Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 114 (2261. - 2280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Zirrah számára sajnos nem egyértelmű, hogy a mágus szenvedett-e valami sérülést miután az elhajított, almányi kő fejbenyomta, de nem is baj, mert ezzel kapcsolatosan menten kap két sziklaszilárd benyomást is, masnival átkötve. Egy, a Kraghagar által a máguscsonti bordái közé ékelt gyilokszerszám aligha eshet jól a néhai varázslónak, kettő, ebből kifolyólag - és az őáltala dobott kő befolyására is, valószínűleg - inkább nem boldog, mint igen, de reméli, hogy az idegen hím tud akkorát reccsenteni a pokolfajzaton, hogy a csontok, bordák úgy hulljanak halomba a lezúzás nyomán, akár egy marék sós ropogós.
Csak futólag kapja rá a pillantását Kilbráékra, szegény kis nőstényre alaposan rájár a rúd, de nincs ideje most ezzel foglalkozni.*
- Maradj hátul! - *Vicsorog Assagra megint, mielőtt a felcser ég-a-gyertyát kezdene játszani a többiekkel is. Sajnos jelen állapotában ő sem sokkal hasznosabb a gyógyítónál, de ő legalább erőnek, meg egy minimális harci tudásnak nincs híján. A következő vakkantása a két hímnek, Worghnak és Kraghagarnak szól, figyelmeztető szándékkal, bár komoly kétségei lehetnének, hogy a harcba beborult derék egyének meghallanának bármit a fülükben doboló vér zubogását leszámítva.* - Vigyázz a ködre!
*Ő is igyekszik úgy pozicionálni magát, hogy a lehető legnagyobb távolságot tartva megkerülje a csípős-marós lila füstöt eregető csontharcost, és a sikeresen aprító orklegények segítségére siessen. Hajoltában több apróbb kővel is felszerelkezik, bal keze jóformán használhatatlan, úgyhogy azt testéhez szorítja, míg jobbjával ernyedt markába tömködi a minigránátokat.
Ha Kraghagar nem szakította szét a csontharcost, akit keresztbeszúrt, úgy további lövedékeket indít útjára jobbjával, mivel már közelebb van, ezért izomból megküldve, valamint minden különösebb mondandó nélkül visszaüvölt a csontmágusnak, hátha addig is elvonja figyelmét és ilyenképp a többiek, vagy ő is megússzák az újabb manalövedékeket, míg amazzal kedélyesen elordibálgatnak egymással.
Ha a fent említett idegen hím már a lila ködöst ostromolja a mágus helyett, úgy a záporozó marokkövek már őt fogják ostromolni, és miután elhajigálta az összes, feltehetőleg nem több, mint három kődarabot, igyekszik előbányászni hátáról a két éles, hajlított pengéjű kést a hátára szíjazott tokokból. Minden bizonnyal ez némi időt vesz igénybe, főleg, ha hiába bizergeti sérült karját, még mindig eléggé lassú és bénult, de mivel valószínűleg a vágó-hasító fegyverekkel szemben a pöröly vagy más zúzóalkalmatosság alkalmasabb az előttük álló csontdarálásra, azzal a boldog tudattal feszegeti elő a tőreit, hogy nagy szarban vannak, ha használnia is kell őket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
2280. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-09 19:44:55
Üzenet elküldve: 2016-03-09 19:44:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Viszont ha nem esik szét a mágus, akkor addig püföli míg szét nem esik. Persze megcsapja a hideg fagyos szél. Ezáltal lassabb, és bőre is felrepedezik az ütlegeléstől. Elvégre lehűlt a bőre, és az erős csapásoktól hamar szétreped a bőr. Persze ez a legkisebb gondja, az hogy fázik, és egyre lassabb már nagyobb gond. Ha teheti, kihúzza a lándzsáját a mágusból és azzal páholja tovább. Addig ütlegeli míg ki nem múlik. Ha ez sikeres, tovább ront. Igaz lábai remegnek a fagyos időtől. Mert ez nem egyszerű hideg! Ez mágia. Ha teheti a Worghot épp körül vevő csontvázak felé lohol. Onnan is a széléről támadna meg egy csontost, elvégre a másik ork eléggé bevadult, és nem akarja hogy szétvágja Kragot is a csontosokkal együtt. Szúrna méghozzá fejre.*
//Az Erő próbája//
*Viszont ha nem esik szét a mágus, akkor addig püföli míg szét nem esik. Persze megcsapja a hideg fagyos szél. Ezáltal lassabb, és bőre is felrepedezik az ütlegeléstől. Elvégre lehűlt a bőre, és az erős csapásoktól hamar szétreped a bőr. Persze ez a legkisebb gondja, az hogy fázik, és egyre lassabb már nagyobb gond. Ha teheti, kihúzza a lándzsáját a mágusból és azzal páholja tovább. Addig ütlegeli míg ki nem múlik. Ha ez sikeres, tovább ront. Igaz lábai remegnek a fagyos időtől. Mert ez nem egyszerű hideg! Ez mágia. Ha teheti a Worghot épp körül vevő csontvázak felé lohol. Onnan is a széléről támadna meg egy csontost, elvégre a másik ork eléggé bevadult, és nem akarja hogy szétvágja Kragot is a csontosokkal együtt. Szúrna méghozzá fejre.*
2279. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-09 18:41:32
Üzenet elküldve: 2016-03-09 18:41:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*A lilaködös fickó feje úgy pörög körbe, mintha búgócsiga lenne. Az, hogy nem igazán sikerül megszüntetni a csonti további működését, feldühíti a nőstényt. Ehhez csak egy plusz adalék, hogy a hideg is rátör. Hát nem elég a tűz marta bőr, a lila ködtől hólyagos lábszár, most még meg is akarják fagyasztani? Hát azt már nem tűrheti tovább szó nélkül.
Mivel a csonti ráadásul karddal is bepróbálkozik, hát Kilbra dönt.
Először hátraugrik kicsit, és szablyájával téríti el a felé csapó kardot, majd kihasználva a lendületet, máris vetődik előre. Keze engedi a fegyvert, s a levegőbe emelkedik. Lábai támaszt lelnek a csonti rothadó mellkasán, tenyerei két oldalról csapódnak a fejre, s ahogy az ő támadó lendületétől vélhetően az élőhalott hátrafelé dől el, úgy egy erős rántással letépi annak fejét, majd tovagurul a fejjel együtt, maga mögött hagyva a földön a test többi részét.
Remélhetően ez a támadása sikerül.
S ha sikerül, a gurulásból állásba érkezik végül, s kezeivel összeroppantja irdatlan erővel a holt koponyáját, majd a szilánkokat maga köré szórja.
Ha sikerül.
Ha nem sikerül, akkor elképzelhető, hogy a felugró támadástól elszáll valahová a susnyásba.*
//Az Erő próbája//
*A lilaködös fickó feje úgy pörög körbe, mintha búgócsiga lenne. Az, hogy nem igazán sikerül megszüntetni a csonti további működését, feldühíti a nőstényt. Ehhez csak egy plusz adalék, hogy a hideg is rátör. Hát nem elég a tűz marta bőr, a lila ködtől hólyagos lábszár, most még meg is akarják fagyasztani? Hát azt már nem tűrheti tovább szó nélkül.
Mivel a csonti ráadásul karddal is bepróbálkozik, hát Kilbra dönt.
Először hátraugrik kicsit, és szablyájával téríti el a felé csapó kardot, majd kihasználva a lendületet, máris vetődik előre. Keze engedi a fegyvert, s a levegőbe emelkedik. Lábai támaszt lelnek a csonti rothadó mellkasán, tenyerei két oldalról csapódnak a fejre, s ahogy az ő támadó lendületétől vélhetően az élőhalott hátrafelé dől el, úgy egy erős rántással letépi annak fejét, majd tovagurul a fejjel együtt, maga mögött hagyva a földön a test többi részét.
Remélhetően ez a támadása sikerül.
S ha sikerül, a gurulásból állásba érkezik végül, s kezeivel összeroppantja irdatlan erővel a holt koponyáját, majd a szilánkokat maga köré szórja.
Ha sikerül.
