Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 100 (1981. - 2000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
2000. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-15 20:43:18
Üzenet elküldve: 2015-09-15 20:43:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*Úgy fest Waldrannal nagyon egy húron pendülnek, már ami a fedősztorit illeti. Társaik jöttével azért még fergeteges színész teljesítményük sem áll meg, és a lány bizony nagyon is elbizonytalanodik. Ami mondjuk nem csoda, és ami a legfurcsább, hogy épp a Vöröske, azaz csapatuk egyetlen női tagja az, ki a leghorrorisztikusabb közülük. Elég egyetlen pillantás, hogy felmérje, mind azon a véleményen lehetnek, hogy a füstöske helyett ezt a szépséget szolgáltassák vissza Kagannak. Akheel szavakba is önti véleményét, kissé félreértve utalásukat a madárkákról. Ők bizony még mindig az erdő szellemeiről beszélnek.
De mindhiába. Awy most már teljesen szétesni látszik. Legalábbis igyekszik kihátrálni az egészből. Csakhogy épp a félvér keménykötésű mellkasába tolat, ki nem rest és immár nem pazarolva energiát arcizmainak uralására, kéjes vigyorra húzza száját. Miközben rögvest lecsap áldozatára, és azon van, hogy jól megmarkolja derekánál, lapos hasát átkarolja, és így magához is rántva egyúttal, hogy ülepénél érezze a lány farát. Így érhetik újdonsült ismerősüket Syoud óva intő szavai.*
-Ilyen szép virágszál nem kószálhat védtelenül az erdőben.
*Súgja azért még társai által is hallhatóan Awy fülébe.*
-Mi majd vigyázunk rád.
*Löki oda Waldrannak. Majd most már tényleg az indulást sürgetendő várja társai és persze a lány reakcióját. Még elég hosszú út vár rájuk vissza Amon Ruadh-ra. Talán még útközben éri őket az éj is.*
*Úgy fest Waldrannal nagyon egy húron pendülnek, már ami a fedősztorit illeti. Társaik jöttével azért még fergeteges színész teljesítményük sem áll meg, és a lány bizony nagyon is elbizonytalanodik. Ami mondjuk nem csoda, és ami a legfurcsább, hogy épp a Vöröske, azaz csapatuk egyetlen női tagja az, ki a leghorrorisztikusabb közülük. Elég egyetlen pillantás, hogy felmérje, mind azon a véleményen lehetnek, hogy a füstöske helyett ezt a szépséget szolgáltassák vissza Kagannak. Akheel szavakba is önti véleményét, kissé félreértve utalásukat a madárkákról. Ők bizony még mindig az erdő szellemeiről beszélnek.
De mindhiába. Awy most már teljesen szétesni látszik. Legalábbis igyekszik kihátrálni az egészből. Csakhogy épp a félvér keménykötésű mellkasába tolat, ki nem rest és immár nem pazarolva energiát arcizmainak uralására, kéjes vigyorra húzza száját. Miközben rögvest lecsap áldozatára, és azon van, hogy jól megmarkolja derekánál, lapos hasát átkarolja, és így magához is rántva egyúttal, hogy ülepénél érezze a lány farát. Így érhetik újdonsült ismerősüket Syoud óva intő szavai.*
-Ilyen szép virágszál nem kószálhat védtelenül az erdőben.
*Súgja azért még társai által is hallhatóan Awy fülébe.*
-Mi majd vigyázunk rád.
*Löki oda Waldrannak. Majd most már tényleg az indulást sürgetendő várja társai és persze a lány reakcióját. Még elég hosszú út vár rájuk vissza Amon Ruadh-ra. Talán még útközben éri őket az éj is.*
1999. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-15 20:06:26
Üzenet elküldve: 2015-09-15 20:06:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*A dokkok nyüzsgése után egész különösen hat az erdei ösvény nyugalma és néptelensége. Siennek nem kell sok idő, hogy megszokja az új környezetet. Szája halvány mosolyra húzódik, amikor belép az erdőbe követve a kitaposott ösvényt. A nappali világosság ellenére is félhomály járja be a helyet, s ahogy a nő elnézi, a fák között beljebb még nagyobb a sötétség. Ám idővel ez a homály még borzasztóbb lesz, ahogy eljön az este. Nem lehet mit tenni, Sien szinte ki is dől a fáradtságtól. Kiterít magának néhány anyagrongyot, szed a közeli fákról valami ehetőt és rövid pihenőre tér. Kora reggel már talpon is van és folytatja az útját az ösvényen. Közben gondosan figyel az erdő hangjaira, remélve, hogy nem fut össze semmi vadállattal. Ezzel szemben a madarak éneke egész kellemes hangulatot kölcsönöz a sétálásnak.
Az úton egy elágazással kell szembesülnie Siennek, elő is veszi gyorsan a térképét, hogy megbizonyosodjon a helyes ösvényről. Itt már kicsit kínosabb, ha rossz irányba indul el. Pár perc múlva már indul is tovább.*
Az úton egy elágazással kell szembesülnie Siennek, elő is veszi gyorsan a térképét, hogy megbizonyosodjon a helyes ösvényről. Itt már kicsit kínosabb, ha rossz irányba indul el. Pár perc múlva már indul is tovább.*
1998. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-14 21:58:52
Üzenet elküldve: 2015-09-14 21:58:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Portyázás //
*Vigyorogva üldözi el magától jó messzire Syoudot aztán figyelme a fiúk felé fordul. Fogalma sincs milyen madárkáról beszélnek de ha a kormos varjú a téma, hát az már biztos nem fog többet károgni. Reggelre nyoma sem marad a létezésének sem. *
-Jaja! Elvisszük a másik helyött!
*Pillant körbe a társaság fütykössel rendelkező tagjain, de eléggé úgy tűnik, hogy mind egyetértenek ebben a kérdésben. A csapatépítő tréninggel ezzel meg is volnának.
Ha megindulnak igyekszik Waldran mellé helyezkedni és a markába rejtett hegyes, fekete füleket suttyomba mutatja meg neki diadalmas vigyorral arcán. Csak azért rejteget mert nem akarja, hogy Harath vagy Syoud rámarjon az ereklyére.*
*Vigyorogva üldözi el magától jó messzire Syoudot aztán figyelme a fiúk felé fordul. Fogalma sincs milyen madárkáról beszélnek de ha a kormos varjú a téma, hát az már biztos nem fog többet károgni. Reggelre nyoma sem marad a létezésének sem. *
-Jaja! Elvisszük a másik helyött!
*Pillant körbe a társaság fütykössel rendelkező tagjain, de eléggé úgy tűnik, hogy mind egyetértenek ebben a kérdésben. A csapatépítő tréninggel ezzel meg is volnának.
