// Portyázás //
// A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz. //
*Igen, megvan a kézfogásban a kölcsönösség.
Nem a szavak embere, ezért áldásos ez a hallgatás. Már csak azért is, mert az imént bizonyították, hogyha meg akarnak beszélni egy dolgot, akkor hamar egymás torkának esnének inkább. Lehet, hogy ezért is maradt ennyire együtt ez a csapat, mert a tábortüzet körülülve a szájukat csak akkor nyitották ki, amikor bort akartak a gyomrukba önteni.
Most boruk sincsen, így penge vékonyságúra préselt ajkuk metsző egyenest nyes arcukra. Még az sem vidítja, hogy a közelben sikoltozik a csapdába sétált nőstény. Más sikoltozás talán felvidítaná és lehet, hogy lesz társa, aki azokat a sikolyokat is elő fogja csalni. Már épp indulna is, hogy megnézze, hányadának állnak a dolgok, de ekkor lova, Kóbor, felkapja a fejét. Nagyon prüsszög és ekkora már Waldran is hallja, hogy zizegnek a levelek.
Ezek a levelek fránya szokása, ámde most Awynnia Notradim az, aki zizegteti azokat. Végre talált egy ösvényt, ami vezet valahova. Nagy boldogság érheti, hisz a fák közül ki szeretett volna keveredni és sikerült is neki: megérkezett a Waldran és Akheel által elfoglalt tisztásra. Kérdés, hogyha megtudja, hogy így merre tartott és merre fog tartani a jövőben, boldog marad-e.*
- Üdvözöllek a tisztásunkon, lány. *Köszönti illendően a vendégüket, de kevésbé illendően a szakadt ruházat mögé rejtett kebleket méricskéli. Bűn így rejtegetni azokat, hát még ha egy pillantást vethetne a hátsóra. Nem csoda, hogy szakadt a ruha, mások is így gondolhatták ezt.*
- Mi járatban? *Kérdezi, finoman félrebillentve a fejét. Ez persze lehet a kérdőhangsúly nyomatékosítása vagy egy biccentés a mögötte ácsorgó kollégának. Akárhogy is, le sem veszi a szemét a lányról, mióta megérkezett.
Hisz Waldran ízlés terén valamennyi férfitársára ütött: telt keblek és formás, feszes fenék, a többi csak kellék. (Persze, egy dolog még elkelhet, de ne rohanjunk ennyire előre...)*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.06 00:09:27