Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 129 (2561. - 2580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
2580. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-16 14:44:45
Üzenet elküldve: 2016-07-16 14:44:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Folyóparton//
//Grombar után - 3. éjjel//
*Már majdnem hajnalodik, mikor Ziana hadnagy megérkezik a táborba, amit igazából a fények miatt nem nagyon lehet eltéveszteni. Több, mint négy óra lovaglást tudhat maga mögött, de itt van, és a sereg még nem lépte át a folyót, habár éledezni látszanak már.
Az őrökkel szerencséje van. A sajátjait is megtalálja a környék ezen szakaszát kémlelők között.*
-Hadnagy!
*Tisztelegnek, és hátrafordulnak.*
-A hadnagyok sátrai középen vannak. Felveressem az önét is?
*Kezd, majd jobbrább mutat.*
-Ott vannak a sátraink.
*Mutat egy kisebb kupacra a másik kisebb kupac mellett, amely a két város seregeinek lakhelyeit foglalja magában.*
-Akkor hát tényleg...
*Fojt el egy mondatot. Tudatosul benne, hogy irtózatosan nagy bajban vannak, és nem csak az elnézett üzenet miatt, vagy tudjon a katona bármiről is. Hanem azért, mert olyan spicli van a soraik között, aki mindenkit átejtett.
Ziana, ha besétál a táborba az utolsó pihenő perceket töltő katonák hortyotását hallhatja. A tüzeket őrzik páran ébren, de hűséges őrnagya nincs ott. Az egyik sátorban találhatja meg, ha egyáltalán keresi.
Torkát nem vágta el semmi, és biztonságban alhatott eddig, és akár még egy órácskát továbbra is.*
//Grombar után - 3. éjjel//
*Már majdnem hajnalodik, mikor Ziana hadnagy megérkezik a táborba, amit igazából a fények miatt nem nagyon lehet eltéveszteni. Több, mint négy óra lovaglást tudhat maga mögött, de itt van, és a sereg még nem lépte át a folyót, habár éledezni látszanak már.
Az őrökkel szerencséje van. A sajátjait is megtalálja a környék ezen szakaszát kémlelők között.*
-Hadnagy!
*Tisztelegnek, és hátrafordulnak.*
-A hadnagyok sátrai középen vannak. Felveressem az önét is?
*Kezd, majd jobbrább mutat.*
-Ott vannak a sátraink.
*Mutat egy kisebb kupacra a másik kisebb kupac mellett, amely a két város seregeinek lakhelyeit foglalja magában.*
-Akkor hát tényleg...
*Fojt el egy mondatot. Tudatosul benne, hogy irtózatosan nagy bajban vannak, és nem csak az elnézett üzenet miatt, vagy tudjon a katona bármiről is. Hanem azért, mert olyan spicli van a soraik között, aki mindenkit átejtett.
Ziana, ha besétál a táborba az utolsó pihenő perceket töltő katonák hortyotását hallhatja. A tüzeket őrzik páran ébren, de hűséges őrnagya nincs ott. Az egyik sátorban találhatja meg, ha egyáltalán keresi.
Torkát nem vágta el semmi, és biztonságban alhatott eddig, és akár még egy órácskát továbbra is.*
2579. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-16 13:20:48
Üzenet elküldve: 2016-07-16 13:20:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Folyóparton//
//Grombar után - 3. éjjel//
*Magányos, vékonyka alak vágtázik a városőrség táborához, még jócskán virradat előtt. Mivel nagyon nem szeretne nyílvesszőt a mellkasába egy túlbuzgó, őrséget ellátó emberétől sem, így az utolsó métereket már lépésben teszi meg, az első "Állj! Ki vagy?" kérdést megelőzve maga jelenti be érkeztét.*
-Ziana Yedhir hadnagy vagyok. Merre találom az artheniori különítményt?
*Jól tudja, hogy sem öltözéke, sem kinézete nem épp hadnagyi. Tiszta szerencse viszont, hogy a kiköti hadnagyok tiszti gyűrűjét birtokolja. Ezt leszámítva csak egy meggyötört, minimálisan fegyverzett utazó, tengernyi karcolással, apróbb vágások sebesedő nyomával arcán, nyakán, kezén, karjain. Plusz még némi piszok, és a lassan egy hatos mosdatlanság, földön keveset alvás minden velejárójával.*
//Grombar után - 3. éjjel//
*Magányos, vékonyka alak vágtázik a városőrség táborához, még jócskán virradat előtt. Mivel nagyon nem szeretne nyílvesszőt a mellkasába egy túlbuzgó, őrséget ellátó emberétől sem, így az utolsó métereket már lépésben teszi meg, az első "Állj! Ki vagy?" kérdést megelőzve maga jelenti be érkeztét.*
-Ziana Yedhir hadnagy vagyok. Merre találom az artheniori különítményt?
*Jól tudja, hogy sem öltözéke, sem kinézete nem épp hadnagyi. Tiszta szerencse viszont, hogy a kiköti hadnagyok tiszti gyűrűjét birtokolja. Ezt leszámítva csak egy meggyötört, minimálisan fegyverzett utazó, tengernyi karcolással, apróbb vágások sebesedő nyomával arcán, nyakán, kezén, karjain. Plusz még némi piszok, és a lassan egy hatos mosdatlanság, földön keveset alvás minden velejárójával.*
2578. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-15 22:54:40
Üzenet elküldve: 2016-07-15 22:54:40
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Folyóparton//
*A nő nemtetszésének kifejeződése mindössze még gyanúsabbá teszi, és komoly kétségeket támaszt Aoneerben a hadnagy alkalmasságát illetően, már ha valóban ember. Elvégre az őrmester és több mint hetven katona, szó nélkül végrehajtotta a műveletet és igazolta saját magát. Egy edzett és sokszor sebesült kemény tisztnek az ilyesmi már nem számítana. Ha Ziana hadnagy tényleg megjelenik holnap akkor elég csúnya beszélgetéseknek lesz a tábor szem és fül tanúja. Egy sokatmondó komoly pillantásnál és a saját sebzett, és csak a bemutató miatt feltépett ujjának lenyalásánál többet most nem tehet az ügy érdekében, ha ennél többet "mondana" az már függelemsértés volna. Kelyri hadnagy pedig ezzel fel is kerül a gyanúsítottak listájára. Neki meg nincs eszköze rá, hogy lépjen ellene.
Az meg, hogy Ziana hajnalhasadásra megérkezzen a vashegyről, majdnem irreális elvárás. Másfél nap bőven elegendő lenne, de ezekben a hónapokban az éjszaka és a reggel rettentő közel áll egymáshoz. Mindenesetre jobb ha ő maga vigyáz a puskaporra, és inkább ő van veszélyben mint mások. Lenne még pár csúnya trükkje a hadnagyi kar irányába, de a vörösnek, vagy valami hasonlónak úgyis meg kell előbb vagy utóbb jelennie. Nem tart már soká.*
-Igenis asszonyom. *Mondja ki a mostanra fámává vált szavakat, amiket amaz nyilván hallhatott elégszer. Majd tiszteleg és távozik a sátorból, hogy a saját katonái között, a mosdást hanyagolva, és a páncél nagyját lefejtve magáról végigfeküdjön egy tábori ágyon, mesterkardja ott fekszik mellette kevesebb mint egy karnyújtásnyira. Éberen alszik. És ha az éjszaka során nem vágja el valaki a torkát akkor reggel közli is a csapattal, hogy a hadnagyi kar még mindig ellenőrizetlennek számít, majd a legerősebb embereit ki is vezényli a puskaporok mellé. Több embert visz mint amennyire szükség lenne a pakoláshoz. Szeretné ha a nekivetkőzött, és elfáradt rakodók mellett lenne pár éles szemű, fegyveres is, hisz a puskapor még mindig kulcsfontosságú pontja a hadjáratnak. Ők egyben a rakodók váltását is ki tudják tenni, meg néhány vizes vödröt is a lábuk mellé rendel, ha itt tűz üt ki akkor az egész tábor a levegőbe repül. Így jelenlétük háromszorosan is indokolt.*
*A nő nemtetszésének kifejeződése mindössze még gyanúsabbá teszi, és komoly kétségeket támaszt Aoneerben a hadnagy alkalmasságát illetően, már ha valóban ember. Elvégre az őrmester és több mint hetven katona, szó nélkül végrehajtotta a műveletet és igazolta saját magát. Egy edzett és sokszor sebesült kemény tisztnek az ilyesmi már nem számítana. Ha Ziana hadnagy tényleg megjelenik holnap akkor elég csúnya beszélgetéseknek lesz a tábor szem és fül tanúja. Egy sokatmondó komoly pillantásnál és a saját sebzett, és csak a bemutató miatt feltépett ujjának lenyalásánál többet most nem tehet az ügy érdekében, ha ennél többet "mondana" az már függelemsértés volna. Kelyri hadnagy pedig ezzel fel is kerül a gyanúsítottak listájára. Neki meg nincs eszköze rá, hogy lépjen ellene.
Az meg, hogy Ziana hajnalhasadásra megérkezzen a vashegyről, majdnem irreális elvárás. Másfél nap bőven elegendő lenne, de ezekben a hónapokban az éjszaka és a reggel rettentő közel áll egymáshoz. Mindenesetre jobb ha ő maga vigyáz a puskaporra, és inkább ő van veszélyben mint mások. Lenne még pár csúnya trükkje a hadnagyi kar irányába, de a vörösnek, vagy valami hasonlónak úgyis meg kell előbb vagy utóbb jelennie. Nem tart már soká.*
-Igenis asszonyom. *Mondja ki a mostanra fámává vált szavakat, amiket amaz nyilván hallhatott elégszer. Majd tiszteleg és távozik a sátorból, hogy a saját katonái között, a mosdást hanyagolva, és a páncél nagyját lefejtve magáról végigfeküdjön egy tábori ágyon, mesterkardja ott fekszik mellette kevesebb mint egy karnyújtásnyira. Éberen alszik. És ha az éjszaka során nem vágja el valaki a torkát akkor reggel közli is a csapattal, hogy a hadnagyi kar még mindig ellenőrizetlennek számít, majd a legerősebb embereit ki is vezényli a puskaporok mellé. Több embert visz mint amennyire szükség lenne a pakoláshoz. Szeretné ha a nekivetkőzött, és elfáradt rakodók mellett lenne pár éles szemű, fegyveres is, hisz a puskapor még mindig kulcsfontosságú pontja a hadjáratnak. Ők egyben a rakodók váltását is ki tudják tenni, meg néhány vizes vödröt is a lábuk mellé rendel, ha itt tűz üt ki akkor az egész tábor a levegőbe repül. Így jelenlétük háromszorosan is indokolt.*
2577. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-15 22:09:33
Üzenet elküldve: 2016-07-15 22:09:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Folyóparton//
*Kelyri igen érdekes beszámolót hallhat. A biztonság kedvéért azért megkapargatja a sebet ott magában, mielőtt visszatérne a régi kerékvágásba. Sem vér, sem fekete trutymó nem látszik ujján, ha Aon tovább figyeli, így nyíltan rákérdez.*
-Szóval azt várja, hogy szurkáljam magam?!