Ha nem sikerül, akkor elképzelhető, hogy a felugró támadástól elszáll valahová a susnyásba.*
2278. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-08 19:36:39
Üzenet elküldve: 2016-03-08 19:36:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Természetesen szándékában áll visszatérni még a Vaskorsóba, hisz Rilinek is megígérte, addigra azonban utána kell járnia a bőr alá pingálós ecsetnek, meg a többinek ami a lány szemének-szájának ingere. Eszébe is jut, hogy a legtöbb tetovált alakot a kikötőben látni -köztudomású, hogy a kalózok meg kikötőmunkások teljes teste obszcén képekkel van borítva. Ezért elhatározza, hogy délnek indul. Mivel az előző nap pont hallotta, ahogyan lebeszélik a reménybeli lovaglányt az útról nem osztotta meg senkivel a tervét. Igen, hallotta ő hogy voltak harcok, meg élőholtak meg minden kutyafüle, de a gnóm nem ijed meg ilyenektől! Jókedvűen csörömpölve halad az úton.*
2277. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-08 09:54:35
Üzenet elküldve: 2016-03-08 09:54:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Zirrah-t jóformán a vadon nevelte, ezért azon felül, hogy összecsattintja állkapcsát, és prüszkölve fújja ki a párát orrán, valószínűleg komolyabb problémája nem akad a jeges fuvallattal, ami a csontmágus hagyatéka volt számukra, mielőtt Kraghagar kettéhasította volna. Élt már ő túl téli éjeket úgy, hogy fogát szívva szűkölt egy fa odvában, vagy fogott már lüktető-fájó, gémberedettre fagyott ujjakkal halat a hegyi patakok kristálytiszta, jeges vizében, most meg a bal oldala kvázi így is használhatatlan, íját a zsibbadástól, hidegtől amúgy sem használhatja, tehát kvázi tökmindegy, mennyire fázik, meg kell próbálnia hasznossá tenni magát annyira, amennyire ez lehetséges jelen helyzetben. Ami inkább zavarja, az az a bizonyos ezer tű böködése, aminek próbál elémenni azzal, hogy erőszakkal hajtogatja-markolgatja sebesült kezét, hátha hamrabb múlik el a kínzó bizergés. Másik kezében még mindig a tőrét markolja, oldalra pillantva igyekszik felmérni, a többiek miként állnak a maradék, remélhetőleg egyszerű közkatona csontharcosokkal.
Feltűnik azonban neki a mellette kaparászó csontmágus. Hirtelen ötlettől vezényelve a nőstény akrobatikusan feléugrik és egy kecsesen orkos mozdulattal csirmája sarkával illeti a néhai varázstudú koponyáját. Szívből reméli, hogy amaz összeroppantában immáron felhagy a kajdácsolással, meg a ficergéssel. Ha így van, visszafordíthatja figyelmét az eredeti célponthoz, a kővel dúsan meghajigált lila ködöshöz, akinek szívesen a közelébe menne, hog ykirúgja alóla lábait vagy belereccsentse a hosszú, hajlított tűrt az oszló holttest bordái közé, ennek azonban csak akkor lát neki, ha meggyőződött róla, hogy a maró, lila matéria csak előrefele ömlik el a földön, Kilbra irányába, és őfelé, tehát a csontváz háta mögé nem tekeregnek el a mérges pára ködujjai.*
//Az Erő próbája//
*Zirrah-t jóformán a vadon nevelte, ezért azon felül, hogy összecsattintja állkapcsát, és prüszkölve fújja ki a párát orrán, valószínűleg komolyabb problémája nem akad a jeges fuvallattal, ami a csontmágus hagyatéka volt számukra, mielőtt Kraghagar kettéhasította volna. Élt már ő túl téli éjeket úgy, hogy fogát szívva szűkölt egy fa odvában, vagy fogott már lüktető-fájó, gémberedettre fagyott ujjakkal halat a hegyi patakok kristálytiszta, jeges vizében, most meg a bal oldala kvázi így is használhatatlan, íját a zsibbadástól, hidegtől amúgy sem használhatja, tehát kvázi tökmindegy, mennyire fázik, meg kell próbálnia hasznossá tenni magát annyira, amennyire ez lehetséges jelen helyzetben. Ami inkább zavarja, az az a bizonyos ezer tű böködése, aminek próbál elémenni azzal, hogy erőszakkal hajtogatja-markolgatja sebesült kezét, hátha hamrabb múlik el a kínzó bizergés. Másik kezében még mindig a tőrét markolja, oldalra pillantva igyekszik felmérni, a többiek miként állnak a maradék, remélhetőleg egyszerű közkatona csontharcosokkal.
Feltűnik azonban neki a mellette kaparászó csontmágus. Hirtelen ötlettől vezényelve a nőstény akrobatikusan feléugrik és egy kecsesen orkos mozdulattal csirmája sarkával illeti a néhai varázstudú koponyáját. Szívből reméli, hogy amaz összeroppantában immáron felhagy a kajdácsolással, meg a ficergéssel. Ha így van, visszafordíthatja figyelmét az eredeti célponthoz, a kővel dúsan meghajigált lila ködöshöz, akinek szívesen a közelébe menne, hog ykirúgja alóla lábait vagy belereccsentse a hosszú, hajlított tűrt az oszló holttest bordái közé, ennek azonban csak akkor lát neki, ha meggyőződött róla, hogy a maró, lila matéria csak előrefele ömlik el a földön, Kilbra irányába, és őfelé, tehát a csontváz háta mögé nem tekeregnek el a mérges pára ködujjai.*
2276. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-07 14:25:09
Üzenet elküldve: 2016-03-07 14:25:09
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Olybá tűnik, hogy nem igen hatotta meg a csontvázakat az olyan triviális dolog, mint az ork harcos fejszéje, legalábbis olyan értelemben nem, hogy az isteneknek sem óhajtanak ezek szétesni. No sebaj, az egykori veremharcos nem esik kétségbe, akkor sem, amikor már egy tucatnyi ellenség veszi körül. Nyert már rosszabb helyzetből is, ami azt illeti.*
-Gyertek csak! *kiáltja kacagva, majd nemes egyszerűséggel az ellenség sorai közé veti magát, abban a reményben, hogy legalább egy kicsit összezavarja őket az ork harcos, látszólag esztelen rohama. Valójában nagyon is tudatában van annak, mit is csinál éppen. A két karja jár, akár a motolla, jobbra-balra suhint a két irdatlan fejszével, majd vissza, fordul egyet maga körül, mind a két fegyvert széles ívben lendítve, ugyanilyen irányban. Az esetleges sérülésekkel, vagy a halál gondolatával legkevésbé sem törődik, kifejezetten élvezi a harcot. Ilyenkor van leginkább elemében, hiszen lényegében egész életében erre készítették fel, ehhez ért a legjobban.
A hirtelen támadt jeges szél csupán jelzésként ér el a harcos tudatáig, nem foglalkozik vele, igaz, nem is nagyon tudna, mert a füleiben zubogó vér, valamint a csontok reccsenése, a fémen csúszó fém sikolya elnyom minden mást. Számára most tökéletesen irreleváns az, hogy a társai mit csinálnak, kizárólag azzal a néhány ellenséggel foglalkozik, akik a közelében vannak. Egyszerre tízen úgy sem férnek a közelébe, csupán egymást hátráltatnák, ezt kihasználva marad a dolgok sűrűjében, ahol csak néhányan tudnak hozzáférni. Ezt viszont, nyilván hátráltatja a harcos kezében lévő két fegyver, melyek nem igazán maradnak nyugton.*
//Az Erő próbája//
*Olybá tűnik, hogy nem igen hatotta meg a csontvázakat az olyan triviális dolog, mint az ork harcos fejszéje, legalábbis olyan értelemben nem, hogy az isteneknek sem óhajtanak ezek szétesni. No sebaj, az egykori veremharcos nem esik kétségbe, akkor sem, amikor már egy tucatnyi ellenség veszi körül. Nyert már rosszabb helyzetből is, ami azt illeti.*
-Gyertek csak! *kiáltja kacagva, majd nemes egyszerűséggel az ellenség sorai közé veti magát, abban a reményben, hogy legalább egy kicsit összezavarja őket az ork harcos, látszólag esztelen rohama. Valójában nagyon is tudatában van annak, mit is csinál éppen. A két karja jár, akár a motolla, jobbra-balra suhint a két irdatlan fejszével, majd vissza, fordul egyet maga körül, mind a két fegyvert széles ívben lendítve, ugyanilyen irányban. Az esetleges sérülésekkel, vagy a halál gondolatával legkevésbé sem törődik, kifejezetten élvezi a harcot. Ilyenkor van leginkább elemében, hiszen lényegében egész életében erre készítették fel, ehhez ért a legjobban.
A hirtelen támadt jeges szél csupán jelzésként ér el a harcos tudatáig, nem foglalkozik vele, igaz, nem is nagyon tudna, mert a füleiben zubogó vér, valamint a csontok reccsenése, a fémen csúszó fém sikolya elnyom minden mást. Számára most tökéletesen irreleváns az, hogy a társai mit csinálnak, kizárólag azzal a néhány ellenséggel foglalkozik, akik a közelében vannak. Egyszerre tízen úgy sem férnek a közelébe, csupán egymást hátráltatnák, ezt kihasználva marad a dolgok sűrűjében, ahol csak néhányan tudnak hozzáférni. Ezt viszont, nyilván hátráltatja a harcos kezében lévő két fegyver, melyek nem igazán maradnak nyugton.*
2275. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-07 13:44:53
Üzenet elküldve: 2016-03-07 13:44:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Úgy tűnik, hogy az hasító üvöltésre egyedül Kraghagar reagál. Vagyis járja át hasító félelem testét. A többiek ezt figyelmen kívül hagyják, bár van más dolguk is, ez tény.
De mégis csak egy túlvilági üvöltés csapta át az ösvényt, mely mellett ők is ott állnak.
Worgh felbuzdulva kezdetleges sikerén immár védekezőbe fogja magát. A csonti nem sújt, hanem inkább szúrni akar. Az ork védekezése sikeres, csak hogy nem számított a másik tíz csontival, kik kihasználva figyelmetlenségét egy csontként indítanak ellene támadást. Kardjaikat, szablyikat, lándzsáikat felemelve vonják gyűrűbe az orkot. Braghwur segítségére siet, s a csontok lábát veszi célba. Az első lábszár átvágás után figyelmük megoszlik, s egy kard sújt le a görnyedt ork háta felé.
