Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 70 (1381. - 1400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1400. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-07-08 12:33:19
Üzenet elküldve: 2014-07-08 12:33:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Nem igen tudja, hogy mennyi időt is töltött el olvasgatással, de zsibbadó lába emlékezteti a külvilágra és az idő múlására. Ha gazdagabb lenne, biztosan sokkal többre menne, mint most, de hát valahogyan mindenz el kell kezdeni. Ő választott, s választásában legendás akar lenni. Nem csak egyszerűen jó, vagy átlagon felüli. Legendás. Ennek viszont komoly ára lesz, azt érzi. Habár fiatal, s a tudás elvileg könnyebben ragadja meg emlékezetét, mint kik már a felnőtt kor szövevényes kereszteződéseiben lépked, de a jó munkához idő kell. Idő, türelem és szorgalom. Szerencséjére az utolsöval semmi baja nincs. Ha valamit egyszer a fejébe vesz, akkor azt tűzön vizen keresztül viszi. Csak így érhet el sikereket. Felkászálódik tehát eddigi helyéről és a figyelő csuhás mellett ellépkedve felsétál a széles lépcsőn. Lemenetele óta nem igazán érkezett senki új, így elégedetten rója keresztül a helyet legutóbbi székhelyéhez. Magával hozott néhány könyvet és pergament a lenti könyvtárból, s most maga elé kiterítve részletes tanulmányozásukba kezd.*~Az első napot nagyon komolyan kell venni!~*A könyvekről meg a tekercsekről mindenhonnan a levegő ősi szimbóluma mered rá.*
-Segíthetek valami ifjú hölgy?
*Lép hozzá egy szintén csuhás alak. Idősebb, ősz szakálla fehéren virít a benti félhomályban is. Látszik rajta, hogy tényleg segíteni akar, így bólint kérdésére, majd az egyik tekercsre mutat hamuszín ujjával.*
-Igen, annak örülnék. *Veszi elő mosolygós, barátságos arcát, majd a következő pillanatban már gyermeki lelkesedéssel magyarázza az eddig olvasott felfedezéseit, majd érdeklődve hallgatja, ahogy a mester, mert láthatólag azzal hozta össze a sors, színes magyarázatokba és történetekbe festve tanítani kezdi neki az első lépéseket a mágia útvesztőiben. Szorgalmasan jegyzetel mindent, ismétli az idegen szavakat, s igyekszik észbe vésni a levegő mágia kultúráit, előkelő helyeit és a legújabb tudományos felfedezéseket. Úgy látszik jó tanítót fogott ki. Mármint ő fogta ki őt, így minimum annyit megérdemel, hogy a lehető legjobb tanítványa lesz.*
-Segíthetek valami ifjú hölgy?
*Lép hozzá egy szintén csuhás alak. Idősebb, ősz szakálla fehéren virít a benti félhomályban is. Látszik rajta, hogy tényleg segíteni akar, így bólint kérdésére, majd az egyik tekercsre mutat hamuszín ujjával.*
-Igen, annak örülnék. *Veszi elő mosolygós, barátságos arcát, majd a következő pillanatban már gyermeki lelkesedéssel magyarázza az eddig olvasott felfedezéseit, majd érdeklődve hallgatja, ahogy a mester, mert láthatólag azzal hozta össze a sors, színes magyarázatokba és történetekbe festve tanítani kezdi neki az első lépéseket a mágia útvesztőiben. Szorgalmasan jegyzetel mindent, ismétli az idegen szavakat, s igyekszik észbe vésni a levegő mágia kultúráit, előkelő helyeit és a legújabb tudományos felfedezéseket. Úgy látszik jó tanítót fogott ki. Mármint ő fogta ki őt, így minimum annyit megérdemel, hogy a lehető legjobb tanítványa lesz.*
1399. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-07-06 20:44:51
Üzenet elküldve: 2014-07-06 20:44:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Halkan lép be a vaskos templom ajtón, mint valami árnyék, úgy suhan be az általa keltett résen. A kinti fény késként hasít a félhomályba, majd amilyen gyorsan nyílt, olyan hamarzárul, s ezzel újra teljes megtörhetetlennek látszó szürkeség veszi át az uralmat. Végszóként kattan a zár, s Sanzlyn óvatos, de méltóságteljes léptekkel halad tovább a hely belseje felé. Páran utána fordulnak, de a többség fel se néz olvasmányaiből. Ők valószínűleg észre sem vették halk léptei miatt. Nem mintha olyan sokan lennének ilyenkor. Fekete köpenye finom suhogással követi, mígy egy padot keres. Tekintete egy távolabbi, szinte sötétben lévő alkalmatosságon akad meg, így arra veszi az irányt. Elhalad a fehér oszlopok és a fehér szobrok mellett, utóbbiakra rosszaló pilantást vetve. Kinézett helyéhez odaérve letelepszik, s az ott lévő néhány könyv fedőlapján mégigsimít tenyerével. Ujjai végül begörbülnek, s végigkocogtatja türelmetlenül a legfölső tetején. Kéklő szemét körbehordozza a térben, majd föllapozza a legfelső oldalakat és kíváncsian beleolvas. Nem érdekli, hogy nincs fény az olvasáshoz. Neki az a pár szál gyertyából
ideszűrődő fény is elég. Nincs szüksége másra.*
ideszűrődő fény is elég. Nincs szüksége másra.*
1398. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-07-05 00:14:14
Üzenet elküldve: 2014-07-05 00:14:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
*Most már biztosabban lépked fel a templom bejárata előtti lépcsőkön, s a derengő félhomály sem zavarja annyira, mint legelső ittlétekor. Határozott céllal érkezett, s az oszlopok között haladva már keresi is csuhás mesterét, akiben a lehetőségek első kapuját látja. Persze ezért mind magának kell megdolgoznia, de senki ne hányhatja a szemére, hogy túlontúl nagy a képzelő ereje. Végül is tündér. Így tud majd meglepetéseket okozni. Terve van, amit meg akar valósítani, akármibe kerül is. Vagyis majdnem akármibe. Az egyik fehér szobor mellett meg is találja tanítóját, aki úgy látszik már várta érkezését. Elmosolyodik.*~Hogy ezek a csuhások, hogy csinálják?~ *Megújult erővel vág bele tanulmányai folytatásának. Reméli ezúttal többre megy vele.*
1397. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-07-04 12:35:56
Üzenet elküldve: 2014-07-04 12:35:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
*A templom egy árnyékos részénél pihen. Nem megy be a templomba, csak az előtte ül. Végül mégis úgy dönt, hogy megnézze ezt a helyet is. Belép a templomba. A benti félhomályhoz egyből hozzászokik a szeme. ~Végre egy hely, ahol nincs senki és még világosság sincs. ~ Igaz a hely nem tetszik neki, de legalább nem hasonlít Arthenior egyik "túlcsicsázott" épületéhez, s tömeg sincsen. Mellette szépen kidolgozott oszlopok, amelyek előtt szobrok állnak. ~Micsoda barom dolgozik ennyit azért, hogy kidolgozza a kőmásukat? ~ Kissé felhergeli magát, aztán még pár percig nézi a templomot. Igaz nem tetszik neki a hely, de még ork létére is érdekli valamilyen szinten, hogy kik lehetnek ezek és miért ilyen híresek. Sok fajtársa (bár ő sem szelíd) már rég tönkretette volna a szobrokat. De Ő nyugodtan sétál, s végül úgy dönt kimegy a temetőbe, hisz a végén még ide jön valami bolond pap és kizavarja. Ebben az esetben talán jól felképelné azt a bizonyos papot. De ő nem lát se papot, se akárki mást. Kinyitja a templom nagy ajtaját, hogy kilépjen onnan, de egyből vissza lép, s becsukja az ajtót, mert szemébe világít a hatalmas fény. *
- Á! Miért ilyen fényes?! *Kiált fel az ork. Újra megpróbálkozik kilépni, most egyből megy tovább, az ajtót be se csukja. ~Hogy minek kell ez a fényes izé az égre?! ~ Szitkozódik magában, s elindul a temető felé. *
- Á! Miért ilyen fényes?! *Kiált fel az ork. Újra megpróbálkozik kilépni, most egyből megy tovább, az ajtót be se csukja. ~Hogy minek kell ez a fényes izé az égre?! ~ Szitkozódik magában, s elindul a temető felé. *
1396. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-30 23:23:15
Üzenet elküldve: 2014-06-30 23:23:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
*A helyet ugyanúgy körbe lengi valami furcsa, titokzatos légkör, mint amikor legutóbb itt járt. Talán az örökös félhomály teszi, talán valami más, de még csak ez az a hely, ahol megkaphatja azt, amire vágyik. Cipője viszonylag lapos talpa nem kelt nagy zajt léptei nyomán, még is többen fordulnak utána a kelleténél. Jelen pillanatban ez annyira nem tetszik neki, de folytatja útját a templomban, hogy találjon magának egy üres padot. Nem is kell sokáig keresnie, így amint megpillantja, odasétál és leül fejét kezeire támasztva. Figyeli a bentieket, majd rápillant az előtte lévő összegöngyölt tekercsre. Valaki itt felejthette, így ujjaival babrálni kezd vele, majd szétteríti és érdeklődve olvasgat bele a pergamen tartalmába.