Ha megindulnak igyekszik Waldran mellé helyezkedni és a markába rejtett hegyes, fekete füleket suttyomba mutatja meg neki diadalmas vigyorral arcán. Csak azért rejteget mert nem akarja, hogy Harath vagy Syoud rámarjon az ereklyére.*
1997. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-13 14:49:22
Üzenet elküldve: 2015-09-13 14:49:22
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*Odébb ugrál Akheel ölelő karijai elől, mert nem kíván megszötyisedni.*
- Fújmárhagyjál! Így is ragadok odalent, nem kell több maszat! *ezzel már teljes lesz a kör Awy körül, minden oldalról egy Tharg veszi körbe. Syoud lapos, élveteg, de némileg fáradt pillantással méregeti a szöszkét, majd Harathra már kérdő pillantás vetül.*
- Ja. *biccent Waldran szavaira, miközben a félvér idegenre mosolyog.*
- Rohadt madarak. De egy se maradt! Nem csiripel többet, heh. *ahogy Awynnia kilépne a körükből, és megindulna a tisztás széle felé, nem rest mozdulni, és megpróbál elé állni. Mosolya megmarad, de pengévé élesedik, és szeméből is eltűnnek a barátságos, vagy legalábbis elégedett szikrák. Ha sikerül elállnia az útját, meg is szólal.*
- Kiscicám, ma már szaladgáltam egy lotyó után, és hidd el, nem kifejezetten a kedvenc sportom. Ne nehezítsd meg az életemet, cserébe... szemet hunyok afelett, hogy engedély nélkül kószálsz a Thargok földjén. *vagy valami ilyesmi.*
- Na, legyél okos kislány. Indíts arra... *fejével biccent Waldran irányába, ami egyben a Vashegy orma felé is mutat.*
*Odébb ugrál Akheel ölelő karijai elől, mert nem kíván megszötyisedni.*
- Fújmárhagyjál! Így is ragadok odalent, nem kell több maszat! *ezzel már teljes lesz a kör Awy körül, minden oldalról egy Tharg veszi körbe. Syoud lapos, élveteg, de némileg fáradt pillantással méregeti a szöszkét, majd Harathra már kérdő pillantás vetül.*
- Ja. *biccent Waldran szavaira, miközben a félvér idegenre mosolyog.*
- Rohadt madarak. De egy se maradt! Nem csiripel többet, heh. *ahogy Awynnia kilépne a körükből, és megindulna a tisztás széle felé, nem rest mozdulni, és megpróbál elé állni. Mosolya megmarad, de pengévé élesedik, és szeméből is eltűnnek a barátságos, vagy legalábbis elégedett szikrák. Ha sikerül elállnia az útját, meg is szólal.*
- Kiscicám, ma már szaladgáltam egy lotyó után, és hidd el, nem kifejezetten a kedvenc sportom. Ne nehezítsd meg az életemet, cserébe... szemet hunyok afelett, hogy engedély nélkül kószálsz a Thargok földjén. *vagy valami ilyesmi.*
- Na, legyél okos kislány. Indíts arra... *fejével biccent Waldran irányába, ami egyben a Vashegy orma felé is mutat.*
1996. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-13 13:05:14
Üzenet elküldve: 2015-09-13 13:05:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A barlangban eltöltött hosszú idő jótékonyan hatott rá. Sikerült végül fájdalmát és a szeretett embereket elzárnia elméje egyik rejtett zugába. Ott jó helyen vannak és nem bántják őt. A hosszú meditáció alatt amit ott élt meg ráébredt, hogy anyjára jobban hasonlít, mint bárkire a világon. Egyedül van és nem helyes megpróbálnia, hogy megtagadja önmagát. Ha így tesz elpusztítja azt akit megpróbál szeretni és önmagát is. Előbújik végül a rejtekéből a megnyugtató ürességgel a lelkében. Ott a sötétben a barlangban sikerült rendet tennie a gondolatai között és most lelke pont olyan üres, mint azelőtt volt, hogy találkozott volna a lovaggal, vagy a kislánnyal. Jobb így léteznie semmire nem gondolva és semmit nem érezve. Az érzelmek az emberi gyengeség jelei és ő nem mutat több tünetet. Most már elindulhat ki tudja merre, talán a város felé. *
1995. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-12 10:41:50
Üzenet elküldve: 2015-09-12 10:41:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*Kis beszélgetésüket két újabb idegen megjelenése szakítja félbe. Lopva feléjük pillant, csak hogy lássa, mégis mi félék ezek, de a lány látványától kikerekednek a szemei. Csupa vér a ruhája, a bőre, nem úgy fest, mint aki levadászott pár madarat. Inkább mint aki kibelezett egy hatalmas állatot. A látvány annyira meglepi, hogy kettő lépést rögtön hátrál is a vérben fürdött nőszemélytől, aminek az a következménye, hogy majdnem nekihátrál a férfinak, aki "Harr"-ként mutatkozott be.*
~Ez nekem nem fog menni. Biztos vagyok benne, hogy nem madarak vére szennyezi azt a vöröst.~
*Egyik újdonsült ismerőse sem nyerte el a tetszését, a bizalmát meg főleg nem, ezek itán nem is csoda, ha nem szeretne velük tartani. Inkább megkeresi egyedül az utat...*
-Én... *Nyel nagyot idegesen.* Nem is tudom. Nem szeretnék zavarni.*Sőt, minél messzebb szeretne kerülni a furcsa társaságtól.* Inkább elindulok egyedül, és akkor nem leszek kolonc a nyakukon. *Próbálja kimagyarázni magát, miközben önkéntelenül is a vértől csatakos nőre siklik a tekintete.*
-Úgyhogy megyek is, és további jó utat... *Nem szeretne hátat fordítani egyikőjüknek sem, ami elég nehéz, mivel legalább három oldalról figyelik. S lassan megindul a tisztás széle felé, karjaival szorosan átölelve magát. Nagyon reméli, hogy sikerül elérnie a fák biztonságot nyújtó erdejét, és soha többé nem lesz ilyen élményben része. Nem mintha nem bírná a vért, vagy az erőszakos férfiakat, de ezek négyen már határozottan megijesztették. S természetesen ő sem bolond, félti az életét, és ha kétes dologról van szó, kihátrál belőle.*
*Kis beszélgetésüket két újabb idegen megjelenése szakítja félbe. Lopva feléjük pillant, csak hogy lássa, mégis mi félék ezek, de a lány látványától kikerekednek a szemei. Csupa vér a ruhája, a bőre, nem úgy fest, mint aki levadászott pár madarat. Inkább mint aki kibelezett egy hatalmas állatot. A látvány annyira meglepi, hogy kettő lépést rögtön hátrál is a vérben fürdött nőszemélytől, aminek az a következménye, hogy majdnem nekihátrál a férfinak, aki "Harr"-ként mutatkozott be.*
~Ez nekem nem fog menni. Biztos vagyok benne, hogy nem madarak vére szennyezi azt a vöröst.~
*Egyik újdonsült ismerőse sem nyerte el a tetszését, a bizalmát meg főleg nem, ezek itán nem is csoda, ha nem szeretne velük tartani. Inkább megkeresi egyedül az utat...*
-Én... *Nyel nagyot idegesen.* Nem is tudom. Nem szeretnék zavarni.*Sőt, minél messzebb szeretne kerülni a furcsa társaságtól.* Inkább elindulok egyedül, és akkor nem leszek kolonc a nyakukon. *Próbálja kimagyarázni magát, miközben önkéntelenül is a vértől csatakos nőre siklik a tekintete.*
-Úgyhogy megyek is, és további jó utat... *Nem szeretne hátat fordítani egyikőjüknek sem, ami elég nehéz, mivel legalább három oldalról figyelik. S lassan megindul a tisztás széle felé, karjaival szorosan átölelve magát. Nagyon reméli, hogy sikerül elérnie a fák biztonságot nyújtó erdejét, és soha többé nem lesz ilyen élményben része. Nem mintha nem bírná a vért, vagy az erőszakos férfiakat, de ezek négyen már határozottan megijesztették. S természetesen ő sem bolond, félti az életét, és ha kétes dologról van szó, kihátrál belőle.*
1994. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-11 23:27:43
Üzenet elküldve: 2015-09-11 23:27:43
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*Nincs lehetősége érdemben reagálni a lány kijelentéseire, mert megérkeznek a többiek. A hangok alapján hasonló látványra számított, bár még így is majdnem meghökken. Viszont megállja, hogy csak a szemöldöke emelkedjen meg és úgy nézzen kérdőn a Vöröskére - aki most nem csak a feje búbján és a lába között, de egész ízében vörös.*
- Én megmondtam. *Biccent a frissen megismert lánynak, mintha mi sem lenne természetesebb.*
- Veszélyesek ezek a madarak, de ahogy látom, a társaimnak sikerült levadásznia az ittlévőket. *Toldja hozzá, hogy érthető legyen, hogy mégis mit mondott meg. Még egy mosolyt is megenged magának, hisz valóban elégedettek lehetnek - nincs több sikoly, nincs több baj. Megpihennek az "erdői szellemei" eme tisztás közelében.*
- Csak egy lovunk van, így lassabban fogunk haladni, de aki idáig képes volt elgyalogolni... az már vissza is képes lesz. *Biztatja a lányt és indulásra sarkallja a csapatot. Nem száll fel Kóbor hátára, példát mutatva sétálni fog Waldran is. Meg persze ki tudja, lehet, hogy a nyereghez kell kötniük az új vendégüket, ha az netán sokkot kapott a társai látványa miatt. Így e bizonytalan helyzetben pedig az indulásuk mikéntje is kétséges.*
*Nincs lehetősége érdemben reagálni a lány kijelentéseire, mert megérkeznek a többiek. A hangok alapján hasonló látványra számított, bár még így is majdnem meghökken. Viszont megállja, hogy csak a szemöldöke emelkedjen meg és úgy nézzen kérdőn a Vöröskére - aki most nem csak a feje búbján és a lába között, de egész ízében vörös.*
- Én megmondtam. *Biccent a frissen megismert lánynak, mintha mi sem lenne természetesebb.*
- Veszélyesek ezek a madarak, de ahogy látom, a társaimnak sikerült levadásznia az ittlévőket. *Toldja hozzá, hogy érthető legyen, hogy mégis mit mondott meg. Még egy mosolyt is megenged magának, hisz valóban elégedettek lehetnek - nincs több sikoly, nincs több baj. Megpihennek az "erdői szellemei" eme tisztás közelében.*
- Csak egy lovunk van, így lassabban fogunk haladni, de aki idáig képes volt elgyalogolni... az már vissza is képes lesz. *Biztatja a lányt és indulásra sarkallja a csapatot. Nem száll fel Kóbor hátára, példát mutatva sétálni fog Waldran is. Meg persze ki tudja, lehet, hogy a nyereghez kell kötniük az új vendégüket, ha az netán sokkot kapott a társai látványa miatt. Így e bizonytalan helyzetben pedig az indulásuk mikéntje is kétséges.*
1993. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-11 10:30:19
Üzenet elküldve: 2015-09-11 10:30:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*Még szép, hogy megszólalt, nem néma ő. S lám, Wald is veszi a lapot, s már -már madárkutatóvá előlépve ecseteli az erdőben előforduló hasonló izéket. Jót mosolyog magában ezen, de tartja szerepét, hiszen az erdő szellemei komoly dolgok. Főleg éjszaka, ahogy társa is ecseteli.
