Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 25 (481. - 500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
500. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-15 22:15:51
Üzenet elküldve: 2014-05-15 22:15:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// A három vándor //
-Nincs itt olyan. * Legyint Kramlaf felé. Nem tartanak már heves paripákat maguk közt, megbízható hátasokra volt szükségük az elmúlt időszakba.
Csak érdeklődve sandít a szerzetes felé. Különös dolgai vannak néha, de szó nélkül hagyja furcsaságait.
A férfi a lovának duruzsol, amiért Isurii fel is jegyez neve mellé egy képzeletbeli piros pontot, ám egyelőre többet nem foglalkozik vele. Saját lovának sörényével játszadozva gondolkozik el az őt nyomasztó problémákról. Harath is eszébe jut. Hiányzik neki, nem érti mi történt, s minél inkább belelovallja magát a gondolathullámba, annál inkább elszomorodik.
Kramlaf kérdése rázza fel.*
-Te milyen nevet adnál neki?
*Kérdezi vissza kissé rekedten. Kiszáradt a torka, vagy csak az a gombóc karcolta fel, amit az imént gyűrt le rajta?*
-Nem. De nem baj, ha nem tudják kik vagyunk.
*Válaszol a másiknak. Nem fogják eltitkolni kilétüket, de örülne a lány, ha nem ütköznének megint olyan problémákba, mint a városban és szerény kis triójuk észrevétlen maradhatna. Már amennyire ez lehetséges.*
-Milyen messze megyünk?
-Nincs itt olyan. * Legyint Kramlaf felé. Nem tartanak már heves paripákat maguk közt, megbízható hátasokra volt szükségük az elmúlt időszakba.
Csak érdeklődve sandít a szerzetes felé. Különös dolgai vannak néha, de szó nélkül hagyja furcsaságait.
A férfi a lovának duruzsol, amiért Isurii fel is jegyez neve mellé egy képzeletbeli piros pontot, ám egyelőre többet nem foglalkozik vele. Saját lovának sörényével játszadozva gondolkozik el az őt nyomasztó problémákról. Harath is eszébe jut. Hiányzik neki, nem érti mi történt, s minél inkább belelovallja magát a gondolathullámba, annál inkább elszomorodik.
Kramlaf kérdése rázza fel.*
-Te milyen nevet adnál neki?
*Kérdezi vissza kissé rekedten. Kiszáradt a torka, vagy csak az a gombóc karcolta fel, amit az imént gyűrt le rajta?*
-Nem. De nem baj, ha nem tudják kik vagyunk.
*Válaszol a másiknak. Nem fogják eltitkolni kilétüket, de örülne a lány, ha nem ütköznének megint olyan problémákba, mint a városban és szerény kis triójuk észrevétlen maradhatna. Már amennyire ez lehetséges.*
-Milyen messze megyünk?
499. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-15 21:49:45
Üzenet elküldve: 2014-05-15 21:49:45
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Gyógyítói csapat- Chiari, Niana//
* Chiari válaszára bólint. Majd a másik nőhöz fordul.*
- Miért akarod meglepni az egyik óriást?
* Kérdezi a lány.
Niana is felfedezi a bogyókat.*
- Hm… Ezeket mi is használtuk a szerzetesrendben, összehúzza a sebeket. Ugye?
* Kérdezi mosolyogva. Örül, hogy talán felismert egy növényt. Niana ötletére bólint, s ha Chiari azt mondja, hogy jól gondolták, akkor beleül az óriás lány nyakába. Azonban a növény elég magasan van, így elkap egy ágat, felhúza magát, s ráül egy vastagabb ágra, majd szed belőle. Utána lecsúszik az ágról amin ül, de a valaivel vékonyabb ágban kapaszkodik. Visszaül Niana nyakába, s szerencsére nem rúgta a fejbe a lányt. Reméhetőleg Niana bírja a súlyát, s nem billen el, mikor leszáll.*
- Itt van.
* Nyújtja oda a gyógyítónak mosolyogva.*
* Chiari válaszára bólint. Majd a másik nőhöz fordul.*
- Miért akarod meglepni az egyik óriást?
* Kérdezi a lány.
Niana is felfedezi a bogyókat.*
- Hm… Ezeket mi is használtuk a szerzetesrendben, összehúzza a sebeket. Ugye?
* Kérdezi mosolyogva. Örül, hogy talán felismert egy növényt. Niana ötletére bólint, s ha Chiari azt mondja, hogy jól gondolták, akkor beleül az óriás lány nyakába. Azonban a növény elég magasan van, így elkap egy ágat, felhúza magát, s ráül egy vastagabb ágra, majd szed belőle. Utána lecsúszik az ágról amin ül, de a valaivel vékonyabb ágban kapaszkodik. Visszaül Niana nyakába, s szerencsére nem rúgta a fejbe a lányt. Reméhetőleg Niana bírja a súlyát, s nem billen el, mikor leszáll.*
- Itt van.
* Nyújtja oda a gyógyítónak mosolyogva.*
498. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-15 21:13:15
Üzenet elküldve: 2014-05-15 21:13:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyűjtögető csapat - Chiari, Niana, Cysmin//
* Két nagy cuppanós puszi őt is meglepné az igaz. De inkább másra gondolt, valami másra. S amit Chiari kedves mond a nyulakról, az már jobban tetszik neki. Visszafogottabban felujjong, azért ennek is van hangereje és topog egy helyben párat örömében. *
- Az jó! Legyenek nyulacskák.
* Már alig várja, hogy fogjanak nyulacskákat és együtt készítsék el. Mennek tovább és Chiari kedves sok mindent mond el, hogy miket kell összeszedegetniük és mára felére sem emlékszik, csak pár dologra. Egy valamire is csak azért, mert ahogy felnéz az egyik fára, meglátja azokat a bogyókat. *
- Nézd csak Chiari kedves! Ottan azok a bogyók, amiket mondottál ugye?
- Cys, üljél a nyakamba, felemellek és akkor tudnál szedni párat.
* Néz a másik lányra, hogy bevállalja e? Meg hogy egyáltalán tényleg az e, amiről Chiari kedves beszélt. *
* Két nagy cuppanós puszi őt is meglepné az igaz. De inkább másra gondolt, valami másra. S amit Chiari kedves mond a nyulakról, az már jobban tetszik neki. Visszafogottabban felujjong, azért ennek is van hangereje és topog egy helyben párat örömében. *
- Az jó! Legyenek nyulacskák.
* Már alig várja, hogy fogjanak nyulacskákat és együtt készítsék el. Mennek tovább és Chiari kedves sok mindent mond el, hogy miket kell összeszedegetniük és mára felére sem emlékszik, csak pár dologra. Egy valamire is csak azért, mert ahogy felnéz az egyik fára, meglátja azokat a bogyókat. *
- Nézd csak Chiari kedves! Ottan azok a bogyók, amiket mondottál ugye?
- Cys, üljél a nyakamba, felemellek és akkor tudnál szedni párat.
* Néz a másik lányra, hogy bevállalja e? Meg hogy egyáltalán tényleg az e, amiről Chiari kedves beszélt. *
497. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-15 20:15:05
Üzenet elküldve: 2014-05-15 20:15:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Egész addig tanult, míg már ismét táncot nem jártak szemei előtt a betűk; s mint utóbb kiderült számára, ez épp annyi időt jelentett, hogy beálljon az est, bármennyire nem akarta ezt megvárni.
Bosszús ugyan emiatt egyfelől, de másrészt mégis elégedett, hiszen elmondhatja, hogy sikerrel zárta a napot, hiszen megtanulta azon igék javát, amiket kiválogatott az egész hosszú leírásokból. Utólag visszatekintve pedig külön örül annak is, hogy a legbonyolultabbnak tűnőkkel kezdte - hiszen úgy hiszi, hogy ezek lesznek azok, amiknek legnagyobb hasznát is veszi majd.
Eloldja a lovat a fától, bár ehhez fel is kell ébressze, a fekete hátas ugyanis, miután eleget legelészett, elbóbiskolt.*
- Nem is hibáztatlak érte, te szépség. Én is halálra unnám magam, ha órákig kéne ácsorognom.
*Amint a ló magához tér, már fel is mászik a nyeregbe. Elgémberedett tagjainak jól esik ez a kis mozgás és nyújtózkodás, ahogy aztán hátsójának is a nyereg íves kialakítása. Ugyan nem egy fejedelmi puha fotel, mint amilyenek otthonában vannak, ám a kemény fapadhoz képest, amin ismét órákig ücsörgött, most szinte olyan érzés mégis.*
- Menjünk haza.
*Sóhajtja elcsigázottan, majd megrázza egy kicsit a gyeplőt, hogy a ló is biztosan értse, mit akar.
Újra el a Piás Patkány, majd a dokkok mellett, melyek a sötétségben teljesen máshogy hatnak, mint valamivel napkelte után, amikor jött. Az egyensúly a visszájára fordult: a fogadóból zaj szűrődik ki, míg a hajók csendesen, néptelenül lebegnek a hullámzó tengeren.
Lassan eléri ismét az ösvényt, ahol már gyorsít a ló léptein is. Noha egészen megbarátkozott már ezzel a különösen nyugodt példánnyal, azért túlságosan nem hajtja meg még mindig. Inkább ér haza későn, mint hogy sokáig gyógyuló sérüléseket szenvedjen.*
~Mindig, mindig fő az óvatosság.~
*A magas, fallal körülvett építményt ezúttal is alaposan szemügyre veszi, s bár még mindig nagyon piszkálja a fantáziáját, hogy kik által kerülhetetű oda, továbbra sem merészkedik hozzá közelebb annál, amennyire muszáj. Ezt újfent későbbre halasztja.
Mire az eléri az erdőt, utolsó korty söre is elfogy. Nem bánja ezt sem túlzottan, hiszen nem is rajong érte, és már egyébként is úgy átlangyosodott, hogy inkább hasonlított az időnként az élő testet elhagyó meleg folyadékokhoz - de legnagyobb bánatára vérízűbb nem lett.*
Bosszús ugyan emiatt egyfelől, de másrészt mégis elégedett, hiszen elmondhatja, hogy sikerrel zárta a napot, hiszen megtanulta azon igék javát, amiket kiválogatott az egész hosszú leírásokból. Utólag visszatekintve pedig külön örül annak is, hogy a legbonyolultabbnak tűnőkkel kezdte - hiszen úgy hiszi, hogy ezek lesznek azok, amiknek legnagyobb hasznát is veszi majd.
