Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 56 (1101. - 1120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
1120. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-24 12:12:31
Üzenet elküldve: 2014-12-24 12:12:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//A küldetés//
*A kezébe nyomott levél láttán csak felvonja szemöldökét. Azt néhányszor megforgatja ujjai között, de nem érti, miért olyan aggodalmas a másik, amiatt, hogy esetleg felbontja azt. No nem mintha kíváncsisága az egekbe szökött volna. Nem elég, hogy elmennek – tengerek ura tudja, hogy miért mennek egy barbárokkal teli táborba, még levelet is küld nekik. Gondolatai bugyrába az költözik bele, hogy az elf meg akarja őket ölni. Máskülönben miért küldene egy olyan levelet, melynek tartalmáról nem tudnak?*
~Majd félúton felbontjuk. Mintha nem lenne ezernyi módszer ennek a visszazárásához. Amatőr.~
*Mondja magában, s Dyntire nézve csak megvonja a vállát. Majd útközben beavatja őt is, tervében. Ha meg semmi olyan nem áll benne, akkor már nyugodt szívvel halad tovább a táborba, ám ha nem, akkor a Nyurga kínkeserves halált fog halni. Egyszer.
Lassan evickél le a szirtekről, épp azért, amit mondott a másiknak is. Ittasak, lemenőben a nap, s veszélyes. De hát a másiknak ez nem akadály, hisz belé próbál kapaszkodni. Mire egyensúlyát ő is elveszti, s csak épphogy lábon tud maradni. Nagyot sóhajtva indul tovább az iménti sokkból.
Mire leérnek a sziklák aljára, már le is nyugodott a nap. Csak a hold s a csillagok világítják útjukat, no meg a kikötő fényei.*
- Lelécelni? Ugyanmár, hamarabb megtalálnánk, mint ahogy el tudnál bújni. *Neveti el magát.* - Hisz erre vagyunk itt. Aztán gondolom te sem szeretnéd így végezni.
*S húzza el mutatóujját a torka előtt. De örömmel hallja, hogy a másik sem kívánja úgy végezni, hiszen ha Szukafattya is kedves volt vele, s mégis így kivégezte, no meg a blökit is, ki tudja, hogy kire lenne még képes. Fejlődőképes a gyerek, s ezt szereti is. A sötét utakon haladva gonoszul húzódik szélesre a szája.
Az egyik kihalt kikötői utcából, a ház faláról lelopja az ott szomorodó, magányos fáklyát. Nem árt, ha az erdőbe mennek, akkor legyen némi fényük. Ezzel legalább a vadakat is elijesztik majd.*
- Fegyver nélkül nem maradok sehol. Majd pont egy csapat barbárral a hátam mögött fogok? Vannak tartalékaim, azokat keressék meg, ha merik. Bár ettől nem tartok náluk.
*Húzza el száját kedvtelenül. Majd pedig széles vigyort villant a másik felé.*
- Könnyedén megtudhatjuk, hogy mit akart vele az az idióta. *Vigyorodik továbbra is vészjóslóan, de cselekedni csak akkor fog, ha a másik is belegyezik esetleg, s ha már kellő biztonságban lesz. Távol az emberektől, az erdő sűrűjében.* - Büdös, mégis mi? A barbárok? Abban biztos lehetsz, hogy bűzölögni fognak. *Már csak magukból kiindulva is meg tudja ezt ígérni Társnőjének. Az hogy most nem bűzölög, mint egy hónapos hulla, csak annak köszönhető, hogy nincsenek a tengeren. S ők is eléggé barbárok voltak.*
- De enni-inni adniuk kell, már ha elfogadják, hogy küldöttek vagyunk, s nem egyből szedik le nyakunk, ha meg igen, akkor meg már ugyan mindegy, hogy mi áll abban a levélben.
*A lány szavaira csak bólint, de semmit sem tesz annak érdekében, hogy eltakarja arcát, testét, vagy akár jellegzetes járását. Ha valaki meg akarja találni, az úgy is megtalálja, így legalább hamarabb túlesnek egy kellemetlen találkozáson, s lesz oka menekülnie. Ismét. Csendben követi a másikat, kezében a fáklyával.
A vád hallatán, szinte rögtön megáll. Szabad kezét színpadiasan teszi a mellkasára.*
- Én? Sunnyogni? Ezt kikérem magamnak! *Először csak meglepődő arckifejezést vág, majd pedig sértődöttet.* - Nem értem mire gondolsz. Nem sutyorogtunk, csak megkértem valamire.
*Vonja meg könnyedén a vállát, lényegtelen dologként beállítva Fejes „küldetését”.*
- Nem volt más épkézláb ember, akiben megbíztam volna, hogy tegye meg nekem. Nem mintha benne megbíznák, de inkább őt kérem meg, mint Bájgúnárt. *Húzza el ismét a száját, ahogy a férfira terelődik a szó.*
*A kezébe nyomott levél láttán csak felvonja szemöldökét. Azt néhányszor megforgatja ujjai között, de nem érti, miért olyan aggodalmas a másik, amiatt, hogy esetleg felbontja azt. No nem mintha kíváncsisága az egekbe szökött volna. Nem elég, hogy elmennek – tengerek ura tudja, hogy miért mennek egy barbárokkal teli táborba, még levelet is küld nekik. Gondolatai bugyrába az költözik bele, hogy az elf meg akarja őket ölni. Máskülönben miért küldene egy olyan levelet, melynek tartalmáról nem tudnak?*
~Majd félúton felbontjuk. Mintha nem lenne ezernyi módszer ennek a visszazárásához. Amatőr.~
*Mondja magában, s Dyntire nézve csak megvonja a vállát. Majd útközben beavatja őt is, tervében. Ha meg semmi olyan nem áll benne, akkor már nyugodt szívvel halad tovább a táborba, ám ha nem, akkor a Nyurga kínkeserves halált fog halni. Egyszer.
Lassan evickél le a szirtekről, épp azért, amit mondott a másiknak is. Ittasak, lemenőben a nap, s veszélyes. De hát a másiknak ez nem akadály, hisz belé próbál kapaszkodni. Mire egyensúlyát ő is elveszti, s csak épphogy lábon tud maradni. Nagyot sóhajtva indul tovább az iménti sokkból.
Mire leérnek a sziklák aljára, már le is nyugodott a nap. Csak a hold s a csillagok világítják útjukat, no meg a kikötő fényei.*
- Lelécelni? Ugyanmár, hamarabb megtalálnánk, mint ahogy el tudnál bújni. *Neveti el magát.* - Hisz erre vagyunk itt. Aztán gondolom te sem szeretnéd így végezni.
*S húzza el mutatóujját a torka előtt. De örömmel hallja, hogy a másik sem kívánja úgy végezni, hiszen ha Szukafattya is kedves volt vele, s mégis így kivégezte, no meg a blökit is, ki tudja, hogy kire lenne még képes. Fejlődőképes a gyerek, s ezt szereti is. A sötét utakon haladva gonoszul húzódik szélesre a szája.
Az egyik kihalt kikötői utcából, a ház faláról lelopja az ott szomorodó, magányos fáklyát. Nem árt, ha az erdőbe mennek, akkor legyen némi fényük. Ezzel legalább a vadakat is elijesztik majd.*
- Fegyver nélkül nem maradok sehol. Majd pont egy csapat barbárral a hátam mögött fogok? Vannak tartalékaim, azokat keressék meg, ha merik. Bár ettől nem tartok náluk.
*Húzza el száját kedvtelenül. Majd pedig széles vigyort villant a másik felé.*
- Könnyedén megtudhatjuk, hogy mit akart vele az az idióta. *Vigyorodik továbbra is vészjóslóan, de cselekedni csak akkor fog, ha a másik is belegyezik esetleg, s ha már kellő biztonságban lesz. Távol az emberektől, az erdő sűrűjében.* - Büdös, mégis mi? A barbárok? Abban biztos lehetsz, hogy bűzölögni fognak. *Már csak magukból kiindulva is meg tudja ezt ígérni Társnőjének. Az hogy most nem bűzölög, mint egy hónapos hulla, csak annak köszönhető, hogy nincsenek a tengeren. S ők is eléggé barbárok voltak.*
- De enni-inni adniuk kell, már ha elfogadják, hogy küldöttek vagyunk, s nem egyből szedik le nyakunk, ha meg igen, akkor meg már ugyan mindegy, hogy mi áll abban a levélben.