Kezd ágaskodni kíváncsisága a nadrágjában a hangokra, és az előtte álló lány látványára. Közben a kulacs is visszakerül a nyeregre, megnyugodnak a kedélyek, hiszen a sikolyok, nyögések ide szűrődő részei is mind halkabbak, majd elhalnak végül. Képes hát végighallgatni a lány mondandóját, miként is került ide, ennyire távol a céljától. Nos, hogy nem jártas errefelé azt nem kell túlzottan bizonygatnia.
Mikor a másik páros előbukkan, nos az öli meg mocorgó férfiasságát. Leginkább Akheel látványa.*
-Vöröske.
*Böffenti, és igyekszik úgy helyezkedni, hogy azért ne engedje közel magához.*
-Az erdő szellemei veszélyesek.
*Ejti el borzadozva a látványtól, de nem feledve és nem kiesve szerepéből, mit Awynak meséltek be előbb. Amúgy hamar felméri a terepet, és rájön, hogy a mélységit hiába is várják viszont. Igazából vannak sejtései apró jelekből, mi is történt arrébb, a csapdába esett Savanyúuborkával. Ezzel azonban van egy kis bibi. Kagan rábízta.*
~De itt van Awy helyette!~
*Vidul fel, és fordul megint új társnőjük felé. Nem is sejti mennyire egy rúgóra jár társai gondolkodásával.
Eddig is közel somfordált, körözött a lenge öltözékű új játszópajtás körül, mint valami keselyű a tetem fölött. De ő inkább pók, és behálózza, igaz Wald jóvoltából leginkább. Arcán megjelennek az első mosolyra utaló jelek.*
-Megvan hát a csipet csapat. Induljunk!
*Javasolja menten. Feltett szándéka, hogy a Vöröske kinézetéről elterelje a figyelmet.*
*Még szép, hogy megszólalt, nem néma ő. S lám, Wald is veszi a lapot, s már -már madárkutatóvá előlépve ecseteli az erdőben előforduló hasonló izéket. Jót mosolyog magában ezen, de tartja szerepét, hiszen az erdő szellemei komoly dolgok. Főleg éjszaka, ahogy társa is ecseteli.
Kezd ágaskodni kíváncsisága a nadrágjában a hangokra, és az előtte álló lány látványára. Közben a kulacs is visszakerül a nyeregre, megnyugodnak a kedélyek, hiszen a sikolyok, nyögések ide szűrődő részei is mind halkabbak, majd elhalnak végül. Képes hát végighallgatni a lány mondandóját, miként is került ide, ennyire távol a céljától. Nos, hogy nem jártas errefelé azt nem kell túlzottan bizonygatnia.
Mikor a másik páros előbukkan, nos az öli meg mocorgó férfiasságát. Leginkább Akheel látványa.*
-Vöröske.
*Böffenti, és igyekszik úgy helyezkedni, hogy azért ne engedje közel magához.*
-Az erdő szellemei veszélyesek.
*Ejti el borzadozva a látványtól, de nem feledve és nem kiesve szerepéből, mit Awynak meséltek be előbb. Amúgy hamar felméri a terepet, és rájön, hogy a mélységit hiába is várják viszont. Igazából vannak sejtései apró jelekből, mi is történt arrébb, a csapdába esett Savanyúuborkával. Ezzel azonban van egy kis bibi. Kagan rábízta.*
~De itt van Awy helyette!~
*Vidul fel, és fordul megint új társnőjük felé. Nem is sejti mennyire egy rúgóra jár társai gondolkodásával.
Eddig is közel somfordált, körözött a lenge öltözékű új játszópajtás körül, mint valami keselyű a tetem fölött. De ő inkább pók, és behálózza, igaz Wald jóvoltából leginkább. Arcán megjelennek az első mosolyra utaló jelek.*
-Megvan hát a csipet csapat. Induljunk!
*Javasolja menten. Feltett szándéka, hogy a Vöröske kinézetéről elterelje a figyelmet.*
1992. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-10 20:17:04
Üzenet elküldve: 2015-09-10 20:17:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Portyázás //
*Külön öröm, hogy Syoud hányóhatárra kerül, az elfesen csupasz "lomposától" Akheelban is megmozdult a reggeli. Nem is válaszol neki csak vigyorog és a vállát vonogatja. Tatyójába zuttyintja a zsákmányt és lepöcköl magáról valami maradványt.
Rettentően önelégülten tisztogatja csont tőrének drágaköves berakásáról a szötyit, miközben ő maga tiszta csatak a vértől és egyéb belsőségektől. Jó tesz a bőrének, meg már egyébként is hideg van fürdeni. A nyári vászonbugyit ideje télire cserélni lassan, minek fáradozzon mosással?!
Meglátva az újabb nőszemélyt már azt is kezdi kicsit bánni, hogy a kést úgy ahogy, de letisztogatta. Ki tudja, lehet pillanatokon belül megint újra véres lesz! Főleg mert elég kis szemrevaló bukszát sikerült akasztaniuk a fiúknak az erdő közepén.*
-Szötyi.
*Emeli ölelésre karjait Syoud irányába mielőtt kilépnének a trióhoz.*
-Mi kész v'unk. Mi lesz?
*Pillant érdeklődve a másik nőnemű felé. Elvihetnék Seyana helyett Kagannak, hogy ne legyen olyan morcos amiért kinyiffantotta.*
*Külön öröm, hogy Syoud hányóhatárra kerül, az elfesen csupasz "lomposától" Akheelban is megmozdult a reggeli. Nem is válaszol neki csak vigyorog és a vállát vonogatja. Tatyójába zuttyintja a zsákmányt és lepöcköl magáról valami maradványt.
Rettentően önelégülten tisztogatja csont tőrének drágaköves berakásáról a szötyit, miközben ő maga tiszta csatak a vértől és egyéb belsőségektől. Jó tesz a bőrének, meg már egyébként is hideg van fürdeni. A nyári vászonbugyit ideje télire cserélni lassan, minek fáradozzon mosással?!
Meglátva az újabb nőszemélyt már azt is kezdi kicsit bánni, hogy a kést úgy ahogy, de letisztogatta. Ki tudja, lehet pillanatokon belül megint újra véres lesz! Főleg mert elég kis szemrevaló bukszát sikerült akasztaniuk a fiúknak az erdő közepén.*
-Szötyi.
*Emeli ölelésre karjait Syoud irányába mielőtt kilépnének a trióhoz.*
-Mi kész v'unk. Mi lesz?
*Pillant érdeklődve a másik nőnemű felé. Elvihetnék Seyana helyett Kagannak, hogy ne legyen olyan morcos amiért kinyiffantotta.*
1991. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-10 19:29:41
Üzenet elküldve: 2015-09-10 19:29:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*Amíg Akheel kiéli magát, Syoud flegma, majd egyre undorodó képpel nézi az eredményt. Amikor a feltáró munkálatok is kezdetüket veszik és már nem kell tartani az esetleges szökési kísérletektől, elfordul, és próbál nem okádni.*
- Akheelafeneegyenmeg. *sóhajt, mert mégiscsak elf-féle, még ha némileg perverz és erősen elfajzott is. Meg alacsony, nagy bottal - és valami összefüggést érez a dolgok között.*
- Hogy nézel ki? *méri végig a Vöröst, amikor az végez, és ott vigyorog, mint valami kulimászos óvodás egy iszapfürdő után. Csak ez nem iszap.*
- Gyere, keressük meg a többieket. Meeeg... találj ki valamit Kagannak, mert szerintem nem lesz túl boldog... *elvigyorodik.*
- Majd Harath bénaságára fogjuk. Azt már megszokta, ehehe... *ezzel elindul előre, miután számszeríját a vállára biccentette.*
*Mikor kiérnek az ösvényre, hamar megpillantják a keresett duót, ami tulajdonképpen... trió.*
- Aha. Ezért nem jöttek. Találtak maguknak játszópajtit. *böki oldalba Akheelt, de rögtön meg is bánja, mert ragacsos lesz.*
- Báh! *lép oldalra, majd morogva elindul a három célszemély irányába. Közben kukettóját igazgatja, mert a kemény csatától kicsit fáj a vége, meg amúgy is, érzékeny ilyenkor, vigyázni kell rá.*
- Remélem, nem kapok el semmit. Bár amilyen pókhálós volt, meglepődnék, ha igen. *elmélkedik, majd lassú léptekkel sétál Waldran és Harath felé.*
- Helló, helló... látom, társaságotok van, fiúk...
