Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 17 (321. - 340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
//Gázlóőrség-Déltájt //
*Az idő telik, Lliaf pedig halad célja felé. Meglehetősen lassan. Sérült lába egyre inkább hátráltatja. Míg a farkas megölése után, még tudta használni, már teljesen lándzsájára kell támaszkodnia. Amint ránehezedik jobb lábára éles fájdalom hasít csontjába. Nem tört, de elég erős harapása volt a fránya fenevadnak és egyértelműen megsérült csontja is. Érzi, hogy fogy ereje. Lehet bármilyen akaratos és szívós, ilyen sebbel egy több órás séta senkinek nem leányálom. Az ő arca is rendszeresen torzul fájdalmas grimaszba.
~Oktalanság volt visszafordulni.~ Fogalmazódik meg egyre többször fejében. Nem csak büszkesége, de esze is egyre inkább azt sugallja. Eddig is túlélt minden helyzetet egyedül is. Ezt is túl lehetne. Tudja, hogy döntésén késő változtatni. Egyre kimerültebb, sérült testrészét is túlterhelte, így nem a legbiztonságosabb az erdő. És bár már egy ideje be akar szerezni egy szép erdei ibrisz bundát, most inkább kihagyná velük a találkozást. Csak ne lenne az a fránya vérszag. De van és még el sem állt teljesen a vérzés. Meglehetősen szánalmas látványt nyújt, arcáról még nem mosta le az állat vérét, ami ráfröccsent, mikor tőrét a torkába mártotta, az öltözékéről nem is beszélve. Cafatokban lógó nadrágszár, felsőjének ujja szintén, ami mellett a vállán is három csinos szakadás látható, természetesen tele sötét foltokkal a beleszáradt vértől. ~ Legalább lenne valami csodaszerszámom amivel egy pillanat alatt tüzet tudok előhívni…~ Így még csak rá sem tud gyújtani. Pedig a démon kacajával megbolondított dohányának most nagyon tudna örülni.
Csüggedéséből a keresett domb megismerése rántja ki. *
- Miért nem lehet rendes ember módjára a domb lábához építkezni? * Ingatja meg fejét és vág neki a még előtte lévő útnak. Annyi kedve van hegyet mászni, mint ork nősténnyel hálni. Utóbbit szerencsére el lehet kerülni, elsőt jelen helyzetben nem. A kisebb magaslatról, ahol áll kirajzolódik előtte a város és a kikötő közti út, illetve a leágazást is észre lehet venni a tábor felé. Elindul a két ösvény találkozása felé a fák között. Rövidebb is egy kevéssel és meg tud állni pihenni a fák tövében. Amire egyre többször kényszerül rá. Lábsebét alaposabban is ki kellene mosnia. A karmolás nyomán már régen elállt a vérzés, már talán karja sem vérzik, alkarvédője jó szolgálatot tett, csak pár fog hatolt bőre alá, azok sem túl mélyen. Miközben az egyik fa tövében pihen pár percet előveszi vizestömlőjét és az alján lötyögő kevés vízből kortyol egyet. Utána megindul újra, addig folytatja kényszerpihenőkkel tarkított menetelését, míg fel nem ér a dombtetőre, vagy meg nem állítja valaki. Bár sokkal könnyebb lenne ledőlni az avarba és agonizálni. Belegondolni sem akar az előtte álló tekervényes ösvényre. Most mégis egyszerűbbnek tűnik ott feljutni, mint a domb többi oldalán. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
340. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 22:08:12
Üzenet elküldve: 2014-03-26 22:08:12
ÚJ
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Fetrengősdi//
*Nem kapta meg a várt tockost, ami jó, viszont Chiari ragaszkodik egy alapos vizsgálathoz ami kevésbé. Izeg-mozog, fészkelődik s ő is egyik tőrén tartja folyamatosan a jobb kezét. Ráadásul válaszol is, bár láthatóan nem őt kérdezték:*
-Másolható, lopható, hamisítható, kizsarolható. Ahogy én a városi nyeszlett írnokokat ismerem bármelyik verzió közrejátszhat. Mikor a sikátorok közt éltem négy különböző névre volt kiállítva halotti bizonyítványom arra az esetre ha a városőrség kellemetlenkedne. De hadd kérdezzek tőled valamit: ha te vezetnél egy hozzánk hasonló fél-barbár törzset, ha neked kellene felelned félszáz ember életéért nap mint nap, te fenntartás nélkül beengednél közéjük egy magadfajtát, lobogtasson bár akármilyen papírt? Arról nem is beszélve hogy ezzel akár belső feszültséget is kelthetsz, hisz egész biztos még a vezér engedélye mellett is lenne az ötven ember közül nem egy olyan, aki álmodban elvágná a torkod. De tudod mit? Mesélj, kíváncsi vagyok és igricként bizony szeretem a történeteket, a tiéd pedig érdekes lehet. Hol születtél? Mivel foglalkoztál? Hogy kaptad el? Milyen volt a karantén? Hogy élted túl?
*Felületesnek tűnhet kissé a kérdezősködés, de valójában nem a válaszok számítanak. Xomorr mélyen a másik szemébe néz, akármilyen furcsa is legyen az, mert hiszi azt, hogy az ő tapasztalatával és emberismeretével felismeri hogy valaki őszinte, vagy hazudik. Csak hagynia kell elég ideig beszélni.*
*Nem kapta meg a várt tockost, ami jó, viszont Chiari ragaszkodik egy alapos vizsgálathoz ami kevésbé. Izeg-mozog, fészkelődik s ő is egyik tőrén tartja folyamatosan a jobb kezét. Ráadásul válaszol is, bár láthatóan nem őt kérdezték:*
-Másolható, lopható, hamisítható, kizsarolható. Ahogy én a városi nyeszlett írnokokat ismerem bármelyik verzió közrejátszhat. Mikor a sikátorok közt éltem négy különböző névre volt kiállítva halotti bizonyítványom arra az esetre ha a városőrség kellemetlenkedne. De hadd kérdezzek tőled valamit: ha te vezetnél egy hozzánk hasonló fél-barbár törzset, ha neked kellene felelned félszáz ember életéért nap mint nap, te fenntartás nélkül beengednél közéjük egy magadfajtát, lobogtasson bár akármilyen papírt? Arról nem is beszélve hogy ezzel akár belső feszültséget is kelthetsz, hisz egész biztos még a vezér engedélye mellett is lenne az ötven ember közül nem egy olyan, aki álmodban elvágná a torkod. De tudod mit? Mesélj, kíváncsi vagyok és igricként bizony szeretem a történeteket, a tiéd pedig érdekes lehet. Hol születtél? Mivel foglalkoztál? Hogy kaptad el? Milyen volt a karantén? Hogy élted túl?
*Felületesnek tűnhet kissé a kérdezősködés, de valójában nem a válaszok számítanak. Xomorr mélyen a másik szemébe néz, akármilyen furcsa is legyen az, mert hiszi azt, hogy az ő tapasztalatával és emberismeretével felismeri hogy valaki őszinte, vagy hazudik. Csak hagynia kell elég ideig beszélni.*
339. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 21:45:14
Üzenet elküldve: 2014-03-26 21:45:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Fetrengősdi//
*Lövil kicsit örült, hogy nem kell lassú halált halni az erdőt járva, de amikor meghallja, az éjszaka már megismert személy hangját, akkor a jókedve hanyatlásnak indul, de a főnök sokkal inkább tűnik kellemetlennek, mivel nem sokra tartja az írott szöveget, és így nehéz lesz bármiről is meggyőzni.*
-Csak nem hiszed, hogy ezeket az iratokat úgy csinálják, hogy másolhatóak legyenek?*Mondja, miközben óvatosan felül, nem olyan jó fekve társalogni. A biztonság kedvéért az egyik kezével megérinti a dobókése markolatát, hogy az megnyugtassa.*
-Mi lenne, ha nem akarnál már az előtt felnyársalni, hogy a diagnózis megtörtént volna?*Csak a vezetőhöz beszél, lévén, hogy most elsősorban tőle függ az élete.*
*Lövil kicsit örült, hogy nem kell lassú halált halni az erdőt járva, de amikor meghallja, az éjszaka már megismert személy hangját, akkor a jókedve hanyatlásnak indul, de a főnök sokkal inkább tűnik kellemetlennek, mivel nem sokra tartja az írott szöveget, és így nehéz lesz bármiről is meggyőzni.*
-Csak nem hiszed, hogy ezeket az iratokat úgy csinálják, hogy másolhatóak legyenek?*Mondja, miközben óvatosan felül, nem olyan jó fekve társalogni. A biztonság kedvéért az egyik kezével megérinti a dobókése markolatát, hogy az megnyugtassa.*
-Mi lenne, ha nem akarnál már az előtt felnyársalni, hogy a diagnózis megtörtént volna?*Csak a vezetőhöz beszél, lévén, hogy most elsősorban tőle függ az élete.*
338. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 21:22:35
Üzenet elküldve: 2014-03-26 21:22:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
*Úgy, ahogy van lezártnak tekinti a témát, s a hajszának adja át magát. Vérét pezsdíti mindig, hát még, ha ilyen nemes trófeája lehet.*
-No megállj csak!