*Hallható a nem tetszés igen hangsúlyos helye a mondatban, és a további kiosztogatásokba csak azért nem megy bele, mert Aoneer beismeri, hogy semmi joga ezt várni, habár mégis ezt teszi.*
-Rendben. Ez esetben nem lassítom a munkálatokat, és fény derülhet a dolgokra.
*Mintha kicsit kétkedne ebben az egészben. Az egyetlen nem Aoneer személyéhez köthető, megfogható bizonyíték még mindig a levél, így most még mintha maga sem tudná, eldöbteni, hogy a fickó bolond, vagy túlbuzgó. Arcára a kétely jelei ülnek ki. Gyakorlatiasan a harmadik módszert választja.*
-Nos hát. Azt kell mondjam, akkor mire a nap felkel mindent tudni fogunk. Menjen aludni!
*Hangjából kihallatszik, hogy vélhetően, ha Ziana nem érkezik meg reggelig ez lesz az utolsó szép éjszaka.*
-Hajnal hasadtakor várom magát és a legmarkosabb, ellenőrzött embereit a lőpornál.
*Villant egy kissé gonoszkás vigyort. A lőport hordani talán a leghálátlanabb feladat lesz most, amilyen kellemetlenül szokásuk itt ezeknek csomagolni.*
-Van még valami?
*Kérdezi szinte türelmetlenül, majd végül tiszteleg, ha Aoneer felállt. A levest és a kenyeret elviteti vele, de pillantása egyértelműen közli. Nincs oka tovább a sátrában tartani az őrmestert, és tiszta lelkiismerettel burkolózhat így magányba már.*
*Kelyri igen érdekes beszámolót hallhat. A biztonság kedvéért azért megkapargatja a sebet ott magában, mielőtt visszatérne a régi kerékvágásba. Sem vér, sem fekete trutymó nem látszik ujján, ha Aon tovább figyeli, így nyíltan rákérdez.*
-Szóval azt várja, hogy szurkáljam magam?!
*Hallható a nem tetszés igen hangsúlyos helye a mondatban, és a további kiosztogatásokba csak azért nem megy bele, mert Aoneer beismeri, hogy semmi joga ezt várni, habár mégis ezt teszi.*
-Rendben. Ez esetben nem lassítom a munkálatokat, és fény derülhet a dolgokra.
*Mintha kicsit kétkedne ebben az egészben. Az egyetlen nem Aoneer személyéhez köthető, megfogható bizonyíték még mindig a levél, így most még mintha maga sem tudná, eldöbteni, hogy a fickó bolond, vagy túlbuzgó. Arcára a kétely jelei ülnek ki. Gyakorlatiasan a harmadik módszert választja.*
-Nos hát. Azt kell mondjam, akkor mire a nap felkel mindent tudni fogunk. Menjen aludni!
*Hangjából kihallatszik, hogy vélhetően, ha Ziana nem érkezik meg reggelig ez lesz az utolsó szép éjszaka.*
-Hajnal hasadtakor várom magát és a legmarkosabb, ellenőrzött embereit a lőpornál.
*Villant egy kissé gonoszkás vigyort. A lőport hordani talán a leghálátlanabb feladat lesz most, amilyen kellemetlenül szokásuk itt ezeknek csomagolni.*
-Van még valami?
*Kérdezi szinte türelmetlenül, majd végül tiszteleg, ha Aoneer felállt. A levest és a kenyeret elviteti vele, de pillantása egyértelműen közli. Nincs oka tovább a sátrában tartani az őrmestert, és tiszta lelkiismerettel burkolózhat így magányba már.*
2576. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-15 19:38:54
Üzenet elküldve: 2016-07-15 19:38:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Folyóparton//
*A sátor minimalista berendezése között szerencsére csak a hadnagyot találja a görbe késes verőlegények úgy látszik egy másik ponyva alatt gyülekeznek. Ez nem is rossz előjel, szerencsésnek mondhatja magát. A kérésnek megfelelően maga elé veszi a kenyeret és a levest, előkészülve az étkezéshez elég lassan ahhoz, hogy a nő belemelegedjen a mondandójába. Ha meg akarná mérgezni akkor nyilván nem vesződne ennyit a szövegeléssel, vagy épp neki is ez a logikája, mindenesetre Aoneer nem tart eléggé ettől az ármánytól, vagy csak jobban tart attól amit az esetleges bizalmatlansága okozhat. A mai munkája után amúgy is gyanús lenne, ha csak úgy eltűnne a táborból. Mindezek mellett sem jut két kanálnál tovább a levessel mire a hadnagy befejezi a rövid monológját. Ő nem siet sehová, meg amúgy is nehezményezi, ha a társaság ellenére is egyedül kell étkeznie.
Bólintani nem bólint szimplán elgondolkozva várja a továbbiakat, a fokozott figyelemről csak a kanál vissza tétele és a feljebb emelkedő szemek tanúskodnak. Az érvek pedig érkeznek is sorban. Jelen állás szerint Kelyri vagy tényleg neki akar előnyt szerezni, vagy csak ez a legegyszerűbb módszer arra, hogy megszabaduljon tőle.*
-Azt hiszem félreértett. *Mondja majd szájába veszi hüvelykujját és fogával ismét felnyitja a csak nemrég bevarasodott apró sérülést az így keletkező vércseppet pedig egy sodró mozdulattal végigkeni mutató ujján.*
-Csak a vér és az adottságok bizonyítja egy ember emberségét. A tárgyakat és a külső jegyeket korlátok nélkül képesek másolni. *Visszaemlékszik ismét a csatában látottakra és a rugalmas bőrű, fekete vérű tetemekre. És persze komolyan elgondolkozik azon, hogy vajon a többi tisztre miféle hatást gyakorolhatott ez a fajta gyanúsítás. Talán csak büszkeségük oka, hogy nem vetették alá magukat önként hasonló vizsgálatoknak. Mellesleg ez első sorban a saját érdekük, főleg ha a katonák többsége előtt már csak a vezetők kiléte lesz kérdéses. Ez olyasmi amit józan vezető nem engedhet meg magának és éppen ezért a hadnagyoknak nem Aoneer előtt kell a kilétüket bizonygatniuk, hanem annak a száz embernek akik már biztosak egymás ember voltában. A terv pedig ettől válik működőképessé, nem pedig a katonák szolgaszellemétől. A csipkés fehérneműt és a mellette lévő heget egyébként ugyanolyan faarccal nézi mint a megsárgult katonai jelentéseket. A dolog itt ismét elég visszás, hisz a hadnagy az egész tábor előtt nem tolhatja le a nadrágját.*
-De nyilván nem vagyok abban a helyzetben, hogy önt megkérdőjelezzem. *Teszi hozzá egy rövid szünet után. Nem kívánt ő utalni semmire, mert nincs rá szüksége, szimplán a módszer lényegét pontosította, arra az esetre ha a hadnagy egyszer maga is használni akarná.*
-E mellett köszönettel tartozom a nyert időért. Időközben Kagan nagyúr mágikus jelezte, hogy Ziana hadnagy megérkezett a vashegyre és újabb híreket, valamint a hadnagy újabb utasításait adta át. Ugyanekkor én is jeleztem számára, az itteni helyzetet, és kértem, hogy a hadnagy sürgősen jöjjön ide és személyesen próbálja meg igazolni azt az állítást amelynek átadására én egyedül képtelen voltam. *Rövid szünetet tart. Várja mit válaszol a hadnagy erre a hirtelen jött rengeteg információra. Láthatóan Aoneert nem ejtették a fejére és a dolgok is szervezettebben haladnak mint általában.* Mivel mágikus ismeretek híján, jómagam képtelen vagyok beszélgetést kezdeményezni, így bővebb információval, nem rendelkezem. Jelen állás szerint ha a hadnagy igazolni kívánja az állításomat, akkor az én közbenjárásom már fölösleges.
*Vagyis semmi oka sincs elhagyni a tábort, sőt épp a legjobb helyen van, ha biztosítani akarja az "igazolás" megérkezését.*
*A sátor minimalista berendezése között szerencsére csak a hadnagyot találja a görbe késes verőlegények úgy látszik egy másik ponyva alatt gyülekeznek. Ez nem is rossz előjel, szerencsésnek mondhatja magát. A kérésnek megfelelően maga elé veszi a kenyeret és a levest, előkészülve az étkezéshez elég lassan ahhoz, hogy a nő belemelegedjen a mondandójába. Ha meg akarná mérgezni akkor nyilván nem vesződne ennyit a szövegeléssel, vagy épp neki is ez a logikája, mindenesetre Aoneer nem tart eléggé ettől az ármánytól, vagy csak jobban tart attól amit az esetleges bizalmatlansága okozhat. A mai munkája után amúgy is gyanús lenne, ha csak úgy eltűnne a táborból. Mindezek mellett sem jut két kanálnál tovább a levessel mire a hadnagy befejezi a rövid monológját. Ő nem siet sehová, meg amúgy is nehezményezi, ha a társaság ellenére is egyedül kell étkeznie.
