Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 21 (401. - 420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
420. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-08 15:39:17
Üzenet elküldve: 2014-04-08 15:39:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Déli felfedezés //
* Ahogy mozognak, úgy telnek a percek a nők beszélgetésébe nem folyik bele. Mert minek szépen csöndben lépdel és várja a fejleményeket. Míg nem az éterbe intézi kérdését a magas nő. Erre válaszolnia kell mert nem biztos hogy értik társai a helyzetet. *
- Nos a domb csak szerintem lenne optimális, egy leshelyet kell kerítenünk az útra és egy dombról könnyebb lefelé kukucskálni, de bármilyen más építő ötletet szívesen fogadok hölgyek. * Veti el a beszélgetés magvait amelyek lehetőleg szárba szökkennek majd és nem lesz ennyire halálig untató a sétálásuk. Nem szükséges lopakodniuk amíg Akheel nem parancsolja egyértelműen ő itt is a vezető a csapat " régi " tagja. Remek vadász és feltehetőleg ugyan ilyen jó lopakodó. Bár ez a feltételezés elég merész hiába kell körültekintőnek lenni a vadakkal. Ez nem vonja következetesen azt magával hogy a vörös hajú nő tökéletes a lopakodás művészetében. *
* Ekkor veszi észre a zöld és pirosba burkolt nőt, aki ugyan azzal a gyorsasággal eszmél és elindul a csapat felé. * ~ Biztos csak átutazó. ~ * Gondolja hősünk, bár ki tudja bármi megtörténhet. A nő kellő udvariassággal köszönti őket és a táborhelyüket keresi, nem tudja Kramlaf mennyi mindent mondhat ezért csak üdvözli a nőt egy meghajlással. De válaszolni nem áll módjában arra majd az íjász fog. Remélhetőleg szóval. A nő túl gyorsan próbál információkat megtudni, ez még a szerzetesnek is feltűnik hát akkor a dörzsölt nőnek ne tűnne fel? Vagy a barbárok közt nőtt nagy harcosnak? Bár a nőben valami megfogó van. Lehet a sötétkék szem babonázza meg a férfit ahogy néz, már már bámul bele, azokba a nagy szemekbe maga előtt. Ahogy halad lefelé szeme a szokásos " vizit " először a hajat veszi észre, vagyis azt nem veszi észre. Itt ott található egy-két sötétbarnás hajszál de a nagy részét letakarta valami zöld fejfedővel, bár inkább vörös kézvédői, vagy kesztyűi hívják fel a figyelmet de csupán színük miatt, a nő sötétkék szeme és ez a piros nagy ellentmondásokat támaszt benne. Ujjain valami fekete található, és akaratlanul is megsimogatja gyűrűit mellette lévő ujjaival. Neki ugyan nem fekete hanem fémszerű de akkor is elég nagy a hasonlóság. Lehet egy másik szerzetesbe botlott bele? Bár a lábbelije elég újnak látszódik innen, tehát nem rég óta vándorolhat. *
* Ahogy mozognak, úgy telnek a percek a nők beszélgetésébe nem folyik bele. Mert minek szépen csöndben lépdel és várja a fejleményeket. Míg nem az éterbe intézi kérdését a magas nő. Erre válaszolnia kell mert nem biztos hogy értik társai a helyzetet. *
- Nos a domb csak szerintem lenne optimális, egy leshelyet kell kerítenünk az útra és egy dombról könnyebb lefelé kukucskálni, de bármilyen más építő ötletet szívesen fogadok hölgyek. * Veti el a beszélgetés magvait amelyek lehetőleg szárba szökkennek majd és nem lesz ennyire halálig untató a sétálásuk. Nem szükséges lopakodniuk amíg Akheel nem parancsolja egyértelműen ő itt is a vezető a csapat " régi " tagja. Remek vadász és feltehetőleg ugyan ilyen jó lopakodó. Bár ez a feltételezés elég merész hiába kell körültekintőnek lenni a vadakkal. Ez nem vonja következetesen azt magával hogy a vörös hajú nő tökéletes a lopakodás művészetében. *
* Ekkor veszi észre a zöld és pirosba burkolt nőt, aki ugyan azzal a gyorsasággal eszmél és elindul a csapat felé. * ~ Biztos csak átutazó. ~ * Gondolja hősünk, bár ki tudja bármi megtörténhet. A nő kellő udvariassággal köszönti őket és a táborhelyüket keresi, nem tudja Kramlaf mennyi mindent mondhat ezért csak üdvözli a nőt egy meghajlással. De válaszolni nem áll módjában arra majd az íjász fog. Remélhetőleg szóval. A nő túl gyorsan próbál információkat megtudni, ez még a szerzetesnek is feltűnik hát akkor a dörzsölt nőnek ne tűnne fel? Vagy a barbárok közt nőtt nagy harcosnak? Bár a nőben valami megfogó van. Lehet a sötétkék szem babonázza meg a férfit ahogy néz, már már bámul bele, azokba a nagy szemekbe maga előtt. Ahogy halad lefelé szeme a szokásos " vizit " először a hajat veszi észre, vagyis azt nem veszi észre. Itt ott található egy-két sötétbarnás hajszál de a nagy részét letakarta valami zöld fejfedővel, bár inkább vörös kézvédői, vagy kesztyűi hívják fel a figyelmet de csupán színük miatt, a nő sötétkék szeme és ez a piros nagy ellentmondásokat támaszt benne. Ujjain valami fekete található, és akaratlanul is megsimogatja gyűrűit mellette lévő ujjaival. Neki ugyan nem fekete hanem fémszerű de akkor is elég nagy a hasonlóság. Lehet egy másik szerzetesbe botlott bele? Bár a lábbelije elég újnak látszódik innen, tehát nem rég óta vándorolhat. *
419. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-08 14:05:46
Üzenet elküldve: 2014-04-08 14:05:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Déli felfedezés//
*Az erdei ösvényen sétál, mikor észrevesz egy csapatot. Nem tudja, hogy mit keresnek itt. De odamegy.*
- Szép napot! Kérhetek egy kis segítséget? A thargador táborhelyét szeretném megnézni. Nem tudják merre van?
*Reméli nem viselkednek vele ellenségesen, hisz útbaigazítás miatt csak nem támadják le.*
- Esetleg nem ismerik a törzs tagjait? Nem támadnak rá az emberre, ugye?
*Végigméri a társaság tagjait. Egyikük egy nagyon magas nő, hosszú hajú, tetoválásokkal. Elég izmos is. Egy másik nő is van még, akinek napbarnított bőre és vöröses haja van. A harmadik tag egy átlagos kinézetű férfi. Nem tudja, hogy mit csinálhatnak itt. Lehet, hogy vándorok vagy, ki tudja… Azt sem bánná, ha egy irányba mennének, nem volt még ezidáig utitársa, s jó lenne társalogni valakivel. Viszont még nem tudja, hogy barátságosak vagy sem, így feleslegesen kalandozott el. Várja, hogy tudnak esetleg mondani neki valamit.*
*Az erdei ösvényen sétál, mikor észrevesz egy csapatot. Nem tudja, hogy mit keresnek itt. De odamegy.*
- Szép napot! Kérhetek egy kis segítséget? A thargador táborhelyét szeretném megnézni. Nem tudják merre van?
*Reméli nem viselkednek vele ellenségesen, hisz útbaigazítás miatt csak nem támadják le.*
- Esetleg nem ismerik a törzs tagjait? Nem támadnak rá az emberre, ugye?
*Végigméri a társaság tagjait. Egyikük egy nagyon magas nő, hosszú hajú, tetoválásokkal. Elég izmos is. Egy másik nő is van még, akinek napbarnított bőre és vöröses haja van. A harmadik tag egy átlagos kinézetű férfi. Nem tudja, hogy mit csinálhatnak itt. Lehet, hogy vándorok vagy, ki tudja… Azt sem bánná, ha egy irányba mennének, nem volt még ezidáig utitársa, s jó lenne társalogni valakivel. Viszont még nem tudja, hogy barátságosak vagy sem, így feleslegesen kalandozott el. Várja, hogy tudnak esetleg mondani neki valamit.*
418. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-08 09:54:00
Üzenet elküldve: 2014-04-08 09:54:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Gázlóőrség//
*Már ébredezik, félálomban van, amikor női hangok ütik meg a fülét. Feltápászkodik a fa tövéből, magára kapkodja felszerelését és elindul a hangok forrásának irányába. Természetesen nincsenek vészesen messze a többiek, a félvér a közelben szunyókált.*
-Itt vagyok, itt vagyok.
*Int még kissé kómás fejjel Elenyelnek. Amikor előző nap még Valian oldalán jött ide őrködni, már akkor sejtette, hogy jó darabig marad, ezért rendesen felpakolt élelemből. Nem szenved hiányt semmiből, így aztán nem kell visszabaktatnia a táborba, hogy feltöltse készleteit. Különben is az a fajta, aki jól bírja az éhezést is. Volt ideje és lehetősége hozzászokni. Az övén függő kulacsot meglötyögteti és örömmel konstatálja, hogy még legalább félig van vízzel, ezért meg is nedvesíti kicsit a torkát.*
-Eddig azt használtuk. Elég jó.
*Mutat bal kezével az őrposztként használt fa irányába. Persze nem akarja megmondani az elfnek, hogy honnan őrködjön, ha talál ennél jobb helyet, akkor akár oda is felmászhat.*
A hozzászólás írója (Salanel Talwir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.08 09:54:45
*Már ébredezik, félálomban van, amikor női hangok ütik meg a fülét. Feltápászkodik a fa tövéből, magára kapkodja felszerelését és elindul a hangok forrásának irányába. Természetesen nincsenek vészesen messze a többiek, a félvér a közelben szunyókált.*
-Itt vagyok, itt vagyok.
*Int még kissé kómás fejjel Elenyelnek. Amikor előző nap még Valian oldalán jött ide őrködni, már akkor sejtette, hogy jó darabig marad, ezért rendesen felpakolt élelemből. Nem szenved hiányt semmiből, így aztán nem kell visszabaktatnia a táborba, hogy feltöltse készleteit. Különben is az a fajta, aki jól bírja az éhezést is. Volt ideje és lehetősége hozzászokni. Az övén függő kulacsot meglötyögteti és örömmel konstatálja, hogy még legalább félig van vízzel, ezért meg is nedvesíti kicsit a torkát.*
-Eddig azt használtuk. Elég jó.
*Mutat bal kezével az őrposztként használt fa irányába. Persze nem akarja megmondani az elfnek, hogy honnan őrködjön, ha talál ennél jobb helyet, akkor akár oda is felmászhat.*
A hozzászólás írója (Salanel Talwir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.08 09:54:45
417. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-07 23:13:21
Üzenet elküldve: 2014-04-07 23:13:21
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Déli felfedezés //
*Odaérve a nála jóval alacsonyabb nőhöz, Nathaira megmosolyogja annak gyermeteg megjegyzését. Nem rosszindulatúan, vagy ilyesmi, csak kissé meglepi ez a kendőzetlen őszinteség. Persze hozzászokott már, hogy az emberek megbámulják azért, amekkorára nőtt, de azért a legtöbben általában inkább feszengenek a közelében, és kevéssé merik szóval illetni a nagyra nőtt barbár lányt.*
-Te meg innen fentről egész kicsinek látszol.*válaszol vigyorogva. Nem minden él nélkül, de azért nem feltétlenül bántó hangnemben.
