Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 45 (881. - 900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
900. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-25 20:59:01
Üzenet elküldve: 2014-09-25 20:59:01
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Lanix//
*Kissé elkomorodik. Igen ezt be kell látnia, hogy az ő állapotában nem szerencsés a favágás, se a bányászat, de még hoz-tesznek se vennék fel. Megint vakarni kezdi kopasz feje búbját ami nála a különösen nehéz gondolatok cammogását jelzi. Most észre van szüksége és annak igencsak fogytán van. A kifogások teljesen jogosak, a kacatárusítással maximum annyit tudhatnának meg, jó helyen járnak-e, de nem jöhetnének vissza, túl sokszor, mert az őrség nem az a túlzottan türelmes fajta.* ~Mi kell a börtönőrnek.~
*Ez az a kérdés amit végig forgat és rág majd mikor a csuklyás visszatér végre kicsúszik fehér agyarai közül. Nem is érti, miért nem jutott korábban az eszébe, amikor ez a szó majdnem minden problémára megoldást jelent.* -Pálinka. *Megvárja a szavára érkező reakciót, majd elkezdi magyarázni a tervet elvégre a "Pálinka" mint szó még nem jelent semmit, de nagyon sok minden következhet belőle.* -Figyelj! Én ork vagyok. *Közli a nyilvánvalót.* -Te viszont... *Társa fajában már nem ennyire biztos.* -Valami... kedvesebb. Szóval nem is kell csinálnunk semmit, ha fáradt vagy, megviselt és épp van nálad egy üveggel. Miért is ne engednének be éjszakára? *Abból indul ki, hogy ezt még tőle is el lehetne várni, mármint nem sokan vannak akik egy ork házában, mármint földbe vájt gödrében, akarnak megszállni, még kevesebben akiknek erre szükségük van, de hacsak nem haragosa az illetőnek nem hagyná kint az esőben, itt meg még farkasok és egyéb bestiák is mászkálnak éjszakánként. Elgondolkozik, rajta vajon Lanixnak van e valami vaj a fején, de ahogy a kikötőben elbeszélgetett a városőrökkel, ez nem valószínű, mármint, azok nem voltak kedvesek vele, de sokkal durvábban is elzavarhatták volna.*
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.25 21:08:47
*Kissé elkomorodik. Igen ezt be kell látnia, hogy az ő állapotában nem szerencsés a favágás, se a bányászat, de még hoz-tesznek se vennék fel. Megint vakarni kezdi kopasz feje búbját ami nála a különösen nehéz gondolatok cammogását jelzi. Most észre van szüksége és annak igencsak fogytán van. A kifogások teljesen jogosak, a kacatárusítással maximum annyit tudhatnának meg, jó helyen járnak-e, de nem jöhetnének vissza, túl sokszor, mert az őrség nem az a túlzottan türelmes fajta.* ~Mi kell a börtönőrnek.~
*Ez az a kérdés amit végig forgat és rág majd mikor a csuklyás visszatér végre kicsúszik fehér agyarai közül. Nem is érti, miért nem jutott korábban az eszébe, amikor ez a szó majdnem minden problémára megoldást jelent.* -Pálinka. *Megvárja a szavára érkező reakciót, majd elkezdi magyarázni a tervet elvégre a "Pálinka" mint szó még nem jelent semmit, de nagyon sok minden következhet belőle.* -Figyelj! Én ork vagyok. *Közli a nyilvánvalót.* -Te viszont... *Társa fajában már nem ennyire biztos.* -Valami... kedvesebb. Szóval nem is kell csinálnunk semmit, ha fáradt vagy, megviselt és épp van nálad egy üveggel. Miért is ne engednének be éjszakára? *Abból indul ki, hogy ezt még tőle is el lehetne várni, mármint nem sokan vannak akik egy ork házában, mármint földbe vájt gödrében, akarnak megszállni, még kevesebben akiknek erre szükségük van, de hacsak nem haragosa az illetőnek nem hagyná kint az esőben, itt meg még farkasok és egyéb bestiák is mászkálnak éjszakánként. Elgondolkozik, rajta vajon Lanixnak van e valami vaj a fején, de ahogy a kikötőben elbeszélgetett a városőrökkel, ez nem valószínű, mármint, azok nem voltak kedvesek vele, de sokkal durvábban is elzavarhatták volna.*
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.25 21:08:47
899. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-25 19:50:50
Üzenet elküldve: 2014-09-25 19:50:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Lewonor//
*Az ork még mindig nem fogta fel, hogy nem lenne szabad a testvéréről beszélnie. *
~Orkok... mit is várjon tőlük az ember. ~
* Azonban mikor meghallgatja az ork tervét kissé elbizonytalanodik. *
-Az én karjaim a csendes "munkára" lettek teremtve, de, ha te tudsz ilyen állapotban fát vágni nekem mindegy. Vagy netán egyszerűen csak állítsunk be, mint akik munkát keresnek? Nem hiszem, hogy elhinnék. Melyik nyurga ember akar bányában dolgozni, és melyik sebesült?
* Megcsóválja fejét, és gondolkodik azon, hogy mit is kellene tenniük. Többféle lehetőség is eszébe jut, bár nem valószínű, hogy bármelyik megvalósítható lehetne. Szerencsére még mindig reggel van, de azzal csak a küldetés esélyének sikere romlik, ha itt állnak és várakoznak. Végül megszólal. *
-Nos, csendben elvághatjuk mindegyik torkát. Ez nem túl valószínű. Kereskedőként is beállíthatsz. Értéktelen kacatokkal, így elterelve az őrök figyelmét, én pedig addig belopózom. De a te ötleted is lehetséges. Beállíthatunk munkásként, bár nem túl valószínű, hogy kapunk munkát. Én mindenképpen a figyelemelterelés pártján állok. De végül is ez a te küldetésed. Az aranyadért én megteszem azt amit mondasz, kivéve, ha életveszélyesnek találom... ~... vagy ha valaki többet ajánl a fejedért. ~ *Fejezi be magában a mondatot. Kicsit bemerészkedik a barlangba, de amikor hangokat hall visszasiet a orkhoz. Ha az közben kitalált valamit akkor örömmel fogadja. Mert ezeknél a terveknél még a semmi is jobb. *
*Az ork még mindig nem fogta fel, hogy nem lenne szabad a testvéréről beszélnie. *
~Orkok... mit is várjon tőlük az ember. ~
* Azonban mikor meghallgatja az ork tervét kissé elbizonytalanodik. *
-Az én karjaim a csendes "munkára" lettek teremtve, de, ha te tudsz ilyen állapotban fát vágni nekem mindegy. Vagy netán egyszerűen csak állítsunk be, mint akik munkát keresnek? Nem hiszem, hogy elhinnék. Melyik nyurga ember akar bányában dolgozni, és melyik sebesült?
* Megcsóválja fejét, és gondolkodik azon, hogy mit is kellene tenniük. Többféle lehetőség is eszébe jut, bár nem valószínű, hogy bármelyik megvalósítható lehetne. Szerencsére még mindig reggel van, de azzal csak a küldetés esélyének sikere romlik, ha itt állnak és várakoznak. Végül megszólal. *
-Nos, csendben elvághatjuk mindegyik torkát. Ez nem túl valószínű. Kereskedőként is beállíthatsz. Értéktelen kacatokkal, így elterelve az őrök figyelmét, én pedig addig belopózom. De a te ötleted is lehetséges. Beállíthatunk munkásként, bár nem túl valószínű, hogy kapunk munkát. Én mindenképpen a figyelemelterelés pártján állok. De végül is ez a te küldetésed. Az aranyadért én megteszem azt amit mondasz, kivéve, ha életveszélyesnek találom... ~... vagy ha valaki többet ajánl a fejedért. ~ *Fejezi be magában a mondatot. Kicsit bemerészkedik a barlangba, de amikor hangokat hall visszasiet a orkhoz. Ha az közben kitalált valamit akkor örömmel fogadja. Mert ezeknél a terveknél még a semmi is jobb. *
898. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-25 18:57:27
Üzenet elküldve: 2014-09-25 18:57:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Devron, Rayban, Semur//
*Meglepődve, de mégis mosolyogva nyugtázza azt, hogy Rayban kezd benne bízni. A bor látszólag erős neki, de mit várni, ami egy törpének csiklandozó nedű, az egy átlag embernek talán fortyogó láva. Pedig az alkohol hasonlít leginkább az emberek harcmodorához. Tüzes, vad és szilaj, a legkisebb reménysugárig nem adják fel. Talán még aztán sem. Ez van akkor is, ha az alkohol visszakívánkozik.
A pitymalló égbolt alatt hallgatja végig szerzetes beszédét a neve, illetve szólítása használatáról, melyet a törpe illedelmesen végighallgat, majd sisakját levéve rázza meg fejét, s barna hajfonatai folyóként zúdulnak alá a mélybe.*
-Értettem Atyám. A Devron úr valahogy nem áll a számra. Maga, atyám, valami papféle?
*Kérdi, miközben haját csavargatja, s sisakját helyezi vissza. Míg a válaszra vár, addig odalép a tűzhöz, s elveszi a harmadik hússzeletet. Egy darabig nézegeti, vizsgálgatja, szagolgatja, hátha veszett volt ez az egyed is.
Végül megembereli magát, és az első falat lecsúszik a torkán.
~Nem is olyan vészes, mint gondoltam.~
Majd kitör belőle a mérhetetlen köhögőgörcs. Úgy fuldoklik, mint aki a pipa füstjét nyelte volna le, majd a fentebb említett visszakívánkozás veszi kezdetét, először a falattal, majd a borszagú, bornak már nem mondható, habos lével.
