Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 113 (2241. - 2260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
2260. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-29 18:13:50
Üzenet elküldve: 2016-02-29 18:13:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Mivel másik kardját hátrahagyta, az egyetlen fegyverét fogja két marokra és robogó léptekkel indul el. Nem érdekli követik e társai, vére hajtja. Arcára eszelős vigyor ül ki, fülébe vér dobol.*
~ Ó, micsoda szép banzáj lesz itt... mi a rossebb?~
*Meghőköl mikor a lilás füst szétterül, robogó léptei hirtelen hátrafelé vezetik.*
- Átkozottak! *mordul a holtakra.
Szavai aligha érnek bármit is, hisz ezek már nem érnek semmit. Ép esze újra fölénybe kerül és kicsit visszább vesz a harci erejéből. Ehelyett hátrál és vezérük felé fordul.*
- Jól vagy?!
//Az Erő próbája//
*Mivel másik kardját hátrahagyta, az egyetlen fegyverét fogja két marokra és robogó léptekkel indul el. Nem érdekli követik e társai, vére hajtja. Arcára eszelős vigyor ül ki, fülébe vér dobol.*
~ Ó, micsoda szép banzáj lesz itt... mi a rossebb?~
*Meghőköl mikor a lilás füst szétterül, robogó léptei hirtelen hátrafelé vezetik.*
- Átkozottak! *mordul a holtakra.
Szavai aligha érnek bármit is, hisz ezek már nem érnek semmit. Ép esze újra fölénybe kerül és kicsit visszább vesz a harci erejéből. Ehelyett hátrál és vezérük felé fordul.*
- Jól vagy?!
2259. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-29 16:26:49
Üzenet elküldve: 2016-02-29 16:26:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*A nőstény felemeli fejét kicsit, és mélyet szippant a levegőből. Némi rothadás szagot cipel a szél, de ez akár lehetne az erdő talaján összepréselődött, bomlásnak indult avar szaga is. Eldönteni nem tudja, ám a szemének kénytelen hinni. Járkáló csontvázak közelednek feléjük, az élükön valami különössel. A lila köd taszítóan hat. Nem szereti ezt a színt. Ami lila, az általában nem jó.*
-Pfejj!
*Jegyzi meg, majd köp egyet maga elé undorodva. Kilbra nagy zabás. Még olyan is előfordult, ha baromi éhes volt, hogy dögöt evett. Egy-két napos, alig erjedésnek indult húst, amely épp ettől pár napos dögléstől kezdett megpuhulni. A nyüzsgő rovaroktól csak ízletesebbé vált. Fehérje dús, mondaná egy tudós, de ilyen soha nem mászkált a nőstény közelében. Viszont ezek a hullák koránt sem vonzzák, undorral töltik el. Soha nem gondolta volna, hogy lesz valami, amitől még ő is undorodik.
Aztán a közeledő csoport megtorpan éppen velük szembe, és bár jól nem látja, hogy kire is céloz Zirrah, de azt érzékeli eléggé eltéveszthetetlenül, hogy a szemben állók gyűrűjéből lövedék vágódik vezérük felé.*
-Ááá!
*A kiáltás felszakad mellkasából, harciasan és fenyegetően. Baljába dobja a szablyát, jobbjával előkapja a harci bárdot is, és elnyújtott léptekkel lassú futásnak ered, épp abban a pillanatban, amikor az ellenfél is ezt teszi. Hiába mozdul a vezércsonti lassan, az egymás felé indulók gyorsabban fognak találkozni.
Előre lendülve a lilaködöst célozza meg. Nem tudja rejteget-e valamiféle fegyvert magánál a csonti, de igyekszik úgy mozdulni, hogy ha amaz váratlanul valamit előkapna, hárítani tudjon a szablyával. Ha nincs felé irányuló támadás, akkor elterelésnek használja bal karját, hogy a bárddal befordulva az ellenség elé, nyakat metszhessen. Közben szájából harcias üvöltés sorozat hangzik fel, újra és újra, elrettentési célzattal.*
//Az Erő próbája//
*A nőstény felemeli fejét kicsit, és mélyet szippant a levegőből. Némi rothadás szagot cipel a szél, de ez akár lehetne az erdő talaján összepréselődött, bomlásnak indult avar szaga is. Eldönteni nem tudja, ám a szemének kénytelen hinni. Járkáló csontvázak közelednek feléjük, az élükön valami különössel. A lila köd taszítóan hat. Nem szereti ezt a színt. Ami lila, az általában nem jó.*
-Pfejj!
*Jegyzi meg, majd köp egyet maga elé undorodva. Kilbra nagy zabás. Még olyan is előfordult, ha baromi éhes volt, hogy dögöt evett. Egy-két napos, alig erjedésnek indult húst, amely épp ettől pár napos dögléstől kezdett megpuhulni. A nyüzsgő rovaroktól csak ízletesebbé vált. Fehérje dús, mondaná egy tudós, de ilyen soha nem mászkált a nőstény közelében. Viszont ezek a hullák koránt sem vonzzák, undorral töltik el. Soha nem gondolta volna, hogy lesz valami, amitől még ő is undorodik.
Aztán a közeledő csoport megtorpan éppen velük szembe, és bár jól nem látja, hogy kire is céloz Zirrah, de azt érzékeli eléggé eltéveszthetetlenül, hogy a szemben állók gyűrűjéből lövedék vágódik vezérük felé.*
-Ááá!
*A kiáltás felszakad mellkasából, harciasan és fenyegetően. Baljába dobja a szablyát, jobbjával előkapja a harci bárdot is, és elnyújtott léptekkel lassú futásnak ered, épp abban a pillanatban, amikor az ellenfél is ezt teszi. Hiába mozdul a vezércsonti lassan, az egymás felé indulók gyorsabban fognak találkozni.
Előre lendülve a lilaködöst célozza meg. Nem tudja rejteget-e valamiféle fegyvert magánál a csonti, de igyekszik úgy mozdulni, hogy ha amaz váratlanul valamit előkapna, hárítani tudjon a szablyával. Ha nincs felé irányuló támadás, akkor elterelésnek használja bal karját, hogy a bárddal befordulva az ellenség elé, nyakat metszhessen. Közben szájából harcias üvöltés sorozat hangzik fel, újra és újra, elrettentési célzattal.*
2258. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-29 12:06:05
Üzenet elküldve: 2016-02-29 12:06:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*A kis csapat hamar észreveszi, hogy bizony itt nincs minden rendben. Ahogy meglátják a feléjük közeledő alig egy tucatnyi csapatot, rögtön talpra ugranak, s veetnék is harcba magukat. De egyelőre nem támadnak, hanem Zirrah parancsára várnak.
Eközbe egy ötödik ork is megjelenik a láthatárón. A Kikötő felől érkezik, s az ösvénytől nem messze látja meg a csontikat. Úgy gondolja, hogy lassan követi őket. Bár az orkokat nem érzi meg, de a tűz által gerjesztett füstöt érezheti. S ezáltal rájöhet, hogy van ott valaki, valami. Bárhogy is van, úgy dönti, hogy követi a tucatnyi felszerelt csontit.
A kis seregnek sem mondható, talán felderítő egység elején haladó, oszló testű megáll. A lila füstcsík melyet eddig húzott, most körülötte terül el. A szemfülesebbek felfigyelhetnek arra, hogy a csontok, bár már halottak, mégis úgy állnak meg, hogy a lilás füst ne érje el őket.
Zirrah első támadása a leghátul álló, fegyverzetlen csontira irányul. Nem zavarja, hogy előtte vannak még páran, bízik saját célzói képességében. Bár a csontnak nincsenek szemei, mégis mintha észrevette volna, hogy őt akarnák megtámadni. Kezét felemelve mutat Zirrahra. Egy apró energialövedék indul meg felé, s még a lövés előtt találja el a kezénél. Abba apró, zsibbadó hatást érez. Keze lassabban mozog, s a bénító érzés egyre jobban sugárzik fel, vállai irányába is.
Az élen haladó, a vezérnek tűnő élőholt egy kiáltást hallatva indul meg, lassabb léptekkel (mint egy átlagos ember) a kis táborozók felé. A többi alig pár, rosszul felfegyverzett, de azokat magasba tartó csonti követi őt, ugyanolyan lassú léptekkel.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.29 12:06:55
//Az Erő próbája//
*A kis csapat hamar észreveszi, hogy bizony itt nincs minden rendben. Ahogy meglátják a feléjük közeledő alig egy tucatnyi csapatot, rögtön talpra ugranak, s veetnék is harcba magukat. De egyelőre nem támadnak, hanem Zirrah parancsára várnak.