Bólintani nem bólint szimplán elgondolkozva várja a továbbiakat, a fokozott figyelemről csak a kanál vissza tétele és a feljebb emelkedő szemek tanúskodnak. Az érvek pedig érkeznek is sorban. Jelen állás szerint Kelyri vagy tényleg neki akar előnyt szerezni, vagy csak ez a legegyszerűbb módszer arra, hogy megszabaduljon tőle.*
-Azt hiszem félreértett. *Mondja majd szájába veszi hüvelykujját és fogával ismét felnyitja a csak nemrég bevarasodott apró sérülést az így keletkező vércseppet pedig egy sodró mozdulattal végigkeni mutató ujján.*
-Csak a vér és az adottságok bizonyítja egy ember emberségét. A tárgyakat és a külső jegyeket korlátok nélkül képesek másolni. *Visszaemlékszik ismét a csatában látottakra és a rugalmas bőrű, fekete vérű tetemekre. És persze komolyan elgondolkozik azon, hogy vajon a többi tisztre miféle hatást gyakorolhatott ez a fajta gyanúsítás. Talán csak büszkeségük oka, hogy nem vetették alá magukat önként hasonló vizsgálatoknak. Mellesleg ez első sorban a saját érdekük, főleg ha a katonák többsége előtt már csak a vezetők kiléte lesz kérdéses. Ez olyasmi amit józan vezető nem engedhet meg magának és éppen ezért a hadnagyoknak nem Aoneer előtt kell a kilétüket bizonygatniuk, hanem annak a száz embernek akik már biztosak egymás ember voltában. A terv pedig ettől válik működőképessé, nem pedig a katonák szolgaszellemétől. A csipkés fehérneműt és a mellette lévő heget egyébként ugyanolyan faarccal nézi mint a megsárgult katonai jelentéseket. A dolog itt ismét elég visszás, hisz a hadnagy az egész tábor előtt nem tolhatja le a nadrágját.*
-De nyilván nem vagyok abban a helyzetben, hogy önt megkérdőjelezzem. *Teszi hozzá egy rövid szünet után. Nem kívánt ő utalni semmire, mert nincs rá szüksége, szimplán a módszer lényegét pontosította, arra az esetre ha a hadnagy egyszer maga is használni akarná.*
-E mellett köszönettel tartozom a nyert időért. Időközben Kagan nagyúr mágikus jelezte, hogy Ziana hadnagy megérkezett a vashegyre és újabb híreket, valamint a hadnagy újabb utasításait adta át. Ugyanekkor én is jeleztem számára, az itteni helyzetet, és kértem, hogy a hadnagy sürgősen jöjjön ide és személyesen próbálja meg igazolni azt az állítást amelynek átadására én egyedül képtelen voltam. *Rövid szünetet tart. Várja mit válaszol a hadnagy erre a hirtelen jött rengeteg információra. Láthatóan Aoneert nem ejtették a fejére és a dolgok is szervezettebben haladnak mint általában.* Mivel mágikus ismeretek híján, jómagam képtelen vagyok beszélgetést kezdeményezni, így bővebb információval, nem rendelkezem. Jelen állás szerint ha a hadnagy igazolni kívánja az állításomat, akkor az én közbenjárásom már fölösleges.
*Vagyis semmi oka sincs elhagyni a tábort, sőt épp a legjobb helyen van, ha biztosítani akarja az "igazolás" megérkezését.*
2575. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-15 00:00:03
Üzenet elküldve: 2016-07-15 00:00:03
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Folyóparton//
*A katonák nem tehetnek mást. Bólintanak, végzik a dolgukat, tisztelegnek. Habár a lőpor "kisajátítása" még ha csak őrzési szinten is elég kellemetlen felhangot kavarhat, azért jó ötlet Aoneertól, ez nem vitás.
A sátorban viszont magára marad, persze a hadnagyot leszámítva. Két adag leves gőzölög egy apró tábori asztalkán, messzebb a hadnagyoknál megszokott szervezkedőstől. Előtte két szék, a leves mellé pedig az elmaradhatatlan fognyűvő komisz kenyér.*
-Őrmester.
*Biccent ültében Kelyri, és kissé rendezettebbre veszi a formát, az eddigi várakozó tartást elhagyva.*
-Üljön le!
*Int a szemben meredező szék felé.
Ha körbenéz, amúgy a sátor elég puritán. Két asztal, egy láda. Egyedül talán a fésű, meg két tégelyecske árulkodik a női jelenlétről, persze leszámítva az elrakott két ünnepi ruhát, persze arra az esetre, ha nyernek.*
-Egyen, amelyikből tetszik.
*Villant egy vigyort, mintha megérezte volna Aoneer egyik belső félelmét. Vagy csak egy iszonyatosan számító nőszemélyről van szó, akinek nem kell előre kiszemelnie, hogy melyik tábori gulyásba csempész mérget.*
-Addig beszélek.
*Kezdi határozottan.*
-Lényegretörő leszek. Nincs okunk hinni magának. Nekem sincs. Ezért nem is hiszek, érti?
*Itt vár egy bólintást, vagy valamit. Ez kényszer. Majd kissé közelebb hajol.*
-De adhatok egy esélyt, mert nem hunyhatok szemet egy ilyen felett.
Másfél napot tudok nyerni magának, amennyiben ad öt megbízható embert.
Van egy lova, induljon azonnal, amint ezt megette.
*Szűri fogai közt halkan a szavakat, remélve, hogy senki nem hallja meg, majd hangnemet vált, és hangosan folytatja. Mintha figyelnék őket, és kéne valamit mondani.*
-Be kell valljam tetszett a kis gyanakvós szervezkedése. Okos, mégis rafinált puccs terv. Még ha hasznos is. A lőporra tudunk vigyázni őrmester.
*Picit vár, majd feláll, és oldalt fordulva csípőjén enyhén letolja a nadrágot. Némi csipkét (a háború ellenére jót tesz a közérzetnek minden bizonnyal) és egy pár hüvelykes varosodott sebet felfedve ezzel.*
-Remélem meggyőztem.
*Habár a seb nem mai, de elég nagy jel lehet ez is. Ezzel visszaül, megköszörüli torkát, és enni kezd.*
*A katonák nem tehetnek mást. Bólintanak, végzik a dolgukat, tisztelegnek. Habár a lőpor "kisajátítása" még ha csak őrzési szinten is elég kellemetlen felhangot kavarhat, azért jó ötlet Aoneertól, ez nem vitás.
A sátorban viszont magára marad, persze a hadnagyot leszámítva. Két adag leves gőzölög egy apró tábori asztalkán, messzebb a hadnagyoknál megszokott szervezkedőstől. Előtte két szék, a leves mellé pedig az elmaradhatatlan fognyűvő komisz kenyér.*
-Őrmester.
*Biccent ültében Kelyri, és kissé rendezettebbre veszi a formát, az eddigi várakozó tartást elhagyva.*
-Üljön le!
*Int a szemben meredező szék felé.
Ha körbenéz, amúgy a sátor elég puritán. Két asztal, egy láda. Egyedül talán a fésű, meg két tégelyecske árulkodik a női jelenlétről, persze leszámítva az elrakott két ünnepi ruhát, persze arra az esetre, ha nyernek.*
-Egyen, amelyikből tetszik.
*Villant egy vigyort, mintha megérezte volna Aoneer egyik belső félelmét. Vagy csak egy iszonyatosan számító nőszemélyről van szó, akinek nem kell előre kiszemelnie, hogy melyik tábori gulyásba csempész mérget.*
-Addig beszélek.
*Kezdi határozottan.*
-Lényegretörő leszek. Nincs okunk hinni magának. Nekem sincs. Ezért nem is hiszek, érti?
*Itt vár egy bólintást, vagy valamit. Ez kényszer. Majd kissé közelebb hajol.*
-De adhatok egy esélyt, mert nem hunyhatok szemet egy ilyen felett.
Másfél napot tudok nyerni magának, amennyiben ad öt megbízható embert.
Van egy lova, induljon azonnal, amint ezt megette.
*Szűri fogai közt halkan a szavakat, remélve, hogy senki nem hallja meg, majd hangnemet vált, és hangosan folytatja. Mintha figyelnék őket, és kéne valamit mondani.*
-Be kell valljam tetszett a kis gyanakvós szervezkedése. Okos, mégis rafinált puccs terv. Még ha hasznos is. A lőporra tudunk vigyázni őrmester.
*Picit vár, majd feláll, és oldalt fordulva csípőjén enyhén letolja a nadrágot. Némi csipkét (a háború ellenére jót tesz a közérzetnek minden bizonnyal) és egy pár hüvelykes varosodott sebet felfedve ezzel.*
-Remélem meggyőztem.
*Habár a seb nem mai, de elég nagy jel lehet ez is. Ezzel visszaül, megköszörüli torkát, és enni kezd.*
2574. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-14 16:01:54
Üzenet elküldve: 2016-07-14 16:01:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Folyóparton//
//Mentális üzenet Kagannak//
*Már épp a sátor ajtó közelében van mikor elméjében feltör az a különös hang, hasonló ahhoz mint amikor az öreg mágus matatott a katona elméjében. Igen, ez tényleg csak a Thargok vezére lehet. Bár jól esett volna, ha már korábban megkapja ezt az üzenetet, akkor bizonyosan sokkal gyorsabban mennének a dolgok, és persze az se ártana, ha ő is képes volna visszaüzenni hasonló módon, de ugyebár mágikus képességei nincsenek. A végén még kénytelen lesz tankönyveket kérni bátyjaitól.
Megáll, maga elé mered és próbál erősen koncentrálni, hogy az oda nem illő dolgok ne most árasszák el a fejét amikor épp a világ, vagy legalábbis ennek a száz szerencsétlennek a sorsa dől el az ő fejében.*
~Az őrséget átvágták, a sereg meg akarja támadni a Grombart.~ *Érezhetően még kezdő az efféle kommunikációban, gondolatvilága minden igyekezete ellenére csapong. Két komolyabb és értelmesebb mondat közt megjelenik a tábori ebéd, és az egyik sátor tetején látott különös folt emlékképe.*
~Szarnak a fejemre. Ziana hadnagynak mielőbb meg kell jelennie személyesen.~ *Talán nem épp a szokott visszafogottsággal fejezte ki magát, de fejben amúgy se szokott jelentést tenni.*
~Megteszek minden tőlem telhetőt, de kérem siessenek, és tájékoztassanak, ha újabb fejlemény adódik.~ *Az üzenet hamarosan zárul, ő visszakapja a saját fejét, és folytatja tovább útját a nyitott sátorajtó felé.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.14 16:02:23
//Mentális üzenet Kagannak//
*Már épp a sátor ajtó közelében van mikor elméjében feltör az a különös hang, hasonló ahhoz mint amikor az öreg mágus matatott a katona elméjében. Igen, ez tényleg csak a Thargok vezére lehet. Bár jól esett volna, ha már korábban megkapja ezt az üzenetet, akkor bizonyosan sokkal gyorsabban mennének a dolgok, és persze az se ártana, ha ő is képes volna visszaüzenni hasonló módon, de ugyebár mágikus képességei nincsenek. A végén még kénytelen lesz tankönyveket kérni bátyjaitól.
