Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 504 (10061. - 10080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
10080. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-19 19:21:55
Üzenet elküldve: 2023-09-19 19:21:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
*A kérdés hallatán elkomorodik.*
- Azt a népet fogom védelmezni, amelyik befogad és véd engem. Ők... *biccent fejével valahova a távolba, utalva az arthenioriakra* - Nem fogadtak be, csak megtűrtek. Ti befogadtatok.
*Volt pár éve a sereg kiképző-táborában, amíg azt hitte, ez máshogy van, végül saját társai ejtettek csorbát leányálmain. A városi selyemnépnek pedig csak szolgálóként tudott megfelelni, igazi, teljesértékű polgárként nem fogadták el. Ehhez képest a thargok, élükön az új vezérrel azonnal a körükbe fogadták. Ki-ki mennyire agresszív hozzáállással persze, de tharggá lett avatva, s ezzel egy olyan nép tagjává vált, akikről már most tudja, hogy nem fogják elárulni. Ha pedig vért kell ontania értük, hát megteszi.*
- Nem fogok neked hazudni, nem kívánom a háborút és a vérontást. De értelek, és ha úgy hozza a jövő, melletted fogok állni.
*Biztosítja elszántságáról a vezért, majd, mivel úgy érzi, vége a gyakorlásnak, elsiet a céltáblához, hogy kihúzogassa belőle a nyilakat. A földre hullt darabot is felszedi, ezekkel kezében kocog vissza Yagnarhoz. Az invitálásra biccent egyet, és a nyilakat a tartójukba helyezve elindul a férfi nyomában, de saját íját nem hagyja a gyakorlótéren, helyette keresztülveti hátán.*
- Most már igazán kíváncsivá tettél.
*Azt, hogy szerinte semmit nem tett, amivel jutalmat érdemelne, inkább nem is teszi szóvá, csak hagyja, hogy a jóleső érzés átjárja lelkét.*
- Atyád bölcs ember. *bár megragadta figyelmét a múlt idő, amit a vezér használt, nem tudja, vajon életben van-e még az emlegetett férfi, így inkább azt feltételezi, hogy igen* - Néha valóban nem minden a fegyver. Ezért különösen jó, hogy nőket is felvesztek a soraitokba. Nálunk rafináltabb lényeket el sem kell képzelni.
*Vigyorodik el, miközben érdeklődve pislant körül a kamrában.
A felemelt számszeríjra tekintve elkerekednek szemei, és mikor Yagnar átnyújtja neki, óvatosan fogja kezébe a kis fegyvert.*
- Igazán szép. *forgatja kezében* - Vajon honnan lehet?
*Elgondolkodva tanulmányozza az íjat, megtapogatja, és finoman meghúzza az ideget rajta, majd észreveszi a gravírozást.*
- Mit jelent az, hogy jujo-mento? Valami emlék?
*A kérdés hallatán elkomorodik.*
- Azt a népet fogom védelmezni, amelyik befogad és véd engem. Ők... *biccent fejével valahova a távolba, utalva az arthenioriakra* - Nem fogadtak be, csak megtűrtek. Ti befogadtatok.
*Volt pár éve a sereg kiképző-táborában, amíg azt hitte, ez máshogy van, végül saját társai ejtettek csorbát leányálmain. A városi selyemnépnek pedig csak szolgálóként tudott megfelelni, igazi, teljesértékű polgárként nem fogadták el. Ehhez képest a thargok, élükön az új vezérrel azonnal a körükbe fogadták. Ki-ki mennyire agresszív hozzáállással persze, de tharggá lett avatva, s ezzel egy olyan nép tagjává vált, akikről már most tudja, hogy nem fogják elárulni. Ha pedig vért kell ontania értük, hát megteszi.*
- Nem fogok neked hazudni, nem kívánom a háborút és a vérontást. De értelek, és ha úgy hozza a jövő, melletted fogok állni.
*Biztosítja elszántságáról a vezért, majd, mivel úgy érzi, vége a gyakorlásnak, elsiet a céltáblához, hogy kihúzogassa belőle a nyilakat. A földre hullt darabot is felszedi, ezekkel kezében kocog vissza Yagnarhoz. Az invitálásra biccent egyet, és a nyilakat a tartójukba helyezve elindul a férfi nyomában, de saját íját nem hagyja a gyakorlótéren, helyette keresztülveti hátán.*
- Most már igazán kíváncsivá tettél.
*Azt, hogy szerinte semmit nem tett, amivel jutalmat érdemelne, inkább nem is teszi szóvá, csak hagyja, hogy a jóleső érzés átjárja lelkét.*
- Atyád bölcs ember. *bár megragadta figyelmét a múlt idő, amit a vezér használt, nem tudja, vajon életben van-e még az emlegetett férfi, így inkább azt feltételezi, hogy igen* - Néha valóban nem minden a fegyver. Ezért különösen jó, hogy nőket is felvesztek a soraitokba. Nálunk rafináltabb lényeket el sem kell képzelni.
*Vigyorodik el, miközben érdeklődve pislant körül a kamrában.
A felemelt számszeríjra tekintve elkerekednek szemei, és mikor Yagnar átnyújtja neki, óvatosan fogja kezébe a kis fegyvert.*
- Igazán szép. *forgatja kezében* - Vajon honnan lehet?
*Elgondolkodva tanulmányozza az íjat, megtapogatja, és finoman meghúzza az ideget rajta, majd észreveszi a gravírozást.*
- Mit jelent az, hogy jujo-mento? Valami emlék?
10079. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-19 16:07:46
Üzenet elküldve: 2023-09-19 16:07:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
*Ismét csak szemmel kíséri, ahogy Nettienaya második nyílvesszője is célt ér. Elgondolkodik közben a hallottakon, még némi homlokráncolás is dukál mellé.*
-És ha Arthenior ellenünk fordulna? Vagy mi ellenük? Tudnál-e vérben gázolni népünk védelmében? *Figyeli Netti minden arcrezdülését, majd nagyot sóhajt és helyére teszi a gyakorlóíjat.*
-Nem áll úgy a helyzet, félre ne értsd. De mindig szem előtt kell tartanunk a veszélyeket, mik ránk lesnek. Hisz vérrel öntözünk és karddal aratunk. Voltak korok, mikor atyáink fosztogatásból tartották fenn népük, s az ő vérük bennünk buzog. Ugye érted? *Hátrasimítja szőke sörényét, majd fejével biccent.*
-Gyere! Úgy hiszem, kiérdemelsz némi jutalmat. Olyat, aminek hasznát is veszed és nem holmi csecsebecse. *A Hrall épülete felé veszi az irányt, de bevárja Nettienayát maga mellett.*
-Atyám mindig azt vallotta, rafinéria nélkül korán fűbe harap a legnagyobb harcos is. *Cseverészik, miközben már a raktár felé vezető folyosót tapodják. Hamar el is érik a szóban forgó kamrát; a nehéz acélajtó kinyitása után Nettienaya rengeteg különféle fegyvert, pajzsot és páncélt láthat maga körül polcokra rakva, ámbár kissé kaotikusan.*
-Válaszd ki, ami a szemednek tetszetős. De én ezt akartam megmutatni. *Csillogó szemekkel emel fel egy számszeríjhez hasonlatos tárgyat, ám annál jóval kisebbet. Valamilyen oknál fogva a következő felirat van belegravírozva: "Jujo-Mento".*
-Csinos darab. Nem annyira értek az ilyen... Tudományos kütyükhöz, de azt tudom, hogy gyorsabban felhúzod, mint egy közönséges nyilat. *Forgatja meg kezében a kis fegyvert bizonytalanul. Egy kézzel is használhatónak tűnik.*
-Fogalmam sincs, kié volt előtte, vagy hogy ki készítette. Mindenesetre hasznodra válhat. Mit szólsz?
*Nyújtja át a kézi számszeríjat Nettienayának.*
*Ismét csak szemmel kíséri, ahogy Nettienaya második nyílvesszője is célt ér. Elgondolkodik közben a hallottakon, még némi homlokráncolás is dukál mellé.*
-És ha Arthenior ellenünk fordulna? Vagy mi ellenük? Tudnál-e vérben gázolni népünk védelmében? *Figyeli Netti minden arcrezdülését, majd nagyot sóhajt és helyére teszi a gyakorlóíjat.*
-Nem áll úgy a helyzet, félre ne értsd. De mindig szem előtt kell tartanunk a veszélyeket, mik ránk lesnek. Hisz vérrel öntözünk és karddal aratunk. Voltak korok, mikor atyáink fosztogatásból tartották fenn népük, s az ő vérük bennünk buzog. Ugye érted? *Hátrasimítja szőke sörényét, majd fejével biccent.*
-Gyere! Úgy hiszem, kiérdemelsz némi jutalmat. Olyat, aminek hasznát is veszed és nem holmi csecsebecse. *A Hrall épülete felé veszi az irányt, de bevárja Nettienayát maga mellett.*
-Atyám mindig azt vallotta, rafinéria nélkül korán fűbe harap a legnagyobb harcos is. *Cseverészik, miközben már a raktár felé vezető folyosót tapodják. Hamar el is érik a szóban forgó kamrát; a nehéz acélajtó kinyitása után Nettienaya rengeteg különféle fegyvert, pajzsot és páncélt láthat maga körül polcokra rakva, ámbár kissé kaotikusan.*
-Válaszd ki, ami a szemednek tetszetős. De én ezt akartam megmutatni. *Csillogó szemekkel emel fel egy számszeríjhez hasonlatos tárgyat, ám annál jóval kisebbet. Valamilyen oknál fogva a következő felirat van belegravírozva: "Jujo-Mento".*
-Csinos darab. Nem annyira értek az ilyen... Tudományos kütyükhöz, de azt tudom, hogy gyorsabban felhúzod, mint egy közönséges nyilat. *Forgatja meg kezében a kis fegyvert bizonytalanul. Egy kézzel is használhatónak tűnik.*
-Fogalmam sincs, kié volt előtte, vagy hogy ki készítette. Mindenesetre hasznodra válhat. Mit szólsz?
*Nyújtja át a kézi számszeríjat Nettienayának.*
10078. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-17 21:05:06
Üzenet elküldve: 2023-09-17 21:05:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
- Alig várom, hogy kiderüljön.
*Hangja nem kicsit ironikus, mivel semennyire nem fűlik a foga a két hegyesfülűhöz. Aztán persze lehet, ha összeeresztünk három makacs és nagyszájú suhancot, még a végén örök barátságot kötnek. Bár ezt egyelőre nagyon nehéz elképzelni így látatlanban.
Sosem volt az az izgulós fajta, most mégis apró bizsergést érez, tudván hogy Yagnar minden mozzanatát figyeli a lövés közben. Így persze ő maga is minden porcikájával fókuszál a vezérre még az íjra való koncentrálás alatt is. A férfi utolsó szavai szöget is ütnek a fejében.*
- Fanyarú?
*Kérdez vissza csevegőn, hisz nem tudja, milyen emlék rejlik a háttérben. De azt, hogy az ember fiának éppen nem az íjazáshoz van tehetsége, hanem a kardhoz, egyáltalán nem tartaná fanyarúnak a sorstól.
