Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 101 (2001. - 2020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
2020. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-10-14 21:40:00
Üzenet elküldve: 2015-10-14 21:40:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Még egy kör csatangolás //
- Azért valamit nem egészen tud bevenni a gyomrom, és most nem arra a... - *Elharapja a mondatot, mert annak végén a Kharasshival vedelt kerítésszaggató kapott volna hangsúlyt és a félszemű nem szeretné máris megidézni azt a párbajt. A madarak is gyanútlanul csicseregnek még, annak szellemében, hogy messze jár az esős évszak és azzal együtt a nélkülözés. Valahogy így van áll a dolog Khannál is, minek idézzen valami rossz emlékezetűt, amikor a szívének legkedvesebb fogadós valóra váltotta egy álmát nemrégiben?
Tehát lóra szállnak (másokat felsegítenek rá készséggel) és mellkasában azzal az érzéssel néz szembe a szerpentinnel, hogy egyelőre érdemesnek találták megtartani a szűrét.*
- Vasorrú bába, ha azt a förmedvényt a mostani fogadóból is oda akarod szegődtetni. Végigtapogatott, elárulom. - *Ez a lemondás, amivel Rilai a sürgetését fogadja felébreszt benne egy leheletnyit a balsejtelemből: a mindig életvidám és energikus teremtés ritkán áll legyintve a dolgok elé, és mivel már beszéltek erről, a rókaarcú azt is tudni véli, hogy a cím ugyanúgy része a megvalósulandó álomképnek, mint az, hogy hova tegyék a kandallót, s hogy milyen repkény szökjön szárba a falak mentén.*
- Nos, akárhova tartsunk is, most megint lesz időnk a találóbbnál találóbb nevek kiötléséhez. - *Nem árul el egyelőre többet a metszetekről, a dolog már kapott kellő balladai homályt, majd ha odaérnek az elsőhöz (ami igazából az utolsó lesz, ha sorrendileg nézzük) rábök a törzsre. Reméli legalábbis, hogy nem caplatnak el mellette észrevétlenül.
Aztán persze ebből nem lesz semmi, mert nem északnak fordítják a lópofákat, hanem a Kikötő felé.*
- Csak nem pénzt kaptál Kagantól, máris? - *Hangosan direkte nem bontja tovább azt az ábrándot, ami máris virágba borult a fejében.*
~ Legyen saját hajó, legyen saját hajó, kérlek, legyen egy saját hajó! ~
- És mik a tervei, tulajdonosasszony? Én is kapok helyet az új fogadód új szobájának új ágyában? Tudod, ahova hazatérhetek kalandjaim után és elmesélhetem, honnét szereztem egy újabb heget.
- Azért valamit nem egészen tud bevenni a gyomrom, és most nem arra a... - *Elharapja a mondatot, mert annak végén a Kharasshival vedelt kerítésszaggató kapott volna hangsúlyt és a félszemű nem szeretné máris megidézni azt a párbajt. A madarak is gyanútlanul csicseregnek még, annak szellemében, hogy messze jár az esős évszak és azzal együtt a nélkülözés. Valahogy így van áll a dolog Khannál is, minek idézzen valami rossz emlékezetűt, amikor a szívének legkedvesebb fogadós valóra váltotta egy álmát nemrégiben?
Tehát lóra szállnak (másokat felsegítenek rá készséggel) és mellkasában azzal az érzéssel néz szembe a szerpentinnel, hogy egyelőre érdemesnek találták megtartani a szűrét.*
- Vasorrú bába, ha azt a förmedvényt a mostani fogadóból is oda akarod szegődtetni. Végigtapogatott, elárulom. - *Ez a lemondás, amivel Rilai a sürgetését fogadja felébreszt benne egy leheletnyit a balsejtelemből: a mindig életvidám és energikus teremtés ritkán áll legyintve a dolgok elé, és mivel már beszéltek erről, a rókaarcú azt is tudni véli, hogy a cím ugyanúgy része a megvalósulandó álomképnek, mint az, hogy hova tegyék a kandallót, s hogy milyen repkény szökjön szárba a falak mentén.*
- Nos, akárhova tartsunk is, most megint lesz időnk a találóbbnál találóbb nevek kiötléséhez. - *Nem árul el egyelőre többet a metszetekről, a dolog már kapott kellő balladai homályt, majd ha odaérnek az elsőhöz (ami igazából az utolsó lesz, ha sorrendileg nézzük) rábök a törzsre. Reméli legalábbis, hogy nem caplatnak el mellette észrevétlenül.
Aztán persze ebből nem lesz semmi, mert nem északnak fordítják a lópofákat, hanem a Kikötő felé.*
- Csak nem pénzt kaptál Kagantól, máris? - *Hangosan direkte nem bontja tovább azt az ábrándot, ami máris virágba borult a fejében.*
~ Legyen saját hajó, legyen saját hajó, kérlek, legyen egy saját hajó! ~
- És mik a tervei, tulajdonosasszony? Én is kapok helyet az új fogadód új szobájának új ágyában? Tudod, ahova hazatérhetek kalandjaim után és elmesélhetem, honnét szereztem egy újabb heget.
2019. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-10-13 18:07:00
Üzenet elküldve: 2015-10-13 18:07:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hazaút//
*Sien szerencséjére talál egy szekeret, ami éppen Artheniorba tart, így kevesebb idejébe fog telni, míg visszatér szülővárosába. Ugyanazon az úton megy, mint idefelé jövet, de sajnos nem olyan sikerekkel távozik, mint szeretett volna. Ugyan őt egy apró kudarc nem töri le, s ezt az utat hazafelé sem úgy éli meg, mint egy pofára esést. Találkozott ugyan néhány kicsit modortalanabb amon ruadhival. Igazából a hely amúgy sem nőtt annyira a szívéhez, nem úgy mint Clednek. Jobban szereti ő azt a nyüzsgő nagyvárost, még a szegénynegyedet is. Nem is érti, hogy miért indult el erre a hosszú útra, hogyha otthon már megvan az a kis kör, akik legalább állandóan eljárnak hozzá. A többségük még bájitalt is szokott venni, ám van aki csak megszokásból tér be. Sien a végén még fogadót fog kialakítani kis bájitalos üzletéből.*
~ Még csak az kéne.~
*Nevet magában a gondolatra, miközben a zötykölődő szekér végéből figyeli a zöld utat, amin haladnak. Egész korán sikerült elindulnia, estére talán már a városban is lesz ezzel a tempóval. De ha ott nem is, a kikötőben minimum.*
*Sien szerencséjére talál egy szekeret, ami éppen Artheniorba tart, így kevesebb idejébe fog telni, míg visszatér szülővárosába. Ugyanazon az úton megy, mint idefelé jövet, de sajnos nem olyan sikerekkel távozik, mint szeretett volna. Ugyan őt egy apró kudarc nem töri le, s ezt az utat hazafelé sem úgy éli meg, mint egy pofára esést. Találkozott ugyan néhány kicsit modortalanabb amon ruadhival. Igazából a hely amúgy sem nőtt annyira a szívéhez, nem úgy mint Clednek. Jobban szereti ő azt a nyüzsgő nagyvárost, még a szegénynegyedet is. Nem is érti, hogy miért indult el erre a hosszú útra, hogyha otthon már megvan az a kis kör, akik legalább állandóan eljárnak hozzá. A többségük még bájitalt is szokott venni, ám van aki csak megszokásból tér be. Sien a végén még fogadót fog kialakítani kis bájitalos üzletéből.*
~ Még csak az kéne.~
*Nevet magában a gondolatra, miközben a zötykölődő szekér végéből figyeli a zöld utat, amin haladnak. Egész korán sikerült elindulnia, estére talán már a városban is lesz ezzel a tempóval. De ha ott nem is, a kikötőben minimum.*
2018. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-10-11 15:42:45
Üzenet elküldve: 2015-10-11 15:42:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Némán halad az ösvényen, csak az erdő hangja és a benne lakó madarak csiripelése hallatszik. Elégedetten néz végig fáknak törzsén vagy követ sárga szemével néhány hulló levelet, csak hogy szórakoztassa magát menet közben. Hol felnéz a felette összeérő ágakat fürkészve, hol az út sarát nézi, amiben felismer pár állatnyomot, szekerek kerekének mélyedését és lovak patáinak lenyomatát. Néha meg-megáll megvizsgálni egy-egy növényt, amit nem ismer fel, vagy pont azért, hogy lecsippentsen pár szem bogyót. Szereti a hosszú, erdei sétákat.