A tekercs csupán régi kalandok történeteit írja le, de olvasgatásra pont megfelel. El is jut nagyjából a pergamen negyedéig, mikor fölpillantva meglátja azt a tanítót, kivel utolsó ittjártakor beszélgetett. Láthatólag ő is észrevette a tündért, mivel várakozóan néz irányába. Nem is kell több biztatás. Összetekeri, majd félre rakja az elkezdett történeteket, s leendő tanítója felé lépdel elszánt tekintettel. Érzi, hogy most lehetőséget kap kérésének teljesítéséhez, így hevesen dobogó szívvel, de nyugodt arccal vonul félre tanulni, az egyik kényelmesebb sarokba tanítójával. Pár órával később fáradtan lép ki a templom ajtaján, de elégedetten. Megnyílt útja az álmai felé, így a friss levegőtől felüdülve úgy dönt, körbenéz a város más területein is.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.01 12:09:36, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
A tekercs csupán régi kalandok történeteit írja le, de olvasgatásra pont megfelel. El is jut nagyjából a pergamen negyedéig, mikor fölpillantva meglátja azt a tanítót, kivel utolsó ittjártakor beszélgetett. Láthatólag ő is észrevette a tündért, mivel várakozóan néz irányába. Nem is kell több biztatás. Összetekeri, majd félre rakja az elkezdett történeteket, s leendő tanítója felé lépdel elszánt tekintettel. Érzi, hogy most lehetőséget kap kérésének teljesítéséhez, így hevesen dobogó szívvel, de nyugodt arccal vonul félre tanulni, az egyik kényelmesebb sarokba tanítójával. Pár órával később fáradtan lép ki a templom ajtaján, de elégedetten. Megnyílt útja az álmai felé, így a friss levegőtől felüdülve úgy dönt, körbenéz a város más területein is.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.01 12:09:36, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
1395. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-23 00:27:45
Üzenet elküldve: 2014-06-23 00:27:45
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Sylmeriae Zeregwos//
*Ízlelgeti a nevet, majd figyelmesen hallgatja a gnóm szavait.*
-Titkos város ? *nyújtja kicsit előre nyakát, hátha a nő kicsit többet elárul arról mire is gondolt konkrétan.*
-Én magam is a mágia útját járom. *mondja, bár ez eddig is egyértelmű lehetett a gnóm számára, ha másból nem is, a méretes mágus botból esetleg lehet sejteni. Egyáltalán nincs meglepve, hogy a gnóm nő tudósnak vallja magát, mivel a faj kifejezett specialitása ez az ág. Belőlük kerülnek ki kiváló építészek, haditechnikai eszköz gyártók, vagy éppen alkimisták vagy vajákosok, utóbbi kettőtől nem árt a tapasztalatok alapján megtartani a két lépés távolságot.*
-Ezért kell azt is megtanulni. *utal a türelemre, bár nem mindenki egyforma, így nyilván akadnak olyanok, akiknek kevesebb adódott belőlük, példának okáért itt is van a nő.* -A mezőre ? *kérdez vissza Worenth, aki szinte rá is böki a nemet, aztán meggondolja magát. Talán jobb is most kicsit hátat fordítani a templomnak, és egy kicsit kilépni a szabadba, ha szükség lesz rá Hiqel úgyis üzenni fog.* -Szívesen veled tartok. *csillannak fel szemei a varázserő szó hallatán, és kíváncsi lesz, hogy miként vehető majd ez észre a gnóm nőn.* -Nekem sem árt egy kis kikapcsolás, főleg ha a mezőnek varázsereje van. *mosolyodik el, majd elindítja lépteit kifelé a templomból, útitársát kicsit maga elé engedi, hogy mutassa az utat.*
-Hogy szólíthatlak ? *kérdezi a mágus, és még vet egy utolsó pillantást a templom falaira, a papokra, szerzetesekre, és tanítókra, akik továbbra is serénykednek. A mágus minden lépténél botja halkan koppan a földön, ő maga pedig szép komótos nyugodt léptekkel halad a cél felé.*
*Ízlelgeti a nevet, majd figyelmesen hallgatja a gnóm szavait.*
-Titkos város ? *nyújtja kicsit előre nyakát, hátha a nő kicsit többet elárul arról mire is gondolt konkrétan.*
-Én magam is a mágia útját járom. *mondja, bár ez eddig is egyértelmű lehetett a gnóm számára, ha másból nem is, a méretes mágus botból esetleg lehet sejteni. Egyáltalán nincs meglepve, hogy a gnóm nő tudósnak vallja magát, mivel a faj kifejezett specialitása ez az ág. Belőlük kerülnek ki kiváló építészek, haditechnikai eszköz gyártók, vagy éppen alkimisták vagy vajákosok, utóbbi kettőtől nem árt a tapasztalatok alapján megtartani a két lépés távolságot.*
-Ezért kell azt is megtanulni. *utal a türelemre, bár nem mindenki egyforma, így nyilván akadnak olyanok, akiknek kevesebb adódott belőlük, példának okáért itt is van a nő.* -A mezőre ? *kérdez vissza Worenth, aki szinte rá is böki a nemet, aztán meggondolja magát. Talán jobb is most kicsit hátat fordítani a templomnak, és egy kicsit kilépni a szabadba, ha szükség lesz rá Hiqel úgyis üzenni fog.* -Szívesen veled tartok. *csillannak fel szemei a varázserő szó hallatán, és kíváncsi lesz, hogy miként vehető majd ez észre a gnóm nőn.* -Nekem sem árt egy kis kikapcsolás, főleg ha a mezőnek varázsereje van. *mosolyodik el, majd elindítja lépteit kifelé a templomból, útitársát kicsit maga elé engedi, hogy mutassa az utat.*
-Hogy szólíthatlak ? *kérdezi a mágus, és még vet egy utolsó pillantást a templom falaira, a papokra, szerzetesekre, és tanítókra, akik továbbra is serénykednek. A mágus minden lépténél botja halkan koppan a földön, ő maga pedig szép komótos nyugodt léptekkel halad a cél felé.*
1394. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:58:09
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:58:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Worenth Yosden//
* Oly szavak érkeznek a mágus szájából, amelyek igencsak fellelkesítik a hölgyet, s az nyújtja is kezét neki.*
- Üdvözlöm. Én Sylmeriae Zeregwos vagyok, tudósnak vallom magam, de mágusnak tanulok. Már régóta tanulmányoztam a Titkos város rejtelmeit, de most itt is folytattam a keresést.- * Mondhatni, nagy öröm a gnóm számára, hogy végre felfedheti azt aki, és hogy mely területeken mozog otthonosan.