Eközbe egy ötödik ork is megjelenik a láthatárón. A Kikötő felől érkezik, s az ösvénytől nem messze látja meg a csontikat. Úgy gondolja, hogy lassan követi őket. Bár az orkokat nem érzi meg, de a tűz által gerjesztett füstöt érezheti. S ezáltal rájöhet, hogy van ott valaki, valami. Bárhogy is van, úgy dönti, hogy követi a tucatnyi felszerelt csontit.
A kis seregnek sem mondható, talán felderítő egység elején haladó, oszló testű megáll. A lila füstcsík melyet eddig húzott, most körülötte terül el. A szemfülesebbek felfigyelhetnek arra, hogy a csontok, bár már halottak, mégis úgy állnak meg, hogy a lilás füst ne érje el őket.
Zirrah első támadása a leghátul álló, fegyverzetlen csontira irányul. Nem zavarja, hogy előtte vannak még páran, bízik saját célzói képességében. Bár a csontnak nincsenek szemei, mégis mintha észrevette volna, hogy őt akarnák megtámadni. Kezét felemelve mutat Zirrahra. Egy apró energialövedék indul meg felé, s még a lövés előtt találja el a kezénél. Abba apró, zsibbadó hatást érez. Keze lassabban mozog, s a bénító érzés egyre jobban sugárzik fel, vállai irányába is.
Az élen haladó, a vezérnek tűnő élőholt egy kiáltást hallatva indul meg, lassabb léptekkel (mint egy átlagos ember) a kis táborozók felé. A többi alig pár, rosszul felfegyverzett, de azokat magasba tartó csonti követi őt, ugyanolyan lassú léptekkel.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.29 12:06:55
2257. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-29 06:24:07
Üzenet elküldve: 2016-02-29 06:24:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Végre valahára elérte az erdei ösvényt, és végre maga után tudhatja az a koszos kikötőt. A természet, és a friss levegő hatására az idegesség szertefoszlik, és nyugalom szál az orkra. Honvágya van. De oda ahonnan jött, vissza már nem mehet. A fejét vennék. Így egyedül császkál, fegyverét készenlétben tartva halad egyenest az ösvényen.
De valami megzavarja. Hall valamit ami nem a természetbe illő. Sőt mozog is. Fura dolog amikor azt hiszed hogy valami nincs rendben de nem tudod mi is az. Egy biztos ha nem rejtőzködnek a csontvázak, és a hullák akkor hamar észreveszi őket Krag. Valamerre vonulnak. De merre? mi lehet a szándékuk? Egyelőre csak követi őket, tisztes távolságból. Egy valamire még felfigyel. A füstre. Valaki vagy éget valamit, vagy táborozik az erdőben. És bizony ha így van, akkor valaki meg fog lepődni amikor ezek megjelennek piknikezni. Ha esetleg még a szél is kedvez neki, akkor azt is kiszagolhatja hogy amazok orkok. Így persze már teljesen más a helyzet. Az orkokat nem kell annyira félteni pár csontitól. Persze azért figyel, és biztonságos távolságból követi a hullákat.*
//Az Erő próbája//
*Végre valahára elérte az erdei ösvényt, és végre maga után tudhatja az a koszos kikötőt. A természet, és a friss levegő hatására az idegesség szertefoszlik, és nyugalom szál az orkra. Honvágya van. De oda ahonnan jött, vissza már nem mehet. A fejét vennék. Így egyedül császkál, fegyverét készenlétben tartva halad egyenest az ösvényen.
De valami megzavarja. Hall valamit ami nem a természetbe illő. Sőt mozog is. Fura dolog amikor azt hiszed hogy valami nincs rendben de nem tudod mi is az. Egy biztos ha nem rejtőzködnek a csontvázak, és a hullák akkor hamar észreveszi őket Krag. Valamerre vonulnak. De merre? mi lehet a szándékuk? Egyelőre csak követi őket, tisztes távolságból. Egy valamire még felfigyel. A füstre. Valaki vagy éget valamit, vagy táborozik az erdőben. És bizony ha így van, akkor valaki meg fog lepődni amikor ezek megjelennek piknikezni. Ha esetleg még a szél is kedvez neki, akkor azt is kiszagolhatja hogy amazok orkok. Így persze már teljesen más a helyzet. Az orkokat nem kell annyira félteni pár csontitól. Persze azért figyel, és biztonságos távolságból követi a hullákat.*
2256. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-26 16:23:34
Üzenet elküldve: 2016-02-26 16:23:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése - Az Erő próbája//
*Lám, nem hiába hajcsárolta a többieket oly nagyon: elkapja fejét a sülő nyúlról, vidám pattogású tábortűzről, és a jól átlátható ágcsipkén túlról érkező neszekre figyel.*
- Hagyjátok a tüzet! - *Morran fel erélyesen, miközben talpra pattan, és a hangok forrását kémleli. Úgy gondolja, bármi is akadt az útjukba, a koraesti szürkületben csak hasznukra lehet a tűz, hacsak nem egy eltévedt lovagosztag tévedt útjukba, azonban arra, hogy azok bizonytalan csoszogással közelítsenek, kábé teljesen kizárt. Kapja maga mellől az íját, nyilat feszít rá, és a vörösre pingált toll mögül figyelgeti látogatókat. De nem csak ő nyugtalan, zizeg mellette Kilbra is, és Assag is. Ez utóbbi jól kivehető riadalma nem segít higgadtan kezelni a szitut.*
- Csend legyen! Állj mögénk, végy fel fáklyát! - *Szűri fogai között Assagnak, és int, hogy maradjon a tűz átellenes oldalán. Jobb híján egy íjász és két kardos fog megküzdeni a tekintélyes csontlerakattal, igazán nem venné a lelkére, ha az egyszem felcserüket is megszabadítanák egy fejtől vagy egy lábtól ezek az izék, ha már bátyja az ő oldalmára bízta a csinos truppot.*
- Dögök. - *Bólint suttogva Kilbrának, alig hallgató-halkan. Úgy gondolja, ha a csontharcosok anélkül haladnak el mellettük, hogy észrevennék őket, legalább a rajtaütés meglepetésével támadhatnak, merthogy a tábor nyomait, és négy megtermett orkot néma csendben a jó szellemek se tüntetnek el nettó fél perc alatt, tehát előbb utóbb sajnos észre lesznek véve, az tuti. Közben magában átkozza e vidék urát: járják a pletykák, hogy a Vashegy ura rajta tartja őrző szemét birtokán, meg kitakaríttatta ezeket a rút rémeket a kikötőből is, erre tessék: Birodalmának szívében háborítatlanul indulnak esti sétára ezek a tetves pokolfajzatok? Haszontalan embernép, ebből is látszik tehetetlenségük - Zirrah legalábbis mélyrehatóbb ismeretek vagy megfelelő agyi kapacitás híján más szemszögből nem is igen tudja látni.* - Ha szólok... Akkor...
*Pattanásig húzza íját, és a leghátul kullogó vén csontra céloz. Hogy miért? Mert rondábbnak, öregebbnek, kívülállóbbnak látszik a többinél. Szemét szűkítve lassan kifújja a levegőt. Arra vár, moccanatlanul, hogy a lehető legközelebb jöjjön a horda, anélkül, hogy észrevennék vagy megrohamoznák az ork csapatot. Ha jól saccol, lesz egy szekundumnyi ideje, hogy szétreccsentse a lila ködben araszoló, csámcsogó, és rémesen antipatikus koponyafejet. Ha a többiek elég fürgék és zajosak ahhoz, hogy elvonják a többi néhai figyelmét, talán két lövés is összejöhet.*
A hozzászólás írója (Zirrah Kwor'ash Woriak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.26 16:30:10
*Lám, nem hiába hajcsárolta a többieket oly nagyon: elkapja fejét a sülő nyúlról, vidám pattogású tábortűzről, és a jól átlátható ágcsipkén túlról érkező neszekre figyel.*
- Hagyjátok a tüzet! - *Morran fel erélyesen, miközben talpra pattan, és a hangok forrását kémleli. Úgy gondolja, bármi is akadt az útjukba, a koraesti szürkületben csak hasznukra lehet a tűz, hacsak nem egy eltévedt lovagosztag tévedt útjukba, azonban arra, hogy azok bizonytalan csoszogással közelítsenek, kábé teljesen kizárt. Kapja maga mellől az íját, nyilat feszít rá, és a vörösre pingált toll mögül figyelgeti látogatókat. De nem csak ő nyugtalan, zizeg mellette Kilbra is, és Assag is. Ez utóbbi jól kivehető riadalma nem segít higgadtan kezelni a szitut.*
- Csend legyen! Állj mögénk, végy fel fáklyát! - *Szűri fogai között Assagnak, és int, hogy maradjon a tűz átellenes oldalán. Jobb híján egy íjász és két kardos fog megküzdeni a tekintélyes csontlerakattal, igazán nem venné a lelkére, ha az egyszem felcserüket is megszabadítanák egy fejtől vagy egy lábtól ezek az izék, ha már bátyja az ő oldalmára bízta a csinos truppot.*
- Dögök. - *Bólint suttogva Kilbrának, alig hallgató-halkan. Úgy gondolja, ha a csontharcosok anélkül haladnak el mellettük, hogy észrevennék őket, legalább a rajtaütés meglepetésével támadhatnak, merthogy a tábor nyomait, és négy megtermett orkot néma csendben a jó szellemek se tüntetnek el nettó fél perc alatt, tehát előbb utóbb sajnos észre lesznek véve, az tuti. Közben magában átkozza e vidék urát: járják a pletykák, hogy a Vashegy ura rajta tartja őrző szemét birtokán, meg kitakaríttatta ezeket a rút rémeket a kikötőből is, erre tessék: Birodalmának szívében háborítatlanul indulnak esti sétára ezek a tetves pokolfajzatok? Haszontalan embernép, ebből is látszik tehetetlenségük - Zirrah legalábbis mélyrehatóbb ismeretek vagy megfelelő agyi kapacitás híján más szemszögből nem is igen tudja látni.* - Ha szólok... Akkor...
