Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 15 (281. - 300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
300. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-22 20:02:16
Üzenet elküldve: 2014-03-22 20:02:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Organthela Freyai//
*Nem tart sokáig az erdőhöz érnie. Ott az ösvényt sem kell sokáig keresgélnie, melynek mentén elindulhatnak lovával. Mivel nem kell teljes mértékben a növényzet közt bolyongniuk, nyugodtan maradhat hátasán, továbbra is terhelve őt, hátán ücsörögve. Olykor le-lehajol egy-egy ág elől, hogy jókora feje elkerülje a kellemetlen találkozást. Szemeivel folyton környezetét figyeli. Nem remél itt senki élőt, legalábbis két lábon járó, értelmesnek, jobban mondva, nem állatnak tartott lényt. Saját maga elég állatias olykor ahhoz, hogy helyt álljon két ember helyett is e téren. Vagy akár több helyett is, most viszont megelégedne plusz egy fővel, főleg akkor, ha az valaki fehérnép. Nyugodtan baktat, most nem siet. Már csak azért sem, mert egyelőre nem látja okát. Lehet, hogy oly földet keresett, hol népek laknak, erdőben viszont ilyen aligha akadhat, így marad a kényelmes lovaglás, míg ki nem ér a fák közül. Jobb is így. Most már kezdi megérezni ülepén a sok lovaglás keltette kellemetlen, sajgó érzést. Talán le is kellene szállnia. De tényleg csak talán, mert amint megfordul fejében ezen ostobának vélt gondolat, meghallja a patakot. Ott végre rendes itatóra találhatna fekete társa.
A hangok felé kezdi vezetni a lovat. Nem telik bele sok idő, meg is pillantják a csordogáló vizet, mely lágy morajjal hívogatja a közeledőket. Néhány kortyot enged csupán a férfi. Azt is csak azért, mert addig nézelődik. Akkor viszont észrevesz valakit, ki széles mosolyt csal ábrázatára. Megrántja a kantárt, jelezve ezzel az állatnak, ki felkapva fejét máris tudja, mi a dolga. Gyors vágtába kezd a vízben, patáival felverve jó néhány cseppet, hogy urát a megpillantott fehérnép irányába szállítsa. Nem akarja ő elütni. Csupán kellő közelségben halad el mellette, hogy míg ő kissé lassítva előtte megy tovább, gazdája könnyedén nyúljon le a hölgyért, majd karját megragadva húzza fel maga elé, saját ölébe. Most, hogy ott van a nőszemély, végig is méri őt. Szája elégedett mosolyra húzódik, miközben sárga tekintete továbbra is vizsgálja.*
- Ne ficánkolj, és akkor nem esik bántódásod! *figyelmezteti máris.
Karjaival közre fogja a hegyes fülű némbert. Ujjai erősen fonódnak a kantárra, miközben karjai megfeszülnek, ezzel gátat szabva annak, hogy odébb lökjék őket. A fekete mén közben tovább vágtat. Jó ideig a patak medrében közlekedik, mígnem esélyt látva magának, tehát oly helyet, hol nincs nagy bozót, visszatér az ösvényre, magán hordva utasait.*
*Nem tart sokáig az erdőhöz érnie. Ott az ösvényt sem kell sokáig keresgélnie, melynek mentén elindulhatnak lovával. Mivel nem kell teljes mértékben a növényzet közt bolyongniuk, nyugodtan maradhat hátasán, továbbra is terhelve őt, hátán ücsörögve. Olykor le-lehajol egy-egy ág elől, hogy jókora feje elkerülje a kellemetlen találkozást. Szemeivel folyton környezetét figyeli. Nem remél itt senki élőt, legalábbis két lábon járó, értelmesnek, jobban mondva, nem állatnak tartott lényt. Saját maga elég állatias olykor ahhoz, hogy helyt álljon két ember helyett is e téren. Vagy akár több helyett is, most viszont megelégedne plusz egy fővel, főleg akkor, ha az valaki fehérnép. Nyugodtan baktat, most nem siet. Már csak azért sem, mert egyelőre nem látja okát. Lehet, hogy oly földet keresett, hol népek laknak, erdőben viszont ilyen aligha akadhat, így marad a kényelmes lovaglás, míg ki nem ér a fák közül. Jobb is így. Most már kezdi megérezni ülepén a sok lovaglás keltette kellemetlen, sajgó érzést. Talán le is kellene szállnia. De tényleg csak talán, mert amint megfordul fejében ezen ostobának vélt gondolat, meghallja a patakot. Ott végre rendes itatóra találhatna fekete társa.
A hangok felé kezdi vezetni a lovat. Nem telik bele sok idő, meg is pillantják a csordogáló vizet, mely lágy morajjal hívogatja a közeledőket. Néhány kortyot enged csupán a férfi. Azt is csak azért, mert addig nézelődik. Akkor viszont észrevesz valakit, ki széles mosolyt csal ábrázatára. Megrántja a kantárt, jelezve ezzel az állatnak, ki felkapva fejét máris tudja, mi a dolga. Gyors vágtába kezd a vízben, patáival felverve jó néhány cseppet, hogy urát a megpillantott fehérnép irányába szállítsa. Nem akarja ő elütni. Csupán kellő közelségben halad el mellette, hogy míg ő kissé lassítva előtte megy tovább, gazdája könnyedén nyúljon le a hölgyért, majd karját megragadva húzza fel maga elé, saját ölébe. Most, hogy ott van a nőszemély, végig is méri őt. Szája elégedett mosolyra húzódik, miközben sárga tekintete továbbra is vizsgálja.*
- Ne ficánkolj, és akkor nem esik bántódásod! *figyelmezteti máris.
Karjaival közre fogja a hegyes fülű némbert. Ujjai erősen fonódnak a kantárra, miközben karjai megfeszülnek, ezzel gátat szabva annak, hogy odébb lökjék őket. A fekete mén közben tovább vágtat. Jó ideig a patak medrében közlekedik, mígnem esélyt látva magának, tehát oly helyet, hol nincs nagy bozót, visszatér az ösvényre, magán hordva utasait.*
299. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-22 19:35:21
Üzenet elküldve: 2014-03-22 19:35:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
*Bárhogy is próbálkoznak Caival, annak ruhája nem és nem akar elválni a bőrétől bármennyire is próbálkoznak. Sóhajtva huppan a sarkaira a lánnyal szemben. Hirtelen ötlettől vezérelve áll fel.*
- Várj meg itt, megpróbálok segítséget keresni, valakit, aki tudna segíteni, vagy legalább megmondani hogy mi is lehet ez. *Ekkor érkeznek meg Jazék is a barlangból. Előbb feléjük mosolyog, hogy tudassa, örül, hogy ők is épségben kikerültek. Igaz ők annyira nem, habár Halax színváltó haja igazán érdekes látványt nyújt. A két alak beszélgetésére csak legyint egyet, hadd mondják gondolattal, majd a távozók után int. Ideje már nincs, hogy szóban is elbúcsúzzon tőlük, vagy valami hasonlót mondjon, hogy reméli, majd még valamikor összefutnak, felesleges lenne. Úgyis csak egy napja ismeri őket.
Cait ideiglenesen otthagyva elindul az ösvény mentén segítséget keresni. Pontosan még ő sem tudja, hogy kit keressen, talán egy vajákost kellene, vagy egy mágust. Ők talán meg tudnák mondani, hogy mi is történt valójában. A lány nem kérte igaz, hogy hozzon segítséget, lehet, hogy őneki ez így meg is felel. Visszafordul, hogy megkérdezze Cait, hogy tényleg szükséges-e neki segítség, de csak azt látja, hogy gondolataiba mélyedve már messze jár a lánytól. Hallani sem hallja már mozgolódását. De nem csak ezt veszi észre. Mióta kijöttek a barlangból most érzékelte, hogy világosság van. Vagyis az egész éjszakát a barlangba töltötték. Étlen, szomjan, álmatlan. Mikor eszébe jut, hogy mikor is aludt utoljára, szemeire mintha súlyt tettek volna. Folyamatosan le akar csukódni. Mozgása is lomhább lett.
Battyogás közben, ahogy beleszagol a levegőbe érzi meg a víz illatát. A csapásról letérve indul meg a közeli vízforráshoz. Egy kis patakhoz érkezve letérdel annak szélén. Kezeit a kristálytiszta vízbe mártja. Először az arcát mossa meg vele, hátha felfrissül tőle. Kezébe újabb adag vizet merít, de ezt már megissza. Egy jó része mellécsorogva folyik végig az állán s a nyakán. Most még ez sem érdekli. Eddig észre sem vette, hogy mennyire is szomjazik. Igaz lassan egy napja nem evett, nem ivott. Az alvással töltött idők számát már nem is számolja. Bokáira ülve néz fel a felhőmentes égre, a napra, szemeit lecsukja. Csak pihenni akar. Egy keveset, nem sokat.*
- Várj meg itt, megpróbálok segítséget keresni, valakit, aki tudna segíteni, vagy legalább megmondani hogy mi is lehet ez. *Ekkor érkeznek meg Jazék is a barlangból. Előbb feléjük mosolyog, hogy tudassa, örül, hogy ők is épségben kikerültek. Igaz ők annyira nem, habár Halax színváltó haja igazán érdekes látványt nyújt. A két alak beszélgetésére csak legyint egyet, hadd mondják gondolattal, majd a távozók után int. Ideje már nincs, hogy szóban is elbúcsúzzon tőlük, vagy valami hasonlót mondjon, hogy reméli, majd még valamikor összefutnak, felesleges lenne. Úgyis csak egy napja ismeri őket.
