Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 69 (1361. - 1380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
1380. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-20 20:48:55
Üzenet elküldve: 2015-04-20 20:48:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Szántóföld//
*Lényegében az orgyilkos már kellő mennyiséget sétált, már azt sem bánná, ha mára takaréklángra vennék magukat, de az idő még fiatal ehhez. Késő délelőtt van, s ami őket illeti, még nagyon sok tennivalójuk akad. Itt van ez a föld. Szántani, ültetni kell bele, ami önmagában is ki fog tenni néhány napot. Aztán ott van még a gyógynövénykert is Chiari számára. Ráadásul ott még a ló sem tud kényelmesen forogni, így az eke helyett ásózni kell majd. Ha mindez nem lenne elég, még ott van az a pár mellékes feladat, amivel megbízta Kagan. Figyelni Kalácsfalvára és vigyázni ezekre a szerencsétlen jámbor lelkekre, akik kezéhez még talán összeadva sem tapad annyi vér (ha az állatokat is belevesszük), mint amennyi Aletai átlagos éves "termése".*
-Csakugyan!?
*Pillant halálos komolysággal Troddra, amint az felvázolja a higiénikus aratás illúzióját. Egy pillanatig meghökken, majd újfent nevetni kezd.*
-Te ugratsz engem, Trodd!
*Veri barátságosan vállon a vicces kedvű földművest. Jó érzés neki, hogy ugratják. Nagyon kevesen merik ezt megtenni valami rejtélyes oknál fogva, pedig Aletai nem egy sótlan figura.*
-Csúcs egy figura vagy, tudod-e!?
*Széles mosollyal az arcán a ló elé áll. Szép barna színű hátasló ez, az egyszer biztos! Lényegesen meg fogja könnyíteni a munkájukat.*
-Én vezetem a lovat a kantárjánál fogva, ti meg osztoztok az óriással az eke irányításán, meg a vetésen.
*Beleegyezően néz a földművesre, majd hozzáfűz még valamit.*
-Ahhoz nem kell nagy szakértelem, és csinálja mindenki azt, amit a képességei megengednek. Csak majd szólj, ha gyorsítsak, vagy ha túlságosan nagy az iram.
*Ha a feladatok felosztását Trodd jóváhagyja, és felszerelte az ekét is, akkor gyorsabb sétatempóban el is kezdi vezetni a lovat a szántóföld vége felé.*
*Lényegében az orgyilkos már kellő mennyiséget sétált, már azt sem bánná, ha mára takaréklángra vennék magukat, de az idő még fiatal ehhez. Késő délelőtt van, s ami őket illeti, még nagyon sok tennivalójuk akad. Itt van ez a föld. Szántani, ültetni kell bele, ami önmagában is ki fog tenni néhány napot. Aztán ott van még a gyógynövénykert is Chiari számára. Ráadásul ott még a ló sem tud kényelmesen forogni, így az eke helyett ásózni kell majd. Ha mindez nem lenne elég, még ott van az a pár mellékes feladat, amivel megbízta Kagan. Figyelni Kalácsfalvára és vigyázni ezekre a szerencsétlen jámbor lelkekre, akik kezéhez még talán összeadva sem tapad annyi vér (ha az állatokat is belevesszük), mint amennyi Aletai átlagos éves "termése".*
-Csakugyan!?
*Pillant halálos komolysággal Troddra, amint az felvázolja a higiénikus aratás illúzióját. Egy pillanatig meghökken, majd újfent nevetni kezd.*
-Te ugratsz engem, Trodd!
*Veri barátságosan vállon a vicces kedvű földművest. Jó érzés neki, hogy ugratják. Nagyon kevesen merik ezt megtenni valami rejtélyes oknál fogva, pedig Aletai nem egy sótlan figura.*
-Csúcs egy figura vagy, tudod-e!?
*Széles mosollyal az arcán a ló elé áll. Szép barna színű hátasló ez, az egyszer biztos! Lényegesen meg fogja könnyíteni a munkájukat.*
-Én vezetem a lovat a kantárjánál fogva, ti meg osztoztok az óriással az eke irányításán, meg a vetésen.
*Beleegyezően néz a földművesre, majd hozzáfűz még valamit.*
-Ahhoz nem kell nagy szakértelem, és csinálja mindenki azt, amit a képességei megengednek. Csak majd szólj, ha gyorsítsak, vagy ha túlságosan nagy az iram.
*Ha a feladatok felosztását Trodd jóváhagyja, és felszerelte az ekét is, akkor gyorsabb sétatempóban el is kezdi vezetni a lovat a szántóföld vége felé.*
1379. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-20 16:25:01
Üzenet elküldve: 2015-04-20 16:25:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Indul a mandula! //
* Nem igazán van szüksége megerősítésre a másiktól, ugyanakkor nem fog vele csak azért is vitába szállni. Lehet Hryan beijed az irbiszektől vagy fulguroktól, ő viszont nem osztja a nézetét. Nem mintha kicsinyelné az emlegetett vadak veszélyességét, pusztán másképp áll a világ dolgaihoz, az élet szeretetéhez.
Akheel kirohanása viszont meglepi, igazából nem is érti, de nem is nagyon foglalkoztatja annyira az emberek érzelmi világa, hogy boncolgatásba kezdje. Igazából csak egy kérdő szemöldökemeléssel, majd az elviharzás után egy vállvonással nyugtázza a dolgot. Ő ugyan nem fog a nő után szaladni, elég nagy már. És ha amaz nem élvezi a társaságát nem is kényszer. *
- Ezeket már kár itt hagyni. Teljesen mindegy, milyen dög fosztotta ki, vissza fog járni rá * magyarázza, miközben leszedi a csapdát a fáról. Amennyi anyagot tud, megment, a többi mehet a földre. És ugyanígy tesz a másik két csapdánál is, a megmaradt húscafatot messze hajítva maguktól és választott irányuktól. *
- A maradék visszafelé van némi kerülővel. ha gondolod, menj a lány után.
* Ahogy Akheel-nak, úgy Hryan-nak se kötelező vele tartania. De a csapdákat csak ő ismeri, és nem fog visszamenni úgy a táborba, hogy ne ellenőrizte volna. Ha van benne hús azért, ha meg azt is megzsigerelték, azért. *
* Nem igazán van szüksége megerősítésre a másiktól, ugyanakkor nem fog vele csak azért is vitába szállni. Lehet Hryan beijed az irbiszektől vagy fulguroktól, ő viszont nem osztja a nézetét. Nem mintha kicsinyelné az emlegetett vadak veszélyességét, pusztán másképp áll a világ dolgaihoz, az élet szeretetéhez.
Akheel kirohanása viszont meglepi, igazából nem is érti, de nem is nagyon foglalkoztatja annyira az emberek érzelmi világa, hogy boncolgatásba kezdje. Igazából csak egy kérdő szemöldökemeléssel, majd az elviharzás után egy vállvonással nyugtázza a dolgot. Ő ugyan nem fog a nő után szaladni, elég nagy már. És ha amaz nem élvezi a társaságát nem is kényszer. *
- Ezeket már kár itt hagyni. Teljesen mindegy, milyen dög fosztotta ki, vissza fog járni rá * magyarázza, miközben leszedi a csapdát a fáról. Amennyi anyagot tud, megment, a többi mehet a földre. És ugyanígy tesz a másik két csapdánál is, a megmaradt húscafatot messze hajítva maguktól és választott irányuktól. *
- A maradék visszafelé van némi kerülővel. ha gondolod, menj a lány után.
* Ahogy Akheel-nak, úgy Hryan-nak se kötelező vele tartania. De a csapdákat csak ő ismeri, és nem fog visszamenni úgy a táborba, hogy ne ellenőrizte volna. Ha van benne hús azért, ha meg azt is megzsigerelték, azért. *
1378. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-20 08:40:44
Üzenet elküldve: 2015-04-20 08:40:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Szüzek vacsorája//
*Az ork fickó is követi útjában, de nem is nagyon foglalkozik most ezzel, hiszen csak viszik lábai előre, a hívogató, éteri hangok után. Talán lenge öltözetű, pajkos lányok fogadják majd őket az erdő közepén.*
~Mindenképpen esztétikusabb látvány lenne, mint ez az ork.~
*Nem pillant lába felé, nem figyeli a füstöt, sem a bűzzel nem foglalkozik, füle elvonja figyelmét ezekről, egészen addig amíg a kis tisztásra nem érkeznek. Itt egy pillanatra elmélázik az ott maradt állattetemen, s fejében egy hang röpke ideig azt sugallja számára, mentse ami még menthető, s forduljon vissza az útra, de ez nem történik meg. Egyrészt, mert tovább is hallja a hangokat, másrészt az ellibbenő szőke tincsek arra késztetik, hogy folytassa útját, ha kell egyedül, ha kell, az orkkal, de menjen a nő után. Ki tudja, talán több is van belőle.
A sziszegés csak tompa háttérzaj számára ebben a helyzetben, bár éppen ennyire lehetne intő jel is, ám továbbra sem foglalkozik agya ellenkezésével, s valamiféle túlvilági erőtől vezérelve halad az ork után, ki kisebb felkiáltás után veti magát a nő után. Na ezt már nem hagyhatja, ő látta meg először, az övé lesz a haj tulajdonosa. Kivéve, ha rusnya, akkor átengedi zöld barátjának, annak úgyis mindegy lenne.
Szaporábban szedi lépteit a hajzuhatag nyomában, szinte létkérdésként fogva fel a dolgot, ám az újabb tisztásra érkezve nem fogadja más csak víz és étel.
Felvonja szemöldökét.*
- Ki rendez kerti partit az erdő közepén? *Egy pillanatra kijózanodik, s gyanakvóan pillant a húsok irányába, de a monstrum már meg is kezdi ebédjét, el sem gondolkodva az igenis különös helyzeten. Most, hogy tisztulni látszik elméje, kezd valahogy minden elképesztően fura lenni számára, ahogy az is, hogy mégis miért is indult meg egy szőke copf után, amikor a Kikötőben bőven vannak könnyűvérű nőcskék, akiket üldözés nélkül megkaphat.
