Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 123 (2441. - 2460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
2460. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-30 21:38:14
Üzenet elküldve: 2016-05-30 21:38:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Egy kereskedő bőrében//
*A taktikai érzék és a kiképzés meglehetősen kevés volna a művelethez szerencse nélkül. Egyáltalán nem volt biztos, hogy talál megfelelő fát a művelethez, ám amint megpillantja az út fölé nyúló ágat, nem habozik, és a tervnek megfelelően felkapaszkodik rá, miután a lovát fenéken billenti.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért bonyolította ennyire meg az ellenség megtévesztését, és miért nem rögtön a második lehetőséget hajtotta végre, hiszen az sokkal kevesebb fizikai munkával járt volna. Nos, a válasz egyszerű: Egy jól képzett, nyomolvasásban jeleskedő katona a felé szűrődő lódobogás közül képes lett volna kiszűrni, amint a lábak a földhöz érnek, vagy a zörgő aljnövényzet jellegzetes hangját. Innentől a siker már nem Aletaion múlt volna, hanem hogy az üldözői között van-e képzett felderítő, netán egy éles fülű elf.
Amint rásimul a fatörzsre, a lovastrió elvágtázik alatta. Ha számításai nem csalnak, lesz legalább egy fertályórányi előnye, míg a vágtázók rájönnek a trükkre, feltéve, ha képesek lesznek közelebb húzódni a lovához és kiszúrják, hogy nincs annak már lovasa. A lódobogás elhalkulásával az erdőre ismét az éjszakai csend telepedik, az orgyilkos pedig lehuppan a talajra.*
~Ha láttak is, a sötétben akkor sem bírtak részletesen felmérni. Talán csak a ruhám színét szúrhatták ki...~
*A barnás színű köpenyétől itt az ideje megszabadulni hát, hogy a kereskedői álcát végleg levetve a sötétben játszó bőrvértje vegye át annak szerepét. Így, ha halkan közlekedik, szinte kiszúrhatatlan lesz a fák között.
A köpenytől tehát minél hamarabb megszabadul, és elrejti az egyik bokor tövénél. Ha szerencséje lesz, később megtalálja, ha nem, akkor majd szerez másikat.
Sóhajt egyet, majd távolabb húzódik az úttól, úgy jó húsz méterre tőle. Így még hallani fogja a lovasokat, viszont biztos távolságban lesz ahhoz, hogy ne szúrják ki.*
~Valószínűleg a legkevésbé sem számítanak rá, hogy visszamegyek!~
*Nem tudja, hogy ellenfeleinek mekkora tapasztalata van, de egyenesen őrültségnek tarthatják, hogy a félvér visszatér a tett színhelyére. Vélhetően már nem őrzik, sokkal inkább koncentrálhatnak az eltűnésre.*
~Azért jó, ha óvatos leszek!~
*A sebességről lemondott az álcáért cserébe, így egy ismételt lebukás végzetes is lehet számára a lovasokkal szemben. Lopakodó mozgással, de viszonylag gyorsan indul vissza a kikötő irányába, és egészen addig megy, míg az erdő széléhez nem ér. Ott majd megtorpan, és az egyik bokor mögött meglapulva megvizsgálja a területet. Vajon eljut addig? Ha igen, lesz lehetősége arra, hogy tovább folytassa az útját a ládák irányába, ahol is újabb rejtekhelyet találhat? Kiderül, de akárhogy is, a célszemély nyomára kell bukkannia mindenáron, ha nem akarja, hogy kudarcba fulladjon a küldetése.*
*A taktikai érzék és a kiképzés meglehetősen kevés volna a művelethez szerencse nélkül. Egyáltalán nem volt biztos, hogy talál megfelelő fát a művelethez, ám amint megpillantja az út fölé nyúló ágat, nem habozik, és a tervnek megfelelően felkapaszkodik rá, miután a lovát fenéken billenti.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért bonyolította ennyire meg az ellenség megtévesztését, és miért nem rögtön a második lehetőséget hajtotta végre, hiszen az sokkal kevesebb fizikai munkával járt volna. Nos, a válasz egyszerű: Egy jól képzett, nyomolvasásban jeleskedő katona a felé szűrődő lódobogás közül képes lett volna kiszűrni, amint a lábak a földhöz érnek, vagy a zörgő aljnövényzet jellegzetes hangját. Innentől a siker már nem Aletaion múlt volna, hanem hogy az üldözői között van-e képzett felderítő, netán egy éles fülű elf.
Amint rásimul a fatörzsre, a lovastrió elvágtázik alatta. Ha számításai nem csalnak, lesz legalább egy fertályórányi előnye, míg a vágtázók rájönnek a trükkre, feltéve, ha képesek lesznek közelebb húzódni a lovához és kiszúrják, hogy nincs annak már lovasa. A lódobogás elhalkulásával az erdőre ismét az éjszakai csend telepedik, az orgyilkos pedig lehuppan a talajra.*
~Ha láttak is, a sötétben akkor sem bírtak részletesen felmérni. Talán csak a ruhám színét szúrhatták ki...~
*A barnás színű köpenyétől itt az ideje megszabadulni hát, hogy a kereskedői álcát végleg levetve a sötétben játszó bőrvértje vegye át annak szerepét. Így, ha halkan közlekedik, szinte kiszúrhatatlan lesz a fák között.
A köpenytől tehát minél hamarabb megszabadul, és elrejti az egyik bokor tövénél. Ha szerencséje lesz, később megtalálja, ha nem, akkor majd szerez másikat.
