Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 75 (1481. - 1500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
1500. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-25 00:00:28
Üzenet elküldve: 2015-05-25 00:00:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Norke úton van, igazán határozott cél nélkül, lényegében már majd hét napja járja az erdőt. Nem döntötte még el mit akar, nem döntötte el, kövessen-e egy irányt, eljusson-e valahová, csatlakozzon-e valakihez, vagy csak élvezze, hogy épp semmi kötöttsége.
Nem érzi magát rosszul, igaz túl jól se. Olyan átlagosan van, nem szomjas, nem éhes, nem is fázik, ugyanakkor idejét sem tudja, mikor ült le egy fürdődézsában ellebzselt délután után terített asztalhoz.*
~Valaha történt ilyen. Jó rég.~
*Norke a feltámadó éjszakai szél ellen a fejére húzza a csuklyáját, lassan bandukolva lépked.*
~Majd nappal táborozom le. Melegebb van akkor elaludni, a napon, ha találok valahol egy kis rétet…~
Nem érzi magát rosszul, igaz túl jól se. Olyan átlagosan van, nem szomjas, nem éhes, nem is fázik, ugyanakkor idejét sem tudja, mikor ült le egy fürdődézsában ellebzselt délután után terített asztalhoz.*
~Valaha történt ilyen. Jó rég.~
*Norke a feltámadó éjszakai szél ellen a fejére húzza a csuklyáját, lassan bandukolva lépked.*
~Majd nappal táborozom le. Melegebb van akkor elaludni, a napon, ha találok valahol egy kis rétet…~
1499. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-24 21:20:24
Üzenet elküldve: 2015-05-24 21:20:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
- Ja. Farkasokból nem kérünk, persze a bundájuk jól jön. Na de akadtunk már veszélyesebb lény nyomára is. Láttad ugye azt a kis kölyök szörnyet annál a lánynál? Na, az sem akármilyen történet. De igazad van, nem megy ez nálunk azért ilyen könnyen. El kell nyerned a bizalmunkat és ha a vezér úgy ítéli, akkor a törzs a tagjává fogad és túl kell esned egy beavatási szertartáson. De addig teszed a dolgod, meg amire a törzs megkér. Vagyis lényegében a vezér.
- De a hűség az fontos és annyira nem jó, ha csak úgy eltűnsz minden szó nélkül.
* Mesél még a vezérről és akkor Lorsan eldöntheti, hogy akar-e csatlakozni vagy sem. Elmondja neki a holnapi tervét, mert ha csatlakozna hozzájuk, akkor akár már most hasznára lehet az elf. Ketten jobban körbe tudják járni a vidéket, min ő egymaga. *
- De a hűség az fontos és annyira nem jó, ha csak úgy eltűnsz minden szó nélkül.
* Mesél még a vezérről és akkor Lorsan eldöntheti, hogy akar-e csatlakozni vagy sem. Elmondja neki a holnapi tervét, mert ha csatlakozna hozzájuk, akkor akár már most hasznára lehet az elf. Ketten jobban körbe tudják járni a vidéket, min ő egymaga. *
1498. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-24 20:47:49
Üzenet elküldve: 2015-05-24 20:47:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Kipihenten, teli hassal vág újra útjának. Ugyan sikerült visszatalálnia ide, még mindig nincs magánál. A dokkoknál lévő tömeg és hangzavar miatt ilyen feldúlt még mindig. Most, hogy itt sétálgat, elméje újból kitisztul. Mély levegőt vesz, s közben hallgatja a fák susogását. Hiába nem rajong a természetért, mégis, az erdő látványa megnyugtató számára. Talán azért, mert emlékezteti már rég elvesztett otthonára. A föld felé fordítja tekintetét, s kiengedi összes feszültségét egy nagy sóhajtással. Amint megnyugszik, újból elindul hosszú léptekkel a sűrű erdő felé.*
1497. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-24 20:28:05
Üzenet elküldve: 2015-05-24 20:28:05
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
- Igen, a farkasfalka. Elég közel kószáltak az ösvényhez, de a táborhelyüket nem találtam meg. Vagyis nem voltam biztos abban, hogy az lesz az. Mintha arrébb költöztek volna arról a helyről és csak azt a párat tudtam kilőni csak. Tartok attól, hogy több is van még.
* Ennek ellenére mégis a környéken kószál, de hát, ő már csak ilyen magányos alak. Noha Dharren ajánlata érdekes, és a feltételek annyira nem vészesek. A fogadóban nem, egy sátorban már inkább. Vagy kicsivel még távolabb, amíg vissza szokik az életbe. *
- Szóval azt mondod, hogyha vadászom, a csapdáimmal befogok néhány vadat, besegítek a dolgokban nálatok, akkor befogadnátok? Gondolom azért nem csak ennyiből áll a dolog? Hiszen nem is ismertek. Mi van akkor, ha egyszer megunom az egészet és lelépek? Szó nélkül?
- Értek a vadászathoz, de, lényegében megölök én bárkit, nem okoz gondot. Viszont mindig a magam ura voltam és életem java részében egyedül éltem.
- Milyen ez a ti vezéretek?
* Ennek ellenére mégis a környéken kószál, de hát, ő már csak ilyen magányos alak. Noha Dharren ajánlata érdekes, és a feltételek annyira nem vészesek. A fogadóban nem, egy sátorban már inkább. Vagy kicsivel még távolabb, amíg vissza szokik az életbe. *
- Szóval azt mondod, hogyha vadászom, a csapdáimmal befogok néhány vadat, besegítek a dolgokban nálatok, akkor befogadnátok? Gondolom azért nem csak ennyiből áll a dolog? Hiszen nem is ismertek. Mi van akkor, ha egyszer megunom az egészet és lelépek? Szó nélkül?
- Értek a vadászathoz, de, lényegében megölök én bárkit, nem okoz gondot. Viszont mindig a magam ura voltam és életem java részében egyedül éltem.
- Milyen ez a ti vezéretek?
1496. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-24 20:01:45
Üzenet elküldve: 2015-05-24 20:01:45
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
- Van az úgy, elszoktál a sokaságtól, ahogy meg mi a letelepedett élettől. Sokat jöttünk-mentünk na. De már jó ideje itt vagyunk, csak mostanában szükségem van egy kis távollétre a hegytől. Na meg van egy kis dolgom a környéken. Holnap lövök valami harapnivalót, utána nekivágok a környéknek. Szét kell néznem alaposan. Jó pár farkast lelőttél most, úgyhogy megnézem, mi van még a környéken. Nem szeretném, ha valami veszélyeztetné a törzset, mert bár a falak megvédik őket, az állatokat le szokták hozni legelni, itt a kunyhó, a közelben a folyó, ide járnak néhányan halászni. Jobb elkerülni a bajt.
* Eszik tovább, de nem smucig alak, megkínálja az elfet hússal és kenyérrel, bár vannak páran a hegyes fülűek között, akik zöldet esznek csak, de hátha Lorsan is kivétel. *
- Akheel? Jó vadász, az egyik legjobb a törzsben. A viselkedése, sajátságos. Már nagyon régóta a törzsünkkel van, hasznos tag, kedveljük mind.
- Ja, elvannak. Mindenkinek akad valami munka, na persze egy ekkora bandát ellátni nem kis meló. Vadászok, gyógyítók, pásztorok és földművesek, akkor saját kovácsműhely is van, meg egy fazekas is. És mindenféle nép van itt, orkokat kivéve, mert őket a törzs nem szívleli, inkább szó nélkül lelőjük azt, aki erre téved. Na meg sötételfek, róluk nem tudunk sokat, bár a vezért, Kagant érdekli, hogy tényleg látnak sötétben meg hasonlók. Szóval velük vannak fenntartásaink.
- Apropó, azt hallottam vadászféle vagy és értesz a csapdákhoz. Nem csatlakoznál a törzshöz? Nem kell a falon belül élned, nem is lehet. Ott van a fogadó, vagy egy sátor a közelben, fizetned sem kell érte. Szolgálatoddal ledolgozod az árát. Tudod, vadászat meg segítség ilyen-olyan munkákban.
* Eszik tovább, de nem smucig alak, megkínálja az elfet hússal és kenyérrel, bár vannak páran a hegyes fülűek között, akik zöldet esznek csak, de hátha Lorsan is kivétel. *
- Akheel? Jó vadász, az egyik legjobb a törzsben. A viselkedése, sajátságos. Már nagyon régóta a törzsünkkel van, hasznos tag, kedveljük mind.
