúlyozva.
Szemei lassan nyílnak fel, s ha nem pont a vezér kerülne látóterébe, hogy eszébe juttassa, mennyi minden vár még rá ma, ugyanezzel a lendülettel vissza is csukódnának. De így csak pislog párat, hogy szemei hozzászokjanak a fényhez újra.*
- Köszönöm.
*Talán a másik számára nem jelent semmit, hogy ébresztette, de neki igen sokat, így képtelen lenne nem kifejezni háláját.
Felül, alaposan megnyújtóztatja átdolgoztatott izmait, majd ő is összeszedi ruháit, s magára kapkodja őket.*
- Elkélne nekik már egy mosás...
*Jegyzi meg közben, de inkább csak magának. Az éjjeli bora maradékát is felhajtja, majd az állvány mellé vonul következő állomásként, s ha Kagan igényli, valóban rásegíti a páncélzat darabjait, hogy aztán útjára engedhesse, hiszen tudja jól, hogy az új nappal rengeteg új feladat várhat még rá.
Arról, hogy milyen közel engedte magához a másikat -s nem csak testileg- csupán néhány kedves pillantása árulkodik, semmi egyéb. Még egy elejtett félmondat sem. Nem fog érzelegni, fölöslegesen csépelni a szót, ahogy ölelésekre, meg hasonlókra sem vágyik, amik csak az értékes időt vonnák el más, fontosabb dolgoktól, melyek még mindkettejük előtt állnak. A felszerelés feladásával is siet - ez még olajozottabban megy, mint az éjjel. Ha megvan ezzel is, nincs is más hátra, mint hogy megírja végre a levelet, amivel a fehér hajú ifjú megindulhat - már ha Kagan nem szab ki rá egyéb tennivalót.*


1893. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 18:15:39
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Learon sátránál- éjjel//

*Learon hallgatja a másik cuppogását, nyamnyogását. Nem zavarja ez igazán. Mikor Akheel a tejjel kezd el szemezni, Learon is megnézi. Pont jó, langyos. Két bögrét vesz elő, beletölti őket, egyiket maga kortyolgatja, a másikat a Vadász kezébe nyújtja. A második kortynál jut el a tudatáig, hogy mit is mondott a lány. Nem ekkor hallotta meg, de mivel teljesen átlagos hangsúllyal mondta a másik, fel sem tűnt a dolog mélysége.*
~Hogy az a mivan?~
*Most azonban a tej spriccelve talál kiutat a szájából. Azt se tudja hova nézzen, mikor felfogja. Megtörli bajszát, és elképedve, nagy, kerek szemekkel bámul bele Akheel szempárjába. Szemöldökét felhúzza, és kissé magasabb hangon, mint az eddig megszokott, válaszol.*
-Először is! Nem hágok meg senkit, ezt szeretkezésnek hívják jobb helyeken!
*Mivel úgy érzi kiszáradt a torka, nagyot kortyol a tejből, és mielőtt az újra az előbbi módon távozna, gyorsan le is nyeli a nedűt, majd folytatja a dolog megmagyarázását.*
-A második! Ne vedd ilyen félvállról! Csak akkor fogok veled ilyet, ha te is szeretnéd!
*Újabb korty, de ez már nem elég neki, gyorsan lekapja rumos kulacsát, és megtölti vele a bögrét, hogy így rumos tejet kapjon. Ebből kortyol, hátha egy kicsit lenyugszik. Elnézve a lány arcát, tényleg be is következik ez. Egy nagy sóhajtással veszi tudomásul, hogy Akheel már csak ilyen, ezzel nem fog tudni mit tenni. Azonban nem hagyja nyugodni a dolog. Ujjaival elkezd dobolni a csésze oldalán.*
-És? Engednéd, hogy... *Nem is tudja, most melyik szót használja. Nem akarja egyiket sem kimondani újra.*
-Engednéd, hogy a sátramba vigyelek?


1892. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 18:09:57
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Hrallh - Kagan és Nabii//

*Meglehetős örömmel veszi tudomásul, hogy az oly sokszor emlegetett szikrából igen gyorsan bozóttűz, majd pedig lángoló fergeteg lesz.*
~ Legalább kiderül, milyen vastagok Thargarod Hrallhjának falai. ~ *vigyorodik el, főként Nabii kérésének hallatán - mintha csak a fejében olvasnának.*
- Vigyázz, mit kívánsz, asszony. *veszi fel a kesztyűt, és az éjjel percei elhamvadnak vágyuk tüzében. A nagymacska küzdelme ez a hegyi oroszlánnal, és bizony Kagan sem fogja vissza magát - Thargarod gerendáit a hang, padlóját pedig a tomboló vadság teszi próbára.*