*A lány szavaira csak bólint, de semmit sem tesz annak érdekében, hogy eltakarja arcát, testét, vagy akár jellegzetes járását. Ha valaki meg akarja találni, az úgy is megtalálja, így legalább hamarabb túlesnek egy kellemetlen találkozáson, s lesz oka menekülnie. Ismét. Csendben követi a másikat, kezében a fáklyával.
A vád hallatán, szinte rögtön megáll. Szabad kezét színpadiasan teszi a mellkasára.*
- Én? Sunnyogni? Ezt kikérem magamnak! *Először csak meglepődő arckifejezést vág, majd pedig sértődöttet.* - Nem értem mire gondolsz. Nem sutyorogtunk, csak megkértem valamire.
*Vonja meg könnyedén a vállát, lényegtelen dologként beállítva Fejes „küldetését”.*
- Nem volt más épkézláb ember, akiben megbíztam volna, hogy tegye meg nekem. Nem mintha benne megbíznák, de inkább őt kérem meg, mint Bájgúnárt. *Húzza el ismét a száját, ahogy a férfira terelődik a szó.*
1119. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-23 17:16:12
Üzenet elküldve: 2014-12-23 17:16:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Miután megvizsgálta, és megtisztogatta kardját, föláll és tovább folytatja útját a rengetegben. Úgy látszik, szerencséje van, hisz egy kitaposott, viszonylag széles ösvényre ér. Mivel az szinte derékszögben keresztezi útját, ötlete sincs melyik irányba induljon. Végül a jobb oldal mellett dönt, arra folytatja útját. Sosem volt kenyere a hosszú séta, vándorlás, így már kezdenek fájni a lábai, kénytelen újra lepihenni. Eléggé unatkozik, a kardját már tisztogatta, így jobb dolga nem lévén csak a madarak csicsergését tudja hallgatni. Ám mikor körbe-körbe nézelődik, megakad valamin a szeme. Az út végén, amerre elindult, egy dombot lát, amin sok-sok színes valami van, meg egy nagy szürke. Kicsit elindul arra, és hunyorít, hogy jobban lássa. Egy vár az, körülötte pedig rengeteg sátor. Fáradtságával mit sem törődve el is indul abba az irányba az ösvényen. Hamarosan olyan közel ér, hogy jobban szemügyre tudja venni a helyet. A kis dombon egy büszke, de nem túl nagy erőd áll, körülötte színes sátorok tucatjai.*
1118. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-23 09:32:56
Üzenet elküldve: 2014-12-23 09:32:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//A küldetés//
*Távozásuk előtt, még pont szemmel kíséri, amint tiszteletreméltóan furcsa szerzet vezérük, még Nadae kezébe nyom egy borítékot. Nyakát nyújtogatva hajol közelebb, hogy legalább egy apró pillantást vethessen rá, miközben belülről szétmarja a kíváncsiság által hajtott vágy, hogy kikapja a nő kezéből, majd beleolvasson, de a férfi, mintha ráérezne valamire, rögtön figyelmezteti őket.*
~Ah, ez a sok titok~ *Kelletlenül elhúzza száját.
Egyet kell értenie a kalózkával, azzal kapcsolatban, hogy nem túl szerencsés ennyi rummal a gyomrukban az éles sziklák, mély szakadékok között egyensúlyozgatni, ám ebben a tekintetben elég edzettek. Legalább ő maga az, bár nem mondhatni, hogy az ital gonoszan még nem itta be magát a fejébe, lassítva ezzel gondolkodását, de mozgáskultúrájával még nincs gond. Ezért is kap rögtön a megszédülő nő után riadtan.*
- Hát, legalábbis csak akkor, ha nem akarod te is a mélyben vakargatni a hónaljadat a lábaddal. *Nevetgél, immár megkönnyebbülten.*
- Hááát, megfordult a fejemben, hogy lelécelek a ti részetekkel is, de úgyis rám találtatok volna. És nem szeretném, ha Will legközelebb az én testemen gyakorolna. *Borzong bele a gondolatba. Előbb utóbb, sőt, inkább előbb úgyis megfog halni. Ilyen életkörülmények és modor mellett még az is csoda, hogy eddig húzta, de jobban örülne, ha tökéletessége inkább a tenger mélyén nyugodna, mintsem a barlang díszeként.
Sietősre veszi lépteit, jobb lenne minél hamarabb letudnia ezt az egészet. Már amúgy is egyre gyakorlottabban közlekedik még az életveszélyesebb részeken is, így aránylag hamar leérnek a Kikötőbe, ismét.*
- Helyes *Bólint a fegyvertartalékot illetően, de azért nem bírja ki, hogy ne tegyen hozzá még valamit.* De ha lebukunk, hogy mégis van nálunk valami, annak bizony csúnya vége lenne. Apám egyszer lefejeztetett egy fickót, amiért maradt nála egy tőr, amit nem adott le érkezésekkor. Tiszteletlenségnek tartották ugyanis. *Vonja meg a vállát.* De mi úgysem tisztelünk semmit. *Mereng el a távolba, majd szemét a hajókon legelteti végig. Még mindig van benne némi félelem, hogy a Sinistra Mosolya esetleg ismét kiköt itt, de szerencséjére sem Feelosnak, sem annak az átkozott Nathalonnak nyoma nincs.*
- Lepra telep. *Kuncog, mindenféle bájtól mentesen, igyekszik úgy tenni, mintha tudná mi az a lepra. Így amikor a színészi nevetgélésnek véget vet, értetlenül mereng a távolba. ~Mi a fene?~ Hiába kutat fejében az ismeretlen kifejezés után, sötétség fogadja. Remélte, hogy már nincs ezen a szinten a világról való tudást illetően, de úgy tűnik, még mindig van mit tanulnia.* Különben egyre kíváncsibb vagyok. Vajon mi a fenét akarhat Taug azzal a levéllel? Úh, remélem adnak valamit enni... meg inni. Szerinted büdös lesz? *Csak úgy záporoznak a kérdések és az óhajok a szájában, ahogy az már tőle megszokott. Útjuk közben, néhányszor megáll gondolkodni, hogy merre tovább.*
- Hmm... Mehetünk arra, meg arra is. *Kezét az állához emelve elmereng.* Na jó, menjünk a dokkok felől, de a mai incidens után, talán nem ártana, valamivel álcázni magunkat. *Azzal már fel is kanyarítja a csuklyát a fejére.* Onnan rátérünk az ösvényre, ami elvezet minket Nagak Tharomarék szálláshelyére. Nem lesz rövid út, arra készülj fel. *Morog egy picit. A dokkoknál való átkelésüknél persze igyekszik magát meghúzni. Úgy tűnik a hordós baleset nyomait már némileg eltakarították és a Mortar által ellökött szajha testét sem látja sehol, így legalább nincs aki felismerje. Azért egy pillanatra elönti az ideg, amikor eszébe jut, mennyire melléfogott azzal a meleg fickóval a kereskedőházba, s nem is áll szándékában erről senkinek sem mesélni. El tudja képzelni, hogy Nadae akár hetekig is képes lenne őt ezzel piszkálni. ~Na persze, még mit nem!~*
- Mondd csak, miről sutyorogtatok ti Mortarral? Hova küldted? *Fordul hirtelen a másik felé, amint elérik az ösvényt.* Mit sunyulsz már? *Kérdezi egy gyanakvó mosollyal pillantva társnőjére.*
*Távozásuk előtt, még pont szemmel kíséri, amint tiszteletreméltóan furcsa szerzet vezérük, még Nadae kezébe nyom egy borítékot. Nyakát nyújtogatva hajol közelebb, hogy legalább egy apró pillantást vethessen rá, miközben belülről szétmarja a kíváncsiság által hajtott vágy, hogy kikapja a nő kezéből, majd beleolvasson, de a férfi, mintha ráérezne valamire, rögtön figyelmezteti őket.*
~Ah, ez a sok titok~ *Kelletlenül elhúzza száját.