Szerencséje van, az elmúlt évek sok gyakorlása nem hagyja cserben, és egy egészen szép találattal sikerül Yagnar kedvére tennie. Míg visszasétál a pálya mellé, és hagyja a másikat újra lövő állásba helyezkedni, elgondolkodik az újabb, mélyebb kérdésen.*
- Azelőtt? Csak megállni a saját lábamon. *elhúzott szájjal tekint vissza az utolsó pár évére, amit szolgasággal töltött, hogy megkeresse a pénzt egy saját házra* - Előtte viszont a városi seregben voltam.
*Mivel Yagnar közben ellövi a második nyilat is, és újra a pályára invitálja, átveszi a vezér helyét, és onnan folytatja.*
- Akkor is meg akartam védeni az embereket, csak akkor az arthenioriakat.
*Régóta dédelgetett álma ez, nem sokat változott az elmúlt években.
Újra elhelyezkedik és megfeszíti az íjat. A céltáblára koncentrál, kifújja a levegőt, majd útjára ereszti a nyílvesszőt, ami ezúttal a középtől távolabb, nagyjából a korong alakú tábla harmadánál fúródik be. Ez ugyan nem olyan szép, mint az első lövés, de elégedett lehet vele. Yagnar felé fordul.*
- Talán nem vakszerencse.
*Mosolyodik el finoman, ahogy lelép a pálya széléről. A maga részéről bármeddig elgyakorlatozik, de kezd igen kíváncsi lenni, meddig akarja tesztelni őt a másik, és vajon mi lehet az az arany ágyékkötő, amit a kincstárban talált.*
- Alig várom, hogy kiderüljön.
*Hangja nem kicsit ironikus, mivel semennyire nem fűlik a foga a két hegyesfülűhöz. Aztán persze lehet, ha összeeresztünk három makacs és nagyszájú suhancot, még a végén örök barátságot kötnek. Bár ezt egyelőre nagyon nehéz elképzelni így látatlanban.
Sosem volt az az izgulós fajta, most mégis apró bizsergést érez, tudván hogy Yagnar minden mozzanatát figyeli a lövés közben. Így persze ő maga is minden porcikájával fókuszál a vezérre még az íjra való koncentrálás alatt is. A férfi utolsó szavai szöget is ütnek a fejében.*
- Fanyarú?
*Kérdez vissza csevegőn, hisz nem tudja, milyen emlék rejlik a háttérben. De azt, hogy az ember fiának éppen nem az íjazáshoz van tehetsége, hanem a kardhoz, egyáltalán nem tartaná fanyarúnak a sorstól.
Szerencséje van, az elmúlt évek sok gyakorlása nem hagyja cserben, és egy egészen szép találattal sikerül Yagnar kedvére tennie. Míg visszasétál a pálya mellé, és hagyja a másikat újra lövő állásba helyezkedni, elgondolkodik az újabb, mélyebb kérdésen.*
- Azelőtt? Csak megállni a saját lábamon. *elhúzott szájjal tekint vissza az utolsó pár évére, amit szolgasággal töltött, hogy megkeresse a pénzt egy saját házra* - Előtte viszont a városi seregben voltam.
*Mivel Yagnar közben ellövi a második nyilat is, és újra a pályára invitálja, átveszi a vezér helyét, és onnan folytatja.*
- Akkor is meg akartam védeni az embereket, csak akkor az arthenioriakat.
*Régóta dédelgetett álma ez, nem sokat változott az elmúlt években.
Újra elhelyezkedik és megfeszíti az íjat. A céltáblára koncentrál, kifújja a levegőt, majd útjára ereszti a nyílvesszőt, ami ezúttal a középtől távolabb, nagyjából a korong alakú tábla harmadánál fúródik be. Ez ugyan nem olyan szép, mint az első lövés, de elégedett lehet vele. Yagnar felé fordul.*
- Talán nem vakszerencse.
*Mosolyodik el finoman, ahogy lelép a pálya széléről. A maga részéről bármeddig elgyakorlatozik, de kezd igen kíváncsi lenni, meddig akarja tesztelni őt a másik, és vajon mi lehet az az arany ágyékkötő, amit a kincstárban talált.*
10077. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-17 16:55:23
Üzenet elküldve: 2023-09-17 16:55:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
-Bizonyára összehoz még majd velük a sors. Kellő tűz ég benned hozzá, hogy megtaláld velük a közös hangot. Úgy hiszem. *Kötve hiszi, hogy bárkinek is bántódása esne, de eddigi ismeretségük alapján Nettienayát félti kevésbé.*
-Talán. *Hagyja helyben a lövését illető megállapítást, miközben azt figyeli, miképp veszi fel Nettienaya a testhelyzetet.*
-Sosem jeleskedtem ebben a tudományban. Bárhogy is próbáltam lépést tartani az íjászmesterekkel, az ősök pengét rendeltek a kezembe. Fanyarú a sors... *Réved el egy pillanatra, de nem folytatja a gondolatmenetet. Minek is osztaná meg, hogy tulajdon vére tulajdon fegyverével ölte meg?
Szemmel kíséri a nyílvessző útját, majd jól láthatóan biccent.*
-Ez dicséretes. *Hogy a lövésre, vagy a szavakra céloz-e, az nem derül ki.*
-És a személyes ambíciók? Mit akarnál Te magad elérni? Ne érts félre, a nép szolgálata is egy cél. De mit akart azelőtt Nettienaya, hogy csatlakozott közénk?
*Hosszan fürkészi a lányt, mielőtt vállához emelné az íjat, hogy célba vegye azt a céltáblát, amit Nettienaya is megcélzott. Fél szemét behunyja, majd elengedi az ideget. A nyílvessző süvítve száll, de végül elvéti a céltáblát és a talajba fúródik jóval mögötte.*
-De ha csak ennyi a válaszod most, azt is elfogadom. *Mosolyodik el, majd ismét csak Nettienaya felé biccent.*
-Lássuk a másodikat! Különben azt kell mondjam, hogy csak vakszerencse volt az első.
-Bizonyára összehoz még majd velük a sors. Kellő tűz ég benned hozzá, hogy megtaláld velük a közös hangot. Úgy hiszem. *Kötve hiszi, hogy bárkinek is bántódása esne, de eddigi ismeretségük alapján Nettienayát félti kevésbé.*
-Talán. *Hagyja helyben a lövését illető megállapítást, miközben azt figyeli, miképp veszi fel Nettienaya a testhelyzetet.*
-Sosem jeleskedtem ebben a tudományban. Bárhogy is próbáltam lépést tartani az íjászmesterekkel, az ősök pengét rendeltek a kezembe. Fanyarú a sors... *Réved el egy pillanatra, de nem folytatja a gondolatmenetet. Minek is osztaná meg, hogy tulajdon vére tulajdon fegyverével ölte meg?
Szemmel kíséri a nyílvessző útját, majd jól láthatóan biccent.*
-Ez dicséretes. *Hogy a lövésre, vagy a szavakra céloz-e, az nem derül ki.*
-És a személyes ambíciók? Mit akarnál Te magad elérni? Ne érts félre, a nép szolgálata is egy cél. De mit akart azelőtt Nettienaya, hogy csatlakozott közénk?
*Hosszan fürkészi a lányt, mielőtt vállához emelné az íjat, hogy célba vegye azt a céltáblát, amit Nettienaya is megcélzott. Fél szemét behunyja, majd elengedi az ideget. A nyílvessző süvítve száll, de végül elvéti a céltáblát és a talajba fúródik jóval mögötte.*
-De ha csak ennyi a válaszod most, azt is elfogadom. *Mosolyodik el, majd ismét csak Nettienaya felé biccent.*
-Lássuk a másodikat! Különben azt kell mondjam, hogy csak vakszerencse volt az első.
10076. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-16 17:01:38
Üzenet elküldve: 2023-09-16 17:01:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
*Összébb húzza szemöldökét. Nagyon sokat nem tud még a thargokról. A sereg kiképzőtáborában a gyakorlótéren szigorúan baráti mérkőzések zajlottak, így ezt gondolta természetesnek a Párbaj Köréről is. Persze, akár abba is hagyhatná a thargok és az arthenioriak összehasonlítgatását. Két teljesen más világ.*
- Akkor remélem, velem most nem nézeteltérést akarsz épp rendezni. *egy pillanatig tanakodva néz Yagnarra, mintha ugyan valóban ettől tartana, de aztán inkább a gyakorló íjak mellé lép* - Nem venné ki jól magát, ha rögtön a második napomon megölném a vezérünket.
*Óvatosan elvigyorodik. Nem mintha reális esélyt látna arra, hogy a másik fölé kerekedhetne, de az egészséges önbizalom sose árt.
Ujjaival végigzongorázik az íjakon, majd miután az utolsót is megsimította, újra Yagnar felé fordul, hogy farkasszemet nézzenek, míg a férfi őszintén megválaszolja a megérzéséről szóló kérdést.*
- Talán tényleg itt a helyem. *komolyodik el ő is* - Legalábbis máshol még nem találtam meg.
*És ha ehhez hozzávesszük, hogy már lassan a harmincadik nyarát is megéri, hatványozottan elkeserítővé válik, hogy ezidáig sehol nem találta meg a számításait.*
~Remélem, az Ősök tudják a dolgukat.~
*Teszi hozzá magában, majd sóhajt egyet.
A Sifraldról való kérdezősködést nem tudja hova tenni. Meglehet, hogy Yagnar tényleg csak azért akar részleteket tudni, mert egy vezetőnek illik tudnia a népéről, másfél napnyi ismerkedés után azonban ezt még így is hamarinak találja. Na persze, ha a vezér kicsit tovább maradt volna előző este a mulatozáson, máris többet tudhatna, de ezek a dolgok már csak olyanok, amiket egy nő megőriz magának.
Rögtön megjelenik lelki szemei előtt a kép, ahogy Sifrald a következő korsó sör mellett már büszkén meséli csábítását, amire meg is csóválja fejét.*
~Férfiak.~
*Konstatálja magában, s inkább visszatereli figyelmét a vezér mondandójára.*
- Jó, majd felajzott íjjal fogadom őket.
*Mormogja, s érzi, hogy egyre kevésbé akar találkozni azokkal a bizonyos elfekkel.
Gyorsan elszelel saját íjáért, nehogy Yagnarnak túl sokat kelljen várnia rá. Ahogy visszatér, már látja is, hogy vezére nekiállt a gyakorlatozásnak.*
- Szép lövés. *dicséri meg az utolsó lépések megtétele közben* - Egy ilyennel már komoly sebet lehet okozni.
*Majd mivel látja a biccentést, elkomolyodva lép a pálya szélére, hogy pozícióba álljon. Míg megfeszíti a húrt és a megfelelő irányba és magasságba állítja a nyílvesszőt, elgondolkozik a jövőjét illető kérdésen.*
- A nép védelmét akarom szolgálni.
*Jelenti ki pár másodperces gondolkodás után, majd elengedi az ideget. Az íj kifejezetten precíz ívben halad a céltábla felé, végül a középső kör szélébe fúródik. Elmosolyodik az eredmény láttán, és leengedi íját.*
- Ehhez értek.