*Neveti mellé, ahogy lukat fogott. Megtréfálta a fürge kis gida, ki úgy szökell előle, hogy bizony kihívás lesz becserkészése. Tehát egy apró kis megtorpanás, majd utánaveti magát. De a kis galád letér az útról hamarjában, s így a terep nehezebbé válik. De vajh kinek lesz az?*
-Orra ne bukj!
*Inti az előtte rohanó úttörőt. Erre épp az ő lábait akasztja össze egy fránya gyökér, és bizony csak az aljnövényzet tompításával nem töri össze magát. No meg a sok gyakorlás ugyebár. De ettől függetlenül nagyon égő, és mire feltekint a lány hátát sem látja már maga előtt. Nyomát vesztette egy pillanat alatt.*
-Isu!
*Nyögve feltápászkodik, és egy kicsit megrándított bokával, de az eddigi irányt követve indul Isu után. Hallásból próbálja követni, ha már nem látja. És most már erősebb hangon szólítja.*
-Isuu!
-No megállj csak!
*Neveti mellé, ahogy lukat fogott. Megtréfálta a fürge kis gida, ki úgy szökell előle, hogy bizony kihívás lesz becserkészése. Tehát egy apró kis megtorpanás, majd utánaveti magát. De a kis galád letér az útról hamarjában, s így a terep nehezebbé válik. De vajh kinek lesz az?*
-Orra ne bukj!
*Inti az előtte rohanó úttörőt. Erre épp az ő lábait akasztja össze egy fránya gyökér, és bizony csak az aljnövényzet tompításával nem töri össze magát. No meg a sok gyakorlás ugyebár. De ettől függetlenül nagyon égő, és mire feltekint a lány hátát sem látja már maga előtt. Nyomát vesztette egy pillanat alatt.*
-Isu!
*Nyögve feltápászkodik, és egy kicsit megrándított bokával, de az eddigi irányt követve indul Isu után. Hallásból próbálja követni, ha már nem látja. És most már erősebb hangon szólítja.*
-Isuu!
337. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 20:31:13
Üzenet elküldve: 2014-03-26 20:31:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
-Nem haragszom.
*Pillant vissza a férfire válla felett és még egy mosolyt is villant rá. Úgy tűnik végre sikerül lezárniuk a témát és kicsit lazíthatnak. Isurii gyakran komolyabb arcát mutatja a többiek felé, de valójában kedveli a játékot és a könnyedséget. Leandana a tanúja rá, hogy milyen eleven is valójában az esetek nagy részében finomkodó és talán egyenesen erőtlennek tűnő Hóvirág.*
-Tégy így.
*Hagyja annyiban a dolgot végleg. Nincs hozzászokva ahhoz, hogy az ő véleményéhez alakítják a dolgokat, ezért kicsit furcsa a helyzet számára.*
-Kapj el!
*Neveti és arrébb is ugrik, hogy Harathnak ne legyen olyan könnyű dolga. Leszökdécsel az ösvényről, de nem távolodik el tőle túlzottan.*
-Fogj meg ha tudsz!
*Hergeli tovább játékosan a másikat.*
*Pillant vissza a férfire válla felett és még egy mosolyt is villant rá. Úgy tűnik végre sikerül lezárniuk a témát és kicsit lazíthatnak. Isurii gyakran komolyabb arcát mutatja a többiek felé, de valójában kedveli a játékot és a könnyedséget. Leandana a tanúja rá, hogy milyen eleven is valójában az esetek nagy részében finomkodó és talán egyenesen erőtlennek tűnő Hóvirág.*
-Tégy így.
*Hagyja annyiban a dolgot végleg. Nincs hozzászokva ahhoz, hogy az ő véleményéhez alakítják a dolgokat, ezért kicsit furcsa a helyzet számára.*
-Kapj el!
*Neveti és arrébb is ugrik, hogy Harathnak ne legyen olyan könnyű dolga. Leszökdécsel az ösvényről, de nem távolodik el tőle túlzottan.*
-Fogj meg ha tudsz!
*Hergeli tovább játékosan a másikat.*
336. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 17:12:09
Üzenet elküldve: 2014-03-26 17:12:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Fetrengősdi//
*Ha nem is mászik elő, de felvedi magát az "üldözött" és Kagannak nem kell azon agyalnia, honnan kerít drahunt errefelé; lévén még nem találkozott egyel sem, mióta elhagyták Arthenior környékét.*
*Xomorrból megint kitör az igric, amit Kagan nem tockossal, de egy lapos, megrovó pillantással honorál.*
- Ja! *erősíti meg a bárd szavait, lándzsája nyelével koppantva egyet a sziklán.*
~ Ki foglak miskárolni, te vernyogó kandúr, ha nem bírsz magaddal! ~ *fenyegeti meg gondolatban az apasági tébolyban szenvedő dalnokot, és talán hangot is adna a fenyegetésnek, ám Chiarii ellép mellettük.*
- Óvatosan. *morogja a nőnek, és ő is közelebb lép, hátraintve Xomorrt. No persze, túlzottan közel ő sem akar menni, de ezért hozott lándzsát - az ezzel való hadviselés lényege, hogy az ellenféltől relatíve távol lehet azt végezni.*
- Papír, papír! Az mindent elbír! *elégedetlenkedik az írott szót nem sokra becsülők konok rátartiságával, és a maga részéről továbbra is inkább Chiari szemére és tudására, valamint saját ösztöneire, mint holmi ákombákomra hagyatkozik. Hogy is ne: aztán ha a papír lopott, hamis, vagy valami korrupt akárki állította ki némi baksisért? Az egész törzsből ilyen gumós képű élőholt gyülekezet lehet, ha nem vigyáz. Márpedig ki vigyázzon rájuk, ha nem ő?*
- No, végezzünk vele? Vagy elég elkergetni? *érdeklődik kis idő múlva az elf gyógyítótól, miközben lándzsájával Lövill felé int. Csak bízni tud benne, hogy hamar végeznek.*
*Ha nem is mászik elő, de felvedi magát az "üldözött" és Kagannak nem kell azon agyalnia, honnan kerít drahunt errefelé; lévén még nem találkozott egyel sem, mióta elhagyták Arthenior környékét.*
*Xomorrból megint kitör az igric, amit Kagan nem tockossal, de egy lapos, megrovó pillantással honorál.*
- Ja! *erősíti meg a bárd szavait, lándzsája nyelével koppantva egyet a sziklán.*
~ Ki foglak miskárolni, te vernyogó kandúr, ha nem bírsz magaddal! ~ *fenyegeti meg gondolatban az apasági tébolyban szenvedő dalnokot, és talán hangot is adna a fenyegetésnek, ám Chiarii ellép mellettük.*
- Óvatosan. *morogja a nőnek, és ő is közelebb lép, hátraintve Xomorrt. No persze, túlzottan közel ő sem akar menni, de ezért hozott lándzsát - az ezzel való hadviselés lényege, hogy az ellenféltől relatíve távol lehet azt végezni.*
- Papír, papír! Az mindent elbír! *elégedetlenkedik az írott szót nem sokra becsülők konok rátartiságával, és a maga részéről továbbra is inkább Chiari szemére és tudására, valamint saját ösztöneire, mint holmi ákombákomra hagyatkozik. Hogy is ne: aztán ha a papír lopott, hamis, vagy valami korrupt akárki állította ki némi baksisért? Az egész törzsből ilyen gumós képű élőholt gyülekezet lehet, ha nem vigyáz. Márpedig ki vigyázzon rájuk, ha nem ő?*
- No, végezzünk vele? Vagy elég elkergetni? *érdeklődik kis idő múlva az elf gyógyítótól, miközben lándzsájával Lövill felé int. Csak bízni tud benne, hogy hamar végeznek.*
335. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 17:01:40
Üzenet elküldve: 2014-03-26 17:01:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Fetrengősdi//
* Nem csalta meg szimata most sem, pláne így, hogy néhány fokkal most érzékenyebb minden más külső ingerre. S míg Kagan keres - talál is - addig azon töpreng, hogy mit kellett volna még hoznia magával? Néhány szükségesnek vélt dolgot összepakolt válltáskájába, de hogy elég lesz e? Nos, az kiderül. Halk nyögés és még halkabb mocorgás zajai ütik meg hegyes fülét, ahogy Kagan "noszogatására" megmozdul a leprás egyén. Ő az, semmi kétség, férje felismeri. Finoman megböki az őt takaró férjét, hogy hallgasson már el és előrébb lép. Csak egy lépést persze a leprás idegen felé. Jól látható, hogy a gyógyító felkészült a találkozásra. Ruháit teljesen eltakarják testét, kesztyűinek szárát kabátjának ujjaiba tűrte be, orrát és száját kendő takarja, fejét csuklya védi. Szeme körül van csak egy szélesebb sáv, ahol látható a bőre. *
- Gyere no, bújj elő és mutasd az arcod és a sebed. Közben meséld el, hogy honnan jöttél és van e nálad papír? Tudod melyik papírról kérdezlek, ugye?