*Mikor már halkan fújtatva a plafon gerendáit bámulja, egyik karjával az alvó Nabii feje alatt, gondolatai csapongnak. Szabad keze a mellkasán lévő karmolásnyomokat birizgálja unottan.*
~ Bárhogy is lesz... mmm... megérte... ~ *húzódik mosolyra az ajka; tökéletesen kiürült, kisimult, ellazult - rég volt utoljára ilyen, még Leandanával, az első időkben. Persze tisztában van vele, hogy az újdonság varázsa is számít, amivel a megszokás hatalma sosem vetekedhet, de ez a tűz, mely most rá irányult...*
~ Pedig a világ ellen halmozta fel. ~ *somolyog, aztán lassan ő is elalszik. Éber alvó, többször is felébred, és mindannyiszor a mellette fekvő nő szuszogására alszik vissza. Mondhatni, Kagan Thargodar néhány röpke órára elégedett.*

//Hrallh - hajnal//

*A nap első sugarai még csak messze, a Szántóföldek határain túl terpeszkedő ismeretlen földeken járnak, mikor Kagan már óvatosan kiszabadítja elzsibbadt karját Nabii feje alól.*
~ Ssssz.... ~ *azért van előnye a megszokott légyottoknak is: Leandanával például már tökéletesen össze tudta vackolódni, és reggel egyikük sem ébredt úgy, mint akivel egész nap dobálózott Rolkó és Krumkó.*

*Felkel és szétdobált ruháit összeszedve öltözni kezd. Nem zajol, de nem is óvatoskodik, hiszen így is-úgy is fel kell ébresztenie Nabiit, az pedig, úgy tapasztalta, egy harcos esetén sosem indulhat direkt akcióval. Túl morcosan és túl hirtelen ébredhetnek, annak pedig rossz vége is lehet.*

*Mire végez, úgy tűnik a lány is félúton jár kifelé az álomvilágból. Kagan leguggol a nő mellé, és végigsimít az arcán.*
- Ébredj. *a városi ifjak talán csókkal, reggeli odabújással vagy ál-szerelmetes szavakkal nyitnának, de Kagan egyrészt tisztában van vele, hogy reggelente az emberek szája az orkokéval vetekszik (plána borozás után), másrészt hogy dolga van, harmadrészt, hogy ez az első nap volt, és még kettő követi majd. Ez most nem a szavak ideje.*
- Ébredj, Nabii...


1891. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 17:39:52
 ÚJ
>Nabii Dhariah Khaal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Szelíd

//Hrallh - Kagan és Nabii//

*Az újabb adag bor kissé megszédítette, de ahhoz még nem volt elég, hogy az eszét is elvegye. Csupán arcára ül halovány pír lassanként, de a kérésére való válaszadás kivárását, s így figyelmét, vagy türelmét nem befolyásolja. Vagy... talán utóbbit egy egészen kicsit.
A "gyúlékony gondolatok"-ként megnevesítettek egész éjjel nem kerülték el, akármilyen komoly szavakat is váltottak. Ám most... A minden eddiginél erősebb közelség, s a másik érintéseit, párával terhes szavait éreznie bőrén, az megtébolyítja. Ellen akart állni még, ahogy a toronyban kapott csóknál is tette, de most nem sikerül úgy. Eltávolodik kissé tőle, s ekkor pillantásában már az a vadság fedezhető fel, ami a tábortűz mellett ülve is látható volt. A zabolátlan nőé, aki dacára a különböző városi tapasztalatoknak, és ott töltött napoknak-hónapoknak, képes volt megmaradni annak a természeti lénynek, akinek annak idején nevelték. Azé a nőé, aki vágyik, tizenkét hosszú-hosszú év után...
Úgy véli, megfelelő választ kapott, bár még mindig nem lehet biztos benne, hogy az adott szó kötelezni fogja a férfit annak betartására. Az egyetlen, amiben bízni tud továbbra is, hogy a törzsfőben van annyi határozottság, hogy nem fogja megszegni az ígéretet vérpecsét nélkül sem. És ez most... épp elég. Talán csak mert bízik, mert hinni akar. Vagy csak a bor teszi. Talán ideje lejártával meg is bánja majd, ha kiderül, mégsem hagyhatja itt a Thargodart... de hirtelen ez nem is érdekli.
Ezúttal ő csókolja meg a férfit, hasonló szenvedéllyel, mint ahogy az őt a toronyban. Keze végigkúszik mellkasán ismét, hogy vállánál megállapodva taszítson rajta, hanyatt döntve őt. S ha már egyszer Kagan ismét kivárt, lehetőséget adva neki megint arra, hogy maga döntsön, hát meg is teszi. Fölébe kerekedik, ismét csókol, majd ajkait végigvezeti a másik arcán, egészen füléig.*
- Tedd félre a puhányságot. Nem vagyok ám üvegből...
*Aztán jön, aminek jönnie kell, már nem áll ellent semmilyen indokra hivatkozva. Vadsága egy nagymacskáé, s Kagannak adja mindazt, ami ő: a zavaros életéről tanúskodó több tucatnyi sebet testén, s lelkében egyaránt, temérdek elfojtott dühöt, bánatot, s kételyt; a számtalanszor összetört, de talpraállni mindig képes nőt, aki félredobva szigorú tartását, most szinte tombol.
Fáradtan hullik a szőrmék közé végül, valahogy mégis megnyugvást lelve. Ereje már nincs annyi, hogy a befogadottak sátrába átvánszorogjon, éppcsak annyi, hogy magára húzza valamelyik prémet takaró gyanánt.*
- Majd kelts fel, mikor ébredsz. Sok dolgom lesz. Fel kell adnom a páncélod, meg kell írjam a levelet, meg segíteni a jószágnál...
*Végig sem ér azon dolgok felsorolásán, amiket másnapra tervezett. Egyszerűen álomba merül, még beszéd közben, halk-mélyeket szusszanva...*


