//SZILÁNKOK és ÉPÍTŐK//
//Építkezés - Letelepedés, Kipakolás, Alapásás//
*Néha azért hátrapillant, hogy mindenki követi e őt a Vashegyről lefelé, mivel az irányt az erdei ösvény felé veszi, de ezt mindenki láthatja. Nagyon jó előérzetei vannak a mágusnak, ugyanakkor tudja, hogy nem sok idő áll rendelkezésükre úrnőjük érkezéséig, de legalább kezdjenek el valami érdemlegeset is tenni.*
-Erre-erre! *inti maga után azokat, akik esetleg elbóklásznának valamerre más irányba. Ragron még mohóbban haladna előre, Worenth kénytelen többször erősebben megrántani a pórázt, nagyon felfedezős kedvében van a warg. Arra már nem volt ideje, hogy elküldjön egy felderítőt, hogy végére járjon annak, hogy a hóhajú mágus képzelődött e korábban, vagy tényleg volt a környéken valaki, de majd a szilánkok őrét elküldi körjáratra amikor ideér.*
-Hamarosan ott vagyunk. *mondja hátra a követőinek, immáron ismerős terepre érkezvén, ahol már járt korábban. Az ösvény kitaposott, így a szekerek is gond nélkül befuthatnak, nem kell attól tartani, hogy elakadnak valahol.*
-Ragron nyugalom! *fegyelmezi finoman a wargot, épp csak annyira amennyire szükségesnek találja. Végül a mágus megáll egy ponton, a folyó mellett, a szép kis festői tájon, amit felfedezett korábban, majd mosolyogva fordul hátra.*
-Barátaim megérkeztünk. Ez lenne a hely. Mit szóltok?
*Kérdése nem igazából olyan, mint aki válaszokat vár, ezt a helyet már megbeszélték Isurii úrnővel.*
-Itt töltjük el az elkövetkező időszakot, amíg építkezünk. Telepedjen le mindenki, a sátrakat, az ellátmányt mindent ami kell pakoljuk le a szekérről. *mondja a hóhajú mágus. Legjobb lesz a nagyobb sátrakat felállítani azonnal, mivel abba lehet is pakolni, és az ellátmányos sátornak feltétlen állnia kell. Chiari mindenről gondoskodott remélhetőleg, így nem fognak hiányt szenvedni.*
-Yarrod, Bryande, úgy terveztem, hogy itt ássuk meg az alapot. *mondja, és csizmája talpával a földbe rúg.* -Mit gondoltok megfelelő? *folytatja le az építkezős dolgokat, amíg a többiek letelepednek, kipakolnak meg ilyesmi.* -Yarrod amikor a kötőanyagot keverjük hozom majd az esőt rendben? *kacsint egyet, majd ő is a maga kis sátorjába bepakolja a holmiját, és a hosszú fehér mágusköpenye egy időre lekerül róla, úgy ahogyan sötétkék mellénye is, így ő is csak egy ingben mászkál. Az idő remek, a csapat is összegyűlik lassan, így nincs mire várni, Worenth megragadja az egyik ásót, és újra a két Tharg építő mellé lép.*
-Ekkora alapterületet képzeltem el. *járja körbe a területet, majd az első szúrást az ásóval ő viszi végbe.* -Majd mondjátok, hogy mennyire mély legyen. Nem éppen a legpuhább a föld, de azért menni fog. *szúr egy újabbat az ásóval a földbe. A mágus régen művelt földet, így még nem felejtette el teljesen a kétkezű munkát.*
-Héj Zaras, Learon, Grakul! Gyertek segítsetek az alapásásnál! *szól a mágusa férfi tagoknak, a nők hagy pakolásszanak. A Tharg építőket nem irányítja külön, ha gondolják pakolhatják a téglákat, vagy az egyéb szerszámokat vagy bármit. Később majd megkér valakit, hogy nézzen azért körbe, és Ragron-t is úgy helyezi el, hogy lehetőleg Essfyh tudjon rá figyelni, úgy tűnik, vele is elég barátságos a warg. Hosszú napok elé néznek, de a mágus lelkesen ás, ás és ás, és reméli, hogy a többiek lelkesedése is fennáll.*