//Második szál//
//Erdei séta//
*Mikor Taitos tovább mesél a dolmenekről, Essfyh elgondolkozva néz maga elé. *
- Látomás?
*Kapja fel a fejét, habár kék szemeiben látszik, hogy nem jár teljesen itt. Nagyon belemerült az elmélkedésre, agyában máris kutatásokat végez, hátha sikerül felidéznie valami olyan könyvet, legyen az akár egy egyszerű regény vagy szakkönyv, ami segíthet nekik a kövekkel kapcsolatban. Egyelőre nem jár sikerrel, de már megszületik benne az elhatározás, hogy ha törik ha szakad, ő utána jár a titok nyitjának.
Ess arca elkomorul, mintha egy egész sötét felhő lepné el az arcát, amikor a kíséretéről van szó. Sajnos tapasztalatai szerint nehéz lesz olyat találni, aki képes lenne szíve teljéből vigyázni a lányra. Nem azzal van a gond, hogy valaki kevéssé jó harcos vagy mágus. Hanem már az is nehéz lehet a lánynak, ha csak lelkileg bántalmazzák, arra pedig bárki képes.
Essfyh kicsit megmosolyogja Ragron és Tai harcát. Ha a warg még nem is hajlandó leülni, az nem olyan nagy gond, viszont ha már komolyabb parancsokban sem hallgat a gazdájára, akkor lesz baj. Habár az állat eddig senkit sem tépett szét, kivéve talán az élőholtakat, szóval talán nem lesz baj.
Ess kicsit vonakodva, de elfogadja a felé nyújtott kezet, hiszen segítség nélkül aligha tudna leszállni Ragronról.*
- Ne hallgass rá, ügyes vagy!
*Súgja Ess Ragron fülébe, közben megvakargatja a szügyét és a fejét.
Ezután következik a pihenő. Essfyh helyet foglal a fűben, nem messze tőle Tai is. A lány igazából kellemesen érzi magát a csöndben és képes úgy ellazulni a néma fiú társaságában mintha egyedül lenne. Csak a virágokra koncentrál, amíg egy teljes korona nem lesz belőlük. Nagyjából fél óra telhet el így, mikor a nap lebukik a fák koronája mögött. Mikor Ess elindult, már akkor is késő délután volt, de a nap még kellemesen sütött. Mostanra viszont szürkület ereszkedik a tájra. Halk neszezésre kapja fel a fejét, de csak egy mókus ugrott át egyik ágról a másikra. A lány hiába fedezte fel a hang forrását, fél, hogy nem sokára más társaságuk is akad, akikkel nem akar találkozni. Eszébe jutnak a kísértetek és élőhalottak, akik nem kedvelik a fényt, de a sötétséget már annál jobban.*
- Szerintem ideje visszaindulni.
*Áll fel a fűből Ess, ahol már egy egész kis részt kifetrengtek, a gaz ott erősen lelapul. Ha Tai alaposan figyel, észreveheti a lányon, hogy kezd félni. *