Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 192 (3821. - 3840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3840. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-08 22:27:08
Üzenet elküldve: 2015-01-08 22:27:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Gödör//
*Tulajdonképpen kedves a fiútól, hogy érdeklődik felőle, de biztos nincs komolyabb probléma.*
- Kicsit zsibbad. De ezt inkább nekem kéne kérdeznem... te jól vagy?
*Méri végig mégegyszer a lilafejű harcost, szemében pedig némi aggódás csillan. Erősen meglepetten néz a fiúra annak modorát látva, valahogy nem ilyesmire számított, de azért elmosolyodik, és átnyútja a kulacsot.* Persze. Neked hoztam.
*Jól megnézi, ahogy iszik, ami azért igazán váratlan, elvégre nyilván nem véletlenül nyalogatta az ajkait. Fura egy srác.*
- A többiek még jócskán szunyálnak, nem is futottam bele senkibe, csak az egyik őrt láttam, mintha a kapu felé tartott volna...
*Elmélkedik a lány, a következő kérdésre meg elmosolyodik magában, sikerült pont olyasvalakit kérdeznie, akit legalább ismer. Mondjuk valószínűleg pont ezért kérdezte, hisz Kagant mindenki ismeri itt.*
- Sajna arról lemaradtam.
*Vonja meg a vállát, és halkan felszisszen, ahogy kissé oldalazva hátát a gödör falának támasztja, furcsán sajognak testének egyes pontjai.*
- Ami azt illeti, nem akartam ennyire kettesben maradni veled, csak fentről tényleg kissé alacsonyabbnak tűnt... bocsi. Innen bentről azért kevesebb hasznomat veszed. Viszont hoztam egy kis ennivalót is. *Mutatja fel a kisebb reggelit, amit egy kendőbe csomagolva magával hozott, külsőre talán kicsit megviselt, de finomnak még finom lehet.*
- Egyébként Maou vagyok. Maou Kalaki.
*Nyújtja jobbját Kramlaf felé, egy üde mosollyal az arcán.* - Mi a neved? Ha jól emlékszem, a te beavatásodnak voltam a tanúja az érkezésem napján.
*Hihetetlen, milyen távolinak tűnik az az idő, pedig azért nem olyan hosszú ideje történt.*
*Tulajdonképpen kedves a fiútól, hogy érdeklődik felőle, de biztos nincs komolyabb probléma.*
- Kicsit zsibbad. De ezt inkább nekem kéne kérdeznem... te jól vagy?
*Méri végig mégegyszer a lilafejű harcost, szemében pedig némi aggódás csillan. Erősen meglepetten néz a fiúra annak modorát látva, valahogy nem ilyesmire számított, de azért elmosolyodik, és átnyútja a kulacsot.* Persze. Neked hoztam.
*Jól megnézi, ahogy iszik, ami azért igazán váratlan, elvégre nyilván nem véletlenül nyalogatta az ajkait. Fura egy srác.*
- A többiek még jócskán szunyálnak, nem is futottam bele senkibe, csak az egyik őrt láttam, mintha a kapu felé tartott volna...
*Elmélkedik a lány, a következő kérdésre meg elmosolyodik magában, sikerült pont olyasvalakit kérdeznie, akit legalább ismer. Mondjuk valószínűleg pont ezért kérdezte, hisz Kagant mindenki ismeri itt.*
- Sajna arról lemaradtam.
*Vonja meg a vállát, és halkan felszisszen, ahogy kissé oldalazva hátát a gödör falának támasztja, furcsán sajognak testének egyes pontjai.*
- Ami azt illeti, nem akartam ennyire kettesben maradni veled, csak fentről tényleg kissé alacsonyabbnak tűnt... bocsi. Innen bentről azért kevesebb hasznomat veszed. Viszont hoztam egy kis ennivalót is. *Mutatja fel a kisebb reggelit, amit egy kendőbe csomagolva magával hozott, külsőre talán kicsit megviselt, de finomnak még finom lehet.*
- Egyébként Maou vagyok. Maou Kalaki.
*Nyújtja jobbját Kramlaf felé, egy üde mosollyal az arcán.* - Mi a neved? Ha jól emlékszem, a te beavatásodnak voltam a tanúja az érkezésem napján.
*Hihetetlen, milyen távolinak tűnik az az idő, pedig azért nem olyan hosszú ideje történt.*
3839. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-08 22:26:35
Üzenet elküldve: 2015-01-08 22:26:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Végül Letrion igazította útba, már ami az elszállásolást illeti. Nem finnyás úri hölgy, úgyhogy nem akad gondja a sátorozással, főleg, hogy ez máris jó pár fokkal jobb, mintha a szabad ég alatt kellene töltenie az éjszakát, ami valljuk be, ilyenkor már elég csípősek.
Keresett magának egy szabad sátrat, és nem sokkal azután, hogy vízszintesbe helyezte magát, már el is nyomta az álom. Az éjszaka nem telt teljesen nyugodtan, de a kora reggeli ébredéskor már nem tudta visszaidézni, miféle rémképek gyötörték. Annyi baj legyen, akad jobb dolga is mint múló rémlátomásokat felidézni, amiknek tulajdonképpen semmi jelentőségük nem lenne. Jöjjön hát a szokásos rutin, mosakodás, rendbe szedés, avagy az emberi kinézet elérése. Természetesen rövid tincsei most is önálló életet élnek, és bár próbálta szőke haját rendezettebb kazallá formálni, fürtjei csak a maguk életét akarják élni továbbra is.
A nagy jövés-menést még látja, de nem ered a kompánia nyomába. Nem kell mindenbe beleütnie az orrát, még a végén eltöri. Amint szükség lesz rá, vagy feladat lesz, tudni fog róla. Addig is próbál keresni vagy kérni valami reggeli félét, éhgyomorral mégse jó neki kezdeni bárminek is. Apropó, napi rutin, kellemetlen, de a vértet és a kardot az erődön kívül kellett hagynia, ami így egy kicsit megbonyolítja a napi gyakorlatozást. No nem baj, majd kitalálja, hogy legyen ez, már ha egyáltalán lesz ideje ilyesmire.*
*Végül Letrion igazította útba, már ami az elszállásolást illeti. Nem finnyás úri hölgy, úgyhogy nem akad gondja a sátorozással, főleg, hogy ez máris jó pár fokkal jobb, mintha a szabad ég alatt kellene töltenie az éjszakát, ami valljuk be, ilyenkor már elég csípősek.
Keresett magának egy szabad sátrat, és nem sokkal azután, hogy vízszintesbe helyezte magát, már el is nyomta az álom. Az éjszaka nem telt teljesen nyugodtan, de a kora reggeli ébredéskor már nem tudta visszaidézni, miféle rémképek gyötörték. Annyi baj legyen, akad jobb dolga is mint múló rémlátomásokat felidézni, amiknek tulajdonképpen semmi jelentőségük nem lenne. Jöjjön hát a szokásos rutin, mosakodás, rendbe szedés, avagy az emberi kinézet elérése. Természetesen rövid tincsei most is önálló életet élnek, és bár próbálta szőke haját rendezettebb kazallá formálni, fürtjei csak a maguk életét akarják élni továbbra is.
A nagy jövés-menést még látja, de nem ered a kompánia nyomába. Nem kell mindenbe beleütnie az orrát, még a végén eltöri. Amint szükség lesz rá, vagy feladat lesz, tudni fog róla. Addig is próbál keresni vagy kérni valami reggeli félét, éhgyomorral mégse jó neki kezdeni bárminek is. Apropó, napi rutin, kellemetlen, de a vértet és a kardot az erődön kívül kellett hagynia, ami így egy kicsit megbonyolítja a napi gyakorlatozást. No nem baj, majd kitalálja, hogy legyen ez, már ha egyáltalán lesz ideje ilyesmire.*
3838. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-08 21:59:43
Üzenet elküldve: 2015-01-08 21:59:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Gödör //
* Reggel morcosan és szőrösen kel, Kagan elhaladása után telnek a percek és konstatálja, hogy annyira cserepes a szája, mintha az apja kézműves lett volna. Cuppog kettőt, és valami finomra gondol ahogy gyomra szinte ordít, ami be is indítja a nyáltermelést, az érkező hang meglepi, ahogy a kürtőnél látszik feje, a lány ha lenéz egy pofáját nyalogató, hatalmas mokesszal és lila állal rendelkező egyént láthat. *
- Hozhatnál valami kaját érte ha me... * És ekkor látja a zuhanó parasztlányt, lengő ruhájában. Hátrébb mozdul, így nem ő rá puffan a leányzó, ám így is megütheti magát, a három-négy méteres eséstől. *
- Jól vagy? * Ő ugyan lemászott és az utolsó métereket este, de még az is fájdalmas volt. *
- Szabad? * Kérdezi, nyúlva a kulacsért, feltűnhet a lánynak a modora, ami az ilyen lyukas fogú parasztoknál nem dívik túlságosan. Ha lehet, aprókat kortyolgat, szám szerint hármat, majd visszaadja, ki tudja meddig lesznek itt. *
- Mi a helyzet odafent? * Rájön ő, hogy a lánynak most esik le az egész helyzet, de azért ennél okosabbnak látszott, a kapa és a kasza műveli a földet, de butítja az agyat. *
- Láttam Kagant, merre csörtetett? * Kérdezi a pokrócára leheveredve. *
* Reggel morcosan és szőrösen kel, Kagan elhaladása után telnek a percek és konstatálja, hogy annyira cserepes a szája, mintha az apja kézműves lett volna. Cuppog kettőt, és valami finomra gondol ahogy gyomra szinte ordít, ami be is indítja a nyáltermelést, az érkező hang meglepi, ahogy a kürtőnél látszik feje, a lány ha lenéz egy pofáját nyalogató, hatalmas mokesszal és lila állal rendelkező egyént láthat. *
- Hozhatnál valami kaját érte ha me... * És ekkor látja a zuhanó parasztlányt, lengő ruhájában. Hátrébb mozdul, így nem ő rá puffan a leányzó, ám így is megütheti magát, a három-négy méteres eséstől. *
- Jól vagy? * Ő ugyan lemászott és az utolsó métereket este, de még az is fájdalmas volt. *
- Szabad? * Kérdezi, nyúlva a kulacsért, feltűnhet a lánynak a modora, ami az ilyen lyukas fogú parasztoknál nem dívik túlságosan. Ha lehet, aprókat kortyolgat, szám szerint hármat, majd visszaadja, ki tudja meddig lesznek itt. *
- Mi a helyzet odafent? * Rájön ő, hogy a lánynak most esik le az egész helyzet, de azért ennél okosabbnak látszott, a kapa és a kasza műveli a földet, de butítja az agyat. *
- Láttam Kagant, merre csörtetett? * Kérdezi a pokrócára leheveredve. *
3837. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-08 21:40:20
Üzenet elküldve: 2015-01-08 21:40:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A párbaj köre (még este) - járőrbe//
*Elfintorodik, ahogy Rewa is megerősíti sejtéseit, így már kevésbé mulatságos a dolog, és fogadni sem épp a legtisztességesebb. Ennek ellenére azért nem vonja vissza a szavát, nehogy azt higgye a lány, hogy már nem bízik saját döntésében.*
- Pedig mindketten jó edzőpartnerek lettek volna... persze csak ha általában nem ilyen vérszomjasak.