*Fordul Yagnar felé. Azon egyéb tudásainak, mint a sütés-főzés, vagy az éneklés, nem látja sok különlegességét. A gyógyászathoz való kezdetleges konyítása pedig tökéletesen beleillik a nép védelmének kategóriájába.*
- Mi egyébként képzelhetném el a jövőmet?
*Teszi fel a kérdést, egyrészt mert nem is gondolkodott még soha máson, másrészt mert tényleg kíváncsi, milyen lehetőségek várhatnának még rá a thargok között.*
*Összébb húzza szemöldökét. Nagyon sokat nem tud még a thargokról. A sereg kiképzőtáborában a gyakorlótéren szigorúan baráti mérkőzések zajlottak, így ezt gondolta természetesnek a Párbaj Köréről is. Persze, akár abba is hagyhatná a thargok és az arthenioriak összehasonlítgatását. Két teljesen más világ.*
- Akkor remélem, velem most nem nézeteltérést akarsz épp rendezni. *egy pillanatig tanakodva néz Yagnarra, mintha ugyan valóban ettől tartana, de aztán inkább a gyakorló íjak mellé lép* - Nem venné ki jól magát, ha rögtön a második napomon megölném a vezérünket.
*Óvatosan elvigyorodik. Nem mintha reális esélyt látna arra, hogy a másik fölé kerekedhetne, de az egészséges önbizalom sose árt.
Ujjaival végigzongorázik az íjakon, majd miután az utolsót is megsimította, újra Yagnar felé fordul, hogy farkasszemet nézzenek, míg a férfi őszintén megválaszolja a megérzéséről szóló kérdést.*
- Talán tényleg itt a helyem. *komolyodik el ő is* - Legalábbis máshol még nem találtam meg.
*És ha ehhez hozzávesszük, hogy már lassan a harmincadik nyarát is megéri, hatványozottan elkeserítővé válik, hogy ezidáig sehol nem találta meg a számításait.*
~Remélem, az Ősök tudják a dolgukat.~
*Teszi hozzá magában, majd sóhajt egyet.
A Sifraldról való kérdezősködést nem tudja hova tenni. Meglehet, hogy Yagnar tényleg csak azért akar részleteket tudni, mert egy vezetőnek illik tudnia a népéről, másfél napnyi ismerkedés után azonban ezt még így is hamarinak találja. Na persze, ha a vezér kicsit tovább maradt volna előző este a mulatozáson, máris többet tudhatna, de ezek a dolgok már csak olyanok, amiket egy nő megőriz magának.
Rögtön megjelenik lelki szemei előtt a kép, ahogy Sifrald a következő korsó sör mellett már büszkén meséli csábítását, amire meg is csóválja fejét.*
~Férfiak.~
*Konstatálja magában, s inkább visszatereli figyelmét a vezér mondandójára.*
- Jó, majd felajzott íjjal fogadom őket.
*Mormogja, s érzi, hogy egyre kevésbé akar találkozni azokkal a bizonyos elfekkel.
Gyorsan elszelel saját íjáért, nehogy Yagnarnak túl sokat kelljen várnia rá. Ahogy visszatér, már látja is, hogy vezére nekiállt a gyakorlatozásnak.*
- Szép lövés. *dicséri meg az utolsó lépések megtétele közben* - Egy ilyennel már komoly sebet lehet okozni.
*Majd mivel látja a biccentést, elkomolyodva lép a pálya szélére, hogy pozícióba álljon. Míg megfeszíti a húrt és a megfelelő irányba és magasságba állítja a nyílvesszőt, elgondolkozik a jövőjét illető kérdésen.*
- A nép védelmét akarom szolgálni.
*Jelenti ki pár másodperces gondolkodás után, majd elengedi az ideget. Az íj kifejezetten precíz ívben halad a céltábla felé, végül a középső kör szélébe fúródik. Elmosolyodik az eredmény láttán, és leengedi íját.*
- Ehhez értek.
*Fordul Yagnar felé. Azon egyéb tudásainak, mint a sütés-főzés, vagy az éneklés, nem látja sok különlegességét. A gyógyászathoz való kezdetleges konyítása pedig tökéletesen beleillik a nép védelmének kategóriájába.*
- Mi egyébként képzelhetném el a jövőmet?
*Teszi fel a kérdést, egyrészt mert nem is gondolkodott még soha máson, másrészt mert tényleg kíváncsi, milyen lehetőségek várhatnának még rá a thargok között.*
10075. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-14 12:33:14
Üzenet elküldve: 2023-09-14 12:33:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
-Hogy? *Pillant Nettienayára, mint aki nem érti a kérdést. Aztán ráeszmél, hogy a lánynak még sokat kell tanulnia, ha a thargokról van szó.*
-De. Úgy is mondhatnám, hogy csak vérre menő párbajok történtek itt. A thargok szívesen intézik így a nézeteltéréseiket... Olykor pedig ellenfeleikkel is szívesen megmérkőznek, szemtől-szemben. *Arca mellé emeli az íjat, miközben próbaképp megfeszíti az ideget. A következő kérdésre lejjebb emeli a fegyvert és merengve fürkészi Nettienayát.*
-Bizalmat. *Feleli végül egyszerűen.* -Őseink Szelleme még nem jár át, de átfog. Az én törzsem mindig zárkózott volt a külvilág leányaival és fiaival. De új világot élünk és valahogy van egy olyan megérzésem, hogy bízhatok benned. Ide illesz és itt a helyed. Ha pedig ez igaz, úgy az Ősök Szelleme vezetett téged rá erre az ösvényre. *Nincs szavai mögött semmi szentimentális, tárgyilagosan beszél, mintha csak tényeket közölne.*
-Úgy. *Hagyja helyben a Kilencéletű dolgát szórakozottan, miközben felnyalábol néhány nyilat.*
-Szerepet szánok neki, de előbb bizonyítania kell. Ahogy mindenkinek. Kíváncsi vagyok, hogyan boldogul a feladatával, amit kapott. Népünk keményfejű és konok, ezt talán már magad is megtapasztaltad. De az ikrek, akikhez küldtem őt, nos... Na majd meglátjuk. Mindenesetre ha hegyesfülű, aranyhajú thargokat látsz, hát légy velük óvatos. *Felrötyög, majd megvárja, hogy a leány visszatérjen fegyverével. Ahogy megpillantja őt, már emeli is az íjat, hogy megcélozza a céltáblát, mi azért jó távolságra van tőlük.
Rezzen az ideg, s útjára indul a nyílvessző. Az íj belefúródik ugyan a céltáblába, de éppen csak hogy a szélébe. Végül leengedi a fegyvert, elégedett lehet elsőre. Nettienaya felé biccent; ő jön.*
-És mondd csak... Hogyan képzeled el magad Thargiában? Mi az, amihez Nettienaya igazán ért? A vadászaton kívül persze.
-Hogy? *Pillant Nettienayára, mint aki nem érti a kérdést. Aztán ráeszmél, hogy a lánynak még sokat kell tanulnia, ha a thargokról van szó.*
-De. Úgy is mondhatnám, hogy csak vérre menő párbajok történtek itt. A thargok szívesen intézik így a nézeteltéréseiket... Olykor pedig ellenfeleikkel is szívesen megmérkőznek, szemtől-szemben. *Arca mellé emeli az íjat, miközben próbaképp megfeszíti az ideget. A következő kérdésre lejjebb emeli a fegyvert és merengve fürkészi Nettienayát.*
-Bizalmat. *Feleli végül egyszerűen.* -Őseink Szelleme még nem jár át, de átfog. Az én törzsem mindig zárkózott volt a külvilág leányaival és fiaival. De új világot élünk és valahogy van egy olyan megérzésem, hogy bízhatok benned. Ide illesz és itt a helyed. Ha pedig ez igaz, úgy az Ősök Szelleme vezetett téged rá erre az ösvényre. *Nincs szavai mögött semmi szentimentális, tárgyilagosan beszél, mintha csak tényeket közölne.*
-Úgy. *Hagyja helyben a Kilencéletű dolgát szórakozottan, miközben felnyalábol néhány nyilat.*
-Szerepet szánok neki, de előbb bizonyítania kell. Ahogy mindenkinek. Kíváncsi vagyok, hogyan boldogul a feladatával, amit kapott. Népünk keményfejű és konok, ezt talán már magad is megtapasztaltad. De az ikrek, akikhez küldtem őt, nos... Na majd meglátjuk. Mindenesetre ha hegyesfülű, aranyhajú thargokat látsz, hát légy velük óvatos. *Felrötyög, majd megvárja, hogy a leány visszatérjen fegyverével. Ahogy megpillantja őt, már emeli is az íjat, hogy megcélozza a céltáblát, mi azért jó távolságra van tőlük.
Rezzen az ideg, s útjára indul a nyílvessző. Az íj belefúródik ugyan a céltáblába, de éppen csak hogy a szélébe. Végül leengedi a fegyvert, elégedett lehet elsőre. Nettienaya felé biccent; ő jön.*
-És mondd csak... Hogyan képzeled el magad Thargiában? Mi az, amihez Nettienaya igazán ért? A vadászaton kívül persze.
10074. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-12 18:18:12
Üzenet elküldve: 2023-09-12 18:18:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
- Hát én. *nyilván egy kis alkalmi félreértés esett köztük a témát illetően* - Próbára teszel engem, te meg gyakorlatozol. Az már kettő.
*Mosolyodik el. Nem gyakorlatozott ő senki mással már... mióta is? Nagyon régóta. Csak magában.
Követi Yagnart a helyre, melynek nevéből arra következtet, korábban kemény, bár talán baráti harcok helyszíne lehetett. Körbenéz, és egyből kiszúrja az ismerős körtáblákat, mielőtt még a vezér rájuk mutatna.*
- Azért gondolom, nem vérre menő párbajok voltak itt, mint valami gladiátor-arénában...?
*Teszi fel kissé bizonytalanul a kérdést, mert bár a thargokból képes lenne kinézni az utóbbit is, reménykedik az előbbiben.*
- És mit éreztél velem kapcsolatban?
*Érdeklődik finoman, miközben végignézi, ahogy Yagnar magához veszi a fegyvereket. Ő egyelőre nem mozdul az íjakért, hiszen engedélyt kapott, hogy a sajátjával dolgozzon.
Továbbra is egy helyben álldogálva követi tekintetével a férfi mozdulatait, meg az odébb rúgott kő röppályáját, és csendben emésztgeti a Látóasszony óvatosságának hátterét, ám a következő kérdésen megütközik. A váratlan témaváltás meglepetése arcára is kiül, ahogy Yagnar felé fordítja fejét.*
- Öhm... *kezd bele roppant összeszedetten* - Nem hiszem, hogy beszélhetünk egyelőre bármiről is kettőnk között. Csak tegnap találkoztunk.
*Mutat rá. Az persze meglehet, hogy valami ösztönös vonzódás van köztük mint férfi és nő közt, de meglehetősen merész lenne ezt bármennyire is komolynak titulálni. Még annak fényében se, hogy az a bizonyos csók megtörtént, és ki tudja, mennyivel mentek volna tovább, ha Sifrald régi ismerősei nem avatkoznak közbe. Részegek és bódultak voltak. Tiszta fejjel talán még ennyi sem történt volna.*
- Persze nyilván kiidegel, de ettől még nem fogom ágyékon lőni.