Megáll, maga elé mered és próbál erősen koncentrálni, hogy az oda nem illő dolgok ne most árasszák el a fejét amikor épp a világ, vagy legalábbis ennek a száz szerencsétlennek a sorsa dől el az ő fejében.*
~Az őrséget átvágták, a sereg meg akarja támadni a Grombart.~ *Érezhetően még kezdő az efféle kommunikációban, gondolatvilága minden igyekezete ellenére csapong. Két komolyabb és értelmesebb mondat közt megjelenik a tábori ebéd, és az egyik sátor tetején látott különös folt emlékképe.*
~Szarnak a fejemre. Ziana hadnagynak mielőbb meg kell jelennie személyesen.~ *Talán nem épp a szokott visszafogottsággal fejezte ki magát, de fejben amúgy se szokott jelentést tenni.*
~Megteszek minden tőlem telhetőt, de kérem siessenek, és tájékoztassanak, ha újabb fejlemény adódik.~ *Az üzenet hamarosan zárul, ő visszakapja a saját fejét, és folytatja tovább útját a nyitott sátorajtó felé.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.14 16:02:23
2573. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-14 14:34:10
Üzenet elküldve: 2016-07-14 14:34:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Mentális üzenet Aoneernek//
*Aoneer egy idegen tudat nem túl finom érintését érezheti a magáén.*
~ Aoneer őrmester, Kagan Thargodar Hadúr vagyok. Ziana hadnagy parancsát továbbítom: minden menekültet és mozdítható ellátmányt, felszerelést irányíts Amon Ruadh területére, a Vashegy védelme alá. ~ *hallatszik a hang.*
~ A flottát óvjátok meg a megsemmisüléstől, fussanak ki. Erősítés várható Wegtoren és Pirtianes felől - figyeljenek hát nyugat felé. ~ *ez után rövid szünet következik.*
~ Ha értetted, jelezz, és a hadnagy kér egy jelentést is. ~ *a hang egyértelműen a Grombar mellett megismert tharg vezéré, és ezt megerősítendő még rövid mentális képüzenet is érkezik a grombari találkozójukról.*
~ Ha megerősítés kell, a Vashegyen vagyunk. ~ *zárul az üzenet.*
*Aoneer egy idegen tudat nem túl finom érintését érezheti a magáén.*
~ Aoneer őrmester, Kagan Thargodar Hadúr vagyok. Ziana hadnagy parancsát továbbítom: minden menekültet és mozdítható ellátmányt, felszerelést irányíts Amon Ruadh területére, a Vashegy védelme alá. ~ *hallatszik a hang.*
~ A flottát óvjátok meg a megsemmisüléstől, fussanak ki. Erősítés várható Wegtoren és Pirtianes felől - figyeljenek hát nyugat felé. ~ *ez után rövid szünet következik.*
~ Ha értetted, jelezz, és a hadnagy kér egy jelentést is. ~ *a hang egyértelműen a Grombar mellett megismert tharg vezéré, és ezt megerősítendő még rövid mentális képüzenet is érkezik a grombari találkozójukról.*
~ Ha megerősítés kell, a Vashegyen vagyunk. ~ *zárul az üzenet.*
2572. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-13 17:06:39
Üzenet elküldve: 2016-07-13 17:06:39
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Mágus leszek!//
*A hóhajúnak nincs ellenére az utazás, úgyis egy ideje tervezgeti már több szempont miatt is a mágustorony meglátogatását. Egyrészről van amit ki szeretne próbálni, másrészről meg jelenleg más mágiatanulós hely nem áll a rendelkezésükre.*
-Leginkább azt, hogy nagy varázsló, és ez a feltételezés nem alaptalan. *mondja Kriyon szavaira. Szeretne az ifjú mágus olyan "vénember" lenni mint az öreg a toronyban. Worenth egyébként mégis gyalogosan közlekedik, nem ült fel Kriyon mellé... bár ahogyan meglátja, hogy menet közben a bagójával bíbelődik nem is bánja. A lépést egyébként kifejezetten jól tartja még mindig.*
-Csigavér Kriyon. *dorgálja meg a tanoncot.* -Ha valamit szétrúgunk a közeljövőben akkor azok a holtak seregei lesznek, rájuk koncentráljuk az erőinket... ők nagyobb fenyegetés mint az orkok.
*Kriyon dallamaira sóhajt egyet.*
~Tűzmágusok...~
*A hóhajúnak nincs ellenére az utazás, úgyis egy ideje tervezgeti már több szempont miatt is a mágustorony meglátogatását. Egyrészről van amit ki szeretne próbálni, másrészről meg jelenleg más mágiatanulós hely nem áll a rendelkezésükre.*
-Leginkább azt, hogy nagy varázsló, és ez a feltételezés nem alaptalan. *mondja Kriyon szavaira. Szeretne az ifjú mágus olyan "vénember" lenni mint az öreg a toronyban. Worenth egyébként mégis gyalogosan közlekedik, nem ült fel Kriyon mellé... bár ahogyan meglátja, hogy menet közben a bagójával bíbelődik nem is bánja. A lépést egyébként kifejezetten jól tartja még mindig.*
-Csigavér Kriyon. *dorgálja meg a tanoncot.* -Ha valamit szétrúgunk a közeljövőben akkor azok a holtak seregei lesznek, rájuk koncentráljuk az erőinket... ők nagyobb fenyegetés mint az orkok.
*Kriyon dallamaira sóhajt egyet.*
~Tűzmágusok...~
2571. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-13 16:03:35
Üzenet elküldve: 2016-07-13 16:03:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Folyóparton//
*Nem akar erőszakoskodni, ez az egy intézkedés épp elég rendet zavar a mai napra, így jobbnak látja ha megvárja amíg az egész ügy befejeződik. A taktika végül sikerrel jár. Mint az esti jelentésből azt megtudja egyik katonája időközben meg is gondolta a dolgot, és talán előbb vagy utóbb, de a többiek is meg fogják. Ezzel a potenciális ellenfelek száma tizenegy katonára, és öt darab hadnagyra korlátozódott. A felderítő csapat tagjai pedig nem lehetnek többen tíznél.*
-Ha a felderítők visszajöttek velük is tudassák a dolgokat. A tizenegy katonát, pedig egyelőre tartsák szemmel, és ha lehet ne engedjék őket a lőpor közelébe. *Ezzel ezt a szakaszt lezártnak tekinti most jöhet az a bizonyos beszélgetés a hadnagykisasszony sátrában, és persze az az idegtépő gondolkozás arról vajon miként veti vizsgálat alá feletteseit. Van egy olyan sanda gyanúja, hogy amint kiderül, hogy a vezetők hova tartozása nem megállapítható, a katonák úgy fogják őket széttépni mint kutya a lábtörlőt, de ennél azért sokkal békésebb és a katonai morált jobban őrző módszerekkel óhajt az ügy végére járni. Legjobb esetben túlbuzgósága miatt lefokozzák, rosszabb esetben meg találnak valakit.*
-Hölgyem. *Lép be a sátorba köszöntve meghívóját, és gyorsan felmérve az odabent tartózkodókat. Valahol elméjének egy homályos szegletében még az is felmerül benne, hogy itt akarják csapdába ejteni, vagy épp megmérgezni, de nem hagyja, hogy efféle aprócska kételyek az útjába álljanak. Leveszi a sisakját, tiszteleg, aztán tovább teszi amit a helyzet épp megkövetel magától.*
*Nem akar erőszakoskodni, ez az egy intézkedés épp elég rendet zavar a mai napra, így jobbnak látja ha megvárja amíg az egész ügy befejeződik. A taktika végül sikerrel jár. Mint az esti jelentésből azt megtudja egyik katonája időközben meg is gondolta a dolgot, és talán előbb vagy utóbb, de a többiek is meg fogják. Ezzel a potenciális ellenfelek száma tizenegy katonára, és öt darab hadnagyra korlátozódott. A felderítő csapat tagjai pedig nem lehetnek többen tíznél.*
-Ha a felderítők visszajöttek velük is tudassák a dolgokat. A tizenegy katonát, pedig egyelőre tartsák szemmel, és ha lehet ne engedjék őket a lőpor közelébe. *Ezzel ezt a szakaszt lezártnak tekinti most jöhet az a bizonyos beszélgetés a hadnagykisasszony sátrában, és persze az az idegtépő gondolkozás arról vajon miként veti vizsgálat alá feletteseit. Van egy olyan sanda gyanúja, hogy amint kiderül, hogy a vezetők hova tartozása nem megállapítható, a katonák úgy fogják őket széttépni mint kutya a lábtörlőt, de ennél azért sokkal békésebb és a katonai morált jobban őrző módszerekkel óhajt az ügy végére járni. Legjobb esetben túlbuzgósága miatt lefokozzák, rosszabb esetben meg találnak valakit.*
-Hölgyem. *Lép be a sátorba köszöntve meghívóját, és gyorsan felmérve az odabent tartózkodókat. Valahol elméjének egy homályos szegletében még az is felmerül benne, hogy itt akarják csapdába ejteni, vagy épp megmérgezni, de nem hagyja, hogy efféle aprócska kételyek az útjába álljanak. Leveszi a sisakját, tiszteleg, aztán tovább teszi amit a helyzet épp megkövetel magától.*
2570. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-13 10:02:46
Üzenet elküldve: 2016-07-13 10:02:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Mágus leszek!//
*Sokkal kevésbé lelkes, mint Lapu, talán azért, mert egója és önképe sokkal inkább erős (bár a valóságtól igen távoli) helyzetképpel ajándékozza meg.*
- Majd csak figyeljed, milyen jó kis hely. Csak ne fussunk össze a vénemberrel, mert róla furcsa dolgokat hallani! *kacsint Lapura, aztán bagót sodor, a nyeregben. Erre nem sokan képesek.*
- Kitanuljuk, amit kell, aztán szétrúgjuk az orkok zrityóját. Bezony! *dörmög közben az orra alá, és vidám kis aratási máglyadalt dúdolgat, mely meglehetősen pajzán, mocskos, és a végén megégetnek egy orkot.*
- Tralala. La.