*Pattanásig húzza íját, és a leghátul kullogó vén csontra céloz. Hogy miért? Mert rondábbnak, öregebbnek, kívülállóbbnak látszik a többinél. Szemét szűkítve lassan kifújja a levegőt. Arra vár, moccanatlanul, hogy a lehető legközelebb jöjjön a horda, anélkül, hogy észrevennék vagy megrohamoznák az ork csapatot. Ha jól saccol, lesz egy szekundumnyi ideje, hogy szétreccsentse a lila ködben araszoló, csámcsogó, és rémesen antipatikus koponyafejet. Ha a többiek elég fürgék és zajosak ahhoz, hogy elvonják a többi néhai figyelmét, talán két lövés is összejöhet.*
A hozzászólás írója (Zirrah Kwor'ash Woriak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.26 16:30:10
2255. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-25 23:11:41
Üzenet elküldve: 2016-02-25 23:11:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*A tábor szépen kerekedik, s lassan a nyúl is tűzre kerül, körötte négy nyálcsorgató ork várja a sorát. Az egyik talán nem érti ennek szükségességét, de úgy fest erősebb rajta a civilizációs máz, mint a belső ösztön, így Kilbra sem falja fel nyersen a vadat és szalad messzire, hogy dárdahegyet faragjon a combcsontból. Ezutóbbi ötlet megvalósítása talán nagyon is ésszerű lenne, ha lenne a kis csapatnak ideje lecsupaszítani a nyúl vázáról a "felesleget", de annál hamarabb lesznek figyelmesek egy - vagy talán több vendég kísértetiesen egyenletes csörtetésére. Assag is ösztönösen a levegőbe szagol, de fogalma sincs mit keres, egész addig amíg -*
~Az mi a fene, az mi a fene, az mi a fene?!~
*Gondolataival, vagy inkább egyszem ismetelgetett gondolatával párhuzamosan kezd el a földön a fák közül kikandikáló rémektől távolabb és távolabb kúszni. Mivel a kis kompánia úgy fest nem osztozik a tervében - az orkok sosem szalasztanának el egy jó kis vérontást, a baj csak annyi, hogy első, második és harmadik ránézésre is, jelenleg csak négyük vére tud és fog folyni - másfél méternél tovább nem jut. Nem jó ötlet elszakadni attól a néhány harcostól, aki megvédheti. Halkan kezd motyogni kikerekedett szemekkel a társainak a pánikszerű zihálását mérsékelten sikeresen leplezve.*
-Ez - ezek - ez -
*Azt sem tudja mit akar hirtelen mondani, összefüggéstelenül facsarja ki magából a lényeget.*
-Nem élnek, nem lehet. Ha él, tudok vele mit kezdeni de ez - ezek -
*Soha nem látott még élőholtat, soha nem is hallott róluk. A mágiát ismeri, néhány sötétebbről is hallott már mondákat, de hogy sétáló halottak? Mióta divat ez? Assag a külvilág legtöbb információforrásától elszakítva élte rövid életét ezen a létsíkon, eddig pusztán életbenmaradásáért küzdve - hát ezzel az éjszakával egy új fejezetet kezdhet az erre vonatkozó jegyzetei közt - ha megéli a másnapot persze.*
//Az Erő próbája//
*A tábor szépen kerekedik, s lassan a nyúl is tűzre kerül, körötte négy nyálcsorgató ork várja a sorát. Az egyik talán nem érti ennek szükségességét, de úgy fest erősebb rajta a civilizációs máz, mint a belső ösztön, így Kilbra sem falja fel nyersen a vadat és szalad messzire, hogy dárdahegyet faragjon a combcsontból. Ezutóbbi ötlet megvalósítása talán nagyon is ésszerű lenne, ha lenne a kis csapatnak ideje lecsupaszítani a nyúl vázáról a "felesleget", de annál hamarabb lesznek figyelmesek egy - vagy talán több vendég kísértetiesen egyenletes csörtetésére. Assag is ösztönösen a levegőbe szagol, de fogalma sincs mit keres, egész addig amíg -*
~Az mi a fene, az mi a fene, az mi a fene?!~
*Gondolataival, vagy inkább egyszem ismetelgetett gondolatával párhuzamosan kezd el a földön a fák közül kikandikáló rémektől távolabb és távolabb kúszni. Mivel a kis kompánia úgy fest nem osztozik a tervében - az orkok sosem szalasztanának el egy jó kis vérontást, a baj csak annyi, hogy első, második és harmadik ránézésre is, jelenleg csak négyük vére tud és fog folyni - másfél méternél tovább nem jut. Nem jó ötlet elszakadni attól a néhány harcostól, aki megvédheti. Halkan kezd motyogni kikerekedett szemekkel a társainak a pánikszerű zihálását mérsékelten sikeresen leplezve.*
-Ez - ezek - ez -
*Azt sem tudja mit akar hirtelen mondani, összefüggéstelenül facsarja ki magából a lényeget.*
-Nem élnek, nem lehet. Ha él, tudok vele mit kezdeni de ez - ezek -
*Soha nem látott még élőholtat, soha nem is hallott róluk. A mágiát ismeri, néhány sötétebbről is hallott már mondákat, de hogy sétáló halottak? Mióta divat ez? Assag a külvilág legtöbb információforrásától elszakítva élte rövid életét ezen a létsíkon, eddig pusztán életbenmaradásáért küzdve - hát ezzel az éjszakával egy új fejezetet kezdhet az erre vonatkozó jegyzetei közt - ha megéli a másnapot persze.*
2254. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:35:41
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:35:41
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Utazás - Eltéved lélek//
* Útját folytatja dél felé. Viszont a tűző nap egyre jobban zavarja a férfit. Csuklyával takarja el arcát, mert már így is megfogta a nap. Egyre reménytelenebb a helyzet. Már rég oda kellett volna érnie. A csipkebogyó elfogyott, víz még akad bőven. De ha nem talál mihamarabb egy fogadót, vagy egy kedves személyt aki megszánja pár falásnyi étekkel, biztosan lead pár kilót. Csendben halad, mert kiszúrt pár orkot, és némi élőholt csapatot. Igyekszik csendben, halkan járni. Nem szeretne főfogás lenni, egyik asztalán sem.*
* Útját folytatja dél felé. Viszont a tűző nap egyre jobban zavarja a férfit. Csuklyával takarja el arcát, mert már így is megfogta a nap. Egyre reménytelenebb a helyzet. Már rég oda kellett volna érnie. A csipkebogyó elfogyott, víz még akad bőven. De ha nem talál mihamarabb egy fogadót, vagy egy kedves személyt aki megszánja pár falásnyi étekkel, biztosan lead pár kilót. Csendben halad, mert kiszúrt pár orkot, és némi élőholt csapatot. Igyekszik csendben, halkan járni. Nem szeretne főfogás lenni, egyik asztalán sem.*
2253. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:10:08
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:10:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Az ösvényen haladva sötétségbe borul lassan a táj, de a Félszárnyút nem zavarja. Zavartalanul sétál, mégis egy idő után érzi, hogy lábai kezdenek kicsit fáradni. Mikor a tisztáshoz érnek, segít begyűjteni egy kis tűzrevalót. Az első lángok megjelenésekor, mosoly ül az arcára.*
~ Szeretjük a tüzet. A tűz a barátunk. Megvakít a szépsége.~
*Belegondolva, hogy szemét is a tűz által vesztette el, ironikus. Halkan elgöcög a viccen.