* A betegeknek szánt duruzsolós nyugodt hang talán megteszi a kellő hatást. Ha már egyszer úgy hozta a sors, hogy élve találtak rá erre a szerencsétlen párára, akkor legalább megnézi, mit tehet vele a törzs védelme érdekében és talán a nő érdekében is.*
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.26 17:01:59
* Nem csalta meg szimata most sem, pláne így, hogy néhány fokkal most érzékenyebb minden más külső ingerre. S míg Kagan keres - talál is - addig azon töpreng, hogy mit kellett volna még hoznia magával? Néhány szükségesnek vélt dolgot összepakolt válltáskájába, de hogy elég lesz e? Nos, az kiderül. Halk nyögés és még halkabb mocorgás zajai ütik meg hegyes fülét, ahogy Kagan "noszogatására" megmozdul a leprás egyén. Ő az, semmi kétség, férje felismeri. Finoman megböki az őt takaró férjét, hogy hallgasson már el és előrébb lép. Csak egy lépést persze a leprás idegen felé. Jól látható, hogy a gyógyító felkészült a találkozásra. Ruháit teljesen eltakarják testét, kesztyűinek szárát kabátjának ujjaiba tűrte be, orrát és száját kendő takarja, fejét csuklya védi. Szeme körül van csak egy szélesebb sáv, ahol látható a bőre. *
- Gyere no, bújj elő és mutasd az arcod és a sebed. Közben meséld el, hogy honnan jöttél és van e nálad papír? Tudod melyik papírról kérdezlek, ugye?
* A betegeknek szánt duruzsolós nyugodt hang talán megteszi a kellő hatást. Ha már egyszer úgy hozta a sors, hogy élve találtak rá erre a szerencsétlen párára, akkor legalább megnézi, mit tehet vele a törzs védelme érdekében és talán a nő érdekében is.*
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.26 17:01:59
334. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 16:38:22
Üzenet elküldve: 2014-03-26 16:38:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Fetrengősdi//
*Sűrűn bólogat, igyekszik jó csapatjátékost játszani, egyszer csak megállnak. Kagan talál egy nagyobb vértócsát s hangosan szólítja a gazdáját, igen kifinomult stílusban. A tegnapi nő elő is kerül ami felvet a bárdban egy kérdést:*
~Vajh, ha mindig akkor kerül elő amikor szólítják, hisz tegnap este is ez történt és most is, akkor mennyi az esélye hogy egy dzsinn az illető?~ *Mondjuk akkor nehéz lett volna lábon lőni, de mi van ha a dzsinnek képesek valós testet ölteni? Erről nem ártana megkérdezni a varázslót, ő maga nem tud sokat a dzsinnekről. A biztonság kedvéért ő azért egy fél lépést hátralép és igyekszik takarni a feleségét is.*
-Tegnap este futólag már találkoztunk és eszembe jutott hogy nem mutatkoztam be, ami neveletlenségre vall, elnézést kérek érte. Társaim a törzsünk gyógyítója, Chiari Issanser és vezérünk, Kagan Thargodar, jómagam pedig Xomorr Corrg lennék, históriás és dalnok. Szeretett vezetőnk kíváncsi volt Önre, így bátorkodtunk követni a nyomait és.
*És valószínűleg ezen a ponton fogja megkapni a menetrendszerű tockost Kagantól hogy hallgasson már, megint sokat locsog. Pedig csak az idegességét igyekszik palástolni, mert mi van ha mégis dzsinn? Mondjuk ez esetben sem ártana megnyugodnia, hisz ő az általánossággal ellentétben nem akkor veszélyes ha ideges, hanem akkor, amikor nyugodt. Behunyja hát a szemeit és vesz egy mély levegőt, az mindig segíteni szokott.*
*Sűrűn bólogat, igyekszik jó csapatjátékost játszani, egyszer csak megállnak. Kagan talál egy nagyobb vértócsát s hangosan szólítja a gazdáját, igen kifinomult stílusban. A tegnapi nő elő is kerül ami felvet a bárdban egy kérdést:*
~Vajh, ha mindig akkor kerül elő amikor szólítják, hisz tegnap este is ez történt és most is, akkor mennyi az esélye hogy egy dzsinn az illető?~ *Mondjuk akkor nehéz lett volna lábon lőni, de mi van ha a dzsinnek képesek valós testet ölteni? Erről nem ártana megkérdezni a varázslót, ő maga nem tud sokat a dzsinnekről. A biztonság kedvéért ő azért egy fél lépést hátralép és igyekszik takarni a feleségét is.*
-Tegnap este futólag már találkoztunk és eszembe jutott hogy nem mutatkoztam be, ami neveletlenségre vall, elnézést kérek érte. Társaim a törzsünk gyógyítója, Chiari Issanser és vezérünk, Kagan Thargodar, jómagam pedig Xomorr Corrg lennék, históriás és dalnok. Szeretett vezetőnk kíváncsi volt Önre, így bátorkodtunk követni a nyomait és.
*És valószínűleg ezen a ponton fogja megkapni a menetrendszerű tockost Kagantól hogy hallgasson már, megint sokat locsog. Pedig csak az idegességét igyekszik palástolni, mert mi van ha mégis dzsinn? Mondjuk ez esetben sem ártana megnyugodnia, hisz ő az általánossággal ellentétben nem akkor veszélyes ha ideges, hanem akkor, amikor nyugodt. Behunyja hát a szemeit és vesz egy mély levegőt, az mindig segíteni szokott.*
333. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 16:06:53
Üzenet elküldve: 2014-03-26 16:06:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Gázlóőrség - Déltájt //
*Nem most találkozott olyan emberrel aki nem volt teljesen képben a helyi birtok viszonyokat illetően. Szóval csak megrázza a fejét.*
-A dombon semmiféle utazó menedék nem épül. Amire te gondolsz, az a Thargodar törzs erődje.*Hagy némi időt hogy a másik megeméssze a hallott információt.*
-Az amin állsz, egészen addig amíg a szemed ellát, a mi földünk.*Most már biztos tisztul majd a kép.*
-Tehát nem, nincs okom leereszteni az íjamat.*Villant hideg mosolyt.*
-Ha ellátást akarsz, azért fizetned kell. Arannyal vagy vérrel, ez már rajtad múlik.*Elereszti a nyilat, pont úgy, hogy az a férfi jobb lába mellett egy hajszállal csapódjon a földbe, de kárt ne tegyen benne.*
-Mi legyen, komám?*Kérdi miközben újabb vessző kerül a húrra, ami újfent a férfi mellkasa felé mutat.*
-Nem a türelmemről lettem híres, úgyhogy válassz gyorsan.
*Nem most találkozott olyan emberrel aki nem volt teljesen képben a helyi birtok viszonyokat illetően. Szóval csak megrázza a fejét.*
-A dombon semmiféle utazó menedék nem épül. Amire te gondolsz, az a Thargodar törzs erődje.*Hagy némi időt hogy a másik megeméssze a hallott információt.*
-Az amin állsz, egészen addig amíg a szemed ellát, a mi földünk.*Most már biztos tisztul majd a kép.*
-Tehát nem, nincs okom leereszteni az íjamat.*Villant hideg mosolyt.*
-Ha ellátást akarsz, azért fizetned kell. Arannyal vagy vérrel, ez már rajtad múlik.*Elereszti a nyilat, pont úgy, hogy az a férfi jobb lába mellett egy hajszállal csapódjon a földbe, de kárt ne tegyen benne.*
-Mi legyen, komám?*Kérdi miközben újabb vessző kerül a húrra, ami újfent a férfi mellkasa felé mutat.*
-Nem a türelmemről lettem híres, úgyhogy válassz gyorsan.
332. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 16:00:14
Üzenet elküldve: 2014-03-26 16:00:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Fetrengősdi//
*Nem sokáig rejtik el a növények, mert egy férfi szerű lény kiszúrja a vértócsát, és a hangokból ítélve nincs egyedül. A foltot ugyan megpróbálta eltakarni, de úgy néz ki a vér eláztatta azt a földet is, ami betakarja. Nem biztos abban, hogy érdemes előjönni, mert ha nem jön elő, akkor lehet beváltják a fenyegetést, ami nem is olyan szörnyű, elég rohadt ő már, nem olyan vészes, tovább bomlani, de ha előjön, akkor vajon mi lesz? Nem sokat gondolkodik, mielőtt dönt, mivel a fájdalom még mindig kínozza, és ajkait elhagyja egy halk nyögés, de épp elég hangos ahhoz, hogy az ösvényen állók meghallhassák. Ezután már nincs visszaút, halkan megszólal.*
-Itt vagyok.*Nem beszél hangosan, szinte csak suttog, de azért meg lehet hallani.*
*Nem sokáig rejtik el a növények, mert egy férfi szerű lény kiszúrja a vértócsát, és a hangokból ítélve nincs egyedül. A foltot ugyan megpróbálta eltakarni, de úgy néz ki a vér eláztatta azt a földet is, ami betakarja. Nem biztos abban, hogy érdemes előjönni, mert ha nem jön elő, akkor lehet beváltják a fenyegetést, ami nem is olyan szörnyű, elég rohadt ő már, nem olyan vészes, tovább bomlani, de ha előjön, akkor vajon mi lesz? Nem sokat gondolkodik, mielőtt dönt, mivel a fájdalom még mindig kínozza, és ajkait elhagyja egy halk nyögés, de épp elég hangos ahhoz, hogy az ösvényen állók meghallhassák. Ezután már nincs visszaút, halkan megszólal.*
-Itt vagyok.*Nem beszél hangosan, szinte csak suttog, de azért meg lehet hallani.*
331. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 13:27:13
Üzenet elküldve: 2014-03-26 13:27:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
~Igen. Elhagyni.~
*Ismétli magában a lány szavait. Tulajdonképpen magát szuggerálva arra, hogy a folyton rá, rájuk, közéjük telepedő árnyat elhessegesse. Bizony a báty vagy, ha úgy tetszik törzsfő árnyéka lépten-nyomon úgy érzi fojtogató, ellehetetlenítő tud lenni. Lehunyja szemét, és megrázza fejét is, ekképp kényszerítve messzire a fájó gondolatokat. Igen, tudta eddig is, tudja most is, hogy a lány az övé, és ő a hóhajúé. Ezen semmi és senki nem változtathat. Szívük, lelkük összekapcsolódott már. És ebbe kapaszkodik most is, s mikor felnyitja szemét immár derűsebben csillognak le Isura. Megfogadta hát a tanácsot.*
-Igazad van. Bocsáss meg! Legyen ez a nap csak a Miénk!
*S, hogy miért kér elnézést? Mert kis híja, hogy elrontotta e szépen induló napot a mindkettejük által tudott és átérzett gondok felhozásával, miket közben Isu is, maga is jól tudja, csakis Harr oldhat meg. Miképp reggel eldöntetett.*
-Tudom. *Kis szünetet követően folytatja.* Ezt is kívántam tudtodra adni. Vele fogom megbeszélni. *Mondja ki a végső szót kissé szégyenkezve, hogy ilyen bénára sikeredett az egész. Pedig hát ő ezt már korábban eldöntötte. Csak hát valamilyen szinten a hóhajú hozzájárulásával akart cselekedni, hiszen nem egyedül őt érinti a kérdéskör. Tudatnia kellett a kedvessel, mire is készül. Mert tisztában van vele, nem sétagalopp lészen.
Mintha olvasna a lány gondolataiban, vagy inkább egyszerűen mindketten az egyenes beszéd, és nem a köntörfalazás és galád mesterkedések elkövetői. Arra ott van például a tündérük. De nem Harr, sem nem Isu. Ennél jobban tisztelik és szeretik vezérüket, Kagant.
Az apró csók tenyerébe újabb nevető gödröcskéket kelt életre szája szegletében, s szeme sarkában. Követi hát a lányt, sőt, hajtja, játékosan utánakap.*
-Héj, megállj, ne olyan hevesen!
*Szól mellé vidámabb hangon. Átadja magát a fogócskának. Az egész nap előttük áll.*
*Ismétli magában a lány szavait. Tulajdonképpen magát szuggerálva arra, hogy a folyton rá, rájuk, közéjük telepedő árnyat elhessegesse. Bizony a báty vagy, ha úgy tetszik törzsfő árnyéka lépten-nyomon úgy érzi fojtogató, ellehetetlenítő tud lenni. Lehunyja szemét, és megrázza fejét is, ekképp kényszerítve messzire a fájó gondolatokat. Igen, tudta eddig is, tudja most is, hogy a lány az övé, és ő a hóhajúé. Ezen semmi és senki nem változtathat. Szívük, lelkük összekapcsolódott már. És ebbe kapaszkodik most is, s mikor felnyitja szemét immár derűsebben csillognak le Isura. Megfogadta hát a tanácsot.*
-Igazad van. Bocsáss meg! Legyen ez a nap csak a Miénk!
*S, hogy miért kér elnézést? Mert kis híja, hogy elrontotta e szépen induló napot a mindkettejük által tudott és átérzett gondok felhozásával, miket közben Isu is, maga is jól tudja, csakis Harr oldhat meg. Miképp reggel eldöntetett.*
-Tudom. *Kis szünetet követően folytatja.* Ezt is kívántam tudtodra adni. Vele fogom megbeszélni. *Mondja ki a végső szót kissé szégyenkezve, hogy ilyen bénára sikeredett az egész. Pedig hát ő ezt már korábban eldöntötte. Csak hát valamilyen szinten a hóhajú hozzájárulásával akart cselekedni, hiszen nem egyedül őt érinti a kérdéskör. Tudatnia kellett a kedvessel, mire is készül. Mert tisztában van vele, nem sétagalopp lészen.
Mintha olvasna a lány gondolataiban, vagy inkább egyszerűen mindketten az egyenes beszéd, és nem a köntörfalazás és galád mesterkedések elkövetői. Arra ott van például a tündérük. De nem Harr, sem nem Isu. Ennél jobban tisztelik és szeretik vezérüket, Kagant.
Az apró csók tenyerébe újabb nevető gödröcskéket kelt életre szája szegletében, s szeme sarkában. Követi hát a lányt, sőt, hajtja, játékosan utánakap.*
-Héj, megállj, ne olyan hevesen!
*Szól mellé vidámabb hangon. Átadja magát a fogócskának. Az egész nap előttük áll.*
330. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 10:59:07
Üzenet elküldve: 2014-03-26 10:59:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
*Jót mosolyog a férfi ijedelmén és heves válaszán. Ismét, mintha valamivel előrébb lenne Harrnál a maga módján. Mintha már tudna valamit, amit őt nem. Persze, ez aligha valószínű, talán csak sokkal több ideje volt elmélyülni gondolataiban, mint a folyton küldetést teljesítő Harathnak.*
-Akkord hagyd most el a gondokat.
*Arcára egy halovány mosolykezdemény merészkedik, próbálva oldani a szinte már hivatalos légkört. Megsimogatja a tenyerébe bújó harcos arcát, de kezei hamarosan lecsusszannak Harath vállára és azokon támasztja meg alkarjait, lazán fonva velük körbe a másik nyakát.
Aprót bólint. Tisztában van vele, ám nem egészen tudja ő mit tehetne.*
-Nem nekem kell bizonyítanod.
*Válaszol egyenesen, nem köntörfalazva tovább, nem ügyelve a finom szavakra. Ezek csak szavak, s ők ketten hiába halmozzák fel azokat, újra és újra végigfutva ugyan azokon a körökön, melyekbe már külön-külön is beleszédültek. Harathnak fel kell keresnie a lány bátyját, ki kell tőle kérnie, ha úgy tetszik. Minden további a vezér válaszán múlik, nem a lányén.
Vagy, járhatnak az árnyak közt; becsaphatják Kagant és az egész törzset. Talán egy kicsit magukat is.*
-Nem nekem kell bizonyítanod.
*Ismétli el és nyom egy apró puszit a férfi tenyerébe és kicsusszan karjai közül, hogy tovább induljon, vagy legalábbis lehúzódjon az út közepéről.*
-Akkord hagyd most el a gondokat.
*Arcára egy halovány mosolykezdemény merészkedik, próbálva oldani a szinte már hivatalos légkört. Megsimogatja a tenyerébe bújó harcos arcát, de kezei hamarosan lecsusszannak Harath vállára és azokon támasztja meg alkarjait, lazán fonva velük körbe a másik nyakát.