*Sokkal kevésbé lelkes, mint Lapu, talán azért, mert egója és önképe sokkal inkább erős (bár a valóságtól igen távoli) helyzetképpel ajándékozza meg.*
- Majd csak figyeljed, milyen jó kis hely. Csak ne fussunk össze a vénemberrel, mert róla furcsa dolgokat hallani! *kacsint Lapura, aztán bagót sodor, a nyeregben. Erre nem sokan képesek.*
- Kitanuljuk, amit kell, aztán szétrúgjuk az orkok zrityóját. Bezony! *dörmög közben az orra alá, és vidám kis aratási máglyadalt dúdolgat, mely meglehetősen pajzán, mocskos, és a végén megégetnek egy orkot.*
- Tralala. La.
2569. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-13 09:56:30
Üzenet elküldve: 2016-07-13 09:56:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Mágus leszek!//
*Talán még sosem volt ilyen lelkes, ha utazásról, kiruccanásról volt szó. Persze ez nem is akármilyen alakalom, most végre megtanul varázsolni. Igazán, és komolyan. És épp olyan könnyedén, mint útitársai. Egész más lesz ez, mint az eddigi igen erőltetett affinitás érzékelés. És Lapu igen komoly reményeket is táplál. Ez végre, és valóban megfogja változtatni az életét. Valaki lesz, erős, bátor, teljes, és egyenjogú tagja a klánnak.
Ilyen érzelmek, gondolatok mellett nem is figyel a tájra, Kriyonnal, és Worenthel sem diskurál, egyszerűen, és láthatóan csak boldogan, izgatottan ül a nyeregben, lélekben nagyon távol járva.*
*Talán még sosem volt ilyen lelkes, ha utazásról, kiruccanásról volt szó. Persze ez nem is akármilyen alakalom, most végre megtanul varázsolni. Igazán, és komolyan. És épp olyan könnyedén, mint útitársai. Egész más lesz ez, mint az eddigi igen erőltetett affinitás érzékelés. És Lapu igen komoly reményeket is táplál. Ez végre, és valóban megfogja változtatni az életét. Valaki lesz, erős, bátor, teljes, és egyenjogú tagja a klánnak.
Ilyen érzelmek, gondolatok mellett nem is figyel a tájra, Kriyonnal, és Worenthel sem diskurál, egyszerűen, és láthatóan csak boldogan, izgatottan ül a nyeregben, lélekben nagyon távol járva.*
2568. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-13 08:23:17
Üzenet elküldve: 2016-07-13 08:23:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Folyóparton//
*A katonák sokféle népség, de aránylag bátrak. Száz mérföldre innen Kalácsfalván ettől egy egész frászkarikát kapott volna a lakosság, és Aoneert megégették volna pánikkeltésért. Viszont itt pengék surrogása, motyotás a válasz.
Akad nagyjából öt Aoneer emberei közül is, aki "fejvesztett, értelmetlen", "hogy én, na nem?!" szavak mellett nem végzi el a próbát, ezekkel lehet erőszakoskodni... de akkor nyilván hiszti, illetve belső zavar lesz a dolog vége, vagy csak felírni a nevüket akár.
Vacsora előtt pedig jön a jelentés a sereg maradékáról.*
-A hadnagyok és a felderítők kivételével összesen négy artheniori és hét kikötői nem ment bele a próbába.
*A katonák pedig eddig is felkészülve, fegyverrel mentek bárhová is, most még ehhez a szúrós szem is párosul.
Végezetül pedig, ha Aoneer befejezte intézkedéseit, Kelyri hadnagy sátrából fény világlik kifelé.*
*A katonák sokféle népség, de aránylag bátrak. Száz mérföldre innen Kalácsfalván ettől egy egész frászkarikát kapott volna a lakosság, és Aoneert megégették volna pánikkeltésért. Viszont itt pengék surrogása, motyotás a válasz.
Akad nagyjából öt Aoneer emberei közül is, aki "fejvesztett, értelmetlen", "hogy én, na nem?!" szavak mellett nem végzi el a próbát, ezekkel lehet erőszakoskodni... de akkor nyilván hiszti, illetve belső zavar lesz a dolog vége, vagy csak felírni a nevüket akár.
Vacsora előtt pedig jön a jelentés a sereg maradékáról.*
-A hadnagyok és a felderítők kivételével összesen négy artheniori és hét kikötői nem ment bele a próbába.
*A katonák pedig eddig is felkészülve, fegyverrel mentek bárhová is, most még ehhez a szúrós szem is párosul.
Végezetül pedig, ha Aoneer befejezte intézkedéseit, Kelyri hadnagy sátrából fény világlik kifelé.*
2567. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-12 18:29:29
Üzenet elküldve: 2016-07-12 18:29:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Folyóparton//
*Aoneer gondolkozik egy darabig a hallottakon, majd egy ujjnyira kihúzza mesterkardját a hüvelyéből és elvágja vele saját hüvelykujját méghozzá szándékosan, majd egy mozdulattal visszahelyezi a kardot, lenyalja az időközben képződött pár csepp vért majd folytatja a társalgást katonáival.*
-Az alakváltók képesek a kinézetük megváltoztatására, de a belső szervezetüket nem. Az ő vérük fekete. Az élőholtaknak pedig már nem folyik semmi az ereiben. Elvárom önöktől, hogy elvégezzék ezt az aprócska tesztet, hogy elterjesszék ezt a hírt a csapatok soraiban, és még vacsora előtt szedjék össze azoknak a listáját akikről nem megállapítható, hogy melyik oldalhoz is tartoznak. De önállóan ne lépjenek ellene. Őrizzék meg a tábor rendjét. *Ez talán kezdetnek elég lesz nem akarja az egész csapatot rögtön egy puccsra vezetni több heti semmittevés után ez a kis boszorkányvadászattal egybekötött csapatfejlesztő tréning, éppen elegendő lesz arra, hogy kissé megszervezze a csapatot, ő pedig még a vacsora alatt megpróbálja majd meggyőzni a hadnagykisasszonyt, arról, hogy hibát követ el. Az a kacsintás nyilván jelzett valamit, talán nem most, vagy nem azon a helyen akarja megtárgyalni a dolgokat. Talán titokban hisz Aoneernek, vagy épp tud valamit amit ő nem, esetleg osztoznak már némi tudáson, és a nőnek van is egy terve, hogy helyes irányba terelje a dolgokat. Akárhogy is, nem akar minden hidat felégetni amíg nem beszélt még egyszer a hadnaggyal.*
-És még valami. Legyetek készenlétben. a fene se tudja mit tervez az ellenfél. Még az is lehet, hogy hamarosan megtámadnak minket. *Ez már igazából a puccs előkészülete, mely lehetőséget még nem akarja felfedni az emberek előtt. De katonai szempontból sem tartja ostoba mondatnak, hiszen jelenlegi pozíciójuk a csapatot sebezhetővé teszi. Ha a holtak megjelennek és beletolják őket a folyóba, vagy rátörnek a táborra és pánikot robbantanak ki akkor könnyen és gyorsan végezhetnek mindannyiukkal. És persze egy háborúban soha nem lehet az ember elég óvatos. Ezek után már csak a vacsorát látja fontosnak amire természetesen elmegy hiszen egy ilyen meghívást se személyesen se szakmailag nem utasíthat vissza.*
*Aoneer gondolkozik egy darabig a hallottakon, majd egy ujjnyira kihúzza mesterkardját a hüvelyéből és elvágja vele saját hüvelykujját méghozzá szándékosan, majd egy mozdulattal visszahelyezi a kardot, lenyalja az időközben képződött pár csepp vért majd folytatja a társalgást katonáival.*
-Az alakváltók képesek a kinézetük megváltoztatására, de a belső szervezetüket nem. Az ő vérük fekete. Az élőholtaknak pedig már nem folyik semmi az ereiben. Elvárom önöktől, hogy elvégezzék ezt az aprócska tesztet, hogy elterjesszék ezt a hírt a csapatok soraiban, és még vacsora előtt szedjék össze azoknak a listáját akikről nem megállapítható, hogy melyik oldalhoz is tartoznak. De önállóan ne lépjenek ellene. Őrizzék meg a tábor rendjét. *Ez talán kezdetnek elég lesz nem akarja az egész csapatot rögtön egy puccsra vezetni több heti semmittevés után ez a kis boszorkányvadászattal egybekötött csapatfejlesztő tréning, éppen elegendő lesz arra, hogy kissé megszervezze a csapatot, ő pedig még a vacsora alatt megpróbálja majd meggyőzni a hadnagykisasszonyt, arról, hogy hibát követ el. Az a kacsintás nyilván jelzett valamit, talán nem most, vagy nem azon a helyen akarja megtárgyalni a dolgokat. Talán titokban hisz Aoneernek, vagy épp tud valamit amit ő nem, esetleg osztoznak már némi tudáson, és a nőnek van is egy terve, hogy helyes irányba terelje a dolgokat. Akárhogy is, nem akar minden hidat felégetni amíg nem beszélt még egyszer a hadnaggyal.*
-És még valami. Legyetek készenlétben. a fene se tudja mit tervez az ellenfél. Még az is lehet, hogy hamarosan megtámadnak minket. *Ez már igazából a puccs előkészülete, mely lehetőséget még nem akarja felfedni az emberek előtt. De katonai szempontból sem tartja ostoba mondatnak, hiszen jelenlegi pozíciójuk a csapatot sebezhetővé teszi. Ha a holtak megjelennek és beletolják őket a folyóba, vagy rátörnek a táborra és pánikot robbantanak ki akkor könnyen és gyorsan végezhetnek mindannyiukkal. És persze egy háborúban soha nem lehet az ember elég óvatos. Ezek után már csak a vacsorát látja fontosnak amire természetesen elmegy hiszen egy ilyen meghívást se személyesen se szakmailag nem utasíthat vissza.*
2566. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-12 14:41:33
Üzenet elküldve: 2016-07-12 14:41:33
