Nincs játékban - Erdei ösvény
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Erdei ösvény | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 87 (1721. - 1740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718
1740. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-24 10:30:30
Üzenet elküldve: 2015-07-24 10:30:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Krenkataur-küldetés//
//Ewangel, Rolkó és bárki más is//
*A menet közepére sorol be az alaposan felmálházott Nagyonmagassal, úgy, ahogy azt Hrothgaar elrendelte.*
~Mert a parancsolta az nagyon nem szép szó!~
*Különben is Maereh elég önfejű teremtés, és a parancsokat is csak akkor hajtja végre kérdezősködés nélkül, ha egyetért velük, vagy ha annyira bízik abban a valakiben, aki kiadta.
A szőke elf lányra mosolyog, aki besorol mellé a saját lován.*
– Szervusz Ewa, én Maereh, vagy Mae, ahogy tetszik. Láttalak már, Aletai megmutatott, miközben a sarat tapostuk ma délelőtt *meséli.* Integettem neki is mikor indultunk, de világos, hogy csak rád volt szeme. Szerintem nagyon rendes fickó, tartsd meg! *kacsint.
Mae ebben nem lát semmi különöset abban, hogy Aletai csak Ewára figyelt, sőt, szerinte ez így van a legnagyobb rendben.*
– Én csak tegnapelőtt, igen, csak egyet aludtam Amon Ruadhon, Hrothgaar adott egy sátrat, hogy legyen az enyém. Most meg már Nagyonmagas is az enyém *mondja előrehajolva és megsimogatja az emberek szemében talán apró és gyenge barna lovacska nyakát.*
– Bryande vett észre, és szólt Hrothgaarnak, a Vörös meg ma elküldött a sártaposókhoz, de így, hogy menni kell a bányába, így visznek engem is *mesél és kihúzza magát.* Főzni fogok, szerintem. Meg keresek majd szép kristályokat, hátha. Tudod, én ötvös vagyok. Egyébként egy kis faluból származom *teszi még hozzá.
Aztán Ewa kérdése után az ösvény melletti bokrokat nézi meg.*
– Hát elvben már lehetne áfonya is *bólint komolyan*, meg erdei málna.
*Az óriás hangját meghallva felfelé néz, és még fel, majd elmosolyodik.*
– Te vagy Rolkó, ugye? És igen, gyümi, ha megállunk, majd körbenézünk, vagy ha az utunkba akad valami. Málna az a szép bordós piros, és áfonya az apró kékeslila. Mindkettő finom.
*Maereh szélesen mosolyog.*
- Ha sok időnk lenne, meg bőven gyümölcs, akkor tudnék lekvárt is főzni. Na jó, ahhoz kellene egy konyha is, meg cukor. Ámde ha vadásznak a fiúk *elmélkedik tovább hangosan, csak mert azzal is telik az idő, és érdekesebb az út, ha beszélgetnek*, akkor a sült vadhúshoz is jó ám az áfonyamártás.
*Elgondolkodik.*
– Van, aki nem szereti az áfonyát, meg a málnát? *kiáltja el magát, hogy az egész sor hallja.* Az fel a kézzel!
*Ha jelentkezik valaki, legalább tudni fogja, hogy őt nem kínálja majd vele.*
//Ewangel, Rolkó és bárki más is//
*A menet közepére sorol be az alaposan felmálházott Nagyonmagassal, úgy, ahogy azt Hrothgaar elrendelte.*
~Mert a parancsolta az nagyon nem szép szó!~
*Különben is Maereh elég önfejű teremtés, és a parancsokat is csak akkor hajtja végre kérdezősködés nélkül, ha egyetért velük, vagy ha annyira bízik abban a valakiben, aki kiadta.
A szőke elf lányra mosolyog, aki besorol mellé a saját lován.*
– Szervusz Ewa, én Maereh, vagy Mae, ahogy tetszik. Láttalak már, Aletai megmutatott, miközben a sarat tapostuk ma délelőtt *meséli.* Integettem neki is mikor indultunk, de világos, hogy csak rád volt szeme. Szerintem nagyon rendes fickó, tartsd meg! *kacsint.
Mae ebben nem lát semmi különöset abban, hogy Aletai csak Ewára figyelt, sőt, szerinte ez így van a legnagyobb rendben.*
– Én csak tegnapelőtt, igen, csak egyet aludtam Amon Ruadhon, Hrothgaar adott egy sátrat, hogy legyen az enyém. Most meg már Nagyonmagas is az enyém *mondja előrehajolva és megsimogatja az emberek szemében talán apró és gyenge barna lovacska nyakát.*
– Bryande vett észre, és szólt Hrothgaarnak, a Vörös meg ma elküldött a sártaposókhoz, de így, hogy menni kell a bányába, így visznek engem is *mesél és kihúzza magát.* Főzni fogok, szerintem. Meg keresek majd szép kristályokat, hátha. Tudod, én ötvös vagyok. Egyébként egy kis faluból származom *teszi még hozzá.
Aztán Ewa kérdése után az ösvény melletti bokrokat nézi meg.*
– Hát elvben már lehetne áfonya is *bólint komolyan*, meg erdei málna.
*Az óriás hangját meghallva felfelé néz, és még fel, majd elmosolyodik.*
– Te vagy Rolkó, ugye? És igen, gyümi, ha megállunk, majd körbenézünk, vagy ha az utunkba akad valami. Málna az a szép bordós piros, és áfonya az apró kékeslila. Mindkettő finom.
*Maereh szélesen mosolyog.*
- Ha sok időnk lenne, meg bőven gyümölcs, akkor tudnék lekvárt is főzni. Na jó, ahhoz kellene egy konyha is, meg cukor. Ámde ha vadásznak a fiúk *elmélkedik tovább hangosan, csak mert azzal is telik az idő, és érdekesebb az út, ha beszélgetnek*, akkor a sült vadhúshoz is jó ám az áfonyamártás.
*Elgondolkodik.*
– Van, aki nem szereti az áfonyát, meg a málnát? *kiáltja el magát, hogy az egész sor hallja.* Az fel a kézzel!
*Ha jelentkezik valaki, legalább tudni fogja, hogy őt nem kínálja majd vele.*
1739. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-24 10:14:47
Üzenet elküldve: 2015-07-24 10:14:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Krenkataur-küldetés //
* Akárcsak néhányan a csapatból, Azil is a gondolataiba merülve sétál le a szerpentinen. Viszont amíg a lábai lefelé viszik, addig szíve visszajár az erődbe, pontosabban a gyógyítóhoz és a kis Enához. Magában már jópárszor elhatározta, hogy szeretne közelebb kerülni Chiarihoz, ám az állandó megbízások, s a faji különbségek ezt lehetetlenné teszik. Az pedig rátesz egy lapáttal, hogy esetleg még verekednie is kell majd. Hiába majdnem akkora mint Rolkó, a harci kedve szinte egyáltalán nincs, pedig elég jól bánik a szigonyával, ami most a sétabotja is. Mivel maga is a sereghajtók közelében van, hallja az ősz törpe kérdését, ami egy igen fontos dolog. Lelassít, hogy Hrothgaar mellé kerülhessen, majd kíváncsi tekintettel figyeli a rőtszakállú válaszát. *
* Akárcsak néhányan a csapatból, Azil is a gondolataiba merülve sétál le a szerpentinen. Viszont amíg a lábai lefelé viszik, addig szíve visszajár az erődbe, pontosabban a gyógyítóhoz és a kis Enához. Magában már jópárszor elhatározta, hogy szeretne közelebb kerülni Chiarihoz, ám az állandó megbízások, s a faji különbségek ezt lehetetlenné teszik. Az pedig rátesz egy lapáttal, hogy esetleg még verekednie is kell majd. Hiába majdnem akkora mint Rolkó, a harci kedve szinte egyáltalán nincs, pedig elég jól bánik a szigonyával, ami most a sétabotja is. Mivel maga is a sereghajtók közelében van, hallja az ősz törpe kérdését, ami egy igen fontos dolog. Lelassít, hogy Hrothgaar mellé kerülhessen, majd kíváncsi tekintettel figyeli a rőtszakállú válaszát. *
1738. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-23 23:00:31
Üzenet elküldve: 2015-07-23 23:00:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Krenkataur-küldetés//
*Olyan sok minden nem történik, és nem is történhet. A mindig együgyű kis vicces kedvű óriás most szép csendben bandukol a menettel. A kis népek lóháton, ő azonban sajátjait szedve mendegél. Elfáradt az egész napos munkában a tűző napon. Kissé mérges is volt, mikor előadták, hogy menten indulniuk kell. De nincs mit tenni, és a birkaszellem vagy jobban mondva, falkaszellem nagy úr. Felmálházott, fegyver, csákány, miegymás, irha, kötél, víz, élelem, egyszóval eléggé rogyásig van, s kezei is minduntalan azzal vesződnek, hogy magán tartsa a sok "kacatot".