Kicsit még előre görnyed, köpköd a hányadékba, majd felemelkedve szól.*
-Ha a farkashús nem is ízlik, hány egy nagyot és máris bűzlik!
*Mosolyog a dalnokra, mikor befejezi énekét, majd a harcos felé fordul, de még nem szól.
~Thargarod? Ez egy erőd tán, a szavaiból mérve, és látszólag fontos hely is. Talán kereskedelmi központ, vagy ilyesmi?~ -teszi fel magában a kérdést, majd a hangját is mellé adja.*
-Nem hallottam még arról a helyről, de egészen jól hangzik. A letelepedésről egyelőre nem döntök, lesz ami lesz. De igen, akár indulhatnánk is. Messze van még a következő éj, addigra talán el is juthatunk oda. Milyen messze lehet az a hely innen?
*Kérdi érdeklődve, mert eléggé felcsigázta érdeklődését ez a hely. Bár az is meglehet, hogy csak egy koszfészek, néhány íjjal játszadozó gyerekkel. Rayban példáját követve ő is csinál néhány tucat fekvőtámaszt, de a felülés valahogy nem az ő világa, majd látva, hogy amaz felfedezett egy patakot, ő is lemossa arcát, sőt, meg is mártózik benne, de lejjebb, nehogy Rayban azt szűrje le: a törpe hozzánőtt.
Ruháját teljes egészében leveszi, de sisakját kezében tartja, mert az lesz a merőedény a víz számára. Arcát, haját és minden egyéb testrészét lemossa, majd lassan felöltözik, és visszatér a táborba.*
-Na, most már felőlem tényleg indulhatunk.
*Fejszéje már a hátán pihen, ő pedig csillogó szemekkel néz az ég végtelenségébe.*
*Meglepődve, de mégis mosolyogva nyugtázza azt, hogy Rayban kezd benne bízni. A bor látszólag erős neki, de mit várni, ami egy törpének csiklandozó nedű, az egy átlag embernek talán fortyogó láva. Pedig az alkohol hasonlít leginkább az emberek harcmodorához. Tüzes, vad és szilaj, a legkisebb reménysugárig nem adják fel. Talán még aztán sem. Ez van akkor is, ha az alkohol visszakívánkozik.
A pitymalló égbolt alatt hallgatja végig szerzetes beszédét a neve, illetve szólítása használatáról, melyet a törpe illedelmesen végighallgat, majd sisakját levéve rázza meg fejét, s barna hajfonatai folyóként zúdulnak alá a mélybe.*
-Értettem Atyám. A Devron úr valahogy nem áll a számra. Maga, atyám, valami papféle?
*Kérdi, miközben haját csavargatja, s sisakját helyezi vissza. Míg a válaszra vár, addig odalép a tűzhöz, s elveszi a harmadik hússzeletet. Egy darabig nézegeti, vizsgálgatja, szagolgatja, hátha veszett volt ez az egyed is.
Végül megembereli magát, és az első falat lecsúszik a torkán.
~Nem is olyan vészes, mint gondoltam.~
Majd kitör belőle a mérhetetlen köhögőgörcs. Úgy fuldoklik, mint aki a pipa füstjét nyelte volna le, majd a fentebb említett visszakívánkozás veszi kezdetét, először a falattal, majd a borszagú, bornak már nem mondható, habos lével.
Kicsit még előre görnyed, köpköd a hányadékba, majd felemelkedve szól.*
-Ha a farkashús nem is ízlik, hány egy nagyot és máris bűzlik!
*Mosolyog a dalnokra, mikor befejezi énekét, majd a harcos felé fordul, de még nem szól.
~Thargarod? Ez egy erőd tán, a szavaiból mérve, és látszólag fontos hely is. Talán kereskedelmi központ, vagy ilyesmi?~ -teszi fel magában a kérdést, majd a hangját is mellé adja.*
-Nem hallottam még arról a helyről, de egészen jól hangzik. A letelepedésről egyelőre nem döntök, lesz ami lesz. De igen, akár indulhatnánk is. Messze van még a következő éj, addigra talán el is juthatunk oda. Milyen messze lehet az a hely innen?
*Kérdi érdeklődve, mert eléggé felcsigázta érdeklődését ez a hely. Bár az is meglehet, hogy csak egy koszfészek, néhány íjjal játszadozó gyerekkel. Rayban példáját követve ő is csinál néhány tucat fekvőtámaszt, de a felülés valahogy nem az ő világa, majd látva, hogy amaz felfedezett egy patakot, ő is lemossa arcát, sőt, meg is mártózik benne, de lejjebb, nehogy Rayban azt szűrje le: a törpe hozzánőtt.
Ruháját teljes egészében leveszi, de sisakját kezében tartja, mert az lesz a merőedény a víz számára. Arcát, haját és minden egyéb testrészét lemossa, majd lassan felöltözik, és visszatér a táborba.*
-Na, most már felőlem tényleg indulhatunk.
*Fejszéje már a hátán pihen, ő pedig csillogó szemekkel néz az ég végtelenségébe.*
897. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-25 17:16:39
Üzenet elküldve: 2014-09-25 17:16:39
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Lanix//
*Egy sötét alak jelenik meg az ork előtt, nem látta honnan jön, hisz mással volt elfoglalva. Egy kicsit meg is ijed, de aztán látja, hogy az ő "embere" az. Persze az erdő tele van ragadozókkal és banditákkal akik szintén, fekete csuklyákat hordanak és szintén szeretnek a semmiből előteremni.* -Csak azt tudnám miért kell neked állandóan eltűnni? *Morgolódik egyet köszönés helyett. Aztán feltápászkodik és próbál lépést tartani vezetőjével.* -Miféle arany? A pénz miatt ne aggódj az jó helyen van, most a bátyámat kéne előkerítenünk. *Szavai talán hangosabbak a kelleténél, a most elfogadható suttogásnál mindenképp hangosabbak. Láthatóan nem érti a kódnyelvet, de ez érthető is hiszen nincs hozzászokva az ilyesmikhez.
Jól megnézi magának a bányát. Őt még egyszer sem csukták le, de egy börtönt valahogy nem így képzel el. Leginkább az őrök hiánya az ami nem fér a fejébe. Emlékeiben felmerül az egyik vásárlójának a képe akinek a sátrát is két őr vigyázta, és a karavánpihenő tornyának a képe ami állandóan tele van őrökkel. Egy börtönnél nyilván nem a betörést kell megakadályozni, de akkor se fér a fejébe, miért nincs itt senki.* -Szerintem is rossz hely. *Hallotta korábban hogy a kikötő közelében volt egy régi bánya ami azóta bezárt. Lehet annak valamely bejáratát találták meg.* -Nem kell sehova lopakodni. Ha rajtakapnak agyonvernek mint egy rókát. *Látszik rajta, hogy tapasztalatból beszél. Az ő karrierje is kisebb lopásokkal kezdődött és meg kell vallani rendkívül rossz volt benne.* -Egyszerűen kopogjunk be és kérdezzük meg van e munkájuk. Akkor a legrosszabb, hogy idiótának néznek, de még nem nyúlnak a lándzsák után. Vagy próbáljunk meg rájuk sózni valamit, fát farkasprémet... *Olyan dolgokon gondolkozik amik megvannak az erdőben és amiknek az árusítása csak kisebb hülyeségnek számít.*
*Egy sötét alak jelenik meg az ork előtt, nem látta honnan jön, hisz mással volt elfoglalva. Egy kicsit meg is ijed, de aztán látja, hogy az ő "embere" az. Persze az erdő tele van ragadozókkal és banditákkal akik szintén, fekete csuklyákat hordanak és szintén szeretnek a semmiből előteremni.* -Csak azt tudnám miért kell neked állandóan eltűnni? *Morgolódik egyet köszönés helyett. Aztán feltápászkodik és próbál lépést tartani vezetőjével.* -Miféle arany? A pénz miatt ne aggódj az jó helyen van, most a bátyámat kéne előkerítenünk. *Szavai talán hangosabbak a kelleténél, a most elfogadható suttogásnál mindenképp hangosabbak. Láthatóan nem érti a kódnyelvet, de ez érthető is hiszen nincs hozzászokva az ilyesmikhez.