A tábor tűz mellett csendben mered ki a fejéből, mikor az élőhalott megjelenik. Összeráncolja a homlokát majd felkel és az egyik kardját magához veszi. A másikat egyelőre nem mocskolja be. A fiatal ork lány szavaira helyeslően bólint.*
- Ezt tervezem én is.
//Az Erő próbája//
*Az ösvényen haladva sötétségbe borul lassan a táj, de a Félszárnyút nem zavarja. Zavartalanul sétál, mégis egy idő után érzi, hogy lábai kezdenek kicsit fáradni. Mikor a tisztáshoz érnek, segít begyűjteni egy kis tűzrevalót. Az első lángok megjelenésekor, mosoly ül az arcára.*
~ Szeretjük a tüzet. A tűz a barátunk. Megvakít a szépsége.~
*Belegondolva, hogy szemét is a tűz által vesztette el, ironikus. Halkan elgöcög a viccen.
A tábor tűz mellett csendben mered ki a fejéből, mikor az élőhalott megjelenik. Összeráncolja a homlokát majd felkel és az egyik kardját magához veszi. A másikat egyelőre nem mocskolja be. A fiatal ork lány szavaira helyeslően bólint.*
- Ezt tervezem én is.
2252. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-25 16:22:45
Üzenet elküldve: 2016-02-25 16:22:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*Délutánba hajlik az idő, de mivel felhők borítják az eget, rálógatva aljukat a fák tetejére, mindebből alig látni valamit. Csak valahogy a szürkeség lesz mélyebb. De nem is a fényekből jön rá az idő múlására. Gyomra az, mely újra figyelmezteti. Kapzsi szemekkel fürkészi a kósza kis tapsifülest Zirrah mancsai között. Ez még az ő fél fogára sem lesz elég, nem hogy négyőjüknek.
De még nem állnak meg. Mennek tovább, távolodva a Tharg ösvénytől. Vélhetően. Végül a vezérük, mert most Zirrah az, kiadja az utasítást a táborverésre. Éjszakai pihenőhelyet keresnek hát. Hamarosan egy kellemes kis tisztás mellett döntenek, melyet fák ölelnek körül, s talán bokrok is, ezáltal nyújtva némi szélvédettséget. Ennél több nem is kell.
Tűzgyújtás.
Néhány szál fadarabbal, talán két ölnyi fával járul hozzá, ledobva azokat Assag lába mellé. Kilbra nem egy tűzrakófajta. Vagy nagy máglyát gyújt, vagy... nagy máglyát gyújt. Nem ért a kicsi, főzésre alkalmas lángok előbűvöléséhez. Talán ezért is szokott rá arra, hogy inkább nyersen fogyasztja el a húst. Nincs türelme kivárni, amíg eléggé kicsire zsugorodik a tűz, hogy parazsa felett megsüljön végül az étel.
Most is, mohó szemekkel nézi Zirrah ténykedését. Türelmetlen.*
-Mikor lesz kész?
*Bukik ki belőle, megközelítően akkor a kíváncsiság, amikor újabb zaj vegyül az erdő szokásos neszei közé. Valami egyáltalán nem jó zaj. Idegen, és kellemetlen. Szaga nincs, mégis hangos. És ez nem jó. Kilbra ezt nem szereti. Azt meg végképp nem, hogy tönkre vágják a vacsoráját.
Vélhetően mind a négyen, feszülten fordulnak a zajforrás irányába, s mikor az első csonti kibukkan a fák takarásából, a nőstény határozottan vonja elő szablyáját.*
-Dögök.
*Jegyzi meg egyszerűen. Nem tudja, hogy ez az a sereg, vagy annak egy része, mely jelenleg az egész élők világát molesztálja. Egyet tud. Megakadályozzák, hogy a nyúl húsa az ő bendőjébe kerüljön. Ezt pedig roppantul nehezen viseli.*
-Támad?
*Kérdez rá Zirrahra, majd ha amaz engedélyt ad rá, akkor szablyáját emelve, harci állásba lép.*
//Az Erő próbája//
*Délutánba hajlik az idő, de mivel felhők borítják az eget, rálógatva aljukat a fák tetejére, mindebből alig látni valamit. Csak valahogy a szürkeség lesz mélyebb. De nem is a fényekből jön rá az idő múlására. Gyomra az, mely újra figyelmezteti. Kapzsi szemekkel fürkészi a kósza kis tapsifülest Zirrah mancsai között. Ez még az ő fél fogára sem lesz elég, nem hogy négyőjüknek.
De még nem állnak meg. Mennek tovább, távolodva a Tharg ösvénytől. Vélhetően. Végül a vezérük, mert most Zirrah az, kiadja az utasítást a táborverésre. Éjszakai pihenőhelyet keresnek hát. Hamarosan egy kellemes kis tisztás mellett döntenek, melyet fák ölelnek körül, s talán bokrok is, ezáltal nyújtva némi szélvédettséget. Ennél több nem is kell.
Tűzgyújtás.
Néhány szál fadarabbal, talán két ölnyi fával járul hozzá, ledobva azokat Assag lába mellé. Kilbra nem egy tűzrakófajta. Vagy nagy máglyát gyújt, vagy... nagy máglyát gyújt. Nem ért a kicsi, főzésre alkalmas lángok előbűvöléséhez. Talán ezért is szokott rá arra, hogy inkább nyersen fogyasztja el a húst. Nincs türelme kivárni, amíg eléggé kicsire zsugorodik a tűz, hogy parazsa felett megsüljön végül az étel.
Most is, mohó szemekkel nézi Zirrah ténykedését. Türelmetlen.*
-Mikor lesz kész?
*Bukik ki belőle, megközelítően akkor a kíváncsiság, amikor újabb zaj vegyül az erdő szokásos neszei közé. Valami egyáltalán nem jó zaj. Idegen, és kellemetlen. Szaga nincs, mégis hangos. És ez nem jó. Kilbra ezt nem szereti. Azt meg végképp nem, hogy tönkre vágják a vacsoráját.
Vélhetően mind a négyen, feszülten fordulnak a zajforrás irányába, s mikor az első csonti kibukkan a fák takarásából, a nőstény határozottan vonja elő szablyáját.*
-Dögök.
*Jegyzi meg egyszerűen. Nem tudja, hogy ez az a sereg, vagy annak egy része, mely jelenleg az egész élők világát molesztálja. Egyet tud. Megakadályozzák, hogy a nyúl húsa az ő bendőjébe kerüljön. Ezt pedig roppantul nehezen viseli.*
-Támad?
*Kérdez rá Zirrahra, majd ha amaz engedélyt ad rá, akkor szablyáját emelve, harci állásba lép.*
2251. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-25 12:46:51
Üzenet elküldve: 2016-02-25 12:46:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Az Erő próbája//
*A nap lassan vándorol az égen, még annak ellenére is, hogy ebben az évszakban korábban sötétedik. Néhol vaskos felhők takarják el a ridegen sugárzó égitestet, máskor fényével borítja el a kis társaságot.
Közülük egy igen nyugtalannak látszik. Talán a szálongó hírek, melyek a környéket járják teszi ezt vele. Talán csak fajtája miatt nyugtalanabb, hiszen orkok ezen a területen nem sokan vannak. S ha vannak is, az emberek nem szívesen látják őket. Valamilyen oknál fogva tartanak tőlük, meglehet, hogy ez csak a több száz éves háború eredménye. Ám sok idő eltelt már azóta.
Zirrah minden apró neszre felfigyel. Egy bokorból előugró nyúlra össze is rezzen, ám reflexei kiválóan működnek. Kellő erővel, s jó célzással könnyedén eltalálja az amúgy nem is nagyon ugráló nyulat.
Remek vacsora lesz számukra, melyet lassan kezdenek el elkészíteni.
A vaskos, fekete felhők miatt, nem látni, de a nap már kezdi elérni a horizont szélét. Mit sem javít ez a látási körülményeken, az idő hidegségén. Sötétedik, s ezen a felhők sem segítenek.
A táborhely lassan alakul ki, nemsokára meleg, narancsfényű tűz ropog előttük.
Ekkor a szemfüles - vagy csak épp füles - Zirrah furcsa hangra lehet figyelmes.
Nyugatról, az erdő belseje felől ágak ütemes tördelése hallatszik. Az nedves avar felkavarása, s egy furcsa kattogó hang. Ám akárhogy is szagol bele a levegőbe nem érez semmit. Mintha semmi sem közeledne feléjük.
Ám a hangok nem ezt mondják. Léptek egyenletes hangja hallatszik. Nem kósza állaté, attól nehezebb, s súlyosabb.
Annyit még kivehetnek, hogy bármi is közeledik feléjük, nem egyedül van.
Talán a tűz fénye vonzza őket. Talán teljesen más.