De még a munka és az indulás előtt biza lefürdött. Na jó, csak alaposan lelocsolta magát friss kútvízzel, így legalább már nem sáros, izzadt, s nem is félmeztelen immár. Talán feltűnhet, ki őt jobban ismeri, hogy biza milyen sótlan, és nem épp izgatott az út miatt.*
-Gyümi?
*Kapja el a két lány beszélgetését, s egyúttal a közeli növényeket kezdi el méricskélni. Bizony enne valamit, mondjuk ő mindig enne valamit. Irdatlan testméreteihez, még óriás között is, hatalmas étvágy, még nagyobb szív, de vajmi kevés ész párosul. Nem lehet minden tökéletes ugyebár.*
-Ó be szeret Rolkó!
*Igaz neki oly mindegy, hogy áfonya, szeder, eper vagy málna az. Nasi. Egyszóval valamicskét felderül a hallatán. Habár megeshet, hogy hiú ábránd ez csupán.*
*Olyan sok minden nem történik, és nem is történhet. A mindig együgyű kis vicces kedvű óriás most szép csendben bandukol a menettel. A kis népek lóháton, ő azonban sajátjait szedve mendegél. Elfáradt az egész napos munkában a tűző napon. Kissé mérges is volt, mikor előadták, hogy menten indulniuk kell. De nincs mit tenni, és a birkaszellem vagy jobban mondva, falkaszellem nagy úr. Felmálházott, fegyver, csákány, miegymás, irha, kötél, víz, élelem, egyszóval eléggé rogyásig van, s kezei is minduntalan azzal vesződnek, hogy magán tartsa a sok "kacatot".
De még a munka és az indulás előtt biza lefürdött. Na jó, csak alaposan lelocsolta magát friss kútvízzel, így legalább már nem sáros, izzadt, s nem is félmeztelen immár. Talán feltűnhet, ki őt jobban ismeri, hogy biza milyen sótlan, és nem épp izgatott az út miatt.*
-Gyümi?
*Kapja el a két lány beszélgetését, s egyúttal a közeli növényeket kezdi el méricskélni. Bizony enne valamit, mondjuk ő mindig enne valamit. Irdatlan testméreteihez, még óriás között is, hatalmas étvágy, még nagyobb szív, de vajmi kevés ész párosul. Nem lehet minden tökéletes ugyebár.*
-Ó be szeret Rolkó!
*Igaz neki oly mindegy, hogy áfonya, szeder, eper vagy málna az. Nasi. Egyszóval valamicskét felderül a hallatán. Habár megeshet, hogy hiú ábránd ez csupán.*
1737. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-23 22:34:12
Üzenet elküldve: 2015-07-23 22:34:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Krenkataur-küldetés//
* Hópehely hátán indul ismét útnak. A hely ahova mennek nem tudta megszerettetni magát az elfel. Természetesen nem fog panaszkodni, sőt inkább megpróbálja a figyelmét elterelni a skorpióról. A mellette lovagoló törpe lányra néz.*
- Szia, Ewangel vagyok. *mutatkozik be, bár Hrothgaar már kimondta egyszer a nevét.*
- Téged, hogy hívnak és mikor érkeztél? *kérdezi mert még eddig nem látta a táborban a lányt. Figyeli a lefele vezető utat is és azon gondolkodik vajon lesz-e idejük megállni a bokrok között némi erdei gyümölcsöt szedni.*
- Mit gondolsz van most áfonya? *kérdezi a lányt a beszélgetés kedvéért.*
* Hópehely hátán indul ismét útnak. A hely ahova mennek nem tudta megszerettetni magát az elfel. Természetesen nem fog panaszkodni, sőt inkább megpróbálja a figyelmét elterelni a skorpióról. A mellette lovagoló törpe lányra néz.*
- Szia, Ewangel vagyok. *mutatkozik be, bár Hrothgaar már kimondta egyszer a nevét.*
- Téged, hogy hívnak és mikor érkeztél? *kérdezi mert még eddig nem látta a táborban a lányt. Figyeli a lefele vezető utat is és azon gondolkodik vajon lesz-e idejük megállni a bokrok között némi erdei gyümölcsöt szedni.*
- Mit gondolsz van most áfonya? *kérdezi a lányt a beszélgetés kedvéért.*
1736. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-23 14:55:39
Üzenet elküldve: 2015-07-23 14:55:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Norke//
-Hát ez az. A kocsmai vendégek nagy része elég előítéletes ahhoz, hogy már kedvem se legyen megszólítani őket. Inkább meghúzom magam az egyik sarokban, hogy aztán egyedül vágjak neki a városnak, minthogy eltűrje a lesújtó és megvető pillantásokat.
*Igaz, még nem voltak olyan borzalmas tapasztalatai szerencsére, mindig is túl visszafogott volt ahhoz, hogy kísértse a sorsot. Ugyan volt, hogy magán érzett egy-két erkölcstelen tekintetet, de ha segítségre volt szüksége, sikerült megtalálnia az emberséges és általában segítőkész személyeket.*
-Anyák! *Lepődik meg elég feltűnően Norke kijelentésén.* Én teljesen más típusú nevelést kaptam. Szüleim mindig azt hajtogatták, hogy előbb tanuljak ki egy jól fizető mesterséget, mondjuk a kereskedelmet, aztán fogjak egy gazdag férfit, és esküvőig semmi csúnyaság, még csókot sem válthatok. Ennek az erőszakos nevelésnek és hasonló szabályoknak is köszönhető, hogy végül otthagytam a családi fészket. *És a lehető összes szabályt megszegte, amit karótnyelt, arisztokrata szülei megpróbáltak a fejébe verni.*
-Nem tudom, mi az, amit még nem tudok, de úgy minden szempontból tapasztalatlan vagyok, egyszerűen még nem láttam eleget a világból. Még csak egy rendesen fizető munkám sincs. *Pedig az tényleg a minimum lenne, hiszen pénz nélkül semmire sem megy.*
-Eddig nem találtál olyan helyet, ahol érdemes lenne maradnod? Mi késztetett mindig arra, hogy továbbállj? *Sayua is vándor, aki egyik helyet járja a másik után, de érdekelné a férfi válasza, ő mit keres egy városban, mi lenne az, ami ott tartaná.
Majd ahogy változik a beszéd témája, úgy változik a hanglejtése, és ahogy megszólítja, érzi, hogy van valami a háttérben. Már épp rá is kérdezne, mikor hirtelen olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy a lány egész arca átveszi hajának színét. Nem is tagadhatná zavarát, még ajkai is kissé szétnyílnak meglepetésében.*
-Én... én nem... nem... nem így értettem... *Nem tudja, mit mondhatna, és még azt sem tudja értelmesen elmondani. Félelem nem látszik a tekintetében, csupán zavar, meglepettség, és egy kis izgatottság. A majdhogy nem idegen közelsége furcsa hatással van rá, és még ő sem tudja megmagyarázni, miért...*
-Hát ez az. A kocsmai vendégek nagy része elég előítéletes ahhoz, hogy már kedvem se legyen megszólítani őket. Inkább meghúzom magam az egyik sarokban, hogy aztán egyedül vágjak neki a városnak, minthogy eltűrje a lesújtó és megvető pillantásokat.
*Igaz, még nem voltak olyan borzalmas tapasztalatai szerencsére, mindig is túl visszafogott volt ahhoz, hogy kísértse a sorsot. Ugyan volt, hogy magán érzett egy-két erkölcstelen tekintetet, de ha segítségre volt szüksége, sikerült megtalálnia az emberséges és általában segítőkész személyeket.*
-Anyák! *Lepődik meg elég feltűnően Norke kijelentésén.* Én teljesen más típusú nevelést kaptam. Szüleim mindig azt hajtogatták, hogy előbb tanuljak ki egy jól fizető mesterséget, mondjuk a kereskedelmet, aztán fogjak egy gazdag férfit, és esküvőig semmi csúnyaság, még csókot sem válthatok. Ennek az erőszakos nevelésnek és hasonló szabályoknak is köszönhető, hogy végül otthagytam a családi fészket. *És a lehető összes szabályt megszegte, amit karótnyelt, arisztokrata szülei megpróbáltak a fejébe verni.*
-Nem tudom, mi az, amit még nem tudok, de úgy minden szempontból tapasztalatlan vagyok, egyszerűen még nem láttam eleget a világból. Még csak egy rendesen fizető munkám sincs. *Pedig az tényleg a minimum lenne, hiszen pénz nélkül semmire sem megy.*
-Eddig nem találtál olyan helyet, ahol érdemes lenne maradnod? Mi késztetett mindig arra, hogy továbbállj? *Sayua is vándor, aki egyik helyet járja a másik után, de érdekelné a férfi válasza, ő mit keres egy városban, mi lenne az, ami ott tartaná.