1890. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 17:39:46
 ÚJ
>Akheel Rhyanon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Megfontolt

//Learon sátránál- éjjel//

*Önelégülten bólint egy nagyot és kissé ki is húzza magát kissé, bár egy vízszintesben nem sokat számít.
Csöndben cuppogva majszolja a pogácsát. Egészen megszomjazott a sósra, így a tűz fölött melegedő tejjel kezd el szemezni. Föl is tápászkodik, hogy fölé hajolva próbálja megállapítani milyen meleg lehet már. Négykézlábra emelkedve szimatol a gőzbe és csak vállat von.*
-De ha itt aluszok, akkor meg kellene meghágnod?
*Kérdezi mellékesen, mintha a tej állapotáról ejtene éppen szót. Hátra se pillant, nem olyan nagy ügy ez bizonyára. Igaz, már a korábbi asszonyainak felemlegetésére is furcsán viselkedett Learon. Csak akkor fordítja hátra fejét, ha túl nagy lesz a csönd.*


1889. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 17:24:48
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Hrallh - Kagan és Nabii//

*Kagan ismét szembesül a ténnyel, hogy a nők - a mellette fekvő nő pedig különösen - sokkal bonyolultabbak lehetnek, mint ők. Persze ez csak egy érzés, de mindig is nyugtalanította, mikor akár Leandana, akár Isurii egy-egy érthetetlen húzásával került szembe (más nőknél nem igazán érdekelték az okok és okozatok).*
- Hmmm. *hümmög nagy bölcsen, hogy időt nyerjen, de végül is nem talál a kérésben semmi olyat, amit ne tudna teljesíteni. Némi pontosítás azért szükséges.*
- Ha nem szeged meg a törvényeinket, és nem kell a Gödörbe hajíttatnom téged... *ez így túl bonyolult, hiszen rengeteg egyéb feltétel és megszorítás is kellene, hogy működjön a szabályt. Esküt egyébként sem így szokás tenni.*
- Ha csak azért tartanálak itt, mert én így akarom... akkor nem teszem, és elengedlek. Megfelel így...? *nincs most nála semmi éles, hogy megvagdalja magát, különben is, az ő szava törvény, megmásítani pedig nem szokta csak úgy.*

*Az ígéret elhangzott, a "megállapodás" megköttetett, mégpedig minden bizonnyal mindkét fél megelégedésére. A vezér ettől függetlenül némileg zavarodott, hiszen nem tudja, mi történhetne, ami miatt ne engedné el Nabiit, és ez zavarja. Mindig idegesíti, ha ismeretlen, meglepő, vagy váratlan fordulatokkal kerül szembe.*
~ De mára elég a szóból. ~ *nem várja, hogy a nő kezdeményezzen; ha tényleg igaz a 12 év, akkor ez nem csak botor, de egyenesen gonosz elvárás is lenne. Tartja magát korábbi elhatározásához: ezúttal hanyagolja mind a lovasrohamot, mind a városostrommal egybekötött kapudöngetést; egyszerűen csak hagyja, hogy a helyzet adja magát, és elszántan, de nem túl erőszakosan halad a cél felé.*


1888. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 15:35:55
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Learon sátránál- éjjel//