Jól megnézi magának a bányát. Őt még egyszer sem csukták le, de egy börtönt valahogy nem így képzel el. Leginkább az őrök hiánya az ami nem fér a fejébe. Emlékeiben felmerül az egyik vásárlójának a képe akinek a sátrát is két őr vigyázta, és a karavánpihenő tornyának a képe ami állandóan tele van őrökkel. Egy börtönnél nyilván nem a betörést kell megakadályozni, de akkor se fér a fejébe, miért nincs itt senki.* -Szerintem is rossz hely. *Hallotta korábban hogy a kikötő közelében volt egy régi bánya ami azóta bezárt. Lehet annak valamely bejáratát találták meg.* -Nem kell sehova lopakodni. Ha rajtakapnak agyonvernek mint egy rókát. *Látszik rajta, hogy tapasztalatból beszél. Az ő karrierje is kisebb lopásokkal kezdődött és meg kell vallani rendkívül rossz volt benne.* -Egyszerűen kopogjunk be és kérdezzük meg van e munkájuk. Akkor a legrosszabb, hogy idiótának néznek, de még nem nyúlnak a lándzsák után. Vagy próbáljunk meg rájuk sózni valamit, fát farkasprémet... *Olyan dolgokon gondolkozik amik megvannak az erdőben és amiknek az árusítása csak kisebb hülyeségnek számít.*
896. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-25 15:55:46
Üzenet elküldve: 2014-09-25 15:55:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Lewonor //
*Az ork megtalálta az erdőt, de őt viszont nem. Leül egy fa alá és a kötését babrálja. Lanix leugrik ugyanarról a fáról, és talpra érkezik. Reméli jó nagy meglepetést okozott ezzel az orknak. Meg sem próbálja felsegíteni a harcost, megindul az erdő közepébe. Ha az ork követte (és valószínűleg követte) egy kis idő után az ösvény mellett egy másik ösvényt mutat az orknak. *
-Ezen kell végigmennünk. Az aranyad arra lehet. *Bár nincs senki a közelben... azt beszélik, itt még a fának is füle van. Megindul a kis csapáson és egy fél órás gyaloglás után megpillantja a bányát. Ha útközben az orknak meg kellett állnia nem várta meg. Ő csakis a bejáratnál áll meg. Ott majd utoléri az ork. Nem őrzi senki a bejáratot, így Lanix-nek az az érzése támad, hogy rossz bánya. Bevárja az orkot és felvázolja tervét. *
-Lehet, hogy rossz bánya, nem tudom. Sosem jártam erre utálom az erdőket. Mindenesetre egy próbát megér, ha rossz hely, megyünk tovább. Nekem nincs jobb ötletem, mint én belopakodok felderíteni, és majd szólok. Egyéb ötlet?
*Ha van valami ötlete, akkor meghallgatja, ha nincs óvatosan belopakodik a bányába. *
*Az ork megtalálta az erdőt, de őt viszont nem. Leül egy fa alá és a kötését babrálja. Lanix leugrik ugyanarról a fáról, és talpra érkezik. Reméli jó nagy meglepetést okozott ezzel az orknak. Meg sem próbálja felsegíteni a harcost, megindul az erdő közepébe. Ha az ork követte (és valószínűleg követte) egy kis idő után az ösvény mellett egy másik ösvényt mutat az orknak. *
-Ezen kell végigmennünk. Az aranyad arra lehet. *Bár nincs senki a közelben... azt beszélik, itt még a fának is füle van. Megindul a kis csapáson és egy fél órás gyaloglás után megpillantja a bányát. Ha útközben az orknak meg kellett állnia nem várta meg. Ő csakis a bejáratnál áll meg. Ott majd utoléri az ork. Nem őrzi senki a bejáratot, így Lanix-nek az az érzése támad, hogy rossz bánya. Bevárja az orkot és felvázolja tervét. *
-Lehet, hogy rossz bánya, nem tudom. Sosem jártam erre utálom az erdőket. Mindenesetre egy próbát megér, ha rossz hely, megyünk tovább. Nekem nincs jobb ötletem, mint én belopakodok felderíteni, és majd szólok. Egyéb ötlet?
*Ha van valami ötlete, akkor meghallgatja, ha nincs óvatosan belopakodik a bányába. *
895. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:57:25
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:57:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
* Dudorászás közben felfigyel az atyára, aki letesz mellé egy darab húst. Látva, hogy a szerzetes csupán a szavai hangsúlyával valamicskét utal a két mutatóujj nélküliségére, vidáman elmosolyodik majd ennyit mond.*
- Meg van ennek is a sajátos módszere, atyám!
* Azzal egy kisebb botra rászúrja a húst és hüvelyk- illetve másik két ujja közé csippentve az apró kis gallyat a tűz fölé tartja a hús.
Mikor a hús sülni látszik, belekóstol. Az első falat kis híján kifordul a szájából.*
- Ah, teremtőm...
*A hang nem épp a tetszését jelzi. A második harapás pedig, ha lehetséges még rosszabb.
A harcos szavait meghallva, elvigyorodik.*
- Kihívás legyen elfogadva!
*Azzal megköszörüli torkát és gyorsan összedob a fejében egy verset. Ezúttal nem kíséri lant, csupán hangja.
" Arannyal kezdődött,
mit kalandor kívánt,
egy csapat farkas majd megölt,
ragadtam tollat és tintát,
ezer szó és tízezer,
ki tudja mi vár ránk?
Ki tudja, mit vétkezel,
s hogy jár majd szánk,
ez legyen a jövőé,
sok minden vár reánk."
A rövid dal után ültében meghajol, igazi ripacskodó módon, de közben vidám vigyor ül a képén.*
- Meg van ennek is a sajátos módszere, atyám!
* Azzal egy kisebb botra rászúrja a húst és hüvelyk- illetve másik két ujja közé csippentve az apró kis gallyat a tűz fölé tartja a hús.
Mikor a hús sülni látszik, belekóstol. Az első falat kis híján kifordul a szájából.*
- Ah, teremtőm...
*A hang nem épp a tetszését jelzi. A második harapás pedig, ha lehetséges még rosszabb.
A harcos szavait meghallva, elvigyorodik.*
- Kihívás legyen elfogadva!
*Azzal megköszörüli torkát és gyorsan összedob a fejében egy verset. Ezúttal nem kíséri lant, csupán hangja.
" Arannyal kezdődött,
mit kalandor kívánt,
egy csapat farkas majd megölt,
ragadtam tollat és tintát,
ezer szó és tízezer,
ki tudja mi vár ránk?
Ki tudja, mit vétkezel,
s hogy jár majd szánk,
ez legyen a jövőé,
sok minden vár reánk."
A rövid dal után ültében meghajol, igazi ripacskodó módon, de közben vidám vigyor ül a képén.*
894. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-24 19:51:13
Üzenet elküldve: 2014-09-24 19:51:13
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Lanix//
*Elhalkulnak mögötte a kikötő zajai, majd a sós levegőt felváltja az erdő növényeinek illata.* ~Talán mégis jó lett volna elhozni az egyik kutyát,~ *Mérgelődik* ~egy pillanat alatt kiszagolná merre kell találkozni vele.~ *Mikor beér a lombok alá, két kezéből tölcsért formáz és az ég felé tartja, száját üvöltésre tátja, nagy levegőt vesz, aztán mégis meggondolja magát. Tudja, hogy az erdő telekiabálása ellenkezik az orgyilkos módszereivel. Nem tudja melyik ösvényt kéne választania, vagy egyáltalán hol kéne egy ilyen alakot keresnie. Ezenfelül furcsamód fáradt is a sok gyaloglástól, pedig ennyitől még nem kellett volna kifulladnia.* ~Fránya íjpuskás.~ *Leül az első fa tövébe és megpróbálja kipihenni magát, miközben ismét a kötését babrálja. Már ideje lenne új gyolcsokat tennie magára.*
*Elhalkulnak mögötte a kikötő zajai, majd a sós levegőt felváltja az erdő növényeinek illata.* ~Talán mégis jó lett volna elhozni az egyik kutyát,~ *Mérgelődik* ~egy pillanat alatt kiszagolná merre kell találkozni vele.~ *Mikor beér a lombok alá, két kezéből tölcsért formáz és az ég felé tartja, száját üvöltésre tátja, nagy levegőt vesz, aztán mégis meggondolja magát. Tudja, hogy az erdő telekiabálása ellenkezik az orgyilkos módszereivel. Nem tudja melyik ösvényt kéne választania, vagy egyáltalán hol kéne egy ilyen alakot keresnie. Ezenfelül furcsamód fáradt is a sok gyaloglástól, pedig ennyitől még nem kellett volna kifulladnia.* ~Fránya íjpuskás.~ *Leül az első fa tövébe és megpróbálja kipihenni magát, miközben ismét a kötését babrálja. Már ideje lenne új gyolcsokat tennie magára.*
893. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-24 17:55:37
Üzenet elküldve: 2014-09-24 17:55:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Erdőszél a Nyolcujjú és a törpe//
*Elfogadja a bort, amolyan bocsánatkérő gesztusként. Erős, éhgyomorra nem a legalkalmasabb, meg is szédül egy kissé. Megtörli száját majd visszaadja az üveget a törpének. Feláll és a szerzetes felajánlására elfogadja az első szelet húst. Nem evet még farkashúst, talán nm is csoda. Nagy önfegyelemre van szüksége ahhoz, hogy ne köpj ki. Nem akarja megbántani a szerzetest, így csendben legyűri a húst. Nem kínálja meg a vendéget, mert a borzasztó íze miatt még azt hihetné hogy mérgezett. Ha a szerzetes, vagy a bárd ad neki, azt nem bánja, de ne övé legyen a felelősség, ha a törpének esetleg nem lenne kedve megenni. Akár az íze, akár esetleges gyanúja miatt. Miután megette az ételét egy terv kezd kirajzolódni a fejében. *
-Emberek! Figyelem! *mély, öblös hangja miatt valószínűleg mindannyian felfigyelnek rá* Van egy tervem! Nem fogunk ott maradni Thargarodban, remélem nem éltétek bele magatokat annyira, hogy mostantól az lesz az otthonunk. Nos, valószínűleg mindenki be fog jönni az erődbe, feltéve, ha akar és ha beengednek minket. Bátyám, magára szükség van a diplomáciai készségei miatt. Semur, rád is szükség van, mert egy dalnok mindenhol jól jön. Eddigi kalandunkról akár egy dalt is szívesen meghallgatnának. *kacsint a kobzosra* Dwinin, pedig... nos, ha akarsz letelepedhetsz Thargarodban. Ha velünk szeretnéd folytatni a küldetést, rajtam ne múljon. Ha társaimnak megfelel nekem is. Vissza a tervre! Egy kis útbaigazítást kérünk, ha kell én ledolgozom az árát, vagy fizetek érte. Arra folytatjuk küldetésünket, amerre igazítanak minket. Van valakinek ellenvetése? Bármit meghallgatok!