Kraghagar megpróbálja eltörni a mágus gerincét. A csont a porba hullik, ám még így is képes egy újabb varázslatot végrehajtani. Úgy tűnik, hogy a csontok nem hagyományos módon működnek.
Az ösvény azon helyén, melyen a kis csapat, no meg a csontik állnak hirtelen hűvös szellő csap át. A jegesség minden élő csontjaiba belehatolnak. Érzik a hideget, fogvacogtató és kínzó is lehet egyszerre. Mindenki megérzi, s mindenki tudhatja, hogy honnan jön a varázslat.
Kraghagar úgy gondolja, hogy dolga végeztével indulna meg a lilás ködös felé. Csak hogy útját állja tíz felfegyverzett csont, mely egyszerre támadnak Worghra. Vagy kikerüli őket, vagy besegít neki. Csak így kerülhet közelebb a lilás egyénhez.
Kilbra lassan érzi meg a lilás köd nyújtotta égető érzést. Felismeri, hogy valami nincsen rendjén. Igyekszik ezután kikerülni, s arcon vágni az oszló testű hullát. A támadása sikeres, a fej megpördül egyszer. A lendület miatt még egyszer, kitekeredett nyaka rugóként pattan vissza a helyére. Kardját felemelve lép előre, s emelve fel kardját haránt vágással támad Kilbrára. Úgy tűnik, hogy őt nem zavarja, hogy kövekkel dobálják fejét, egyenesen tart célja felé: kiírtani minden élőt, mely a szeme elé kerül.
Zirrah zsibbadása kezd alább hagyni. Még bizseregnek ujjai, de ez már a kellemesebb zsibbadásnak is mondhatnák. Mintha ezernyi tű szurkálná tenyerét, ám ez jót jelent: a vér kezd visszaáramlani kezébe, s lassan újra használható lesz. Azonban fájdalmas is és zavaró jelenség, mely elvonhatja figyelmét a harcokról. Támadásai mégis sikeresek. Eltalálja az elől haladó oszló testűt, ám az nem foglalkozik a kövekkel. Még ha kárt is tesz benne - lefittyedt bőre az avarba hullik, megmutatva izmait, koponyáját, csontjait - nem foglalkozik vele. A mágus a porban fekszik, s a nőstény ezt láthatja is. Ahogy azt is, hogy lábaival a földet veri, próbálva felállni, de eltört gerince nem engedi. Kezeivel is a földet csapdossa, miközben a hideg szellő lassan vág keresztül az ösvény piciny pontján.
Assag nyugodt lehet, minden csontit figyelemmel tud tartani. S úgy tűnik, hogy egyik sem támad rá, egyik sem akarja a vérét. Elég távol áll tőlük, hogy ne foglalkozzanak vele, annyira mégsem, hogy a jegességet csontjaiba ne érezze meg.*
//Az Erő próbája//
*Úgy tűnik, hogy az hasító üvöltésre egyedül Kraghagar reagál. Vagyis járja át hasító félelem testét. A többiek ezt figyelmen kívül hagyják, bár van más dolguk is, ez tény.
De mégis csak egy túlvilági üvöltés csapta át az ösvényt, mely mellett ők is ott állnak.
Worgh felbuzdulva kezdetleges sikerén immár védekezőbe fogja magát. A csonti nem sújt, hanem inkább szúrni akar. Az ork védekezése sikeres, csak hogy nem számított a másik tíz csontival, kik kihasználva figyelmetlenségét egy csontként indítanak ellene támadást. Kardjaikat, szablyikat, lándzsáikat felemelve vonják gyűrűbe az orkot. Braghwur segítségére siet, s a csontok lábát veszi célba. Az első lábszár átvágás után figyelmük megoszlik, s egy kard sújt le a görnyedt ork háta felé.
Kraghagar megpróbálja eltörni a mágus gerincét. A csont a porba hullik, ám még így is képes egy újabb varázslatot végrehajtani. Úgy tűnik, hogy a csontok nem hagyományos módon működnek.
Az ösvény azon helyén, melyen a kis csapat, no meg a csontik állnak hirtelen hűvös szellő csap át. A jegesség minden élő csontjaiba belehatolnak. Érzik a hideget, fogvacogtató és kínzó is lehet egyszerre. Mindenki megérzi, s mindenki tudhatja, hogy honnan jön a varázslat.
Kraghagar úgy gondolja, hogy dolga végeztével indulna meg a lilás ködös felé. Csak hogy útját állja tíz felfegyverzett csont, mely egyszerre támadnak Worghra. Vagy kikerüli őket, vagy besegít neki. Csak így kerülhet közelebb a lilás egyénhez.
Kilbra lassan érzi meg a lilás köd nyújtotta égető érzést. Felismeri, hogy valami nincsen rendjén. Igyekszik ezután kikerülni, s arcon vágni az oszló testű hullát. A támadása sikeres, a fej megpördül egyszer. A lendület miatt még egyszer, kitekeredett nyaka rugóként pattan vissza a helyére. Kardját felemelve lép előre, s emelve fel kardját haránt vágással támad Kilbrára. Úgy tűnik, hogy őt nem zavarja, hogy kövekkel dobálják fejét, egyenesen tart célja felé: kiírtani minden élőt, mely a szeme elé kerül.
Zirrah zsibbadása kezd alább hagyni. Még bizseregnek ujjai, de ez már a kellemesebb zsibbadásnak is mondhatnák. Mintha ezernyi tű szurkálná tenyerét, ám ez jót jelent: a vér kezd visszaáramlani kezébe, s lassan újra használható lesz. Azonban fájdalmas is és zavaró jelenség, mely elvonhatja figyelmét a harcokról. Támadásai mégis sikeresek. Eltalálja az elől haladó oszló testűt, ám az nem foglalkozik a kövekkel. Még ha kárt is tesz benne - lefittyedt bőre az avarba hullik, megmutatva izmait, koponyáját, csontjait - nem foglalkozik vele. A mágus a porban fekszik, s a nőstény ezt láthatja is. Ahogy azt is, hogy lábaival a földet veri, próbálva felállni, de eltört gerince nem engedi. Kezeivel is a földet csapdossa, miközben a hideg szellő lassan vág keresztül az ösvény piciny pontján.
Assag nyugodt lehet, minden csontit figyelemmel tud tartani. S úgy tűnik, hogy egyik sem támad rá, egyik sem akarja a vérét. Elég távol áll tőlük, hogy ne foglalkozzanak vele, annyira mégsem, hogy a jegességet csontjaiba ne érezze meg.*
2274. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-05 20:46:14
Üzenet elküldve: 2016-03-05 20:46:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//kŐrjárat//
*Synmira hátárain vágtatnak. A Zöldfülű hevesen kanyarog Ragron hátán, és a rémfarkas vadásztempóra gyorsíthat végre, most, hogy Taitos nyergestül nem eshet le róla. A fiú pedig lapul is a nyeregbe, ahogy csak tud. Ágak sziszegnek el feje felett, mindkét oldalról, viszont a bokrok tucatjai most nem zavarhatják, hiszen azokat a warg töri rendületlenül. Lassan fel is tűnik előttük a páros végcélja, az ösvény. Dél-keleti irányban hagyták el a sűrűben az udvart, így kiérve Taitos lelassíthat, és északnak indulnak el.
Lepattanva a nyeregből megveregeti a kissé szuszmákoló warg lapockáját, aki ide-oda kapkodja a fejét, kiszagolhatott valami érdekeset, vagy aggasztót, vagy tudja is a fene.*
-Jól van nagyfiú, nyugalom.
*Szól oda neki Taitos, mikor már másodjára vonyítana.*
-Jelöld meg a helyed, aztán irány vissza, majd ami jön, az házhoz jön, nehogy már mi menjünk ki a veszély elé.
*Okítja ki a tudatlannak bizonyuló erdei szörnyet, aki a hangsúlyt érezve válaszul jeges kék szemét gazdájára villantva prüszköl egy nagyot.*
-Na, gyerünk, indulás vissza, nem időzünk sokat, az egész határt át kell nézni.
*Mondja, és felpattan, ismét gyorsításra ösztökéli hátasát, és most a gyalogos bejárattól északra küldi be a susnyásba, a szinte áthatolhatatlan rengetegbe. A warg nélkül a séta sebesség felével, ha vánszoroghatna, de az erdei nyargalás mestere ügyesen kerüli az akadályokat, és a bozóton átsuhan, letarolja, végtére is, erdei ragadozó, ez az ő királysága.*
*Synmira hátárain vágtatnak. A Zöldfülű hevesen kanyarog Ragron hátán, és a rémfarkas vadásztempóra gyorsíthat végre, most, hogy Taitos nyergestül nem eshet le róla. A fiú pedig lapul is a nyeregbe, ahogy csak tud. Ágak sziszegnek el feje felett, mindkét oldalról, viszont a bokrok tucatjai most nem zavarhatják, hiszen azokat a warg töri rendületlenül. Lassan fel is tűnik előttük a páros végcélja, az ösvény. Dél-keleti irányban hagyták el a sűrűben az udvart, így kiérve Taitos lelassíthat, és északnak indulnak el.