*Learon is kezdte beleélni magát a mesébe, de úgy látszik Akheel nem szándékozik folytatni. Learon nem akarja erőltetni, úgy gondolja, hogy lesz még elég idejük beszélgetni. A Vadász talán sokkal beszédesebb lesz egy kiadós alvás után holnap reggel. De ez közel sem biztos. Mindenesetre Learon is fáradt. A lány szóba hozza, hogy ki kell kötni a madár lábát. Nem is rossz ötlet. Nem is gondolt volna ilyenre, hiszen nem ez volt a szokás a falujában. Kerek szemekkel néz a leányzóra, hiszen ez igazán jó ötlet.*
-Jól van, akkor kikötjük a lábát. Okos Akheel vagy te!
*Vigyorog a másikra, a dicséret után. A Vadász elmondja, hogy aludni szeretne. Learon is szeretne, de azt úgy, hogy a lányt a közelében tudja. Még, ha nem is akar jelenleg egyebet, azért jó lenne, ha legalább alvótársa lenne, akivel megosztja sátrát.*
-Jól van, úgy lesz!
*Megvárja, hogy a másik lenyelje az utolsó falatot, és csak aztán teszi fel kérdését.*
-Elkísérjelek a sátradig, vagy.. *Vár egy pillanatot, hogy még egyszer végig gondolja, jó ötlet-e, amit szeretne, de aztán úgy dönt, végül is nagy baj nem lehet belőle.*
-Vagy akár itt is aluszhatnánk a sátramban! Tudod, hogy ne kelljen feleslegesen téblábolni.
*Reményei szerint Akheel beleegyezik a dologba, és maradnak. Ha pedig nem, akkor sem fog gondot okozni neki. Jól telt a napja a Vadász társaságában, így visszagondolva, talán ő volt az egyetlen, aki egy kicsit boldoggá tette társaságával a férfit. Mindenképpen feltápászkodik helyéről, ha marad a lány, ha nem.*


1887. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 15:05:33
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Sátorban//

*Kezeit ölében tartja, úgy nézi a fiúk készülődését a lefekvéshez. A meleg szinte kézzel tapintható a sátorban. Amit nem is bír sokáig. A levegő sem jár a kis helységben. Egy halk sóhaj hagyja el ajkait, ahogy belegondol, hogy vannak, akik napi szinten élik életüket ilyen helyen. Inkább bele se gondol, milyen szenvedés lehet ez számukra. De most megpróbálja túlvészelni. Már biztos, hogy a sátorozás nem fog kedvenc alvóhelyéül szolgálni. *
- A fehér? Aki ott ült Kagan mellett? Aki akkor ment el, mikor épp a húgáról volt szó a történetben? Akkor ő lehet a húga, nem? *Kérdi, de most hangjaiba némi szomorúság lakozik. Visszagondol a hallottakra, és az esküvőre. Még sose gondolkozott ezen, de úgy gondolja, hogy egy lány sem ilyen esküvőt képzelne el magának.
Figyeli ahogy a férfi lefekszik a szörmékre. A sötétben is látni lehet, vagyis számára láthatóak, a férfi testén lévő sebhelyek. Félrehajtott fejjel figyeli, majd valamilyen belső megfontolástól vezérelve, elkezdi számolni hegeinek számát. Már amennyit lát a mellkasán. Látható, hogy neki sem volt könnyű sorsa. Vagy csak sok mindent élt már meg. Tekintete a harcos arcára téved, akit ép egy nyakék nyűgöz le. Vele egyidősnek néz ki. Leszámítva, hogy ő negyven környékén mozog, amely ha jól tudja az embereknél húszas éveket jelentheti, annak is az elején. Erre ismét elszomorodik. Hiszen alig élt még valamit a fiú, és máris mennyi mindent át kellett valószínű élnie. Pillantása a nyakláncra téved. Ismerős számára. Hát persze. Elmosolyodik, ahogy visszaemlékszik a forgatagra, mikor először találkoztak. Pont az ő véleményét kérte ki ezzel kapcsolatban.*
- Neki vetted? *Teszi fel halkan a kérdést. Hangja szeretettel telivé válik, ahogy barátnőjére gondol. Valójában ő volt az első olyan, aki barátjának fogadta. Nem mintha a falu többi fiatal elfjével nem jött volna ki. Csak valahogy őt folyton különcnek tartották. Nily volt az első, aki elviselte olyannak, amilyen. És meglehet fordítva is így volt. Visszagondol azokra az évekre, mikor még a közelükben laktak. Hogy bátyját milyen rövid időn belül ki tudták készíteni. Halványan elmosolyodik, ahogy a függőt figyeli. Mindaddig, amíg a fiú markába nem zárja és el nem teszi azt.*