- Ja, elvannak. Mindenkinek akad valami munka, na persze egy ekkora bandát ellátni nem kis meló. Vadászok, gyógyítók, pásztorok és földművesek, akkor saját kovácsműhely is van, meg egy fazekas is. És mindenféle nép van itt, orkokat kivéve, mert őket a törzs nem szívleli, inkább szó nélkül lelőjük azt, aki erre téved. Na meg sötételfek, róluk nem tudunk sokat, bár a vezért, Kagant érdekli, hogy tényleg látnak sötétben meg hasonlók. Szóval velük vannak fenntartásaink.
- Apropó, azt hallottam vadászféle vagy és értesz a csapdákhoz. Nem csatlakoznál a törzshöz? Nem kell a falon belül élned, nem is lehet. Ott van a fogadó, vagy egy sátor a közelben, fizetned sem kell érte. Szolgálatoddal ledolgozod az árát. Tudod, vadászat meg segítség ilyen-olyan munkákban.
1495. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-24 19:42:24
Üzenet elküldve: 2015-05-24 19:42:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
* Sebaj. *
- Ha neked így jobb.
- Nem, csak inkább vagyok az erdőbe való, mint egy akkora erődítménybe, annyiféle ember meg más lény közé. Kicsit elszoktam már a tömegtől.
* Közelebb megy és a ház közelében leteszi magát egy rönkre, közben a lova is közelebb kóricál, rajta minden holmijával. Íja és tegeze a vállán, kardja az oldalán. Nem szedegeti le magáról ezeket, mert nem. Ő már csak ilyen. *
- Bár úgy láttam, hogy nálatok jól elvannak a népek, pedig elfek mellett még törpéket is láttam, meg óriást, félvért. Na meg az az Akheel, nem semmi egy asszonyszemély.
- Ha neked így jobb.
- Nem, csak inkább vagyok az erdőbe való, mint egy akkora erődítménybe, annyiféle ember meg más lény közé. Kicsit elszoktam már a tömegtől.
* Közelebb megy és a ház közelében leteszi magát egy rönkre, közben a lova is közelebb kóricál, rajta minden holmijával. Íja és tegeze a vállán, kardja az oldalán. Nem szedegeti le magáról ezeket, mert nem. Ő már csak ilyen. *
- Bár úgy láttam, hogy nálatok jól elvannak a népek, pedig elfek mellett még törpéket is láttam, meg óriást, félvért. Na meg az az Akheel, nem semmi egy asszonyszemély.
1494. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-24 19:35:11
Üzenet elküldve: 2015-05-24 19:35:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
* Zaba közben felbukkan a közelben egy elf, meg is van, Lorsan. Nem egy beszédes fickó, de amennyit látott belőle, normális fazonnak tűnt.*
- Áh, Lorsan! Nincs ínyemre ez a magázódás, hagyjuk el. Mi járatban vagy erre felé? Azt hittem már árkon-bokron túl vagy, vagy a hegyen maradtál. Miért kóricálsz itt a környéken?
* Kérdez rá egyből a dolgokra, mert szeret tisztán látni. Végül is nem ismeri a másikat, de azt tudja, hogy valamennyire ért a fegyverekhez. Nem egy farkas tetemével tért vissza hozzájuk. *
- Na gyere közelebb, mert oda fagysz. Nem szokásom bántani azt, aki engem sem akar bántani.
- Áh, Lorsan! Nincs ínyemre ez a magázódás, hagyjuk el. Mi járatban vagy erre felé? Azt hittem már árkon-bokron túl vagy, vagy a hegyen maradtál. Miért kóricálsz itt a környéken?
* Kérdez rá egyből a dolgokra, mert szeret tisztán látni. Végül is nem ismeri a másikat, de azt tudja, hogy valamennyire ért a fegyverekhez. Nem egy farkas tetemével tért vissza hozzájuk. *
- Na gyere közelebb, mert oda fagysz. Nem szokásom bántani azt, aki engem sem akar bántani.
1493. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-24 16:59:00
Üzenet elküldve: 2015-05-24 16:59:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
* Valahogy szokatlan még neki az a nagy erődítmény. Nem is marad sokáig a közelében. Leadta a farkasokat, nyúzottan, hogy a húsból tudjon enni az a, valami. A farkas szőre-bőre meg jól lesz valamire. Bundának, takarónak és így tovább. Na meg a csontok is. Néhány karmot és fogat azért eltett magának is. Ez nála is van most, hogy inkább eljött a hegyről. Kóricál egy kicsit és szokja a környéket. Érdekes népek ezek itt fent, de a nagy tömeg valahogy nem csábítja még. Ahhoz túl sok időt töltött az erdőben. Útnak indul hát és a folyó felé tart, egy nyomot követve. Valaki lóháton járt erre, jól megpakolt csomaggal. A hegy felé viszont egy nagy nehéz szekér tartott. Mivel nem akar a hegyre visszamenni, a magányos lovast követi, szórakozottságból. Füstöt is érez és hamarosan megtalálja a forrását. Egy hosszú ház féleséget a folyópartnál, onnan jön a füst. Az ajtóban egy ismerős alak ül és vacsoráját költi el éppen. Még így a sötétedő éjszakában is hamar felismeri a férfit. *
- Üdv Dharren. Csak nem megunta az erődváros nyüzsgését?
* Vele együtt jártak egy darabon nemrég, néhány csapdát tett le akkor, emlékszik még azokra a helyekre. Talán csak a közelgő vadászat miatt, de úgy látta, hogy a harcos csendes és megfontolt alak. *
- Üdv Dharren. Csak nem megunta az erődváros nyüzsgését?
* Vele együtt jártak egy darabon nemrég, néhány csapdát tett le akkor, emlékszik még azokra a helyekre. Talán csak a közelgő vadászat miatt, de úgy látta, hogy a harcos csendes és megfontolt alak. *
1492. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-24 16:35:29
Üzenet elküldve: 2015-05-24 16:35:29
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
* A fegyvereiért majd a holnapi nap folyamán visszatér. Életlen tőrökkel nem megy sokra, maradék fegyvere, meg az íja viszont elég a mai napra. Legalábbis nem tervezi, hogy nagy küzdelemben venne részt. Vadászathoz pedig elégséges az íja, meg a lándzsája. Jócskán megpakolt lovával kényelmes tempóban halad le az ösvényen, így bandukol el a folyópartig. Vagyis egészen addig a hosszú házig, amit az óriások épített. A halászkunyhó. Leszedi róla a deszkákat és bepakolja a dolgait, majd tüzet gyújt. Utána szabadon engedi a lovát is, hogy kedvére legeljen, vagy igyon a folyóból. Aztán megtervezi, hogy ma már nem megy sehová. Esteledik és van nála ennivaló mára, meg még holnapra is marad. Reggel majd lő valamit és csak úgy simán megsüti. Utána pedig nekivág a környéknek és alaposan körbejárj mindent. Elvégre sosem lehet tudni. A kunyhó ajtajában ül, falatozik és hallgatja a sötétedő erdő neszeit. *
1491. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-23 20:11:53
Üzenet elküldve: 2015-05-23 20:11:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A nagy rohanástól kissé fáradtan ér ki az erdei ösvényre. Léptei egyre jobban lassulnak, majd kisvártatva megáll az út szélén. Teste már könnyebb ugyan, de a páncélcsere mit sem segít az állóképességén. ~Talán egy kicsit többet kéne edzenem. Ilyen állapotban a tudásom sem ér sokkal többet.~ Miközben magát szidalmazza, elkullog az út szélére, majd leül egy hatalmas tölgyfa gyökerére. Kezeit térdére támasztja, s tekintetét az ösvényre emeli. Fáradtan pásztázza a hosszú földutat. ~ Tehát ez az út vezet a városba. Minél előbb el kéne oda jutnom, egy kis ennivalóért. Elvégre én sem vagyok halhatatlan.~ Ahogy ezen elmélkedik, nagyot sóhajt. Fejét lehajtja, majd halványan elmosolyodik. Pár percig még a pihenés mellett dönt, mielőtt még újra gyaloglásba kezdene. Végül feltápászkodik, majd ismét útnak indul.*
1490. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-22 09:23:56
Üzenet elküldve: 2015-05-22 09:23:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Beszerző körút – édes kettesben//
*A tűzbe meredve hallgatja a másik szavait, amik egy ideig még visszhangoznak a fejében. A démonaival való harc egy jó ideig várat magára, mondjuk úgy egész életére. Pontosan az a fajta ember, aki inkább homokba dugva a fejét, a szemetet pedig a szőnyeg alá söpri. Persze, nem mintha nem szeretné letudni ezt a egészet, vagy bosszút állni azon a vénséges félnótáson, ez viszont addig várat magára, amíg a kis csapat meg nem erősödik, s talán velük együtt, már tudna valamit kezdeni a dologgal.