Léptei nem túl szaporák, ám hosszú lábainak köszönhetően viszonylag gyorsan halad. Már második napja hagyta el a Kikötőt és annak minden borzadalmát, így nemsoká oda kell érnie a Vashegyre. *
Léptei nem túl szaporák, ám hosszú lábainak köszönhetően viszonylag gyorsan halad. Már második napja hagyta el a Kikötőt és annak minden borzadalmát, így nemsoká oda kell érnie a Vashegyre. *
2017. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-29 18:24:51
Üzenet elküldve: 2015-09-29 18:24:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Bosszúvágy//
*A Majorság felé, a kocsin ülve megfordult ugyan a fejében, mi lenne akkor, ha rögtön valami oknál fogva vissza kellene fordulniuk, de ezt az elképzelhetetlennek hitt képzelgést gyorsan el is hessegette, mert már a puszta gondolatába is belefájdultak a lábai. Erre most tessék, már rég maga mögött hagyta az Ametiszt majorság bekötő útját és halad, egyre csak előre, nem törődve azzal, mi lesz majd néhány óra múlva a keményen használatba vett lábaival. Rövid idő alatt változtak sokat a dolgok, ezért van az, hogy ló hiányában rója azokat a bizonyos métereket, melyek előbb vagy utóbb, de visszavezetik őt a városba, pontosabban a megbeszélt helyre a Barakkhoz. Nem tudja mennyi időbe telik, az úton néha-néha el is bóbiskolt, így a környezet sem ismerős túlságosan, megbecsülni ezáltal végképp nem tudja. Kisvártatva rossz érzés fogja el, valószínűsíthetően eltévedt, feltehetően rossz irányba fordult az egyik csapáson. Nagyot fújtat és nem haladva tovább a megkezdett úton visszafelé indul, egészen addig, amíg el nem ér egy ismerősnek tűnő helyet.*
A hozzászólás írója (Kipp Norville) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.29 18:30:00
*A Majorság felé, a kocsin ülve megfordult ugyan a fejében, mi lenne akkor, ha rögtön valami oknál fogva vissza kellene fordulniuk, de ezt az elképzelhetetlennek hitt képzelgést gyorsan el is hessegette, mert már a puszta gondolatába is belefájdultak a lábai. Erre most tessék, már rég maga mögött hagyta az Ametiszt majorság bekötő útját és halad, egyre csak előre, nem törődve azzal, mi lesz majd néhány óra múlva a keményen használatba vett lábaival. Rövid idő alatt változtak sokat a dolgok, ezért van az, hogy ló hiányában rója azokat a bizonyos métereket, melyek előbb vagy utóbb, de visszavezetik őt a városba, pontosabban a megbeszélt helyre a Barakkhoz. Nem tudja mennyi időbe telik, az úton néha-néha el is bóbiskolt, így a környezet sem ismerős túlságosan, megbecsülni ezáltal végképp nem tudja. Kisvártatva rossz érzés fogja el, valószínűsíthetően eltévedt, feltehetően rossz irányba fordult az egyik csapáson. Nagyot fújtat és nem haladva tovább a megkezdett úton visszafelé indul, egészen addig, amíg el nem ér egy ismerősnek tűnő helyet.*
A hozzászólás írója (Kipp Norville) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.29 18:30:00
2016. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-27 21:54:06
Üzenet elküldve: 2015-09-27 21:54:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A kocsi tényleg ott áll nem messze a különös helytől. Apolliának kicsit nehezére esik felkapaszkodni a hintóra, de megoldja. Mikor már bent van a szárazon, lekapja magáról a vizes köpenyt és nagy gonddal maga mellé helyezi az üres ülésre. Szerencsére a kocsis tudja, hogy már hazafelé kell indulni. Bizonyára ha a kisasszonynak más úti cél kérése lenne, akkor a családi kúriába tartanának. Apollia eléggé sajnálja a szolgálót, amiért amaznak végig kellett néznie, ahogy elveszíti egyik lovát. Szíve szerint beszélne vele erről egy kicsit, főleg mivel a lány saját meggondolatlansága miatt is kerültek ilyen helyzetbe. A férfi bizonyára majdnem szívrohamot kapott, amiért elveszítette a kisasszonyt. Szerencse, hogy a lány visszatalált hozzá.
Apollia a hintó ablakán mered kifelé a döcögős úton. Nem haladnak olyan gyorsan, hiszen egy ló odalett. Legalább van alkalma gondolkozni, és sokkal jobban esik neki így, hogy idő közben legalább a táj változik körülötte és még az eső is megadja neki a hangulatot. Magában reméli, hogy Taitos egyszer el fog még jönni a köpenyéért és többet fog mesélni a kutatásairól.*
Apollia a hintó ablakán mered kifelé a döcögős úton. Nem haladnak olyan gyorsan, hiszen egy ló odalett. Legalább van alkalma gondolkozni, és sokkal jobban esik neki így, hogy idő közben legalább a táj változik körülötte és még az eső is megadja neki a hangulatot. Magában reméli, hogy Taitos egyszer el fog még jönni a köpenyéért és többet fog mesélni a kutatásairól.*
2015. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-27 21:33:56
Üzenet elküldve: 2015-09-27 21:33:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Első jegyzetek//
*A kitaposott úton indul meg, hogy kiderítse hová vezet ez az erdős rész. Ahogy egyre beljebb ér sűrűsödnek a vészjóslóan magasodó fák és félhomályba borítják az utat. Erdei elfnek köszönhetően így is elég jól kiigazodik, hogy milyen napszak lehet éppen és útközben meg is áll estefelé tüzet rakni és vadászni valamit, aminek lelkét az erdei szellemeknek ajánlja fel és utána fogyasztja csak el. Jelen esetben egy nyuszit sikerült elkapnia, de nem volt ez sem valami könnyű feladat számára. Jól beosztja és csak keveset eszik belőle, csak annyit, amennyivel megszűnik az éhsége. Reggel a tűzre rúgja a földet és úgy indul meg tovább az úton. Két napi sétálás után ér ki onnan, ahol már a fák takarása nélkül kell úgy néz ki folytatnia az útját.*
*A kitaposott úton indul meg, hogy kiderítse hová vezet ez az erdős rész. Ahogy egyre beljebb ér sűrűsödnek a vészjóslóan magasodó fák és félhomályba borítják az utat. Erdei elfnek köszönhetően így is elég jól kiigazodik, hogy milyen napszak lehet éppen és útközben meg is áll estefelé tüzet rakni és vadászni valamit, aminek lelkét az erdei szellemeknek ajánlja fel és utána fogyasztja csak el. Jelen esetben egy nyuszit sikerült elkapnia, de nem volt ez sem valami könnyű feladat számára. Jól beosztja és csak keveset eszik belőle, csak annyit, amennyivel megszűnik az éhsége. Reggel a tűzre rúgja a földet és úgy indul meg tovább az úton. Két napi sétálás után ér ki onnan, ahol már a fák takarása nélkül kell úgy néz ki folytatnia az útját.*
2014. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-23 18:05:40
Üzenet elküldve: 2015-09-23 18:05:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Út Synmirába//
*Apollia elég heves teremtés, de ha idegenekről van szó képes meggondolatlan lenni. De tartani tőlük eszébe sem jut, ahogy most sem. Minden bűntudat nélkül ugrik ki a hintóból, hogy az ismeretlenre vesse magát. De a dolgok igen hamar visszájukra fordulnak, s nem ő rabol, hanem őt rabolják. Vagy inkább csapdába csalják?*
- Ez egy vérszomjas fenevad!! Vigyázzon vele!