1886. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 14:55:55
 ÚJ
>Akheel Rhyanon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Megfontolt

//Learon sátránál - éjjel//

*Elégedetten bólogat Learon megerősítésére. Annyira azért nem lelkes, hogy fel is kelljen a bemutatáshoz, fekve is bele tudja magát élni a történetbe. Nagyon ki volt borulva aznap, hogy olyan nehéz feladatot kapott és ezzel még nem volt vége, de az idő mindent megszépít. Akheel már másnapra el is felejtette, hogy milyen bosszús volt.
Nem különösebben tűnik fel neki, hogy Learon keze az ő csípőjére csúszott le.*
-Hát... minek az? Kikötöd a lábát, oszt jó'van.
*Vonja meg vállát egyszerűen és mar egy újabb pogit.*
-Megeszem, asztán aluszunk?
*Pislog fel a férfire. Késő van már, kint is elcsendesedtek. Mindenkinek fárasztó napja volt.*


1885. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 14:06:40
 ÚJ
>Darel Corthyr Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

// Tűznél //

* A mágus kissé a gondolataiba révedt, ahogy sejtette, szavai csalják vissza a tűzmellé a varázsló elméjét. Bólint csupán a visszakérdezésre, a kikötő a céljuk. Majd egy pillanatra kérdőn néz Argusra, itt? mi dolga lehet itt? De végül ráhagyja, sosem tudni mi jár egy varázshasználó fejében s a fiúnak tán jobb is ha nem érti. Ha így akarja a barátja akkor hát legyen így. Csak nem szolgálják fel tálon majd a fejét néhány nap után… meg aztán ki tudja mit hoz a holnap.
Freyai beleegyezik az őrszem feladatba, Darel arcán az öröm apró jele vélhető felfedezni mit alig észrevehetővé tesz a sötétség, csupán a lángok fénye játszik bolondos játékot az arcán…
Kíváncsian hallgatja végig a lányt, akárhogy meglepi a másikat, de a fiú kíváncsi a véleményére. Még is csak az erdő gyermeke, nem elhanyagolandó a tudása hisz még is csak az ő otthona. *
- Legyünk csak résen.
* Bólint végül a lány szavaira beleegyezőn s, hogy mutassa megértette az információt amit a másik mondott. Majd elfogadja a vissza adott köpenyt is mit a lány felé nyújt összehajtva. *
- Nincs mit.
* Teszi még hozzá majd a többi közé rakja.
Egy kérdés míg a holmiját vet le magáról mire háttal ugyan mit nem látnak, de mosolyra húzódnak ajkai, még fejét is megcsóválja egészen aprót ~Argus Argus…~ *
- Bizonyára.
* Szól végül röviden az ételt illetően. Majd közösen indulnak a sátorhoz végül… *

// A sátorban //

* Argus sokáig fészkelődik, nem találja a helyét, szokatlan környezet… Persze nem sokáig marad a nyugalom, hiú remény. Kérdések Sora, Freyaitól de főként Argustól… A plafont bámulja, ahogy már régen elhelyezkedett egyik karját feje alatt tartja amolyan párna gyanánt. Így hallgatja a szavakat. *
- Nem tudom Freyai, Nem hiszem. Ő lehet a fehér hajú.
* Legalábbis gondolja mivel mikor a húgról volt szó akkor állt fel a lány és állt odébb így nem hiszi, hogy a kedvese volna a tulajdon testvér. Persze lehet hogy téved. *
- Majd reggel kiderül Argus.
* Valószínűleg nem lepte meg a kezdeti választ a mágus, nem okozott csalódást a fiú. De hát mit mondjon olyanra amiről ő sem tud sokat? *
- Ha felkeltünk együtt felkeressük Kagant.
* Teszi még hozzá s majd így választ kap a mágus a kérdéseire holnap. Némi csend honol most, Szemei továbbra is a plafont fürkészik. Jobbja a zsebe felé indul a hirtelen gondolattól vezérelve. Hamar megtalálja, amit keres. Őzbőr lánc melynek végén szépen csiszolt majdnem áttetsző kő díszeleg, mint a jég oly hatást kelt így a sötétben, enyhe kékes csillanásával. Maga elé emeli s egy ideig nézegeti. Majd összeszorul ökle egy határozott mozdulatra, régi emlék, elszánt tekintet. Végül vissza kerül az ékszer a helyére, immár mindkét keze a feje alá kerül így fekszik tovább s egy ideig még bizton nem alszik, ha akar a lány vagy Argus szólni akkor figyel, de csendben pihenteti a testét. *