Sóhajt egyet, majd távolabb húzódik az úttól, úgy jó húsz méterre tőle. Így még hallani fogja a lovasokat, viszont biztos távolságban lesz ahhoz, hogy ne szúrják ki.*
~Valószínűleg a legkevésbé sem számítanak rá, hogy visszamegyek!~
*Nem tudja, hogy ellenfeleinek mekkora tapasztalata van, de egyenesen őrültségnek tarthatják, hogy a félvér visszatér a tett színhelyére. Vélhetően már nem őrzik, sokkal inkább koncentrálhatnak az eltűnésre.*
~Azért jó, ha óvatos leszek!~
*A sebességről lemondott az álcáért cserébe, így egy ismételt lebukás végzetes is lehet számára a lovasokkal szemben. Lopakodó mozgással, de viszonylag gyorsan indul vissza a kikötő irányába, és egészen addig megy, míg az erdő széléhez nem ér. Ott majd megtorpan, és az egyik bokor mögött meglapulva megvizsgálja a területet. Vajon eljut addig? Ha igen, lesz lehetősége arra, hogy tovább folytassa az útját a ládák irányába, ahol is újabb rejtekhelyet találhat? Kiderül, de akárhogy is, a célszemély nyomára kell bukkannia mindenáron, ha nem akarja, hogy kudarcba fulladjon a küldetése.*
2459. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-30 13:15:23
Üzenet elküldve: 2016-05-30 13:15:23
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Egy kereskedő bőrében//
*A ma esti sötétség kifejezetten átlagosnak mondható. Nincsen telihold és teljesen tiszta égbolt, sem rossz idő és vastag felhőréteg. Az nem rossz gondolat hogy az erdő sűrűje helyett az úton vágtat el a menekülő, így lova jó eséllyel nem fog elbotlani valami kiálló göcsörtben és még a környéket is ismeri már, jobban mint a zsoldosok lovai. A hosszabb egyenes részeken fel-feltűnhet neki üldözőinek sziluettje, de többségében csak a patadobogást hallja a háta mögül. A kém terve egész jó, talál is megfelelő ágat amire sikerrel felkapaszkodik. A jól nevelt hátas első reflexre megállna amint érzi hogy valami nem stimmel, de a bátorító hajtásnak köszönhetően végül folytatja az útját hazafelé. Az utánuk loholó három zsoldos rendre el is vágtat mellette gyanútlanul. Patáik dobogása egyre halkabb lesz, míg végül be is áll az esti erdő csendje. A közvetlen veszély úgy látszik elmúlt. De hogyan tovább? Aletai feláldozta a sebességét hogy eltűnjön szem elől, de vajon jó döntést hozott-e? Az ösvényen jó sokat vágtázhattak volna mire bármiféle lakott környékre érnek, kipihent lova aki már gyakran bejárta ezt az utat valószínűleg maga mögött hagyta volna üldözőinek ismeretlen terepen vágtázó fáradt hátasait. Kockázatos lett volna? Valamennyire biztosan. Kockázatosabb-e így elbújni? Ez még majd kiderül. De mik most a tervei, hogyan tovább?*
*A ma esti sötétség kifejezetten átlagosnak mondható. Nincsen telihold és teljesen tiszta égbolt, sem rossz idő és vastag felhőréteg. Az nem rossz gondolat hogy az erdő sűrűje helyett az úton vágtat el a menekülő, így lova jó eséllyel nem fog elbotlani valami kiálló göcsörtben és még a környéket is ismeri már, jobban mint a zsoldosok lovai. A hosszabb egyenes részeken fel-feltűnhet neki üldözőinek sziluettje, de többségében csak a patadobogást hallja a háta mögül. A kém terve egész jó, talál is megfelelő ágat amire sikerrel felkapaszkodik. A jól nevelt hátas első reflexre megállna amint érzi hogy valami nem stimmel, de a bátorító hajtásnak köszönhetően végül folytatja az útját hazafelé. Az utánuk loholó három zsoldos rendre el is vágtat mellette gyanútlanul. Patáik dobogása egyre halkabb lesz, míg végül be is áll az esti erdő csendje. A közvetlen veszély úgy látszik elmúlt. De hogyan tovább? Aletai feláldozta a sebességét hogy eltűnjön szem elől, de vajon jó döntést hozott-e? Az ösvényen jó sokat vágtázhattak volna mire bármiféle lakott környékre érnek, kipihent lova aki már gyakran bejárta ezt az utat valószínűleg maga mögött hagyta volna üldözőinek ismeretlen terepen vágtázó fáradt hátasait. Kockázatos lett volna? Valamennyire biztosan. Kockázatosabb-e így elbújni? Ez még majd kiderül. De mik most a tervei, hogyan tovább?*
2458. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-27 19:03:28
Üzenet elküldve: 2016-05-27 19:03:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Egy kereskedő bőrében//
*Igen. A sötétség veszélyes elem, ám az üldözöttnek sokkal kevésbé kell látni, mint az őt üldözőknek. Nem is beszélve a holdfényről, aminek erősségét még nem sikerült felmérnie még a félvérnek. Kétségtelen tény viszont, hogy a szeme képes alkalmazkodni egy bizonyos szintig a sötétséghez, így ha tiszta az ég, akkor azért nem lesz annyira elveszve az éjszakai erdőben. Különben is, a sötétedés még nem volt olyan régen, hogy az égbolt vászna tökéletesen elrejtse a fák sziluettjét, márpedig az orgyilkosnak éppen erre lesz szüksége a terve következő fázisához. Merthogy bizony van egy terve!
Amint felpattan a nyeregbe tehát, érzékeli egy pillanatra a közelében becsapódó íjvesszőt, ám túlzottan nem ér rá vele foglalkozni, inkább megsarkantyúzza Árnyékot, hogy a fák felé tudjon suhanni. Alapvetően egyébként az Amon Ruadh felé vetető úton lovagol, és nem is akar letérni róla, hiszen ott egészen gyorsan lehet haladni, nincs gaz, és aljnövényzet. Ám egy-két méterrel mellette már akad!
Egy kicsit az előnyéből faragtak le az üldözői, de szerencséjére mégiscsak kijut a kikötő forgatagából, és eléri az erdőt. Hátrapillant, hogy ellenőrizze, mennyire érték be, és hogy látja-e őket a sötétben. Ha nem, akkor feltételezi, hogy ez viszont is így van, és belefoghat a tervének a megvalósításába, ami a következők egyike.
Ha van holdvilág, és látja a fákat, valamint azoknak az ágait, akkor megpróbál kiszúrni egy olyan ágat, ami kellően vastag, és az út fölé nyúlik olyan magasságban, hogy felnyújtott karral elérje. Ha talál, akkor jelentőset lassít a lován, és mikor odaér, egyszerűen felkapaszkodik rá, miközben a lovag fenéken rúgja, hogy a négylábú tovább vágtázhasson Amon Ruadh felé. A terve, hogy gyorsan felhúzza magát az ágra, majd néhány szinttel feljebb lépdeljen -hogy a lombok takarják-, és átölelje a fatörzset, amivel teljesen rásimul majd a növényre, és mozdulatlanná dermedve biztosítja, hogy ne szúrják ki. Merész vállalkozás, de ha bejön, akkor könnyebben ki tudja cselezni az üldözőit.
A másik lehetőséget akkor választja, ha sötétebb van a kelleténél, vagy ha ötven méter múlva se nagyon talál alkalmasnak tűnő fát.
Ebben az esetben is lassít a lovon, majd a bal lábát átemeli az állat hátán, és egy ideig a kengyelt taposva álldogál, majd lehuppan a lóról, hogy a mellettük lévő bokros részen bújjon el az üldözői elől. Természetesen addig lovagol, míg bokros részt nem talál. A többi körülmény pedig változatlan. Itt is rácsap a ló fenekére, hogy az tovább haladjon, míg ő maga elfekszik a bokor aljában, és mozdulatlanná dermed.*
*Igen. A sötétség veszélyes elem, ám az üldözöttnek sokkal kevésbé kell látni, mint az őt üldözőknek. Nem is beszélve a holdfényről, aminek erősségét még nem sikerült felmérnie még a félvérnek. Kétségtelen tény viszont, hogy a szeme képes alkalmazkodni egy bizonyos szintig a sötétséghez, így ha tiszta az ég, akkor azért nem lesz annyira elveszve az éjszakai erdőben. Különben is, a sötétedés még nem volt olyan régen, hogy az égbolt vászna tökéletesen elrejtse a fák sziluettjét, márpedig az orgyilkosnak éppen erre lesz szüksége a terve következő fázisához. Merthogy bizony van egy terve!
Amint felpattan a nyeregbe tehát, érzékeli egy pillanatra a közelében becsapódó íjvesszőt, ám túlzottan nem ér rá vele foglalkozni, inkább megsarkantyúzza Árnyékot, hogy a fák felé tudjon suhanni. Alapvetően egyébként az Amon Ruadh felé vetető úton lovagol, és nem is akar letérni róla, hiszen ott egészen gyorsan lehet haladni, nincs gaz, és aljnövényzet. Ám egy-két méterrel mellette már akad!
Egy kicsit az előnyéből faragtak le az üldözői, de szerencséjére mégiscsak kijut a kikötő forgatagából, és eléri az erdőt. Hátrapillant, hogy ellenőrizze, mennyire érték be, és hogy látja-e őket a sötétben. Ha nem, akkor feltételezi, hogy ez viszont is így van, és belefoghat a tervének a megvalósításába, ami a következők egyike.
Ha van holdvilág, és látja a fákat, valamint azoknak az ágait, akkor megpróbál kiszúrni egy olyan ágat, ami kellően vastag, és az út fölé nyúlik olyan magasságban, hogy felnyújtott karral elérje. Ha talál, akkor jelentőset lassít a lován, és mikor odaér, egyszerűen felkapaszkodik rá, miközben a lovag fenéken rúgja, hogy a négylábú tovább vágtázhasson Amon Ruadh felé. A terve, hogy gyorsan felhúzza magát az ágra, majd néhány szinttel feljebb lépdeljen -hogy a lombok takarják-, és átölelje a fatörzset, amivel teljesen rásimul majd a növényre, és mozdulatlanná dermedve biztosítja, hogy ne szúrják ki. Merész vállalkozás, de ha bejön, akkor könnyebben ki tudja cselezni az üldözőit.