*Leveszi páncélját és csinál néhány száz felülést és fekvőtámaszt. Egy alacsonyabb ágon is húzódzkodik még párat. Közben meghallgatja a helyesléseket valamint az ellenvetéseket. Leugrik a fáról, és egy közeli hangot követ, ami egy patakhoz juttatja. Megmossa arcát és felsőtestét, majd hosszan iszik. A víz nagyon hideg a kora reggeli időben, de egyidejűleg jól is esik a torna után. Visszamegy a táborukhoz és visszaveszi páncélját. Felcsatolja kardját, majd elvigyorodik. *
-Indulhatunk?
*Elfogadja a bort, amolyan bocsánatkérő gesztusként. Erős, éhgyomorra nem a legalkalmasabb, meg is szédül egy kissé. Megtörli száját majd visszaadja az üveget a törpének. Feláll és a szerzetes felajánlására elfogadja az első szelet húst. Nem evet még farkashúst, talán nm is csoda. Nagy önfegyelemre van szüksége ahhoz, hogy ne köpj ki. Nem akarja megbántani a szerzetest, így csendben legyűri a húst. Nem kínálja meg a vendéget, mert a borzasztó íze miatt még azt hihetné hogy mérgezett. Ha a szerzetes, vagy a bárd ad neki, azt nem bánja, de ne övé legyen a felelősség, ha a törpének esetleg nem lenne kedve megenni. Akár az íze, akár esetleges gyanúja miatt. Miután megette az ételét egy terv kezd kirajzolódni a fejében. *
-Emberek! Figyelem! *mély, öblös hangja miatt valószínűleg mindannyian felfigyelnek rá* Van egy tervem! Nem fogunk ott maradni Thargarodban, remélem nem éltétek bele magatokat annyira, hogy mostantól az lesz az otthonunk. Nos, valószínűleg mindenki be fog jönni az erődbe, feltéve, ha akar és ha beengednek minket. Bátyám, magára szükség van a diplomáciai készségei miatt. Semur, rád is szükség van, mert egy dalnok mindenhol jól jön. Eddigi kalandunkról akár egy dalt is szívesen meghallgatnának. *kacsint a kobzosra* Dwinin, pedig... nos, ha akarsz letelepedhetsz Thargarodban. Ha velünk szeretnéd folytatni a küldetést, rajtam ne múljon. Ha társaimnak megfelel nekem is. Vissza a tervre! Egy kis útbaigazítást kérünk, ha kell én ledolgozom az árát, vagy fizetek érte. Arra folytatjuk küldetésünket, amerre igazítanak minket. Van valakinek ellenvetése? Bármit meghallgatok!
*Leveszi páncélját és csinál néhány száz felülést és fekvőtámaszt. Egy alacsonyabb ágon is húzódzkodik még párat. Közben meghallgatja a helyesléseket valamint az ellenvetéseket. Leugrik a fáról, és egy közeli hangot követ, ami egy patakhoz juttatja. Megmossa arcát és felsőtestét, majd hosszan iszik. A víz nagyon hideg a kora reggeli időben, de egyidejűleg jól is esik a torna után. Visszamegy a táborukhoz és visszaveszi páncélját. Felcsatolja kardját, majd elvigyorodik. *
-Indulhatunk?
892. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-24 17:20:48
Üzenet elküldve: 2014-09-24 17:20:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Semur Othermur, Dwinin Kalbur, Rayban Marbel//
*A harcos reakciója gyors, hirtelen, határozott és értelmetlen, legalábbis Devron szerint meglehetősen durva indítása egy beszélgetésnek.* ~Ha meg akarna minket támadni vagy más aljasságot tervez ellenünk, akkor nem kelt fel minket te nagyon értelmes. ~*Gondolja morogva és legszívesebben odamenne, hogy jól nyakon vágja a harcost, de mire cselekvésre kerülne a sor, Rayban már meg is békélt a szerzettel, aki Dwinin néven mutatkozik be. Rayban közben hirtelen témaváltással megéhezik, és kiszemeli a Devron által frissen tartósított húsokat. A szerzetes nem látja akadályát a sütésnek, leszámítva, hogy felesleges pazarolta el sótartalékait a tartósításra, így úgy dönt, hogy nekilát egy kis kora reggeli sütögetésnek.A törpe és a harcos olyan szinten egymásra találtak, hogy egymás leölése helyett inkább iszogatni kezdenek, legalábbis a törpe megkínálja Raybant. Mivel nem akarja megszakítani a társalgást, valamint egyedül sütögetni se nagyon van kedve négy személyre, (eldöntötte, hogy megkínálja a törpét is, részben azért mert jut bőven mindenkinek, másrészt pedig valamivel kiszeretné engesztelni Rayban hirtelen felindulásáért) ezért úgy dönt, hogy a sütnivalót két részre felosztja és az egyiket a tűzbe mélyedő Semur mellé helyezi.*
-Ha lennél szíves... -*Utal ár, hogy most sütni kéne, és reméli, hogy a hiányzó mutatóujjak nem fogják hátráltatni ez ügyben a dalnokot. *~Bár ha valaki képes zenélni és harcolni nélkülük, mindkettőt meglehetősen ügyesen, akkor gondolom egy bot vagy tőr tűzbetartása nem okozhat neki különösebb gondot. ~* Gondolja, majd ő maga letör egy hosszabb ágat, kihegyezi a kis fémdarabbal, majd felszúr rá egy darab húst, és a tűzbe tartja. Közben a törpe megkérdezi, hogyan érdemes őt szólítani, a szerzetes pedig elmondja az ilyenkor szokásos mondókáját: *
-Kérem szólítson Devron Úrnak, vagy Atyámnak ha lehet. És kérem mellőze a "bátyám" megszólítást.-* Ezt mondva szúrós pillantást vet a harcosra, aki a fának támaszkodva heverészik. Devron visszafordul a tábortűz felé, majd vet egy pillantást a húsdarabra, melyről egy kis zsírcsepp esik a tűzbe és halkan felsistereg. Minden gasztronómiai tudását egybeveti, majd fennhangon megkérdezi: *
-Na ki kéri az első falatot?-
*A harcos reakciója gyors, hirtelen, határozott és értelmetlen, legalábbis Devron szerint meglehetősen durva indítása egy beszélgetésnek.* ~Ha meg akarna minket támadni vagy más aljasságot tervez ellenünk, akkor nem kelt fel minket te nagyon értelmes. ~*Gondolja morogva és legszívesebben odamenne, hogy jól nyakon vágja a harcost, de mire cselekvésre kerülne a sor, Rayban már meg is békélt a szerzettel, aki Dwinin néven mutatkozik be. Rayban közben hirtelen témaváltással megéhezik, és kiszemeli a Devron által frissen tartósított húsokat. A szerzetes nem látja akadályát a sütésnek, leszámítva, hogy felesleges pazarolta el sótartalékait a tartósításra, így úgy dönt, hogy nekilát egy kis kora reggeli sütögetésnek.A törpe és a harcos olyan szinten egymásra találtak, hogy egymás leölése helyett inkább iszogatni kezdenek, legalábbis a törpe megkínálja Raybant. Mivel nem akarja megszakítani a társalgást, valamint egyedül sütögetni se nagyon van kedve négy személyre, (eldöntötte, hogy megkínálja a törpét is, részben azért mert jut bőven mindenkinek, másrészt pedig valamivel kiszeretné engesztelni Rayban hirtelen felindulásáért) ezért úgy dönt, hogy a sütnivalót két részre felosztja és az egyiket a tűzbe mélyedő Semur mellé helyezi.*
-Ha lennél szíves... -*Utal ár, hogy most sütni kéne, és reméli, hogy a hiányzó mutatóujjak nem fogják hátráltatni ez ügyben a dalnokot. *~Bár ha valaki képes zenélni és harcolni nélkülük, mindkettőt meglehetősen ügyesen, akkor gondolom egy bot vagy tőr tűzbetartása nem okozhat neki különösebb gondot. ~* Gondolja, majd ő maga letör egy hosszabb ágat, kihegyezi a kis fémdarabbal, majd felszúr rá egy darab húst, és a tűzbe tartja. Közben a törpe megkérdezi, hogyan érdemes őt szólítani, a szerzetes pedig elmondja az ilyenkor szokásos mondókáját: *
-Kérem szólítson Devron Úrnak, vagy Atyámnak ha lehet. És kérem mellőze a "bátyám" megszólítást.-* Ezt mondva szúrós pillantást vet a harcosra, aki a fának támaszkodva heverészik. Devron visszafordul a tábortűz felé, majd vet egy pillantást a húsdarabra, melyről egy kis zsírcsepp esik a tűzbe és halkan felsistereg. Minden gasztronómiai tudását egybeveti, majd fennhangon megkérdezi: *
-Na ki kéri az első falatot?-
891. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-23 18:30:34
Üzenet elküldve: 2014-09-23 18:30:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
* Egy ideig ugyan méregeti a törpét, ám végül megbékél az apró termetű alakkal.*
~ Végül is nem ölt meg minket. Bár nem kedvelem a fajtáját...~
*Dwinin szavaira csupán elmosolyodik.*
- Ugyan! Maximum a halál lett volna aki még felébreszt rajtad kívül, egy veszett farkas képében!