Eloldja a lovat a fától, bár ehhez fel is kell ébressze, a fekete hátas ugyanis, miután eleget legelészett, elbóbiskolt.*
- Nem is hibáztatlak érte, te szépség. Én is halálra unnám magam, ha órákig kéne ácsorognom.
*Amint a ló magához tér, már fel is mászik a nyeregbe. Elgémberedett tagjainak jól esik ez a kis mozgás és nyújtózkodás, ahogy aztán hátsójának is a nyereg íves kialakítása. Ugyan nem egy fejedelmi puha fotel, mint amilyenek otthonában vannak, ám a kemény fapadhoz képest, amin ismét órákig ücsörgött, most szinte olyan érzés mégis.*
- Menjünk haza.
*Sóhajtja elcsigázottan, majd megrázza egy kicsit a gyeplőt, hogy a ló is biztosan értse, mit akar.
Újra el a Piás Patkány, majd a dokkok mellett, melyek a sötétségben teljesen máshogy hatnak, mint valamivel napkelte után, amikor jött. Az egyensúly a visszájára fordult: a fogadóból zaj szűrődik ki, míg a hajók csendesen, néptelenül lebegnek a hullámzó tengeren.
Lassan eléri ismét az ösvényt, ahol már gyorsít a ló léptein is. Noha egészen megbarátkozott már ezzel a különösen nyugodt példánnyal, azért túlságosan nem hajtja meg még mindig. Inkább ér haza későn, mint hogy sokáig gyógyuló sérüléseket szenvedjen.*
~Mindig, mindig fő az óvatosság.~
*A magas, fallal körülvett építményt ezúttal is alaposan szemügyre veszi, s bár még mindig nagyon piszkálja a fantáziáját, hogy kik által kerülhetetű oda, továbbra sem merészkedik hozzá közelebb annál, amennyire muszáj. Ezt újfent későbbre halasztja.
Mire az eléri az erdőt, utolsó korty söre is elfogy. Nem bánja ezt sem túlzottan, hiszen nem is rajong érte, és már egyébként is úgy átlangyosodott, hogy inkább hasonlított az időnként az élő testet elhagyó meleg folyadékokhoz - de legnagyobb bánatára vérízűbb nem lett.*
496. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-15 19:10:56
Üzenet elküldve: 2014-05-15 19:10:56
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 231
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 231
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Szelíd
//Gyűjtögető csapat//
*Nem kell sokat keresni a csipetcsapatnak, hogy megtalálják az első növényt amit keresnek, bár egy fát nem túl komoly kihívás megtalálni, még egy erdőben sem. A fának ugyan a lándzsa szerű kevéske levele passzol, és a bogyói is vannak szép számmal, csak a bogyók színe nem megfelelő, hiszen márt jócskán elhagyták a barnát, alig pár jónak látszó szem van. Úgy néz ki pár nappal később jöttek a kelleténél, de a szomszédos fáról egy ismerős növény csüng le, nem túl nehéz megállapítani, hogy egy egész komoly mérettel rendelkező észak reményét sikerült megtalálni. Elég magasan van, csak akkor tudják megkaparintani, ha valaki felmászik a fára.*
*Nem kell sokat keresni a csipetcsapatnak, hogy megtalálják az első növényt amit keresnek, bár egy fát nem túl komoly kihívás megtalálni, még egy erdőben sem. A fának ugyan a lándzsa szerű kevéske levele passzol, és a bogyói is vannak szép számmal, csak a bogyók színe nem megfelelő, hiszen márt jócskán elhagyták a barnát, alig pár jónak látszó szem van. Úgy néz ki pár nappal később jöttek a kelleténél, de a szomszédos fáról egy ismerős növény csüng le, nem túl nehéz megállapítani, hogy egy egész komoly mérettel rendelkező észak reményét sikerült megtalálni. Elég magasan van, csak akkor tudják megkaparintani, ha valaki felmászik a fára.*
495. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-15 14:39:55
Üzenet elküldve: 2014-05-15 14:39:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// A három vándor //
* A ló kiosztására csupán bólint és elfogadja a sárga hátast ami reméli herélt, a herélt állatok valahogy nyugodtabbak mint teljes életet élő társaik. *
- Rendben, reméltem hogy valami ilyesmi vérgőzös bestiát kapok. * Mosolyodik el és felhuppan a lóra furcsa mód elsőre sikerül és stabilan meg tud állni. Kengyelébe beakasztja lábát és lazán fogja a kantárat ahogy Isurii mondta, beáll a két másik ló mögé és megjegyzi. *
- Kész vagyok. * Mindegy jelzésként Salanelnek a csapat, - vélhetőleg - legtapasztaltabb tagjának hogy indulhatnak. *
- A természet majd vigyáz ránk. * Jegyzi meg hogy a vadonban ő sem számít problémára ám a város az teljesen más tészta az ottani felgyülemlett mocsokra nem feltétlen lehet pozitívan tekinteni de mosolyogva kezdi meg az utat a hóhajúval. *
* Ahogy haladnak lefelé, úgy kezd az erdő sűrűsödni és az út széles csapássá szűkülni. Amíg lefelé tartanak még egy utolsó pillantást ad a tábornak mintegy búcsúzásként. *
- Remélem így, de legalább megmarad. * Motyog maga elé alig hallhatóan és érzi valami furcsa rég voltak már kint. A lovát elkezdi vizslatni egy széles hátú, sárgás, közepes magasságú a saját fajában. A kora, számára megállapíthatatlan ezért az úton feltehetőleg bajtárssá váló ló remélhetőleg sokáig ki fog még tartani. Az első pár percben kipuhatolják egymást zökkenőmentesen és Kramlaf elkezd beszélni hozzá halkan bársonyos hangján. *
- Üdvözletem törzstárs. A kikötőbe megyünk és ott egy kis túra, hogy aztán visszajöjjünk vélhetőleg többen. Mi a véleményed erről? Tetszik Atsun? Salanel lovát nem ismerem, te biztos. Amint tapasztalhattad, nem vagyok egy jó lovas cimbora. De szerintem jól megleszünk ha meg netán nem, csak ezt az utat kell kibírnod pajti. Remélem nem vagyok túl nehéz számodra. * Elbíbelődik a lóval az első pár órában sikeresen aztán rövid csönd után két dolgon morfondírozik amelyet felvet a többieknek. *
- Hóhajú, hogy hívjak ezt a hátast? * Egy enyhébb de fontos kérdéssel kezdi a beszélgetést. Majd áttér a megvitatandó témára ha megkapta a válaszát. *
- Inkognitóban vagyunk? * Kérdi kicsit felzárkózva Isurii mögé, hogy ha kell meg tudjanak beszélni bármilyen helyzetet Salanel is érthette remek fülének köszönhetően bár erre nem venne mérget. A lány tud közvetíteni ha kell. *
* A ló kiosztására csupán bólint és elfogadja a sárga hátast ami reméli herélt, a herélt állatok valahogy nyugodtabbak mint teljes életet élő társaik. *
- Rendben, reméltem hogy valami ilyesmi vérgőzös bestiát kapok. * Mosolyodik el és felhuppan a lóra furcsa mód elsőre sikerül és stabilan meg tud állni. Kengyelébe beakasztja lábát és lazán fogja a kantárat ahogy Isurii mondta, beáll a két másik ló mögé és megjegyzi. *
- Kész vagyok. * Mindegy jelzésként Salanelnek a csapat, - vélhetőleg - legtapasztaltabb tagjának hogy indulhatnak. *
- A természet majd vigyáz ránk. * Jegyzi meg hogy a vadonban ő sem számít problémára ám a város az teljesen más tészta az ottani felgyülemlett mocsokra nem feltétlen lehet pozitívan tekinteni de mosolyogva kezdi meg az utat a hóhajúval. *
* Ahogy haladnak lefelé, úgy kezd az erdő sűrűsödni és az út széles csapássá szűkülni. Amíg lefelé tartanak még egy utolsó pillantást ad a tábornak mintegy búcsúzásként. *
- Remélem így, de legalább megmarad. * Motyog maga elé alig hallhatóan és érzi valami furcsa rég voltak már kint. A lovát elkezdi vizslatni egy széles hátú, sárgás, közepes magasságú a saját fajában. A kora, számára megállapíthatatlan ezért az úton feltehetőleg bajtárssá váló ló remélhetőleg sokáig ki fog még tartani. Az első pár percben kipuhatolják egymást zökkenőmentesen és Kramlaf elkezd beszélni hozzá halkan bársonyos hangján. *
- Üdvözletem törzstárs. A kikötőbe megyünk és ott egy kis túra, hogy aztán visszajöjjünk vélhetőleg többen. Mi a véleményed erről? Tetszik Atsun? Salanel lovát nem ismerem, te biztos. Amint tapasztalhattad, nem vagyok egy jó lovas cimbora. De szerintem jól megleszünk ha meg netán nem, csak ezt az utat kell kibírnod pajti. Remélem nem vagyok túl nehéz számodra. * Elbíbelődik a lóval az első pár órában sikeresen aztán rövid csönd után két dolgon morfondírozik amelyet felvet a többieknek. *
- Hóhajú, hogy hívjak ezt a hátast? * Egy enyhébb de fontos kérdéssel kezdi a beszélgetést. Majd áttér a megvitatandó témára ha megkapta a válaszát. *
- Inkognitóban vagyunk? * Kérdi kicsit felzárkózva Isurii mögé, hogy ha kell meg tudjanak beszélni bármilyen helyzetet Salanel is érthette remek fülének köszönhetően bár erre nem venne mérget. A lány tud közvetíteni ha kell. *
494. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-15 07:37:51
Üzenet elküldve: 2014-05-15 07:37:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
* Az elf leány pupilláinak játékában nem tud gyönyörködni hiszen egyrészt előre néz másrészt pedig inkább a környezetet figyeli, ösztönös reflex, igyekszik tisztába lenni azzal mi (vagy éppen ki van körülötte) elkerülve az esetleges meglepetéseket. Közben természetesen hallgatja a táborral kapcsolatos kevéske emléket. *
- Kelet felé a puszták vannak, meglehet nomádok.
* Konstatálja a hallottakat, legalább is az alapján amit a lány mond neki ez szűrődik le. Tehát egy-két nap az út, akkor jól sejtette. Majd Gondolatai más fordulatot vesznek mikor meghallja a fa kivágást illetve az uszonyos állítólag sellőnek nevezett vízi lányt és az el-feltűnő árnyék csoda. *
- És még mindig kalandokat keresel? * Szól végül kérdőn a hallottakra hiszen nem is oly rég mondta a lány, hogy a nagy kalandra vágyik… hát kevés ember találkozott hasonló lényekkel.