Újfent nem hajlandó elsietni a sétálást, ráérősen halad a másik kettőtől nem túlságosan lemaradva. Elvégre ő nem különösebben jártas az ilyesmiben, legfeljebb csapdát állítani tud, ha karavánokat kell megtámadni, vagy rajtaütést szervezni. Azzal a szemmel fel tudja mérni a terepet, de alapvetően nem különösebben nagy erdőjáró, vagy természeti lény.*
-Aztán minek is kell nekünk dombot keresni?*teszi fel végül a kérdést, ami leginkább foglalkoztatja. Persze amellett, hogy már kellőképpen elunta magát a néma sétálás alatt. Na nem mintha olyan nagyon társasági ember volna, de azért mégis csak hárman vannak, miért kellene egy szó nélkül sétálgatni az erdőben. Na meg úgy véli, hogy egy jó darabig ezekkel marad a táborban, miért ne kezdené el valamennyire megismerni őket?
~Talán ma még meg is mosakodhatnék a folyónál, ha jut rá idő.~ fut át agyán a gondolat, mivel már jó néhány napja elhanyagolta a tisztálkodást, inkább halasztotta amíg lehet. Az a "zuhany" abban a záporban alig egy hete, az nem számít éppen annak, s ami azt illeti, Nathaira már kezdi lassan érezni a saját szagát, s mivel egész nap dolgozott, utána meg sétafikált fel s alá a környéken, éppen akár esedékes is lehet egy újabb alapos mosakodás, hogy aztán megint halaszthassa a következőt, ameddig csak lehet. Persze azért nőből van, egy hétnél tovább semmiképpen sem szereti halogatni a dolgot, hiába, a természetes ösztönöket nehéz kiirtani, bármennyire is igyekszik. Még szerencse, hogy példának okáért a férfiak sosem vonzották különösebben. Mivel közöttük nőtt fel, igen hamar megtanult undorodni tőlük. Nincs ez amúgy másként a nőkkel sem, szóval végülis kijelenthető, hogy Nathaira nem rendelkezik szexuális beállítottsággal. Egyik nem, vagy faj képviselői sem gerjesztenek benne vonzalmat, és minden valószínűség szerint ugyanez visszafelé is így van.*
*Odaérve a nála jóval alacsonyabb nőhöz, Nathaira megmosolyogja annak gyermeteg megjegyzését. Nem rosszindulatúan, vagy ilyesmi, csak kissé meglepi ez a kendőzetlen őszinteség. Persze hozzászokott már, hogy az emberek megbámulják azért, amekkorára nőtt, de azért a legtöbben általában inkább feszengenek a közelében, és kevéssé merik szóval illetni a nagyra nőtt barbár lányt.*
-Te meg innen fentről egész kicsinek látszol.*válaszol vigyorogva. Nem minden él nélkül, de azért nem feltétlenül bántó hangnemben.
Újfent nem hajlandó elsietni a sétálást, ráérősen halad a másik kettőtől nem túlságosan lemaradva. Elvégre ő nem különösebben jártas az ilyesmiben, legfeljebb csapdát állítani tud, ha karavánokat kell megtámadni, vagy rajtaütést szervezni. Azzal a szemmel fel tudja mérni a terepet, de alapvetően nem különösebben nagy erdőjáró, vagy természeti lény.*
-Aztán minek is kell nekünk dombot keresni?*teszi fel végül a kérdést, ami leginkább foglalkoztatja. Persze amellett, hogy már kellőképpen elunta magát a néma sétálás alatt. Na nem mintha olyan nagyon társasági ember volna, de azért mégis csak hárman vannak, miért kellene egy szó nélkül sétálgatni az erdőben. Na meg úgy véli, hogy egy jó darabig ezekkel marad a táborban, miért ne kezdené el valamennyire megismerni őket?
~Talán ma még meg is mosakodhatnék a folyónál, ha jut rá idő.~ fut át agyán a gondolat, mivel már jó néhány napja elhanyagolta a tisztálkodást, inkább halasztotta amíg lehet. Az a "zuhany" abban a záporban alig egy hete, az nem számít éppen annak, s ami azt illeti, Nathaira már kezdi lassan érezni a saját szagát, s mivel egész nap dolgozott, utána meg sétafikált fel s alá a környéken, éppen akár esedékes is lehet egy újabb alapos mosakodás, hogy aztán megint halaszthassa a következőt, ameddig csak lehet. Persze azért nőből van, egy hétnél tovább semmiképpen sem szereti halogatni a dolgot, hiába, a természetes ösztönöket nehéz kiirtani, bármennyire is igyekszik. Még szerencse, hogy példának okáért a férfiak sosem vonzották különösebben. Mivel közöttük nőtt fel, igen hamar megtanult undorodni tőlük. Nincs ez amúgy másként a nőkkel sem, szóval végülis kijelenthető, hogy Nathaira nem rendelkezik szexuális beállítottsággal. Egyik nem, vagy faj képviselői sem gerjesztenek benne vonzalmat, és minden valószínűség szerint ugyanez visszafelé is így van.*
416. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-07 21:26:23
Üzenet elküldve: 2014-04-07 21:26:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Déli felfedezés //
* Próbált udvarias lenni, de érzi hamarosan ki fog veszi belőle ennek szüksége és ő is csak nyersségét fogja megtartani ami az élethez szükséges. Mit is gondolhatott majd ő fogja megváltani a barbár törzset. Egy fecske nem csinál nyarat. *
* Ahogy látja a nőt indulni, míg a másik kiadja az indulás parancsát, gyomra megkordul. Máris érződik éhsége még messze vannak a vacsorától és a finom illatok és fűszerek felkeltették étvágyát. Elindul a tetoválásokat követve. Előbb utóbb beérik a vörös hajút és kilépnek a táborból. Dél felé ahogy Kagan kiadta a felderítési parancsot. Ők pedig engedelmeskednek. Nem találnak lefelé semmi szokatlant, legalábbis Kramlafnak nem tűnik fel semmi. A fák ugyan úgy lengenek a széltől mint eddig mindig, enyhén virágokkal van keretezve minden és megtelik színekkel. Igazából az erdőben ritkák a gyümölcsfák, épp ezért van kevés virág, - sajnos, - gyönyörűek a gyümölcs ligetek tavasszal és nyáron. Míg télen az ágas bogas, rideg barna kinézetükkel olyan, mintha a föld nyúlna ki valakiért hogy magába egye ezzel növelje saját tartalmát. Este ilyen félelmetesek általában főleg hogyha még madarak és éjszakai állatok is rásegítenek a remek produkciójukra. Volt már ő is ilyen helyzetben lovasok és csaholó kutyák elől nehéz meglépni, de a gyümölcsös elég félelmetes lehet az embereknek hogy, " áh ide senki ember fia nem jönne be, ha meg mégis majd az elnyeli, " mennyünk inni. A végét már ő teszi hozzá bár egyértelmű volt. Pedig ő csak bekente magát sárral és ott feküdt egy árokban nos eléggé illuminált állapotban ahhoz, hogy el aludjon és reggel a talaj menti fagy deresre csípje bőrét. Ráadásul másnaposan sétálgatni vizet keresve átfagyva fázva kialvatlanul a zsíros tejfehér ködben. Hát nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé szerzetesünknek. Bár lehet vannak olyan mazochisták akik ezzel ütik el mindennapjaikat. Általában a lilás orr a beavatásuk részét képezi. Bár vannak olyan mesteremberek, például Azil, aki remekül dolgozik alkohol nélkül, legalábbis eddig nem látott a kezébe vagy szájánál esetleg nála butykost. Vagy egyéb tárolóedényt alkohol számára Mégis tökéletesnek mondható házat húzott fel, igaz az ő segítségükkel. Tehát nem minden a lila orr, nem minden. Ezen gondolkodva figyeli az utat és hallgatja a nőket. *
* Próbált udvarias lenni, de érzi hamarosan ki fog veszi belőle ennek szüksége és ő is csak nyersségét fogja megtartani ami az élethez szükséges. Mit is gondolhatott majd ő fogja megváltani a barbár törzset. Egy fecske nem csinál nyarat. *
* Ahogy látja a nőt indulni, míg a másik kiadja az indulás parancsát, gyomra megkordul. Máris érződik éhsége még messze vannak a vacsorától és a finom illatok és fűszerek felkeltették étvágyát. Elindul a tetoválásokat követve. Előbb utóbb beérik a vörös hajút és kilépnek a táborból. Dél felé ahogy Kagan kiadta a felderítési parancsot. Ők pedig engedelmeskednek. Nem találnak lefelé semmi szokatlant, legalábbis Kramlafnak nem tűnik fel semmi. A fák ugyan úgy lengenek a széltől mint eddig mindig, enyhén virágokkal van keretezve minden és megtelik színekkel. Igazából az erdőben ritkák a gyümölcsfák, épp ezért van kevés virág, - sajnos, - gyönyörűek a gyümölcs ligetek tavasszal és nyáron. Míg télen az ágas bogas, rideg barna kinézetükkel olyan, mintha a föld nyúlna ki valakiért hogy magába egye ezzel növelje saját tartalmát. Este ilyen félelmetesek általában főleg hogyha még madarak és éjszakai állatok is rásegítenek a remek produkciójukra. Volt már ő is ilyen helyzetben lovasok és csaholó kutyák elől nehéz meglépni, de a gyümölcsös elég félelmetes lehet az embereknek hogy, " áh ide senki ember fia nem jönne be, ha meg mégis majd az elnyeli, " mennyünk inni. A végét már ő teszi hozzá bár egyértelmű volt. Pedig ő csak bekente magát sárral és ott feküdt egy árokban nos eléggé illuminált állapotban ahhoz, hogy el aludjon és reggel a talaj menti fagy deresre csípje bőrét. Ráadásul másnaposan sétálgatni vizet keresve átfagyva fázva kialvatlanul a zsíros tejfehér ködben. Hát nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé szerzetesünknek. Bár lehet vannak olyan mazochisták akik ezzel ütik el mindennapjaikat. Általában a lilás orr a beavatásuk részét képezi. Bár vannak olyan mesteremberek, például Azil, aki remekül dolgozik alkohol nélkül, legalábbis eddig nem látott a kezébe vagy szájánál esetleg nála butykost. Vagy egyéb tárolóedényt alkohol számára Mégis tökéletesnek mondható házat húzott fel, igaz az ő segítségükkel. Tehát nem minden a lila orr, nem minden. Ezen gondolkodva figyeli az utat és hallgatja a nőket. *
415. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-07 21:10:21
Üzenet elküldve: 2014-04-07 21:10:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Déli felfedezés //
*Lehet, hogy a két barbár nővel van a gond. Mindig benne van a pakliban.
Akheel természetesen bevárja a többieket, csak gondolta jó lesz már odaszólni nekik, mielőtt trécselni kezdenek miközben ő megint várhat a szerzetesre -mint tette azt egész délelőtt-.*
-Azta!