Egyet kell értenie a kalózkával, azzal kapcsolatban, hogy nem túl szerencsés ennyi rummal a gyomrukban az éles sziklák, mély szakadékok között egyensúlyozgatni, ám ebben a tekintetben elég edzettek. Legalább ő maga az, bár nem mondhatni, hogy az ital gonoszan még nem itta be magát a fejébe, lassítva ezzel gondolkodását, de mozgáskultúrájával még nincs gond. Ezért is kap rögtön a megszédülő nő után riadtan.*
- Hát, legalábbis csak akkor, ha nem akarod te is a mélyben vakargatni a hónaljadat a lábaddal. *Nevetgél, immár megkönnyebbülten.*
- Hááát, megfordult a fejemben, hogy lelécelek a ti részetekkel is, de úgyis rám találtatok volna. És nem szeretném, ha Will legközelebb az én testemen gyakorolna. *Borzong bele a gondolatba. Előbb utóbb, sőt, inkább előbb úgyis megfog halni. Ilyen életkörülmények és modor mellett még az is csoda, hogy eddig húzta, de jobban örülne, ha tökéletessége inkább a tenger mélyén nyugodna, mintsem a barlang díszeként.
Sietősre veszi lépteit, jobb lenne minél hamarabb letudnia ezt az egészet. Már amúgy is egyre gyakorlottabban közlekedik még az életveszélyesebb részeken is, így aránylag hamar leérnek a Kikötőbe, ismét.*
- Helyes *Bólint a fegyvertartalékot illetően, de azért nem bírja ki, hogy ne tegyen hozzá még valamit.* De ha lebukunk, hogy mégis van nálunk valami, annak bizony csúnya vége lenne. Apám egyszer lefejeztetett egy fickót, amiért maradt nála egy tőr, amit nem adott le érkezésekkor. Tiszteletlenségnek tartották ugyanis. *Vonja meg a vállát.* De mi úgysem tisztelünk semmit. *Mereng el a távolba, majd szemét a hajókon legelteti végig. Még mindig van benne némi félelem, hogy a Sinistra Mosolya esetleg ismét kiköt itt, de szerencséjére sem Feelosnak, sem annak az átkozott Nathalonnak nyoma nincs.*
- Lepra telep. *Kuncog, mindenféle bájtól mentesen, igyekszik úgy tenni, mintha tudná mi az a lepra. Így amikor a színészi nevetgélésnek véget vet, értetlenül mereng a távolba. ~Mi a fene?~ Hiába kutat fejében az ismeretlen kifejezés után, sötétség fogadja. Remélte, hogy már nincs ezen a szinten a világról való tudást illetően, de úgy tűnik, még mindig van mit tanulnia.* Különben egyre kíváncsibb vagyok. Vajon mi a fenét akarhat Taug azzal a levéllel? Úh, remélem adnak valamit enni... meg inni. Szerinted büdös lesz? *Csak úgy záporoznak a kérdések és az óhajok a szájában, ahogy az már tőle megszokott. Útjuk közben, néhányszor megáll gondolkodni, hogy merre tovább.*
- Hmm... Mehetünk arra, meg arra is. *Kezét az állához emelve elmereng.* Na jó, menjünk a dokkok felől, de a mai incidens után, talán nem ártana, valamivel álcázni magunkat. *Azzal már fel is kanyarítja a csuklyát a fejére.* Onnan rátérünk az ösvényre, ami elvezet minket Nagak Tharomarék szálláshelyére. Nem lesz rövid út, arra készülj fel. *Morog egy picit. A dokkoknál való átkelésüknél persze igyekszik magát meghúzni. Úgy tűnik a hordós baleset nyomait már némileg eltakarították és a Mortar által ellökött szajha testét sem látja sehol, így legalább nincs aki felismerje. Azért egy pillanatra elönti az ideg, amikor eszébe jut, mennyire melléfogott azzal a meleg fickóval a kereskedőházba, s nem is áll szándékában erről senkinek sem mesélni. El tudja képzelni, hogy Nadae akár hetekig is képes lenne őt ezzel piszkálni. ~Na persze, még mit nem!~*
- Mondd csak, miről sutyorogtatok ti Mortarral? Hova küldted? *Fordul hirtelen a másik felé, amint elérik az ösvényt.* Mit sunyulsz már? *Kérdezi egy gyanakvó mosollyal pillantva társnőjére.*
1117. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-18 15:44:51
Üzenet elküldve: 2014-12-18 15:44:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//A Derengő fa//
*Amilyen gyorsan csak aprócska lábai engedik, olyan sebességgel fut le a barlangoknak otthont adó sziklás dombról. Liheg, tipeg, de végre nem kell fájlalnia a törött bordáit, mert a Timoren meggyógyította.
Őszintén elég gyanús neki, hogy ilyen hamar megtalálták a fát, és ez elővigyázatosságot idéz elő benne. Az sem vette ki a számításból, hogy a következő pillanatban újra a barlangban találja magát, ébren... Igen, lehet hogy ezt csak egy álom, de a fájdalom lehetetlen módon tűnt el az oldalából. Ha még mindig el lenne törve a bordája, biztos Quantallt indította volna útnak szólni a mágusnak, de így, hogy felgyógyult, nem akart olajat a tűzre önteni a két ellentét találkozásával, sem pedig elhanyagolni magát. Néha villant egy-két mosolyt, mikor rágyorsít, örülvén annak, hogy újra egészséges.
Az erdő lassan visszahódítja a dombos területet, és Achrad ugyanazon a ködös, ritkás ösvényen szalad tova, mint amin érkeztek.*
*Amilyen gyorsan csak aprócska lábai engedik, olyan sebességgel fut le a barlangoknak otthont adó sziklás dombról. Liheg, tipeg, de végre nem kell fájlalnia a törött bordáit, mert a Timoren meggyógyította.
Őszintén elég gyanús neki, hogy ilyen hamar megtalálták a fát, és ez elővigyázatosságot idéz elő benne. Az sem vette ki a számításból, hogy a következő pillanatban újra a barlangban találja magát, ébren... Igen, lehet hogy ezt csak egy álom, de a fájdalom lehetetlen módon tűnt el az oldalából. Ha még mindig el lenne törve a bordája, biztos Quantallt indította volna útnak szólni a mágusnak, de így, hogy felgyógyult, nem akart olajat a tűzre önteni a két ellentét találkozásával, sem pedig elhanyagolni magát. Néha villant egy-két mosolyt, mikor rágyorsít, örülvén annak, hogy újra egészséges.
Az erdő lassan visszahódítja a dombos területet, és Achrad ugyanazon a ködös, ritkás ösvényen szalad tova, mint amin érkeztek.*
1116. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-16 23:25:54
Üzenet elküldve: 2014-12-16 23:25:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Keleti nyitás //
*Akheel olyan jól elvan a kis sünijeivel, hogy nem lát, s nem hall. Ha szólnak is hozzá, jobb ha előbb kupán csapják, különben a füle botját se mozdítja, még a nevére sem. Csak a finom illatoknak sikerül kicsábítaniuk a fanátzia világából, melyen oly szépen felépítgetett ez alatt a pár óra alatt.
Reméli nemsokára hazamehetnek már, mert nagyon nem tetszett neki ez a keleti kiruccanás, az elejétől fogva.
Ha kispajtásait sem küldi vele Kagan, komolyan azt hitte volna, hogy valami sajátos büntetés miatt kell elhagynia az erődöt. Pedig nem is csinált ő semmi rosszat, még őrködni is őrködött egész éberen. Persze, előfordult, hogy kicsit elkalandozott, de hát megesik mindenkivel, erről Kagan nem tudhat! Vagy mégis?
