Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
920. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-10-01 18:16:39
Üzenet elküldve: 2014-10-01 18:16:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Saját hangja és cifrábbnál cifrább szentségelése helyett egy idegen szavait hallja meg, nem is olyan messze jelenlegi pozíciójától. A legelső reakciója természetesen egy önkéntelen mozdulat: összerezzen, mint egy csirkefogó gyermek, akit éppen rajta kaptak. Végtére is, nem így van?
Fülel, hátha a férfi hangjához más nesz is csatlakozik, de nem hall semmi mást. Fel sem tűnt neki, hogy ennyire közel került a kitaposott ösvényhez, s hogy egyáltalán ennyire messze eljutott kiinduló pontjától. Most pedig úgy látszik, tiltott területen jár, amiért talán még ejnye-bejnyét is kaphat.
Ennek ellenére úgy gondolja, felfedi kilétét, bár nem kételkedik abban, hogy egyszerűen el tudna tűnni, ha akarná.
A biztonság kedvéért ( no meg persze a miheztartás végett ) előhúz egy nyílvesszőt a hátán keresztbe rögzített tegezből, s menet közben a számszeríjára biggyeszti. Határozott léptekkel indul el, nem habozik, amikor ki kell lépnie rejtekéből, s egy hosszú másodpercig fel sem fogja igazán mit lát. Zöld szemei tágra nyílnak, s csak egy lélegzetvételnyi idő múltán mozdul meg: ajkaira finom kis mosoly csusszan, az a fajta, ami oly sokakat megzavart, fegyverét tartó karját pedig leereszti. A pillanat, amikor meglátta a nem is olyan messze lévő felfegyverzett óriást, kicsit eltántorította Niema-t, de amikor felfedezte, hogy van itt olyan is, akivel talán lehet szót érteni (Kramlaf), visszanyerte önbizalmát.*
- Szép napot, Uraim! - biccent a közelében lévőknek, s önkéntelenül is kihúzza magát, hátha kicsit nagyobbnak tűnik. - Talán rossz helyen járok?
Fülel, hátha a férfi hangjához más nesz is csatlakozik, de nem hall semmi mást. Fel sem tűnt neki, hogy ennyire közel került a kitaposott ösvényhez, s hogy egyáltalán ennyire messze eljutott kiinduló pontjától. Most pedig úgy látszik, tiltott területen jár, amiért talán még ejnye-bejnyét is kaphat.
Ennek ellenére úgy gondolja, felfedi kilétét, bár nem kételkedik abban, hogy egyszerűen el tudna tűnni, ha akarná.
A biztonság kedvéért ( no meg persze a miheztartás végett ) előhúz egy nyílvesszőt a hátán keresztbe rögzített tegezből, s menet közben a számszeríjára biggyeszti. Határozott léptekkel indul el, nem habozik, amikor ki kell lépnie rejtekéből, s egy hosszú másodpercig fel sem fogja igazán mit lát. Zöld szemei tágra nyílnak, s csak egy lélegzetvételnyi idő múltán mozdul meg: ajkaira finom kis mosoly csusszan, az a fajta, ami oly sokakat megzavart, fegyverét tartó karját pedig leereszti. A pillanat, amikor meglátta a nem is olyan messze lévő felfegyverzett óriást, kicsit eltántorította Niema-t, de amikor felfedezte, hogy van itt olyan is, akivel talán lehet szót érteni (Kramlaf), visszanyerte önbizalmát.*
- Szép napot, Uraim! - biccent a közelében lévőknek, s önkéntelenül is kihúzza magát, hátha kicsit nagyobbnak tűnik. - Talán rossz helyen járok?
919. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-10-01 16:47:37
Üzenet elküldve: 2014-10-01 16:47:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Keleti nyitás//
* Magába merülve gondolkodik, hogy egyáltalán mi is ez az egész világ, meg miért élnek benne, meg az efféle "miérteket" vitatja magában, hiszen most van ideje. De hirtelen felnéz, mikor a közelükben egy nyíl süvít el.
~ Ha egy kicsivel közelebb lett volna, már valamelyikünk talán nem is élni. "Ha." ~
Gondolja, mindezt a másodperc egy töredéke alatt, közben elő is rántja a Vérontót. Igaz nem látja a "támadót", így nem érhet sok mindent el a karddal, de azért mégis nagyobb biztonságban érzi máris magát. Ha a nyíl gazdája kilép, akkor lassan leengedi fegyverét, de, ha nincs válasz, akkor is elteszi a kardot, viszont helyette bizonyára a számszeríjat helyezi kezébe... *
A hozzászólás írója (Morwon Loree Dedion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.01 16:48:37
* Magába merülve gondolkodik, hogy egyáltalán mi is ez az egész világ, meg miért élnek benne, meg az efféle "miérteket" vitatja magában, hiszen most van ideje. De hirtelen felnéz, mikor a közelükben egy nyíl süvít el.
~ Ha egy kicsivel közelebb lett volna, már valamelyikünk talán nem is élni. "Ha." ~
Gondolja, mindezt a másodperc egy töredéke alatt, közben elő is rántja a Vérontót. Igaz nem látja a "támadót", így nem érhet sok mindent el a karddal, de azért mégis nagyobb biztonságban érzi máris magát. Ha a nyíl gazdája kilép, akkor lassan leengedi fegyverét, de, ha nincs válasz, akkor is elteszi a kardot, viszont helyette bizonyára a számszeríjat helyezi kezébe... *
A hozzászólás írója (Morwon Loree Dedion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.01 16:48:37
918. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-30 22:37:02
Üzenet elküldve: 2014-09-30 22:37:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Az erdőből egy apró ösvény vezet, ami igencsak békésnek bizonyul. Tiban elégedetten nyugtázza hogy ezen a területen elég sok szántóföld és sétálásra teremtett út fekszik, viszont útonálló egy sem. Ruganyos léptekkel, mély levegőket véve közeledik egyre jobban az ösvény vége felé. A távolban, a dombok mögött mintha vizet és dokkokat vélne felfedezni egy ódon kastély sziluetjével együtt. Arthenior ezen része még új számára, hiszen a város is alig ismeri, nem hogy a kikötőt. Tiban sandán körbepillant, majd lepihen egy bokor tövébe. Sokat sétált ma, a Pegazustól egészen idáig. És még nincs vége: tesz egy hosszú kört a parton, aztán pedig visszabandukol az erdőig. Még éppen lesz elég ideje, hogy keressen magának egy kis élelmet besötétedés előtt. Séta közben legalább lesz ideje kicsit felidézni magában az ehető növények listáját. Néhány gombát könnyen megismer, azonban egy kis szerencsével feldobhatja vacsoráját pár finomabb és ízesebb falattal is. Már az étel gondolatától is összefut a nyál a szájában, hasa pedig türelmetlen korgásba kezd.*
~ Nyugalom, még várni kell kicsit. ~
* Nyugtatja magát a férfi, akármennyire is igaza van a hasának. Körülbelül két napja nem evett semmit. Lassan kezdi leadni azokat a nem létező kilókat amik szálkás testén (nem) pihennek. Tiban sandán körbe pillant, majd egy gyors mozdulattal a bokor mögött terem. Egészen mélyre, szinte kúszó állásba süllyed. Most egy valaki szántóföldjén van, még pedig egy veteményestől nem is olyan távol. Ilyen messziről nehéz lenne megállapítani miféle zöldségek pihennek ott az árnyékban, azonban a férfi biztos benne, hogy hozzá hasonló éhes menekülteknek tették oda őket. Árnyékok és bokrok takarásában halad előre, gyors léptekben. Egy kapáló öregurat lát a távolban, azonban az meglehetősen messze dolgozik tőle. Ha elég csendes (és nem túl mohó) fel sem fog nekik tűnni hogy elvitt pár falatot. Elkérhetné szépen is, talán még többet is kapna... vagy meg is fenyegethetné az urat, de ugyan! Nem szívtelen ő!*
~ Legalább edzésben tartom magam. Megküzdök az ételemért. ~
* Bíztatja magát a lelapult alak, ahogyan a veteményeshez legközelebbi árnyékba guggol.*
~ Tök? Ugyan már emberek...~
* Háborodik fel finoman elfintorodva. Sosem szerette a tököt, azonban hasának vidám összerándulása biztosítja arról, hogy jó lesz ez a fogás neki.*
~ Éhes ember nem válogat.~
* Idézi fel magában a híres közmondást, ahogyan felmarkol egy közepes méretű tököt. A hosszúkás zöldség engedelmesen lapul hóna alá. Tibannak nem is kell több, rögtön visszaveti magát az árnyékokba, ahonnan újra visszatér a szabad ösvényre. A zsákmányt rögtön inge alá rejti, majd pedig gyors lépésekben útnak ered a kikötő felé. Szemével néha a munkálkodó öregemberre pillant, akinek kellő távolságból még vissza is kiált.*
- Jó munkát öregapám!