A másik lehetőséget akkor választja, ha sötétebb van a kelleténél, vagy ha ötven méter múlva se nagyon talál alkalmasnak tűnő fát.
Ebben az esetben is lassít a lovon, majd a bal lábát átemeli az állat hátán, és egy ideig a kengyelt taposva álldogál, majd lehuppan a lóról, hogy a mellettük lévő bokros részen bújjon el az üldözői elől. Természetesen addig lovagol, míg bokros részt nem talál. A többi körülmény pedig változatlan. Itt is rácsap a ló fenekére, hogy az tovább haladjon, míg ő maga elfekszik a bokor aljában, és mozdulatlanná dermed.*
2457. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-26 01:54:44
Üzenet elküldve: 2016-05-26 01:54:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Lassan, de biztosan lépked egyre beljebb az erdőben, folyton azon morfondírozva, hogy netán meg kellene szaporáznia lépteit. No nem mintha sietne, de nyugodtabb lenne, ha legalább tudná, mennyire van még úti céljától. Már talán egy útitársat is el tudna képzelni maga mellett, hátha jobban telne az idő, de sajnos eddig mindenki csak szembe jött vele. Akikkel összetalálkozott szempillantása is, azok felé biccentett aprót. Reméli nem ennyire rossz környék ez, hogy mindenkit csak távozni lát innen. Mindenesetre megjegyzi, hogy még életben voltak. Ez azért biztató.*
2456. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-24 17:20:24
Üzenet elküldve: 2016-05-24 17:20:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Délre indulók//
* Békésen poroszkálnak céljuk felé. Az út nem lesz könnyű, bár maga a feladat legnagyobb nehézsége talán abban fog állni, hogy végig kell lovagolniuk az Amon Ruadhot a Mágustoronnyal összekötő úton. A tájat nézi amíg el nem unja majd pedig gondolataiba merülve tartja tekintetét Achim lován, hogy betartassa a kellő pár méteres távolságot Achimal. Gondolatai időnként elkalandoznak a távolabbi és közelmúltba. A kis falucska egyre sűrűbben visszatérő kép melynek hátánál a tiszta vizű hegyi tavacska kellemesen hűvös vize minden nyári napon olyan szívesen fogadta a falu apraját, nagyját.*
- Siessünk. *szól hirtelen az előtte menetelőkhöz.*
- A kikötőben megvacsorázhatunk és meg is szállhatunk.
* Békésen poroszkálnak céljuk felé. Az út nem lesz könnyű, bár maga a feladat legnagyobb nehézsége talán abban fog állni, hogy végig kell lovagolniuk az Amon Ruadhot a Mágustoronnyal összekötő úton. A tájat nézi amíg el nem unja majd pedig gondolataiba merülve tartja tekintetét Achim lován, hogy betartassa a kellő pár méteres távolságot Achimal. Gondolatai időnként elkalandoznak a távolabbi és közelmúltba. A kis falucska egyre sűrűbben visszatérő kép melynek hátánál a tiszta vizű hegyi tavacska kellemesen hűvös vize minden nyári napon olyan szívesen fogadta a falu apraját, nagyját.*
- Siessünk. *szól hirtelen az előtte menetelőkhöz.*
- A kikötőben megvacsorázhatunk és meg is szállhatunk.
2455. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-23 08:28:20
Üzenet elküldve: 2016-05-23 08:28:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Délre indulók//
*Valószínűleg az öreg lova, vagy talán a sok holmi, amit magával vitt hátráltatja kis csapatuk gyors lépteit, de ami bizonyos, hogy nem mennek valami hatalmas tempóval. Habár a titkár nem is vágyik igazán a toronyba, mégis az engedelmesség az első és így megy. Csak remélni tudja, hogy nem kell heteket ott tölteni és hamar megtanul, bánni a mágiával. Ahogy egyre előre bandukolnak, lassan elérik a tharg földek végét és ilyen formán a kikötő irányába kanyarodnak, hogy ott áthaladhassanak majd a háború rágta területeken. Achim nem igazán izgul a mágus és a harcos társaságában, csak csöndesen baktat a lovával előre.*
*Valószínűleg az öreg lova, vagy talán a sok holmi, amit magával vitt hátráltatja kis csapatuk gyors lépteit, de ami bizonyos, hogy nem mennek valami hatalmas tempóval. Habár a titkár nem is vágyik igazán a toronyba, mégis az engedelmesség az első és így megy. Csak remélni tudja, hogy nem kell heteket ott tölteni és hamar megtanul, bánni a mágiával. Ahogy egyre előre bandukolnak, lassan elérik a tharg földek végét és ilyen formán a kikötő irányába kanyarodnak, hogy ott áthaladhassanak majd a háború rágta területeken. Achim nem igazán izgul a mágus és a harcos társaságában, csak csöndesen baktat a lovával előre.*
2454. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-22 18:51:33
Üzenet elküldve: 2016-05-22 18:51:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Délre indulók//
*Sajnos nem észak felé mennek, hogy megszemlélhesse hónapokkal korábban hátrahagyott művét. Talán már meg sem találná az összes törzset, amibe elnagyolt körvonalú rajzokat hagyott, minden egyes alkalommal ha pisálnia vagy okádnia kellett. Nem mintha ezen túlmenően sokkalta nagyobb izgalmakat rejtegetne egy efféle út, de dél felé (ha ez ugyan lehetséges) még kínfakasztóbb, mert végig ismerős területeken haladnak csak át, annak szemernyi eshetősége nélkül, hogy az oldalán függő kardot egyszer is használnia kelljen.
De hát ilyen ez a szakma.*
*Sajnos nem észak felé mennek, hogy megszemlélhesse hónapokkal korábban hátrahagyott művét. Talán már meg sem találná az összes törzset, amibe elnagyolt körvonalú rajzokat hagyott, minden egyes alkalommal ha pisálnia vagy okádnia kellett. Nem mintha ezen túlmenően sokkalta nagyobb izgalmakat rejtegetne egy efféle út, de dél felé (ha ez ugyan lehetséges) még kínfakasztóbb, mert végig ismerős területeken haladnak csak át, annak szemernyi eshetősége nélkül, hogy az oldalán függő kardot egyszer is használnia kelljen.
De hát ilyen ez a szakma.*
2453. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-20 11:17:05
Üzenet elküldve: 2016-05-20 11:17:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
*Valójában bár érdekelte a dolgok ezen vonatkozása, még sosem kérdezett rá, maguktól meg az őrség tagjai nem bizonyulnak túl szószátyárnak.*
-Hm.
*Reagálja le elgondolkodva Aon szavait.*
-Utálom a mágiát, túl bonyolítja a dolgokat. Gondolom emiatt engedelmeskednek.
*De nincs mit tenni, ha most ezzel néznek szembe. Vajmi keveset számít itt, ki mit érez a varázslattal kapcsolatban.*
-Igyekezzünk távol maradni a vezetőjüktől.
*Biccent még oda végezetül. Nem aggódik különösképpen, ha a sziszegő mélységi egyedül képes volt kémkedni utánuk, nekik is menni fog. Bár egy új ötlet is felmerül nyomban rőt kobakjában.*
-Gondolom senki sem próbált meg tárgyalni velük.
*Vigyorodik el, ha valamihez igazán ért, már a gyógyításon kívül, az az alkudozás.*
*Valójában bár érdekelte a dolgok ezen vonatkozása, még sosem kérdezett rá, maguktól meg az őrség tagjai nem bizonyulnak túl szószátyárnak.*
-Hm.