1884. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 12:07:54
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Tűznél//

*Végighallgatva a történetet, teljesen érthető, hogy miért fogadták őket olyan jegesen. És hogy miért védik ennyire az erődöt, s hogy miért veszik ilyen magas cölöpfalak körbe a tábort. Az esti mese után, mindenki kezd elszállingózni a tűz körül. Észre sem veszi, hogy ki megy, ki marad. A tüzet nézve merül gondolataiba. Fejében újra és újra felhangzanak az imént elmondott szavak egy-egy töredék része. Magában újra végighallgatja a történeteket. Leginkább inkább Nabii történetét. El sem tudja képzelni, hogy mit érezhet a lány, mit élhetett át, milyen lehet neki. Habár Kaganék története is felfoghatatlan számára. Belegondol, hogy mi lenne, ha saját testvérei ellen kéne fordulnia, vagy ők fordulnának ellene. Fejét csak megrázza a gondolataira.
Végül maga a vezér is nyugovóra tér. De mielőtt megtenné Darelhoz fordul. A mutatott sátor irányába tekint. Nincs ínyére, hogy egy sátorba aludjon. Kicsi, és szűkös. Visszanéz az immár feléjük fordult harcoshoz. A hallottakra csak bólint, hogy tudomásul vette.*
- Leszek őrszem. *Mosolyodik el.* - Ha Kramlaf azt mondta, hogy tiszta az út, akor meglehet, hgoy a törp az erdő felől jött, vagy a puszták felől. Az erdő, meg hála hatalmas, ahhoz hogy rejtsen magába egy ork tanyát. Nem ez lenne az első eset, hogy megesnek az ilyenek. De azért majd figyelünk a kikötő felé is. Lehet, hogy hajóról szállnak le, és tartanak erre.
*Felel a fel sem tett kérdésekre. Ha akarják végighallgatni a két fiú, ha nem. Bátyja is nem egyszer indult útnak, hogy a környező erdőrészt megtisztítsa az éppen odatelepülő orkoktól és egyéb lényektől. De ezeket is csak hallomásból tudja. Sehonnan máshonnan. Bátyja ezekben az időkben annyira védte, hogy ki sem engedték a faluból. Bár hogy is próbálkozott. A gondolatai végén a mágusra néz.*
- Itt? *Kérdez vissza, de valójában nem érti, hogy a férfi mit is mond. Csak annyit, hogy az érzéseire hagyatkozik. Vagy bármi másra. Biztos ez is olyan mágus ösztön. Lassan ő is feltápászkodik, ahogy a többiek is. A maga köré tekert plédet gondosan összehajtja, majd rárakja az összehajtott köpenyt is. Magához szorítva indul el a sátrak felé. Nincs ínyére a sátorban való alvás. Lévén, hogy még sose aludt ott, de ha már mindketten oda indultak el, nem fog vitatkozni. Habár a legkevésbé sem fáradt, hála hogy átaludta az egész délután. És az elmúlt napokat.
A sátorba elsőnek lép be, még mielőtt Darel levehetné páncélját, amit már napok óta magán tart. Nem is érti, hogy képes mozogni, de még aludni is benne. Az első, amit érez a sátorban, az a nap által felgyülemlett meleg fülledt forrósága, mely a sátorban ragadt. A bőrök illata. Ahogy végigtekint a földön, keres magának egy falatnyi helyet, ahova a földre ülhet le. Miután sikerült leülnie törökülésbe. Majd a fiúknak nyújtja a nap folyamán neki adott szöveteket, miközben hallgatja őket.*
- Köszönöm szépen. *Fűzi hozzá nyújtás közbe.* - Isurii úrnő? Ő Kagannak a kedvese? *Fordul a mágus felé.*


1883. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 11:48:34
 ÚJ
>Vaslábú Argus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87

Játékstílus: Vakmerő

// Tűznél //

*Argus csendben, szótlanul hallgatja végig Kagan történetét, a lázadás éjszakájáról. Nem ítélkezik felette, hiszen ő maga is megtenné ezt a húga érdekében. A történet végén pedig döbbenten hallgatja, hogy mennyien maradtak a hatalmas törzsből.*
~Hétszáz, majd négyszáz, és végül csak harmincan. Szörnyű. EZ volt hát az ár, amit a vezérnek fizetnie kellett. Megértem, hogy óvatos.~
*Miközben elmélkedik a múlt eseményein közben a tüzet bámulja, mint akit hipnotizáltak volna. A tűz vöröses lángnyelvei kecses táncukkal talán tényleg elbájolják a mágust. Argus tudja, hogy a tűz hatalmas pusztító erő, s avval is tisztában vele, hogy Kagan is hasznát vette volna egy Tűz Mesternek. De a múlt, az elmúlt, nincs többé lehetőség a megváltoztatására. Végül Darel szavai rántják vissza a valóságba.*
-Kikötő felé? *Néz a másikra, majd lassan feltápászkodik a párnáról.* Én nem mehetek veletek. Itt van dolgom. Még nem tudom, hogy mi, de azt tudom, hogy itt.