Szívesen fogadja a jóakaratú férfi tanácsait, és úgy érzi remek mentor lehet, ha így ért a szavakhoz, és a fajok sajátosságaihoz.*
- Meglehet, hogy a népem inteligens, de nem épp a türelem a védjegyünk. Próbálok türelmes lenni, de egyre bonyolultabb. Megtisztelne, ha velem tartana a mezőre, hogy egy kicsit megnyugodhassak. Számomra az a hely varázserővel bír.- * Vallja meg szívesen a kis titkát a mágusnak, és mutat a hatalmas kapu fele. Reméli, hogy a hórihorgas mágus vele tart.*
A hozzászólás írója (Sylmeriae Zeregwos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.22 21:11:09
* Oly szavak érkeznek a mágus szájából, amelyek igencsak fellelkesítik a hölgyet, s az nyújtja is kezét neki.*
- Üdvözlöm. Én Sylmeriae Zeregwos vagyok, tudósnak vallom magam, de mágusnak tanulok. Már régóta tanulmányoztam a Titkos város rejtelmeit, de most itt is folytattam a keresést.- * Mondhatni, nagy öröm a gnóm számára, hogy végre felfedheti azt aki, és hogy mely területeken mozog otthonosan.
Szívesen fogadja a jóakaratú férfi tanácsait, és úgy érzi remek mentor lehet, ha így ért a szavakhoz, és a fajok sajátosságaihoz.*
- Meglehet, hogy a népem inteligens, de nem épp a türelem a védjegyünk. Próbálok türelmes lenni, de egyre bonyolultabb. Megtisztelne, ha velem tartana a mezőre, hogy egy kicsit megnyugodhassak. Számomra az a hely varázserővel bír.- * Vallja meg szívesen a kis titkát a mágusnak, és mutat a hatalmas kapu fele. Reméli, hogy a hórihorgas mágus vele tart.*
A hozzászólás írója (Sylmeriae Zeregwos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.22 21:11:09
1393. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:40:11
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:40:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Sylmeriae Zeregwos//
*Elmosolyodik a nő szavain, és teljes lényében át tudja érezni a nehézségeket, amiket a kezdők elé állít a mágia. Alapjáraton is a mentális fáradtság az ami leterheli a tanulót, és ez csak a kezdet, mivel a varázslatok még csak azután jönnek, amikhez a kézmozdulatokat és a varázsigét még nehezebb megtanulni.*
-Nem könnyű a mágia, de ne siess. *néz egy pillantásra az apró nőre.* -Semmiképp se siess, legyél türelmes és kitartó. Ha pedig így mondod akkor nem is fog. *inti óva a gnómot.* -Teremni fog az, csak nem szabad siettetni. A türelem a kulcsa mindennek. *mondja, és saját szavaitól is egy kicsit elmereng magában. Ő már elég jól ismeri a mágiát, és képes varázslatokat használni, de még mindig hosszú az út a célig, és még rengeteget kell fejlődni. A hórihorgas mágus emellett azzal is tisztában van, hogy képessé vállt a tanításra, és átadni a tudását a mágiahasználatra szomjazó ifjaknak.*
-Tudomásom szerint a gnómok kivételes intelligenciával rendelkeznek. *pillant fel ismét a mágus az aprócska nőre.* -Ha pedig varázsló vagy, hidd el képessé válsz elsajátítani a tudást. *mondja, és már szinte hihetetlen számba mehet a dolog, ahogy szívügyén viseli egy vad idegen sorsát, de valóban ez a helyzet. Most már mentori szemmel is figyeli a dolgokat, így kénytelen más szemszögből is megközelíteni a dolgokat.*
-Egyébiránt. *emelkedik fel ülő helyzetéből.* -Worenth Yosden vagyok. *nyújtja előre hosszú karját a gnóm nő felé.* -Ha gondolod szívesen válaszolok a kérdéseidre a mágiával kapcsolatosan, vagy megmutatom a templom könyvtárát, ahol rengeteg hasznos iratot találhatsz magadnak. *mutat el a megfelelő irányba.* -Mondjuk még én is egészen friss vagyok itt, szóval ha eltévedünk elnézésedet kérem. *teszi még hozzá, hogy azért megmutassa, hogy van némi humorérzéke is a bölcselkedései mellett.*
*Elmosolyodik a nő szavain, és teljes lényében át tudja érezni a nehézségeket, amiket a kezdők elé állít a mágia. Alapjáraton is a mentális fáradtság az ami leterheli a tanulót, és ez csak a kezdet, mivel a varázslatok még csak azután jönnek, amikhez a kézmozdulatokat és a varázsigét még nehezebb megtanulni.*
-Nem könnyű a mágia, de ne siess. *néz egy pillantásra az apró nőre.* -Semmiképp se siess, legyél türelmes és kitartó. Ha pedig így mondod akkor nem is fog. *inti óva a gnómot.* -Teremni fog az, csak nem szabad siettetni. A türelem a kulcsa mindennek. *mondja, és saját szavaitól is egy kicsit elmereng magában. Ő már elég jól ismeri a mágiát, és képes varázslatokat használni, de még mindig hosszú az út a célig, és még rengeteget kell fejlődni. A hórihorgas mágus emellett azzal is tisztában van, hogy képessé vállt a tanításra, és átadni a tudását a mágiahasználatra szomjazó ifjaknak.*
-Tudomásom szerint a gnómok kivételes intelligenciával rendelkeznek. *pillant fel ismét a mágus az aprócska nőre.* -Ha pedig varázsló vagy, hidd el képessé válsz elsajátítani a tudást. *mondja, és már szinte hihetetlen számba mehet a dolog, ahogy szívügyén viseli egy vad idegen sorsát, de valóban ez a helyzet. Most már mentori szemmel is figyeli a dolgokat, így kénytelen más szemszögből is megközelíteni a dolgokat.*
-Egyébiránt. *emelkedik fel ülő helyzetéből.* -Worenth Yosden vagyok. *nyújtja előre hosszú karját a gnóm nő felé.* -Ha gondolod szívesen válaszolok a kérdéseidre a mágiával kapcsolatosan, vagy megmutatom a templom könyvtárát, ahol rengeteg hasznos iratot találhatsz magadnak. *mutat el a megfelelő irányba.* -Mondjuk még én is egészen friss vagyok itt, szóval ha eltévedünk elnézésedet kérem. *teszi még hozzá, hogy azért megmutassa, hogy van némi humorérzéke is a bölcselkedései mellett.*
1392. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-22 12:32:12
Üzenet elküldve: 2014-06-22 12:32:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Worenth Yosden//
* Érdeklődve tekint a mágusra, aki megszólította. Végre az elitebbek közül is megszólítsák néhányan, amely jelenség igen jól esik a hölgynek.*
- Üdvözletem fogadja ön is. Nem igazán volt alkalmam végig nézni az itt történteket, mivel én inkább a tanulásnak szentelem, a mondhatni értékes időt. Nehéznek találoma mágiát, és korán szerettem volna kezdeni a tanulást, eme okból siettem oly nagyon. De tudja, nekem nem terem babért ez az egész. Hiába vagyok varázsló, varázsolni, bizony nem tudok. Csak próbálkozok,d e az se megy jól, hisz nem tudok még egyetlen varázslatot sem.-* Feltekint a mágusra, és a szomorú igazságot efféle szavakkal közli vele.*
* Érdeklődve tekint a mágusra, aki megszólította. Végre az elitebbek közül is megszólítsák néhányan, amely jelenség igen jól esik a hölgynek.*
- Üdvözletem fogadja ön is. Nem igazán volt alkalmam végig nézni az itt történteket, mivel én inkább a tanulásnak szentelem, a mondhatni értékes időt. Nehéznek találoma mágiát, és korán szerettem volna kezdeni a tanulást, eme okból siettem oly nagyon. De tudja, nekem nem terem babért ez az egész. Hiába vagyok varázsló, varázsolni, bizony nem tudok. Csak próbálkozok,d e az se megy jól, hisz nem tudok még egyetlen varázslatot sem.-* Feltekint a mágusra, és a szomorú igazságot efféle szavakkal közli vele.*