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot ébredése//
//Wandar ébredése//
//Halotti beszéd//
*Vereség. A kezei csak a levegőt markolásszák, vagy sokkal inkább a levegő akarja markolászni a mókust, ahogy keresztülmennek rajta, majd egymáson. Az alattomos mókus meg kihasználja ezt az „egérutat”, és elslisszol. Továbbra is a hasán „fetrengve” lebeg, a kezeit emeli maga elé, és azon keresztül figyeli az iszkoló életalakot. Átlát rajta. Átnyúl rajta. Ez több mint gyengeség. Próbál helyezkedni, hasáról a hátára fordulni, majd felülni. Nem egyszerű folyamat, percekbe is telik. Végignéz magán, mindenhol ugyanezt látja. Átnyúl kezén, lábán, mellkasán, és semmi nem akadályozza meg, csak a talaj. Az érzéstől nem csak a hideg, hanem a folyók hava személyesen szaladgálna végig a gerincén, az egyetlen akadálya, hogy még olyanja sincs. Közben a monológ folytatódik, csak lassan fogja fel annak értelmét. A hang, ami életre hívta, ami meghívta egy második lehetőségre, most őt hívja. Szüksége van rá. Ráadásul, ő képes lesz megjavítani! Erőt tud adni neki, mi több, hatalmat! El kell jutni hozzá. Csak... meg kell tudnia, hogy hogyan. Bárkinek bármilyen érdekeltsége van itt, az elkövetkezők elolvasásának csak kellő unalom elleni készültséggel vágjon bele, ugyanis tele lesz kínszenvedéssel, kúszással, mászással – hősünk közlekedni tanul. Úgy kell mozgatnia a testét, hogy nem érzi annak létét. Kollektíve az egész valami oknál fogva centikkel föld fölé akar emelkedni, ám képes a kezeivel e szint alá nyúlni. Ennek segítségével tudott felülni. És most, hogy percek alatt megtette... talpra kell állnia. Vagy valamiképp mozgásba kell lendülnie. A földtől kézzel le tudja lökni magát, ez már jó. Ezzel próbálkozik, és tényleg, halad is. Bár nem gyorsan, és még mindig ül. Ezért csak odatapodja magát egy fához. Saját térdébe most nem kapaszkodhat. Mint egy beteg, aki törött lába után hosszú időn át először próbál talpra állni. A fa talán elég vastag, hogy ne essen át rajta a keze, bár valamelyest akkor is belesüllyed, mint a földbe. De semmi sem biztos, ezért először kipróbálja: átnyúl rajta. Ha stabilitást érez, akkor meg is kapaszkodik bele, maga alá húzza a lábait, és szép lassan felemeli magát vele. Ha nincs fa a számára, ami segíthetne, akkor bizony mankókerék nélkül kell megtanulnia felállni. Így vagy úgy, maga alá húzza a lábát, szép lassan megemeli magát vele, majd széles terpeszben, de győzedelmesen áll meg, támaszkodva, vagy sem. Öt pont a Letrion háznak! Elengedi a fát, ha van segítségére, de ekkor szétcsúszik a lába a levegőn. Valamiért, az alatta lévő tér igencsak csúszós. Jó lenne, ha nem ezen kellene járnia... De ez van most. Tehát elesik, és készül a becsapódásra, ám a talajtól centikre, megáll benne. Ösztönösen becsukott szemeiből az egyiket kinyitja, és bámulja az orra előtt a talajt. ~Nem eshetek el... Nem eshetek el. Soha többet nem eshetek el. És nem érezhetem a fájdalmát!~ Tudatosul benne, akár valósan, akár tévesen, de csak a test szokott fájni, ha megütik, vagy megvágják. ~Nem is tudnak megütni, vagy megvágni!~ Kezdi érteni, miféle hatalomról beszélt az a barátságos hang. De ehhez a hatalomhoz először még meg kell tanulni közlekedni. Újra kezdi hát, a beválttal: Szépen lassan, óvatosan feláll – ezúttal nem olyan széles terpeszben, ami elég stabilnak tűnik – igazából minél szükebben van a lába, annál stabilabb. Egy kicsit csúsztatja a lábát, csak hogy hozzászokjon a jelenséghez. Majd az előbbi esés után felbátorodva fogja, és ellöki magát a fától. „Csúszik” is egy darabig, majd elesik, de még úgy is csúszik, és egy másik fa előtt áll meg. Ez jó lesz egyelőre, gondolja. Ezt megismétli, felkapaszkodik a fa mentén, becéloz egy következő fát, és ellöki magát, közben próbál nem elesni. Ekképpen halad, tízből nyolcszor elesve, de újra felkapaszkodva, egy kicsit néha azért sikerül tovább lebegnie, mint azt a fától ellökődés önmagában indokolná.
Ha pedig nincs fa, akkor csak néha próbálkozik a felállással, és a csúszkálással, amúgy guggolva, a kezével hajtja magát, a korábbiak szerint. S hogy merre? Hát a Grombar kastély felé. A baj csak az, hogy ha próbálkozna, talán vissza tudna emlékezni, hogy egy térképen nagyjából merre van az, arról viszont fogalma sincs, hogy ő maga hol van. Csak azt tudja, hogy az erdő ösvénye a közelben kell, hogy legyen, meg kell hát találnia. Onnan talán megpróbálkozhat navigálódni is. Kitartóan löködi magát, és bármily szerencse folytán, el is jut az ösvényhez. Onnan pedig tovább. Kivéve persze, ha a hang, vagy bármi más megmondja, vagy megmutatja neki az irányt légvonalban, de hát na, nem kell mindennek egyszerűen kezdődnie.*
//Wandar ébredése//
//Halotti beszéd//
*Vereség. A kezei csak a levegőt markolásszák, vagy sokkal inkább a levegő akarja markolászni a mókust, ahogy keresztülmennek rajta, majd egymáson. Az alattomos mókus meg kihasználja ezt az „egérutat”, és elslisszol. Továbbra is a hasán „fetrengve” lebeg, a kezeit emeli maga elé, és azon keresztül figyeli az iszkoló életalakot. Átlát rajta. Átnyúl rajta. Ez több mint gyengeség. Próbál helyezkedni, hasáról a hátára fordulni, majd felülni. Nem egyszerű folyamat, percekbe is telik. Végignéz magán, mindenhol ugyanezt látja. Átnyúl kezén, lábán, mellkasán, és semmi nem akadályozza meg, csak a talaj. Az érzéstől nem csak a hideg, hanem a folyók hava személyesen szaladgálna végig a gerincén, az egyetlen akadálya, hogy még olyanja sincs. Közben a monológ folytatódik, csak lassan fogja fel annak értelmét. A hang, ami életre hívta, ami meghívta egy második lehetőségre, most őt hívja. Szüksége van rá. Ráadásul, ő képes lesz megjavítani! Erőt tud adni neki, mi több, hatalmat! El kell jutni hozzá. Csak... meg kell tudnia, hogy hogyan. Bárkinek bármilyen érdekeltsége van itt, az elkövetkezők elolvasásának csak kellő unalom elleni készültséggel vágjon bele, ugyanis tele lesz kínszenvedéssel, kúszással, mászással – hősünk közlekedni tanul. Úgy kell mozgatnia a testét, hogy nem érzi annak létét. Kollektíve az egész valami oknál fogva centikkel föld fölé akar emelkedni, ám képes a kezeivel e szint alá nyúlni. Ennek segítségével tudott felülni. És most, hogy percek alatt megtette... talpra kell állnia. Vagy valamiképp mozgásba kell lendülnie. A földtől kézzel le tudja lökni magát, ez már jó. Ezzel próbálkozik, és tényleg, halad is. Bár nem gyorsan, és még mindig ül. Ezért csak odatapodja magát egy fához. Saját térdébe most nem kapaszkodhat. Mint egy beteg, aki törött lába után hosszú időn át először próbál talpra állni. A fa talán elég vastag, hogy ne essen át rajta a keze, bár valamelyest akkor is belesüllyed, mint a földbe. De semmi sem biztos, ezért először kipróbálja: átnyúl rajta. Ha stabilitást érez, akkor meg is kapaszkodik bele, maga alá húzza a lábait, és szép lassan felemeli magát vele. Ha nincs fa a számára, ami segíthetne, akkor bizony mankókerék nélkül kell megtanulnia felállni. Így vagy úgy, maga alá húzza a lábát, szép lassan megemeli magát vele, majd széles terpeszben, de győzedelmesen áll meg, támaszkodva, vagy sem. Öt pont a Letrion háznak! Elengedi a fát, ha van segítségére, de ekkor szétcsúszik a lába a levegőn. Valamiért, az alatta lévő tér igencsak csúszós. Jó lenne, ha nem ezen kellene járnia... De ez van most. Tehát elesik, és készül a becsapódásra, ám a talajtól centikre, megáll benne. Ösztönösen becsukott szemeiből az egyiket kinyitja, és bámulja az orra előtt a talajt. ~Nem eshetek el... Nem eshetek el. Soha többet nem eshetek el. És nem érezhetem a fájdalmát!~ Tudatosul benne, akár valósan, akár tévesen, de csak a test szokott fájni, ha megütik, vagy megvágják. ~Nem is tudnak megütni, vagy megvágni!~ Kezdi érteni, miféle hatalomról beszélt az a barátságos hang. De ehhez a hatalomhoz először még meg kell tanulni közlekedni. Újra kezdi hát, a beválttal: Szépen lassan, óvatosan feláll – ezúttal nem olyan széles terpeszben, ami elég stabilnak tűnik – igazából minél szükebben van a lába, annál stabilabb. Egy kicsit csúsztatja a lábát, csak hogy hozzászokjon a jelenséghez. Majd az előbbi esés után felbátorodva fogja, és ellöki magát a fától. „Csúszik” is egy darabig, majd elesik, de még úgy is csúszik, és egy másik fa előtt áll meg. Ez jó lesz egyelőre, gondolja. Ezt megismétli, felkapaszkodik a fa mentén, becéloz egy következő fát, és ellöki magát, közben próbál nem elesni. Ekképpen halad, tízből nyolcszor elesve, de újra felkapaszkodva, egy kicsit néha azért sikerül tovább lebegnie, mint azt a fától ellökődés önmagában indokolná.