Hogy fejét tovább tisztítsa megindul a patak felé, hogy arcát hideg vízzel hűtse, majd nagyot kortyol belőle, nem sejtve semmi rosszat.*
*Az ork fickó is követi útjában, de nem is nagyon foglalkozik most ezzel, hiszen csak viszik lábai előre, a hívogató, éteri hangok után. Talán lenge öltözetű, pajkos lányok fogadják majd őket az erdő közepén.*
~Mindenképpen esztétikusabb látvány lenne, mint ez az ork.~
*Nem pillant lába felé, nem figyeli a füstöt, sem a bűzzel nem foglalkozik, füle elvonja figyelmét ezekről, egészen addig amíg a kis tisztásra nem érkeznek. Itt egy pillanatra elmélázik az ott maradt állattetemen, s fejében egy hang röpke ideig azt sugallja számára, mentse ami még menthető, s forduljon vissza az útra, de ez nem történik meg. Egyrészt, mert tovább is hallja a hangokat, másrészt az ellibbenő szőke tincsek arra késztetik, hogy folytassa útját, ha kell egyedül, ha kell, az orkkal, de menjen a nő után. Ki tudja, talán több is van belőle.
A sziszegés csak tompa háttérzaj számára ebben a helyzetben, bár éppen ennyire lehetne intő jel is, ám továbbra sem foglalkozik agya ellenkezésével, s valamiféle túlvilági erőtől vezérelve halad az ork után, ki kisebb felkiáltás után veti magát a nő után. Na ezt már nem hagyhatja, ő látta meg először, az övé lesz a haj tulajdonosa. Kivéve, ha rusnya, akkor átengedi zöld barátjának, annak úgyis mindegy lenne.
Szaporábban szedi lépteit a hajzuhatag nyomában, szinte létkérdésként fogva fel a dolgot, ám az újabb tisztásra érkezve nem fogadja más csak víz és étel.
Felvonja szemöldökét.*
- Ki rendez kerti partit az erdő közepén? *Egy pillanatra kijózanodik, s gyanakvóan pillant a húsok irányába, de a monstrum már meg is kezdi ebédjét, el sem gondolkodva az igenis különös helyzeten. Most, hogy tisztulni látszik elméje, kezd valahogy minden elképesztően fura lenni számára, ahogy az is, hogy mégis miért is indult meg egy szőke copf után, amikor a Kikötőben bőven vannak könnyűvérű nőcskék, akiket üldözés nélkül megkaphat.
Hogy fejét tovább tisztítsa megindul a patak felé, hogy arcát hideg vízzel hűtse, majd nagyot kortyol belőle, nem sejtve semmi rosszat.*
1377. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-18 14:02:01
Üzenet elküldve: 2015-04-18 14:02:01
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Szüzek vacsorája//
*Egyre beljebb haladnak az erdőbe amerről a hangok és a füst érkezett, majd a fák mögül kibukkanva el is érik a tisztást. Nem sokon múlik, hogy ne vesse rá magát a kibelezett állat tetemére. Egy rosszabb étkekhez szokott fajtársa talán meg is tenné, még a bűzös köd ellenére is.* ~Csak lesz valami jobb falat.~ *Reménykedik magában és egy éhes pillantást vet a vele tartó emberre. Viszont ha azt a két jó lovat meg tudta hagyni a maga bőrében és húsával akkor az áldozati állat és az emberi társaság tagjait se fogja agyarai közé venni.* -Átkozott köd. *Kezd el morogni leginkább saját magának.* -Elzavarja az összes állatot a közelből. *Ami még ennél is jobban zavarja, hogy látszólag az egész erdő tele van őrültekkel. A banya, a kocsis, az aki csak úgy megölte és itt hagyta ezt a jófajta lényt a kőgyűrűben, és persze legfőképpen ő aki bejött ebbe a bűzös ködtengerbe mindenféle csupasz hajadonok után.*
-Hé, álljál meg. *Kiált az el eltűnő szőke hajzuhatag után majd az erdőn átcsörtetve rohanni kezd. Maga se tudja miért, valószínű, hogy a hívogató hangok rá is erős hatást gyakoroltak. A kezdeti gyors tempó után egyre jobban elfárad, de a szőke hajfonat még mindig ugyanúgy csalogatja tovább az erdő belsejébe. Mi történik? Hova mennek? Mit akar velük a hajzuhatag tulajdonosa? Ilyesmikkel nem foglalkozik. És mikor kiér a következő tisztásra és meglátja az eléje tornyosuló húshalmot már minden egyéb kétsége is elszáll. Eszetlenül veti rá magát a tengernyi jó falatra és annyit töm magába amennyit csak a gyomra, vagy az asztal elbír.* -Bah, nem tudom kié ez az étel, de ő most hoppon marad. *Villant meg egy önfeledt vigyort két nagy falat között.*
*Egyre beljebb haladnak az erdőbe amerről a hangok és a füst érkezett, majd a fák mögül kibukkanva el is érik a tisztást. Nem sokon múlik, hogy ne vesse rá magát a kibelezett állat tetemére. Egy rosszabb étkekhez szokott fajtársa talán meg is tenné, még a bűzös köd ellenére is.* ~Csak lesz valami jobb falat.~ *Reménykedik magában és egy éhes pillantást vet a vele tartó emberre. Viszont ha azt a két jó lovat meg tudta hagyni a maga bőrében és húsával akkor az áldozati állat és az emberi társaság tagjait se fogja agyarai közé venni.* -Átkozott köd. *Kezd el morogni leginkább saját magának.* -Elzavarja az összes állatot a közelből. *Ami még ennél is jobban zavarja, hogy látszólag az egész erdő tele van őrültekkel. A banya, a kocsis, az aki csak úgy megölte és itt hagyta ezt a jófajta lényt a kőgyűrűben, és persze legfőképpen ő aki bejött ebbe a bűzös ködtengerbe mindenféle csupasz hajadonok után.*
-Hé, álljál meg. *Kiált az el eltűnő szőke hajzuhatag után majd az erdőn átcsörtetve rohanni kezd. Maga se tudja miért, valószínű, hogy a hívogató hangok rá is erős hatást gyakoroltak. A kezdeti gyors tempó után egyre jobban elfárad, de a szőke hajfonat még mindig ugyanúgy csalogatja tovább az erdő belsejébe. Mi történik? Hova mennek? Mit akar velük a hajzuhatag tulajdonosa? Ilyesmikkel nem foglalkozik. És mikor kiér a következő tisztásra és meglátja az eléje tornyosuló húshalmot már minden egyéb kétsége is elszáll. Eszetlenül veti rá magát a tengernyi jó falatra és annyit töm magába amennyit csak a gyomra, vagy az asztal elbír.* -Bah, nem tudom kié ez az étel, de ő most hoppon marad. *Villant meg egy önfeledt vigyort két nagy falat között.*
1376. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-17 19:38:39
Üzenet elküldve: 2015-04-17 19:38:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Szántóföld//
*Aletai nem bízik Trodd ötletében. Pedig a földműves élt már meg pár olyan dolgot mint ez. A munka az munka és akkor is el kell végezni ha hárman szenvedik végig az egész napot. De Aletai nem csak panaszkodik hanem egy másik ötlettel is elő áll. Ez Trodd-nak is eszébe juthatott volna.Úgy látszik a földműves ma egyáltalán nem a szokásos lassú, de biztos önmaga. Csak a lassúság maradt. Míg a másik elment a lovakért addig Trodd előkészül. Kell várni sokat Aletai-ra, de végül megérkezik. Ismét elmosolyodik azon, hogy a másik nem ért a földműveléshez. A kérésre megrántja a vállát miközben a lovakat befogja.*
-Magyarázhatok bár nincs itt szaknyelv. Egyszerű dolog ez. Vetni csak úgy nem lehet.
*Trodd meg is igazítja a ruháját. Mintha valami nagy alkalom lenne készülőben. Közben magyaráz.*
-Úgy lett volna jó ha frissen mosott ruhákban kezdünk neki. Lábat is kellett volna mosnunk. Így nem lesz olyan jó a termés.
*Aletai nem bízik Trodd ötletében. Pedig a földműves élt már meg pár olyan dolgot mint ez. A munka az munka és akkor is el kell végezni ha hárman szenvedik végig az egész napot. De Aletai nem csak panaszkodik hanem egy másik ötlettel is elő áll. Ez Trodd-nak is eszébe juthatott volna.Úgy látszik a földműves ma egyáltalán nem a szokásos lassú, de biztos önmaga. Csak a lassúság maradt. Míg a másik elment a lovakért addig Trodd előkészül. Kell várni sokat Aletai-ra, de végül megérkezik. Ismét elmosolyodik azon, hogy a másik nem ért a földműveléshez. A kérésre megrántja a vállát miközben a lovakat befogja.*
-Magyarázhatok bár nincs itt szaknyelv. Egyszerű dolog ez. Vetni csak úgy nem lehet.
*Trodd meg is igazítja a ruháját. Mintha valami nagy alkalom lenne készülőben. Közben magyaráz.*
-Úgy lett volna jó ha frissen mosott ruhákban kezdünk neki. Lábat is kellett volna mosnunk. Így nem lesz olyan jó a termés.
1375. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-16 14:39:31
Üzenet elküldve: 2015-04-16 14:39:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Szüzek Vacsorája//
*Kezei megremegnek, nem szereti, nagyon nem szereti a váratlan helyzeteket, amiket több idő után sem tud felismerni és kezelni. Az egyetlen dolog amit tehet, hogy az ösztöneire hagyatkozik. Szerencsére nem egy naiv nő, akinek meglágyul a szíve egy szerencsétlen öreg hölgy segítség kérésétől. Mindazonáltal, mégis elteszi a pengéket. Tudja, hogy nem becsülheti alá az öreget, hiszen lehet mágus is, de tűz, víz, föld, levegő, nap vagy hold mágia ellen miképpen tudna védekezni? Fegyverrel biztosan nem, viszont ha a megfelelő pillanatban ütne a nő szeme közé az öklével akkor azzal hatástalanítaná a mágiáját, ha egyáltalán van neki, mielőtt elkezdné használni. Lassú léptekkel indul meg a nő és a fekete ork irányába.*
-Férfiak, nem igaz? *Válaszol az asszonynak a neveletlenség említésére. Közben az orkra is és a nőre is bosszús, szúrós szemmel tekint. Hátat fordít a füstnek ahogy eléri a szekér hátulját. Hátratett kézzel mustrálja az asszonyt elég messze állva tőle és az orktól is.*
-Mindennapos néném? *Kérdezi érces gyanakvással. Soha nem járt még itt, a környéken sem és ezen a szakaszon sem. Nincs oka kételkedni a nő szavában, akár el is híhetne, de mégis, rossz érzése van efelől.*
-Én nem vagyok elég erős, hogy segítsek mint láthatod. *Mondja még mindig távolabbról. A kinézete nem hazudik, alacsony is és vékony is, nem egy súlyemelő. Ugyanakkor hozzá sem akar érni a nőhöz, az bűzlik, s ha a vértjére teszi a kezét mérgezésben meg is hallhat a vénlány. Nyílván ezzel tisztában van ő is, nem tud rátámaszkodni, az elf pedig nem tudja felemelni.