*Áll meg egy pillanatra az egyébként nem túl magas Rezes Nathaira, avagy az ő fejében "Nagynő" ként élő harcos előtt.*
-Innen óriási vagy!
*Jelenti ki elámulva és egy darabig még így pislog fel rá. Jogosan lehet olyan rézése a másiknak, hogy egy gyermekkel van dolga, de Akheel nagyon is felnőtt már -fizikailag-.*
-Na gyerünk.
*Ismétli meg újra, majd elindul kis triójuk a déli irányba. Akheel sem tanulmányozta még áthatóan a környezetüket, így gyakran meg-meg áll, hogy szag, vagy éppen ízmintát vegyen. Az általa fontosabbnak ítélt tájékozódási pontokat alaposan szemügyre veszi, de nagyon nem marad el a többiektől. Nem kell rá külön várni, mindig látótávolságon belül marad.*
*Lehet, hogy a két barbár nővel van a gond. Mindig benne van a pakliban.
Akheel természetesen bevárja a többieket, csak gondolta jó lesz már odaszólni nekik, mielőtt trécselni kezdenek miközben ő megint várhat a szerzetesre -mint tette azt egész délelőtt-.*
-Azta!
*Áll meg egy pillanatra az egyébként nem túl magas Rezes Nathaira, avagy az ő fejében "Nagynő" ként élő harcos előtt.*
-Innen óriási vagy!
*Jelenti ki elámulva és egy darabig még így pislog fel rá. Jogosan lehet olyan rézése a másiknak, hogy egy gyermekkel van dolga, de Akheel nagyon is felnőtt már -fizikailag-.*
-Na gyerünk.
*Ismétli meg újra, majd elindul kis triójuk a déli irányba. Akheel sem tanulmányozta még áthatóan a környezetüket, így gyakran meg-meg áll, hogy szag, vagy éppen ízmintát vegyen. Az általa fontosabbnak ítélt tájékozódási pontokat alaposan szemügyre veszi, de nagyon nem marad el a többiektől. Nem kell rá külön várni, mindig látótávolságon belül marad.*
414. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-07 20:01:33
Üzenet elküldve: 2014-04-07 20:01:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Szörnyvadászok-Hárpia vadászat//
*Telpum előre szaladt. Pedig Arsenor még vissza sem adta a kulacsot neki. Egy pillanatig csak néz utána majd eszébe jut, hogy ez nem épp a legbiztonságosabb. Mármint az írnok szempontjából. Ő maga, hogy bajba kerül az eszébe sem jut. De az írnok miatt ő is előre szalad. Szerencsére nem történt semmi de, megjegyzi magának, hogy legközelebb jobban figyel. Telpum valamit nagyon néz. Arsenor is hunyorog egy kicsit majd észreveszi, hogy egy torony van a távolban.*
~Szóval oda kell mennünk? Akkor nincs is olyan messze. Egyébként hova tűnt az ork meg a szőke hölgy?~
*Mivel ez így a fejében kimondva is ijesztően hangzik meg is kérdi az elfet is.*
-Nem láttad a sámánt és a hölgyet?
*Telpum előre szaladt. Pedig Arsenor még vissza sem adta a kulacsot neki. Egy pillanatig csak néz utána majd eszébe jut, hogy ez nem épp a legbiztonságosabb. Mármint az írnok szempontjából. Ő maga, hogy bajba kerül az eszébe sem jut. De az írnok miatt ő is előre szalad. Szerencsére nem történt semmi de, megjegyzi magának, hogy legközelebb jobban figyel. Telpum valamit nagyon néz. Arsenor is hunyorog egy kicsit majd észreveszi, hogy egy torony van a távolban.*
~Szóval oda kell mennünk? Akkor nincs is olyan messze. Egyébként hova tűnt az ork meg a szőke hölgy?~
*Mivel ez így a fejében kimondva is ijesztően hangzik meg is kérdi az elfet is.*
-Nem láttad a sámánt és a hölgyet?
413. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-07 17:36:20
Üzenet elküldve: 2014-04-07 17:36:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Szörnyvadászok-Hárpia vadászat//
*A kutyája előreszalad az ösvényen, Telpum utána ered, mikor végre elkapja az agarat, a szeme sarkából meglát egy fekete valamit, az erdő lomkoronája fölött. Ahogy a felét fölemelve jobban szemügyre veszi,rájön, hogy egy tornyot lát.*~Grombar, más kastélyról nem tudok, aminek tornya lehet.~* Majd mezét homlokára teszi és hunyorog, hogy jobban lássa valamivel a tornyot.
Valamit lát, talán holló, talán keselyű, talán hárpia. Ilyen távolról nem tudja kivenni, de szárnya van, és az fekete.
Úgy sietett az agár után, hogy a kulacsot otthagyta a férfinél.*
*A kutyája előreszalad az ösvényen, Telpum utána ered, mikor végre elkapja az agarat, a szeme sarkából meglát egy fekete valamit, az erdő lomkoronája fölött. Ahogy a felét fölemelve jobban szemügyre veszi,rájön, hogy egy tornyot lát.*~Grombar, más kastélyról nem tudok, aminek tornya lehet.~* Majd mezét homlokára teszi és hunyorog, hogy jobban lássa valamivel a tornyot.
Valamit lát, talán holló, talán keselyű, talán hárpia. Ilyen távolról nem tudja kivenni, de szárnya van, és az fekete.
Úgy sietett az agár után, hogy a kulacsot otthagyta a férfinél.*
412. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-07 17:03:53
Üzenet elküldve: 2014-04-07 17:03:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Organthela//
*Úgy tűnik a lányka az akaratosabb fajtából való. Sebaj, a férfinak nincs baja a kihívásokkal sem, bár most jobban örült volna valami szelídebb jószágnak. Annak ellenére pedig, hogy meglehetősen félre értették őt, ért a jelzésnek. Az okozott fájdalmat elviselné. Sőt, egy kicsit fel is nevet az egészen. Az elfet elereszti, majd sarkaira ül.*
- Szerinted ha ezt kibírtam, ez a gyenge kísérlet meghat? *kérdi nevetve.
Nem nyúl a másik után. Csak figyeli mit művel, s nyomon követi útját a felsőbb ágakig. Ő maga a tüzet kezdi piszkálni egy gallyal. Elméje a semmi körül forog. A bokrokat pásztázza, vagy a lángokat lesi, miközben olykor dob nekik egy fadarabot eledelül. Lehet, hogy aludnia kellene, de képtelen. Az álom még csak meg sem környékezi őt, mintha csak tartana hatalmasságától. Ez a legkevésbé sem zavarja. Egyébként is jobb szeret figyelni. Valami oknál fogva most még éberebb, hogy a fehérnép közelében van.
Idővel csak azt hallja hogy nyöszörög a nő. A fa alá húzódik, hogy onnan figyelje egy darabig, teljes készültségben. Kardjai egyike oldalán pihen, annak markolatán pedig jókora tenyere. Pillantását felvezeti a fa törzsén. Vélhetően annak környékén tartózkodik a némber is. Lovának int, ki szorgosan mellé baktat és fülel. Mindenre, mi körülöttük zajlik, miközben az ember elkezd felfelé kapaszkodni. Nem esik nehezére a fára mászás, bár az ágak közti manőverezés nem megy olyan gyorsan. Mégis, mikorra Organthela felriad, már az alatta lévő ágon ácsorog.*
- Ezzel a hangzavarral a még alvó vadakat is felriasztod *suttog halkan.
Hangja nem bántó, még ha szavai azok is. Sőt, most még dörmögő éléből is visszafogott. Egészen kedves megnyilvánulás is lehetne ez, ha következő mozdulatával nem tenné mindezt tönkre. Egyszerűen elkapja a nőt, ott, ahol éri, majd lerántja. Karjával megtartja persze, de csak ha nem kapálódzik sokat. Talán még neki is van annyi esze, hogy nem akar leesni. Ha pedig így van, s nem kell a nő megtartásával bajlódnia, lassan leereszkedik.*
- Maradj lent! Vagy az a kedvenc elfoglaltságod, hogy rémálmokkal vergődsz egy faágon, miközben a ragadozókat magad köré vonzod? *kérdi, most már sokkal mogorvábban.
Ha földet érnek és lábaikon állnak, lök egyet az elfen. A tűz felé taszítja őt, jelezve ezzel is, hogy szerinte ott a helye, nem máshol. Amennyiben ábrázatára figyel a másik, láthatja, hogy nem csak a mogorvaság ül ki rajta. Sárga tekintete jobbra-balra vándorol feszülten, miközben amint szabadultak kezei, egyik rá is tért a kardmarkolatra. A hátas sincs túl békés hangulatában. Ennek ellenére nem tesz mást, csak közelebb vonul a kétlábúakhoz.*
*Úgy tűnik a lányka az akaratosabb fajtából való. Sebaj, a férfinak nincs baja a kihívásokkal sem, bár most jobban örült volna valami szelídebb jószágnak. Annak ellenére pedig, hogy meglehetősen félre értették őt, ért a jelzésnek. Az okozott fájdalmat elviselné. Sőt, egy kicsit fel is nevet az egészen. Az elfet elereszti, majd sarkaira ül.*
- Szerinted ha ezt kibírtam, ez a gyenge kísérlet meghat? *kérdi nevetve.
Nem nyúl a másik után. Csak figyeli mit művel, s nyomon követi útját a felsőbb ágakig. Ő maga a tüzet kezdi piszkálni egy gallyal. Elméje a semmi körül forog. A bokrokat pásztázza, vagy a lángokat lesi, miközben olykor dob nekik egy fadarabot eledelül. Lehet, hogy aludnia kellene, de képtelen. Az álom még csak meg sem környékezi őt, mintha csak tartana hatalmasságától. Ez a legkevésbé sem zavarja. Egyébként is jobb szeret figyelni. Valami oknál fogva most még éberebb, hogy a fehérnép közelében van.
Idővel csak azt hallja hogy nyöszörög a nő. A fa alá húzódik, hogy onnan figyelje egy darabig, teljes készültségben. Kardjai egyike oldalán pihen, annak markolatán pedig jókora tenyere. Pillantását felvezeti a fa törzsén. Vélhetően annak környékén tartózkodik a némber is. Lovának int, ki szorgosan mellé baktat és fülel. Mindenre, mi körülöttük zajlik, miközben az ember elkezd felfelé kapaszkodni. Nem esik nehezére a fára mászás, bár az ágak közti manőverezés nem megy olyan gyorsan. Mégis, mikorra Organthela felriad, már az alatta lévő ágon ácsorog.*
- Ezzel a hangzavarral a még alvó vadakat is felriasztod *suttog halkan.
Hangja nem bántó, még ha szavai azok is. Sőt, most még dörmögő éléből is visszafogott. Egészen kedves megnyilvánulás is lehetne ez, ha következő mozdulatával nem tenné mindezt tönkre. Egyszerűen elkapja a nőt, ott, ahol éri, majd lerántja. Karjával megtartja persze, de csak ha nem kapálódzik sokat. Talán még neki is van annyi esze, hogy nem akar leesni. Ha pedig így van, s nem kell a nő megtartásával bajlódnia, lassan leereszkedik.*
- Maradj lent! Vagy az a kedvenc elfoglaltságod, hogy rémálmokkal vergődsz egy faágon, miközben a ragadozókat magad köré vonzod? *kérdi, most már sokkal mogorvábban.