Majd ahogy változik a beszéd témája, úgy változik a hanglejtése, és ahogy megszólítja, érzi, hogy van valami a háttérben. Már épp rá is kérdezne, mikor hirtelen olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy a lány egész arca átveszi hajának színét. Nem is tagadhatná zavarát, még ajkai is kissé szétnyílnak meglepetésében.*
-Én... én nem... nem... nem így értettem... *Nem tudja, mit mondhatna, és még azt sem tudja értelmesen elmondani. Félelem nem látszik a tekintetében, csupán zavar, meglepettség, és egy kis izgatottság. A majdhogy nem idegen közelsége furcsa hatással van rá, és még ő sem tudja megmagyarázni, miért...*
1735. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-22 21:41:39
Üzenet elküldve: 2015-07-22 21:41:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Krenkataur-küldetés//
* Szétnéz a csapaton, s mikor meglátja az előre lovagló Salanelt, valamint bizonyára hamarosan a törpéket és fajtársait is látja, ahogyan megindulnak, akkor ő sem tétovázik sokat, ám még így is az utolsók között van, mikor lesétál a dombról, továbbra is kezében tartva a csákányt, míg az "Új-Vérontót" kardhüvelyébe csúsztatva oldalán, íját és tegezét a hátára vetve. Vállai zsibbadni kezdenek már a rávetett íjtól, valamint mert szép vörösre is lettek festve - hátával egyetemben - a hosszú és nehéz munka után, mely más néven: kőfejtés. Így hát valóban lenne mire panaszkodnia, de egy szót sem szól, még a meleg acélkarikák érintésétől sem. Jól van ez így, még boldog is, mivel újra a régi csapattal lófrálnak és mennek lyukat szaggatni a bányák falába és szintén lyukat vájni a gonosz szörnyek fejébe is, melyek a fentieket nem engedik nekik. Csupán azt jobb esetben nem csákánnyal, hanem már karddal. Ahogy ebbe belegondol, eszébe jut, hogy új kardjának még nincs is neve. Persze, a kardok általában csatákban szerzett hírnevük alapján kapják a neveket, ám egy ilyen friss kard, mint ez itt az oldalán aligha látott többet egy forró levegőjű kovácsműhelynél, egy kopaszodó kovácsmesternél, egy hatalmas óriásnál és néhány napos járóföldnél az Arthenior-Amon Ruadh távon. Ezek alapján pedig ugyan lehetne már kitalálni neki neveket, de semmi olyan nem jut eszébe, mely valóban jól hangzana és még értelme is lenne. Ekkor eszébe jut egy név, amelyet még anyja hagyott rá. Nem emlékszik ugyan a jelentésére, vagy az eredetére; még azt sem tudja, hogy milyen nyelven van és jelent-e bármit, de a lényeg, hogy jól hangzik és remélhetőleg nem jelent semmi olyat, ami teljesen elüt a kard és használója jellemétől. Egyetlen szót suttog maga elé, ami akár egy varázsigének is tűnhet, de ez - legalábbis ideiglenesen biztosan - kardja neve lesz. Nem érdekli, ha mások hülyének nézik azért, mert neveket ad a kardoknak - amúgy is hülyének nézik a legtöbben, ezen már ne múljék. *
- Thar'khog. * Még az ő füléig is alig jut el a szócska, így igen valószínűtlen, hogy más meghallja, vagy felfigyeljen rá, ezért csak lépdel a csoport mögött, azért Hrothgaartól - ki a sort zárja - még néhány méterrel előrébb. Ezek után már biztosan csak az útra fog figyelni, nem holmi kardok neveivel, meg ismeretlen szövegekkel, melyeket névként használ fel. Kardnévként. Az út fontosabb és ha elbambul, miközben farkasfalka ront rá a menetre, akkor csakis magát hibáztathatja. Így hát éber marad, még ha ilyenkor fényes nappal nem is a farkasoktól retteg leginkább. *
* Szétnéz a csapaton, s mikor meglátja az előre lovagló Salanelt, valamint bizonyára hamarosan a törpéket és fajtársait is látja, ahogyan megindulnak, akkor ő sem tétovázik sokat, ám még így is az utolsók között van, mikor lesétál a dombról, továbbra is kezében tartva a csákányt, míg az "Új-Vérontót" kardhüvelyébe csúsztatva oldalán, íját és tegezét a hátára vetve. Vállai zsibbadni kezdenek már a rávetett íjtól, valamint mert szép vörösre is lettek festve - hátával egyetemben - a hosszú és nehéz munka után, mely más néven: kőfejtés. Így hát valóban lenne mire panaszkodnia, de egy szót sem szól, még a meleg acélkarikák érintésétől sem. Jól van ez így, még boldog is, mivel újra a régi csapattal lófrálnak és mennek lyukat szaggatni a bányák falába és szintén lyukat vájni a gonosz szörnyek fejébe is, melyek a fentieket nem engedik nekik. Csupán azt jobb esetben nem csákánnyal, hanem már karddal. Ahogy ebbe belegondol, eszébe jut, hogy új kardjának még nincs is neve. Persze, a kardok általában csatákban szerzett hírnevük alapján kapják a neveket, ám egy ilyen friss kard, mint ez itt az oldalán aligha látott többet egy forró levegőjű kovácsműhelynél, egy kopaszodó kovácsmesternél, egy hatalmas óriásnál és néhány napos járóföldnél az Arthenior-Amon Ruadh távon. Ezek alapján pedig ugyan lehetne már kitalálni neki neveket, de semmi olyan nem jut eszébe, mely valóban jól hangzana és még értelme is lenne. Ekkor eszébe jut egy név, amelyet még anyja hagyott rá. Nem emlékszik ugyan a jelentésére, vagy az eredetére; még azt sem tudja, hogy milyen nyelven van és jelent-e bármit, de a lényeg, hogy jól hangzik és remélhetőleg nem jelent semmi olyat, ami teljesen elüt a kard és használója jellemétől. Egyetlen szót suttog maga elé, ami akár egy varázsigének is tűnhet, de ez - legalábbis ideiglenesen biztosan - kardja neve lesz. Nem érdekli, ha mások hülyének nézik azért, mert neveket ad a kardoknak - amúgy is hülyének nézik a legtöbben, ezen már ne múljék. *
- Thar'khog. * Még az ő füléig is alig jut el a szócska, így igen valószínűtlen, hogy más meghallja, vagy felfigyeljen rá, ezért csak lépdel a csoport mögött, azért Hrothgaartól - ki a sort zárja - még néhány méterrel előrébb. Ezek után már biztosan csak az útra fog figyelni, nem holmi kardok neveivel, meg ismeretlen szövegekkel, melyeket névként használ fel. Kardnévként. Az út fontosabb és ha elbambul, miközben farkasfalka ront rá a menetre, akkor csakis magát hibáztathatja. Így hát éber marad, még ha ilyenkor fényes nappal nem is a farkasoktól retteg leginkább. *
1734. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-22 19:18:15
Üzenet elküldve: 2015-07-22 19:18:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Krenkataur-küldetés//
*A vegyes összetételű csapat élén lovagol ki Amon Ruadhból, aminek egyetlen rendkívül egyszerű oka van: ő a csapat előörse, a felderítő. Nem hajtja meg nagyon lovát, mire a többiek nekilódulnak, addigra ő kényelmes tempóban is megfelelő távolságra kerül ahhoz, hogy biztonságot adjon a mögötte haladóknak és ellenőrizze, felderítse az ösvény járható voltát. Többször megjárta már az utat, sőt olyan is volt, hogy az erdő mélyére merészkedett, ám ennek ellenére nem merné azt állítani, hogy ismeri a terepet, mint a tenyerét. Ahhoz túlságosan nagy területről van szó, éppen ezért ugyanolyan óvatosan és megfontoltan jár el, mint amikor legelső alkalommal lovagolt ki. Hátasa lépésben halad, Salanel pedig figyeli az erdő zajait, ügyel minden szokatlan vagy oda nem illő neszre. Keze ügyében ott van íja, hogy a fegyvert néhány pillanat alatt használhassa, ha úgy hozza a szükség. Ha nem is látó, de hallótávolságon belül lovagol a többiekhez képest, hogy ha bármiféle veszély fenyegetné a csapatot, azonnal tudjon jelezni egyezményesnek mondható füttyjelükkel.*
*A vegyes összetételű csapat élén lovagol ki Amon Ruadhból, aminek egyetlen rendkívül egyszerű oka van: ő a csapat előörse, a felderítő. Nem hajtja meg nagyon lovát, mire a többiek nekilódulnak, addigra ő kényelmes tempóban is megfelelő távolságra kerül ahhoz, hogy biztonságot adjon a mögötte haladóknak és ellenőrizze, felderítse az ösvény járható voltát. Többször megjárta már az utat, sőt olyan is volt, hogy az erdő mélyére merészkedett, ám ennek ellenére nem merné azt állítani, hogy ismeri a terepet, mint a tenyerét. Ahhoz túlságosan nagy területről van szó, éppen ezért ugyanolyan óvatosan és megfontoltan jár el, mint amikor legelső alkalommal lovagolt ki. Hátasa lépésben halad, Salanel pedig figyeli az erdő zajait, ügyel minden szokatlan vagy oda nem illő neszre. Keze ügyében ott van íja, hogy a fegyvert néhány pillanat alatt használhassa, ha úgy hozza a szükség. Ha nem is látó, de hallótávolságon belül lovagol a többiekhez képest, hogy ha bármiféle veszély fenyegetné a csapatot, azonnal tudjon jelezni egyezményesnek mondható füttyjelükkel.*
1733. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-22 14:41:08
Üzenet elküldve: 2015-07-22 14:41:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Sayua//
*Figyelmesen hallgatja a lány fejtegetését, és valahol kénytelen neki igazat adni. Mert igaz, hogy a legkönnyebben a kocsmában lehet ismerkedni, ugyanakkor az is, hogy eléggé kérdéses az, hogy egy ilyen helyen milyen alakokkal hozhat össze a sorsa egy nőt.*
- Van igazság abban is amit mondasz. Ugyanakkor ha bemész egy fogadóba, fiatal és csinos nőként, és csak úgy leszólítasz valakit, na ugye tudod, hogy mi az első, ami az emberek eszébe jut? Nem mondom, hogy igazságos, de teljesen máshogy veszik ugyanezt a viselkedést egy férfitól. Ha én megyek be egy kricsmibe, és kérdezem meg a kocsmárost, vagy a törzsvendégeket, hogy hol találom a városban a legjobb szállást, vagy hol kapok munkát, azt egyszerű érdeklődésnek veszik, sőt, még az is lehet, hogy ott helyben felfogad valaki. Ha viszont te teszed, akkor arra gondolnak, hogy ismerkednél. jobb esetben. A rosszabbik, ha azt gondolják, hogy máris dolgozol *mondja, pedig tudja, vagy inkább csak a lány reakcióijaiból sejti, hogy nem az a fajta.