*Kiált fel rémülten, amikor meglátja milyen mesteri könnyedséggel kapja el a férfi a warg grabancát. Apollia igazán nem számított erre a fordulatra, de egy kis idővel megnyugszik, mivel az állat nem akarja őket megenni. Viszont a lovakat nagyon. A kocsis is kétségbe van esve, lerí az arcáról, hogy a búsba kívánja kisasszonyt, akinek az idióta ötletei miatt kerül állandóan bajba. De mégsem hagyhatja ott a lányt, ezért nem is akaródzik neki elindulni, hiába fenyegeti egy warg a hátasait. De ha menekülés közben a kisasszonyt elkapják és elrabolják esetleg, azt nem fogja tudni kimagyarázni az apjánál, viszont egy ló helyett vehet másikat.*
- Nem veszélyes?! Ez egy warg!
*Kétségbeesetten indul meg Taitos után, habár alig bírja levenni a szemét a kocsisról. Bizonyára ő is hallotta az idegen szavait, de nem látszik tőle sokkal nyugodtabbnak.*
~Hogy fogok hazajutni? Édesapám mérges lesz! ~
*Pár percig még kétségbeesetten ráncolja a homlokát, de szó nélkül követi Taitost, s bele se gondol, hogy esetleg ártani akar neki.
Hiába Apollia szabados felfogása, az esőtől még ő is megretten, hiába szereti a szobájából nézni, ahogy esik. Felnéz a felhős égre és csak remélni meri, hogy attól nem lesz semmi baja. Hiszen az csak víz! Vízben fürdik, vizet iszik, s ha az égből esik az miben más?*
- Hova is megyünk?
*Kérdezi kíváncsian, nagy barna szemeit Taitosra mereszti. Hiszen ahogy körbenéz mindenfelé csak fák vannak és nem hiszi, hogy a közelben bármiféle épület lenne. De hát mit is tud ő a világról? Csak amit olvasott és az nem mindig adja vissza a valóságot.*
- Jaj, ne haragudjon! Elfelejtettem bemutatkozni. Apollia Misscoulueryti a nevem. Hogy is nevezte azt a wargot? Honnan tudja, hogy embereket nem bánt?
*Még időben észbe kap, hogy bemutatkozhasson. A fiú talán hallhatta a nevét, de ez nem biztos. Míg a kisasszony létezése nem olyan elhíresült, az apjáét viszont annál többet hallhatták már. A családi vagyon ugyanis a fűszer ültetvényeivel keresi meg. Gyakran politizál és fordul meg a nemesi körökben. Ezzel szemben lányát annyira félti, hogy sokáig tartott, hogy hatonta egyszer megengedjen neki egy kis kocsikázást, azzal a feltétellel, hogy nem száll ki a hintóból. Mind láthatjuk, hogy Apollia nem az a szófogadó fajta.*
*Apollia elég heves teremtés, de ha idegenekről van szó képes meggondolatlan lenni. De tartani tőlük eszébe sem jut, ahogy most sem. Minden bűntudat nélkül ugrik ki a hintóból, hogy az ismeretlenre vesse magát. De a dolgok igen hamar visszájukra fordulnak, s nem ő rabol, hanem őt rabolják. Vagy inkább csapdába csalják?*
- Ez egy vérszomjas fenevad!! Vigyázzon vele!
*Kiált fel rémülten, amikor meglátja milyen mesteri könnyedséggel kapja el a férfi a warg grabancát. Apollia igazán nem számított erre a fordulatra, de egy kis idővel megnyugszik, mivel az állat nem akarja őket megenni. Viszont a lovakat nagyon. A kocsis is kétségbe van esve, lerí az arcáról, hogy a búsba kívánja kisasszonyt, akinek az idióta ötletei miatt kerül állandóan bajba. De mégsem hagyhatja ott a lányt, ezért nem is akaródzik neki elindulni, hiába fenyegeti egy warg a hátasait. De ha menekülés közben a kisasszonyt elkapják és elrabolják esetleg, azt nem fogja tudni kimagyarázni az apjánál, viszont egy ló helyett vehet másikat.*
- Nem veszélyes?! Ez egy warg!
*Kétségbeesetten indul meg Taitos után, habár alig bírja levenni a szemét a kocsisról. Bizonyára ő is hallotta az idegen szavait, de nem látszik tőle sokkal nyugodtabbnak.*
~Hogy fogok hazajutni? Édesapám mérges lesz! ~
*Pár percig még kétségbeesetten ráncolja a homlokát, de szó nélkül követi Taitost, s bele se gondol, hogy esetleg ártani akar neki.
Hiába Apollia szabados felfogása, az esőtől még ő is megretten, hiába szereti a szobájából nézni, ahogy esik. Felnéz a felhős égre és csak remélni meri, hogy attól nem lesz semmi baja. Hiszen az csak víz! Vízben fürdik, vizet iszik, s ha az égből esik az miben más?*
- Hova is megyünk?
*Kérdezi kíváncsian, nagy barna szemeit Taitosra mereszti. Hiszen ahogy körbenéz mindenfelé csak fák vannak és nem hiszi, hogy a közelben bármiféle épület lenne. De hát mit is tud ő a világról? Csak amit olvasott és az nem mindig adja vissza a valóságot.*
- Jaj, ne haragudjon! Elfelejtettem bemutatkozni. Apollia Misscoulueryti a nevem. Hogy is nevezte azt a wargot? Honnan tudja, hogy embereket nem bánt?