Eltelik pár perc, amíg csak ezeket hallják. Ezt követően válik láthatóvá is.
Alig egy tucatnyi, felfegyverzett, s könnyű páncélt viselő csontváz és oszló testű hulla tart feléjük. Élükön egy kevésbé rothadó test vánszorog. Ő vezeti a csapatot, igen lassacskán. Bár léptei normálisak, jobb oldalt, a vállát, mintha lehúzná valami.
A szemfülesebbek láthatják, hogy mögötte lilás ködgomolyag képződik, melyet mintha maga után húzna.
A tucatnyi élőholtat pedig egy furcsa csontváz zárja. Rajta semmilyen páncél nem található, semmilyen fegyvere nincsen. Csontjai piszkosak a homoktól, az idő vasfoga elsárgította őket. Fekete szemüregén keresztül látja a világot, állkapcsai folyamatosan járnak, összekoccantva őket. Úti irányuk egyértelmű: Észak felé tartanak.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.25 12:49:31
//Az Erő próbája//
*A nap lassan vándorol az égen, még annak ellenére is, hogy ebben az évszakban korábban sötétedik. Néhol vaskos felhők takarják el a ridegen sugárzó égitestet, máskor fényével borítja el a kis társaságot.
Közülük egy igen nyugtalannak látszik. Talán a szálongó hírek, melyek a környéket járják teszi ezt vele. Talán csak fajtája miatt nyugtalanabb, hiszen orkok ezen a területen nem sokan vannak. S ha vannak is, az emberek nem szívesen látják őket. Valamilyen oknál fogva tartanak tőlük, meglehet, hogy ez csak a több száz éves háború eredménye. Ám sok idő eltelt már azóta.
Zirrah minden apró neszre felfigyel. Egy bokorból előugró nyúlra össze is rezzen, ám reflexei kiválóan működnek. Kellő erővel, s jó célzással könnyedén eltalálja az amúgy nem is nagyon ugráló nyulat.
Remek vacsora lesz számukra, melyet lassan kezdenek el elkészíteni.
A vaskos, fekete felhők miatt, nem látni, de a nap már kezdi elérni a horizont szélét. Mit sem javít ez a látási körülményeken, az idő hidegségén. Sötétedik, s ezen a felhők sem segítenek.
A táborhely lassan alakul ki, nemsokára meleg, narancsfényű tűz ropog előttük.
Ekkor a szemfüles - vagy csak épp füles - Zirrah furcsa hangra lehet figyelmes.
Nyugatról, az erdő belseje felől ágak ütemes tördelése hallatszik. Az nedves avar felkavarása, s egy furcsa kattogó hang. Ám akárhogy is szagol bele a levegőbe nem érez semmit. Mintha semmi sem közeledne feléjük.
Ám a hangok nem ezt mondják. Léptek egyenletes hangja hallatszik. Nem kósza állaté, attól nehezebb, s súlyosabb.
Annyit még kivehetnek, hogy bármi is közeledik feléjük, nem egyedül van.
Talán a tűz fénye vonzza őket. Talán teljesen más.
Eltelik pár perc, amíg csak ezeket hallják. Ezt követően válik láthatóvá is.
Alig egy tucatnyi, felfegyverzett, s könnyű páncélt viselő csontváz és oszló testű hulla tart feléjük. Élükön egy kevésbé rothadó test vánszorog. Ő vezeti a csapatot, igen lassacskán. Bár léptei normálisak, jobb oldalt, a vállát, mintha lehúzná valami.
A szemfülesebbek láthatják, hogy mögötte lilás ködgomolyag képződik, melyet mintha maga után húzna.
A tucatnyi élőholtat pedig egy furcsa csontváz zárja. Rajta semmilyen páncél nem található, semmilyen fegyvere nincsen. Csontjai piszkosak a homoktól, az idő vasfoga elsárgította őket. Fekete szemüregén keresztül látja a világot, állkapcsai folyamatosan járnak, összekoccantva őket. Úti irányuk egyértelmű: Észak felé tartanak.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.25 12:49:31
2250. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-22 18:33:18
Üzenet elküldve: 2016-02-22 18:33:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*Már sötét este van, mire az ösvény kezdeti szakaszához ér. Egyszerűen nem mert korábban elindulni, nem merte elhagyni a rejtekhelyét a dokkok ládái között. Kétszer is mintha azt hallotta volna, hogy őt keresik, és persze Negyvenest. A lova nagyon megbízható jószág, nem nyerített fel, nem horkantott, nem dobbantott, nem árulta el a hollétüket. Szerencsére.
Aki látta kitörni a megvadult sötét hátast a kikötő területéről, bizonyára álmában sem gondolná, hogy a ló ennyire engedelmesen is tud viselkedni.
Most sincs vele semmi baj, ahogy az ösvényen léptetnek. Negyvenes alapvetően nem egy ijedős jószág, kitartó és teherbíró is, és Daynah szépnek is találja, bár lehet mások szemében nem ő a leggyönyörűségesebb ló.
Igaz, most senki nincs a környéken, aki ezt megítélhetné. Az ösvény kihalt, a szűk kanyargós szekérnyom mellett magas, az út felett összeboruló fák állnak őrséget. Nappal bizonyára félelmetes árnyékba vonják az ösvényt, vagy épp hűs menedéket adnak a tűző nap elől, attól függően, az utazó éppen milyen lelkiállapotban és melyik évszakban vág neki a végeláthatatlannak rémlő erdőnek.
Daynah izgatott, ideges, és kicsit fél is, attól is, hogy az apja emberei utolérik, attól is, hogy esetleg ártó szándékú lényekbe botlik. De a kikötőben hallott hírek után, és mert természetesen biztos benne, hogy már keresik is, nem maradhatott a tenger partján.
Északra kell mennie, el kell jutnia Artheniorba. Ott talán elkeveredhet a város nyüzsgő lakosai között.
A tervei jelenleg ennyiben merülnek ki. Nem gondol még előrébb, úgy van vele, lépésenként kell előrehaladnia, mindenféle téren.
Az ösvényen is lépésenként halad, óvatosan, meg-megállva, időnként megpihenve.*
Aki látta kitörni a megvadult sötét hátast a kikötő területéről, bizonyára álmában sem gondolná, hogy a ló ennyire engedelmesen is tud viselkedni.
Most sincs vele semmi baj, ahogy az ösvényen léptetnek. Negyvenes alapvetően nem egy ijedős jószág, kitartó és teherbíró is, és Daynah szépnek is találja, bár lehet mások szemében nem ő a leggyönyörűségesebb ló.
Igaz, most senki nincs a környéken, aki ezt megítélhetné. Az ösvény kihalt, a szűk kanyargós szekérnyom mellett magas, az út felett összeboruló fák állnak őrséget. Nappal bizonyára félelmetes árnyékba vonják az ösvényt, vagy épp hűs menedéket adnak a tűző nap elől, attól függően, az utazó éppen milyen lelkiállapotban és melyik évszakban vág neki a végeláthatatlannak rémlő erdőnek.
Daynah izgatott, ideges, és kicsit fél is, attól is, hogy az apja emberei utolérik, attól is, hogy esetleg ártó szándékú lényekbe botlik. De a kikötőben hallott hírek után, és mert természetesen biztos benne, hogy már keresik is, nem maradhatott a tenger partján.
Északra kell mennie, el kell jutnia Artheniorba. Ott talán elkeveredhet a város nyüzsgő lakosai között.
A tervei jelenleg ennyiben merülnek ki. Nem gondol még előrébb, úgy van vele, lépésenként kell előrehaladnia, mindenféle téren.