*Nem tudja elképzelni, miért érdekli ennyire Yagnart a kettőjük viszonya, de úgy véli, köze lehet korábbi epés megjegyzéséhez. Vagy a zsemléhez. Vagy mindkettőhöz.*
- Igyekszem.
*Minthogy nem akarja megvárakoztatni a vezért, sietős léptekkel távozik az istálló felé, hogy összeszedje a holmiját, és most, hogy már ismeri a terepet, pár perc leforgása alatt vissza is ér a pályára.*
- Hát én. *nyilván egy kis alkalmi félreértés esett köztük a témát illetően* - Próbára teszel engem, te meg gyakorlatozol. Az már kettő.
*Mosolyodik el. Nem gyakorlatozott ő senki mással már... mióta is? Nagyon régóta. Csak magában.
Követi Yagnart a helyre, melynek nevéből arra következtet, korábban kemény, bár talán baráti harcok helyszíne lehetett. Körbenéz, és egyből kiszúrja az ismerős körtáblákat, mielőtt még a vezér rájuk mutatna.*
- Azért gondolom, nem vérre menő párbajok voltak itt, mint valami gladiátor-arénában...?
*Teszi fel kissé bizonytalanul a kérdést, mert bár a thargokból képes lenne kinézni az utóbbit is, reménykedik az előbbiben.*
- És mit éreztél velem kapcsolatban?
*Érdeklődik finoman, miközben végignézi, ahogy Yagnar magához veszi a fegyvereket. Ő egyelőre nem mozdul az íjakért, hiszen engedélyt kapott, hogy a sajátjával dolgozzon.
Továbbra is egy helyben álldogálva követi tekintetével a férfi mozdulatait, meg az odébb rúgott kő röppályáját, és csendben emésztgeti a Látóasszony óvatosságának hátterét, ám a következő kérdésen megütközik. A váratlan témaváltás meglepetése arcára is kiül, ahogy Yagnar felé fordítja fejét.*
- Öhm... *kezd bele roppant összeszedetten* - Nem hiszem, hogy beszélhetünk egyelőre bármiről is kettőnk között. Csak tegnap találkoztunk.
*Mutat rá. Az persze meglehet, hogy valami ösztönös vonzódás van köztük mint férfi és nő közt, de meglehetősen merész lenne ezt bármennyire is komolynak titulálni. Még annak fényében se, hogy az a bizonyos csók megtörtént, és ki tudja, mennyivel mentek volna tovább, ha Sifrald régi ismerősei nem avatkoznak közbe. Részegek és bódultak voltak. Tiszta fejjel talán még ennyi sem történt volna.*
- Persze nyilván kiidegel, de ettől még nem fogom ágyékon lőni.
*Nem tudja elképzelni, miért érdekli ennyire Yagnart a kettőjük viszonya, de úgy véli, köze lehet korábbi epés megjegyzéséhez. Vagy a zsemléhez. Vagy mindkettőhöz.*
- Igyekszem.
*Minthogy nem akarja megvárakoztatni a vezért, sietős léptekkel távozik az istálló felé, hogy összeszedje a holmiját, és most, hogy már ismeri a terepet, pár perc leforgása alatt vissza is ér a pályára.*
10073. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-12 16:44:16
Üzenet elküldve: 2023-09-12 16:44:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
*Csak somolyog a hallottakon, de nem szól egy árva szót sem. Lesz ideje kérdezősködni négy fül között.*
-Én? És még ki? *Fogalma sincs, kivel gyakorlatozhatott Netti, de érdekelné.*
-Nekem aztán mindegy, ha hamar megjárod. *Szólal meg, ahogy kiérnek a hrallból.*
-Vedd hát magadhoz szeretett fegyvered. De előbb érjünk el a gyakorlótérre, hogy tudd, hol kell keresned!
*Sietős léptekkel teszi meg a maradék távot, alighanem nyomában Nettienayával.*
-A Párbaj Köre! *Tárja szét karjait, ahogy körbeforog.*
-Legalábbis azt mondják, egykoron így nevezték. Kevesebb immáron a párbaj, így leginkább gyakorlásra van. Az pedig ott a mi helyünk. *Mutat a méretes céltáblák irányába. Pirosan sávozottak, középütt vörös pöttyel.
A Rorkirt érintő megjegyzésre halkan felhorkan.*
-Talán azért van, mert ő valóban nem tart senkitől. Talán vakmerőnek is mondhatnád. Én pedig bízom a megérzéseimben. Hisz az Ősök Szelleme vezeti a szívem. *Lehajolva felnyalábol egy gyakorlóíjat, s hozzá a tegezt néhány nyílvesszővel.*
-Kik közvetlen kapcsolatban állnak a Szellemekkel, óvatosak. Hisz míg nem néztek mélyen a szemükbe, míg nem fedték fel nekik a tenyerük, nem láthatják lelkük. És mondd csak...
*Rúg odébb szórakozottan egy méretes követ.*
-Van-e valami közötted és Sifrald között? Ne értsd félre, a világért sem ütöm bele mások dolgába az orrom, de... Jobb, ha egy vezér tudja, mi történik harcostársai berkeiben. *Olybá tűnik neki, mintha a játékos civódás, mit a páros produkál, mélyebbről jönne. Nettienaya esetében biztosan.*
-Menj, hozd hát azt a sokat emlegetett íjat. De ne várass soká!
*Csak somolyog a hallottakon, de nem szól egy árva szót sem. Lesz ideje kérdezősködni négy fül között.*
-Én? És még ki? *Fogalma sincs, kivel gyakorlatozhatott Netti, de érdekelné.*
-Nekem aztán mindegy, ha hamar megjárod. *Szólal meg, ahogy kiérnek a hrallból.*
-Vedd hát magadhoz szeretett fegyvered. De előbb érjünk el a gyakorlótérre, hogy tudd, hol kell keresned!
*Sietős léptekkel teszi meg a maradék távot, alighanem nyomában Nettienayával.*
-A Párbaj Köre! *Tárja szét karjait, ahogy körbeforog.*
-Legalábbis azt mondják, egykoron így nevezték. Kevesebb immáron a párbaj, így leginkább gyakorlásra van. Az pedig ott a mi helyünk. *Mutat a méretes céltáblák irányába. Pirosan sávozottak, középütt vörös pöttyel.
A Rorkirt érintő megjegyzésre halkan felhorkan.*
-Talán azért van, mert ő valóban nem tart senkitől. Talán vakmerőnek is mondhatnád. Én pedig bízom a megérzéseimben. Hisz az Ősök Szelleme vezeti a szívem. *Lehajolva felnyalábol egy gyakorlóíjat, s hozzá a tegezt néhány nyílvesszővel.*
-Kik közvetlen kapcsolatban állnak a Szellemekkel, óvatosak. Hisz míg nem néztek mélyen a szemükbe, míg nem fedték fel nekik a tenyerük, nem láthatják lelkük. És mondd csak...
*Rúg odébb szórakozottan egy méretes követ.*
-Van-e valami közötted és Sifrald között? Ne értsd félre, a világért sem ütöm bele mások dolgába az orrom, de... Jobb, ha egy vezér tudja, mi történik harcostársai berkeiben. *Olybá tűnik neki, mintha a játékos civódás, mit a páros produkál, mélyebbről jönne. Nettienaya esetében biztosan.*
-Menj, hozd hát azt a sokat emlegetett íjat. De ne várass soká!
10072. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-11 17:14:17
Üzenet elküldve: 2023-09-11 17:14:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
*Még fél füllel elkapja, ahogy Sifrald is csak jót kacag a hozzávágott maradékon. Bosszúsan szusszan egyet - az a férfi nem bírja őt komolyan venni. Lesz még dolguk egymással, az már egyszer biztos.
Érdeklődve vonja fel szemöldökét.*
- Miért, legközelebb őt kell majd tökön lőnöm, és az az érdekes dolog a kincstárban valami arany ágyékvédő?
*Bök fejével a távozó Sifrald hűlt helyének irányába olyan arckifejezéssel, mint aki tényleg elgondolkodik a felvetés valóságalapján. Vagy már magán a megvalósításon.*
- Tehát te is gyakorlatozni akarsz?
*Vonja le a következtetést, mert azt azért nem hinné, hogy neki kellene konkrétan újra-tanítania a vezért célbalőni.*
- Nos, megnézhetjük a gyakorló íjakat is, de ha nem veszed sértésnek Yagnar, én azon az elven élek, hogy mindenki a saját fegyverével tud a legjobban bánni. Íjaknál sem mindegy, mihez van szokva az ember, milyen feszes, vagy épp milyen hosszú húrhoz.
*Magyarázza a férfinak. Persze bőven volt már alkalma gyakorló íjakhoz, és nem azt mondja, hogy egy olyannal nem tud eltalálni egy Sifrald méretű medvét se, de azért nem ugyanaz.
Közben vezére kifelé indul, Nettie pedig természetesen követi őt.
A szinte aggódónak hangzó kérdésekre szélesen elmosolyodik.*
- A kikötői árvaházban nőttem fel, nem a selyemnépek között. Sifrald talán egyenes és durva, de semmi olyasmi, amihez ne lennék hozzászokva, hidd el.
*Biztosítja a férfit afelől, hogy minden rendben ment.*
- Rorkir hasonlít rád. Valamilyen megmagyarázhatatlan módon árad belőletek a baráti közvetlenség. Még sebesülten is úgy fogadott minket, mintha egyáltalán nem tartana az idegenektől.
*Ez sokkal furcsábban hatott számára is, mint Sifrald nyers modora.*
- Rheia jobban tartott tőlünk. Ebből a szempontból ő meg Myriire hasonlít. Mindketten meg tudtak volna ölni engem már első pillantásra.
*A végére elvigyorodik. Így utólag visszagondolva az emlékek szórakoztatón hatnak.*
*Még fél füllel elkapja, ahogy Sifrald is csak jót kacag a hozzávágott maradékon. Bosszúsan szusszan egyet - az a férfi nem bírja őt komolyan venni. Lesz még dolguk egymással, az már egyszer biztos.
Érdeklődve vonja fel szemöldökét.*
- Miért, legközelebb őt kell majd tökön lőnöm, és az az érdekes dolog a kincstárban valami arany ágyékvédő?
*Bök fejével a távozó Sifrald hűlt helyének irányába olyan arckifejezéssel, mint aki tényleg elgondolkodik a felvetés valóságalapján. Vagy már magán a megvalósításon.*
- Tehát te is gyakorlatozni akarsz?
*Vonja le a következtetést, mert azt azért nem hinné, hogy neki kellene konkrétan újra-tanítania a vezért célbalőni.*
- Nos, megnézhetjük a gyakorló íjakat is, de ha nem veszed sértésnek Yagnar, én azon az elven élek, hogy mindenki a saját fegyverével tud a legjobban bánni. Íjaknál sem mindegy, mihez van szokva az ember, milyen feszes, vagy épp milyen hosszú húrhoz.
*Magyarázza a férfinak. Persze bőven volt már alkalma gyakorló íjakhoz, és nem azt mondja, hogy egy olyannal nem tud eltalálni egy Sifrald méretű medvét se, de azért nem ugyanaz.
Közben vezére kifelé indul, Nettie pedig természetesen követi őt.