Cait ideiglenesen otthagyva elindul az ösvény mentén segítséget keresni. Pontosan még ő sem tudja, hogy kit keressen, talán egy vajákost kellene, vagy egy mágust. Ők talán meg tudnák mondani, hogy mi is történt valójában. A lány nem kérte igaz, hogy hozzon segítséget, lehet, hogy őneki ez így meg is felel. Visszafordul, hogy megkérdezze Cait, hogy tényleg szükséges-e neki segítség, de csak azt látja, hogy gondolataiba mélyedve már messze jár a lánytól. Hallani sem hallja már mozgolódását. De nem csak ezt veszi észre. Mióta kijöttek a barlangból most érzékelte, hogy világosság van. Vagyis az egész éjszakát a barlangba töltötték. Étlen, szomjan, álmatlan. Mikor eszébe jut, hogy mikor is aludt utoljára, szemeire mintha súlyt tettek volna. Folyamatosan le akar csukódni. Mozgása is lomhább lett.
Battyogás közben, ahogy beleszagol a levegőbe érzi meg a víz illatát. A csapásról letérve indul meg a közeli vízforráshoz. Egy kis patakhoz érkezve letérdel annak szélén. Kezeit a kristálytiszta vízbe mártja. Először az arcát mossa meg vele, hátha felfrissül tőle. Kezébe újabb adag vizet merít, de ezt már megissza. Egy jó része mellécsorogva folyik végig az állán s a nyakán. Most még ez sem érdekli. Eddig észre sem vette, hogy mennyire is szomjazik. Igaz lassan egy napja nem evett, nem ivott. Az alvással töltött idők számát már nem is számolja. Bokáira ülve néz fel a felhőmentes égre, a napra, szemeit lecsukja. Csak pihenni akar. Egy keveset, nem sokat.*
298. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-21 20:38:05
Üzenet elküldve: 2014-03-21 20:38:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Elhagyva a Thargodarok dombját nem bóklászik sokat a sötétben. Egy kisebb mélyedésben egy fa alatt, ahol elég mély az avar. Kissé összébb húzza, majd táskájából előveszi köpenyét, előbbit feje alá teszi, utóbbit takaróként magára hajtja és hamarosan álomba szenderül.
A nappal együtt ő is kel. Nem nyújtózik, inkább összehúzza magát és köpenyébe burkolózik. Az éjszakák még elég hidegek tudnak lenni ilyenkor. Azzal kezdi hát a napot, hogy tüzet rakjon. Égő Fyruis híján eltart pár percig mire sikerül tüzet szítania. Táskájából előveszi a tegnap elejtett nyulat, két combját kis nyársra szúrja fel, amit a tűz mellett leszúr a földbe, a maradék húst lehámozza a csontokról és apróra felkockázza, egy kisebb fej hagymát is hozzáaprít és serpenyőjébe dobva az egészet a tűz fölé tartja. Közben figyel, hogy két leszúrt combot megforgassa és minden oldala átsüljön. Pontosan, mint az apró hús, addig kavargatja, míg meg nem pirul minden oldala, közben ő is eléggé átmelegszik. Az aprólékost egy darab kétszersülttel elfogyasztja, míg a két combot elkészülte után visszatekeri egy vászonba és táskájába teszi. Összeszedi holmiját, a tüzet hagyja kialudni, egy kis földdel rá is segít. Köpenyét visszarakja táskájába és útnak indul.
Reggeli készülődés alatt volt ideje kigondolni mit csináljon. Pár napja még nem járt a tanyájánál, így arrafelé kellene venni az irányt, de először a közelben látott vadcsapást nézi meg valamilyen zsákmány után kutatva. Lándzsáját kezébe veszi és óvatos léptekkel indul meg. Szinte zajtalanul halad. Amit jól is tesz, mert láthatóan gyakran látogatott helyet talált. A nyomok sokagása ezt mutatja. Reggelijét gyorsan letudta, még három óra sem telt el, napfelkelte óta és úgy tűnik megérte időben kelni, mert az út egy kisebb tisztásra vezet, ahol egy nagyobb mélyedésben víztükör csillog. Nem nagy, valószínűleg csak nagyobb esőzésekkor összegyűlő víz áll meg benne, de az állatok gyakran járhatnak ide inni. Egy őz most is ott van a vízre hajolva.
Méretéből ítélve ez lehetett az első tele. Tökéletes zsákmány. Ennek a húsát gond nélkül magával tudná vinni. Felméri a távolságot maga és az állat közt, közben jobbjában lévő lándzsájának súlyát próbálgatja, majd lassan felemeli. Két óvatos lépést tesz előre, keze hátrafeszül és hirtelen előrelendül, mikor túl hangos farkasüvöltés zúdul fülébe. Keze megremeg, de a lándzsa elrepül, az őz is felugrik és futásnak ered, így célt téveszt dobása. Lendületes fordul hátra és alig van ideje balra elugrani a támadó farkas elől, ami rögtön jobb lába után kap és mivel nem volt elég gyors, ráharap lábszárára. Viszonylag megtermett példány. Termetéből adódóan nem tudja lerázni magáról, így mindent beleadva jobb lábára helyezi testsúlyát és ballal erős rúgást indít a farkas felé, amely így elengedi lábát. Nem kerül jobb helyzetbe, mert egyensúlyát vesztve nem tud sérült lábán maradni és a földre kerül. A farkas ráugrik torkát keresve, de Lliaf bal kezét védekezésül maga elé tartva, csak alkarjára tud ráharapni, melyet erős bőrből készült alkarvédő véd. Az erős fogak ezen is áthatolnak, de közel som okoznak karjában annyi kárt, mint amit lába elszenvedett. Fejét félrerántja az állat karmai elől, melyek így vállába hasítanak éles csíkot, közben jobbjával előrántja övéből tőrét és az állat torkába mártja. Ekkor sikerül letolnia magáról és fölébe kerülni. Még párszor belemártja kést, miközben kiszabadítja balját az állkapocs fogságából és az állat torkát leszorítva tartja haláltusájának végeztéig.
Maga is siralmas állapotban maradt ott. Lábán mélyen húsába mart az állat és ráncigálásával nagyméretű sebeket hagyott rajta. E mellett a karján és vállán lévő sérülése csak apró karcolás. Táskájából előveszi pálinkás kulacsát, tölt belőle vizestömlőjébe és kilögyböli vele mindhárom sebét. Gyorsan elszorítja jobb lábán a vérkeringését térd alatt, majd nadrágját felhasítva, táskájából lévő kötszerből szoros kötést helyez rá, de előbb őrölt, kiszárított észak reménységét szór a sebbe, már amennyit tud, mert nem sok volt már nála. Kicsit az is segít a vérzés elállításán. Alkarvédőjét lecsatolja és azt is bekötözi, vállát egyelőre békén hagyja. Annyira nem vészes, hogy foglalkozzon vele. Helyette inkább hiúságával. Szerencséjére csak magányos farkas volt, így bár lehetne jobb dolga is gyors mozdulattal megnyúzza, fejét levágja az állatnak. A friss trófeát feltekeri, táskájához köti, majd lándzsáját nehézkesen megkeresi és rá támaszkodva indul visszafelé, ahonnan jött. Ott talál legközelebb emberek és most szüksége van a segítségre. *
A nappal együtt ő is kel. Nem nyújtózik, inkább összehúzza magát és köpenyébe burkolózik. Az éjszakák még elég hidegek tudnak lenni ilyenkor. Azzal kezdi hát a napot, hogy tüzet rakjon. Égő Fyruis híján eltart pár percig mire sikerül tüzet szítania. Táskájából előveszi a tegnap elejtett nyulat, két combját kis nyársra szúrja fel, amit a tűz mellett leszúr a földbe, a maradék húst lehámozza a csontokról és apróra felkockázza, egy kisebb fej hagymát is hozzáaprít és serpenyőjébe dobva az egészet a tűz fölé tartja. Közben figyel, hogy két leszúrt combot megforgassa és minden oldala átsüljön. Pontosan, mint az apró hús, addig kavargatja, míg meg nem pirul minden oldala, közben ő is eléggé átmelegszik. Az aprólékost egy darab kétszersülttel elfogyasztja, míg a két combot elkészülte után visszatekeri egy vászonba és táskájába teszi. Összeszedi holmiját, a tüzet hagyja kialudni, egy kis földdel rá is segít. Köpenyét visszarakja táskájába és útnak indul.
Reggeli készülődés alatt volt ideje kigondolni mit csináljon. Pár napja még nem járt a tanyájánál, így arrafelé kellene venni az irányt, de először a közelben látott vadcsapást nézi meg valamilyen zsákmány után kutatva. Lándzsáját kezébe veszi és óvatos léptekkel indul meg. Szinte zajtalanul halad. Amit jól is tesz, mert láthatóan gyakran látogatott helyet talált. A nyomok sokagása ezt mutatja. Reggelijét gyorsan letudta, még három óra sem telt el, napfelkelte óta és úgy tűnik megérte időben kelni, mert az út egy kisebb tisztásra vezet, ahol egy nagyobb mélyedésben víztükör csillog. Nem nagy, valószínűleg csak nagyobb esőzésekkor összegyűlő víz áll meg benne, de az állatok gyakran járhatnak ide inni. Egy őz most is ott van a vízre hajolva.
Méretéből ítélve ez lehetett az első tele. Tökéletes zsákmány. Ennek a húsát gond nélkül magával tudná vinni. Felméri a távolságot maga és az állat közt, közben jobbjában lévő lándzsájának súlyát próbálgatja, majd lassan felemeli. Két óvatos lépést tesz előre, keze hátrafeszül és hirtelen előrelendül, mikor túl hangos farkasüvöltés zúdul fülébe. Keze megremeg, de a lándzsa elrepül, az őz is felugrik és futásnak ered, így célt téveszt dobása. Lendületes fordul hátra és alig van ideje balra elugrani a támadó farkas elől, ami rögtön jobb lába után kap és mivel nem volt elég gyors, ráharap lábszárára. Viszonylag megtermett példány. Termetéből adódóan nem tudja lerázni magáról, így mindent beleadva jobb lábára helyezi testsúlyát és ballal erős rúgást indít a farkas felé, amely így elengedi lábát. Nem kerül jobb helyzetbe, mert egyensúlyát vesztve nem tud sérült lábán maradni és a földre kerül. A farkas ráugrik torkát keresve, de Lliaf bal kezét védekezésül maga elé tartva, csak alkarjára tud ráharapni, melyet erős bőrből készült alkarvédő véd. Az erős fogak ezen is áthatolnak, de közel som okoznak karjában annyi kárt, mint amit lába elszenvedett. Fejét félrerántja az állat karmai elől, melyek így vállába hasítanak éles csíkot, közben jobbjával előrántja övéből tőrét és az állat torkába mártja. Ekkor sikerül letolnia magáról és fölébe kerülni. Még párszor belemártja kést, miközben kiszabadítja balját az állkapocs fogságából és az állat torkát leszorítva tartja haláltusájának végeztéig.