*Amíg Akheel kiéli magát, Syoud flegma, majd egyre undorodó képpel nézi az eredményt. Amikor a feltáró munkálatok is kezdetüket veszik és már nem kell tartani az esetleges szökési kísérletektől, elfordul, és próbál nem okádni.*
- Akheelafeneegyenmeg. *sóhajt, mert mégiscsak elf-féle, még ha némileg perverz és erősen elfajzott is. Meg alacsony, nagy bottal - és valami összefüggést érez a dolgok között.*
- Hogy nézel ki? *méri végig a Vöröst, amikor az végez, és ott vigyorog, mint valami kulimászos óvodás egy iszapfürdő után. Csak ez nem iszap.*
- Gyere, keressük meg a többieket. Meeeg... találj ki valamit Kagannak, mert szerintem nem lesz túl boldog... *elvigyorodik.*
- Majd Harath bénaságára fogjuk. Azt már megszokta, ehehe... *ezzel elindul előre, miután számszeríját a vállára biccentette.*
*Mikor kiérnek az ösvényre, hamar megpillantják a keresett duót, ami tulajdonképpen... trió.*
- Aha. Ezért nem jöttek. Találtak maguknak játszópajtit. *böki oldalba Akheelt, de rögtön meg is bánja, mert ragacsos lesz.*
- Báh! *lép oldalra, majd morogva elindul a három célszemély irányába. Közben kukettóját igazgatja, mert a kemény csatától kicsit fáj a vége, meg amúgy is, érzékeny ilyenkor, vigyázni kell rá.*
- Remélem, nem kapok el semmit. Bár amilyen pókhálós volt, meglepődnék, ha igen. *elmélkedik, majd lassú léptekkel sétál Waldran és Harath felé.*
- Helló, helló... látom, társaságotok van, fiúk...
1990. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:40:23
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:40:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*Az eddig némaságba burkolódzó alak is megszólal végre, és Awy neve után a sajátját is közli. Legalábbis úgy gondolja, hogy az a neve, noha a hanglejtés alapján inkább egy párját hívó, kanos vadállat lihegésének hangzik. Még a háta is beleborsódzik a gondolatba, hogy mi történne vele, ha ezek ketten megkívánnák, és kedvüket akarnák élvezni rajta... De talán nem rossz emberek, habár a kinézetük és furcsa viselkedésül is hagy némi kívánnivalót maga után.*
-Oh, szóval madár. *Bólint kétkedve, közben odanyújtja Waldrannak a tömlőt, már nincs szüksége rá.* Még sosem hallottam erről a fajról...
~Vajon igazat mondanak? Vagy tudják, mi ez a hang, és azért nem árulják el?~ *Neki inkább szenvedő sikolynak tűnt, mintsem madarak énekének, de inkább elfogadja az utóbbi lehetőséget. Elsősorban, mert most először jár az erdőben, fogalma sincs milyen fajok élnek errefelé, másodsorban viszont azért, mert nyugodtabb, ha elhiteti magával, csupán egy különös madár különös hangjai.*
-Nem is vagyok járatos errefelé. *Ért egyet, miközben tekintetét végigfuttatja szakadt öltözékén. Le sem tagadhatná, hogy messziről jött, és nem szívesen tartózkodik itt.* Munka után gondoltam kiszellőztetem a fejem, ezért el szerettem volna látogatni az erdőbdn lévő kis tisztáshoz. Nem sikerült. *Vonja meg a vállát, mintha ez olyan apróság lenne, hogy pár mérfölddel arrébb kötött ki, mint tervezte. Ám szavai ellenére, viselkedése elárulja, hogy bizony aggódik holléte felől, és még ez a két úri ember sem nyerte el a bizalmát. Jobbjával zavartan csavargatja leomló fürtjeit, testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezve dölöngél, és tekintete kerüli a két idegenét. Nem mer feléjük nézni. Pont ő, aki bármikor bárkit meg tudott győzni bármiről, hála határozott fellépésének és hatalmas önbizalmának, s most itt áll, zavartan és félve, hogy vajon kikerül-e a fák közül.*
*Az eddig némaságba burkolódzó alak is megszólal végre, és Awy neve után a sajátját is közli. Legalábbis úgy gondolja, hogy az a neve, noha a hanglejtés alapján inkább egy párját hívó, kanos vadállat lihegésének hangzik. Még a háta is beleborsódzik a gondolatba, hogy mi történne vele, ha ezek ketten megkívánnák, és kedvüket akarnák élvezni rajta... De talán nem rossz emberek, habár a kinézetük és furcsa viselkedésül is hagy némi kívánnivalót maga után.*
-Oh, szóval madár. *Bólint kétkedve, közben odanyújtja Waldrannak a tömlőt, már nincs szüksége rá.* Még sosem hallottam erről a fajról...
~Vajon igazat mondanak? Vagy tudják, mi ez a hang, és azért nem árulják el?~ *Neki inkább szenvedő sikolynak tűnt, mintsem madarak énekének, de inkább elfogadja az utóbbi lehetőséget. Elsősorban, mert most először jár az erdőben, fogalma sincs milyen fajok élnek errefelé, másodsorban viszont azért, mert nyugodtabb, ha elhiteti magával, csupán egy különös madár különös hangjai.*
-Nem is vagyok járatos errefelé. *Ért egyet, miközben tekintetét végigfuttatja szakadt öltözékén. Le sem tagadhatná, hogy messziről jött, és nem szívesen tartózkodik itt.* Munka után gondoltam kiszellőztetem a fejem, ezért el szerettem volna látogatni az erdőbdn lévő kis tisztáshoz. Nem sikerült. *Vonja meg a vállát, mintha ez olyan apróság lenne, hogy pár mérfölddel arrébb kötött ki, mint tervezte. Ám szavai ellenére, viselkedése elárulja, hogy bizony aggódik holléte felől, és még ez a két úri ember sem nyerte el a bizalmát. Jobbjával zavartan csavargatja leomló fürtjeit, testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezve dölöngél, és tekintete kerüli a két idegenét. Nem mer feléjük nézni. Pont ő, aki bármikor bárkit meg tudott győzni bármiről, hála határozott fellépésének és hatalmas önbizalmának, s most itt áll, zavartan és félve, hogy vajon kikerül-e a fák közül.*
1989. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-09 21:52:19
Üzenet elküldve: 2015-09-09 21:52:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*Nagyon szívesen úgy tenne, mintha nem hallaná azokat a hangokat, de a mosolya csak idilli, nem idióta. Tudja, hogy azok bizony nagyon is jól hallhatóak a tisztáson is. Épp ezért nem lepi meg, amikor érkezik a kérdés. Válaszolna is, de Harath megelőzi és erre Waldran úgy bólint, mintha amaz valóban az igazat mondta volna. Kétségük sem lehet, hogy az erdő szellemei azok.
Ha látja, hogy a lány mégis kételkedne, akkor mintegy kézenfekvő magyarázatként hozzátoldja a következőt. Mégpedig azt, hogy...*
- ...egy különleges madárfajta. Mi csak úgy hívjuk, hogy az "erdői szellemei". *Így erősítve meg Harath szavait. Egy arcizma sem árulja el azt, hogy most erősen kamuznak.*
- Te magad is hallod, hogy miért. Nagyon nehéz meglátni ezeket a madarakat, ám annál könnyebb hallani. *Íme a bizonyíték, fejével az erdő sűrűje felé bök, ahonnan a sikolyok hallatszanak.*
- Főleg éjszaka... de szerencsére nagyon ritka, most épp pechünk van. *Sajnálkozva tárja szét a karjait, igazán nem tehet róla, hogy az "erdő szellemei" pont erre reppentek. Visszanyúl a kulacsért, ha a lány végzett, visszaakasztva a nyeregre. Közben van ám kérdése is, amit nem rest megosztani.*
- Nem tűnsz járatosnak erre. Mégis hogy kerültél ilyen messzire? *Kíváncsian pillant a lányra, nem volt nehéz erre a megállapításra jutnia, de ideje kiderítenie, hogy a lány egyedül van-e, esetleg üldözik vagy mégis hogy került a tisztásukra. Ha nem csalja meg a hallása, halkulnak a sikolyok... vagy berekedtek az "erdő szellemei" vagy lassan végeztek a násztáncukkal és ki tudja, talán hamarosan megpillantják őket.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.09 21:54:18
*Nagyon szívesen úgy tenne, mintha nem hallaná azokat a hangokat, de a mosolya csak idilli, nem idióta. Tudja, hogy azok bizony nagyon is jól hallhatóak a tisztáson is. Épp ezért nem lepi meg, amikor érkezik a kérdés. Válaszolna is, de Harath megelőzi és erre Waldran úgy bólint, mintha amaz valóban az igazat mondta volna. Kétségük sem lehet, hogy az erdő szellemei azok.