* Az étel felkínálást a lány elutasítja és valóban nem látja a fiú a kis száj elhúzást. Hát mi tagadás más kultúra mások a szokásaik… Némi fészkelődést érzékel azért a háta mögött ahogy az elf kisasszony próbál magának némi gyümölcsöt szerezni sikeresen. *
- Hm, megkóstolom.
* Fogadja el ő végül a felajánlást, végül is mi baja lehet? Ha valóban olyan energia dúsak ezek a gyümölcsök akkor még jól is fog jönni a hosszú úton. Nézegeti a gyümölcsöt majd végül beleharap. Valóban lédús darabról van szó, hiszen kiserken belőle a az említett ízletes folyadék. Elismerő bólintás s egy kicsit meg is emeli a gyümölcsöt *
- Valóban finom. Köszönöm.
* Jegyzi meg, és megpróbálja elraktározni a látványt, később még jól jöhet számára ez a tudás ha az erdőben jár és épp nincs mit ennie.
//Táborozás…//
* Néhány száradt faágból s néhány kőből hamar tűzrakó helyet alkot, hogy aztán tüzet csiholjon az estére. Nappal kellemes az idő de azért az éjszakák még hűvösek. hiszen még nem léptek át teljesen a nyárba. Közben a lányka bóklászni indul némi élelemért. ha a tűz megvan akkor táskájából előveszi a prém takarókat, elhelyezi a tűztől kellő távra őket, ha kell majd a lánynak hát ott lesz kéznél. Kardját leveszi a hátáról majd hátát egy fának veti. A kardot szépen megtámasztja jobb lába mellett melyet felhúz a másikat kinyújtva tartja a penge hegye a föld felé néz míg a markolat a válla irányába, így egyrészt megtámasztja másrészt ha szükséges álltában ki is ránthatja azt ha úgy adódik, hogy szükséges…
Freyai visszaér a keresgélésből és elégedetten majszolgatja szerzeményeit melyhez egy levél szolgál tálca gyanánt. Mikor elhelyezkedik s közéjük helyezi a gyümölcs tálat, Darel csak aprót bólogat, hogy most nem kér köszöni. Figyeli tovább az erdőt végül, majd ő őrködik. Szemei felfelé indulnak a magas égboltra, itt nem olyan sűrű a lombozat így kilát egy kis részen, tiszta az ég. *
- Nem, valóban nem úgy néz ki.
* Mond csak ennyit aztán a lány tovább beszél mire vissza néz felé úgy hallgatja az immár kényelmesen elfekvő elf leányt.
A kikötő, végtelen kékség amerre csak a szem ellát. *
- Még, sosem láttam a tenger. * Mondja miközben tekintete a távolba réved amint hallgatja a másikat. Sosem járt délen, és valóban nem látta a végtelen kékséget, amiről a lány beszél, a sós illatú tengeri levegőt. Kék tenger, csupán néhány árnyalat és ibolya színné változik… hullámzó hajzuhatag… arcára parányi mosoly ül ahogy fejét is a fának veti és a távolt fürkészi… Hirtelen a csendre lesz figyelmes. Freyai már nem szól, halkan szuszog. Jeges szemei hamar felfedezik, hogy álomba merült a lányka. Sebaj, majd a fiú őrködik. Néhány órát azért ő is alszik majd, egy kis pihenésre neki is szüksége van, de kardja kéznél, mint mindig, ha szükséges.
Halkan patton a tűz mellettük, bolondos táncot járva a megannyi lángnyelv… az éjszaka királya átvonul a fekete vásznon szépen lassan, hogy átadja helyét a napkorongnak. *
- Kelet felé a puszták vannak, meglehet nomádok.
* Konstatálja a hallottakat, legalább is az alapján amit a lány mond neki ez szűrődik le. Tehát egy-két nap az út, akkor jól sejtette. Majd Gondolatai más fordulatot vesznek mikor meghallja a fa kivágást illetve az uszonyos állítólag sellőnek nevezett vízi lányt és az el-feltűnő árnyék csoda. *
- És még mindig kalandokat keresel? * Szól végül kérdőn a hallottakra hiszen nem is oly rég mondta a lány, hogy a nagy kalandra vágyik… hát kevés ember találkozott hasonló lényekkel.
* Az étel felkínálást a lány elutasítja és valóban nem látja a fiú a kis száj elhúzást. Hát mi tagadás más kultúra mások a szokásaik… Némi fészkelődést érzékel azért a háta mögött ahogy az elf kisasszony próbál magának némi gyümölcsöt szerezni sikeresen. *
- Hm, megkóstolom.
* Fogadja el ő végül a felajánlást, végül is mi baja lehet? Ha valóban olyan energia dúsak ezek a gyümölcsök akkor még jól is fog jönni a hosszú úton. Nézegeti a gyümölcsöt majd végül beleharap. Valóban lédús darabról van szó, hiszen kiserken belőle a az említett ízletes folyadék. Elismerő bólintás s egy kicsit meg is emeli a gyümölcsöt *
- Valóban finom. Köszönöm.
* Jegyzi meg, és megpróbálja elraktározni a látványt, később még jól jöhet számára ez a tudás ha az erdőben jár és épp nincs mit ennie.
//Táborozás…//
* Néhány száradt faágból s néhány kőből hamar tűzrakó helyet alkot, hogy aztán tüzet csiholjon az estére. Nappal kellemes az idő de azért az éjszakák még hűvösek. hiszen még nem léptek át teljesen a nyárba. Közben a lányka bóklászni indul némi élelemért. ha a tűz megvan akkor táskájából előveszi a prém takarókat, elhelyezi a tűztől kellő távra őket, ha kell majd a lánynak hát ott lesz kéznél. Kardját leveszi a hátáról majd hátát egy fának veti. A kardot szépen megtámasztja jobb lába mellett melyet felhúz a másikat kinyújtva tartja a penge hegye a föld felé néz míg a markolat a válla irányába, így egyrészt megtámasztja másrészt ha szükséges álltában ki is ránthatja azt ha úgy adódik, hogy szükséges…
Freyai visszaér a keresgélésből és elégedetten majszolgatja szerzeményeit melyhez egy levél szolgál tálca gyanánt. Mikor elhelyezkedik s közéjük helyezi a gyümölcs tálat, Darel csak aprót bólogat, hogy most nem kér köszöni. Figyeli tovább az erdőt végül, majd ő őrködik. Szemei felfelé indulnak a magas égboltra, itt nem olyan sűrű a lombozat így kilát egy kis részen, tiszta az ég. *
- Nem, valóban nem úgy néz ki.
* Mond csak ennyit aztán a lány tovább beszél mire vissza néz felé úgy hallgatja az immár kényelmesen elfekvő elf leányt.
A kikötő, végtelen kékség amerre csak a szem ellát. *
- Még, sosem láttam a tenger. * Mondja miközben tekintete a távolba réved amint hallgatja a másikat. Sosem járt délen, és valóban nem látta a végtelen kékséget, amiről a lány beszél, a sós illatú tengeri levegőt. Kék tenger, csupán néhány árnyalat és ibolya színné változik… hullámzó hajzuhatag… arcára parányi mosoly ül ahogy fejét is a fának veti és a távolt fürkészi… Hirtelen a csendre lesz figyelmes. Freyai már nem szól, halkan szuszog. Jeges szemei hamar felfedezik, hogy álomba merült a lányka. Sebaj, majd a fiú őrködik. Néhány órát azért ő is alszik majd, egy kis pihenésre neki is szüksége van, de kardja kéznél, mint mindig, ha szükséges.
Halkan patton a tűz mellettük, bolondos táncot járva a megannyi lángnyelv… az éjszaka királya átvonul a fekete vásznon szépen lassan, hogy átadja helyét a napkorongnak. *
493. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-14 20:45:44
Üzenet elküldve: 2014-05-14 20:45:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Gyűjtögető csapat - Chiari, Niana, Cysmin//
* Az ösvényen haladva elébb az erdő felé veszik útjukat. Sokféle helyről szeretne mindenféle növényt, bogyókat és kérgeket begyűjteni. Készült arra is, hogy termesztésre is elhoznak belőle, s majd próbálkoznak vele, hátha sikerük lesz. Elöl halad ő, mögötte Cysmin, s az óriáslány Niana zárja majd a sort, mihelyst kérdéseire választ ad. *
- Két nagy cuppanós puszitól az arcán meglepődne. De szerintem ne kapkodd el a dolgot vele, inkább hagyd, hogy ő kezdeményezzen elsőnek. Rolko nagy mamlasz és meg van szeppenve miattad. Tudod, nagyon ritkák az óriás nőstények, a Wiegar fivérek még nem is láttak fajtájuk béli nőstényt. Igaz, mi sem. Ám az utunk visszafelé a Szántóföldek felé halad. Ott kitehetjük a hurokcsapdákat és amíg távolabb gyűjtögetünk, talán fogunk velük néhány nyulat. Este segítek őket elkészíteni és azzal megkínálhatod az óriást.
* Remek. Amellett hogy ő a gyógyító és a törzs szakácsnéja, most még párkapcsolati tanácsokat is osztogathat. *
- Bárki és bármi Cysmin. Három nő felpakolva halad az erdő felé. Még ha Niana óriás is, jó célpontnak és zsákmánynak számítunk. Egy bandita nem arról híres, hogy sok időt fordítana széptevésre, inkább elveszi, amiben hiányt szenved. Nem ragozom tovább, figyeljetek a környékre.
- Amúgy pedig állatok is járnak erre jócskán, sajnos nem csak pockok és nyuszik.
* Közben mesélgetni kezd, hogy miket keresnek, megpróbálja az ezeken a környéken inkább fellelhetőbbeket sorolni most. Bár a felét most még úgy is el fogják felejteni, ehhez több idő kell. *
- Keresnünk kell majd néhány fát, a Barna Gbolist. Bogyói sárgás-barnák, s maroknyi csoportokban függeszkednek az ágak végén. Bogyóit préselve olaj nyerhető, mely kenőcsök fő alapanyaga.
* Jó lenne bogyókról hajtatni, vagy egy-két kis csemetét találni és felásni, hazavinni.*
- Aztán ott van még a Holdsajt is, amik nagyjából emberderékig érő bokor termése. Apró, kerekded és kemény levelei vannak. Tudtommal az erdők fenyői közt nő, s ágairól lecsüngő kagyló-szerű tenyérnyi magjai már messziről látszanak rajta. Magja segíti a lábadozók gyógyulását, bár az én főztöm is egészen jó hozzá.