Maga is siralmas állapotban maradt ott. Lábán mélyen húsába mart az állat és ráncigálásával nagyméretű sebeket hagyott rajta. E mellett a karján és vállán lévő sérülése csak apró karcolás. Táskájából előveszi pálinkás kulacsát, tölt belőle vizestömlőjébe és kilögyböli vele mindhárom sebét. Gyorsan elszorítja jobb lábán a vérkeringését térd alatt, majd nadrágját felhasítva, táskájából lévő kötszerből szoros kötést helyez rá, de előbb őrölt, kiszárított észak reménységét szór a sebbe, már amennyit tud, mert nem sok volt már nála. Kicsit az is segít a vérzés elállításán. Alkarvédőjét lecsatolja és azt is bekötözi, vállát egyelőre békén hagyja. Annyira nem vészes, hogy foglalkozzon vele. Helyette inkább hiúságával. Szerencséjére csak magányos farkas volt, így bár lehetne jobb dolga is gyors mozdulattal megnyúzza, fejét levágja az állatnak. A friss trófeát feltekeri, táskájához köti, majd lándzsáját nehézkesen megkeresi és rá támaszkodva indul visszafelé, ahonnan jött. Ott talál legközelebb emberek és most szüksége van a segítségre. *
297. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-21 16:35:49
Üzenet elküldve: 2014-03-21 16:35:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Laeina Athera//
*Chatery mosolyogva hallgatja Lay-t. Teljesen egyet ért vele. Mikor a lány elmeséli neki, hogy nem volt gyerekkora és be akarja pótolni, ő csak elmosolyodik ezen a kijelentésen.*
- Sosem késő! Végül is az ember mindig gyerek marad. Én is szeretek kicsit őrült lenni.
*Jegyzi meg még nevetve. Majd mikor a lány követni kezdi, megint mosolyog. Mikor pedig Lay megkérdezi tudja- e merre kell menni elneveti magát.*
- Nem kell aggódnod. Pontosan tudom merre megyünk. Bekötött szemmel is eltalálnák oda... Na jó, úgy nem biztos, mert a dokkok zavaros helyek, de attól még tudom merre vagyunk és merre megyünk. Nyugodj meg nem tévedünk el.
*Chatery mosolyogva hallgatja Lay-t. Teljesen egyet ért vele. Mikor a lány elmeséli neki, hogy nem volt gyerekkora és be akarja pótolni, ő csak elmosolyodik ezen a kijelentésen.*
- Sosem késő! Végül is az ember mindig gyerek marad. Én is szeretek kicsit őrült lenni.
*Jegyzi meg még nevetve. Majd mikor a lány követni kezdi, megint mosolyog. Mikor pedig Lay megkérdezi tudja- e merre kell menni elneveti magát.*
- Nem kell aggódnod. Pontosan tudom merre megyünk. Bekötött szemmel is eltalálnák oda... Na jó, úgy nem biztos, mert a dokkok zavaros helyek, de attól még tudom merre vagyunk és merre megyünk. Nyugodj meg nem tévedünk el.
296. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-21 10:38:49
Üzenet elküldve: 2014-03-21 10:38:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
*Kér még némi útmutatást a visszafele úttal kapcsolatban majd szép komótosan elindul Arthenior városa felé. Meg kell hagyni nem épp a legjobb hely egy magafajta ork számára de, a most kapott pénzből ott eléldegélhet vagy vehet fegyvereket. Inkább az utóbbira gondol. Lecseréli ezt a mostani bőrvértjét egy vasból készült fényes páncélra. Talán a most kapott pénzből tud venni egyet. Nem ismeri nagyon az itteni árakat. Miközben ballag végiggondolja a mostani kalandját. Undorodik attól a varázslótól, hogy ennyi ártatlan halálát okozta. A csapattársai pedig szintén a szokásos utálattal néztek rá. Csak Wramban bízhatott volna meg de, ő meg egy ork volt.*
295. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-20 21:06:49
Üzenet elküldve: 2014-03-20 21:06:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
-Jóvanna, nem kell mindjárt pöcögni. *Kéri ki magának a szavakat, némi sértettséggel hangjában.* Mert a tiéd ilyen haszontalan, azért én még élvezhetem a saját csodaerőmet, na!
*Persze indul, nem kekeckedik, holott megtehetné, hogy marad a fák tövében ücsörögve, hallgatva a madarakat, Halax meg bolyongjon kedvére.*
-Akkor el se mondom min nevetgélnek a mókusok!
*Vigyorodik el ismét aljas kis bosszújától. Mely valószínűleg meg sem rendíti atyját.* Te meg gebedj sárgára az irigységtől. Te. Rusnyabarna. *Dúdolgatva, nedves ruháit kezében lóbálgatva bandukol elöl szótlanul. Ha már őszivárványsága így kívánja. Persze fázik ő is, de biztos, hogy nem fogja mutatni.*
*Persze indul, nem kekeckedik, holott megtehetné, hogy marad a fák tövében ücsörögve, hallgatva a madarakat, Halax meg bolyongjon kedvére.*
-Akkor el se mondom min nevetgélnek a mókusok!
*Vigyorodik el ismét aljas kis bosszújától. Mely valószínűleg meg sem rendíti atyját.* Te meg gebedj sárgára az irigységtől. Te. Rusnyabarna. *Dúdolgatva, nedves ruháit kezében lóbálgatva bandukol elöl szótlanul. Ha már őszivárványsága így kívánja. Persze fázik ő is, de biztos, hogy nem fogja mutatni.*
294. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-20 20:53:42
Üzenet elküldve: 2014-03-20 20:53:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
*Jaz megállapítására csak vállat von.*
- Velem is szót értesz, szóval nem hinném, hogy most akkorát ugrott a tudásod, mint ahogy képzeled…
*És valóban, nem igazán van azon a véleményen, hogy fia most váltotta meg a világot. Meg különben is, kit érdekelnek az állatok?! Egyedül talán a halak tudnának valami értelmeset mondani, de nekik meg kell hagyni a magánéletüket, különben megmorcosodnak, és onnantól kezdve jön a lejtő. Bizony.
Bezzeg saját, frissen felfedezett képessége! Na, az már döfi. Le is foglalja magát azzal, hogy végigpróbál pár színt saját magán. Fekete, piros, kék, citromsárga… Megy ez, mint a karikacsapás! A nagy tesztelés közben épp hogy nem üt el egy kivilágítatlan fát. Hiába, ezek a nyomoronc zöldségek nem hagyják még most se békén.
Az ifjonc szavaira csak felhorkant.*
- Ha ennyire érdekel, hogy mi van a szöszkével, menj és lihegd körbe! Szerinted engem mennyire hagy hidegen? *Költői a kérdés, és pillanatnyi szünet után meg is válaszolja.* Pontosan! Semennyire! Na, ehhez mérd, hogy vajon mennyire pengeti meg az érdeklődés húrjait az élősködői? Igen, igen, jól gondolod. Mindenki örül, hogy túlélték, nem úgy tűnik, mintha most végveszélyben lennének, úgyhogy csókoltatom őket.
*Még int is nekik, mintegy búcsúzólag, és ő a maga részéről letudta az érzelgős elválás rituáléját. És akkor most jön az a rész, hogy minél előbb hazai terepre tereli habtestét. Ennek érdekében, most épp rikító sárga kezével maga elé penderíti Jazt.*
- Roppant érdekfeszítő, vagy amit akarsz. De most mutasd az utat, te átok! Lehet, hogy te nem készülsz itt megfagyni, de nekem kellene valami melegítő. Külső-belső. Szóval eredj! Nyomás haza!
- Velem is szót értesz, szóval nem hinném, hogy most akkorát ugrott a tudásod, mint ahogy képzeled…
*És valóban, nem igazán van azon a véleményen, hogy fia most váltotta meg a világot. Meg különben is, kit érdekelnek az állatok?! Egyedül talán a halak tudnának valami értelmeset mondani, de nekik meg kell hagyni a magánéletüket, különben megmorcosodnak, és onnantól kezdve jön a lejtő. Bizony.
Bezzeg saját, frissen felfedezett képessége! Na, az már döfi. Le is foglalja magát azzal, hogy végigpróbál pár színt saját magán. Fekete, piros, kék, citromsárga… Megy ez, mint a karikacsapás! A nagy tesztelés közben épp hogy nem üt el egy kivilágítatlan fát. Hiába, ezek a nyomoronc zöldségek nem hagyják még most se békén.
Az ifjonc szavaira csak felhorkant.*
- Ha ennyire érdekel, hogy mi van a szöszkével, menj és lihegd körbe! Szerinted engem mennyire hagy hidegen? *Költői a kérdés, és pillanatnyi szünet után meg is válaszolja.* Pontosan! Semennyire! Na, ehhez mérd, hogy vajon mennyire pengeti meg az érdeklődés húrjait az élősködői? Igen, igen, jól gondolod. Mindenki örül, hogy túlélték, nem úgy tűnik, mintha most végveszélyben lennének, úgyhogy csókoltatom őket.
*Még int is nekik, mintegy búcsúzólag, és ő a maga részéről letudta az érzelgős elválás rituáléját. És akkor most jön az a rész, hogy minél előbb hazai terepre tereli habtestét. Ennek érdekében, most épp rikító sárga kezével maga elé penderíti Jazt.*
- Roppant érdekfeszítő, vagy amit akarsz. De most mutasd az utat, te átok! Lehet, hogy te nem készülsz itt megfagyni, de nekem kellene valami melegítő. Külső-belső. Szóval eredj! Nyomás haza!
293. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-20 11:37:01
Üzenet elküldve: 2014-03-20 11:37:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Bár ha valaki hosszabb távon követné utazását, nem tűnne úgy számára, hogy céltudatosan halad valahová, pedig a látszat ellenére így van. Viszont nem sietős a dolga. Nem egyenesen célja felé tart, és annak aki esetleg meg akarná figyelni az sem könnyítené a dolgát, hogy nem az úton halad az idő nagy részében. Jól érzi magát az erdő sűrűjében is. Nem mellesleg az ösvényen nem valószínű, hogy szerez magának táplálékot. Ismer pár növényt, melynek gyökere igen tápláló, gombát is lehet találni, de még a tél alatt megmaradt áfonyát is. Mely ugyan nem a kedvence, de édes-fanyar ízvilága, amit a fagyok után kapott fogyaszthatóvá teszik.
Így nem halad gyorsan, de legalább frissen szerzett készlete sem fogy gyorsan. Célja megtalálni a környék új lakosait. A hallott mesék, több jelentőséget nem tulajdonít a parasztoktól hallott történeteknek, felkeltik érdeklődését, de egyébként is jó tisztában lenni kikkel futhat össze az ember a vadonban. Ha lehet, akkor ezt legjobb megoldani egy olyan szituációban, amivel számolt és tervezett, nem pedig véletlenül jön össze, esetleg pont veszélyhelyzetben.
Ahogy közeledik a folyóhoz, ezzel együtt a dombhoz ahol feltehetőleg a keresett népek tanyáznak jobban eltávolodik az ösvénytől. Kicsit nem árt összekoszolni ruházatát a megfelelő látványhoz. Még csak második napja lesz a vadonban és mint már nagyjából civilizálódott ember ügyel ruházatára. Csak ez nem mindig célravezető. Mindenesetre már nincs sok hátra útjából. A nap delelőn áll, számítása szerint még alkonyat előtt feltűnhet a tábornál.*
Így nem halad gyorsan, de legalább frissen szerzett készlete sem fogy gyorsan. Célja megtalálni a környék új lakosait. A hallott mesék, több jelentőséget nem tulajdonít a parasztoktól hallott történeteknek, felkeltik érdeklődését, de egyébként is jó tisztában lenni kikkel futhat össze az ember a vadonban. Ha lehet, akkor ezt legjobb megoldani egy olyan szituációban, amivel számolt és tervezett, nem pedig véletlenül jön össze, esetleg pont veszélyhelyzetben.
Ahogy közeledik a folyóhoz, ezzel együtt a dombhoz ahol feltehetőleg a keresett népek tanyáznak jobban eltávolodik az ösvénytől. Kicsit nem árt összekoszolni ruházatát a megfelelő látványhoz. Még csak második napja lesz a vadonban és mint már nagyjából civilizálódott ember ügyel ruházatára. Csak ez nem mindig célravezető. Mindenesetre már nincs sok hátra útjából. A nap delelőn áll, számítása szerint még alkonyat előtt feltűnhet a tábornál.*
292. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-19 16:25:48
Üzenet elküldve: 2014-03-19 16:25:48
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Napnak keltétől Napnak nyugtáig//
* Az idő, az idő. Gyorsan múlik tova s lassan peregnek szemei. Erre mondta az öreg, hogy halandók ellensége és a bölcsek fegyvere. Régen még nem értette miért, az ő kis balesete óta már sejdíti és mostanra már tudja is. Gyerekként alaposan melléfogott, ifjonti hévvel sürgetni akarta erejének erősödését és meditálás nélkül kezdte el kántálni tanítója szövegeit. Mire is egy héten nem tért magához, ájultan hevert a nagy semmiben s csak a Napnak ragyogó szála szálltak körbe, befonva testét, míg nem teljesen beburkolták és ő felébredt. Majdnem egy hónapig nem is mert tenni semmit, még a meditálást is kerülte, mire nagy óvatossággal mert meditálásba fogni. Óriási hátrányra tett szert ezzel és máig küszködik vele. *
* Az idő, az idő. Gyorsan múlik tova s lassan peregnek szemei. Erre mondta az öreg, hogy halandók ellensége és a bölcsek fegyvere. Régen még nem értette miért, az ő kis balesete óta már sejdíti és mostanra már tudja is. Gyerekként alaposan melléfogott, ifjonti hévvel sürgetni akarta erejének erősödését és meditálás nélkül kezdte el kántálni tanítója szövegeit. Mire is egy héten nem tért magához, ájultan hevert a nagy semmiben s csak a Napnak ragyogó szála szálltak körbe, befonva testét, míg nem teljesen beburkolták és ő felébredt. Majdnem egy hónapig nem is mert tenni semmit, még a meditálást is kerülte, mire nagy óvatossággal mert meditálásba fogni. Óriási hátrányra tett szert ezzel és máig küszködik vele. *
291. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-19 15:43:57
Üzenet elküldve: 2014-03-19 15:43:57
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Napnak keltétől Napnak nyugtáig//
* Kancájának lábai újra az ösvényt tapossák e kora hajnali időben. Időbe telik, mire a tisztáshoz ér, s a Napnak keltét már ott szeretné látni, megvárni. Mozgásán nem látni, de saját magán érzi, hogy fáradtabb, mint szokott lenni. Ez is emiatt a bolond, hűvös idő miatt van. A tél nem tartozik kedvenc évszakai közzé, szinte haldoklik a Nap erősebb fényei nélkül. Kicsit töltődnie kell s máris jobb színben tűnik fel majd neki a világ. Még ha most zavarná is bármi, vagy bárki, nem vesz róla tudomást, halad tovább lovával a tisztás felé. *
A hozzászólást Shiro (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.03.19 15:53:55, a következő indokkal:
Fejléc javítása
* Kancájának lábai újra az ösvényt tapossák e kora hajnali időben. Időbe telik, mire a tisztáshoz ér, s a Napnak keltét már ott szeretné látni, megvárni. Mozgásán nem látni, de saját magán érzi, hogy fáradtabb, mint szokott lenni. Ez is emiatt a bolond, hűvös idő miatt van. A tél nem tartozik kedvenc évszakai közzé, szinte haldoklik a Nap erősebb fényei nélkül. Kicsit töltődnie kell s máris jobb színben tűnik fel majd neki a világ. Még ha most zavarná is bármi, vagy bárki, nem vesz róla tudomást, halad tovább lovával a tisztás felé. *
A hozzászólást Shiro (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.03.19 15:53:55, a következő indokkal:
Fejléc javítása
290. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-18 18:19:36
Üzenet elküldve: 2014-03-18 18:19:36
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Nathaira már jó ideje koptatja a lábait az erdei ösvényen haladva, s kezd tele is lenni vele a hócipője. Két napja indult el a Levegő Városából, hogy felkeresse a kikötőt, de mivel még soha nem járt erre, mostanra él a gyanúperrel, hogy sikeresen el is tévedt. Ettől persze csak még morcosabb lesz, mint szokott, s már a gyomra is kezd korogni. Ettől függetlenül nem adja fel, nem az a fajta, ha már egyszer a fejébe vette, hogy látni akarja a tengert, amiről annyi mesét hallott annak idején a tűz körül üldögélve.
Miközben a gondolatai a kikötő, s a számára elképzelhetetlen mennyiségű víz körül forognak, nem vesz észre egy gyökeret, melyben meg is botlik.*
-A szellemek cifráznák ki a valagát annak aki eztet ide növesztette!*bődül el nőhöz képest mély hangján, s bosszúból alaposan megrugdossa a szóban forgó részét az ominózus növénynek. Ennek ugyan a világon semmi értelme, de legalább kicsit sikerült levezetnie a feszültséget, mielőtt újra nekiállna térdig koptatni a csülkeit. Mostanra igencsak elfáradt, s kissé szaglik is, bár néhány napja megmosakodott egy kiadós zápor során, s nem az a fajta, aki a személyi higiéniát mindenek fölé emelné, s a fürdést is jobbára akkor szokta időszerűnek ítélni, mikor már érzi a saját szagát.
Tovább halad hát, abban a reményben, hogy a kikötő most már tényleg nem lehet túl messze, s nem is annyira sokára tábortüzek fényére lesz figyelmes.
~No, hát már éppen ideje volt...~ vidul fel arra a gondolatra, hogy a kikötő fényeit látja. Mivel fogalma sincs arról, hogy ez nem így van, határozott léptekkel indul el arra, mely kissé közelebb érve inkább egy cölöpökből épült erődnek tűnik. Esze ágában sincs megállni gondolkozni, hogy talán mégis csak eltévedt, elvégre pontosan arra jött, amerre mondták neki, s egy szóval sem említette senki, hogy a kikötő felé van más település is. Az ő szemszögéből vizsgálva a dolgokat, ez a cölöpkerítéses valami éppen úgy lehet kikötő is.
Persze ha végiggondolná, akkor feltűnne neki a tenger hiánya, melyről csak annyit tud, hogy végeláthatatlan víz, míg csak a szem ellát, de hát arról nem szól a fáma, hogy ennek közvetlenül a kikötőnél kellene lennie.
Így hát egyelőre inkább azon örömködik, hogy végre valahára megérkezik, s élelmet szerezhet és bort dönthet a torkába. Meg sem fordul abban a kemény fejében, hogy talán olyan helyre tévedt, ahová nem kellett volna.*
Miközben a gondolatai a kikötő, s a számára elképzelhetetlen mennyiségű víz körül forognak, nem vesz észre egy gyökeret, melyben meg is botlik.*
-A szellemek cifráznák ki a valagát annak aki eztet ide növesztette!*bődül el nőhöz képest mély hangján, s bosszúból alaposan megrugdossa a szóban forgó részét az ominózus növénynek. Ennek ugyan a világon semmi értelme, de legalább kicsit sikerült levezetnie a feszültséget, mielőtt újra nekiállna térdig koptatni a csülkeit. Mostanra igencsak elfáradt, s kissé szaglik is, bár néhány napja megmosakodott egy kiadós zápor során, s nem az a fajta, aki a személyi higiéniát mindenek fölé emelné, s a fürdést is jobbára akkor szokta időszerűnek ítélni, mikor már érzi a saját szagát.