*Reagálja le elgondolkodva Aon szavait.*
-Utálom a mágiát, túl bonyolítja a dolgokat. Gondolom emiatt engedelmeskednek.
*De nincs mit tenni, ha most ezzel néznek szembe. Vajmi keveset számít itt, ki mit érez a varázslattal kapcsolatban.*
-Igyekezzünk távol maradni a vezetőjüktől.
*Biccent még oda végezetül. Nem aggódik különösképpen, ha a sziszegő mélységi egyedül képes volt kémkedni utánuk, nekik is menni fog. Bár egy új ötlet is felmerül nyomban rőt kobakjában.*
-Gondolom senki sem próbált meg tárgyalni velük.
*Vigyorodik el, ha valamihez igazán ért, már a gyógyításon kívül, az az alkudozás.*
2452. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-19 13:53:38
Üzenet elküldve: 2016-05-19 13:53:38
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
*A hadnagy kérdése jogos, az őrmester éppen csak azért van meglepődve a kérdésen mert azt hitte Cotys, vagy a többi élőholtak dolgaiban kompetens katona már mindent elmondott. Illetve, az övén kívül más jelentéseknek is kellene lenniük mondjuk a karavánpihenői ostromból, vagy a vele párhuzamosan zajlott kikötő melletti csatából. És persze az is elgondolkodtató, hogy a vörös hajú miért pont most, félúton az ellenség kastélya felé akar rákérdezni az ilyen dolgokra, mikor már kilométerekkel ezelőtt is megtehette volna, mondjuk akkor mikor ezen információk hiányában utasította vissza a katonai segítség igénylését, vagy az erősebb felszerelést, amit a háborút közelről átélt katona javasolt neki.*
-Elég különbözőek. *Válaszolja rövid gondolkodás után, amivel persze még nem mondott semmit.*
-A legtöbb ostoba, törékeny, parancskövető bábu volt. De a tisztjeik gondolkodtak, beszéltek és mágiát is használtak. Egy mágus talán jobban átlátná a helyzetet, de azt hiszem nem egyformán jutott ki nekik a feltámadásból. *Fogalmazza meg a saját egyszerű szavaival a helyzetet és értékeli annak elemeit. A barbár hadaknál volt is egy mágiahasználó, attól talán több információt szerezhetnének, talán. De sajnos a mágusok tudása sem mindig makulátlan, talán ők maguk se értik azt amit csinálnak. Mindezt remekül mutatja Amos Thenior reakciója, és a templomi főmágusoknak, a saját munkahelyük közepéből feltörő villámgejzír fölötti ámuldozása. Ha a barakk udvarára pottyanna be egy Pirtianesi harci masina biztos találnának valakit, pár órán belül aki tudja mi is az a szerkezet. Bátyja szavai szerint a mágiát nem érteni kell, hanem csinálni, és ha sikerül akkor varázsló vagy. Ez a fajta játszadozás őt mindig is idegesítette. Így aztán inkább megmaradt a fegyverek kézzel fogható világában.*
-Ugyanakkor a hírnököt, egyetlen csapás leterítette, míg a fantomokhoz három ember kellett, hogy elpusztuljanak. A vezetőjükhöz, pedig a fél sereg. *Kissé elszorul a torka, mert ez a páncélos lovas dög, mostanra feltehetőleg visszatért. Az őrség katonái ugyanakkor elégtek az általuk gyújtott tűzben, neki úgy rémlik már beszéltek erről, de ha a hadnagy nem fejezi ki ezen aggodalmait akkor egyelőre nem tudja megcáfolni őket.*
*A hadnagy kérdése jogos, az őrmester éppen csak azért van meglepődve a kérdésen mert azt hitte Cotys, vagy a többi élőholtak dolgaiban kompetens katona már mindent elmondott. Illetve, az övén kívül más jelentéseknek is kellene lenniük mondjuk a karavánpihenői ostromból, vagy a vele párhuzamosan zajlott kikötő melletti csatából. És persze az is elgondolkodtató, hogy a vörös hajú miért pont most, félúton az ellenség kastélya felé akar rákérdezni az ilyen dolgokra, mikor már kilométerekkel ezelőtt is megtehette volna, mondjuk akkor mikor ezen információk hiányában utasította vissza a katonai segítség igénylését, vagy az erősebb felszerelést, amit a háborút közelről átélt katona javasolt neki.*
-Elég különbözőek. *Válaszolja rövid gondolkodás után, amivel persze még nem mondott semmit.*
-A legtöbb ostoba, törékeny, parancskövető bábu volt. De a tisztjeik gondolkodtak, beszéltek és mágiát is használtak. Egy mágus talán jobban átlátná a helyzetet, de azt hiszem nem egyformán jutott ki nekik a feltámadásból. *Fogalmazza meg a saját egyszerű szavaival a helyzetet és értékeli annak elemeit. A barbár hadaknál volt is egy mágiahasználó, attól talán több információt szerezhetnének, talán. De sajnos a mágusok tudása sem mindig makulátlan, talán ők maguk se értik azt amit csinálnak. Mindezt remekül mutatja Amos Thenior reakciója, és a templomi főmágusoknak, a saját munkahelyük közepéből feltörő villámgejzír fölötti ámuldozása. Ha a barakk udvarára pottyanna be egy Pirtianesi harci masina biztos találnának valakit, pár órán belül aki tudja mi is az a szerkezet. Bátyja szavai szerint a mágiát nem érteni kell, hanem csinálni, és ha sikerül akkor varázsló vagy. Ez a fajta játszadozás őt mindig is idegesítette. Így aztán inkább megmaradt a fegyverek kézzel fogható világában.*
-Ugyanakkor a hírnököt, egyetlen csapás leterítette, míg a fantomokhoz három ember kellett, hogy elpusztuljanak. A vezetőjükhöz, pedig a fél sereg. *Kissé elszorul a torka, mert ez a páncélos lovas dög, mostanra feltehetőleg visszatért. Az őrség katonái ugyanakkor elégtek az általuk gyújtott tűzben, neki úgy rémlik már beszéltek erről, de ha a hadnagy nem fejezi ki ezen aggodalmait akkor egyelőre nem tudja megcáfolni őket.*
2451. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-19 10:04:56
Üzenet elküldve: 2016-05-19 10:04:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
*Viszonylag eseménytelenül telik az út, mintha két idegen, pusztán a véletlen szeszélyének köszönhetően sodródott volna egymás felé. Szó nélkül ügetnek órákon keresztül.
Csak akkor hajlandó tudomást venni kísérőjéről, mikor pihenőt tartva újra leszállnak a nyeregből.*
-Aon, te harcoltál a holtakkal. Milyenek voltak? Úgy értem, volt valami, bármi, ami alapján meg lehetett különböztetni őket az élőktől? Gondolkodtak? Vagy csak olyanok, mint a vásári bábok, akiket madzagon rángatnak?
*Fontos kérdések, orvosi, és katonai szempontból is. Ha semmi különbség, az még komoly gondokhoz vezethet, tekintve a legutóbbi csatában elhullott városőröket, akik most az ellenséget erőit szaporítják ugyanabban az egyenruhában, ugyanazzal a felszereléssel, mint a védők.*
*Viszonylag eseménytelenül telik az út, mintha két idegen, pusztán a véletlen szeszélyének köszönhetően sodródott volna egymás felé. Szó nélkül ügetnek órákon keresztül.
Csak akkor hajlandó tudomást venni kísérőjéről, mikor pihenőt tartva újra leszállnak a nyeregből.*
-Aon, te harcoltál a holtakkal. Milyenek voltak? Úgy értem, volt valami, bármi, ami alapján meg lehetett különböztetni őket az élőktől? Gondolkodtak? Vagy csak olyanok, mint a vásári bábok, akiket madzagon rángatnak?