*Sóhajt fel halkan, ám ekkor saját nevére, és egyben Harath hangjára lesz figyelmes, a kettő együtt pedig valamiféle kötelességet jelent, amit a férfi hamar meg is fogalmaz. Felpattan, kissé leporolja magát, és némileg szomorkodva vesz búcsút a harctól, már megint nem láthatja a végét.*
- Morcosnak tűnsz.
*Vizslatja az elfet (legalábbis annak hiszi), de most, hogy így belegondol, talán ezt a megjegyzést későbbre is tartogathatta volna, úgyhogy elvigyorodik, a füle mögé simítja a haját, és lelkesen kiáltva masírozik az említett irányba.*
- Irány a falon túl!
*Tulajdonképpen üdítő dolog végre elhagyni a tábort, mégha szeret is itt lenni, kissé azért erős a bezártság, néha azt is elfelejti, hogy van valami kívül is.
Mindenesetre lelkesen indul, mégha jó kedve az este folyamán el is hagyja esetleg, mert hát talán mégsem olyan izgalmas az őrjáratozás, amilyennek hangzik. Visszatértekor azonban meglehetősen fáradt, voltaképp csak ledől kijelölt helyére, és pillanatokon belül már aludja is az igazak álmát.*
//Reggel//
*Nem túl kipihenten, aljas kis karikákkal a szeme alatt ébred, de az arcába csapó fény van annyira erős, hogy kiűzze az álmot szemhéjai mögül. Halk nyögéssel löki hát ülő pózba magát a leányzó, dühödten borzolja helyre a haját, és némi hisztis mosakodás után elindul, hogy egy kis reggeli után nézzen. Ez nem az ő napja, ez már biztos, de talán az étel majd visszahozza jó kedvét. És valóban, miután jól megtömte a bendőjét, eszébe is jut, mit mulasztott el előző nap... vajon ki nyert? Újult lelkesedéssel kap fel némi vizet, meg ennivalót, és körülnéz valamiféle ébren lévő létforma után kutatva, csakhogy ebben a pillanatban némi különös morgás hangja üti meg fülét, ahogy közelebb merészkedik, meg is pillantja a kissé zilált külsejű Kramlafot a veremben, kinek talán épp a gyomrát hallotta meg.*
- Jippí! Nyertél nekem 50 aranyat. Örök hálám, bár azért jól elveretted magad közben... a másikkal mi lett?
*Kiskorában sok gödörből mászott már ki, úgyhogy egy laza mozdulattal becsusszan az oldalán vagy akár ugrik, ha túlzottan meredek a fal... vagyis ez a terv. Csakhogy a vártnál kissé hosszabban tart a dolog, Maou azonban nem egy gyors felfogású leányzó, szóval csak vigyorogva meglengeti a vizes kulacsát Kramlaf pofája előtt, és alig halhatóan szisszen fel a talpába szúró fájdalomtól.*
- Gondolom erősen megszomjazhattál itt. Büntiben vagy?
*Vigyorog rá, majd lehuppan a hátsójára, és fütyül egyet, ahogy körülnéz.*
- Azta. Fentről nem tűnt ennyire mélynek... *Aztán 3...2...1. Nagyjából eddig tart, mire a leányzó ráébred, hogy ez bizony patthelyzet a javából.* Ne már!
*Elfintorodik, ahogy Rewa is megerősíti sejtéseit, így már kevésbé mulatságos a dolog, és fogadni sem épp a legtisztességesebb. Ennek ellenére azért nem vonja vissza a szavát, nehogy azt higgye a lány, hogy már nem bízik saját döntésében.*
- Pedig mindketten jó edzőpartnerek lettek volna... persze csak ha általában nem ilyen vérszomjasak.
*Sóhajt fel halkan, ám ekkor saját nevére, és egyben Harath hangjára lesz figyelmes, a kettő együtt pedig valamiféle kötelességet jelent, amit a férfi hamar meg is fogalmaz. Felpattan, kissé leporolja magát, és némileg szomorkodva vesz búcsút a harctól, már megint nem láthatja a végét.*
- Morcosnak tűnsz.
*Vizslatja az elfet (legalábbis annak hiszi), de most, hogy így belegondol, talán ezt a megjegyzést későbbre is tartogathatta volna, úgyhogy elvigyorodik, a füle mögé simítja a haját, és lelkesen kiáltva masírozik az említett irányba.*
- Irány a falon túl!
*Tulajdonképpen üdítő dolog végre elhagyni a tábort, mégha szeret is itt lenni, kissé azért erős a bezártság, néha azt is elfelejti, hogy van valami kívül is.
Mindenesetre lelkesen indul, mégha jó kedve az este folyamán el is hagyja esetleg, mert hát talán mégsem olyan izgalmas az őrjáratozás, amilyennek hangzik. Visszatértekor azonban meglehetősen fáradt, voltaképp csak ledől kijelölt helyére, és pillanatokon belül már aludja is az igazak álmát.*
//Reggel//
*Nem túl kipihenten, aljas kis karikákkal a szeme alatt ébred, de az arcába csapó fény van annyira erős, hogy kiűzze az álmot szemhéjai mögül. Halk nyögéssel löki hát ülő pózba magát a leányzó, dühödten borzolja helyre a haját, és némi hisztis mosakodás után elindul, hogy egy kis reggeli után nézzen. Ez nem az ő napja, ez már biztos, de talán az étel majd visszahozza jó kedvét. És valóban, miután jól megtömte a bendőjét, eszébe is jut, mit mulasztott el előző nap... vajon ki nyert? Újult lelkesedéssel kap fel némi vizet, meg ennivalót, és körülnéz valamiféle ébren lévő létforma után kutatva, csakhogy ebben a pillanatban némi különös morgás hangja üti meg fülét, ahogy közelebb merészkedik, meg is pillantja a kissé zilált külsejű Kramlafot a veremben, kinek talán épp a gyomrát hallotta meg.*
- Jippí! Nyertél nekem 50 aranyat. Örök hálám, bár azért jól elveretted magad közben... a másikkal mi lett?
*Kiskorában sok gödörből mászott már ki, úgyhogy egy laza mozdulattal becsusszan az oldalán vagy akár ugrik, ha túlzottan meredek a fal... vagyis ez a terv. Csakhogy a vártnál kissé hosszabban tart a dolog, Maou azonban nem egy gyors felfogású leányzó, szóval csak vigyorogva meglengeti a vizes kulacsát Kramlaf pofája előtt, és alig halhatóan szisszen fel a talpába szúró fájdalomtól.*
- Gondolom erősen megszomjazhattál itt. Büntiben vagy?
*Vigyorog rá, majd lehuppan a hátsójára, és fütyül egyet, ahogy körülnéz.*
- Azta. Fentről nem tűnt ennyire mélynek... *Aztán 3...2...1. Nagyjából eddig tart, mire a leányzó ráébred, hogy ez bizony patthelyzet a javából.* Ne már!
3836. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-08 20:58:47
Üzenet elküldve: 2015-01-08 20:58:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A párbaj köre - zárás//
* Férfias kakaskodás, értelmetlen párbaj. Végig nézi a két harcos küzdelmét és bevárja a végét is, noha mostanra eléggé elfáradt már. Lovagoltak annyit ma is, hogy ne legyen kedve ugrálni. Fél szemmel figyeli, amint Isu elhátrál és elmegy. Utána menne, de úgy sejti, most jobb neki egyedül. Különben is fáradt, és valahogy elromlott a kedve. Csak annyira marad még, amíg Kramlaf sérülései el lesznek látva, és ő, valamit Brennus is a "helyükre" kerülnek. Ma már letesz a jelentésről, s amúgy is, annak úgy lenne igazán értelme, hogy a Hóhajú vele van. A megvett szereknek a nevét ő tudja pontosan, ezekhez nem ért annyira. Inkább eszik és visszavonul a sátrába, ahol is tűrhetően alszik. Ha nem lett volna ez a bonyodalom a két harcos között, nyugodt álma lenne. De legalább a fájós vállai békén hagyják még most. *
//Reggel//
* Reggel pedig korán ébred, de eltölt némi időt azzal, hogy össze szedi magát. Mosakodás, na meg újra megnyúzza a képét, hogy emberibb külseje legyen. A megszokott fekete ruháiba öltözik, fegyverövére egy-egy tőr kerül, oldalára kardja. Bőrvértjére pedig a kopottas fekete farkasirhát veszi fel, majd íját és tegezét fogva elindul a tűz felé. Egy kevés adag reggelit gyorsan felfal, és indul is tovább a kapuhoz, hogy beszéljen a vezérrel. Látta még alakját, ahogy kilépett a kapun. *
* Férfias kakaskodás, értelmetlen párbaj. Végig nézi a két harcos küzdelmét és bevárja a végét is, noha mostanra eléggé elfáradt már. Lovagoltak annyit ma is, hogy ne legyen kedve ugrálni. Fél szemmel figyeli, amint Isu elhátrál és elmegy. Utána menne, de úgy sejti, most jobb neki egyedül. Különben is fáradt, és valahogy elromlott a kedve. Csak annyira marad még, amíg Kramlaf sérülései el lesznek látva, és ő, valamit Brennus is a "helyükre" kerülnek. Ma már letesz a jelentésről, s amúgy is, annak úgy lenne igazán értelme, hogy a Hóhajú vele van. A megvett szereknek a nevét ő tudja pontosan, ezekhez nem ért annyira. Inkább eszik és visszavonul a sátrába, ahol is tűrhetően alszik. Ha nem lett volna ez a bonyodalom a két harcos között, nyugodt álma lenne. De legalább a fájós vállai békén hagyják még most. *
//Reggel//
* Reggel pedig korán ébred, de eltölt némi időt azzal, hogy össze szedi magát. Mosakodás, na meg újra megnyúzza a képét, hogy emberibb külseje legyen. A megszokott fekete ruháiba öltözik, fegyverövére egy-egy tőr kerül, oldalára kardja. Bőrvértjére pedig a kopottas fekete farkasirhát veszi fel, majd íját és tegezét fogva elindul a tűz felé. Egy kevés adag reggelit gyorsan felfal, és indul is tovább a kapuhoz, hogy beszéljen a vezérrel. Látta még alakját, ahogy kilépett a kapun. *
3835. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-08 20:02:50
Üzenet elküldve: 2015-01-08 20:02:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//A párbaj köre (még este) - járőrbe//
*Nem tud nem egyetérteni, és ez elég nagy szó. Hiszen nem igazán pendülnek egy hullámhosszon vagyis sűrűn megesik, hogy nem épp a másiknak tetszőn gondolnak egymásra. Azt azonban tudja, hogy minden emberrel és félvérrel előfordul, hogy a Szellemekre hivatkozva kimentsék magukat a felelősség alól. Nem kibúvót keresve, inkább könnyebbséget, hárítást.*
-Való igaz.
*Hümmög és bólogat hát. Habár a következő megjegyzést ő az szendergő Istenségre érti, de ezen nem fognak összeveszni, hiszen ki nem mondja. Ami a fiókákat illeti, azért él egy megjegyzéssel.*
-Az idő majd megadja a választ.
*Hasonlóan Leához, ő is csak úgy maga elé dörmögi bajsza alatt. Hiszen lehet mázsányi húst és egyebet falnak majd, de a mítikus lények Kagannak oly hatalmat és befolyást hozhatnak, mit lehet nem lehet aranyban mérni. Közben pedig megérkezik az Aranyhajú, s ő fogadja testének közelségét.*
-Addig pedig Shauri gondjukat viseli.