*Ezen elképzelés apró nevetésben tör ki a torkán majd mintha csak egyetértene saját szavaival, néhány bólintás után újra az alakra koncentrál.*
- Minden esetre, üdvözöllek itt!
*Azzal leül a tábortűz mellé és a lángok apró hullámát figyeli, közben halkan dudorászik.*
~ Végül is nem ölt meg minket. Bár nem kedvelem a fajtáját...~
*Dwinin szavaira csupán elmosolyodik.*
- Ugyan! Maximum a halál lett volna aki még felébreszt rajtad kívül, egy veszett farkas képében!
*Ezen elképzelés apró nevetésben tör ki a torkán majd mintha csak egyetértene saját szavaival, néhány bólintás után újra az alakra koncentrál.*
- Minden esetre, üdvözöllek itt!
*Azzal leül a tábortűz mellé és a lángok apró hullámát figyeli, közben halkan dudorászik.*
890. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-23 18:10:42
Üzenet elküldve: 2014-09-23 18:10:42
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
* A dokkok után után végre egy nyugalmasabb helyre ér. Hosszú léptekkel megy az ösvényeken, néha észrevesz egy-egy munkásembert, akik igencsak megbámulják. Rövid ideig elnézi őket majd kicsit összevonja a szemöldökét.*
~ Talán tudnak valamit Amudról.~
*Lassú léptekkel megy oda egy szakállas, öregedő alakhoz akinek a kezében jobban megszorul a kapa. Tarud fogai ugyan megcsikordulnak, ám üres kezét felmutatja ezzel jelezve, hogy nem akar támadni. Az öreg kicsit lazít a fogáson és meg is áll a munkával amíg az ork odamegy hozzá.*
- Bocsáss meg amiért zavarlak, nem láttál mostanság erre egy hozzám hasonló orkot?
*Az öreg ember vastag szemöldöke csodálkozva csúszik fel a homlokára, még talán soha nem hallott orkot ilyen illedelmesen beszélni. Na igen, Tarud igencsak elleste a gyerekkorában utált emberek beszédét.
Az öreg köp egyet a földre majd megvakarja a feje búbját.*
- Nem igazán találkozok amolyanokkal. Keveset járok már ki ide.
*Tarud bólint majd biccent és tovább megy az egyik erdőbe vezető ösvényen.*
~ Talán tudnak valamit Amudról.~
*Lassú léptekkel megy oda egy szakállas, öregedő alakhoz akinek a kezében jobban megszorul a kapa. Tarud fogai ugyan megcsikordulnak, ám üres kezét felmutatja ezzel jelezve, hogy nem akar támadni. Az öreg kicsit lazít a fogáson és meg is áll a munkával amíg az ork odamegy hozzá.*
- Bocsáss meg amiért zavarlak, nem láttál mostanság erre egy hozzám hasonló orkot?
*Az öreg ember vastag szemöldöke csodálkozva csúszik fel a homlokára, még talán soha nem hallott orkot ilyen illedelmesen beszélni. Na igen, Tarud igencsak elleste a gyerekkorában utált emberek beszédét.
Az öreg köp egyet a földre majd megvakarja a feje búbját.*
- Nem igazán találkozok amolyanokkal. Keveset járok már ki ide.
*Tarud bólint majd biccent és tovább megy az egyik erdőbe vezető ösvényen.*
889. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-23 17:13:46
Üzenet elküldve: 2014-09-23 17:13:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// A Westmorthy Elmegyógyintézet //
*Alexist nem zavarja, hogy csend uralja a kocsi bensőjét, legalább el tud mélyedni gondolatai közt. Azon túl pedig, hogy lassan már depressziós mélységbe kezd zakatolni elmélye, mikor eszébe ötlik olyan lehetőség, hogy amint megérkeznek, rövidesn újra elszeparálják őket... Mennyi ideig bírná ki ezek után Xareth nélkül? És ami fontosabb, a sötételf meddig képes megőrizni elméjének épségét nélküle? Nem tartja gyengének, sőt! Igenis erős lelkű fiú, aki képes erősnek lenni, ha kell. Ám tudja azt is, hogy ezt mind miatta teszi.
Hirtelen rázza ki gondolataiból a megállás, kapja is fejét s rebennek vele szőke tincsei, ahogy tudomást kíván szerezni az okról, miért megálltak. A fehérbe öltözött alak kiszáll és láthatóan kész újból kis bénítást alkalmazni, ha szökni akarna. De meg sem próbál. Ha most sikerülne is neki valami csoda fojtán, ki tudja, lesz-e esélye még megmenteni valaha is a sötételfet.
Alig sikerül megoldani elől a lógondot, a beszálló ápoló arca elárulja, van ami jobban zavarja, mint az állítólag őrült társasága a szekérben. Alexis egy pillanatig mereng, hogy meg merje-e kérdezni, aztán erőt vesz magán.*
- Mi volt odakint?
*Kérdi, s hangjából süt az ártatlan tudásvágy. Nem elterelni akarja figyelmét, vagy elcsábítani, hanem valóban kíváncsi és tudni akar. Aztán persze nem tartja valószínűnek, hogy kap is választ, de egy próbát megér ez is.*
*Alexist nem zavarja, hogy csend uralja a kocsi bensőjét, legalább el tud mélyedni gondolatai közt. Azon túl pedig, hogy lassan már depressziós mélységbe kezd zakatolni elmélye, mikor eszébe ötlik olyan lehetőség, hogy amint megérkeznek, rövidesn újra elszeparálják őket... Mennyi ideig bírná ki ezek után Xareth nélkül? És ami fontosabb, a sötételf meddig képes megőrizni elméjének épségét nélküle? Nem tartja gyengének, sőt! Igenis erős lelkű fiú, aki képes erősnek lenni, ha kell. Ám tudja azt is, hogy ezt mind miatta teszi.
Hirtelen rázza ki gondolataiból a megállás, kapja is fejét s rebennek vele szőke tincsei, ahogy tudomást kíván szerezni az okról, miért megálltak. A fehérbe öltözött alak kiszáll és láthatóan kész újból kis bénítást alkalmazni, ha szökni akarna. De meg sem próbál. Ha most sikerülne is neki valami csoda fojtán, ki tudja, lesz-e esélye még megmenteni valaha is a sötételfet.
Alig sikerül megoldani elől a lógondot, a beszálló ápoló arca elárulja, van ami jobban zavarja, mint az állítólag őrült társasága a szekérben. Alexis egy pillanatig mereng, hogy meg merje-e kérdezni, aztán erőt vesz magán.*
- Mi volt odakint?
*Kérdi, s hangjából süt az ártatlan tudásvágy. Nem elterelni akarja figyelmét, vagy elcsábítani, hanem valóban kíváncsi és tudni akar. Aztán persze nem tartja valószínűnek, hogy kap is választ, de egy próbát megér ez is.*
888. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-23 16:53:29
Üzenet elküldve: 2014-09-23 16:53:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Devron, Rayban, Semur//
*A fejsze egyenest felé repül, a törpe pedig a nyele aljánál kapja el, röptében, majd megpördíti ujjai közt, úgy, hogy keze a fejsze fejére vándoroljon át, majd becsúsztatja a fejszenyelet az apró bőrgyűrűbe. Csak és kizárólag ezután fogadja el a kobzos jobbját.*
-Üdv, Dwinin Kalbur, bocsánat, hogy miattam kellett felébreszteni.
*Az erős kézrázás közepette ujjai valahogy túl kényelmesen helyezkednek el a félvér tenyerén, és csak aztán veszi észre, hogy kezén nincs mutatóujj.
~Na, hát ő sem egy tiszta éltű, és mégis rám fognak kardot...~
Észrevenni észrevette, de mégsem kérdezősködik felőle, esetleg mutatna rá a csonkra, mert szerinte szinte biztos, hogy ez tolakodásnak lehetne vélni.
Rayban a pirkadat első jeleit véli felfedezni, s ezt szóvá is teszi. Dwinin egy kémlelő pillantással tesz erről tanúbizonyságot, majd elismerően bólogat.*
-Megértem.
*A törpe -ha megkapja Rayban a húst, ha nem, lekucorodik a harcos mellé, és elkezd mesélni. Az égő farkas látványa megigézi, és a tűzbe bambulva meséli el eddigi útját.*
-Tudod, én a hegyek lábánál éltem, egy faluban, mint kovácsmester. Tökéletes életem volt, semmi anyagi vagy bármely veszély nem fenyegetett minket. Egészen mostanáig. Nagyjából három hattal ezelőtt történhetett, hogy egy hatalmas zsoldossereg támadta meg a falut, mert állítólag valami fontos aranykincs van a könyéken. Asszonyt, gyereket nem kímélve irtottak minket, engem pedig arra kényszerítettek, hogy többnél több fegyvert gyártsak nekik. Egyszer meguntam, leakasztottam a favágó házából ezt a fejszét, és nekiestem az őrségnek. Hárman voltak, abból egyet derékba vágtam ketté, egyiket leütöttem a fejsze fejével, a harmadik elől pedig nehezen sikerült, de megszöktem. Azóta úton vagyok. És a tévhitek ellenére, a törpök nem bányákban élnek!
*Néz rá mosolyogva a harcosra. Eleinte a saját történetében ő volt a "negatív szereplő", de kezd számára egyre szimpatikusabbá válni, és kirajzolódik előtte a trió személyiségi körvonala.