A szinte aggódónak hangzó kérdésekre szélesen elmosolyodik.*
- A kikötői árvaházban nőttem fel, nem a selyemnépek között. Sifrald talán egyenes és durva, de semmi olyasmi, amihez ne lennék hozzászokva, hidd el.
*Biztosítja a férfit afelől, hogy minden rendben ment.*
- Rorkir hasonlít rád. Valamilyen megmagyarázhatatlan módon árad belőletek a baráti közvetlenség. Még sebesülten is úgy fogadott minket, mintha egyáltalán nem tartana az idegenektől.
*Ez sokkal furcsábban hatott számára is, mint Sifrald nyers modora.*
- Rheia jobban tartott tőlünk. Ebből a szempontból ő meg Myriire hasonlít. Mindketten meg tudtak volna ölni engem már első pillantásra.
*A végére elvigyorodik. Így utólag visszagondolva az emlékek szórakoztatón hatnak.*
10071. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-10 23:18:34
Üzenet elküldve: 2023-09-10 23:18:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
-Oda kötöd őket, ahová tetszik. Fához, a ló farkához, a tiédhez... Nekem aztán mindegy. Egy-két hibádzó fog vagy törött orr pedig még senkinek sem vált kárára. *Elvigyorodik. Tudja, hogy jó embert küldött. Nem óhajtja beskatulyázni az embereit, de úgy érzi, ha Nettienayát küldi, tán még rossz véget is érhetne a dolog.
Néhány néma pillanatig mindketten a férfi után bámulnak, ő inkább szórakozottan, semmint révetegen, majd jókedvűen felkacag, ahogy Netti a férfi után dobja az ételmaradékot. Nem gondol bele, mi lehet a dolog mögött, de érez valamit a páros dinamikájában. *
-Találtam egy érdekes dolgot a kincstárban. *Fordul végül a lány felé.*
-De előbb menjünk. Lőjünk párat célba! Kíváncsi vagyok, olyan jól célzol-e, mint azt gondolom. Az íjad miatt pedig ne fájjon a fejed! *Mintha csak gondolatot olvasna, pedig nincs így. Egyszerűen csak nem látja szeretett fegyverét a lánynál.*
-A Párbaj Körénél vannak gyakorlófegyverek, íjak szintúgy. Én magam rég gyakoroltam már ilyesmivel... De nem árt, ha felfrissítem a memóriám. Ki tudja, mikor veszem hasznát? És sokért nem adnám, ha vadat is könnyebben ejthetnék.
*Elindul, s él abbéli reménye, hogy a lány majd követi kifelé az épületből.*
-Milyen volt az út? Milyen volt Sifrald? Nem volt túlságosan nyers? Hát a véreim? *Cseverészik. Nettienaya nem népük szülötte, nem csodálkozna rajta, ha a célratörő beszéd és habitus talán udvariatlanságot sugároz.*
-Oda kötöd őket, ahová tetszik. Fához, a ló farkához, a tiédhez... Nekem aztán mindegy. Egy-két hibádzó fog vagy törött orr pedig még senkinek sem vált kárára. *Elvigyorodik. Tudja, hogy jó embert küldött. Nem óhajtja beskatulyázni az embereit, de úgy érzi, ha Nettienayát küldi, tán még rossz véget is érhetne a dolog.
Néhány néma pillanatig mindketten a férfi után bámulnak, ő inkább szórakozottan, semmint révetegen, majd jókedvűen felkacag, ahogy Netti a férfi után dobja az ételmaradékot. Nem gondol bele, mi lehet a dolog mögött, de érez valamit a páros dinamikájában. *
-Találtam egy érdekes dolgot a kincstárban. *Fordul végül a lány felé.*
-De előbb menjünk. Lőjünk párat célba! Kíváncsi vagyok, olyan jól célzol-e, mint azt gondolom. Az íjad miatt pedig ne fájjon a fejed! *Mintha csak gondolatot olvasna, pedig nincs így. Egyszerűen csak nem látja szeretett fegyverét a lánynál.*
-A Párbaj Körénél vannak gyakorlófegyverek, íjak szintúgy. Én magam rég gyakoroltam már ilyesmivel... De nem árt, ha felfrissítem a memóriám. Ki tudja, mikor veszem hasznát? És sokért nem adnám, ha vadat is könnyebben ejthetnék.
*Elindul, s él abbéli reménye, hogy a lány majd követi kifelé az épületből.*
-Milyen volt az út? Milyen volt Sifrald? Nem volt túlságosan nyers? Hát a véreim? *Cseverészik. Nettienaya nem népük szülötte, nem csodálkozna rajta, ha a célratörő beszéd és habitus talán udvariatlanságot sugároz.*
10070. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-10 21:31:59
Üzenet elküldve: 2023-09-10 21:31:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
*Jó érzés úgy visszatérni a Vashegyre, hogy vezérük ilyen örömtelin fogadja őket. Egy pillanatra az az érzése támad a széttárt karok láttán, hogy Yagnar még keblére is ölelné párosukat, ha egy fokkal hosszútávúbb ismeretségben lennének. Elfojt egy mosolyt a gondolatra.
Megbeszélik az úton történteket, és a vezér már ki is osztja az újabb feladatot Sifraldnak. Ezt türelmesen kivárja, bár a szíve nagyobbat dobban, mikor arra kerül a szó, hogy Yagnar Sifrald mellé szánna valakit az őrjárati úton. Persze a leányálmok a következő mondattal szerte is foszlanak.*
~Elfek?~
*Felvonja szemöldökét. Nem különösebben szimpatizál azzal a népséggel, nagyjából egy kategóriába sorolja őket az artheniori selyemnépekkel. De ha Yagnar azt mondja, hűségesek... Alig észrevehetően megvonja vállát. Sifrald majd gondoskodik róluk. Ennyit arról, hogy vele akar menni.
Révedezőn néz az induló Kilencéletű után, de csak amíg vezérük hozzá nem fordul a neki szánt küldetéssel.*
- Hol szeretnéd...
*Kezdi a kérdést, de megüti fülét távozó társa heccelődő megjegyzése. A másikkal szinte szinkronban kap fel egy kis ételmaradékot (esetében ez egy zsemle) a közeli asztalról, és jó erősen a férfi hátának vágja azt. Mivel Sifrald szerencsére elég nagy termet, nem sok esélye van eltéveszteni a célpontot.
A találat (már persze ha a Kilencéletű valami csoda folytán meg nem ússza) után jóleső vigyorral, mintha mi sem történt volna, fordul újra Yagnar felé. Egy kósza tincset ki is söpör az arcából, amolyan finom nőiesen.*
- Ahogy kívánod. Nem fogok csalódást okozni.
*Keményen hangsúlyozza a szavakat, ha Sifrald esetleg még hallaná őket... Csak az íját kell összeszednie, mert azt Fajal mellett hagyta az istállóban, hogy ne várakoztassák meg Yagnart azzal, hogy a szobájába viszi. Így nekik is az istálló felé kell indulniuk.*
- Hol szeretnél próbára tenni?
*Fejezi be korábbi kérdését út közben.*
*Jó érzés úgy visszatérni a Vashegyre, hogy vezérük ilyen örömtelin fogadja őket. Egy pillanatra az az érzése támad a széttárt karok láttán, hogy Yagnar még keblére is ölelné párosukat, ha egy fokkal hosszútávúbb ismeretségben lennének. Elfojt egy mosolyt a gondolatra.
Megbeszélik az úton történteket, és a vezér már ki is osztja az újabb feladatot Sifraldnak. Ezt türelmesen kivárja, bár a szíve nagyobbat dobban, mikor arra kerül a szó, hogy Yagnar Sifrald mellé szánna valakit az őrjárati úton. Persze a leányálmok a következő mondattal szerte is foszlanak.*
~Elfek?~
*Felvonja szemöldökét. Nem különösebben szimpatizál azzal a népséggel, nagyjából egy kategóriába sorolja őket az artheniori selyemnépekkel. De ha Yagnar azt mondja, hűségesek... Alig észrevehetően megvonja vállát. Sifrald majd gondoskodik róluk. Ennyit arról, hogy vele akar menni.
Révedezőn néz az induló Kilencéletű után, de csak amíg vezérük hozzá nem fordul a neki szánt küldetéssel.*
- Hol szeretnéd...
*Kezdi a kérdést, de megüti fülét távozó társa heccelődő megjegyzése. A másikkal szinte szinkronban kap fel egy kis ételmaradékot (esetében ez egy zsemle) a közeli asztalról, és jó erősen a férfi hátának vágja azt. Mivel Sifrald szerencsére elég nagy termet, nem sok esélye van eltéveszteni a célpontot.
A találat (már persze ha a Kilencéletű valami csoda folytán meg nem ússza) után jóleső vigyorral, mintha mi sem történt volna, fordul újra Yagnar felé. Egy kósza tincset ki is söpör az arcából, amolyan finom nőiesen.*
- Ahogy kívánod. Nem fogok csalódást okozni.
*Keményen hangsúlyozza a szavakat, ha Sifrald esetleg még hallaná őket... Csak az íját kell összeszednie, mert azt Fajal mellett hagyta az istállóban, hogy ne várakoztassák meg Yagnart azzal, hogy a szobájába viszi. Így nekik is az istálló felé kell indulniuk.*
- Hol szeretnél próbára tenni?
*Fejezi be korábbi kérdését út közben.*
10069. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-10 13:13:22
Üzenet elküldve: 2023-09-10 13:13:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ősök útját keresztezvén//
* A szívélyes fogadtatás elégedett mosolygásra készteti. *
- Ne engedd, hogy untassanak a városi locsogásukkal Yagnar. Még lyukat beszélnek a hasadba.
* A jutalom hírére csak legyint egyet, jelezvén, eddig még semmi olyat nem kért tőle vezére, ami kicsit is megerőltetőnek bizonyult volna.
Figyelmesen hallgatja a szavakat, homlokát ráncolva közben. Hallott az eseményekről a többiektől vacsora közben és a vegyes fogadtatásról is. Nem ismerős a környéken túlzottan, így hasznos lesz, ha megismerkedhet a falvakkal. *
- Körbenézek.
* Bólint, miközben a két kölyök "segítségének" gondolata újabb ráncokat vet a homlokára. Aggodalma csak fokozódik, mikor meghallja Yagnar jó tanácsait. Kölykök. Még rosszabb... elf kölykök. Hegyesfülű, öntelt kis ördögfattyak. Szörnyű képek úsznak az elméjében.
Tanácstalanul megvakargatja a szakállát. Egyel is meggyűlne a baja, hát még kettővel. *
- Nincs szükségem semmire. Hanem azt mond meg... ha felbosszantanak, a ló farka után köthetem-e őket?
* Vigyorog és valamelyest megnyugszik erre a gondolatra. Sóhajt egyet. *
- Megkeresem a kölyköket.
* Nem sokat tétovázik, a birtokok hosszan elnyúlnak, és még sokat kell járniuk rajta. Kifelé menet még fordultában visszakiált Yagnarnak, rákacsintva Nettienayára. *
- Aztán, ha ügyetlennek bizonyulna, nekem meséld el először, hogy alaposan kigúnyolhassam.