Ha látja, hogy a lány mégis kételkedne, akkor mintegy kézenfekvő magyarázatként hozzátoldja a következőt. Mégpedig azt, hogy...*
- ...egy különleges madárfajta. Mi csak úgy hívjuk, hogy az "erdői szellemei". *Így erősítve meg Harath szavait. Egy arcizma sem árulja el azt, hogy most erősen kamuznak.*
- Te magad is hallod, hogy miért. Nagyon nehéz meglátni ezeket a madarakat, ám annál könnyebb hallani. *Íme a bizonyíték, fejével az erdő sűrűje felé bök, ahonnan a sikolyok hallatszanak.*
- Főleg éjszaka... de szerencsére nagyon ritka, most épp pechünk van. *Sajnálkozva tárja szét a karjait, igazán nem tehet róla, hogy az "erdő szellemei" pont erre reppentek. Visszanyúl a kulacsért, ha a lány végzett, visszaakasztva a nyeregre. Közben van ám kérdése is, amit nem rest megosztani.*
- Nem tűnsz járatosnak erre. Mégis hogy kerültél ilyen messzire? *Kíváncsian pillant a lányra, nem volt nehéz erre a megállapításra jutnia, de ideje kiderítenie, hogy a lány egyedül van-e, esetleg üldözik vagy mégis hogy került a tisztásukra. Ha nem csalja meg a hallása, halkulnak a sikolyok... vagy berekedtek az "erdő szellemei" vagy lassan végeztek a násztáncukkal és ki tudja, talán hamarosan megpillantják őket.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.09 21:54:18
1988. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-09 13:11:10
Üzenet elküldve: 2015-09-09 13:11:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Portyázás //
// !!! A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz !!! //
*Tényleg eléggé unja magát de leginkább azért, mert Syoud annyit jártatja a száját. Magyaráz, be nem áll a szája és ez rém bosszantó. Ha a sötételf helyében lenne, már lehet ki is folyt volna az agya ennyi rizsától, vagy inkább öngyilkosságot követ el csak ne kelljen hallgatnia. Arról nem is beszélve, hogy viszonylag nehéz fülelni merre jár Harath és Waldran. Fel is adja. Egy közelükben ólálkodó elefántot se tudna kiszűrni a visítások és szövegelések zaján át, így nem erőlködik. Inkább azt figyeli miként ténykedik az elf. Ilyenkor rettenetesen bánja, hogy rossz testbe született.*
~Örök életében arra az egy matrónára fogja verni.~
*Emeli izzó sárga szemeit az égre, mert ha százszor nem hallotta már a sztorit, akkor egyszer sem. Csak az elmúlt egy percben kétszer lett megosztva szerény kis társaságukkal.
Ami azt illeti csalódott egy picit egyébként a mélységiben. Egy kis hátfájással megúszhatta volna az egészet, ha a "szerencse" nincs mellette, majd miután csapdába került sem tudott semmit villantani. Mondjuk, állítólag nem is túl okos ez a fajta...
Mikor már látja, hogy Syoud a végét járja, na akkor lesz csak igazán izgatott. Tűkön ülve nézegeti a sötét bőrnek hol essen neki, miféle kínzó módon gyötörhesse meg egy kicsit ő is. Minden felgyülemlett feszültségét ezen a szerencsétlenen fogja kiélni, Medliel, vagy Narii irányába elkövetett vétségeiért Seyana fizet és egy cseppet sem érzi hogy ezzel gond lenne. Felszabadító érzés lesz, egészen megkönnyebbül majd Akheel kis lelke és az alany is könnyebb lesz szó szerint hiszen a tervek szerint jó pár végtagjától megszabadulhat majd.
Átadja Syoudnak az íjat és ajkába harapva veszi át a férfi korábbi helyét, csont tőrével kezében. Rátérdepel a nő hátára és hosszú, mocskos hajának segítségével feszíti jobb-balra fejét, hogy ereklyegyűjteményét egy pár sötételf füllel gazdagíthassa.
Akár a kisgyerek, ami különös kegyetlenséggel kínozza a békát, szinte ő is épp úgy tesz ha hagyják, hogy kiélje magát és nincs egyéb sürgős dolguk.
Ebben az esetben a végeredmény egy fülek nélküli, haját jó részben elvesztett, hiányzó ajkú és élve felboncolt Seyana Burores. Már amennyi így maradt még belőle...
Munkája végeztével Akheel kicsit ziláltan, vércsatakban úszva, de rettentően elégedetten csatlakozik Syoudhoz, hogy a másik kettő után nézzenek.*
// !!! A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz !!! //
*Tényleg eléggé unja magát de leginkább azért, mert Syoud annyit jártatja a száját. Magyaráz, be nem áll a szája és ez rém bosszantó. Ha a sötételf helyében lenne, már lehet ki is folyt volna az agya ennyi rizsától, vagy inkább öngyilkosságot követ el csak ne kelljen hallgatnia. Arról nem is beszélve, hogy viszonylag nehéz fülelni merre jár Harath és Waldran. Fel is adja. Egy közelükben ólálkodó elefántot se tudna kiszűrni a visítások és szövegelések zaján át, így nem erőlködik. Inkább azt figyeli miként ténykedik az elf. Ilyenkor rettenetesen bánja, hogy rossz testbe született.*
~Örök életében arra az egy matrónára fogja verni.~
*Emeli izzó sárga szemeit az égre, mert ha százszor nem hallotta már a sztorit, akkor egyszer sem. Csak az elmúlt egy percben kétszer lett megosztva szerény kis társaságukkal.
Ami azt illeti csalódott egy picit egyébként a mélységiben. Egy kis hátfájással megúszhatta volna az egészet, ha a "szerencse" nincs mellette, majd miután csapdába került sem tudott semmit villantani. Mondjuk, állítólag nem is túl okos ez a fajta...
Mikor már látja, hogy Syoud a végét járja, na akkor lesz csak igazán izgatott. Tűkön ülve nézegeti a sötét bőrnek hol essen neki, miféle kínzó módon gyötörhesse meg egy kicsit ő is. Minden felgyülemlett feszültségét ezen a szerencsétlenen fogja kiélni, Medliel, vagy Narii irányába elkövetett vétségeiért Seyana fizet és egy cseppet sem érzi hogy ezzel gond lenne. Felszabadító érzés lesz, egészen megkönnyebbül majd Akheel kis lelke és az alany is könnyebb lesz szó szerint hiszen a tervek szerint jó pár végtagjától megszabadulhat majd.
Átadja Syoudnak az íjat és ajkába harapva veszi át a férfi korábbi helyét, csont tőrével kezében. Rátérdepel a nő hátára és hosszú, mocskos hajának segítségével feszíti jobb-balra fejét, hogy ereklyegyűjteményét egy pár sötételf füllel gazdagíthassa.
Akár a kisgyerek, ami különös kegyetlenséggel kínozza a békát, szinte ő is épp úgy tesz ha hagyják, hogy kiélje magát és nincs egyéb sürgős dolguk.
Ebben az esetben a végeredmény egy fülek nélküli, haját jó részben elvesztett, hiányzó ajkú és élve felboncolt Seyana Burores. Már amennyi így maradt még belőle...