Különös, szűkölő érzés lesz rajta úrrá gyomortájon és most nem a napi teendőitől, hanem a tudattól, hogy a tábor ura talán rajta kapta azon, mikor a csillagokat számolgatta éjjelente a gyilokjáróról. Onnan -meglátása szerint- sokkal közelebbről látszódnak. Ha tudná, hogy mennyire nevetségesen elenyésző a jelentősnek gondolt távolság a valódihoz képest...
De hát ő ezt nem tudja. Ahogy mondják: boldogok a lelki szegények.
Ami azt illeti ideje lenne már Learont megkörnyékeznie egy kis ungibungira. Mióta itt vannak se ideje, se kedve nem volt hozzá, meg a pásztor is elég furcsán viselkedett, de most mintha visszatérne közéjük...*
*Akheel olyan jól elvan a kis sünijeivel, hogy nem lát, s nem hall. Ha szólnak is hozzá, jobb ha előbb kupán csapják, különben a füle botját se mozdítja, még a nevére sem. Csak a finom illatoknak sikerül kicsábítaniuk a fanátzia világából, melyen oly szépen felépítgetett ez alatt a pár óra alatt.
Reméli nemsokára hazamehetnek már, mert nagyon nem tetszett neki ez a keleti kiruccanás, az elejétől fogva.
Ha kispajtásait sem küldi vele Kagan, komolyan azt hitte volna, hogy valami sajátos büntetés miatt kell elhagynia az erődöt. Pedig nem is csinált ő semmi rosszat, még őrködni is őrködött egész éberen. Persze, előfordult, hogy kicsit elkalandozott, de hát megesik mindenkivel, erről Kagan nem tudhat! Vagy mégis?
Különös, szűkölő érzés lesz rajta úrrá gyomortájon és most nem a napi teendőitől, hanem a tudattól, hogy a tábor ura talán rajta kapta azon, mikor a csillagokat számolgatta éjjelente a gyilokjáróról. Onnan -meglátása szerint- sokkal közelebbről látszódnak. Ha tudná, hogy mennyire nevetségesen elenyésző a jelentősnek gondolt távolság a valódihoz képest...
De hát ő ezt nem tudja. Ahogy mondják: boldogok a lelki szegények.
Ami azt illeti ideje lenne már Learont megkörnyékeznie egy kis ungibungira. Mióta itt vannak se ideje, se kedve nem volt hozzá, meg a pásztor is elég furcsán viselkedett, de most mintha visszatérne közéjük...*
1115. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-16 23:04:58
Üzenet elküldve: 2014-12-16 23:04:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Valamikor//
*Lassú léptekkel halad az erdő sűrűjében, hatalmas bárdja pengéjét pedig a ritkás növényzetű talajon húzza. Léptei alatt és teste mellett a fák úgy hajlanak meg, mintha uralkodójuk látogatását tisztelnék meg. Nagy robajjal lép ki az erdőből egy tisztásra, melyről egyből észre is vesz egy várost. Lepillant az elnyűtt csizmájára, majd a bárdjának pengéjét veszi szemügyre.*
- Ez is látott már szebb időket...
*Ezzel a mondattal indul el a város felé, miközben az előtte álló dombok teteje mögül ő maga is egy gyalogló városnak látszik. Az utolsó Dombhoz közelítve meglát egy nagyobb kutyát, mellette pedig egy női alakot. Egy ideig a várost kémlelik, majd elindulnak oldalirányba. ~Ennél közelebb most nem jutok ahhoz a nőhöz, kiabálni meg nincs kedvem. Követem őket, már úgy is nagyon benne vagyok a gyaloglásban...~ Bárdját ismét a földre ejti, mely szinte azonnal megássa a pengéje sírját a puha földben, maga mögött egy kisebb árkot ásva. Zajosan, ráérősen halad tovább, hogy kiderítse mit tervez a nő és hatalmas kutyája.*
*Lassú léptekkel halad az erdő sűrűjében, hatalmas bárdja pengéjét pedig a ritkás növényzetű talajon húzza. Léptei alatt és teste mellett a fák úgy hajlanak meg, mintha uralkodójuk látogatását tisztelnék meg. Nagy robajjal lép ki az erdőből egy tisztásra, melyről egyből észre is vesz egy várost. Lepillant az elnyűtt csizmájára, majd a bárdjának pengéjét veszi szemügyre.*
- Ez is látott már szebb időket...
*Ezzel a mondattal indul el a város felé, miközben az előtte álló dombok teteje mögül ő maga is egy gyalogló városnak látszik. Az utolsó Dombhoz közelítve meglát egy nagyobb kutyát, mellette pedig egy női alakot. Egy ideig a várost kémlelik, majd elindulnak oldalirányba. ~Ennél közelebb most nem jutok ahhoz a nőhöz, kiabálni meg nincs kedvem. Követem őket, már úgy is nagyon benne vagyok a gyaloglásban...~ Bárdját ismét a földre ejti, mely szinte azonnal megássa a pengéje sírját a puha földben, maga mögött egy kisebb árkot ásva. Zajosan, ráérősen halad tovább, hogy kiderítse mit tervez a nő és hatalmas kutyája.*
1114. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-15 21:54:47
Üzenet elküldve: 2014-12-15 21:54:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Valamikor//
*Ugyan nem egészen úgy tervezte, hogy ennyire elkószál, de azért sikerült neki. Azaz nekik, mert egy hatalmas méretű kutya is állandó útitársa. Egy ideje már kiért az erdőből, ahonnan észrevett valamit, ami felkeltette érdeklődését. A dombokon keresztül tehát arra vette az irányt, és kényelmesen, de tempósan halad útján, melynek végcélja talán egy város.*
-Mit gondolsz?
*Érdeklődik fennhangon, amire egy halk morgás a felelet. Elmosolyodik, bár kicsit tart a várostól. Jobban szereti az erdőket, és úgy általában a nyílt terepet. De nem visszakozik, halad tovább, és csak akkor áll meg, amikor már vélhetően az utolsó dombon áll. De legalábbis már nem sok választja el a várostól, de még tisztes távolságban van. Ami több, mint egy nyíllövésnyi, az ő felfogása szerint.
Innen még kényelmesen körbenéz, alaposan megnézve merről jött, merre mehet tovább, ha esetleg mégis elkerüli a várost, és végül magát a várost is szemügyre veszi - már amennyit innen látni lehet belőle. Az viszont nem túl sok. Bár talán nem is város. Ahhoz kicsinek tűnik, ennyi fogalma azért van a civilizációról. De akkor mi?
Tanácstalanul pillant le kutyájára, majd megvakarja fejét, végül vállat von. Egyelőre úgy dönt, körbejárja ezt a helyet, biztos távolságból. Aztán ha felmérte a környéket, és netán kaput is lát, még az is lehet, hogy megpróbálkozik a bejutással. Hacsak ki nem szúrják előbb, és érte nem mennek, hogy megérdeklődjék: mégis mi a fenét keres itt?*
*Ugyan nem egészen úgy tervezte, hogy ennyire elkószál, de azért sikerült neki. Azaz nekik, mert egy hatalmas méretű kutya is állandó útitársa. Egy ideje már kiért az erdőből, ahonnan észrevett valamit, ami felkeltette érdeklődését. A dombokon keresztül tehát arra vette az irányt, és kényelmesen, de tempósan halad útján, melynek végcélja talán egy város.*
-Mit gondolsz?
*Érdeklődik fennhangon, amire egy halk morgás a felelet. Elmosolyodik, bár kicsit tart a várostól. Jobban szereti az erdőket, és úgy általában a nyílt terepet. De nem visszakozik, halad tovább, és csak akkor áll meg, amikor már vélhetően az utolsó dombon áll. De legalábbis már nem sok választja el a várostól, de még tisztes távolságban van. Ami több, mint egy nyíllövésnyi, az ő felfogása szerint.
Innen még kényelmesen körbenéz, alaposan megnézve merről jött, merre mehet tovább, ha esetleg mégis elkerüli a várost, és végül magát a várost is szemügyre veszi - már amennyit innen látni lehet belőle. Az viszont nem túl sok. Bár talán nem is város. Ahhoz kicsinek tűnik, ennyi fogalma azért van a civilizációról. De akkor mi?