Ha földet érnek és lábaikon állnak, lök egyet az elfen. A tűz felé taszítja őt, jelezve ezzel is, hogy szerinte ott a helye, nem máshol. Amennyiben ábrázatára figyel a másik, láthatja, hogy nem csak a mogorvaság ül ki rajta. Sárga tekintete jobbra-balra vándorol feszülten, miközben amint szabadultak kezei, egyik rá is tért a kardmarkolatra. A hátas sincs túl békés hangulatában. Ennek ellenére nem tesz mást, csak közelebb vonul a kétlábúakhoz.*
411. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-07 16:53:03
Üzenet elküldve: 2014-04-07 16:53:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Gázlóőrség//
*Végül csak nehezen rábukkant a párosra. Fene se gondolta, hogy a táboron kívül ennyire táboron kívült jelent. Ez már javában az erdő. Tény és való, hogy elfként otthonosan kellene mozognia a természeten eme arculatában is, ám ő inkább a kevesebb fa és több patak felállás híve, ez így túlságosan is dzsumbuj és átláthatatlan a számára, mint a férfiak sátra az övékhez képest. Legalább az aljnövényzet segít a hallásának, merthogy a terepakadályok miatt a látásának nem sok hasznát veszi az is biztos.*
- Sziasztok. Kagan üzeni, hogy térjetek vissza. Ha útközben látjátok Salanelt, akkor üzenem, hogy együtt vagyunk beosztva őrségbe. Víz és élelem csak annyi van nálam, amennyi nekem elég, szóval pakoljon fel, mert a parancs szerint sokáig itt leszünk.
*Azzal le is telepedik egy fa tövébe. Amíg a párja előkerül, addig nem akar felmászni egy fára se, nehogy elkerüljék egymást. Bár a láthatóságot rühelli. Nem csak azok láthatják meg, akiknek meg kell találniuk, hanem mások is. Ami egy őrszem esetében maga a katasztrófa.*
*Végül csak nehezen rábukkant a párosra. Fene se gondolta, hogy a táboron kívül ennyire táboron kívült jelent. Ez már javában az erdő. Tény és való, hogy elfként otthonosan kellene mozognia a természeten eme arculatában is, ám ő inkább a kevesebb fa és több patak felállás híve, ez így túlságosan is dzsumbuj és átláthatatlan a számára, mint a férfiak sátra az övékhez képest. Legalább az aljnövényzet segít a hallásának, merthogy a terepakadályok miatt a látásának nem sok hasznát veszi az is biztos.*
- Sziasztok. Kagan üzeni, hogy térjetek vissza. Ha útközben látjátok Salanelt, akkor üzenem, hogy együtt vagyunk beosztva őrségbe. Víz és élelem csak annyi van nálam, amennyi nekem elég, szóval pakoljon fel, mert a parancs szerint sokáig itt leszünk.
*Azzal le is telepedik egy fa tövébe. Amíg a párja előkerül, addig nem akar felmászni egy fára se, nehogy elkerüljék egymást. Bár a láthatóságot rühelli. Nem csak azok láthatják meg, akiknek meg kell találniuk, hanem mások is. Ami egy őrszem esetében maga a katasztrófa.*
410. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-07 15:23:00
Üzenet elküldve: 2014-04-07 15:23:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
// Hárpia vadászat //
* Mozog az erdőbe az öreg mellet, és csöndben szívja a fogát a mögötte haladók tudatlanságán, a mocskos korcs is csak a bűzt hozza magával, a zöldbőrű kuruzslót pedig elvesztette szeme előtt, a sebhelyes nővel egyetemben. Nem fordít rájuk különösebb figyelmet. Mert minek? Aki a kalandjuk előtt elvesznek azok nem fordítanak elég figyelmet a társaikra és a kaland fontosságára, de legfőképp a pénzre. Szörnyű pofátlan mocskok és az öreg még hangoztatta itt a bajtársiasságot. Ahogy haladnak odaérnek egy kis ösvényhez, ami eléggé kitaposottnak látszik az erdő sűrűjében, és motorikus reflexei a csapatban tartják miközben erősen mereng. *
* Mozog az erdőbe az öreg mellet, és csöndben szívja a fogát a mögötte haladók tudatlanságán, a mocskos korcs is csak a bűzt hozza magával, a zöldbőrű kuruzslót pedig elvesztette szeme előtt, a sebhelyes nővel egyetemben. Nem fordít rájuk különösebb figyelmet. Mert minek? Aki a kalandjuk előtt elvesznek azok nem fordítanak elég figyelmet a társaikra és a kaland fontosságára, de legfőképp a pénzre. Szörnyű pofátlan mocskok és az öreg még hangoztatta itt a bajtársiasságot. Ahogy haladnak odaérnek egy kis ösvényhez, ami eléggé kitaposottnak látszik az erdő sűrűjében, és motorikus reflexei a csapatban tartják miközben erősen mereng. *
409. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-06 14:17:47
Üzenet elküldve: 2014-04-06 14:17:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
*Kis körutazása még sem volt oly sikeres, mint azt nagy naivan remélte. De hát van ilyen, ami másoknak piszok mázli, az neki jelen esetben kifejezett szerencsétlenség. A fene se gondolta volna, hogy ilyen szép tavaszi időben egy fél darab vérző ember se akad útjába. Vagy elf, jobb híján fél-elf. Mondjuk arra se volt felkészülve, hogy az átokverte úszó fogadóba jegyet kell váltani. Jegyet! Mikor egy tapodtat se mozdul. Mondjuk árát tekintve még nem lett volna rossz az üzlet, de azt számolva, hogy a fedélzeten az igen pontos híresztelések szerint akadnak szép számmal, kik helyi alkalmazottként bocsájtják árúba képességeiket és nem kedvelik a konkurenciát bizonnyal veszteségesen jött volna ki a dologból. És le a ladikról.
Ezen, és hasonló dolgokon morfondírozva szeli a métereket, igen célirányosan.*
Ezen, és hasonló dolgokon morfondírozva szeli a métereket, igen célirányosan.*
408. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-06 01:46:30
Üzenet elküldve: 2014-04-06 01:46:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Gázlóőrség - Déltájt //
* Az ösvény kanyarodásáig, amíg a lombok engedik, még szemmel tartja a távolodókat, majd szokásos apátiájába süllyed. Nem túl barátkozós lány. Nem is beszél túl sokat- sőt. Eddigi élete során nem igazán volt alkalma bárkivel is beszélgetnie. A vándorlás kezdetén kicsi volt még és aranyos, még el-eljátszottak vele társai, sőt, alkalomadtán testvérei is, de, ahogy cseperedett, úgy szűntek meg ezek az alkalmak szép lassan. Végül, az elmúlt pár évben inkább csak a túlélésért menetelt a törzs. Ő pedig túl elf, túl fattyú, túl lány avagy túl fiús vagy túl "egyéb" volt, mindig az alkalomnak megfelelően. Épp úgy kirekesztődött a csajos csevegésekből, mint a harcosok tivornyáiból.
Igazából, nem is tud csak úgy beszélgetni. tehát, Shauri csak néhány morcos pillantást kap.
A visszatérő Salanel kicsivel többet: Úgy két méterről odadobja neki a becsomagolt (a már minden bizonnyal kihűlt) hússzeletet és a kenyeret.
Szó nélkül hagyja, hogy az elf felmásszon a fára. Nem, mintha ő nem tudna, csupán nem akar. Persze, holmi magasztos célokkal is magyarázhatná magának a dolgot: az újoncnak kell bizonyítania, ő pedig megadja a lehetőséget számára.
Egy másik fára, ott is egy lentebbi ágra telepszik, majd "készenlétbe" helyezi magát, azaz egyik dobótőrével játszadozik, miközben oda-oda pillant a rémségesen unalmas gázlóra.*
* Az ösvény kanyarodásáig, amíg a lombok engedik, még szemmel tartja a távolodókat, majd szokásos apátiájába süllyed. Nem túl barátkozós lány. Nem is beszél túl sokat- sőt. Eddigi élete során nem igazán volt alkalma bárkivel is beszélgetnie. A vándorlás kezdetén kicsi volt még és aranyos, még el-eljátszottak vele társai, sőt, alkalomadtán testvérei is, de, ahogy cseperedett, úgy szűntek meg ezek az alkalmak szép lassan. Végül, az elmúlt pár évben inkább csak a túlélésért menetelt a törzs. Ő pedig túl elf, túl fattyú, túl lány avagy túl fiús vagy túl "egyéb" volt, mindig az alkalomnak megfelelően. Épp úgy kirekesztődött a csajos csevegésekből, mint a harcosok tivornyáiból.
Igazából, nem is tud csak úgy beszélgetni. tehát, Shauri csak néhány morcos pillantást kap.
A visszatérő Salanel kicsivel többet: Úgy két méterről odadobja neki a becsomagolt (a már minden bizonnyal kihűlt) hússzeletet és a kenyeret.
Szó nélkül hagyja, hogy az elf felmásszon a fára. Nem, mintha ő nem tudna, csupán nem akar. Persze, holmi magasztos célokkal is magyarázhatná magának a dolgot: az újoncnak kell bizonyítania, ő pedig megadja a lehetőséget számára.
Egy másik fára, ott is egy lentebbi ágra telepszik, majd "készenlétbe" helyezi magát, azaz egyik dobótőrével játszadozik, miközben oda-oda pillant a rémségesen unalmas gázlóra.*
407. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-06 01:32:39
Üzenet elküldve: 2014-04-06 01:32:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Pedig Gilmarne kivételesen tényleg csak a testmagasságára gondolt. Hiszen tudja jól, hogy a férfiak szemében már egész kis nőies, tudja azt is, hogy miként lehet lecsapni Dawn kezéről a csábítani való férfiúkat, mégsem jár folyton rajtuk az esze. Most például csak azon, hogy hogyan fognak kettesben vadászni a hárpiákra. Közel és távol sehol egy hím egyed a gondolatai közt.
Bizony hogy rá van szüksége. Hiszen nincs más, aki fel tudja vidítani, ezt jól tudják. Anyuka csak kiborítaná az aggodalmával, apuka segítség lenne, de akkor sem a legjobb, ahogy Tharo sem. Hiszen egyik másik családtag se szórakozna vele úgy, mint a legkisebb Wagata, Dawn egyetlen húgicája.
Ha nem egymás haját tépik, egyértelműen jó csapatot alkotnak, ezt muszáj lesz belátniuk, már most. Főleg, ha tényleg ráfér a bandériumra a két lány segítsége.*
- Amíg mi vigyázunk egymásra, nem eshet bajunk.
*Ő legalábbis bízik benne, hogy meg tudják védeni egymást. Dawn háta mögött mindig ott lesz húga, s így fordítva is védelmezhetik egymást. Olyan lesz, mintha lenne hátul is szemük és még egy pár karjuk, hogy oltalmazzák magukat a vésztől.*
- Ne nyújtogasd, még ráharap valaki.