1391. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-22 05:48:47
Üzenet elküldve: 2014-06-22 05:48:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Wram célirányosan lépdel a templom felé. A főmágus igérete, és az átélt események is megerősítették abban, hogy mégiscsak érdemes létezni. Legalábbis addig, amíg az a cilinderes gazember lélegzik.*
~Elkapom, ha belepusztulok, akkor is!~
*Szánja el magát. Alig lép be a templomba, egy idősebb pap lép eléje.*
-Már vártalak. Kérlek kövess,-
*Mondja a férfi, s alaposan végigméri az orkot, aki szó nélkül követi. Egy aprócska olvasóteremben kötnek ki, amelyben két szék, s egy asztal a berendezés. Az asztalon néhány könyv és tekercs, mind fellapozva.*
-A nagyságos főpap kért meg, hogy szánjak rád némi időt. Nos, az időm kevés, a dolgom sűrgős. A dolog egyszerű. Én magyarázok, te figyelsz. Ha nem érted, kérdezel. Világos?-
*A férfi temperamentuma, keménysége szinte lehengerelte, az amúgy nagyszájú orkot. Kiszáradt ajkait benedvesíti, de csak egy bólintásra futja.*
-Igen-
*Suttogja. A pap pedig beszélni kezd. Mágiatörténet, elméletek, téveszmék. Meditációs formák.Sorra veszi azon dolgokat, melyek elősegítik egy elme kitárulkozását. Mikor a végez, a vajákos kimerült elmével ül még az asztalnál.*
-Jó munkát végeztél, úgy hiszem, meg lesz a jutalmad. Ha a szorgalmad töretlen marad, elérheted a céljaidat.-
*Mondja, majd minden további nélkül kifordul a szobából. Wramnak csupán annyi ereje van, hogy fejét lehajtsa az asztalra és lehunyja szemeit.*
~Elkapom, ha belepusztulok, akkor is!~
*Szánja el magát. Alig lép be a templomba, egy idősebb pap lép eléje.*
-Már vártalak. Kérlek kövess,-
*Mondja a férfi, s alaposan végigméri az orkot, aki szó nélkül követi. Egy aprócska olvasóteremben kötnek ki, amelyben két szék, s egy asztal a berendezés. Az asztalon néhány könyv és tekercs, mind fellapozva.*
-A nagyságos főpap kért meg, hogy szánjak rád némi időt. Nos, az időm kevés, a dolgom sűrgős. A dolog egyszerű. Én magyarázok, te figyelsz. Ha nem érted, kérdezel. Világos?-
*A férfi temperamentuma, keménysége szinte lehengerelte, az amúgy nagyszájú orkot. Kiszáradt ajkait benedvesíti, de csak egy bólintásra futja.*
-Igen-
*Suttogja. A pap pedig beszélni kezd. Mágiatörténet, elméletek, téveszmék. Meditációs formák.Sorra veszi azon dolgokat, melyek elősegítik egy elme kitárulkozását. Mikor a végez, a vajákos kimerült elmével ül még az asztalnál.*
-Jó munkát végeztél, úgy hiszem, meg lesz a jutalmad. Ha a szorgalmad töretlen marad, elérheted a céljaidat.-
*Mondja, majd minden további nélkül kifordul a szobából. Wramnak csupán annyi ereje van, hogy fejét lehajtsa az asztalra és lehunyja szemeit.*
1390. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-20 02:09:44
Üzenet elküldve: 2014-06-20 02:09:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
*El kell hagynia a lakhelyének számító nyugodt, bár dohos falakat, mégpedig az utóbbi okból. Élvezi ahogy a friss levegőt beszívják orrlyukai, felfrissülnek légútjai és elméje is letisztul. Ez az egészségügyi séta része mindennapi rutinjának, valamint kedvtelését is leli abban, hogy elgörnyedt lábaiba újra életet leheljen. A falak erősödő nyomását elhagyta, a földszinti rész már sokkal kényelmesebb és tágasabb.*
~Már csak ezért is megérte.~
*Saját démonjaitól még nem szabadulva halad el a varázslás szentélyének számító épület felügyelő papjai mellett. Figyelemmel követi a mozdulatsorokat, az ismétlődéseket és a jelek mögött húzódó logikai szálakat, majd kénytelen beletörődni, hogy jelenlegi tudásával még magas neki minden, amit itt lát. Ezen túl ezekről a tudós papokról való véleménye sem túl pozitív. Az ő szakmájában ez lenne a kontár, aki csak mutogatja, magyarázza, de nem érti a lényegét, nincs tisztában vele, hogy amit tesz, miért is működik, csak elfogadja, hogy ezen cselekvések végeredménye ez lesz és untig használja is. Viszont, ha nincsen mester, aki teljes mértékben az ismeret fokára is fellépett, ért és tud, akkor be kell érni azokkal is, akik látták vagy utánozzák a mestereket. Majd, amikor ezek elhunynak, akkor ezeknek a tanítványai fogják tovább adományozni azt, amit sikerült kihámozni elődeik tanításaiból. Minden így kinevelt generáció egyre kevesebbet tarthat meg az ősi örökségből. Természetesen itt is lennének tudorok és mesterek, akik képesek lehetnek túllépni azon a láthatatlan falon, melyet az ismeret és az értés között húztak meg és gondolkodás nélkül átgázolnak rajta, tudásra éhesen, de ezek ritkák. Valamint nemes küldetéstudatuk nem engedi őket ki a dolgozószobájukból, ami nem is olyan megvetendő dolog. Viszont aki ugye itt van és teljes egészében aranyba váltja tudását, az már jóval inkább megvetendő. Elképzelhetetlen, mennyi arannyal gyarapíthatták magukat azzal, hogy elzárták ismereteiket a közös tudásból és megsarcolják a tudni vágyó fiatal elméket. Ezzel természetszerűen maguk is fejlődésképtelenné váltak, hiszen idejüket és szellemüket a saját kapzsiságuk használja ki, mellyel lekötik a kezüket. Mások pedig féltékenyen őrzik drágán szerzett tudásukat, mellyel vagyonszerzés céljával hasonló csapdába kerülnek, mint az elődeik vagy ha képesek is lennének továbblépni ők is elzárkóznak, így halálukkal el is vesznek eredményeik. Ezért nem fog sosem ezektől taníttatást kérni, nem akar beleesni azokba a csapdákba, melyekbe a saját elméjüket kényszerítették. Tovább is halad, hogy egészségügyi sétája újabb állomását vegye célba és itt hagyja a varázshasználókat.*
~Már csak ezért is megérte.~
*Saját démonjaitól még nem szabadulva halad el a varázslás szentélyének számító épület felügyelő papjai mellett. Figyelemmel követi a mozdulatsorokat, az ismétlődéseket és a jelek mögött húzódó logikai szálakat, majd kénytelen beletörődni, hogy jelenlegi tudásával még magas neki minden, amit itt lát. Ezen túl ezekről a tudós papokról való véleménye sem túl pozitív. Az ő szakmájában ez lenne a kontár, aki csak mutogatja, magyarázza, de nem érti a lényegét, nincs tisztában vele, hogy amit tesz, miért is működik, csak elfogadja, hogy ezen cselekvések végeredménye ez lesz és untig használja is. Viszont, ha nincsen mester, aki teljes mértékben az ismeret fokára is fellépett, ért és tud, akkor be kell érni azokkal is, akik látták vagy utánozzák a mestereket. Majd, amikor ezek elhunynak, akkor ezeknek a tanítványai fogják tovább adományozni azt, amit sikerült kihámozni elődeik tanításaiból. Minden így kinevelt generáció egyre kevesebbet tarthat meg az ősi örökségből. Természetesen itt is lennének tudorok és mesterek, akik képesek lehetnek túllépni azon a láthatatlan