Ahogy ott áll, már csak arra kapja fel a fejét, ahogy az ork hatra vetődik és valami elhúzza az erdő mélyére. Oldalra pördül, kezei két oldalra rándulnak, de mást nem tud tenni, mint hogy nézi, ahogy a férfi aki az előbb még itt állt, most eltűnt a füst között. A lovak is nyugtalanná váltak, a szekér mégsem mozog ettől, stabilan áll, különös. Méreggel kevert tekintetét az asszonyra emeli, s felkészül a legrosszabbra. Bár nem tudná megmondani mi a legrosszabb, hogy őt is elrántják a füst fellegek, vagy, hogy a vénség tesz vele valamit.*
*Kezei megremegnek, nem szereti, nagyon nem szereti a váratlan helyzeteket, amiket több idő után sem tud felismerni és kezelni. Az egyetlen dolog amit tehet, hogy az ösztöneire hagyatkozik. Szerencsére nem egy naiv nő, akinek meglágyul a szíve egy szerencsétlen öreg hölgy segítség kérésétől. Mindazonáltal, mégis elteszi a pengéket. Tudja, hogy nem becsülheti alá az öreget, hiszen lehet mágus is, de tűz, víz, föld, levegő, nap vagy hold mágia ellen miképpen tudna védekezni? Fegyverrel biztosan nem, viszont ha a megfelelő pillanatban ütne a nő szeme közé az öklével akkor azzal hatástalanítaná a mágiáját, ha egyáltalán van neki, mielőtt elkezdné használni. Lassú léptekkel indul meg a nő és a fekete ork irányába.*
-Férfiak, nem igaz? *Válaszol az asszonynak a neveletlenség említésére. Közben az orkra is és a nőre is bosszús, szúrós szemmel tekint. Hátat fordít a füstnek ahogy eléri a szekér hátulját. Hátratett kézzel mustrálja az asszonyt elég messze állva tőle és az orktól is.*
-Mindennapos néném? *Kérdezi érces gyanakvással. Soha nem járt még itt, a környéken sem és ezen a szakaszon sem. Nincs oka kételkedni a nő szavában, akár el is híhetne, de mégis, rossz érzése van efelől.*
-Én nem vagyok elég erős, hogy segítsek mint láthatod. *Mondja még mindig távolabbról. A kinézete nem hazudik, alacsony is és vékony is, nem egy súlyemelő. Ugyanakkor hozzá sem akar érni a nőhöz, az bűzlik, s ha a vértjére teszi a kezét mérgezésben meg is hallhat a vénlány. Nyílván ezzel tisztában van ő is, nem tud rátámaszkodni, az elf pedig nem tudja felemelni.
Ahogy ott áll, már csak arra kapja fel a fejét, ahogy az ork hatra vetődik és valami elhúzza az erdő mélyére. Oldalra pördül, kezei két oldalra rándulnak, de mást nem tud tenni, mint hogy nézi, ahogy a férfi aki az előbb még itt állt, most eltűnt a füst között. A lovak is nyugtalanná váltak, a szekér mégsem mozog ettől, stabilan áll, különös. Méreggel kevert tekintetét az asszonyra emeli, s felkészül a legrosszabbra. Bár nem tudná megmondani mi a legrosszabb, hogy őt is elrántják a füst fellegek, vagy, hogy a vénség tesz vele valamit.*
1374. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-16 11:22:26
Üzenet elküldve: 2015-04-16 11:22:26
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Szüzek vacsorája//
//Caleth, Gravak//
*Az ember saját kéjes vágyai miatt indulnak meg az erdő irányába, ám az orkot inkább a kíváncsiság fűti, mint a hangok nyújtotta sóvárgás. Beljebb hatolva az erdőbe láthatják, hogy a fekete füst nem emelkedik tovább térdmagasságtól, de a szag továbbra is megmarad. Az apró kis tisztásra érve, már nem találják ott a két csuklyást és a táncoló lányokat. Mindössze egy halott állat tetemét találják ott, s pár követ, mely szabályos kör alakot formáz. Ám, ha a látvány mögé látnak, s figyelmüket nem vonják el az állatáldozás maradványai, akkor láthatják, hogy egy facsoportosulás mögött épp egy szőke hajzuhatag tűnik el.
A dallamos ének továbbra is hívogatóan hat, s hiába halkul folyamatosan, amíg a fák óvó takarásában vannak, hallják a hangokat. De nem csak ezt hallhatják, ha figyelmesek apró sziszegésekre is figyelmesek lehetnek, mely a talajszint magasságából érkezik. Viszont a sziszegés nem csak egy irányból érkezik, hanem szinte mindenhonnan, kör alakban tekergőznének a tisztáson, csakhogy ezen hangok is távolodnak. Hogy merre? Azt nem lehet megállapítani.
Ha úgy döntenek, hogy az eltűnő hajzuhatag után indulnak, akkor bizony csalódás vár rájuk. Mindig, mikor azt hiszik, hogy utolérik őket, semmit sem látnak maguk előtt, csak az újabb és újabb hajzuhatagot, ahogy lágyan hullámzik a levegőbe. A füst beljebb haladva még alacsonyabban érzékelhető. A kénes szag már nem annyira orrfacsaró, mint ezelőtt. Tán hozzászoktak volna hozzá?
Az erőbe jobban beérve, egy újabb apró tisztáson találják magukat. A patak vize a nyári hőségben igézően hathat. Ellenben, nem csak ez hat csábítóan a tisztáson. Mintha megérezték volna az Gravak fokozódó éhségét néhány kivágott farönkön, fatálakon íncsiklandozó húsok tornya emelkedik a magasba. Minden mi szem, s szájnak ingere megtalálható ott. Disznó, birka, szarvas. A sült hús illata lágyan keveredik a füst egyre kevésbé érzett kén szagával.*
//Fëlyne, Murbag//
*Az vénasszony kevésbé foglalkozik már a két mihaszna, pimasz alakkal. Bár a pálcáját még fenyegetően emeli meg feléjük, mégsem állítja meg őket, mikor amazok az erdőbe hatolnak be, a hang forrását követve. Tekintetét előbb inkább Murbagra emeli. Kezét a csípőjére teszi, s szikrákat szóró szemekkel nézi, így nem látja, hogy a tenger felől érkező leány fegyvert ragad ellenük. Csak akkor eszmél fel erre, amikor Murbag is tarkójához emeli kezét.
Bájos, s elragadónak szánó tekintettel méregeti Fëlynet. Annak vékony bőre rögtön magával ragadja, ám harciassága már kevésbé.*
- Nincs itt semmi jányom. *Legyinti meg kezét.* - Gyere inkább ide, s segíts jó öreg anyádnak…
*Sétál a szekér széléig. Bizony az magasan van számára, így nehezen tud lejutni onnan. Hol a földet, hol a leányt mustrálja.*
- No, gyere mire vársz hát? Nem látod, hogy ezek a rusnya dögök, mily neveletlenek? *Csattan az öreg hangja, s szinte parancsolóvá is válik. Szemlátomást nincs mitől félni, hiszen csak egy szerencsétlen öregasszonyt lát egy szekéren, minek az elején egy gnóm ül. Egy gnóm, ki nem néz hátra, hanem csak mereven ül, előre tekintve a semmibe.*
- Áh, semmi különös ez itt. *Mutat a füst felé. Látja, hogy a lány nem ismerős errefelé.* - Ezen a kis szakaszon, ez majdnem mindennapos, tudod bogárkám? *Hízeleg Fëlynenek.* - Valamiféle csacska átokról beszélnek, de néhány pillanat múlva eltűnik ez.
*Ha ezek után már segít odamenni az öregasszonynak, az csak továbbra is vigyorogva, három fogát mutatva tekint a lányra. Murbagról mintha tudomást sem venne. Ám, ha nem segít, akkor a lovak nyerítésbe kezdenek, s lábaikkal dobolnak, s ugrálnak egy helyben, mintha megkergültek volna. A megbokrosodott lovak mellett is a szekér stabilan áll, mozdulatlanul. Bármelyik következik is be a lány figyelme másfelé tekinget, s háttal áll az erdőnek.
S amíg, senki sem lát semmit, Murbag lába köré hirtelen csavarodik valami. Egy nyálkás és egyben pikkelyes csáp. Ahogy mindkét bokáján szorítást talál azon nyomban rántja le a földre, a hátára. Egy másik, a füst alatt tekergőző csáp a száját fogja le, hogy ne tudjon hangot kiadni. Ám más testrészét nem támadja be az ismeretlen lény. Hanem inkább húzni kezdi, be az erdő irányába. A füst eltakarja Murbag testét, így az szabad szemmel az ösvényről már nem látható. A fák között szlalomozva húzza egyre beljebb…*
//Caleth, Gravak//
*Az ember saját kéjes vágyai miatt indulnak meg az erdő irányába, ám az orkot inkább a kíváncsiság fűti, mint a hangok nyújtotta sóvárgás. Beljebb hatolva az erdőbe láthatják, hogy a fekete füst nem emelkedik tovább térdmagasságtól, de a szag továbbra is megmarad. Az apró kis tisztásra érve, már nem találják ott a két csuklyást és a táncoló lányokat. Mindössze egy halott állat tetemét találják ott, s pár követ, mely szabályos kör alakot formáz. Ám, ha a látvány mögé látnak, s figyelmüket nem vonják el az állatáldozás maradványai, akkor láthatják, hogy egy facsoportosulás mögött épp egy szőke hajzuhatag tűnik el.