~ Nyugalom, még várni kell kicsit. ~
* Nyugtatja magát a férfi, akármennyire is igaza van a hasának. Körülbelül két napja nem evett semmit. Lassan kezdi leadni azokat a nem létező kilókat amik szálkás testén (nem) pihennek. Tiban sandán körbe pillant, majd egy gyors mozdulattal a bokor mögött terem. Egészen mélyre, szinte kúszó állásba süllyed. Most egy valaki szántóföldjén van, még pedig egy veteményestől nem is olyan távol. Ilyen messziről nehéz lenne megállapítani miféle zöldségek pihennek ott az árnyékban, azonban a férfi biztos benne, hogy hozzá hasonló éhes menekülteknek tették oda őket. Árnyékok és bokrok takarásában halad előre, gyors léptekben. Egy kapáló öregurat lát a távolban, azonban az meglehetősen messze dolgozik tőle. Ha elég csendes (és nem túl mohó) fel sem fog nekik tűnni hogy elvitt pár falatot. Elkérhetné szépen is, talán még többet is kapna... vagy meg is fenyegethetné az urat, de ugyan! Nem szívtelen ő!*
~ Legalább edzésben tartom magam. Megküzdök az ételemért. ~
* Bíztatja magát a lelapult alak, ahogyan a veteményeshez legközelebbi árnyékba guggol.*
~ Tök? Ugyan már emberek...~
* Háborodik fel finoman elfintorodva. Sosem szerette a tököt, azonban hasának vidám összerándulása biztosítja arról, hogy jó lesz ez a fogás neki.*
~ Éhes ember nem válogat.~
* Idézi fel magában a híres közmondást, ahogyan felmarkol egy közepes méretű tököt. A hosszúkás zöldség engedelmesen lapul hóna alá. Tibannak nem is kell több, rögtön visszaveti magát az árnyékokba, ahonnan újra visszatér a szabad ösvényre. A zsákmányt rögtön inge alá rejti, majd pedig gyors lépésekben útnak ered a kikötő felé. Szemével néha a munkálkodó öregemberre pillant, akinek kellő távolságból még vissza is kiált.*
- Jó munkát öregapám!
917. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-30 22:05:31
Üzenet elküldve: 2014-09-30 22:05:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Keleti nyitás//
*Azil békésen baktat a számára kijelölt helyen. Nem aggódik, hisz azt már megtanulta, hogy az erőd, s környéke biztonságos terület.*
~Csak remélni merem, hogy sikerül szép szóval rávenni azokat a parasztokat a csatlakozásra.~
*Fohászkodik magában az óriás, amikor egyszerre megüti fülét egy zaj. Nem sokkal később pedig, Kram hangja csattan. Az ács nem nyúl a fegyveréért, hisz termete sokszor nagyobb hatással volt támadóira, mint amit a kezében tart. Az pedig, hogy mindjárt három óriás is van a közelben, olyan fegyvertény, ami bárkit megnyugtatna. Így Azil is csupán a fejét forgatja, a hang forrását kutatva.*
*Azil békésen baktat a számára kijelölt helyen. Nem aggódik, hisz azt már megtanulta, hogy az erőd, s környéke biztonságos terület.*
~Csak remélni merem, hogy sikerül szép szóval rávenni azokat a parasztokat a csatlakozásra.~
*Fohászkodik magában az óriás, amikor egyszerre megüti fülét egy zaj. Nem sokkal később pedig, Kram hangja csattan. Az ács nem nyúl a fegyveréért, hisz termete sokszor nagyobb hatással volt támadóira, mint amit a kezében tart. Az pedig, hogy mindjárt három óriás is van a közelben, olyan fegyvertény, ami bárkit megnyugtatna. Így Azil is csupán a fejét forgatja, a hang forrását kutatva.*
916. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-30 17:02:21
Üzenet elküldve: 2014-09-30 17:02:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Keleti nyitás//
*Akheel lófóbiáját már jól ismeri Salanel, így csak mosolyog egyet, mikor vitába száll a szerzetessel. A férfi új tervére nem reagál, csak szó nélkül felkapaszkodik lova hátára és elindul, hogy lehagyja a karavánt és az előttük elterülő utat derítse fel az elkövetkezendő pár órában. Nem hajszolja túl az állatot, épp csak olyan tempóban lódulnak meg, hogy szép kényelmesen lehagyják a csapatot. Időnként hátratekint, felméri a távolságot, de különben inkább az útra, illetve az azt körülvevő erdőségre figyel. Végső soron ez lenne a dolga. Felfedezni az esetleg rájuk leselkedő veszélyeket. Ha Akheel elég gyorsan szedi a lábait, talán még utol is érheti a félvért és tartani tudja a tempót.*
*Akheel lófóbiáját már jól ismeri Salanel, így csak mosolyog egyet, mikor vitába száll a szerzetessel. A férfi új tervére nem reagál, csak szó nélkül felkapaszkodik lova hátára és elindul, hogy lehagyja a karavánt és az előttük elterülő utat derítse fel az elkövetkezendő pár órában. Nem hajszolja túl az állatot, épp csak olyan tempóban lódulnak meg, hogy szép kényelmesen lehagyják a csapatot. Időnként hátratekint, felméri a távolságot, de különben inkább az útra, illetve az azt körülvevő erdőségre figyel. Végső soron ez lenne a dolga. Felfedezni az esetleg rájuk leselkedő veszélyeket. Ha Akheel elég gyorsan szedi a lábait, talán még utol is érheti a félvért és tartani tudja a tempót.*
915. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-30 16:00:56
Üzenet elküldve: 2014-09-30 16:00:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Keleti nyitás//
*Akheel nem panaszkodik, hanem tényközöl. Ő egészen biztos nem fog lóra ülni, hogy szétverje a nyeregben a seggét egy kis séta miatt. Mi ez a tíz éves vándorláshoz képest?! Lófütty!*
~Te meg menjél vissza anyádba! Lovon.~
*Kezd duzzogni és dobbant is egy nagyot lábával a földre, hogy eltökéltségét bizonyítsa.*
-Mikor lettél a téma szakértője?
*Veti oda a kérdést, de választ nem igazán vár a szerzetestől. Tudja, immár közéjük tartozik és felelnie kell azért, ha esetleg megkísérelné már most kitekerni a nyakát, de szertartás ide-oda... bosszantó bugris maradt!
Csak azért sem fog lóra ülni. A szekérrel majd poroszkálnak a többiek, ő még mindig le tud hagyni egy léptető lovat és hacsak nem kell tovább vitatkoznia Kramlaffal akkor neki is indul kissé sietősebb tempóban.*
~Ez a bakfis sem lőtt még íjjal egy megrémült, izgő-mozgó ló hátáról... Há' nóóórmális?! Aszt akkó' mi van ha kilövik alólam? Ugyan úgy el van baltázva, mintha engem lőnének, akkor meg nem mindegy?! Meg még hogy izé... hogy Learont lövik ki először! Életében soha nem kellett mással foglalkoznia, most meg mindjárt ennyire tudja ezeket a dógokat. Többet vándoroltam már a törzzsel, csapatban mint amennyit ő életében megtett a két lábán egymaga! Ha én bandita volnék tuti hogy nem a lehető legártalmatlanabbat lőném először, hanem a vezetőt meg a harcosokat, mert a többiek leveréséhez már nem lenne szükségem a meglepetés erejére.~
*Durrog magában miközben Salanel után kaptat. Mert az, hogy nem ül lóra nem jelenti azt, hogy ott marad a többiekkel.