Amit persze Norke nem bán.
Nincs őneki baja a rosszlányokkal sem, csak egyszerűen a helyén kezeli a dolgokat és az olyan lányokat csakis egy célra használja, már ha éppen nem talál jobbat.*
~Bár ez sem volt mindig így.~
- Értem. Szóval mindjárt tizenkilenc vagy. *Lassan elmosolyodik, a lány szemeibe néz.* Felénk a lányok addigra már anyák, egy vagy két gyerekkel is akár, de ezek szerint te máshogy nevelkedtél. És mi az, amiről még nem tapasztál vagy tanultál eleget? *kérdi és érezhető a valós érdeklődés a hangjából.
Aztán meglepetten vonja fel a szemöldökét.*
- Nos, én talán már öreg is vagyok a te szemedben, hiszen a télen voltam huszonnyolc. Egy ideje vándorolok, keresem a helyem a világban, egy helyet, ami megtart, ahol érdemes maradnom. Ahonnan nem kell továbbállnom.
*A lány szemeibe pillant, kérdőn, hogy van-e megjegyzése az eddigiekhez.
Aztán mikor az ébredésük körülményei jönnek szóba egészen lassan elmosolyodik.*
- Édes kis Vöröske *suttogja halkan, és a hangja kicsit érdesebb színezetűvé válik*, biztosíthatlak, ha valóban rád másztam volna, mondjuk így *mondja nyugodtan, de közben gyorsan mozdul, és már ott is van a lány fölött, mozdíthatatlanul, ahogy ő hiszi, a ruhája a lányéhoz ér, ugyanakkor a testének a súlyát nem rakja a másikra, nem fogja le vele*, akkor biztos vagyok benne, hogy egészen pontosan tudnád, mi a különbség e között *kicsit közelebb hajol, az orra majdnem a lányét éri* és aközött, hogy éjjel, álmunkban akaratlanul is összebújtunk.
*Sayua szemeit nézi, majd a száját is, aztán újra a szemeit, várja, mit tesz ezek után a lány.*
*Figyelmesen hallgatja a lány fejtegetését, és valahol kénytelen neki igazat adni. Mert igaz, hogy a legkönnyebben a kocsmában lehet ismerkedni, ugyanakkor az is, hogy eléggé kérdéses az, hogy egy ilyen helyen milyen alakokkal hozhat össze a sorsa egy nőt.*
- Van igazság abban is amit mondasz. Ugyanakkor ha bemész egy fogadóba, fiatal és csinos nőként, és csak úgy leszólítasz valakit, na ugye tudod, hogy mi az első, ami az emberek eszébe jut? Nem mondom, hogy igazságos, de teljesen máshogy veszik ugyanezt a viselkedést egy férfitól. Ha én megyek be egy kricsmibe, és kérdezem meg a kocsmárost, vagy a törzsvendégeket, hogy hol találom a városban a legjobb szállást, vagy hol kapok munkát, azt egyszerű érdeklődésnek veszik, sőt, még az is lehet, hogy ott helyben felfogad valaki. Ha viszont te teszed, akkor arra gondolnak, hogy ismerkednél. jobb esetben. A rosszabbik, ha azt gondolják, hogy máris dolgozol *mondja, pedig tudja, vagy inkább csak a lány reakcióijaiból sejti, hogy nem az a fajta.
Amit persze Norke nem bán.
Nincs őneki baja a rosszlányokkal sem, csak egyszerűen a helyén kezeli a dolgokat és az olyan lányokat csakis egy célra használja, már ha éppen nem talál jobbat.*
~Bár ez sem volt mindig így.~
- Értem. Szóval mindjárt tizenkilenc vagy. *Lassan elmosolyodik, a lány szemeibe néz.* Felénk a lányok addigra már anyák, egy vagy két gyerekkel is akár, de ezek szerint te máshogy nevelkedtél. És mi az, amiről még nem tapasztál vagy tanultál eleget? *kérdi és érezhető a valós érdeklődés a hangjából.
Aztán meglepetten vonja fel a szemöldökét.*
- Nos, én talán már öreg is vagyok a te szemedben, hiszen a télen voltam huszonnyolc. Egy ideje vándorolok, keresem a helyem a világban, egy helyet, ami megtart, ahol érdemes maradnom. Ahonnan nem kell továbbállnom.
*A lány szemeibe pillant, kérdőn, hogy van-e megjegyzése az eddigiekhez.
Aztán mikor az ébredésük körülményei jönnek szóba egészen lassan elmosolyodik.*
- Édes kis Vöröske *suttogja halkan, és a hangja kicsit érdesebb színezetűvé válik*, biztosíthatlak, ha valóban rád másztam volna, mondjuk így *mondja nyugodtan, de közben gyorsan mozdul, és már ott is van a lány fölött, mozdíthatatlanul, ahogy ő hiszi, a ruhája a lányéhoz ér, ugyanakkor a testének a súlyát nem rakja a másikra, nem fogja le vele*, akkor biztos vagyok benne, hogy egészen pontosan tudnád, mi a különbség e között *kicsit közelebb hajol, az orra majdnem a lányét éri* és aközött, hogy éjjel, álmunkban akaratlanul is összebújtunk.
*Sayua szemeit nézi, majd a száját is, aztán újra a szemeit, várja, mit tesz ezek után a lány.*
1732. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-22 13:43:18
Üzenet elküldve: 2015-07-22 13:43:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Az ösvényen járóknak két fő fajtáját különböztethetjük meg. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik a kikötőbe vagy a környékére tartanak, a másikba pedig azok, akik a kikötőből kívánnak át- vagy visszajutni Arthenior környékére. Előbbiek az ösvényen kezdik és az artheniori erdőben fejezik be, utóbbiak pedig pont fordítva, az erdő felől térnek rá az ösvényre. Wilhorp most a kikötő felől a városba tartók táborát erősíti. Gyors léptekkel halad, az ominózus bokor és volt táborhely mellett elhaladva pedig alig bírja ki, hogy ne futva tegye meg a távot.*
1731. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-21 17:54:09
Üzenet elküldve: 2015-07-21 17:54:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Gyorsan halad. Nagyon gyorsan. Egyrészt, mert éhes, másrészt pedig, mert nincs oka lassan menni. Lehajtott fejjel lábait bámulja. Ilyenkor teljesen kikapcsol. Mintha nem is ő menne, hanem valaki más irányítaná a lábait. Magától megy az ösvényen. Ilyenkor általában mágiáról szokott gondolkodni, amiről oly keveset tud. Hiába volt bölcs a Kedves Ember, vénségére nem tudott annyit átadni neki, amennyit tudott. Közel sem. Nauros azóta rájött, hogy ha ő nem kutakodik, vagy keres fel valakit, akkor senki sem tanítja meg önszántából. A múltján, a Kedves Emberen, és a mágián jár az esze. *
~Lehet belőlem olyan mágus, mint amilyen te voltál? ~
*Egyáltalán nem biztos benne. Ahhoz előbb találnia kell egy mestert magának. Talán a Mágustoronyban talál.
