*A kis szekér nyikorogva fordul rá az erdei ösvényre, ami a városba vezet. Igaz itt is lehetnek útonállók és kétes személyek, de megnyugtatóbb hely mégis, mint az imént elhagyott dokkok. A madarak már régen elhallgattak, a sötétség óvó lepelként takarja be a tájat. A forgalom egész nagynak mondható, legalább percenként jönnek szembe szekerek, mindenféle árukkal megpakolva, illetve lefüggönyözött hintók is érkeznek. Ki tudja, hogy hova tarthatnak, akár titkos találkára is siethetnek a nagyurak, vagy éppen úrhölgyek. Neara viszont kezd egy kicsit kiengedni, feszültsége alábbhagy, és már a visszatartott levegőnek utat enged, megtöltve ezzel a tüdejét. Nagy sóhajokkal várja, hogy a légzése visszaálljon a normális állapotba, de, hogy zavarát és idegességéről megfeledkezzen, egy kérdést intéz átmeneti fuvarozójához.*
- Mondja, a Pegazus fogadó tényleg jóféle? Azt mondták a kikötőbe, hogy ott szálljak meg, de nem ismerem a várost eléggé. *Mondja kedvesen mosolyogva a kocsis felé. Az felhúzza a szemöldökét, majd láthatólag elgondolkodik röviden, mielőtt megszólalna.*
- Igen, remek egy fogadó. Bár a szobák ára nem a legócsóbb, cserébe nincs összeganyézva és még külön fürdőjük is van, amibe ha akarja naccsád, dézsát is hoznak magának. Sőt, maga még kérhet is illatos fürdősót is, ha igényli, bár szerintem az ilyen dógok hót feleslegesek, de nők ezt máshogy gondolják. *Kacsint egyet, miközben felröhög harsányan, Nearától pedig egy hálás bólintást kap cserébe. ~ Megnyugtató, hogy normális hely is van legalább egy, akkor mindenképpen oda megyek. Még valakitől megkérdezem majd, hogy rendes hely-e, és ha igen, ma jól fogok aludni. Úgyis van mit kipihennem. ~ Gondolja és a szekér oldalának dőlve pihen, miközben tovább zötykölődnek az egyre közeledő városi fények felé. Már csak pár perc és odaérnek, mikor megrezzen egy közeli fa eltörésének a hangjától. A kocsis lelassít, de csak valamilyen kisállatcsalád szalad át előttük az úton. Azok csak rájuk pillantanak, majd nagy elánnal folytatják az útjukat, minden rendben. Neara nem túl ijedős természet, de már arra gondol, hogy milyen jó lesz majd álomra hajtani a fejét a biztonságos fogadó melegében. ~ Csak érjünk már oda!~ Fohászkodik magában, és képzeletében éppen most lép be a Pegazus fogadó ajtaján.*