* Lészen még keresve Sárkányfog, Ezüstcsörgő, Ördögvigyor sem ártana, Cytne Álma jobb lenne, de nem tudja, hogy ezen a környéken fognak e találni. Szükség lenne még sok mindenre: Fehér Qartan, Kék Zardil, Napos Tymkol, Vöröslő Krulz. Gnóm Retek a sokfélét összezabáló férfiaknak, meg az esti ivászatok után is, mikor a gyomor zúgolódik. Sárga Lyrdec, Keresztes Ulsga majd a szántóföldek környékéről. Mezei Harmatkáról már lekéstek, de ha találna valahol és tudna otthon ültetni belőle, akkor jól járnának vele. Habár, amekkora területet be kell járniuk, lehet hogy még az éjszakát is kint kellene tölteniük. Nem, inkább visszajön érte egy másik napon, még hajnalban, sötétben. Észak reménye és Vérfű, Vízi Rysha, ha lenne, szintén jól jönne.
Ajaj, aztán meg még Talpas Whula, hiszen Eanna is azért halt meg, mert beteg volt a kis tüdeje. Neki pedig jól jönne a Lápi Nyteli, de láp felé nem szándékozik most menni. Így is sok minden van már, amit össze kell szedniük. *
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.14 20:46:56
* Az ösvényen haladva elébb az erdő felé veszik útjukat. Sokféle helyről szeretne mindenféle növényt, bogyókat és kérgeket begyűjteni. Készült arra is, hogy termesztésre is elhoznak belőle, s majd próbálkoznak vele, hátha sikerük lesz. Elöl halad ő, mögötte Cysmin, s az óriáslány Niana zárja majd a sort, mihelyst kérdéseire választ ad. *
- Két nagy cuppanós puszitól az arcán meglepődne. De szerintem ne kapkodd el a dolgot vele, inkább hagyd, hogy ő kezdeményezzen elsőnek. Rolko nagy mamlasz és meg van szeppenve miattad. Tudod, nagyon ritkák az óriás nőstények, a Wiegar fivérek még nem is láttak fajtájuk béli nőstényt. Igaz, mi sem. Ám az utunk visszafelé a Szántóföldek felé halad. Ott kitehetjük a hurokcsapdákat és amíg távolabb gyűjtögetünk, talán fogunk velük néhány nyulat. Este segítek őket elkészíteni és azzal megkínálhatod az óriást.
* Remek. Amellett hogy ő a gyógyító és a törzs szakácsnéja, most még párkapcsolati tanácsokat is osztogathat. *
- Bárki és bármi Cysmin. Három nő felpakolva halad az erdő felé. Még ha Niana óriás is, jó célpontnak és zsákmánynak számítunk. Egy bandita nem arról híres, hogy sok időt fordítana széptevésre, inkább elveszi, amiben hiányt szenved. Nem ragozom tovább, figyeljetek a környékre.
- Amúgy pedig állatok is járnak erre jócskán, sajnos nem csak pockok és nyuszik.
* Közben mesélgetni kezd, hogy miket keresnek, megpróbálja az ezeken a környéken inkább fellelhetőbbeket sorolni most. Bár a felét most még úgy is el fogják felejteni, ehhez több idő kell. *
- Keresnünk kell majd néhány fát, a Barna Gbolist. Bogyói sárgás-barnák, s maroknyi csoportokban függeszkednek az ágak végén. Bogyóit préselve olaj nyerhető, mely kenőcsök fő alapanyaga.
* Jó lenne bogyókról hajtatni, vagy egy-két kis csemetét találni és felásni, hazavinni.*
- Aztán ott van még a Holdsajt is, amik nagyjából emberderékig érő bokor termése. Apró, kerekded és kemény levelei vannak. Tudtommal az erdők fenyői közt nő, s ágairól lecsüngő kagyló-szerű tenyérnyi magjai már messziről látszanak rajta. Magja segíti a lábadozók gyógyulását, bár az én főztöm is egészen jó hozzá.
* Lészen még keresve Sárkányfog, Ezüstcsörgő, Ördögvigyor sem ártana, Cytne Álma jobb lenne, de nem tudja, hogy ezen a környéken fognak e találni. Szükség lenne még sok mindenre: Fehér Qartan, Kék Zardil, Napos Tymkol, Vöröslő Krulz. Gnóm Retek a sokfélét összezabáló férfiaknak, meg az esti ivászatok után is, mikor a gyomor zúgolódik. Sárga Lyrdec, Keresztes Ulsga majd a szántóföldek környékéről. Mezei Harmatkáról már lekéstek, de ha találna valahol és tudna otthon ültetni belőle, akkor jól járnának vele. Habár, amekkora területet be kell járniuk, lehet hogy még az éjszakát is kint kellene tölteniük. Nem, inkább visszajön érte egy másik napon, még hajnalban, sötétben. Észak reménye és Vérfű, Vízi Rysha, ha lenne, szintén jól jönne.
Ajaj, aztán meg még Talpas Whula, hiszen Eanna is azért halt meg, mert beteg volt a kis tüdeje. Neki pedig jól jönne a Lápi Nyteli, de láp felé nem szándékozik most menni. Így is sok minden van már, amit össze kell szedniük. *
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.14 20:46:56
492. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-14 16:32:17
Üzenet elküldve: 2014-05-14 16:32:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Darel//
*Az út nagy részében fejét hátrahajtva kémlel át a fák lombkoronáin. Az átszűrődő napsugarak ahogy érik az arcát pupillái, úgy szűkülnek össze, majd az árnyékba ismét tágulnak ki. Próbálkozik szemeit szoktatni a hirtelen érő napsugarak fényéhez. Egy idő után, már egyre kevésbé szűkülnek be pupillái. A probléma csak az, hogy mikor visszafordul az erdő felé, apró karikákat lát mindenhol, ahogy pislog. De úgy tűnik, ez nem zavarja őt teljes mértékben. Néhányszor megdörzsöli a szemét, ami nem bár nem mulasztja el a fényes sárga körök látását, de őt legalább megnyugtatja.*
- Ühüm, egy tábor. *Feleli a harcosnak.* - De azt nem tudom, hogy milyen. Épp azon voltam, hogy ne vágják ki alólam a fát, és elég messze is voltam mondjuk tőle. Csak a körvonalait láttam. De azokból kiszűrve is csak sátrakat láttam. Feltehetően emberek által lakott. Mármint, ilyen sátrakat, még nem láttam elfeknél, más népséggel, meg még a forgatagon kívül nem nagyon találkoztam. Kivéve uszonnyal rendelkező lánnyal, azt hiszem sellővel, de azok vízben élnek, meg hirtelen eltűnő, és felbukkanó...nem tudom mivel. Azt még meghatározásra vár, de inkább árnyékszerű valami lehetett.
*Morfondírozik hangosan, ahogy lassan baktatnak Solaras hátán.*
- De a tábor annyira nem lehet messze. Szerintem. Ha csak nem épp kerülőt teszünk, vagy csak számomra nem tűnt messzinek. Az ösvény mellett majd lesz egy apró patakocska, és onnan haladva dél felé, egy idő után, már látni lehet a fák tetejéről. Talán egy napi járásra van? Vagy kettő? Nem emlékszem már pontosan.
*A férfi felkínálását kedvesen visszautasítja. Habár az elölről nem láthatja.*
- Nem köszönöm nem kérek.
*Ahogy azt sem láthatja, hogy arcizmai akaratlanul mozdulnak el, némi elhúzással a szája szegletében, ahogy ránéz a felé kínált ételből. Amint észreveszi arcizmai elmozdulását, rögtön rendezi is azokat. Inkább szétnéz a természetben, hogy azok milyen kincseket rejtenek magukban. Nem is kell sokáig keresgélnie. Mellettük szétszórva pirosan virító gyümölcs kelleti magát. A lánynak nem okoz sok gondot egy-egy fa mellett elhaladva letörni egy ágat és az apró termésű ízletes bogyós elfogyasztása sem. Néhány bogyót letörve előre nyújt a fiúnak.*
- Húsos somot? Nagyon finom és ízletes. De tényleg! És lédús, így folyadéknak is megfelel, ha sokat esznek belőle.
*Sorolja pozitív tulajdonságait, ahogy majszolja lassan a gyümölcsöt.
Napnyugtával lassan megállnak. Valóban kitérőt tehettek, ha nem értek el a táborba, sőt még ha nem is látják még egyenlőre azt. De hátha akkor majd holnap. Addig meg még csak kibírja a férfi szárított élelmével. Amíg Darel azzal van elfoglalva, hogy tüzet gyújtson, addig ő a környező bokrokat járva keres további ehető finomságokat. A somon kívül kevés dolgot talál, csak néhány gomba, lapul meg a fák tövében. De azok aprósága lévén, inkább nem gyűjti be. Gondosan szedi le az ágakról a szedett gyümölcsét, és teszi őket egy falevélre és tér vissza a meleget nyújtó tűzhöz. A harcostól nem messze ül le előbb, és kettejük közé teszi a gyümölcsöt, hogy ő is nyugodtan elérhesse, ha kérne. Majd hátrahanyatlik az avarba, miközben egyik kezét a feje alá teszi.*
- De legalább nem fog ránk szakadni ma az éjszaka, úgy tűnik.
*Próbál beszélgetést kezdeményezni, de most ebben nincsenek nagy ötletei. Hallgatja inkább a tűz halk ropogását, és az éjszakai erdő apró neszeit.*
- A kikötő innen már nincsen messze, csak néhány nap. Biztos tetszeni fog a látvány, hogy akármerre nézel, csak a kékséget látod. És az a finom sós illat, ahogy terjeng a levegőbe. A kikötő hangjai, ahogy a víz ringatja hajóit és a hullámok a dokkokhoz veri őket. *Emlékezik vissza a tengerre, ahogy szemei lassan csukódnak le. Hangja is egyre álmosabb és halkabb.*
*Az út nagy részében fejét hátrahajtva kémlel át a fák lombkoronáin. Az átszűrődő napsugarak ahogy érik az arcát pupillái, úgy szűkülnek össze, majd az árnyékba ismét tágulnak ki. Próbálkozik szemeit szoktatni a hirtelen érő napsugarak fényéhez. Egy idő után, már egyre kevésbé szűkülnek be pupillái. A probléma csak az, hogy mikor visszafordul az erdő felé, apró karikákat lát mindenhol, ahogy pislog. De úgy tűnik, ez nem zavarja őt teljes mértékben. Néhányszor megdörzsöli a szemét, ami nem bár nem mulasztja el a fényes sárga körök látását, de őt legalább megnyugtatja.*
- Ühüm, egy tábor. *Feleli a harcosnak.* - De azt nem tudom, hogy milyen. Épp azon voltam, hogy ne vágják ki alólam a fát, és elég messze is voltam mondjuk tőle. Csak a körvonalait láttam. De azokból kiszűrve is csak sátrakat láttam. Feltehetően emberek által lakott. Mármint, ilyen sátrakat, még nem láttam elfeknél, más népséggel, meg még a forgatagon kívül nem nagyon találkoztam. Kivéve uszonnyal rendelkező lánnyal, azt hiszem sellővel, de azok vízben élnek, meg hirtelen eltűnő, és felbukkanó...nem tudom mivel. Azt még meghatározásra vár, de inkább árnyékszerű valami lehetett.