Az ösvényen is lépésenként halad, óvatosan, meg-megállva, időnként megpihenve.*
2249. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-22 12:14:14
Üzenet elküldve: 2016-02-22 12:14:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
* Egy szekér hátulján zötykölődve is szebb az élet, mintha napokat kellene gyalogolnia, csak hogy eljusson kiszemelt céljához, de a bakon ülve, a kocsissal önfeledten iszogatva még jobban telik az idő. Sajnos nem túl jó társaság egyébként szegény öreg. Ahelyett, hogy kellemes történetekkel, vagy szaftos pletykákkal traktálná a jó Cathant, olyannal, ami érdekli is állandóan valami élőholtakról beszél. Amiben igaza is lehet, mert bár meglehetősen gyorsan hagyta el maga is a Kikötőt és nem is igazán figyelt arra, mi folyik körülötte. Még csak a Rókalyukba sem tért be egy kiadós lerészegedésre, ezt egyébként talán jobban is tette, mert biztosan ott keresték volna először, mintha nagyobb lett volna a katonai mozgolódás, mint egyébként. Na meg a füst sem azért szállt a levegőben, mert kigyulladt egy tarló, vagy közeli erdőrész.*
~ Háh, tudom én mikor kell lelépni az adott helyről, ha életben akar maradni az emberfia.~ *Gondolja jókedvűen, miközben nagyot kortyol a nála lévő likőrből. Egyébként elég eseménytelen egy ilyen utazás, a nap is hamar eltelik. Harapnak valamit a kocsissal, mielőtt eltennék magukat éjszakára, hogy aztán a másnap egyedül ébredjen hősünk a rengetegben.*
– Az a fránya kurafi. Hát nem itt hagy egyedül. * Veszi tudomásul, hogy ezután gyalogolnia kell. Legalább ki nem fosztotta a korábbi útitárs. Így ha kicsit kényelmetlenebbül is, de folytatja útját a város felé.*
~ Háh, tudom én mikor kell lelépni az adott helyről, ha életben akar maradni az emberfia.~ *Gondolja jókedvűen, miközben nagyot kortyol a nála lévő likőrből. Egyébként elég eseménytelen egy ilyen utazás, a nap is hamar eltelik. Harapnak valamit a kocsissal, mielőtt eltennék magukat éjszakára, hogy aztán a másnap egyedül ébredjen hősünk a rengetegben.*
– Az a fránya kurafi. Hát nem itt hagy egyedül. * Veszi tudomásul, hogy ezután gyalogolnia kell. Legalább ki nem fosztotta a korábbi útitárs. Így ha kicsit kényelmetlenebbül is, de folytatja útját a város felé.*
2248. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-21 13:44:12
Üzenet elküldve: 2016-02-21 13:44:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Az Erő próbája//
*A vidék valamelyest változik, kissé hidegebbnek, szárazabbnak - fagyosabbnak hat.*
~Vajon ez azt jelenti, hogy végre magunk mögött hagytuk a Tharg ösvényt, vagy mi a francot?~
*A vezetőjük nyugtalanságnak jelét nem mutatja, de valamelyest árulkodó az óvatossága. A másik kettő helyett mostanra inkább rá koncentrál, hogy gyorsabban teljen az idő. A barbár népség ösvényén sem volt Zirrah ennyire paranoiás, de végül másra fordítja figyelmét. Meg is van az eredménye, egy nyúllal a kezében kutat megfelelő táborhelyet a csapatnak. Assagra egyszeriben újra rátör a szenvedés, talán az lehet az oka, hogy mindhárom útitársa megörül a pihenő és meleg vacsora gondolatának. Mi tagadás, a felcser is jobb kedvre derül ennek hallatán, de szívesen elnézné még, ahogy a Félszárnyú és Kibra mérgelődnek. A tűz a kotyvasztás alap kelléke, így aztán ahogy utasításba kapják hárman a tűzgyújtás feladatát, előveszi a táskájának két külön zsebéből a kövaköveit, felnéz Félszárnyúra.*
-Hoztok gyújtóst?
*Ő hozzáteszi a maga eszközét, a többi dolgozzon ahogy akar. Remélhetőleg viszonylag hamar visszatérnek néhány száraz levéllel, apró ágakkal, meg ezzel-azzal, és remélhetőleg valamelyikük pedig idő közben tűzrevaló ágat is szerzett. Ha a másik kettő csak lustálkodik, úgy maga kényszerül ezeket beszerezni, és elkönyveli magában, hogy melyik kettővel kell kevésbé finoman bánni ha gyógyulni vágynának. Amint előtte van minden, rutinosan néhány pillanat alatt életre kelti a tüzet, hanyatt fekszik mellette felhúzott térdekkel és nézi ahogy ropog és pattog a rakás.*
-A tűz káprázatos dolog.
*Jegyzi meg kissé önfeledten, de kifejzésbe nem kezd, hacsak nem kérdeznek rá.*
*A vidék valamelyest változik, kissé hidegebbnek, szárazabbnak - fagyosabbnak hat.*
~Vajon ez azt jelenti, hogy végre magunk mögött hagytuk a Tharg ösvényt, vagy mi a francot?~
*A vezetőjük nyugtalanságnak jelét nem mutatja, de valamelyest árulkodó az óvatossága. A másik kettő helyett mostanra inkább rá koncentrál, hogy gyorsabban teljen az idő. A barbár népség ösvényén sem volt Zirrah ennyire paranoiás, de végül másra fordítja figyelmét. Meg is van az eredménye, egy nyúllal a kezében kutat megfelelő táborhelyet a csapatnak. Assagra egyszeriben újra rátör a szenvedés, talán az lehet az oka, hogy mindhárom útitársa megörül a pihenő és meleg vacsora gondolatának. Mi tagadás, a felcser is jobb kedvre derül ennek hallatán, de szívesen elnézné még, ahogy a Félszárnyú és Kibra mérgelődnek. A tűz a kotyvasztás alap kelléke, így aztán ahogy utasításba kapják hárman a tűzgyújtás feladatát, előveszi a táskájának két külön zsebéből a kövaköveit, felnéz Félszárnyúra.*
-Hoztok gyújtóst?
*Ő hozzáteszi a maga eszközét, a többi dolgozzon ahogy akar. Remélhetőleg viszonylag hamar visszatérnek néhány száraz levéllel, apró ágakkal, meg ezzel-azzal, és remélhetőleg valamelyikük pedig idő közben tűzrevaló ágat is szerzett. Ha a másik kettő csak lustálkodik, úgy maga kényszerül ezeket beszerezni, és elkönyveli magában, hogy melyik kettővel kell kevésbé finoman bánni ha gyógyulni vágynának. Amint előtte van minden, rutinosan néhány pillanat alatt életre kelti a tüzet, hanyatt fekszik mellette felhúzott térdekkel és nézi ahogy ropog és pattog a rakás.*
-A tűz káprázatos dolog.
*Jegyzi meg kissé önfeledten, de kifejzésbe nem kezd, hacsak nem kérdeznek rá.*
2247. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-21 11:43:02
Üzenet elküldve: 2016-02-21 11:43:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Az Erő próbája//
*Remélhetőleg nyugalomban elérik az erdei ösvényt is, ahogy délebbre és délebbre halad a Kikötő irányába igyekvő ork csapat. Zirrah még mindig rémesen nyugtalan: lehet csak éhsége miatt éleződtek ki érzékei, de még mindig a bizseregtető, fura érzés tartja markában, miszerint valaki figyeli, valaki követi csapatukat. Kezében tartja íját, ujja idegesen játszik a faragott farkasmintán. Nyugtalanságát igyekszik nem elárulni, de a szokottnál gyakrabb áll meg, szaglászik, figyeli maguk körül a roppant, mélységes csendű téli erdőt. Összerezzen, ahogy egy ízben megrezzen mellette a bokor, de csak egy nagyra nőtt üregi nyúl dolgát zavarták épp fel, s most cikk-cakkvonalban menekül előlük a lankás terepen. A nőstény villámgyorsan leválaszt egy nyilat a többi közül a tegezből, a húrra illeszti, céloz, lő. Utóbb begyűjti a tollas végű nyilat, és az annak végén elnyúló bundást. Nem egy királyi lakoma, de azért nem megvetendő vacsorának való a tapsifüles. Szeretne biztos helyet találni, így int a többieknek, hogy kövessék ott, ahol letért az útról.*
- Keressünk egy táborhelyet éjszakára! - *Indítványozza, aztán addig kutat / kutatnak, amíg egy fák által többé-kevésbé védett helyre nem érnek.*
- Ha raktok tüzet, megsüthetjük a nyulat. - *Közli, majd munkamegosztásos jelleggel levágja magát az egyik keresztben elfekvő, hasas fatörzsre, és egyik éles, hajlított pengéjű késével a nyuszkó módszeres megnyúzásába fog. Borzasztóan éhes és fáradt ő is, úgyhogy el tudja képzelni, a többieknek is milyen jól fog jönni a friss hús elgyötört és fáradt csapatának, még ha az elejtett állat nem is volt épp mai darab, és húsa valószínűleg inas és izmos.*
A hozzászólás írója (Zirrah Kwor'ash Woriak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.21 11:43:38
*Remélhetőleg nyugalomban elérik az erdei ösvényt is, ahogy délebbre és délebbre halad a Kikötő irányába igyekvő ork csapat. Zirrah még mindig rémesen nyugtalan: lehet csak éhsége miatt éleződtek ki érzékei, de még mindig a bizseregtető, fura érzés tartja markában, miszerint valaki figyeli, valaki követi csapatukat. Kezében tartja íját, ujja idegesen játszik a faragott farkasmintán. Nyugtalanságát igyekszik nem elárulni, de a szokottnál gyakrabb áll meg, szaglászik, figyeli maguk körül a roppant, mélységes csendű téli erdőt. Összerezzen, ahogy egy ízben megrezzen mellette a bokor, de csak egy nagyra nőtt üregi nyúl dolgát zavarták épp fel, s most cikk-cakkvonalban menekül előlük a lankás terepen. A nőstény villámgyorsan leválaszt egy nyilat a többi közül a tegezből, a húrra illeszti, céloz, lő. Utóbb begyűjti a tollas végű nyilat, és az annak végén elnyúló bundást. Nem egy királyi lakoma, de azért nem megvetendő vacsorának való a tapsifüles. Szeretne biztos helyet találni, így int a többieknek, hogy kövessék ott, ahol letért az útról.*
- Keressünk egy táborhelyet éjszakára! - *Indítványozza, aztán addig kutat / kutatnak, amíg egy fák által többé-kevésbé védett helyre nem érnek.*
- Ha raktok tüzet, megsüthetjük a nyulat. - *Közli, majd munkamegosztásos jelleggel levágja magát az egyik keresztben elfekvő, hasas fatörzsre, és egyik éles, hajlított pengéjű késével a nyuszkó módszeres megnyúzásába fog. Borzasztóan éhes és fáradt ő is, úgyhogy el tudja képzelni, a többieknek is milyen jól fog jönni a friss hús elgyötört és fáradt csapatának, még ha az elejtett állat nem is volt épp mai darab, és húsa valószínűleg inas és izmos.*
A hozzászólás írója (Zirrah Kwor'ash Woriak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.21 11:43:38
2246. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-10 18:20:46
Üzenet elküldve: 2016-02-10 18:20:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Taitos, Kriyon//
*Mosolyogva nyújtja oda a sóskát Taitosnak, majd kíváncsian figyeli, mit szól az ízéhez. Azt valahogy emlékek híján is tudja, hogy nem mindenkinek tetszik, nem mindenki bírja a savanyút, sem a tudatot, hogy egy nyers levelet rágcsál… S ha már Kriyon velük maradt, neki is odanyújtja a sóskát, hátha kérne.*
- Nem, köszönöm. Jó volt így. - *feleli a fiúnak. Miután elaludt, már nem zaklatta semmi, így ennél jobbat aligha lehetett volna.