~Devron, talán a vezér. Bölcs, hallgatag és tapasztalt. Rayban a forrófejű harcos, a védelmező, aki mindig elöl jár. A kobzos, Semur pedig a költő, aki régen bűnbe esett, és most ő a csapat fő láncszeme, az összetartó kapocs, aki egyben tart itt mindenkit. Amolyan pillérféle.~
Éppen állna fel, mikor oldalát hirtelen megüti valami. Hát persze! A jó kis bor, amit a fejsze mellett talált! A felét már megitta, de éppoly zamatos, mint újkorában.*
-Kérsz?
*Nyújtja az üveget a harcos felé. Ha azt hiszi tán, hogy méreg, hát vállat vonva húz le belőle, ha pedig elfogadja, miközben Rayban iszik, odakurjant Devronnak:*
-És magát, Devron, hogy szólítsam? Mert halottam a harcostól, hogy lebátyázott, és ez utalhat arra is, hogy egy öreg szerzetes, vagy arra is, hogy testvérek. Nos, melyik?
*A szerzetesek ügyében határozott és tapasztalt. Rengeteg ilyet ismer(t), hisz a falujában annyi szellemi vezető, pap és külvilágtól elzárt egyén volt, mint égen a csillag. És ebből jó néhány a barátja volt. Ha megérkezik a válasz, bármi is legyen, csak biccent egyet, majd mélyet szusszanva fekszik le aludni.*
*A fejsze egyenest felé repül, a törpe pedig a nyele aljánál kapja el, röptében, majd megpördíti ujjai közt, úgy, hogy keze a fejsze fejére vándoroljon át, majd becsúsztatja a fejszenyelet az apró bőrgyűrűbe. Csak és kizárólag ezután fogadja el a kobzos jobbját.*
-Üdv, Dwinin Kalbur, bocsánat, hogy miattam kellett felébreszteni.
*Az erős kézrázás közepette ujjai valahogy túl kényelmesen helyezkednek el a félvér tenyerén, és csak aztán veszi észre, hogy kezén nincs mutatóujj.
~Na, hát ő sem egy tiszta éltű, és mégis rám fognak kardot...~
Észrevenni észrevette, de mégsem kérdezősködik felőle, esetleg mutatna rá a csonkra, mert szerinte szinte biztos, hogy ez tolakodásnak lehetne vélni.
Rayban a pirkadat első jeleit véli felfedezni, s ezt szóvá is teszi. Dwinin egy kémlelő pillantással tesz erről tanúbizonyságot, majd elismerően bólogat.*
-Megértem.
*A törpe -ha megkapja Rayban a húst, ha nem, lekucorodik a harcos mellé, és elkezd mesélni. Az égő farkas látványa megigézi, és a tűzbe bambulva meséli el eddigi útját.*
-Tudod, én a hegyek lábánál éltem, egy faluban, mint kovácsmester. Tökéletes életem volt, semmi anyagi vagy bármely veszély nem fenyegetett minket. Egészen mostanáig. Nagyjából három hattal ezelőtt történhetett, hogy egy hatalmas zsoldossereg támadta meg a falut, mert állítólag valami fontos aranykincs van a könyéken. Asszonyt, gyereket nem kímélve irtottak minket, engem pedig arra kényszerítettek, hogy többnél több fegyvert gyártsak nekik. Egyszer meguntam, leakasztottam a favágó házából ezt a fejszét, és nekiestem az őrségnek. Hárman voltak, abból egyet derékba vágtam ketté, egyiket leütöttem a fejsze fejével, a harmadik elől pedig nehezen sikerült, de megszöktem. Azóta úton vagyok. És a tévhitek ellenére, a törpök nem bányákban élnek!
*Néz rá mosolyogva a harcosra. Eleinte a saját történetében ő volt a "negatív szereplő", de kezd számára egyre szimpatikusabbá válni, és kirajzolódik előtte a trió személyiségi körvonala.
~Devron, talán a vezér. Bölcs, hallgatag és tapasztalt. Rayban a forrófejű harcos, a védelmező, aki mindig elöl jár. A kobzos, Semur pedig a költő, aki régen bűnbe esett, és most ő a csapat fő láncszeme, az összetartó kapocs, aki egyben tart itt mindenkit. Amolyan pillérféle.~
Éppen állna fel, mikor oldalát hirtelen megüti valami. Hát persze! A jó kis bor, amit a fejsze mellett talált! A felét már megitta, de éppoly zamatos, mint újkorában.*
-Kérsz?
*Nyújtja az üveget a harcos felé. Ha azt hiszi tán, hogy méreg, hát vállat vonva húz le belőle, ha pedig elfogadja, miközben Rayban iszik, odakurjant Devronnak:*
-És magát, Devron, hogy szólítsam? Mert halottam a harcostól, hogy lebátyázott, és ez utalhat arra is, hogy egy öreg szerzetes, vagy arra is, hogy testvérek. Nos, melyik?
*A szerzetesek ügyében határozott és tapasztalt. Rengeteg ilyet ismer(t), hisz a falujában annyi szellemi vezető, pap és külvilágtól elzárt egyén volt, mint égen a csillag. És ebből jó néhány a barátja volt. Ha megérkezik a válasz, bármi is legyen, csak biccent egyet, majd mélyet szusszanva fekszik le aludni.*
887. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-23 16:04:51
Üzenet elküldve: 2014-09-23 16:04:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Erdőszéli, a Nyolcujjú és a törp//
*Készséggel visszadobja a fejszét a törpnek, nem túl erősen, hogy el tudja kapni. Igen, a kard valóban mesternunka. A városi őrség tagjainak mindig a legjobb fegyverek jutnak. Ezt is apja szerezte neki, mikor öt éves volt. Szemét azonban még mindig a törpön tartja. *
-Rayban Marbel. *Biccent a törp felé, de a karnyújtást nem viszonozza, ugyanis jobb kezében tartja a kardot, és még mindig nem bízik a törpben. *
-A nap lassan felkel. Aludjunk, amíg még tudunk. Bátyám, nem vagy fáradt? Semur még nem őrködött. Törp uram, te pedig nem leszel őr, remélem megérted miért.
*Próbál kicsit barátságosan viszonyulni a törp felé. El is teszi kardját, de hasa kordul egyet. *
-Bátyám, kaphatok a farkashúsból? Ha már én öltem meg.
*Mosolyog a szerzetes felé. A veszett farkas tetemére esik a tekintete. Elvigyorodik, majd letör néhány ágat, majd tüzet rak másodjára. Vár egy kicsit, míg a tűz nagyobb nem lesz. Aztán előveszi hatalmas pallosát a hátáról és szépen feldarabolja a farkast. A darabjait egyenként dobálja a tűzre. *
-Remélem megérted törp uram. A veszett farkas nem jelent sok jót. Na jó éjt.
*Ha megkapta a húst, akkor eleszegeti az égő farkas rettenetes bűze mellett, ha nem akkor visszaül a fája alá, és maga mellé inti a törpét. *
-Nos, mesélj nekem, miért vagy úton! Hogyan keveredtél ide, az erdőbe a törpök messzi bányáiból?
*Ha a törp válaszol neki, figyelmesen végighallgatja. Régen nem voltak barátai, azonban most úgy tűnik, hogy kettő is van, valamint egy harmadik apja. *
*Készséggel visszadobja a fejszét a törpnek, nem túl erősen, hogy el tudja kapni. Igen, a kard valóban mesternunka. A városi őrség tagjainak mindig a legjobb fegyverek jutnak. Ezt is apja szerezte neki, mikor öt éves volt. Szemét azonban még mindig a törpön tartja. *
-Rayban Marbel. *Biccent a törp felé, de a karnyújtást nem viszonozza, ugyanis jobb kezében tartja a kardot, és még mindig nem bízik a törpben. *
-A nap lassan felkel. Aludjunk, amíg még tudunk. Bátyám, nem vagy fáradt? Semur még nem őrködött. Törp uram, te pedig nem leszel őr, remélem megérted miért.
*Próbál kicsit barátságosan viszonyulni a törp felé. El is teszi kardját, de hasa kordul egyet. *
-Bátyám, kaphatok a farkashúsból? Ha már én öltem meg.
*Mosolyog a szerzetes felé. A veszett farkas tetemére esik a tekintete. Elvigyorodik, majd letör néhány ágat, majd tüzet rak másodjára. Vár egy kicsit, míg a tűz nagyobb nem lesz. Aztán előveszi hatalmas pallosát a hátáról és szépen feldarabolja a farkast. A darabjait egyenként dobálja a tűzre. *
-Remélem megérted törp uram. A veszett farkas nem jelent sok jót. Na jó éjt.
*Ha megkapta a húst, akkor eleszegeti az égő farkas rettenetes bűze mellett, ha nem akkor visszaül a fája alá, és maga mellé inti a törpét. *
-Nos, mesélj nekem, miért vagy úton! Hogyan keveredtél ide, az erdőbe a törpök messzi bányáiból?
*Ha a törp válaszol neki, figyelmesen végighallgatja. Régen nem voltak barátai, azonban most úgy tűnik, hogy kettő is van, valamint egy harmadik apja. *
886. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-22 20:48:53
Üzenet elküldve: 2014-09-22 20:48:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// A Westmorthy Elmegyógyintézet //
*Látszólag bamba merengésében úgy tűnik jó ideig senki és semmi sem zavarja meg. Választ nem feltétlen váró megjegyzése anélkül is marad, persze csak remélni tudta, hogy mélyen tisztelt vezetőjük ilyen részletekbe bocsátkozzon holmi firkász érdeklődésére.