Munkája végeztével Akheel kicsit ziláltan, vércsatakban úszva, de rettentően elégedetten csatlakozik Syoudhoz, hogy a másik kettő után nézzenek.*
1987. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-09 12:41:49
Üzenet elküldve: 2015-09-09 12:41:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Néhány pillanatig, sőt, ha úgy vesszük, vagy egy percig is vár, hátha a sötételf nőstény valami frappánsat is kíván még mondani, mielőtt szétgyalázza titkos szentélyeit, de Seyanától csak fröcsögésre és rikoltozásra telik - ez pedig komoly hiba, mert mondjuk a Vörös az ilyesmit nem tolerálja túl jól. Szomorú, a várható élmény mellé szívesen fogadott volna még valami súlyos fenyegetést vagy nagy bemondást is, de hát ez van - úgy számolja, így is megérte neki felkelni ma.*
- Tudod, mindig is ez volt a vágyam. *kezd el szövegelni, miközben némi erőszakkal, és ha kell, a medvecsapda feszegetésével a hasára kényszeríti a nőstényt.*
- A nagy pofátok, meg a kivagyi műsorotok miatt. *rátérdel a nőstény mindkét lábszárára a térdhajlatánál, majd egyszerűen kardjával végighasítja annak ruháját és tépkedni kezdni. Talán még dúdolgat is közben.*
- Mégis, hosszú életem alatt csak egyszer sikerült lukon vágnom egy matriarchát. Mmm... visított, de szerintem élvezte. Te ugyan csak egy csikasz vagy, de néha meg kell alkudni a menüben. *egyik kezével leszorítja a nőstény fejét és mellét a földre, másikkal kiszabadítja Dákó urat a fogságból. A kardot félredobja, két méterre is, mert most nem fog kelleni.*
- Ilyenkor sajnálom, hogy nem csinálhatunk közös kölyköt, aranyom, biztos gyönyörűség lenne: magas, mint én, okos, mint te, ehehe... na ne ficánkolj! *feszül Seyanának, majd brutálisan és keményen meghágja, minden, ebből a pozícióból elérhető testnyílásán. Elégedetten nyög, kurjongat, nagyon elemében van. A végjáték előtt belekapaszkodik a lány hosszú hajába és felrántja a fejét, a jobb hozzáférés kedvéért.*
- Ahhh... jobb vagy, mint hittem. Igen... igennn... Hrrrhh... *engedi végül el magát hosszú sóhajjal, majd mocorog még egy kicsit, aztán lassan feláll, és elteszi, amit el kell tenni, megigazgatva a lényeget.*
- Kár, hogy nem ismételhetjük meg máskor, cica. De tényleg. *pillant le szomorúan, majd megvonja a vállát és a valószínűleg nagyon unatkozó Akheelre néz.*
- A tied lehet. *biccent, felvéve kardját és átvéve a számszeríjat is.*
A hozzászólás írója (Syoud Th'amer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.09 12:44:49
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Néhány pillanatig, sőt, ha úgy vesszük, vagy egy percig is vár, hátha a sötételf nőstény valami frappánsat is kíván még mondani, mielőtt szétgyalázza titkos szentélyeit, de Seyanától csak fröcsögésre és rikoltozásra telik - ez pedig komoly hiba, mert mondjuk a Vörös az ilyesmit nem tolerálja túl jól. Szomorú, a várható élmény mellé szívesen fogadott volna még valami súlyos fenyegetést vagy nagy bemondást is, de hát ez van - úgy számolja, így is megérte neki felkelni ma.*
- Tudod, mindig is ez volt a vágyam. *kezd el szövegelni, miközben némi erőszakkal, és ha kell, a medvecsapda feszegetésével a hasára kényszeríti a nőstényt.*
- A nagy pofátok, meg a kivagyi műsorotok miatt. *rátérdel a nőstény mindkét lábszárára a térdhajlatánál, majd egyszerűen kardjával végighasítja annak ruháját és tépkedni kezdni. Talán még dúdolgat is közben.*
- Mégis, hosszú életem alatt csak egyszer sikerült lukon vágnom egy matriarchát. Mmm... visított, de szerintem élvezte. Te ugyan csak egy csikasz vagy, de néha meg kell alkudni a menüben. *egyik kezével leszorítja a nőstény fejét és mellét a földre, másikkal kiszabadítja Dákó urat a fogságból. A kardot félredobja, két méterre is, mert most nem fog kelleni.*
- Ilyenkor sajnálom, hogy nem csinálhatunk közös kölyköt, aranyom, biztos gyönyörűség lenne: magas, mint én, okos, mint te, ehehe... na ne ficánkolj! *feszül Seyanának, majd brutálisan és keményen meghágja, minden, ebből a pozícióból elérhető testnyílásán. Elégedetten nyög, kurjongat, nagyon elemében van. A végjáték előtt belekapaszkodik a lány hosszú hajába és felrántja a fejét, a jobb hozzáférés kedvéért.*
- Ahhh... jobb vagy, mint hittem. Igen... igennn... Hrrrhh... *engedi végül el magát hosszú sóhajjal, majd mocorog még egy kicsit, aztán lassan feláll, és elteszi, amit el kell tenni, megigazgatva a lényeget.*
- Kár, hogy nem ismételhetjük meg máskor, cica. De tényleg. *pillant le szomorúan, majd megvonja a vállát és a valószínűleg nagyon unatkozó Akheelre néz.*
- A tied lehet. *biccent, felvéve kardját és átvéve a számszeríjat is.*
A hozzászólás írója (Syoud Th'amer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.09 12:44:49
1986. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-08 20:30:53
Üzenet elküldve: 2015-09-08 20:30:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*A semmi fegyver épp oly bizonytalan tényező, mintha tele lenne aggatva fémekkel. Az pedig, hogy eltévedt, és Artheniorba kíván jutni, csak további kérdéseket vet fel benne. Ki oly botor, hogy ily messzire kóborol az ösvényen, távol a várostól, mibe vissza kíván jutni. Eléggé eltájolta hát magát.
A dús keblek bár részint takarásba kerülnek karjaival határolva, összepréselve, így mégis csak újabb kívánatosabb pozícióba kerülnek ezáltal. Természetesen nem rest, és elidőzik tekintete a dekoltázson.
Wald szavaira biccent komolyan megtámogatva szavait. A bemutatkozás sora amúgy épp rá esik, s mivel a rövidebb név elnyeri tetszését, hát beadja derekát.*
-Awy. *Mondja maga elé a nevet ízlelgetve, mint zsákmányra éhes fenevad prédáját.*
-Harr!
*Mondja ki saját becenevét olyan felhanggal, mintha kéjesen mordulna. Igazából csak játszik. A lány idegein leginkább. A vizes attrakció közben összenézhet társával, kaján vigyorral képén konstatálja, egy rúgóra jár az agyuk. Éles fülével talán kihallja, hogy nincs is oly nagyon éles eltérés az erdő mélyén történő, és a tisztáson lévő férfiak által gondoltakban. Mindazonáltal hamar kapcsol, és meg is válaszolja a láthatóan idegesebbé lett Awy kérdését.*
-Az erdő szellemei.
*Oly laza természetességgel felel, mintha mi sem lenne ennél egyértelműbb. Még talán maga is elhiszi ezt. Mindenesetre arca ezt igyekszik tükrözni, amikor körbekémleli a környező lombokat.*
-Ne aggódj, jó kezekben vagy.
*Ered meg a nyelve eme kétes, többértelmű kifejezést megosztva társaival. Sok mese vagy tábortűz körött regélt történet kezdődik így. Adott a sejtelmes hangok gazdája, az áthatolhatatlan rengeteg. Egy elveszett leányzó, és persze két barbár, mint "megmentők"... de a többi most nem jut eszébe, így a mondák, és eme cselekmény további alakulása is a jövő ködébe vész.*
*A semmi fegyver épp oly bizonytalan tényező, mintha tele lenne aggatva fémekkel. Az pedig, hogy eltévedt, és Artheniorba kíván jutni, csak további kérdéseket vet fel benne. Ki oly botor, hogy ily messzire kóborol az ösvényen, távol a várostól, mibe vissza kíván jutni. Eléggé eltájolta hát magát.
A dús keblek bár részint takarásba kerülnek karjaival határolva, összepréselve, így mégis csak újabb kívánatosabb pozícióba kerülnek ezáltal. Természetesen nem rest, és elidőzik tekintete a dekoltázson.
Wald szavaira biccent komolyan megtámogatva szavait. A bemutatkozás sora amúgy épp rá esik, s mivel a rövidebb név elnyeri tetszését, hát beadja derekát.*
-Awy. *Mondja maga elé a nevet ízlelgetve, mint zsákmányra éhes fenevad prédáját.*
-Harr!
*Mondja ki saját becenevét olyan felhanggal, mintha kéjesen mordulna. Igazából csak játszik. A lány idegein leginkább. A vizes attrakció közben összenézhet társával, kaján vigyorral képén konstatálja, egy rúgóra jár az agyuk. Éles fülével talán kihallja, hogy nincs is oly nagyon éles eltérés az erdő mélyén történő, és a tisztáson lévő férfiak által gondoltakban. Mindazonáltal hamar kapcsol, és meg is válaszolja a láthatóan idegesebbé lett Awy kérdését.*
-Az erdő szellemei.
*Oly laza természetességgel felel, mintha mi sem lenne ennél egyértelműbb. Még talán maga is elhiszi ezt. Mindenesetre arca ezt igyekszik tükrözni, amikor körbekémleli a környező lombokat.*
-Ne aggódj, jó kezekben vagy.
*Ered meg a nyelve eme kétes, többértelmű kifejezést megosztva társaival. Sok mese vagy tábortűz körött regélt történet kezdődik így. Adott a sejtelmes hangok gazdája, az áthatolhatatlan rengeteg. Egy elveszett leányzó, és persze két barbár, mint "megmentők"... de a többi most nem jut eszébe, így a mondák, és eme cselekmény további alakulása is a jövő ködébe vész.*
1985. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-08 20:21:55
Üzenet elküldve: 2015-09-08 20:21:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Zaras és Chiari//
* A barlangtól egészen az Erdei ösvény egy eldugottabb szegletéig követik a vérnyomokat, ahol is rátalálnak a két mélységi tetemére. Míg Zaras elég száraz fát gyűjt, addig ő megnézi a két testet, hogy milyen sérüléseket lehet rajtuk még látni. A hímnek van egy vágás az oldalán, köldöktől hátrafelé vagy húsz centi, de nem olyan mély. Ezen kívül a jobb alkarja keresztbe át van szúrva egy tőrrel, ami egy elég csúnyácska seb. A nőstény, talán csak meghalt, vagy olyasmi végzett vele, amit ő nem vett észre. Össze dobják a máglyát és felhúzzák rá a két tetemet. Semmi érdemlegeset nem talál náluk, mintha kifosztották volna őket. Tűzszerszámot húz elő táskájából és kész meggyújtani az ágyakat és a két tetemet. *
- Egy kis ideig várunk, amíg rendesen lángot nem fog a két tetem. A környék nem fog leégni, attól nem félek annyira. Némileg elpucoltam az éghető növényzetet a környéken.