*Fontos kérdések, orvosi, és katonai szempontból is. Ha semmi különbség, az még komoly gondokhoz vezethet, tekintve a legutóbbi csatában elhullott városőröket, akik most az ellenséget erőit szaporítják ugyanabban az egyenruhában, ugyanazzal a felszereléssel, mint a védők.*
2450. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-17 11:46:46
Üzenet elküldve: 2016-05-17 11:46:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Útunk folytatódik – Wram-Zara//
*Zara megjegyzésére csak felvonom a szemöldököm, de már nem szólok semmit se nem rá. Miért is tenném? Fáradt vagyok, józan vagyok, nyűgös vagyok.*
- Le kellene pihennünk. Holnap gyorsabban tudnánk haladni.
*Veti fel az ötletet.*
- Látod! Az amputálás mindent megold! *Bizonygatja vigyorogva, ahogy egyre lustábban lépked, ahogy egyre többet botladozik a földút dimbes-dombos lankáin. Minden fűcsomó pont az ő lába előtt nő ki, hogy gátolja mozgásában.*
- Milyen… Kedves vagy. *Összegzi végül a hallottakat. Még egy ok, hogy ne húzza ki – nagyon – a gyufát az orknál. Bár azt megnézné, hogy a barlangot miként gyújtja rá. Legfeljebb a hajót.
Nem!*
- Szerintem el tudjuk képzelni. S egy ilyen bujkálás során találtál rá az Őrültre? *Pedig kivételesen a nevén akarta nevezni az elfet, de fogalma sincs már, hogy miként hívták. Meg mert volna rá esküdni, hogy sose fogja elfelejteni.*
- Wow. Nem gondoltam volna, hogy a csapatunk egyik tagja a város megbecsült orkja. *Vigyorodik szemtelenül.*
- Pedig megnézném, hogy miként rombolódik le az egész kóceráj a fenébe. Megérdemelnék már, hogy az egész vidék lángba boruljon. Mi meg ott állunk a hajón, s könnyes búcsúval intünk nekik be. *Röhögi el magát.
Na igen, ez minden vágya, hogy az egész földkeregség elpusztuljon. Talán ezért sem harcol nagy vehemenciával a zombik ellen. Piciny kobakjában még az is megfordult, hogy megsegíti az „ellent”.*
- Ladikom. *Nyafogja büszkén és boldogan, miközben kihúzza magát. Aztán újra megbukik egy fűcsomóban.*
- Na jó, aludjunk inkább. *Néz szét, s egy alkalmasnak tűnő helyen leszúrja a fáklyát a földbe, majd egy fa alá telepedik. Nem a szárazföldi táborozás szakértője, tőle csak ennyire futja.*
*Zara megjegyzésére csak felvonom a szemöldököm, de már nem szólok semmit se nem rá. Miért is tenném? Fáradt vagyok, józan vagyok, nyűgös vagyok.*
- Le kellene pihennünk. Holnap gyorsabban tudnánk haladni.
*Veti fel az ötletet.*
- Látod! Az amputálás mindent megold! *Bizonygatja vigyorogva, ahogy egyre lustábban lépked, ahogy egyre többet botladozik a földút dimbes-dombos lankáin. Minden fűcsomó pont az ő lába előtt nő ki, hogy gátolja mozgásában.*
- Milyen… Kedves vagy. *Összegzi végül a hallottakat. Még egy ok, hogy ne húzza ki – nagyon – a gyufát az orknál. Bár azt megnézné, hogy a barlangot miként gyújtja rá. Legfeljebb a hajót.
Nem!*
- Szerintem el tudjuk képzelni. S egy ilyen bujkálás során találtál rá az Őrültre? *Pedig kivételesen a nevén akarta nevezni az elfet, de fogalma sincs már, hogy miként hívták. Meg mert volna rá esküdni, hogy sose fogja elfelejteni.*
- Wow. Nem gondoltam volna, hogy a csapatunk egyik tagja a város megbecsült orkja. *Vigyorodik szemtelenül.*
- Pedig megnézném, hogy miként rombolódik le az egész kóceráj a fenébe. Megérdemelnék már, hogy az egész vidék lángba boruljon. Mi meg ott állunk a hajón, s könnyes búcsúval intünk nekik be. *Röhögi el magát.
Na igen, ez minden vágya, hogy az egész földkeregség elpusztuljon. Talán ezért sem harcol nagy vehemenciával a zombik ellen. Piciny kobakjában még az is megfordult, hogy megsegíti az „ellent”.*
- Ladikom. *Nyafogja büszkén és boldogan, miközben kihúzza magát. Aztán újra megbukik egy fűcsomóban.*
- Na jó, aludjunk inkább. *Néz szét, s egy alkalmasnak tűnő helyen leszúrja a fáklyát a földbe, majd egy fa alá telepedik. Nem a szárazföldi táborozás szakértője, tőle csak ennyire futja.*
2449. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-16 20:42:58
Üzenet elküldve: 2016-05-16 20:42:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
*A válaszokat hallva ugyan nem nyugszik meg, de megelégszik velük. A felvetést ő jogosnak érzi, de ha a felettese nem érzi jogosnak akkor nem kell az ő elvárásainak megfelelően fegyverkezni. A férfi már annak is nagyon örül, hogy a városi őrség nem szabja meg külön rendeletben, hogy az egyes tagoknak mit kéne viselniük, így ő is olyan eszközöket hordhat magával amilyeneket csak akar, illetve olyanokat melyek kihozzák harci képességeiből a maximumot. E nélkül a könnyebbség nélkül egész őrsége alatt épp olyan félembernek érezné magát mint most az alabárdja nélkül.
Közben egyre haladnak tovább és egyre közelebb érnek mind a Grombarhoz, mind a Thargok által uralt földhöz. Ha egyszer eljutna hozzájuk akkor náluk talán összerakhatná a lándzsáját, a már birtokolt pengéből és egy arra alkalmas acélrúdól, csak egyelőre nincs oka odamenni, a kikötőnek meg sajnos nincs olyan fejlett kovácsműhelye, sem olyan tapasztalt kovácsa mint akár Artheniornak akár a vashegynek. Tehát a vágyott fegyver létrehozását mostantól csak a szerencse segítheti, vagy gátolhatja meg.
És persze az idő is halad és a pihenő ideje is közeledik. Az őrmester lovaglás közben nagyot hörpint a kulacsából, egy rövid időre a tapasztalt állatra bízva az úton maradást, aztán elteszi a kulacsot és hajt tovább.*
*A válaszokat hallva ugyan nem nyugszik meg, de megelégszik velük. A felvetést ő jogosnak érzi, de ha a felettese nem érzi jogosnak akkor nem kell az ő elvárásainak megfelelően fegyverkezni. A férfi már annak is nagyon örül, hogy a városi őrség nem szabja meg külön rendeletben, hogy az egyes tagoknak mit kéne viselniük, így ő is olyan eszközöket hordhat magával amilyeneket csak akar, illetve olyanokat melyek kihozzák harci képességeiből a maximumot. E nélkül a könnyebbség nélkül egész őrsége alatt épp olyan félembernek érezné magát mint most az alabárdja nélkül.
Közben egyre haladnak tovább és egyre közelebb érnek mind a Grombarhoz, mind a Thargok által uralt földhöz. Ha egyszer eljutna hozzájuk akkor náluk talán összerakhatná a lándzsáját, a már birtokolt pengéből és egy arra alkalmas acélrúdól, csak egyelőre nincs oka odamenni, a kikötőnek meg sajnos nincs olyan fejlett kovácsműhelye, sem olyan tapasztalt kovácsa mint akár Artheniornak akár a vashegynek. Tehát a vágyott fegyver létrehozását mostantól csak a szerencse segítheti, vagy gátolhatja meg.