A dallamos ének továbbra is hívogatóan hat, s hiába halkul folyamatosan, amíg a fák óvó takarásában vannak, hallják a hangokat. De nem csak ezt hallhatják, ha figyelmesek apró sziszegésekre is figyelmesek lehetnek, mely a talajszint magasságából érkezik. Viszont a sziszegés nem csak egy irányból érkezik, hanem szinte mindenhonnan, kör alakban tekergőznének a tisztáson, csakhogy ezen hangok is távolodnak. Hogy merre? Azt nem lehet megállapítani.
Ha úgy döntenek, hogy az eltűnő hajzuhatag után indulnak, akkor bizony csalódás vár rájuk. Mindig, mikor azt hiszik, hogy utolérik őket, semmit sem látnak maguk előtt, csak az újabb és újabb hajzuhatagot, ahogy lágyan hullámzik a levegőbe. A füst beljebb haladva még alacsonyabban érzékelhető. A kénes szag már nem annyira orrfacsaró, mint ezelőtt. Tán hozzászoktak volna hozzá?
Az erőbe jobban beérve, egy újabb apró tisztáson találják magukat. A patak vize a nyári hőségben igézően hathat. Ellenben, nem csak ez hat csábítóan a tisztáson. Mintha megérezték volna az Gravak fokozódó éhségét néhány kivágott farönkön, fatálakon íncsiklandozó húsok tornya emelkedik a magasba. Minden mi szem, s szájnak ingere megtalálható ott. Disznó, birka, szarvas. A sült hús illata lágyan keveredik a füst egyre kevésbé érzett kén szagával.*
//Fëlyne, Murbag//
*Az vénasszony kevésbé foglalkozik már a két mihaszna, pimasz alakkal. Bár a pálcáját még fenyegetően emeli meg feléjük, mégsem állítja meg őket, mikor amazok az erdőbe hatolnak be, a hang forrását követve. Tekintetét előbb inkább Murbagra emeli. Kezét a csípőjére teszi, s szikrákat szóró szemekkel nézi, így nem látja, hogy a tenger felől érkező leány fegyvert ragad ellenük. Csak akkor eszmél fel erre, amikor Murbag is tarkójához emeli kezét.
Bájos, s elragadónak szánó tekintettel méregeti Fëlynet. Annak vékony bőre rögtön magával ragadja, ám harciassága már kevésbé.*
- Nincs itt semmi jányom. *Legyinti meg kezét.* - Gyere inkább ide, s segíts jó öreg anyádnak…
*Sétál a szekér széléig. Bizony az magasan van számára, így nehezen tud lejutni onnan. Hol a földet, hol a leányt mustrálja.*
- No, gyere mire vársz hát? Nem látod, hogy ezek a rusnya dögök, mily neveletlenek? *Csattan az öreg hangja, s szinte parancsolóvá is válik. Szemlátomást nincs mitől félni, hiszen csak egy szerencsétlen öregasszonyt lát egy szekéren, minek az elején egy gnóm ül. Egy gnóm, ki nem néz hátra, hanem csak mereven ül, előre tekintve a semmibe.*
- Áh, semmi különös ez itt. *Mutat a füst felé. Látja, hogy a lány nem ismerős errefelé.* - Ezen a kis szakaszon, ez majdnem mindennapos, tudod bogárkám? *Hízeleg Fëlynenek.* - Valamiféle csacska átokról beszélnek, de néhány pillanat múlva eltűnik ez.
*Ha ezek után már segít odamenni az öregasszonynak, az csak továbbra is vigyorogva, három fogát mutatva tekint a lányra. Murbagról mintha tudomást sem venne. Ám, ha nem segít, akkor a lovak nyerítésbe kezdenek, s lábaikkal dobolnak, s ugrálnak egy helyben, mintha megkergültek volna. A megbokrosodott lovak mellett is a szekér stabilan áll, mozdulatlanul. Bármelyik következik is be a lány figyelme másfelé tekinget, s háttal áll az erdőnek.
S amíg, senki sem lát semmit, Murbag lába köré hirtelen csavarodik valami. Egy nyálkás és egyben pikkelyes csáp. Ahogy mindkét bokáján szorítást talál azon nyomban rántja le a földre, a hátára. Egy másik, a füst alatt tekergőző csáp a száját fogja le, hogy ne tudjon hangot kiadni. Ám más testrészét nem támadja be az ismeretlen lény. Hanem inkább húzni kezdi, be az erdő irányába. A füst eltakarja Murbag testét, így az szabad szemmel az ösvényről már nem látható. A fák között szlalomozva húzza egyre beljebb…*
1373. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-15 22:08:52
Üzenet elküldve: 2015-04-15 22:08:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Indul a mandula! //
-A szellemek rohasszák mán' ki a nyelvetek!
*Pattan el Akheelnál a cérna és egy útjába kerülő fadarabba rúgva tölti ki mérgét. A zsákmányt még sem csaphatja oda egyikükhöz sem, de kezdik tényleg elérni azt a pontot, mikor a nőszemély már nem mond semmit csak beléjük ereszt két nyilvesszőt, míg előtte pörlekednek elmerülve a kombinálás és savhányás szent művészetébe.*
-Nem köll rémeket látni.
*Förmed rájuk. Előbb a lupusok, most meg irbiszek. Amíg be nem tette ide a lábát ez az átkozott csapat, addig egy darab szörnyük sem volt az erdőben (legalábbis ő egyről sem tudott). Most meg egy napra két válogatott mocsadék is jut! Nagyszerű.
Fölöslegesen tépné a száját, amazok rutinjával fel nem veheti a harcot, így egyszerűen hátraarcot vág és otthagyja a csipet csapatot a fenébe. Neki ehhez nincs idegzete, alig aludt és egyébként is megmondta, hogy addig tart a barátság, amíg bírnak magukkal. Hát úgy tűnik csak nem bírnak. Ha az egyik elkezdi, a másiknak törvényszerűen folytatnia kell.
A legjobb lenne ha egymásnak esnének és csak egyikük térne vissza, mert ketten együtt elviselhetetlenek kezdenek lenni.
A vadász visszavonul Amon Ruadhra és nem is keresi egy darabig a csatlakozni vágyók társaságát. Elmegy és alszik egy nagyot az erődben.*
-A szellemek rohasszák mán' ki a nyelvetek!
*Pattan el Akheelnál a cérna és egy útjába kerülő fadarabba rúgva tölti ki mérgét. A zsákmányt még sem csaphatja oda egyikükhöz sem, de kezdik tényleg elérni azt a pontot, mikor a nőszemély már nem mond semmit csak beléjük ereszt két nyilvesszőt, míg előtte pörlekednek elmerülve a kombinálás és savhányás szent művészetébe.*
-Nem köll rémeket látni.
*Förmed rájuk. Előbb a lupusok, most meg irbiszek. Amíg be nem tette ide a lábát ez az átkozott csapat, addig egy darab szörnyük sem volt az erdőben (legalábbis ő egyről sem tudott). Most meg egy napra két válogatott mocsadék is jut! Nagyszerű.
Fölöslegesen tépné a száját, amazok rutinjával fel nem veheti a harcot, így egyszerűen hátraarcot vág és otthagyja a csipet csapatot a fenébe. Neki ehhez nincs idegzete, alig aludt és egyébként is megmondta, hogy addig tart a barátság, amíg bírnak magukkal. Hát úgy tűnik csak nem bírnak. Ha az egyik elkezdi, a másiknak törvényszerűen folytatnia kell.
A legjobb lenne ha egymásnak esnének és csak egyikük térne vissza, mert ketten együtt elviselhetetlenek kezdenek lenni.
A vadász visszavonul Amon Ruadhra és nem is keresi egy darabig a csatlakozni vágyók társaságát. Elmegy és alszik egy nagyot az erődben.*
1372. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-15 21:08:55
Üzenet elküldve: 2015-04-15 21:08:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Szántóföld//
*Kicsit mogorván pillant végig a végeláthatatlannak tűnő földszakaszon.*
~Ezt mind Trodd fogja művelni? Lehetséges ez egy embernek?~
*Történetesen még azt sem tudja elképzelni, hogy ezt hárman képesek lesznek felszántani.*
-Te most komolyan mondod, hogy van benned akkora erő, hogy egy hátasló helyett elhúzod az ekét?
*Őszinte döbbenet telepszik arcára. Elég nehezen képzeli, hogy tartósan képes lehet egy ember elhúzni az ekét, mi mélyen belevág a talajba. Még akkor is nehéz tartósan húzni, ha az óriás és Aletai is beállnak az alkalmatosság mögé.*
-Na, azt megnézem!
*Neveti el magát az orgyilkos, hiszen egészen biztosan ugratja a földműves. Miután kifújta magából a jókedvet, s összeszedi magát, újra megszólal.*
-A szekértől kikötöm a lovakat, s áthozom a folyón egy hídon. Kalácsfalva irányában biztos van egy átkelőhely. Úgy egy órácska még, s visszaérek. Addig készítsd elő a vetőmagokat. Majd megyek az eke után veled és elszórjuk.
*Ezzel széles mosolyt követően vállon veregeti Trodd-ot, majd elindul a lovak felé. Valóban, körülbelül másfél óra telik el, mire ismét felbukkan. Kikezdhetetlen logikája újfent helyes útra vezette. A hátaslovat kantárszáron odavezeti a földműveshez, majd megszólal.*
-Kezdhetjük? Az ekét neked kell rátenni, mert én nem igazán csináltam még ilyet.
*Várja azért, hogy némi rálátást szerezzen a földművelésre is. Ki tudja, hogy mikor lesz rá szüksége.*
-Közben magyarázhatnál néhány dolgot. Hátha tudok tőled tanulni valamit a földművelésről. Feltéve, ha nem szaknyelvet használsz majd.
*Kicsit mogorván pillant végig a végeláthatatlannak tűnő földszakaszon.*
~Ezt mind Trodd fogja művelni? Lehetséges ez egy embernek?~
*Történetesen még azt sem tudja elképzelni, hogy ezt hárman képesek lesznek felszántani.*
-Te most komolyan mondod, hogy van benned akkora erő, hogy egy hátasló helyett elhúzod az ekét?