Na persze Tarannak nem mond semmit, inkább úgy tesz, mintha szinte meg sem hallotta volna, annak ellenére, hogy nagyon is jól hallotta és el is raktározta a szavait magában.
Újra ajkaihoz emeli az üveget, csak a rum íze kedvéért, majd leteszi kettőjük közé a földre, s csak reméli, hogy egyikőjük sem lesz olyan szerencsétlen, hogy felrúgja. Bár ez inkább rá jellemző.
Két nyuszi között felpillant a másikra, s mintha magát látná, Taran olyan beleéléssel beszél az elkövetkezendő hajós létükről, hogy azt pillanatok alatt átragasztja a lányra is. Szürkéi követik a mágus kezének vonalát egészen a fák lombjai közül kikandikáló csillagos ég felé, mintha ott lenne, amiről a tanonc beszél. Nem is tesz hozzá semmit a lelkes kis beszédhez, csak egyetértően és nyájasan dorombol mellé. Egész kezdi megszeretni a kis pereputtyot, minden bizonnyal kalandos lenne velük is kalózkodni, míg a csapat másik fele kifosztja a Kikötőt, vagy legalábbis a lakosainak zsebét.
A „van egy ötletem” kezdetű mondatokat kifejezetten imádja, így széles vigyorral fordul teljesen Taran felé, még az evéssel is felhagy közben.*
- Nem is tudom, a városból szerezzünk legénységet? *Elmélázik kicsit a kérdésen. Végül is mindenhol lehet találni kalandvágyó népeket, csak utána még be kell őket tanítani a hajón való munkára, ami nem is olyan könnyű, mint az gondolatban tűnik.* Rendben! *Csap a combjára lelkesen. Aztán ki tudja, lehet találnak valami gyöngyszemet. Mondjuk egy íjászt. Egy íjász, vagy kettő, esetleg három, vagy még több, nagyon is jól jönne a hajóra.*
- Végül is mi hátrányunk lehet ebből? Már csak az a kérdés, hol keressünk. Talán a szegénynegyedben vannak erre kapható népek. Nem mintha tudnám, hogy az hol van.
*A maga részéről lassan befejezi az étkezést, s amíg füleit a férfi mondanivalójára tapasztja, addig hátradobja maga mögé a fát, min a kis füles sült, s csak reméli, hogy nem fogja bevonzani a környék ragadozóit. Néhányszor áttörli a kezét, újabb korty rum, majd úgy helyezkedik, hogy teljesen szembe forduljon társával.*
- Viszont mielőtt elindulunk fel kell készülni. Étellel, vízzel, rummal, fegyverrel. Át kell vizsgálni a hajót, rendbe kell tenni. Nem ártana egy hajóács sem. Talán elrabolhatnánk egyet a kikötőből. *Ez utóbbit persze csak elviccelve említi meg, de annyira nem is rossz ötlet.*
- Egy... kísérletben? *Kissé félve kérdez rá, talán nem olyan jó szokása, hogy rögtön rákérdez azokra, amik nyilvánvalóan nem a legjobb emlékei az embereknek.*
- Tudod, szerintem pedig jó, hogy nem volt olyan kalandos az életed, az egyik napról másikra való életnek megvannak a buktatói. Így nem kell azon aggódnod, hogy csak úgy lenyesik a fejed a helyéről. Bár, ha sok gyíklénnyel akadunk össze még a barlangban, akkor még ez is meglehet. *Ejt meg egy ártatlan kis mosolyt. Persze esze ágában sincs a tanoncot szándékosan bajba sodorni... vagy mégis?*
- Hát én örülök, hogy Taug rád talált, vagy fordítva. *Miután ez kicsusszan a száján, rögtön kihúzza magát, hogy gyorsan javítson a helyzeten, mielőtt még érzelgősnek tűnne, vagy olyannak aki hajlamos megkedvelni bárkit.* Azért persze, mert máskülönben ki áldaná meg a leendő kardomat? *Inkább kerüli a szemkontaktust és elmered az erdő sötét mélységeibe, mintha valami igazán izgalmas történne arrafelé, s gyorsan tovább is lendíti a témát, amíg a másik süti a nyuszit, vagy már éppen eszi azt.*
- Valahol arra vannak a barbárok. *Lendít fejével a rengeteg felé.* Nem tudom Taug mire jutott velük, mivel még nem ért vissza a Mágustoronyból, de van egy olyan érzésem, hogy nem látnának minket szívesen, ha itt ránk akadnának. Persze *Fordul vissza a férfi felé egy huncut mosollyal az arcán.* Épp ezért izgalmasabb ez, mint hajóval biztonságban átkelni a folyón.
*A tűzbe meredve hallgatja a másik szavait, amik egy ideig még visszhangoznak a fejében. A démonaival való harc egy jó ideig várat magára, mondjuk úgy egész életére. Pontosan az a fajta ember, aki inkább homokba dugva a fejét, a szemetet pedig a szőnyeg alá söpri. Persze, nem mintha nem szeretné letudni ezt a egészet, vagy bosszút állni azon a vénséges félnótáson, ez viszont addig várat magára, amíg a kis csapat meg nem erősödik, s talán velük együtt, már tudna valamit kezdeni a dologgal.
Na persze Tarannak nem mond semmit, inkább úgy tesz, mintha szinte meg sem hallotta volna, annak ellenére, hogy nagyon is jól hallotta és el is raktározta a szavait magában.
Újra ajkaihoz emeli az üveget, csak a rum íze kedvéért, majd leteszi kettőjük közé a földre, s csak reméli, hogy egyikőjük sem lesz olyan szerencsétlen, hogy felrúgja. Bár ez inkább rá jellemző.
Két nyuszi között felpillant a másikra, s mintha magát látná, Taran olyan beleéléssel beszél az elkövetkezendő hajós létükről, hogy azt pillanatok alatt átragasztja a lányra is. Szürkéi követik a mágus kezének vonalát egészen a fák lombjai közül kikandikáló csillagos ég felé, mintha ott lenne, amiről a tanonc beszél. Nem is tesz hozzá semmit a lelkes kis beszédhez, csak egyetértően és nyájasan dorombol mellé. Egész kezdi megszeretni a kis pereputtyot, minden bizonnyal kalandos lenne velük is kalózkodni, míg a csapat másik fele kifosztja a Kikötőt, vagy legalábbis a lakosainak zsebét.
A „van egy ötletem” kezdetű mondatokat kifejezetten imádja, így széles vigyorral fordul teljesen Taran felé, még az evéssel is felhagy közben.*
- Nem is tudom, a városból szerezzünk legénységet? *Elmélázik kicsit a kérdésen. Végül is mindenhol lehet találni kalandvágyó népeket, csak utána még be kell őket tanítani a hajón való munkára, ami nem is olyan könnyű, mint az gondolatban tűnik.* Rendben! *Csap a combjára lelkesen. Aztán ki tudja, lehet találnak valami gyöngyszemet. Mondjuk egy íjászt. Egy íjász, vagy kettő, esetleg három, vagy még több, nagyon is jól jönne a hajóra.*
- Végül is mi hátrányunk lehet ebből? Már csak az a kérdés, hol keressünk. Talán a szegénynegyedben vannak erre kapható népek. Nem mintha tudnám, hogy az hol van.
*A maga részéről lassan befejezi az étkezést, s amíg füleit a férfi mondanivalójára tapasztja, addig hátradobja maga mögé a fát, min a kis füles sült, s csak reméli, hogy nem fogja bevonzani a környék ragadozóit. Néhányszor áttörli a kezét, újabb korty rum, majd úgy helyezkedik, hogy teljesen szembe forduljon társával.*
- Viszont mielőtt elindulunk fel kell készülni. Étellel, vízzel, rummal, fegyverrel. Át kell vizsgálni a hajót, rendbe kell tenni. Nem ártana egy hajóács sem. Talán elrabolhatnánk egyet a kikötőből. *Ez utóbbit persze csak elviccelve említi meg, de annyira nem is rossz ötlet.*
- Egy... kísérletben? *Kissé félve kérdez rá, talán nem olyan jó szokása, hogy rögtön rákérdez azokra, amik nyilvánvalóan nem a legjobb emlékei az embereknek.*
- Tudod, szerintem pedig jó, hogy nem volt olyan kalandos az életed, az egyik napról másikra való életnek megvannak a buktatói. Így nem kell azon aggódnod, hogy csak úgy lenyesik a fejed a helyéről. Bár, ha sok gyíklénnyel akadunk össze még a barlangban, akkor még ez is meglehet. *Ejt meg egy ártatlan kis mosolyt. Persze esze ágában sincs a tanoncot szándékosan bajba sodorni... vagy mégis?*
- Hát én örülök, hogy Taug rád talált, vagy fordítva. *Miután ez kicsusszan a száján, rögtön kihúzza magát, hogy gyorsan javítson a helyzeten, mielőtt még érzelgősnek tűnne, vagy olyannak aki hajlamos megkedvelni bárkit.* Azért persze, mert máskülönben ki áldaná meg a leendő kardomat? *Inkább kerüli a szemkontaktust és elmered az erdő sötét mélységeibe, mintha valami igazán izgalmas történne arrafelé, s gyorsan tovább is lendíti a témát, amíg a másik süti a nyuszit, vagy már éppen eszi azt.*
- Valahol arra vannak a barbárok. *Lendít fejével a rengeteg felé.* Nem tudom Taug mire jutott velük, mivel még nem ért vissza a Mágustoronyból, de van egy olyan érzésem, hogy nem látnának minket szívesen, ha itt ránk akadnának. Persze *Fordul vissza a férfi felé egy huncut mosollyal az arcán.* Épp ezért izgalmasabb ez, mint hajóval biztonságban átkelni a folyón.