*Jegyzi meg, de Dawn már hajtja is Lupot, előre vágtázva. De nem Gilly lesz, aki hátul kullogva elmarad. Talán nem összeszokott csapat mostani hátasával, de már megtanultak együtt vágtatni. Oda is csap neki, mire paripája felnyerít és eleinte csak felveszi a versenyt nővére hátasával, majd később sikerül bevágni elé.*
- Na ki marad le?
*Sikerült olyan lovat magának szerezni, amely akár versenyre is mehetne, oly gyorsan szedi patáit, képessé téve a fiatalabbik lányt, hogy megelőzze a másik szőkét. Ám van egy hátránya annak, hogy ennyire megpróbál elhúzni. Hamar kezd lassulni és kénytelen átadni az elsőbbséget Dawnnak. Aki fut, az fárad, éppen így a lovak is. És annyira nincs sebes paripa, hogy sikerüljön tartósan elhúzni Lupotól, ezt jól tudja már Gilly.*
Bizony hogy rá van szüksége. Hiszen nincs más, aki fel tudja vidítani, ezt jól tudják. Anyuka csak kiborítaná az aggodalmával, apuka segítség lenne, de akkor sem a legjobb, ahogy Tharo sem. Hiszen egyik másik családtag se szórakozna vele úgy, mint a legkisebb Wagata, Dawn egyetlen húgicája.
Ha nem egymás haját tépik, egyértelműen jó csapatot alkotnak, ezt muszáj lesz belátniuk, már most. Főleg, ha tényleg ráfér a bandériumra a két lány segítsége.*
- Amíg mi vigyázunk egymásra, nem eshet bajunk.
*Ő legalábbis bízik benne, hogy meg tudják védeni egymást. Dawn háta mögött mindig ott lesz húga, s így fordítva is védelmezhetik egymást. Olyan lesz, mintha lenne hátul is szemük és még egy pár karjuk, hogy oltalmazzák magukat a vésztől.*
- Ne nyújtogasd, még ráharap valaki.
*Jegyzi meg, de Dawn már hajtja is Lupot, előre vágtázva. De nem Gilly lesz, aki hátul kullogva elmarad. Talán nem összeszokott csapat mostani hátasával, de már megtanultak együtt vágtatni. Oda is csap neki, mire paripája felnyerít és eleinte csak felveszi a versenyt nővére hátasával, majd később sikerül bevágni elé.*
- Na ki marad le?
*Sikerült olyan lovat magának szerezni, amely akár versenyre is mehetne, oly gyorsan szedi patáit, képessé téve a fiatalabbik lányt, hogy megelőzze a másik szőkét. Ám van egy hátránya annak, hogy ennyire megpróbál elhúzni. Hamar kezd lassulni és kénytelen átadni az elsőbbséget Dawnnak. Aki fut, az fárad, éppen így a lovak is. És annyira nincs sebes paripa, hogy sikerüljön tartósan elhúzni Lupotól, ezt jól tudja már Gilly.*
406. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-05 17:33:34
Üzenet elküldve: 2014-04-05 17:33:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
*Csak magában mosolyog a tiltakozásra: hát persze, hogy nem kicsi, ezt már többször is próbálta mutatni, ráadásul Dawn sem olyan vak, mint amilyennek látszik. Látta már, miként fordulnak meg a férfiak Gilly után, ő pedig milyen természetes könnyedséggel flörtöl, nővérével ellentétben. A kislány felnőtt, lassan ideje lenne elfogadnia a tényt.*
-Miért ne?
*Nevet felszabadultan. Nem a magányra van most szüksége, hanem Gilly-re, hogy testvére elterelje a figyelmét, így ne tudja magát emészteni. Mégis csak jó lesz egy a kis kaland, legrosszabb esetben elzavarják a hárpiákat és megmondják a környékbelieknek, hogy mit ne tegyenek, hogy nehogy visszavonzzák őket.
Tudta ő, hogy húgát sem ejtették a fejére, gondoskodik élelemről, ameddig ő megtudja, hogy hova is kellene menniük. Kár, hogy a csapatot már lekésték, de a Fogadós amolyan halkan megjegyzi, hogy ahogy elnézte az összeverődött csapatot, jól fog jönni a segítség. Dawn lelkesedésében még azt is megígéri a pult mögött állónak, hogy vigyázni fognak magukra, amivel persze a férfi nem sokat tud kezdeni, lényegében neki mindegy, ki tér vagy nem tér haza.*
-Remélem, azért átérzed a felelősség súlyát is. Ha egy társad azt mondja, hogy rád bízza magát, azt komolyan is gondolja, tehát ha akkor esik baja, amikor neked kellett volna fedezned, a te lelkeden szárad.
*Ameddig az erdőben lovagolnak, van ideje, hogy felhívja testvére figyelmét pár dologra. Ő már vett részt csoportos vadászaton, tudja a szabályokat, ideje, hogy ezt a tudást tovább is adja. Bízik benne, hogy Gilmarne nem kioktatásnak fogja venni, inkább jó tanácsoknak, segítő szándékú tanításnak, ami hasznára válhat, főleg most. Persze Dawn saját érdeke is ez, hiszen ő lesz az, akire Gilly figyelni fog, ahogy ő is a kisebbik lányra.*
-Ilyen bókot még férfiaktól sem fogadok el.
*Ölti ki a nyelvét oldalra, majd kicsit megugratja Lupot.*
-Gyerünk, így sosem fogunk odaérni. Próbálj nem lemaradni.
*Kiált hátra, miközben fokozatosan növeli a tempót, hátra-hátra pillantva. Vajon Gilly képes lesz követni? Dawn kancájával már megszokott párost alkot az erdőn belül, az ösvény, amin haladnak, nem jelent gondot, de vajon a fiatalabbik Wagata mennyire ura saját hátasának? Jó teszt ez a mostani alkalom, hogy megnézze, húga mire is képes valójában. Kell-e félteni vagy már megállja a helyét.*
-Miért ne?
*Nevet felszabadultan. Nem a magányra van most szüksége, hanem Gilly-re, hogy testvére elterelje a figyelmét, így ne tudja magát emészteni. Mégis csak jó lesz egy a kis kaland, legrosszabb esetben elzavarják a hárpiákat és megmondják a környékbelieknek, hogy mit ne tegyenek, hogy nehogy visszavonzzák őket.
Tudta ő, hogy húgát sem ejtették a fejére, gondoskodik élelemről, ameddig ő megtudja, hogy hova is kellene menniük. Kár, hogy a csapatot már lekésték, de a Fogadós amolyan halkan megjegyzi, hogy ahogy elnézte az összeverődött csapatot, jól fog jönni a segítség. Dawn lelkesedésében még azt is megígéri a pult mögött állónak, hogy vigyázni fognak magukra, amivel persze a férfi nem sokat tud kezdeni, lényegében neki mindegy, ki tér vagy nem tér haza.*
-Remélem, azért átérzed a felelősség súlyát is. Ha egy társad azt mondja, hogy rád bízza magát, azt komolyan is gondolja, tehát ha akkor esik baja, amikor neked kellett volna fedezned, a te lelkeden szárad.
*Ameddig az erdőben lovagolnak, van ideje, hogy felhívja testvére figyelmét pár dologra. Ő már vett részt csoportos vadászaton, tudja a szabályokat, ideje, hogy ezt a tudást tovább is adja. Bízik benne, hogy Gilmarne nem kioktatásnak fogja venni, inkább jó tanácsoknak, segítő szándékú tanításnak, ami hasznára válhat, főleg most. Persze Dawn saját érdeke is ez, hiszen ő lesz az, akire Gilly figyelni fog, ahogy ő is a kisebbik lányra.*
-Ilyen bókot még férfiaktól sem fogadok el.
*Ölti ki a nyelvét oldalra, majd kicsit megugratja Lupot.*
-Gyerünk, így sosem fogunk odaérni. Próbálj nem lemaradni.
*Kiált hátra, miközben fokozatosan növeli a tempót, hátra-hátra pillantva. Vajon Gilly képes lesz követni? Dawn kancájával már megszokott párost alkot az erdőn belül, az ösvény, amin haladnak, nem jelent gondot, de vajon a fiatalabbik Wagata mennyire ura saját hátasának? Jó teszt ez a mostani alkalom, hogy megnézze, húga mire is képes valójában. Kell-e félteni vagy már megállja a helyét.*
405. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-04 23:55:14
Üzenet elküldve: 2014-04-04 23:55:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Asiritay C'nila és Zhrodim Tanemor //
*Alig ér ki a bozótosból, máris két fegyvert pillant meg. Csúszik is marka az ő kalapácsáért, hogy illőn fogadja a másik kettőt, ám azokról utóbb kiderül, hogy nem ellenségek. Sőt! Drága barátja az, s újdonsült barátnője. Faeus előre tudta, vagy soha nem látják egymást, vagy valami ki fog alakulni köztük. Így működik ez Zhrodimnál. Barátja általában egy alkalmas társ, kivéve neki. Hiszen már mióta együtt vannak...
Reméli, hogy Asiritay szidalma nem neki szólt, hanem engedetlen hátasának, aki mintha nem akarná, hogy megülje őt a nő, bár Zhrodim szavai már egyértelműen neki lettek címezve.*
- Mintha tudnál bárkinek is ártani azzal a fogpiszkával!
*Új lemezvértje amúgy sincs még felavatva, de talán nem Z lenne a megfelelő ellenfél hozzá. Ahogy kiegészítik egymást egy harcban, éppen úgy egymás ellen kiegyensúlyozatlanul tudnának csak küzdeni. Faeus nem tudna rendes találatot bevinni a gyors Zhrodim ellen, ő pedig nehezen tudna áttörni a védelmén. De mindegy is.*
- Úgy hallom, van aki más véleményen van.
*Kuncog szamárháton ülve, ahogy melléjük léptet. Érti ő, van ilyen, hogy összefutnak és Zhrodim nem tud magának eléggé parancsolni, lenti agya dominánsabb a gondolkozásban, meg a többi. *
- Szép estét a kisasszonynak!
*Köszön viszont, ahogy immáron hármasban utaznak tovább a kikötő felé. Ezek szerint. Nem is tudja, miért akar mindenképpen velük tartani, de nem szeretné szem elől téveszteni az ő drágalátos sötételfét.*
*Alig ér ki a bozótosból, máris két fegyvert pillant meg. Csúszik is marka az ő kalapácsáért, hogy illőn fogadja a másik kettőt, ám azokról utóbb kiderül, hogy nem ellenségek. Sőt! Drága barátja az, s újdonsült barátnője. Faeus előre tudta, vagy soha nem látják egymást, vagy valami ki fog alakulni köztük. Így működik ez Zhrodimnál. Barátja általában egy alkalmas társ, kivéve neki. Hiszen már mióta együtt vannak...
Reméli, hogy Asiritay szidalma nem neki szólt, hanem engedetlen hátasának, aki mintha nem akarná, hogy megülje őt a nő, bár Zhrodim szavai már egyértelműen neki lettek címezve.*
- Mintha tudnál bárkinek is ártani azzal a fogpiszkával!