Lepattanva a nyeregből megveregeti a kissé szuszmákoló warg lapockáját, aki ide-oda kapkodja a fejét, kiszagolhatott valami érdekeset, vagy aggasztót, vagy tudja is a fene.*
-Jól van nagyfiú, nyugalom.
*Szól oda neki Taitos, mikor már másodjára vonyítana.*
-Jelöld meg a helyed, aztán irány vissza, majd ami jön, az házhoz jön, nehogy már mi menjünk ki a veszély elé.
*Okítja ki a tudatlannak bizonyuló erdei szörnyet, aki a hangsúlyt érezve válaszul jeges kék szemét gazdájára villantva prüszköl egy nagyot.*
-Na, gyerünk, indulás vissza, nem időzünk sokat, az egész határt át kell nézni.
*Mondja, és felpattan, ismét gyorsításra ösztökéli hátasát, és most a gyalogos bejárattól északra küldi be a susnyásba, a szinte áthatolhatatlan rengetegbe. A warg nélkül a séta sebesség felével, ha vánszoroghatna, de az erdei nyargalás mestere ügyesen kerüli az akadályokat, és a bozóton átsuhan, letarolja, végtére is, erdei ragadozó, ez az ő királysága.*
2273. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-05 19:42:29
Üzenet elküldve: 2016-03-05 19:42:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Zirrah számára sajnos nem egyértelmű, hogy a mágus szenvedett-e valami sérülést miután az elhajított, almányi kő fejbenyomta, de nem is baj, mert ezzel kapcsolatosan menten kap két sziklaszilárd benyomást is, masnival átkötve. Egy, a Kraghagar által a máguscsonti bordái közé ékelt gyilokszerszám aligha eshet jól a néhai varázslónak, kettő, ebből kifolyólag - és az őáltala dobott kő befolyására is, valószínűleg - inkább nem boldog, mint igen, de reméli, hogy az idegen hím tud akkorát reccsenteni a pokolfajzaton, hogy a csontok, bordák úgy hulljanak halomba a lezúzás nyomán, akár egy marék sós ropogós.
Csak futólag kapja rá a pillantását Kilbráékra, szegény kis nőstényre alaposan rájár a rúd, de nincs ideje most ezzel foglalkozni.*
- Maradj hátul! - *Vicsorog Assagra megint, mielőtt a felcser ég-a-gyertyát kezdene játszani a többiekkel is. Sajnos jelen állapotában ő sem sokkal hasznosabb a gyógyítónál, de ő legalább erőnek, meg egy minimális harci tudásnak nincs híján. A következő vakkantása a két hímnek, Worghnak és Kraghagarnak szól, figyelmeztető szándékkal, bár komoly kétségei lehetnének, hogy a harcba beborult derék egyének meghallanának bármit a fülükben doboló vér zubogását leszámítva.* - Vigyázz a ködre!
*Ő is igyekszik úgy pozicionálni magát, hogy a lehető legnagyobb távolságot tartva megkerülje a csípős-marós lila füstöt eregető csontharcost, és a sikeresen aprító orklegények segítségére siessen. Hajoltában több apróbb kővel is felszerelkezik, bal keze jóformán használhatatlan, úgyhogy azt testéhez szorítja, míg jobbjával ernyedt markába tömködi a minigránátokat.
Ha Kraghagar nem szakította szét a csontharcost, akit keresztbeszúrt, úgy további lövedékeket indít útjára jobbjával, mivel már közelebb van, ezért izomból megküldve, valamint minden különösebb mondandó nélkül visszaüvölt a csontmágusnak, hátha addig is elvonja figyelmét és ilyenképp a többiek, vagy ő is megússzák az újabb manalövedékeket, míg amazzal kedélyesen elordibálgatnak egymással.
Ha a fent említett idegen hím már a lila ködöst ostromolja a mágus helyett, úgy a záporozó marokkövek már őt fogják ostromolni, és miután elhajigálta az összes, feltehetőleg nem több, mint három kődarabot, igyekszik előbányászni hátáról a két éles, hajlított pengéjű kést a hátára szíjazott tokokból. Minden bizonnyal ez némi időt vesz igénybe, főleg, ha hiába bizergeti sérült karját, még mindig eléggé lassú és bénult, de mivel valószínűleg a vágó-hasító fegyverekkel szemben a pöröly vagy más zúzóalkalmatosság alkalmasabb az előttük álló csontdarálásra, azzal a boldog tudattal feszegeti elő a tőreit, hogy nagy szarban vannak, ha használnia is kell őket.*
2272. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-04 21:33:27
Üzenet elküldve: 2016-03-04 21:33:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Assag megtalálja a hőn áhított fát, amit fáklyának
egyszersmind önvédelmi eszköznek próbál használni, de fájdalmasan sokáig tart, mire lángra kap - valószínűleg a környék legvizeseb fáját sikerült felkapnia, de harchelyzetben nincs ideje a hétközapi eredarnak tökéletes fáklya alapanyag után kutatni. Csodával határos, hogy ez idő alatt még egy csontváz sem került a közvetlen közelébe és nem kellett idő előtt használnia a fegyverét. Következő lépésével ezzel szemben alaposan mellélő. A szó szoros értelmében - Kilbra bőrvértje azonnal lángra kap a ködbe szánt tűzifától.*
~A ku- ez a szar gyulladt volna meg ilyen könnyen!~
*Lényegében a felcsernek még semmi dolga nincs, de már bosszankodik amiért az első próbálkozását is azonnal elbénázta. Kilbra felől viszont érzi a szokásos meleg pulzálást, egyelőre még nem túl intenzíven. Részint megégette magát, de sokkal inkább aggasztó sötétbe forduló hólyagos bőre. Jól hallhatóan - és érezhetően - legalább olyan fájdalmas is a jelenség mint amilyen ronda így tíz méter távlatából. Gyorsan rámarkol az oldalán lógó kulacsra, hogy megvizsgálja, mennyi víz maradt benne a legutóbbi újratöltés óta. Persze ha néhány pillanatnál - a szokásosnál - tovább tart a művelet, csak mérgesen elengedi, hogy tovább lengedezzen a vállán, és két marékra fogja a faágat, ami vagy elaludt eddigre vagy nem - és éberen figyeli, hogy a közelbe settenkedett-e már egy-egy hulla.*
//Az Erő próbája//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Assag megtalálja a hőn áhított fát, amit fáklyának
egyszersmind önvédelmi eszköznek próbál használni, de fájdalmasan sokáig tart, mire lángra kap - valószínűleg a környék legvizeseb fáját sikerült felkapnia, de harchelyzetben nincs ideje a hétközapi eredarnak tökéletes fáklya alapanyag után kutatni. Csodával határos, hogy ez idő alatt még egy csontváz sem került a közvetlen közelébe és nem kellett idő előtt használnia a fegyverét. Következő lépésével ezzel szemben alaposan mellélő. A szó szoros értelmében - Kilbra bőrvértje azonnal lángra kap a ködbe szánt tűzifától.*
~A ku- ez a szar gyulladt volna meg ilyen könnyen!~
*Lényegében a felcsernek még semmi dolga nincs, de már bosszankodik amiért az első próbálkozását is azonnal elbénázta. Kilbra felől viszont érzi a szokásos meleg pulzálást, egyelőre még nem túl intenzíven. Részint megégette magát, de sokkal inkább aggasztó sötétbe forduló hólyagos bőre. Jól hallhatóan - és érezhetően - legalább olyan fájdalmas is a jelenség mint amilyen ronda így tíz méter távlatából. Gyorsan rámarkol az oldalán lógó kulacsra, hogy megvizsgálja, mennyi víz maradt benne a legutóbbi újratöltés óta. Persze ha néhány pillanatnál - a szokásosnál - tovább tart a művelet, csak mérgesen elengedi, hogy tovább lengedezzen a vállán, és két marékra fogja a faágat, ami vagy elaludt eddigre vagy nem - és éberen figyeli, hogy a közelbe settenkedett-e már egy-egy hulla.*
2271. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-04 15:17:21
Üzenet elküldve: 2016-03-04 15:17:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Sokszor bejárta már a vidéket, bár nem errefelé járt leggyakrabban ez tény és való. Ismeri a rövidítéseket, tudja hol érdemes követni a vadak csapását és hol bölcsebb inkább a járt úton maradni, így rekord sebességgel el tud jutni a kikötőbe. a keresett terület és a keresett személyek vélt helyére. Nem kifejezetten csodálkozik azon, hogy ha egy kevés kis felelősséget is érez társai iránt a vezér, akkor aggódik. Az elmúlt időszakban sem a pihenő környéke, sem a kikötő nem volt a biztonságoz zónák sorába vehető, meg is érti miért őt küldte. Érte nem kár...*
2270. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-04 09:23:40
Üzenet elküldve: 2016-03-04 09:23:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Ahogy beszorul a dárda, nem foglalkozva a fegyverrel ordít viszonozva a rettenetes sikolyt. Fél az ork, hisz rettentő félelmetes ilyen közelről egy afféle pánikon alapuló, mágia. Ha teheti a csontváz mágus gerincét kapja el, és kitépne onnan pár csigolyát, hogy végleg elpusztuljon a bestia. Ha a mágus végleg kiterült, de csak akkor! Megindul hátulról a lila ködös felé. Nem érdekli mi mar, és mi fáj. Igyekszik leteríteni a csontvázat, saját súlyát és testi adottságait kihasználva. Egyszóval egyszerűen nekimegy, és felborítaná. Remélhetőleg nem Kilbrára.*
A hozzászólás írója (Kraghagar Ratzmor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.04 09:25:40
//Az Erő próbája//
*Ahogy beszorul a dárda, nem foglalkozva a fegyverrel ordít viszonozva a rettenetes sikolyt. Fél az ork, hisz rettentő félelmetes ilyen közelről egy afféle pánikon alapuló, mágia. Ha teheti a csontváz mágus gerincét kapja el, és kitépne onnan pár csigolyát, hogy végleg elpusztuljon a bestia. Ha a mágus végleg kiterült, de csak akkor! Megindul hátulról a lila ködös felé. Nem érdekli mi mar, és mi fáj. Igyekszik leteríteni a csontvázat, saját súlyát és testi adottságait kihasználva. Egyszóval egyszerűen nekimegy, és felborítaná. Remélhetőleg nem Kilbrára.*
A hozzászólás írója (Kraghagar Ratzmor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.04 09:25:40
2269. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-03 17:14:54
Üzenet elküldve: 2016-03-03 17:14:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Vezérüknek szót fogadva, segít a fiatal ork lánynak, de előbb visszamegy a másik kardjáért.*
~ Ez még nagyon is jól jöhet!~
*A második penge megvillan a kezébe, ahogy suhint egyet a levegőbe majd mély hangon felüvöltve, rohamra indul, immár másodjára. A lilás ködre külön ügyel, hogy elkerülje.*
~ Semmilyen nyavalyát nem akarok elkapni...~
*A bal oldalt rohamozza, veszettül vicsorogva és pengéit forgatva.*
- Pusztuljatok átkozottak!