Tovább halad hát, abban a reményben, hogy a kikötő most már tényleg nem lehet túl messze, s nem is annyira sokára tábortüzek fényére lesz figyelmes.
~No, hát már éppen ideje volt...~ vidul fel arra a gondolatra, hogy a kikötő fényeit látja. Mivel fogalma sincs arról, hogy ez nem így van, határozott léptekkel indul el arra, mely kissé közelebb érve inkább egy cölöpökből épült erődnek tűnik. Esze ágában sincs megállni gondolkozni, hogy talán mégis csak eltévedt, elvégre pontosan arra jött, amerre mondták neki, s egy szóval sem említette senki, hogy a kikötő felé van más település is. Az ő szemszögéből vizsgálva a dolgokat, ez a cölöpkerítéses valami éppen úgy lehet kikötő is.
Persze ha végiggondolná, akkor feltűnne neki a tenger hiánya, melyről csak annyit tud, hogy végeláthatatlan víz, míg csak a szem ellát, de hát arról nem szól a fáma, hogy ennek közvetlenül a kikötőnél kellene lennie.
Így hát egyelőre inkább azon örömködik, hogy végre valahára megérkezik, s élelmet szerezhet és bort dönthet a torkába. Meg sem fordul abban a kemény fejében, hogy talán olyan helyre tévedt, ahová nem kellett volna.*
289. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-17 10:15:52
Üzenet elküldve: 2014-03-17 10:15:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
*Egy tartalmas kaland a zombik szigetén, egy rövidke pihenő a tündérkertben, és a mágustoronyban tartott olvasgatás után Urfang készen áll rá, hogy visszatérjen Artheniorba, ahol bizonyára hősként fogják ünnepelni a nem mindennapi próbák bátor túlélőjét. De még az ünneplésnél is kedvesebbek lesznek neki azok a csengő aranyak, amit a szigeten begyűjtött ritka és értékes gyógynövényekért fog kapni a betegeskedő városi puhányoktól. Képzeletben már el is költötte az aranyat, de persze előtte még értékesítenie kell a portékáját. Kocsija az erdei ösvényen gurul a város felé, ugyanazon az útvonalon ahol azelőtt a tengerpartra érkezett.*
288. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-15 18:10:21
Üzenet elküldve: 2014-03-15 18:10:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
*Lidérc szívesen kipróbálná a hajra való kencét. Ennek örül. Talán egy kegyetlen fajta szülötjével van dolga, de magával a lánnyal egyre jobb viszonyban van. Ezt azonban nem mondja.*
- Aha, hát akkor biztosan ez is menni fog. *Kacsint rá a lányra, mert úgy érzi, hogy az annyira nem ismeri a lovakat. Azonban a sötételf lány büszke típus, így nem akarja felvetni, hogy most ő ért valamihez jobban.*
- Elindítom először az enyémet ügetésbe, majd vágtába. Ha van hátas nálatok is, akkor amennyire kell, fogod tudni irányítani. A lovak követik egymást, így nem lesz nehéz. Bizony, jó lovak ezek, be vannak idomítva rendesen.
*Majd lova oldalába vágja a sarkát, bevág a fekete csődör elé és elkezd ügetni. *
~A csődör követni fog minket, de azért figyelek majd, hogy minden rendben legyen.~
*Ha Erfalody lova valóban jön utánuk, akkor néhány perc múlva kiállt egyet.*
- És vágta!
*Néhány percnyi vágtát tervez, utána ügetés még egy ideig, aztán lépés egy darabig. Reményei szerint hamarosan odaérnek.*
*Lidérc szívesen kipróbálná a hajra való kencét. Ennek örül. Talán egy kegyetlen fajta szülötjével van dolga, de magával a lánnyal egyre jobb viszonyban van. Ezt azonban nem mondja.*
- Aha, hát akkor biztosan ez is menni fog. *Kacsint rá a lányra, mert úgy érzi, hogy az annyira nem ismeri a lovakat. Azonban a sötételf lány büszke típus, így nem akarja felvetni, hogy most ő ért valamihez jobban.*
- Elindítom először az enyémet ügetésbe, majd vágtába. Ha van hátas nálatok is, akkor amennyire kell, fogod tudni irányítani. A lovak követik egymást, így nem lesz nehéz. Bizony, jó lovak ezek, be vannak idomítva rendesen.
*Majd lova oldalába vágja a sarkát, bevág a fekete csődör elé és elkezd ügetni. *
~A csődör követni fog minket, de azért figyelek majd, hogy minden rendben legyen.~
*Ha Erfalody lova valóban jön utánuk, akkor néhány perc múlva kiállt egyet.*
- És vágta!
*Néhány percnyi vágtát tervez, utána ügetés még egy ideig, aztán lépés egy darabig. Reményei szerint hamarosan odaérnek.*
287. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-15 17:56:03
Üzenet elküldve: 2014-03-15 17:56:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
- Ha egyszerű lenne, ugyanúgy megtaláltuk volna, ahogy rólam is folyamatosan jelentenek odahaza. *Mosolyog rá egyetértően. Ha könnyű lenne megtalálni, őt biztos nem küldték volna ki.
Örömmel hallja, hogy Assa is szívesen megmosná magát. Ő ugyan hangosan nem mondta ki, de úgy tűnik az, hogy egyikük mélységi másikuk felszíni, még nem változtat azon a tényen, hogy mindketten nőneműek.*
- Ha jó az illata szívesen kipróbálom, köszönöm. *Viszonozza ő is a kedves mosolyt. Örül neki, hogy a tündérlány nem ijed meg, ha mosolyogni látja. Odahaza mindenki fenyegetésnek vélte, ha barátságosan elmosolyodott.
Ő nem fél attól, hogy rájuk reggeledik, csak most szállt le az éjszaka, most érte el csak a fekete fázisát, erősen kétli, hogy akár gyalog is pirkadat előtt nem lennének lent. Főleg, hogy Assa szava szerint a közelben van.*
- Másfajta hátasaink vannak lent. *Válaszolja egyhangúan. Ugyan nyíltan nem mondja ki, hogy először ül egy lónak a nyergében, de a szavaiból sejteni lehet.* Ezt is ahogy látom ugyanúgy kell vezetni, úgyhogy nem lehet nehezebb. Jó az egyensúlyérzékem, nem fogok róla leesni. Ha gondolod nyugodtan válthatunk gyorsabb tempóba is. *Simogatja meg a ló fejét, majd mikor a füléhez ér megrázza a fejét.* ~Fiatal jószág, csak néhány éves lehet.~ *Próbálja megtippelni a korát. Ráadásul kétli, hogy régóta ezeknél a banditáknál lehettek volna, ahhoz túl ápolt a sörényük, és fényes a szőrük. Karcsú, szép alak, jól ápolt, csillogó szőrzet...valami gazdag nemes lovai lehettek még nemrég.*
- Hidd el, ezek a lovak tovább bírják, mint ahogy azt gondolnád. *Paskolja meg finoman a nyakánál. Szinte teljesen biztos benne, hogy ezek egy nemesnek a lovai, és akkor jól képzett, vagy még képzés alatt lévő lovak. Jobbakat nem is kívánhattak volna maguknak.*
- Ha egyszerű lenne, ugyanúgy megtaláltuk volna, ahogy rólam is folyamatosan jelentenek odahaza. *Mosolyog rá egyetértően. Ha könnyű lenne megtalálni, őt biztos nem küldték volna ki.
Örömmel hallja, hogy Assa is szívesen megmosná magát. Ő ugyan hangosan nem mondta ki, de úgy tűnik az, hogy egyikük mélységi másikuk felszíni, még nem változtat azon a tényen, hogy mindketten nőneműek.*
- Ha jó az illata szívesen kipróbálom, köszönöm. *Viszonozza ő is a kedves mosolyt. Örül neki, hogy a tündérlány nem ijed meg, ha mosolyogni látja. Odahaza mindenki fenyegetésnek vélte, ha barátságosan elmosolyodott.
Ő nem fél attól, hogy rájuk reggeledik, csak most szállt le az éjszaka, most érte el csak a fekete fázisát, erősen kétli, hogy akár gyalog is pirkadat előtt nem lennének lent. Főleg, hogy Assa szava szerint a közelben van.*
- Másfajta hátasaink vannak lent. *Válaszolja egyhangúan. Ugyan nyíltan nem mondja ki, hogy először ül egy lónak a nyergében, de a szavaiból sejteni lehet.* Ezt is ahogy látom ugyanúgy kell vezetni, úgyhogy nem lehet nehezebb. Jó az egyensúlyérzékem, nem fogok róla leesni. Ha gondolod nyugodtan válthatunk gyorsabb tempóba is. *Simogatja meg a ló fejét, majd mikor a füléhez ér megrázza a fejét.* ~Fiatal jószág, csak néhány éves lehet.~ *Próbálja megtippelni a korát. Ráadásul kétli, hogy régóta ezeknél a banditáknál lehettek volna, ahhoz túl ápolt a sörényük, és fényes a szőrük. Karcsú, szép alak, jól ápolt, csillogó szőrzet...valami gazdag nemes lovai lehettek még nemrég.*
- Hidd el, ezek a lovak tovább bírják, mint ahogy azt gondolnád. *Paskolja meg finoman a nyakánál. Szinte teljesen biztos benne, hogy ezek egy nemesnek a lovai, és akkor jól képzett, vagy még képzés alatt lévő lovak. Jobbakat nem is kívánhattak volna maguknak.*
286. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-15 17:30:03
Üzenet elküldve: 2014-03-15 17:30:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
-A te gondolatmeted is megállja a helyét. Most, hogy belegondolok a mélységiek hekyzetét nézve lehet, hogy ez így van jól. Vándorolhat? Ó, így már nem olyan egyszerű...