Hamvaiban elporladt csevejük helyett saját kuszálódó gondolataira koncentrál hát. Gondolataira, melyekben már az árvaház/elmegyógyintézet falain belül jár, vagy épp különböző módokat ötöl ki a magányos felderítések kivitelezésre, illetve próbál valami bizalomfélét kiépíteni vezetőjükkel, vagy akárki mással, kinek kezében elég befolyást lát.
Ilyen szintű révedésben nem is csoda, ha váratlanul éri az ember fiát tulajdon szekerének hatalmas csattanása és döccenése, a hátulról jövő löködésekről már nem is beszélve. Maga mellett kapaszkodik akármibe, mi keze ügyébe akad, csakhogy elkerülje a vele szemben ülő ölébe borulást, félhangos nyögéssel kommentálva nemtetszését. Ha módja nyílik rá, követve a fehér ruhások példáját, kimászik a szekérből, esetleg még segít is, amennyiben két keze még szükségesnek ítéltetik. Hogyha bent marasztalják, úgy az ablakon erősen kémlelve lesi amit látótere enged.
Többek között a kis hóhajú szökési akcióját, melyet magában csak egy sajnálkozó félmosollyal nyugtáz. Ugyan honnan gondol pont egy ilyen kicsi lány a sikeres menekülésre? Főleg, hogy korábban már nála talán kétszer nagyobb darabokat is leterített az a rejtélyes mágia. Kis ívű fejingatásba kezd mit a bizonyos "Gyerünk, igyekezzetek!" címzetű felszólítás akaszt meg, először a főnökre, majd annak tekintetét követve a fényes tünemény irányába vezetve barnáit. Ha saját magától nem is tartaná rémületesnek a jelenséget, a többiek riadalma mindenképp okot ad ennek megfontolására. Na meg a további kérdezősködésre!*
- Gondolom nem először van hozzá szerencséjük?
*Bök vörösödő üstökével a különös fényforrás felé, miután gyorsabb iramra kapcsolva kezdtek ismét zötykölődni.*
*Látszólag bamba merengésében úgy tűnik jó ideig senki és semmi sem zavarja meg. Választ nem feltétlen váró megjegyzése anélkül is marad, persze csak remélni tudta, hogy mélyen tisztelt vezetőjük ilyen részletekbe bocsátkozzon holmi firkász érdeklődésére.
Hamvaiban elporladt csevejük helyett saját kuszálódó gondolataira koncentrál hát. Gondolataira, melyekben már az árvaház/elmegyógyintézet falain belül jár, vagy épp különböző módokat ötöl ki a magányos felderítések kivitelezésre, illetve próbál valami bizalomfélét kiépíteni vezetőjükkel, vagy akárki mással, kinek kezében elég befolyást lát.
Ilyen szintű révedésben nem is csoda, ha váratlanul éri az ember fiát tulajdon szekerének hatalmas csattanása és döccenése, a hátulról jövő löködésekről már nem is beszélve. Maga mellett kapaszkodik akármibe, mi keze ügyébe akad, csakhogy elkerülje a vele szemben ülő ölébe borulást, félhangos nyögéssel kommentálva nemtetszését. Ha módja nyílik rá, követve a fehér ruhások példáját, kimászik a szekérből, esetleg még segít is, amennyiben két keze még szükségesnek ítéltetik. Hogyha bent marasztalják, úgy az ablakon erősen kémlelve lesi amit látótere enged.
Többek között a kis hóhajú szökési akcióját, melyet magában csak egy sajnálkozó félmosollyal nyugtáz. Ugyan honnan gondol pont egy ilyen kicsi lány a sikeres menekülésre? Főleg, hogy korábban már nála talán kétszer nagyobb darabokat is leterített az a rejtélyes mágia. Kis ívű fejingatásba kezd mit a bizonyos "Gyerünk, igyekezzetek!" címzetű felszólítás akaszt meg, először a főnökre, majd annak tekintetét követve a fényes tünemény irányába vezetve barnáit. Ha saját magától nem is tartaná rémületesnek a jelenséget, a többiek riadalma mindenképp okot ad ennek megfontolására. Na meg a további kérdezősködésre!*
- Gondolom nem először van hozzá szerencséjük?
*Bök vörösödő üstökével a különös fényforrás felé, miután gyorsabb iramra kapcsolva kezdtek ismét zötykölődni.*
885. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-22 20:41:49
Üzenet elküldve: 2014-09-22 20:41:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
//Devron, Rayban, Dwinin//
*Álmát hamarosan felzavarja egy távolodó vonítás és nehéz léptek zaja. Kedve kissé morózussá válik, fogai összecsikordulnak, de szemét nem nyitja ki. Szinte félálomból mordul fel.*
- Aki még egyszer felzavar az álmomból, annak kicakkozom a képét. Vehetitek feny...
*Itt aztán kinyitja a szemét és észreveszi az előttük lévő csupa izom törpét. Arcára csodálkozás ül ki.*
~ Ki az élet ez az alak? Talán nem emlékszek rá, hogy tartott volna velünk még egy ember?~
*A harcos kérdésére, először nem válaszol csupán összehúzott szemmel figyeli a Dwininnek hívott törpét. Végigméri a nála alacsonyabb, de jócskán izmosabb alakot, majd száját elhúzva megvonja a vállát.*
- Nem fogalmam sincs, hogy ki.
*Majd a törp felé fordul.*
- Keveset ismerek a fajtársaidból.
*Végül az arcára az álom és a mogorvaság vonásai mellé, egy félmosoly csúszik és jobb kezét nyújtja Dwininnek.*
- Semur Othermur vagyok. Vándor és kobzos.
*Dwinin ha jobban odafigyel észreveheti, hogy nincs meg a mutatóujja, ha még inkább végigméri azt is észreveheti, hogy a másik kezén sincs meg.*
*Álmát hamarosan felzavarja egy távolodó vonítás és nehéz léptek zaja. Kedve kissé morózussá válik, fogai összecsikordulnak, de szemét nem nyitja ki. Szinte félálomból mordul fel.*
- Aki még egyszer felzavar az álmomból, annak kicakkozom a képét. Vehetitek feny...
*Itt aztán kinyitja a szemét és észreveszi az előttük lévő csupa izom törpét. Arcára csodálkozás ül ki.*
~ Ki az élet ez az alak? Talán nem emlékszek rá, hogy tartott volna velünk még egy ember?~
*A harcos kérdésére, először nem válaszol csupán összehúzott szemmel figyeli a Dwininnek hívott törpét. Végigméri a nála alacsonyabb, de jócskán izmosabb alakot, majd száját elhúzva megvonja a vállát.*
- Nem fogalmam sincs, hogy ki.
*Majd a törp felé fordul.*
- Keveset ismerek a fajtársaidból.
*Végül az arcára az álom és a mogorvaság vonásai mellé, egy félmosoly csúszik és jobb kezét nyújtja Dwininnek.*
- Semur Othermur vagyok. Vándor és kobzos.
*Dwinin ha jobban odafigyel észreveheti, hogy nincs meg a mutatóujja, ha még inkább végigméri azt is észreveheti, hogy a másik kezén sincs meg.*
884. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-22 20:05:55
Üzenet elküldve: 2014-09-22 20:05:55
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Westmorthy Elmegyógyintézet//
*Nyugodtan pihen tovább, de egyszer csak egy zökkenést észlel. Egyből felriad és felül. ~Mi ez itt, mit csináltak már megint ezek a szerencsétlen barmok?! ~ Aggódva kinéz az ablakon. Semmit nem lát, mert sötét van, csak néhány mozgó alakot, de azokról megállapítja, hogy a hintókat vezető fehér ruhások lehetnek. Aztán a másik oldalon is kinéz, hátha ott többet lát. Egy jó ideig keresnie kell, míg meglátja a fényes foltot. ~Fény? ~ Kérdőn néz a kocsiban ülőkre, ha van ott valaki és nem szálltak ki (mindannyian). ~A fény az nem terem a sötétségben? Segíts! ~ Fogai elkezdnek vacogni és összehúzza magát, úgy ül meg a kocsi másik oldalán. *
- M... mmm... i... a-az ott? *Kérdi dadogva, ha van ott valaki "rajtuk" kívül, ha nincs. Aztán lassacskán megint lecsukódik szeme és alszik, ha ebben semmi nem gátolja... *
*Nyugodtan pihen tovább, de egyszer csak egy zökkenést észlel. Egyből felriad és felül. ~Mi ez itt, mit csináltak már megint ezek a szerencsétlen barmok?! ~ Aggódva kinéz az ablakon. Semmit nem lát, mert sötét van, csak néhány mozgó alakot, de azokról megállapítja, hogy a hintókat vezető fehér ruhások lehetnek. Aztán a másik oldalon is kinéz, hátha ott többet lát. Egy jó ideig keresnie kell, míg meglátja a fényes foltot. ~Fény? ~ Kérdőn néz a kocsiban ülőkre, ha van ott valaki és nem szálltak ki (mindannyian). ~A fény az nem terem a sötétségben? Segíts! ~ Fogai elkezdnek vacogni és összehúzza magát, úgy ül meg a kocsi másik oldalán. *
- M... mmm... i... a-az ott? *Kérdi dadogva, ha van ott valaki "rajtuk" kívül, ha nincs. Aztán lassacskán megint lecsukódik szeme és alszik, ha ebben semmi nem gátolja... *
883. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-22 19:37:10
Üzenet elküldve: 2014-09-22 19:37:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Devron, Rayban, Semur//
*A szerzetes barátságos köszöntése megnyugtatja afelől, hogy semmi ellenséges szándékot nem mutat(nak). Erdőszéli kérdése kicsit meglepi, hisz egy vándorlás közepette nem ez az első kérdés, amit egy másik vándor felé tesznek, de azért megfontolt, lassú tempóban válaszol.*
-Üdvözletem! Nem tartok semerre, valójában nincs konkrét célom. Követem az utat, csak kilyukadok valahol.