* Meggyújtja a máglyát és elhátrál biztonságos távolságba. Őt az égő tetemek szaga nem zavarja már annyira. Szinte minden társuktól máglyával vettek búcsút, bár ők némileg kezelve voltak. A halál szaga is csak egy megszokott tényező már a gyógyító életében. Azért egy órácskát várnak, mielőtt tovább indulnának. Ha hazaértek, úgy is meg kell mosakodnia. *
- Menjünk, itt már nincs több dolgunk.
* Visszaül lovára és előre léptetve fordul vissza a másik ösvényre. Vágtázva, ha lehet, ha bírja Zaras gyomra a hullák égő bűze után. *
* A barlangtól egészen az Erdei ösvény egy eldugottabb szegletéig követik a vérnyomokat, ahol is rátalálnak a két mélységi tetemére. Míg Zaras elég száraz fát gyűjt, addig ő megnézi a két testet, hogy milyen sérüléseket lehet rajtuk még látni. A hímnek van egy vágás az oldalán, köldöktől hátrafelé vagy húsz centi, de nem olyan mély. Ezen kívül a jobb alkarja keresztbe át van szúrva egy tőrrel, ami egy elég csúnyácska seb. A nőstény, talán csak meghalt, vagy olyasmi végzett vele, amit ő nem vett észre. Össze dobják a máglyát és felhúzzák rá a két tetemet. Semmi érdemlegeset nem talál náluk, mintha kifosztották volna őket. Tűzszerszámot húz elő táskájából és kész meggyújtani az ágyakat és a két tetemet. *
- Egy kis ideig várunk, amíg rendesen lángot nem fog a két tetem. A környék nem fog leégni, attól nem félek annyira. Némileg elpucoltam az éghető növényzetet a környéken.
* Meggyújtja a máglyát és elhátrál biztonságos távolságba. Őt az égő tetemek szaga nem zavarja már annyira. Szinte minden társuktól máglyával vettek búcsút, bár ők némileg kezelve voltak. A halál szaga is csak egy megszokott tényező már a gyógyító életében. Azért egy órácskát várnak, mielőtt tovább indulnának. Ha hazaértek, úgy is meg kell mosakodnia. *
- Menjünk, itt már nincs több dolgunk.
* Visszaül lovára és előre léptetve fordul vissza a másik ösvényre. Vágtázva, ha lehet, ha bírja Zaras gyomra a hullák égő bűze után. *
1984. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-07 22:08:07
Üzenet elküldve: 2015-09-07 22:08:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Chiari//
* Mikor mindennel elkészült egy csókot lehel Aryna ajkaira (ha még ott van), és felpattan a lóra, majd Chiarit követve megsarkantyúzza. *
- Igen, látom.
* Nézegeti a vérnyomokat, majd mire végül megtalálják a barlangot a két testtel, Zaras undorodva fordul el. Nem a halál látványa, hanem az, hogy sötételfek az illetők, kelt undorodást benne, ezért szívesen megy el fáért, és lassan tér csak vissza. Majd mégegy kört megy, aztán még egyet, hogy minél többet lehessen a sötételf holttestektől távol. Mire kész van, elrendezte a máglyát, talán Chiari is elkészült, s végre elégethetik a testeket. *
- Ez elképesztően büdös lesz. Ugye nem akarod megvárni, míg elégnek?
* Pillant kérdőn a gyógyítóra, szemében az undor csillog.
A válasz után megragadja a hím testét és odavonszolja a farakáshoz, majd kis bíbelődés után sikerül is eligazgatnia rajta, ugyanez történik a nősténnyel is, aztán dolga végeztével fajtársára pillant. *
- Most akarod meggyújtani? Nem tudom, hogy le fog e égni a fa rendesen.
* Mondja méregetve a rakást. *
- Mondjuk száraz, szóval miért ne égne? Gyújtsd meg Chiari! Legyünk túl rajta, és menjünk haza. Ez kicsit visszataszító feladat.
* A visszataszítót az égetésre érti, s semmi kedve megvárni, míg tüzet fog a ruhájuk. Szánalommal méregeti a szerencsétlen sötételf párost, majd elhátrál a farakástól, ha esetleg az elf nő begyújtaná. *
* Mikor mindennel elkészült egy csókot lehel Aryna ajkaira (ha még ott van), és felpattan a lóra, majd Chiarit követve megsarkantyúzza. *
- Igen, látom.
* Nézegeti a vérnyomokat, majd mire végül megtalálják a barlangot a két testtel, Zaras undorodva fordul el. Nem a halál látványa, hanem az, hogy sötételfek az illetők, kelt undorodást benne, ezért szívesen megy el fáért, és lassan tér csak vissza. Majd mégegy kört megy, aztán még egyet, hogy minél többet lehessen a sötételf holttestektől távol. Mire kész van, elrendezte a máglyát, talán Chiari is elkészült, s végre elégethetik a testeket. *
- Ez elképesztően büdös lesz. Ugye nem akarod megvárni, míg elégnek?
* Pillant kérdőn a gyógyítóra, szemében az undor csillog.
A válasz után megragadja a hím testét és odavonszolja a farakáshoz, majd kis bíbelődés után sikerül is eligazgatnia rajta, ugyanez történik a nősténnyel is, aztán dolga végeztével fajtársára pillant. *
- Most akarod meggyújtani? Nem tudom, hogy le fog e égni a fa rendesen.
* Mondja méregetve a rakást. *
- Mondjuk száraz, szóval miért ne égne? Gyújtsd meg Chiari! Legyünk túl rajta, és menjünk haza. Ez kicsit visszataszító feladat.
* A visszataszítót az égetésre érti, s semmi kedve megvárni, míg tüzet fog a ruhájuk. Szánalommal méregeti a szerencsétlen sötételf párost, majd elhátrál a farakástól, ha esetleg az elf nő begyújtaná. *
1983. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-07 21:38:24
Üzenet elküldve: 2015-09-07 21:38:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
*Egész jól alakulnak a dolgok. Már az is meglepte, hogy egyáltalán találkozott valaki(k)vel az ösvényen, és még csak nem is szeretnék kirabolni és elvágni a torkát... Legalábbis eddig nem adták jelén, hogy ilyen szándékuk lenne. Mindkét férfi hosszan méregeti, amit be tud annak, hogy ruhája bőven megfogyatkozott, míg idáig eljutott, de most kivételesen nincsenek csábító szándékai, csupán szeretne visszajutni a Pintybe, hogy kialudja magát. Karjait szorosan összefonja maga előtt, ezzel is takarva melleit, és kimérten válaszol a magát Waldrannak nevezőnek.*
-Awynnia. *Mutatkozik be ő is, eleget téve az elvárt udvariasságnak.* Röviden csak Awy. *Teszi még hozzá, mivel sosem szerette, ha teljes nevén szólítják. Anyjától kapta a nevet, és pont ezért úgy gondol rá, mint egy foltra, amit sosem tud eltüntetni, és mindig múltjára emlékeszteti.*
-Tényleg? Milyen szerencse. *Csillannak fel égkék lélektükrei. Nem az a nain alkat, aki csak úgy hisz a véletlen szerencsében, de most minden lehetőséget szeretne megragadni, hogy visszakerüljön a városba. Az az ő világa, az erdőben elveszettnek érzi magát.*
-Köszönöm, kérnék! *Fogadja el a felkínált vizet, és átveszi a férfitól a tömlőt. Ahogy az várható volt, fejét hátrabillentve, szemét lehunyva iszik pár másodpercig, majd száját csuklójával megtörölve visszaadja. Kíváncsian tekint a másik idegen felé, aki eddig egy szót sem szólt, még csak nem is mutatkozott be, ami nem igazán tetszik a hölgynek, de hát nincs miért panaszkodnia. Ekkor egy furcsa hang üti meg a fülét: mintha nagyon távoli sikolyok lennének... de nem biztos benne, olyan tompa, de mégis idegtépő hang.*
-Ez meg... mi ez a hang? *Kérdezi úgy általában mindkettőjüktől, hátha, mint tapasztalt vadászok meg tudják nyugtatni, hogy nem egy haldokló lány sikolyait hallja.*
*Egész jól alakulnak a dolgok. Már az is meglepte, hogy egyáltalán találkozott valaki(k)vel az ösvényen, és még csak nem is szeretnék kirabolni és elvágni a torkát... Legalábbis eddig nem adták jelén, hogy ilyen szándékuk lenne. Mindkét férfi hosszan méregeti, amit be tud annak, hogy ruhája bőven megfogyatkozott, míg idáig eljutott, de most kivételesen nincsenek csábító szándékai, csupán szeretne visszajutni a Pintybe, hogy kialudja magát. Karjait szorosan összefonja maga előtt, ezzel is takarva melleit, és kimérten válaszol a magát Waldrannak nevezőnek.*