*Még időben észbe kap, hogy bemutatkozhasson. A fiú talán hallhatta a nevét, de ez nem biztos. Míg a kisasszony létezése nem olyan elhíresült, az apjáét viszont annál többet hallhatták már. A családi vagyon ugyanis a fűszer ültetvényeivel keresi meg. Gyakran politizál és fordul meg a nemesi körökben. Ezzel szemben lányát annyira félti, hogy sokáig tartott, hogy hatonta egyszer megengedjen neki egy kis kocsikázást, azzal a feltétellel, hogy nem száll ki a hintóból. Mind láthatjuk, hogy Apollia nem az a szófogadó fajta.*
2013. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-23 17:53:11
Üzenet elküldve: 2015-09-23 17:53:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
*Learon marad, még pakolni, és a kecskéivel is még elég sok dolga van, így a többiek még előtte indulnak el. Mikor azonban készen van, és minden fenn van a szekerén, kecskéi pedig útra készen, akkor megindul az úton. Felfelé vezeti kis csapatát Thargarodba, hogy Kagantól megkaphassa a földjét, amit később művelhet. Út közben azon gondolkodik, hogy mit is ültessen a területre. Végül azt gondolja a legjobbnak, ha almafákkal ülteti teli. Arra mindig szükség van. Azonban az még jó idő lesz, mire megnő, addig is kecskéivel és csirkékkel fog foglalkozni, hiszen ez a két állat, amihez a legjobban ért, és ami a leggazdaságosabb. Azon a földön pedig, amin nem az állatai lesznek, kukorica lesz vetve, hogy elláthassa a szárnyasokat, de az is lehet, hogy valami környező gazdától veszi majd mg ezt a terményt.* ˜Még sok mindent kell átgondolnom ezzel kapcsolatban! Lehet kikérem Trodd, meg néhány helyi véleményét is. ˜ *Tudja ő, hogy Kalácsfalva közelében van a föld, amit ígértek neki, azonban azt meg is kell szerezni, a tulajdonába kell venni, meg amúgy i, meg kell tudni, hogy hol is van az a falu, mert vaktában elég nagy butaság lenne elindulni egy ilyen állatcsordával a nyomában. Hamarosan még a szokásos útvonalán találja magát. Itt sokat legeltette annak idején állatait, amúgy se tudna eltvedni, mert egyenesen vezet az út a városba. A jószágok pedig az ismerős terepen már mennek maguktól, nem zavarzatják magukat nagyon. Így nem sokára oda is ér Amon Ruadhra.*
2012. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-23 13:54:57
Üzenet elküldve: 2015-09-23 13:54:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Út Synmirába//
~És a hold kel véled, a nap vendéged, és lidércek tánccukkal elrepítenek...~
*Idáig jut Taitos a kis dal dúdolásában, mely egyébként egy igen kedvelt dal volt a Hatok vigadalmaiban, Észre sem vette a kocsit, vagy foglalkozni biztosan nem foglalkozott vele, csak betanult reflexekkel tért ki útjából. Azt, hogy egy utas most miért tuszkolja felé nem érti.
Ragron nem ilyen nyugodt. Felhúzza felsőajkát, és a lovakra pillant, lassan kezdi cserkészni őket.*
-Ragron!
*Kiált rá Taitos, és elé szegezi botjá lerázva a kisasszonyt magáról.*
~Atyaég, hát... kocsi az nem lesz itt ma.~
*Fintorodik el, mikor Ragron félrelöki botját.*
-Indítson jó ember, ha akar lovakat!
*Kiált fel, és nyakoncsípi Ragront, aki még mindig az ugrásra vár. Ereje mit sem érhet a warghoz képest, akit ez így alig torpant meg, de ha a kocsisnak van esze, már itt sincs.*
-Üdvözlöm kisasszony! Taitos lennék, ne olyan hevesen kérem. Imádkozzon, hogy ez a bestia ne egye meg a lovait.
*Mutat a kocsira tapadó Ragronra, aki sajnos legalább az egyik lovat innentől biztosan elintézi. Szerencse az lesz, ha a kocsi egyben marad.*
-Amúgy köszönöm az ajánlatot, tíz percre lakom innen, ha kegyed jónak látja egy italra meghívnám teendőim mellett, mert az a kocsi ott nem fogja elvinni még pár órán át.
*Bök fejével Ragronra, aki ígyis, úgy is elintézi az egyik lovat, ha elfutnak, ha nem. Ő gyorsabb.*
-Emberre nem veszélyes amúgy.
*Jegyzi még meg, aztán karját tartja, és a valószínűleg most igen döbbent lányt kezdi méregetni.*
-No jön? Hamarosan elered az eső.
*Néz az égre.*
~És a hold kel véled, a nap vendéged, és lidércek tánccukkal elrepítenek...~
*Idáig jut Taitos a kis dal dúdolásában, mely egyébként egy igen kedvelt dal volt a Hatok vigadalmaiban, Észre sem vette a kocsit, vagy foglalkozni biztosan nem foglalkozott vele, csak betanult reflexekkel tért ki útjából. Azt, hogy egy utas most miért tuszkolja felé nem érti.
Ragron nem ilyen nyugodt. Felhúzza felsőajkát, és a lovakra pillant, lassan kezdi cserkészni őket.*
-Ragron!
*Kiált rá Taitos, és elé szegezi botjá lerázva a kisasszonyt magáról.*
~Atyaég, hát... kocsi az nem lesz itt ma.~
*Fintorodik el, mikor Ragron félrelöki botját.*
-Indítson jó ember, ha akar lovakat!
*Kiált fel, és nyakoncsípi Ragront, aki még mindig az ugrásra vár. Ereje mit sem érhet a warghoz képest, akit ez így alig torpant meg, de ha a kocsisnak van esze, már itt sincs.*
-Üdvözlöm kisasszony! Taitos lennék, ne olyan hevesen kérem. Imádkozzon, hogy ez a bestia ne egye meg a lovait.
*Mutat a kocsira tapadó Ragronra, aki sajnos legalább az egyik lovat innentől biztosan elintézi. Szerencse az lesz, ha a kocsi egyben marad.*
-Amúgy köszönöm az ajánlatot, tíz percre lakom innen, ha kegyed jónak látja egy italra meghívnám teendőim mellett, mert az a kocsi ott nem fogja elvinni még pár órán át.
*Bök fejével Ragronra, aki ígyis, úgy is elintézi az egyik lovat, ha elfutnak, ha nem. Ő gyorsabb.*
-Emberre nem veszélyes amúgy.
*Jegyzi még meg, aztán karját tartja, és a valószínűleg most igen döbbent lányt kezdi méregetni.*
-No jön? Hamarosan elered az eső.
*Néz az égre.*
2011. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-22 23:05:28
Üzenet elküldve: 2015-09-22 23:05:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Út Synmirába//
*Valami apró hintó szerűség tűnik fel az ösvényen. Egy ló van elé fogva, bakján jellegtelen ember ül, ám aki a kicsi kocsi kicsi belsejét foglalja el, már sokkal érdekesebb. A hintót nem sok személyre tervezték, bőven elég annak az egyetlen lánynak, aki az ablakára tapadva bámul kifelé. Pedig nem olyan izgalmas hely ez, csupa zöld minden, egyenetlen a talaj, a napot az út fölé hajló fák takarják ki. Ám Apolliának nincs sok lehetősége arra, hogy ezt vagy bármely másik környéket gyakran megcsodálhassa. Izgatottsága csak nő, amikor egy ismeretlent pillant meg a kocsi előtt bandukolni. *
~Ez a szerencsenapom!~
*Gondolja magában, s hirtelen ötlettől vezérelve kinyitja az ajtót és kiugrik a még mozgó járműből. *
- Végre valaki! Úgy örülök, hogy itt találom önt, sürgős segítségre lenne szükségem, kérem siessen!
*Hadarja kétségbeesettnek tűnő ábrázattal. Ám megakad a mondat közepén. *
- Te jó ég! Ez egy warg? Azt olvastam ezek vérszomjas bestiák!
*Lepődik meg, s le se bírja venni a szemeit az állatról. Eléggé megrémül, ez tény. De alig pár pillanatig hallgat csak, nem hagyva időt a fiúnak a válasz adásra.*
- Eggyel több ok, hogy felszálljon.
*Nemesi egyszerűséggel választási lehetőséget sem hagy az ismeretlennek, feltuszkolja a hintóba. Ketten még kellemesen elférnek odabent. Mikor már fent van a fiú és ő is, kiált az idő közben rémülten megállt kocsisnak, hogy indulhatnak tovább. Apollia elégedett sóhajt hallat.*
- Merre megy? Elviszem.