A két férfi beszámolóját, és véleményét a történtekről kelletlenül hallgatja. Hozzátenné, hogy legalább a város őrei nem vették semmibe őt, és meghallgatták, még ki is mentek a helyszínre, de aztán fölöslegesnek tartja. Ezt a másik kettő is láthatta. Azt pedig csak reméli, ha ennyire nagy mellénnyel távolítják el maguk mellől a segítő szándékúakat ott a templomban, akkor van is mire viselniük azt.*
- Megvédeni? Mármint… ha a vész ideérne? -
*Mosolyogva nyújtja oda a sóskát Taitosnak, majd kíváncsian figyeli, mit szól az ízéhez. Azt valahogy emlékek híján is tudja, hogy nem mindenkinek tetszik, nem mindenki bírja a savanyút, sem a tudatot, hogy egy nyers levelet rágcsál… S ha már Kriyon velük maradt, neki is odanyújtja a sóskát, hátha kérne.*
- Nem, köszönöm. Jó volt így. - *feleli a fiúnak. Miután elaludt, már nem zaklatta semmi, így ennél jobbat aligha lehetett volna.
A két férfi beszámolóját, és véleményét a történtekről kelletlenül hallgatja. Hozzátenné, hogy legalább a város őrei nem vették semmibe őt, és meghallgatták, még ki is mentek a helyszínre, de aztán fölöslegesnek tartja. Ezt a másik kettő is láthatta. Azt pedig csak reméli, ha ennyire nagy mellénnyel távolítják el maguk mellől a segítő szándékúakat ott a templomban, akkor van is mire viselniük azt.*
- Megvédeni? Mármint… ha a vész ideérne? -
2245. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-10 13:58:18
Üzenet elküldve: 2016-02-10 13:58:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir, (Kriyon)//
*Taitos szavaira egy kicsit elgondolkodik, majd megrázza a fejét.*
- Áh, nem. Most nem kell semmi. Majd jövő héten visszajövök. *dünnyögi maga elé, mert nem akar egyedül maradni. Ki tudja, talán előkerülne Amos és lebüntetné az orcáját, vagy ilyesmi. A továbbiakban hallgat és csak a végén szól bele a beszélgetésbe.*
- Mert nem vagy városi rühönc, azért. Nem nyaltál fényesre elég segget. Ugyanez ment nálunk is, Wegtorenben. Ha valami helyi csicska csicskája voltál, minden ment, mint az ágybavizelés - ingyen varázslattanulás, ingyen bájitalok, támogatás. Ha meg nem voltál... *csak legyint egy nagyot, nem a helyieknek kell ezt magyaráznia.*
- Mikor érünk már haza? *Haza. Talán most gondol először így a Szilánkok kis tisztásaira.*
*Taitos szavaira egy kicsit elgondolkodik, majd megrázza a fejét.*
- Áh, nem. Most nem kell semmi. Majd jövő héten visszajövök. *dünnyögi maga elé, mert nem akar egyedül maradni. Ki tudja, talán előkerülne Amos és lebüntetné az orcáját, vagy ilyesmi. A továbbiakban hallgat és csak a végén szól bele a beszélgetésbe.*
- Mert nem vagy városi rühönc, azért. Nem nyaltál fényesre elég segget. Ugyanez ment nálunk is, Wegtorenben. Ha valami helyi csicska csicskája voltál, minden ment, mint az ágybavizelés - ingyen varázslattanulás, ingyen bájitalok, támogatás. Ha meg nem voltál... *csak legyint egy nagyot, nem a helyieknek kell ezt magyaráznia.*
- Mikor érünk már haza? *Haza. Talán most gondol először így a Szilánkok kis tisztásaira.*
2244. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-09 16:56:33
Üzenet elküldve: 2016-02-09 16:56:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir, (Kriyon)//
*A warg dolgot elfelejtettnek tekinti már Taitos is, meg Ragron is, csak bólint egyet, mert a lány legalább megértette, hogy mi a megfelelő viselkedés.*
-Nyersen?
*Kérdezi, hisz ő nem igazán eszegette ezeket a leveleket nyersen soha, ha ilyen került az asztalra, akkor már meg is főzték.*
-Na, adj egyet!
*Szánja el magát, és maga is rágcsálni kezd egy picit a levélből, aztán egy-egy falat között felelgetni kezd.*
-Igen, azt láttam a legjobbnak. Gondoltam annál komolyabb dolog nem kell, remélem nem gond.
A város pedig...
*Sóhajt egyet.*
-Tudod, amikor odasiettünk, nagyjából hülyének néztek minket. Mikor felajánlottam a segítségemet, akkor meg kituszkoltak a Templomból, hogy álljak hátrébb.
*Itt szünetet tart.*
-Nos, hát... akkor megoldják ők, vagy majd szépen megkérnek, ha a segítségünkre pályáznak. Nem fogom az időmet, meg az energiámat, meg az életem veszélyeztetését senkire sem rátukmálni.
*Tárja szét karjait, és többet nem szól erről.*
-Most a saját területeinket kell megvédeni.
*A warg dolgot elfelejtettnek tekinti már Taitos is, meg Ragron is, csak bólint egyet, mert a lány legalább megértette, hogy mi a megfelelő viselkedés.*
-Nyersen?
*Kérdezi, hisz ő nem igazán eszegette ezeket a leveleket nyersen soha, ha ilyen került az asztalra, akkor már meg is főzték.*
-Na, adj egyet!
*Szánja el magát, és maga is rágcsálni kezd egy picit a levélből, aztán egy-egy falat között felelgetni kezd.*
-Igen, azt láttam a legjobbnak. Gondoltam annál komolyabb dolog nem kell, remélem nem gond.
A város pedig...
*Sóhajt egyet.*
-Tudod, amikor odasiettünk, nagyjából hülyének néztek minket. Mikor felajánlottam a segítségemet, akkor meg kituszkoltak a Templomból, hogy álljak hátrébb.
*Itt szünetet tart.*
-Nos, hát... akkor megoldják ők, vagy majd szépen megkérnek, ha a segítségünkre pályáznak. Nem fogom az időmet, meg az energiámat, meg az életem veszélyeztetését senkire sem rátukmálni.
*Tárja szét karjait, és többet nem szól erről.*
-Most a saját területeinket kell megvédeni.
2243. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-08 22:56:52
Üzenet elküldve: 2016-02-08 22:56:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Taitos, (Kriyon)//
- Elnézést, tényleg nem volt szándékos. - *érzi rosszul magát Taitos szavaitól még inkább. Bár olyan nagyot tényleg nem rúghatott, hogy az komolyan fájhatott volna a wargnak.