*A sötételf lány szeretne kezdeni valamit a hajával és le akarja mosni magáról a vért.*
-Ha jól tudom, a közelben van egy folyó. Én is piszkos lettem. Megmosnám a hajamat és átvennék valami tiszta holmit. A göndör fürtjeimre mindig teszek egy kis ápoló balzsamot, amit gyógynövényekből szoktam készíteni. Ha gondolod, akkor majd kipróbálhatod. *Mosolyog rá kedvesen.*
~Ha jó úton haladunk, akkor kora reggel a folyópartnál lehetünk, de ez Lidércen, vagyis Erfalodyn is múlik.~
- A lovak bírják még egy darabig, így haladhatunk gyorsabban is. Csak az a kérdés, hogy tudsz- e lovagolni?
-A te gondolatmeted is megállja a helyét. Most, hogy belegondolok a mélységiek hekyzetét nézve lehet, hogy ez így van jól. Vándorolhat? Ó, így már nem olyan egyszerű...
*A sötételf lány szeretne kezdeni valamit a hajával és le akarja mosni magáról a vért.*
-Ha jól tudom, a közelben van egy folyó. Én is piszkos lettem. Megmosnám a hajamat és átvennék valami tiszta holmit. A göndör fürtjeimre mindig teszek egy kis ápoló balzsamot, amit gyógynövényekből szoktam készíteni. Ha gondolod, akkor majd kipróbálhatod. *Mosolyog rá kedvesen.*
~Ha jó úton haladunk, akkor kora reggel a folyópartnál lehetünk, de ez Lidércen, vagyis Erfalodyn is múlik.~
- A lovak bírják még egy darabig, így haladhatunk gyorsabban is. Csak az a kérdés, hogy tudsz- e lovagolni?
285. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-15 17:14:00
Üzenet elküldve: 2014-03-15 17:14:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
- Valami a gonoszságon kívül is... *Visszhangozza a lány szavait elbámulva a lombkoronák közé. Lehetséges...* Heh! Egyenjogú? Na persze! Köszönöm, de ebből nem kérek! Minden a feje tetejére állna, ilyet még csak mondani sem lehet! Azt kifelejtettem volna, hogy nálunk nagyon gyakoriak a házak közti harcok? *Hökken fel az abszurd feltételezésre. Még hogy egyenlőek...amilyen hataloméhes a legtöbb nőstény kitörne a káosz. Ez aztán jellemző a felszíniekre, béke és boldogság!* ~És még minket neveznek nagyképűnek!~ *Grimaszol, ahogy végiggondolja ezt az egészet.
Kissé felkavarodik a gyomra, de próbálja elfelejteni a hallottakat. *Hiába nemesi család, egy hímet sosem kényeztetnek el, még ha nemesi ház sarja is. Az illető valószínűleg vándor életmódot folytathat. Meg aztán, mint mondtam egy felszíni bevetés folyamán veszett nyoma. Nagy a valószínűsége, hogy meghalt, de ha nem nem hinném hogy lenne annyi pénze, hogy megcélozza az egyik város gazdagnegyedét. *Bár ki tudja, annyira azért nem töri magát az előásásával. Ő így elsőre pont az ilyen erdőkben kezdené a kutatást, meg a városban éjszaka az utcákon, esetleg a fogadókban kocsmákban a pultosokra rákérdezve.*
- Hm...rendbe kell majd tennem a frizurámat! *Kezd el nyafogni a fejére téve az egyik kezét. Arról nem volt szó, hogy a nappalt egy kocsi hátulján töltse eszméletlenül. Később majd szívesen megállna valahol, hogy nyugodtan ehessenek tovább, és rendbe tehesse azt ami még menthető a ruházatán. Meg aztán gyönyörű a kezét és a nyak miatt a mellkasát borító vér, de csak amíg friss. Ezt majd ki is kell mosnia a ruhájából. Hiába, most kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy információkat keressen egy olyan személyről, aki lehet hogy már régen halott.*
- Valami a gonoszságon kívül is... *Visszhangozza a lány szavait elbámulva a lombkoronák közé. Lehetséges...* Heh! Egyenjogú? Na persze! Köszönöm, de ebből nem kérek! Minden a feje tetejére állna, ilyet még csak mondani sem lehet! Azt kifelejtettem volna, hogy nálunk nagyon gyakoriak a házak közti harcok? *Hökken fel az abszurd feltételezésre. Még hogy egyenlőek...amilyen hataloméhes a legtöbb nőstény kitörne a káosz. Ez aztán jellemző a felszíniekre, béke és boldogság!* ~És még minket neveznek nagyképűnek!~ *Grimaszol, ahogy végiggondolja ezt az egészet.
Kissé felkavarodik a gyomra, de próbálja elfelejteni a hallottakat. *Hiába nemesi család, egy hímet sosem kényeztetnek el, még ha nemesi ház sarja is. Az illető valószínűleg vándor életmódot folytathat. Meg aztán, mint mondtam egy felszíni bevetés folyamán veszett nyoma. Nagy a valószínűsége, hogy meghalt, de ha nem nem hinném hogy lenne annyi pénze, hogy megcélozza az egyik város gazdagnegyedét. *Bár ki tudja, annyira azért nem töri magát az előásásával. Ő így elsőre pont az ilyen erdőkben kezdené a kutatást, meg a városban éjszaka az utcákon, esetleg a fogadókban kocsmákban a pultosokra rákérdezve.*
- Hm...rendbe kell majd tennem a frizurámat! *Kezd el nyafogni a fejére téve az egyik kezét. Arról nem volt szó, hogy a nappalt egy kocsi hátulján töltse eszméletlenül. Később majd szívesen megállna valahol, hogy nyugodtan ehessenek tovább, és rendbe tehesse azt ami még menthető a ruházatán. Meg aztán gyönyörű a kezét és a nyak miatt a mellkasát borító vér, de csak amíg friss. Ezt majd ki is kell mosnia a ruhájából. Hiába, most kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy információkat keressen egy olyan személyről, aki lehet hogy már régen halott.*
284. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-15 16:54:02
Üzenet elküldve: 2014-03-15 16:54:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
*Assa valamiért mosolyogni kezd, azon amit Erfalody mondd a testvéreiről.*
- Na, akkor ha meg nem sértelek vele, akkor azt mondom, hogy tebenned van valami a gonoszságon kívül is. Ha úgy vesszük, nekem is segítettél, mert egyedül is elmenekülhettél volna, de nem tetted, köszönöm.
*Hallgatja a lány mondandóját, ami tényleg érdekes.*
- A szabályaitok érdekesek. Szerintem akkor lenne jó a világ, ha mindenki egyenjogú lenne... Na, de nem tudod hol keresd? Van egy tippem! A gazdagnegyedben kell lennie! Ott élnek nemesi családok, így ott van a legnagyobb esélye, hogy megtaláld azt a férfit. Elmenjünk oda?
*Már lassan itt az éj. A hold már látszik. A lovak még szerencsére nem fáradtak ki, aminek örül, hisz éjszaka az erdőben nem gyalogolna szívesen. Elgondolkodik, hogy mi legyen új hátasa neve. Végül a Pihe név mellett dönt.*
*Assa valamiért mosolyogni kezd, azon amit Erfalody mondd a testvéreiről.*
- Na, akkor ha meg nem sértelek vele, akkor azt mondom, hogy tebenned van valami a gonoszságon kívül is. Ha úgy vesszük, nekem is segítettél, mert egyedül is elmenekülhettél volna, de nem tetted, köszönöm.
*Hallgatja a lány mondandóját, ami tényleg érdekes.*
- A szabályaitok érdekesek. Szerintem akkor lenne jó a világ, ha mindenki egyenjogú lenne... Na, de nem tudod hol keresd? Van egy tippem! A gazdagnegyedben kell lennie! Ott élnek nemesi családok, így ott van a legnagyobb esélye, hogy megtaláld azt a férfit. Elmenjünk oda?
*Már lassan itt az éj. A hold már látszik. A lovak még szerencsére nem fáradtak ki, aminek örül, hisz éjszaka az erdőben nem gyalogolna szívesen. Elgondolkodik, hogy mi legyen új hátasa neve. Végül a Pihe név mellett dönt.*
283. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-15 16:13:13
Üzenet elküldve: 2014-03-15 16:13:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*A kérdéseken, és felkiáltásokon elmosolyodik. Úgy látja, tényleg érdeklik a lányt azok amiket mesél neki.*
- Nekem meg az volt furcsa mikor már pár napja fent voltam, hogy itt fent a hímek sokkal szemtelenebbek, és többet képzelnek magukról a kelleténél. *Néz rá mosolyogva, ahogy felhoz egy ellenérvet. Az egész attól függ, hogy ki hol és milyen társadalmi rendszerben nevelkedik.* Elfogadott, mivel csak így lehet életben maradni leginkább. Ha az ember feltűnés nélkül teszi el láb alól a vetélytársát, általában még dicséret is jár érte. Természetesen csak házon belül, attól függően kit ölt meg. Ha egy hím öl egy nőstényt, azt természetesen kivégeznék, kivéve ha a két ház harcban áll egymással. A szeretet meg...mint mondtam maximum családon belül, és akkor is nagyon felszínesen. Hideg szeretet, ami legtöbbször csak addig tart míg az egyiknek nem kell valami ami a másiké. Példának okáért úgy hallottam volt egy harmadik nővérem is még mielőtt megszülettem, de a mostani legidősebb nővérem magának akarta a leendő matróna címet. Ezért se dicséret se szidalom nem jár, anyánkat nem igazán érdekelte, hogy a lányai egymás közt mit művelnek. Bár szeretet...mindkét nővérem szeretem, én mondjuk nem igazán akarok előrébb lépni, és ezt ők is tudják, úgyhogy mélyebb, bizalmibb a kapcsolat, de a bátyámat nagyon szeretem. Szóval ritkán, de kialakulhatnak rendes testvéri kapcsolatok. *Magyarázza még egy kicsit, hogy még tisztább legyen mire gondolt, és hogy zajlanak a dolgok. A következő kérdésekre ismét elgondolkozik. Hogy az anyja féltené? Nem hinné, bár megvan rá az esély...*
- Hm...nem hinném, hogy nagyon féltene. Biztos ott van ez az érzés egy leheletnyit benne, de szerintem bízik a képességeimben, egyáltalán nem tekinti a felszínieket ellenfélnek, illetve szerintem vizsgáztatni is akar részben. Mondtam, hogy még én sem tudom, rangomon alulinak tartom, hogy egy alattunk lévő nemesi ház hímecskéje után futkossak, de nem sok beleszólásom volt, maximum véleményem. Szerintem mivel anyám jóban van annak a ház matrónájával, jó tesztnek szánta a számomra, hogy erősödjek, na meg így annak a háznak a matrónája tartozni fog neki. Ez nagyon sokat jelent.