*Mosoly arcán nem húzódik, bár hanglejtéséből látszódhat barátságos szándéka. Igyekszik jobban szemügyre venni a szerzetest, aki látszólag korban megelőzi őt.
Majd egyszerre csak valami hideg és kemény ütközik torkának. Mestersége lévén egyből felismeri az acél legfinomabb fajtájából készült penge anyagát, és gondolni se meri, hogy most mi történhet vele. Mélyen a harcos szemébe néz, már amennyire ezt engedi neki a sötét éjszaka. Mint egy fekete pillangó repdeső szárnyai, úgy vibrál a sötét éjben megnyerő tekintete a törpének. Arca továbbra is rezdületlen, és továbbra is tartja Raybannal a kontaktust, melyet hirtelen megszakítva vándorol át a tekintete az őt sakkban tartó pengére.
Karja lassan mozdulnak, hirtelen mozdulatot kímélve, hisz tudja, elég egy rossz mozdulat, és neki annyi. Kisujja a rideg és egyben hideg acélra tapad, majd szépen, egyesével összes ujjával megfogja a pengét.
Szeme visszavándorol a harcos szemére, majd előző kérdéseit figyelmen kívül hagyva szól hozzá.*
-Tökéletes megmunkálású kard. Erős acél, aligha fog a pengéjéből veszíteni, bárhova is viszed.
*~Szóval a másik hétalvó neve Semur. Érdekes név.~ -próbálja memorizálni ezt a nevet, majd mikor a hűs acél lassan eltávolodik torkától, csak akkor ered meg nyelve:*
-Dwinin Kalbur a nevem. Mint ahogy már mondtam társadnak, csak vándorlok, követni viszont a farkasvonyítás óta követlek benneteket. És... Hogy kinek dolgozok? Magamnak, barátom, magamnak.
*Nyújtja a jobbját felé, ami egyben mind a megadás jele, mind az ismerkedés és mind annak a jele, hogy visszakéri bárdját. Ami pont annyira kell neki, mint másnak az élet, mert neki egy jó ideje csak az egyetlen társa volt ez a fegyver.*
-És egyben kérem is vissza a fejszémet.
*A szerzetes barátságos köszöntése megnyugtatja afelől, hogy semmi ellenséges szándékot nem mutat(nak). Erdőszéli kérdése kicsit meglepi, hisz egy vándorlás közepette nem ez az első kérdés, amit egy másik vándor felé tesznek, de azért megfontolt, lassú tempóban válaszol.*
-Üdvözletem! Nem tartok semerre, valójában nincs konkrét célom. Követem az utat, csak kilyukadok valahol.
*Mosoly arcán nem húzódik, bár hanglejtéséből látszódhat barátságos szándéka. Igyekszik jobban szemügyre venni a szerzetest, aki látszólag korban megelőzi őt.
Majd egyszerre csak valami hideg és kemény ütközik torkának. Mestersége lévén egyből felismeri az acél legfinomabb fajtájából készült penge anyagát, és gondolni se meri, hogy most mi történhet vele. Mélyen a harcos szemébe néz, már amennyire ezt engedi neki a sötét éjszaka. Mint egy fekete pillangó repdeső szárnyai, úgy vibrál a sötét éjben megnyerő tekintete a törpének. Arca továbbra is rezdületlen, és továbbra is tartja Raybannal a kontaktust, melyet hirtelen megszakítva vándorol át a tekintete az őt sakkban tartó pengére.
Karja lassan mozdulnak, hirtelen mozdulatot kímélve, hisz tudja, elég egy rossz mozdulat, és neki annyi. Kisujja a rideg és egyben hideg acélra tapad, majd szépen, egyesével összes ujjával megfogja a pengét.
Szeme visszavándorol a harcos szemére, majd előző kérdéseit figyelmen kívül hagyva szól hozzá.*
-Tökéletes megmunkálású kard. Erős acél, aligha fog a pengéjéből veszíteni, bárhova is viszed.
*~Szóval a másik hétalvó neve Semur. Érdekes név.~ -próbálja memorizálni ezt a nevet, majd mikor a hűs acél lassan eltávolodik torkától, csak akkor ered meg nyelve:*
-Dwinin Kalbur a nevem. Mint ahogy már mondtam társadnak, csak vándorlok, követni viszont a farkasvonyítás óta követlek benneteket. És... Hogy kinek dolgozok? Magamnak, barátom, magamnak.
*Nyújtja a jobbját felé, ami egyben mind a megadás jele, mind az ismerkedés és mind annak a jele, hogy visszakéri bárdját. Ami pont annyira kell neki, mint másnak az élet, mert neki egy jó ideje csak az egyetlen társa volt ez a fegyver.*
-És egyben kérem is vissza a fejszémet.
882. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-22 17:23:03
Üzenet elküldve: 2014-09-22 17:23:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Az Erdőszéli, a Nyolcujjú és az újonc//
* A szerzetes kíméletesen is bökhetett volna a botjával. Na mindegy, Ray felpattan, gyorsan felcsatolja két kardját, majd előhúzza kisebbik kardját. Amint a törp megjelenik kardját a törp torkához teszi. Hegyét kicsit belenyomja nyakába. Amíg a szerzetes barátságosan közelít felé, Ray próbál a lehető leghatározottabb lenni. *
-Mi dolgod az erdőben errefelé? Mióta követsz minket? Kinek dolgozol?
*Ezek a kérdések talán bunkóságnak és modortalanságnak tűnhetnek, de egyszer már megtanulta... *
~ Ne bízz senkiben! Még a szerzetesben sem, a bárdban meg főképp. ~
*Örül, hogy egyikük sem gondolatolvasó. Hogy szóra bírja a törpét, egy kicsit jobban megnyomja a pengét. Ha a törpe úgy válaszol ahogy neki tetszik, akkor elengedi, ha viszont nem... *
-Semur! *Kelti fel a kobzost. * -Te vándor vagy. Nem ismerős?
*Fél, hogy a törp füttyszóval segítséget kér. Való igaz, hogy megölt egy farkast, de lehet, hogy ő kergette ide a farkast, hogy megölje. *
-Beszélj! * Mondja, és kikapja a fejszét a törp kezéből. Miután megszabadította minden fegyverétől leereszti kardját, de készenlétben tartja, rejtett fegyverek esetére. *
* A szerzetes kíméletesen is bökhetett volna a botjával. Na mindegy, Ray felpattan, gyorsan felcsatolja két kardját, majd előhúzza kisebbik kardját. Amint a törp megjelenik kardját a törp torkához teszi. Hegyét kicsit belenyomja nyakába. Amíg a szerzetes barátságosan közelít felé, Ray próbál a lehető leghatározottabb lenni. *
-Mi dolgod az erdőben errefelé? Mióta követsz minket? Kinek dolgozol?
*Ezek a kérdések talán bunkóságnak és modortalanságnak tűnhetnek, de egyszer már megtanulta... *
~ Ne bízz senkiben! Még a szerzetesben sem, a bárdban meg főképp. ~
*Örül, hogy egyikük sem gondolatolvasó. Hogy szóra bírja a törpét, egy kicsit jobban megnyomja a pengét. Ha a törpe úgy válaszol ahogy neki tetszik, akkor elengedi, ha viszont nem... *
-Semur! *Kelti fel a kobzost. * -Te vándor vagy. Nem ismerős?
*Fél, hogy a törp füttyszóval segítséget kér. Való igaz, hogy megölt egy farkast, de lehet, hogy ő kergette ide a farkast, hogy megölje. *
-Beszélj! * Mondja, és kikapja a fejszét a törp kezéből. Miután megszabadította minden fegyverétől leereszti kardját, de készenlétben tartja, rejtett fegyverek esetére. *
881. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-21 21:39:29
Üzenet elküldve: 2014-09-21 21:39:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A Westmorthy Elmegyógyintézet//
//Ianaként//
*Ianát nem zavarja a hallgatás, sosem volt nagy társalgó - ahhoz kicsit több önbizalom kellene, mint amennyivel ő rendelkezik. Szép csendesen elüldögél magában, a fejében tétova kuszaságban kavarognak a gondolatok.
Arra riad fel töprengéséből, hogy a szekér, amelyen utazik, nekikoccan az előtte haladónak. Kinéz, hogy lássa, mi történik. Látja a fehér hajú lány akcióját, rá is csodálkozik, ő maga biztosan nem merne ilyesmit tenni. Aztán a fényt is felfedezi, ami önmagában talán nem is rémítené meg, de az ápolókat látva újra reszketni kezd.*
Az... az mi? *kérdezi tétován.*
//Ianaként//
*Ianát nem zavarja a hallgatás, sosem volt nagy társalgó - ahhoz kicsit több önbizalom kellene, mint amennyivel ő rendelkezik. Szép csendesen elüldögél magában, a fejében tétova kuszaságban kavarognak a gondolatok.
Arra riad fel töprengéséből, hogy a szekér, amelyen utazik, nekikoccan az előtte haladónak. Kinéz, hogy lássa, mi történik. Látja a fehér hajú lány akcióját, rá is csodálkozik, ő maga biztosan nem merne ilyesmit tenni. Aztán a fényt is felfedezi, ami önmagában talán nem is rémítené meg, de az ápolókat látva újra reszketni kezd.*
Az... az mi? *kérdezi tétován.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718