*A nagy roham utolsó pillanatában hirtelen összegörnyedve folytatja a rohamot, próbálván a holttestek lábát elkaszálni.*
~ Ez is valami!~
//Az Erő próbája//
*Vezérüknek szót fogadva, segít a fiatal ork lánynak, de előbb visszamegy a másik kardjáért.*
~ Ez még nagyon is jól jöhet!~
*A második penge megvillan a kezébe, ahogy suhint egyet a levegőbe majd mély hangon felüvöltve, rohamra indul, immár másodjára. A lilás ködre külön ügyel, hogy elkerülje.*
~ Semmilyen nyavalyát nem akarok elkapni...~
*A bal oldalt rohamozza, veszettül vicsorogva és pengéit forgatva.*
- Pusztuljatok átkozottak!
*A nagy roham utolsó pillanatában hirtelen összegörnyedve folytatja a rohamot, próbálván a holttestek lábát elkaszálni.*
~ Ez is valami!~
2268. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-03 13:37:42
Üzenet elküldve: 2016-03-03 13:37:42
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Worgh első rohama többé-kevésbé sikeresnek mondható, két ellenséges pillanatok alatt eltűntet az útjából, súlyos fejszéinek egy-egy lendítésével. Öblösen felkacag ennek láttán, önfeledt nevetés ez, olyan harcosé, ki nem féli a halált, kinek nincs vesztenivalója, csupán a harc öröméért teszi azt, amit tesz.
Nincs ideje azonban arra, hogy túl sokáig örömködjön a hitelen jött siker okán, mivel tüstént két újabb ellenféllel kell szembenézzen. A helyzet szürrealitása egyelőre nem jut el a tudatáig, helyette örömmel kínálja meg az ellenséget pár újabb sújtással. A rövidkarddal felfegyverzett csontváz az elsődleges célpontja, hiszen annak közelebb kell férkőznie az orkhoz, ha meg akarja támadni, azonban a fejszék nyele hosszabb, mint az egész kard, így különösebb kellemetlenség nélkül képes távol tartani magától. A lándzsa már csiklandósabb dolog, elsődlegesen arra koncentrál, hogy ne találják el vele. Attól függően, hogy az említett ellenség szúrni, avagy sújtani akar a szálfegyverrel, Worgh annak megfelelően reagál. A szúrás elől megpróbál kifordulni, s lecsapni a lándzsa nyelére a fejszével, hogy eltörje, vagy legalábbis a föld felé lökje azt. A sújtásnál egyszerűbb a helyzet, ott elég csupán megakasztani a támadást. Nem hátrál, sőt, inkább a támadásra helyez hangsúlyt, széles lendítésekkel operál, ahogyan azt az általa használt két fejsze megkívánja. Ha a súlyos fegyverek eltalálják az ellenfeleket, s azok nem viselnek különösebb nehézvértet, úgy valószínűleg a csontjaik széles körben szóródnak szét az ork harcos körül.*
//Az Erő próbája//
*Worgh első rohama többé-kevésbé sikeresnek mondható, két ellenséges pillanatok alatt eltűntet az útjából, súlyos fejszéinek egy-egy lendítésével. Öblösen felkacag ennek láttán, önfeledt nevetés ez, olyan harcosé, ki nem féli a halált, kinek nincs vesztenivalója, csupán a harc öröméért teszi azt, amit tesz.
Nincs ideje azonban arra, hogy túl sokáig örömködjön a hitelen jött siker okán, mivel tüstént két újabb ellenféllel kell szembenézzen. A helyzet szürrealitása egyelőre nem jut el a tudatáig, helyette örömmel kínálja meg az ellenséget pár újabb sújtással. A rövidkarddal felfegyverzett csontváz az elsődleges célpontja, hiszen annak közelebb kell férkőznie az orkhoz, ha meg akarja támadni, azonban a fejszék nyele hosszabb, mint az egész kard, így különösebb kellemetlenség nélkül képes távol tartani magától. A lándzsa már csiklandósabb dolog, elsődlegesen arra koncentrál, hogy ne találják el vele. Attól függően, hogy az említett ellenség szúrni, avagy sújtani akar a szálfegyverrel, Worgh annak megfelelően reagál. A szúrás elől megpróbál kifordulni, s lecsapni a lándzsa nyelére a fejszével, hogy eltörje, vagy legalábbis a föld felé lökje azt. A sújtásnál egyszerűbb a helyzet, ott elég csupán megakasztani a támadást. Nem hátrál, sőt, inkább a támadásra helyez hangsúlyt, széles lendítésekkel operál, ahogyan azt az általa használt két fejsze megkívánja. Ha a súlyos fegyverek eltalálják az ellenfeleket, s azok nem viselnek különösebb nehézvértet, úgy valószínűleg a csontjaik széles körben szóródnak szét az ork harcos körül.*
2267. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-03 12:45:13
Üzenet elküldve: 2016-03-03 12:45:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Nem maradnak négyesben meg a csontik, bár ez nem egyből jut el Kilbra tudatáig. Csak az ismeretlen hangok és szagok azok melyek befészkelődnek. Nem néz oda azért, mert fontosabbal van elfoglalva, történetesen a kellemetlenkedő lilaködössel.
Támadás-védés-hárítás. ~Honnan lett ennek kardja?~ Villan a felismerés, de mivel szablyájával eleve védekezni szándékozott az ellentámadással szemben, hát a csonti vízszintes vágása a szablya vasán vásik el. Mondhatni patt helyzet. Lenne, ha nem lenne az a fránya lila köd.
Izmaival és testsúlyával feszül neki a fegyvereket tartó csontkaroknak. ~Nem lehet erősebb, mint Kilbra!~ Eldöntötte és ennek így is kell lenni. Nem igaz? A nekifeszülés közben azonban belegázol a ködbe, s hogy ez nem éppen kellemes balzsam, arról hamarosan meggyőződhet. Orrába csípősen vág bele a bőrnadrág oszló szaga. Felhörren, s odapillant. Lilás füst emelkedik fel lábszáráról.
Aztán a köd eléri a bőrét is, és megmarja, mint ha egyszerre találkozna kígyóval és farkassal. Fájdalom csap végig a nősténykében, s ez hatalmas üvöltésként tör elő torkából. Nyála a csonti képébe fröccsen, s mint egy végszóra érkezik a háta mögül egy égő fáklya is az oldalába.
Fogalma nincs ki az az orv gazember (gazork), aki hátba támadja, de újra felhorkan, és a szablyát tartó balja meglendül visszafelé. Eddig ugye ráfeszült a támadó fegyverre, most amilyen gyorsan csak tudja, teljes erejét beleadva próbálja meg képen törölni a lila ködös csontvázat.
Akár sikerül eltalálnia, akár nem, megpördülve ugrik hátra, hogy megnézze magának a dobálózót, de idegent nem lát. Szemei elé ekkor kerül oda Worgh, majd később a másik hím a túloldalon is, de muszáj a lábával is foglalkozni, meg az oldalán tüzet fogó ruhával. Nem sok van rajta, de most ezt a keveset is lerántja, nem marad más, csak egy keskeny anyagcsík, ami kebleit takarja valamennyire. Nadrágja szárát felzabálta a lila füst, és a bőrén randa hólyagok keletkeztek. Újra elüvölti magát, ezúttal megint csak fájdalmasan, majd dühtől elfelhősödő tekintettel néz körbe, hogy kibe is állíthatná bele a bárdját.