falon, melyet az ismeret és az értés között húztak meg és gondolkodás nélkül átgázolnak rajta, tudásra éhesen, de ezek ritkák. Valamint nemes küldetéstudatuk nem engedi őket ki a dolgozószobájukból, ami nem is olyan megvetendő dolog. Viszont aki ugye itt van és teljes egészében aranyba váltja tudását, az már jóval inkább megvetendő. Elképzelhetetlen, mennyi arannyal gyarapíthatták magukat azzal, hogy elzárták ismereteiket a közös tudásból és megsarcolják a tudni vágyó fiatal elméket. Ezzel természetszerűen maguk is fejlődésképtelenné váltak, hiszen idejüket és szellemüket a saját kapzsiságuk használja ki, mellyel lekötik a kezüket. Mások pedig féltékenyen őrzik drágán szerzett tudásukat, mellyel vagyonszerzés céljával hasonló csapdába kerülnek, mint az elődeik vagy ha képesek is lennének továbblépni ők is elzárkóznak, így halálukkal el is vesznek eredményeik. Ezért nem fog sosem ezektől taníttatást kérni, nem akar beleesni azokba a csapdákba, melyekbe a saját elméjüket kényszerítették. Tovább is halad, hogy egészségügyi sétája újabb állomását vegye célba és itt hagyja a varázshasználókat.*
1389. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-17 23:21:35
Üzenet elküldve: 2014-06-17 23:21:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
*Gyorsan halad a sorok között az olvasással, azért egyre sűrűbben lapozgat. Néha megáll, felpillant egy kicsit, elmélkedik, maga elé képzeli a leírtakat, aztán tovább olvasgat. Most azonban nem tölt el ezen foglalkozásával órákat, mint ahogy általában szokott, hanem becsukja a könyvet, és leteszi maga elé az asztalra. Lehajtja fejét az asztalra a mágus, és kifújja magát, igazából most érzi magán a fáradtságot, ami most nem fizikai, hanem abszolút szellemi. Mégsem tud elvonatkoztatni a közelmúlt eseményeinek, és a templom elleni támadásnak, mivel mikor reggel felkelt a nap, sejtelme sem volt, hogy ilyen történések következnek. Elő is veszi azt a bizonyos noteszét, amit valahol mélyen hord zsebeiben, és ritkán kerül elő, de annál hasznosabb írásokat foglal magába. Igazából minden érdekes dolgot, ami az útja során történik feljegyez, és ha talál megfelelő író alkalmatosságot, fel is vési a templom támadását. Érdekes, hogy a mágus mennyire szívügyének tekinti a dolgokat, pedig igazából idegennek számít. Azt is észrevette magán, hogy Hiqel személye sokkalta nagyobb hatással van rá mint Amos Thenior. Talán a határozottsága, elszántsága, és rettenthetetlennek tűnő ereje miatt.*
~Kíváncsian várom a jelzéseteket.~ *gondolja magában, mintha csak üzenni szeretne a wegtoreni tűzmágusnak és a gnómnak, majd megérinti zsebét, amiben ott pihen az apró kő. Végül felemelkedik a székből, és a könyvet visszarakja a polcra, majd megfogja mágus botját, és kiballag a könyvtárból.*
//Sylmeriae Zeregwos//
*A megemlékezést amit az egyik szerzetes mondott hamar le is bonyolították. Nagyon észrevehető volt a modern eszme, ami a középkorú Worenth-től még távol áll, így ő a saját maga egyszerűbb módján imádkozott az elesettekért. Különös módon feltöltődöttnek érzi magát, pedig alig egy órával ezelőtt még oly fáradtnak érzi magát. Lassú léptekkel sétál a templom falai között, botja halk koppanása kis visszhangot ver a teremben, végül újra elér a padok közé, ahol egy aprócska nőt vél felfedezni.*
-Üdvözletem. *lép a gnóm nőhöz a hórihorgas mágus.* -Maga is végignézte a történéseket ? *kérdezi, közben biccent a kijárat felé.* -Rémes. *mondja, majd leül a padra, és csak most veszi észre, hogy a gnóm nő fiatalabb mint gondolta volna.* -Netán keresel valakit, azért ilyen sietős ? *érdeklődik a mágus, akinek most jól esik egy kis társaság, és ennek megfelelően kedvesen hathatnak szavai a gnóm nőre.*
~Kíváncsian várom a jelzéseteket.~ *gondolja magában, mintha csak üzenni szeretne a wegtoreni tűzmágusnak és a gnómnak, majd megérinti zsebét, amiben ott pihen az apró kő. Végül felemelkedik a székből, és a könyvet visszarakja a polcra, majd megfogja mágus botját, és kiballag a könyvtárból.*
//Sylmeriae Zeregwos//
*A megemlékezést amit az egyik szerzetes mondott hamar le is bonyolították. Nagyon észrevehető volt a modern eszme, ami a középkorú Worenth-től még távol áll, így ő a saját maga egyszerűbb módján imádkozott az elesettekért. Különös módon feltöltődöttnek érzi magát, pedig alig egy órával ezelőtt még oly fáradtnak érzi magát. Lassú léptekkel sétál a templom falai között, botja halk koppanása kis visszhangot ver a teremben, végül újra elér a padok közé, ahol egy aprócska nőt vél felfedezni.*
-Üdvözletem. *lép a gnóm nőhöz a hórihorgas mágus.* -Maga is végignézte a történéseket ? *kérdezi, közben biccent a kijárat felé.* -Rémes. *mondja, majd leül a padra, és csak most veszi észre, hogy a gnóm nő fiatalabb mint gondolta volna.* -Netán keresel valakit, azért ilyen sietős ? *érdeklődik a mágus, akinek most jól esik egy kis társaság, és ennek megfelelően kedvesen hathatnak szavai a gnóm nőre.*
1388. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-16 13:49:17
Üzenet elküldve: 2014-06-16 13:49:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Sajnálja, hogy ott kellet hagynia aférfit, és vonakodott volna elfogadnia tőle kapott aranyakat is, de most végül is talán jól jöhetnek. Mindeddig úgy vélte az elemi varázslatokban több rejlik, mint az egyszerű, arkán, nem elemi varázslatokban. Viszont most arra kényszerül, hogy ezekből is ízelítőt nyerjen, ezért berohan a Templomba. A padok között rohan előre, kissé nőiesen, és gyengén, hisz végül is nő. Fáradtnak látszik, amely tény nem is csoda, hisz az erdő mélyéről rohant eddig egészen a város közepére.*
1387. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-16 10:21:00
Üzenet elküldve: 2014-06-16 10:21:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
*A templom bejáratához vezető hosszú lépcsőn komótosan ballagó mágus felméri a keletkezett károkat és a veszteségeket, aminek nagyságát igazán csak most lehet észrevenni. Szerzetesek és mágusok csoportjai kezdenek bele az utómunkálatokba, és az elesettek méltó búcsúztatásába. Kíváncsi lenne azért, hogy a templomot mikor érte legutóbb ilyen mértékű támadás, és majd ennek utána is fog érdeklődni. Belépvén a templomba igyekszik egy helyet keresni a fából készült padoknál, és le is veti magát, figyelme pedig a kőből készített szobrokon akad meg.*
~Vajon ezek a nagy hatalmú ősi varázslók Hiqel, vagy Amos Thenior pártját fognák ?~ *tűnődve nézi a szobrokat, mintha csak azt várná, hogy a szobor megsúgja neki a választ. De elnézve a károkat és a pusztítást Amos Thenior főpap úr lojalitása valószínűleg ide már kevés, ezért is ítéli el Hiqel-t, aki sokkalta keményebb eszközökhöz folyamodik. Az biztos, hogy rövidesen ki fog derülni melyiküknek van igaza.*