Csak akkor fordul hátra, hogy megnézze mi van már, mikor mintha valami vadászatot emlegetnének a hátsó félen.*
*Akheel nem panaszkodik, hanem tényközöl. Ő egészen biztos nem fog lóra ülni, hogy szétverje a nyeregben a seggét egy kis séta miatt. Mi ez a tíz éves vándorláshoz képest?! Lófütty!*
~Te meg menjél vissza anyádba! Lovon.~
*Kezd duzzogni és dobbant is egy nagyot lábával a földre, hogy eltökéltségét bizonyítsa.*
-Mikor lettél a téma szakértője?
*Veti oda a kérdést, de választ nem igazán vár a szerzetestől. Tudja, immár közéjük tartozik és felelnie kell azért, ha esetleg megkísérelné már most kitekerni a nyakát, de szertartás ide-oda... bosszantó bugris maradt!
Csak azért sem fog lóra ülni. A szekérrel majd poroszkálnak a többiek, ő még mindig le tud hagyni egy léptető lovat és hacsak nem kell tovább vitatkoznia Kramlaffal akkor neki is indul kissé sietősebb tempóban.*
~Ez a bakfis sem lőtt még íjjal egy megrémült, izgő-mozgó ló hátáról... Há' nóóórmális?! Aszt akkó' mi van ha kilövik alólam? Ugyan úgy el van baltázva, mintha engem lőnének, akkor meg nem mindegy?! Meg még hogy izé... hogy Learont lövik ki először! Életében soha nem kellett mással foglalkoznia, most meg mindjárt ennyire tudja ezeket a dógokat. Többet vándoroltam már a törzzsel, csapatban mint amennyit ő életében megtett a két lábán egymaga! Ha én bandita volnék tuti hogy nem a lehető legártalmatlanabbat lőném először, hanem a vezetőt meg a harcosokat, mert a többiek leveréséhez már nem lenne szükségem a meglepetés erejére.~
*Durrog magában miközben Salanel után kaptat. Mert az, hogy nem ül lóra nem jelenti azt, hogy ott marad a többiekkel.
Csak akkor fordul hátra, hogy megnézze mi van már, mikor mintha valami vadászatot emlegetnének a hátsó félen.*
914. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-30 15:05:24
Üzenet elküldve: 2014-09-30 15:05:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Keleti nyitás//
* Ahogy Akheel elkezd panaszkodni, úgy int Salanelnek, aki reméli tudja mi a dolga, ő veszi át Akheel szerepét a nőt pedig magához inti, már ha odajön. *
- Menny Salanellal, és lovon. * Mondja még nyugodtan, remélve hogy a vörös üstöknek megjön a helyénvalója és emlékezeti rá, ő a parancsnok. Ha nem, nos más eszközhöz folyamodik. *
- Learon, a hálótársad az egyik legkönnyebb célpont, és az első akit lelőnek. Ő vezeti a szekeret. Ezért küldtelek te, hogy biztosan biztonságban legyen. De ha neked nem jelent semmit, hát baktass az óriások mögött. * Húzza fel a vállát, mivel a nő elindult, a tejmester hallótávolságon belül van, így most erősen vacilálhat a nő. Ha teljesíti a parancsot, jó, ha nem nos, fekete pont. Salanel egyedül is el tudja végezni bár jobb szerette volna maga mellett mint parancsnokot. *
- Indulás! Az érkezőkkel majd a kapusok foglalkoznak! * Mondja, ahogy baktatnak le szinte elsőként a domboldalról. Az erdő vonala egyre távolabb van a tábortól, szerencsére, így könnyűszerrel pásztázhatja az utat. Salanel tudja az égtájakat, de a kanyarnál előre megy, és meggyőződik róla, ők jófelé fordulnak-e. Mivel az irány helyes, visszaáll a menetirányába, amikor is hussanást hall, valószínű egy nyíl repült a közelben, és egy puffanást-reccsenést. Felfigyelhetett rá mindenki akinek éles a füle, így reméli Shauri még az irányát is meg tudja mondani. Mindenki remélhetőleg csatarendbe áll, míg Kramlaf elkiáltja magát. *
- Ki meri háborgatni a Thargodar törzset és vadászni erdejükben?! * Remélhetőleg a vadász kilép a mondat vége utáni pár másodpercben, vagy legalább szól. Ha ez nem történik meg, akkor harci készültségben elkezdi keresni a zaj forrását, Shaurival, és ha ottmaradt Akheelal, intve nekik. *
* Ahogy Akheel elkezd panaszkodni, úgy int Salanelnek, aki reméli tudja mi a dolga, ő veszi át Akheel szerepét a nőt pedig magához inti, már ha odajön. *
- Menny Salanellal, és lovon. * Mondja még nyugodtan, remélve hogy a vörös üstöknek megjön a helyénvalója és emlékezeti rá, ő a parancsnok. Ha nem, nos más eszközhöz folyamodik. *
- Learon, a hálótársad az egyik legkönnyebb célpont, és az első akit lelőnek. Ő vezeti a szekeret. Ezért küldtelek te, hogy biztosan biztonságban legyen. De ha neked nem jelent semmit, hát baktass az óriások mögött. * Húzza fel a vállát, mivel a nő elindult, a tejmester hallótávolságon belül van, így most erősen vacilálhat a nő. Ha teljesíti a parancsot, jó, ha nem nos, fekete pont. Salanel egyedül is el tudja végezni bár jobb szerette volna maga mellett mint parancsnokot. *
- Indulás! Az érkezőkkel majd a kapusok foglalkoznak! * Mondja, ahogy baktatnak le szinte elsőként a domboldalról. Az erdő vonala egyre távolabb van a tábortól, szerencsére, így könnyűszerrel pásztázhatja az utat. Salanel tudja az égtájakat, de a kanyarnál előre megy, és meggyőződik róla, ők jófelé fordulnak-e. Mivel az irány helyes, visszaáll a menetirányába, amikor is hussanást hall, valószínű egy nyíl repült a közelben, és egy puffanást-reccsenést. Felfigyelhetett rá mindenki akinek éles a füle, így reméli Shauri még az irányát is meg tudja mondani. Mindenki remélhetőleg csatarendbe áll, míg Kramlaf elkiáltja magát. *
- Ki meri háborgatni a Thargodar törzset és vadászni erdejükben?! * Remélhetőleg a vadász kilép a mondat vége utáni pár másodpercben, vagy legalább szól. Ha ez nem történik meg, akkor harci készültségben elkezdi keresni a zaj forrását, Shaurival, és ha ottmaradt Akheelal, intve nekik. *
913. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-29 16:51:16
Üzenet elküldve: 2014-09-29 16:51:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
* Először megijed a varázslat hatásától. Ápolt, fehér bőre helyett, vastag szőrzet fedi, de legalább nem fázik. Így aztán elalszik. Az éjszaka nyugodt és csendes, s valóban nem vacog a jó meleg bunda alatt. Reggel még mindig rajta van a szőrzet, de nem esik kétségbe. A varázsló azt mondta, hogy néhány óra után elmúlik az egész.
Már kezd melegedni az idő. A tűz egész éjjel alatt nem aludt ki. Assa úgy dönt, hogy a folyóhoz indul, mosakodni, meg átöltözni, készülődni. S Pihének is innia kell. Szerencsére itt volt bőséggel levél, így éhesnek biztos nem éhes kedvence.
Még bundástul mászik a nyeregbe, de mintha kezdene egy kicsit eltűnni a szőr. A nap már előbújik, s nagyon szép az ösvény, ahogy a fénysugarak áttörnek a leveleken.