Tanácstalanul pillant le kutyájára, majd megvakarja fejét, végül vállat von. Egyelőre úgy dönt, körbejárja ezt a helyet, biztos távolságból. Aztán ha felmérte a környéket, és netán kaput is lát, még az is lehet, hogy megpróbálkozik a bejutással. Hacsak ki nem szúrják előbb, és érte nem mennek, hogy megérdeklődjék: mégis mi a fenét keres itt?*
1113. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-15 19:16:28
Üzenet elküldve: 2014-12-15 19:16:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Szó-szó, kifárasztotta este a hímet, úgyhogy az éjszaka többi résziben úgy alszanak, mint akiket leütöttek. Ezzel együtt járkál a horkolás is, de az őket nem zavarja. Meg aztán hamar meggyün a reggel is, kelni kell, dolog van, majd pakolászás, sietségeskedés, mert megjön Kramlaf és a másik kettő. Itten van az idő, mehetnek haza! Úgyhogy besegít ő is a pakolásba, hogy gyorsan meglegyenek és indulnak is már végre. Rolko mellett mendegél, lépdel nagyokat nagy lábacskáival és elérik végre a hegyet. *
1112. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-14 14:37:31
Üzenet elküldve: 2014-12-14 14:37:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Felkészülés a télre - hazafelé//
*Ahogy elhagyják az erdőt, a táj változásával Hrothgaar hangulata is változik. A kedélyek lecsillapodtak, a veszély elmúlt, senki nem sebesült meg életveszélyesen, tengernyi hús, bunda, toll, köröm, karom, csőr, tojás és miegymás tulajdonában haladnak otthonuk felé. Az év lassan télbe fordul, bár kérdéses, lesz-e olyan metsző és halálos, mint északon.*
~Kötve hiszem...~
*Morfondírozik magában és csendbe burkolózva caplat a többiekkel.*
- Ide a rozsdás bökőt, hogy már most le kell majd hordjam a többieket...
*Morog magának, bár a közelében lévők hallhatják és talán ki is találhatják, hogy az otthon maradt törpékre utal éppen. Kissé bosszúsan rázza meg fejét és nagyot fújtat-morrant mellé.*
- De mindegy, most már itt leszek én is. A szakálluknál fogva akasztom fel őket, ha nem lesznek kéz alatt...
*Csak remélni tudja, hogy nem kerül erre sor... Dwinin, Quikhnah még új arc, alig-alig ismerik egymást. Mirakh meg évekig távol volt tőlük. Lesz dolguk bőséggel, annyi szent. A csapat pedig lassan, de biztosan eléri az erődöt.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.14 14:38:26
*Ahogy elhagyják az erdőt, a táj változásával Hrothgaar hangulata is változik. A kedélyek lecsillapodtak, a veszély elmúlt, senki nem sebesült meg életveszélyesen, tengernyi hús, bunda, toll, köröm, karom, csőr, tojás és miegymás tulajdonában haladnak otthonuk felé. Az év lassan télbe fordul, bár kérdéses, lesz-e olyan metsző és halálos, mint északon.*
~Kötve hiszem...~
*Morfondírozik magában és csendbe burkolózva caplat a többiekkel.*
- Ide a rozsdás bökőt, hogy már most le kell majd hordjam a többieket...
*Morog magának, bár a közelében lévők hallhatják és talán ki is találhatják, hogy az otthon maradt törpékre utal éppen. Kissé bosszúsan rázza meg fejét és nagyot fújtat-morrant mellé.*
- De mindegy, most már itt leszek én is. A szakálluknál fogva akasztom fel őket, ha nem lesznek kéz alatt...
*Csak remélni tudja, hogy nem kerül erre sor... Dwinin, Quikhnah még új arc, alig-alig ismerik egymást. Mirakh meg évekig távol volt tőlük. Lesz dolguk bőséggel, annyi szent. A csapat pedig lassan, de biztosan eléri az erődöt.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.14 14:38:26
1111. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-14 12:21:08
Üzenet elküldve: 2014-12-14 12:21:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Keleti nyitás reggel + diplomaták - indulás haza//
* Visszaérkeztek végre. Igaz valójában nem telt el sok idő azóta, hogy elindultak, de mégis sokkal többnek tűnt Morwon számára ez az idő.
De már visszaérkeztek. Legalább ide, ehhez a kis csapathoz. Most meg egyből indulnak vissza Amon Ruadh felé.
Morwonnak nincsen igazán mit összepakolnia, hiszen amit fontosabb, az már ott van nála, de azért lassan ő is eltűnik, hogy segítsen másoknak összepakolni az idehozott kellékeket, hiszen attól még, hogy ő nem hozott magának kalapácsot, fakanalat, üstöt és a többit, azért kell, hogy legyenek efféle szerszámok is, hiszen valamivel csak sütöttek, főztek a többiek!
Ha már végzett a pakolással, és már senkinek sem kell segíteni, akkor már csak várja, hogy induljanak vissza. *
* Visszaérkeztek végre. Igaz valójában nem telt el sok idő azóta, hogy elindultak, de mégis sokkal többnek tűnt Morwon számára ez az idő.
De már visszaérkeztek. Legalább ide, ehhez a kis csapathoz. Most meg egyből indulnak vissza Amon Ruadh felé.
Morwonnak nincsen igazán mit összepakolnia, hiszen amit fontosabb, az már ott van nála, de azért lassan ő is eltűnik, hogy segítsen másoknak összepakolni az idehozott kellékeket, hiszen attól még, hogy ő nem hozott magának kalapácsot, fakanalat, üstöt és a többit, azért kell, hogy legyenek efféle szerszámok is, hiszen valamivel csak sütöttek, főztek a többiek!
Ha már végzett a pakolással, és már senkinek sem kell segíteni, akkor már csak várja, hogy induljanak vissza. *
1110. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-14 08:44:16
Üzenet elküldve: 2014-12-14 08:44:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Keleti nyitás este és diplomaták reggel-indulás haza//
* Azil szótlanul vacsorázik, szinte gépiesen veszi magához az ételt. A vacsora végeztével, amint lehet, odaállít a gyógyitó elé. *
- Chiari, azt akarom mondani, hogy... -
* Jól látszik, küzd a szavakkal, majd hirtelen mintha valami megrémítené, befejezi a mondatot. *
- Jól megtanultad a vajas pácot. Jó éjt. -
* Távozik sietősen, s tábort ver a folyóparton. Ha minden igaz, itt is éri az álom. Másnap reggel még mindig szótlan, nem reggelizik, de segít, ahol kell. Rámol, épít. Mikor végeznek, megint odaáll Chiari elé. *
- Tegnap csak annyit szerettem volna, hogy tudd... -
* Ám Kram érkezése kizökkenti, így a mondat megint félbe marad. *
- A tutaj is kész, de a kötélzeten majd javítanom kell majd. És bútorok is kellenek majd. -
* Egésziti ki a jelentést, majd elmegy felkészülni az indulásra. *
* Azil szótlanul vacsorázik, szinte gépiesen veszi magához az ételt. A vacsora végeztével, amint lehet, odaállít a gyógyitó elé. *
- Chiari, azt akarom mondani, hogy... -
* Jól látszik, küzd a szavakkal, majd hirtelen mintha valami megrémítené, befejezi a mondatot. *
- Jól megtanultad a vajas pácot. Jó éjt. -
* Távozik sietősen, s tábort ver a folyóparton. Ha minden igaz, itt is éri az álom. Másnap reggel még mindig szótlan, nem reggelizik, de segít, ahol kell. Rámol, épít. Mikor végeznek, megint odaáll Chiari elé. *
- Tegnap csak annyit szerettem volna, hogy tudd... -
* Ám Kram érkezése kizökkenti, így a mondat megint félbe marad. *
- A tutaj is kész, de a kötélzeten majd javítanom kell majd. És bútorok is kellenek majd. -
* Egésziti ki a jelentést, majd elmegy felkészülni az indulásra. *
1109. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-13 21:00:56
Üzenet elküldve: 2014-12-13 21:00:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Keleti nyitás este, és diplomaták reggel - indulás haza //
*Hahotázik a nagy örömében. Egyrészt a kaja, másrészt az ennivaló kis asszonykája miatt.*
-Pedig nagyon lenni, Husim!