*Őszinte döbbenet telepszik arcára. Elég nehezen képzeli, hogy tartósan képes lehet egy ember elhúzni az ekét, mi mélyen belevág a talajba. Még akkor is nehéz tartósan húzni, ha az óriás és Aletai is beállnak az alkalmatosság mögé.*
-Na, azt megnézem!
*Neveti el magát az orgyilkos, hiszen egészen biztosan ugratja a földműves. Miután kifújta magából a jókedvet, s összeszedi magát, újra megszólal.*
-A szekértől kikötöm a lovakat, s áthozom a folyón egy hídon. Kalácsfalva irányában biztos van egy átkelőhely. Úgy egy órácska még, s visszaérek. Addig készítsd elő a vetőmagokat. Majd megyek az eke után veled és elszórjuk.
*Ezzel széles mosolyt követően vállon veregeti Trodd-ot, majd elindul a lovak felé. Valóban, körülbelül másfél óra telik el, mire ismét felbukkan. Kikezdhetetlen logikája újfent helyes útra vezette. A hátaslovat kantárszáron odavezeti a földműveshez, majd megszólal.*
-Kezdhetjük? Az ekét neked kell rátenni, mert én nem igazán csináltam még ilyet.
*Várja azért, hogy némi rálátást szerezzen a földművelésre is. Ki tudja, hogy mikor lesz rá szüksége.*
-Közben magyarázhatnál néhány dolgot. Hátha tudok tőled tanulni valamit a földművelésről. Feltéve, ha nem szaknyelvet használsz majd.
1371. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-15 18:50:32
Üzenet elküldve: 2015-04-15 18:50:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Halászkunyhónál, Niana //
* Rövidke csevelyét a férfival, Bry érkezése szakítja félbe, aki gyorsan tisztázza a teendőket, s két részre osztja a csapatot. Azil, Niaval marad halászni, a többiek mennek földet művelni. *
- Ha már itt maradtunk, menjünk fogjunk halacskákat. -
* Fordul mosolyogva Azil a nőstény felé. *
- Talán találunk még rákokat és kagylókat is. Szereted a kagylót? -
* Kérdezi, miközben elindulnak a folyóhoz, hogy kifeszítsék a hálókat. Míg dolgoznak, az óriásban felmerül egy kérdés, ami nem hagyja nyugodni. *
- Rolkó merre jár? Jól megvagytok? -
* Érdeklődik kedvesen, amíg dolgoznak. *
* Rövidke csevelyét a férfival, Bry érkezése szakítja félbe, aki gyorsan tisztázza a teendőket, s két részre osztja a csapatot. Azil, Niaval marad halászni, a többiek mennek földet művelni. *
- Ha már itt maradtunk, menjünk fogjunk halacskákat. -
* Fordul mosolyogva Azil a nőstény felé. *
- Talán találunk még rákokat és kagylókat is. Szereted a kagylót? -
* Kérdezi, miközben elindulnak a folyóhoz, hogy kifeszítsék a hálókat. Míg dolgoznak, az óriásban felmerül egy kérdés, ami nem hagyja nyugodni. *
- Rolkó merre jár? Jól megvagytok? -
* Érdeklődik kedvesen, amíg dolgoznak. *
1370. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-15 17:43:33
Üzenet elküldve: 2015-04-15 17:43:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Indul a mandula! //
*Na! A kis takony még ki is oktatja. Gúnyos félmosolyra húzza a száját.*
~Ugyan, mit tudsz te?~
*A sokat tapasztaltak közönye mondatja ezt vele, de ezúttal csak gondolatban. Az ő százhuszpnnyolc éve áll szemben E'Nissa harminc évével. Ugye, azért van némi különbség? Mindegy, nem áll bele egy újabb part nélküli vitába. Ennek most nem itt van a helye és ideje.*
-Na persze.
*Morran azért oda, a gyorsaság kérdésére. Bár ebben még igaza is van a másiknak.
Futásnak erednek. Hryan sem marad le a könnyű léptű lánytól, és Akheeltól sem. Lépést tart velük, megmaradva egyfajta oldal és hátvédnek. Érzékszerveit amennyire csak tudja, élesre állítja. Ő szeretné előbb meghallani a közeledőt, nem pedig az őket. És bolond aki nem fél egy olyan erdőben, ahol lupusfulgurok garázdálkodhatnak szabadon. Na és persze, ha még csak róluk lenne szó.
E'Nissa ugyanis ezt a pillanatot választja, hogy mérgelődéssel megállítsa a kis csapatot. Elérték hát az újabb csapdahelyet, mely ezúttal nem kecsegtet zsákmánnyal. Nem azért, mintha a csapdák rosszak lettek volna, vagy a figyelmetlen tapsik és szárnyasok gondosan elkerülték. Sokkal inkább valami más az ok, és ez hamar ki is derül.*
-Nem elég a lupusfulgur, még erdei irbisz is? Mi jöhet még?
*Igazán elégedetlenül morog. De amíg a másik kettő a két teljesen kifosztott csapdával bíbelődik, és eldöntik mi is legyen, addig ő a harmadikhoz lépked. Ebben lóg némi húscafat, így nyomokat keres az ágról lelógó hurok alatt. Talál bőven.*
-Irbisz. *Közli a lányokkal, leguggolva, közelebbről vizsgálva a nyomokat.* Kettő legalább. De inkább három. Marakodtak kicsit a zsákmányon.
*Ezt jól mutatják az elhullajtott maradványok, a vérnyomok, és tappancs nyomok. No meg néhány tucat különböző szőrszál.*
-Kicsit egymásba martak.
*Teszi hozzá, felemelve a szőrcsomókat, s markába zárja azokat. Így lép vissza Akheel mellé, s feléje nyújtja kezét. Nyitott tenyerén ott pihen néhány egészen világos koszos-fehér, és néhány sötétebb szürke szőrszál.*
-Szerintem hagyjuk a további csapdákat. Nem szeretnék belefutni az irbiszekbe. Főleg nem ha összeálltak a farkasokkal. De döntsetek ti.
*Rájuk bízza. Ha Akheel és E'Nissa tovább akarnak menni, hát ő is menni fog, de szívesebben fordulna vissza, és jönni ki újra felkészültebben, egy nagyobb csapattal. Akkor le tudnák vadászni esetleg ezeket a lényeket.*
*Na! A kis takony még ki is oktatja. Gúnyos félmosolyra húzza a száját.*
~Ugyan, mit tudsz te?~
*A sokat tapasztaltak közönye mondatja ezt vele, de ezúttal csak gondolatban. Az ő százhuszpnnyolc éve áll szemben E'Nissa harminc évével. Ugye, azért van némi különbség? Mindegy, nem áll bele egy újabb part nélküli vitába. Ennek most nem itt van a helye és ideje.*
-Na persze.
*Morran azért oda, a gyorsaság kérdésére. Bár ebben még igaza is van a másiknak.
Futásnak erednek. Hryan sem marad le a könnyű léptű lánytól, és Akheeltól sem. Lépést tart velük, megmaradva egyfajta oldal és hátvédnek. Érzékszerveit amennyire csak tudja, élesre állítja. Ő szeretné előbb meghallani a közeledőt, nem pedig az őket. És bolond aki nem fél egy olyan erdőben, ahol lupusfulgurok garázdálkodhatnak szabadon. Na és persze, ha még csak róluk lenne szó.
E'Nissa ugyanis ezt a pillanatot választja, hogy mérgelődéssel megállítsa a kis csapatot. Elérték hát az újabb csapdahelyet, mely ezúttal nem kecsegtet zsákmánnyal. Nem azért, mintha a csapdák rosszak lettek volna, vagy a figyelmetlen tapsik és szárnyasok gondosan elkerülték. Sokkal inkább valami más az ok, és ez hamar ki is derül.*
-Nem elég a lupusfulgur, még erdei irbisz is? Mi jöhet még?
*Igazán elégedetlenül morog. De amíg a másik kettő a két teljesen kifosztott csapdával bíbelődik, és eldöntik mi is legyen, addig ő a harmadikhoz lépked. Ebben lóg némi húscafat, így nyomokat keres az ágról lelógó hurok alatt. Talál bőven.*
-Irbisz. *Közli a lányokkal, leguggolva, közelebbről vizsgálva a nyomokat.* Kettő legalább. De inkább három. Marakodtak kicsit a zsákmányon.
*Ezt jól mutatják az elhullajtott maradványok, a vérnyomok, és tappancs nyomok. No meg néhány tucat különböző szőrszál.*
-Kicsit egymásba martak.
*Teszi hozzá, felemelve a szőrcsomókat, s markába zárja azokat. Így lép vissza Akheel mellé, s feléje nyújtja kezét. Nyitott tenyerén ott pihen néhány egészen világos koszos-fehér, és néhány sötétebb szürke szőrszál.*
-Szerintem hagyjuk a további csapdákat. Nem szeretnék belefutni az irbiszekbe. Főleg nem ha összeálltak a farkasokkal. De döntsetek ti.
*Rájuk bízza. Ha Akheel és E'Nissa tovább akarnak menni, hát ő is menni fog, de szívesebben fordulna vissza, és jönni ki újra felkészültebben, egy nagyobb csapattal. Akkor le tudnák vadászni esetleg ezeket a lényeket.*
1369. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-15 17:13:02
Üzenet elküldve: 2015-04-15 17:13:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Indul a mandula! //
- Nem lebecsülni kell az ellent, csupán ismerni a gyengéjét * vág vissza a hím szavaira, az utolsó csapdát is visszaállítva. Amennyire némaságot fogadott elsőre, most annyira élvezi, hogy visszaszájalhat büntetlenül. Hisz mit tehetne Hryan? Megfenyíti? Arról már nagyon-nagyon lekésett. *
- Azt hallottam, hogy a fulgurok a mozgásra gerjednek, mint a legtöbb macska. Amúgy meg elég gyorsan mászok fára, és nem is náluk kell gyorsabbnak lennem. Elég, ha nálad az vagyok * vigyorodik el, majd Akheel noszogatásra valóban futólépésre vált. Meg se kottyan számára a kissé gyorsabb tempó. Fél életét a falujuk melletti kis erdőben töltötte, bujkált, játszott, csapdákat készített, elfoglalta magát. Hisz az embergyerekek nem nagyon hívták maguk közé, anyja pedig nem ért rá mindig vele foglalkozni. Mása pedig nem volt.