Hirtelen arra lesz figyelmes, hogy nem talajon áll. Kilép a "hibernált" állapotból, és felméri a környezetét. Egy gázló közepén van. Nem tudja, hogy hogyan jutott el eddig. Nem tud úszni, ezért egy kicsit beijed, és kapálózni kezd. Ezzel sikeresen kibillenti magát az egyensúlyából. Majdnem a vízbe esik, ám valahogy mégis sikerül állva maradnia. Gyorsan végigmegy a gázlón.
Ha már vizet talált, ne utasítsa vissza, ki tudja, hogy mikor talál legközelebb. Előveszi tömlőjét. Ami víz benne maradt, azt a folyóba önti. Enged egy kicsit a tömlőbe, megrázza, hogy kimossa egy kicsit, és ezt is a folyóba önti. Még egy kis vizet enged, azt megissza, majd harmadjára is belemeríti tömlőjét a vízbe. Visszahelyezi a köpenye alá, majd elindul. Most nem kapcsol ki, hanem normálisan halad tovább. A távolban egy nagyobb dombot vél felfedezni, akkorát, hogy aprócska hegynek is mondhatná. Összezavarodik. Végül is, a várostól délre van. Miért ne lehetne ez a Mágustorony? Ha pedig mégsem az, akkor majd eliszkol onnan. *
~Lehet belőlem olyan mágus, mint amilyen te voltál? ~
*Egyáltalán nem biztos benne. Ahhoz előbb találnia kell egy mestert magának. Talán a Mágustoronyban talál.
Hirtelen arra lesz figyelmes, hogy nem talajon áll. Kilép a "hibernált" állapotból, és felméri a környezetét. Egy gázló közepén van. Nem tudja, hogy hogyan jutott el eddig. Nem tud úszni, ezért egy kicsit beijed, és kapálózni kezd. Ezzel sikeresen kibillenti magát az egyensúlyából. Majdnem a vízbe esik, ám valahogy mégis sikerül állva maradnia. Gyorsan végigmegy a gázlón.
Ha már vizet talált, ne utasítsa vissza, ki tudja, hogy mikor talál legközelebb. Előveszi tömlőjét. Ami víz benne maradt, azt a folyóba önti. Enged egy kicsit a tömlőbe, megrázza, hogy kimossa egy kicsit, és ezt is a folyóba önti. Még egy kis vizet enged, azt megissza, majd harmadjára is belemeríti tömlőjét a vízbe. Visszahelyezi a köpenye alá, majd elindul. Most nem kapcsol ki, hanem normálisan halad tovább. A távolban egy nagyobb dombot vél felfedezni, akkorát, hogy aprócska hegynek is mondhatná. Összezavarodik. Végül is, a várostól délre van. Miért ne lehetne ez a Mágustorony? Ha pedig mégsem az, akkor majd eliszkol onnan. *
1730. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-21 12:52:26
Üzenet elküldve: 2015-07-21 12:52:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Norke//
-Persze, tudom. Körbe is néztem a városban, a templomot kivéve, talán minden helyen megfordultam legalább egyszer. Csakhogy például a piacon nem szokás csak úgy odamenni valakihez, hogy "Szia, ki vagy, honnan jöttél, mióta vagy itt, ja,és mellesleg körbevezetnél a városban..." meg hasonlók. Ott mindenki rohan, alig van idejük,még az árusokat is gyakran nyaggatják, hogy siethetnének. Ezzel ellentétben szerintem a fogadókban sokkal közvetlenebb tud lenni az ember. Bár ez csak személyes véleményem. *Von vállat, hiszen most már mindegy. Mivel lekéste a hajót, egy néhány napot - talán egy hatot is - még mindenképpen itt fog tölteni.
Nem meglepő, hogy Norke idősebbnek nézte Sayuát, mint amennyi. Teste jócskán megelőzte a korát, és míg más lányok ilyenkor még fejlődésben és növésben vannak, ő már majdnem két éve, hogy elérte ezt az állapotot.*
-Ne aggódj, nem sértődöm meg. Most, a színek havában fogom betölteni a tizenkilencedik életévemet. S nem csak emiatt mondtam, hogy félig gyerek, sok téren még elég tapasztalatlan vagyok. Mivel burokban nevelkedtem, alig láttam valamit a világból. Néhány hónapja indultam csak útnak, azóta sokat tanultam, de még mindig nem eleget. *Hangja keserű, érezni lehet,hogy rosszul érinti ez a helyzet.*
-Én kíváncsi vagyok rád. *Ül ismét mosoly az arcára.* Hiszen, ha nem tűnt volna fel, éppen kérdeztem.
*Nem meglepő, hogy egy ilyen megjegyzést követően zavarba jön. Azt remélte, hogy a férfi talán nem vette észre, hogy keltek, de ezek szerint nincs szerencséje.*
-Szerintem pedig te voltál az, aki rám mászott. *Elég intim témát sikerült találniuk, ám úgy tűnik, a beszélgetés során Sayua lassan megenyhül, és csupán csipkelődésnek veszi a szavakat, amikre hasonlóan válaszol.* Hiszen ha véletlenül hozzád is bújtam, akkor is átkaroltál. Tudtam én, hogy nem hátsó szándék nélkül siettél a segítségemre.
*Vigyorodik el egy pillanatra. Ritkán szokott viccet csinálni nőiességéből, legszívesebben inkább leplezné azt, de Norke nem tűnik olyan alaknak, aki visszaélne a helyzettel, ezért képes viccnek felfogni a helyzetet.*
-Persze, tudom. Körbe is néztem a városban, a templomot kivéve, talán minden helyen megfordultam legalább egyszer. Csakhogy például a piacon nem szokás csak úgy odamenni valakihez, hogy "Szia, ki vagy, honnan jöttél, mióta vagy itt, ja,és mellesleg körbevezetnél a városban..." meg hasonlók. Ott mindenki rohan, alig van idejük,még az árusokat is gyakran nyaggatják, hogy siethetnének. Ezzel ellentétben szerintem a fogadókban sokkal közvetlenebb tud lenni az ember. Bár ez csak személyes véleményem. *Von vállat, hiszen most már mindegy. Mivel lekéste a hajót, egy néhány napot - talán egy hatot is - még mindenképpen itt fog tölteni.
Nem meglepő, hogy Norke idősebbnek nézte Sayuát, mint amennyi. Teste jócskán megelőzte a korát, és míg más lányok ilyenkor még fejlődésben és növésben vannak, ő már majdnem két éve, hogy elérte ezt az állapotot.*
-Ne aggódj, nem sértődöm meg. Most, a színek havában fogom betölteni a tizenkilencedik életévemet. S nem csak emiatt mondtam, hogy félig gyerek, sok téren még elég tapasztalatlan vagyok. Mivel burokban nevelkedtem, alig láttam valamit a világból. Néhány hónapja indultam csak útnak, azóta sokat tanultam, de még mindig nem eleget. *Hangja keserű, érezni lehet,hogy rosszul érinti ez a helyzet.*
-Én kíváncsi vagyok rád. *Ül ismét mosoly az arcára.* Hiszen, ha nem tűnt volna fel, éppen kérdeztem.
*Nem meglepő, hogy egy ilyen megjegyzést követően zavarba jön. Azt remélte, hogy a férfi talán nem vette észre, hogy keltek, de ezek szerint nincs szerencséje.*
-Szerintem pedig te voltál az, aki rám mászott. *Elég intim témát sikerült találniuk, ám úgy tűnik, a beszélgetés során Sayua lassan megenyhül, és csupán csipkelődésnek veszi a szavakat, amikre hasonlóan válaszol.* Hiszen ha véletlenül hozzád is bújtam, akkor is átkaroltál. Tudtam én, hogy nem hátsó szándék nélkül siettél a segítségemre.
*Vigyorodik el egy pillanatra. Ritkán szokott viccet csinálni nőiességéből, legszívesebben inkább leplezné azt, de Norke nem tűnik olyan alaknak, aki visszaélne a helyzettel, ezért képes viccnek felfogni a helyzetet.*
1729. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-21 01:12:59
Üzenet elküldve: 2015-07-21 01:12:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
* Az ösvényre lépve még nem is sejti milyen hosszú út áll előtte. S az a jó kedv mely még most elindítja, hamarost fog szép lassan elpárologni. a társaság hiánya annyira nem nyomasztja, el van a saját kis világban. Ám a második nap már gyanúsan kezd, hosszúnak tűnni az út, valahogy ez nem így tervezte. Senkit nem kérdezett, mennyi is az az annyi csak az után érdeklődött, hogy mégis, hogyan lehet eljutni a Kikötőbe. Nem sűrűn járt arra, s még azt is gyerekként. Mikor az Öreg úgy gondolta, hogy a kis Nerinek világot kell látnia, legfőképpen azért mert az Öregasszonyt a sírba vitte, cserfességével, s nyughatatlanságával. Egy ilyen kis kiruccanáskor találkozott Naddal is. Gondolva egyet veti magát az erdőbe, nem sok értelme van. S nem is gondolja, hogy ezt a később mennyire meg fogja bánni. *
1728. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-19 16:38:07
Üzenet elküldve: 2015-07-19 16:38:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Sayua//
– Akkor mégiscsak a lakosság. Illetve inkább a kocsmák törzsközönsége *veti fel a lehetőséget.* De egy akkora városban bizonyára vannak más helyek is, piacok, boltok, templom, vagy akár nagy népünnepélyek. Lehet, hogy jobb ismerősöket találtál volna egy ilyen helyen. Vagy ki tudja? Néha egy erdei ösvényen is belebotolhatsz valakibe *kacsint a lányra.*
– De abban igazad van, hogy rendesen kellene beszélnie veled mindenkinek.
