//Szabad a pálya//
*Addig üsd a vasat, amíg van mivel, mondogatta mindig nagytudású felcser atyja. Ez hősünk nyelvére lefordítva annyit tesz, hogy addig igyál, amíg van mit. És ezt őszinte szívvel fogadja meg, így míg lecaplatnak a dombról és rátérnek az ösvényre: iszik.
Mivel már nem kell a látszatra adnia, így jóval lazábbra veszi a figurát, mozgása is lassan folyékonnyá válik Hiába, öreg ő már az ilyen munkákhoz. Ám, valamiből meg kell élni, és valamiben meg is kell halni, így túl sok oka nincs a panaszra.
Egy jókora korty után visszafogott böffentést interpretál, majd széles taglejtésekkel kezd el magyarázni.*
- Na, prüntyőkéim, ez rosszabbul sült el, mint vártam, viszont jobban, mint amire számítottam. Ennélfogva sikeresnek könyvelem el a vállalkozásunkat! Áldjuk zsenialitásomat! *Ismét iszik, majd megtörli száját.* Mivel ilyen ügyes voltam, beruházhatunk az általatok annyira vágyott házra. *Felkuncog.* Sárga fém, az anyja ideges mindenit…
*Ha teljesen őszinte akar lenni, meg nem mondja, hogy hirtelen mitől kerekedett ilyen jó kedve, elvégre le akarta szúrni a kölköket, bár már maga sem tudja, hogy miért. Nem baj. Ami késik, még jöhet, vagy valami hasonló.
Iddogálva, némi kilengéssel caplat tovább, miközben azon elmélkedik, hogy vajon mennyiből tartana roppant gazdaságosan összeszedni a gyilokszerszámokat. Jaz biztos tudja, kitől lehet a legegyszerűbben megszerezni őket. Vagy ha nem, hát majd improvizálnak.*