Közel menni nem mer jobban, de pár lépésről talán telibe találhatja a lilaködös fickó koponyáját. Útjára engedi hát a hajítóbárdot.*
//Az Erő próbája//
*Nem maradnak négyesben meg a csontik, bár ez nem egyből jut el Kilbra tudatáig. Csak az ismeretlen hangok és szagok azok melyek befészkelődnek. Nem néz oda azért, mert fontosabbal van elfoglalva, történetesen a kellemetlenkedő lilaködössel.
Támadás-védés-hárítás. ~Honnan lett ennek kardja?~ Villan a felismerés, de mivel szablyájával eleve védekezni szándékozott az ellentámadással szemben, hát a csonti vízszintes vágása a szablya vasán vásik el. Mondhatni patt helyzet. Lenne, ha nem lenne az a fránya lila köd.
Izmaival és testsúlyával feszül neki a fegyvereket tartó csontkaroknak. ~Nem lehet erősebb, mint Kilbra!~ Eldöntötte és ennek így is kell lenni. Nem igaz? A nekifeszülés közben azonban belegázol a ködbe, s hogy ez nem éppen kellemes balzsam, arról hamarosan meggyőződhet. Orrába csípősen vág bele a bőrnadrág oszló szaga. Felhörren, s odapillant. Lilás füst emelkedik fel lábszáráról.
Aztán a köd eléri a bőrét is, és megmarja, mint ha egyszerre találkozna kígyóval és farkassal. Fájdalom csap végig a nősténykében, s ez hatalmas üvöltésként tör elő torkából. Nyála a csonti képébe fröccsen, s mint egy végszóra érkezik a háta mögül egy égő fáklya is az oldalába.
Fogalma nincs ki az az orv gazember (gazork), aki hátba támadja, de újra felhorkan, és a szablyát tartó balja meglendül visszafelé. Eddig ugye ráfeszült a támadó fegyverre, most amilyen gyorsan csak tudja, teljes erejét beleadva próbálja meg képen törölni a lila ködös csontvázat.
Akár sikerül eltalálnia, akár nem, megpördülve ugrik hátra, hogy megnézze magának a dobálózót, de idegent nem lát. Szemei elé ekkor kerül oda Worgh, majd később a másik hím a túloldalon is, de muszáj a lábával is foglalkozni, meg az oldalán tüzet fogó ruhával. Nem sok van rajta, de most ezt a keveset is lerántja, nem marad más, csak egy keskeny anyagcsík, ami kebleit takarja valamennyire. Nadrágja szárát felzabálta a lila füst, és a bőrén randa hólyagok keletkeztek. Újra elüvölti magát, ezúttal megint csak fájdalmasan, majd dühtől elfelhősödő tekintettel néz körbe, hogy kibe is állíthatná bele a bárdját.
Közel menni nem mer jobban, de pár lépésről talán telibe találhatja a lilaködös fickó koponyáját. Útjára engedi hát a hajítóbárdot.*
2266. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-03 12:08:14
Üzenet elküldve: 2016-03-03 12:08:14
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*A kis csapat azonnal támadásba is kezd. Zirrah reményei való válnak, hiszen a lövedék nem a jobb karját találta el. Bal karjában érzi a zsibbadást, s hogy bárhogy is mozgatja, azt lassabban teszi, mint a jobb teszi. Érdekes jelenség lehet.
Kilbra úgy gondolja, hogy jó ötlet megtámadni a lilás füsttel körbevont vezérszerűt. Erőteljesen indul meg felé, hogy bárdjával támadjon rá. Azonban az oszló test sem fegyvertelen. Mindkét kezében egy-egy rövid kard figyelhető meg. A bárd lendítésekor lendíti sajátját is, hogy kitámassza Kilbra fegyverét, amíg a másikkal vízszintes csapást készül végrehajtani. Az ordítás úgy tűnik, hogy egy pillanatig sem zavarja meg. Azonban a nőstény ork megérezhet valamit. Amint közel került az oszló testűhöz, ahol a lilás füst éri bőrét, ruháját, azok elkezdenek lebomlani. Ha bőrét is éri, láthatja, hogy apró hólyagok jelennek meg rajta, mintha valami belülről égetné a bőrét.
Kraghagar oldalról érkezik, s a meglepetés erejével élve támadja meg a hátul ügyeskedő mágust. Bordái között találja el a szúrás. Ennek hatására a csonti a fejét felé fordítja. Bár szemlátomást nincsenek hangszálai, fogait nagyra nyitva ordítja el magát, mely hatására a jelenlévőket fülrepesztő üvöltés rémíti meg. De ekkor már Zirrah köve is úton van, s egyenesen a többi koponya között cikázva eltalálja a mágust.
Az még üvöltve fordítja vissza a fejét a nőstény felé. Ha lenne arca, s arcizmai, most mély döbbenet ülne ki rá, s váltana át örjöngő dühbe. Bár nem lehet látni, ezt Zirrah mégis megérzi.
Worgh sem tétlenkedik. Ő is a semmiből érkezik meg, egyenesen a csontokat támadva. Végre ők sem maradnak ki a jóból, mert már kezdtek volna megsértődni, hogy velük biza senki sem foglalkozik.
Hát tessék, most megkapják. A jó erőben lévő ork csatabárdjával indul meg feléjük. Amint meglátják, apró sikolyok törnek fel a csontikból, ijedtükben. Próbálnak fegyverhez kapni, egynek-kettőnek sikerül is. De nem őket találja el elsősorban, hanem az előttük lévő két harcost. Bár a felszerelésük igen ütött kopott, átvágni nem vág át rajtuk, de félrehajítja őket a lendület. A mögöttük lévő kettő már készül is a harcra. Egy rövidkardos és egy lándzsás indul meg Worg felé, hogy támadhassanak, amint lehet.
Assag a tűzzel próbálkozik. Felemelve egy korhadt fadarabot, bár az vizes, nehezen, percek kérdése csak csupán s meggyullad, halványan. A lilás ködöst próbálja megdobni vele, de mivel elég rossz célzó, a közelben álló Kilbra oldalát is eltalálta, aki ha nem foglalkozik fele, szakadtas ruhája felgyulladhat.
Az égő fa lehullik a nedves avarba, s csendes magányában alszik ki.*
//Az Erő próbája//
*A kis csapat azonnal támadásba is kezd. Zirrah reményei való válnak, hiszen a lövedék nem a jobb karját találta el. Bal karjában érzi a zsibbadást, s hogy bárhogy is mozgatja, azt lassabban teszi, mint a jobb teszi. Érdekes jelenség lehet.
Kilbra úgy gondolja, hogy jó ötlet megtámadni a lilás füsttel körbevont vezérszerűt. Erőteljesen indul meg felé, hogy bárdjával támadjon rá. Azonban az oszló test sem fegyvertelen. Mindkét kezében egy-egy rövid kard figyelhető meg. A bárd lendítésekor lendíti sajátját is, hogy kitámassza Kilbra fegyverét, amíg a másikkal vízszintes csapást készül végrehajtani. Az ordítás úgy tűnik, hogy egy pillanatig sem zavarja meg. Azonban a nőstény ork megérezhet valamit. Amint közel került az oszló testűhöz, ahol a lilás füst éri bőrét, ruháját, azok elkezdenek lebomlani. Ha bőrét is éri, láthatja, hogy apró hólyagok jelennek meg rajta, mintha valami belülről égetné a bőrét.
Kraghagar oldalról érkezik, s a meglepetés erejével élve támadja meg a hátul ügyeskedő mágust. Bordái között találja el a szúrás. Ennek hatására a csonti a fejét felé fordítja. Bár szemlátomást nincsenek hangszálai, fogait nagyra nyitva ordítja el magát, mely hatására a jelenlévőket fülrepesztő üvöltés rémíti meg. De ekkor már Zirrah köve is úton van, s egyenesen a többi koponya között cikázva eltalálja a mágust.
Az még üvöltve fordítja vissza a fejét a nőstény felé. Ha lenne arca, s arcizmai, most mély döbbenet ülne ki rá, s váltana át örjöngő dühbe. Bár nem lehet látni, ezt Zirrah mégis megérzi.
Worgh sem tétlenkedik. Ő is a semmiből érkezik meg, egyenesen a csontokat támadva. Végre ők sem maradnak ki a jóból, mert már kezdtek volna megsértődni, hogy velük biza senki sem foglalkozik.
Hát tessék, most megkapják. A jó erőben lévő ork csatabárdjával indul meg feléjük. Amint meglátják, apró sikolyok törnek fel a csontikból, ijedtükben. Próbálnak fegyverhez kapni, egynek-kettőnek sikerül is. De nem őket találja el elsősorban, hanem az előttük lévő két harcost. Bár a felszerelésük igen ütött kopott, átvágni nem vág át rajtuk, de félrehajítja őket a lendület. A mögöttük lévő kettő már készül is a harcra. Egy rövidkardos és egy lándzsás indul meg Worg felé, hogy támadhassanak, amint lehet.
Assag a tűzzel próbálkozik. Felemelve egy korhadt fadarabot, bár az vizes, nehezen, percek kérdése csak csupán s meggyullad, halványan. A lilás ködöst próbálja megdobni vele, de mivel elég rossz célzó, a közelben álló Kilbra oldalát is eltalálta, aki ha nem foglalkozik fele, szakadtas ruhája felgyulladhat.