Talán öt-tíz perc kocogáson lehetnek túl, mikor kissé felvonja szemöldökét. Bár a többiek nem tudhatják, már látniuk kéne a himbálózó dögöket. Mert amilyen sikeres volt az előző kör, itt sem lehetnek üresek a hurkok. Még pár lépés, és valami oda ne illő tűnik fel. Bár a csapda felránthatott valamit, a hurok üres, csupán a rászáradt vér jelzi, nem a rossz állítás volt a hibás. *
- A fene belétek! * morran fel, jobbjába kapva az egyik tőrt, miközbne a fához fut. Persze nem teljesen elővigyázatlan, tekintete ébren cikkázik a fák között, míg el nem éri azt a bizonyosat. Ekkor már észlelhető a másik két aktivált csapda is, bár az egyik hasonlóan üres, míg a másikban, mely egy kijebb nyúló ágon csüng egy véres húscafat lóg. *
- Nem nektek fogtam. Dolgozzatok meg a magatok vacsorájáért! * kiált a semmibe, majd végigsimít az első fa törzsén, aztán mint egy ügyes kis majom kapaszkodik fel az ágakon, hogy a magasabban fekvő részt is végigsimíthassa. *
- Talán irbiszek. Nem hinném, hogy a fulgurok ugráltak volna a zsákmányért, ahhoz túl magas. És a fa törzse sincs összemarva lent. De idefent akad nhány nyom. Ők könnyebben hozzáférhettek a felaggatott zsákmányhoz.
* Csak tipp persze, nem látnok vagy jós. És bár az irbiszek se túlzottan dögevők, a friss hús, az éhség és a könnyű falat reménye meglehet túl csábító volt. *
- Nem lebecsülni kell az ellent, csupán ismerni a gyengéjét * vág vissza a hím szavaira, az utolsó csapdát is visszaállítva. Amennyire némaságot fogadott elsőre, most annyira élvezi, hogy visszaszájalhat büntetlenül. Hisz mit tehetne Hryan? Megfenyíti? Arról már nagyon-nagyon lekésett. *
- Azt hallottam, hogy a fulgurok a mozgásra gerjednek, mint a legtöbb macska. Amúgy meg elég gyorsan mászok fára, és nem is náluk kell gyorsabbnak lennem. Elég, ha nálad az vagyok * vigyorodik el, majd Akheel noszogatásra valóban futólépésre vált. Meg se kottyan számára a kissé gyorsabb tempó. Fél életét a falujuk melletti kis erdőben töltötte, bujkált, játszott, csapdákat készített, elfoglalta magát. Hisz az embergyerekek nem nagyon hívták maguk közé, anyja pedig nem ért rá mindig vele foglalkozni. Mása pedig nem volt.
Talán öt-tíz perc kocogáson lehetnek túl, mikor kissé felvonja szemöldökét. Bár a többiek nem tudhatják, már látniuk kéne a himbálózó dögöket. Mert amilyen sikeres volt az előző kör, itt sem lehetnek üresek a hurkok. Még pár lépés, és valami oda ne illő tűnik fel. Bár a csapda felránthatott valamit, a hurok üres, csupán a rászáradt vér jelzi, nem a rossz állítás volt a hibás. *
- A fene belétek! * morran fel, jobbjába kapva az egyik tőrt, miközbne a fához fut. Persze nem teljesen elővigyázatlan, tekintete ébren cikkázik a fák között, míg el nem éri azt a bizonyosat. Ekkor már észlelhető a másik két aktivált csapda is, bár az egyik hasonlóan üres, míg a másikban, mely egy kijebb nyúló ágon csüng egy véres húscafat lóg. *
- Nem nektek fogtam. Dolgozzatok meg a magatok vacsorájáért! * kiált a semmibe, majd végigsimít az első fa törzsén, aztán mint egy ügyes kis majom kapaszkodik fel az ágakon, hogy a magasabban fekvő részt is végigsimíthassa. *
- Talán irbiszek. Nem hinném, hogy a fulgurok ugráltak volna a zsákmányért, ahhoz túl magas. És a fa törzse sincs összemarva lent. De idefent akad nhány nyom. Ők könnyebben hozzáférhettek a felaggatott zsákmányhoz.
* Csak tipp persze, nem látnok vagy jós. És bár az irbiszek se túlzottan dögevők, a friss hús, az éhség és a könnyű falat reménye meglehet túl csábító volt. *
1368. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-15 11:12:21
Üzenet elküldve: 2015-04-15 11:12:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
* Több napja már annak, hogy maga mögött hagyta a várost. S ennek több oka is van. A semmit tevés nem az ő területe, akadnak ilyen időszakok, mikor pang a piac, de ezeket mindig is nehezen viselte. A társaság sem volt túl marasztaló, ámbár amúgy sem tölt túl sok időt egy férfi társaságában sem, nem akadt még olyan, aki pár napnál tovább fenntartotta volna érdeklődését. Egy-két kivételes alkalmat, de mindenek meg van a maga oka. S az a cseppnyi elejtett információ, melyet a férfi mondott, abban a kevés időben melyet beszélgetéssel töltöttek. Hogy miként is került szóba a dolog, arra már nem is nagyon emlékszik, túl sok volt ahhoz a bor. De a lényeg az megmaradt. Valami északi törzs néhány tagjáról beszélt, mely elég sikeresen megvetette lábát a kikötő környékén. Érkezésük óta elég szépen kinőtte magát, s akadtak is jó páran, kik hozzájuk csapódtak. Ez az, ami bogarat ültetett a fülébe, s késztette arra, hogy magára hagyja a férfit. Bár ígért neki ezt azt a napok alatt, s annak egy részét be is tartotta. *
1367. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-14 20:19:19
Üzenet elküldve: 2015-04-14 20:19:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szüzek Vacsorája//
*Az íjász nem mutat különösebb érdeklődést a kiáltása iránt, ami valahol idegesíti az orkot, most azonban cselekednie kell. Vállára kapja a másikat, majd futni kezd arra, amerről jöttek. Hátranéz, mikor meghallja a furcsa hangot s egyszerre igen sok érzés fut át rajta, melyek között ugyanúgy fellelhető a félelem, mint a kíváncsiság.
Amint kiér a fák közül ledobja válláról felesleges terhét. Leguggol, megvizsgálja, hogy egyben van-e, azonban az ork nem rendelkezik komolyabb gyógyítói ismeretekkel, csak annyit tud megállapítani, hogy ez itt a lába előtt inkább közelebb áll a halotthoz, semmint az élőhöz.*
- Nem lélegzik.
*Morogja tárgyilagosan, innentől kezdve a lába előtt heverő ember nem az ő dolga, akár el is földelhetik itt helyben.
Az erdő felé pillant, ahonnan az éneket hallja. Rá nem hívogatóan hat, nem vágyja a leányokat.
Szerencsére nemsokára már jelentősen halkul a dalolás - vagy csak az orknak nem elég jó a hallása -, így hát az újonnan érkezett lányra szegezi tekintetét.
Amikor az fegyvert ránt, Murbag a tarkójához emeli kezét, hogy ha úgy esnének a dolgok, akkor gyorsan elő tudja rántani a pallosát. Nem kíván harcolni, sem beszélni, így hát csendben áll tovább, mivel ő sem tudja, hogy mi történt itt, amíg ő az előtte heverő életét mentette - látszólag sikertelenül.
Amikor az ork és az újonnan érkezett férfi megindul a hang és a bűz irányába, rájuk mordul és az előtte heverő legényre mutat.*
- Annyira azért nem sietnék arrafelé, ha a helyetekben volnék!
*Megereszt egy figyelmeztető pillantást, mindazonáltal, ha azok ketten mégiscsak megindulnak, nem tartja fel őket.*
*Az íjász nem mutat különösebb érdeklődést a kiáltása iránt, ami valahol idegesíti az orkot, most azonban cselekednie kell. Vállára kapja a másikat, majd futni kezd arra, amerről jöttek. Hátranéz, mikor meghallja a furcsa hangot s egyszerre igen sok érzés fut át rajta, melyek között ugyanúgy fellelhető a félelem, mint a kíváncsiság.
Amint kiér a fák közül ledobja válláról felesleges terhét. Leguggol, megvizsgálja, hogy egyben van-e, azonban az ork nem rendelkezik komolyabb gyógyítói ismeretekkel, csak annyit tud megállapítani, hogy ez itt a lába előtt inkább közelebb áll a halotthoz, semmint az élőhöz.*
- Nem lélegzik.
*Morogja tárgyilagosan, innentől kezdve a lába előtt heverő ember nem az ő dolga, akár el is földelhetik itt helyben.
Az erdő felé pillant, ahonnan az éneket hallja. Rá nem hívogatóan hat, nem vágyja a leányokat.
Szerencsére nemsokára már jelentősen halkul a dalolás - vagy csak az orknak nem elég jó a hallása -, így hát az újonnan érkezett lányra szegezi tekintetét.
Amikor az fegyvert ránt, Murbag a tarkójához emeli kezét, hogy ha úgy esnének a dolgok, akkor gyorsan elő tudja rántani a pallosát. Nem kíván harcolni, sem beszélni, így hát csendben áll tovább, mivel ő sem tudja, hogy mi történt itt, amíg ő az előtte heverő életét mentette - látszólag sikertelenül.
Amikor az ork és az újonnan érkezett férfi megindul a hang és a bűz irányába, rájuk mordul és az előtte heverő legényre mutat.*
- Annyira azért nem sietnék arrafelé, ha a helyetekben volnék!
*Megereszt egy figyelmeztető pillantást, mindazonáltal, ha azok ketten mégiscsak megindulnak, nem tartja fel őket.*
1366. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-14 17:34:22
Üzenet elküldve: 2015-04-14 17:34:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Indul a mandula! //
*Nem is jelzi, csak elveszi a zsákmányt, hogy szabad kezet adjon a lánynak. Nagyon kis ügyesen felméri a helyzetet és reagál az elvárások szerint. Legalábbis ami a csapda ügyeket illeti, mert után felrakja a régi lemezt. Akheel persze nem ért semmit ebből a hisztiből, meg nem is különösebben érdekli. Az egyetlen dolog amit szeretne sikeresen értelmezni, hogy mi az oka annak, hogy neki megint végig kell hallgatnia ezt a morgást? Hryan hasonló indulatokkal fűszerezi meg a következő kérdést. A csapdaásás ügyét majd megbeszélik otthon, amiben most megállapodtak: lesznek nagyobb csapdák készítve. Kigondolják szépen hogyan vigyék véghez úgy, hogy az elkóválygó emberre ne feltétlen jelentsen életveszélyt, de célt is érjenek vele.