*Morfondírozik hangosan, ahogy lassan baktatnak Solaras hátán.*
- De a tábor annyira nem lehet messze. Szerintem. Ha csak nem épp kerülőt teszünk, vagy csak számomra nem tűnt messzinek. Az ösvény mellett majd lesz egy apró patakocska, és onnan haladva dél felé, egy idő után, már látni lehet a fák tetejéről. Talán egy napi járásra van? Vagy kettő? Nem emlékszem már pontosan.
*A férfi felkínálását kedvesen visszautasítja. Habár az elölről nem láthatja.*
- Nem köszönöm nem kérek.
*Ahogy azt sem láthatja, hogy arcizmai akaratlanul mozdulnak el, némi elhúzással a szája szegletében, ahogy ránéz a felé kínált ételből. Amint észreveszi arcizmai elmozdulását, rögtön rendezi is azokat. Inkább szétnéz a természetben, hogy azok milyen kincseket rejtenek magukban. Nem is kell sokáig keresgélnie. Mellettük szétszórva pirosan virító gyümölcs kelleti magát. A lánynak nem okoz sok gondot egy-egy fa mellett elhaladva letörni egy ágat és az apró termésű ízletes bogyós elfogyasztása sem. Néhány bogyót letörve előre nyújt a fiúnak.*
- Húsos somot? Nagyon finom és ízletes. De tényleg! És lédús, így folyadéknak is megfelel, ha sokat esznek belőle.
*Sorolja pozitív tulajdonságait, ahogy majszolja lassan a gyümölcsöt.
Napnyugtával lassan megállnak. Valóban kitérőt tehettek, ha nem értek el a táborba, sőt még ha nem is látják még egyenlőre azt. De hátha akkor majd holnap. Addig meg még csak kibírja a férfi szárított élelmével. Amíg Darel azzal van elfoglalva, hogy tüzet gyújtson, addig ő a környező bokrokat járva keres további ehető finomságokat. A somon kívül kevés dolgot talál, csak néhány gomba, lapul meg a fák tövében. De azok aprósága lévén, inkább nem gyűjti be. Gondosan szedi le az ágakról a szedett gyümölcsét, és teszi őket egy falevélre és tér vissza a meleget nyújtó tűzhöz. A harcostól nem messze ül le előbb, és kettejük közé teszi a gyümölcsöt, hogy ő is nyugodtan elérhesse, ha kérne. Majd hátrahanyatlik az avarba, miközben egyik kezét a feje alá teszi.*
- De legalább nem fog ránk szakadni ma az éjszaka, úgy tűnik.
*Próbál beszélgetést kezdeményezni, de most ebben nincsenek nagy ötletei. Hallgatja inkább a tűz halk ropogását, és az éjszakai erdő apró neszeit.*
- A kikötő innen már nincsen messze, csak néhány nap. Biztos tetszeni fog a látvány, hogy akármerre nézel, csak a kékséget látod. És az a finom sós illat, ahogy terjeng a levegőbe. A kikötő hangjai, ahogy a víz ringatja hajóit és a hullámok a dokkokhoz veri őket. *Emlékezik vissza a tengerre, ahogy szemei lassan csukódnak le. Hangja is egyre álmosabb és halkabb.*
491. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-14 09:37:47
Üzenet elküldve: 2014-05-14 09:37:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Azilék délelőtt//
//Táborban//
*Miközben elígazítja a lányt, Lyriana mutat egy zsákot, benne egy nyúllal, meg egy kacsával.*
-Hm. Jó ötlet. Visszük ezt is.-
*Kapja fel az újabb csomagot Azil. A kapunál végignéz a csapatán, majd int Rolkónak.*
-Gyere és add csak ide a fűrészt, meg az apritó fejszét. Majd én viszem. Több használt látjuk, ha meg is tudod ragadni a fegyvereidet, ha arra kerül a sor.-
*Mondja, aztán, ha mindenki felkészült, int az őrségben állóknak, és lassan kilépnek a kapun.*
//Az ösvényen//
*Fura látvány a három útitárs együtt. A két óriás és a kislányként lépkedő tűzvörös hajú nő. Természetes Lyriana próbálja először felvenni a beszépgetés fonalát. Azilnak valahogy nem akaródzik beszélni a múltjáról, legalábbis most nem. Zavartan int Rolkó felé.*
-Hát én csak idekeveredtem. De Rolkónak biztos jobb története van.-
*Tereli a témát a férfi, igaz, hogy amit mond, nagyon valótlannak tűnik, ám az arcára olyan komor kifejezés ül ki, amely elgondolkodtató lehet.*
//Táborban//
*Miközben elígazítja a lányt, Lyriana mutat egy zsákot, benne egy nyúllal, meg egy kacsával.*
-Hm. Jó ötlet. Visszük ezt is.-
*Kapja fel az újabb csomagot Azil. A kapunál végignéz a csapatán, majd int Rolkónak.*
-Gyere és add csak ide a fűrészt, meg az apritó fejszét. Majd én viszem. Több használt látjuk, ha meg is tudod ragadni a fegyvereidet, ha arra kerül a sor.-
*Mondja, aztán, ha mindenki felkészült, int az őrségben állóknak, és lassan kilépnek a kapun.*
//Az ösvényen//
*Fura látvány a három útitárs együtt. A két óriás és a kislányként lépkedő tűzvörös hajú nő. Természetes Lyriana próbálja először felvenni a beszépgetés fonalát. Azilnak valahogy nem akaródzik beszélni a múltjáról, legalábbis most nem. Zavartan int Rolkó felé.*
-Hát én csak idekeveredtem. De Rolkónak biztos jobb története van.-
*Tereli a témát a férfi, igaz, hogy amit mond, nagyon valótlannak tűnik, ám az arcára olyan komor kifejezés ül ki, amely elgondolkodtató lehet.*
490. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-14 07:47:29
Üzenet elküldve: 2014-05-14 07:47:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Freyai//
* Az elf kisasszonynak csak makacskodnia kell, s nem fogadja el a köpenyt. Hát legyen, ő felajánlotta… Bólint csupán, a lány válaszára majd visszakanyarítja vállára, bár egyelőre nem úgy néz ki, hogy szükséges lesz. Az égbolt (már ami látszik belőle a lombok közül) tiszta kék, nyoma sincs felhőknek, az éjszakai vihar már messze járhat a nyugati hegylánc felett. A lombok közt néhol átszűrődik már a napsugár itt-ott megvilágítva a kis csapatot. Még a levegő is kezd kellemesebb hőmérsékletű lenni.
Érdeklődve hallgatja az ételszerzéssel kapcsolatos dolgot, majd elmosolyodik picit mit a lány úgysem lát mikor az egy szem almáról beszél melyen napok óta éldegél. Érdekes hogyan bírja, bár igen vékonyka alkatú és úgy látszik a természet gyermekeinek kevesebb is elég.
Ellenben hall egy szót mi felkelti kissé az érdeklődését. *
- Egy Tábor? Miféle tábor?
* Kérdez vissza miközben haladnak az úton. Majd ha közelebb érnek hozzá akkor jobban szemügyre veszi. *
- Majd alkalomadtán megkóstolom.
* Válaszol még a gyümölcs próbára, szokott ő enni olyasmit is. Hisz mikor legutóbb találkoztak azon a bizonyos mulatságon akkor is egy kicsiny zacskó volt nála miben gyümölcs leledzett. *
- Milyen messze van az a tábor? * Érdeklődik még csupán, hogy tudja kell e az erdőben éjszakázniuk vagy pedig odaérnek még a mai nap folyamán. Ahogy felnéz már lassan igencsak átfordul a napkorong felettük ami azt jelenti, hogy dél már elmúlt. Gyomra ezt jelzi is a fiúnak. *
- Ha már szóba került az étel * kezd bele egy kis mosollyal arcán. Majd a nyeregtáskába nyúl s előveszi a fogadós által összekészített csomagot. Szárított hús s egy kis kenyér. Útravalónak tökéletes. Tudja, hogy a válasz nemleges lesz de azért csak megkérdi a mihez tartás végett, hátha még is kér e leány néhány falatot. Hátra nyújtja a kicsiny csomagot kibontva, hogy választhasson a másik. *
- Ha mégis éhes lennél. * Mondja neki s közben kicsit lassabbra veszi a tempót. *
* A fiú eszeget pár falatot ha a lány vélhetően nem is fog. Majd tovább haladnak az úton s a nap további része jó esetben nyugodalmasan telik. Természetesen ha az elf kisasszony szóba elegyedik vele akkor készséggel válaszol. *
- Az éjszakát idekinn töltjük, tán a tábort amiről beszéltél holnapra elérhetjük.
* Jegyzi majd meg mikor a napkorong már igencsak kezd alábukni s közel jár már az idő hogy átvegye helyét az éjszakai égbolt királya. Ha ez bekövetkezik akkor leszállva a lóról kiköti azt egy közeli fához s az úttól nem messze egyszerű tábort alkotnak. Egy kis tűz az éjszaka hidege ellen, hátát majd egy fának veti s ha a lány igényli akkor átadja köpenyét, sőt még prém bunda takarója is akad a táskájában mely jó szolgálatot tesz a hideg ellen. *
* Az elf kisasszonynak csak makacskodnia kell, s nem fogadja el a köpenyt. Hát legyen, ő felajánlotta… Bólint csupán, a lány válaszára majd visszakanyarítja vállára, bár egyelőre nem úgy néz ki, hogy szükséges lesz. Az égbolt (már ami látszik belőle a lombok közül) tiszta kék, nyoma sincs felhőknek, az éjszakai vihar már messze járhat a nyugati hegylánc felett. A lombok közt néhol átszűrődik már a napsugár itt-ott megvilágítva a kis csapatot. Még a levegő is kezd kellemesebb hőmérsékletű lenni.