~Félig gyerek?~
*Norke felvonja a szemöldökét, ő ifjú nőnek látta, sőt mikor ölelte is annak érezte, de hát megcsalhatta éppen a szeme, talán jobb lesz ezt a dolgot idejekorán tisztázni, hogy pontosan tudja, hogyan állhat hozzá a lányhoz.*
– Meg ne sértődj, Vöröske, de hány évet számlálsz? *kérdezi hát óvatosan.*
– Valóban nem mondtad, jogos *ismeri el, hiszen a lány nem beszélt ilyesmiről, de ő azért nem állta meg, hogy ne ugrassa kicsit, aztán elmosolyodik a visszavágásra, de ismét nem emel szót miatta, ámde a válaszán érződik, hogy mit gondol.*
– Gondoltam, ha kíváncsi vagy rám, majd úgyis kérdezel.
*Aztán csak nézi az arcot, amit befut a pír, hajnalpírhoz hasonló, de pontosan tudja, a lány nem örülne, ha szóvá is tenné, így is érezhető, hogy zavarban van. Tehát a pirulásról bölcsen nem szól, ámde a tények attól még tények, melyeket nem hagy csak úgy letté.*
– Ó én ráérek, és kivárom, amíg elismered, hogy bizony megtetted *mosolyodik el féloldalasan*, de ne aggódj, Sayua, más nem történt. Arra emlékeznél, az biztos.
~Meg én is.~
*Pillantását ismét végigjáratja a lányon, majd úgy dönt, jobb, ha egy ideig még hason fekve marad, tekintettel a lány látható érzékenységére.*
– Akkor mégiscsak a lakosság. Illetve inkább a kocsmák törzsközönsége *veti fel a lehetőséget.* De egy akkora városban bizonyára vannak más helyek is, piacok, boltok, templom, vagy akár nagy népünnepélyek. Lehet, hogy jobb ismerősöket találtál volna egy ilyen helyen. Vagy ki tudja? Néha egy erdei ösvényen is belebotolhatsz valakibe *kacsint a lányra.*
– De abban igazad van, hogy rendesen kellene beszélnie veled mindenkinek.
~Félig gyerek?~
*Norke felvonja a szemöldökét, ő ifjú nőnek látta, sőt mikor ölelte is annak érezte, de hát megcsalhatta éppen a szeme, talán jobb lesz ezt a dolgot idejekorán tisztázni, hogy pontosan tudja, hogyan állhat hozzá a lányhoz.*
– Meg ne sértődj, Vöröske, de hány évet számlálsz? *kérdezi hát óvatosan.*
– Valóban nem mondtad, jogos *ismeri el, hiszen a lány nem beszélt ilyesmiről, de ő azért nem állta meg, hogy ne ugrassa kicsit, aztán elmosolyodik a visszavágásra, de ismét nem emel szót miatta, ámde a válaszán érződik, hogy mit gondol.*
– Gondoltam, ha kíváncsi vagy rám, majd úgyis kérdezel.
*Aztán csak nézi az arcot, amit befut a pír, hajnalpírhoz hasonló, de pontosan tudja, a lány nem örülne, ha szóvá is tenné, így is érezhető, hogy zavarban van. Tehát a pirulásról bölcsen nem szól, ámde a tények attól még tények, melyeket nem hagy csak úgy letté.*
– Ó én ráérek, és kivárom, amíg elismered, hogy bizony megtetted *mosolyodik el féloldalasan*, de ne aggódj, Sayua, más nem történt. Arra emlékeznél, az biztos.
~Meg én is.~
*Pillantását ismét végigjáratja a lányon, majd úgy dönt, jobb, ha egy ideig még hason fekve marad, tekintettel a lány látható érzékenységére.*
1727. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-19 12:58:30
Üzenet elküldve: 2015-07-19 12:58:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Norke //
-Bárkivel, mindig is szerettem, ha vannak körülöttem emberek, társasági lény vagyok. Az egyetlen dolog, ami Artheniort ellenszenvessé teszi az nem az, hogy ritka a lakosság, hanem, hogy a nagy része elég ellenszenves és kötekedő alak. Eddig nem találkoztam sokmindenkivel, de az első ittas alak rögtön rám akart mászni, a második csak egyszerűen lekezelt... Na, nem mintha nem lennék még félig gyerek, de akkor sem kéne úgy beszélni velem.
*Szavaiból úgy tűnhet, hogy megköveteli az egyenjogúságot, bármennyire is gyerekes néha a viselkedése. Ez mondjuk nem is csoda, hiszen még csak tizennyolc éves, van még mit tanulnia a világról és a benne élő lényekről. A férfiakról meg ne is beszéljünk.*
-Nem is várom el, hogy jöjjön a szőke herceg, és elvigyen álmaim házába, csak elmondtam, hogy én ilyen helyen élnék szívesen.
*Beszéd közben ő is visszaereszkedik a talajra, kényelmesebb heverészve beszélgetni; fejét alkarjára fekteti, és úgy fordul Norke felé.*
-Nem kérdezted. *Jelenti ki vállát megvonva.* Gondoltam, ha kíváncsi vagy rá, úgyis rákérdezel. Mellesleg Sayua-nak hívnak. Szívesen válaszoltam minden kérdésedre, szeretnék egy kicsit én is tudni rólad, ha már... *Hirtelen félbehagyja a mondatot.* Várj! Nem aludtam a karjaidban! *Kijelentése határozott, ám arcán a zavar eltéveszthetetlen pírja jelenik meg. Nem szeretné, ha újdonsült ismerőse azt hinné róla, hogy bárkivel összefekszik ellenvetés nélkül. Pedig az bizonyos, hogy mikor felkelt, akkor az izmos kar ölelte magához, ám azt már nem tudja megmondani, hogy a férfi vonta őt magához álmában, vagy ő maga bújt közelebb.*
-Bárkivel, mindig is szerettem, ha vannak körülöttem emberek, társasági lény vagyok. Az egyetlen dolog, ami Artheniort ellenszenvessé teszi az nem az, hogy ritka a lakosság, hanem, hogy a nagy része elég ellenszenves és kötekedő alak. Eddig nem találkoztam sokmindenkivel, de az első ittas alak rögtön rám akart mászni, a második csak egyszerűen lekezelt... Na, nem mintha nem lennék még félig gyerek, de akkor sem kéne úgy beszélni velem.
*Szavaiból úgy tűnhet, hogy megköveteli az egyenjogúságot, bármennyire is gyerekes néha a viselkedése. Ez mondjuk nem is csoda, hiszen még csak tizennyolc éves, van még mit tanulnia a világról és a benne élő lényekről. A férfiakról meg ne is beszéljünk.*
-Nem is várom el, hogy jöjjön a szőke herceg, és elvigyen álmaim házába, csak elmondtam, hogy én ilyen helyen élnék szívesen.