*Új lemezvértje amúgy sincs még felavatva, de talán nem Z lenne a megfelelő ellenfél hozzá. Ahogy kiegészítik egymást egy harcban, éppen úgy egymás ellen kiegyensúlyozatlanul tudnának csak küzdeni. Faeus nem tudna rendes találatot bevinni a gyors Zhrodim ellen, ő pedig nehezen tudna áttörni a védelmén. De mindegy is.*
- Úgy hallom, van aki más véleményen van.
*Kuncog szamárháton ülve, ahogy melléjük léptet. Érti ő, van ilyen, hogy összefutnak és Zhrodim nem tud magának eléggé parancsolni, lenti agya dominánsabb a gondolkozásban, meg a többi. *
- Szép estét a kisasszonynak!
*Köszön viszont, ahogy immáron hármasban utaznak tovább a kikötő felé. Ezek szerint. Nem is tudja, miért akar mindenképpen velük tartani, de nem szeretné szem elől téveszteni az ő drágalátos sötételfét.*
404. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-04 21:51:09
Üzenet elküldve: 2014-04-04 21:51:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Zhrodim Tanemor és Faeus Pysius //
*Ő elég kíváncsi egy nőstényke, ez pedig általában sokkal erősebb bármiféle félelemnél. Inkább jobban szereti magát sebezni, mint beleőrülni a kételyekbe. De ez most egyelőre nem olyan kérdés ami ide illene, és végképp nem olyan amihez neki túl sok köze lenne. Bármibe le merné fogadni, hogy ismét kiülne a hím képére az a nagyképű kaján vigyor miközben büszkén rákérdez, hogy csak nem-e féltékeny. Nem, ezt nem kockáztathatja meg. Egyelőre biztosan nem.
Hallja ugyan a hangos lélegzetvételt, de mivel Zhrodim semmi hangot nem ad az ellenvetésnek, és el sem húzódik, így csak folytatja a mozdulatot ahogy ujjbegyeivel végigszánkázik az ezüst jeleken, a végén megpihentetve rajta az ujjait. A véleményére kapott válasz az arcára fagyasztja a mosolyt.*
- Ezt jó tudni, nagyon köszönöm! *Nevetés szerű hangot hallat ahogy kifújja a levegőt aggodalmas mosolygós grimasszal az arcán, és már kapja is el azonnal a kezét, amit a mellkasához szorít másik kezével védve. A mondat utolsó fele a kelleténél jobban hátba vágja, ebből ő azt szűri le, hogy a hímnek nagyon is ellenére volt a kéretlen érintés a megjegyzésével egyetemben, csak a kötelességei miatt maradt veszteg. Szerencsére van annyi gyakorlata, hogy a szavak azonnali hatása nem vetül ki az arcára. Talán csak a szemén kívül, de az ritkán észrevehető.* ~Ezek szerint azért tartotta bent végig a levegőt...aggódott.~ *Hogy a megállapítása helyes-e vagy sem, csak a hím tudhatja, viszont ő most ebben teljesen biztos. Pár pillanat alatt megemészti a kézlevágást, és a grimasz inkább bűntudó tekintetté alakul. Elemeli a mellkasáról a kezét, egy pillanatra rápillantva. Talán jobb lett volna hagyni a fenébe, elvileg férfi, meg tudja maga is emészteni a gondjait. Nem lett volna rá szüksége.* Sajnálom! Ígérem többet nem csinálok ilyet! *Nézi bűnbánó szomorú szemekkel a földet leengedve maga mellé a kezeit. Most már ő is jobbnak látja inkább haladni. De legalább már tudja, hogy mit jobb ezek után végleg kivernie a fejéből.
Teljesen el van foglalva az újdonsült hátasával, de ahogy múlnak a percek egyre jobban belejön. Megy ez, mindig is tudta, hogy gyorsan tanul. Legyen szó harcról, táncról, lovaglásról, talán még a mágia is... még nemigen volt olyan aminek ne vette volna könnyen az akadályait, és ez büszkeséggel tölti el.*
- Mi? *Kapja Zhrodim felé a tekintetét kizökkenve a koncentrációból. Hirtelen azt sem tudja hol van, úgy lefoglalta az állat kiismerése. Mintha sok ideje lenne gondolkozni, a neszre ő is azonnal felfigyel. Csak arra nem, hogy pontosan min is ül éppen, a ló meg vagy nem hallja, vagy nagy ívből tesz rá, hogy mi van a hátuk mögött. Ő is fordul, nagyjából a hímmel egy időben, jobb kezével kirántva egyik szablyáját, ám a hirtelen törzsfordítás elég is, hogy a még mindig mozgó állaton elveszítse az egyensúlyát. Döbbent, de majdnem teljesen sikeresen elfojtott halk felkiáltással csúszik le bal oldalt a lóról. Még az a szerencséje, hogy időben rámarkol bal kezével a nyeregre, közben valamennyire sikeresen meghúzva a kantárt, így csak félig csúszik le róla és a ló is lefékez. Elég érdekes látványt nyújthat az újabb bemutatója, és ennek hangot is ad.*
- Hogy a jó...hogy vágódtál volna bele az első szakadékba ami az utadba került! *Szitkozódik erőlködve. Jelenleg nem érdekli ki látja, nem hajlandó fenékre esni.
Végül valahogy sikerül visszakerülnie a helyes pozícióba a nyergen, megkönnyebbült sóhajjal fújva ki hangosan a levegőt. Ő is megbizonyosodik róla, hogy semmi baj nincsen, így ő is elteszi a fegyverét. Na nem mintha túl sok haszna lett volna miközben a hátassal hadakozik.*
- Na ehhez lenne mit hozzáfűznöm. *Jegyzi meg a ló farán megtámasztva a kezét, hátradőlve.* ~Józan ész? Sárm? Vajon melyikből van több, és melyikből kevesebb?~ *Hát lenne tippje az elosztások arányát illetően, viszont még ha akarna se lenne rá ideje, a ló ugyanis vagy önszántából, vagy mert a nőstény épp rá támaszkodik, de kettőt lép előre, Asiritay meg gyors mozdulattal kap azonnal, ijedten előre a szár után. Azt mondják az első benyomás a legfontosabb...hát ez a ló nem úgy tűnik, mintha nagyon azon lenne, hogy hogyan kedveltesse meg magát a nősténykével.
Miután sikeresen stabil helyzetbe hozta magát is és az állatot is, érdeklődve figyel ahogy a két hím elbeszélget egymással.*
- Jó estét! *Mosolyog szelíden a gnorkra, ezzel meg is válaszolva a nem éppen kérdésnek szánt mondatot.*
*Ő elég kíváncsi egy nőstényke, ez pedig általában sokkal erősebb bármiféle félelemnél. Inkább jobban szereti magát sebezni, mint beleőrülni a kételyekbe. De ez most egyelőre nem olyan kérdés ami ide illene, és végképp nem olyan amihez neki túl sok köze lenne. Bármibe le merné fogadni, hogy ismét kiülne a hím képére az a nagyképű kaján vigyor miközben büszkén rákérdez, hogy csak nem-e féltékeny. Nem, ezt nem kockáztathatja meg. Egyelőre biztosan nem.
Hallja ugyan a hangos lélegzetvételt, de mivel Zhrodim semmi hangot nem ad az ellenvetésnek, és el sem húzódik, így csak folytatja a mozdulatot ahogy ujjbegyeivel végigszánkázik az ezüst jeleken, a végén megpihentetve rajta az ujjait. A véleményére kapott válasz az arcára fagyasztja a mosolyt.*
- Ezt jó tudni, nagyon köszönöm! *Nevetés szerű hangot hallat ahogy kifújja a levegőt aggodalmas mosolygós grimasszal az arcán, és már kapja is el azonnal a kezét, amit a mellkasához szorít másik kezével védve. A mondat utolsó fele a kelleténél jobban hátba vágja, ebből ő azt szűri le, hogy a hímnek nagyon is ellenére volt a kéretlen érintés a megjegyzésével egyetemben, csak a kötelességei miatt maradt veszteg. Szerencsére van annyi gyakorlata, hogy a szavak azonnali hatása nem vetül ki az arcára. Talán csak a szemén kívül, de az ritkán észrevehető.* ~Ezek szerint azért tartotta bent végig a levegőt...aggódott.~ *Hogy a megállapítása helyes-e vagy sem, csak a hím tudhatja, viszont ő most ebben teljesen biztos. Pár pillanat alatt megemészti a kézlevágást, és a grimasz inkább bűntudó tekintetté alakul. Elemeli a mellkasáról a kezét, egy pillanatra rápillantva. Talán jobb lett volna hagyni a fenébe, elvileg férfi, meg tudja maga is emészteni a gondjait. Nem lett volna rá szüksége.* Sajnálom! Ígérem többet nem csinálok ilyet! *Nézi bűnbánó szomorú szemekkel a földet leengedve maga mellé a kezeit. Most már ő is jobbnak látja inkább haladni. De legalább már tudja, hogy mit jobb ezek után végleg kivernie a fejéből.
Teljesen el van foglalva az újdonsült hátasával, de ahogy múlnak a percek egyre jobban belejön. Megy ez, mindig is tudta, hogy gyorsan tanul. Legyen szó harcról, táncról, lovaglásról, talán még a mágia is... még nemigen volt olyan aminek ne vette volna könnyen az akadályait, és ez büszkeséggel tölti el.*
- Mi? *Kapja Zhrodim felé a tekintetét kizökkenve a koncentrációból. Hirtelen azt sem tudja hol van, úgy lefoglalta az állat kiismerése. Mintha sok ideje lenne gondolkozni, a neszre ő is azonnal felfigyel. Csak arra nem, hogy pontosan min is ül éppen, a ló meg vagy nem hallja, vagy nagy ívből tesz rá, hogy mi van a hátuk mögött. Ő is fordul, nagyjából a hímmel egy időben, jobb kezével kirántva egyik szablyáját, ám a hirtelen törzsfordítás elég is, hogy a még mindig mozgó állaton elveszítse az egyensúlyát. Döbbent, de majdnem teljesen sikeresen elfojtott halk felkiáltással csúszik le bal oldalt a lóról. Még az a szerencséje, hogy időben rámarkol bal kezével a nyeregre, közben valamennyire sikeresen meghúzva a kantárt, így csak félig csúszik le róla és a ló is lefékez. Elég érdekes látványt nyújthat az újabb bemutatója, és ennek hangot is ad.*
- Hogy a jó...hogy vágódtál volna bele az első szakadékba ami az utadba került! *Szitkozódik erőlködve. Jelenleg nem érdekli ki látja, nem hajlandó fenékre esni.