Az égő fa lehullik a nedves avarba, s csendes magányában alszik ki.*
2265. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-01 23:26:37
Üzenet elküldve: 2016-03-01 23:26:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Ahogy a csapatnyi ork támadásba lendül, már-már csodával határos módon két oldalról egy-egy ismeretlen ork csatlakozik a rohamhoz a zörgő hullák ellen. Assag lassan kezdi összeszedni magát. Zirraht találat éri, de úgy fest kellően talpraesett ahhoz, hogy újabb módszerrel induljon a csatába. A másik négy pedig orkokhoz híven ordítva, nyáladzzva rontanak a foszló testeknek. Assag a vezérük utasítására, s önmaga elképzelésétől vezérelve felkel és felméri a közvetlen környezetét. Ha talál megfelelőnek titulált éghető ágat, úgy a tábortűzbe tartja, hogy lángra kapjon. Hirtelen ötlete támad a felcsernek, miszerint a lila köddel illendő lenne egy röpke kísérletet végrehajtani, még mielőtt társai belerontanak - bár ezen a ponton talán már késő. Ugyan Assagnak sem tűnik fel, ahogy a többi csontváz is tartja a távolságot a túlvilági jelenségtől, megjelenése kellően baljós, ezért ha akad egy pillanat, amikor nyíltan célba tudja venni a hullát, aki úgy fest árasztja magából, egy égő fadarabot bocsát útjára felé. A felcser egyszerű ork, szereti az alkímiát. Valami vagy lángra lobban, vagy nem. És mivel puszta kézzel sokat nem tud hozzátenni jelen helyzetben az összecsapás végkimeneteléhez, míg egyik keze vagy tele van az égő ággal - ha talált alkalmasat - vagy nem, másik kezével kimar egy lángoló tüzifát és gyorsan a célpontja lába alá dobja.*
~Akár lángra kap, akár azonnal elalszik, mindkettő rossz jel.~
*Eztán további ötlet híján csak felváltva figyeli, hogy valami megközelíti-e őt és, hogy társai milyen esetleges sérüléseket szenvednek a látszólag eszetlen - ilyen formán igazán orkhoz méltó rohamban.*
//Az Erő próbája//
*Ahogy a csapatnyi ork támadásba lendül, már-már csodával határos módon két oldalról egy-egy ismeretlen ork csatlakozik a rohamhoz a zörgő hullák ellen. Assag lassan kezdi összeszedni magát. Zirraht találat éri, de úgy fest kellően talpraesett ahhoz, hogy újabb módszerrel induljon a csatába. A másik négy pedig orkokhoz híven ordítva, nyáladzzva rontanak a foszló testeknek. Assag a vezérük utasítására, s önmaga elképzelésétől vezérelve felkel és felméri a közvetlen környezetét. Ha talál megfelelőnek titulált éghető ágat, úgy a tábortűzbe tartja, hogy lángra kapjon. Hirtelen ötlete támad a felcsernek, miszerint a lila köddel illendő lenne egy röpke kísérletet végrehajtani, még mielőtt társai belerontanak - bár ezen a ponton talán már késő. Ugyan Assagnak sem tűnik fel, ahogy a többi csontváz is tartja a távolságot a túlvilági jelenségtől, megjelenése kellően baljós, ezért ha akad egy pillanat, amikor nyíltan célba tudja venni a hullát, aki úgy fest árasztja magából, egy égő fadarabot bocsát útjára felé. A felcser egyszerű ork, szereti az alkímiát. Valami vagy lángra lobban, vagy nem. És mivel puszta kézzel sokat nem tud hozzátenni jelen helyzetben az összecsapás végkimeneteléhez, míg egyik keze vagy tele van az égő ággal - ha talált alkalmasat - vagy nem, másik kezével kimar egy lángoló tüzifát és gyorsan a célpontja lába alá dobja.*
~Akár lángra kap, akár azonnal elalszik, mindkettő rossz jel.~
*Eztán további ötlet híján csak felváltva figyeli, hogy valami megközelíti-e őt és, hogy társai milyen esetleges sérüléseket szenvednek a látszólag eszetlen - ilyen formán igazán orkhoz méltó rohamban.*
2264. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-01 13:37:34
Üzenet elküldve: 2016-03-01 13:37:34
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Worgh dühös. Módfelett dühös, amiért a többiek nem értek oda a megbeszélt helyre, a megbeszélt időben, s az ő drága idejét pazarolták. Fejben már válogatott módokon csonkította meg a nyeszlett kurafikat, akiket Hagrar a nyakára ültetett, s akik a legelső adandó alkalommal kereket is oldottak. Nem lepte meg különösebben, mert az efféle hazátlan orkok már csak ilyenek, se fegyelem, se hűség, semmi nem köti őket Hagrarhoz, bár való igaz, Zirrahtól ennél többet várt. Hogy miért, azt maga sem tudja, de talán úgy vélte, legalább a vér kötelez kissé, ha már más nem is. Úgy néz ki, tévedett, súlyosat.
Fortyogó haragja társaságában éri el az erdei ösvényt, ahol indulatainak kisvártatva új célpontot talál, s egyszersmind magyarázatot is arra, miért késlekedtek a többiek:
Nem kell szakavatott nyomolvasónak lenni ahhoz, hogy Worgh rátaláljon az élveholtakkal csatározó orkokra. A dolog mélyebb értelmezése várhat (már, hogy mit is keresnek itt élő hullák, s miért is mozog és gyilkol, ami már holt...), a harcos nem is teketóriázik sokat, bajba jutott társai segítségére siet. A hátán lévő fejszék csakhamar a vasmarkokba kerülnek, s a drabális ork hím kiereszti hangját, egy dühödt csatakiáltásba összpontosítva minden haragját, amit most a holtak ellen fordít.
Félelmet és fájdalmat nem ismerve rohanja meg a csapatot, ha minden jól megy, egyszerűen letarolva azt, ami az útjába kerül. Vesztenivalója neki sincs, soha nem is volt. Harcban elveszni, az a méltó vég számára, s úgy is harcol, mint aki számára nincs holnap. Jobbra-balra suhint az irdatlan bárdokkal, s amit azok eltalálnak, legjobb esetben is pozdorjává zúzzák.*
//Az Erő próbája//
*Worgh dühös. Módfelett dühös, amiért a többiek nem értek oda a megbeszélt helyre, a megbeszélt időben, s az ő drága idejét pazarolták. Fejben már válogatott módokon csonkította meg a nyeszlett kurafikat, akiket Hagrar a nyakára ültetett, s akik a legelső adandó alkalommal kereket is oldottak. Nem lepte meg különösebben, mert az efféle hazátlan orkok már csak ilyenek, se fegyelem, se hűség, semmi nem köti őket Hagrarhoz, bár való igaz, Zirrahtól ennél többet várt. Hogy miért, azt maga sem tudja, de talán úgy vélte, legalább a vér kötelez kissé, ha már más nem is. Úgy néz ki, tévedett, súlyosat.
Fortyogó haragja társaságában éri el az erdei ösvényt, ahol indulatainak kisvártatva új célpontot talál, s egyszersmind magyarázatot is arra, miért késlekedtek a többiek:
Nem kell szakavatott nyomolvasónak lenni ahhoz, hogy Worgh rátaláljon az élveholtakkal csatározó orkokra. A dolog mélyebb értelmezése várhat (már, hogy mit is keresnek itt élő hullák, s miért is mozog és gyilkol, ami már holt...), a harcos nem is teketóriázik sokat, bajba jutott társai segítségére siet. A hátán lévő fejszék csakhamar a vasmarkokba kerülnek, s a drabális ork hím kiereszti hangját, egy dühödt csatakiáltásba összpontosítva minden haragját, amit most a holtak ellen fordít.
Félelmet és fájdalmat nem ismerve rohanja meg a csapatot, ha minden jól megy, egyszerűen letarolva azt, ami az útjába kerül. Vesztenivalója neki sincs, soha nem is volt. Harcban elveszni, az a méltó vég számára, s úgy is harcol, mint aki számára nincs holnap. Jobbra-balra suhint az irdatlan bárdokkal, s amit azok eltalálnak, legjobb esetben is pozdorjává zúzzák.*
2263. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-01 09:37:37
Üzenet elküldve: 2016-03-01 09:37:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*A nőstény morranva veszi tudomásul, hogy az általa becélzott csontharcos észrevette, lokalizálta, valamint egy manalövedéket is kilőtt felé annyi idő alatt, amennyi alatt Zirrah ujja hegye eleresztette volna a pendülő íj húrját. Ez az ő szerencséje! De ha már így esett, lehanyatlik keze az íjról (remélhetőleg a balját érte a találat és nem az ügyesebb jobb kezét) és vicsorogva rázogatja, akárha ki akarná mozgatni a jeges zsibbadást belőle.*
- Jól, csak csináljatok valamit... - *Szűri fogai között a Félszárnyúnak, miközben ezerrel agyal, hogy mi a büdös fenét csináljon, hogy ne egy haszontalan kolonc legyen a csapat nyakán. Soká nem töprenkedhet, mert a színizom kölyöknőstény már akcióba is lendül mellőle.* - Kilbrának segíts!