Mivel nem siet egyelőre sehova, ezért a folyópart után a Kikötőbe szándékozik menni.*
Már kezd melegedni az idő. A tűz egész éjjel alatt nem aludt ki. Assa úgy dönt, hogy a folyóhoz indul, mosakodni, meg átöltözni, készülődni. S Pihének is innia kell. Szerencsére itt volt bőséggel levél, így éhesnek biztos nem éhes kedvence.
Még bundástul mászik a nyeregbe, de mintha kezdene egy kicsit eltűnni a szőr. A nap már előbújik, s nagyon szép az ösvény, ahogy a fénysugarak áttörnek a leveleken.
Mivel nem siet egyelőre sehova, ezért a folyópart után a Kikötőbe szándékozik menni.*
912. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-29 14:37:07
Üzenet elküldve: 2014-09-29 14:37:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// A Westmorthy Elmegyógyintézet //
*Most mit csináljon? Teste nem engedelmeskedik, érződik még a varázslat hatása, de elméje lázas sebességgel gyártja a legkülönfélébb elméleteket. Váratlanul ki kéne rúgnia a szekér ajtaját, majd kihasználva a meglepetés erejét ölbe kapni Alexist és elmenekülni vele együtt az erdőn keresztül.
Ilyen és ehhez hasonló mentési akciók fordulnak meg a fejében, de tettre egyiket sem váltja, csak ül tovább, magába roskadva, gyengesége teljes tudatában. Felkészülhetett volna, hogy a múlt elől nem menekülhet örökké, mégsem tette. Miatta, az ő őrülete miatt került a félember is bajba.
A zökkenésre felemeli a fejét, de szinte azonnal vissza is ejti mellkasára. Bármi történt is, képtelen áthatolni a mardosó önvád ködén. Mikor végre megindulnak, némán zötykölődik tovább, egy ismeretlen végzet felé.*
*Most mit csináljon? Teste nem engedelmeskedik, érződik még a varázslat hatása, de elméje lázas sebességgel gyártja a legkülönfélébb elméleteket. Váratlanul ki kéne rúgnia a szekér ajtaját, majd kihasználva a meglepetés erejét ölbe kapni Alexist és elmenekülni vele együtt az erdőn keresztül.
Ilyen és ehhez hasonló mentési akciók fordulnak meg a fejében, de tettre egyiket sem váltja, csak ül tovább, magába roskadva, gyengesége teljes tudatában. Felkészülhetett volna, hogy a múlt elől nem menekülhet örökké, mégsem tette. Miatta, az ő őrülete miatt került a félember is bajba.
A zökkenésre felemeli a fejét, de szinte azonnal vissza is ejti mellkasára. Bármi történt is, képtelen áthatolni a mardosó önvád ködén. Mikor végre megindulnak, némán zötykölődik tovább, egy ismeretlen végzet felé.*
911. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-29 10:46:22
Üzenet elküldve: 2014-09-29 10:46:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
* Nem indul el a Rumos Rókalyuk felé, úgy dönt, hogy az erdőben éjszakázik, pontosabban az Erdei ösvénynél.
Lovát kiköti, s hagyja hadd legeljen a fák lombjából.
Már minden sötét. A hold halvány fénye vonja be a lombokat, s hangos szélzúgás van a fák között, magával hozva az éjszakai hideget. Szerencsére Assánál van egy jó vastag pokróc, azt teríti a talajra, majd tüzet gyújt. Fegyverei a közelében pihennek. Most veszi észre, hogy a sziget bizony nem tett jót a ruhájának, néhol elszakadt, s több helyen sáros. Hajában csak most fedez fel néhány levelet. A zsebében valami keményet érez. Azt a kagylót találja meg, amit Mordach ajándékozott oda neki.
A farönköket nyaldosó lángok távoltartják a vadakat, s meleget adnak még a hűvös éjjelen is.
Az éjszaka nem mentes azért hangoktól, a bagolyhuhogás kissé zavaró, de Assa tudja, hogy akkor nincs veszély, mert egy nagyobb állattól vagy embertől a madarak is megijednének. A tűz azonban úgy érzi mégsem nyújt elég meleget, hiába van hozzá közel. Megpróbálkozik hát a bársonyos irha nevű varázslattal. Ha sikerrel jár akkor magában ujjong egy sort, de ha nem, akkor sincs elkeseredve, csak méginkább összehúzza magát a köpenye alatt.
Nem tudja még, hogy holnap merre megy. Talán újabb órát vesz a mágustoronyban. Vagy megismeri a Kikötő környékét.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a következő három körre bőre és testszőrzete egy vadállathoz válik hasonlatossá, megvédve őt akár a rendkívüli hidegtől is.
Lovát kiköti, s hagyja hadd legeljen a fák lombjából.
Már minden sötét. A hold halvány fénye vonja be a lombokat, s hangos szélzúgás van a fák között, magával hozva az éjszakai hideget. Szerencsére Assánál van egy jó vastag pokróc, azt teríti a talajra, majd tüzet gyújt. Fegyverei a közelében pihennek. Most veszi észre, hogy a sziget bizony nem tett jót a ruhájának, néhol elszakadt, s több helyen sáros. Hajában csak most fedez fel néhány levelet. A zsebében valami keményet érez. Azt a kagylót találja meg, amit Mordach ajándékozott oda neki.
A farönköket nyaldosó lángok távoltartják a vadakat, s meleget adnak még a hűvös éjjelen is.
Az éjszaka nem mentes azért hangoktól, a bagolyhuhogás kissé zavaró, de Assa tudja, hogy akkor nincs veszély, mert egy nagyobb állattól vagy embertől a madarak is megijednének. A tűz azonban úgy érzi mégsem nyújt elég meleget, hiába van hozzá közel. Megpróbálkozik hát a bársonyos irha nevű varázslattal. Ha sikerrel jár akkor magában ujjong egy sort, de ha nem, akkor sincs elkeseredve, csak méginkább összehúzza magát a köpenye alatt.
Nem tudja még, hogy holnap merre megy. Talán újabb órát vesz a mágustoronyban. Vagy megismeri a Kikötő környékét.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a következő három körre bőre és testszőrzete egy vadállathoz válik hasonlatossá, megvédve őt akár a rendkívüli hidegtől is.
910. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-28 21:58:01
Üzenet elküldve: 2014-09-28 21:58:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Most végre szerencséje van, egy szekér középkorú tulajdonosa megszánja, és felveszi maga mellé. Myrka nem bújhat ki a bőréből, beszélgetni próbál, a férfi azonban csak egyszavas válaszokat vakkant oda, amivel aztán jól elveszi az öregasszony kedvét a fecsegéstől. Az út hátralevő részében Myrka csendben nézelődik, és igyekszik felkészíteni magát a további kutyagolásra. Talán be kéne látnia végre, hogy nem bírja ezt a hercehurcát, és elfogadni a segítséget, amit pár környékbeli kölyök már régen, kérés nélkül felajánlott. Talán majd legközelebb... Most már, ha már itt van...*
909. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-28 20:39:38
Üzenet elküldve: 2014-09-28 20:39:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
*Ankoaz sétálgat a szántóföldek között. Körbenéz, elsétál az összedőlt malom mellett. Meglepően sokan vannak ezen a helyen. ~Mintha az az ork... Á, biztos nem ő az. Nem ő az aki miatt két évig bányászkodnia kellett, á, biztosan nem.~ Még egyszer visszafordul a kikötő felé. De aztán megfordul, és elindul Artheinor irányában. Nem siet, de nem akar túl lassan menni, el kell érnie a városba, hogy gyorsan pénzt tudjon szerezni.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.09.29 15:17:59, a következő indokkal:
Dupla hozzászólás.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.09.29 15:17:59, a következő indokkal:
Dupla hozzászólás.
908. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-27 21:48:01
Üzenet elküldve: 2014-09-27 21:48:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Irány az erőd!//
*A kis társaság csendesen battyog a keskeny ösvényen, csak néha-néha változik meg a menetelők sorrendje, ám Devron mindig az utolsó két hely között váltogat. Bár nem tartja valószínűnek egy újabb farkasfalka támadását, néha azért bepillantgat az erdő sűrűjébe, de általában őzeket, vagy nyulakat sikerül észre vennie, amint az általuk keltett hangoktól megriadva berohannak a fák közé. Eseménytelenül telnek a percek, csak a bal lába sajog egyre jobban, azonban Rayban, aki csapatot vezeti, nem szándékozik pihenőt tartani egészen addig, amíg egy hídhoz nem érnek. Ott vállalja, hogy elsőként teszi próbára a hidat, amiért Devron már csak azért is hálás, mert így kap néhány percnyi pihenőt, hogy kimasszírozza sajgó lábából a görcsöt. A harcost a dalnok követi, aki kissé idegesnek tűnik annak ellenére, hogy a nála sokkal nehezebb harcost is megtartotta a híd, bár igaz ami igaz, ezeknél a régi építményeknél sose tudni mikor adják be a kulcsot. A törpe felajánlja segítségét a szerzetesnek, aki köszöni de elutasítja.*
-Nem hiszem, hogy nem tudnék megbirkózni a feladattal, de mindenesetre köszönöm.-
*Megvárja amíg a törpe átér, majd vesz egy mély levegőt és maga is neki vág. Botja halkan kopog a deszkákon, ahogy lépeget előre, lassan, de ez inkább a lába sajgásának tudható be, mintsem a félelemnek. Egy alakalommal a szerkezet vészjóslóan megnyikordul a talpa alatt, amitől a szíve kihagy egy ütemet, de mivel nem történik semmi egyéb, halk fohászt mormolva folytatja útját és valamivel lassabban minta többiek, de átér a túloldalra. Még le sem lépett a hídról, máris megpillantja következő akadályt egy meglehetősen meredek domb képében. A törpe, aki valószínűleg hozzá van szokva a hasonló terepviszonyokhoz, olyan ruganyos léptekkel halad elől, ami a dalnokra emlékezteti Devront. Rayban szintén meglehetősen gyors tempót alkalmaz, (persze egy sánta öregemberhez képest minden tempó gyors) Semur azonban felajánlja segítségét.*
~Mi van gyerekek, ilyen öreg vagyok? ~*Gondolja magában mosolyogva. Eddigi élete során, amit szinte teljes egészében egy kolostorban töltött, hozzászokott ahhoz, hogy egyedül oldja meg a problémáit, így a városi népek kedvessége kicsit idegenként hat rá. Hirtelen eszébe jut, hogy miért is vesztette el a dalnok a mutatóujjait, és felvetődik benne, hogy a kedvesség mögött hátsó szándék is lapulhat, mivel ha belé kapaszkodik, akkor a bárd menet közben könnyen elcsenhet egy-két aranytallért. Azonban, míg a hídnál tudta nélkülözni a segítséget, itt valószínűleg komoly kihívást jelentene a dalnok nélkül felkaptatni, és meglehetősen sokáig is tartana. Úgyhogy végül úgy dönt, hogy megbízik Semurban, elfogadja a felkínált segítséget és elindul a többiek után.*
*A kis társaság csendesen battyog a keskeny ösvényen, csak néha-néha változik meg a menetelők sorrendje, ám Devron mindig az utolsó két hely között váltogat. Bár nem tartja valószínűnek egy újabb farkasfalka támadását, néha azért bepillantgat az erdő sűrűjébe, de általában őzeket, vagy nyulakat sikerül észre vennie, amint az általuk keltett hangoktól megriadva berohannak a fák közé. Eseménytelenül telnek a percek, csak a bal lába sajog egyre jobban, azonban Rayban, aki csapatot vezeti, nem szándékozik pihenőt tartani egészen addig, amíg egy hídhoz nem érnek. Ott vállalja, hogy elsőként teszi próbára a hidat, amiért Devron már csak azért is hálás, mert így kap néhány percnyi pihenőt, hogy kimasszírozza sajgó lábából a görcsöt. A harcost a dalnok követi, aki kissé idegesnek tűnik annak ellenére, hogy a nála sokkal nehezebb harcost is megtartotta a híd, bár igaz ami igaz, ezeknél a régi építményeknél sose tudni mikor adják be a kulcsot. A törpe felajánlja segítségét a szerzetesnek, aki köszöni de elutasítja.*
-Nem hiszem, hogy nem tudnék megbirkózni a feladattal, de mindenesetre köszönöm.-
*Megvárja amíg a törpe átér, majd vesz egy mély levegőt és maga is neki vág. Botja halkan kopog a deszkákon, ahogy lépeget előre, lassan, de ez inkább a lába sajgásának tudható be, mintsem a félelemnek. Egy alakalommal a szerkezet vészjóslóan megnyikordul a talpa alatt, amitől a szíve kihagy egy ütemet, de mivel nem történik semmi egyéb, halk fohászt mormolva folytatja útját és valamivel lassabban minta többiek, de átér a túloldalra. Még le sem lépett a hídról, máris megpillantja következő akadályt egy meglehetősen meredek domb képében. A törpe, aki valószínűleg hozzá van szokva a hasonló terepviszonyokhoz, olyan ruganyos léptekkel halad elől, ami a dalnokra emlékezteti Devront. Rayban szintén meglehetősen gyors tempót alkalmaz, (persze egy sánta öregemberhez képest minden tempó gyors) Semur azonban felajánlja segítségét.*
~Mi van gyerekek, ilyen öreg vagyok? ~*Gondolja magában mosolyogva. Eddigi élete során, amit szinte teljes egészében egy kolostorban töltött, hozzászokott ahhoz, hogy egyedül oldja meg a problémáit, így a városi népek kedvessége kicsit idegenként hat rá. Hirtelen eszébe jut, hogy miért is vesztette el a dalnok a mutatóujjait, és felvetődik benne, hogy a kedvesség mögött hátsó szándék is lapulhat, mivel ha belé kapaszkodik, akkor a bárd menet közben könnyen elcsenhet egy-két aranytallért. Azonban, míg a hídnál tudta nélkülözni a segítséget, itt valószínűleg komoly kihívást jelentene a dalnok nélkül felkaptatni, és meglehetősen sokáig is tartana. Úgyhogy végül úgy dönt, hogy megbízik Semurban, elfogadja a felkínált segítséget és elindul a többiek után.*
907. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-27 21:29:46
Üzenet elküldve: 2014-09-27 21:29:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* Lélegzetét visszafojtva várakozik. Valahol itt kell lennie, s ezt tudja is jól, hisz a nyomok őt igazolják. Fülel, s a türelem most is meghozza gyümölcsét: az avar megzörren, levelek suhognak, s most nem csak a szél finom játékának hangját hordozzák. Egy pillanat múlva megmozdul, nem habozik, bár a berögzült reflex most is hangtalan. Számszeríját szemmagasságba emeli, mélyet lélegzik, s kifújja a levegőt. Két másodperc telik el ( s bár lehet az akár a pillanat tört része is ), ő úgy érzi, hogy sohasem fogja megpillantani. A vadászok és erdő járok sok éves ösztöne most is jól dolgozik benne, így amikor a fiatal őz kibukkan a bokrok sűrűjéből, ő útjának indítja az előkészített nyílvesszőt. Talán a sors iróniája, talán csak a véletlen műve, de az nem talál célt, pedig a lány biztosra veszi. Ajkait összepréselve néz az elrohanó vad után, kis híján mocskos szavakkal átkozva a világot és minden benne élőt. *
A hozzászólás írója (Niema Irieella) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.27 21:39:03
A hozzászólás írója (Niema Irieella) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.27 21:39:03
906. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-27 08:58:38
Üzenet elküldve: 2014-09-27 08:58:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Irány az erőd!//
*Egy ideig Devron előtt baktat, majd a híd előtt néhány mérfölddel átveszi a sereghajtó helyét, s kíváncsian tart egyszemélyes terepszemlét. A fák sokasága alatt teljesen eltörpül, de néhány dimbes-dombos szakaszon végre belátást nyerhet az erdő teljes egészébe.