*Mosolyog a lányra és oldala mellett megfogja kezét, és megszorítja.
közben nem bírja nem észrevenni a kárörvendő mosolyt a szellemjáró arcán Daerost illetően.*
-Arra sem méltó, hogy kiejtsük a nevét.
*Köp maga elé a párbaj körébe, ha nem lenne elég szavai bizonysága, mennyire megveti.
NA visszatérő őrparancsnok felé, ha találkozik pillantásuk egy biccentést ereszt meg, míg az inkább közelükbe helyezkedő Hóhajúnak egy mosolyt is küld. De mivel fivére választ ad a felmerülő kérdéseikre, ő nem vág szavába, és inkább Shauri beszámolóját hallgatja, miként látta el a fiókát és a tojást.*
-Szerinted mikor kel már ki?
*De hamar félbeszakítják. A vezér új feladattal bízza meg. Egy utolsó búcsúpillantást küld a két küzdőnek, s bár sejti melyik végzi a hóban, majd a máglyán, fájó szívvel némán áll tovább. Csak egy bágyatag mosolyfélét ereszt meg Shaurinak, mikor elválik tőle, s ellép mellette.*
-Rewa! Maou! Ide!
*Int is nekik, magához hívva őket. Aztán úgy dönt, hogy Tiupan, a tündér felcserük maradjon csak Chiari mellett tanulni. Ezzel kissé felülbírálja Kagan parancsát, de talán megérti.*
-Hallottátok Kagan törzsfőt, kívülre kerülünk a falakon túl. Gyerünk, de íziben!
*Rosszkedve nem hagyja nyugton, így mogorva hangulatban fegyveresen, egy szőrmés, csuklyás köpennyel vállán elindul a Kapu felé.
Ő, ők már nem látják, ahogy Brennus Thargodar bevégzi.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.08 20:05:32
*Nem tud nem egyetérteni, és ez elég nagy szó. Hiszen nem igazán pendülnek egy hullámhosszon vagyis sűrűn megesik, hogy nem épp a másiknak tetszőn gondolnak egymásra. Azt azonban tudja, hogy minden emberrel és félvérrel előfordul, hogy a Szellemekre hivatkozva kimentsék magukat a felelősség alól. Nem kibúvót keresve, inkább könnyebbséget, hárítást.*
-Való igaz.
*Hümmög és bólogat hát. Habár a következő megjegyzést ő az szendergő Istenségre érti, de ezen nem fognak összeveszni, hiszen ki nem mondja. Ami a fiókákat illeti, azért él egy megjegyzéssel.*
-Az idő majd megadja a választ.
*Hasonlóan Leához, ő is csak úgy maga elé dörmögi bajsza alatt. Hiszen lehet mázsányi húst és egyebet falnak majd, de a mítikus lények Kagannak oly hatalmat és befolyást hozhatnak, mit lehet nem lehet aranyban mérni. Közben pedig megérkezik az Aranyhajú, s ő fogadja testének közelségét.*
-Addig pedig Shauri gondjukat viseli.
*Mosolyog a lányra és oldala mellett megfogja kezét, és megszorítja.
közben nem bírja nem észrevenni a kárörvendő mosolyt a szellemjáró arcán Daerost illetően.*
-Arra sem méltó, hogy kiejtsük a nevét.
*Köp maga elé a párbaj körébe, ha nem lenne elég szavai bizonysága, mennyire megveti.
NA visszatérő őrparancsnok felé, ha találkozik pillantásuk egy biccentést ereszt meg, míg az inkább közelükbe helyezkedő Hóhajúnak egy mosolyt is küld. De mivel fivére választ ad a felmerülő kérdéseikre, ő nem vág szavába, és inkább Shauri beszámolóját hallgatja, miként látta el a fiókát és a tojást.*
-Szerinted mikor kel már ki?
*De hamar félbeszakítják. A vezér új feladattal bízza meg. Egy utolsó búcsúpillantást küld a két küzdőnek, s bár sejti melyik végzi a hóban, majd a máglyán, fájó szívvel némán áll tovább. Csak egy bágyatag mosolyfélét ereszt meg Shaurinak, mikor elválik tőle, s ellép mellette.*
-Rewa! Maou! Ide!
*Int is nekik, magához hívva őket. Aztán úgy dönt, hogy Tiupan, a tündér felcserük maradjon csak Chiari mellett tanulni. Ezzel kissé felülbírálja Kagan parancsát, de talán megérti.*
-Hallottátok Kagan törzsfőt, kívülre kerülünk a falakon túl. Gyerünk, de íziben!
*Rosszkedve nem hagyja nyugton, így mogorva hangulatban fegyveresen, egy szőrmés, csuklyás köpennyel vállán elindul a Kapu felé.
Ő, ők már nem látják, ahogy Brennus Thargodar bevégzi.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.08 20:05:32
3834. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-08 18:47:47
Üzenet elküldve: 2015-01-08 18:47:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//A párbaj köre//
* Van hát igény Morwon jelenlétére. Ennek pedig örül. Szereti, ha van mit tenni - ezzel is hozzájárul a törzs életéhez, még ha nem is jelentősen.
Szó nélkül segít hát a Szellemjárónak, ha minden igaz Azil társaságában. Vele sem nagyon beszélget, csak végzi a dolgát. Mikor végeznek megindul hát a már előzőleg kiszemelt alvóhely felé, hogy aludjon egyet. *
//Napváltás - Reggel//
* Nagyot ásít, mikor érzi, hogy valami nagyon akarja már, hogy felkeljen. Nem más persze, mint a fényes nap, mely igaz ilyenkor télen nem túl erősen tűz, de ahhoz ilyenkor is elég fényes, hogy hatására felkeljen az óriás.
Nyújtózkodik is egyet, mintha meg akarná érinteni a Fényes Korongot - amitől nem is áll messze a hatalmas méretével.
Ezután tesz néhány törzshajlítást, meg nyaktekerődzést, majd miután végzett eme reggeli tornával elindul a még éppen csak felkelő tömeg felé, hátha van valami érdekes "akármi" ott.
Viszont úgy tűnik egy teljesen átlagos nap van készülőben, aminek teljesen átlagos percei lesznek, majd teljesen átlagosan fog vége is érni. Szereti ezt a nyugodtságot, nem kell kivégezni a törzs tagjait, és a többi.
Viszont az újoncokkal kell törődni, még ha nem is biztos, hogy épp Morwonnak. De ki tudja? Még az is lehet, hogy megválasztják újoncfelelősnek, vagy ahogy hívják azt a posztot... *
* Van hát igény Morwon jelenlétére. Ennek pedig örül. Szereti, ha van mit tenni - ezzel is hozzájárul a törzs életéhez, még ha nem is jelentősen.
Szó nélkül segít hát a Szellemjárónak, ha minden igaz Azil társaságában. Vele sem nagyon beszélget, csak végzi a dolgát. Mikor végeznek megindul hát a már előzőleg kiszemelt alvóhely felé, hogy aludjon egyet. *
//Napváltás - Reggel//
* Nagyot ásít, mikor érzi, hogy valami nagyon akarja már, hogy felkeljen. Nem más persze, mint a fényes nap, mely igaz ilyenkor télen nem túl erősen tűz, de ahhoz ilyenkor is elég fényes, hogy hatására felkeljen az óriás.
Nyújtózkodik is egyet, mintha meg akarná érinteni a Fényes Korongot - amitől nem is áll messze a hatalmas méretével.
Ezután tesz néhány törzshajlítást, meg nyaktekerődzést, majd miután végzett eme reggeli tornával elindul a még éppen csak felkelő tömeg felé, hátha van valami érdekes "akármi" ott.
Viszont úgy tűnik egy teljesen átlagos nap van készülőben, aminek teljesen átlagos percei lesznek, majd teljesen átlagosan fog vége is érni. Szereti ezt a nyugodtságot, nem kell kivégezni a törzs tagjait, és a többi.
Viszont az újoncokkal kell törődni, még ha nem is biztos, hogy épp Morwonnak. De ki tudja? Még az is lehet, hogy megválasztják újoncfelelősnek, vagy ahogy hívják azt a posztot... *
3833. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-08 15:56:41
Üzenet elküldve: 2015-01-08 15:56:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Ellátás, jótanács, evés, napváltás, és még mindig Gödör //
* A két felcser dolgozik rajta, de az ő tudata messze van a kínálásra reagál egyedül, egy határozott és rángó eltolással, ugyan le lehetne ütni és lenyomni a torkán, de annak értelme nincs. A visszautasításnak is van értelme, nem tudja mi van benne és milyen hatással lesz rá. A komoly büntetés még csak most jön egy éjszaka a gödörben, télen, nyílt sebekkel, száradt vérrel, égő arccal. Tudatánál akar lenni a halálra fagyásnál, már ha megtörténik. A kötözésnél tér magázhoz, bár inkább a csípő kenőcsnél, és a varrásnál. Nem új neki, a fülét is varrta már Chiari, ismeri a bőre vonalát, és bízik is benne. A Szellemjáró mondata eljut ugyan agyáig, de jobb nem foglalkozni vele. Majd úgyis ki fogják kérdezni, reméli. Így indul el a csizmáit felhúzva a tűz irányába, és egy hatalmas tál meleg levet iszik, nem érdekli mi az étel, ő meleget eszik, pokróccal a nyakában és alatta. Ez után utasítás szerűen indul a gödör felé, ahova maga mászik le a két pokrócot lerakja és ülve elalszik, morfondírozva jól döntött e.
Reggel egy igen felmordulással kel, helyhez bizonyultan jól átmozgatja végtagjait, és konstatálja hogy semmije sem fagyott le, legalábbis eddig úgy néz ki. A csörgő zörgő Kagan lenéz és egy fél mosolyt, fél szétvert arcot láthat, így várja az ítéletét a mozgó szerzetes, akinek hasának korgása, a gödör tetejéig felhallatszik. *
* A két felcser dolgozik rajta, de az ő tudata messze van a kínálásra reagál egyedül, egy határozott és rángó eltolással, ugyan le lehetne ütni és lenyomni a torkán, de annak értelme nincs. A visszautasításnak is van értelme, nem tudja mi van benne és milyen hatással lesz rá. A komoly büntetés még csak most jön egy éjszaka a gödörben, télen, nyílt sebekkel, száradt vérrel, égő arccal. Tudatánál akar lenni a halálra fagyásnál, már ha megtörténik. A kötözésnél tér magázhoz, bár inkább a csípő kenőcsnél, és a varrásnál. Nem új neki, a fülét is varrta már Chiari, ismeri a bőre vonalát, és bízik is benne. A Szellemjáró mondata eljut ugyan agyáig, de jobb nem foglalkozni vele. Majd úgyis ki fogják kérdezni, reméli. Így indul el a csizmáit felhúzva a tűz irányába, és egy hatalmas tál meleg levet iszik, nem érdekli mi az étel, ő meleget eszik, pokróccal a nyakában és alatta. Ez után utasítás szerűen indul a gödör felé, ahova maga mászik le a két pokrócot lerakja és ülve elalszik, morfondírozva jól döntött e.
Reggel egy igen felmordulással kel, helyhez bizonyultan jól átmozgatja végtagjait, és konstatálja hogy semmije sem fagyott le, legalábbis eddig úgy néz ki. A csörgő zörgő Kagan lenéz és egy fél mosolyt, fél szétvert arcot láthat, így várja az ítéletét a mozgó szerzetes, akinek hasának korgása, a gödör tetejéig felhallatszik. *
3832. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-08 09:47:28
Üzenet elküldve: 2015-01-08 09:47:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Előző éjjelen nem látta Akheelt a kis zavargás helyszínén, mással volt elfoglalva, s lehet a nő sem figyelt rá. Tény, hogy amikor beért az erődbe, a másik már ott volt Syouddal, akinek elmeséli, hogy milyen dolgokat tapasztalt, mi történt az őrjárat alatt.
