*Baltan egy magasabb, út melletti fa árnyékában üldögél. Egyik kezében kulacsát szorongatja, másikban pedig egy apró könyvet tart. A kortyok között lassan, megfontoltan lapoz. A kitaposott ösvény megtétele mindenképpen több időt vesz igénybe mintha hajóval utazna, azonban a több hetes tengeri utazás után aligha van kedve újra fedélzetre szállni még egy darabig. A sétálás sosem riasztotta el semmitől, hazájában főleg lovakon és gyalog közlekednek az emberek. Pihenésképpen még a csizmáját is lecsúsztatja lábáról. Ruhájának ujjával törli meg száját, majd pedig újra maga elé emeli a könyvet. Egy mrár előre kijelölt fejezetnél felüti azt, majd magában olvasni kezdi.*
~Lumea uralkodásának ötödik évében előkerülő, Páncélos Arold seregéből kiszakadt lovas fejedelem (névszerint Erdővégi Lajan) feljegyzésének részlete alapján, melyet hajdan maga Toborszéki Barolo vetett papírra. Mindazonáltal, megjegyzendő hogy Viharkerülő Somfor kapitány önnön által írt pergamenjei másképpen szólanak a témáról, kizárólag...~
*Baltan kissé türelmetlenül ismétli magában a bevezető sorokat. A szerző biztosan élvezetét lelte abban, hogy a legkisebb részletekre is kitért forrásai bemutatásánál, azonban jelenleg ez nem érdekli őt. Csak minden második szót olvasva lohol végig tekintete az első bekezdésen, majd hirtelen lelassít.*
~... ténye és igaza ezáltal bizonyítást nyert. A tengeren túli földrész, eddig Északi-partként ismert terület...~
*Baltan sóhajtva tovább lapoz, majd néhány sort átugorva olvasni kezd.*
~ ... Artheniornak keresztelt, népes lakosságú város. Erdővégi Lajan ekképen vélekedik váratlan utazásáról: "Először csak tornyokat láttam. Magas, világos építményeket, melyek már messziről is jól kivehetőnek tűntek. Közelebb érvén kapuk és emberek sora bontakozott ki előttem, kik nem tiszteltek sok figyelmet jelenlétemnek. A főtérre érkezvén tömegbe verődtem, majd az ismeretlen város felfedezésére indultam. Az építeszek itt máshogyan munkálkodnak mint hazában, magasabbra építkeznek, olyan módszerekkel melyeket aligha láttam korábban. Habár létük, nyelvük hasonló miénkhez, ételeik és szokásaik merőben eltérnek. Mágia féléket könnyen tanulnak, jó pénz ellenében tanítanak. Az utcákat fegyverekkel őrzik, nem pedig túzonokkal. Messzire keveredtem, emígy már három holdtöltére nem láttam a hazát. Tudtommal indul egy hajó délre, mely talán elvisz egy darabon."~
*Baltan finoman becsukja a könyvecskét. A modern feljegyzések közül tudtával ez az első, amit Artheniorról írtak hazájában. A férfi megfontolt mozdulatokkal visszahúzza csizmáját, majd még egyet kortyolva kulacsából újra útnak indul. Már nem lehet messze a város szíve.*