1489. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-21 21:06:26
Üzenet elküldve: 2015-05-21 21:06:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Beszerző körút – édes kettesben//
*Szerencsére Dynti érti a viccet, amivel ismét egy új oldalát mutatja meg a lány. A Kárhozottak között, mintha egy kicsit feszélyezve érezné magát, vagy legalább is nem mer úgy feloldódni. Nem úgy Taran, aki Taugot is megtréfálta, mikor a Rókában összefutottak.*
-A lábadra csak a cipőjét kell húzni. Tudod, mondják is, hogy felhúzta a nyúlcipőt!
*Tovább gördíti a jókedvet. Legalább egy kicsit felszabadul a lány, bár az kérdéses, hogy a rumtól van-e ez a különleges alkalom, vagy Taran személye teszi.*
-Szerintem nem halott. Csak bujkál valahol nagyon mélyen. Talán egyszer előbukkan és mindennél erősebb jellemként tér vissza, hogy felvegye a harcot a démonaival. A büszkeség fogja őt visszaterelni...
*Zárja le a beszélgetés Dyntire fókuszáló részét, remélve, hogy nem kis lelki útravalót adott most neki, s remélve, hogy a hosszú évek során gondol még ezekre a szavakra.*
-Én is nagyon várom a hajóutat. Nagyon jó kalandnak hangzik. És tudod mi vár minket a szigeten?
*Csillan meg a kalandvágy a szemében, majd kezét a csillagok felé emeli.*
-Annyi kincs, mint égen a csillag és álomszép partvidék, távol ettől a gonosz és kegyetlen világtól. Meg persze a kaland kedvéért némi harc a helyi törzsekkel, vagy banditákkal, de az csak jobbá teszi a helyzetet. És rum! Tengernyi rum!
*Az a szegény ember, aki álmodni sem tud. Ezek szerint Taran egy gazdag ember, még ha igen szerény mennyiségű aranytallérral is gazdálkodik.*
-Van egy ötletem. Ha úgy is Artheniorba vezet az utunk... Toborozzunk legénységet!
*Csattan fel lelkesen, majd elmondja a részletes elképzeléseit is.*
-Azt mondjuk nekik, hogy pontban három hét múlva legyenek a Rókában. Egyikünk oda megy Tauggal és Nadaeval hogy felismerjük egymást, és a vezetőség dönt arról, hogy elkárhoznak-e, vagy sem. Így nem fogunk visszatérni üres kézzel, s három hét alatt talán mi is visszaérünk a körútról. Mit szólsz?
*Ezt nem a könyveiben olvasta, pusztán csak jár az esze, ötletel picit. A lány kérdésére elmosolyodik, s őszintén válaszol. Hát igen, neki nincs sok takargatnivalója.*
-Az én életem nem olyan kalandos, mint a tiéd. Kényszerházasság nincs benne, bár bizonyos értelemben menekülés az akad. Artheniorban születtem, bár nem sokéig éltem ott. Emlékeim sem igazán vannak, csak azt tudom, hogy apám meghalt egy kísérletben. Ezt követően anyám újra férjhez ment, s Wegtorenbe kerültem. Ott kezdtem el rajongani a tűzmágiáért, bár a szívem a Levegő Városának környékére húzott, így felnőtt fejjel visszatértem, vállalva, hogy sokkal nehezebben tanulom majd meg a mágiát, mint ott.
*Megrántja a vállát, s közönyös arccal bólogat, hogy bizony már le is írta életének fantasztikusan szövevényes és kalandos folyamát néhány mondatba tömörítve.*
*Szerencsére Dynti érti a viccet, amivel ismét egy új oldalát mutatja meg a lány. A Kárhozottak között, mintha egy kicsit feszélyezve érezné magát, vagy legalább is nem mer úgy feloldódni. Nem úgy Taran, aki Taugot is megtréfálta, mikor a Rókában összefutottak.*
-A lábadra csak a cipőjét kell húzni. Tudod, mondják is, hogy felhúzta a nyúlcipőt!
*Tovább gördíti a jókedvet. Legalább egy kicsit felszabadul a lány, bár az kérdéses, hogy a rumtól van-e ez a különleges alkalom, vagy Taran személye teszi.*
-Szerintem nem halott. Csak bujkál valahol nagyon mélyen. Talán egyszer előbukkan és mindennél erősebb jellemként tér vissza, hogy felvegye a harcot a démonaival. A büszkeség fogja őt visszaterelni...
*Zárja le a beszélgetés Dyntire fókuszáló részét, remélve, hogy nem kis lelki útravalót adott most neki, s remélve, hogy a hosszú évek során gondol még ezekre a szavakra.*
-Én is nagyon várom a hajóutat. Nagyon jó kalandnak hangzik. És tudod mi vár minket a szigeten?
*Csillan meg a kalandvágy a szemében, majd kezét a csillagok felé emeli.*
-Annyi kincs, mint égen a csillag és álomszép partvidék, távol ettől a gonosz és kegyetlen világtól. Meg persze a kaland kedvéért némi harc a helyi törzsekkel, vagy banditákkal, de az csak jobbá teszi a helyzetet. És rum! Tengernyi rum!
*Az a szegény ember, aki álmodni sem tud. Ezek szerint Taran egy gazdag ember, még ha igen szerény mennyiségű aranytallérral is gazdálkodik.*
-Van egy ötletem. Ha úgy is Artheniorba vezet az utunk... Toborozzunk legénységet!
*Csattan fel lelkesen, majd elmondja a részletes elképzeléseit is.*
-Azt mondjuk nekik, hogy pontban három hét múlva legyenek a Rókában. Egyikünk oda megy Tauggal és Nadaeval hogy felismerjük egymást, és a vezetőség dönt arról, hogy elkárhoznak-e, vagy sem. Így nem fogunk visszatérni üres kézzel, s három hét alatt talán mi is visszaérünk a körútról. Mit szólsz?
*Ezt nem a könyveiben olvasta, pusztán csak jár az esze, ötletel picit. A lány kérdésére elmosolyodik, s őszintén válaszol. Hát igen, neki nincs sok takargatnivalója.*
-Az én életem nem olyan kalandos, mint a tiéd. Kényszerházasság nincs benne, bár bizonyos értelemben menekülés az akad. Artheniorban születtem, bár nem sokéig éltem ott. Emlékeim sem igazán vannak, csak azt tudom, hogy apám meghalt egy kísérletben. Ezt követően anyám újra férjhez ment, s Wegtorenbe kerültem. Ott kezdtem el rajongani a tűzmágiáért, bár a szívem a Levegő Városának környékére húzott, így felnőtt fejjel visszatértem, vállalva, hogy sokkal nehezebben tanulom majd meg a mágiát, mint ott.
*Megrántja a vállát, s közönyös arccal bólogat, hogy bizony már le is írta életének fantasztikusan szövevényes és kalandos folyamát néhány mondatba tömörítve.*
1488. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-21 16:48:59
Üzenet elküldve: 2015-05-21 16:48:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Visszaér az erdei ösvényre. Úgy gondolja, hogy talán nem látják őt szívesen errefelé, és útjának különben is egy teljesen új célja akadt, ami miatt hajlandó feldobni régebbi vágyait. Bizakodva sétál, léptei felverik a földet álmából. Azt hiszi, most talán sikerülhet újra egy közösség tagjává válni. *
~ Hiszen már évek óta nem volt ilyen! Hihetetlen, hogy épp én. ~
*Gondolja magában hatalmas hévvel, és hosszú-hosszú ideje most először újra lelkes. Újra van valódi célja. Köpenyét magára ölelve, tőrjét simogatva lépdel vissza Arthenior felé, remélve, hogy estére odaér. *
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.21 17:55:53, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; helyesírás.