És persze az idő is halad és a pihenő ideje is közeledik. Az őrmester lovaglás közben nagyot hörpint a kulacsából, egy rövid időre a tapasztalt állatra bízva az úton maradást, aztán elteszi a kulacsot és hajt tovább.*
2448. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-16 17:53:19
Üzenet elküldve: 2016-05-16 17:53:19
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a jövőhöz//
*Myna egyből megnyugszik, ahogy Ryrros már a lóhoz is lép és felszáll rá. Tetszik neki a látvány, főleg amikor a karját nyújtja felé, hogy felsegítse maga mögé. A lány könnyedén pattan fel a nyereg mögé és mondani sem kell már meg is öleli az előtte ülő férfit. Amióta együtt vannak ez az első közeledése szinte a másikhoz. Sok idő telt el magányosan és jó érzés valakihez odabújni.*
-Nem bánom. *Leheli a félvér nyakába a választ, majd elneveti a következő kérdést.*
-Persze hogy megmaradok, tudhatnád hogy nem okoz gondot a lovaglás, jó a csípőmozgásom. *Súgja kéjesen a másik füléhez közel és már vágtáznak is sietősen tovább. Nem is bánja, hogy ilyen hamar történnek az események, a hajóúton lesz elég ideje átgondolni mindent.*
*Myna egyből megnyugszik, ahogy Ryrros már a lóhoz is lép és felszáll rá. Tetszik neki a látvány, főleg amikor a karját nyújtja felé, hogy felsegítse maga mögé. A lány könnyedén pattan fel a nyereg mögé és mondani sem kell már meg is öleli az előtte ülő férfit. Amióta együtt vannak ez az első közeledése szinte a másikhoz. Sok idő telt el magányosan és jó érzés valakihez odabújni.*
-Nem bánom. *Leheli a félvér nyakába a választ, majd elneveti a következő kérdést.*
-Persze hogy megmaradok, tudhatnád hogy nem okoz gondot a lovaglás, jó a csípőmozgásom. *Súgja kéjesen a másik füléhez közel és már vágtáznak is sietősen tovább. Nem is bánja, hogy ilyen hamar történnek az események, a hajóúton lesz elég ideje átgondolni mindent.*
2447. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-16 17:37:13
Üzenet elküldve: 2016-05-16 17:37:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a jövőhöz//
*Hogy Ryrros azt szeretné e, amit felvázolt Myna előtt?
Ehhez kétsége sem férhet a lánynak. Az, hogy ezekkel van e célja, vagy van e valami mögöttes szándék az egész mögött, már egy másik kérdés.
Nem mond többet a férfi sem. Csak a kérdést hallva biccent. Persze, hogy a lovon utaznak. És ha a lány megengedi, akkor máris ott van az állatnál, minden összeszedett holmijával, és már száll is fel a nyeregbe, hogy aztán megigazítsa öltözetét, és végül, amikor már kényelmesen elhelyezkedett, a kezét nyújtsa Mynának, hogy felsegítse őt maga mögé. Ha ez megtörténik, és a lány is megkapaszkodik, akkor szólal csak meg.*
- Remélem nem bánod, ha átveszem a vezetést. És remélem meg tudsz ülni a lovon. Ugye meg tudsz? *kérdezi, szinte költői kérdésnek szánva. Legalábbis remélhetőleg elég, ha csak az.*
- Akárhogyan is... kapaszkodj erősen! *majd ezzel a végszóval egy hangos kiáltással megcsapja a kantárt, mire a ló felnyerít, és nyomban vágtába fog. Ryrros pedig nem kíméli az állatot egy percre sem. Úgy tűnik tényleg siethetnek valahová. Vágtázva száguldanak végig a szántóföldek melletti poros utakon, éppen, hogy kitérve csak egy szembe jövő lovaskocsi elől, majd már mennek is tovább.
Át az ösvényen, bele a gázló hideg vizébe, olyan hamar bevágtázva az erdei ösvényre, mintha csak egy pillanat telt volna el azóta, hogy elindultak. Annyira gyorsan is történik minden. Egyik pillanatban még Myna is talán a saját, magányos jövőjét tervezte... most pedig Ryrros mellett vágtat keresztül az erdőn... ki tudja milyen jövő felé.*
*Hogy Ryrros azt szeretné e, amit felvázolt Myna előtt?
Ehhez kétsége sem férhet a lánynak. Az, hogy ezekkel van e célja, vagy van e valami mögöttes szándék az egész mögött, már egy másik kérdés.
Nem mond többet a férfi sem. Csak a kérdést hallva biccent. Persze, hogy a lovon utaznak. És ha a lány megengedi, akkor máris ott van az állatnál, minden összeszedett holmijával, és már száll is fel a nyeregbe, hogy aztán megigazítsa öltözetét, és végül, amikor már kényelmesen elhelyezkedett, a kezét nyújtsa Mynának, hogy felsegítse őt maga mögé. Ha ez megtörténik, és a lány is megkapaszkodik, akkor szólal csak meg.*
- Remélem nem bánod, ha átveszem a vezetést. És remélem meg tudsz ülni a lovon. Ugye meg tudsz? *kérdezi, szinte költői kérdésnek szánva. Legalábbis remélhetőleg elég, ha csak az.*
- Akárhogyan is... kapaszkodj erősen! *majd ezzel a végszóval egy hangos kiáltással megcsapja a kantárt, mire a ló felnyerít, és nyomban vágtába fog. Ryrros pedig nem kíméli az állatot egy percre sem. Úgy tűnik tényleg siethetnek valahová. Vágtázva száguldanak végig a szántóföldek melletti poros utakon, éppen, hogy kitérve csak egy szembe jövő lovaskocsi elől, majd már mennek is tovább.
Át az ösvényen, bele a gázló hideg vizébe, olyan hamar bevágtázva az erdei ösvényre, mintha csak egy pillanat telt volna el azóta, hogy elindultak. Annyira gyorsan is történik minden. Egyik pillanatban még Myna is talán a saját, magányos jövőjét tervezte... most pedig Ryrros mellett vágtat keresztül az erdőn... ki tudja milyen jövő felé.*
2446. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-15 23:24:52
Üzenet elküldve: 2016-05-15 23:24:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Utunk folytatódik//
-Persze, hogy véletlenül, máshogy ilyesmi nem történhet. Wram életére esküszöm.
*Ezek után Zaranir egy történelmi pillanatnak lesz fültanúja, amiben az ork hangja elárassza a teret és információközlő szerepnek tesz eleget. Nem gondolkodik sokat, hogy a sok szómalom mellett, mely folyamatosan őrölte a levegőt baromsággá, miért nem hallhatta a hajón az orkot is megnyilatkozni, de most megnyugodott, mert tud. Persze ebből csak egy lényeges dolgot tudott meg Zaranir, de igazából, neki elegendő is. Egy ideig a csendességet választja, ami azt jelenti, hogy gondolkodik. Vagy, hogy fojtogatják, nagyjából csak ebben a két lehetőségben marad a hangja nélkül a társaság.*
-Persze, hogy véletlenül, máshogy ilyesmi nem történhet. Wram életére esküszöm.