Aztán hármasban virrasztották át az éjszakát, néha váltva egymást a gyilokjárón, néha lesétálva a közeli tűzhöz megmelegedni kicsit. Aztán vissza. Mi tagadás, eléggé átfagyott maga is.
Reggel aztán éppen a tűznél téblábol, amikor feltűnik Kagan, és csörtet át teljes díszben az udvaron a kapu irányába. Ekkor szegődik mellé, és egy apró meghajlással, köszönéssel megállítja a vezért, akinek pár tő mondatban felvázolja mi is történt előző éjjelen az őrjárat alatt. Elmondja azt is, hogy semmi különöset nem tett, csak engedte menni az eseményeket a maga útján. Az elhangzottakból annyit mond el, amennyit hallott, és kiegészíti a saját következtetéseivel, melyeket majd úgy is felül bírál a vezér. Aztán csak újra meghajol kicsit, és már nem is tartóztatja tovább Kagant, aki vélhetően folytatja útját a kapu felé.
Ethea is visszatér oda, hiszen az éjszakai őrséget Syouddal és Akheellel együtt, még nem adták le.*
A hozzászólás írója (Ethea UnHaku) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.08 09:51:15
*Előző éjjelen nem látta Akheelt a kis zavargás helyszínén, mással volt elfoglalva, s lehet a nő sem figyelt rá. Tény, hogy amikor beért az erődbe, a másik már ott volt Syouddal, akinek elmeséli, hogy milyen dolgokat tapasztalt, mi történt az őrjárat alatt.
Aztán hármasban virrasztották át az éjszakát, néha váltva egymást a gyilokjárón, néha lesétálva a közeli tűzhöz megmelegedni kicsit. Aztán vissza. Mi tagadás, eléggé átfagyott maga is.
Reggel aztán éppen a tűznél téblábol, amikor feltűnik Kagan, és csörtet át teljes díszben az udvaron a kapu irányába. Ekkor szegődik mellé, és egy apró meghajlással, köszönéssel megállítja a vezért, akinek pár tő mondatban felvázolja mi is történt előző éjjelen az őrjárat alatt. Elmondja azt is, hogy semmi különöset nem tett, csak engedte menni az eseményeket a maga útján. Az elhangzottakból annyit mond el, amennyit hallott, és kiegészíti a saját következtetéseivel, melyeket majd úgy is felül bírál a vezér. Aztán csak újra meghajol kicsit, és már nem is tartóztatja tovább Kagant, aki vélhetően folytatja útját a kapu felé.
Ethea is visszatér oda, hiszen az éjszakai őrséget Syouddal és Akheellel együtt, még nem adták le.*
A hozzászólás írója (Ethea UnHaku) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.08 09:51:15
3831. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-08 08:25:13
Üzenet elküldve: 2015-01-08 08:25:13
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//a párbaj köre - Kram, Morwon és Azil//
*Talán egyesek számára nyilvánvaló az, hogy Lea nem zárta a szívébe Brennust - ami egyébként teljesen kölcsönös volt -, és ami azt illeti élvezettel nézi azt is, hogy Kramlaf éppen péppé veri a fejét. Az arcára fröccsenő agyvelővel kevert vér pedig kifejezetten felkorbácsolja benne azt a kéjes vágyat, mellyel Brennus halálát - és ezáltal az elégtételt - kívánja.
Aztán véget ér. Az egykori rátarti Thargodarból nem marad más, mint élettelen hús - annak is jó nagy kupac -, amiből ráadásul a saját mérhetetlen hülyesége miatt szállt ki az élet. Lehet, hogy nem félt a haláltól, de merő ostobaságból dobta oda az életet, márpedig Lea emiatt végtelenül sajnálja. Innentől kezdve nem ellensége többé, csupán a törzs egy halottja. A törzs egy ostoba halottja. A halottak pedig az ő asztala, még anélkül is, hogy Kagan ezt megjegyezné. Persze azért bólint neki.
Odalép a tetemhez, és leguggol mellé.*
- Remélem, hogy a Szellemek mellől megérted, hogy az értelmetlen halálban semmi dicső nincsen!
*szinte mármár gyengéd mozdulattal lapogatja meg a harcos vállát, ahogyan feláll. Ezt követően Kramlafhoz lép, aki körül már ott sertepertél Chiari és a friss hús Tiupan is. Kramlafnak pedig a Gödörben lesz lehetősége gondolkodni, Lea szavain is.*
- Máskor ne hagyd magad provokálni.
*Kramlaf már járt a Körben így tisztában kellett lennie a szabályokkal, vagyis azzal az egy szabállyal ami van: a harc ájulásig, vagy feladásig tart. Bár nem volt jelen a csörtéjük elejénél, de úgy gondolja, hogy nem a szerzetes ötlete volt az, hogy éles fegyverekkel lépjenek a körbe. Amúgy nem akar senkinek tanácsokat osztogatni, úgysincsen túl sok foganatja, hiszen Brannusnak is elmondta már odafenn a Hrallhban, aztán mégis itt az eredmény.
Mivel tetem itt nem maradhat, ezért kell neki két markos legény, hogy bevigyék egy üres sátorba. Ezzel a kéréssel a két óriást Morwont, és Azilt találja meg. Brennus volt akkora, hogy Leának gondot okozzon mozgatni, és vetkőztetni, így aztán ehhez is igénybe kell vegye az óriások segítségét. A tél és a hideg szerencsére barátja a tetemeknek, így nem kell attól félni, hogy reggelig bármi baja lesz, de muszáj megszabadítani a páncéljától, és a ruháitól, hogy majd elő tudja készíteni az utolsó útjára. De azt már nem ma éjjel. Most csak elrendezi úgy a testet, hogy majd ne kelljen szerteszét álló végtagokkal küzdenie ha beáll a hullamerevség, netán ha megfagy. Megköszöni még az óriások segítségét, majd aludni tér.*
*Talán egyesek számára nyilvánvaló az, hogy Lea nem zárta a szívébe Brennust - ami egyébként teljesen kölcsönös volt -, és ami azt illeti élvezettel nézi azt is, hogy Kramlaf éppen péppé veri a fejét. Az arcára fröccsenő agyvelővel kevert vér pedig kifejezetten felkorbácsolja benne azt a kéjes vágyat, mellyel Brennus halálát - és ezáltal az elégtételt - kívánja.
Aztán véget ér. Az egykori rátarti Thargodarból nem marad más, mint élettelen hús - annak is jó nagy kupac -, amiből ráadásul a saját mérhetetlen hülyesége miatt szállt ki az élet. Lehet, hogy nem félt a haláltól, de merő ostobaságból dobta oda az életet, márpedig Lea emiatt végtelenül sajnálja. Innentől kezdve nem ellensége többé, csupán a törzs egy halottja. A törzs egy ostoba halottja. A halottak pedig az ő asztala, még anélkül is, hogy Kagan ezt megjegyezné. Persze azért bólint neki.
Odalép a tetemhez, és leguggol mellé.*
- Remélem, hogy a Szellemek mellől megérted, hogy az értelmetlen halálban semmi dicső nincsen!
*szinte mármár gyengéd mozdulattal lapogatja meg a harcos vállát, ahogyan feláll. Ezt követően Kramlafhoz lép, aki körül már ott sertepertél Chiari és a friss hús Tiupan is. Kramlafnak pedig a Gödörben lesz lehetősége gondolkodni, Lea szavain is.*
- Máskor ne hagyd magad provokálni.
*Kramlaf már járt a Körben így tisztában kellett lennie a szabályokkal, vagyis azzal az egy szabállyal ami van: a harc ájulásig, vagy feladásig tart. Bár nem volt jelen a csörtéjük elejénél, de úgy gondolja, hogy nem a szerzetes ötlete volt az, hogy éles fegyverekkel lépjenek a körbe. Amúgy nem akar senkinek tanácsokat osztogatni, úgysincsen túl sok foganatja, hiszen Brannusnak is elmondta már odafenn a Hrallhban, aztán mégis itt az eredmény.
Mivel tetem itt nem maradhat, ezért kell neki két markos legény, hogy bevigyék egy üres sátorba. Ezzel a kéréssel a két óriást Morwont, és Azilt találja meg. Brennus volt akkora, hogy Leának gondot okozzon mozgatni, és vetkőztetni, így aztán ehhez is igénybe kell vegye az óriások segítségét. A tél és a hideg szerencsére barátja a tetemeknek, így nem kell attól félni, hogy reggelig bármi baja lesz, de muszáj megszabadítani a páncéljától, és a ruháitól, hogy majd elő tudja készíteni az utolsó útjára. De azt már nem ma éjjel. Most csak elrendezi úgy a testet, hogy majd ne kelljen szerteszét álló végtagokkal küzdenie ha beáll a hullamerevség, netán ha megfagy. Megköszöni még az óriások segítségét, majd aludni tér.*
3830. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-07 23:44:26
Üzenet elküldve: 2015-01-07 23:44:26
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Hrallh – Szabadság!//
*Onnantól, hogy derékszint alá kerül a párbaj, már nem sokat lát, csak később a vért fröcskölni mindenfelé. ~Vajon az ilyesmi milyen sűrűn fordul elő itt?~ Jönnek elő ilyesféle nyugtalanító gondolatok, ám előkerül a vezér, és a Hrallh felé tart. Bár felkészült, hogy majd feltesz neki egy kérdést a dologról, a vezér megelőzi mindenben utasításaival. A lovagokat ágyba bújtatni, és a parancsokat írásba foglalni. Három példányban! ~Vajon honnan tett szert ilyen írnoki előzékenységre ez a barbár vezér? Vagy nem is annyira barbár, mint gondolnánk?~ Ráadásul, ha eddig divat is volt az ilyen vérfröcsögős szituáció, úgy tűnik a vezér épp most unta meg. Bár lehet nem volt olyan bevett dolog, amikor megérkezett is csak gyakorló küzdelmeket látott, semmi élesebbet. Minden esetre az utasítások kéznél vannak.*
- Hrendben. Jöjjenek velem, kéhrem!