Ezek a Vashegy körül finnyás lupik, nem dögevő kutyák. És az is lehet, hogy a nyúlhús nem a kedvencük. Minden lehetséges.
Mikor azt mondta futi-futi tényleg futólépésre gondolt és remélhetőleg nem csak ő. Edzésnek sem lesz utolsó a zsákmánybegyűjtés aminek a hétköznapokban is igen hamar meg kell majd történnie, hogy ebédet, vagy reggelit lehessen készíteni az elejtett vadakból. Ha több energiát vesz igénybe eljutni a csapdasor végére és vissza, mint amennyit a legtöbb kapás adhat, akkor veszteséges, rossz a rendszer.*
*Nem is jelzi, csak elveszi a zsákmányt, hogy szabad kezet adjon a lánynak. Nagyon kis ügyesen felméri a helyzetet és reagál az elvárások szerint. Legalábbis ami a csapda ügyeket illeti, mert után felrakja a régi lemezt. Akheel persze nem ért semmit ebből a hisztiből, meg nem is különösebben érdekli. Az egyetlen dolog amit szeretne sikeresen értelmezni, hogy mi az oka annak, hogy neki megint végig kell hallgatnia ezt a morgást? Hryan hasonló indulatokkal fűszerezi meg a következő kérdést. A csapdaásás ügyét majd megbeszélik otthon, amiben most megállapodtak: lesznek nagyobb csapdák készítve. Kigondolják szépen hogyan vigyék véghez úgy, hogy az elkóválygó emberre ne feltétlen jelentsen életveszélyt, de célt is érjenek vele.
Ezek a Vashegy körül finnyás lupik, nem dögevő kutyák. És az is lehet, hogy a nyúlhús nem a kedvencük. Minden lehetséges.
Mikor azt mondta futi-futi tényleg futólépésre gondolt és remélhetőleg nem csak ő. Edzésnek sem lesz utolsó a zsákmánybegyűjtés aminek a hétköznapokban is igen hamar meg kell majd történnie, hogy ebédet, vagy reggelit lehessen készíteni az elejtett vadakból. Ha több energiát vesz igénybe eljutni a csapdasor végére és vissza, mint amennyit a legtöbb kapás adhat, akkor veszteséges, rossz a rendszer.*
1365. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-14 17:04:12
Üzenet elküldve: 2015-04-14 17:04:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Indul a mandula! //
*Hogy miért is feszültebb ma, mint tegnap, amikor erre jártak? Nagyon egyszerű. Tegnap még két fontos dolgot nem tudott. Az első, hogy a félvérű lány mégis csak vér a véréből. A másik, hogy lelhetők erre lupusfulgurok. Bár koránt sem buzog benne fel elnyomhatatlan erővel az apai érzés, de azért mint társát sem hagyná veszni egyik nőt sem. Nem csak E'Nissát, Akheelt sem.*
-Álltatok már szemtől szembe eggyel is?
*Morran rájuk rosszallóan. Nem, Hryan nem egy beszari, félős alak, de amit el lehet kerülni, azt el kell kerülni. *
-Nem fojtóhurokra gondoltam. De valóban, Akheelnek igaza van.
*És ennyi. Nem megy bele jobban, hogy távolabb az ösvénytől, és hogy vermet kell ásni, karókkal az alján. Lehetőleg a vonulási útvonalukon, a portyázási területükön elszórtan. De már ez is veszélyes akció lehet, keresztezni a dögök útját. Legalább is, ilyen kis csapattal. Bizonyára nem ők hárman fognak nekiállni ásni. Inkább hamar szedjék be a csapdákban lévő zsákmányt, és mielőbb térjenek vissza Amon Ruadhra.
Mondjuk azt Hryan erősen csodálja, hogy a portyázó, vadászó lupusok miért is nem akadtak a könnyű zsákmányra, amiket a hurkok fogtak meg.*
-Hát akkor igyekezzünk.
*Nyújtja az egyik kezét a szárnyasért. Másikkal az íját tartja. A szárnyast bármikor könnyen leejtheti, ha olyasmi lehetőség adódna, hogy mind a két kezére szüksége van. E'Nissa vélhetően mutatja az utat tovább, így sietősen haladnak a következő csapdázóhely felé.*
*Hogy miért is feszültebb ma, mint tegnap, amikor erre jártak? Nagyon egyszerű. Tegnap még két fontos dolgot nem tudott. Az első, hogy a félvérű lány mégis csak vér a véréből. A másik, hogy lelhetők erre lupusfulgurok. Bár koránt sem buzog benne fel elnyomhatatlan erővel az apai érzés, de azért mint társát sem hagyná veszni egyik nőt sem. Nem csak E'Nissát, Akheelt sem.*
-Álltatok már szemtől szembe eggyel is?
*Morran rájuk rosszallóan. Nem, Hryan nem egy beszari, félős alak, de amit el lehet kerülni, azt el kell kerülni. *
-Nem fojtóhurokra gondoltam. De valóban, Akheelnek igaza van.
*És ennyi. Nem megy bele jobban, hogy távolabb az ösvénytől, és hogy vermet kell ásni, karókkal az alján. Lehetőleg a vonulási útvonalukon, a portyázási területükön elszórtan. De már ez is veszélyes akció lehet, keresztezni a dögök útját. Legalább is, ilyen kis csapattal. Bizonyára nem ők hárman fognak nekiállni ásni. Inkább hamar szedjék be a csapdákban lévő zsákmányt, és mielőbb térjenek vissza Amon Ruadhra.
Mondjuk azt Hryan erősen csodálja, hogy a portyázó, vadászó lupusok miért is nem akadtak a könnyű zsákmányra, amiket a hurkok fogtak meg.*
-Hát akkor igyekezzünk.
*Nyújtja az egyik kezét a szárnyasért. Másikkal az íját tartja. A szárnyast bármikor könnyen leejtheti, ha olyasmi lehetőség adódna, hogy mind a két kezére szüksége van. E'Nissa vélhetően mutatja az utat tovább, így sietősen haladnak a következő csapdázóhely felé.*
1364. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-14 16:48:56
Üzenet elküldve: 2015-04-14 16:48:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Indul a mandula! //
* Akheel-nek jelezni sem kell, amint átveszi tőle a zsákmányt azonnal hozzá is lát a csapda helyreállításához. Ezeknek az apró kis trükköknek pont az az előnye, hogy nem egyszer-használatosak. Amíg az anyag meg nem sérül, vagy valamelyik vad tönkre nem vágja folyamatos forrás. Mert bármilyen okosak és ösztönösek is az állatok, a csapdák rendszerét nem látják át és nem is jegyzik meg jó ideig. *
- Ha magadat félted, magadat intsd. Ha miattam aggódsz, előbb tedd fel magadnak a kérdést, vajh az első harminc esztendőben hol voltál? * vág vissza a hím szavaira. Persze nem kiabál, még csak nem is sértett. Inkább finoman gunyoros, fájón szúró. És mivel a másik kettő nem indul útnak, hát maga teszi. Nem is kell sok, valóban néhány lépés, mire újabb áldozathoz érnek, nagyjából fejmagasságban. Még egy prémes nyuszi. Még ha nem is seregnek elegendő hús, azért az ízét remekül megadja valamilyen ragunak. *
- Bár anyagom nincs, de tudok nagyobbat is. De Akheel jól mondja. Ha itt tesszük ki, még valamelyik hülye belesétál. Nem mellesleg lupusfulguroknál hatásosabb a verem, esetleg néhány hegyes karóval az alján. A csapdákat a falka könnyen szétcincálja, és még ha egy-egy állat halálos sebet is kap, attól a csapat legfeljebb még vérszomjasabb lesz. Az ösztön még bennük is él.
* Újabb visszavágás, még ha nem is egyértelmű, de újabb finom él. Úgy tűnik, a némaságot felváltotta a finom szúrkák. Az már más kérdés, ez vajon pozitív vagy negatív haladás.
Közben már a második csapda is újra használat-kész és már a harmadikat bontogatja. Első pillantásra egy kövér vadpulyka. Változatos menü. *
- Odébb akad még újabb három. És egy finom kanyarral visszafelé még három. Ha jól haladunk, hamarabb visszatérünk, mint terveztük.
* Akheel-nek jelezni sem kell, amint átveszi tőle a zsákmányt azonnal hozzá is lát a csapda helyreállításához. Ezeknek az apró kis trükköknek pont az az előnye, hogy nem egyszer-használatosak. Amíg az anyag meg nem sérül, vagy valamelyik vad tönkre nem vágja folyamatos forrás. Mert bármilyen okosak és ösztönösek is az állatok, a csapdák rendszerét nem látják át és nem is jegyzik meg jó ideig. *
- Ha magadat félted, magadat intsd. Ha miattam aggódsz, előbb tedd fel magadnak a kérdést, vajh az első harminc esztendőben hol voltál? * vág vissza a hím szavaira. Persze nem kiabál, még csak nem is sértett. Inkább finoman gunyoros, fájón szúró. És mivel a másik kettő nem indul útnak, hát maga teszi. Nem is kell sok, valóban néhány lépés, mire újabb áldozathoz érnek, nagyjából fejmagasságban. Még egy prémes nyuszi. Még ha nem is seregnek elegendő hús, azért az ízét remekül megadja valamilyen ragunak. *
- Bár anyagom nincs, de tudok nagyobbat is. De Akheel jól mondja. Ha itt tesszük ki, még valamelyik hülye belesétál. Nem mellesleg lupusfulguroknál hatásosabb a verem, esetleg néhány hegyes karóval az alján. A csapdákat a falka könnyen szétcincálja, és még ha egy-egy állat halálos sebet is kap, attól a csapat legfeljebb még vérszomjasabb lesz. Az ösztön még bennük is él.
* Újabb visszavágás, még ha nem is egyértelmű, de újabb finom él. Úgy tűnik, a némaságot felváltotta a finom szúrkák. Az már más kérdés, ez vajon pozitív vagy negatív haladás.