Sietősen szedi össze, amit a természettől kapott, s míg a fiú a sóskára fanyalog, ő azt, meg a szedret csipegeti jó étvággyal, miközben átsétál a hídon.*
- Szerintem így is finom. - *mondja, nyersen rágva a levelet, kicsit talán mókásan is festve. A savanyú íz egész jól esik most, de iszik is mosdás közben egy keveset a folyónál, attól frissül fel igazán. A gyomra mondjuk el tudna viselni valami ettől kiadósabb étkezést is, de panaszra most nincs lehetősége.
Taitos javaslatára biccent. Azt már most látja, hogy a fiúnak igaza van. Majd, ha módjában áll, beszerzi ezeket a holmikat.
Ha a fiú nem hangos, az már kitűnhetett, hogy Krestvir maga sem az. Ha valakit egy kicsit jobban ismer, akkor az illetővel közvetlenebb, de amint népesebb társaságba kerül, mindez megszakad, s hangját sem hallani.*
- Tegnap… elaltattál? - *kérdez, ha már ajánlják, s próbálja összerakni zavaros emlékeit az éjszakáról.*
- Mi lesz most a várossal? Szerinted minden rendben azóta?... –
*Később, miután Kriyontól búcsút vettek, fáradtan viszonozza a fiú mosolyát. Valamiért most olyan biztonságérzet fogja el, mintha a szövetség területe védve lenne minden rossztól. Talán mert szeretné ezt hinni…*
- Elnézést, tényleg nem volt szándékos. - *érzi rosszul magát Taitos szavaitól még inkább. Bár olyan nagyot tényleg nem rúghatott, hogy az komolyan fájhatott volna a wargnak.
Sietősen szedi össze, amit a természettől kapott, s míg a fiú a sóskára fanyalog, ő azt, meg a szedret csipegeti jó étvággyal, miközben átsétál a hídon.*
- Szerintem így is finom. - *mondja, nyersen rágva a levelet, kicsit talán mókásan is festve. A savanyú íz egész jól esik most, de iszik is mosdás közben egy keveset a folyónál, attól frissül fel igazán. A gyomra mondjuk el tudna viselni valami ettől kiadósabb étkezést is, de panaszra most nincs lehetősége.
Taitos javaslatára biccent. Azt már most látja, hogy a fiúnak igaza van. Majd, ha módjában áll, beszerzi ezeket a holmikat.
Ha a fiú nem hangos, az már kitűnhetett, hogy Krestvir maga sem az. Ha valakit egy kicsit jobban ismer, akkor az illetővel közvetlenebb, de amint népesebb társaságba kerül, mindez megszakad, s hangját sem hallani.*
- Tegnap… elaltattál? - *kérdez, ha már ajánlják, s próbálja összerakni zavaros emlékeit az éjszakáról.*
- Mi lesz most a várossal? Szerinted minden rendben azóta?... –
*Később, miután Kriyontól búcsút vettek, fáradtan viszonozza a fiú mosolyát. Valamiért most olyan biztonságérzet fogja el, mintha a szövetség területe védve lenne minden rossztól. Talán mert szeretné ezt hinni…*
2242. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-08 22:31:11
Üzenet elküldve: 2016-02-08 22:31:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir, (Kriyon)//
*Hamar letudják a reggeli jelenetet a gázlónál.*
-Semmi gond, semmi gond, de ha már megkötöm szegény kezét, és nem haraphat meg, akkor ne rúgdosd!
*Szól azért, hogy Krestvir tudja baja nem lehet, és így nem igazságos neki verekednie.*
-Ehh, sóska?!
*Néz a levelekre felismerve benne az ételt.*
-Só nélkül förtelem, de ez van.
*Mondja a gázló felett áttessékelve a csapat maradékát, és csak a túloldalon, a gallyakkal ellátott ösvényen kezd el főzőcskézni, persze a vizet a folyóból véve.*
-Mindig legyen nálad egy lábas, meg tűzszerszám, nem tűnik fontosnak, de az.
*Motyogja el csak úgy a tanácsokat, aztán csak reggeliznek. Persze csip-csup dolgokra felelget, de olyan nagy szavak nem hangzanak el, a vándor nem túl hangos egy emberfajta, csak ha olyanja van.*
-Azért, ha bármi kérdésed akad, bármikor, nyugodtan szólj.
*Ajánlja fel mindenképpen, és majd válaszol, ha arról van szó.
Az amoni kereszteződésnél eszébe jut valami.*
-Kriyon, nem azt mondtad, hogy kell valami a Vashegyről. Menj be most, ne mászkálj vissza feleslegesen!
*Jut eszébe egy régebbi beszélgetésük, vagy talán csak téved.*
-Nekünk még előre!
*Mosolyog Krestvirre. Lassan izgatott lesz, hogy megmutogathatja Synmirát most már jobban is a lánynak, és őt is Synmirának.*
*Hamar letudják a reggeli jelenetet a gázlónál.*
-Semmi gond, semmi gond, de ha már megkötöm szegény kezét, és nem haraphat meg, akkor ne rúgdosd!
*Szól azért, hogy Krestvir tudja baja nem lehet, és így nem igazságos neki verekednie.*
-Ehh, sóska?!
*Néz a levelekre felismerve benne az ételt.*
-Só nélkül förtelem, de ez van.
*Mondja a gázló felett áttessékelve a csapat maradékát, és csak a túloldalon, a gallyakkal ellátott ösvényen kezd el főzőcskézni, persze a vizet a folyóból véve.*
-Mindig legyen nálad egy lábas, meg tűzszerszám, nem tűnik fontosnak, de az.
*Motyogja el csak úgy a tanácsokat, aztán csak reggeliznek. Persze csip-csup dolgokra felelget, de olyan nagy szavak nem hangzanak el, a vándor nem túl hangos egy emberfajta, csak ha olyanja van.*
-Azért, ha bármi kérdésed akad, bármikor, nyugodtan szólj.
*Ajánlja fel mindenképpen, és majd válaszol, ha arról van szó.
Az amoni kereszteződésnél eszébe jut valami.*
-Kriyon, nem azt mondtad, hogy kell valami a Vashegyről. Menj be most, ne mászkálj vissza feleslegesen!
*Jut eszébe egy régebbi beszélgetésük, vagy talán csak téved.*
-Nekünk még előre!
*Mosolyog Krestvirre. Lassan izgatott lesz, hogy megmutogathatja Synmirát most már jobban is a lánynak, és őt is Synmirának.*
2241. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-02-07 23:19:21
Üzenet elküldve: 2016-02-07 23:19:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Hazafelé//
* Hát Zarasé kell, hogy legyen az utolsó szó, nem csoda, ha részéről nem volt elég a merényletezésből.
Ami köztük történt azt nem csak Lapu szája miatt nem hozná most fel szívesen. Ahhoz az túlságosan is szégyellni való. Mégis hogy tehetett olyat, akkor is, ha nem önmaga volt? Az, hogy a lány a maga részéről megbánta e a dolgot, hidegen hagyja, de mi lesz így az ő nevével? Valahogy márpedig rendbe kell tenni ezt is. Valamikor muszáj lesz félrevonnia Lokát egy kis beszélgetésre. Ha más nem, majd Synmirában. *
- Tessék.
* Veszi le saját kabátját, s teríti is a lányra. Tud ő gondoskodó bátyó is lenni, ha akar. És ez egy remek alkalom a varázslatok tesztelésére is.
Ha sikerül, akkor egyikük sem fog lefagyni. Esetleg Loka, de rajta már nem tud segíteni. "Sajnos"... *
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a következő három körre bőre és testszőrzete egy vadállathoz válik hasonlatossá, megvédve őt akár a rendkívüli hidegtől is.
* Hát Zarasé kell, hogy legyen az utolsó szó, nem csoda, ha részéről nem volt elég a merényletezésből.
Ami köztük történt azt nem csak Lapu szája miatt nem hozná most fel szívesen. Ahhoz az túlságosan is szégyellni való. Mégis hogy tehetett olyat, akkor is, ha nem önmaga volt? Az, hogy a lány a maga részéről megbánta e a dolgot, hidegen hagyja, de mi lesz így az ő nevével? Valahogy márpedig rendbe kell tenni ezt is. Valamikor muszáj lesz félrevonnia Lokát egy kis beszélgetésre. Ha más nem, majd Synmirában. *
- Tessék.
* Veszi le saját kabátját, s teríti is a lányra. Tud ő gondoskodó bátyó is lenni, ha akar. És ez egy remek alkalom a varázslatok tesztelésére is.
Ha sikerül, akkor egyikük sem fog lefagyni. Esetleg Loka, de rajta már nem tud segíteni. "Sajnos"... *
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a következő három körre bőre és testszőrzete egy vadállathoz válik hasonlatossá, megvédve őt akár a rendkívüli hidegtől is.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718