Aprót bólint. Tisztában van vele, ám nem egészen tudja ő mit tehetne.*
-Nem nekem kell bizonyítanod.
*Válaszol egyenesen, nem köntörfalazva tovább, nem ügyelve a finom szavakra. Ezek csak szavak, s ők ketten hiába halmozzák fel azokat, újra és újra végigfutva ugyan azokon a körökön, melyekbe már külön-külön is beleszédültek. Harathnak fel kell keresnie a lány bátyját, ki kell tőle kérnie, ha úgy tetszik. Minden további a vezér válaszán múlik, nem a lányén.
Vagy, járhatnak az árnyak közt; becsaphatják Kagant és az egész törzset. Talán egy kicsit magukat is.*
-Nem nekem kell bizonyítanod.
*Ismétli el és nyom egy apró puszit a férfi tenyerébe és kicsusszan karjai közül, hogy tovább induljon, vagy legalábbis lehúzódjon az út közepéről.*
329. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 10:34:43
Üzenet elküldve: 2014-03-26 10:34:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
-Dehogy!
*Szinte felcsattan válaszával, hogy szinte megijed. És valóban így is véli. Kapcsolatuk habár csak bimbózó, egyben biztos. Magában, hogy lesz ereje végigvinni.
A kellemesen hűvös tenyér hozzáér homlokához, majd arcán fut végig jólesőn. Minden érintés, minden szó, mit vele válthat ajándék. Lehunyja szemét, átéléssel hallgatja. És szinte feledteti lelkét mardosó kétségeket, a gondokat.
E pár szó talán épp percéletű szerelmük kiteljesedésére hívja, vagy csak boldogabb, gondtalanabb témát kérlel?*
-Boldogságod az én boldogságom záloga.
*Suttogja vissza, még mindig a lány tenyerét keresve arcával. Mint holmi kiskutya, ki simogatásra vágyik. Ó, bizony repeső szívvel élne a percnek, és vinné boldogság baldachinos ágyába kedvesét. Itt és most nincs akadály, fizikai. De a törzsfő, a báty és a törzsi szokások biza ott lebegnek fölöttük, mintha kémlelő sólymok fürkésznék minden lépésüket.
Nem más, mint a lelkiismeret gátjuk.
De a vallomásra felnyílnak lélektükrei, s felveszi a kapcsolatot a másik tengerével. Mely komoly, fürkésző, és a témája, ahogy szavaié is, igazak.*
-Pont ez az, mi gátolja kiteljesedésünk. Ketrec, melynek nyitja a szabadság, vagy Kagan engedélye.
*Szóla, mert hisz ő is épp ezt akarta valahogy kimondani, elmesélni, hogy az egyenes út, miről reggel korán döntött, épp utóbbiról szól.*
-Tudnod kell, érted én bármire kész vagyok.
*Bújtatja tenyerébe az aranyos arcocskát gyengéden. Tekintete ugyancsak kutató. Jól tudja ez kihatással lesz jövőjükre. Itt és most eldöntik merre haladnak tova, mely útra lépnek. Ekképp sorsuk pecsétje is lehet.*
*Szinte felcsattan válaszával, hogy szinte megijed. És valóban így is véli. Kapcsolatuk habár csak bimbózó, egyben biztos. Magában, hogy lesz ereje végigvinni.
A kellemesen hűvös tenyér hozzáér homlokához, majd arcán fut végig jólesőn. Minden érintés, minden szó, mit vele válthat ajándék. Lehunyja szemét, átéléssel hallgatja. És szinte feledteti lelkét mardosó kétségeket, a gondokat.
E pár szó talán épp percéletű szerelmük kiteljesedésére hívja, vagy csak boldogabb, gondtalanabb témát kérlel?*
-Boldogságod az én boldogságom záloga.
*Suttogja vissza, még mindig a lány tenyerét keresve arcával. Mint holmi kiskutya, ki simogatásra vágyik. Ó, bizony repeső szívvel élne a percnek, és vinné boldogság baldachinos ágyába kedvesét. Itt és most nincs akadály, fizikai. De a törzsfő, a báty és a törzsi szokások biza ott lebegnek fölöttük, mintha kémlelő sólymok fürkésznék minden lépésüket.
Nem más, mint a lelkiismeret gátjuk.
De a vallomásra felnyílnak lélektükrei, s felveszi a kapcsolatot a másik tengerével. Mely komoly, fürkésző, és a témája, ahogy szavaié is, igazak.*
-Pont ez az, mi gátolja kiteljesedésünk. Ketrec, melynek nyitja a szabadság, vagy Kagan engedélye.
*Szóla, mert hisz ő is épp ezt akarta valahogy kimondani, elmesélni, hogy az egyenes út, miről reggel korán döntött, épp utóbbiról szól.*
-Tudnod kell, érted én bármire kész vagyok.
*Bújtatja tenyerébe az aranyos arcocskát gyengéden. Tekintete ugyancsak kutató. Jól tudja ez kihatással lesz jövőjükre. Itt és most eldöntik merre haladnak tova, mely útra lépnek. Ekképp sorsuk pecsétje is lehet.*
328. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 10:09:51
Üzenet elküldve: 2014-03-26 10:09:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Gázlóőrség - Déltájt //
*Egyhangú szenvedéséből egy parancsoló férfihang riasztja fel. Nem volt nehéz meglepni, jó ideje már csak a talajt bámulja maga előtt. Megáll, már csak ezért is, hogy megnézze kivel hozta össze a sors. Fáradt tekintetét, viszont a vártnál magasabbra kell emelnie, hogy szeme elé kerüljön a legrondább tündér akit életében látott. Ez és a rászegezett íj látványa bőven elég is neki. Inkább körbenéz, de van olyan szerencsés és egy fa sincs a pár méteres körzetében, így marad a fegyverére való támaszkodás. Miközben végighallgatja a kérést. *
- Próbálok nem elpusztulni a senki földjén. *Mondja ki halkan a nyilvánvalót. Se kedve, se ereje nincs felemelni a hangját. A tündér még pontosan értheti a beszédét, de távolabb már egyre inkább érthetetlen. Fejét újból felemeli az idegen felé miközben ad egy bővebb magyarázatot is.*
- A dombon épülő utazómenedékhez tartok, hogy két-három napot pihenhessek és a lábam gyógyulása után folytathassam utam.
* Remélhetőleg ez elég indok a másiknak. Azt inkább nem említi meg, hogy ezért szándékában áll fizetni is. Mondjuk aranya nem sokkal van több, mint ami ránézésre látszik, de egy farkasbundának is van valamilyen értéke. Jobbnak látja, ha inkább teljesen nincstelennek mutatja magát. Pont az hiányzik a napjából, hogy kifosszák, jobb esetben életben hagyva. Mindenesetre felkészül rá. Figyelme a tündérre összpontosul, hogy ha esetleg lőni készülne, kitérhessen előle. Esélyei nem igazán jók. Túl közel is van és hiába is térne ki az első lövés elől egyszerűen abbahagyva a támaszkodást vagy baloldalra eldőlve, egyik pozíció sem lenne tökéletes dárdájának eldobásához. Talán balra vetődve még lenne esélye eltalálni, ha elég gyors és esés közben dobja.*
- Megkérhetném, hogy ne fogja rám kifeszítve azt az íjat. Ha sokáig úgy tartja könnyen elszökhet belőle a nyílvessző és így is több helyen vérzek, mint szeretném.
* Amellett, hogy komolyan idegesíti ez a dolog mivel, bár nem kedvenc eszköze az íj, otthonában rendelkezik eggyel és tapasztalta már, hogy túl sokáig kifeszítve tartva az ember egy idő után nem tudja megfelelően kordában tartani a kényes szerszámot, ezzel szándékozik mihamarabb kideríteni a másik céljait. Ha úgyis csak egy útonálló, legalább végezzenek hamar egymással. Ha nem az, akkor sem lenne boldogtalan egy gyors lefolyású beszélgetés és egymás útnak engedése esetén.*
*Egyhangú szenvedéséből egy parancsoló férfihang riasztja fel. Nem volt nehéz meglepni, jó ideje már csak a talajt bámulja maga előtt. Megáll, már csak ezért is, hogy megnézze kivel hozta össze a sors. Fáradt tekintetét, viszont a vártnál magasabbra kell emelnie, hogy szeme elé kerüljön a legrondább tündér akit életében látott. Ez és a rászegezett íj látványa bőven elég is neki. Inkább körbenéz, de van olyan szerencsés és egy fa sincs a pár méteres körzetében, így marad a fegyverére való támaszkodás. Miközben végighallgatja a kérést. *
- Próbálok nem elpusztulni a senki földjén. *Mondja ki halkan a nyilvánvalót. Se kedve, se ereje nincs felemelni a hangját. A tündér még pontosan értheti a beszédét, de távolabb már egyre inkább érthetetlen. Fejét újból felemeli az idegen felé miközben ad egy bővebb magyarázatot is.*
- A dombon épülő utazómenedékhez tartok, hogy két-három napot pihenhessek és a lábam gyógyulása után folytathassam utam.