Végül valahogy sikerül visszakerülnie a helyes pozícióba a nyergen, megkönnyebbült sóhajjal fújva ki hangosan a levegőt. Ő is megbizonyosodik róla, hogy semmi baj nincsen, így ő is elteszi a fegyverét. Na nem mintha túl sok haszna lett volna miközben a hátassal hadakozik.*
- Na ehhez lenne mit hozzáfűznöm. *Jegyzi meg a ló farán megtámasztva a kezét, hátradőlve.* ~Józan ész? Sárm? Vajon melyikből van több, és melyikből kevesebb?~ *Hát lenne tippje az elosztások arányát illetően, viszont még ha akarna se lenne rá ideje, a ló ugyanis vagy önszántából, vagy mert a nőstény épp rá támaszkodik, de kettőt lép előre, Asiritay meg gyors mozdulattal kap azonnal, ijedten előre a szár után. Azt mondják az első benyomás a legfontosabb...hát ez a ló nem úgy tűnik, mintha nagyon azon lenne, hogy hogyan kedveltesse meg magát a nősténykével.
Miután sikeresen stabil helyzetbe hozta magát is és az állatot is, érdeklődve figyel ahogy a két hím elbeszélget egymással.*
- Jó estét! *Mosolyog szelíden a gnorkra, ezzel meg is válaszolva a nem éppen kérdésnek szánt mondatot.*
403. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-04 21:06:13
Üzenet elküldve: 2014-04-04 21:06:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caegar//
*Az álla megszorítására, miszerint, hogy maradjon inkább csöndben, szinte szeme sem rebben. Szinte. Mert azért arcán egy-egy izom megrándul, de próbálja ezt véka alá rejteni. Nem reagál a férfi kijelentésére, hogy az foglalkozik vele. Számára nem épp úgy tűnik. Ennek épp hangot adna, de ahogy húzódik hátra, úgy marad állán a férfi keze. S nem csak a keze, hanem tulajdonosának karja, sőt szinte az egész felsőteste, fejét is beleértve. A férfi vészesen egyre közelebb hajol hozzá. Organthela zavara csak még tovább fokozódik. Sose került még életében ilyen szituációban. Caegar kérdésére felháborodása nem változik.*
- Biztos. *Tudja le válaszát, tömören. A másik kérdésre nem változik. Valójában kényelmetlenül érzi magát, nem tudja, hogy mit is kéne csinálnia. Agyában lepörög néhány helyzet, de nem tud elvonatkoztatni attól, hogy a férfi széltében és hosszában is terebélyesebb nála. Felhagy a folyamatos hátrahúzódással. Szemeivel követi a férfi másik kezét, amely mellette támaszkodik le. Majd lehunyja szemeit és nagy levegőt vesz.*
- Sem ma, sem máskor. És ez a fehérnép semmit sem fog megtenni. *Jelenti ki szinte magabiztosan, habár arcának színezete szinte egy pillanatot sem változott. Kezével a férfi az állát tartó csuklóján megnyomja azt az ideget, amelyhez habár nem kell nagy erőkifejtés mégis fájdalmas tud lenni. Ezzel adja tudtára immár nem tetszését a szituációval kapcsolatban. Ha ez sikerül neki, akkor gyorsan kihátrál a már félig rádőlt férfi alól és sebtében összekapja az előbb lecsatolt övét. A megrágott almát kiejti kezéből, azt hagyja is ott vesződni. Felállva leporolja magát, közben megköszörüli torkát. *
- Most pedig ha megbocsátasz. *Ezzel megfordul, s az eddigi biztonságot jelentő fájára visszamászik. Amilyen magasra csak tud felkapaszkodik, majd ott elfészkeli magát az egyik még olyan ágon, amelyről érzése szerint nem eshet le. Övét visszacsatolva, kezét kardjának markolatán tartva alszik el szinte egy pillanat alatt.
Álma óráknak tűnik neki. Újra visszatérnek azon álmai, amelyek azóta kísérik, mióta elment otthonról. Egy sötét épületben van, ahol semmilyen világítás nincsen. Csak az éjszakát megvilágító Hold ad némi fényt az ablakon keresztül. Valami üldözi, de hogy mi még sose tudott rájönni. Nem látja az alakját, csak azt tudja, hogy valami van mögötte, ami el akarja kapni. Ösztönei súgják neki, hogy meneküljön. Több sebből is vérzik, de hogy ezeket hol és mikor szerezte sem tudja már. A falnak támaszkodva halad előre. Amikor is elérkezik egy kétszárnyú ajtóhoz. A fából készült monstrum váratlanul csapja ki ajtait előtte. Ekkor hirtelen pattannak ki szemei. Néhány pislogás után próbálja felmérni a terepet, hogy mégis mennyi időt aludt ő most valójában. Csakis ilyenkor veszi észre, hogy szaporán veszi a levegőt. Kezét mellkasán tartva próbálja csillapítani légvételeit, remélvén, hogy a férfi nem hallja, és hogy álmában semmilyen hangot sem adott ki.*
*Az álla megszorítására, miszerint, hogy maradjon inkább csöndben, szinte szeme sem rebben. Szinte. Mert azért arcán egy-egy izom megrándul, de próbálja ezt véka alá rejteni. Nem reagál a férfi kijelentésére, hogy az foglalkozik vele. Számára nem épp úgy tűnik. Ennek épp hangot adna, de ahogy húzódik hátra, úgy marad állán a férfi keze. S nem csak a keze, hanem tulajdonosának karja, sőt szinte az egész felsőteste, fejét is beleértve. A férfi vészesen egyre közelebb hajol hozzá. Organthela zavara csak még tovább fokozódik. Sose került még életében ilyen szituációban. Caegar kérdésére felháborodása nem változik.*
- Biztos. *Tudja le válaszát, tömören. A másik kérdésre nem változik. Valójában kényelmetlenül érzi magát, nem tudja, hogy mit is kéne csinálnia. Agyában lepörög néhány helyzet, de nem tud elvonatkoztatni attól, hogy a férfi széltében és hosszában is terebélyesebb nála. Felhagy a folyamatos hátrahúzódással. Szemeivel követi a férfi másik kezét, amely mellette támaszkodik le. Majd lehunyja szemeit és nagy levegőt vesz.*
- Sem ma, sem máskor. És ez a fehérnép semmit sem fog megtenni. *Jelenti ki szinte magabiztosan, habár arcának színezete szinte egy pillanatot sem változott. Kezével a férfi az állát tartó csuklóján megnyomja azt az ideget, amelyhez habár nem kell nagy erőkifejtés mégis fájdalmas tud lenni. Ezzel adja tudtára immár nem tetszését a szituációval kapcsolatban. Ha ez sikerül neki, akkor gyorsan kihátrál a már félig rádőlt férfi alól és sebtében összekapja az előbb lecsatolt övét. A megrágott almát kiejti kezéből, azt hagyja is ott vesződni. Felállva leporolja magát, közben megköszörüli torkát. *
- Most pedig ha megbocsátasz. *Ezzel megfordul, s az eddigi biztonságot jelentő fájára visszamászik. Amilyen magasra csak tud felkapaszkodik, majd ott elfészkeli magát az egyik még olyan ágon, amelyről érzése szerint nem eshet le. Övét visszacsatolva, kezét kardjának markolatán tartva alszik el szinte egy pillanat alatt.
Álma óráknak tűnik neki. Újra visszatérnek azon álmai, amelyek azóta kísérik, mióta elment otthonról. Egy sötét épületben van, ahol semmilyen világítás nincsen. Csak az éjszakát megvilágító Hold ad némi fényt az ablakon keresztül. Valami üldözi, de hogy mi még sose tudott rájönni. Nem látja az alakját, csak azt tudja, hogy valami van mögötte, ami el akarja kapni. Ösztönei súgják neki, hogy meneküljön. Több sebből is vérzik, de hogy ezeket hol és mikor szerezte sem tudja már. A falnak támaszkodva halad előre. Amikor is elérkezik egy kétszárnyú ajtóhoz. A fából készült monstrum váratlanul csapja ki ajtait előtte. Ekkor hirtelen pattannak ki szemei. Néhány pislogás után próbálja felmérni a terepet, hogy mégis mennyi időt aludt ő most valójában. Csakis ilyenkor veszi észre, hogy szaporán veszi a levegőt. Kezét mellkasán tartva próbálja csillapítani légvételeit, remélvén, hogy a férfi nem hallja, és hogy álmában semmilyen hangot sem adott ki.*
402. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-04 20:01:07
Üzenet elküldve: 2014-04-04 20:01:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Organthela//
- Nem sejthettem, hogy ülve szoktál aludni. Inkább örülnél, hogy törődöm az egészségeddel *jegyzi meg.
Hangja cseppet sem mogorva. Száraz és tényközlő, érzelmektől szinte teljesen mentes. Azért csak szinte, mert talán némi felháborodást ki lehet belőle hallani, de csak talán. Mikor a hölgyemény mellé ér, elkezdi kis monológját. Persze miért is várta, hogy talán szó nélkül végighallgatja a másik? Ilyen cserfes némberrel még nem hozta össze a sors, s nem is sokkal akar találkozni. Némiképp jobban meg is szorítja állát, jelezve ezzel nemtetszését, majd folytatja. Nyugodt, mély hangon, amolyan dörmögősen, ahogy tőle telik. Elégedett mosoly jelenik meg képén, amint meglátja a hirtelen jött zavart. Nem ereszti a tekintetét, csupán szemtelenül közelít tovább. Tetszik neki a látvány, nem is kicsit, elvégre ez mégiscsak jelent valamit. Valami olyasmit, mi jó érzéssel tölti el férfiúi önérzetét. Talán még szőrös állán is végigsimítana, ha nem foglalkoztatná az, hogy tartsa a nő fejét. Az viszont most előbbre való, tehát inkább ahhoz ragaszkodik, mint holmi elégedett álldörzsöléshez. A fejet persze engedi hátrébb húzni, de csakis kezével együtt. Fejével pedig követi a mozdulatot, elérve, hogy egyre inkább az elf fölé hajoljon testével.*
- Biztos vagy benne? Mégis mit érzel most? *kérdi, meglepő mód' őszinte kíváncsisággal arcán.
Saját magát is meglepi ezzel. Azzal, hogy érdekli, hogy mikre gondol a másik. Nem szokása ezzel húzni az időt, s már tanakodik is azért, hogy mivel üthetné el az idő megmaradt részét. Ha így folytatja játékát, az elf nőcske talán még a fegyverekről is megfeledkezik. Ha nem így lenne, minden bizonnyal már nyúlt volna nem egyért. Abban pedig biztos, hogy nem csak a közelben lévő pengével rendelkezik. A választól függetlenül tartja közelségét. Légvételeivel mellkasa szinte már a másikét érinti, miközben egyik karjával megtámaszkodik mellette.*
- Mint mondtam... Nem érek hozzád úgy, ahogy csak egy férfi képes *ismétli magát* De vannak oly dolgok, miket holmi fehérnépek is meg tudnak tenni *jegyzi meg sejtelmesen.
Ajkait ezt követően az elf szájára tapasztja, ha módja van rá. Csupán jelzésértékűen, jelezve saját fölényét, miközben a támaszkodásról is megfeledkezik, hogy kezével a nő bőrét érinthesse. Ennél többet nem tesz, de valahogy szórakoztatja a dolog. A heves ellenkezés, amit valójában nem is mondana annak, csupán egy olyan rémült kislány szavainak, ki így próbálja meghátrálásra ösztökélni a férfit.*
- Nem sejthettem, hogy ülve szoktál aludni. Inkább örülnél, hogy törődöm az egészségeddel *jegyzi meg.