*Kérdezi az új utas társától, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, amit az imént művelt. De egyszerű oka van az emberrablásra. Alig ismerkedhet másokkal, alig mehet ki a házból. Ezért is imádja azokat a kocsikázásokat, amikor apja a hát egy napján elengedi egy ilyen útra. Aztán ha egy új emberrel fut össze, nem tudja kihagyni a lehetőséget, hogy ismerkedjen. Pedig se megállni, se leszállni nem szabadna a hintóról. De hát Apollia hiába rab a házában, elég gátlástalan és szabados ahhoz, hogy átszegje apja szabályait. Úgy is úgy gondolja, hogy az életben maradt szülője csak túl reagálja a dolgot.*
*Valami apró hintó szerűség tűnik fel az ösvényen. Egy ló van elé fogva, bakján jellegtelen ember ül, ám aki a kicsi kocsi kicsi belsejét foglalja el, már sokkal érdekesebb. A hintót nem sok személyre tervezték, bőven elég annak az egyetlen lánynak, aki az ablakára tapadva bámul kifelé. Pedig nem olyan izgalmas hely ez, csupa zöld minden, egyenetlen a talaj, a napot az út fölé hajló fák takarják ki. Ám Apolliának nincs sok lehetősége arra, hogy ezt vagy bármely másik környéket gyakran megcsodálhassa. Izgatottsága csak nő, amikor egy ismeretlent pillant meg a kocsi előtt bandukolni. *
~Ez a szerencsenapom!~
*Gondolja magában, s hirtelen ötlettől vezérelve kinyitja az ajtót és kiugrik a még mozgó járműből. *
- Végre valaki! Úgy örülök, hogy itt találom önt, sürgős segítségre lenne szükségem, kérem siessen!
*Hadarja kétségbeesettnek tűnő ábrázattal. Ám megakad a mondat közepén. *
- Te jó ég! Ez egy warg? Azt olvastam ezek vérszomjas bestiák!
*Lepődik meg, s le se bírja venni a szemeit az állatról. Eléggé megrémül, ez tény. De alig pár pillanatig hallgat csak, nem hagyva időt a fiúnak a válasz adásra.*
- Eggyel több ok, hogy felszálljon.
*Nemesi egyszerűséggel választási lehetőséget sem hagy az ismeretlennek, feltuszkolja a hintóba. Ketten még kellemesen elférnek odabent. Mikor már fent van a fiú és ő is, kiált az idő közben rémülten megállt kocsisnak, hogy indulhatnak tovább. Apollia elégedett sóhajt hallat.*
- Merre megy? Elviszem.
*Kérdezi az új utas társától, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, amit az imént művelt. De egyszerű oka van az emberrablásra. Alig ismerkedhet másokkal, alig mehet ki a házból. Ezért is imádja azokat a kocsikázásokat, amikor apja a hát egy napján elengedi egy ilyen útra. Aztán ha egy új emberrel fut össze, nem tudja kihagyni a lehetőséget, hogy ismerkedjen. Pedig se megállni, se leszállni nem szabadna a hintóról. De hát Apollia hiába rab a házában, elég gátlástalan és szabados ahhoz, hogy átszegje apja szabályait. Úgy is úgy gondolja, hogy az életben maradt szülője csak túl reagálja a dolgot.*
2010. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-22 22:33:26
Üzenet elküldve: 2015-09-22 22:33:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Út Synmirába//
*Taitos épphogy az ösvényre lép, alig nyolc mérföldes kerülőúton megy haza. Nincs kedve most bozótot vágni. Otthon várja Synmira felvirágoztatása. Adatokat kell kitennie, helyeket rendeznie, nomeg a kövek... Igen, a kövek.*
-Ragron, gyere már!
*Mordul a hátul csámborgó wargra, aki valami érdekeset talált. Biztos egy szag, vagy valami. Persze nem felel a hívásra, még nem szokta ezt meg, de egy idő után lomhán gazdája után kocog.*
-No, idefigyelj, őrködnöd kell majd. Holnap meg is mutatom az utat.
*Mondja a talán ehhez azért nem elég értelmes wargnak, és elkezd egy régi vándordalt dúdolgatni, ahogy hanyagul poroszkál az erdőben.*
*Taitos épphogy az ösvényre lép, alig nyolc mérföldes kerülőúton megy haza. Nincs kedve most bozótot vágni. Otthon várja Synmira felvirágoztatása. Adatokat kell kitennie, helyeket rendeznie, nomeg a kövek... Igen, a kövek.*
-Ragron, gyere már!
*Mordul a hátul csámborgó wargra, aki valami érdekeset talált. Biztos egy szag, vagy valami. Persze nem felel a hívásra, még nem szokta ezt meg, de egy idő után lomhán gazdája után kocog.*
-No, idefigyelj, őrködnöd kell majd. Holnap meg is mutatom az utat.
*Mondja a talán ehhez azért nem elég értelmes wargnak, és elkezd egy régi vándordalt dúdolgatni, ahogy hanyagul poroszkál az erdőben.*
2009. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-22 20:31:02
Üzenet elküldve: 2015-09-22 20:31:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Úton hazafelé - Ythala//
* Kicsit gyorsabb tempóra ösztökéli a lovát, de figyel arra, hogy társnőjét ne hagyja el útközben. Ez a nála jól megszokott "idősebb vagyok, én felelek érte" szindróma. Meg hát, hiába új keletű a szilánk, ő mér régi évjárat Isu mellett. Szóval nem akar gázt, gubancot, gondot, balhét. Kicsit tart a vadaktól is, de van néhány trükkje arra, hogyan zavarja el őket. Na igen. Xomorr is tudott néhány trükköt, mégis medve által halt meg. A fenébe. Rég volt már, nem számít. Már nem. Idővel túltette magát ezen, noha nem volt könnyű. Lánya segített neki a legtöbbet és persze Azil. Róla viszont nem tud semmit, mióta leköltöztek ide. *
* Kicsit gyorsabb tempóra ösztökéli a lovát, de figyel arra, hogy társnőjét ne hagyja el útközben. Ez a nála jól megszokott "idősebb vagyok, én felelek érte" szindróma. Meg hát, hiába új keletű a szilánk, ő mér régi évjárat Isu mellett. Szóval nem akar gázt, gubancot, gondot, balhét. Kicsit tart a vadaktól is, de van néhány trükkje arra, hogyan zavarja el őket. Na igen. Xomorr is tudott néhány trükköt, mégis medve által halt meg. A fenébe. Rég volt már, nem számít. Már nem. Idővel túltette magát ezen, noha nem volt könnyű. Lánya segített neki a legtöbbet és persze Azil. Róla viszont nem tud semmit, mióta leköltöztek ide. *
2008. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-20 22:32:42
Üzenet elküldve: 2015-09-20 22:32:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii, Caenna, Kriyon, Eireni//
*Caenna szavaira csak vigyorog, és nem tart attól, hogy ennyi fincsipincsi között épp őrá fanyalodna valaki, bár... a barbárok között is lehet burnyákok.*
- Öhm, főzés-mosás? *csapja le a magas labdát, amikor a lány megkocogtatja a fejét, de ezúttal nem akarja túlzásba vinni a dolgot, nem akar több lelépőt.*
*Hogy ne unatkozzon, betöm az arcába némi rágni való bagót, és dúdolgatni, helyenként gajdászni kezd, főleg pajzán-kaján egyetemi dalokat régi iskolájából, Wegtorenből. A mocskosabb részeknél szemöldökét húzogatva pislog a lányok felé, majd időnként némi bagólét is sercint, főleg Eireni irányába, de úgy, hogy ne találja el, meg egyáltalán: konkrétan ne lehessen ráhúzni, hogy köpköd.*
- Ha majd tüzet leheleeek... és lángtengert eregeteek... anélkül, hogy babáááám... csípős babot kell egyeeek...