//Sátornál//

*Figyeli, ahogy a harcos lecsatolja magáról a páncélt, nem szól semmit, csak nézi. Akár egy gyermek, aki megáll az apja előtt, hogy bevalljon valami csínytevést. Argushoz képest rengeteg idő telik el, mire megszólal.*
-Szerinted holnap kapunk élelmet? *hajtja le a fejét, mintha bűnös dologról kérdezett volna.* Már kezdek nagyon éhes lenni.
*Lehajtott fejjel várja a másik válaszát, s nagyon reménykedik, hogy helyeslő választ kap, mivel nem szeretne még egy napot éhezni.*
*Nyugodt mozdulatokkal leveszi a talárját, s a sátor bejárat mellé hajtogatja. Mellé állítja a botját, s a talárra helyezi a táskáját is. Végül leveszi a lábbelijét, hogy ne avval lépjen be. Majd belép a sátor belsejébe. Rövid ideig fészkelődik, amíg megtalálja a kényelmes pozíciót, majd halkan felteszi a kérdéseket az Ifjú Farkasnak.*
-Szerinted Isurri úrnő is itt van a táborban? Lehet vele találkozni? A Szellemjáró hajlandó lenne velem beszélni holnap? Milyen ajándékot vigyek nekik?
*Jönnek belőle a kérdések, bár tudja, hogy a barátja nem igen fog válaszolni, s ha válaszol akkor is csak valami egyszerű választ kap. Aludjál. Nézi a sötétséget a sátor belsejében, és közben a holnapi napját tervezi. Mennyi kaland, és kihívás lesz benne. Még nem tudja, hogy mit keres, de abban biztos, hogy itt kell keresnie.*


1882. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 11:05:23
 ÚJ
>Darel Corthyr Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

// Tűznél //

* A történetek lassan a végükhöz értek. Kagan befejezi mondókáját és a tűz körül ülők isszák a szavait. A fiú csak figyel, némán. A lángnyelvek kecses tánca vonzza tekintetét, míg a gondolatok az elméjét. Ahogy a mesék vége kezd kibontakozni úgy néhányan nyugovóra térni. A várandós nő kel fel a tűztől és vonul el egy közeli sátorba. Majd a Hófehér hajú lány is némaságba burkolózva. Aztán a szellemjáró vonul vissza. Néhányan maradnak csupán a tábortűz kellemes foglyai. Hosszú úttal és nagy vesztességgel zárul a mese, már érthető a kis létszám és, hogy miért is az ellenséges fogadtatás a Thargodrym név hallatán. Kagan végül nevén szólítja a fiút s a sátrakra mutat melyek a vendégek számára vannak fenntartva. Tekintete követi a jelzett irányt s meg is látja a sátrak alakját az éjszakában, nincsenek messze. Mikor visszafordul Kagan felé biccentéssel jelzi, értette. Végül a törzsfő elvonul Nabii val, egy rövid ideig nézi a távolodó nőt majd végül kiissza maradék borát a kupából.
Aztán Freyai és Argus felé fordul. Argus meglehet transzba esett, eléggé elcsendesedett. Persze ez most nem volt nagy baj. Végül a szőkeségen állapodik meg a szeme. *
- Pihenjünk meg, holnap dél előtt tovább indulunk a kikötő felé.
- Kramlaf azt mondta az út tiszta. De ha törp egy ork fejet hozott, akkor lehetnek a közelben, jobb, ha nyitva tartjuk a szemünket. Te leszel a felderítő Freyai.
* Mondja a lánynak, egy kis feladat az útra hátha izgalomba hozza a(z amúgy igencsak fontos) feladat. Majd vár egy kicsit a reakciókra, majd végül feltápászkodik, kardját csupán jobbjában emeli magával nagyjából a keresztvasnál fogva, úgy ahogy van tokostul tartva, a szíjat körbetekerve. Mielőtt elindul még Freyai felé fordul. *
- Tudom, a szabad eget jobban kedveled, de most jobb lesz, a sátorban hidd el.
* Szól még aztán elindul az egyik közeli sátor felé amit kinézett magának, néhány ember elfér benne szóval jó lesz hármuknak. Megállva a sátor előtt, kicsatolja a páncél csatjait kioldja a szorítókat és rutinos mozdulattal leveti magáról a páncélt mely eddig a testét fedte. Alatta posztó bélés melytől szintén megszabadul, éjszakára nincs szüksége az ilyen holmira, amúgy sem épp szégyenlős fajta. A tűz pislákoló fénye megvilágítja hátán a fekete kígyó okozta emlékeket. Megannyi korbácsnyom díszeleg ott. a többiről nem is beszélve. Leveti még csizmáját is, aztán ha végzett mindennel, zsákja köré helyezi minden holmiját, mellé kardját támasztja. Végül egy utolsó pillantás a tűz felé, majd a jeges szempár végig vonul az erőd sötétlő sziluettjén onnan pedig fel a magas égre, fel a hold babonázó korongjára melyen elidőzik kissé. Aztán végül visszafordul, hogy a sátor szájában eltűnjön alakja… *


