//Darel//
*Szemöldökét felvonja a férfi szavaira. Lelki szemei előtt látja, hogy a harcos, hogy párologja el, testének folyadék tartalmát, a bár vastagnak nem mondható, de mégis, meleget magába szívó ruházat alatt. Sok beleszólása valójában nincs, hogy, hogyan is öltözködik, csak tanácsot adott. Délen tűző forróság van, amit ő maga igazán élvez. Persze kevesebb ruházattal, mint amit most visel. Mind például a csizmáját igazán elhanyagolná akkor, vagy a kesztyűit. Ruhájának alját is feljebb tűzné, ha lehetséges lenne.
Ahogy e gondolatok végigcikáznak a fejében, már körbe is kémlelte a területet. Egy pillanatra megáll, de csak addig, amíg csizmáit gyorsan leveszi, majd kesztyűit is. A kezét védő ruhadarabokat, beledobja a csizma száraiba. Mezítlen talpának jól esik az út melletti fű selymessége. Elégedetten felsóhajtva fütyörészik tovább, ahogy kezében a csizmákkal lépdel Solaras másik oldalán.
Ötletének sikerének megörül. Zöld szemeiben fények csillannak meg, ahogy Darel beleegyez, hogy érintsék a folyót. Arra mérget nem venne, hogy nem lennének feltűnőek. A melegben sokan megkeresik a folyó hűsítő vízét, de ez most jelenleg nem foglalkoztatja. Bízik érzékszerveibe és ösztöneiben, s hogy képes kiszűrni az környezetükhöz nem illő hangokat.
Egy halk sikoltással jelzi örömét, majd meg sem várva a harcos mondatának végét, a folyó irányába fordul, és szinte szökkenve, futva, indul el.*
//Folyóhoz érve//
*Futását a folyó legszélén állítja meg. Lábujjait épp hogy csak érintik egyelőre a hűs víz. Néhányszor belekapaszkodik a földbe, ahogy a nyaldosó, áttetsző vizet nézi. Mosolyogva fordul hátra, hogy merre járnak már utazótársai. Mozdulatlanul áll, de szemeiben látni némi türelmetlenséget és mohóságot, mint egy gyermeknél, aki megkapja a régóta áhítozott játékát, vagy kincsét. Bevárja a folyó szélén a harcost. Szemeit összeszűkíti, a fiú szavait hallgatva, majd félrehajtott fejjel szemléli Solaras megszabadításának műveletét. Csak egy halvány mosoly kúszik arcára, miközben a folyó néhány kósza hulláma a bokáját verdesi. Visszafordulva, lerakja a paripa holmija mellé a csizmáját, kardját és különböző tőreit tartó övét lecsatolja, ruhájából hamar kibújik.
A fekete ménhez sétálva, simít végig orrnyergén.*
- Gyere a vízbe, neked is jót fog tenni egy kis lehűlés.
*Mosolyog rá, majd a fiú után ő is a folyóba veti magát. A sodrás nem nagy, játszi könnyen elbánik vele, volt már nagyobb sodrásba is része. Mélyen úszik le a vízben, nyitott szemét a környezeten pásztázva, hátha talál valami olyan dolgot, amit eddig nem látott. A mellette elúszó halak néha-néha megállnak és megszemlélik a lányt. Az csak kezét kinyújtva jelzi, hogy nem szándékozik bántani őket. Mikor már érzi, hogy levegője fogytán van, a víz felszínére rúgja magát. Nagy levegőt véve fekszik az áttetsző nedűre, s hajában lévő szalmaszálak kiszedéséhez lát. Közben fél szemmel a harcos mozgását is követi, no meg Solarast is, hogy bemerészkedik-e a vízbe.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.08.13 19:00:59, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.