*Beszéd közben ő is visszaereszkedik a talajra, kényelmesebb heverészve beszélgetni; fejét alkarjára fekteti, és úgy fordul Norke felé.*
-Nem kérdezted. *Jelenti ki vállát megvonva.* Gondoltam, ha kíváncsi vagy rá, úgyis rákérdezel. Mellesleg Sayua-nak hívnak. Szívesen válaszoltam minden kérdésedre, szeretnék egy kicsit én is tudni rólad, ha már... *Hirtelen félbehagyja a mondatot.* Várj! Nem aludtam a karjaidban! *Kijelentése határozott, ám arcán a zavar eltéveszthetetlen pírja jelenik meg. Nem szeretné, ha újdonsült ismerőse azt hinné róla, hogy bárkivel összefekszik ellenvetés nélkül. Pedig az bizonyos, hogy mikor felkelt, akkor az izmos kar ölelte magához, ám azt már nem tudja megmondani, hogy a férfi vonta őt magához álmában, vagy ő maga bújt közelebb.*
1726. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-19 10:02:00
Üzenet elküldve: 2015-07-19 10:02:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
*A nap már rég elbújt a fák lombjai között , mikor elindul a kikötőből a város felé. Csupán két napot töltött a parthoz közeli Rókalyukban, de hamar ráunt a mindig ittas matrózokra, a bájolgó hölgyekre, akik elfelejtettek felöltözni és a borzalmas zsírszagú ételekre.*
~Uh, még a gondolattól is felfordul a gyomrom.~
*Grimaszol keserűen. Reméli, hogy Arthenior már nem lesz számára ekkora csalódás. Ugyan töltött már egy pár órát a fogadóban, amikor megérkezett, de akkor a körülmények kissé ketvezőtlenül alakultak. Viszont most már nem jöhet közbe semmi, nyugodtan körbenézhet a városban, anélkül, hogy néhány balek elhurcolná egy ócska épületbe. Egyszer még elviselte, de ha mégegyszer valaki megpróbálja megakadályozni a városnézését, annak a vérében fog megfürdeni ma este.*
~Uh, még a gondolattól is felfordul a gyomrom.~
*Grimaszol keserűen. Reméli, hogy Arthenior már nem lesz számára ekkora csalódás. Ugyan töltött már egy pár órát a fogadóban, amikor megérkezett, de akkor a körülmények kissé ketvezőtlenül alakultak. Viszont most már nem jöhet közbe semmi, nyugodtan körbenézhet a városban, anélkül, hogy néhány balek elhurcolná egy ócska épületbe. Egyszer még elviselte, de ha mégegyszer valaki megpróbálja megakadályozni a városnézését, annak a vérében fog megfürdeni ma este.*
1725. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-19 08:41:05
Üzenet elküldve: 2015-07-19 08:41:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Normál tempóban elhagyja a Vashegyet és megindul vissza a városba, inkább vissza sem néz az elf lányra sem Ewangelre, aki megígérte vigyázni fog barátaira, jobb kezekben nem is hagyhatná őket.
Fejében sok gondolat megfordul, mennyire fog barátja itt boldogulni illetve mennyire lesz boldog itt Arynával a sok barbár között, de ahogy mesélte neki Zaras, hogy a sziklaszirteknél búcsút int mindennek, ami Tiolhoz köti ~persze rajtam kívül.~ Talán neki is kéne már egy nő, aki mellett kitarthat és megvédheti, de előtte nem ártana kiszórakoznia magát és elfeledni Amallát, ezért úgy dönt keres valami ilyesféle helyet a városban, vagy az utcát járja majd fehérnépért.*
Fejében sok gondolat megfordul, mennyire fog barátja itt boldogulni illetve mennyire lesz boldog itt Arynával a sok barbár között, de ahogy mesélte neki Zaras, hogy a sziklaszirteknél búcsút int mindennek, ami Tiolhoz köti ~persze rajtam kívül.~ Talán neki is kéne már egy nő, aki mellett kitarthat és megvédheti, de előtte nem ártana kiszórakoznia magát és elfeledni Amallát, ezért úgy dönt keres valami ilyesféle helyet a városban, vagy az utcát járja majd fehérnépért.*
1724. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-18 23:35:00
Üzenet elküldve: 2015-07-18 23:35:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Sayua//
– Rendben, rendben. Nekem azért inkább valami álomtalan ájulás kellene *dünnyögi, mert eléggé fáradt már, és ez az állapot állandósulni látszik, mégis sokszor alig bír pihenni.
Maga sem tudja, mi az oka, hogy most máshogy történik, igazából csak reggelre kelve veszi észre, hogy sikeresen végigaludta az éjszakát.*
– Ahol ismerkedhetsz? *vonja fel a szemöldökét.* és mégis kivel szeretnél ismerkedni? Úgy értem Arthenior nagy város, sokan élnek ott. Mi a baj vele?
*A lányt figyeli, az álmodozó szempárt, aztán magában arra jut, hogy talán nem is a várossal van baj, inkább csak egy bizonyos lakójával.
Végiggondolja a lány szavait, és lát egy kis bukfencet benne, de nem vág rögtön közbe, figyelmesen meghallgatja.*
– Talán valóban könnyebb, de attól függ, hogy kivel. Ha egy erdei ház az álmod, hát azok a férfiak, akik ilyesmi helyeken szeretnek élni, csak hébe-hóba szeretnek a városba menni. Lehet, hogy betérnek egy fogadóba, megalszanak, esznek, vagy isznak, talán ismerkednek is, de asszonyt csak ritkán visznek haza onnan.
*Hasra fekszik, nézi az órra előtt lévő leveleket.*
– Az egyszerű jófiúk elveszik a szomszéd lányt, akit hároméves koruk óta szeretnek. Kivéve, ha a lány túl szép, és túl nagyra van magával és inkább felfelé törne, és nemet mond a szomszéd fiúnak. Akkor aztán a fiú világgá megy.
*Norke az összefont ujjaira hajtja a fejét, arcát a lány felé fordítja.*
– Még a neved sem tudom, Vöröske, de már az életemet szeretnéd ismerni? Pakoljam eléd a múltam és a jövőm, és még csak a neveden sem szólíthatlak? Azok után, hogy a karjaim közt aludtál?
– Rendben, rendben. Nekem azért inkább valami álomtalan ájulás kellene *dünnyögi, mert eléggé fáradt már, és ez az állapot állandósulni látszik, mégis sokszor alig bír pihenni.
Maga sem tudja, mi az oka, hogy most máshogy történik, igazából csak reggelre kelve veszi észre, hogy sikeresen végigaludta az éjszakát.*
– Ahol ismerkedhetsz? *vonja fel a szemöldökét.* és mégis kivel szeretnél ismerkedni? Úgy értem Arthenior nagy város, sokan élnek ott. Mi a baj vele?
*A lányt figyeli, az álmodozó szempárt, aztán magában arra jut, hogy talán nem is a várossal van baj, inkább csak egy bizonyos lakójával.
Végiggondolja a lány szavait, és lát egy kis bukfencet benne, de nem vág rögtön közbe, figyelmesen meghallgatja.*
– Talán valóban könnyebb, de attól függ, hogy kivel. Ha egy erdei ház az álmod, hát azok a férfiak, akik ilyesmi helyeken szeretnek élni, csak hébe-hóba szeretnek a városba menni. Lehet, hogy betérnek egy fogadóba, megalszanak, esznek, vagy isznak, talán ismerkednek is, de asszonyt csak ritkán visznek haza onnan.
*Hasra fekszik, nézi az órra előtt lévő leveleket.*
– Az egyszerű jófiúk elveszik a szomszéd lányt, akit hároméves koruk óta szeretnek. Kivéve, ha a lány túl szép, és túl nagyra van magával és inkább felfelé törne, és nemet mond a szomszéd fiúnak. Akkor aztán a fiú világgá megy.
*Norke az összefont ujjaira hajtja a fejét, arcát a lány felé fordítja.*
– Még a neved sem tudom, Vöröske, de már az életemet szeretnéd ismerni? Pakoljam eléd a múltam és a jövőm, és még csak a neveden sem szólíthatlak? Azok után, hogy a karjaim közt aludtál?
1723. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-17 12:15:17
Üzenet elküldve: 2015-07-17 12:15:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Norke//
-Nem, nem úgy értettem.
*Kezd el mentegetőzni, bár lehet, hogy már ő sem tudja mit beszél. Jobb is lenne, ha inkább csendben maradna, amíg ilyen kómás állapotban van nem kéne fecsegnie, nehogy óvatlanul valami olyat is elmondjon, amit nem szeretne. Többet nem is szól, miután elfoglalta a felkínált fekhelyet, szinte rögtön el is nyomja az álom, hogy reggel aztán kipihenten, és akár fecsegésre készen ébredjen.
Mikor a férfi is elkezd ébredezni, felé fordul, és kedvesen vissza is köszön. Ritkán adatik meg neki, hogy társaságban legyen, ezért örül, hogy Norke szívesen elegyedik vele beszélgetésbe, ő pedig szívesen válaszol minden feltett kérdésre, legalább is amelyikre tud.*
-Pontosan, változásra lenne szükségem, egy új helyre, ahol ismerkedhetek. Nem mintha Artheniorban mindenkit ismernék már, de az ismeretlen vidék mindig izgalmasabb.
*Mosolyog, miközben lelki szemei előtt megjelenik a végtelen tenger, és a távolban felsejlő szárazföld, mely valami újat tartogat a számára. Talán még egy szerelmet is...*
-Hmm, ez jó kérdés. Ismerkedni sokkal könnyebb városi fogadókban, mint bárhol máshol, és én elsősorban mindenhol a társaságot keresem. De ha le kéne írnom azt a helyet, ahol a legszívesebben élnék, akkor az egy erdei tisztáson álló, hatalmas faház lenne, messze a szekérropogás zajától és a járókelők hangzavarától. Jól esne néha elvonulni egy ilyen nyugodt helyre. De én is hadd kérdezzek. *Kacsint játékosan, hiszen kíváncsi természet.* Ha jól sejtem a kikötő felől igyekeztél a város felé. Honnan érkeztél, és miért? Új kalandok, esetleg új élet reményében?
-Nem, nem úgy értettem.