-Elnézését kérem. *érinti meg vállát egy szerzetes, mire Worenth kizökken elmélkedéséből.* -Láttam, hogy ön is a főpap úr segítségére volt. Minden rendben ? *érdeklődik a kicsit kövérkés arcú szerzetes.*
-Igen köszönöm minden rendben, csak kicsit elmerültem a gondolataimban. Mondja csak, mikor volt utoljára ilyen jellegű támadás a templom ellen ? *érdeklődik a mágus.*
-Én nem tudok hasonló esetről. *mondja a szerzetes, aki igazán fiatalnak tűnik, így lehet, hogy kicsit hiányosak is az ismeretei. Kicsit közelebb hajol, és szinte belesuttogja szavait a mágus fülébe.* -Itt nem a templom, hanem Amos Thenior a cél. *mondja, majd bólint egyet elindul, aztán pár lépés megtétele után visszafordul.*
-Lesz majd egy kis megemlékezés az elesett bajtársainkról, ha gondolja csatlakozzon. *mondja, és ezután választ nem várva gyorsabbra fogja lépteit és eltűnik. Tulajdonképpen Worenth sok újat nem tudott meg, az, hogy a főpap a célpont nem kifejezetten az épület az megint csak nem szolgál semmiféle újdonsággal. Worenth feláll a padról, magában elmormol még egy-két rövidke imát, amit az oltár felé közvetít, majd elindul a templom könyvtárába, ahol a templom támadása előtt tartózkodott. A könyvtár most egészen csendes, egy lelket sem lát, így magányosan ül le egy könyv társaságában, ami a levegő temploma történetét foglalja magába.*
~Vajon ezek a nagy hatalmú ősi varázslók Hiqel, vagy Amos Thenior pártját fognák ?~ *tűnődve nézi a szobrokat, mintha csak azt várná, hogy a szobor megsúgja neki a választ. De elnézve a károkat és a pusztítást Amos Thenior főpap úr lojalitása valószínűleg ide már kevés, ezért is ítéli el Hiqel-t, aki sokkalta keményebb eszközökhöz folyamodik. Az biztos, hogy rövidesen ki fog derülni melyiküknek van igaza.*
-Elnézését kérem. *érinti meg vállát egy szerzetes, mire Worenth kizökken elmélkedéséből.* -Láttam, hogy ön is a főpap úr segítségére volt. Minden rendben ? *érdeklődik a kicsit kövérkés arcú szerzetes.*
-Igen köszönöm minden rendben, csak kicsit elmerültem a gondolataimban. Mondja csak, mikor volt utoljára ilyen jellegű támadás a templom ellen ? *érdeklődik a mágus.*
-Én nem tudok hasonló esetről. *mondja a szerzetes, aki igazán fiatalnak tűnik, így lehet, hogy kicsit hiányosak is az ismeretei. Kicsit közelebb hajol, és szinte belesuttogja szavait a mágus fülébe.* -Itt nem a templom, hanem Amos Thenior a cél. *mondja, majd bólint egyet elindul, aztán pár lépés megtétele után visszafordul.*
-Lesz majd egy kis megemlékezés az elesett bajtársainkról, ha gondolja csatlakozzon. *mondja, és ezután választ nem várva gyorsabbra fogja lépteit és eltűnik. Tulajdonképpen Worenth sok újat nem tudott meg, az, hogy a főpap a célpont nem kifejezetten az épület az megint csak nem szolgál semmiféle újdonsággal. Worenth feláll a padról, magában elmormol még egy-két rövidke imát, amit az oltár felé közvetít, majd elindul a templom könyvtárába, ahol a templom támadása előtt tartózkodott. A könyvtár most egészen csendes, egy lelket sem lát, így magányosan ül le egy könyv társaságában, ami a levegő temploma történetét foglalja magába.*
1386. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-10 20:22:54
Üzenet elküldve: 2014-06-10 20:22:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// Mordék bevetésen - Erf és Assa előtt //
*Általában mikor átszeli a temetőt, mindig meg szokott állni az öreg, mohás sírköveknél, s egy ideig szokta őket nézni. Maga sem tudja, miért, de nagyon nyugtatóan hatnak rá. Ez a légkör igazán szokatlan, mintha csak egy másik, sokkal kellemesebb és nyugodtabb világba csöppenne, ahol hirtelen minden gond megszűnik. Gondolja ezt, s nem biztos, hogy mindenki épeszűnek tartja emiatt, ám ezt nem is bánja. Egyeseket sokkal jobban vonz a Halál gondolata s az azzal kapcsolatos dolgok, így hát nem is lepődik meg magán, elvégre ha úgy vesszük, a Halálból éledt újjá balesete után. Egy új élettel, új reményekkel...
Alig telik el vagy három perc, már nyikorog is a templomkertbe nyíló kapu, s Mordach kissé ingerülten lép át rajta. Acélozott talpú bakancsának dobogása alatt szinte reng a föld, s a templom ajtaját sem éppen szűziesen nyitja ki. Erőteljesen betolja azt, s ahogy kicsapódik, erős visszhangot kelt az egész épületben.*
- Mordach?
*Hallja nevét, valahonnan oldalról, s egy sóhaj kíséretében oda is fordítja a fejét. A mai napon ha legalább húsz különböző embertől nem hallotta a nevét, akkor egytől sem. Márpedig nagyon ajánlja, hogy a holnapi napon csak és kizárólag Mordokhai emlegesse a nevét, különben igen dühös lesz, és ez senkinek sem lesz jó. A holnapi napon ha törik, ha szakad, mindenképpen el fog menni arra a szigetre! Legyen vihar, legyen háború, vagy hulljanak piros békák az égből!
Tehát a Vörös dühösen odasétál a paphoz, aki mellett ott ücsörög eléggé megszeppenve a két alak. Vérszín íriszei izzanak a két férgen, majd felkapja kardját a padról, magára csatolja, Mordokhai kardját pedig egyelőre ott hagyja.*
- Ezt a tekercset a minap mutattad meg nekem. *emeli fel Amos Thenior azt a varázslatot, melyen a titkos jelek vannak* Egyből felismertem, s nem vagy olyan balga, hogy ilyeneknek odaadnád. Úgyhogy én most szépen elfordulok *pillant sejtelmes mosollyal Mordach felé*, te pedig tedd azt, amit jónak látsz.
*Azzal hátat is fordít Amos Thenior, mire a Vörös elkapja mindkettejük nyakát, s kirángatja őket a templomból. Odakint jól helyben hagyja őket, s ha esetleg egy őr kérdezősködne, akkor elmondja neki az egész lopást, melyet a pap is bizonyíthat. Egyszóval a két féreg megkapta a leckét, maradt rajtuk pár kék-zöld folt is, így eszeveszett rohanással hamar eltűnnek a szegénynegyed utcáin. A férfi visszasétál a templomba, felkapja az összes holmit a tekercsekkel és a karddal együtt, majd a varázslóhoz igyekszik.*
- Köszönöm a segítséget, el sem tudja képzelni mióta követem ezeket. *mondja gúnyosan*
- Ugyan, Fiam, ez a kötelességem. *bólint*
- Mellesleg *fordul vissza*, nem látott egy éjhölgyet egy tündér társaságában? *azzal pár szóban jellemzi őket*
- Nem, sajnos nem láttam ma még őket, de ami késik, nem múlik!
*Mondja kacsintva a pap, végül Mordach reménykedve sarkon fordul, s már indul is vissza a kikötő felé.*
*Általában mikor átszeli a temetőt, mindig meg szokott állni az öreg, mohás sírköveknél, s egy ideig szokta őket nézni. Maga sem tudja, miért, de nagyon nyugtatóan hatnak rá. Ez a légkör igazán szokatlan, mintha csak egy másik, sokkal kellemesebb és nyugodtabb világba csöppenne, ahol hirtelen minden gond megszűnik. Gondolja ezt, s nem biztos, hogy mindenki épeszűnek tartja emiatt, ám ezt nem is bánja. Egyeseket sokkal jobban vonz a Halál gondolata s az azzal kapcsolatos dolgok, így hát nem is lepődik meg magán, elvégre ha úgy vesszük, a Halálból éledt újjá balesete után. Egy új élettel, új reményekkel...