~Hatalmas, fenséges és végtelen!~ -tárja szét karjait az egyik domb tetején, jócskán lemaradva a csapattól. Apró, kósza mosollyal nyugtázza a táj szépségét, majd karjait nyugalmi helyzetbe téve kocog vissza a szerzetes mellé. Egy biccentést irányoz neki, majd a kobzos mögött tíz lábra lemaradva méri végig, és csak ekkor veszi észre, hogy mindkét kezén hiányzik a mutatóujj, nem csak az egyiken.
A méla merengésben lassan, de biztosan ő is a hídhoz ér, illedelmesen megvárja a harcos és a dalnok átkelését, majd a szerzetes felé fordul.*
-Jöjjön csak, Atyám! Elbír ez kettőnket is.
*Majd lazán megragadja Devron kezét, pont úgy, hogy ha ki akarná húzni a szorításból, az könnyedén kicsússzon onnan. Ha ezt nem teszi meg, akkor lassan átvezeti a hídon, ha pedig megteszi, akkor a hídon hátrálva megy, egyenest az öreget figyelve, kockáztatva ezzel, hogy megbotlik és lezuhan.
Mikor kiér -ha Devron kezével a kezében, ha nem-, hátrapillant a válla fölött, hogy még egyszer megcsodálhassa az erdőt, majd homlokegyenest a dombra és az azon felvezető szerpentinre figyel. Sokszor mászott már ilyet, lévén, hogy a hegység lábainál élt, pont ezért is mosolyodik el a látványra.
~Mintha csak otthon lennék!~ -csóválja meg bolondosan a fejét, majd sebes léptekkel indul el a domb irányába. Közben kirajzolódik előtte a sátortábor, ami csakis a régebbi elgondolását igazolja, hogy ez egy fontosnak mondható hely.
Egy bő negyed órája sétál, mikor észbe kap, és bevárja a többieket. Ha amazok végre megérkeznek, akkor egy fejszéjére támaszkodó törpét láthatnak a szerpentin első kanyarján.*
-Csakhogy! Már vártalak titeket!
*Mosolyodik el, majd baltáját visszarakva a hátára, felméri a szerzetes jelenlegi állapotát, kvázi, hogy fel tud-e jönni a dombon.
~Szerintem meg fog vele birkózni. Erős az öreg.~*
*Egy ideig Devron előtt baktat, majd a híd előtt néhány mérfölddel átveszi a sereghajtó helyét, s kíváncsian tart egyszemélyes terepszemlét. A fák sokasága alatt teljesen eltörpül, de néhány dimbes-dombos szakaszon végre belátást nyerhet az erdő teljes egészébe.
~Hatalmas, fenséges és végtelen!~ -tárja szét karjait az egyik domb tetején, jócskán lemaradva a csapattól. Apró, kósza mosollyal nyugtázza a táj szépségét, majd karjait nyugalmi helyzetbe téve kocog vissza a szerzetes mellé. Egy biccentést irányoz neki, majd a kobzos mögött tíz lábra lemaradva méri végig, és csak ekkor veszi észre, hogy mindkét kezén hiányzik a mutatóujj, nem csak az egyiken.
A méla merengésben lassan, de biztosan ő is a hídhoz ér, illedelmesen megvárja a harcos és a dalnok átkelését, majd a szerzetes felé fordul.*
-Jöjjön csak, Atyám! Elbír ez kettőnket is.
*Majd lazán megragadja Devron kezét, pont úgy, hogy ha ki akarná húzni a szorításból, az könnyedén kicsússzon onnan. Ha ezt nem teszi meg, akkor lassan átvezeti a hídon, ha pedig megteszi, akkor a hídon hátrálva megy, egyenest az öreget figyelve, kockáztatva ezzel, hogy megbotlik és lezuhan.
Mikor kiér -ha Devron kezével a kezében, ha nem-, hátrapillant a válla fölött, hogy még egyszer megcsodálhassa az erdőt, majd homlokegyenest a dombra és az azon felvezető szerpentinre figyel. Sokszor mászott már ilyet, lévén, hogy a hegység lábainál élt, pont ezért is mosolyodik el a látványra.
~Mintha csak otthon lennék!~ -csóválja meg bolondosan a fejét, majd sebes léptekkel indul el a domb irányába. Közben kirajzolódik előtte a sátortábor, ami csakis a régebbi elgondolását igazolja, hogy ez egy fontosnak mondható hely.
Egy bő negyed órája sétál, mikor észbe kap, és bevárja a többieket. Ha amazok végre megérkeznek, akkor egy fejszéjére támaszkodó törpét láthatnak a szerpentin első kanyarján.*
-Csakhogy! Már vártalak titeket!
*Mosolyodik el, majd baltáját visszarakva a hátára, felméri a szerzetes jelenlegi állapotát, kvázi, hogy fel tud-e jönni a dombon.
~Szerintem meg fog vele birkózni. Erős az öreg.~*
905. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-26 22:32:45
Üzenet elküldve: 2014-09-26 22:32:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
* Mivel mindenki elvégezte dolgát (Dwinin reakcióját látva a húsról alkotott véleményként vigyort csal az arcára) összeszedi kevés cókmókját és fürgén talpra áll. Ruháját kicsit megigazítja és fenék tájon leporolja majd követi a többieket.
Először kicsit lassabban battyog, a tájat fürkészi, ám hamar beéri a törpét és a sántikáló szerzetest és nemsokára a harcos mellett megy. Ezt látva vissza vesz a tempóból és beáll másodiknak, nagyjából öt méteres távot tartva Raybantól. Léptei könnyűek, ruganyosak, enyhén rugózva megy.*
~ Egész szép táj... kellemes reggeli sétának hívnám, ha nem egy gyilkolás lebuktatásáról lenne szó.~
*A hídnál Rayban tanácsára megáll és összefont kézzel nézi végig, ahogy a harcos végig megy. Miután sikeresen átért a többiekkel együtt ő is átkel, bár cseppet sem nyugtatja meg, hogy Rayban hiba nélkül ért át. Kicsit ideges, száját többször is megnyalja.*
~ Adja az ég, hogy nem itt kell meghalnom.~
*Végül áttérve már megnyugszik és az előttük lévő tájat fürkészi, főleg a magas dombot. Ekkor kicsit gondolkodva hátranéz másik két társára.*
~ Azt hiszem itt elkél a segítségem, Devron úrnál.~
* Azzal hátramegy a szerzeteshez.*
- Atyám, ha gondolja segédkezek a dombon való felmenetelre.
Először kicsit lassabban battyog, a tájat fürkészi, ám hamar beéri a törpét és a sántikáló szerzetest és nemsokára a harcos mellett megy. Ezt látva vissza vesz a tempóból és beáll másodiknak, nagyjából öt méteres távot tartva Raybantól. Léptei könnyűek, ruganyosak, enyhén rugózva megy.*
~ Egész szép táj... kellemes reggeli sétának hívnám, ha nem egy gyilkolás lebuktatásáról lenne szó.~
*A hídnál Rayban tanácsára megáll és összefont kézzel nézi végig, ahogy a harcos végig megy. Miután sikeresen átért a többiekkel együtt ő is átkel, bár cseppet sem nyugtatja meg, hogy Rayban hiba nélkül ért át. Kicsit ideges, száját többször is megnyalja.*
~ Adja az ég, hogy nem itt kell meghalnom.~
*Végül áttérve már megnyugszik és az előttük lévő tájat fürkészi, főleg a magas dombot. Ekkor kicsit gondolkodva hátranéz másik két társára.*
~ Azt hiszem itt elkél a segítségem, Devron úrnál.~
* Azzal hátramegy a szerzeteshez.*
- Atyám, ha gondolja segédkezek a dombon való felmenetelre.
904. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-26 20:57:45
Üzenet elküldve: 2014-09-26 20:57:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Irány az erőd//
*Miután mindenki elkészült, Ray kikerüli a szerzetest, és a csapat élére vág, Ő vezeti a díszes társaságot, egészen a dombig, amin az erőd van. Nem lesz nehéz csak követni kell az ösvényt. A szerzetes kezd kissé ellenszenvessé válni a számára, de egyelőre szüksége van rá. Addig battyognak, amíg fel nem tűnik egy híd a távolban. Amint odaérnek, letérdel és hosszan iszik. A hűs víz nagyon jól esik a kutyagolás után. Megtölti tömlőjét. Kételyei támadnak a híddal kapcsolatban, úgyhogy ezt közli is társaival. *
-Először én átmegyek rajta. Valószínűleg én vagyok a legnehezebb, szóval ha engem megbír akkor titeket is megfog.
*Óvatosan átsétál a hídon, a közepén ugrál is egy kicsit. Megbírja. Legalábbis nem esett szét. Lesétál és int a következő embernek. Nem tudja, hogy a szerzetes tud-e úszni, szóval amikor rákerül a sor készen áll az ugrásra. Ha a szerzetes biztonságban átér megnyugszik, ha nem utánaugrik és kihúzza a partra. Miután mindenki átért, folytatja útját a domb felé. Innét már látszódik a domb és a sok száz sátor. Felgyorsítja a tempót és addig megy, amíg el nem érik azt az elágazást ahol meg lehet kerülni az erődöt, vagy fel lehet jutni az erődhöz. *
-Emberek! Megérkeztünk! Már csak a magas dombon kell felcaplatni, valamint bebocsátást nyerni.
*Megindul a domb felé, és int a társainak, hogy kövessék. A törpnek és a szerzetesnek ez a meredek domboldal nem lesz leányálom... *
*Miután mindenki elkészült, Ray kikerüli a szerzetest, és a csapat élére vág, Ő vezeti a díszes társaságot, egészen a dombig, amin az erőd van. Nem lesz nehéz csak követni kell az ösvényt. A szerzetes kezd kissé ellenszenvessé válni a számára, de egyelőre szüksége van rá. Addig battyognak, amíg fel nem tűnik egy híd a távolban. Amint odaérnek, letérdel és hosszan iszik. A hűs víz nagyon jól esik a kutyagolás után. Megtölti tömlőjét. Kételyei támadnak a híddal kapcsolatban, úgyhogy ezt közli is társaival. *
-Először én átmegyek rajta. Valószínűleg én vagyok a legnehezebb, szóval ha engem megbír akkor titeket is megfog.
*Óvatosan átsétál a hídon, a közepén ugrál is egy kicsit. Megbírja. Legalábbis nem esett szét. Lesétál és int a következő embernek. Nem tudja, hogy a szerzetes tud-e úszni, szóval amikor rákerül a sor készen áll az ugrásra. Ha a szerzetes biztonságban átér megnyugszik, ha nem utánaugrik és kihúzza a partra. Miután mindenki átért, folytatja útját a domb felé. Innét már látszódik a domb és a sok száz sátor. Felgyorsítja a tempót és addig megy, amíg el nem érik azt az elágazást ahol meg lehet kerülni az erődöt, vagy fel lehet jutni az erődhöz. *
-Emberek! Megérkeztünk! Már csak a magas dombon kell felcaplatni, valamint bebocsátást nyerni.
*Megindul a domb felé, és int a társainak, hogy kövessék. A törpnek és a szerzetesnek ez a meredek domboldal nem lesz leányálom... *
903. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-26 19:50:47
Üzenet elküldve: 2014-09-26 19:50:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Irány az erőd!//
*Az első falatot a harcos veszi el és bár próbálja titkolni, de kiül az arcára, hogy jobbat is evett már. *~Mégis mit várt, hogy mindennap a legjobb sültekből fogunk lakomázni?~
*A dalnok is megkóstolja amit sütött, de ő titkolni se próbálja, hogy nem ínyére való a farkassült. A törpe azonban mindkettőjüket felülmúlja: beleharap, majd visszaadja, (azt is amit már megevett) némi okádék kísértében ami valaha bor lehetett. Azonban Devront "Atyám" megnevezéssel illeti aminek a szerzetes kifejezetten örül. Már társai reakciójától elmegy a kedve a farkashústól, de éhsége végül felülkerekedik. Botjával a szájához vezeti a frissen sült húscafatot és beleharap. Megrágja. Lenyeli. Megint harap. Mire észbe kap már el is tüntette a reggelijét. *~Hát nem egy marhapörkölt, az nem vitás. ~*Gondolja magában miközben újabba adagot süt magának (látva az útitársak reakcióit, nem tartja valószínűnek, hogy kérni fognak). *~De azért meg lehet enni. ~*Miközben folytatja reggelijét a harcos és a törpe reggeli tornába kezdenek, majd egy közeli pataknál megmosakszanak. Devron, miután végzett a farkashússal, maga is felkeresi a patakot és megtölti vízzel az este folyamán kiürült borostömlőjét. Dolga végeztével visszatér a táborhoz és meghallgatja a harcos tervét. ami (legalábbis Devron szerint) semmiben sem tér el az eddigi tervtől, de lehet, hogy csak az új útitárs miatt ismétli el a dolgokat. A többiek egyetértően bólogatnak, Semur dalra is fakad. Devronnak sincs ellenvetése, úgyhogy eloltja a tüzet, megragadja a vándorbotját és elindul az ösvényen Thargarod felé. Mivel nem tudja, hogy Rayban mennyit mondott el a törpének, úgy dönt, hogy közli vele a tényállást. *
- Szóval Dwinin, nem tudom, hogy Rayban tájékoztatta-e a részletekről, úgyhogy szeretném elmondani, hogy miért is megyünk mi Thargarodba: A mi harcosunk nevelőszüleit meggyilkolták, és fogalmunk sincs, hogy ki tehette. Azonban nekem van egy ismerősöm Thargarodban, jobban mondva az azt körülvevő táborban, Amon Ruadhban, aki járatos az alvilági tevékenységekben, és ő tudhat valamit a gyilkosról. Nem biztos, hogy segít nekünk, de nincs semmi nyom amin elindulhatnánk, így hát őtőle remélünk valami előrelépést az ügyben.-
*Befejezi a mondandóját és csendesen ballag tovább a keskeny ösvényen. Ha a törpének kérdése van, nyugodtan felteheti. *
*Az első falatot a harcos veszi el és bár próbálja titkolni, de kiül az arcára, hogy jobbat is evett már. *~Mégis mit várt, hogy mindennap a legjobb sültekből fogunk lakomázni?~
*A dalnok is megkóstolja amit sütött, de ő titkolni se próbálja, hogy nem ínyére való a farkassült. A törpe azonban mindkettőjüket felülmúlja: beleharap, majd visszaadja, (azt is amit már megevett) némi okádék kísértében ami valaha bor lehetett. Azonban Devront "Atyám" megnevezéssel illeti aminek a szerzetes kifejezetten örül. Már társai reakciójától elmegy a kedve a farkashústól, de éhsége végül felülkerekedik. Botjával a szájához vezeti a frissen sült húscafatot és beleharap. Megrágja. Lenyeli. Megint harap. Mire észbe kap már el is tüntette a reggelijét. *~Hát nem egy marhapörkölt, az nem vitás. ~*Gondolja magában miközben újabba adagot süt magának (látva az útitársak reakcióit, nem tartja valószínűnek, hogy kérni fognak). *~De azért meg lehet enni. ~*Miközben folytatja reggelijét a harcos és a törpe reggeli tornába kezdenek, majd egy közeli pataknál megmosakszanak. Devron, miután végzett a farkashússal, maga is felkeresi a patakot és megtölti vízzel az este folyamán kiürült borostömlőjét. Dolga végeztével visszatér a táborhoz és meghallgatja a harcos tervét. ami (legalábbis Devron szerint) semmiben sem tér el az eddigi tervtől, de lehet, hogy csak az új útitárs miatt ismétli el a dolgokat. A többiek egyetértően bólogatnak, Semur dalra is fakad. Devronnak sincs ellenvetése, úgyhogy eloltja a tüzet, megragadja a vándorbotját és elindul az ösvényen Thargarod felé. Mivel nem tudja, hogy Rayban mennyit mondott el a törpének, úgy dönt, hogy közli vele a tényállást. *