*Caenna szavaira csak vigyorog, és nem tart attól, hogy ennyi fincsipincsi között épp őrá fanyalodna valaki, bár... a barbárok között is lehet burnyákok.*
- Öhm, főzés-mosás? *csapja le a magas labdát, amikor a lány megkocogtatja a fejét, de ezúttal nem akarja túlzásba vinni a dolgot, nem akar több lelépőt.*
*Hogy ne unatkozzon, betöm az arcába némi rágni való bagót, és dúdolgatni, helyenként gajdászni kezd, főleg pajzán-kaján egyetemi dalokat régi iskolájából, Wegtorenből. A mocskosabb részeknél szemöldökét húzogatva pislog a lányok felé, majd időnként némi bagólét is sercint, főleg Eireni irányába, de úgy, hogy ne találja el, meg egyáltalán: konkrétan ne lehessen ráhúzni, hogy köpköd.*
- Ha majd tüzet leheleeek... és lángtengert eregeteek... anélkül, hogy babáááám... csípős babot kell egyeeek...
2007. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-20 21:31:21
Üzenet elküldve: 2015-09-20 21:31:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Isurii, Caenna, Kriyon, Eireni//
* Gyalogláb megy, mert miért ne, bár lova van. De őt most hagyja még pihenni. Inkább felzárkózik a kis csapathoz és megyen velük. A hegyet nem lehet eltéveszteni, egyedül is vissza talál oda, mert végül is onnan keveredett le ide. Próbál úgy helyezkedni, hogy az Ess nevű lány és Eireni, akit már kicsit jobban ismer, közelebb legyen. Kriyon személyével sincs nagy gondja, simán elcsatázik vele szóban, neki ez nem gond. De a másik kettő személyisége jobban érdekli. Csendesebbek, visszahúzódóbbak. Nem mintha ő nagyon szájalt volna eddig, de annak ő tudja az okát. Amikor lehet, megszólítja őket. *
- Ti akkor már tudjátok, hogy milyen irányban akartok tovább tanulni. Egy kicsit elveszett vagyok még ebben és hát, az igazat megvallva, valahogy minden érdekel és szívesen megtanulnék mindent, amit csak lehet. Meg ami elfér idebent.
* Üt rá kicsit máris borzas, enyhén nedves hajjal borított feje búbjára. Mosolygós és közvetlen, próbál barátkozni. *
* Gyalogláb megy, mert miért ne, bár lova van. De őt most hagyja még pihenni. Inkább felzárkózik a kis csapathoz és megyen velük. A hegyet nem lehet eltéveszteni, egyedül is vissza talál oda, mert végül is onnan keveredett le ide. Próbál úgy helyezkedni, hogy az Ess nevű lány és Eireni, akit már kicsit jobban ismer, közelebb legyen. Kriyon személyével sincs nagy gondja, simán elcsatázik vele szóban, neki ez nem gond. De a másik kettő személyisége jobban érdekli. Csendesebbek, visszahúzódóbbak. Nem mintha ő nagyon szájalt volna eddig, de annak ő tudja az okát. Amikor lehet, megszólítja őket. *
- Ti akkor már tudjátok, hogy milyen irányban akartok tovább tanulni. Egy kicsit elveszett vagyok még ebben és hát, az igazat megvallva, valahogy minden érdekel és szívesen megtanulnék mindent, amit csak lehet. Meg ami elfér idebent.
* Üt rá kicsit máris borzas, enyhén nedves hajjal borított feje búbjára. Mosolygós és közvetlen, próbál barátkozni. *
2006. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-20 18:41:33
Üzenet elküldve: 2015-09-20 18:41:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Isurii, Caenna, Kriyon, Eireni//
*Mikor Learon elmegy, Essfyhbe belehasít a bűntudat, hiszen nem úgy bánt a férfival, mint ahogy az megérdemelné. De a félelme erősebb volt a tudatos énjénél. Ugyanolyan elkámpicsorodott arccal néz utána, mint Aryna után.
Aztán végülis nem lesz ebből négyszemközti beszélgetés Isuriival, de Essfyh annál kevésbé bánja. Végre történik valami, valami konkrét. Ő szívesen segít azoknak, akik szívességet tettek a kis csoportnak. Ugyan a lány nem hiszi, hogy az erejének hasznát vennék, de nem tiltakozik.
Nem kell sok dolgot magával vinnie, csak egy kisebb táskáért szalad fel, amit a derekára tud kötni. Abba beleteszi a jegyzeteket, amiket Arynától kapott.
Odakint ha neki is jut ló, akkor felpattan rá és amíg többiekre várnak, hogy elterelje a gondolatait meg hasznosítsa agyát, elkezdi őket tanulmányozni. Az utóbbi pár perc Worenth beszédétől kezdve eléggé elkeserítette. Még az sem tudja feldobni igazán, hogy Eirenivel lehet a nap további részében is, még ha nem is kettesben csak. Mindenesetre ha elindulnak, a papírokat ezért elteszi, hogy ne legyenek útban.*
*Mikor Learon elmegy, Essfyhbe belehasít a bűntudat, hiszen nem úgy bánt a férfival, mint ahogy az megérdemelné. De a félelme erősebb volt a tudatos énjénél. Ugyanolyan elkámpicsorodott arccal néz utána, mint Aryna után.
Aztán végülis nem lesz ebből négyszemközti beszélgetés Isuriival, de Essfyh annál kevésbé bánja. Végre történik valami, valami konkrét. Ő szívesen segít azoknak, akik szívességet tettek a kis csoportnak. Ugyan a lány nem hiszi, hogy az erejének hasznát vennék, de nem tiltakozik.
Nem kell sok dolgot magával vinnie, csak egy kisebb táskáért szalad fel, amit a derekára tud kötni. Abba beleteszi a jegyzeteket, amiket Arynától kapott.
Odakint ha neki is jut ló, akkor felpattan rá és amíg többiekre várnak, hogy elterelje a gondolatait meg hasznosítsa agyát, elkezdi őket tanulmányozni. Az utóbbi pár perc Worenth beszédétől kezdve eléggé elkeserítette. Még az sem tudja feldobni igazán, hogy Eirenivel lehet a nap további részében is, még ha nem is kettesben csak. Mindenesetre ha elindulnak, a papírokat ezért elteszi, hogy ne legyenek útban.*
2005. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-20 17:19:13
Üzenet elküldve: 2015-09-20 17:19:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii, Caenna, Kriyon, Essfyh//
*Természetesen Isurii Thargodarral tart, ahogyan az kérte tőle. Nem igazán tudja, miért kellene Thargarodba menniük, de ezt ráhagyja a mágusnőre. Semmi vesztenivalója nincs egy kis gyaloglással. S ha már itt járunk, feltűnik neki, hogy a nő hátassal teszi meg a távot.*
~Úgy tűnik, szeret kényelmesen megoldani dolgokat.~
*Ez közel sem rossz, csak Eireni nem igazán ismeri még a Szilánkok vezérét. Ígéretet tett neki ugyan, hogy segíteni fogja, amiben csak tudja, de utólag átgondolva nem is érti, miért tette. Nem bánta meg (még), az biztos, csak furcsának tartja. Mivel nem ismeri eléggé, nem is bízik meg benne olyan mértékben.