*Na ez aztán nagy bók volt. Valójában tényleg, ha arra gondolunk, hogy a mindig éhes Rolkó ennivalónak titulálja párját. A Husim kifejezés pedig csak úgy jött a szájára. Eljátszik még picinykét, fogást keres és lel talán a nőstény idomain, de szófogadón követi és végül kikötnek a tűznél.*
-Nem feledni gyógyító, lenni a legjobb szakács a világ!
*Lelkendezik falás közben harsányan. Az az igazság, hogy nagyon egyszerű őt levenni a lábáról, és most két nőszemély is gondoskodik róla, amitől a kedve igazán jó. Mondhatjuk, hogy fél lábbal a föld felett jár. Részben Niana korábbi ígéretei miatt ugyebár. Vagyis a kaja után amolyan mackósan, de megyen és áll elébe a kihívásoknak, mit az óriás elé fektet, vagy mi. Az este további részét így kissé távolabb vonulva töltik, ha minden igaz, majd csak később bújnak be a Hosszúház fedele alá. Mit ne mondjon, Rolkó, a bazi nagy bivaly erős óriás kipurcant rendesen. De ha van ilyen, hát pozitív értelemben. Kellemes fáradtság lesz úrrá rajta, és se perc alatt elnyomja az álom. Főleg, ha maga mellett tudhatja Niácskát is! Ezzel csak egy a gond: a horkolás. Csoda, hogy a ház egyben marad tőle. Az biztos, hogy jól összetákolták.
Reggel összetrombitálja őket a reggeli, a beszélgetés. Ha Rolkó látja a másik hímet, hát odavakkant.*
-Azil lenni mester ebben. *Mutat háta mögé, hol a ház marad egyben.* És lenni nagy halász is.
*Nem tudja mi lelte, de így ébredt. Ezt muszáj volt megossza a többiekkel. És aztán újfent a munka, a téliesítés várja. A tutajt még épp időben eresztik vízre, hogy a visszatérő Kramlafék átkelhessenek száraz lábbal a folyón. Ő pedig büszkén áll az úszó alkalmatosságon, és húzza a kötélzetet, hogy mielőbb átérjenek oda-vissza. Mondhatni ő a motorja eme kezdetleges gépezetnek.
Aztán mindenkinek mehetnékje támad, s be kell vallja, menne ő is vissza a Vörös -hegyre.*
-Nem kelleni betör kobak népeknek?
*Ez az egyetlen kérdése a diplomatákhoz. S ha nemleges a válasz, úgy kissé lemondóan legyint, majd caplatva, felmálházva követi később társait Amon Ruadh-ra.*
*Hahotázik a nagy örömében. Egyrészt a kaja, másrészt az ennivaló kis asszonykája miatt.*
-Pedig nagyon lenni, Husim!
*Na ez aztán nagy bók volt. Valójában tényleg, ha arra gondolunk, hogy a mindig éhes Rolkó ennivalónak titulálja párját. A Husim kifejezés pedig csak úgy jött a szájára. Eljátszik még picinykét, fogást keres és lel talán a nőstény idomain, de szófogadón követi és végül kikötnek a tűznél.*
-Nem feledni gyógyító, lenni a legjobb szakács a világ!
*Lelkendezik falás közben harsányan. Az az igazság, hogy nagyon egyszerű őt levenni a lábáról, és most két nőszemély is gondoskodik róla, amitől a kedve igazán jó. Mondhatjuk, hogy fél lábbal a föld felett jár. Részben Niana korábbi ígéretei miatt ugyebár. Vagyis a kaja után amolyan mackósan, de megyen és áll elébe a kihívásoknak, mit az óriás elé fektet, vagy mi. Az este további részét így kissé távolabb vonulva töltik, ha minden igaz, majd csak később bújnak be a Hosszúház fedele alá. Mit ne mondjon, Rolkó, a bazi nagy bivaly erős óriás kipurcant rendesen. De ha van ilyen, hát pozitív értelemben. Kellemes fáradtság lesz úrrá rajta, és se perc alatt elnyomja az álom. Főleg, ha maga mellett tudhatja Niácskát is! Ezzel csak egy a gond: a horkolás. Csoda, hogy a ház egyben marad tőle. Az biztos, hogy jól összetákolták.
Reggel összetrombitálja őket a reggeli, a beszélgetés. Ha Rolkó látja a másik hímet, hát odavakkant.*
-Azil lenni mester ebben. *Mutat háta mögé, hol a ház marad egyben.* És lenni nagy halász is.
*Nem tudja mi lelte, de így ébredt. Ezt muszáj volt megossza a többiekkel. És aztán újfent a munka, a téliesítés várja. A tutajt még épp időben eresztik vízre, hogy a visszatérő Kramlafék átkelhessenek száraz lábbal a folyón. Ő pedig büszkén áll az úszó alkalmatosságon, és húzza a kötélzetet, hogy mielőbb átérjenek oda-vissza. Mondhatni ő a motorja eme kezdetleges gépezetnek.
Aztán mindenkinek mehetnékje támad, s be kell vallja, menne ő is vissza a Vörös -hegyre.*
-Nem kelleni betör kobak népeknek?
*Ez az egyetlen kérdése a diplomatákhoz. S ha nemleges a válasz, úgy kissé lemondóan legyint, majd caplatva, felmálházva követi később társait Amon Ruadh-ra.*
1108. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-13 20:43:22
Üzenet elküldve: 2014-12-13 20:43:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Keleti nyitáseste, és diplomaták - indulás haza //
* Nagy öröm az számára, hogy a vacsora első hívó szavára mindenki ott terem a tűz mellett. Ez egy szakácsnőnek mindig jól esik, ezek szerint még mindig jól főz. *
- Jó étvágyat mindenkinek.
* Megszedi jól a tányérjaikat és megvacsoráznak. *
- Reggelre csak visszatérnek Kramlafék. Szerintem zárjuk le a házat télre, majd reggel. Nekem is vissza kell térnem, talán már Kaganék vissza is tértek a vadászatból. A végén még kikapok, mert nem vagyok ott a hús elraktározásánál.
* Az estét pedig reggel követi, amikor is bezárják a házat, téliesítenek és kiülnek enni még a tűzhöz. Ott éri őket Kramlafék érkezése. *
- Tegnap Azilék elkészítették a tutajt, kormánylapáttal együtt. A házat téliesítettük most reggel. Viszont Shauri Kagan parancsára elment, velük tartott a vadászaton. Úgyhogy itt minden rendben van, már csak rátok vártunk. Reméltem hogy hamar visszaértek, mert én csak lejöttem megnézni a többieket, hogy minden rendben van-e? Siessünk vissza, hátha visszatértek a többiek a vadászatból.
* Összegzi a dolgokat, amíg kislánya körbetekint az újonnan érkezőkre. Most is a mellkasán hordja őt, kendővel felkötve. Hatalmas világoskék szemeivel pislog nagyokat, s csak egy kis barna tincs az, ami még kikandikál a kendőből. *
* Nagy öröm az számára, hogy a vacsora első hívó szavára mindenki ott terem a tűz mellett. Ez egy szakácsnőnek mindig jól esik, ezek szerint még mindig jól főz. *
- Jó étvágyat mindenkinek.
* Megszedi jól a tányérjaikat és megvacsoráznak. *
- Reggelre csak visszatérnek Kramlafék. Szerintem zárjuk le a házat télre, majd reggel. Nekem is vissza kell térnem, talán már Kaganék vissza is tértek a vadászatból. A végén még kikapok, mert nem vagyok ott a hús elraktározásánál.
* Az estét pedig reggel követi, amikor is bezárják a házat, téliesítenek és kiülnek enni még a tűzhöz. Ott éri őket Kramlafék érkezése. *
- Tegnap Azilék elkészítették a tutajt, kormánylapáttal együtt. A házat téliesítettük most reggel. Viszont Shauri Kagan parancsára elment, velük tartott a vadászaton. Úgyhogy itt minden rendben van, már csak rátok vártunk. Reméltem hogy hamar visszaértek, mert én csak lejöttem megnézni a többieket, hogy minden rendben van-e? Siessünk vissza, hátha visszatértek a többiek a vadászatból.