Ha pedig nincs fa, akkor csak néha próbálkozik a felállással, és a csúszkálással, amúgy guggolva, a kezével hajtja magát, a korábbiak szerint. S hogy merre? Hát a Grombar kastély felé. A baj csak az, hogy ha próbálkozna, talán vissza tudna emlékezni, hogy egy térképen nagyjából merre van az, arról viszont fogalma sincs, hogy ő maga hol van. Csak azt tudja, hogy az erdő ösvénye a közelben kell, hogy legyen, meg kell hát találnia. Onnan talán megpróbálkozhat navigálódni is. Kitartóan löködi magát, és bármily szerencse folytán, el is jut az ösvényhez. Onnan pedig tovább. Kivéve persze, ha a hang, vagy bármi más megmondja, vagy megmutatja neki az irányt légvonalban, de hát na, nem kell mindennek egyszerűen kezdődnie.*
2565. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-12 11:56:01
Üzenet elküldve: 2016-07-12 11:56:01
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Sa’argathot ébredése//
//Wandar ébredése//
//Halotti beszéd//
*A mókusok első csivitelő hangja a fura fényesség, derengés megjelentekor hallatszanak fel. Amire az apa még nem fut el. Azonban, mikor a szellem felé kap, nem igazán tudja mit tegyen. Leginkább visongva próbálna elszaladni, de nem sokra megy ezzel, ugyanis a szellemi kéz aránylag hosszúcska, olyan emberi, és elég gyorsan is kap ahhoz, hogy a békésen motozó mókus lábát elkapja. Azonban semmit nem ér el vele. Mintha ott sem lenne.*
~Gyenge vagy gyermekem!~
*Hallatszik ismét az a mély hang.*
~A Grombar kastélyban várnak. Ott megtanulhatod hogyan lehetsz erősebb, hogyan pusztíthatsz. Hatalmat adok neked, ha szolgálsz, mert jegyezd meg jól! Sa'argathot kegyes híveivel!~
*Ezzel elhalkul minden. Igazából a dühön túl, most visszatér az egyedüllét és a zavartság érzése. Hiába akarta megölni a mókust. Az elszaladt.*
//Wandar ébredése//
//Halotti beszéd//
*A mókusok első csivitelő hangja a fura fényesség, derengés megjelentekor hallatszanak fel. Amire az apa még nem fut el. Azonban, mikor a szellem felé kap, nem igazán tudja mit tegyen. Leginkább visongva próbálna elszaladni, de nem sokra megy ezzel, ugyanis a szellemi kéz aránylag hosszúcska, olyan emberi, és elég gyorsan is kap ahhoz, hogy a békésen motozó mókus lábát elkapja. Azonban semmit nem ér el vele. Mintha ott sem lenne.*
~Gyenge vagy gyermekem!~
*Hallatszik ismét az a mély hang.*
~A Grombar kastélyban várnak. Ott megtanulhatod hogyan lehetsz erősebb, hogyan pusztíthatsz. Hatalmat adok neked, ha szolgálsz, mert jegyezd meg jól! Sa'argathot kegyes híveivel!~
*Ezzel elhalkul minden. Igazából a dühön túl, most visszatér az egyedüllét és a zavartság érzése. Hiába akarta megölni a mókust. Az elszaladt.*
2564. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-12 11:06:33
Üzenet elküldve: 2016-07-12 11:06:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot ébredése//
//Wandar ébredése//
//Halotti beszéd//
*Immáron kerek egy évvel ezelőtt, egy lovag veszítette életét az erdei ösvénytől nem messze. Bár akkoriban még senki sem gondolta – pláne nem gyilkosa – de ezzel, története még koránt sem ért véget.
Meghalt. Erre világosan emlékszik. Megfosztották a világ levegőjétől. Elborította a sötétség, a semmi, ami az óta fogva tartja. Még belegondolni sem képes, ami azért előnyös. Csak a semmi, ami egy élő szemszögéből egészen kiábrándító lenne. Ám most valami szokatlan történik a semmivel: VALAMI történik. Kezdődik egy hanggal, majd egy megértéssel. ~Fel kell kelni. Hívnak. Várnak. Szükség van rám. Sikolyok. Megértenek. Megértenek...~
A következő, a fény. A tompa, halovány, alig látható fény. A semmi semmilyen árnyalata után ez is vakítóan hat. Ennek ellenére, muszáj a teljes világosságra törni. ~Nyisd ki a szemed, tökfej.~
Megtörténik, és vele együtt mellkasa is emelkedni-süllyedni kezd hevesen, és persze hiábavalóan, ahogy éteri tüdeje a levegőt próbálja pumpálni, de ezt még nem fogja fel. Újra látja a fényeket, a környezetét, ám még nem világos, hogy mi micsoda. Kivéve egy. Ha ki is tudná venni a körvonalait, még akkor sem tudná megmondani, hogy azt mókusnak hívják. Azt viszont egyértelműen meghatározza, hogy mozog, és... Igen, él. Az aprócska testben szinte érezni véli az elevenen csörgedező vér, a hevesen verő szív lüktetését, pedig nem növesztett új érzékszervet, így talán csak a képzelete játszhat vele. A képzelete, és minden nem létező idegszála, ami most legmélyebb gyűlöletet generálja az előtte ragyogó élet felé, hogy kipasszírozza azt belőle, hogy megfojtsa, és megfossza tőle a levegőt. Gondolkodás nélkül vetődik rá, legalábbis ezt próbálja. Teste, vagy amit annak vél, csak részlegesen engedelmeskedik, és akkor sem úgy, ahogy elvárja tőle. Mintha még mindig a halála előtt kapott kábító méreg csörgedezne nem létező ereiben, a lábait nem érzi, karjait sem, és igazából semmit az égvilágon. Se azt, hogy hűvös van, sem a talajt maga alatt, sem a levegőt. Igazából ez az egész létezés dolog hibádzik valahol, csak még nem érti, hogy hol. Egy külső szemlélő, legyen mondjuk a mókus felesége, és három gyereke, akik a fáról figyelik apu ténykedéseit, azt láthatják, hogy a hasán fekve, a földtől két centire materializálódik a szellemalak, felemeli a fejét, előre lebeg egy picit, és karjaival a gyanútlanul kenyerét kereső mókus felé kalimpál. Ha azokat a mókuson célba érni találja, akkor ujjait összekulcsolja az állat bármely részén, és minden energiáját kezei szorítására koncentrálja, még akkor is, ha a mókusnak csak a lábát fogja. Ha ez a helyzet, még eltarthat egy darabig, mire rájön, hogy fogást kell váltania ahhoz, hogy az ártatlan mókus életét kioltsa. De ami az egész mozgás sebességét illeti, az sem lepné meg a mókusasszonyt, ha ura hamarabb eszmélne a finom falat bűvöletéből, és egyszerűen elpucol. Ahogyan az is lehetséges, hogy a kezei csak úgy anyagtalanul átszaladnak az állaton, illetve egymáson.*
//Wandar ébredése//
//Halotti beszéd//
*Immáron kerek egy évvel ezelőtt, egy lovag veszítette életét az erdei ösvénytől nem messze. Bár akkoriban még senki sem gondolta – pláne nem gyilkosa – de ezzel, története még koránt sem ért véget.
Meghalt. Erre világosan emlékszik. Megfosztották a világ levegőjétől. Elborította a sötétség, a semmi, ami az óta fogva tartja. Még belegondolni sem képes, ami azért előnyös. Csak a semmi, ami egy élő szemszögéből egészen kiábrándító lenne. Ám most valami szokatlan történik a semmivel: VALAMI történik. Kezdődik egy hanggal, majd egy megértéssel. ~Fel kell kelni. Hívnak. Várnak. Szükség van rám. Sikolyok. Megértenek. Megértenek...~
A következő, a fény. A tompa, halovány, alig látható fény. A semmi semmilyen árnyalata után ez is vakítóan hat. Ennek ellenére, muszáj a teljes világosságra törni. ~Nyisd ki a szemed, tökfej.~
Megtörténik, és vele együtt mellkasa is emelkedni-süllyedni kezd hevesen, és persze hiábavalóan, ahogy éteri tüdeje a levegőt próbálja pumpálni, de ezt még nem fogja fel. Újra látja a fényeket, a környezetét, ám még nem világos, hogy mi micsoda. Kivéve egy. Ha ki is tudná venni a körvonalait, még akkor sem tudná megmondani, hogy azt mókusnak hívják. Azt viszont egyértelműen meghatározza, hogy mozog, és... Igen, él. Az aprócska testben szinte érezni véli az elevenen csörgedező vér, a hevesen verő szív lüktetését, pedig nem növesztett új érzékszervet, így talán csak a képzelete játszhat vele. A képzelete, és minden nem létező idegszála, ami most legmélyebb gyűlöletet generálja az előtte ragyogó élet felé, hogy kipasszírozza azt belőle, hogy megfojtsa, és megfossza tőle a levegőt. Gondolkodás nélkül vetődik rá, legalábbis ezt próbálja. Teste, vagy amit annak vél, csak részlegesen engedelmeskedik, és akkor sem úgy, ahogy elvárja tőle. Mintha még mindig a halála előtt kapott kábító méreg csörgedezne nem létező ereiben, a lábait nem érzi, karjait sem, és igazából semmit az égvilágon. Se azt, hogy hűvös van, sem a talajt maga alatt, sem a levegőt. Igazából ez az egész létezés dolog hibádzik valahol, csak még nem érti, hogy hol. Egy külső szemlélő, legyen mondjuk a mókus felesége, és három gyereke, akik a fáról figyelik apu ténykedéseit, azt láthatják, hogy a hasán fekve, a földtől két centire materializálódik a szellemalak, felemeli a fejét, előre lebeg egy picit, és karjaival a gyanútlanul kenyerét kereső mókus felé kalimpál. Ha azokat a mókuson célba érni találja, akkor ujjait összekulcsolja az állat bármely részén, és minden energiáját kezei szorítására koncentrálja, még akkor is, ha a mókusnak csak a lábát fogja. Ha ez a helyzet, még eltarthat egy darabig, mire rájön, hogy fogást kell váltania ahhoz, hogy az ártatlan mókus életét kioltsa. De ami az egész mozgás sebességét illeti, az sem lepné meg a mókusasszonyt, ha ura hamarabb eszmélne a finom falat bűvöletéből, és egyszerűen elpucol. Ahogyan az is lehetséges, hogy a kezei csak úgy anyagtalanul átszaladnak az állaton, illetve egymáson.*
2563. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-11 22:18:28
Üzenet elküldve: 2016-07-11 22:18:28
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot Ébredése//
//Halotti beszéd//
-Lássátok feleim szemetekkel mi vagyok! Bizony, sötétség és korom vagyok. Mennyi malasztban támasztalak fel én téged, és adom neked ezt a világot pusztításod tárgyává!
*Sátáni kacagás, földöntúli hang. Valahol, egy ismeretlen helyen egy Démon poéta alkot éppen, mielőtt nekiesne a munkának. Éjfélre jár. A napi rutin szerint ideje feltámasztania egy adag holtat.*
-Mindig csak a gondok.