Érdeklődve hallgatja az ételszerzéssel kapcsolatos dolgot, majd elmosolyodik picit mit a lány úgysem lát mikor az egy szem almáról beszél melyen napok óta éldegél. Érdekes hogyan bírja, bár igen vékonyka alkatú és úgy látszik a természet gyermekeinek kevesebb is elég.
Ellenben hall egy szót mi felkelti kissé az érdeklődését. *
- Egy Tábor? Miféle tábor?
* Kérdez vissza miközben haladnak az úton. Majd ha közelebb érnek hozzá akkor jobban szemügyre veszi. *
- Majd alkalomadtán megkóstolom.
* Válaszol még a gyümölcs próbára, szokott ő enni olyasmit is. Hisz mikor legutóbb találkoztak azon a bizonyos mulatságon akkor is egy kicsiny zacskó volt nála miben gyümölcs leledzett. *
- Milyen messze van az a tábor? * Érdeklődik még csupán, hogy tudja kell e az erdőben éjszakázniuk vagy pedig odaérnek még a mai nap folyamán. Ahogy felnéz már lassan igencsak átfordul a napkorong felettük ami azt jelenti, hogy dél már elmúlt. Gyomra ezt jelzi is a fiúnak. *
- Ha már szóba került az étel * kezd bele egy kis mosollyal arcán. Majd a nyeregtáskába nyúl s előveszi a fogadós által összekészített csomagot. Szárított hús s egy kis kenyér. Útravalónak tökéletes. Tudja, hogy a válasz nemleges lesz de azért csak megkérdi a mihez tartás végett, hátha még is kér e leány néhány falatot. Hátra nyújtja a kicsiny csomagot kibontva, hogy választhasson a másik. *
- Ha mégis éhes lennél. * Mondja neki s közben kicsit lassabbra veszi a tempót. *
* A fiú eszeget pár falatot ha a lány vélhetően nem is fog. Majd tovább haladnak az úton s a nap további része jó esetben nyugodalmasan telik. Természetesen ha az elf kisasszony szóba elegyedik vele akkor készséggel válaszol. *
- Az éjszakát idekinn töltjük, tán a tábort amiről beszéltél holnapra elérhetjük.
* Jegyzi majd meg mikor a napkorong már igencsak kezd alábukni s közel jár már az idő hogy átvegye helyét az éjszakai égbolt királya. Ha ez bekövetkezik akkor leszállva a lóról kiköti azt egy közeli fához s az úttól nem messze egyszerű tábort alkotnak. Egy kis tűz az éjszaka hidege ellen, hátát majd egy fának veti s ha a lány igényli akkor átadja köpenyét, sőt még prém bunda takarója is akad a táskájában mely jó szolgálatot tesz a hideg ellen. *
489. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-13 20:34:43
Üzenet elküldve: 2014-05-13 20:34:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
* Az elején még próbálta számolni a napokat, mióta vált külön a többiektől. Mára már az arcok is lassan elmosódnak a fejében, melyikük merre is vágtázott el? Nem tudja, és mindaddig nem is fogja tudni, míg ki nap aludta magát rendesen. Legalább egy napot fog ájult álomban tölteni, utána enni, sokat és inni. Ahhoz azonban haza kell térnie. Haza. Yarrod az emberek egy különös fajtájához tartozik, szívós és elszánt, a megszállottabb típusból. Szívós, mint egy farkas. Ha valakit elkap a nyakánál, azt nem ereszti. Ugyan ilyen elszánt is, sebeivel nem törődve ül lován és a fekete csődör, bár lomhán, de viszi előre célja felé. Bizonyos mértékben pedig megszállott volt mindig is. Ha valamit rábíztak, addig nem nyugodott, míg azt véghez nem vitte. Ez is ilyen helyzet, magasról tojik minden sebére, sajgó tagjaira, kismilliónyi zúzódásaira, megy előre, míg össze nem esik vagy haza nem ér. *
488. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-13 15:50:49
Üzenet elküldve: 2014-05-13 15:50:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Darel//
*A köpeny felajánlására, csak legyint, ahogy a férfi felé nyújtja.*
- Nincs rá szükségem köszönöm. *Mosolyog továbbra is.* - Ennyitől nem fázok meg. Télen, jeges viharban is így mászkálok, így nem árt egy kis víz, meg nedvesség. De köszönöm szépen, felajánlásodat. Úgyis, amint kiérünk napra, meg amint egyre melegedik az idő, pillanatok alatt megszárad a maradék.
*Remélve, hogy ezzel meggyőzi a fiút, és az visszakanyarítja vállára köpenyét. Maga részéről lezártnak tekinti ezt az ügyet. Ritkán hordott köpenyt, akkor is csak a leghidegebb teleken, de egyébként nem érezte szükségét a viselésére. Ha valamire büszke tud lenni, akkor az az egészsége, és szervezetének a kibíró képessége.
Gyorsan felpattan Darel mögé. Kényelmesen elhelyezkedik a nyereg mögötti részen. Csak csóválja a fejét a nyereg láttán. Nem érti, hogy egy olyan dolog, hogy lehet kényelmes. Ráadásul, még a lónak sem lehet az. De nem is az ő dolga ezt eldönteni, hogy kinek mi a jó. Ha Darelnak így kényelmes, akkor nem tudja megváltoztatni véleményét.
Elhelyezkedése után, kezeit kényelmesen combjain tartja. Fejét jobbra-balra forgatva nézelődik elsősorban a tájon. Némileg ismerős neki, hiszen ezen az ösvényen akadt össze, a patak partján a testes férfival. Aki csak úgy felkapta és elvitte magával. Majd arrébb megálltak és ott letette. Nem értette, hogy ez mire volt neki jó. De azt is sikeresen túlélte. Elgondolkozik, hogy vajon most a férfi mit csinálhat, vagy mit csinálhatott azután, hogy ő elment. *
- Élelem. Jut eszembe. Mikor legutóbb erre jártam, vagyis egy-két napja, már nem tudom pontosan. Volt itt nem messze egy tábor. Vagyis az egyik fa tetejéről láttam a távolba egy tábort. Ott mondjuk neked szerezhetünk élelmet, vagy kérhetünk neked. Ott úgyis olyanokat esznek, amit te is. Én meg, *von vállat* elélek több napig is nélküle. Miattam nem fontos. Kevéssel is beérem, de azzal is sokáig. Nézd meg, második napja egy almán élek.
*Neveti el magát. Igen, sokak számára ez szokatlan lehet. De megfelelő vízmennyiség mellett, tényleg kevés élelmre van szüksége. Akkor is inkább tápanyagban dús termést eszik.*
- De persze, ha ki akarsz próbálni mást is, mint mondjuk a gyümölcsöket, akkor persze szívesen állok rendelkezésedre herbáriumi ismereteimmel. Főleg ilyenfajtákkal. El sem tudnád képzelni, mennyi olyan dolgot termel meg a természet, amely nem csak egészséges, de laktató is, és még rengeteg energiákat is adnak!
*Magyarázza a fiúnak, miközben hol nézelődik a tájban, hol az előtte ülő alanyt figyeli. Annak is a rövidre vágott haját, nyakát, majd ahogy a ruhája eltakarja testének többi részét. Végül a hatalmas kardját, ami a vállán van keresztbe fektetve. Ahogy haladnak lassan az ösvényen, a napkorong egyre magasabbra tornázza magát az égbolton. Ezzel együtt lesz egyre melegebb a levegő is. Vagyis inkább fülledtebb. Talán egy újabb vihart ígér a nap? Az ég egyenlőre felhőtlenül kéklik le rájuk. Sejtése közben beigazolódott. Ahogy süt le rájuk a napsugár, ruhájából úgy párolog ki folyamatosan a megmaradt nedvessége.*
*A köpeny felajánlására, csak legyint, ahogy a férfi felé nyújtja.*
- Nincs rá szükségem köszönöm. *Mosolyog továbbra is.* - Ennyitől nem fázok meg. Télen, jeges viharban is így mászkálok, így nem árt egy kis víz, meg nedvesség. De köszönöm szépen, felajánlásodat. Úgyis, amint kiérünk napra, meg amint egyre melegedik az idő, pillanatok alatt megszárad a maradék.
*Remélve, hogy ezzel meggyőzi a fiút, és az visszakanyarítja vállára köpenyét. Maga részéről lezártnak tekinti ezt az ügyet. Ritkán hordott köpenyt, akkor is csak a leghidegebb teleken, de egyébként nem érezte szükségét a viselésére. Ha valamire büszke tud lenni, akkor az az egészsége, és szervezetének a kibíró képessége.
Gyorsan felpattan Darel mögé. Kényelmesen elhelyezkedik a nyereg mögötti részen. Csak csóválja a fejét a nyereg láttán. Nem érti, hogy egy olyan dolog, hogy lehet kényelmes. Ráadásul, még a lónak sem lehet az. De nem is az ő dolga ezt eldönteni, hogy kinek mi a jó. Ha Darelnak így kényelmes, akkor nem tudja megváltoztatni véleményét.
Elhelyezkedése után, kezeit kényelmesen combjain tartja. Fejét jobbra-balra forgatva nézelődik elsősorban a tájon. Némileg ismerős neki, hiszen ezen az ösvényen akadt össze, a patak partján a testes férfival. Aki csak úgy felkapta és elvitte magával. Majd arrébb megálltak és ott letette. Nem értette, hogy ez mire volt neki jó. De azt is sikeresen túlélte. Elgondolkozik, hogy vajon most a férfi mit csinálhat, vagy mit csinálhatott azután, hogy ő elment. *
- Élelem. Jut eszembe. Mikor legutóbb erre jártam, vagyis egy-két napja, már nem tudom pontosan. Volt itt nem messze egy tábor. Vagyis az egyik fa tetejéről láttam a távolba egy tábort. Ott mondjuk neked szerezhetünk élelmet, vagy kérhetünk neked. Ott úgyis olyanokat esznek, amit te is. Én meg, *von vállat* elélek több napig is nélküle. Miattam nem fontos. Kevéssel is beérem, de azzal is sokáig. Nézd meg, második napja egy almán élek.