- Szóval Dwinin, nem tudom, hogy Rayban tájékoztatta-e a részletekről, úgyhogy szeretném elmondani, hogy miért is megyünk mi Thargarodba: A mi harcosunk nevelőszüleit meggyilkolták, és fogalmunk sincs, hogy ki tehette. Azonban nekem van egy ismerősöm Thargarodban, jobban mondva az azt körülvevő táborban, Amon Ruadhban, aki járatos az alvilági tevékenységekben, és ő tudhat valamit a gyilkosról. Nem biztos, hogy segít nekünk, de nincs semmi nyom amin elindulhatnánk, így hát őtőle remélünk valami előrelépést az ügyben.-
*Befejezi a mondandóját és csendesen ballag tovább a keskeny ösvényen. Ha a törpének kérdése van, nyugodtan felteheti. *
902. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-26 15:26:45
Üzenet elküldve: 2014-09-26 15:26:45
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Lanix//
*Pia most nincs nála. A laposüvege kong az ürességtől. Otthon még lenne pár üveggel, de nincs rá ideje, hogy odáig elmenjen. Amit ő főz az amúgy sem való az embereknek, egy korty után sorban lefordulnának az őrtoronyból és egyelőre nem ez a cél. Az a rész csak később jön.* -Most nincs nálam semmi, estére hozok egy üveget a rókalyukból. *A csuklyás fölmászik a fára és ugrálni kezd rajta. Nem egészen érti mit akar odafönt aztán egy tojás is érkezik és csattan széjjel az ork nagy zöld tenyerén. Még sikerült idejében maga fölé emelni kezét, hogy a küldemény ne a homlokát találja el.* ~Mi a pokol.~ *Letörli egy fa oldalára és megvárja a mutatvány végét. Már kész a terv, hogy lehet bejutni, de azt még nem lehet tudni vajon érdemes e. Hisz csak sejtés, hogy Ragurk bent van a bányában és azt, hogy ez a bánya azt szintén csak sejteni lehet. Szóval először igazolni akarja magának, hogy tényleg egy börtöntelepet találtak meg, aztán lehet gondolkozni a bejutás megvalósításán és végül, ha Ragurk tényleg bent van, akkor tervezhetik a kiszabadítást. Nem kell annyira előre rohanniuk.*
-Most egyelőre rejtőzz el, először tudni kéne ez e a bánya. *Azzal egyszerűen odasétál az ajtóhoz és illedelmesen bekopog. Várja vajon kiszól-e valaki, katonák vagy bujdosók laknak itt esetleg a hely már évek óta elhagyatott. Lanix ugyan hallott hangokat a hely közelében, talán már tudja is, mi ez a hely, de Gravaknak fogalma sincs róla. Az előtte lévő fal teljesen ellenáll érzékeinek, se nem hall, se nem lát semmit rajta túl. Ha nem jön válasz akkor még egyszer kopog, igyekszik nem felhergelni magát és emberi módon jelezni a jelenlétét, nem kiabál és nem dörömböl legalábbis egyelőre nem. Ha ez tényleg egy börtön nem hiányzik neki, hogy itt tartsák néhány éjszakára. Néha hátrapillant, vajon mit csinál, a csuklyás a háta mögött.*<font size='-2'><b>A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.26 15:29:48</b></font>
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.09.26 17:46:22, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
*Pia most nincs nála. A laposüvege kong az ürességtől. Otthon még lenne pár üveggel, de nincs rá ideje, hogy odáig elmenjen. Amit ő főz az amúgy sem való az embereknek, egy korty után sorban lefordulnának az őrtoronyból és egyelőre nem ez a cél. Az a rész csak később jön.* -Most nincs nálam semmi, estére hozok egy üveget a rókalyukból. *A csuklyás fölmászik a fára és ugrálni kezd rajta. Nem egészen érti mit akar odafönt aztán egy tojás is érkezik és csattan széjjel az ork nagy zöld tenyerén. Még sikerült idejében maga fölé emelni kezét, hogy a küldemény ne a homlokát találja el.* ~Mi a pokol.~ *Letörli egy fa oldalára és megvárja a mutatvány végét. Már kész a terv, hogy lehet bejutni, de azt még nem lehet tudni vajon érdemes e. Hisz csak sejtés, hogy Ragurk bent van a bányában és azt, hogy ez a bánya azt szintén csak sejteni lehet. Szóval először igazolni akarja magának, hogy tényleg egy börtöntelepet találtak meg, aztán lehet gondolkozni a bejutás megvalósításán és végül, ha Ragurk tényleg bent van, akkor tervezhetik a kiszabadítást. Nem kell annyira előre rohanniuk.*
-Most egyelőre rejtőzz el, először tudni kéne ez e a bánya. *Azzal egyszerűen odasétál az ajtóhoz és illedelmesen bekopog. Várja vajon kiszól-e valaki, katonák vagy bujdosók laknak itt esetleg a hely már évek óta elhagyatott. Lanix ugyan hallott hangokat a hely közelében, talán már tudja is, mi ez a hely, de Gravaknak fogalma sincs róla. Az előtte lévő fal teljesen ellenáll érzékeinek, se nem hall, se nem lát semmit rajta túl. Ha nem jön válasz akkor még egyszer kopog, igyekszik nem felhergelni magát és emberi módon jelezni a jelenlétét, nem kiabál és nem dörömböl legalábbis egyelőre nem. Ha ez tényleg egy börtön nem hiányzik neki, hogy itt tartsák néhány éjszakára. Néha hátrapillant, vajon mit csinál, a csuklyás a háta mögött.*<font size='-2'><b>A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.26 15:29:48</b></font>
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.09.26 17:46:22, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
901. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-09-26 13:50:38
Üzenet elküldve: 2014-09-26 13:50:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Lewonor//
~Pálinka... ~ *Ízlelgeti magában a szót. * ~Lehet, de akkor az ő piája kell, ugyanis nekem nincsen. ~
-Ha van piád, nekem jó. Add át az üveget. Este benézek majd hozzájuk. Vagy menjek be most?
*Az ő részéről végül is teljesen mindegy. Ha az ork beküldi, hát ő be is megy. Ha nem, akkor teljesen tanácstalan. Mit fog csinálni egész nap? Legjobb lenne, ha most bemenne... bár akkor kisebb a befogadás esélye. És ilyenkor még az őrök is hülyék. Na meg morcosak. Amíg az ork gondolkodik, addig felkapaszkodik a legközelebbi ágra, felhúzza magát. Talál egy madárfészket a feje fölött lévő ágon. Talál benne három tojást. Kettőt kiszürcsöl a harmadikat pedig ledobja. Ha az ork nézte őt, akkor valószínűleg elkapja a tojást. Ha nem, a gondolkozónak egy tojás törik szét a feje búbján. *
-Nos, döntöttél már?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.10.01 20:33:48, a következő indokkal:
VP részek törlése.
~Pálinka... ~ *Ízlelgeti magában a szót. * ~Lehet, de akkor az ő piája kell, ugyanis nekem nincsen. ~
-Ha van piád, nekem jó. Add át az üveget. Este benézek majd hozzájuk. Vagy menjek be most?
*Az ő részéről végül is teljesen mindegy. Ha az ork beküldi, hát ő be is megy. Ha nem, akkor teljesen tanácstalan. Mit fog csinálni egész nap? Legjobb lenne, ha most bemenne... bár akkor kisebb a befogadás esélye. És ilyenkor még az őrök is hülyék. Na meg morcosak. Amíg az ork gondolkodik, addig felkapaszkodik a legközelebbi ágra, felhúzza magát. Talál egy madárfészket a feje fölött lévő ágon. Talál benne három tojást. Kettőt kiszürcsöl a harmadikat pedig ledobja. Ha az ork nézte őt, akkor valószínűleg elkapja a tojást. Ha nem, a gondolkozónak egy tojás törik szét a feje búbján. *
-Nos, döntöttél már?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.10.01 20:33:48, a következő indokkal:
VP részek törlése.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718