*Tovább szántogat agya a témán. A közelharcban a két tőrével elég ügyes, legalábbis sértetlenül, de mivel a metsző- és hasítószerszám általában szúrt és vágott sebek osztásában jeleskedik, nincs meggyőződve róla, hogy jó ötlet nekimenni a kicsi hullacsapatnak késsel. Ekkortájt rongyolhat a csapathoz oda Krag, aki ugyan teljesen ismeretlen a nősténynek, ám módfelett hálás áldásos tevékenységéért. Kilbra ugyancsak bőséggel jeleskedik a csontik halomba darabolásában, így ha sikerül pár pillanat alatt összeszednie magát, felkap egy marokrra eső, téli almányi követ a földről, és teljes erőből a csontváz mágus felé hajítja. Ha és amennyiben sikeres a dobás, kábé akkor érheti el a néhai varázstudó kobakját, amikor a böhöm hím megreccsenti a bordáját. Zirrah a maga részéről módfelett hálás lenne, ha a manalövöldöző csontkollekciót sikerülne kivonni a forgalomból, vagy legalább egyikük támadása sikerrel járna, ugyanis amíg fegyverrel, karddal, közelharccal csak-csak elbánnak valahogy, addig a lila köddel, meg a mágiával nem biztos.*
//Az Erő próbája//
*A nőstény morranva veszi tudomásul, hogy az általa becélzott csontharcos észrevette, lokalizálta, valamint egy manalövedéket is kilőtt felé annyi idő alatt, amennyi alatt Zirrah ujja hegye eleresztette volna a pendülő íj húrját. Ez az ő szerencséje! De ha már így esett, lehanyatlik keze az íjról (remélhetőleg a balját érte a találat és nem az ügyesebb jobb kezét) és vicsorogva rázogatja, akárha ki akarná mozgatni a jeges zsibbadást belőle.*
- Jól, csak csináljatok valamit... - *Szűri fogai között a Félszárnyúnak, miközben ezerrel agyal, hogy mi a büdös fenét csináljon, hogy ne egy haszontalan kolonc legyen a csapat nyakán. Soká nem töprenkedhet, mert a színizom kölyöknőstény már akcióba is lendül mellőle.* - Kilbrának segíts!
*Tovább szántogat agya a témán. A közelharcban a két tőrével elég ügyes, legalábbis sértetlenül, de mivel a metsző- és hasítószerszám általában szúrt és vágott sebek osztásában jeleskedik, nincs meggyőződve róla, hogy jó ötlet nekimenni a kicsi hullacsapatnak késsel. Ekkortájt rongyolhat a csapathoz oda Krag, aki ugyan teljesen ismeretlen a nősténynek, ám módfelett hálás áldásos tevékenységéért. Kilbra ugyancsak bőséggel jeleskedik a csontik halomba darabolásában, így ha sikerül pár pillanat alatt összeszednie magát, felkap egy marokrra eső, téli almányi követ a földről, és teljes erőből a csontváz mágus felé hajítja. Ha és amennyiben sikeres a dobás, kábé akkor érheti el a néhai varázstudó kobakját, amikor a böhöm hím megreccsenti a bordáját. Zirrah a maga részéről módfelett hálás lenne, ha a manalövöldöző csontkollekciót sikerülne kivonni a forgalomból, vagy legalább egyikük támadása sikerrel járna, ugyanis amíg fegyverrel, karddal, közelharccal csak-csak elbánnak valahogy, addig a lila köddel, meg a mágiával nem biztos.*
2262. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-03-01 05:54:49
Üzenet elküldve: 2016-03-01 05:54:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Mikor Krag meglátja az energia lövedéket, már világos számára hogy az őrjárat talált valamit. Ha immáron sikerül kiszúrni hogy amazok orkok, az Krag is megtalálja a megfelelő célpontot.*
~Mágus!~
*Ő az idegenekkel ellentétben nem hezitál. Veszteni valója nincs. Törzse széthullott, és másikhoz akar tartozni. Itt az alkalom hogy bizonyítson. Több mint valószínű, hogy a meglepetés ereje az orknál van. Elvégre a hullák már megindultak az orkok ellen, így Krag is kihasználja az alkalmat. Keres egy tiszta ösvényt, ahol végig rohanhat. Már csak azért is keres, mert nehogy egy faág, vagy egyéb természetes hulladék állja az útját futás közben. Ekkor két marokra fogva a lándzsát, úgy rohan mintha az életéért rohanna. Ami valójában igaz is, elvégre a jövőjéért fut. Ha nagy mákja van, és nem veszik észre a csontvázak mielőtt kellő távolságba ér, akkor szúr. De nem csak úgy vaktában, nem! A csontváz mágus bordái közé. Ha ez sikerül, és megszorul a dárda az a teljesen tökéletes. Mivel ha épp ember csontvázak ezek, akkor egy orknak az nem súly. Hatalmas ordítás követi a döfést, mivel az ork még nagyobb erőt igyekszik kifejteni.*
-Pusztulj Bestia!
*És már lendíti is két kézzel a lándzsát. Akár a következő, helyszínileg legközelebbi ellenség felé. No ha ez is sikerül, akkor ott keverednek majd a csontok, mert az ork a hullákra nem sajnálja maradék erejét. Viszont ha nem sikerül a meglepetést kihasználni, még akkor is jó helyzetben van az ork. Ha kell puszta kézzel töri szét a koponyákat, és térdével a lábszárcsontokat. Egy ork előtt akadály nincsen, csupán a halál.*
//Az Erő próbája//
*Mikor Krag meglátja az energia lövedéket, már világos számára hogy az őrjárat talált valamit. Ha immáron sikerül kiszúrni hogy amazok orkok, az Krag is megtalálja a megfelelő célpontot.*
~Mágus!~
*Ő az idegenekkel ellentétben nem hezitál. Veszteni valója nincs. Törzse széthullott, és másikhoz akar tartozni. Itt az alkalom hogy bizonyítson. Több mint valószínű, hogy a meglepetés ereje az orknál van. Elvégre a hullák már megindultak az orkok ellen, így Krag is kihasználja az alkalmat. Keres egy tiszta ösvényt, ahol végig rohanhat. Már csak azért is keres, mert nehogy egy faág, vagy egyéb természetes hulladék állja az útját futás közben. Ekkor két marokra fogva a lándzsát, úgy rohan mintha az életéért rohanna. Ami valójában igaz is, elvégre a jövőjéért fut. Ha nagy mákja van, és nem veszik észre a csontvázak mielőtt kellő távolságba ér, akkor szúr. De nem csak úgy vaktában, nem! A csontváz mágus bordái közé. Ha ez sikerül, és megszorul a dárda az a teljesen tökéletes. Mivel ha épp ember csontvázak ezek, akkor egy orknak az nem súly. Hatalmas ordítás követi a döfést, mivel az ork még nagyobb erőt igyekszik kifejteni.*
-Pusztulj Bestia!
*És már lendíti is két kézzel a lándzsát. Akár a következő, helyszínileg legközelebbi ellenség felé. No ha ez is sikerül, akkor ott keverednek majd a csontok, mert az ork a hullákra nem sajnálja maradék erejét. Viszont ha nem sikerül a meglepetést kihasználni, még akkor is jó helyzetben van az ork. Ha kell puszta kézzel töri szét a koponyákat, és térdével a lábszárcsontokat. Egy ork előtt akadály nincsen, csupán a halál.*
2261. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-29 23:38:42
Üzenet elküldve: 2016-02-29 23:38:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Rossarie nagyot sóhajt, mielőtt visszaszállna a nyeregbe. Arcán fanyar grimasszal indul újra útnak. Feneke már elzsibbadt az egész napos lovaglástól és egyre erősebb késztetést érez, hogy az első lakható házba bekopogjon, csak hogy szállást és némi ételt vételezzen, de egy ideig még nem számíthat ilyenre a korábbi beszámolók alapján. Lova lassú léptekkel indul újra útnak, Rossarie pedig unottan pillog az elé kerülő látványra.*
~Maradtam volna inkább a városban.~
*Gondolja és lassan átkozni kezdi a percet, amikor elcsábult és eldöntötte, hogy megnézi magának a kikötőt és környékét. Akkor még mellkasát döngölte, persze képletesen, hogy mit neki távolság, meg mostoha körülmények, meg veszély... most lassan egy kisebb vagyont is hajlandó lenne kiadni egy rendes ágyért. Az úton-útszélen, árokparton és sövények alatt való alvás nem olyan nagy dolog nyáridőben... na de ilyenkor már igencsak kellemetlen tud lenni, ha szabad ég alatt kell tölteni az éjjelt.*
~Az sincs kizárva, hogy meghűltem, kéne valami forró ital.~
*Gondolja és lassú lépésben halad előre lova hátán.*
~Maradtam volna inkább a városban.~
*Gondolja és lassan átkozni kezdi a percet, amikor elcsábult és eldöntötte, hogy megnézi magának a kikötőt és környékét. Akkor még mellkasát döngölte, persze képletesen, hogy mit neki távolság, meg mostoha körülmények, meg veszély... most lassan egy kisebb vagyont is hajlandó lenne kiadni egy rendes ágyért. Az úton-útszélen, árokparton és sövények alatt való alvás nem olyan nagy dolog nyáridőben... na de ilyenkor már igencsak kellemetlen tud lenni, ha szabad ég alatt kell tölteni az éjjelt.*
~Az sincs kizárva, hogy meghűltem, kéne valami forró ital.~
*Gondolja és lassú lépésben halad előre lova hátán.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718