*Hívja magához a lovagot, meg a nőt is, ha itt van. Ha nincs, hát felkerekedik, hogy megkeresse, majd útba igazítja őket, hogy válasszanak sátrat, belátás szerint üreset, vagy akár osztozhatnak is valakivel. Bár nem sokat húzza az időt a nézelődéssel, mégis eszébe jut a párhuzam, amit korábban állított magának, és hozzáteszi: „És akármikor ez a medve-téma kerül elő, valaki egy tompa fegyverrel üti szét a fejét.” Hiába barbár tábor, valahogy nem oda illő látvány a szétkenődött alak, ám ez végül mégsem akadályozza meg abban, hogy szerezzen magának egy kis harapnivalót, s azt le is gyűrje. Ezután maga is megindul korábban kiválasztott sátra felé, hacsak nem akad egyéb komplikáció.*
//Napváltás//
*Mivel egész éjszakája s reggele legmozgalmasabb pontja, amikor nyálával áztatta fekvőhelyét, azt nem érdemes különösen részletesebben leírni. A lényeg, hogy a Wandar, aki valamivel később ébredt, mint a tábor háromnegyede, egyeseket még meg is téveszthetne a felől, hogy milyen kipihent, és friss. Nos, a hideg víz ugyan neki is jót tett reggeli mosakodásként. Hopp, máris egy részlet. Egy zaftos kis részlet. Na meg az is, hogy ekkor nem csak eszébe jutott, de meg is írta a tegnap este kért párbajokról szóló 3 példányos parancsot. Avagy immár mondhatjuk úgy is, hogy rögzített törvényt. Méghozzá egész pontosan eszébe jutott, ami kifejezetten dicséretre méltó, bár fejében anyja hangja tán az egyetlen, aki tényleg meg is dicsérné emiatt.*
*Onnantól, hogy derékszint alá kerül a párbaj, már nem sokat lát, csak később a vért fröcskölni mindenfelé. ~Vajon az ilyesmi milyen sűrűn fordul elő itt?~ Jönnek elő ilyesféle nyugtalanító gondolatok, ám előkerül a vezér, és a Hrallh felé tart. Bár felkészült, hogy majd feltesz neki egy kérdést a dologról, a vezér megelőzi mindenben utasításaival. A lovagokat ágyba bújtatni, és a parancsokat írásba foglalni. Három példányban! ~Vajon honnan tett szert ilyen írnoki előzékenységre ez a barbár vezér? Vagy nem is annyira barbár, mint gondolnánk?~ Ráadásul, ha eddig divat is volt az ilyen vérfröcsögős szituáció, úgy tűnik a vezér épp most unta meg. Bár lehet nem volt olyan bevett dolog, amikor megérkezett is csak gyakorló küzdelmeket látott, semmi élesebbet. Minden esetre az utasítások kéznél vannak.*
- Hrendben. Jöjjenek velem, kéhrem!
*Hívja magához a lovagot, meg a nőt is, ha itt van. Ha nincs, hát felkerekedik, hogy megkeresse, majd útba igazítja őket, hogy válasszanak sátrat, belátás szerint üreset, vagy akár osztozhatnak is valakivel. Bár nem sokat húzza az időt a nézelődéssel, mégis eszébe jut a párhuzam, amit korábban állított magának, és hozzáteszi: „És akármikor ez a medve-téma kerül elő, valaki egy tompa fegyverrel üti szét a fejét.” Hiába barbár tábor, valahogy nem oda illő látvány a szétkenődött alak, ám ez végül mégsem akadályozza meg abban, hogy szerezzen magának egy kis harapnivalót, s azt le is gyűrje. Ezután maga is megindul korábban kiválasztott sátra felé, hacsak nem akad egyéb komplikáció.*
//Napváltás//
*Mivel egész éjszakája s reggele legmozgalmasabb pontja, amikor nyálával áztatta fekvőhelyét, azt nem érdemes különösen részletesebben leírni. A lényeg, hogy a Wandar, aki valamivel később ébredt, mint a tábor háromnegyede, egyeseket még meg is téveszthetne a felől, hogy milyen kipihent, és friss. Nos, a hideg víz ugyan neki is jót tett reggeli mosakodásként. Hopp, máris egy részlet. Egy zaftos kis részlet. Na meg az is, hogy ekkor nem csak eszébe jutott, de meg is írta a tegnap este kért párbajokról szóló 3 példányos parancsot. Avagy immár mondhatjuk úgy is, hogy rögzített törvényt. Méghozzá egész pontosan eszébe jutott, ami kifejezetten dicséretre méltó, bár fejében anyja hangja tán az egyetlen, aki tényleg meg is dicsérné emiatt.*
3829. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-07 23:36:11
Üzenet elküldve: 2015-01-07 23:36:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// A párbaj köre //
*A lány nem nagyon tud figyelni Kaganra az az igazság. Szavai olyan távolról szólnak hozzá, noha szinte mellette áll. Nem volt kedvenc rokona Brennus, meg Kramlafot sem sikerült annyira megkedvelnie, mint azt szerette volna még akkor, mikor az erődöt építették, de mégis... szörnyű veszteség ez. Saját vérét így látni nem lenne szabad. Zajlanak körülötte az események, de csak arra tud fókuszálni ami előtte történik a párbaj körében.
Meg kellett volna már edződjön, de... érzékenyen érintik a látottak. Mikor már borítékolható a párharc végkimenetele, szép lassan elkezd hátrálni. Az egyetlen talán a táborban, aki valóban képes lenne megsiratni Brennust. Na nem azért, mert olyan remek kuzin lett volna, nem azért, mert olyan közel áll hozzá, nem azért, mert nélkülözhetetlen a táborban. Egyszerűen azért, mert Thargarod volt. Így is olyan kevesen vannak! Okos lány, de egyszerűen nem érti miért kellett meghalnia. Pontosabban miért kellett ilyen helyzetbe keverednie. Nemhogy örülnének annak, hogy végre nem kell minden áldott nap az életükért küzdeni!
A varázsló elmenekül éjszakára a többiek elől saját sátrába és senki nem enged magához. Ezzel most egyedül kell megbirkóznia, de hála szerettei eddigi áldásos tevékenységének: képes rá!*
//Napváltás, reggel//
*Szurtos kis pofiját a nagy csörtetésre dugja ki a sátorból. Kagan úgy vágtat végig harci díszben az erődön, mintha őt is valami elmebaj kínozná. Isu ijedten húzza vissza fejét, hogy nyomban készülődni kezdjen és csatlakozzon bátyjához. Igen, szeretne egy kicsit értetlenkedni neki, de kivételesen nem azért, hogy felbosszantsa. Csupán reméli, hogy rá még marad annyi türelme a történtek ellenére is, hogy felvilágosítsa. Rég elhagyta a tábort, s csak most tért vissza a lány. Össze van zavarodva egy kicsit.
Vörös szemeibe cseppent, piros nóziját pedig serényen kenegetni kezdi, míg haján szárad az ápoló pakolás...*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.07 23:37:02
*A lány nem nagyon tud figyelni Kaganra az az igazság. Szavai olyan távolról szólnak hozzá, noha szinte mellette áll. Nem volt kedvenc rokona Brennus, meg Kramlafot sem sikerült annyira megkedvelnie, mint azt szerette volna még akkor, mikor az erődöt építették, de mégis... szörnyű veszteség ez. Saját vérét így látni nem lenne szabad. Zajlanak körülötte az események, de csak arra tud fókuszálni ami előtte történik a párbaj körében.
Meg kellett volna már edződjön, de... érzékenyen érintik a látottak. Mikor már borítékolható a párharc végkimenetele, szép lassan elkezd hátrálni. Az egyetlen talán a táborban, aki valóban képes lenne megsiratni Brennust. Na nem azért, mert olyan remek kuzin lett volna, nem azért, mert olyan közel áll hozzá, nem azért, mert nélkülözhetetlen a táborban. Egyszerűen azért, mert Thargarod volt. Így is olyan kevesen vannak! Okos lány, de egyszerűen nem érti miért kellett meghalnia. Pontosabban miért kellett ilyen helyzetbe keverednie. Nemhogy örülnének annak, hogy végre nem kell minden áldott nap az életükért küzdeni!
A varázsló elmenekül éjszakára a többiek elől saját sátrába és senki nem enged magához. Ezzel most egyedül kell megbirkóznia, de hála szerettei eddigi áldásos tevékenységének: képes rá!*
//Napváltás, reggel//
*Szurtos kis pofiját a nagy csörtetésre dugja ki a sátorból. Kagan úgy vágtat végig harci díszben az erődön, mintha őt is valami elmebaj kínozná. Isu ijedten húzza vissza fejét, hogy nyomban készülődni kezdjen és csatlakozzon bátyjához. Igen, szeretne egy kicsit értetlenkedni neki, de kivételesen nem azért, hogy felbosszantsa. Csupán reméli, hogy rá még marad annyi türelme a történtek ellenére is, hogy felvilágosítsa. Rég elhagyta a tábort, s csak most tért vissza a lány. Össze van zavarodva egy kicsit.
Vörös szemeibe cseppent, piros nóziját pedig serényen kenegetni kezdi, míg haján szárad az ápoló pakolás...*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.07 23:37:02
3828. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-07 22:47:33
Üzenet elküldve: 2015-01-07 22:47:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás, reggel//
*Rosszul aludt, de még milyen rosszul. Ez az oka, hogy mikor kimászik fekhelyéről, még csak eszébe sem jut a szokásos taposómalommal kezdeni a napot. Egész egyszerűen csak heverészik a bundák között, mit már igen régóta nem engedett magának - utoljára talán akkor, amikor Nabiival hentergett, még a nyáron.*
*Gondolatban újra és újra átpörgeti a tegnapi eseményeket, azon merengve, honnan ismeri a szerzetes az ősi páncélosvadász harci taktikát. A Kramlaf által előadottak nagyban hasonlítottak arra, ahogy őket tanítják lovagok, vértes zsoldosok ellen küzdeni, még ha a párbajfeltételek miatt ez látványosan nem is tűnt elő - lám, Brennus sem ismerte fel.*
*Mikor végre kikászálódik, álmos képpel ücsörög egy darabon, aztán a vödörhöz battyog. Addig mossa a képét a nem-jeges-de-attól-még-baromi-hideg vízzel, míg teljesen fel nem ébred, majd a Hrallherőd saját latrináját veszi igénybe, nem a közös táborit. Nincs most hangulata a törzshöz és az idegenekhez, legalábbis nem sok. Miután felavatta a helyet - korábban alig-alig, vagy tán soha nem is használta - felöltözik, mégpedig nem is akárhogy.*
*Az ő felszerelése egyszerű kombinált vért, ám abból a minőségi fajta. A lemezpáncéllal erősített láncinghez bőr, lamellás csataszoknya, és itt-ott néhány fémtermék is csatlakozik. Bár Brennus öltözködési szokásai adtak néhány ötletet Kagannak is, ám a vezérnek sokat kell talpalnia "díszben" is, így csak érzéssel öltözteti fel magát. Íjára ezúttal nincs szüksége, csak dobótőrös mellényövét és baltáját viszi magával.*
*Az erőd udvarán úgy vág át, hogy alig néz bármerre is, mindössze Kramlafhoz pillant le a Gödörbe, hogy megnézze, él e még. Brennus máglyáját sem nézi meg, hiszen előfordulhat, hogy még nincs készen, és a harcos sincs megfelelő módon kiterítve, összeveszni meg nem akar ezen a Szellemjáróval. Leandana ugyan utálta a Medvét, de tisztességesen fel fogja készíteni a túlvilági útra. Persze, úgy könnyebb az ellenséggel nagyvonalúnak lenni, ha az már meghalt.*
*A kapuhoz érve int az éjszakai őrségnek - Syoudon már látszik, hogy igen várja a nappalos csapatot - aztán kikéredzkedik a kapun. Najó, legyünk pontosak: parancsot ad a Kapunyitásra és teljes vezéri felsőbbségével csörtet ki az erődből. Nem vár senkire.*
*Rosszul aludt, de még milyen rosszul. Ez az oka, hogy mikor kimászik fekhelyéről, még csak eszébe sem jut a szokásos taposómalommal kezdeni a napot. Egész egyszerűen csak heverészik a bundák között, mit már igen régóta nem engedett magának - utoljára talán akkor, amikor Nabiival hentergett, még a nyáron.*
*Gondolatban újra és újra átpörgeti a tegnapi eseményeket, azon merengve, honnan ismeri a szerzetes az ősi páncélosvadász harci taktikát. A Kramlaf által előadottak nagyban hasonlítottak arra, ahogy őket tanítják lovagok, vértes zsoldosok ellen küzdeni, még ha a párbajfeltételek miatt ez látványosan nem is tűnt elő - lám, Brennus sem ismerte fel.*
*Mikor végre kikászálódik, álmos képpel ücsörög egy darabon, aztán a vödörhöz battyog. Addig mossa a képét a nem-jeges-de-attól-még-baromi-hideg vízzel, míg teljesen fel nem ébred, majd a Hrallherőd saját latrináját veszi igénybe, nem a közös táborit. Nincs most hangulata a törzshöz és az idegenekhez, legalábbis nem sok. Miután felavatta a helyet - korábban alig-alig, vagy tán soha nem is használta - felöltözik, mégpedig nem is akárhogy.*
*Az ő felszerelése egyszerű kombinált vért, ám abból a minőségi fajta. A lemezpáncéllal erősített láncinghez bőr, lamellás csataszoknya, és itt-ott néhány fémtermék is csatlakozik. Bár Brennus öltözködési szokásai adtak néhány ötletet Kagannak is, ám a vezérnek sokat kell talpalnia "díszben" is, így csak érzéssel öltözteti fel magát. Íjára ezúttal nincs szüksége, csak dobótőrös mellényövét és baltáját viszi magával.*
*Az erőd udvarán úgy vág át, hogy alig néz bármerre is, mindössze Kramlafhoz pillant le a Gödörbe, hogy megnézze, él e még. Brennus máglyáját sem nézi meg, hiszen előfordulhat, hogy még nincs készen, és a harcos sincs megfelelő módon kiterítve, összeveszni meg nem akar ezen a Szellemjáróval. Leandana ugyan utálta a Medvét, de tisztességesen fel fogja készíteni a túlvilági útra. Persze, úgy könnyebb az ellenséggel nagyvonalúnak lenni, ha az már meghalt.*
*A kapuhoz érve int az éjszakai őrségnek - Syoudon már látszik, hogy igen várja a nappalos csapatot - aztán kikéredzkedik a kapun. Najó, legyünk pontosak: parancsot ad a Kapunyitásra és teljes vezéri felsőbbségével csörtet ki az erődből. Nem vár senkire.*
3827. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-07 22:30:02
Üzenet elküldve: 2015-01-07 22:30:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A párbaj köre//
*A harcnak tehát vége. Mi tagadás, nem erre az eredményre számított, de ezek későbbi gondolatok. Most csak a hasznavehetetlen sisakot látja, és a teljesen bezúzott fejet. Volt már része vérre menő harcban, látott már csúnya sérüléseket, de így összezúzott koponyát még nem. De hát mindig kell lennie egy első alkalomnak. Okádni azért nem fog, annál erősebb a gyomra, de egy pár árnyalatnyival fehérebb lett az arca. Még szerencse, hogy a vezér mellett állt, és nem jutott ki az esetleges trutymó esőből neki is.