~ Hiszen már évek óta nem volt ilyen! Hihetetlen, hogy épp én. ~
*Gondolja magában hatalmas hévvel, és hosszú-hosszú ideje most először újra lelkes. Újra van valódi célja. Köpenyét magára ölelve, tőrjét simogatva lépdel vissza Arthenior felé, remélve, hogy estére odaér. *
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.21 17:55:53, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; helyesírás.
1487. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-21 08:30:57
Üzenet elküldve: 2015-05-21 08:30:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Beszerző körút – édes kettesben//
*Szemei előbb elkerekednek, majd végül nevetésben tőr ki a tanoncka nyulas megjegyzésén, akármilyen undorító is a felvetés, valahol mégis mókásnak találja.*
- Persze, a szívnek nem lehet parancsolni, mindegy kihez vezet, emberhez, vagy nyuszihoz. *Vihog még egy kicsit, s igyekszik elhessegetni szemei elől a furcsa páros képét.
Apró pillantást vet vacsorájuk szőrméje felé, követve a férfi tőrének vonalát.*
- Éppenséggel, talán jól jönne egy új kesztyű, bár fogalmam sincs mit kell vele kezdeni. Mármint a megnyúzott állatbőrrel, nem pedig a kesztyűvel. Arról tudom, hogy lábra kell húzni. *Igazi mókamester lett így estére, valószínűleg a vidám hangulat és a hatékony rumfogyasztás teheti. Mindenesetre ritkán engedi el így magát.
Kivéve persze, amikor magáról beszél, na akkor ideges. Főleg, miután rájött, hogy vannak buktatói a kis történetének, például, hogy a korábban őt szolgáló cselédlányoknak bizony mindennapos munkája volt a takarítás, így ha ő is egy lett volna közülük, akkor nem állt volna neki a barlangban hőzöngeni, hanem tudatosan csinálja. De a férfi ezt nem teszi szóvá, s neki mivel olykor igen csak naiv tud lenni, neki úgy tűnik, a mágus nem is sejti, hogy magáról beszélt.*
- Való igaz, hogy arából több is lehet, büszkeségből azonban csak egy. *Teszi hozzá, bár ő lenne a legboldogabb, ha már nem keresnék, de az utóbbi időszak nem éppen ezt mutatja, tekintve az esetet, ahogy Naddal összetalálkozott, amikor a kis barlangi csoportosulás korábbi, immár halott vezetője pontosan az ő fejét akarta venni a vérdíj ellenében. Így biztos benne, hogy Legadon addig nem nyugszik amíg fejét nyilvánosan karóra nem húzza.*
- Hogy mi lehet vele? Szerintem halott. *Vonja meg a vállát. Valahol igaz is, hiszen azt az énjét mélyen eltemette magában.
A nyuszi lassan pirosra sül, ami nem is gond, hiszen a sülő hús illata felébreszti gyomrát, ami olykor halk kis nyöszörgéssel tudatja gazdájával, hogy néha az alkohol helyett elfogadna némi szilárdabb és tartósabb ételt is. Persze a férfi mosolyával és könnyed stílusával hamar kizökkenti idegességéből és itt a lehetőség, hogy elterelje magáról a témát, mielőtt még lebuktatja magát.*
- Alig várom, hogy hajóra szálljunk. *Szólal meg hirtelen, némi csendes mélázgatás után. Ez tűnt a legkönnyebb terelőtémának.* Bár nem ártana keresni még néhány embert a hajóra. A harci tornán az egyik ellenfelem egy szöszi kis elf lány volt, bár vékonyka testalkata ellenére igen szívós ellenfél volt, na mindegy. Szóval pont neki meséltem, hogy van egy sziget a tengeren. Mi csak a part közelét fedeztük fel, ám kíváncsi lennék mit rejt a rengeteg a sziget belseje. Azt hiszem neked is tetszene a hely. A víz türkizkék és majdhogy melegnek mondható, s olyan tiszta, hogy akár szabad kézzel is lehet halászni. A homok pedig fehér. Sokkal szebb, mint a Kikötő környéki tengerpartok. *Miután a hús kellően átsült, nameg persze engedve saját éhes türelmetlenségének is, kihúzza a tűzből, majd vár egy kicsit amíg hűl, s végül enni kezd. Ezzel pedig teret enged a férfinek is, hogy ő is beszélhessen.* Ilyet biztos nem láttál még a könyveidben. Apropó, te merre jártál eddig? *Fordul kíváncsian a másik felé, s aprót harap a húsból. Úgy tűnik most már tényleg el fog csendesedni.*
-A kis barátnőd egész finom. *Jegyzi még meg utoljára a nyuszira sunyi vigyorral.*
*Szemei előbb elkerekednek, majd végül nevetésben tőr ki a tanoncka nyulas megjegyzésén, akármilyen undorító is a felvetés, valahol mégis mókásnak találja.*
- Persze, a szívnek nem lehet parancsolni, mindegy kihez vezet, emberhez, vagy nyuszihoz. *Vihog még egy kicsit, s igyekszik elhessegetni szemei elől a furcsa páros képét.
Apró pillantást vet vacsorájuk szőrméje felé, követve a férfi tőrének vonalát.*
- Éppenséggel, talán jól jönne egy új kesztyű, bár fogalmam sincs mit kell vele kezdeni. Mármint a megnyúzott állatbőrrel, nem pedig a kesztyűvel. Arról tudom, hogy lábra kell húzni. *Igazi mókamester lett így estére, valószínűleg a vidám hangulat és a hatékony rumfogyasztás teheti. Mindenesetre ritkán engedi el így magát.
Kivéve persze, amikor magáról beszél, na akkor ideges. Főleg, miután rájött, hogy vannak buktatói a kis történetének, például, hogy a korábban őt szolgáló cselédlányoknak bizony mindennapos munkája volt a takarítás, így ha ő is egy lett volna közülük, akkor nem állt volna neki a barlangban hőzöngeni, hanem tudatosan csinálja. De a férfi ezt nem teszi szóvá, s neki mivel olykor igen csak naiv tud lenni, neki úgy tűnik, a mágus nem is sejti, hogy magáról beszélt.*
- Való igaz, hogy arából több is lehet, büszkeségből azonban csak egy. *Teszi hozzá, bár ő lenne a legboldogabb, ha már nem keresnék, de az utóbbi időszak nem éppen ezt mutatja, tekintve az esetet, ahogy Naddal összetalálkozott, amikor a kis barlangi csoportosulás korábbi, immár halott vezetője pontosan az ő fejét akarta venni a vérdíj ellenében. Így biztos benne, hogy Legadon addig nem nyugszik amíg fejét nyilvánosan karóra nem húzza.*
- Hogy mi lehet vele? Szerintem halott. *Vonja meg a vállát. Valahol igaz is, hiszen azt az énjét mélyen eltemette magában.
A nyuszi lassan pirosra sül, ami nem is gond, hiszen a sülő hús illata felébreszti gyomrát, ami olykor halk kis nyöszörgéssel tudatja gazdájával, hogy néha az alkohol helyett elfogadna némi szilárdabb és tartósabb ételt is. Persze a férfi mosolyával és könnyed stílusával hamar kizökkenti idegességéből és itt a lehetőség, hogy elterelje magáról a témát, mielőtt még lebuktatja magát.*
- Alig várom, hogy hajóra szálljunk. *Szólal meg hirtelen, némi csendes mélázgatás után. Ez tűnt a legkönnyebb terelőtémának.* Bár nem ártana keresni még néhány embert a hajóra. A harci tornán az egyik ellenfelem egy szöszi kis elf lány volt, bár vékonyka testalkata ellenére igen szívós ellenfél volt, na mindegy. Szóval pont neki meséltem, hogy van egy sziget a tengeren. Mi csak a part közelét fedeztük fel, ám kíváncsi lennék mit rejt a rengeteg a sziget belseje. Azt hiszem neked is tetszene a hely. A víz türkizkék és majdhogy melegnek mondható, s olyan tiszta, hogy akár szabad kézzel is lehet halászni. A homok pedig fehér. Sokkal szebb, mint a Kikötő környéki tengerpartok. *Miután a hús kellően átsült, nameg persze engedve saját éhes türelmetlenségének is, kihúzza a tűzből, majd vár egy kicsit amíg hűl, s végül enni kezd. Ezzel pedig teret enged a férfinek is, hogy ő is beszélhessen.* Ilyet biztos nem láttál még a könyveidben. Apropó, te merre jártál eddig? *Fordul kíváncsian a másik felé, s aprót harap a húsból. Úgy tűnik most már tényleg el fog csendesedni.*
-A kis barátnőd egész finom. *Jegyzi még meg utoljára a nyuszira sunyi vigyorral.*
1486. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-20 21:04:18
Üzenet elküldve: 2015-05-20 21:04:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Beszerző körút – édes kettesben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Ha netán provokálni akarom szándékosan, legalább nem kell keresni a témát!