* Összegzi a dolgokat, amíg kislánya körbetekint az újonnan érkezőkre. Most is a mellkasán hordja őt, kendővel felkötve. Hatalmas világoskék szemeivel pislog nagyokat, s csak egy kis barna tincs az, ami még kikandikál a kendőből. *
1107. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-13 20:26:40
Üzenet elküldve: 2014-12-13 20:26:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A diplomácia határterületei//
//Visszafelé//
* Tehát félig-meddig, s majd Kagan eldönti. Na, majd elválik, hogy mi lesz. Visszatérnek a hosszú házhoz, ahol is ott várja őket Chiari. Na, ezen meglepődik, hiszen épp csak megszült az elf. A kislány is vele van. Vet is rá egy pillantást, mert régen látott már gyereket, aki a törzs tagja. Egy vigyorral díjazza a nagy szemek pislogását. *
- Ide érzem hogy most is jót főztél Chiari, de igaza van a szerzetesnek. Jó lenne már hazatérni.
* Lepihenne egy kicsit, az evés bár meg volt, de ezektől a jó illatoktól meg megint megjött az étvágya. Utána meg csinálna valamit, amivel átmozgathatná a tagjait. Még ha az egy kis tűzifa aprítás is. *
//Visszafelé//
* Tehát félig-meddig, s majd Kagan eldönti. Na, majd elválik, hogy mi lesz. Visszatérnek a hosszú házhoz, ahol is ott várja őket Chiari. Na, ezen meglepődik, hiszen épp csak megszült az elf. A kislány is vele van. Vet is rá egy pillantást, mert régen látott már gyereket, aki a törzs tagja. Egy vigyorral díjazza a nagy szemek pislogását. *
- Ide érzem hogy most is jót főztél Chiari, de igaza van a szerzetesnek. Jó lenne már hazatérni.
* Lepihenne egy kicsit, az evés bár meg volt, de ezektől a jó illatoktól meg megint megjött az étvágya. Utána meg csinálna valamit, amivel átmozgathatná a tagjait. Még ha az egy kis tűzifa aprítás is. *
1106. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-13 19:08:37
Üzenet elküldve: 2014-12-13 19:08:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Felkészülés a télre - hazafelé//
*Az alaptábort és ideiglenes társaikat elhagyva immár hazafelé, a Kopár-hegy felé veszik az irányt. Igaz lassacskán haladnak, hiszen megannyi irha, hús és trófea nehezíti haladásuk, nem beszélve a tojásokról és a fiókákról. Immár sokkal jobban érzi magát, a kötést szinte már csak a biztonság kedvéért tartja lábsebén. Az állára "eszkábált" viszont már rég lekerült, nyelvét és száját is tudja már használni kellőképpen, noha ettől még nem ered meg a nyelve. Vörös csík jelzi azonban még a nyomát sérülésének.*
-Lesz mit mesélni a tábortűznél.
*Jegyzi meg, ha társai közül bárki is erről beszélne. Az osztozkodás az a legkisebb gondja, hiszen törzsközösségükben bár van elvétve egy -két kiváltságosabb személy, mégis a jutalmazás a tettek függvényében történik. Igaz, a tékozló fiú, vándoruk új íja felkelti figyelmét, de messze nem követelné magáénak. Pusztán azon elmélkedik röviden, hogy ha visszatértek végre, felkeresi saját kis kovácsműhelyüket, és kissé megújítja fegyverarzenálját.*
~Ajánlom, hogy legyen kész addigra!~
*Gondol itt a hátrahagyott törpék csapatára, kik építeni és üzemelni hivatottak majdan. Igaz vezetőjük épp mellettük caplat. Le is pillant Hrothira.*
~Minek is nevezte ki Kagan? Thán?~
*Szép komótosan van ideje erre, hiszen semmi sem történik az úton, és hamarost feltárul szemük előtt a csodálatos Amon Ruadh hegye.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 19:09:17
*Az alaptábort és ideiglenes társaikat elhagyva immár hazafelé, a Kopár-hegy felé veszik az irányt. Igaz lassacskán haladnak, hiszen megannyi irha, hús és trófea nehezíti haladásuk, nem beszélve a tojásokról és a fiókákról. Immár sokkal jobban érzi magát, a kötést szinte már csak a biztonság kedvéért tartja lábsebén. Az állára "eszkábált" viszont már rég lekerült, nyelvét és száját is tudja már használni kellőképpen, noha ettől még nem ered meg a nyelve. Vörös csík jelzi azonban még a nyomát sérülésének.*
-Lesz mit mesélni a tábortűznél.
*Jegyzi meg, ha társai közül bárki is erről beszélne. Az osztozkodás az a legkisebb gondja, hiszen törzsközösségükben bár van elvétve egy -két kiváltságosabb személy, mégis a jutalmazás a tettek függvényében történik. Igaz, a tékozló fiú, vándoruk új íja felkelti figyelmét, de messze nem követelné magáénak. Pusztán azon elmélkedik röviden, hogy ha visszatértek végre, felkeresi saját kis kovácsműhelyüket, és kissé megújítja fegyverarzenálját.*
~Ajánlom, hogy legyen kész addigra!~
*Gondol itt a hátrahagyott törpék csapatára, kik építeni és üzemelni hivatottak majdan. Igaz vezetőjük épp mellettük caplat. Le is pillant Hrothira.*
~Minek is nevezte ki Kagan? Thán?~
*Szép komótosan van ideje erre, hiszen semmi sem történik az úton, és hamarost feltárul szemük előtt a csodálatos Amon Ruadh hegye.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 19:09:17
1105. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-13 17:53:09
Üzenet elküldve: 2014-12-13 17:53:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//A diplomácia határterületei//
//Visszafelé//
- Félig meddig, majd Kagan eldönti. * Mondja Morwon kérdésére. *
* A csapat észrevehette őket a másik oldalról, vagyis arról amin már ők is vannak. Átjöttek ahogy tudtak, komp avagy úszás segítségével. *
- Üdvözlet! * Kiáltja össze a csapatot. A lóról leszáll, és várja az elé lépőket. Ha valaki használható kerül elé, mint Chiari, Azil vagy Shauri, akkor jelentést kér. *
- Mi történt amíg el voltam? * Kérdezi mosolyogva. Remélve, avagy látva hogy a kiadott parancsok sikeresen elvégződtek. *
- Nyakunkon a tél és meg kell vinnem a hírt Thargarodba. * Mondja a csapatnak amelyet, lehet hogy, összetrombitált. *
- Szeretnék még ma indulni, van felsőbb utasításod Chiari? * Kérdezi ha látja a nőt, elvégre ő nem velük jött, így ő nem is tudja hogy itt van. *
//Visszafelé//
- Félig meddig, majd Kagan eldönti. * Mondja Morwon kérdésére. *
* A csapat észrevehette őket a másik oldalról, vagyis arról amin már ők is vannak. Átjöttek ahogy tudtak, komp avagy úszás segítségével. *
- Üdvözlet! * Kiáltja össze a csapatot. A lóról leszáll, és várja az elé lépőket. Ha valaki használható kerül elé, mint Chiari, Azil vagy Shauri, akkor jelentést kér. *
- Mi történt amíg el voltam? * Kérdezi mosolyogva. Remélve, avagy látva hogy a kiadott parancsok sikeresen elvégződtek. *
- Nyakunkon a tél és meg kell vinnem a hírt Thargarodba. * Mondja a csapatnak amelyet, lehet hogy, összetrombitált. *
- Szeretnék még ma indulni, van felsőbb utasításod Chiari? * Kérdezi ha látja a nőt, elvégre ő nem velük jött, így ő nem is tudja hogy itt van. *
1104. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-13 09:32:38
Üzenet elküldve: 2014-12-13 09:32:38
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Felkészültünk a télre//
*Elég rövidre sikeredett az idei vadászatuk, de annál emlékezetesebb lett. Van náluk tonnányi hús, medveszőrme és bőr, csakúgy mint farkasirha, csontok, csőr(ök), fogak, karmok, új felszerelés és tucatnyi csecsebecse. Waldran már csak azt reméli, hogy fogyasztható a dög húsa, különben elég szűkös telük lesz.