*Dohog magában továbbra is, minthogy most legjobb talpnyalói sincsenek jelen megengedheti magának a lazaságot. De aztán kezdődik a művelet. Apró szertartás, egy levágott ártatlan szűz a rend kedvéért. Talán csak a hangulatot fokozza.*
~Tudja a fene.~
*Gondolja maga Sa'argathot is.*
~Ja, hisz az én vagyok.~
*Ezzel el is kezd ősi szavakat, sőt... inkább valamilyen más hangkészlet, másik világ nyelvét használva szavakat formálni. Nyekeg, búg, zúg.*
*A másik oldalon eközben csend. Tudja a fene milyen a halál. (Igen, talán pont ő.) De Letrion Wandar most éppen pontosan jól ismeri ennek a jelenségnek a lanawini verzióját. Egyelőre nyugodt, és üres. Olyan, mintha az embert elporlasztanák, és így se füle, se orra, sőt, úgy egyáltalán semmije sem maradna.
Aztán valaki betör. Ott, ahol az időt se nagyon tudja megfigyelni, éppen a fentiek miatt, a holt, ez igen időtlen körülmények között történik. Ugyanakkor igen komoly következményekkel jár. Az első az, hogy megjelenik egy hang. Éltében biztosan undorodott volna tőle Letrion is, de most igen kellemesen hat.*
-Kelj fel gyermekem, kelj fel hű alattvalóm!
*Kezdi a kellemesen halálsikolyokra hajazó orgánum. Igen, a sikolyok is kellemesen hatnak.*
-Nyisd fel szemed! Elhoztam neked a megváltást, hogy részese lehess te is. Vár a PUSZTULÁS!
*Az utolsó hang ezzel elég hangsúlyosan el is hal, és újdonsült szellemünkben, merthogy közben derengő formát öltött, a vérszomj és a pusztítás vágya ébred fel, és ha kinyitja lelki szemeit meg is találja az első célpontot, egy mókust, aki túl közel jött az avaron heverő korán lepottyant dióhoz a hold fényében.
Az élet iszonytató haragot ébreszt benne. Alig lát, habár sehogy se kéne neki. Csak, és csakis egy dolog lebeg szeme előtt. A mókus meggyilkolása.*
//Halotti beszéd//
-Lássátok feleim szemetekkel mi vagyok! Bizony, sötétség és korom vagyok. Mennyi malasztban támasztalak fel én téged, és adom neked ezt a világot pusztításod tárgyává!
*Sátáni kacagás, földöntúli hang. Valahol, egy ismeretlen helyen egy Démon poéta alkot éppen, mielőtt nekiesne a munkának. Éjfélre jár. A napi rutin szerint ideje feltámasztania egy adag holtat.*
-Mindig csak a gondok.
*Dohog magában továbbra is, minthogy most legjobb talpnyalói sincsenek jelen megengedheti magának a lazaságot. De aztán kezdődik a művelet. Apró szertartás, egy levágott ártatlan szűz a rend kedvéért. Talán csak a hangulatot fokozza.*
~Tudja a fene.~
*Gondolja maga Sa'argathot is.*
~Ja, hisz az én vagyok.~
*Ezzel el is kezd ősi szavakat, sőt... inkább valamilyen más hangkészlet, másik világ nyelvét használva szavakat formálni. Nyekeg, búg, zúg.*
*A másik oldalon eközben csend. Tudja a fene milyen a halál. (Igen, talán pont ő.) De Letrion Wandar most éppen pontosan jól ismeri ennek a jelenségnek a lanawini verzióját. Egyelőre nyugodt, és üres. Olyan, mintha az embert elporlasztanák, és így se füle, se orra, sőt, úgy egyáltalán semmije sem maradna.
Aztán valaki betör. Ott, ahol az időt se nagyon tudja megfigyelni, éppen a fentiek miatt, a holt, ez igen időtlen körülmények között történik. Ugyanakkor igen komoly következményekkel jár. Az első az, hogy megjelenik egy hang. Éltében biztosan undorodott volna tőle Letrion is, de most igen kellemesen hat.*
-Kelj fel gyermekem, kelj fel hű alattvalóm!
*Kezdi a kellemesen halálsikolyokra hajazó orgánum. Igen, a sikolyok is kellemesen hatnak.*
-Nyisd fel szemed! Elhoztam neked a megváltást, hogy részese lehess te is. Vár a PUSZTULÁS!
*Az utolsó hang ezzel elég hangsúlyosan el is hal, és újdonsült szellemünkben, merthogy közben derengő formát öltött, a vérszomj és a pusztítás vágya ébred fel, és ha kinyitja lelki szemeit meg is találja az első célpontot, egy mókust, aki túl közel jött az avaron heverő korán lepottyant dióhoz a hold fényében.
Az élet iszonytató haragot ébreszt benne. Alig lát, habár sehogy se kéne neki. Csak, és csakis egy dolog lebeg szeme előtt. A mókus meggyilkolása.*
2562. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-11 20:24:57
Üzenet elküldve: 2016-07-11 20:24:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Folyóparton//
*A hármas tehát szétválik. Aon így a délután maradékát a szálak kigöngyölésével tudja tölteni. Nagyjából harminc társát, beosztottját látja szabadon, a többiek bizonyosan a dolgukat végezhetik. Ha a pontos artheniori létszámról kérdezi a többieket 41 a legtöbbet kapott válasz.
Továbbá majd minden beszámoló egy kaptafára épül fel.
Gyakorlatilag a mai napig, illetve a megelőző estéig nem sok dolguk volt. Besegítettek a helyreállítás maradék munkáiba, pihentek egy-egy őrjáratban, hajóátkutatásban vettek részt.
Majd megjött a levél a hadnagytól. A vélemények megoszlanak, ha Aon elmondja nekik azt, amit ő kapott parancsba, de a többséget Aon maga mellett érezheti, úgy két tucat környékén lehet azok száma, akik arcán ráncok futnak össze a hír hallatán, de mind reménykednek mindkét felettesük igazában, a hadnagyok által is hihetőnek talált hadititok lehetőség emlegetésével.
Persze, ha ez titok marad, akkor titok marad.
Mesélnek még sokan az egyik katona betegségben lelt haláláról. Azt mondják valami furcsa láz vitte el a nemrég még ép katonát, de több esetről senki sem tud beszámolni, valamint a jobban tájékozott öt-hat katona tud az alakváltókról szóló kutatásokról is, melyek igaznak bizonyulnak.
A nap eseményei pedig a kikötői őrmester leírása szerint zajlottak. Sokan azt mondják, hogy a csapat végre rendesen szervezett kikötői oldalról is, melyet Ziana hadnagy példamutatásának, és maguk hűséges helytállásának tudnak be. Ezen felül nem sok dolgot mesélnek. Személyes tapasztalatokat, az ágyúk elkobzásának, vagyis kötelező eladatásának rövid összefoglalását, illetve azt, hogy készen állnak újra szembenézni az ellennel.
Lassan el is jön a vacsora ideje. Párukhoz, vagy mindannyiukhoz Aon intézhet egyéb szavakat is viszont. Elkésni biztosan nem fog, sőt, még egy kis ideje lehet saját dolgait is intézni.*
*A hármas tehát szétválik. Aon így a délután maradékát a szálak kigöngyölésével tudja tölteni. Nagyjából harminc társát, beosztottját látja szabadon, a többiek bizonyosan a dolgukat végezhetik. Ha a pontos artheniori létszámról kérdezi a többieket 41 a legtöbbet kapott válasz.
Továbbá majd minden beszámoló egy kaptafára épül fel.
Gyakorlatilag a mai napig, illetve a megelőző estéig nem sok dolguk volt. Besegítettek a helyreállítás maradék munkáiba, pihentek egy-egy őrjáratban, hajóátkutatásban vettek részt.
Majd megjött a levél a hadnagytól. A vélemények megoszlanak, ha Aon elmondja nekik azt, amit ő kapott parancsba, de a többséget Aon maga mellett érezheti, úgy két tucat környékén lehet azok száma, akik arcán ráncok futnak össze a hír hallatán, de mind reménykednek mindkét felettesük igazában, a hadnagyok által is hihetőnek talált hadititok lehetőség emlegetésével.
Persze, ha ez titok marad, akkor titok marad.
Mesélnek még sokan az egyik katona betegségben lelt haláláról. Azt mondják valami furcsa láz vitte el a nemrég még ép katonát, de több esetről senki sem tud beszámolni, valamint a jobban tájékozott öt-hat katona tud az alakváltókról szóló kutatásokról is, melyek igaznak bizonyulnak.
A nap eseményei pedig a kikötői őrmester leírása szerint zajlottak. Sokan azt mondják, hogy a csapat végre rendesen szervezett kikötői oldalról is, melyet Ziana hadnagy példamutatásának, és maguk hűséges helytállásának tudnak be. Ezen felül nem sok dolgot mesélnek. Személyes tapasztalatokat, az ágyúk elkobzásának, vagyis kötelező eladatásának rövid összefoglalását, illetve azt, hogy készen állnak újra szembenézni az ellennel.
Lassan el is jön a vacsora ideje. Párukhoz, vagy mindannyiukhoz Aon intézhet egyéb szavakat is viszont. Elkésni biztosan nem fog, sőt, még egy kis ideje lehet saját dolgait is intézni.*
2561. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2016-07-10 13:35:12
Üzenet elküldve: 2016-07-10 13:35:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
* Rettentően izgalmas útja van Lanawin bölcsének. Nem annyira, mint mikor az éjjeli ragadozóktól kellett megvédeni a dombot, de azért nem is olyan unalmas, mikor az élőhalottakkal küzdöttek. Ugyanis Morwon akkor épp... Rolkó hülyeségét hallgatta. Aki amúgy már megint eltűnt. Igen, eredetileg pont azért jött óriásunk is, hogy a másikat megkeresse. Aztán hirtelen jött ez a mágia, meg a torony és a tenger. Talán ott fulladt meg egykoron. Valahol... Valamelyik távoli szigeten... Bár azt továbra sem érti túlzottan, hogy akkor hogy kerül most ide, meg, hogy történt azóta oly' sok felesleges, értelmetlen, unalmas, hihetetlen dolog, de ez van. Persze igen szegényes étrendű óriásunk a múlt értelmetlen hülyeségein való rágódás helyett azzal törődik, hogy minél gyorsabban érjen végre haza. Nem csak, mert nem érdekli, hogy hogyan is került a tengerről haza, hanem mert már nem is emlékszik rá, hogy lett volna valaha is a tengeren. Szóval csak előre. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718