A nem éppen hétköznapi, és valljuk be azért nyomasztó látvány miatt kis késedelemmel reagál Kaganra.*
- Értettem. *Bólint lassan a férfi felé fordulva, de tekintete csak visszavándorol az immár mozdulatlanul fekvő páncélos behemótra, majd lassan a legyőzőjén állapodik meg. Jó lesz észben tartania, hogy mire képes az a fickó egy buzogánnyal.
Fejét kisit megrázva téríti magát észhez, és hagyja maga mögött a párbaj színterét. Pihenni kell, mert holnap minden bizonnyal dolog lesz. Ó igen, az alvás jó lesz. Azért hosszú volt a nap, és most, hogy már nincs, mi lekösse feszült figyelmét, érzi is ezt. Amint valaki útba igazítja, hol hajthatja álomra a fejét, ezt meg is teszi.*
*A harcnak tehát vége. Mi tagadás, nem erre az eredményre számított, de ezek későbbi gondolatok. Most csak a hasznavehetetlen sisakot látja, és a teljesen bezúzott fejet. Volt már része vérre menő harcban, látott már csúnya sérüléseket, de így összezúzott koponyát még nem. De hát mindig kell lennie egy első alkalomnak. Okádni azért nem fog, annál erősebb a gyomra, de egy pár árnyalatnyival fehérebb lett az arca. Még szerencse, hogy a vezér mellett állt, és nem jutott ki az esetleges trutymó esőből neki is.
A nem éppen hétköznapi, és valljuk be azért nyomasztó látvány miatt kis késedelemmel reagál Kaganra.*
- Értettem. *Bólint lassan a férfi felé fordulva, de tekintete csak visszavándorol az immár mozdulatlanul fekvő páncélos behemótra, majd lassan a legyőzőjén állapodik meg. Jó lesz észben tartania, hogy mire képes az a fickó egy buzogánnyal.
Fejét kisit megrázva téríti magát észhez, és hagyja maga mögött a párbaj színterét. Pihenni kell, mert holnap minden bizonnyal dolog lesz. Ó igen, az alvás jó lesz. Azért hosszú volt a nap, és most, hogy már nincs, mi lekösse feszült figyelmét, érzi is ezt. Amint valaki útba igazítja, hol hajthatja álomra a fejét, ezt meg is teszi.*
3826. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-07 21:14:19
Üzenet elküldve: 2015-01-07 21:14:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// A párbaj köre //
* Quikhnah dolgát hamarjában elintézi, hogy időben a párbaj körhöz érhessen majd. Az pedig, hogy a lázmérés közben összekoszolja a kezét, nem zavarja. Úgy is meg fogja törölni. *
- Gyógyulsz már, és akkor kiizzadtad magad a kovácsműhelyben, ami még külön jó. Még három napig kortyolgass abból, amit adtam és kutya bajod sem lesz. Az a kis tüsszögés és orrfolyás is elmúlik.
- Köszönöm kérdésed, mindketten jól vagyunk. A lányom most a sátrunkban alszik, az egyik szolga vigyáz rá. De most mennem kell, úgy látom vége a párbajnak.
* Vége bizony, szomorú vége. A fölösleges halált sosem értette, sosem tudja elfogadni. Pazarlás, még akkor is, ha mostanában hosszú időkre tűnt el a vezér rokona. Hamar oda is ér a szerzetes mellé, aki, egyelőre győztesen került ki a párbajból. Attól, hogy legyűrte Brennust, még nem értek véget a "gondjai". Sebeinek ellátása után a Gödörbe kell mennie. Persze Tiupan is itt van és sürgölődik, ha a vér törölgetése láttán finoman félre is tolja. *
- Maradj mellettem Tiupan és figyelj.
- Gyere ülj le Kramlaf, mielőtt összeesnél. Így a talpad is el tudom látni.
* Szól hozzá és közben az egyik pokrócot a földre dobja, a másikat pedig ráteríti a hátára. A karsebét varrni kell, az biztos. A talpa meg, randa úgy ahogy van, már ami megmaradt belőle. Ebben az időben? Így? Rosszallón csóválja meg a fejét, és egy üveget ad a szerzetesnek, hogy igya ki mind. Fájdalomcsillapító van benne, rá fog férni. Megnézi az arcát is. *
- Fogad nem lötyög?
* Mert akkor arra is ki kell találni valamit. Ha nem jön ki magától, akkor majd a Gödörbe ledob neki egy almát, az majd kiszedi. A talpát lemossa kötszerrel, amit meglocsolt két üvegcsének a tartalmával. A használtat ledobja maga mellé, másikat vesz elő. Jó alaposan ki kell pucolni a sebeket, mert ha most nem teszi meg, akkor meggyűlik a lába és holnaptól nem fog tudni ráállni. Utána jó vastagon bekeni és bekötözi. Talán majd a sarkán topogva el tud jutni egyik pontból a másikba. Ha nem tiltakozik nagyon, akkor a karján lévő sebet a tisztítás után összevarrja. Ha nagyon tiltakozna, akkor rászól erélyesebben. Nem szerencsés leállni vele vitatkozni, mert úgysem enged. Legfeljebb fejbe ütteti valakivel az ellátás érdekében. Azt a sebet is lekeni és beköti, majd az arcát keni le, de legalább azt nem kell kötözni.*
- Öltözz fel és gyere velem a tűzhöz, adok enni-inni és utána, irány a Gödör, ahogy Kagan parancsolta.
* Ellátás közben magyaráz és mutogat a tündérkének, hogy melyik üvegen mi van, mikből keverte ki. Ha egyedül fog kísérni egy csapatot, akkor hamar a fejébe kell verni ezeket a dolgokat, mert életek múlhatnak rajta. *
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.07 21:17:04
* Quikhnah dolgát hamarjában elintézi, hogy időben a párbaj körhöz érhessen majd. Az pedig, hogy a lázmérés közben összekoszolja a kezét, nem zavarja. Úgy is meg fogja törölni. *
- Gyógyulsz már, és akkor kiizzadtad magad a kovácsműhelyben, ami még külön jó. Még három napig kortyolgass abból, amit adtam és kutya bajod sem lesz. Az a kis tüsszögés és orrfolyás is elmúlik.
- Köszönöm kérdésed, mindketten jól vagyunk. A lányom most a sátrunkban alszik, az egyik szolga vigyáz rá. De most mennem kell, úgy látom vége a párbajnak.
* Vége bizony, szomorú vége. A fölösleges halált sosem értette, sosem tudja elfogadni. Pazarlás, még akkor is, ha mostanában hosszú időkre tűnt el a vezér rokona. Hamar oda is ér a szerzetes mellé, aki, egyelőre győztesen került ki a párbajból. Attól, hogy legyűrte Brennust, még nem értek véget a "gondjai". Sebeinek ellátása után a Gödörbe kell mennie. Persze Tiupan is itt van és sürgölődik, ha a vér törölgetése láttán finoman félre is tolja. *
- Maradj mellettem Tiupan és figyelj.
- Gyere ülj le Kramlaf, mielőtt összeesnél. Így a talpad is el tudom látni.
* Szól hozzá és közben az egyik pokrócot a földre dobja, a másikat pedig ráteríti a hátára. A karsebét varrni kell, az biztos. A talpa meg, randa úgy ahogy van, már ami megmaradt belőle. Ebben az időben? Így? Rosszallón csóválja meg a fejét, és egy üveget ad a szerzetesnek, hogy igya ki mind. Fájdalomcsillapító van benne, rá fog férni. Megnézi az arcát is. *
- Fogad nem lötyög?
* Mert akkor arra is ki kell találni valamit. Ha nem jön ki magától, akkor majd a Gödörbe ledob neki egy almát, az majd kiszedi. A talpát lemossa kötszerrel, amit meglocsolt két üvegcsének a tartalmával. A használtat ledobja maga mellé, másikat vesz elő. Jó alaposan ki kell pucolni a sebeket, mert ha most nem teszi meg, akkor meggyűlik a lába és holnaptól nem fog tudni ráállni. Utána jó vastagon bekeni és bekötözi. Talán majd a sarkán topogva el tud jutni egyik pontból a másikba. Ha nem tiltakozik nagyon, akkor a karján lévő sebet a tisztítás után összevarrja. Ha nagyon tiltakozna, akkor rászól erélyesebben. Nem szerencsés leállni vele vitatkozni, mert úgysem enged. Legfeljebb fejbe ütteti valakivel az ellátás érdekében. Azt a sebet is lekeni és beköti, majd az arcát keni le, de legalább azt nem kell kötözni.*
- Öltözz fel és gyere velem a tűzhöz, adok enni-inni és utána, irány a Gödör, ahogy Kagan parancsolta.