*Kezd el mentegetőzni, bár lehet, hogy már ő sem tudja mit beszél. Jobb is lenne, ha inkább csendben maradna, amíg ilyen kómás állapotban van nem kéne fecsegnie, nehogy óvatlanul valami olyat is elmondjon, amit nem szeretne. Többet nem is szól, miután elfoglalta a felkínált fekhelyet, szinte rögtön el is nyomja az álom, hogy reggel aztán kipihenten, és akár fecsegésre készen ébredjen.
Mikor a férfi is elkezd ébredezni, felé fordul, és kedvesen vissza is köszön. Ritkán adatik meg neki, hogy társaságban legyen, ezért örül, hogy Norke szívesen elegyedik vele beszélgetésbe, ő pedig szívesen válaszol minden feltett kérdésre, legalább is amelyikre tud.*
-Pontosan, változásra lenne szükségem, egy új helyre, ahol ismerkedhetek. Nem mintha Artheniorban mindenkit ismernék már, de az ismeretlen vidék mindig izgalmasabb.
*Mosolyog, miközben lelki szemei előtt megjelenik a végtelen tenger, és a távolban felsejlő szárazföld, mely valami újat tartogat a számára. Talán még egy szerelmet is...*
-Hmm, ez jó kérdés. Ismerkedni sokkal könnyebb városi fogadókban, mint bárhol máshol, és én elsősorban mindenhol a társaságot keresem. De ha le kéne írnom azt a helyet, ahol a legszívesebben élnék, akkor az egy erdei tisztáson álló, hatalmas faház lenne, messze a szekérropogás zajától és a járókelők hangzavarától. Jól esne néha elvonulni egy ilyen nyugodt helyre. De én is hadd kérdezzek. *Kacsint játékosan, hiszen kíváncsi természet.* Ha jól sejtem a kikötő felől igyekeztél a város felé. Honnan érkeztél, és miért? Új kalandok, esetleg új élet reményében?
1722. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-16 16:07:39
Üzenet elküldve: 2015-07-16 16:07:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Merre fúj a szél?//
//E'Nissa és Hryan//
* Nincs baja a csenddel, igazság szerint ellenne így egészen Arthenior-ig. Így szabadjára engedheti a képzeletét, és bár látszólag a mellettük eloldalgó tájat nézi, szemei láthatnak mást, elhitethetik vele, hogy nem is apjára szorult rá kényszerűségből, vagy épp hogy maga akarta így az egészet. Ugyanakkor egy-egy pillanatra belemerül saját emlékeibe, felidézve néhány gyermekkori ábrándot, mikor még remélte, sosem látott apja egyszer csak betoppan a nyekergő ajtón, anyja arcára az a mosoly kúszik, amit csupán azokban a ritka pillanatokban kaphatott el, mikor azokról a napokról mesélt. Azokról, melyeken a faluba töltött néhány napot egy elf karaván. Szerette ezeket a meséket és egyben gyűlölte is, mert a végére anyja újfent elkomorult, és bár gyengéden simított végig kócos fején, még is volt ebben a mozdulatban valami végtelenül megkeseredett.
És talán ez az érzés, és persze a falu lakóitól tapasztalt viselkedés vetette odáig, hogy szívből gyűlölje azt, aki akaratán vagy inkább tudtán kívül tette ezt velük. És akivel most kényszerűségből együtt utazik, önmaga számára is megmagyarázhatatlan okból, és aki épp felé intézi szavait. Társalogna? Ismerkedne? Nem túl késő ez? *
- Ha itt vagy itt megmártanám benned a tőröm sok súlytól megszabadulhatnánk a lovaddal * bök meg két pontot a panorámájába feszítő széles háton. Bár valós tanára sose volt, a faluban élő vajákos asszonytól olykor ellesett néhány dolgot. Például hogy hol vannak az emberek gyenge pontjai. Az a bolond asszony olykor éjszakánként felhasított egy-egy holttestet, amit a mai napig nem tudni, honnan szerzett vagy ki bízta rá. És magában motyogva vizsgálgatta, akaratlanul is feltárva a fiatal leselkedő előtt tudását. Aztán egyszer meglátta, és mindent hozzá vagdosva próbálta elkergetni. Másnap még is visszament, a kezében egy szép darab vadpulykával. Hallgatólagosan megegyeztek. A vénasszony tette továbbra is különös hóbortját, persze a falulakók tudtán kívül. Ő pedig figyelhette, immár közelebbről, sokat tanulva a testekből. *
- Emellett van egy kardom is, de a tőreim jobb szeretem.
* Nem kitárulkozás vagy barátkozás a célja. De ha egyszer már kérdezték, miért ne válaszolhatna? Nincs benne titok, igazság szerint ha apja jobban belegondolt volna, mielőtt kérdez, felidézhette volna a nála látott fegyvereket. Az persze más kérdés, használni is tudja-e azokat vagy csak az elrettentés a célja velük? *
//E'Nissa és Hryan//
* Nincs baja a csenddel, igazság szerint ellenne így egészen Arthenior-ig. Így szabadjára engedheti a képzeletét, és bár látszólag a mellettük eloldalgó tájat nézi, szemei láthatnak mást, elhitethetik vele, hogy nem is apjára szorult rá kényszerűségből, vagy épp hogy maga akarta így az egészet. Ugyanakkor egy-egy pillanatra belemerül saját emlékeibe, felidézve néhány gyermekkori ábrándot, mikor még remélte, sosem látott apja egyszer csak betoppan a nyekergő ajtón, anyja arcára az a mosoly kúszik, amit csupán azokban a ritka pillanatokban kaphatott el, mikor azokról a napokról mesélt. Azokról, melyeken a faluba töltött néhány napot egy elf karaván. Szerette ezeket a meséket és egyben gyűlölte is, mert a végére anyja újfent elkomorult, és bár gyengéden simított végig kócos fején, még is volt ebben a mozdulatban valami végtelenül megkeseredett.
És talán ez az érzés, és persze a falu lakóitól tapasztalt viselkedés vetette odáig, hogy szívből gyűlölje azt, aki akaratán vagy inkább tudtán kívül tette ezt velük. És akivel most kényszerűségből együtt utazik, önmaga számára is megmagyarázhatatlan okból, és aki épp felé intézi szavait. Társalogna? Ismerkedne? Nem túl késő ez? *
- Ha itt vagy itt megmártanám benned a tőröm sok súlytól megszabadulhatnánk a lovaddal * bök meg két pontot a panorámájába feszítő széles háton. Bár valós tanára sose volt, a faluban élő vajákos asszonytól olykor ellesett néhány dolgot. Például hogy hol vannak az emberek gyenge pontjai. Az a bolond asszony olykor éjszakánként felhasított egy-egy holttestet, amit a mai napig nem tudni, honnan szerzett vagy ki bízta rá. És magában motyogva vizsgálgatta, akaratlanul is feltárva a fiatal leselkedő előtt tudását. Aztán egyszer meglátta, és mindent hozzá vagdosva próbálta elkergetni. Másnap még is visszament, a kezében egy szép darab vadpulykával. Hallgatólagosan megegyeztek. A vénasszony tette továbbra is különös hóbortját, persze a falulakók tudtán kívül. Ő pedig figyelhette, immár közelebbről, sokat tanulva a testekből. *
- Emellett van egy kardom is, de a tőreim jobb szeretem.
* Nem kitárulkozás vagy barátkozás a célja. De ha egyszer már kérdezték, miért ne válaszolhatna? Nincs benne titok, igazság szerint ha apja jobban belegondolt volna, mielőtt kérdez, felidézhette volna a nála látott fegyvereket. Az persze más kérdés, használni is tudja-e azokat vagy csak az elrettentés a célja velük? *
1721. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdei ösvény
Üzenet elküldve: 2015-07-16 08:40:53
Üzenet elküldve: 2015-07-16 08:40:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
*A rókalyukba azt az infót hallotta, hogy Gabrienék nem régibben erre vették az irányt, hát itt van ő is, vaktában keresgélve mert a nyomolvasáshoz nem sokat ért, bár a hatalmas termetű lovag, és szintén jól megtermett csataménje valószínűleg, jól észrevehető nyomokat hagyhat maga után, így csak fel fog tűnni ha ráakad.*
~Kellene nekem is egy ló, jobb lenne közlekedni mint gyalog, meg hát végtére is egy lovag, ne gyalog járjon.~
*Morfondírozik, miközben halad, s észrevesz némi nyomokat, igazából kicsit sem biztos benne hogy Gabrien, és társai nyomára bukkant e, vagy teljesen más valaki után ered, de elindul, ha nem ők azok, majd max visszatér az ösvényre, s tovább keresgél.*
~Kellene nekem is egy ló, jobb lenne közlekedni mint gyalog, meg hát végtére is egy lovag, ne gyalog járjon.~
*Morfondírozik, miközben halad, s észrevesz némi nyomokat, igazából kicsit sem biztos benne hogy Gabrien, és társai nyomára bukkant e, vagy teljesen más valaki után ered, de elindul, ha nem ők azok, majd max visszatér az ösvényre, s tovább keresgél.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2699-2718