//Az első lecke//
*Kissé meglepetten néz a lányokra.*
-Elkerülhettük egymást...
*Mondja, mert Krestvir, mikor Taitos elindult még elvileg valahol arrafelé kószált, ahova érkezett.*
-Nem, kalácsot nem hoztam.
*Megy vissza a warghoz.*
-Daniira, te meg hagyd a magázást, még megsértődök véletlen.
*Szól a lányra mindenféle indulat, vagy erélyesség nélkül, végül hagyja, hadd nézegesse Ragront, aki kissé lustán, de igazán öntelten néz le rá, és nyalogatja pofáját, meg néha morran egyet, miközben Taitos előszedi a nyeregből, amit hozott.*
-Elég nagy csindra... csinra... felfordulás.
*Nyögi ki végül a könnyebben kimondható szavacskát.*
-Volt a faluban, és így én is csak mentem, jöttem.
*Jelenti ki, és ez okot adhat arra, hogy miért néz ki olyan kissé lefárasztottnak.*
-Egyszerre jött egy rabszolgahajcsár banda, egy csapat kalmár, meg Kagan hírnökei, hogy nyertek Grombarnál, lassan Worenthék is otthon lehetnek.
*Jösolja, bár lehet, hogy a lányok ezt már meg is tudják erősíteni.*
-Szóval, csak Svir barátomnak, tudjátok, az a kalapos emberke, aki most ott a főnök, csináltam száz csibét, hogy legyen mit enniük a nyáron, aztán jöttem is.
*Magyarázza.*
~Ja, meg fél órát szédítettem egy lánykát.~
*Teszi hozzá magában, majd hátrébb lépve a wargtól a csibét veszi kezébe, míg Ragron szaglászva kezd terület kijelölésbe.*
-Viszont hoztam egyet, amiből a ti dolgotok lesz csibefarmot gyártani.
*Mutatja fel az ijedt kis fiókát kezében.*
-Szóval elakadtál?
*Néz Krestvirre folytatva a gondolatmenetet.*
-Azt tudod már, hogy mire nem vagy képes?
*Tesz fel egy költőinek szánt kérdést.*
-Mikor nem tudod merre tovább, akkor érdemes picit feszegetni a határaidat, és mikor rájössz, hogy pontosan mire nem vagy képes, akkor arra kutakodni tovább.
*Itt tart egy kis szünetet, ahol a kérdések, és a megértés helye következik.*
-A helyzet az, hogy azt hiszem ideje elmennünk egy... hát, tanulmányi útra.
*Mosolyodik el, miközben persze egyértelmű, hogy nehezebb lesz ez, mint szimpla tanulgatás.*
-Daniira, te is ráérsz nem?
*Kérdezi a kissé a dolgokból kihagyott lányt.*
-Gyertek, induljunk el haza, a többit... nos, a többit majd ott kitaláljuk, megbeszéljük, összeírjuk. Ez a ti tanulmányutatok lesz, én csak a biztonság kedvéért megyek.
*Fejezi be, és koppant botjával, mire a warg felkapja fejét.*
-Na, gyerünk!
*Szól rá, mire a warg prüszkölve fordít hátat, és eltűnik az erdőben nyakát magasra szegve.*