*Az utolsó kérdésnél elkuncogja magát. Olyan nyugodtan kérdezi, hogy még ő sem gondolhatja ezt komolyan.*
- Hát persze! Kiszabadítottalak, hogy utána megölhesselek. *Gúnyolódik ismét fürkészve a tájat.* Nem szeretem feleslegesen jártatni a számat, minek meséljek, ha utána megölöm az illetőt. Ennek semmi értelme. De igen, annak nagyon örülnék, ha már nem kettesben vagyunk, akkor ugyanúgy álneven szólíts. Nem akarom, hogy mások meghallják a nevem! *Mosolyog rá ismét visszanézve, fürkészve a tündér tekintetét, hogy vajon mire gondolhat. Nem ostobának ismerte meg eddig, abban meg teljesen biztos, hogy egyáltalán nem ismeri az alvilágot. Nem sok hasznát veheti a most szerzett információknak.*
- Nem tudom, csak most szabadultunk. *Vonja meg a vállát. Azt sem tudja, hogy hol vannak, merre akarna menni, így ezen még egyáltalán nem volt ideje elgondolkozni, és még most is feleslegesnek tartja.* Igazság szerint, még magam sem tudom, hogy hogyan kerítsem elő azt az idiótát. *Sóhajt egy nagyot, magának is beismerve a szomorú igazságot. Hiába próbálta volna a mélységieket megkérdezni, azt tudja a keresett hímről, hogy sose csatlakozna bérgyilkosokhoz, azok meg ha látták volna se mondtak volna semmit.*
*A kérdéseken, és felkiáltásokon elmosolyodik. Úgy látja, tényleg érdeklik a lányt azok amiket mesél neki.*
- Nekem meg az volt furcsa mikor már pár napja fent voltam, hogy itt fent a hímek sokkal szemtelenebbek, és többet képzelnek magukról a kelleténél. *Néz rá mosolyogva, ahogy felhoz egy ellenérvet. Az egész attól függ, hogy ki hol és milyen társadalmi rendszerben nevelkedik.* Elfogadott, mivel csak így lehet életben maradni leginkább. Ha az ember feltűnés nélkül teszi el láb alól a vetélytársát, általában még dicséret is jár érte. Természetesen csak házon belül, attól függően kit ölt meg. Ha egy hím öl egy nőstényt, azt természetesen kivégeznék, kivéve ha a két ház harcban áll egymással. A szeretet meg...mint mondtam maximum családon belül, és akkor is nagyon felszínesen. Hideg szeretet, ami legtöbbször csak addig tart míg az egyiknek nem kell valami ami a másiké. Példának okáért úgy hallottam volt egy harmadik nővérem is még mielőtt megszülettem, de a mostani legidősebb nővérem magának akarta a leendő matróna címet. Ezért se dicséret se szidalom nem jár, anyánkat nem igazán érdekelte, hogy a lányai egymás közt mit művelnek. Bár szeretet...mindkét nővérem szeretem, én mondjuk nem igazán akarok előrébb lépni, és ezt ők is tudják, úgyhogy mélyebb, bizalmibb a kapcsolat, de a bátyámat nagyon szeretem. Szóval ritkán, de kialakulhatnak rendes testvéri kapcsolatok. *Magyarázza még egy kicsit, hogy még tisztább legyen mire gondolt, és hogy zajlanak a dolgok. A következő kérdésekre ismét elgondolkozik. Hogy az anyja féltené? Nem hinné, bár megvan rá az esély...*
- Hm...nem hinném, hogy nagyon féltene. Biztos ott van ez az érzés egy leheletnyit benne, de szerintem bízik a képességeimben, egyáltalán nem tekinti a felszínieket ellenfélnek, illetve szerintem vizsgáztatni is akar részben. Mondtam, hogy még én sem tudom, rangomon alulinak tartom, hogy egy alattunk lévő nemesi ház hímecskéje után futkossak, de nem sok beleszólásom volt, maximum véleményem. Szerintem mivel anyám jóban van annak a ház matrónájával, jó tesztnek szánta a számomra, hogy erősödjek, na meg így annak a háznak a matrónája tartozni fog neki. Ez nagyon sokat jelent.
*Az utolsó kérdésnél elkuncogja magát. Olyan nyugodtan kérdezi, hogy még ő sem gondolhatja ezt komolyan.*
- Hát persze! Kiszabadítottalak, hogy utána megölhesselek. *Gúnyolódik ismét fürkészve a tájat.* Nem szeretem feleslegesen jártatni a számat, minek meséljek, ha utána megölöm az illetőt. Ennek semmi értelme. De igen, annak nagyon örülnék, ha már nem kettesben vagyunk, akkor ugyanúgy álneven szólíts. Nem akarom, hogy mások meghallják a nevem! *Mosolyog rá ismét visszanézve, fürkészve a tündér tekintetét, hogy vajon mire gondolhat. Nem ostobának ismerte meg eddig, abban meg teljesen biztos, hogy egyáltalán nem ismeri az alvilágot. Nem sok hasznát veheti a most szerzett információknak.*
- Nem tudom, csak most szabadultunk. *Vonja meg a vállát. Azt sem tudja, hogy hol vannak, merre akarna menni, így ezen még egyáltalán nem volt ideje elgondolkozni, és még most is feleslegesnek tartja.* Igazság szerint, még magam sem tudom, hogy hogyan kerítsem elő azt az idiótát. *Sóhajt egy nagyot, magának is beismerve a szomorú igazságot. Hiába próbálta volna a mélységieket megkérdezni, azt tudja a keresett hímről, hogy sose csatlakozna bérgyilkosokhoz, azok meg ha látták volna se mondtak volna semmit.*
282. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-15 15:41:48
Üzenet elküldve: 2014-03-15 15:41:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
*Egy erdő felé veszik az irányt, kezd besötétedni, s társa egyre jobban érzi magát, miközben ő egyre kevesebbet lát. A lány dobótőrét visszaadja.*
- A nők a főnökök? Ez annyira furcsa! És te hercegnő vagy? Hihetetlen! Nincs szeretet? A gonoszság elfogadott? Kérlek ne várd, hogy ezt megértsem! De azt értem, hogy mért nem vállalod föl a neved. Hívjalak továbbra is az állneveden? Megmondom őszintén, hogy én ilyen helyzetbe még nem igen kerültem… Na, de akkor lenne néhány kérdésem. Az anyád nem félt? Mért éppen egy hercegnőt küldenek ide? Most, hogy ezt elmondtad, el fogsz tenni láb alól?
*Eldönti magában, hogy rendes lesz a lánnyal, addig míg az is rendes lesz vele. Azért örül, hogy ezt megtudta, de most gondol csak bele, hogy Erfalody nagy kockázatot válallt ezzel. Mégis kérdez még egyet amin már egy ideje töpreng.*
- Meddig megyünk együtt? Én nem bántok senkit, s ez nem az én ügyem, de ha segítségre van szükséged, akkor még itt vagyok.
A hozzászólás írója (Assa Nides) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.15 15:42:34
*Egy erdő felé veszik az irányt, kezd besötétedni, s társa egyre jobban érzi magát, miközben ő egyre kevesebbet lát. A lány dobótőrét visszaadja.*
- A nők a főnökök? Ez annyira furcsa! És te hercegnő vagy? Hihetetlen! Nincs szeretet? A gonoszság elfogadott? Kérlek ne várd, hogy ezt megértsem! De azt értem, hogy mért nem vállalod föl a neved. Hívjalak továbbra is az állneveden? Megmondom őszintén, hogy én ilyen helyzetbe még nem igen kerültem… Na, de akkor lenne néhány kérdésem. Az anyád nem félt? Mért éppen egy hercegnőt küldenek ide? Most, hogy ezt elmondtad, el fogsz tenni láb alól?
*Eldönti magában, hogy rendes lesz a lánnyal, addig míg az is rendes lesz vele. Azért örül, hogy ezt megtudta, de most gondol csak bele, hogy Erfalody nagy kockázatot válallt ezzel. Mégis kérdez még egyet amin már egy ideje töpreng.*
- Meddig megyünk együtt? Én nem bántok senkit, s ez nem az én ügyem, de ha segítségre van szükséged, akkor még itt vagyok.
A hozzászólás írója (Assa Nides) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.15 15:42:34
281. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-03-15 15:11:04
Üzenet elküldve: 2014-03-15 15:11:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Minden mozdulatát figyeli a lánynak, hogy mit hogy kell csinálni a lovakon. Felnyergelni, még egyet se nyergelt fel, ám nagy nehezen neki is sikerül. A fekete csődör nagyon türelmes volt, és nem ellenkezett. A kocsiból kikapja a köpenyét, amit csak úgy odahajítottak a többi holmihoz, és gyorsan magára erősíti.*
- Miért vinnénk? *Néz vissza értetlenül. Semmi értelme nem lenne egy halom felesleges lopott cuccot elvinni, ráadásul először is a kocsi hangos, másodszor lassítja őket, harmadszor ahhoz először le kéne vágni róla a hullát, és kicsit sem feltűnő, hogy az a kerék úszik a vérben. Könnyed mozdulattal ugrik fel a lóra, és nagyon örül, hogy a ruhája az a tarisznyájában pihen. Fogalma sincs, hogy magassarkúban hogy tudna lovagolni.