*Mosolyodik el, bár eljöhet az idő, eljöhet a pillanat, mikor a rum iránti rajongását felhasználja majd a nő ellen, érvként, fegyverként, akármiként.*
-Honnan tudod, hogy nem adta be a derekát? Nem tudhatod, hogy mi okozta a halálát!
*Nevet fel Dynti felvetésére, s szemei előtt már ki is rajzolódott a kép, amint a nyuszi füleit fogja és alantas nemi vágyait elégíti ki szegény állaton. Fúj, de hisz ez undorító! Nincs az a pénz, amivel rávennék valami hasonló őrültségre, ezért is tudja poénként kezelni. Persze, a közegben, ahol mozog, talán fel sem tűnne efféle bogarasság, ha már kannibáljuk is van. A jókedvet fokozza Dynti szójátéka is. Sikeresen összehozta a férfit a perzselő tűz városával. Talán nem is véletlen a hasonló hangzás.
Végre a nyúl pucolásában is eljutott oda, hogy magának is hasítson egy darab húst és leülhessen sütni a lány mellé.*
-A szőrmére szükséged van? Télen jól jöhet.
*Veti fel a lenyúzott bőrre mutatva tőrével. Egy kis törődést igényel csupán és készíthető belőle egy szép sapka, vagy csizmadísz.*
~Ha neked nem kell, akkor is elviszem, s kicserzem magamnak.~
*Érdeklődve hallgatja a lány beszámolóját, de amiképpen beszél, a vörös hajú nem is sejti, hogy a mágustanonc valami egészen mást szűrt ki Dynti mondandójából.*
~Szóval te voltál az a lány!~
*Merül kicsit gondolataiba, s kissé bambulva nézi a botjára szúrt nyulat. Sajnos a mágusok sokat olvasnak, mondhatni mindenük a könyv. Valamilyen mélységig értenek a pszichológiához is, s ez pont olyan eset, mint amikor valakinek kellemetlen a téma, ezért úgy adja elő, mintha egy harmadik személyről lenne szó, s ő csak ártatlan megfigyelője lenne a szomorú eseményeknek.*
~Szóval ez is benne van abban, hogy a barlangokból kilépve csuklyát öltesz.~
*Meg az is, hogy tehetett olyan dolgokat, amik miatt a városőrség sem látja a vörös hajút szívesen. Így az utolsó gondolatában nem biztos Taran, de az elsőre fogadni merne. Kérdés, hogy mit is mondjon ezek után, hogy ártatlan naivságát megtartva a lány előtt valamiféle tanácsot is adjon az ügyben.*
-Jól tette a lány. A mai világban már nem dívik, hogy valakit belekényszerítsenek egy házasságba. Sajnos, ennek ellenére előfordul.
*Szólal meg végül körülbelül egy perces hallgatás után, majd fordít egyet a nyúlhúson.*
-Egy darabig bizonyára keresték is az arát, de nőből több akad, mintsem hogy tűvé tegyenek érte mindent. Vajon mi lehet vele? Merre járhat?
*Empatikus alkat, ez nem kétség.*
-Talán éppen nyulat süt, mint mi, nem?
*Mosolyog rá Dyntire, s ezzel egyértelműen el is billenti a beszélgetést valamelyik irányba. Hogy melyikbe, az múlik a kalózon is.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Ha netán provokálni akarom szándékosan, legalább nem kell keresni a témát!
*Mosolyodik el, bár eljöhet az idő, eljöhet a pillanat, mikor a rum iránti rajongását felhasználja majd a nő ellen, érvként, fegyverként, akármiként.*
-Honnan tudod, hogy nem adta be a derekát? Nem tudhatod, hogy mi okozta a halálát!
*Nevet fel Dynti felvetésére, s szemei előtt már ki is rajzolódott a kép, amint a nyuszi füleit fogja és alantas nemi vágyait elégíti ki szegény állaton. Fúj, de hisz ez undorító! Nincs az a pénz, amivel rávennék valami hasonló őrültségre, ezért is tudja poénként kezelni. Persze, a közegben, ahol mozog, talán fel sem tűnne efféle bogarasság, ha már kannibáljuk is van. A jókedvet fokozza Dynti szójátéka is. Sikeresen összehozta a férfit a perzselő tűz városával. Talán nem is véletlen a hasonló hangzás.
Végre a nyúl pucolásában is eljutott oda, hogy magának is hasítson egy darab húst és leülhessen sütni a lány mellé.*
-A szőrmére szükséged van? Télen jól jöhet.
*Veti fel a lenyúzott bőrre mutatva tőrével. Egy kis törődést igényel csupán és készíthető belőle egy szép sapka, vagy csizmadísz.*
~Ha neked nem kell, akkor is elviszem, s kicserzem magamnak.~
*Érdeklődve hallgatja a lány beszámolóját, de amiképpen beszél, a vörös hajú nem is sejti, hogy a mágustanonc valami egészen mást szűrt ki Dynti mondandójából.*
~Szóval te voltál az a lány!~
*Merül kicsit gondolataiba, s kissé bambulva nézi a botjára szúrt nyulat. Sajnos a mágusok sokat olvasnak, mondhatni mindenük a könyv. Valamilyen mélységig értenek a pszichológiához is, s ez pont olyan eset, mint amikor valakinek kellemetlen a téma, ezért úgy adja elő, mintha egy harmadik személyről lenne szó, s ő csak ártatlan megfigyelője lenne a szomorú eseményeknek.*
~Szóval ez is benne van abban, hogy a barlangokból kilépve csuklyát öltesz.~
*Meg az is, hogy tehetett olyan dolgokat, amik miatt a városőrség sem látja a vörös hajút szívesen. Így az utolsó gondolatában nem biztos Taran, de az elsőre fogadni merne. Kérdés, hogy mit is mondjon ezek után, hogy ártatlan naivságát megtartva a lány előtt valamiféle tanácsot is adjon az ügyben.*
-Jól tette a lány. A mai világban már nem dívik, hogy valakit belekényszerítsenek egy házasságba. Sajnos, ennek ellenére előfordul.
*Szólal meg végül körülbelül egy perces hallgatás után, majd fordít egyet a nyúlhúson.*
-Egy darabig bizonyára keresték is az arát, de nőből több akad, mintsem hogy tűvé tegyenek érte mindent. Vajon mi lehet vele? Merre járhat?
*Empatikus alkat, ez nem kétség.*
-Talán éppen nyulat süt, mint mi, nem?
*Mosolyog rá Dyntire, s ezzel egyértelműen el is billenti a beszélgetést valamelyik irányba. Hogy melyikbe, az múlik a kalózon is.*
1485. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-19 16:57:18
Üzenet elküldve: 2015-05-19 16:57:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Eghalim ismerősnek véli a körülötte lévő tájat. Ezek szerint jó irányba jön visszafelé Amon Ruadból. Feltett szándéka Artheniorba eljutni valami kis élelem és szállás végett. Eghalim inkább az élelem, mint sem a hálóhely miatt megy. Már megszokta az idők során, hogy a szabadban alszik. Nem igényli már a puha takarókat. Miközben gyalogol a kitaposott ösvényen a gondolataiba merül.* ~Vajon tisztességes dolog volt-e otthagyni mindenkit a fogadóban? Eirenit meg csak úgy elment.~ *Az elf arra a következtetésre jut, hogy a maga ura lesz és nem lesz lekötve egy klánnál sem. Így hát kitartóan tovább sétál az útcélja felé.*
1484. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-19 09:41:33
Üzenet elküldve: 2015-05-19 09:41:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Legenda születése //
* Egy fárasztó, hosszú nap után, végül a magányos lovas elérkezik az ösvényhez, mely az erődhőz vezet. Erian szándékosan hagyja, hogy a szél szétfújja köpenyét, láthatóvá téve az övén lógó hosszúkardot. *
~ Vajon máris észrevettek, vagy még várat magára a nagy találkozás? ~
* Teszi fel magában a kérdést, miközben szemeit az elé táruló látványra fókuszálja. A szerpentín tetején több épület is található, s mögöttük húzódik meg a Thargodarok erődje. *
- Csakugyan tekintélyt parancsoló egy hely, nem csoda, hogy a környékbeliek nem akarják megközelíteni. -
* Motyogja magában, ahogy lassacskán felér az ösvényen, továbbra is kimért léptetésben haladva. Sötét csuklyáját időközben hátraveti, hogy arca, s az élesebb szemüek előtt, származása se legyen kétséges. *
* Egy fárasztó, hosszú nap után, végül a magányos lovas elérkezik az ösvényhez, mely az erődhőz vezet. Erian szándékosan hagyja, hogy a szél szétfújja köpenyét, láthatóvá téve az övén lógó hosszúkardot. *
~ Vajon máris észrevettek, vagy még várat magára a nagy találkozás? ~
* Teszi fel magában a kérdést, miközben szemeit az elé táruló látványra fókuszálja. A szerpentín tetején több épület is található, s mögöttük húzódik meg a Thargodarok erődje. *
- Csakugyan tekintélyt parancsoló egy hely, nem csoda, hogy a környékbeliek nem akarják megközelíteni. -
* Motyogja magában, ahogy lassacskán felér az ösvényen, továbbra is kimért léptetésben haladva. Sötét csuklyáját időközben hátraveti, hogy arca, s az élesebb szemüek előtt, származása se legyen kétséges. *
1483. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-19 08:34:23
Üzenet elküldve: 2015-05-19 08:34:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Beszerző körút – édes kettesben//
- Ezt inkább előtte ne említsd meg, különben tőből tépi le a fejed. *Kuncog a tanonc kijelentésére, hogy a rum nem a kapitányoké. El is képzeli Nad fejét, ahogy kétszer nagyobbá válik, mint kellene és úgy ordibálja le Tarant. Az biztos, hogy ő nem szívesen állna a kalózka és kedvenc itala közé.