-Awynnia. *Mutatkozik be ő is, eleget téve az elvárt udvariasságnak.* Röviden csak Awy. *Teszi még hozzá, mivel sosem szerette, ha teljes nevén szólítják. Anyjától kapta a nevet, és pont ezért úgy gondol rá, mint egy foltra, amit sosem tud eltüntetni, és mindig múltjára emlékeszteti.*
-Tényleg? Milyen szerencse. *Csillannak fel égkék lélektükrei. Nem az a nain alkat, aki csak úgy hisz a véletlen szerencsében, de most minden lehetőséget szeretne megragadni, hogy visszakerüljön a városba. Az az ő világa, az erdőben elveszettnek érzi magát.*
-Köszönöm, kérnék! *Fogadja el a felkínált vizet, és átveszi a férfitól a tömlőt. Ahogy az várható volt, fejét hátrabillentve, szemét lehunyva iszik pár másodpercig, majd száját csuklójával megtörölve visszaadja. Kíváncsian tekint a másik idegen felé, aki eddig egy szót sem szólt, még csak nem is mutatkozott be, ami nem igazán tetszik a hölgynek, de hát nincs miért panaszkodnia. Ekkor egy furcsa hang üti meg a fülét: mintha nagyon távoli sikolyok lennének... de nem biztos benne, olyan tompa, de mégis idegtépő hang.*
-Ez meg... mi ez a hang? *Kérdezi úgy általában mindkettőjüktől, hátha, mint tapasztalt vadászok meg tudják nyugtatni, hogy nem egy haldokló lány sikolyait hallja.*
1982. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-07 20:58:54
Üzenet elküldve: 2015-09-07 20:58:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Portyázás //
~ Eltévedt. ~
*Ezt persze anélkül is kitalálta, hogy a lány megmondta volna. Nagyon kevesen indulnak útnak egy könnyed kelmében, minden fegyvert nélkülözve. Hisz a lehengerlő mosoly, a szőke fürtök és a domborodó idomok egy sűrű erdőben nem számítanak a legjobb fegyverzetnek. Se egy éhes farkast, se egy kiéhezett kobzost nem riaszt meg.*
- Értem. Én Waldran vagyok. *Biccent egyet, mintegy nyugtázva, hogy a lány valóban eltévedt. Be is mutatkozik, ha már ilyen illendően társalognak, az kicsit sem zavarja, ha esetleg némileg távolabb a társai épp megnyúzzák a szökevényt. Sikolyai bizonyára idáig elhallanak.*
- Nos... szerencséd van. Épp arra tartunk. Nagyobb biztonságban is vagy, ha velünk tartasz. *Mondja megfontoltan, mintha épp azon gondolkozna, hogy vajon segíthetnek-e. Utolsó mondatát egy sokat mondó pillantás zárja, ahogy végigméri a nőcskét. Biza, egy bökője sincs, hogy megvédje magát, ha egy medve szőrös mancsát emelné sújtásra.*
- Vizet? *Kérdezi és lovához megy, hogy leakassza a tömlőt és a lány felé nyújtsa.
Ahhoz, hogy a lány igyon, hátra kell hajtania a fejét és vélhetőleg a szemét is becsukja, mint természetes reflex az átszűrődő fény miatt, így Waldran kacsinthat egyet és kissé elvigyorodhat a bajtársának címezve. Nem épp hozzájuk illő ez a fogadtatás, de barbárunkat szórakoztatja az éles eltérés a tisztáson történtek és a medvecsapda környékén zajló dolgok között.*
~ Eltévedt. ~
*Ezt persze anélkül is kitalálta, hogy a lány megmondta volna. Nagyon kevesen indulnak útnak egy könnyed kelmében, minden fegyvert nélkülözve. Hisz a lehengerlő mosoly, a szőke fürtök és a domborodó idomok egy sűrű erdőben nem számítanak a legjobb fegyverzetnek. Se egy éhes farkast, se egy kiéhezett kobzost nem riaszt meg.*
- Értem. Én Waldran vagyok. *Biccent egyet, mintegy nyugtázva, hogy a lány valóban eltévedt. Be is mutatkozik, ha már ilyen illendően társalognak, az kicsit sem zavarja, ha esetleg némileg távolabb a társai épp megnyúzzák a szökevényt. Sikolyai bizonyára idáig elhallanak.*
- Nos... szerencséd van. Épp arra tartunk. Nagyobb biztonságban is vagy, ha velünk tartasz. *Mondja megfontoltan, mintha épp azon gondolkozna, hogy vajon segíthetnek-e. Utolsó mondatát egy sokat mondó pillantás zárja, ahogy végigméri a nőcskét. Biza, egy bökője sincs, hogy megvédje magát, ha egy medve szőrös mancsát emelné sújtásra.*
- Vizet? *Kérdezi és lovához megy, hogy leakassza a tömlőt és a lány felé nyújtsa.
Ahhoz, hogy a lány igyon, hátra kell hajtania a fejét és vélhetőleg a szemét is becsukja, mint természetes reflex az átszűrődő fény miatt, így Waldran kacsinthat egyet és kissé elvigyorodhat a bajtársának címezve. Nem épp hozzájuk illő ez a fogadtatás, de barbárunkat szórakoztatja az éles eltérés a tisztáson történtek és a medvecsapda környékén zajló dolgok között.*
1981. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-09-07 19:34:43
Üzenet elküldve: 2015-09-07 19:34:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Zaras és Chiari - vérfoltok nyomán//
* Szikla vagy fa, egyre megy. Zaras csak ne másszon és mászkáljon most el sehová és semerre, dolog van. *
- A barlangokhoz vezető ösvény felé megyünk, láttunk pár vérnyomot, mikor arra jártunk.
- Lovat meg adok én alád.
* Forgatja a szemét, de kerít egy pihent lovat, ami hajlandó a hátára engedni az ifjú elfet. Most valahogy nincs nagyon türelme ahhoz, hogy, mihez is? Nagyjából nem sok mindenhez. Nemrég tért vissza a toronyból, és most meg kajtathat valami vérnyomok után egy sérültet, vagy már holtat. Gyors tempót diktál és az Erdei ösvényről hamar eljutnak arra a részre, ahol a vérfoltokat látták. *
- Ezek azok.
* Van itt néhány száradtabb folt és talál olyat, ami még frissebb. Igaz, hogy nem egy nagy nyomkövető, de azért sikerül követni a frissebb cseppeket. Néhány órán át tart a keresgélés, mire megtalálják a vérnyomok forrását. Két mélységi fekszik egymás közelében. A nőstény és a hím sötételf sebeiből származnak azok. Leszáll lováról és egy tőrrel a kezében közelebb lép a két tetemhez. *
- Valami megtámadta őket és ideáig jutottak el sebeikkel. Égessük el őket, ne vonzzon a környékre még több vadat a vér és dögszag.
- Hoznál néhány száraz faágat Zaras? Könnyebb lenne úgy.
* Ő pedig addig közelebbről nézi meg a két hullát. Leginkább a sérülések érdeklid, de persze bármit talál náluk, ami fontos lehet, azt elteszi zsákjába. Esetleg a fegyvereiket. Ezzel végez is, mire Zaras visszatér a faágakkal. Egymásra húzzák a két testet és a faágakat rájuk pakolják, tüzet gyújt, hogy a fával együtt elégjenek a maradványok. *
* Szikla vagy fa, egyre megy. Zaras csak ne másszon és mászkáljon most el sehová és semerre, dolog van. *
- A barlangokhoz vezető ösvény felé megyünk, láttunk pár vérnyomot, mikor arra jártunk.
- Lovat meg adok én alád.
* Forgatja a szemét, de kerít egy pihent lovat, ami hajlandó a hátára engedni az ifjú elfet. Most valahogy nincs nagyon türelme ahhoz, hogy, mihez is? Nagyjából nem sok mindenhez. Nemrég tért vissza a toronyból, és most meg kajtathat valami vérnyomok után egy sérültet, vagy már holtat. Gyors tempót diktál és az Erdei ösvényről hamar eljutnak arra a részre, ahol a vérfoltokat látták. *
- Ezek azok.
* Van itt néhány száradtabb folt és talál olyat, ami még frissebb. Igaz, hogy nem egy nagy nyomkövető, de azért sikerül követni a frissebb cseppeket. Néhány órán át tart a keresgélés, mire megtalálják a vérnyomok forrását. Két mélységi fekszik egymás közelében. A nőstény és a hím sötételf sebeiből származnak azok. Leszáll lováról és egy tőrrel a kezében közelebb lép a két tetemhez. *
- Valami megtámadta őket és ideáig jutottak el sebeikkel. Égessük el őket, ne vonzzon a környékre még több vadat a vér és dögszag.
- Hoznál néhány száraz faágat Zaras? Könnyebb lenne úgy.
* Ő pedig addig közelebbről nézi meg a két hullát. Leginkább a sérülések érdeklid, de persze bármit talál náluk, ami fontos lehet, azt elteszi zsákjába. Esetleg a fegyvereiket. Ezzel végez is, mire Zaras visszatér a faágakkal. Egymásra húzzák a két testet és a faágakat rájuk pakolják, tüzet gyújt, hogy a fával együtt elégjenek a maradványok. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718