A noszogatásra grimaszolva kapja körbe a fejét. Már végre rájuk sötétedett, így csak az ő szeme világít az éjszakában. Egy alakot sem lát közel s távol, úgyhogy nyugodtan fújja ki a levegőt.*
- Elegem van a nyílt terepből, induljunk annak az erdőnek az irányába! *Kapja fel a fejére a csuklyáját, majd az előttük nem messze elterülő fákra mutat. Nem hagyja figyelmen kívül Assa szavát, csak már tényleg el akar menni innen.
Ahogy a fák közé érnek itt is körülnéz, fülét erősen hegyezi, de csak a lovak patáit hallja.*
- Előtte kérem vissza a dobótőröm. *Mosolyog rá, felé nyújtva az egyik kezét. Ha a tőr visszakerül hozzá elnéz a távolba, és belekezd a mesébe.*
- Hol is kezdjem...Talán a legelején lesz a legjobb. *Gondolkozik el elnézve a távolba.* Egy mélységi város semmihez sem fogható. A mi társadalmunkban a nőstények kezében van a hatalom. A hímek alánk vannak rendelve, és akármilyen rangban vannak, kötelesek teljesíteni a parancsokat. Szigorú szabályok és viselkedési normák alakítják a társadalmat. Akadémián tanulunk, vagy fegyverforgatást, vagy mágiahasználatot. Más foglalkozás is van, csak azok nem járnak oda. Nem létezik nálunk bizalom, sem barátság. Az árulások mindennaposak, és ha feltűnés nélkül hajtod végre akkor teljesen elfogadottak. Ha a hatalom kell, képesek vagyunk a saját fivérünkbe is tőrt mártani. A szeretet szó nagyon, nagyon ritka, és csak a szűk családnál lelhető fel néhol, a szerelem meg nem is létezik. Magam sem hiszek benne. Mese amivel hitegetik magukat a túlérzékeny felszíniek. *Von vállat az utolsó mondatnál egy pillanatra megállva, de rögtön folytatja.* A kiképzéseink nagyon kemények, és hosszadalmasak, amiket rengeteg gyakorlóhadjárat követ az alagútrendszerekben, majd a legjobbaknak 1-2 felszíni is megadatik. Nem véletlen nem érdekelt az ami velünk történt, hidd el rosszabbat is átéltem már. Tudtam, hogy ez lesz a vége, így egyáltalán nem volt kedvem még csak komolyan se venni ezt az egész cirkuszt.
*Ismét megáll egy percre, csak hogy ismét körülnézzen, izzó jégkristály szemeivel pásztázva a növényzetet, és a fák lombkoronáit, de néhány éjszakai állaton kívül semmi. Lehalkítva a hangját folytatja.*
- Az én nevem Erfalody A'theriona. Az A'theriona ház, városunk leghatalmasabb, uralkodó házának harmadik nagyhercegnője. A főmatróna harmadik lánya vagyok. Egy küldetés miatt küldtek ide ki, amit már meséltem. Az egyik nagyobb ház mélységi hercegének hollétét kell megtudnom, és ha él előkerítenem. Ne kérdezd miért pont én, mert fogalmam sincs róla. A nevem azért nem árultam el, és nem is akartam elárulni, mert valószínűleg gyakran lesznek olyanok, akik kémkednek utánam, és anyámnak jelentenek, hogy a munkámat végzem-e. Eszemben sem volt megkockáztatni, hogy olyat jelentsenek le, hogy egy szedett-vedett felszíni csapattal szórakozom. Orgyilkosként sem előnyös a valódi nevünket használnunk. Már csak az hiányozna nekem, hogy egy csapat bérgyilkos, vagy katona pályázzon a fejemre. Ráadásul...ha mindenkinek elkürtölöm hogy ki is vagyok, idő előtt juthat annak a fülébe is, akit épp keresek, és kicsusszanhat a kezeim közül. Érted már? Mi nem vagyunk gyávák, csak a múltunkra, és a jövőnkre való tekintettel jobb ha a kilétünket homály fedi. Nektek sem jó mindig, hogy ha tudjátok kivel hoz össze titeket a sors.
*Fejezi be az utolsó mondatnál visszanézve Assára, barátságosan rámosolyogva. Fogalma sincs mennyit tud megérteni ezekből a lány. Már megtanulta, hogy nagyon kevés felszíni tudja megérteni a helyzetük, hisz ők még csak hasonlót sem éltek át, mit amit ők minden nap átélnek.*
- Ha van kérdésed, csak nyugodtan! *Vonja meg a vállát, visszafordítva fejét az útra.*
*Minden mozdulatát figyeli a lánynak, hogy mit hogy kell csinálni a lovakon. Felnyergelni, még egyet se nyergelt fel, ám nagy nehezen neki is sikerül. A fekete csődör nagyon türelmes volt, és nem ellenkezett. A kocsiból kikapja a köpenyét, amit csak úgy odahajítottak a többi holmihoz, és gyorsan magára erősíti.*
- Miért vinnénk? *Néz vissza értetlenül. Semmi értelme nem lenne egy halom felesleges lopott cuccot elvinni, ráadásul először is a kocsi hangos, másodszor lassítja őket, harmadszor ahhoz először le kéne vágni róla a hullát, és kicsit sem feltűnő, hogy az a kerék úszik a vérben. Könnyed mozdulattal ugrik fel a lóra, és nagyon örül, hogy a ruhája az a tarisznyájában pihen. Fogalma sincs, hogy magassarkúban hogy tudna lovagolni.
A noszogatásra grimaszolva kapja körbe a fejét. Már végre rájuk sötétedett, így csak az ő szeme világít az éjszakában. Egy alakot sem lát közel s távol, úgyhogy nyugodtan fújja ki a levegőt.*
- Elegem van a nyílt terepből, induljunk annak az erdőnek az irányába! *Kapja fel a fejére a csuklyáját, majd az előttük nem messze elterülő fákra mutat. Nem hagyja figyelmen kívül Assa szavát, csak már tényleg el akar menni innen.
Ahogy a fák közé érnek itt is körülnéz, fülét erősen hegyezi, de csak a lovak patáit hallja.*
- Előtte kérem vissza a dobótőröm. *Mosolyog rá, felé nyújtva az egyik kezét. Ha a tőr visszakerül hozzá elnéz a távolba, és belekezd a mesébe.*
- Hol is kezdjem...Talán a legelején lesz a legjobb. *Gondolkozik el elnézve a távolba.* Egy mélységi város semmihez sem fogható. A mi társadalmunkban a nőstények kezében van a hatalom. A hímek alánk vannak rendelve, és akármilyen rangban vannak, kötelesek teljesíteni a parancsokat. Szigorú szabályok és viselkedési normák alakítják a társadalmat. Akadémián tanulunk, vagy fegyverforgatást, vagy mágiahasználatot. Más foglalkozás is van, csak azok nem járnak oda. Nem létezik nálunk bizalom, sem barátság. Az árulások mindennaposak, és ha feltűnés nélkül hajtod végre akkor teljesen elfogadottak. Ha a hatalom kell, képesek vagyunk a saját fivérünkbe is tőrt mártani. A szeretet szó nagyon, nagyon ritka, és csak a szűk családnál lelhető fel néhol, a szerelem meg nem is létezik. Magam sem hiszek benne. Mese amivel hitegetik magukat a túlérzékeny felszíniek. *Von vállat az utolsó mondatnál egy pillanatra megállva, de rögtön folytatja.* A kiképzéseink nagyon kemények, és hosszadalmasak, amiket rengeteg gyakorlóhadjárat követ az alagútrendszerekben, majd a legjobbaknak 1-2 felszíni is megadatik. Nem véletlen nem érdekelt az ami velünk történt, hidd el rosszabbat is átéltem már. Tudtam, hogy ez lesz a vége, így egyáltalán nem volt kedvem még csak komolyan se venni ezt az egész cirkuszt.
*Ismét megáll egy percre, csak hogy ismét körülnézzen, izzó jégkristály szemeivel pásztázva a növényzetet, és a fák lombkoronáit, de néhány éjszakai állaton kívül semmi. Lehalkítva a hangját folytatja.*
- Az én nevem Erfalody A'theriona. Az A'theriona ház, városunk leghatalmasabb, uralkodó házának harmadik nagyhercegnője. A főmatróna harmadik lánya vagyok. Egy küldetés miatt küldtek ide ki, amit már meséltem. Az egyik nagyobb ház mélységi hercegének hollétét kell megtudnom, és ha él előkerítenem. Ne kérdezd miért pont én, mert fogalmam sincs róla. A nevem azért nem árultam el, és nem is akartam elárulni, mert valószínűleg gyakran lesznek olyanok, akik kémkednek utánam, és anyámnak jelentenek, hogy a munkámat végzem-e. Eszemben sem volt megkockáztatni, hogy olyat jelentsenek le, hogy egy szedett-vedett felszíni csapattal szórakozom. Orgyilkosként sem előnyös a valódi nevünket használnunk. Már csak az hiányozna nekem, hogy egy csapat bérgyilkos, vagy katona pályázzon a fejemre. Ráadásul...ha mindenkinek elkürtölöm hogy ki is vagyok, idő előtt juthat annak a fülébe is, akit épp keresek, és kicsusszanhat a kezeim közül. Érted már? Mi nem vagyunk gyávák, csak a múltunkra, és a jövőnkre való tekintettel jobb ha a kilétünket homály fedi. Nektek sem jó mindig, hogy ha tudjátok kivel hoz össze titeket a sors.
*Fejezi be az utolsó mondatnál visszanézve Assára, barátságosan rámosolyogva. Fogalma sincs mennyit tud megérteni ezekből a lány. Már megtanulta, hogy nagyon kevés felszíni tudja megérteni a helyzetük, hisz ők még csak hasonlót sem éltek át, mit amit ők minden nap átélnek.*
- Ha van kérdésed, csak nyugodtan! *Vonja meg a vállát, visszafordítva fejét az útra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718