*Neveti el magát. Igen, sokak számára ez szokatlan lehet. De megfelelő vízmennyiség mellett, tényleg kevés élelmre van szüksége. Akkor is inkább tápanyagban dús termést eszik.*
- De persze, ha ki akarsz próbálni mást is, mint mondjuk a gyümölcsöket, akkor persze szívesen állok rendelkezésedre herbáriumi ismereteimmel. Főleg ilyenfajtákkal. El sem tudnád képzelni, mennyi olyan dolgot termel meg a természet, amely nem csak egészséges, de laktató is, és még rengeteg energiákat is adnak!
*Magyarázza a fiúnak, miközben hol nézelődik a tájban, hol az előtte ülő alanyt figyeli. Annak is a rövidre vágott haját, nyakát, majd ahogy a ruhája eltakarja testének többi részét. Végül a hatalmas kardját, ami a vállán van keresztbe fektetve. Ahogy haladnak lassan az ösvényen, a napkorong egyre magasabbra tornázza magát az égbolton. Ezzel együtt lesz egyre melegebb a levegő is. Vagyis inkább fülledtebb. Talán egy újabb vihart ígér a nap? Az ég egyenlőre felhőtlenül kéklik le rájuk. Sejtése közben beigazolódott. Ahogy süt le rájuk a napsugár, ruhájából úgy párolog ki folyamatosan a megmaradt nedvessége.*
487. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-13 11:48:27
Üzenet elküldve: 2014-05-13 11:48:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
*Mint ázott és vert eb.
Tegnap éjszaka az orkot elkaszálta a kemény esőzés. Ennek végeredményét látni és érezni rajta. Bűzlik mint egy kutya. Nem beszélve arról, hogy bőrig is ázott. Talán ebben a formájában illik Chotra a leginkább az undorító szó.
Kissé megrökönyödve ül Báró nyergében, s néha a hosszú ösvény vonalán facsargatja csuhájából a vizet, ami persze csorog rendesen. Remélhetőleg ha majd előrébb ér, akkor a fák engednek be némi fényt is ide hozzá, hogy tudjon jobban száradni. Addig is marad az unalmas és egyhangú út visszafelé Artheniorba.
Reméli ezúttal tényleg talál valami jól fizető munkát és nem fürdik majd be... szó szerint... mint legutoljára.*
Tegnap éjszaka az orkot elkaszálta a kemény esőzés. Ennek végeredményét látni és érezni rajta. Bűzlik mint egy kutya. Nem beszélve arról, hogy bőrig is ázott. Talán ebben a formájában illik Chotra a leginkább az undorító szó.
Kissé megrökönyödve ül Báró nyergében, s néha a hosszú ösvény vonalán facsargatja csuhájából a vizet, ami persze csorog rendesen. Remélhetőleg ha majd előrébb ér, akkor a fák engednek be némi fényt is ide hozzá, hogy tudjon jobban száradni. Addig is marad az unalmas és egyhangú út visszafelé Artheniorba.
Reméli ezúttal tényleg talál valami jól fizető munkát és nem fürdik majd be... szó szerint... mint legutoljára.*
486. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-13 07:18:01
Üzenet elküldve: 2014-05-13 07:18:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Freyai//
//Indulás előtt… //
* Jó reggelt hangzik el mindkét fél részéről, majd csupán egy bólintással jelzi az este jól telését számára. Pillanatra elgondolkodik a kis leíráson az ébredéssel kapcsolatban „Súrlódik” de mi is? Áh! A kard! *
- Gondoltam hasznosan töltöm az időt, míg várok.
* Mond csak ennyit amolyan elnézésként, hogy hangoskodott. *
- Fán, még sosem aludtam… * néz fel a hatalmas tölgyre mely mellett épp várakoznak mikor Freyai a fák kényelméről beszél. a szabad ég alatt alvás nem áll tőle messze, nem úgy mint Nily kisasszonytól, de mindent össze vetve ő is jól vette az akadályt, leszámítva a verbális háborúkat amiket vívtak… csupán egy kóbor gondolat és nem is fonódik tovább a rövid szál hisz a jelenlegi beszélgetés folytatódik. Hátáról leveti a zöld köpenyt ahogy végignéz a másikon, nyakig vizes. *
- Tessék. Megfázva végképp hosszú lesz az út…
* Mondja miközben a másiknak nyújtja a posztó anyagot. Nem túl finom, viszont melegen tart, utazásra tökéletes. Majd ha a másik elfogadja (amit melegen remél) akkor elindul a ló felé felszáll majd a lányt is felsegíti, hogy indulhassanak. Ami nem megy zökkenő mentesen hiszen a kisasszonynak most is megjegyezni valója akad a lovak szőrén ülésével kapcsolatban. Fejét enyhén jobbra, majd balra fordítja jelezvén a nemleges választ, hogy ült e már szőrén lovat. Nem. Némán áll és nézz le jeges szemeivel a másikra s közben mozdulatlanul tartja a jobbját, hogy végre elfogadja a másik innen nézve amolyan ellentmondást nem tűrve.
Végül a másik csak hajlik a szóra és felpattan a lóra. *
- Ügyes * Jegyzi még meg az elf mozdulatára, ahogy felpattan a lóra, valóban egy agilis, kecses teremtések. Nyugodt tempóban el is hagyják az erdő szélét és alakjuk eltűnik a sűrűben az ösvényt követve. *
//Az erdőben haladva… //
* Lustán mászik fel a napkorong a tiszta kék égre, a tegnapi égi háborúnak mintha nyoma sem lenne. Tovább állt dolga végeztével a hegyek irányába, hogy ott folytassa a szüntelen csatározást. Csupán a sáros talaj és a nedves növényzet adja jelét az esti viharnak.
A fák sűrű lombozata óvja szemüket a reggeli napsugarak vakító fényétől.
A kis csapat rendre baktak az ösvényt követve, mert hát a leányka kis akadékoskodás után de végül elfogadta a jobbot, hogy elhelyezkedjen a fiú mögött és lóháton induljanak.*
- Főként állati eredetű…
* Válaszol röviden, majd folytatja *
- Szárított hús meg egy kis kenyér. Egy-két napra elegendő.
* Válaszol a gyümölccsel kapcsolatos kérdésre. Természetesen ő is nyitott rá, szívesen eszik ilyesmit, jót tesz a szervezetnek. *
- Majd menet közben szerzünk még élelmet. Szükséges lesz rá.
* Teszi még hozzá gondolván a természet leánya csak ért az ilyesmihez, habár az almát és hasonlókat még a fiú is felismeri de azért jobb egy hozzá értő szem.
Egy kérdés a fiútól a barlanggal kapcsolatban s úgy látszik sikerrel járt mert tud egyet a leányzó. S az éppen útba is esik. Nagyszerű, ha úgy alakul legalább tudni fogja a helyet majd, hogy hova is induljon a hóbortos mágus után… követi szemével a lány által adott instrukciókat és igyekszik megjegyezni. Majd egy bólintással konstatálja, hogy eltárolta elméjében nagyjából. Ez neki épp elég.
Az út viszonylag eseménytelenül telik, természetesen a ha lány kérdez valamit arra készséggel válaszol a fiú, de szemeit az erdőn tartja, ösztönös reflex… éberen figyel… *
//Indulás előtt… //
* Jó reggelt hangzik el mindkét fél részéről, majd csupán egy bólintással jelzi az este jól telését számára. Pillanatra elgondolkodik a kis leíráson az ébredéssel kapcsolatban „Súrlódik” de mi is? Áh! A kard! *
- Gondoltam hasznosan töltöm az időt, míg várok.
* Mond csak ennyit amolyan elnézésként, hogy hangoskodott. *
- Fán, még sosem aludtam… * néz fel a hatalmas tölgyre mely mellett épp várakoznak mikor Freyai a fák kényelméről beszél. a szabad ég alatt alvás nem áll tőle messze, nem úgy mint Nily kisasszonytól, de mindent össze vetve ő is jól vette az akadályt, leszámítva a verbális háborúkat amiket vívtak… csupán egy kóbor gondolat és nem is fonódik tovább a rövid szál hisz a jelenlegi beszélgetés folytatódik. Hátáról leveti a zöld köpenyt ahogy végignéz a másikon, nyakig vizes. *
- Tessék. Megfázva végképp hosszú lesz az út…
* Mondja miközben a másiknak nyújtja a posztó anyagot. Nem túl finom, viszont melegen tart, utazásra tökéletes. Majd ha a másik elfogadja (amit melegen remél) akkor elindul a ló felé felszáll majd a lányt is felsegíti, hogy indulhassanak. Ami nem megy zökkenő mentesen hiszen a kisasszonynak most is megjegyezni valója akad a lovak szőrén ülésével kapcsolatban. Fejét enyhén jobbra, majd balra fordítja jelezvén a nemleges választ, hogy ült e már szőrén lovat. Nem. Némán áll és nézz le jeges szemeivel a másikra s közben mozdulatlanul tartja a jobbját, hogy végre elfogadja a másik innen nézve amolyan ellentmondást nem tűrve.
Végül a másik csak hajlik a szóra és felpattan a lóra. *
- Ügyes * Jegyzi még meg az elf mozdulatára, ahogy felpattan a lóra, valóban egy agilis, kecses teremtések. Nyugodt tempóban el is hagyják az erdő szélét és alakjuk eltűnik a sűrűben az ösvényt követve. *
//Az erdőben haladva… //
* Lustán mászik fel a napkorong a tiszta kék égre, a tegnapi égi háborúnak mintha nyoma sem lenne. Tovább állt dolga végeztével a hegyek irányába, hogy ott folytassa a szüntelen csatározást. Csupán a sáros talaj és a nedves növényzet adja jelét az esti viharnak.
A fák sűrű lombozata óvja szemüket a reggeli napsugarak vakító fényétől.
A kis csapat rendre baktak az ösvényt követve, mert hát a leányka kis akadékoskodás után de végül elfogadta a jobbot, hogy elhelyezkedjen a fiú mögött és lóháton induljanak.*
- Főként állati eredetű…
* Válaszol röviden, majd folytatja *
- Szárított hús meg egy kis kenyér. Egy-két napra elegendő.
* Válaszol a gyümölccsel kapcsolatos kérdésre. Természetesen ő is nyitott rá, szívesen eszik ilyesmit, jót tesz a szervezetnek. *
- Majd menet közben szerzünk még élelmet. Szükséges lesz rá.
* Teszi még hozzá gondolván a természet leánya csak ért az ilyesmihez, habár az almát és hasonlókat még a fiú is felismeri de azért jobb egy hozzá értő szem.