* Remélhetőleg ez elég indok a másiknak. Azt inkább nem említi meg, hogy ezért szándékában áll fizetni is. Mondjuk aranya nem sokkal van több, mint ami ránézésre látszik, de egy farkasbundának is van valamilyen értéke. Jobbnak látja, ha inkább teljesen nincstelennek mutatja magát. Pont az hiányzik a napjából, hogy kifosszák, jobb esetben életben hagyva. Mindenesetre felkészül rá. Figyelme a tündérre összpontosul, hogy ha esetleg lőni készülne, kitérhessen előle. Esélyei nem igazán jók. Túl közel is van és hiába is térne ki az első lövés elől egyszerűen abbahagyva a támaszkodást vagy baloldalra eldőlve, egyik pozíció sem lenne tökéletes dárdájának eldobásához. Talán balra vetődve még lenne esélye eltalálni, ha elég gyors és esés közben dobja.*
- Megkérhetném, hogy ne fogja rám kifeszítve azt az íjat. Ha sokáig úgy tartja könnyen elszökhet belőle a nyílvessző és így is több helyen vérzek, mint szeretném.
* Amellett, hogy komolyan idegesíti ez a dolog mivel, bár nem kedvenc eszköze az íj, otthonában rendelkezik eggyel és tapasztalta már, hogy túl sokáig kifeszítve tartva az ember egy idő után nem tudja megfelelően kordában tartani a kényes szerszámot, ezzel szándékozik mihamarabb kideríteni a másik céljait. Ha úgyis csak egy útonálló, legalább végezzenek hamar egymással. Ha nem az, akkor sem lenne boldogtalan egy gyors lefolyású beszélgetés és egymás útnak engedése esetén.*
327. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 08:50:35
Üzenet elküldve: 2014-03-26 08:50:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Gázlóőrség-Déltájt //
*Az igazak álmát alussza, amikor meghallja Valian jelzését. Pár másodpercbe beletelik, míg tudatosul benne, hogy ez bizony nem álom, hanem a valóság. Ekkora azonban már éberen horkan fel, kidörzsöli szeméből az álmot, fegyvereit magára kapja és egy fa vagy bokor mögött helyezkedik el, ami jól takarja őt. A tündér lerepül a talajszintre, így ő lesz az, aki beszél és közvetlenül érintkezik az idegennel. Salanel jobbnak látja, ha egyelőre nem fedi fel magát. Ha a másik barátságos, akkor ennek a húzásnak tulajdonképpen nincs jelentősége, viszont ha ellenséges szándékkal érkezik, akkor a meglepetés ereje még jól jöhet. Nem baj az, ha azt gondolja, hogy csak egyetlen őrrel áll szemben. A tfélvér hallja a társalgást, íját pedig készenlétben tartja vész esetére.*
*Az igazak álmát alussza, amikor meghallja Valian jelzését. Pár másodpercbe beletelik, míg tudatosul benne, hogy ez bizony nem álom, hanem a valóság. Ekkora azonban már éberen horkan fel, kidörzsöli szeméből az álmot, fegyvereit magára kapja és egy fa vagy bokor mögött helyezkedik el, ami jól takarja őt. A tündér lerepül a talajszintre, így ő lesz az, aki beszél és közvetlenül érintkezik az idegennel. Salanel jobbnak látja, ha egyelőre nem fedi fel magát. Ha a másik barátságos, akkor ennek a húzásnak tulajdonképpen nincs jelentősége, viszont ha ellenséges szándékkal érkezik, akkor a meglepetés ereje még jól jöhet. Nem baj az, ha azt gondolja, hogy csak egyetlen őrrel áll szemben. A tfélvér hallja a társalgást, íját pedig készenlétben tartja vész esetére.*
326. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 08:35:29
Üzenet elküldve: 2014-03-26 08:35:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Gázlóőrség-Déltájt //
*Már jó pár órája idefent van, amikor is kiszúrja a távolban bicegő alakot.*
~ Hmm, remélem ez nem leprás mint a múltkori ~
*Egyelőre csak szemmel tartja, hátha nem is feléjük jön, de nincs szerencséje. Mikor biztossá válik a közeledés irányából, hogy az ürge valóban feléjük tart, kénytelen jelezni Salanelnek ( még akkor is ha ezzel felébreszti a fél-elfet ). Pár gyors kézjellel tudtára adja melyik irányból várható vendégük.
Kivárja a megfelelő pillanatot, s mikor az eljön, szárnyai segítségével hangtalanul ereszkedik alá a fenyőről, hogy - teljes hirtelenséggel - a bicegő lándzsástól alig 5 méterre bukkanjon elő, egy tölgyfa legalacsonyabb ágán állva. Mintegy 4 méterre a talajszint felett.*
-Állj!*Adja ki az egyszerű parancsot, s amaz láthatja hogy a tündér kezében tartott íj megfeszül, e egyenesen a mellkasára céloz.*
-Mi dolgod itt?
*Már jó pár órája idefent van, amikor is kiszúrja a távolban bicegő alakot.*
~ Hmm, remélem ez nem leprás mint a múltkori ~
*Egyelőre csak szemmel tartja, hátha nem is feléjük jön, de nincs szerencséje. Mikor biztossá válik a közeledés irányából, hogy az ürge valóban feléjük tart, kénytelen jelezni Salanelnek ( még akkor is ha ezzel felébreszti a fél-elfet ). Pár gyors kézjellel tudtára adja melyik irányból várható vendégük.
Kivárja a megfelelő pillanatot, s mikor az eljön, szárnyai segítségével hangtalanul ereszkedik alá a fenyőről, hogy - teljes hirtelenséggel - a bicegő lándzsástól alig 5 méterre bukkanjon elő, egy tölgyfa legalacsonyabb ágán állva. Mintegy 4 méterre a talajszint felett.*
-Állj!*Adja ki az egyszerű parancsot, s amaz láthatja hogy a tündér kezében tartott íj megfeszül, e egyenesen a mellkasára céloz.*
-Mi dolgod itt?
325. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-26 07:26:51
Üzenet elküldve: 2014-03-26 07:26:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Gázlóőrség-Déltájt //
*Az idő telik, Lliaf pedig halad célja felé. Meglehetősen lassan. Sérült lába egyre inkább hátráltatja. Míg a farkas megölése után, még tudta használni, már teljesen lándzsájára kell támaszkodnia. Amint ránehezedik jobb lábára éles fájdalom hasít csontjába. Nem tört, de elég erős harapása volt a fránya fenevadnak és egyértelműen megsérült csontja is. Érzi, hogy fogy ereje. Lehet bármilyen akaratos és szívós, ilyen sebbel egy több órás séta senkinek nem leányálom. Az ő arca is rendszeresen torzul fájdalmas grimaszba.
~Oktalanság volt visszafordulni.~ Fogalmazódik meg egyre többször fejében. Nem csak büszkesége, de esze is egyre inkább azt sugallja. Eddig is túlélt minden helyzetet egyedül is. Ezt is túl lehetne. Tudja, hogy döntésén késő változtatni. Egyre kimerültebb, sérült testrészét is túlterhelte, így nem a legbiztonságosabb az erdő. És bár már egy ideje be akar szerezni egy szép erdei ibrisz bundát, most inkább kihagyná velük a találkozást. Csak ne lenne az a fránya vérszag. De van és még el sem állt teljesen a vérzés. Meglehetősen szánalmas látványt nyújt, arcáról még nem mosta le az állat vérét, ami ráfröccsent, mikor tőrét a torkába mártotta, az öltözékéről nem is beszélve. Cafatokban lógó nadrágszár, felsőjének ujja szintén, ami mellett a vállán is három csinos szakadás látható, természetesen tele sötét foltokkal a beleszáradt vértől. ~ Legalább lenne valami csodaszerszámom amivel egy pillanat alatt tüzet tudok előhívni…~ Így még csak rá sem tud gyújtani. Pedig a démon kacajával megbolondított dohányának most nagyon tudna örülni.