A sikló okozta izgalom lassan csillapodik, de azért a másik megjegyzésére morog egy picit.*
- El, bár nem csodálnám, ha hatodmagával térne vissza, hogy bosszút álljon rajtam és a csizmámon.
*Félmosolyra húzódik az arca, s, ahogy az szokása, szemeit szűkítve néz vissza a másikra.*
- Azért örülök, hogy a nyuszi nem adta be a derekát, hogy vele is huncutkodj. *Újabb zavart kacarászás. *Kicsit furcsán érezném magam kívülálló harmadikként. *Amint a tűz kész van, s némileg átmelegszik, lehajtja a csuklyát a fejéről. Igaz, talán nem ártana ha legalább a tűz körül el tudná valami csatolni a haját, ha nem akarja, hogy a tűzvörös haj valóban tüzessé váljon, de eszköz híján csak kezével fogja meg az előrelógó hosszú tincseket, majd a hátára tereli őket. Csendben hallgatja a férfi mondandóját, vagyis az első pár szó erejéig.*
- Haha, Wegtaran. *Saját szóviccén ugyan csak kimérten kacarászik, bár tény, hogy neki kimondottan tetszik ez az ócska kis játék a szavakkal.* Hogy számít-e? *Töpreng egy picit.* Attól függ, ha csak te voltál férfi és mindenki más nő, akkor igen. *Próbál elnyomni egy újabb kíváncsisági rohamot, hogy ne támadja le a férfit a Wegtorenről való tengernyi kérdésével, amik mindig ott lapultak benne. Aki a városoktól távol nőtt fel, elszigetelten egy nemesi udvarban, minek közelében csak hasonló birtokok, illetve nomádok és orkok tanyáztak, annak minden érdekes, amit egy városról hallhat, de nem akar már utazásuk első napján a másik agyára menni teljesen, így ezt a vágyát minimálisra szorítja.* És mi volt az utazás célja?
*Na meg persze kik voltak a nők, honnan hova tartott és még milliónyi kérdés.
Közben felszúrja a kapott combot a nyársra, bár elkínlódik vele egy ideig. Tény, hogy sokáig tanyázott erdőben is, de ő többnyire bogyókon élt, meg gyümölcsökön. Talán ezért ilyen kis vékonyka.*
- Ó, hogy a múltamról. *Egy igazi zavart kacagást ejt meg, talán hangosabbat is kellene. Ezzel a kérdéssel mindig is könnyű volt sarokba állítani, mert hát kitalál ő valami hazugságot igen hamar, csak aztán elfelejti, s örök kérdés marad, hogy kinek mit mondott. S bármennyire is szeretne, a tanoncban sem bízhat még meg annyira, hogy kitálaljon az apró kis botrányról, amit kirobbantott évekkel ezelőtt északon, tekintve a tetemes összeget amit bárki megkaphat a lányért cserébe. Így aztán úgy dönt, egyelőre maradjon titokban a dolog, bár miután elég sokáig gondolkodik egy egyszerű kérdésen, talán sejthető, hogy a fele sem lesz igaz mondanivalójának.*
- Ja hát izé... *Kitartóan bámulja a tüzet, hátha az valamiféle megoldással szolgál számára.* Csak a szokásos. *Legyint mellé.* Csóró, névtelen családban nőttem fel. Aztán ööö... elmentem kalóznak. *Még maga is oldalra biggyeszti ajkát attól a csapnivalóan rossz és rövid kis hazugságról, ami elhagyta ajkait, de ma teljesen fantáziátlan.* Na jó. *Kihúzza magát. Támadt egy jobb ötlete.*
- Hazudtam. Egy északi nevesebb család idősebb lányát szolgáltam. Aztán a lányt egy nap hozzáadták a környék legnevesebb hadurához. Persze nem tetszett neki az ötlet. A szokásoknak megfelelően egy rövid párszavas ceremóniával összekötötték őket, majd útnak indultak a férfi birtokaira, ám útközben megálltak egy rokon birtokán, hogy eltöltsenek pár napot. Ilyenkor volt szokás elhálni az első pár éjszakát, majd pár nap múlva a férfi és katonái nagy része előre indul, s a feleségek csak pár nap múlva szokták követni. Hát a lány kihasználta az időt és elszökött. Miután erre fény derült, tudtam, hogy nekem is mennem kell, különben felakasztanak bűnrészességgel vádolva. Úgyhogy megszöktem és hát na. *Tárja szét a karját. Persze megint kénytelen volt hazudni, de azért az előrelógó vörös tincsei közül kitartóan figyeli a tanonc arcát, hogy mit szól a dologhoz, hiszen ha nem hallott a dologról az már jó, s mivel eddig sem mutatott különösebb érdeklődést a fejére tűzött vérdíj miatt, talán később leleplezheti magát. Közben persze nagyot kortyol a rumból, hogy idegességét lenyomja. *
- Ezt inkább előtte ne említsd meg, különben tőből tépi le a fejed. *Kuncog a tanonc kijelentésére, hogy a rum nem a kapitányoké. El is képzeli Nad fejét, ahogy kétszer nagyobbá válik, mint kellene és úgy ordibálja le Tarant. Az biztos, hogy ő nem szívesen állna a kalózka és kedvenc itala közé.
A sikló okozta izgalom lassan csillapodik, de azért a másik megjegyzésére morog egy picit.*
- El, bár nem csodálnám, ha hatodmagával térne vissza, hogy bosszút álljon rajtam és a csizmámon.
*Félmosolyra húzódik az arca, s, ahogy az szokása, szemeit szűkítve néz vissza a másikra.*
- Azért örülök, hogy a nyuszi nem adta be a derekát, hogy vele is huncutkodj. *Újabb zavart kacarászás. *Kicsit furcsán érezném magam kívülálló harmadikként. *Amint a tűz kész van, s némileg átmelegszik, lehajtja a csuklyát a fejéről. Igaz, talán nem ártana ha legalább a tűz körül el tudná valami csatolni a haját, ha nem akarja, hogy a tűzvörös haj valóban tüzessé váljon, de eszköz híján csak kezével fogja meg az előrelógó hosszú tincseket, majd a hátára tereli őket. Csendben hallgatja a férfi mondandóját, vagyis az első pár szó erejéig.*
- Haha, Wegtaran. *Saját szóviccén ugyan csak kimérten kacarászik, bár tény, hogy neki kimondottan tetszik ez az ócska kis játék a szavakkal.* Hogy számít-e? *Töpreng egy picit.* Attól függ, ha csak te voltál férfi és mindenki más nő, akkor igen. *Próbál elnyomni egy újabb kíváncsisági rohamot, hogy ne támadja le a férfit a Wegtorenről való tengernyi kérdésével, amik mindig ott lapultak benne. Aki a városoktól távol nőtt fel, elszigetelten egy nemesi udvarban, minek közelében csak hasonló birtokok, illetve nomádok és orkok tanyáztak, annak minden érdekes, amit egy városról hallhat, de nem akar már utazásuk első napján a másik agyára menni teljesen, így ezt a vágyát minimálisra szorítja.* És mi volt az utazás célja?