* Elmar az asztalról egy hideg csirkecombot és kisétál a csarnokból. Minden, amire szüksége lehet már nála van. Hanem, a lova fáradt, így szüksége lesz egy másikra. Az istállóból kiválaszt egy friss, izgága állatot, majd a Vaskorsó felé fordul. *
* A szívélyes fogadtatás elégedett mosolygásra készteti. *
- Ne engedd, hogy untassanak a városi locsogásukkal Yagnar. Még lyukat beszélnek a hasadba.
* A jutalom hírére csak legyint egyet, jelezvén, eddig még semmi olyat nem kért tőle vezére, ami kicsit is megerőltetőnek bizonyult volna.
Figyelmesen hallgatja a szavakat, homlokát ráncolva közben. Hallott az eseményekről a többiektől vacsora közben és a vegyes fogadtatásról is. Nem ismerős a környéken túlzottan, így hasznos lesz, ha megismerkedhet a falvakkal. *
- Körbenézek.
* Bólint, miközben a két kölyök "segítségének" gondolata újabb ráncokat vet a homlokára. Aggodalma csak fokozódik, mikor meghallja Yagnar jó tanácsait. Kölykök. Még rosszabb... elf kölykök. Hegyesfülű, öntelt kis ördögfattyak. Szörnyű képek úsznak az elméjében.
Tanácstalanul megvakargatja a szakállát. Egyel is meggyűlne a baja, hát még kettővel. *
- Nincs szükségem semmire. Hanem azt mond meg... ha felbosszantanak, a ló farka után köthetem-e őket?
* Vigyorog és valamelyest megnyugszik erre a gondolatra. Sóhajt egyet. *
- Megkeresem a kölyköket.
* Nem sokat tétovázik, a birtokok hosszan elnyúlnak, és még sokat kell járniuk rajta. Kifelé menet még fordultában visszakiált Yagnarnak, rákacsintva Nettienayára. *
- Aztán, ha ügyetlennek bizonyulna, nekem meséld el először, hogy alaposan kigúnyolhassam.
* Elmar az asztalról egy hideg csirkecombot és kisétál a csarnokból. Minden, amire szüksége lehet már nála van. Hanem, a lova fáradt, így szüksége lesz egy másikra. Az istállóból kiválaszt egy friss, izgága állatot, majd a Vaskorsó felé fordul. *
10068. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-08 23:20:59
Üzenet elküldve: 2023-09-08 23:20:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
*Azon morfondírozik, vajon az egész trónt csontokból ácsolták-e össze, vagy akad-e benne faanyag. A kényelem alapján nem tudná megmondani, hisz egyaránt mindkettő roppant mód nyomja az ember tomporát. A farkas most sehol; kiengedte, hadd vadásszon magának. Tenyerével ütögeti hümmögve a karfát, mikor nyílik a trónterem ajtaja.
Felpillant, s arcán mosoly terül szét az ismerős alakokat látva. Fel is pattan a trónszékből, hogy kezeit széttárva fogadja a párost.*
-Kevés olyan vendégem van mostanság, ki népem fia vagy leánya. Artheniori kereskedők és főzeteket kotyvasztó tudósemberek inkább kopogtatnak az ajtómon. Meséljetek, megtaláltátok szeretett rokonaimat?
*Kissé homlokráncolva hallgatja a szűkre szabott beszámolót, de aztán jól láthatóan bólint.*
-Úgy... Egy medve. Nem vagyok meglepve... Hát ezért maradoztak el. *Inkább magának motyog, semmint Nettinek és Sifraldnak, de azért örül a szíve. Hisz jól vannak, s Rorkir miatt sem aggódik túlságosan. Hisz vele van vére.*
-Jó hírrel szolgáltatok, s ezért hálás vagyok. Jutalmat ígértem, de... Lenne itt még egy aprócska elintéznivaló. *Vállon veregeti Sifraldot, jelezvén, hogy most neki szól mondandója.*
-A falu, mit felgyújtottunk. Sziritán. Ne értsd félre, nem bánok semmit, de... A sikoly messzire hatol ám az éjszakában. Nem akarom, hogy a többi falu kaszára-kapára kapjon. Ha végigmennél a Szántóföldeken, megnézhetnéd a saját szemeddel, milyenek az állapotok. Van-e őrség ott vagy prédikátor, ki ellenünk szól. Megbízható emberre van szükségem. Ez fontos, s lesz időd, mire a páros visszaér a medvéjükkel és nekiláthatunk az ünnepélynek. *Merengve simít végig szakállán.*
-Ám nem szívesen venném, ha egyedül kelnél útnak. Van két aranyhajú elf suhanc, kik a Vaskorsóban szállnak. Igaz, hosszúéletűek, de tudják, kinek tartoznak hűséggel. Népünk nevelte őket. Vidd őket magaddal. Ügyesek és segíthetnek. *Hümmög egy sort, s félig Netti felé fordul már, mikor tekintete visszasiklik Sifraldra.*
-Ó, és ne bánj velük kesztyűs kézzel, mert könnyen a fejedre nőnek. Olyan fajták, akikbe... Bele kell verni az alázatot. *Elmosolyodik.*
-Amúgy meg mindenre kaphatóak. Cifra történeteik vannak. Úgy hiszem, ha valakinek, neked ínyedre lesz a társaságuk. *Még egy sokatmondó hunyorgás is belefér részéről, mielőtt a leányhoz fordulna.*
-Nettienaya, népünk fogadott leánya. Te gyere velem. Látni akarom azt az íjásztudományod. Ha valóban értesz hozzá, hát adnék valamit. És neked is, ha visszaértél. *Szól még Sifraldhoz.*
-Van-e kérdés?
*Azon morfondírozik, vajon az egész trónt csontokból ácsolták-e össze, vagy akad-e benne faanyag. A kényelem alapján nem tudná megmondani, hisz egyaránt mindkettő roppant mód nyomja az ember tomporát. A farkas most sehol; kiengedte, hadd vadásszon magának. Tenyerével ütögeti hümmögve a karfát, mikor nyílik a trónterem ajtaja.
Felpillant, s arcán mosoly terül szét az ismerős alakokat látva. Fel is pattan a trónszékből, hogy kezeit széttárva fogadja a párost.*
-Kevés olyan vendégem van mostanság, ki népem fia vagy leánya. Artheniori kereskedők és főzeteket kotyvasztó tudósemberek inkább kopogtatnak az ajtómon. Meséljetek, megtaláltátok szeretett rokonaimat?
*Kissé homlokráncolva hallgatja a szűkre szabott beszámolót, de aztán jól láthatóan bólint.*
-Úgy... Egy medve. Nem vagyok meglepve... Hát ezért maradoztak el. *Inkább magának motyog, semmint Nettinek és Sifraldnak, de azért örül a szíve. Hisz jól vannak, s Rorkir miatt sem aggódik túlságosan. Hisz vele van vére.*
-Jó hírrel szolgáltatok, s ezért hálás vagyok. Jutalmat ígértem, de... Lenne itt még egy aprócska elintéznivaló. *Vállon veregeti Sifraldot, jelezvén, hogy most neki szól mondandója.*
-A falu, mit felgyújtottunk. Sziritán. Ne értsd félre, nem bánok semmit, de... A sikoly messzire hatol ám az éjszakában. Nem akarom, hogy a többi falu kaszára-kapára kapjon. Ha végigmennél a Szántóföldeken, megnézhetnéd a saját szemeddel, milyenek az állapotok. Van-e őrség ott vagy prédikátor, ki ellenünk szól. Megbízható emberre van szükségem. Ez fontos, s lesz időd, mire a páros visszaér a medvéjükkel és nekiláthatunk az ünnepélynek. *Merengve simít végig szakállán.*
-Ám nem szívesen venném, ha egyedül kelnél útnak. Van két aranyhajú elf suhanc, kik a Vaskorsóban szállnak. Igaz, hosszúéletűek, de tudják, kinek tartoznak hűséggel. Népünk nevelte őket. Vidd őket magaddal. Ügyesek és segíthetnek. *Hümmög egy sort, s félig Netti felé fordul már, mikor tekintete visszasiklik Sifraldra.*
-Ó, és ne bánj velük kesztyűs kézzel, mert könnyen a fejedre nőnek. Olyan fajták, akikbe... Bele kell verni az alázatot. *Elmosolyodik.*
-Amúgy meg mindenre kaphatóak. Cifra történeteik vannak. Úgy hiszem, ha valakinek, neked ínyedre lesz a társaságuk. *Még egy sokatmondó hunyorgás is belefér részéről, mielőtt a leányhoz fordulna.*
-Nettienaya, népünk fogadott leánya. Te gyere velem. Látni akarom azt az íjásztudományod. Ha valóban értesz hozzá, hát adnék valamit. És neked is, ha visszaértél. *Szól még Sifraldhoz.*
-Van-e kérdés?
10067. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-08 20:48:34
Üzenet elküldve: 2023-09-08 20:48:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén - hazafele//
*Ahogy az istállóból a Hrallhba tart, rögtön meglátja az ajtóban ácsorgó Sifraldot.*
~Na, tud ő is gyors lenni, ha akar.~
*Állapítja meg szemforgatva, elvégre mikor elindultak, épp a férfira kellett többet várni, hogy elkészüljön. Mikor mellé ér, eszébe jut az emlék is, ahogy előző éjjel faltámasztás közben zavarta meg. Utólag belegondolva mégis jó ötletnek bizonyult megszólítania őt.
Sifrald után lép a terembe, így természetesen a férfi előbb veszi észre Yagnart, mint ő. A vezér irányába kapja fejét, majd, ha már ennyire belejött, követi a Kilencéletűt felé.*
- Rorkir megsérült, de Rheia ellátta.
*Egészíti ki Sifrald beszámolóját. Az újabb megbízatásról való kérdést követően érdeklődve pillant a vezérre, milyen feladatot szánt neki, nekik.*
*Ahogy az istállóból a Hrallhba tart, rögtön meglátja az ajtóban ácsorgó Sifraldot.*
~Na, tud ő is gyors lenni, ha akar.~
*Állapítja meg szemforgatva, elvégre mikor elindultak, épp a férfira kellett többet várni, hogy elkészüljön. Mikor mellé ér, eszébe jut az emlék is, ahogy előző éjjel faltámasztás közben zavarta meg. Utólag belegondolva mégis jó ötletnek bizonyult megszólítania őt.
Sifrald után lép a terembe, így természetesen a férfi előbb veszi észre Yagnart, mint ő. A vezér irányába kapja fejét, majd, ha már ennyire belejött, követi a Kilencéletűt felé.*
- Rorkir megsérült, de Rheia ellátta.
*Egészíti ki Sifrald beszámolóját. Az újabb megbízatásról való kérdést követően érdeklődve pillant a vezérre, milyen feladatot szánt neki, nekik.*
10066. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-09-08 11:06:31
Üzenet elküldve: 2023-09-08 11:06:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ősök útját keresztezvén - hazafele//
*Sikeresen és gond nélkül áthaladnak a kapun. Nettienaya szavaira bólint egyet. Az idő rövidsége miatt csak az istálló közelében őgyelgő lovászlegény kezébe nyomja a hátasa gyeplőjét. Türelmetlenség lesz úrrá rajta.