Csüggedéséből a keresett domb megismerése rántja ki. *
- Miért nem lehet rendes ember módjára a domb lábához építkezni? * Ingatja meg fejét és vág neki a még előtte lévő útnak. Annyi kedve van hegyet mászni, mint ork nősténnyel hálni. Utóbbit szerencsére el lehet kerülni, elsőt jelen helyzetben nem. A kisebb magaslatról, ahol áll kirajzolódik előtte a város és a kikötő közti út, illetve a leágazást is észre lehet venni a tábor felé. Elindul a két ösvény találkozása felé a fák között. Rövidebb is egy kevéssel és meg tud állni pihenni a fák tövében. Amire egyre többször kényszerül rá. Lábsebét alaposabban is ki kellene mosnia. A karmolás nyomán már régen elállt a vérzés, már talán karja sem vérzik, alkarvédője jó szolgálatot tett, csak pár fog hatolt bőre alá, azok sem túl mélyen. Miközben az egyik fa tövében pihen pár percet előveszi vizestömlőjét és az alján lötyögő kevés vízből kortyol egyet. Utána megindul újra, addig folytatja kényszerpihenőkkel tarkított menetelését, míg fel nem ér a dombtetőre, vagy meg nem állítja valaki. Bár sokkal könnyebb lenne ledőlni az avarba és agonizálni. Belegondolni sem akar az előtte álló tekervényes ösvényre. Most mégis egyszerűbbnek tűnik ott feljutni, mint a domb többi oldalán. *
324. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-25 23:18:41
Üzenet elküldve: 2014-03-25 23:18:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
-És gyengének tartasz minket?
*Kérdezi meg újra. Érti ő mit szeretett volna mondani Harath. Nagyjából. De ha erősnek látja ma*
-Ne hozd magaddal a gondokat, már messze járunk.
*Lép közelebb Isurii és tenyereit egy pillanatra a férfi szemei elé helyezi, majd mancsát végighúzza arcán finoman, mintha eképpen el tudná törölni róla halovány ráncait.*
-Olyan komoly vagy...
*Duruzsolja neki szinte már kérlelőn. Nem tud mit mondani, nem tud mit tenni. Megszokta, hogy nem ő irányít, s bár szíve majd kiugrik a vallomást hallva, felelni alig mer.*
-Én...
*Nyögi végül alig hallhatóan.*
-Én... csak rád tudok gondolni. Csak rád vágyom. De tudnod kell, hogy tartozom a törzsnek és a bátyámnak... Kötelességeim vannak. Meg tudod ezt érteni?
*Tengerszín tekintete úgy fürkészi Harathot, mintha ténylegesen az életük lenne a tét, s valójában... az is.
Az itt és most elhangzottak befolyásolni fogják hátralévő életük, mindennapjaik. Megkeserítik, avagy megédesítik azokat, de bármi is volt eddig a fiatalok közt, eztán már nem lesz, nem lehet ugyan olyan. Változni fog és rajtuk áll milyen irányban.
Kihasználják-e (talán csak átmeneti) szabadságukat és mernek boldogok lenni, vagy a bizonytalan jövőtől való félelem örök árnyékba burítja kapcsolatukat?*
*Kérdezi meg újra. Érti ő mit szeretett volna mondani Harath. Nagyjából. De ha erősnek látja ma*
-Ne hozd magaddal a gondokat, már messze járunk.
*Lép közelebb Isurii és tenyereit egy pillanatra a férfi szemei elé helyezi, majd mancsát végighúzza arcán finoman, mintha eképpen el tudná törölni róla halovány ráncait.*
-Olyan komoly vagy...
*Duruzsolja neki szinte már kérlelőn. Nem tud mit mondani, nem tud mit tenni. Megszokta, hogy nem ő irányít, s bár szíve majd kiugrik a vallomást hallva, felelni alig mer.*
-Én...
*Nyögi végül alig hallhatóan.*
-Én... csak rád tudok gondolni. Csak rád vágyom. De tudnod kell, hogy tartozom a törzsnek és a bátyámnak... Kötelességeim vannak. Meg tudod ezt érteni?
*Tengerszín tekintete úgy fürkészi Harathot, mintha ténylegesen az életük lenne a tét, s valójában... az is.
Az itt és most elhangzottak befolyásolni fogják hátralévő életük, mindennapjaik. Megkeserítik, avagy megédesítik azokat, de bármi is volt eddig a fiatalok közt, eztán már nem lesz, nem lehet ugyan olyan. Változni fog és rajtuk áll milyen irányban.
Kihasználják-e (talán csak átmeneti) szabadságukat és mernek boldogok lenni, vagy a bizonytalan jövőtől való félelem örök árnyékba burítja kapcsolatukat?*
323. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-25 22:57:18
Üzenet elküldve: 2014-03-25 22:57:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
*Elég nehéz a helyzet. Kesze-kusza a sok ki nem mondott, vagy felemásan hangzó mondat miatt. De a szív hangjai majd csak megtörik, áthidalják a hiányosságokat és akadályokat. Vagy elbuknak.
Ő maga sem áll az udvarlás, az ilyetén helyzetmegoldás csúcsán. De próbálkozik, határait feszegeti.
Valamit nagyon rosszul mondhatott, amiért a lányt újabb dilemmába és kétségekbe "taszította", holott korántsem ez állt szándékában. Dehogy! Megemelkedő szemöldöke a jel, hogy maga sem igazán ura a helyzetnek, hogy meglepődik. Kissé talán még bele is szédül, hát megrázza fejét. Hogy aztán újabb "ütés" érje.*
~Be jó is lenne kötöttségek nélkül!~
*Hogy gyengének tartaná Isut? Valamilyen szinten igaz lehet, de talán ezen tulajdonsága is közrejátszott vonzalmának kialakulásához. Ahogy ott áll előtte tépelődve a lány, úgy gyúl Harrban keserű önvád, amiért így elrontotta eme kis kirándulásukat már az elején. Hiába az időzítés nem harci helyzetekben nem az ő világa. Ezt most megtanulja örök életére. De most oltani kell a tüzet, vagy legalábbis menteni a menthetőt.*
-Félreértesz. Az én hibám. *Próbálja levenni e terhet kedvese válláról. Nehogy magát okolja emiatt.* Úgy értem, csak, ha erősek maradunk, állhatunk ki a törzs elé. *Mert előbb -utóbb meg kell lépjék ezt, ha komolyan gondolják. A törzsi hagyományok, Kagan és a Szellemek a megmondhatói, a megmérettetés java azért még hátra van. Kezdetnek kezét a leány felkarjára teszi, amolyan bátorításnak, nyomatéknak.*
-Életem Holdja te vagy, senki más. Ha kell ezer és ezer próbát kiállok érted.
*Adja most már biztosan tanújelét szerelmének. Nem köntörfalazva, kimondva, és visszavonhatatlanná téve.*
-Szeretlek Isurii Thargodar, a csillagok a megmondhatói mennyire.
*Saját tekintete mindeközben a lányéra tapad, mélységeiben kavargó színkavalkád örvénylik, mégis tisztán, őszintén, vallomásként.*
Ő maga sem áll az udvarlás, az ilyetén helyzetmegoldás csúcsán. De próbálkozik, határait feszegeti.
Valamit nagyon rosszul mondhatott, amiért a lányt újabb dilemmába és kétségekbe "taszította", holott korántsem ez állt szándékában. Dehogy! Megemelkedő szemöldöke a jel, hogy maga sem igazán ura a helyzetnek, hogy meglepődik. Kissé talán még bele is szédül, hát megrázza fejét. Hogy aztán újabb "ütés" érje.*
~Be jó is lenne kötöttségek nélkül!~
*Hogy gyengének tartaná Isut? Valamilyen szinten igaz lehet, de talán ezen tulajdonsága is közrejátszott vonzalmának kialakulásához. Ahogy ott áll előtte tépelődve a lány, úgy gyúl Harrban keserű önvád, amiért így elrontotta eme kis kirándulásukat már az elején. Hiába az időzítés nem harci helyzetekben nem az ő világa. Ezt most megtanulja örök életére. De most oltani kell a tüzet, vagy legalábbis menteni a menthetőt.*
-Félreértesz. Az én hibám. *Próbálja levenni e terhet kedvese válláról. Nehogy magát okolja emiatt.* Úgy értem, csak, ha erősek maradunk, állhatunk ki a törzs elé. *Mert előbb -utóbb meg kell lépjék ezt, ha komolyan gondolják. A törzsi hagyományok, Kagan és a Szellemek a megmondhatói, a megmérettetés java azért még hátra van. Kezdetnek kezét a leány felkarjára teszi, amolyan bátorításnak, nyomatéknak.*
-Életem Holdja te vagy, senki más. Ha kell ezer és ezer próbát kiállok érted.
*Adja most már biztosan tanújelét szerelmének. Nem köntörfalazva, kimondva, és visszavonhatatlanná téve.*
-Szeretlek Isurii Thargodar, a csillagok a megmondhatói mennyire.