Hangja cseppet sem mogorva. Száraz és tényközlő, érzelmektől szinte teljesen mentes. Azért csak szinte, mert talán némi felháborodást ki lehet belőle hallani, de csak talán. Mikor a hölgyemény mellé ér, elkezdi kis monológját. Persze miért is várta, hogy talán szó nélkül végighallgatja a másik? Ilyen cserfes némberrel még nem hozta össze a sors, s nem is sokkal akar találkozni. Némiképp jobban meg is szorítja állát, jelezve ezzel nemtetszését, majd folytatja. Nyugodt, mély hangon, amolyan dörmögősen, ahogy tőle telik. Elégedett mosoly jelenik meg képén, amint meglátja a hirtelen jött zavart. Nem ereszti a tekintetét, csupán szemtelenül közelít tovább. Tetszik neki a látvány, nem is kicsit, elvégre ez mégiscsak jelent valamit. Valami olyasmit, mi jó érzéssel tölti el férfiúi önérzetét. Talán még szőrös állán is végigsimítana, ha nem foglalkoztatná az, hogy tartsa a nő fejét. Az viszont most előbbre való, tehát inkább ahhoz ragaszkodik, mint holmi elégedett álldörzsöléshez. A fejet persze engedi hátrébb húzni, de csakis kezével együtt. Fejével pedig követi a mozdulatot, elérve, hogy egyre inkább az elf fölé hajoljon testével.*
- Biztos vagy benne? Mégis mit érzel most? *kérdi, meglepő mód' őszinte kíváncsisággal arcán.
Saját magát is meglepi ezzel. Azzal, hogy érdekli, hogy mikre gondol a másik. Nem szokása ezzel húzni az időt, s már tanakodik is azért, hogy mivel üthetné el az idő megmaradt részét. Ha így folytatja játékát, az elf nőcske talán még a fegyverekről is megfeledkezik. Ha nem így lenne, minden bizonnyal már nyúlt volna nem egyért. Abban pedig biztos, hogy nem csak a közelben lévő pengével rendelkezik. A választól függetlenül tartja közelségét. Légvételeivel mellkasa szinte már a másikét érinti, miközben egyik karjával megtámaszkodik mellette.*
- Mint mondtam... Nem érek hozzád úgy, ahogy csak egy férfi képes *ismétli magát* De vannak oly dolgok, miket holmi fehérnépek is meg tudnak tenni *jegyzi meg sejtelmesen.
Ajkait ezt követően az elf szájára tapasztja, ha módja van rá. Csupán jelzésértékűen, jelezve saját fölényét, miközben a támaszkodásról is megfeledkezik, hogy kezével a nő bőrét érinthesse. Ennél többet nem tesz, de valahogy szórakoztatja a dolog. A heves ellenkezés, amit valójában nem is mondana annak, csupán egy olyan rémült kislány szavainak, ki így próbálja meghátrálásra ösztökélni a férfit.*
401. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-04-04 18:31:10
Üzenet elküldve: 2014-04-04 18:31:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
// Asiritay C'nila és Faeus Pysius //
*Érdekes szituációt szülne, ha a nőstény egyszer feltenné a fejében megforduló kérdést a hímnek is: hogyan érez a matróna iránt? A nyilvánvalón kívül milyen kapocs fűzheti hozzá? Feltétlen hűség, nyilván, de hogy kell-e emögött mélyebb dolgokat keresgélni vagy pedig annyi a "kapcsolatuk" lényege, ami már a felszínen is látszik? Bizonyára nem lenne közömbös téma, de Asiritay vajon nem fél a választól? Vajon lesz valaha bátorsága, hogy felkészítve magát rákérdezzen a teljes igazságra, szembenézve a válasszal, bármi legyen is az?
Kicsit értetlenül nézi a hümmögő nőstényt, amint az őt kerülgeti, míg végül láthatóan elszánja magát és felhúzza az inget. Kicsit élesebben szívja be a levegőt, amit inkább ki sem fúj, ahogy megérzi az oldalán végighaladó ujjakat. Ha Asiritay tudná, hogy már ennyivel is micsoda reakciókat indíthat el...*
-Ha felszíni lennél, ezért most le kellene vágnom a karodat, de így fel vagy rá hatalmazva, hogy bármikor és bárhol megérints, ha úgy tartja kedved.
*Még szerencse, hogy a karjain végigfutó libabőr nem látszik ki az ing ujjának takarásából, így aztán rövid lélegzetkimaradásán kívül más nem árulkodik, hogy mit is váltott ki belőle a simítás. Épp elég, ha ezzel kapcsolatos érzéseit megtartja magának, de akár még biztató is lehet, hogy nem húzódik, nem tesz semmit, amivel megakadályozná vagy véget vetne neki. Persze az is lehetséges, hogy csak kötelességének tesz eleget, ezt a lánynak kell eldöntenie.
Neki fel sem tűnik, hogy útitársa miféle nehézségekkel küzd, magabiztosan vezeti kis csapatukat, mutatva az utat, fülére támaszkodva abban a kérdésben, hogy a lány még mindig ott van-e a közelében. Amíg úgy hallja, hogy igen, nincs oka megfordulni. Csak az erdőben marad le annyira, hogy egymás mellett haladhassanak, fél szemét rajta tartva, így nem nehéz észrevenni a szenvedős mozdulatokat.*
-Valami baj van?
*Pillant kérdőn oldalra, de a választ nincs ideje megvárni, motozás zaja zavarja meg. A lovat máris visszafogja, a kantárt bal kezébe kapja, jobbjával pedig kardját rántja elől, helyben fordítva a lovat, hogy pontosan a zaj forrása felé nézzenek. Furcsa, hogy a hátas nem jelzett, ennél jobban lett kiképezve, de a rejtély hamar megoldódik, amikor csak Faeus kerül elő nyúzott szamarán.*
-Te aztán értesz hozzá, hogy próbáld megöletni magad.
*Széles vigyorral ereszti vissza a kardot a hüvelybe, majd zavartan megköszörüli a torkát barátja kérdésére, miközben lopva a nőstény felé pillant.*
-Igazából teljesen véletlen volt, aztán meg... Úgy döntöttem, félreteszem a józan eszem, csak elvesz a sármomból, ha gondolkodok.
*Úgyis le kell majd szoknia erről, ha hazamegy, ott nem lesz szükség az agyára, csakis a testére. Néha már nevetségesnek érzi, de hát nem lehet mit tenni.*
-A kikötőbe, az erdőben a legkönnyebb lerázni a kéretlen társaságot, én pedig szeretnék egy békésebb estét. Szerintem nyugodtan velünk tarthatsz.
*Talán a gnork jelenléte valamennyi észt ver belé, bár ehhez nem fűz túl sok reményt, érzi ő is, hogy már nyakig benne van, innen pedig nem menekül meg annyira könnyedén.*
-Gondolom, emlékszel még a barátomra.
*Pillant Asiritay felé, miközben visszasorol mellé, remélhetőleg Faeussal az oldalán. Nem épp így képzelte, de miért is ne.*
*Érdekes szituációt szülne, ha a nőstény egyszer feltenné a fejében megforduló kérdést a hímnek is: hogyan érez a matróna iránt? A nyilvánvalón kívül milyen kapocs fűzheti hozzá? Feltétlen hűség, nyilván, de hogy kell-e emögött mélyebb dolgokat keresgélni vagy pedig annyi a "kapcsolatuk" lényege, ami már a felszínen is látszik? Bizonyára nem lenne közömbös téma, de Asiritay vajon nem fél a választól? Vajon lesz valaha bátorsága, hogy felkészítve magát rákérdezzen a teljes igazságra, szembenézve a válasszal, bármi legyen is az?
Kicsit értetlenül nézi a hümmögő nőstényt, amint az őt kerülgeti, míg végül láthatóan elszánja magát és felhúzza az inget. Kicsit élesebben szívja be a levegőt, amit inkább ki sem fúj, ahogy megérzi az oldalán végighaladó ujjakat. Ha Asiritay tudná, hogy már ennyivel is micsoda reakciókat indíthat el...*
-Ha felszíni lennél, ezért most le kellene vágnom a karodat, de így fel vagy rá hatalmazva, hogy bármikor és bárhol megérints, ha úgy tartja kedved.
*Még szerencse, hogy a karjain végigfutó libabőr nem látszik ki az ing ujjának takarásából, így aztán rövid lélegzetkimaradásán kívül más nem árulkodik, hogy mit is váltott ki belőle a simítás. Épp elég, ha ezzel kapcsolatos érzéseit megtartja magának, de akár még biztató is lehet, hogy nem húzódik, nem tesz semmit, amivel megakadályozná vagy véget vetne neki. Persze az is lehetséges, hogy csak kötelességének tesz eleget, ezt a lánynak kell eldöntenie.
Neki fel sem tűnik, hogy útitársa miféle nehézségekkel küzd, magabiztosan vezeti kis csapatukat, mutatva az utat, fülére támaszkodva abban a kérdésben, hogy a lány még mindig ott van-e a közelében. Amíg úgy hallja, hogy igen, nincs oka megfordulni. Csak az erdőben marad le annyira, hogy egymás mellett haladhassanak, fél szemét rajta tartva, így nem nehéz észrevenni a szenvedős mozdulatokat.*
-Valami baj van?
*Pillant kérdőn oldalra, de a választ nincs ideje megvárni, motozás zaja zavarja meg. A lovat máris visszafogja, a kantárt bal kezébe kapja, jobbjával pedig kardját rántja elől, helyben fordítva a lovat, hogy pontosan a zaj forrása felé nézzenek. Furcsa, hogy a hátas nem jelzett, ennél jobban lett kiképezve, de a rejtély hamar megoldódik, amikor csak Faeus kerül elő nyúzott szamarán.*
-Te aztán értesz hozzá, hogy próbáld megöletni magad.
*Széles vigyorral ereszti vissza a kardot a hüvelybe, majd zavartan megköszörüli a torkát barátja kérdésére, miközben lopva a nőstény felé pillant.*
-Igazából teljesen véletlen volt, aztán meg... Úgy döntöttem, félreteszem a józan eszem, csak elvesz a sármomból, ha gondolkodok.
*Úgyis le kell majd szoknia erről, ha hazamegy, ott nem lesz szükség az agyára, csakis a testére. Néha már nevetségesnek érzi, de hát nem lehet mit tenni.*
-A kikötőbe, az erdőben a legkönnyebb lerázni a kéretlen társaságot, én pedig szeretnék egy békésebb estét. Szerintem nyugodtan velünk tarthatsz.
*Talán a gnork jelenléte valamennyi észt ver belé, bár ehhez nem fűz túl sok reményt, érzi ő is, hogy már nyakig benne van, innen pedig nem menekül meg annyira könnyedén.*
-Gondolom, emlékszel még a barátomra.
*Pillant Asiritay felé, miközben visszasorol mellé, remélhetőleg Faeussal az oldalán. Nem épp így képzelte, de miért is ne.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718