Közben már a második csapda is újra használat-kész és már a harmadikat bontogatja. Első pillantásra egy kövér vadpulyka. Változatos menü. *
- Odébb akad még újabb három. És egy finom kanyarral visszafelé még három. Ha jól haladunk, hamarabb visszatérünk, mint terveztük.
1363. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-14 15:38:51
Üzenet elküldve: 2015-04-14 15:38:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Halászkunyhónál, majd szántóföld //
*Már Trodd is kezdi úgy érezni, hogy indokolatlanul sokat várakoznak és értetlenkednek. Ekkor érkezik meg az egyik óriásnő és indítja meg őket. A gyógynövényes kert is ki lett jelölve gyorsan és átmentek a folyón. Trodd szokott általában az lenni aki cipekedik, de ennyi óriásnő közt nem sokra megy. Átérve az óriásnő el is indul és Trodd-nak csak szólni kell mikor álljon meg. Jó harminc holdnál szól, hogy elég lesz.*
~Ennyi földje nincs minden parasztnak.~
*És még meg is lehet művelni. Aletai megjegyzésére Trodd elmosolyodik. Nem rosszindulatú mosoly ez, de mégiscsak a parasztok ha sok mindenre nem arra büszkék lehetnek, hogy ők tudják a földet művelni. A harcosok és a nagyurak azok nem. Trodd számára pedig vicces, hogy egy felnőtt férfi nem ért ilyesmikhez. Nekikezd hát beszélni.*
-Nem olyan nagy ördöngösség ez.
*Bry az óriás lányhoz és Aletaihoz szól.*
-Jószágokkal könnyebb lenne, de mivel az nincs ezért így magunknak kell ezt húzni.Én majd beállok mögé.
*A lánynak remélhetőleg nem kell megmagyarázni Trodd-nank mi lesz a dolga Aletai meg csak megérti.*
-Az első ekevágás földje varázs erejű. Ha bedörzsölöd vele az oldaladat vagy ha beteg valamid akkor meggyógyul.
*Trodd így tudja az apjától és akikkel dolgozott.*
*Már Trodd is kezdi úgy érezni, hogy indokolatlanul sokat várakoznak és értetlenkednek. Ekkor érkezik meg az egyik óriásnő és indítja meg őket. A gyógynövényes kert is ki lett jelölve gyorsan és átmentek a folyón. Trodd szokott általában az lenni aki cipekedik, de ennyi óriásnő közt nem sokra megy. Átérve az óriásnő el is indul és Trodd-nak csak szólni kell mikor álljon meg. Jó harminc holdnál szól, hogy elég lesz.*
~Ennyi földje nincs minden parasztnak.~
*És még meg is lehet művelni. Aletai megjegyzésére Trodd elmosolyodik. Nem rosszindulatú mosoly ez, de mégiscsak a parasztok ha sok mindenre nem arra büszkék lehetnek, hogy ők tudják a földet művelni. A harcosok és a nagyurak azok nem. Trodd számára pedig vicces, hogy egy felnőtt férfi nem ért ilyesmikhez. Nekikezd hát beszélni.*
-Nem olyan nagy ördöngösség ez.
*Bry az óriás lányhoz és Aletaihoz szól.*
-Jószágokkal könnyebb lenne, de mivel az nincs ezért így magunknak kell ezt húzni.Én majd beállok mögé.
*A lánynak remélhetőleg nem kell megmagyarázni Trodd-nank mi lesz a dolga Aletai meg csak megérti.*
-Az első ekevágás földje varázs erejű. Ha bedörzsölöd vele az oldaladat vagy ha beteg valamid akkor meggyógyul.
*Trodd így tudja az apjától és akikkel dolgozott.*
1362. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-13 21:08:29
Üzenet elküldve: 2015-04-13 21:08:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
// Halászkunyhónál, majd szántóföld //
-Ja, persze. Majdnem elfelejtettem, hogy ács is vagy. Te építgetted a hosszú házat, meg a fogadót is! Már emlékszem!
*Válaszol Azilnak, de ennyivel a közös eszmefuttatásuk a végéhez is érkezik, amint a semmiből felbukkan (már ha tudnak az óriások lopakodni) egy újabb óriás.*
~Hát te meg honnan jöttél?!~
*Morfondírozik magában, miközben Bry végre érdemben közli az elvégezendő feladatokat.*
~Majd átugrok Kalácsfalvára kémkedni, de úgy fest, hogy többnyire bizony földet fogok művelni.~
*Mármint, igen, Aletai fog földet művelni. Bármennyire is hihetetlen ez saját maga számára, nem bírná ki, hogy ne segítsen. Bár, bizonyára lesznek olyan munkák, amiket jobb lesz nem rábízni, de azért ki fog tenni magáért. A gyógynövénykert kimérése egészen jól is megy, de mielőtt rátérnének a különféle gyógynövények (és mérgek?) ültetésére -megjegyzem, ez érdekelné itt a legjobban-, már tova is libbennek a folyó felé, hogy ott átkelve végül megállapodjanak egy kietlen földterületen, s a szöszi óriás felveszi a nyúlcipőt. Hétmérföldes csizmájával bizonyára hamar ki fogja mérni a szükséges méretű földterületet, s ha ez sikerült, Aletai Troddhoz fordul útmutatásért.*
-Nem értek a földműveléshez, de ha van olyan munka, amit szakértelem nélkül elvégezhetek, akkor szívesen segítek. Mit tegyek?
*Azt persze gondolja, hogy valamiképpen fel fogják a területet szántani, dehogy hogy, az már kérdéses. Bizonyára meg van hozzá a szükséges eszköz.*
~Eke, vagy hogy is hívják.~
*És meddig fog ez tartani? Estig felszántanak, vagy több napot vesz igénybe? Annyi kérdése lenne, hogy ez a nap a beszélgetésről szólna. Éppen ezért nem is tesz fel egyet sem, csupán az eke szerkezeti felépítését vizsgálja, míg a többiek földet mérnek.*
-Ja, persze. Majdnem elfelejtettem, hogy ács is vagy. Te építgetted a hosszú házat, meg a fogadót is! Már emlékszem!
*Válaszol Azilnak, de ennyivel a közös eszmefuttatásuk a végéhez is érkezik, amint a semmiből felbukkan (már ha tudnak az óriások lopakodni) egy újabb óriás.*
~Hát te meg honnan jöttél?!~
*Morfondírozik magában, miközben Bry végre érdemben közli az elvégezendő feladatokat.*
~Majd átugrok Kalácsfalvára kémkedni, de úgy fest, hogy többnyire bizony földet fogok művelni.~
*Mármint, igen, Aletai fog földet művelni. Bármennyire is hihetetlen ez saját maga számára, nem bírná ki, hogy ne segítsen. Bár, bizonyára lesznek olyan munkák, amiket jobb lesz nem rábízni, de azért ki fog tenni magáért. A gyógynövénykert kimérése egészen jól is megy, de mielőtt rátérnének a különféle gyógynövények (és mérgek?) ültetésére -megjegyzem, ez érdekelné itt a legjobban-, már tova is libbennek a folyó felé, hogy ott átkelve végül megállapodjanak egy kietlen földterületen, s a szöszi óriás felveszi a nyúlcipőt. Hétmérföldes csizmájával bizonyára hamar ki fogja mérni a szükséges méretű földterületet, s ha ez sikerült, Aletai Troddhoz fordul útmutatásért.*
-Nem értek a földműveléshez, de ha van olyan munka, amit szakértelem nélkül elvégezhetek, akkor szívesen segítek. Mit tegyek?
*Azt persze gondolja, hogy valamiképpen fel fogják a területet szántani, dehogy hogy, az már kérdéses. Bizonyára meg van hozzá a szükséges eszköz.*
~Eke, vagy hogy is hívják.~
*És meddig fog ez tartani? Estig felszántanak, vagy több napot vesz igénybe? Annyi kérdése lenne, hogy ez a nap a beszélgetésről szólna. Éppen ezért nem is tesz fel egyet sem, csupán az eke szerkezeti felépítését vizsgálja, míg a többiek földet mérnek.*
1361. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-04-13 20:23:08
Üzenet elküldve: 2015-04-13 20:23:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Indul a mandula! //
*Biccent a nyuszit fogó félvérnek és ha kell átveszi tőle a zsákmányt, hogy ő hozza. A lánynak van más feladata is. Például nem árt helyreállítani a csapdákat.
Hryan nem tűnik olyan nyugodtnak, mint tegnap. Talán az apai ösztönök túráztatják, de tegnap is épp akkora esély volt arra, hogy lupusokba botlanak, mint ma, így Akheel nem igazán tud különös viselkedése felett napirendre térni.*
-Nem kéne az ösvényhez ilyen közel kitenni nagyobb csapdát. Belecsámboroghat bárki, de ha nagyon aggúcc akkó áshatunk pár farkasvermet majd. Majd.
*A hangsúly azon van, hogy majd. Majd holnap, vagy ha majd lesz rá elég emberük.*
-Mönnyünk. Ebédre vissza akarok érni. Futi-futi.
*Hajtja meg a társaságot ő is, bár nem a valós (vagy vélt) veszély miatt, hanem mert nyűgös egy kicsit.*
*Biccent a nyuszit fogó félvérnek és ha kell átveszi tőle a zsákmányt, hogy ő hozza. A lánynak van más feladata is. Például nem árt helyreállítani a csapdákat.
Hryan nem tűnik olyan nyugodtnak, mint tegnap. Talán az apai ösztönök túráztatják, de tegnap is épp akkora esély volt arra, hogy lupusokba botlanak, mint ma, így Akheel nem igazán tud különös viselkedése felett napirendre térni.*
-Nem kéne az ösvényhez ilyen közel kitenni nagyobb csapdát. Belecsámboroghat bárki, de ha nagyon aggúcc akkó áshatunk pár farkasvermet majd. Majd.
*A hangsúly azon van, hogy majd. Majd holnap, vagy ha majd lesz rá elég emberük.*
-Mönnyünk. Ebédre vissza akarok érni. Futi-futi.
*Hajtja meg a társaságot ő is, bár nem a valós (vagy vélt) veszély miatt, hanem mert nyűgös egy kicsit.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718