Az idegenség pedig nem csak rá, hanem a társaság további két személyére is igaz: Caenna és Kriyon. Caennával váltott már pár szót, az biztosítja teljes ismeretlenségtől. De Kriyonnal más a helyzet. Megszólalásig viszonylag normálisan néz ki. De a stílusa, a modora nagyon távol áll az elf tűréshatárától. Talán pont ez a férfi lesz az egyetlen a csapatból, aki nem kicsit ellenszenves marad neki.*
~Nem értem, mi a baj ezzel az emberrel, vagy miféle legyen. Akármennyire próbálom megtűrni, egyszerűen undorító, ahogy a többiekhez viszonyul. Nem akarom utálni, rosszban sem akarok lenni vele. De ha a helyzet súlyosbodik, kénytelen leszek csinálni valamit.~
*Kérdés és kérés nincs - egyelőre biztosan. A panaszkodás messze áll tőle, bánata meg gyakran van. Szerencsére most nincs. Kivéve, ha Aryna esete bánatos jellegű.*
~Besegíteni az építkezésben? Nem tudom, milyen mértékű segítségre lesz ott szükség, de nem hiszem, hogy bármi hasznomat vennék a betegségemmel. Félek, ez senkit nem fog érdekelni.~
*"Nyekenyókának" lenni meg nem valami biztató és dicsőséges dolog a részéről. Eireni erről kevésbé tehet, ezt ő is jól tudja, de ne a kifogásokat keressük! Szótlanul megy, amerre kell, tulajdonképpen amerre vezetik. Remélhetőleg Caenna, Kriyon és Essfyh is az úrnővel és Eirenivel tartanak.*
*Természetesen Isurii Thargodarral tart, ahogyan az kérte tőle. Nem igazán tudja, miért kellene Thargarodba menniük, de ezt ráhagyja a mágusnőre. Semmi vesztenivalója nincs egy kis gyaloglással. S ha már itt járunk, feltűnik neki, hogy a nő hátassal teszi meg a távot.*
~Úgy tűnik, szeret kényelmesen megoldani dolgokat.~
*Ez közel sem rossz, csak Eireni nem igazán ismeri még a Szilánkok vezérét. Ígéretet tett neki ugyan, hogy segíteni fogja, amiben csak tudja, de utólag átgondolva nem is érti, miért tette. Nem bánta meg (még), az biztos, csak furcsának tartja. Mivel nem ismeri eléggé, nem is bízik meg benne olyan mértékben.
Az idegenség pedig nem csak rá, hanem a társaság további két személyére is igaz: Caenna és Kriyon. Caennával váltott már pár szót, az biztosítja teljes ismeretlenségtől. De Kriyonnal más a helyzet. Megszólalásig viszonylag normálisan néz ki. De a stílusa, a modora nagyon távol áll az elf tűréshatárától. Talán pont ez a férfi lesz az egyetlen a csapatból, aki nem kicsit ellenszenves marad neki.*
~Nem értem, mi a baj ezzel az emberrel, vagy miféle legyen. Akármennyire próbálom megtűrni, egyszerűen undorító, ahogy a többiekhez viszonyul. Nem akarom utálni, rosszban sem akarok lenni vele. De ha a helyzet súlyosbodik, kénytelen leszek csinálni valamit.~
*Kérdés és kérés nincs - egyelőre biztosan. A panaszkodás messze áll tőle, bánata meg gyakran van. Szerencsére most nincs. Kivéve, ha Aryna esete bánatos jellegű.*
~Besegíteni az építkezésben? Nem tudom, milyen mértékű segítségre lesz ott szükség, de nem hiszem, hogy bármi hasznomat vennék a betegségemmel. Félek, ez senkit nem fog érdekelni.~
*"Nyekenyókának" lenni meg nem valami biztató és dicsőséges dolog a részéről. Eireni erről kevésbé tehet, ezt ő is jól tudja, de ne a kifogásokat keressük! Szótlanul megy, amerre kell, tulajdonképpen amerre vezetik. Remélhetőleg Caenna, Kriyon és Essfyh is az úrnővel és Eirenivel tartanak.*
2004. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-19 19:16:04
Üzenet elküldve: 2015-09-19 19:16:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Új utakon//
*Aryna nagy hévvel indul neki az útnak, hogy elhagyja a helyet, amin annyit dolgoztak, de nem is érdekli, mert új véli még ha nem is igaz, hogy már pedig amit ő mondott az jogos. Elege van, hogy folyton csalódik és ezért is hagyta ott Zarast is, mert ő is csak idegesíti az állandó eltűnésével és a féltékenységi jelenetével. Pufogva teszi meg a fele utat, amikor már nem bír tovább menni és muszáj leülni egy kicsit egy farönkre, hogy kiszellőztesse a fejét és lenyugodjon. A fejét a kezébe temeti és mélyeket lélegzik. Legszívesebben sírna de túl ideges hozzá és megváltozott a természete is.*
*Aryna nagy hévvel indul neki az útnak, hogy elhagyja a helyet, amin annyit dolgoztak, de nem is érdekli, mert új véli még ha nem is igaz, hogy már pedig amit ő mondott az jogos. Elege van, hogy folyton csalódik és ezért is hagyta ott Zarast is, mert ő is csak idegesíti az állandó eltűnésével és a féltékenységi jelenetével. Pufogva teszi meg a fele utat, amikor már nem bír tovább menni és muszáj leülni egy kicsit egy farönkre, hogy kiszellőztesse a fejét és lenyugodjon. A fejét a kezébe temeti és mélyeket lélegzik. Legszívesebben sírna de túl ideges hozzá és megváltozott a természete is.*
2003. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-19 18:53:54
Üzenet elküldve: 2015-09-19 18:53:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*Csak lehullt a lepel. Sem madarak, sem segítőkész vándorok, de még csak nem is vándorok. A vörös hölgyemény inkább tűnik ragadozónak, aki szívesen megfürdik áldozatai vérében... S ki tudja milyen titkokat tartogatnak a férfiak. Próbál kihátrálni a számára kényelmetlenné vált helyzetből, ehelyett csak még mélyebbre süllyed benne. Még két lépést sem tesz hátra, mikor nekiütközik valaminek, pontosabban valakinek, kinek keze rögtön el is kapja, nincs ideje ellépnie előle. Fenekénél érzi ébredező férfiasságát, ezért nem nagyon mer megmozdulni vagy ellenkezni. Tudja, hogy külön-külön is erősebbek, mint ő, együtt meg pláne, nem szeretné még rosszabb helyzetbe hozni magát azzal, hogy elkezd ficánkolni egy felfegyverzett - bármilyen értelemben - karjaiban. Égszín íriszeiben, talán életében most először rémület csillan, ahogy egy nem túl biztató jövőkép jelenik meg lelki szemei előtt: az erősebbik nem tagjai által meggyalázott, a nem annyira gyengébbik által pedig megcsonkított testét a közeli folyóba vetik, hogy az néhány mérfölddel lejjebb partra vesse egy újabb rejtélyes gyilkosságot varrva az őrség nyakába. Tetszetős.