* Ellátás közben magyaráz és mutogat a tündérkének, hogy melyik üvegen mi van, mikből keverte ki. Ha egyedül fog kísérni egy csapatot, akkor hamar a fejébe kell verni ezeket a dolgokat, mert életek múlhatnak rajta. *
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.07 21:17:04
3825. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-07 21:11:27
Üzenet elküldve: 2015-01-07 21:11:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A párbaj köre //
*Úgy látszik a csata eldőlt, végelegesen. Még mindig nem tudja, hogy pontosan mi lehetett az oka a verekedésnek, de ha az egy személy halálával jár inkább nem is akarja tudni. Sosem látott még senkit sem, miközben az élet lassan kihuny a szemében, és sosem akarta megtapasztalni, mégis sikerült neki. Egy ideig földbegyökerezett lábakkal áll, mint egy fa, végül csak kényszeríti magát, hogy megmozduljon, és legalább a győztesnek segítsen, legalább az ne haljon bele a sérüléseibe, biztos benne, hogy elég komolyakkal fog találkozni. Így hát odamegy a győzteshez, de előtte elővesz mindent, ami kellhet abból a kosárkából, amit a másik gyógyító itt hagyott,- ki mintha így kívülről nézve egy rossz álomvilágba ékezett volna, legalábbis az arcáról ezt tudja leolvasni. Igazából nem is csodálkozik rajta. Ha Chiari nem jön, akkor a következőt teszi:*
- Ül!
*Parancsolja, majd lepakolja a földre a cuccokat. Először körbenézi, hol vannak rajta sérülések, melyikeket kell ellátni először. A karjára esik a választása, megpróbálja letörölgetni a vért, vizet nem akar használni, még csak az hiányozna, hogy még jobban vérezzen. Elég mély, így inkább megetet vele egy adag fájdalomcsillapítót, biztos ami biztos alapon. A táskájából kivesz egy kis üvegcsét, amiben egy kenőcs van, még egy öreg vándortól kapta, amiért segített neki, nem tudja mi az, de hogy mire jó, azt annál inkább.*
- Ne ordíts.
*Szól neki, majd nagyon óvatosan egy keveset ken belőle sebre. A férfinak iszonyúan égető, csípő érzést kell éreznie, de ez ezzel jár, mindenféle betegségek és fertőzések ellen. A seb szerencsére már nem vérzik, így ezzel külön nem kell foglalkoznia. megfogja tűt és a fonalat, és óvatosan elkezdi bevarrni a sebet.*
- Képezd el, hogy a fájdalom a büntetésed amiért kioltottál egy életet, így könnyebb elviselni.
*Mikor végzett a biztonság kedvéért kötést is tesz rá, kevesebb eséllyel szakadjanak el a varratok. a talpár ismét körbetörölgeti, viszont azt nem fogja bevarrni. Bekeni azt is a saját krémével, és csalódottan húzza a száját, hiszen alig van belőle, és fogalmam sincs, hogy ezt a krémet mivel, miből, vagy hogyan kell előállítani. Vérzés csillapító és gyógyulást fokozó krémekkel is bekeni, egymás után, próbálja finoman, lazán, hogy minél kevesebb fájdalmat okozzon, mondjuk ezt az apró kezeivel elég könnyű kivitelezni. Az arcával viszont nem tud mit kezdeni, a csalódottság kiül az arcára, ezt pedig bárki észreveheti.*
A hozzászólás írója (Tiupan Deretur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.07 21:26:16
*Úgy látszik a csata eldőlt, végelegesen. Még mindig nem tudja, hogy pontosan mi lehetett az oka a verekedésnek, de ha az egy személy halálával jár inkább nem is akarja tudni. Sosem látott még senkit sem, miközben az élet lassan kihuny a szemében, és sosem akarta megtapasztalni, mégis sikerült neki. Egy ideig földbegyökerezett lábakkal áll, mint egy fa, végül csak kényszeríti magát, hogy megmozduljon, és legalább a győztesnek segítsen, legalább az ne haljon bele a sérüléseibe, biztos benne, hogy elég komolyakkal fog találkozni. Így hát odamegy a győzteshez, de előtte elővesz mindent, ami kellhet abból a kosárkából, amit a másik gyógyító itt hagyott,- ki mintha így kívülről nézve egy rossz álomvilágba ékezett volna, legalábbis az arcáról ezt tudja leolvasni. Igazából nem is csodálkozik rajta. Ha Chiari nem jön, akkor a következőt teszi:*
- Ül!
*Parancsolja, majd lepakolja a földre a cuccokat. Először körbenézi, hol vannak rajta sérülések, melyikeket kell ellátni először. A karjára esik a választása, megpróbálja letörölgetni a vért, vizet nem akar használni, még csak az hiányozna, hogy még jobban vérezzen. Elég mély, így inkább megetet vele egy adag fájdalomcsillapítót, biztos ami biztos alapon. A táskájából kivesz egy kis üvegcsét, amiben egy kenőcs van, még egy öreg vándortól kapta, amiért segített neki, nem tudja mi az, de hogy mire jó, azt annál inkább.*
- Ne ordíts.
*Szól neki, majd nagyon óvatosan egy keveset ken belőle sebre. A férfinak iszonyúan égető, csípő érzést kell éreznie, de ez ezzel jár, mindenféle betegségek és fertőzések ellen. A seb szerencsére már nem vérzik, így ezzel külön nem kell foglalkoznia. megfogja tűt és a fonalat, és óvatosan elkezdi bevarrni a sebet.*
- Képezd el, hogy a fájdalom a büntetésed amiért kioltottál egy életet, így könnyebb elviselni.
*Mikor végzett a biztonság kedvéért kötést is tesz rá, kevesebb eséllyel szakadjanak el a varratok. a talpár ismét körbetörölgeti, viszont azt nem fogja bevarrni. Bekeni azt is a saját krémével, és csalódottan húzza a száját, hiszen alig van belőle, és fogalmam sincs, hogy ezt a krémet mivel, miből, vagy hogyan kell előállítani. Vérzés csillapító és gyógyulást fokozó krémekkel is bekeni, egymás után, próbálja finoman, lazán, hogy minél kevesebb fájdalmat okozzon, mondjuk ezt az apró kezeivel elég könnyű kivitelezni. Az arcával viszont nem tud mit kezdeni, a csalódottság kiül az arcára, ezt pedig bárki észreveheti.*
A hozzászólás írója (Tiupan Deretur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.07 21:26:16
3824. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-07 20:23:25
Üzenet elküldve: 2015-01-07 20:23:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
// A párbaj köre //
* Úgy néz ki a dolog, tényleg jól döntött, mikor arrébb állt a körtől, így nem lát sokat, de még így is eleget.
Az utolsó adagot legyömöszöli a torkán, majd miután leejtette a tányért elindul a kör felé, már csak kíváncsiságból is, hogy tényleg úgy lett-e vége, mint ahogyan arra számított?
Lehetőség szerint csak akkor megy közelebb, ha már a vér nem fröcsköli le őt. Nem arról van szó, hogy iszonyodik a vértől, de azért meg van neki is a szerény véleménye a Kramlaf-féle "baráti veregetésről".
~ Legalább volt valami rendes indokuk? ~ Mélázik magában, miközben körbelépked a kör szélén és nézi a holttestet, ki mellett már bizonyára Leandana ügyködik.
Nem tart sokáig a nézelődés, talán egy fél percig csinálja a semmit, majd egyből megy segíteni, ahol csak tud.
Mivel nem híres felcser tudásáról, így inkább a szerzetes gödörbe juttatásában segít, miután a gyógyítók megtették a szükséges lépéseket.
Nem szívesen rak be senkit se a gödörbe, de most egyetért Kagannal. Ez pedig nem mindig van így - bizonyos tekintetben gyakran mást gondol, mint a vezér, de belegondol és tényleg igazságosnak tűnik amit mond. Talán még jószívűnek is számít azt tekintve, hogy Kagan egyik rokonával végzett éppenséggel a szerzetes. Még, ha erről Morwon nem is tud.
Hogyha már mindennel végeztek, akkor jár még néhány kört a táborban, hátha valaki feladatot bíz rá - egyéb esetben keres egy nyugodtabb fészket magának, hogy eltegye magát a következő nap(ok)ra. *
* Úgy néz ki a dolog, tényleg jól döntött, mikor arrébb állt a körtől, így nem lát sokat, de még így is eleget.
Az utolsó adagot legyömöszöli a torkán, majd miután leejtette a tányért elindul a kör felé, már csak kíváncsiságból is, hogy tényleg úgy lett-e vége, mint ahogyan arra számított?
Lehetőség szerint csak akkor megy közelebb, ha már a vér nem fröcsköli le őt. Nem arról van szó, hogy iszonyodik a vértől, de azért meg van neki is a szerény véleménye a Kramlaf-féle "baráti veregetésről".
~ Legalább volt valami rendes indokuk? ~ Mélázik magában, miközben körbelépked a kör szélén és nézi a holttestet, ki mellett már bizonyára Leandana ügyködik.
Nem tart sokáig a nézelődés, talán egy fél percig csinálja a semmit, majd egyből megy segíteni, ahol csak tud.
Mivel nem híres felcser tudásáról, így inkább a szerzetes gödörbe juttatásában segít, miután a gyógyítók megtették a szükséges lépéseket.
Nem szívesen rak be senkit se a gödörbe, de most egyetért Kagannal. Ez pedig nem mindig van így - bizonyos tekintetben gyakran mást gondol, mint a vezér, de belegondol és tényleg igazságosnak tűnik amit mond. Talán még jószívűnek is számít azt tekintve, hogy Kagan egyik rokonával végzett éppenséggel a szerzetes. Még, ha erről Morwon nem is tud.
Hogyha már mindennel végeztek, akkor jár még néhány kört a táborban, hátha valaki feladatot bíz rá - egyéb esetben keres egy nyugodtabb fészket magának, hogy eltegye magát a következő nap(ok)ra. *
3823. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-07 20:05:22
Üzenet elküldve: 2015-01-07 20:05:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
// A párbaj köre, majd Hrothgaar sátra //
*Vezére nem késik sokat a válaszadással, bár úgy tűnik bizonyos dolgokat még elég nyögvenyelősen tuszkol ki magából. Hrothgaar tovább tömi a fejét, míg Kagant hallgatja, és egyetértése jeléül csak egy morrantással és mellé egy biccentéssel válaszol, hiszen éppen bőszen rágja az ételt. Idő közben megérkezik Quikh és Mirakh is a közelükbe és Hrothgaanak döntenie kell ki is marad kinn az éjjel a műhelyben... ám ekkor jut eszébe, hogy Dwinin már korábban bejelentette, hogy kinn éjszakázik. Hát ez is megoldva akkor, gondolja.*
- Mh, van már valaki kinn. Dwinin. Kinn alszik a műhelyben.