Egy kérdés a fiútól a barlanggal kapcsolatban s úgy látszik sikerrel járt mert tud egyet a leányzó. S az éppen útba is esik. Nagyszerű, ha úgy alakul legalább tudni fogja a helyet majd, hogy hova is induljon a hóbortos mágus után… követi szemével a lány által adott instrukciókat és igyekszik megjegyezni. Majd egy bólintással konstatálja, hogy eltárolta elméjében nagyjából. Ez neki épp elég.
Az út viszonylag eseménytelenül telik, természetesen a ha lány kérdez valamit arra készséggel válaszol a fiú, de szemeit az erdőn tartja, ösztönös reflex… éberen figyel… *
485. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-12 17:55:47
Üzenet elküldve: 2014-05-12 17:55:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Yinash a Kikötő felé veszi az irányt. Mint legutóbb, most is sokan nyüzsögnek itt. A lány bízik benne, hogy nem hozza össze a sors ismét valami kellemetlenkedő bandával. Gyanakvóan sandít rá a közelben lévőkre, ám szerencséjére senki sem szentel rá nagy figyelmet, így biztonságban eléri az ösvényt, ahonnan nem is olyan régen még Deronnal együtt jöttek.
~Vajon fogunk még találkozni? El fogják engedni, vagy esetleg közéjük állt?~ Annak ellenére, hogy látta, hogy a férfi jól van, egy kicsit mégis aggódik érte. Mégis csak kalózokról van szó. Mivel tudja, hogy nagyon nem tud már mit tenni, próbál nem rágódni a dolgon. Ennek ellenére útja során többször is eszébe jut a férfi, miközben a körülette lévő fák ágait fürkészi a szükséges gyógynövény után kutatva.*
~Vajon fogunk még találkozni? El fogják engedni, vagy esetleg közéjük állt?~ Annak ellenére, hogy látta, hogy a férfi jól van, egy kicsit mégis aggódik érte. Mégis csak kalózokról van szó. Mivel tudja, hogy nagyon nem tud már mit tenni, próbál nem rágódni a dolgon. Ennek ellenére útja során többször is eszébe jut a férfi, miközben a körülette lévő fák ágait fürkészi a szükséges gyógynövény után kutatva.*
484. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-12 17:17:33
Üzenet elküldve: 2014-05-12 17:17:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Gyűjtögető csapat - Chiari, Niana, Cysmin//
* A fegyverei a táskájában vannak, s a kezében viszi az ásót. Arra még támaszkodni is tud, ha elfáradna. A zöld kendőjét belerakta a táskájába, így a vörös passzos póló, s a buggyos nadrág fog leginkább összekoszolódni. Ezekben jól tud mozogni. Majd később átveszi a hosszú, zöld ruháját. A kulacsában víz is van, így ha megszomjazik, akkor iszik néhány kortyot. A gyógyító figyelmeztetésére felkapja a fejét.*
- Ki akarna a hátunk mögé lopózni?
* Nem ismeri ezt a helyet, így kérdése jogos. Ha ez a környék nem biztonságos, akkor inkább előveszi valamelyik fegyverét, hogy megvédhesse magát. Bár a fegyveres harcban még bőven van mit fejlődnie, s mint az előző este kiderült a pusztakezes harcban is. De úgy vette észre, hogy a törzsben élők inkább a fegyverekkel bánnak jól. Elgondolkodik rajta, hogy érdemes lenne elkezdeni gyakorolnia néhány fegyverrel.*
* A fegyverei a táskájában vannak, s a kezében viszi az ásót. Arra még támaszkodni is tud, ha elfáradna. A zöld kendőjét belerakta a táskájába, így a vörös passzos póló, s a buggyos nadrág fog leginkább összekoszolódni. Ezekben jól tud mozogni. Majd később átveszi a hosszú, zöld ruháját. A kulacsában víz is van, így ha megszomjazik, akkor iszik néhány kortyot. A gyógyító figyelmeztetésére felkapja a fejét.*
- Ki akarna a hátunk mögé lopózni?
* Nem ismeri ezt a helyet, így kérdése jogos. Ha ez a környék nem biztonságos, akkor inkább előveszi valamelyik fegyverét, hogy megvédhesse magát. Bár a fegyveres harcban még bőven van mit fejlődnie, s mint az előző este kiderült a pusztakezes harcban is. De úgy vette észre, hogy a törzsben élők inkább a fegyverekkel bánnak jól. Elgondolkodik rajta, hogy érdemes lenne elkezdeni gyakorolnia néhány fegyverrel.*
483. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-12 14:41:05
Üzenet elküldve: 2014-05-12 14:41:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyűjtögető csapat - Chiari, Niana, Cysmin//
* Barna nadrág és barna ing, övén kedvenc fegyvere. Hátán pedig egy marha nagy fonott kosár. Lelkesen bandukol nagy lépteivel Chiari kedves mögött és nézelődik ő persze, mert a gyógyító azt mondta. Mondjuk ő nem nagyon tudja, hogy melyik növény mire való, de ő cipelni van itt, meg vigyázni. Már messzire járnak a kaputól, de még mindig hallgat. Csak ha már leérnek a szerpentinen teszi fel kérdéseit a gyógyítónak. *
- Mond Chiari kedves, te tudod Rolko mit szeretni? Meglepném Rolkot valamivel, de nem tudom mitől lepődne meg?
* Gondolt rá, hogy kitesz itt a közelben egy hurokcsapdát és foghatna vele egy-két nyuszit és megsüthetné neki valahogy. De hát Rolko nagy és a két nyuszi is kevés lenne. *
* Barna nadrág és barna ing, övén kedvenc fegyvere. Hátán pedig egy marha nagy fonott kosár. Lelkesen bandukol nagy lépteivel Chiari kedves mögött és nézelődik ő persze, mert a gyógyító azt mondta. Mondjuk ő nem nagyon tudja, hogy melyik növény mire való, de ő cipelni van itt, meg vigyázni. Már messzire járnak a kaputól, de még mindig hallgat. Csak ha már leérnek a szerpentinen teszi fel kérdéseit a gyógyítónak. *
- Mond Chiari kedves, te tudod Rolko mit szeretni? Meglepném Rolkot valamivel, de nem tudom mitől lepődne meg?
* Gondolt rá, hogy kitesz itt a közelben egy hurokcsapdát és foghatna vele egy-két nyuszit és megsüthetné neki valahogy. De hát Rolko nagy és a két nyuszi is kevés lenne. *
482. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-12 14:06:09
Üzenet elküldve: 2014-05-12 14:06:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Gyűjtögető csapat - Chiari, Niana, Cysmin//
* Épp lemaradnak arról, hogy egy szem törpéjük összeesik a táborban, így teljes nyugalommal indulnak útnak. Próbál majd a szükséges növényekre, bogyókra, gyökerekre és fakérgekre koncentrálni. De hátha talál valamit, amit nem ismer annyira. Barna nadrágot és kényelmes, zöld inget visel, ami nem szorítja apró pocakját. Várandóságának az elején már túljutott, úgyhogy nem fordul fel mindentől a gyomra és a rosszullétei is elmúltak. Hátán egy nagyobb vászonzsákot cipel, ebben több kisebb zsákocska van. Bal vállán átvetve tarisznyája, benne vékonyabb és szélesebb pengéjű tőrök, madzagok, meg ami még kellhet az útra. Például kötszer egy-egy üveg főzet, mert anélkül sehová sem megyen. Oldalán kardját cipeli. Niana hozza a nagy fonott kosarat, amit a hátára tudott venni két kötél segítségével. Cysmin pedig egy ásót hoz magával. *
- Gyerünk lányok, csak ügyesen. Tartsátok nyitva a szemeteket, nehogy valaki a hátunk mögé osonjon.
* Épp lemaradnak arról, hogy egy szem törpéjük összeesik a táborban, így teljes nyugalommal indulnak útnak. Próbál majd a szükséges növényekre, bogyókra, gyökerekre és fakérgekre koncentrálni. De hátha talál valamit, amit nem ismer annyira. Barna nadrágot és kényelmes, zöld inget visel, ami nem szorítja apró pocakját. Várandóságának az elején már túljutott, úgyhogy nem fordul fel mindentől a gyomra és a rosszullétei is elmúltak. Hátán egy nagyobb vászonzsákot cipel, ebben több kisebb zsákocska van. Bal vállán átvetve tarisznyája, benne vékonyabb és szélesebb pengéjű tőrök, madzagok, meg ami még kellhet az útra. Például kötszer egy-egy üveg főzet, mert anélkül sehová sem megyen. Oldalán kardját cipeli. Niana hozza a nagy fonott kosarat, amit a hátára tudott venni két kötél segítségével. Cysmin pedig egy ásót hoz magával. *
- Gyerünk lányok, csak ügyesen. Tartsátok nyitva a szemeteket, nehogy valaki a hátunk mögé osonjon.
481. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2014-05-11 18:03:20
Üzenet elküldve: 2014-05-11 18:03:20
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Szépen, komótosan ballag a mélynövésű férfi az ösvényen. A poros útvonal kosza kissé rátapad cipőjére, ezért néha megrázza lábát, hogy piszok lehulljon lábbelijéről. Kezét lazán a teste mellett egyenesen tartja, és a járás megsegítésének céljából egy leheletnyit előre-hátra mozgatja. A lágy szellő néha bele-bele kap hajába,ezért a hosszú, fekete hajkorona néha fellibben az ég felé. Nagyobbacska orrát megcsavarja, hisz a sok úti por már irritálja. Még mindig tartja kényelmes tempóját, miközben fejét érdeklődve forgatja körbe. A kabátja színéhez hasonló szivárványhártyáinak forgásán látszik, hogy még nem igazán ismeri ezt a helyet. Egy hangyányit gyorsít járásának sebességén, ugyanis már egyre kíváncsibb arra az erődítményre ami felé tart. Fivérétől hallott az úti céljáról. Azt tudja hol kéne kilyukadnia, és hogy az a pont nagyjából hol található, de pontosan azt az útvonalat sem ismeri amin éppen halad. Az azért érdekes, hogy egyszer hallott erről a bizonyos építményről, és lakóiról mégis már is felkeresi azt. Talán valamiféle jobb élet reményében, valószínű mindenki ezt gondolná, és lehet is mögötte némi igazság. Az eddigi élete nem volt igazán fényes, de hát ez van. Voltak gondjai mégsem ezért, vagyis részben ezért keresi fel a szóban forgó erődítményt. Reménykedik benne, hogy ott jobban kitanulhatja mesterségét, tehát jobban megismerheti az alkímiát, és a gyógynövényeket. Ínyére volna ha előbbre segítenék munkásságát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718