Alig telik el vagy három perc, már nyikorog is a templomkertbe nyíló kapu, s Mordach kissé ingerülten lép át rajta. Acélozott talpú bakancsának dobogása alatt szinte reng a föld, s a templom ajtaját sem éppen szűziesen nyitja ki. Erőteljesen betolja azt, s ahogy kicsapódik, erős visszhangot kelt az egész épületben.*
- Mordach?
*Hallja nevét, valahonnan oldalról, s egy sóhaj kíséretében oda is fordítja a fejét. A mai napon ha legalább húsz különböző embertől nem hallotta a nevét, akkor egytől sem. Márpedig nagyon ajánlja, hogy a holnapi napon csak és kizárólag Mordokhai emlegesse a nevét, különben igen dühös lesz, és ez senkinek sem lesz jó. A holnapi napon ha törik, ha szakad, mindenképpen el fog menni arra a szigetre! Legyen vihar, legyen háború, vagy hulljanak piros békák az égből!
Tehát a Vörös dühösen odasétál a paphoz, aki mellett ott ücsörög eléggé megszeppenve a két alak. Vérszín íriszei izzanak a két férgen, majd felkapja kardját a padról, magára csatolja, Mordokhai kardját pedig egyelőre ott hagyja.*
- Ezt a tekercset a minap mutattad meg nekem. *emeli fel Amos Thenior azt a varázslatot, melyen a titkos jelek vannak* Egyből felismertem, s nem vagy olyan balga, hogy ilyeneknek odaadnád. Úgyhogy én most szépen elfordulok *pillant sejtelmes mosollyal Mordach felé*, te pedig tedd azt, amit jónak látsz.
*Azzal hátat is fordít Amos Thenior, mire a Vörös elkapja mindkettejük nyakát, s kirángatja őket a templomból. Odakint jól helyben hagyja őket, s ha esetleg egy őr kérdezősködne, akkor elmondja neki az egész lopást, melyet a pap is bizonyíthat. Egyszóval a két féreg megkapta a leckét, maradt rajtuk pár kék-zöld folt is, így eszeveszett rohanással hamar eltűnnek a szegénynegyed utcáin. A férfi visszasétál a templomba, felkapja az összes holmit a tekercsekkel és a karddal együtt, majd a varázslóhoz igyekszik.*
- Köszönöm a segítséget, el sem tudja képzelni mióta követem ezeket. *mondja gúnyosan*
- Ugyan, Fiam, ez a kötelességem. *bólint*
- Mellesleg *fordul vissza*, nem látott egy éjhölgyet egy tündér társaságában? *azzal pár szóban jellemzi őket*
- Nem, sajnos nem láttam ma még őket, de ami késik, nem múlik!
*Mondja kacsintva a pap, végül Mordach reménykedve sarkon fordul, s már indul is vissza a kikötő felé.*
1385. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-10 18:21:06
Üzenet elküldve: 2014-06-10 18:21:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
- Ó, mért is ne! Majd, ha lesz jó alkalom, de nem akarok itt most bűvészkedni.
* Mondja mosolyogva Assa. Nem egy lámpalázas típus, az elsajátított tudást boldogan bemutatja majd. Nem biztos, hogy sikerrel jár, de egy próbát majd megér. A lány ötletére bólint.*
- Felőlem mehetünk, legalább mi is edzésben tartjuk magunkat.
* Teszi hozzá mosolyogva. Nem fél attól, hogy újabb támadás érné őket.*
- Ha valaki bántani akarna minket, akkor elintézem.
* Folytatja jókedvűen.*
- Na jó, ott még nem tartok, de néhány bűbáj jól jöhet.
* Teszi hozzá. Ezt nem nagyképűségnek szánta, csak nem akart újra a az elrablásukra gondolni. Szerencsére lelkileg nem különösebben viselte meg a dolog.*
- Akkor hát, irány a kikötő!
* Elindul a kijárat felé, s ha Erf is követi, akkor nyeregbe pattan, majd elindítja lovát. Később gyorsabb tempóra ösztökéli a patást, igy ügetnek...*
- Ó, mért is ne! Majd, ha lesz jó alkalom, de nem akarok itt most bűvészkedni.
* Mondja mosolyogva Assa. Nem egy lámpalázas típus, az elsajátított tudást boldogan bemutatja majd. Nem biztos, hogy sikerrel jár, de egy próbát majd megér. A lány ötletére bólint.*
- Felőlem mehetünk, legalább mi is edzésben tartjuk magunkat.
* Teszi hozzá mosolyogva. Nem fél attól, hogy újabb támadás érné őket.*
- Ha valaki bántani akarna minket, akkor elintézem.
* Folytatja jókedvűen.*
- Na jó, ott még nem tartok, de néhány bűbáj jól jöhet.
* Teszi hozzá. Ezt nem nagyképűségnek szánta, csak nem akart újra a az elrablásukra gondolni. Szerencsére lelkileg nem különösebben viselte meg a dolog.*
- Akkor hát, irány a kikötő!
* Elindul a kijárat felé, s ha Erf is követi, akkor nyeregbe pattan, majd elindítja lovát. Később gyorsabb tempóra ösztökéli a patást, igy ügetnek...*
1384. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-10 15:43:46
Üzenet elküldve: 2014-06-10 15:43:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa//
*Valahonnan sejtette, de arra nem számított, hogy most a szokásosnál még nagyobb örömujjongásban fog kitörni a lány. Ha ez így megy tovább a következő óránál még repülni is fog egy kört örömében... Igen, ő teljes ellentéte a tündérlánynak, még akkor is, ha a fajt vagy a származást nem nézik. Egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy ő így ugráljon örömében, de Assának ez pont jól áll. Lassan majd neki is bele kell jobban húznia a dolgokba, még a végén jócskán le fogja hagyni a lány a tanulásban. De jobb is így, hogy először a szilárd alapozást végzi, és aztán fogja majd csak belemártani magát mélyebben a dolgokba.*
- Na, ez már haladás! Akkor be is mutathatod majd őket! *Figyeli féloldalas mosollyal, kíváncsi vajon Assa mennyire lámpalázas ilyen téren.*
- Igen, van itt még mit tanulni. *Bólint, aztán elgondolkozva elnéz az ajtó felé, ügyelve arra, hogy csak olyan gondolatokat engedjen meg magának, amibe valószínűleg a tündérke is benne lenne. Sajnos látszólag Assa pont nem az a fajta aki szeret egy helyben maradni, és pihenni, lazítani, az ég világon nem csinálva semmit. Ő viszont nem is emlékszik mikor mászkált ennyit utoljára, már ha volt egyáltalán ilyen alkalom.* Nem tudom, említetted, hogy meg kellene mozgatnunk a lovakat. Ez esetben kivihetnénk őket a városon kívülre egyet futni. Talán a kikötő, vagy a kastély felé is elnézhetnénk. Nem valószínű, hogy újból megismétlődne a múltkori. *Az utolsó mondata már egy fokkal óvatosabb. Assa valószínűleg tökéletesen tudja, hogy mire akar célozni. A mélységi nőstényke viszont nem igen tart attól, hogy ismét ilyenekbe futnának, valószínűleg az a múltkori két hulla épp elég vizet felkavarhatott. Legalábbis ez lenne a legjobb...