1881. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-09 07:46:18
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Learon sátránál - éjjel//

*Learon egyáltalán nem lepődik meg azon, hogy a lány nem tudja, mennyi idős. Neki sincs rá szüksége, hát akkor ennek az egyszerű teremtésnek miért lenne? Learon áldja is azokat a bizonyos Szellemeket, a lány ezen tökéletlensége miatt, hiszen így sok kellemetlen pillanattól lett megmentve. Igaz, ami igaz, Learon néha nem gondolkodik egy válaszon, és ez a múltban legtöbbször egy jól irányzott pofonhoz vezetett, amit persze ő, neveltetése miatt, egyszer sem adhatott vissza. Észreveszi, hogy Akheel tereli a témát. Learonnak eszében sincs visszaterelni, inkább élvezettel hallgatja őt. Hangja sem kevésbé kedves a férfinak, mint minden más eddig a Vadászban. Beszéljen csak nyugodtan. Azért, néha válaszol is, de csak azért, hogy a leányzó tudja, hogy figyelve van, hallgatják szavait figyelemmel.*
-Ilyen remek Vadász, sehol nem terem!
*Javítja ki a másikat. Jelen pillanatban ő csak a női vadászokra gondol, azok közül Akheel biztosan az elsők között van. Igazság szerint, ő még nem látta vadászni, de az előbbi dolog a fülekkel, meg a lány ösztönössége bebizonyította neki, hogy bizony nem lehet másképpen. Lelki szemei előtt megjelenik, ahogy a kicsiny Vadász vonszolja, húzza maga mögött az állatokat. Ez kacagásra készteti, habár okát nem tudja megmondani. Ebben a vidámságban még az is közre játszik, hogy Akheelben most is elevenen él minden egyes mozdulat a vadászatából, és mintha el akarná játszani újra, úgy mozog. Learon egy felemeli a kezét a lány buksijáról, hogy ne akadályozza őt a mozgásban. Ha befejezte az izgés-mozgást, Learon keze a csípőjére kerül, hogy ott nyugtassa tovább. Először nem tudja, miért beszéli a lány azt, hogy foghatnánk. Mire fel a többesszám? De aztán eszébe ötlik, hogy megígérte neki, hogy elkíséri egy vadászatra. Ha már mennek, akkor tényleg érdemes egy madár megfogásán gondolkodni.*
-Foghatnánk madarat!
*Jelenti ki a dolgot. Ha Akheel képes rá, akkor Learon örülni fog neki biztosan.*
-De nincs ketrecünk, amibe tartani lehetne.
*Ez sajnos így van. Nem tudja, hogy az itteni asszonyok értenek-e a kosárfonáshoz. Az ő szülőfalujában minden nőnek kellett érteni hozzá, de az itteni dolgokkal nincs tisztában. Abban egészen bizonyos, hogy Akheel nem érthet ilyenhez, hiszen türelem kell hozzá, pepecselős munka, nem nézi ki a vadászból az ilyet. Közben a lány hangneme változik, sokkal élénkebb lesz. Teljesen más arcát mutatja, Learon pedig kezdi elhinni, hogy nem is az az egyszerű, butuska leányzó, akinek gondolta, hiszen végül is, eddig minden szóba hozott témáról el tudtak beszélgetni, és Akheel egészen tűrhető válaszokat adott mindenre, kérdései pedig logikusak voltak. Valami olyasmire gondol, hogy a Vadász egyszerűen nem fordít kellő figyelmet gondolatai kidolgozására.*

A hozzászólás írója (Learon Derin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.09 07:48:22


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094