A csarnok bejárata előtt toporogva várja be a leányt. Nem is olyan régen itt futottak össze először. Az emlékezés suta félmosolyt csal a szája sarkába.
Lendületesen benyit a Hrallhba, szemeivel máris vezérük alakját keresve. *
- Yagnar.
* Biccent a fejével és eléballag. *
- A Tavernában megtaláltuk a kereskedőt, átadtam az üzenetet is. Karheia és Rorkír úton vannak, bár némi összetűzés egy medvével lassítani fogja a haladásukat.
* Sorolja tempósan az elvégzett feladatokat, a végére egy gyors vigyor is átfut a képén. *
- Van valami megbízatásod a számunkra?
*Sikeresen és gond nélkül áthaladnak a kapun. Nettienaya szavaira bólint egyet. Az idő rövidsége miatt csak az istálló közelében őgyelgő lovászlegény kezébe nyomja a hátasa gyeplőjét. Türelmetlenség lesz úrrá rajta.
A csarnok bejárata előtt toporogva várja be a leányt. Nem is olyan régen itt futottak össze először. Az emlékezés suta félmosolyt csal a szája sarkába.
Lendületesen benyit a Hrallhba, szemeivel máris vezérük alakját keresve. *
- Yagnar.
* Biccent a fejével és eléballag. *
- A Tavernában megtaláltuk a kereskedőt, átadtam az üzenetet is. Karheia és Rorkír úton vannak, bár némi összetűzés egy medvével lassítani fogja a haladásukat.
* Sorolja tempósan az elvégzett feladatokat, a végére egy gyors vigyor is átfut a képén. *
- Van valami megbízatásod a számunkra?
10065. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-08-17 20:17:46
Üzenet elküldve: 2023-08-17 20:17:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Yagnar szavát megfogadva helyet keres magának. Helyet, ahol nincs egyedül, ám ennek ellenére mégis kicsit eldughatja magát. Így egy távoli, magányosan árválkodó ágyat vesz célba, amire lehuppanva teszi maga mellé a batyut, s szedi ki belőle citrom színű barátját, aki legalább annyira megszeppent, akár ő maga. Legalábbis reméli, hogy nem csak az ő gyomra forog az izgatottság és félelem egyvelegétől. Szerencsére most még kevéske figyelmet kap, hisz Yagnaron és rajta kívül senki sem tudja az öt fojtogató, nyomasztó titkot, ami miatt igyekszik minden kíváncsi pillantást kerülni. Olyan nyugtató lenne hamar beilleszkedni, ám egy részében úgy érzi magát, mint valami bűnöző. Erről pedig erőszakos, gyáva féreg apja tehet, akin bizonyosan bosszút fog állni emiatt. Akár éltében, akár holtában. Megbosszulja, amit anyjával tett, amit a népével tett, s ami miatt most úgy érzi magát, akár egy halálos ítéletére váró bűnöző.
Lehetne akár egy rossz álom is ez az egész, de sajgó tenyere a biztosíték arról, hogy talán még sosem volt ennyire éber. Ezt pedig felmorduló gyomra is megerősíti. Így ideje megnézni, hogy az étel maradékából jut e még számára valami. Citromot a vállára pakolja, majd lassan feláll és az asztalokhoz indul.
Séta közben ismét nagy lesz a sürgés-forgás. Jönnek-mennek az emberek, ez pedig hamar felkelti a leány kíváncsiságát. Az asztalokhoz érve felkap egy félbehagyott karéj kenyeret és két tojást, amit egy kezébe gyömöszöl, hogy a másikkal meg tudjon tartani egy korsóba töltött vizet. Már csak az marad hátra, hogy a tömeget falatozva kövesse egészen ki a Hrallból. Sűrű mozgásokban gyűjtik a fát, s dobálják halomba. Ámulva nézi a hatalmas rakást, s csupán Yagnar hangja zökkenti ki a bámulásból. Körbe kémlel, de a sokaságon át nem találja a férfit. Így tekintete ismét a máglyára irányul, amit eleinte szinte megbabonázva néz. A tojás és a víz pedig apránként elfogy. S ha most képes lenne belelátni Yagnar fejébe, hevesen kéne egyetértenie vele. Az ő útja is hosszú volt, poros és meleg. Tiszta hely nem sok maradt a bőrén, a tömeg pedig szerencsére kivonult. Így élhet a férfival szemben azzal az előnyével, hogy észrevétlenül surranjon vissza, hogy felkutasson egy helyet, ahol alaposan lecsutakolhatja magáról a koszt. Citrom is szereti magát felfrissíteni a friss vízben, így sarkon fordulva indul meg ismét az épület felé, hogy nekikezdjen a feltérképezésnek.*
Lehetne akár egy rossz álom is ez az egész, de sajgó tenyere a biztosíték arról, hogy talán még sosem volt ennyire éber. Ezt pedig felmorduló gyomra is megerősíti. Így ideje megnézni, hogy az étel maradékából jut e még számára valami. Citromot a vállára pakolja, majd lassan feláll és az asztalokhoz indul.
Séta közben ismét nagy lesz a sürgés-forgás. Jönnek-mennek az emberek, ez pedig hamar felkelti a leány kíváncsiságát. Az asztalokhoz érve felkap egy félbehagyott karéj kenyeret és két tojást, amit egy kezébe gyömöszöl, hogy a másikkal meg tudjon tartani egy korsóba töltött vizet. Már csak az marad hátra, hogy a tömeget falatozva kövesse egészen ki a Hrallból. Sűrű mozgásokban gyűjtik a fát, s dobálják halomba. Ámulva nézi a hatalmas rakást, s csupán Yagnar hangja zökkenti ki a bámulásból. Körbe kémlel, de a sokaságon át nem találja a férfit. Így tekintete ismét a máglyára irányul, amit eleinte szinte megbabonázva néz. A tojás és a víz pedig apránként elfogy. S ha most képes lenne belelátni Yagnar fejébe, hevesen kéne egyetértenie vele. Az ő útja is hosszú volt, poros és meleg. Tiszta hely nem sok maradt a bőrén, a tömeg pedig szerencsére kivonult. Így élhet a férfival szemben azzal az előnyével, hogy észrevétlenül surranjon vissza, hogy felkutasson egy helyet, ahol alaposan lecsutakolhatja magáról a koszt. Citrom is szereti magát felfrissíteni a friss vízben, így sarkon fordulva indul meg ismét az épület felé, hogy nekikezdjen a feltérképezésnek.*
10064. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-08-02 00:53:55
Üzenet elküldve: 2023-08-02 00:53:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Most, hogy egy kis időre végre magára marad gondolataival, van ideje rendbe is szedni azokat. Nem egyszerű a helyzete; az ősökadta hatalom, mi megadatott neki, nem tervez helyette.
Bizonyára akadnak olyanok, kik magányosnak éreznék magukat a helyében. Hisz nincs élő támasza, a teher pedig nagy. Az ő támasza tulajdon hite. Hiszi, hogy szándékát az Ősök Szellemei vezérlik, s az ösvényről, mit bejár, le nem tud térni.
Komótos léptekkel hagyja maga mögött a Hrall épületét. Sárga tekintete ellentmondást nem tűrő magabiztosságot sugall, s tán jaj is annak, ki megkísérel ilyesmit.*
-Gyűjtsetek fát. Sokat. Oly máglyát rakunk, hogy még Artheniorba is elér a füstje. Gyerünk hát. *Szólítja meg a néhány harcost, kit még ott talál. Nem vonja ki magát a munka alól. Hamar hóna alá kapja a gerendákat és meg sem áll, míg el nem készül a hatalmas halom. Olyasféle, amin a holtakat égetik. Ám ez annál is nagyobb. Legalább kettő kellene magából, hogy egymás vállára állva felérjék a tetejét.*
-Ez csupán egy máglya. *Szólal meg végül. A kósza verejtékcseppeket homlokáról letörli, mielőtt folytatná.*
-De a népünkben felizzó lángok messzire érnek majd. Tán felperzselnek majd mindent, mit elébük sodor a végzet. És mégsem kell útjukat állnunk. Mert a hamuból új élet sarjad majd. Új Thargia. *Ráférne a fürdés. Egész nap nem volt megállás. Sem a találkozókban, sem a munkában.*
Bizonyára akadnak olyanok, kik magányosnak éreznék magukat a helyében. Hisz nincs élő támasza, a teher pedig nagy. Az ő támasza tulajdon hite. Hiszi, hogy szándékát az Ősök Szellemei vezérlik, s az ösvényről, mit bejár, le nem tud térni.
Komótos léptekkel hagyja maga mögött a Hrall épületét. Sárga tekintete ellentmondást nem tűrő magabiztosságot sugall, s tán jaj is annak, ki megkísérel ilyesmit.*
-Gyűjtsetek fát. Sokat. Oly máglyát rakunk, hogy még Artheniorba is elér a füstje. Gyerünk hát. *Szólítja meg a néhány harcost, kit még ott talál. Nem vonja ki magát a munka alól. Hamar hóna alá kapja a gerendákat és meg sem áll, míg el nem készül a hatalmas halom. Olyasféle, amin a holtakat égetik. Ám ez annál is nagyobb. Legalább kettő kellene magából, hogy egymás vállára állva felérjék a tetejét.*
-Ez csupán egy máglya. *Szólal meg végül. A kósza verejtékcseppeket homlokáról letörli, mielőtt folytatná.*
-De a népünkben felizzó lángok messzire érnek majd. Tán felperzselnek majd mindent, mit elébük sodor a végzet. És mégsem kell útjukat állnunk. Mert a hamuból új élet sarjad majd. Új Thargia. *Ráférne a fürdés. Egész nap nem volt megállás. Sem a találkozókban, sem a munkában.*
10063. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-07-29 11:15:05
Üzenet elküldve: 2023-07-29 11:15:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Yagnar Rhagodar//
*Bár szóban nem lett megerősítve számára, de ha jól érti, akkor szabad kezet kap a labor intézésére. Ez esetben tényleg nincs több dolga, minthogy a rendeznivaló gondjait magával vigye és egyesével kibogozza.*
- Ez esetben hálás köszönetem, neki is látok a munkának és a lehető leggyorsabban eredménye is lesz. A leány oktatását és akinek még jónak látod, pedig örömmel vállalom.
*Az örömmel egy olyan szó, amit Nestar szeret használni, de inkább csak jóindulati jelképpel bír, mintsem tényleges leírása a lelki állapotának. Úgy tűnik, hogy a főzetkeverők is eltűntek, amíg nem figyelt és az sem kizárt, hogy még rengeteg dolog veszett el, amire nem figyeltek.*
- Viszont, akkor nem is rabolom tovább az idődet, ha bármi másban a segítségedre lehetek, csak szólj. Kitartást és több szerencsét.
*Yagnarnak rengeteg dolga akadhat, ha a kancellária már nem üzemel. Bár lehet, hogy az ottani papírok átböngészésével az elveszett tudásból ki lehetne merni pár dézsával, azonban a haszontalan papírmunkához képest, még nem tud erre hónapokat áldozni és nem igényelik tőle. Egyelőre elböngészik a városban egy új hely után, amit berendezhet magának és nem kis erőfeszítéssel kizárja majd a külvilágot belőle, amíg nem igénylik szolgálatait.*
*Bár szóban nem lett megerősítve számára, de ha jól érti, akkor szabad kezet kap a labor intézésére. Ez esetben tényleg nincs több dolga, minthogy a rendeznivaló gondjait magával vigye és egyesével kibogozza.*
- Ez esetben hálás köszönetem, neki is látok a munkának és a lehető leggyorsabban eredménye is lesz. A leány oktatását és akinek még jónak látod, pedig örömmel vállalom.