*Ezek után Zaranir egy történelmi pillanatnak lesz fültanúja, amiben az ork hangja elárassza a teret és információközlő szerepnek tesz eleget. Nem gondolkodik sokat, hogy a sok szómalom mellett, mely folyamatosan őrölte a levegőt baromsággá, miért nem hallhatta a hajón az orkot is megnyilatkozni, de most megnyugodott, mert tud. Persze ebből csak egy lényeges dolgot tudott meg Zaranir, de igazából, neki elegendő is. Egy ideig a csendességet választja, ami azt jelenti, hogy gondolkodik. Vagy, hogy fojtogatják, nagyjából csak ebben a két lehetőségben marad a hangja nélkül a társaság.*
2445. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-11 07:16:21
Üzenet elküldve: 2016-05-11 07:16:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Útunk folytatódik – Nad-Zara//
* Lassan haladnak, s szokásukhoz híven most is a kapitányuk vérét szívják. Wram már megint kezdi megszokni ezt az amúgy teljesen értelmetlen veszélgetési formát, így belemegy a játékba. *
- Nem olyan rossz, ha néha van a kezed ügyében egy hentesbárd. Csak rá kell fogni, hogy a seb továbbterjedt a fejére, ezért amputálni kellett.
* Vonja meg egykedvűen a vállait az ork. Nekinaz élet, mint olyan, nem sokat ér. *
- Fogalmazzunk úgy, hogy tíz év egy mélységi boszorkány szuka fogságában ad némi talpraesettséget.
* Kezd bele a régi történetbe, hagyja, hogy magától jöjjenek a szavak a szájából. *
- Miután ellestem pár trükkjét, és sikerült beférkőznöm a segédei közé, álmában megöltem és rágyújtottam az egész francos helyet, ahol tanyázott.
* Magyarázza, s tőle szokatlan módon haragos szikrák villannak a kénsárga szemekben. *
- Aztán előbb a bujkálás, aztán az életben maradás. Nem is hiszitek, hogy néhányan mire képesek azért, hogy valaki elvégezze helyettük a piszkos munkát.
* Keze tőrére téved, megpaskolva azt. *
- Hamar megtaláltam a számításaimat a szegénynegyed mocskában, sőt máshol is.
* Itt előhúzza tőrét, hogy megmutassa a pengére karcolt rúnákat. *
- Ezt például maga a helyi főkuruzsló, vagy mi áldotta meg, mert besegítettem, hogy ne rombolja porig ezt a szánalmas várost.
* Gondol itt Amos Theniorra és Artheniorra. *
- Hát így. Nyugodj meg. Elvégezzük amiért jöttünk, iszunk egyet, aztán mehetünk vissza a drága ladikodra.
* Vigyorog a nőre gonoszul. *
* Lassan haladnak, s szokásukhoz híven most is a kapitányuk vérét szívják. Wram már megint kezdi megszokni ezt az amúgy teljesen értelmetlen veszélgetési formát, így belemegy a játékba. *
- Nem olyan rossz, ha néha van a kezed ügyében egy hentesbárd. Csak rá kell fogni, hogy a seb továbbterjedt a fejére, ezért amputálni kellett.
* Vonja meg egykedvűen a vállait az ork. Nekinaz élet, mint olyan, nem sokat ér. *
- Fogalmazzunk úgy, hogy tíz év egy mélységi boszorkány szuka fogságában ad némi talpraesettséget.
* Kezd bele a régi történetbe, hagyja, hogy magától jöjjenek a szavak a szájából. *
- Miután ellestem pár trükkjét, és sikerült beférkőznöm a segédei közé, álmában megöltem és rágyújtottam az egész francos helyet, ahol tanyázott.
* Magyarázza, s tőle szokatlan módon haragos szikrák villannak a kénsárga szemekben. *
- Aztán előbb a bujkálás, aztán az életben maradás. Nem is hiszitek, hogy néhányan mire képesek azért, hogy valaki elvégezze helyettük a piszkos munkát.
* Keze tőrére téved, megpaskolva azt. *
- Hamar megtaláltam a számításaimat a szegénynegyed mocskában, sőt máshol is.
* Itt előhúzza tőrét, hogy megmutassa a pengére karcolt rúnákat. *
- Ezt például maga a helyi főkuruzsló, vagy mi áldotta meg, mert besegítettem, hogy ne rombolja porig ezt a szánalmas várost.
* Gondol itt Amos Theniorra és Artheniorra. *
- Hát így. Nyugodj meg. Elvégezzük amiért jöttünk, iszunk egyet, aztán mehetünk vissza a drága ladikodra.
* Vigyorog a nőre gonoszul. *
2444. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:27:07
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:27:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
* Alighanem, nem erre lesz Rolkó. Ezt már akkor megállapította, mikor az első éjszaka rázúdult. Azóta már sok másik is volt. Bár nem számolta őket, ugyanis tudniillik, hogy csak kettőig tud számolni, azonban az biztos, hogy legalább kettő volt már. De lehet, hogy még annál is több. Sajnálatos módon épp csak egy kulacsnyi vizet hozott magával, ennivalót meg még annyit sem. De kinek van kedve, ilyen szomjasan zuhanyozni? Bánja is, hogy nem hozott magával sört, bort, pálinkát, vagy akármit, csak vizet, amivel meg nem tud semmit sem kezdeni. Útja nagy részét fütyüléssel és dúdolással tölti, csak néha áll meg pihenni, esetleg olykor aludni. Vadászni nincs ideje... Mármint ideje van bőven, ugyanis nem siet... Hiszen a bújókról tudni érdemes, hogy nem a gyorsaságukról híresek, csak amikor elbújnak. Azon kívül viszont csak lomhán közlekednek, hogy visszajussanak Amon Ruadhra, esetleg másik búvóhelyet keressenek maguknak, nehogy felfedezzék őket a Morwon féle csodálatos teremtmények. Mint például Morwon.
A sokadik nap sokadik... Nem. A sokadik nap reggelén már megérzi a tenger csípős illatát, ennek megörülve az utolsó fél órát már majdhogynem futva teszi meg. Na, jó. Épp csak kocogva. De mindjárt megérkezik a pocsolyához, ahová a tehetősebbek papírhajókat telepítenek. *
A sokadik nap sokadik... Nem. A sokadik nap reggelén már megérzi a tenger csípős illatát, ennek megörülve az utolsó fél órát már majdhogynem futva teszi meg. Na, jó. Épp csak kocogva. De mindjárt megérkezik a pocsolyához, ahová a tehetősebbek papírhajókat telepítenek. *
2443. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-10 17:20:18
Üzenet elküldve: 2016-05-10 17:20:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
* Kellemetlen, de nagyon úgy tűnik, hogy abba a faluba nincs eladó ló, így hát farpofát összeszorítva ugyan, de a Kikötőbe kell lovagoljon.
~ Tényleg, a harcok után mi lett vele? ~
Na nem mintha annyira érdekelné a kérdés, hogy bejárja az egészet, csupán fontos, hiszen ha a fele szét van barmolva, akkor nem biztos, hogy lesz olyan, aki szívesen adna túl négy lovon. Azt viszont nem tudja, hogy a Kikötőbe érkeznek e eladó állatok. Már az idióta matrózokon kívül, akik pénzért és italért bárki hajóját felsikálják. Ki tudja, talán otthonából is érkezik valami szállítmány. Az egy egészen jó kis meglepetés lenne számára, az biztos. *
~ Tényleg, a harcok után mi lett vele? ~
Na nem mintha annyira érdekelné a kérdés, hogy bejárja az egészet, csupán fontos, hiszen ha a fele szét van barmolva, akkor nem biztos, hogy lesz olyan, aki szívesen adna túl négy lovon. Azt viszont nem tudja, hogy a Kikötőbe érkeznek e eladó állatok. Már az idióta matrózokon kívül, akik pénzért és italért bárki hajóját felsikálják. Ki tudja, talán otthonából is érkezik valami szállítmány. Az egy egészen jó kis meglepetés lenne számára, az biztos. *
2442. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-09 20:08:10
Üzenet elküldve: 2016-05-09 20:08:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Útunk folytatódik – Wram-Zara//
*Hatalmás ásítás közepette figyel oda két kísérőjére, s hallgatja mindkettőjük szövegelését.*
- Szerintem ha a városba értünk, alkalmzhatod rajtam. Vagy mannyi idő is innen az? Eddig hajón jártunk oda, de valahogy nincs kedvem zombikba botlani.