Majd legfeljebb most körültekintőbbek lesznek.*
*Valahonnan sejtette, de arra nem számított, hogy most a szokásosnál még nagyobb örömujjongásban fog kitörni a lány. Ha ez így megy tovább a következő óránál még repülni is fog egy kört örömében... Igen, ő teljes ellentéte a tündérlánynak, még akkor is, ha a fajt vagy a származást nem nézik. Egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy ő így ugráljon örömében, de Assának ez pont jól áll. Lassan majd neki is bele kell jobban húznia a dolgokba, még a végén jócskán le fogja hagyni a lány a tanulásban. De jobb is így, hogy először a szilárd alapozást végzi, és aztán fogja majd csak belemártani magát mélyebben a dolgokba.*
- Na, ez már haladás! Akkor be is mutathatod majd őket! *Figyeli féloldalas mosollyal, kíváncsi vajon Assa mennyire lámpalázas ilyen téren.*
- Igen, van itt még mit tanulni. *Bólint, aztán elgondolkozva elnéz az ajtó felé, ügyelve arra, hogy csak olyan gondolatokat engedjen meg magának, amibe valószínűleg a tündérke is benne lenne. Sajnos látszólag Assa pont nem az a fajta aki szeret egy helyben maradni, és pihenni, lazítani, az ég világon nem csinálva semmit. Ő viszont nem is emlékszik mikor mászkált ennyit utoljára, már ha volt egyáltalán ilyen alkalom.* Nem tudom, említetted, hogy meg kellene mozgatnunk a lovakat. Ez esetben kivihetnénk őket a városon kívülre egyet futni. Talán a kikötő, vagy a kastély felé is elnézhetnénk. Nem valószínű, hogy újból megismétlődne a múltkori. *Az utolsó mondata már egy fokkal óvatosabb. Assa valószínűleg tökéletesen tudja, hogy mire akar célozni. A mélységi nőstényke viszont nem igen tart attól, hogy ismét ilyenekbe futnának, valószínűleg az a múltkori két hulla épp elég vizet felkavarhatott. Legalábbis ez lenne a legjobb...
Majd legfeljebb most körültekintőbbek lesznek.*
1383. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-09 20:13:25
Üzenet elküldve: 2014-06-09 20:13:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
*Az óriás mankójával besántikál a templomba. Az ajtón belépve egy pillanatra körbe néz, majd az első üres pad felé veszi az útját. A mankóját ledobja a földre, a s hóna alatt szorongatott birkát is lerakja a földre. A birka pórázát a sértetlen lábához köti, majd a bal lábát kinyújtja.*
*Egy fiatal pap oda megy az óriás elé, ránéz a sérült lábára, majd megkérdezi az óriást.*
-Segíthetek valamiben?
-Megsérültem. *mutat a lábára.* Valami kis töpörtyű belém szúrta a kardját.
*A pap elmegy, s pár perc múlva kötszerekkel tér vissza. Letérdel az óriás elé, és megtisztítja az óriás sebét, majd bekötözi.*
*Egy fiatal pap oda megy az óriás elé, ránéz a sérült lábára, majd megkérdezi az óriást.*
-Segíthetek valamiben?
-Megsérültem. *mutat a lábára.* Valami kis töpörtyű belém szúrta a kardját.
*A pap elmegy, s pár perc múlva kötszerekkel tér vissza. Letérdel az óriás elé, és megtisztítja az óriás sebét, majd bekötözi.*
1382. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-09 17:57:46
Üzenet elküldve: 2014-06-09 17:57:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
* Erfalody is sokat tanult, majd arról érdeklődik, hogy Assa milyen tapasztalatokat szerzett.*
- Végre! Végre megtanultam 3 egyszerűbb varázslatot!
* S örömében még ugrik is egyet. Ez elég gyerekes viselkedés, de már oly régóta várta azt, hogy tudjon varázsolni. Igaz, egyszerűek ezek a varázslatok, de akkor is azok! Persze előfordulhat, hogy nem sikerül elsőre majd egy-két ige, de gyakorlat teszi a mestert!*
- Hamarosan visszajövök ide. Gondolom te is visszatérnél még a templomba, de addig csinálhatnánk valamit.
* Mondja mosolyogva. Ma is nagyon jó a kedve, reméli, hogy Erf is túl fogja élni a napos órákat.*
* Erfalody is sokat tanult, majd arról érdeklődik, hogy Assa milyen tapasztalatokat szerzett.*
- Végre! Végre megtanultam 3 egyszerűbb varázslatot!
* S örömében még ugrik is egyet. Ez elég gyerekes viselkedés, de már oly régóta várta azt, hogy tudjon varázsolni. Igaz, egyszerűek ezek a varázslatok, de akkor is azok! Persze előfordulhat, hogy nem sikerül elsőre majd egy-két ige, de gyakorlat teszi a mestert!*
- Hamarosan visszajövök ide. Gondolom te is visszatérnél még a templomba, de addig csinálhatnánk valamit.
* Mondja mosolyogva. Ma is nagyon jó a kedve, reméli, hogy Erf is túl fogja élni a napos órákat.*
1381. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-06-09 14:18:49
Üzenet elküldve: 2014-06-09 14:18:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa//
*Valahonnan sejtette, hogy a lány majd valahogy eképpen fog dönteni, úgyhogy csak bólintva figyeli ahogy az odasiet az oktatójához. Neki nem szándéka még csak a közelükbe sem menni, a pap szövegelése csak elvonná a figyelmét a gondolataitól.
Csak szerez magának néhány könyvet, majd elvonul az egyik asztalhoz, hogy megtudhassa azt amit tudnia kell.
Míg a tündérke a jegyzetelésekkel van elfoglalva, Erf belefeledkezik a könyvek soraiba. Egyik lapot a másik után olvasva végig próbál minél több szót, minél több lényegesebb információt megjegyezni az olvasottakból, érzései szerint nem hiába. Ahogy egyre mélyebben fúrja bele magát a lapokba egyre inkább érzi, hogy miről is lehet szó. Furcsa, hogy a mágiatanulás mennyire megnyugtatja az elmét, bár lehet ez csak így a legelejére igaz.
Még korántsem végzett mindennel amit meg akart tudni, Assának már véget is ért a mai órája. A mélységi nősténynek fel sem tűnt az idő haladása, csak akkor eszmél fel mikor cipőkopogásokra lesz figyelmes.*
- Természetesen! *Válaszolja még mindig a könyv sorait bűvölve. Ő mikor nem hasznosan tölti a drága idejét? És ez most különösen fontos, elvégre ha jól értelmezte, minél előbb sajátítja el a mágia rejtelmeit, annál hamarabb térhet vissza az otthonába.*
- Na és te? Mit tanított neked az a pap? *Tekint fel végül a könyvről a tündérlánykára, kíváncsian várva a mai boldogságáradatát amit a vízmágia szokott előhozni belőle.*
*Valahonnan sejtette, hogy a lány majd valahogy eképpen fog dönteni, úgyhogy csak bólintva figyeli ahogy az odasiet az oktatójához. Neki nem szándéka még csak a közelükbe sem menni, a pap szövegelése csak elvonná a figyelmét a gondolataitól.
Csak szerez magának néhány könyvet, majd elvonul az egyik asztalhoz, hogy megtudhassa azt amit tudnia kell.
Míg a tündérke a jegyzetelésekkel van elfoglalva, Erf belefeledkezik a könyvek soraiba. Egyik lapot a másik után olvasva végig próbál minél több szót, minél több lényegesebb információt megjegyezni az olvasottakból, érzései szerint nem hiába. Ahogy egyre mélyebben fúrja bele magát a lapokba egyre inkább érzi, hogy miről is lehet szó. Furcsa, hogy a mágiatanulás mennyire megnyugtatja az elmét, bár lehet ez csak így a legelejére igaz.
Még korántsem végzett mindennel amit meg akart tudni, Assának már véget is ért a mai órája. A mélységi nősténynek fel sem tűnt az idő haladása, csak akkor eszmél fel mikor cipőkopogásokra lesz figyelmes.*
- Természetesen! *Válaszolja még mindig a könyv sorait bűvölve. Ő mikor nem hasznosan tölti a drága idejét? És ez most különösen fontos, elvégre ha jól értelmezte, minél előbb sajátítja el a mágia rejtelmeit, annál hamarabb térhet vissza az otthonába.*
- Na és te? Mit tanított neked az a pap? *Tekint fel végül a könyvről a tündérlánykára, kíváncsian várva a mai boldogságáradatát amit a vízmágia szokott előhozni belőle.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3855-3874