*Na meg persze kik voltak a nők, honnan hova tartott és még milliónyi kérdés.
Közben felszúrja a kapott combot a nyársra, bár elkínlódik vele egy ideig. Tény, hogy sokáig tanyázott erdőben is, de ő többnyire bogyókon élt, meg gyümölcsökön. Talán ezért ilyen kis vékonyka.*
- Ó, hogy a múltamról. *Egy igazi zavart kacagást ejt meg, talán hangosabbat is kellene. Ezzel a kérdéssel mindig is könnyű volt sarokba állítani, mert hát kitalál ő valami hazugságot igen hamar, csak aztán elfelejti, s örök kérdés marad, hogy kinek mit mondott. S bármennyire is szeretne, a tanoncban sem bízhat még meg annyira, hogy kitálaljon az apró kis botrányról, amit kirobbantott évekkel ezelőtt északon, tekintve a tetemes összeget amit bárki megkaphat a lányért cserébe. Így aztán úgy dönt, egyelőre maradjon titokban a dolog, bár miután elég sokáig gondolkodik egy egyszerű kérdésen, talán sejthető, hogy a fele sem lesz igaz mondanivalójának.*
- Ja hát izé... *Kitartóan bámulja a tüzet, hátha az valamiféle megoldással szolgál számára.* Csak a szokásos. *Legyint mellé.* Csóró, névtelen családban nőttem fel. Aztán ööö... elmentem kalóznak. *Még maga is oldalra biggyeszti ajkát attól a csapnivalóan rossz és rövid kis hazugságról, ami elhagyta ajkait, de ma teljesen fantáziátlan.* Na jó. *Kihúzza magát. Támadt egy jobb ötlete.*
- Hazudtam. Egy északi nevesebb család idősebb lányát szolgáltam. Aztán a lányt egy nap hozzáadták a környék legnevesebb hadurához. Persze nem tetszett neki az ötlet. A szokásoknak megfelelően egy rövid párszavas ceremóniával összekötötték őket, majd útnak indultak a férfi birtokaira, ám útközben megálltak egy rokon birtokán, hogy eltöltsenek pár napot. Ilyenkor volt szokás elhálni az első pár éjszakát, majd pár nap múlva a férfi és katonái nagy része előre indul, s a feleségek csak pár nap múlva szokták követni. Hát a lány kihasználta az időt és elszökött. Miután erre fény derült, tudtam, hogy nekem is mennem kell, különben felakasztanak bűnrészességgel vádolva. Úgyhogy megszöktem és hát na. *Tárja szét a karját. Persze megint kénytelen volt hazudni, de azért az előrelógó vörös tincsei közül kitartóan figyeli a tanonc arcát, hogy mit szól a dologhoz, hiszen ha nem hallott a dologról az már jó, s mivel eddig sem mutatott különösebb érdeklődést a fejére tűzött vérdíj miatt, talán később leleplezheti magát. Közben persze nagyot kortyol a rumból, hogy idegességét lenyomja. *
1482. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-18 20:57:19
Üzenet elküldve: 2015-05-18 20:57:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Beszerző körút – édes kettesben//
*Úgy fest, hogy a lopás témáját kellően kivesézték. Ha látni fogják a lehetőségeket, és ott lesznek a helyszínen, akkor majd részletesen is kiderül minden. Az persze már terv lesz és nem ötletelés.*
-Igazán nincs mit.
*A hajszín különlegessé, egészen ennivalóvá teszi a lányt, bár ezt a kannibál is észrevette már.*
-Inkább mi igyunk, mint ő! A rum a matrózok és nem a kapitány itala!
*Mosolyog vissza a lányra, mert bár Taran tud komoly lenni, de minek is legyen, ha lehet komolytalan is?
A nyúl előkészítése közben hallja a Dynti sikítását, majd az utána követő csörgést.*
~Úgy hallom, nem csak a nyúl tért közelebb.~
*Mire megtörli nyúlvértől áztatott kezét, s rászánja magát, hogy megnézze, hogy mi baj érhette a nőt az ijedtségen kívül, addigra előlép a csuklyás kárhozott a fák közül, mire a tűzmágus elmosolyodik.*
-Úgy látom, elüldözted.
*Elveszi a fát, majd előkészíti belőle a tűzhelyet.*
-Nem kellett nagyon győzködni a nyuszit. Úgy látom, a személyes vonzerőm nem csak rád van hatással!
*Mosolyodik el sokat mondóan, majd a köpenyében turkálni kezd és előhúz két tűzkövet, hogy némi száraz falevél, vagy fű támogatásával tüzet csiholjon.*
-Egy karavánban utaztam, még Wegtorenben. Ha az számít, akkor sütögettem nőkkel, bár az is igaz, hogy nem kettesben voltunk, mint most. Az számít?
*Teszi fel a költői kérdést, miközben a tűzkő pattan egyet és a keletkező szikra lángra lobbantja a tüzet.*
-A nyúlhoz a rum kiváló kísérő lesz!
*Tér vissza az elejtett zsákmány pucolásához, mert bár előrehaladott állapotban van, még nincs teljesen kész. Azért lehasítja a combját, hogy Dynti elkezdhessen sütni. A szívére venné, ha éhezni hagyná a lányt. Akármilyen téren.*
-Mesélj egy kicsit a múltadról. A varázslón és a hajadon kívül is. Honnan származol?
*Érdeklődik barátságosan, bár lehet, hogy a kérdés még korai volt. Kiderül.*
*Úgy fest, hogy a lopás témáját kellően kivesézték. Ha látni fogják a lehetőségeket, és ott lesznek a helyszínen, akkor majd részletesen is kiderül minden. Az persze már terv lesz és nem ötletelés.*
-Igazán nincs mit.
*A hajszín különlegessé, egészen ennivalóvá teszi a lányt, bár ezt a kannibál is észrevette már.*
-Inkább mi igyunk, mint ő! A rum a matrózok és nem a kapitány itala!
*Mosolyog vissza a lányra, mert bár Taran tud komoly lenni, de minek is legyen, ha lehet komolytalan is?
A nyúl előkészítése közben hallja a Dynti sikítását, majd az utána követő csörgést.*
~Úgy hallom, nem csak a nyúl tért közelebb.~
*Mire megtörli nyúlvértől áztatott kezét, s rászánja magát, hogy megnézze, hogy mi baj érhette a nőt az ijedtségen kívül, addigra előlép a csuklyás kárhozott a fák közül, mire a tűzmágus elmosolyodik.*
-Úgy látom, elüldözted.
*Elveszi a fát, majd előkészíti belőle a tűzhelyet.*
-Nem kellett nagyon győzködni a nyuszit. Úgy látom, a személyes vonzerőm nem csak rád van hatással!
*Mosolyodik el sokat mondóan, majd a köpenyében turkálni kezd és előhúz két tűzkövet, hogy némi száraz falevél, vagy fű támogatásával tüzet csiholjon.*
-Egy karavánban utaztam, még Wegtorenben. Ha az számít, akkor sütögettem nőkkel, bár az is igaz, hogy nem kettesben voltunk, mint most. Az számít?
*Teszi fel a költői kérdést, miközben a tűzkő pattan egyet és a keletkező szikra lángra lobbantja a tüzet.*
-A nyúlhoz a rum kiváló kísérő lesz!
*Tér vissza az elejtett zsákmány pucolásához, mert bár előrehaladott állapotban van, még nincs teljesen kész. Azért lehasítja a combját, hogy Dynti elkezdhessen sütni. A szívére venné, ha éhezni hagyná a lányt. Akármilyen téren.*
-Mesélj egy kicsit a múltadról. A varázslón és a hajadon kívül is. Honnan származol?
*Érdeklődik barátságosan, bár lehet, hogy a kérdés még korai volt. Kiderül.*
1481. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-05-17 12:38:56
Üzenet elküldve: 2015-05-17 12:38:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
* Telnek az unalmas napok és végre rátalál az ösvényre. Az ösvényre, mely több irányba is vezet és igaz egyikbe sem szeretne eljutni, de úgy tűnik muszáj lesz valahol megállnia, mert hasa kopog az éhségtől. Nem tud addig elszámolni, ahány napja nem evett - és ez magában még nem nagy szám, hiszen nem tud sokáig számolni, de mivel "sok" nap telt már el, így régóta nem evett. Kell neki valami. A baj csak az, hogy pénze nincs, vadászni meg nehezen tud. Vagy lop, vagy éhen hal. Más lehetőség nincs nagyon. Csak halad az úton, amerre lát, hátha egyszer elér valahova. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718