Meglepő módon a visszavezető útjuk eléggé csendes, talán az erdő lakói látták, miként végeznek a fura teremtéssel és nem mernek beléjük kötni. Waldran meg is érti, főleg úgy, hogy új íjának és acélhegyű nyílvesszőinek köszönhetően immáron bárki szemét képes lenne kilőni.
Eközben már látja is a dombot, lelki szemei előtt pedig a meleg sátorbelső is megjelenik.*
*Elég rövidre sikeredett az idei vadászatuk, de annál emlékezetesebb lett. Van náluk tonnányi hús, medveszőrme és bőr, csakúgy mint farkasirha, csontok, csőr(ök), fogak, karmok, új felszerelés és tucatnyi csecsebecse. Waldran már csak azt reméli, hogy fogyasztható a dög húsa, különben elég szűkös telük lesz.
Meglepő módon a visszavezető útjuk eléggé csendes, talán az erdő lakói látták, miként végeznek a fura teremtéssel és nem mernek beléjük kötni. Waldran meg is érti, főleg úgy, hogy új íjának és acélhegyű nyílvesszőinek köszönhetően immáron bárki szemét képes lenne kilőni.
Eközben már látja is a dombot, lelki szemei előtt pedig a meleg sátorbelső is megjelenik.*
1103. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-12 22:21:20
Üzenet elküldve: 2014-12-12 22:21:20
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Felkészültünk a télre - hazafelé//
*A farkasok gyorsan elfogynak, és alig kellett egy pár nyilat pazarolni rájuk. Hamar túladnak az idegeneken is, és el is indulnak az erőd felé. Egyelőre erőd, mert még szokatlan lenne hazának hívni. Összesen eddig egyszer aludt ott, és tán még aközben is, sokféleképpen változott az ő dolga. A legutóbbi például, hogy írnia kéne valamit erről a kis kalandról. Ismét előveszi rögtönzött „jegyzetfüzetét”, és lefirkant még pár dolgot, mintha attól félne, hogy elfelejti: csapda, medve kötőjel bagoly kérdőjel, bolond gazda, harc, tojások, hús, ékszerek estébé, új idegenek, ezüstróka kérdőjel, hazafelé, farkasok, kettő halott, pont.*
*A farkasok gyorsan elfogynak, és alig kellett egy pár nyilat pazarolni rájuk. Hamar túladnak az idegeneken is, és el is indulnak az erőd felé. Egyelőre erőd, mert még szokatlan lenne hazának hívni. Összesen eddig egyszer aludt ott, és tán még aközben is, sokféleképpen változott az ő dolga. A legutóbbi például, hogy írnia kéne valamit erről a kis kalandról. Ismét előveszi rögtönzött „jegyzetfüzetét”, és lefirkant még pár dolgot, mintha attól félne, hogy elfelejti: csapda, medve kötőjel bagoly kérdőjel, bolond gazda, harc, tojások, hús, ékszerek estébé, új idegenek, ezüstróka kérdőjel, hazafelé, farkasok, kettő halott, pont.*
1102. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-12 20:06:49
Üzenet elküldve: 2014-12-12 20:06:49
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Felkészülés a télre - hazafelé//
* Hát lehet, hogy ő cukin néz ki a kis szörnyikével az ölében, ő mégsem gondol rá "gyermekként". Még cuki jószágként sem. Egy szörny kölyke, amit életben kell valahogy tartani, fel és megnevelni. Majdnem, mintha egy farkast vett volna magához. Úgy is fog majd bánni vele, kézhez szoktatja, ha rajta múlik. Viszont megcsóválja a fejét akkor, mikor Harath megszabadul a kötésétől és a száját "próbálgatná". De csendesen halad a többiek nyomán, figyelve a kis jövevényre, meg a környékre is, ami így nem olyan könnyű. A folyón átkelve jócskán megcsípi a hideg víz a lábait, de kibírja már hazáig. Mihelyst lehet, vesz egy forró fürdőt és kifújja magát. De előbb ott van még a hús "elraktározása" és a kis szörnyike elhelyezése, valahová. *
* Hát lehet, hogy ő cukin néz ki a kis szörnyikével az ölében, ő mégsem gondol rá "gyermekként". Még cuki jószágként sem. Egy szörny kölyke, amit életben kell valahogy tartani, fel és megnevelni. Majdnem, mintha egy farkast vett volna magához. Úgy is fog majd bánni vele, kézhez szoktatja, ha rajta múlik. Viszont megcsóválja a fejét akkor, mikor Harath megszabadul a kötésétől és a száját "próbálgatná". De csendesen halad a többiek nyomán, figyelve a kis jövevényre, meg a környékre is, ami így nem olyan könnyű. A folyón átkelve jócskán megcsípi a hideg víz a lábait, de kibírja már hazáig. Mihelyst lehet, vesz egy forró fürdőt és kifújja magát. De előbb ott van még a hús "elraktározása" és a kis szörnyike elhelyezése, valahová. *
1101. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-12-12 17:00:44
Üzenet elküldve: 2014-12-12 17:00:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Felkészülés a télre - hazafelé//
*A vadászat tehát befejeződött, méghozzá igen sikeresen. Sem Salanel, sem a többiek nem gondolták volna, hogy a télre való húst egy ilyen furcsa lény fogja szolgáltatni, de így utólag a félvér nem bánja a dolgot. Egyiküknek sem esett komolyabb baja, ellenben szép zsákmányra tettek szert, ráadásul Salanel még három farkasbundával is gazdagodott. Meg amúgy is izgalmasabb volt egy ilyen hatalmas, már-már misztikus dögöt levadászni, mint néhány őzet vagy vaddisznót. A törzs és az idegenek útjai elválnak, így a hazafelé úton már csak ismerős arcokkal menetelnek. A félvér tartja magát jó szokásához és egészen addig, amíg hozzá nem szólnak vagy parancsot nem kap, némán ballag társai mögött. Utóbbira nem kerül sor, mert szerencsére nyugodtan telik az útjuk, senki és semmi nem zavarja meg a csapat békéjét. Amióta a törzs tagja (vagyis több éve már) szinte mindig vándoroltak, kivéve az utolsó pár hónapot, az új időszámítás, a letelepedést. És a fél-elf bizony azon kapja magát, hogy igenis vágyik vissza a táborba, a törzs otthonába, pedig korábban ezt elképzelhetetlennek tartotta. Változnak az idők.*
*A vadászat tehát befejeződött, méghozzá igen sikeresen. Sem Salanel, sem a többiek nem gondolták volna, hogy a télre való húst egy ilyen furcsa lény fogja szolgáltatni, de így utólag a félvér nem bánja a dolgot. Egyiküknek sem esett komolyabb baja, ellenben szép zsákmányra tettek szert, ráadásul Salanel még három farkasbundával is gazdagodott. Meg amúgy is izgalmasabb volt egy ilyen hatalmas, már-már misztikus dögöt levadászni, mint néhány őzet vagy vaddisznót. A törzs és az idegenek útjai elválnak, így a hazafelé úton már csak ismerős arcokkal menetelnek. A félvér tartja magát jó szokásához és egészen addig, amíg hozzá nem szólnak vagy parancsot nem kap, némán ballag társai mögött. Utóbbira nem kerül sor, mert szerencsére nyugodtan telik az útjuk, senki és semmi nem zavarja meg a csapat békéjét. Amióta a törzs tagja (vagyis több éve már) szinte mindig vándoroltak, kivéve az utolsó pár hónapot, az új időszámítás, a letelepedést. És a fél-elf bizony azon kapja magát, hogy igenis vágyik vissza a táborba, a törzs otthonába, pedig korábban ezt elképzelhetetlennek tartotta. Változnak az idők.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718