*Morrantja oda két harapás között, ám figyelmét a már vége felé közeledő párbaj köti le.*
~Istenverte Thargodar...~
*Csak így sopánkodik magában, ahogy végignézi a küzdelmet és egyben Brennus Thargodar halálát. Nehéz sóhaj tör fel a törpéből, ahogy Kramlaf fékevesztett dühét nézi. Nézi, de nem lép közbe. Hiba lenne. Brennus fejét pépesre püföli a szerzetes, még szerencse, Hrothgaar elég hasonlót látott, így nem fogja kidobni a taccsot. Nagy kár lenne a finom ételért. Már az utolsó falatokat rágicsálja, mikor Kagan bejelenti, hogy ezentúl tilos a halálig tartó párbajozás a házuk táján.*
~Valahol érthető.~
*Fura érzés keríti hatalmába Hrothgaart. Valamilyen szinten persze "gyászolja" Brennust, mégis ott motoszkál ez a kellemetlen gondolat az elméje leghátsó kicsi kis szobájában és annak is a legsötétebb sarkában.*
~Mióta megérkeztünk ide, a régiek úgy hullanak, mint a legyek. Valami nem klappol ezzel a hellyel, az ég verje meg. Tán az Alvó Istenségük lenne emögött?~
*A Thargodarok törpe thánja megrázza busa vörös fejét és hangosan köp.*
- Az ég verjen meg, Brennus! Most már nyugodj... békében, ha lehet...
*Azzal Hrothgaar is eloldalazik a Párbaj körétől, ellögyböli tálkáját és még utoljára visszatekint a párbaj színhelyére. Kramlaf mint egy zsák krumpli, amit odatettek, úgy ül ott. Még csak most fognak fájni a sebek, majd ha a nagy küzdelem minden heve kiszalad testéből. De ez már nem Hrtohgaar dolga, az viszont már sokkal inkább, hogy Yadiriát végre magához ölelje. Mielőtt visszatérne sátrába még leellenőrzi lovacskáját, kapott-e enni, inni, meg egyéb ilyen fontos dolgok. Aztán...*
- Megjöttem. *közli halkan, mint akinek hatalmas teher nyomja a vállát* Végre, vége ennek a napnak is.
*Ahogy belép bundás köpenyét nemes egyszerűséggel hagyja leomlani válláról, övét lecsatolja, a harci kalapács hangos puffanással állapodik meg a földön.*
- Azt hiszem kellemesen elfáradtam ma, *mondja, bár az igazság az, hogy perceken belül el tudna aludni, ha most eldőlne* már alig vártam, hogy visszajöhessek ide.
*Kibújik ruhájából és szép komótosan beereszkedik a forró vízzel teli dézsába, ahol már várja őt a vöröshajú törpe leány. Hrothgaar elnyújtott sóhajjal jelzi, hogy mennyire jól eső érzés most neki a fürdővíz. Tényleg, mintha egy pillanat alatt minden terhe semmivé válna, szépen elkényelmesedik és megnyugszik.*
- Hiányoztál...
*Ezt a szót susogja Yadiria fülébe, ahogy előrehajol egy csókért, és ami eztán a sátorban történik, az már csak rájuk tartozik.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.07 20:09:55
*Vezére nem késik sokat a válaszadással, bár úgy tűnik bizonyos dolgokat még elég nyögvenyelősen tuszkol ki magából. Hrothgaar tovább tömi a fejét, míg Kagant hallgatja, és egyetértése jeléül csak egy morrantással és mellé egy biccentéssel válaszol, hiszen éppen bőszen rágja az ételt. Idő közben megérkezik Quikh és Mirakh is a közelükbe és Hrothgaanak döntenie kell ki is marad kinn az éjjel a műhelyben... ám ekkor jut eszébe, hogy Dwinin már korábban bejelentette, hogy kinn éjszakázik. Hát ez is megoldva akkor, gondolja.*
- Mh, van már valaki kinn. Dwinin. Kinn alszik a műhelyben.
*Morrantja oda két harapás között, ám figyelmét a már vége felé közeledő párbaj köti le.*
~Istenverte Thargodar...~
*Csak így sopánkodik magában, ahogy végignézi a küzdelmet és egyben Brennus Thargodar halálát. Nehéz sóhaj tör fel a törpéből, ahogy Kramlaf fékevesztett dühét nézi. Nézi, de nem lép közbe. Hiba lenne. Brennus fejét pépesre püföli a szerzetes, még szerencse, Hrothgaar elég hasonlót látott, így nem fogja kidobni a taccsot. Nagy kár lenne a finom ételért. Már az utolsó falatokat rágicsálja, mikor Kagan bejelenti, hogy ezentúl tilos a halálig tartó párbajozás a házuk táján.*
~Valahol érthető.~
*Fura érzés keríti hatalmába Hrothgaart. Valamilyen szinten persze "gyászolja" Brennust, mégis ott motoszkál ez a kellemetlen gondolat az elméje leghátsó kicsi kis szobájában és annak is a legsötétebb sarkában.*
~Mióta megérkeztünk ide, a régiek úgy hullanak, mint a legyek. Valami nem klappol ezzel a hellyel, az ég verje meg. Tán az Alvó Istenségük lenne emögött?~
*A Thargodarok törpe thánja megrázza busa vörös fejét és hangosan köp.*
- Az ég verjen meg, Brennus! Most már nyugodj... békében, ha lehet...
*Azzal Hrothgaar is eloldalazik a Párbaj körétől, ellögyböli tálkáját és még utoljára visszatekint a párbaj színhelyére. Kramlaf mint egy zsák krumpli, amit odatettek, úgy ül ott. Még csak most fognak fájni a sebek, majd ha a nagy küzdelem minden heve kiszalad testéből. De ez már nem Hrtohgaar dolga, az viszont már sokkal inkább, hogy Yadiriát végre magához ölelje. Mielőtt visszatérne sátrába még leellenőrzi lovacskáját, kapott-e enni, inni, meg egyéb ilyen fontos dolgok. Aztán...*
- Megjöttem. *közli halkan, mint akinek hatalmas teher nyomja a vállát* Végre, vége ennek a napnak is.
*Ahogy belép bundás köpenyét nemes egyszerűséggel hagyja leomlani válláról, övét lecsatolja, a harci kalapács hangos puffanással állapodik meg a földön.*
- Azt hiszem kellemesen elfáradtam ma, *mondja, bár az igazság az, hogy perceken belül el tudna aludni, ha most eldőlne* már alig vártam, hogy visszajöhessek ide.
*Kibújik ruhájából és szép komótosan beereszkedik a forró vízzel teli dézsába, ahol már várja őt a vöröshajú törpe leány. Hrothgaar elnyújtott sóhajjal jelzi, hogy mennyire jól eső érzés most neki a fürdővíz. Tényleg, mintha egy pillanat alatt minden terhe semmivé válna, szépen elkényelmesedik és megnyugszik.*
- Hiányoztál...
*Ezt a szót susogja Yadiria fülébe, ahogy előrehajol egy csókért, és ami eztán a sátorban történik, az már csak rájuk tartozik.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.07 20:09:55
3822. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-07 19:19:10
Üzenet elküldve: 2015-01-07 19:19:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// A párbaj köre //
* Brennus feje szétveretik, majd a fáklyák szélénél kicsit megmelegszik hősünk, ahogy a ruháit kapkodja magára. Egy álom ahogy ráfekszik fekete ingje, ám mégis feltűri hogy az egyik gyógyítójuk ellása legkomolyabb sebét. Még mindig televan adrenalinnal ezért nem tudatosul benne győzelme, csupán sodródik, hallja Kagan parancsát, amire csak némán bólint, és várja a tál ételét, amiért nagyon csikar a gyomra, bár csak pár perce ette tele magát. Ha odalép hozzá Chiari a seben kívül a sokk tüneteit is láthatja Kramlafon, ami hamarosan eloszlik, ám míg nem kapja meg az ételét addig nem válaszol semmire, és nem is néz senkire, csak bambán bámul maga elé, jó hogy szája nincs nyitva. Arca már akkora lehet, hogy nem lát fél szemére, bár ezt ő nem vizsgálja meg, csak megérinti, és biza pufi, majd valaki aki látja elmondja neki remélhetőleg hogy néz ki. A fogait nyalogatván nem konstatálja a törést, a mozgásra meg nem figyel, mert minek. Brennus vére máris itt ott barna foltokban leledzik bőrén, övéből kiveszi tőrét, és leejti a hóba, egyértelműen lassan teszi ezt a mozdulatot, bár nem reagál senkire ha ételhiányban van. Talpát állva nem hiszi hogy elláthatják, vagy ennyire kihűlt állapotban, csizmáit, csak kezében fogja és várja a rendelkezést maga fölött. *
* Brennus feje szétveretik, majd a fáklyák szélénél kicsit megmelegszik hősünk, ahogy a ruháit kapkodja magára. Egy álom ahogy ráfekszik fekete ingje, ám mégis feltűri hogy az egyik gyógyítójuk ellása legkomolyabb sebét. Még mindig televan adrenalinnal ezért nem tudatosul benne győzelme, csupán sodródik, hallja Kagan parancsát, amire csak némán bólint, és várja a tál ételét, amiért nagyon csikar a gyomra, bár csak pár perce ette tele magát. Ha odalép hozzá Chiari a seben kívül a sokk tüneteit is láthatja Kramlafon, ami hamarosan eloszlik, ám míg nem kapja meg az ételét addig nem válaszol semmire, és nem is néz senkire, csak bambán bámul maga elé, jó hogy szája nincs nyitva. Arca már akkora lehet, hogy nem lát fél szemére, bár ezt ő nem vizsgálja meg, csak megérinti, és biza pufi, majd valaki aki látja elmondja neki remélhetőleg hogy néz ki. A fogait nyalogatván nem konstatálja a törést, a mozgásra meg nem figyel, mert minek. Brennus vére máris itt ott barna foltokban leledzik bőrén, övéből kiveszi tőrét, és leejti a hóba, egyértelműen lassan teszi ezt a mozdulatot, bár nem reagál senkire ha ételhiányban van. Talpát állva nem hiszi hogy elláthatják, vagy ennyire kihűlt állapotban, csizmáit, csak kezében fogja és várja a rendelkezést maga fölött. *
3821. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-01-07 15:13:06
Üzenet elküldve: 2015-01-07 15:13:06
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
// A párbaj köre //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
*Előbb, vagy utóbb, de Kramlaf bevégzi, amit be kell ahhoz, hogy győztes ként kerüljön ki a párbajból. Brennus nem kíván élni az utolsó szó jogával, így némán tér meg ősei közé a Szellemvilágba. Remélhetőleg megtalálja lelke a békét, ha máshol nem, legalább atyái közt.
Kramlaf levezetheti a felgyülemlett feszültséget és péppé zúzhatja a sisakos fejet.
A közvetlen közel állókra vér és a Medve koponyájának egyéb darabkái fröccsennek. A jellegzetes hangok és szagok a látvány mellé csapódnak és ettől a kevésbé edzett nézők gyomra bizonyára felfordul. Persze, bizonyára olyan is akad köztük, aki élvezettel nézi végig a jelenetet...*
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
*Előbb, vagy utóbb, de Kramlaf bevégzi, amit be kell ahhoz, hogy győztes ként kerüljön ki a párbajból. Brennus nem kíván élni az utolsó szó jogával, így némán tér meg ősei közé a Szellemvilágba. Remélhetőleg megtalálja lelke a békét, ha máshol nem, legalább atyái közt.
Kramlaf levezetheti a felgyülemlett feszültséget és péppé zúzhatja a sisakos fejet.
A közvetlen közel állókra vér és a Medve koponyájának egyéb darabkái fröccsennek. A jellegzetes hangok és szagok a látvány mellé csapódnak és ettől a kevésbé edzett nézők gyomra bizonyára felfordul. Persze, bizonyára olyan is akad köztük, aki élvezettel nézi végig a jelenetet...*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094