- Csak az elsőtől szédülök meg? *Néz Wramra tágra nyílt szemekkel, majd csalódottan ingatja meg a fejét. Hosszú út áll még előttük, lehet nem a legelején kéne magára haragítani utazóit.
Bár igazán nehéz, amikor egyesek, vagy épp Kettesek folyamatosan szajkózzák életét. Fáradtan tekint fel Zarára, száját ki is tátja, akár egy szellemileg fogyatékos gyerek.*
- Hát, hogy a fűrészporba ne érdekelne. Minden érdekel, ami a Kikötőbe folyik. Sose láttam még az ürgét és nem értem, hogy miért. Még a címere sem volt ismerős. *Dohog inkább magának, mint a másik kettőnek.*
- Ennyit jelent egy évnyi pangás. *Dünnyögi lehajtott fejekkel.*
- Véletlenül mi? *Néz rá sokatmondóan, majd hallgatja a történetet. Felidéződik emlékezetébe, hogy miként próbálták eltitkolni kisebb-nagyobb gondjaikat. Főleg, mert az idő tájt nyitották fel Kettesek miatt az oldalát. No ott aztán mindent megtett a legénység, hogy elbújtassák a vajákos elől. Halkan kuncog csak.*
- Legtöbbször bejön az elmebetegekkel való kapcsolat. Nézz csak a hajóra. Igaz, hogy a fele félholt, de ha nem lennének elmebajosak, a zombihajóra sem támadtak volna. *Vonogatja meg a vállát. Sose érdekelték az egyszerű, hagyományos emberek. Mindig a kirívót, a nem hétköznapit kereste. Mert ezek az igazán értékes lények a világba.*
- Jó, jó tudom, de akkor is. *Nyafogja, immár Wramnak. Az apró elszólalásokra azonban felnéz a férfira.*
- Te… Egyébként rólad semmit sem tudok még. *Vonja össze szemöldökét.* - Mindig kitérsz válaszaim elől, de mégis, honnan van ennyi tapasztalatod a város mocskos szennyéből?
*Kérdi ahogy lassan elérik az ösvényt az éjszakába, s egy szál fáklyával világítják meg útjukat.*
*Hatalmás ásítás közepette figyel oda két kísérőjére, s hallgatja mindkettőjük szövegelését.*
- Szerintem ha a városba értünk, alkalmzhatod rajtam. Vagy mannyi idő is innen az? Eddig hajón jártunk oda, de valahogy nincs kedvem zombikba botlani.
- Csak az elsőtől szédülök meg? *Néz Wramra tágra nyílt szemekkel, majd csalódottan ingatja meg a fejét. Hosszú út áll még előttük, lehet nem a legelején kéne magára haragítani utazóit.
Bár igazán nehéz, amikor egyesek, vagy épp Kettesek folyamatosan szajkózzák életét. Fáradtan tekint fel Zarára, száját ki is tátja, akár egy szellemileg fogyatékos gyerek.*
- Hát, hogy a fűrészporba ne érdekelne. Minden érdekel, ami a Kikötőbe folyik. Sose láttam még az ürgét és nem értem, hogy miért. Még a címere sem volt ismerős. *Dohog inkább magának, mint a másik kettőnek.*
- Ennyit jelent egy évnyi pangás. *Dünnyögi lehajtott fejekkel.*
- Véletlenül mi? *Néz rá sokatmondóan, majd hallgatja a történetet. Felidéződik emlékezetébe, hogy miként próbálták eltitkolni kisebb-nagyobb gondjaikat. Főleg, mert az idő tájt nyitották fel Kettesek miatt az oldalát. No ott aztán mindent megtett a legénység, hogy elbújtassák a vajákos elől. Halkan kuncog csak.*
- Legtöbbször bejön az elmebetegekkel való kapcsolat. Nézz csak a hajóra. Igaz, hogy a fele félholt, de ha nem lennének elmebajosak, a zombihajóra sem támadtak volna. *Vonogatja meg a vállát. Sose érdekelték az egyszerű, hagyományos emberek. Mindig a kirívót, a nem hétköznapit kereste. Mert ezek az igazán értékes lények a világba.*
- Jó, jó tudom, de akkor is. *Nyafogja, immár Wramnak. Az apró elszólalásokra azonban felnéz a férfira.*
- Te… Egyébként rólad semmit sem tudok még. *Vonja össze szemöldökét.* - Mindig kitérsz válaszaim elől, de mégis, honnan van ennyi tapasztalatod a város mocskos szennyéből?
*Kérdi ahogy lassan elérik az ösvényt az éjszakába, s egy szál fáklyával világítják meg útjukat.*
2441. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-05-08 21:36:11
Üzenet elküldve: 2016-05-08 21:36:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója //
*Magabiztosan úgy tesz mintha ő már mindent tudna, de azért odafigyel arra amit Taitos mond útjuk során. Akarat. Irányítás. Azok a dolgok melyeket beleneveltek. Talán a mágusok iskolája nem különbözik olyan sokban bármelyik másiktól ezen a földön.
Az erőltetett tempó nincs ínyére, ugyanakkor szeretne minél hamarabb a Mágustoronynál lenni, hogy végre láthassa ezt a bölcs öreget akiről Worenth mesélt. Úgy képzeli el, mint a lihanech-i vén varázslókat: ősz hajjal, hosszú szakállal, egyfolytában krákog és hónapok óta nem látta a napvilágot.
Éjjelre a többiektől kissé távolabb húzódik, ugyanis nincs az a pénz, hogy Ragronon hajtsa álomra a fejét. A holdtakaró jótékony védelméből sem jut ki az elf számára így, ezért nehezen alszik el és korán ébred a hidegben, ezzel az őrködés nagy részét akaratlanul is magára hárítván. Hangulatára igen rányomja bélyegét a rossz alvás. Másra sem tud gondolni, minthogy felrúgja az első mókust ami az útjába kerül. Lapu úgysincs itt.
Ha kérdezik, a tőle megszokott diplomatikus stílusban válaszol vagy csak morog. Nem érzi úgy, hogy beszélgetést kéne kezdeményeznie bárkivel is.*
*Magabiztosan úgy tesz mintha ő már mindent tudna, de azért odafigyel arra amit Taitos mond útjuk során. Akarat. Irányítás. Azok a dolgok melyeket beleneveltek. Talán a mágusok iskolája nem különbözik olyan sokban bármelyik másiktól ezen a földön.
Az erőltetett tempó nincs ínyére, ugyanakkor szeretne minél hamarabb a Mágustoronynál lenni, hogy végre láthassa ezt a bölcs öreget akiről Worenth mesélt. Úgy képzeli el, mint a lihanech-i vén varázslókat: ősz hajjal, hosszú szakállal, egyfolytában krákog és hónapok óta nem látta a napvilágot.
Éjjelre a többiektől kissé távolabb húzódik, ugyanis nincs az a pénz, hogy Ragronon hajtsa álomra a fejét. A holdtakaró jótékony védelméből sem jut ki az elf számára így, ezért nehezen alszik el és korán ébred a hidegben, ezzel az őrködés nagy részét akaratlanul is magára hárítván. Hangulatára igen rányomja bélyegét a rossz alvás. Másra sem tud gondolni, minthogy felrúgja az első mókust ami az útjába kerül. Lapu úgysincs itt.
Ha kérdezik, a tőle megszokott diplomatikus stílusban válaszol vagy csak morog. Nem érzi úgy, hogy beszélgetést kéne kezdeményeznie bárkivel is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718