Harr csak úgy arrébb löki, de úgy tűnik a másiknak semmi kedve vele foglalkozni, így gyenge térdekkel, de megáll a négyes között várva, majd csak történik valami. Ha szegődik valaki mellé, ha nem, engedelmesen megindul a többiekkel együtt. Megfordul ugyan a fejében, hogy megpróbálhatna megszökni a sűrű fák között, de tudja, hogy nincs esélye. Nem ismeri az erdőt, ereje ahhoz is alig van, hogy megálljon a lábán, ha futásra kerülne sor, valószínűleg már a második lépésnél erőtlenül összeesne. Hogy idegességét levezesse, jobbjának ujjai szakadatlanul a kulcscsontját simogató tincset tekergetik, baljával derekét fogja át, csak hogy azzal is kezdjen valamit.*
*Csak lehullt a lepel. Sem madarak, sem segítőkész vándorok, de még csak nem is vándorok. A vörös hölgyemény inkább tűnik ragadozónak, aki szívesen megfürdik áldozatai vérében... S ki tudja milyen titkokat tartogatnak a férfiak. Próbál kihátrálni a számára kényelmetlenné vált helyzetből, ehelyett csak még mélyebbre süllyed benne. Még két lépést sem tesz hátra, mikor nekiütközik valaminek, pontosabban valakinek, kinek keze rögtön el is kapja, nincs ideje ellépnie előle. Fenekénél érzi ébredező férfiasságát, ezért nem nagyon mer megmozdulni vagy ellenkezni. Tudja, hogy külön-külön is erősebbek, mint ő, együtt meg pláne, nem szeretné még rosszabb helyzetbe hozni magát azzal, hogy elkezd ficánkolni egy felfegyverzett - bármilyen értelemben - karjaiban. Égszín íriszeiben, talán életében most először rémület csillan, ahogy egy nem túl biztató jövőkép jelenik meg lelki szemei előtt: az erősebbik nem tagjai által meggyalázott, a nem annyira gyengébbik által pedig megcsonkított testét a közeli folyóba vetik, hogy az néhány mérfölddel lejjebb partra vesse egy újabb rejtélyes gyilkosságot varrva az őrség nyakába. Tetszetős.
Harr csak úgy arrébb löki, de úgy tűnik a másiknak semmi kedve vele foglalkozni, így gyenge térdekkel, de megáll a négyes között várva, majd csak történik valami. Ha szegődik valaki mellé, ha nem, engedelmesen megindul a többiekkel együtt. Megfordul ugyan a fejében, hogy megpróbálhatna megszökni a sűrű fák között, de tudja, hogy nincs esélye. Nem ismeri az erdőt, ereje ahhoz is alig van, hogy megálljon a lábán, ha futásra kerülne sor, valószínűleg már a második lépésnél erőtlenül összeesne. Hogy idegességét levezesse, jobbjának ujjai szakadatlanul a kulcscsontját simogató tincset tekergetik, baljával derekét fogja át, csak hogy azzal is kezdjen valamit.*
2002. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-19 12:43:10
Üzenet elküldve: 2015-09-19 12:43:10
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*Szórakoztatja a lány visszakozása, már csak azért is, mert nem tudja komolyan venni. Nehezére esik elhinni, hogy újdonsült társuk komolyan gondolja, hogy elnyekegve ezeket a szavakat, máris faképnél hagyhatja őket. Már két lépés után meghiúsul a próbálkozása, mert Harath ölelő karjaiba és domboruló ágyékába tolat. Ez igen, bizony, így kell minél gyorsabban megszökni innét!*
- Miért? Nem vagy most jó helyen? *Ejt meg egy vigyort, kérdőn vonva szemöldökét.*
- Ha zavarsz, azt a tudtodra adjuk. Ne aggódj. *Toldja hozzá egy kacsintás kíséretében. Lehetséges, hogy megnyugtatásnak szánta, de hiába csillog vidáman a szempár, mégsem tompítják a szavak élét. Biztos lehet benne a lány, hogyha kolonc lesz a csapat nyakán, hamar megszabadulnak tőle. És nem úgy, hogy kiteszik az út szélén... vagy hát lehet, hogy úgy, csak sajna darabokban.
Ezzel lezártnak tekinti a beszélgetésüket és el is fordul, jelezve, hogy indulnak. Útközben Akheel mellé sodródik, a másik két férfi pedig kísérheti az új szőkéjüket. Nem figyel rájuk, mert a zsákmányt vizsgálja és büszkén beletúr a Vöröske trutymós hajába.*
- És a nyelve? Nekem mi jutott? *Viszonozza a vigyort, de aztán össze is vonja szemöldökét. Vigyázz a lóra és a tisztásra és neki már semmi sem jár? Nem fair... bár ha így vesszük, akkor Harath és Waldran jussa lesz Awynnia minden olyan része, amit a másik kettő már megkapott. Még a felosztáson vitatkozhatnak egy sort.*
*Szórakoztatja a lány visszakozása, már csak azért is, mert nem tudja komolyan venni. Nehezére esik elhinni, hogy újdonsült társuk komolyan gondolja, hogy elnyekegve ezeket a szavakat, máris faképnél hagyhatja őket. Már két lépés után meghiúsul a próbálkozása, mert Harath ölelő karjaiba és domboruló ágyékába tolat. Ez igen, bizony, így kell minél gyorsabban megszökni innét!*
- Miért? Nem vagy most jó helyen? *Ejt meg egy vigyort, kérdőn vonva szemöldökét.*
- Ha zavarsz, azt a tudtodra adjuk. Ne aggódj. *Toldja hozzá egy kacsintás kíséretében. Lehetséges, hogy megnyugtatásnak szánta, de hiába csillog vidáman a szempár, mégsem tompítják a szavak élét. Biztos lehet benne a lány, hogyha kolonc lesz a csapat nyakán, hamar megszabadulnak tőle. És nem úgy, hogy kiteszik az út szélén... vagy hát lehet, hogy úgy, csak sajna darabokban.
Ezzel lezártnak tekinti a beszélgetésüket és el is fordul, jelezve, hogy indulnak. Útközben Akheel mellé sodródik, a másik két férfi pedig kísérheti az új szőkéjüket. Nem figyel rájuk, mert a zsákmányt vizsgálja és büszkén beletúr a Vöröske trutymós hajába.*
- És a nyelve? Nekem mi jutott? *Viszonozza a vigyort, de aztán össze is vonja szemöldökét. Vigyázz a lóra és a tisztásra és neki már semmi sem jár? Nem fair... bár ha így vesszük, akkor Harath és Waldran jussa lesz Awynnia minden olyan része, amit a másik kettő már megkapott. Még a felosztáson vitatkozhatnak egy sort.*
2001. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-18 18:25:11
Üzenet elküldve: 2015-09-18 18:25:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Amint szaporázta lépteit a dokkokban, úgy lassít rajtuk elérve az ösvényt. Eddig minden jól ment. Kendőjét oldja kissé, csúsztatja hátra, mutatva valamicskét tincseiből, de még tartva azokat kordában.
A biztonságos otthon eszményképe lebeg szeme előtt, szép kis faházak, takaros udvarok, virágágyások, édes, könnyű bortól illatos, daloktól vidám esti tornácok. És persze a varázslat! Amitől minden könnyebb, minden szebb, és egyszerűbb. Mely minden egyes vágyát, egyetlen szempillantás alatt teljesíti. Ezúttal. Mert ennyivel tartozik neki a mágia.
Követi hát az ösvényt, mélyen merülve bugyuta gondolataiban, kellemes, könnyed tempót diktálva a fák között kacskaringó úton.*
A biztonságos otthon eszményképe lebeg szeme előtt, szép kis faházak, takaros udvarok, virágágyások, édes, könnyű bortól illatos, daloktól vidám esti tornácok. És persze a varázslat! Amitől minden könnyebb, minden szebb, és egyszerűbb. Mely minden egyes vágyát, egyetlen szempillantás alatt teljesíti. Ezúttal. Mert ennyivel tartozik neki a mágia.
Követi hát az ösvényt, mélyen merülve bugyuta gondolataiban, kellemes, könnyed tempót diktálva a fák között kacskaringó úton.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718