*Az örömmel egy olyan szó, amit Nestar szeret használni, de inkább csak jóindulati jelképpel bír, mintsem tényleges leírása a lelki állapotának. Úgy tűnik, hogy a főzetkeverők is eltűntek, amíg nem figyelt és az sem kizárt, hogy még rengeteg dolog veszett el, amire nem figyeltek.*
- Viszont, akkor nem is rabolom tovább az idődet, ha bármi másban a segítségedre lehetek, csak szólj. Kitartást és több szerencsét.
*Yagnarnak rengeteg dolga akadhat, ha a kancellária már nem üzemel. Bár lehet, hogy az ottani papírok átböngészésével az elveszett tudásból ki lehetne merni pár dézsával, azonban a haszontalan papírmunkához képest, még nem tud erre hónapokat áldozni és nem igényelik tőle. Egyelőre elböngészik a városban egy új hely után, amit berendezhet magának és nem kis erőfeszítéssel kizárja majd a külvilágot belőle, amíg nem igénylik szolgálatait.*
10062. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-07-27 12:25:19
Üzenet elküldve: 2023-07-27 12:25:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar Erefiz//
*Nem tud elmenni a férfi roppant egysíkú modora mellett. Ilyen lehet egy poros, tudományos könyvet olvasni. A közös nyelven olvasni ő ugyan nem tud, de elég Nestart hallgatnia, hogy elképzelhesse, milyen ez.*
-Lehet, hogy azok, akiket ismertél, a történelem szele odébb fújta, de gyógyítókra és főzeteket kavargászókra attól még szüksége van a Vashegynek. *Jelenti ki végül határozottan. A Nimeril nevet ugyan megjegyzi magának, de különösebb jelentőséget nem tulajdonít neki. Mióta a Vashegyen tartózkodik, számos olyan nevet hallott, kiket keresve sem talál, így nem is erőlködik.*
-Legyen hát. Amon Ruadh. Bizonyosan akad olyan építmény a városban, mi a kívánalmaknak megfelel. Javallom, nézz körbe a városban magad is ez ügyben. Egy kéményt pedig felhúzunk magunk is, ha híján van neki a pince. A felszerelést pedig átvitetem ebből az... Ispotályból. *Bólint végül. Túlzás lenne állítani, hogy elnyerte bizalmát vagy tetszését az alkimista. Nem mutat magából sokat, neki pedig túlságosan kevés az, mit felfedezhetne a szoborarc mögül. Ugyanakkor szüksége van a hozzáértő alakokra maga körül - ahogy a kancellárra is nagy szüksége lett volna - így nem rest megtenni a férfi irányába, amit tud.*
-Nem hiszem, hogy túl sok időbe telne berendezni ezt az alkimistaműhelyt. Láttam az egyik pincében gyógyfüveket... Igen. Azzal sem lesz gondod, megszerzem neked hozzá a kulcsot. Mívelheted a kísérleteid. De a leányt, akit majd küldeni fogok, tanítsd ki. Szükségem van rá. *Biccent Nestar irányába komolyan. Fogalma sincs, van-e még egyéb kívánalma Nestarnak, de részéről kár több szót fecsérelni.*
*Nem tud elmenni a férfi roppant egysíkú modora mellett. Ilyen lehet egy poros, tudományos könyvet olvasni. A közös nyelven olvasni ő ugyan nem tud, de elég Nestart hallgatnia, hogy elképzelhesse, milyen ez.*
-Lehet, hogy azok, akiket ismertél, a történelem szele odébb fújta, de gyógyítókra és főzeteket kavargászókra attól még szüksége van a Vashegynek. *Jelenti ki végül határozottan. A Nimeril nevet ugyan megjegyzi magának, de különösebb jelentőséget nem tulajdonít neki. Mióta a Vashegyen tartózkodik, számos olyan nevet hallott, kiket keresve sem talál, így nem is erőlködik.*
-Legyen hát. Amon Ruadh. Bizonyosan akad olyan építmény a városban, mi a kívánalmaknak megfelel. Javallom, nézz körbe a városban magad is ez ügyben. Egy kéményt pedig felhúzunk magunk is, ha híján van neki a pince. A felszerelést pedig átvitetem ebből az... Ispotályból. *Bólint végül. Túlzás lenne állítani, hogy elnyerte bizalmát vagy tetszését az alkimista. Nem mutat magából sokat, neki pedig túlságosan kevés az, mit felfedezhetne a szoborarc mögül. Ugyanakkor szüksége van a hozzáértő alakokra maga körül - ahogy a kancellárra is nagy szüksége lett volna - így nem rest megtenni a férfi irányába, amit tud.*
-Nem hiszem, hogy túl sok időbe telne berendezni ezt az alkimistaműhelyt. Láttam az egyik pincében gyógyfüveket... Igen. Azzal sem lesz gondod, megszerzem neked hozzá a kulcsot. Mívelheted a kísérleteid. De a leányt, akit majd küldeni fogok, tanítsd ki. Szükségem van rá. *Biccent Nestar irányába komolyan. Fogalma sincs, van-e még egyéb kívánalma Nestarnak, de részéről kár több szót fecsérelni.*
10061. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-07-25 23:55:07
Üzenet elküldve: 2023-07-25 23:55:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Yagnar Rhagodar//
*Sajnos Yagnart gesztusát arra, hogy esetleg szóhoz jusson, nem tudta célján értelmezni, ez még régebben is hátrányára esett, de hasonmód örömmel is hallgat, amíg a csend vagy egy kérdés nem jelzi tisztán a körét egy újabb félmonológra.*
- Természetesen lehetséges itt is egy műhelyet felépíteni, a távoli elhelyezése a fertőző betegségben szenvedők elszigetelésére és a veszélyes anyagok környezetre biztonságos kísérletezésének okán történt.
*Felmerülhet a kérdés, hogy miért kerültek a gyengélkedők egy mérgező labor mellé, de összességében több hasznot hoz ez a elrendezkedés, mint kárt.*
- A legnagyobb akadály az alapanyagok szerzése és ára, de ez egészében attól függ, hogy mit szeretnél, mennyit és milyen gyorsan. Elvileg a Vashegy pár éve bő készletekkel bírt és egészében az elbírálásodra bízom, hogy mit látsz megfelelőnek. Ez kereskedelmi és szállítmányozási kérdés, nem az én területem.
*Nestar csekély, ha nem semmilyen felelősséget nem érez arra, hogy mennyiért vagy milyen gyorsan képes feldolgozni a kéréseket, ha a késés oka vagy az ár tőle független. És eddig panasza se volt, hisz mindennek a költségét állták és utána nyugton hagyták. Többet nem is kérhetne.*
- A felszerelés átmenthető a régi műhelyből, és az új műhely követelményei a környezők épségének a védelmét szolgálják, mintsem egyéni kívánalmaim. A lista nem rövid, de nagyjából egy félig földalatti kőpince egy magas kéménnyel. Természetesen végigmehetek rajta, hogy mire miért lehet szükség.
*Azt még ő se felejtette el, hogy az alkímiát illető hosszas mondandói sajnos töredék érdeklődést váltanak ki, így gálánsan hagy lehetőséget kiszökni belőle.*
- Örömmel osztom meg a tudásomat, bár a betegségeket illetően a kancellár járatosabb volt. Ez részben orvosolható, ugyanis még van egy személy, aki az ispotályban betegek ellátásával és gyógyfüvekkel foglalkozik, Nimeril néven.
*A betegek ellátása erősen kedves megfogalmazása Nimeril munkásságának.*
- Ő maradt hátra figyelni a felszerelést esetleges betolakodóktól és az utolsó megmaradt gyógyító az ispotályban, leginkább tanoncként. De ő is örömmel segít, amiben tud.
*Ajánlja fel könnyedséggel más erőfeszítéseit, viszont a legjobb megfontolása az, hogy ha teljesen elhagyatottá válik a műhely, akkor Nimeril már csak saját épsége védelmében sem maradhat ott és egyszerűbb, ha kertészkedését és apróbb feladait csak folytatja itt.*
*Sajnos Yagnart gesztusát arra, hogy esetleg szóhoz jusson, nem tudta célján értelmezni, ez még régebben is hátrányára esett, de hasonmód örömmel is hallgat, amíg a csend vagy egy kérdés nem jelzi tisztán a körét egy újabb félmonológra.*
- Természetesen lehetséges itt is egy műhelyet felépíteni, a távoli elhelyezése a fertőző betegségben szenvedők elszigetelésére és a veszélyes anyagok környezetre biztonságos kísérletezésének okán történt.
*Felmerülhet a kérdés, hogy miért kerültek a gyengélkedők egy mérgező labor mellé, de összességében több hasznot hoz ez a elrendezkedés, mint kárt.*
- A legnagyobb akadály az alapanyagok szerzése és ára, de ez egészében attól függ, hogy mit szeretnél, mennyit és milyen gyorsan. Elvileg a Vashegy pár éve bő készletekkel bírt és egészében az elbírálásodra bízom, hogy mit látsz megfelelőnek. Ez kereskedelmi és szállítmányozási kérdés, nem az én területem.
*Nestar csekély, ha nem semmilyen felelősséget nem érez arra, hogy mennyiért vagy milyen gyorsan képes feldolgozni a kéréseket, ha a késés oka vagy az ár tőle független. És eddig panasza se volt, hisz mindennek a költségét állták és utána nyugton hagyták. Többet nem is kérhetne.*
- A felszerelés átmenthető a régi műhelyből, és az új műhely követelményei a környezők épségének a védelmét szolgálják, mintsem egyéni kívánalmaim. A lista nem rövid, de nagyjából egy félig földalatti kőpince egy magas kéménnyel. Természetesen végigmehetek rajta, hogy mire miért lehet szükség.
*Azt még ő se felejtette el, hogy az alkímiát illető hosszas mondandói sajnos töredék érdeklődést váltanak ki, így gálánsan hagy lehetőséget kiszökni belőle.*
- Örömmel osztom meg a tudásomat, bár a betegségeket illetően a kancellár járatosabb volt. Ez részben orvosolható, ugyanis még van egy személy, aki az ispotályban betegek ellátásával és gyógyfüvekkel foglalkozik, Nimeril néven.
*A betegek ellátása erősen kedves megfogalmazása Nimeril munkásságának.*
- Ő maradt hátra figyelni a felszerelést esetleges betolakodóktól és az utolsó megmaradt gyógyító az ispotályban, leginkább tanoncként. De ő is örömmel segít, amiben tud.
*Ajánlja fel könnyedséggel más erőfeszítéseit, viszont a legjobb megfontolása az, hogy ha teljesen elhagyatottá válik a műhely, akkor Nimeril már csak saját épsége védelmében sem maradhat ott és egyszerűbb, ha kertészkedését és apróbb feladait csak folytatja itt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094