*Saját tekintete mindeközben a lányéra tapad, mélységeiben kavargó színkavalkád örvénylik, mégis tisztán, őszintén, vallomásként.*
322. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-25 22:33:11
Üzenet elküldve: 2014-03-25 22:33:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Fetrengősdi//
*Csak rövid, savanykás vigyorral felel Xomorr terelési kísérletére - a maga részéről viccesnek tartja a kezdeményezést, még ha tőle távol is áll az ilyesmi. A keresőlánc ötletét elveti, itt, az ösvényen felesleges az ilyesmi.*
- "Ha sikerült elkötnie valahogy a sebét, akkor nehezebb lesz követni a nyomait." *hallatszik a gyógyítótól, és Kagan bizony igazat ad az elf nőnek, míg észre nem vesz valamit.*
- Nem, nem lesz... *torpan meg egy vérfolt előtt, ami a kövön, akár vörösbor a rajzlapon, szépen kirajzolódik. Kagan, ha gyógyítani nem is tudja, de igen jól ismeri a sebek széles skáláját.*
- Hmm. Nem hiszem, hogy verőérseb lenne - akkor itt heverne az úton, holtan. *állapítja meg, miközben leguggol a folt mellé. Ha vadászna, talán meg is kapargatná, megízlelné, de most ódzkodik attól, hogy akár csak túlzottan közel is hajoljon.*
- De azért jócskán vérzett. Igen... *a nyíl ütötte sebek nem véreznek annyira, mint a hasított vagy szúrt sérülések, ezért Kagan úgy gondolta, Lövill akár el is biceghetett. A vér alapján viszont már nem hiszi, bár kizárni sem lehet.*
*Chiari kérdésére összevonja a szemöldökét, és a levegőbe szimatol. Nyomolvasási képességeit kereső adottságaival erősíti, de még így is eltart egy darabig, míg rájön, mire gondolhat az elf.*
- Hmmm. Talán. *biccent a ki nem mondott kérdésre, majd felegyenesedik, és elbődül.*
- Mássz elő, csuklyás idegen! Mássz elő rejtekedből... *nem fenyegetőzik, hirtelen nem jut eszébe semmilyen megfelelően elrettentő dolog, amit egy leprással szemben alkalmazhat úgy, hogy annak rossz legyen, de neki ne kelljen hozzáérni.*
~ Na de ez nem állapot! ~ *húzza kegyetlen mosolyra a száját, majd egy kicsit elmereng a lehetőségein, aztán egy közepesen kreatív dologgal rukkol elő.*
- Mássz elő, vagy megkereslek, és belevarrlak egy Drahun gyomrába, és kiteszlek titeket a napra rohadni,hogy a férgek és kukacok rágják le a maradék bőrödet! *igen, ez megfelelő motivációnak hallatszik, főleg, mert dragunból van elég errefelé is, nem kell sokat tökölnie, ha be akarja váltani a fenyegetését. Mert úgy jó az ilyesmi, ha teljesíthetőnek és beválthatónak hallik; ki ijedne meg egy valószínűtlen fenyegetéstől? Senki, míg esetleg tényleg meg nem kapja a képébe, de akkor meg már mindegy.*
*Csak rövid, savanykás vigyorral felel Xomorr terelési kísérletére - a maga részéről viccesnek tartja a kezdeményezést, még ha tőle távol is áll az ilyesmi. A keresőlánc ötletét elveti, itt, az ösvényen felesleges az ilyesmi.*
- "Ha sikerült elkötnie valahogy a sebét, akkor nehezebb lesz követni a nyomait." *hallatszik a gyógyítótól, és Kagan bizony igazat ad az elf nőnek, míg észre nem vesz valamit.*
- Nem, nem lesz... *torpan meg egy vérfolt előtt, ami a kövön, akár vörösbor a rajzlapon, szépen kirajzolódik. Kagan, ha gyógyítani nem is tudja, de igen jól ismeri a sebek széles skáláját.*
- Hmm. Nem hiszem, hogy verőérseb lenne - akkor itt heverne az úton, holtan. *állapítja meg, miközben leguggol a folt mellé. Ha vadászna, talán meg is kapargatná, megízlelné, de most ódzkodik attól, hogy akár csak túlzottan közel is hajoljon.*
- De azért jócskán vérzett. Igen... *a nyíl ütötte sebek nem véreznek annyira, mint a hasított vagy szúrt sérülések, ezért Kagan úgy gondolta, Lövill akár el is biceghetett. A vér alapján viszont már nem hiszi, bár kizárni sem lehet.*
*Chiari kérdésére összevonja a szemöldökét, és a levegőbe szimatol. Nyomolvasási képességeit kereső adottságaival erősíti, de még így is eltart egy darabig, míg rájön, mire gondolhat az elf.*
- Hmmm. Talán. *biccent a ki nem mondott kérdésre, majd felegyenesedik, és elbődül.*
- Mássz elő, csuklyás idegen! Mássz elő rejtekedből... *nem fenyegetőzik, hirtelen nem jut eszébe semmilyen megfelelően elrettentő dolog, amit egy leprással szemben alkalmazhat úgy, hogy annak rossz legyen, de neki ne kelljen hozzáérni.*
~ Na de ez nem állapot! ~ *húzza kegyetlen mosolyra a száját, majd egy kicsit elmereng a lehetőségein, aztán egy közepesen kreatív dologgal rukkol elő.*
- Mássz elő, vagy megkereslek, és belevarrlak egy Drahun gyomrába, és kiteszlek titeket a napra rohadni,hogy a férgek és kukacok rágják le a maradék bőrödet! *igen, ez megfelelő motivációnak hallatszik, főleg, mert dragunból van elég errefelé is, nem kell sokat tökölnie, ha be akarja váltani a fenyegetését. Mert úgy jó az ilyesmi, ha teljesíthetőnek és beválthatónak hallik; ki ijedne meg egy valószínűtlen fenyegetéstől? Senki, míg esetleg tényleg meg nem kapja a képébe, de akkor meg már mindegy.*
321. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-25 22:23:59
Üzenet elküldve: 2014-03-25 22:23:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
*Könnyebb lenne kiismerni a lányt, ha már legalább ő maga tudná azt, ki is valójában, milyen is valójában. De jellemformáló tapasztalatok gyűjtésének nagy része még előtt áll.
Csak áll ott Harath előtt. Esetlenül és sután és nem igazán tudja mit kellene mondania. Szívesen válaszolna olyasmit, ami örömöt okoz a másiknak, de annyira kis szerencsétlen, hogy még ezt sem tudja kikövetkeztetni. Így lesz egy diplomatikus "nem tudom" a felelet.*
-Tessék?
*Kérdez vissza finoman, hiszen így elsőre úgy hangzik, mintha neki is udvarolnia kellene. Persze, megteszi a maga kis béna módján, de sajnos e téren még egy mezei pocok is több tapasztalattal rendelkezik, mint Isurii. Teszi, amit a szíve súg, amit ösztöne diktál. Néha még maga sem érti a miértjét, teljesen elveszti józan eszét a másik mellett, így kicsit nehezen áll össze a kép az adott pillanatban is. Okos lány, de mintha Harath közelsége úgy fojtja el értelmesebbik felének vészjelzéseit, ahogy a tüzet szokás.*
-És melyikünket tartod gyengének?
*Kérdez vissza egyszerűen, de burkoltan választ is ad. Szeretné elűzni a gond fellegeit maguk fölül akkor is, ha tudja: ez teljes mértékben nem lehetséges.*
Csak áll ott Harath előtt. Esetlenül és sután és nem igazán tudja mit kellene mondania. Szívesen válaszolna olyasmit, ami örömöt okoz a másiknak, de annyira kis szerencsétlen, hogy még ezt sem tudja kikövetkeztetni. Így lesz egy diplomatikus "nem tudom" a felelet.*
-Tessék?
*Kérdez vissza finoman, hiszen így elsőre úgy hangzik, mintha neki is udvarolnia kellene. Persze, megteszi a maga kis béna módján, de sajnos e téren még egy mezei pocok is több tapasztalattal rendelkezik, mint Isurii. Teszi, amit a szíve súg, amit ösztöne diktál. Néha még maga sem érti a miértjét, teljesen elveszti józan eszét a másik mellett, így kicsit nehezen áll össze a kép az adott pillanatban is. Okos lány, de mintha Harath közelsége úgy fojtja el értelmesebbik felének vészjelzéseit, ahogy a tüzet szokás.*
-És melyikünket tartod gyengének?
*Kérdez vissza egyszerűen, de burkoltan választ is ad. Szeretné elűzni a gond fellegeit maguk fölül akkor is, ha tudja: ez teljes mértékben nem lehetséges.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718